pedagógia 08
Post on 12-Jul-2015
63 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
Az iskolai műveltség
A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.
2
Az iskolai műveltség tartalmaAz Európai Unió műveltségi területei és a NAT (forrás: Báthory, 2002)
Nemzeti Alaptanterv EU műveltségi területek
Anyanyelv és irodalom Anyanyelv és irodalom (Mother Tongue)
Élő idegen nyelv Idegen nyelvek (Foreign Languages)
Matematika Matematika (Mathematics)
Ember és társadalom Az emberrel és társadalommal foglalkozó tudományok (Human
Sciences)
Ember és természet Természettudományok (Natural Sciences)
Földünk és környezetünk Nincs. (Ez az ismeretkör a Természettudományok része.)
Művészetek Művészeti nevelés (Artistic Activities)
Informatika Információs és Kommunikációs Technológiák (Information and
Communication Technologies, röv. ICT)
Életvitel és gyakorlati ismeretek Nincs. (Ez az ismeretkör az emberrel és társadalommal foglalkozó
tudományok része.)
Testnevelés és sport Sport (Sport)
Vallási ismeretek vagy erkölcstan (Religion / ethics) Csak az elemi
iskolában.
3
Humán és reál kultúra az iskolai műveltségben • társadalomtudományi tudás és a humán műveltség
felértékelődése
• ipari forradalom utáni, „posztmodern” kor gazdasági szerkezete is
megváltozott: munkaerő-szerkezet átrendeződése
• termelő helyett szervező, szolgáltató feladatok kognitív
tudományok felértékelődnek
• „tudás-gazdaság”-ban (knowledge economy) mind többen
foglalkoznak a tudás „termelésével”, közvetítésével fokozott
igény a pszichológiára és oktatástudományra
• kommunikáció szerepének felértékelődése
4
A narratíva szerepe a műveltségben
• A posztmodern filozófiában és társadalomtudományban feltárt elbeszélések (narratívák), a megismerés, a valóság-konstruálás eszközei
• Azonos szerkezetű történések sémái forgatókönyvekké (script) rendeződnek
• Eseménysorozatok történeti vázak (story skeleton) nyomán egybeszerveződnek
• Egy kultúrában létező, történetek sajátos szerveződési elveket követnek: story grammar (Pléh, 1986)
• A narratívák ismerete éppolyan fontos része a műveltségnek, mint a tények és adatok tudása
5
A tudás integrált egységei:
szakértelem, kompetencia, műveltség
• Rendszerszemléletű modellek a pedagógiai kutatásban
• A tudás mennyiségi mutatói helyett minőségi jellemzők:– szervezettség
– a megértés mélysége
– alkalmazhatóság
• Kognitív és nem kognitív tényezők kölcsönhatásának elemzése
• Szakértelem, kompetencia és műveltség, mint a „jó” tudás szinonimája
• „Jó tudás” vizsgálata: OECD kutatási programja: Defining and Selecting Key Competencies (A kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása – DeSeCo)
6
OECD PISA 2000: vizsgálat az iskolai
műveltségről • PISA (Programme for International Student Assessment,
Nemzetközi Diák Vizsgálat) Honlap tesztekkel: http://www.pisa.oecd.org/index.htm
• Mérési területek: olvasási-szövegértésbeli képesség, matematikai és természettudományos műveltség
• Részvevők: a világ 31 országa – köztük Magyarország.
• Trendek követése, teljesítmény-változás értékelése: 3 évente ismétlik
• 2000: 15 évesek reprezentatív mintái, Magyarország: 8000 fő
• 9 tesztfüzet és szociális háttér kérdőív
7
8
PISA 2000 - Olvasás-szövegértés -
feladattípusok• A szöveg típusa és formája
– szépirodalmi / prózai és dokumentumszövegek
– folyamatos és nem folyamatos szövegek
• A közléshelyzet, az olvasási szituáció - Az olvasás-szövegértés képességét nem csupán a tanulmányi, iskolai, hanem változatos, valós élethelyzetekben mérték fel. Ez utóbbi helyzetekben, a mindennapi életben szokásos, praktikus célú olvasás is szerepelt, például egy háztartási gép használatának megértése.
• Műveleti aspektusok– általános szövegértés,
– információ-visszakeresés
– szövegértelmezés,
– a szöveg tartalmára, szerkezetére, illetve formai jegyeire való reagálás
• A feladatok a mindennapi élet olvasási helyzeteit modellezik
9
Gondolkodási műveletek és olvasási
helyzetek a PISA olvasás tesztben
Személyes célú
olvasás
Közösségi célú
olvasás
Munka célú olvasás Tanulás célú
olvasás
Másokkal
való kapcsolat
Saját maga
Rokonok
Barátok
Ismeretlen Tárgyak
Munkatársak
Vezetők
Oktatók
Szövegfel-
használás
Kíváncsiság
Kapcsolattartás
Információszerzés Teendők Tanulás
A szöveg
tartalma
Levelek
Szépirodalom
Életrajz
„Csináld magad”
könyvek és
magazinok
Térképek
Hirdetmények
Szabályok
Programok
Szórólapok
Nyomtatványok
Utasítások
Kézikönyvek
Időbeosztás
Emlékeztetők
Jelentések
Táblázatok/grafikonok
Szövegek
Térképek
Vázlatok
Táblázatok
Grafikonok
10
Matematika képességek a PISA 2000
vizsgálatban• Matematikai gondolkodási készség: pl. definíciók, tételek, feltételezések
• Matematikai érvelési készség: pl. mit jelent egy matematikai bizonyítás
• Modellezési készség: a modellezendő terület strukturálásától a modellkészítésen át a modellnek és eredményeinek kritikus értékeléséig
• Feladatmegfogalmazó és feladatmegoldó készség különböző matematikai problémák felvetését, megfogalmazását és definiálását jelenti.
• Ábrázolási készség: pl. matematikai elemek és helyzetek különböző ábrázolási formájának dekódolása, értelmezése
• Jelképes, formális és technikai készség: pl. jelképes és formális matematikai nyelvezet dekódolása, a természetes nyelvvel való kapcsolatának megértése
• Kommunikációs készség: írásban, szóban matematikai gondolatok közlése és megértése
• Segédeszköz-használati készség (beleértve információtechnológiai eszközöket)
11
Természettudományok a pisa 2000 vizsgálatban
A PISA-felmérés természettudományos területének tartalmi elemei
Fő területek Fő témakörök Alkalmazási területek
Fizika és kémia légköri változások
genetika
biotechnológia
egészség, betegség és emberi
táplálkozás
Élet és egészség kémiai és fizikai változások
ökoszisztémák
energiaátalakulások
fizikai és biológiai rendszerek
kölcsönhatásai fajok fennmaradása,
fertőzések, szennyeződés
Föld és
környezet
geológiai változások
szerkezet és tulajdonságok
(mágnesesség, vezetés)
alak és működés (sejt, csontváz)
élettani változások
öröklődés
a termőföld keletkezése és pusztulása
energiafelhasználás
anyagok használata
hulladékmegsemmisítés
időjárás és éghajlat
(Vári et al., 2001)
12
A magyar tanulók eredményei
• A magyar tanulók eredményei – a hajdani élvonalbeli
teljesítményekkel ellentétben – mindhárom területen a
nemzetközi átlag alatt maradnak
• A résztvevő 32 ország rangsorában az olvasás
tekintetében a 21-26
• A matematikai műveltség szerint a 20-23.,
• A természettudományos műveltség eredményei alapján
pedig a 13-21. helyek valamelyikét foglalják el
13
Az iskolai műveltség magyar vizsgálata
• 2001-2002 között, az iskolában elsajátítható humán műveltség feltérképezésére, MTA Képességkutató Csoport – Szegedi Egyetem koordinálásával (szerk. Csapó, 2002)
• Vizsgálati célok: a megértés mélysége, a tudás-reprezentációhelyessége, a konzisztencia, a szervezettség, a szemantikai gazdagság stb.
• A vizsgálat komplexitását három dimenzió mentén jellemezhetjük: • az életkori (fejlődési) dimenzió
• a minta mérete és összetétele
• a változók száma és szervezettsége.
• Mintavétel:„kultúrahordozó egység” (culture bearing unit)
• Minta: 600-600, 7. és 11. osztályos szegedi tanuló
14
A vizsgálat mérőeszközei
Motiváció Énkép Induktív
gondolkodás
(logika)
Deduktív
gondolkodás
(logika)
Kritikai
gondolkodás
Térszem-
lélet
Környezet-
kultúra
Ízlés Történelem
szemlélet
Angol
alkalmazás
Szöveg-
alkotás
Angol teszt Irodalom teszt Történelem teszt
Osztályzatok
H
Á
T
T
É
R
A tudás rétegeinek mérőeszközei a vizsgálatban (Csapó, 2002)
15
A műveltségvizsgálat néhány eredménye I.idegen nyelv
• A 7. és 11. osztályosok angol nyelvi szintjét azonos hagyományos és kommunikatív feladatokon mérték fel (Bukta és Nikolov in szerk. Csapó, 2002)
• Mért képességek: szókincs, a nyelvtani szerkezetek, olvasásértés és íráskészség
• A hagyományos feladatokon lényegesen jobban teljesített mindegyik tanulócsoport, mint a kommunikatív feladatlapon.
• Az iskolában nagyobb hangsúllyal szerepel a nyelvtan és a szókincs gyakorlása, mint az életben használható kommunikatív, jelentésközpontú nyelvtudás.
• Négy tanév alatt a becsült nyelvi fejlődés szerény mértékű – vö. ábra
16
20
30
40
50
60
70
80
7. 11.
Évfolyam
Angol teszt 7. - leszakadók
Angol teszt 7. - továbblépők
Angol teszt - teljes 7.
Angol teszt - gimnázium
Angol teszt - szakközép
Angol teszt - teljes 11.
Változás
(Alkalmazott)
%
20
30
40
50
60
70
80
7. 11.
Évfolyam
Alkalmazott angol - 7. leszakadók
Alkalmazott angol 7. továbblépők
Alkalmazott angol - 7. teljes
Alkalmazott angol - gimnázium
Alkalmazott angol - szakközép
Alkalmazott angol - 11. teljes
Változás
%
17
A műveltségvizsgálat néhány eredménye II. történelemszemlélet
• A tanulók többségét a „befogadó nemzeti identitás” jellemzi, s nyitottságuk az iskolai évek során erősödik
• A „kirekesztő identitás” jeleit is észlelhetők – kevés ismeret a kisebbségek szerepéről a magyar történelemben és kortárs kultúrában
• A történelemtanítás tematikája a 19. század és a 20. század társadalmi szükségleteit tükrözi, s nem a 21. századét.
• Tananyagban főleg „katonák és hadvezérek”, nem a (világ)polgári léttel kapcsolatos műveltség és ismeret
• Több szempontú (multiperspektivikus) elemzés demokratikus önazonosság-építés
• Társadalmi információszerzés és feldolgozás eszközeinek megismerése
• Kialakulnak az önálló következtetés, értékelés, véleményalkotás képességei
(Szebenyi Péter és Vass Vilmos in szerk. Csapó, 2002)
18
A műveltségvizsgálat néhány eredménye III.
Vizuális kreativitás és ízlés
Az ízlés teszt összetevői:– Komplexitásigény
– Konzervativizmus
– Inkompatibilitás értékelése
– Ábrázolóság-igény ("realizmus")
– Pozitív jelentés értékelése
– Narratívum értékelése
– Dinamizmus értékelése
– Konformitás:
– Tömegművészet kedvelése:
– Stíluspreferencia
19
A Térszemlélet teszt összetevői:– Vetületképzés
– Rekonstrukció
– Szerkezetlátás
– 2 dimenziós vizuális elképzelés
– Alakzatok képzeleti transzformációja
– Felismerés, megjelenítés
– Téri konstrukció
– Dinamikalátás
20
21
A konstruáló képesség fejlődésének vizsgálata A Környezetkultúra teszt kritériumainak pontszámai a 7. és a 11. évfolyamon
2
3
4
5
7. évfoyam 11. évfolyam
Életkor
Azonosíthatóság Helyzetleírás Eredetiség
Értékelés Elemzés Ítéletalkotás
22
Az iskolai műveltség problémái
• A tantervek alapját képező műveltségkép gyakran korszerűtlen
• A magyar iskolarendszer nem sokoldalú, bővíthető állampolgári műveltséget ad, hanem a következő iskolafokra készít elő
• Korai és merev specializáció – szakképzésben használhatatlan bizonyítványok
• IEA Civic Education Study-hoz (Állampolgári ismeretek felmérése, http://www.wam.umd.edu/~iea/), 1999: – az állam demokratikus működésével kapcsolatos ismeretek a magyar
diákoknál hiányosak
• Történelmi és politikai ismeretek összefüggéseinek tudatosítása szükséges
• A magyar követelményrendszert az életszerűség, gyakorlat-közeliség nemzetközi elvárásával kell összhangba hoznunk
top related