pályázatvecseysuli.hu/files/santaedit.pdf · felhasználói szintű - microsoft word, excel,...
Post on 26-Oct-2019
2 Views
Preview:
TRANSCRIPT
2017.03.18.
Pályázat
az Emberi Erőforrások Minisztere által
a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló”
1992. évi XXXIII. törvény 20/A alapján
meghirdetett,
a Solti Vécsey Károly Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskolában
betöltendő
Intézményvezető (magasabb vezető)
beosztás ellátására
A pályázat készítője: Sánta Edit 6320 Solt, Nagymajori út 19.
1
Tartalom Motivációs levél ..................................................................................................................... 4
1. Szakmai önéletrajz ........................................................................................................ 6
2. Visszatekintés az elmúlt 5 éves vezetői ciklusomra- az intézményvezetői feladatok, célok teljesülése szempontjából ................................................................... 8
2.1. A Vezetői programban kitűzött célok megvalósulása ......................................... 8
2.2. Neveléssel- oktatással kapcsolatos tevékenységek teljesülése ..................... 13
2.2.1. Hatósági ellenőrzés ......................................................................................... 13
2.2.2. Fontosabb változások az elmúlt öt évben ................................................... 13
2.2.3. Pedagógus életpályamodell, minősítés, önértékelés ................................... 14
2.2.4. Tanfelügyelet ....................................................................................................... 15
2.2.5. Mentori tevékenység .......................................................................................... 17
2.2.6. Pályázatokban való részvétel ........................................................................... 18
3. Helyzetelemzés ............................................................................................................ 21
3.1. Az Intézmény ........................................................................................................... 21
3.2. Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 24
3.3. Jelenlegi folyamatok .................................................................................................. 25
3.3.1.Az intézmény mikro – és makrokörnyezete..................................................... 25
3.3.2. A tanulók összetétele ......................................................................................... 25
3.3.3. Szervezeti felépítés ............................................................................................ 27
3.3.4. A nevelőtestület ...................................................................................................... 28
3.3.5. Alkalmazotti kör ................................................................................................... 29
3.3.6. Alkalmazott módszerek ..................................................................................... 30
3.3.7. Értékelés ................................................................................................................. 31
3.3.8. Személyiség- és közösségfejlesztés ............................................................... 32
3.3.9. Tehetséggondozás, felzárkóztatás .................................................................. 32
3.3.10. Gazdálkodás, költségvetés ............................................................................. 33
3.3.11. Erkölcstan/ hit és erkölcstan tantárgy oktatása ........................................... 34
4. Intézményfejlesztési program ........................................................................................... 35
4.1. Lehetőségek a beiratkozott tanulók megtartására ......................................................... 35
4.1.1.Idegen nyelvi képzés ........................................................................................... 37
4.1.2. Informatikai oktatás, digitális kompetencia ..................................................... 38
4.1.3. Ökoiskola ............................................................................................................... 39
4.2. Szervezetfejlesztés .................................................................................................... 40
4.2.1. Az intézményi kommunikáció ........................................................................... 40
4.2.2. Honlapfejlesztés ..................................................................................................... 41
4.2.3. Elektronikus napló .................................................................................................. 42
2
4.2.4. A szakmai együttműködés, a kapcsolatrendszer szélesítése .................................. 42
4.2.5. Testületi szinten jelentkező feladatok és módszerek ................................... 43
4.2.6. Nevelési-oktatási feladatok ............................................................................... 45
4.2.6.1. Anyanyelvi képzés ...................................................................................... 45
4.2.6.2. Az országos kompetenciamérés eredményei ......................................... 46
4.2.6.3. Idegen nyelvi mérés eredményei .............................................................. 47
4.2.6.4. Fittségi vizsgálat .......................................................................................... 48
4.2.6.5. Alapkészségek, kompetenciák, logikai gondolkodás fejlesztése ........ 48
4.2.6.6. Tanulmányi munka eredményeinek javítása, a tanulás tanítása ......... 49
4.2.6.7. Esélyegyenlőség, lemorzsolódás veszélyének csökkentése ............... 50
4.2.6.8. „Hagyományos” feladatok .............................................................................. 51
4.3. Alapfokú Művészeti Iskola ........................................................................................ 53
4.4. Vezetői szinten jelentkező feladatok....................................................................... 54
4.5. Infrastrukturális és tárgyi feltételek szintjén jelentkező tervek, feladatok ......... 55
5. Iskolaközpont ................................................................................................................... 56
6. Összegzés ......................................................................................................................... 56
7. Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 58
8. Mellékletek .......................................................................................................................... 59
3
„A gyermek szeme a jövő tükre.
Jaj annak, aki elhomályosítja.” (Juhász Gyula)
4
Motivációs levél
Sánta Edit
6320 Solt, Nagymajori út 19.
santaedit7@gmail.com
06/30/9223 - 591
Balog Zoltán
Emberi Erőforrások Minisztere
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Baja
Tóth Kálmán tér 3.
6500
Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr !
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (6320 Solt,
Kossuth Lajos utca 60.) betöltendő intézményvezető (magasabb vezető) beosztás
ellátására kiírt pályázatra jelentkezem, amelyet a KLIK/022/209-7/2017.
azonosítószámon az Emberi Erőforrások Minisztere a Belügyminisztérium Közszféra
Állásportálján jelentett meg 2017. február 28-án.
Huszonnégy éve dolgozom általános iskolai tanító - tanárként. Ez idő alatt munkám a
közoktatás nagyobb területére kiterjedt: voltam osztályfőnök, diákönkormányzat
vezető, a közalkalmazotti tanács tagja, táborvezető, középiskolai tagintézmény –
vezető, tizenkét évig intézményvezető-helyettes. Az utóbbi öt évben iskolámban
intézményvezetőként tevékenykedem, a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása
mellett. E sokrétű feladatvállalásnak köszönhetően jó rálátással rendelkezem a
közoktatás rendszerére. Az elmúlt öt évben olyan folyamatokat indítottunk el a
tantestülettel együttműködve, aminek szeretném az eredményét vezetőként is látni.
Olyan szakmai tapasztalatokat gyűjtöttem, amit szívesen adok át továbbra is a
kollégáimnak. Munkám során folyamatosan érzem a tantestület többségének,
vezetőtársaimnak és közvetlen felettesemnek a támogatását. Ez biztonságot,
lendületet és motivációt ad.
A felsőfokú tanulmányaim során megszerzett ismereteket több pedagógus-
továbbképzésen, illetve a pedagógus szakvizsgával lezárt közoktatás-vezetői
képzésen is bővítettem. Ugyanakkor a továbbiakban is készen állok arra, hogy a
megpályázott feladat minél magasabb szintű ellátása érdekében tovább képezzem
magam. Az elmúlt 5 évben megszereztem a Pedagógus II. fokozatot, a
Mesterpedagógusi minősítésem folyamatban van.
5
Pedagógusi elhivatottságomat és szaktudásomat, vezetői ismereteimet, helyi
tapasztalataimat ajánlom fel a továbbiakban az iskola pedagógusainak, illetve Solt
város valamint a Tankerületi Központ és magyar hazám oktatásügyének szolgálatára.
Tisztelettel ajánlom figyelmükbe a pályázatra összeállított dokumentációmat.
Solt, 2017. március 18.
Tisztelettel:
Sánta Edit
pályázó
6
1. Szakmai önéletrajz
Személyes adatok
Név Sánta Edit
Születési hely Dunaújváros
Születési idő 1971.07.28.
Munkahely Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti
Iskola
Lakcím 6320 Solt, Nagymajori út 19.
Telefon 06/30/9223-591
E-mail santaedit7@gmail.com
Neme nő
Családi állapot elvált
Gyermek Mihók Zsófia (2007.07.24.) - általános iskolás
Betölteni kívánt
munkakör
intézményvezető
Szakmai
tapasztalat
2012.- intézményvezető - Solti Vécsey Károly Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola
2013 – 2015. a TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0401 számú „Innováció a Vécsey
Károly Általános Iskolában” projekt szakmai vezetője
2010 - 2012 . igazgatóhelyettes - Vécsey Károly Általános Iskola, Óvoda
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
2012. a KEOP -6-1-0/A11-2011-0063 számú pályázat
projektmenedzsere
2009 – 2014. IPR menedzsment tagja
2000 - 2010. igazgatóhelyettes - II. Rákóczi Ferenc Általános
Iskola,Óvoda
2000 - 2009. tagintézmény- vezető - Kun László Középiskola és
Szakiskola
2000 – 2006. táborvezető
1997 - 2000. Közalkalmazotti Tanács tagja
1994 - 2002. osztályfőnök
7
1993 – 2000. Diákönkormányzat – vezető
Tanulmányok
2002 - 2004. közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, Budapest
1995 -1998. magyar nyelv és irodalom szakos tanár
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged
1989 -1992. általános iskolai tanító, népművelő szakkollégium
Eötvös József Tanítóképző Főiskola, Baja
1985 - 1989. gimnáziumi érettségi
Magyar László Gimnázium, Dunaföldvár
1977 - 1985. általános iskola
Vécsey Károly Általános Iskola , Solt
Továbbképzések
2016. Felkészítés a köznevelési regisztrációs és tanulmányi
alaprendszer (KRÉTA) pedagógus moduljaihoz
2014. Az intézmény adatfeltöltési felelősök az intézményekben
informatikai jellegű képzés
2014. Vezetők, változások - Változásmenedzsment, új intézményi
szerepkörök - vezetői, irányítási feladatok
2013. Önismereti tréning
2012. Agykontroll: stresszkezelő és elmefejlesztő módszer
2012. Jobb agyféltekés rajztanfolyam
2011. Pedagógiai grafológia pedagógusok számára
2011. Hogyan használjuk az interaktív táblát?
2011. Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban
2011. Az önismeret szerepe az integrációban szereplő
intézményeknél
2010. Pedagógiai grafológia pedagógusok számára
2010. Az olvasás, szövegértési kompetencia fejlesztését segítő
korszerű tanítási – tanulási módszerek, eljárások, technikák
2009. Projektnap szervezése
2009. A differenciált tanulásszervezés alapjai
Díjak, elismerések
2013. 2014. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének
pedagógusnapi oklevele, elismerésül a jövő nemzedékéért
végzett áldozatos nevelő - oktató munkáért
Számítógépes
ismeretek
felhasználói szintű - Microsoft Word, Excel, PowerPoint
Jogosítvány
B kategória
8
2. Visszatekintés az elmúlt 5 éves vezetői ciklusomra- az
intézményvezetői feladatok, célok teljesülése szempontjából
Intézményvezetőként 2012.július 1-je óta tevékenykedem. Fő feladatom a vezetői
ciklusom alatta a Vezetői pályázatomban, programomban célként kitűzött feladatok
végrehajtása, valamint az előre nem látható teendők, lehetőségek kiaknázása,
beépítése a mindennapi tevékenységekbe. A mostani pályázat fontos szegmense a
végrehajtott munkálatok, események bemutatása, reflexiója, majd a továbbiakban az
új célok kijelölése.
2.1. A Vezetői programban kitűzött célok megvalósulása
Vezetői pályázatom vezetői programjában hangsúlyos elemként szerepelt a
pedagógusok továbbképzésének lehetősége, támogatása. A tudatos szakmai
fejlődést fontosnak tartom. A tanári pályát sokféle külső körülmény befolyásolja, ezen
túl a tanár munkájának minősége és vele való megelégedettsége nagyban függ attól,
hogy rendelkezik-e olyan belső ötlet- és eszköztárral, amely lehetővé teszi számára a
nehézségek leküzdését, a „szürke” tanítási hetek megszínesítését. E belső
tudáskészlet feltöltését szolgálhatják a továbbképzések is.
A következőkben felsorolom azokat a továbbképzéseket, amelyeken részt vettek a
kollégáim az elmúlt időszakban.
2012/2013 - as tanév
Mindennapos testnevelés – 1 fő
Erdei iskola koordinátora ( 30 óra) – 1 fő
Matematika műveltségterület elvégzése (ELTE) ( 120 óra) – 1 fő
Meixner- módszer elsajátítása – 1 fő
Tehetséggondozás ( 10 óra) - 8 fő
Kommunikáció tréning ( 5 óra)- nevelőtestület
Önismereti tréning ( 5 óra) – nevelőtestület
2013/2014 - es tanév
Közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga (önerőből végezte el) – 1 fő
United way biztonságos iskola program ( 8 óra)– 2 fő
A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének
kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai
testmozgásprogramok szervezésében ( 30 óra) – 2 fő
Projektmódszertan, projektalapú oktatás (30 óra) – 2 fő
TÁMOP3.1.4-12/2-2012-0401 pályázat finanszírozásával (30 – 30 óra):
Kreatív tanuló-kreatív pedagógus, a kreativitás szerepe a tehetségfejlesztésben
– 2 fő
Tanulási és magatartási problémák felismerését és fejlesztését segítő
módszertani továbbképzés – 1 fő
9
A lelki egészség fejlődését szolgáló, személyközpontú pedagógiai módszert
átadó, illetve a pedagógiai műhelymunkát segítő továbbképzés – 1 fő,
Egészségtan ill. életvitel témájú szakirányú továbbképzés – 1 fő
A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában – 2 fő
Komplex természetismereti továbbképzés – 1 fő
A lelki egészség fejlődését szolgáló, személyközpontú pedagógiai módszert
átadó, illetve a pedagógiai műhelymunkát segítő továbbképzés – 2 fő
Menedzsment képzés vezetők számára – 1 fő
Honismeret, népismeret – 2 fő
Művészetek egészség-és személyiségfejlesztő hatású alkalmazását oktató
továbbképzés – 1 fő
Társas kapcsolati készségek gyakorlását szolgáló tanulói csoportok vezetésére
képesítő továbbképzés – 1 fő
Jó gyakorlatok , ú j tartalmak bevezetése a tanmenetbe - jó gyakorlatok átvétele
( drámapedagógia, tánc, mozgás, zene, hagyományőrzés, kézművesség,
vizuális kultúra) – 1fő
Jó gyakorlatok , ú j tartalmak bevezetése a tanmenetbe - jó gyakorlatok átvétele
( gyermek és ifjúságvédelem, diáktanácsadás) 1 fő
Jó gyakorlatok , ú j tartalmak bevezetése a tanmenetbe - jó gyakorlatok átvétele
(SNI-s gyerekek nevelése-oktatása, integráció; inklúzió, fejlesztő pedagógia;
terápia) – 1 fő
IPR finanszírozású továbbképzések, tréningek
Pedagógiai grafológia ( 5 óra ) - 16 fő
Harc a kiégés ellen ( 5 óra ) - 24 fő
A lelki egészség fejlesztése önismereti technikák segítségével ( 30 óra) - 18 fő
2014/2015 - ös tanév
Közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsgát tett (önerőből végezte) – 2 fő
Gyógytestnevelés szakvizsgát tett (önerőből végezte) – 1 fő
Sportoktató ( lovassport) részszakképesítés akkreditált továbbképzés (önerőből
végezte) – 1 fő
TÁMOP3.1.4-12/2-2012-0401 pályázat finanszírozásával (30 – 30 óra):
Családpedagógiai továbbképzés tárgyú: A családi életre nevelés -
családpedagógiai alapismeretek – 1 fő
Rekreációs és élethosszig tartó testmozgások tárgyú: Felkészülés a
mindennapos testnevelés iskolai bevezetésére – 1 fő
Környezettudatos magatartás tárgyú: A kompetencia alapú oktatási
programcsomagok alkalmazása – szociális, életviteli és környezeti
kompetenciák fejlesztése az 1–12. évfolyamon – 1 fő
Biomechanikailag helyes testtartást kialakító, speciális mozgás- és tartásjavító
tornát oktató tárgyú: A testtartásjavítás módszerei tanítók és testnevelők
számára – 1 fő
Szaktárgyi továbbképzések (komplex természetismeret) tárgyú:
Személyközpontú pedagógiai módszerek a lelki egészség és a környezeti
10
egészségre nevelés valamint a környezettudatos magatartás fejlesztésére - 1
fő
Mediáció tárgyú: Megoldásközpontú kommunikáció és konfliktuskezelés a
mindennapi iskolai életben -1 fő
A köznevelési törvényben megfogalmazott új nevelési feladatokhoz kapcsolódó
ismeretek elsajátítását segítő tanító- és tanártovábbképzések (korszerű
testnevelés-mindennapos testnevelés) tárgyú: Testnevelés: tartalmi és
módszertani újdonságok I. : az ultimate frizbi, a tollaslabdázás, a streetball, a
küzdősportok, valamint kooperatív technikák és a projekt, mint oktatási
módszerek a korszerű testnevelésben - 1 fő
Elsősegélynyújtás, baleset-megelőzési ismeretek tárgyú: Kompetencianövelő,
interaktív elsősegély képzés a köznevelési intézményekben dolgozó
pedagógusok részére -1 fő
Megújuló tartalmi szabályozókhoz kapcsolódó tanártovábbképzések, ideértve a
korszerű testneveléshez-mindennapos testneveléshez kapcsolódó
tanártovábbképzések - 1 fő
Idegen nyelv: Módszertár a köznevelés tartalmaihoz - Szaktárgyi - módszertani
továbbképzés pedagógusoknak (folyamatba ágyazott pedagógus -
továbbképzés) H) szaktárgyi modul: Idegen nyelv 5-12. évfolyam – német nyelv
- 1 fő
TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001: Helyi oktatásirányítás fejlesztése projekt
kapcsán az OK-KER Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi ZRT. szervezésében 10
órás (blended) képzési program keretében: Az intézmény adatfeltöltési
felelősök az intézményekben informatikai jellegű képzés – 2 fő
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a MATEHETSZ által a
Tehetséghidak Programban ( TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001) 21 órás program: A
kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása – 1 fő
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ( TÁMOP-3.1.12-12/1-2013-0001)
szervezésében 60 órás pedagógus – továbbképzés: GEOMATECH@Velünk
játék a tanulás – 2 fő
Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 A pályaorientáció
rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén
belül megvalósuló 30 órás továbbképzés: Pályaorientációs konzulens és
Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó – 1 fő
Oktatási Hivatal Projektigazgatósága által szervezett TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-
0004 számú 5 órás pedagógus továbbképzési program: Az országos mérési –
értékelési rendszer eredményeinek helyi feldolgozása, hasznosítása – 2 ő
Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a
köznevelési intézmények 5-8. évfolyamán- 60 órás- 1fő
Az érzelmi intelligencia és fejlesztése. Hogyan bánjunk önmagunkkal és
másokkal? 30 órás (önerőbő végezte) – 1 fő
Új Széchényi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó
minőségfejlesztés a kiemelt projekt ( TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004) keretében
megvalósuló 30 órás pedagógus továbbképzési program: Tanfelügyeleti
11
szakértők felkészítése pedagógiai – szakmai ellenőrzésre – blended
továbbképzés – 1 fő
Új Széchényi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó
minőségfejlesztés a kiemelt projekt ( TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001) keretében
megvalósuló 30 órás pedagógus továbbképzési program: Szakértők
felkészítése a pedagógusminősítésre – blended továbbképzés- 1 fő
Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti
ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői
feladatok ellátására – 1 fő
2015/2016 - os tanév
közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsgát tett (önerőből végezte) – 1 fő
tanárképzés - informatika szak (önerőből végezte) 1 fő
2016/2017 - es tanév I.félév
Felkészítés a köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszer (KRÉTA)
pedagógus moduljaihoz (30 órás)- 13 fő
1956: a magyar forradalom legújabb történeti kutatások tükrében (30 órás)- 2
fő
Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a
köznevelési intézmények 5-8. évfolyamán (60 órás)- 2 fő
Összességében elmondható, hogy a vezetői ciklusom alatt a pedagógusok
továbbképzése nagyon szép összesítéssel zárult, ez a humán erőforrás szakmai
fejlődését segíti elő.
Az infokommunikáció területének fejlesztése lényeges elemként került be az elmúlt
vezetői programomba, hiszen a mai kor pedagógusának ez a terület már az
alapkompetenciák között kell hogy szerepeljen, mégis azt láttam, hogy a
pedagógusaink többségének elmaradása van ezen a téren. Az elmúlt időszakban 2 fő
végzett olyan továbbképzést, amely a számítógép alkalmazási lehetőségeit fejleszti a
tanítás-tanulás folyamatában, egy fő pedig informatika szakot végzett önerőből. Ennek
a területnek a fejlesztése folyamatosnak kell lenni, újabb feladatként jelenik meg a
jelenlegi programomban is.
A szakmai együttműködés, a kapcsolatrendszer kiszélesítésével terveim közt
szerepelt a környékbeli iskolákkal való kapcsolattartás kialakítása, megerősítése.
2013. január 1-jétől a Kalocsai Tankerülethez tartoztunk, a Tankerülethez kapcsolódó
iskolákkal szoros munkakapcsolat alakult ki. Az alkalmankénti igazgatói
értekezleteken az egyes iskolák bemutatkozásra kerültek. Külön kiemelem a Szegedi
Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző
Intézet TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 azonosító számú, Mentor(h)áló 2.0
program projektjében a KLIK Kalocsai és Kunszentmiklósi Tankerülete közös
12
szervezésében Solton megvalósuló tankerületi szakmai napot, amelyen előadóként
kaptam lehetőséget arra, hogy Intézményünket bemutassam.
Vezetői pályázatomban nagy szerepet kapott a kompetenciamérés aktuális
eredményeinek a vizsgálata, mint fejlesztendő terület feltérképezése. Az
eredmények javulásának kimutatása hosszú folyamat lesz, itt folyamatos célkitűzések
szükségesek.
Vezetői programomban kerestem az új, eredményesen alkalmazható megoldásokat
abból a célból, hogy a beiratkozott tanulókat megtarthassuk.
A képzési kínálat frissítésénél az idegen nyelvi oktatást emelem ki, hiszen az
új Nemzeti Alaptanterv kiemelt területe az idegen nyelvi kommunikációs
kompetenciák fejlesztése. Lényegesnek tartom azt is, hogy az idegen nyelvet
oktatók módszertani felfrissüléshez jutnak ezáltal. A TÁMOP- os pályázat
Idegen nyelvi tehetségsegítő program (jó gyakorlat) adaptálásának
köszönhetően az idegen nyelvi tehetséggondozás keretében felsős tanulóink
heti öt órában (3 tanóra + 2 szakköri óra) tanulják az angol, illetve a német
nyelvet. Minden évben nyelvi témahetet szervezünk. Az alsósoknak szakkört
indítottam. Pedagógusaink hatékony célnyelvi továbbképzésen vettek részt.
Az informatika oktatás megsegítéséért szakköri formában adunk lehetőséget
alsó tagozatban, a felsősöknek tanórán. Pedagógusaink informatikai
továbbképzésen vettek részt. Az alsó tagozatban a tanítókat is bevontam a
szakköri munkába.
Az ökoiskola cím elnyerése fontos célkitűzés volt a pályázatomban, hiszen ez
a rang az iskolák munkájának egyik legmagasabb szintű elismerése. A tudatos
szakmai fejlődés mind az iskolafejlesztési elemben, mind a pedagógiai
munkában kiemelkedően képviseli a környezeti nevelés és a fenntarthatóság
pedagógiai értékeit. Iskolánk környezeti és egészségfejlesztési
tevékenységének hatékony fejlesztése fontos célként jelent meg. Intézményünk
2012. tavaszán ( az előző iskolavezetés alatt) nyerte el először az Ökoiskola
címet. 2016. január 30 - 2018. december 31-ig iskolánkat ismét, immár
másodszor, Ökoiskolai minősítésben részesítette az Emberi Erőforrások
Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium. A TÁMOP -3.1.4-12/2-2012-
0401 Innováció a Vécsey Károly Általános Iskolában pályázat is
hangsúlyozottan kezelte a környezeti nevelést.
Vezetői programomban a szervezetfejlesztés során az intézményi
kommunikáció javítása is kitűzött célként szerepelt:
Az intézményi kommunikáció további fejlesztése most is aktuális, itt még van
fejleszteni való. Az e-napló bevezetése fontos állomás volt, a honlap
fejlesztése, a fejlesztési munkák megosztása még gyerekcipőben van, bár az
13
alapokat sikerült a négy év alatt letenni. Az Innovatív pályázat kiemelten kezelte
a honlapfejlesztést is.
Fontosnak tartottam a belső szakmai együttműködés megerősítését, hiszen
legtöbbet egymástól tanulhatnak a kollégák a mindennapokban. A
pedagógusok továbbtanulási, továbbképzési szándékának erkölcsi és
lehetőség szerint anyagi támogatása prioritást élvezett a programomban.
Sajnos az anyagi patronálásra a törvényi változások nem adtak lehetőséget. A
TÁMOP-os pályázat segítségével az Innovatív program továbbképzései
anyagilag is támogatottak voltak.
2.2. Neveléssel- oktatással kapcsolatos tevékenységek teljesülése
Az elmúlt 5 évben nagyon sok olyan változás történt az iskola életében, amelyet a
törvényi változások, illetve az új pályázati lehetőségek tettek lehetővé. A
következőkben ezt foglalom össze röviden a teljesség igénye nélkül.
2.2.1. Hatósági ellenőrzés
A Kormányhivatal 2012.június 13-án keltezett levélben juttatta el az Intézménybe azt
a végzést, amelyben tájékoztatta a fenntartót és az intézmény vezetőjét arról, hogy az
intézmény megsértette a jogszabályi előírásokat azzal, hogy az intézmény 14 fő
pedagógusának végzettsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak – a
2011/2012-es tanévre vonatkozóan -, valamint az intézmény 5 fő pedagógusa nem
rendelkezett erkölcsi bizonyítvánnyal.
2012. júliusában új intézményvezetőként a Kormányhivatal felszólító levele alapján
első dolgom az volt, hogy megtegyem a szükséges lépéseket, hogy az új tanévet
törvényesen kezdhessük el a tantárgyfelosztást illetően is: a pedagógus azt a
tantárgyat tanítsa, melyre a diplomája (végzettség, szakképzettség) feljogosítja, illetve
amelynek módszertanát a leckekönyv, vagy a felsőoktatási intézmény igazolása
alapján elsajátította.
A 14 jogszabálysértést két eset kivételével kiküszöböltem a 2012/2013 –as
tantárgyfelosztásban. ( A két esetet azért nem sikerült megoldani, mert nem
jelentkezett megfelelő szakos a meghirdetett álláshirdetésre, és szeptember 1-jén a
feladatot el kellett látni.)
Intézményvezetőként fő feladatom a törvényes működés biztosítása. Sajnos a
mindennapi élet hoz olyan kényszerű kompromisszumokat, amelyeket muszáj
alkalmazni a mindennapi munkavégzés során.(Megfelelő szakos kolléga
alkalmazása.)
2.2.2. Fontosabb változások az elmúlt öt évben
Bevezetésre került minden évfolyamon a mindennapos testnevelés, amelynek
feltételrendszere iskolánkban (Székhely, Zsolt Utcai Telephely) a 2016/2017-es
14
tanévben már nehézséget okoz. A mindennapos testnevelés mellett az erkölcstan óra
vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan
óra a kötelező tanórai foglalkozások része lett.
2013. szeptember 1-jétől intézményünk hivatalos neve a Solti Vécsey Károly Általános
Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lett, 2013. január 1-jétól az óvoda
intézményegysége kivált az intézményből törvényi szabályozásnak megfelelően.
A köznevelés feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami
fenntartásba vételéről szóló 2012.évi CLXXXVIII. törvény 4.§ - a alapján az intézmény
2013. január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba ( továbbiakba: KLIK)
történő beolvadással – az állam fenntartásába és működtetésébe - került. Egy tanév
erejéig (2015/2016) Intézményünk működtetője újra Solt Város Önkormányzata lett,
majd 2017.január 1-jétől újra állami működtetésbe kerültünk. Jelenleg a Bajai
Tankerületi Központhoz tartozunk.
A sok váltás, változás nem volt egyszerű a vezetőség számára (sem), mozgalmas
éveket tudhatunk magunk mögött ebben a ciklusban.
Köszönöm a vezetőtársaimnak, a Kalocsai Tankerület munkatársainak, egykori
vezetőinek, a Bajai Tankerületi Központ Igazgatójának, Sárosi Magdolnának és Solt
Város Önkormányzat dolgozóinak, Polgármesterének, Képviselő- testületének azt,
hogy a nehéz helyzetekben is a problémák megoldását tartják, tartották szem előtt.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 61. §, valamint a KLIK- ről szóló
202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 6.§ - a alapján 2013. január 1-től az igazgatók
munkáltatója a KLIK, a munkáltatói jogkör gyakorlója a KLIK elnöke.
A Köznevelési tv. 62. § (5) bekezdésének alapján 2013. szeptember 1-jétől
pedagógusaink munkaidő-nyilvántartást alapján végzik a munkájukat.
Az Nkt. 73. § (3) és (4) bekezdései alapján megalakult az Intézményi Tanács
2013.október 15-én. Az Intézményi Tanács tagjai: a Szülői Közösség részéről: 2 fő; a
pedagógusok részéről 2 fő, Solt Város Önkormányzat részéről : 2 fő képviselő.
Az Nkt. 46. § (1) bekezdésében előírta a 16:00 óráig tartó iskolában tartózkodásnak a
kötelező tanórai foglalkozásokon túli, egyéb délutáni foglalkozás szabályait, ami alól
az intézményvezető adhat felmentést. A mi iskolánkban főként a felsős tanulók élnek
a felmentés lehetőségével.
2.2.3. Pedagógus életpályamodell, minősítés, önértékelés
2013. szeptember 1-jétől elindult a pedagógus életpályamodell, benne a minősítés,
tanfelügyelet és az önértékelés folyamata.
A minősítések során, mint intézményi delegált vettem részt többségében,
természetesen az intézményvezetői feladatok (jelentkeztetés stb.) ellátása mellett. A
következő feladatokat láttam el intézményi delegáltként: értékelési, szervezési
feladatok, a pedagógusok módszertani, szakmai támogatása; az intézmény, a
pedagógus menedzselése; általános intézményvezetői feladatok. A pedagógus
15
kompetenciák feltérképezése a tudatos tanítás megerősítését szolgálják, melyben a
tanár a cselekvések okait és azok következményeit is felméri.
A 2016/2017-es tanévig a minősítési eljáráson, minősítő vizsgán résztvevő kollégák
száma:
2015.: 2 fő sikeres gyakornoki vizsgát tett, 4 fő Pedagógus II. fokozatba került,
1 fő Mesterpedagógus (szakértő) lett.
2016.: 1 fő sikeres gyakornoki vizsgát tett, 4 fő Pedagógus II. fokozatba került.
2017.: 3 pedagógusnak minősítő vizsgája, 1 pedagógusnak Pedagógus II.
fokozatot megcélzó, 1 főnek Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési
eljárása lesz.
2015.: megalkottuk a Belső Önértékelési Csoport Vezetőivel Intézményünk
nevelő-oktató munkájára vonatkozó saját elvárás rendszerét.
2.2.4. Tanfelügyelet
A 2015/2016-os tanévben, vezetői mandátumom negyedik évében volt a vezetői
tanfelügyeleti ellenőrzésem. A Tanfelügyelők a következőképpen értékelték vezetői
munkámat:
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
Fejleszthető területek
Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési
adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az
intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és
tanítás szervezésében és irányításában. Irányításával az intézményben a fejlesztő
célú visszajelzés nem minden esetben épül be a pedagógiai kultúrába. Működteti a
tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az
eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja
azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.
Kiemelkedő területek
Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási
alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A tanulói kulcskompetenciák
fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el. A fejlesztő célú értékelés
megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.
16
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
Fejleszthető területek
Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza
az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja
a belső és a külső intézményértékelés eredményét.
Kiemelkedő területek
A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső
környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. A változtatást, annak
szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját
megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. A vezetés engedi, és
szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló
kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
Fejleszthető területek
Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését,
intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén
változtat.
Kiemelkedő területek
Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus
etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe
veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
Fejleszthető területek
Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.
Munkaközösségek munkája kiemelkedő. Rendszeresen felméri, milyen szakmai,
módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. Szorgalmazza a belső
tudásmegosztás különböző formáit. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes
munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.
17
Kiemelkedő területek
A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a
továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.
Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület
tagjait önmaguk fejlesztésére. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés)
személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában,
irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe,
döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
Fejleszthető területek
A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs
eszközöket, csatornákat működtet.
Kiemelkedő területek
Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza
nyilvánosságra. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket
képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban. Az
intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a
fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
A tanfelügyeleti ellenőrzés után – a tanfelügyelők értékelése alapján- elkészítettem az
Önfejlesztési tervemet, amely a következő fejlesztési célokat tartalmazza:
A szakmai munkaközösségek önállóságának és hatékonyságának növelése.
Hatékonyabb intézményen belüli információáramlás biztosítása.
A munkaközösség-vezetők bevonásával a kommunikációs csatornákat
hatékonyan működtetem a külső felhasználók irányában.
A tanulók tantárgyi ellenőrzésének hatékonyabb összehangolása. A
felzárkóztatás kiemelt feladattá váljon.
Érdeklődést kiváltó tanítási módszerek alkalmazása minden pedagógus
részéről, folyamatos intézményvezetési ellenőrző-értékelő tevékenység
bevezetése, ennek ellenőrzése.
Intézményvezetőként felülvizsgálom, elemzem egy – egy vezetői
tevékenységemet, döntést, intézkedést és szükség esetén változtatok.
2.2.5. Mentori tevékenység
Két tanéven keresztül voltam mentora, szakmai segítője a magyartanár gyakornoknak.
A tanóráimat folyamatosan látogatta a fiatal kolléga. Az óralátogatásokat minden
18
esetben rövid megbeszélés követte, amelyben elemeztük a tanítási órán látottakat a
pedagógus kompetenciák kiemelésével. A fiatal kolléga a 2016 tavaszán sikeres
minősítő vizsgát tett. Nagyon örültem a mentori feladatnak, hiszen szoros
munkakapcsolatban lehettem egy pályakezdő magyar szakos kollégával. Nem volt
nehéz nála a kedvet, a kompetenciát kialakítani a tananyag elsajátíttatásához, az új
tanulási módszerek alkalmazásához.
2.2.6. Pályázatokban való részvétel
Pályázat kódja Pályázat neve Elnyert
támogatás (HUF)
2012/2013-as tanév
IPR2012-13/1/1/I/16248 Integrációs prevenciós program 2. 640. 000
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-
0401
Innováció a Vécsey Károly
Általános Iskolában
229. 420. 000
Összesen 232. 060. 000
2013/2014-es tanév
HAT-14/01 Tanulmányi kirándulás erdélyi
fejedelmek városai
1.422.540
2014/2015-ös tanév
Erőforrás ALAPÍTVÁNY
United way / Generali a
Biztonságért Alapítvány
Épen elevenen – Biztonságos
iskolaprogram
Pályázati
lehetőségek,
oktatócsomag
NTP-AMI-14-0105 Balatoni zenetábor, a nyár
„fénypontja” (AMI)
1.185.000
Oktatáskutató és Fejlesztő
Intézet
Ökoiskola pályázat pályázati
lehetőségek
HAT-15-05-0578 Legendák nyomában Erdélyben 1.366.000
Összesen: 2.551.000
2015/2016-os tanév
HAT-16.-01-0421 A magyar irodalom és történelem
híres családjai a Felvidéken
1.857.000
Mindösszesen 237.890.540
Fenntartási időszakban (előző iskolavezetés által együttműködési megállapodás
megkötése alapján) a következő pályázatok vannak még érvényben:
a Kalocsai Tomori Könyvtárral ( Könyvtáros pályázat) való együttműködésünk
során könyvtárismereti vetélkedőn vehetnek részt alsós gyermekeink;
a kalocsai Szent István Gimnáziummal ( Öveges pályázat) való
együttműködésünknek köszönhetően 7. osztályos gyermekeink földrajz, kémia,
biológia órákat láthatnak és gyakorlatban élvezhetik a Gimnázium pályázaton
19
felújított laboratóriumában. Itt gondot jelent az útiköltség finanszírozása a
fenntartási időszakban;
a TIOP-1.2.3-11/1-2012-0057 A Könyvtári szolgáltatások összehangolt
infrastruktúra –fejlesztése a Solti Vécsey Károly Általános Iskolában nevet
viselő pályázatot az előző iskolavezetés nyerte meg. Újdonsült vezetőként
nekem kellett azt a problémát megoldani, amire a pályázat tervezésekor nem
gondoltak: az iskolai könyvtár a pályázat megnyerésének időpontjában
fizikailag nem volt alkalmas a kivitelezéshez. Itt gyorsan kellett cselekedni,
hiszen a pályázat megvalósítása veszélyben volt ( Engedélyeztetés stb.). Új
helyet kellett keresni iskolán belül a könyvtárnak. Ekkor került a terem a
Székhely épületének felső szintjére. A plusz költségeket ( falbontás , a terem
megfelelő kialakítása, festés, megfelelő árnyékoló felszerelése stb.) Solt Város
Önkormányzata és a Szülői Közösség finanszírozta. A kivitelezés így
szerencsésen lezajlott, de mindenféleképpen elgondolkodtatott, hogy csak
olyan dolgokra szabad pályáznunk, ami meg is valósítható illetve a pályázat
beadása előtt a kivitelezést, megvalósítást is alaposan el kell tervezni, át kell
gondolni.
Pályafutásom során személyesen is megtapasztaltam, hogy mennyire fontos az
intézményfejlesztés, a pályázati lehetőségek kiaknázása, a nevelőtestületek, tanulói
csoportok, közösségek alakulásának segítése, szakmai fejlődése, fejlesztése. Az
integrációs pályázatokban vezetőként tapasztalhattam, hogy az esélyteremtés, az
integrációs tevékenység, valamint a nyitottság a különböző társadalmi-kulturális
sokféleségre a mindennapi élet fontos szegmense. Újdonsült vezetőként fontos
lehetőségnek tartottam az intézményi innovációt megerősítő pályázat elkészítését,
lebonyolítását. Ez hatalmas mérföldkő volt iskolám számára, nagyon büszke vagyok
erre a tevékenységemre, és a közösen elvégzett munkára. Pedagógusaim is hatalmas
munkát végeztek el a pályázat alatt, nekik is köszönöm ezt. Szerencsére anyagilag is
tudtam a tevékenységüket finanszírozni.
A TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0401 kódszámú Innováció a Vécsey Károly Általános
Iskolában című pályázat szakmai vezetője és szakmai megvalósítójaként vettem részt
2012. március 25 – 2015. április 24-ig, a pályázat jelenleg fenntartási kötelezettség
alatt áll.
Ennek a pályázatnak köszönhetően az Intézményünkben a következő nevelési-
pedagógiai tevékenységek kerültek támogatásra: A pályázat megvalósítandó
programelemei:
1. A környezeti nevelést , fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán
kívüli tevékenységek támogatása (ökotábor);
2. A nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és
megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységek támogatása
(helytörténeti foglalkozás);
3. Az egészségfejlesztő – szemléletformáló iskolai programok megvalósítása , a
tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe
20
épülése érdekében megvalósuló mindennapos testnevelést megvalósító
mozgásprogram (mindennapos testnevelés);
4. Az informatika tantárgy tanításának fejlesztése, illetve más tárgyak oktatásának
IKT-val való támogatása (informatika szakkör);
5. Az egészségfejlesztő – szemléletformáló iskolai programok megvalósítása , a
tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe
épülése érdekében megvalósuló program (egészségnap);
6. A baleset-megelőzési ismeretek , elsősegély-nyújtási ismeretek
programsorozat (baleset-megelőzési foglalkozás, elsősegély-nyújtási
tanfolyam);
7. A készségfejlesztést, a konfliktuskezelő-képességet, illetve az egyéni
megküzdő-képesség fejlődését elősegítő program ( konfliktuskezelési mini
tréning, családi életre való nevelés tanácsadás);
8. A legalább tanévenként egy hagyománnyá tehető iskolai esemény program
(családinap);
9. Az idegen nyelvek tanításának fejlesztése program (témahét);
10. A pedagógiai-módszertani megújulás szerves részeként az önfejlesztést, a
pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő gyakorlatorientált
pedagógus továbbképzések megvalósítása részeként ( 30 órás továbbképzés)
;illetve Szaktárgyi továbbképzések megvalósítása, valamint korszerű oktatási
módszerek, jó gyakorlatok, új tartalmak bevezetése a tanmenetbe témájú
továbbképzések ( 30 órás továbbképzés) program (pedagógus
továbbképzések 22 fő részére);
11. Jó gyakorlat, új tartalmak bevezetése program ( Táblajáték szakkör, Zöld szív
szakkör, idegen nyelvű tehetségsegítő szakkör);
12. Eszközfejlesztés.
Nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt tanévben az én vezetésemmel három új jó
gyakorlatot indítottunk el az intézményünkben: Táblajátékok ( logikai gondolkodás
fejlődését segíti) szakkör; Zöld szív (környezetbiológiai) szakkör; Idegen nyelvi
tehetségsegítő szakkör ( német-angol nyelven). A programok adaptálásának, a
Pedagógiai Programunkban való beépülésének illetve megvalósításának összefogója
vagyok.
A pályázatokban való részvételt nagyon fontosnak tartom, innovatívnak tartom
magam, igényem van az új módszerek megismerésére, a pedagógusi és vezetői
munkámban való alkalmazására.
A további sikeres pályázatok reményében rendszeresen tájékozódom az aktuális
pályázatokról. Erre a tevékenységre büszke vagyok, és elmondhatom azt is, hogy
nevelőtestületem többsége is innovatív szemléletű, sőt egyre többen kapcsolódnak be
a pályázatírás tevékenységébe is.
21
Az elmúlt három tanévben sikeresen pályáztunk a Határtalanul programban,
felejthetetlen élményeket adva a hetedikes tanulóinknak, akik kétszer jártak Erdélyben,
és az idén pedig a Felvidékre is eljutnak.
Összegezve elmondhatom, hogy a továbbiakban is feladatomnak tartom, hogy
megőrizzem iskolámban a sok munkával, folytonos megújulással kialakított pedagógiai
értékeket, hagyományokat.
Tervezem a továbbiakban olyan továbbképzéseken részt venni, amellyel a szaktanári
és az intézményvezetői kompetenciámat is fejleszteni tudom.
3. Helyzetelemzés
3.1. Az Intézmény
Solt Város Önkormányzata másfél éves előkészítő munka után 2010 nyarán integrálta
a fenntartásában lévő, addig önálló intézményként működő, közös igazgatású
nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményt, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
és Óvodát, és egy többcélú intézményt alapított Vécsey Károly Általános Iskola, Óvoda
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven. A megszüntetetett intézmény
telephelyként működött tovább. Az átszervezés célja a munkaerő jobb kihasználása
és az anyagi eszközök racionálisabb felhasználása volt.
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ( 6320 Solt,
Kossuth Lajos utca 60.) fenntartója és működtetője 2013. január 1-jétől a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ, 2015. szeptember 1-jétől a működtetés visszakerült Solt
Város Önkormányzatához, majd 2017.január 1-jével a működtető a Bajai Tankerületi
Központ.
Intézményünk többcélú Intézmény, általános iskolából és alapfokú művészeti iskolából
tevődik össze.
Az Intézmény székhelyén ( 6320 Solt, Kossuth L.u.60.) általános iskolás korúak
oktatása folyik a felső tagozaton, valamint ez az épület ad otthont a művészeti
iskolának is. A Zsolt utcai Telephelyen ( 6320 Solt, Zsolt utca 5.) alsó tagozat, valamint
a Nagymajori Úti Telephelyen ( 6320 Solt, Nagymajori út 24.) alsó és felső tagozaton
folyik az oktatás.
Az iskolahasználók – pedagógusok, tanulók, technikai dolgozók – szépen kialakított,
kulturált, tiszta környezetben végezhetik munkájukat, feladataikat, ill. tölthetik el iskolai
és szabadidejüket mindhárom helyszínen.
A központi iskola új épülete 1972-ben , a külterületi iskola pedig 1989-ben készült el.
A központi iskola épületeit korszerűsítették a DAOP-4.2.1/2/2F-2f-2009-0015
pályázatnak köszönhetően 2009-ben: a főépületet és az alsó tagozatos épületet
részlegesen felújították, új bitumenes kézilabda pályát építettek, a salakos kézilabda
és futópályát felújították, parkolókat , járdákat építettek térkőből.
A tanulók jól felszerelt szaktantermekben tanulnak. A főépületben kapott helyett a
könyvtár, melynek könyvállománya és berendezése évről-évre az IPR –es
22
pályázatnak, valamint a TIOP-1.2.3-11/1-2012-0057 (2013 évében utoljára) számú
pályázatnak köszönhetően bővült és fejlődött .
A Nagymajori Úti Telephelyen 14 tanteremben tanulnak gyermekeink. A tanévenként
kapott eszközfejlesztést célzó normatív állami támogatást kihasználva, de legfőképpen
az IPR pályázaton nyert összegből igyekeztünk olyan osztálytermi új bútorzatot is a
beszerezni, amelyek mobilitásukkal alkalmasak az új oktatási módszerek (pl.:
csoportmunka) alkalmazására.
Az Intézményben a 2016/2017- es tanévben 21 tanulócsoportban délelőttönként folyik
a normál tantervű oktatás, délutánonként 6 napközis csoport és 1 tanulószoba várja a
tanulókat. Az Intézmény tanulói létszáma a 2016/2017- es tanév október 1-jei
statisztika szerint 401 fő. Intézményünkben a legjelentősebb nehézséget a tanulói
létszám apadása okozza .
Az idei tanévben 35 gyermek (sajátos nevelési igényű) integráltan nevelt – oktatott
(8,7 %). Egy tanuló magántanulói jogviszonyban tanul a szülő kérésére a tanév
félévéig ( 0,23%).
A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérő.
Az iskolának is alkalmazkodni kell az eltérő családi háttérből adódó különbségekhez
valamint igényekhez, és a nevelő-oktató munkának is ehhez a helyzethez kell
igazodnia: segíteni kell a tanórán és a tanórán kívül a nehéz körülmények között élő,
hátránnyal induló tanulók felzárkózását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladat a
tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése, tehetségük gondozása. Délutáni
foglalkozások során felzárkóztatást ( korrepetálást) és tehetséggondozást is végzünk.
Szakköreink a 2016/17- es tanévben: anyanyelvi, dráma, zöld szív, táblajátékok,
énekkar, gitárkamara, rajz, tömegsport, angol, német, informatika.
Intézményünknek megvan a sajátos arculata, ezt a meglévő szervezeti felépítése, a
belső vezetői munkamegosztása, az intézmény munkarendje, a testületi jogkörök
gyakorlása mutatja. A nevelőtestület magasan képzett, több diplomával is ill.
szakképesítéssel rendelkező pedagógusokból áll. Az aktív pedagógusok létszáma 40
fő, valamint 6 az alapfokú művészeti oktatásban tanító tanár. A szakos ellátottság
kb.: 99 %-os, hiányszakként a kémia (7.), biológia, matematika, és január 1-jétől az
ének-zene (7.-8.) szerepel.
A pedagógiai munkához szükséges személyi feltételek adottak. Pedagógusaink átlag
életkora 35-40 év. Öt munkaközösség végzi a feladatát: 1 alsós a Zsolt Utcai
Telephelyen, 1 felsős a Székhelyen, 1 Nagymajori Úti Telephelyen, 1 környezeti-
egészségnevelési és 1 testnevelés munkaközösség intézményi szinten. A
munkaközösségek sajnos még nem mindig biztosítanak kellő lehetőséget a szakmai
műhelymunkára és fejlődésre. Ezen változtatni, finomítani kell a közeljövőben is. Egy-
egy projekt megvalósításakor a hatékonyság céljából létrehozunk feladatkultúrás
szervezeti modellt is. Ilyenkor egy célfeladat elvégzésére a legfontosabb,
23
legalkalmasabb szakembereket, munkatársakat megbízzuk.(Például: rendezvények
megszervezése, pályázat megírása stb.)
Nevelőtestületünkben intézményvezetőként a szakmai irányítás is a feladatom.
A tantestület rendelkezésére álló modern IKT-s eszközök (számítógép, projektor)
tanórai kihasználtsága magas. Az új módszerek befogadását illetően az intézmény
pedagógusait általában nyitottság jellemzi. A pedagógus továbbképzési kötelezettség
hatályba lépése óta (1998) folyamatosan vesz rész a nevelőtestület a kötelező
továbbképzéseken.
A pedagógiai módszertanban már hosszú évek óta általánosan elfogadott tétel, hogy
a tanulók munkáltatása folyamán a frontális tanulásszervezéssel szemben minél
szélesebb lehetőséget kell biztosítani a kooperatív tanulási technikákban. Ez jellemző
nevelőtestületünk tagjainak többségére is.
Pedagógiai Programunk kiemelt feladatai, céljai között szerepel, hogy olyan Intézmény
kialakítása a célunk, amelynek központjában a gyermek, a gyermeki személyiség
folyamatos fejlesztése áll; ahová a gyermekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló
és szerető légkör veszi őket körül; ahol a gyermeki kíváncsiságot megőrizve az életkori
sajátosságoknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok ; ahol a széleskörű
tevékenységkínálat segítségével a gyermekek sokoldalúan fejlődhetnek, ahol a
tanulás motivációs alapja a sikerélmény; ahol a pedagógus kollektíva minden tagja
fontosnak érzi magát ,és felszabadult alkotókedvvel, jó munkahelyi légkörben,
motiváltan végezhetik feladataikat; ahol a szülők törvény adta lehetőségeiket
kihasználhatják, és bekapcsolódhatnak az intézmény életébe; ahol a szülők –
pedagógusok együttműködnek a nevelési-oktatási céljaik elérésében; amelyik
rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a
fenntartó igényeihez; ahol a nevelést-oktatást segítő munkatársak ( adminisztrátorok,
dajkák, takarítók, fűtő – karbantartók) munkája elismert, megbecsült.
Az iskolában a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek,
készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének
fejlesztése, szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése.
Iskolánk kiemelt célként kezeli a kulcskompetenciák fejlesztését és az egész életen át
tartó tanulásra való felkészítést.
Az iskolánk – elsősorban a szülőkkel való kapcsolatok alapján – folyamatosan részt
vesz a lakóhely életében: fontos a rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel, a
családokkal: szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon és közös
rendezvényeken; lehetőséget teremtünk, hogy az iskola életéből, tevékenységéből,
eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel és a város érdeklődő
lakosságával ( nyílt tanítási napok, projekthetek, családi nap, ünnepélyek alkalmával);
az iskola a hagyományoknak megfelelően képviseli magát a városi rendezvényeken,
illetve ilyen programok szervezésében és lebonyolításában maga is részt vesz.
24
3.2. Tárgyi feltételek
Az iskolahasználók – pedagógusok, tanulók, technikai dolgozók – szépen kialakított,
kulturált, tiszta környezetben végezhetik munkájukat, feladataikat, ill. tölthetik el iskolai
és szabadidejüket mindkét helyszínen. A Székhely iskola (ú)j épülete 1972-ben , a
Zsolt Utcai Telephely 1983-ban, a Nagymajori Úti Telephely pedig 1989-ben készült
el.
A Székhelyen - mely 1990-ben vette fel a Vécsey Károly nevet -, 1972-ben adták át a
háromszintes épületet, melyben a felső tagozatosok oktatása folyik, itt található a
könyvtár is. A tanulók jól felszerelt szaktantermekben tanulnak. A Zsolt utcában
található napközi épületét 11 tantermesre bővítették ki, itt foglalja el helyét az alsó
tagozat, mivel a régi épületet életveszélyessé nyilvánítása miatt le kellett bontani.
Ebben az épületben kapott helyett egy teljesen új informatikai szaktanterem Az alsó
tagozatosok tornaszobája nem alkalmas az egészséges testedzésre. A kicsik udvarán
található az új játék, amelyet a Szülői Közösségnek köszönhetünk.
A kormány törekvése, hogy egészségesebb életmódra szoktassa a fiatalokat.
Biztosítani kell a mindennapos testnevelés lehetőségét, valamint az ehhez
elengedhetetlen infrastrukturális és szakmai feltételeket az iskolai színtéren. A
kezdeményezés jó, de meg kell teremteni hozzá a megfelelő feltételeket.
Remélhetőleg a közeljövőben a Székhely és a Zsolt Utcai Telephely Tornacsarnokkal
és Tanuszodával is bővülni fog.
1983-ban csatolták a főépülethez a 9x18 m-es tornatermet. 1998 óta számítógépes
terem is segíti az oktatást.
Néhány éve került felújításra a sportudvar. Az iskola udvarát fokozatosan és
rendszeresen szépíti, parkosítja a dolgozó kollektíva a tanulók és szüleik segítségével,
természetesen a pályázati lehetőségeket is kihasználva.
A Nagymajori Úti Telephelyen 14 tanteremben tanulnak gyermekeink. A tanévenként
kapott eszközfejlesztést célzó normatív állami támogatást kihasználva, de legfőképpen
az IPR pályázaton nyert összegből igyekezünk olyan osztálytermi új bútorzatot is a
beszerezni, amelyek mobilitásukkal alkalmasak az új oktatási módszerek (pl.:
csoportmunka) alkalmazására.
A testnevelés órákat itt a tornacsarnokban tartjuk. Ebben a tanévben az
önkormányzatnak köszönhetően térelválasztó függöny került felszerelésre. Fontos
feladatként jelöltük be a csarnokban lévő betonoszlopok beburkolását valamilyen
puha anyaggal. Baleseti veszélyforrásként említhető a tető beázása is. A vizesblokkok
higiéniai meszelése, festése elengedhetetlen feltétel minden tanévkezdésekor,hiszen
az iskolásokon kívül Solt város polgárai is használják nap , mint nap sportolás céljából.
A vizesblokkok felújítása mára már esedékessé vált az egész Intézményben .
Iskolai nyílászáróink elavultak: balesetveszélyesek, rosszul záródnak, és nem jól
szigetelnek. Cseréjük elengedhetetlen lenne.
A Székhelyen és a Zsolt Utcai Telephelyen szerencsére már megvalósult a tanulói
kerékpárok megfelelő tárolása, A Nagymajori Úti Telephelyen is szükséges lenne a
25
fedett és szilárd talajú biciklitároló. Reméljük, hogy a közeljövőben erre a célra is
kiírnak újra pályázatot!
Az elmúlt öt évben a pályázatoknak megfelelően a neveléshez, oktatáshoz szükséges
eszközök fejlesztése került előtérbe, a folyamatos karbantartás, csere szükséges, ez
a fenntartó- működtető feladata.
Az Alapfokú Művészeti Iskola a Székhely épületében van hivatalosan, de mindkét
Telephelyen , sőt Akasztó városában is tartanak művészeti órákat pedagógusaink a
külsős tanulóknak. A Művészeti Iskola „mostohagyermek” helyzete az Intézmény
családjában a vezetői ciklusom alatt rendeződött. Az intézményegység működése a
tantermek szempontjából úgy érzem normalizálódott az elmúlt időszakban, de még
vannak finomítani való teendők. A Zsolt Utcai Telephely szempontjából nem
szerencsés, hogy a délutáni tanulási időben vannak a hangszeres órák is, bár a
Nagymajori Úti Telephelyen ez már hosszú évek óta így van.
3.3. Jelenlegi folyamatok
3.3.1.Az intézmény mikro – és makrokörnyezete
A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérő. A
szülők többsége legtöbb idejét a mindennapi megélhetéshez szükséges anyagi javak
megszerzésére fordítja. Kevesebb idő jut a gyermekekkel való törődésre, a velük való
foglalkozásra.
Az általános iskolának is alkalmazkodni kell az eltérő családi háttérből adódó
különbségekhez valamint igényekhez, és a nevelő-oktató munkának is ehhez a
helyzethez kell igazodnia: segíteni kell a tanórán és a tanórán kívül a nehéz
körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkózását, ugyanakkor kiemelt
fontosságú feladat a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése, tehetségük
gondozása.
A művészeti iskola feladatellátásnak arra kell irányulnia, hogy megteremtse a
szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit. A tanulóknak biztosítania kell minden
korosztály és társadalmi réteg számára azt, hogy a művészetek táplálják a
növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak
ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben.
A művészeti eszközökkel történő önkifejezés a játékhoz hasonló, önfejlesztő,
képességeket kibontakoztató, kreatív tevékenység, így nagyon fontos tevékenység az
iskolás korban is.
3.3.2. A tanulók összetétele
A szülők iskolai végzettsége zömmel szakmunkásképző vagy szakközépiskola,
előfordul a 8 általános iskolával rendelkező szülők száma is. Az érettségizettek száma
is nőtt, de még mindig viszonylag kevés családban van a szülőknek felsőfokú
26
végzettsége. A szülők elsősorban az iskolától várják nevelési problémáik megoldását,
és az eredményes felkészítését a továbbtanulásra, pályaválasztásra.
Mivel a legtöbb család anyagi helyzete – főleg az elmúlt 2-3 évben – egyre nehezebb,
sok gyermek számára szinte az intézményben szervezett program, kirándulás, tábor
az egyetlen lehetőség a szabadidő színesebb eltöltésére.
A 2016.október 1-jei Statisztika szerint: a 2016/2017- es tanévben intézményünk 401
iskolása közül 14 gyermek él veszélyeztetett körülmények között ( 3,49%), 22
hátrányos helyzetű (5,48 %) és 2 halmozottan hátrányos helyzetű (0,49%). Az idei
tanévben 99 gyermek (sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási és
magatartási zavarokkal küzdő ) integráltan nevelt – oktatott (24,68 %).
Sajnos a demográfiai mutató nálunk is a gyermeklétszám csökkenését jelzi az
elkövetkező években. A helyzet nem látszik normalizálódni, ugyanis az előrejelzések
szerint a közeljövőben sem lesz településünkön demográfiai robbanás
Intézményünkben a legjelentősebb nehézséget a tanulói létszám apadása
okozza. Még mindig demográfiai hullámvölgyben vagyunk (országosan is),
amelyben az iskolák jellemzően a finanszírozási előírások és/vagy elvárások
miatt kifejezetten küzdenek a tanítványokért. Az marad fenn, aki megfelelő
létszámot tud produkálni, s annak lesz lehetősége fejlődésre, prosperitásra.
Solton egy nevelési- oktatási Intézmény van, itt is súlyos gond a létszám
csökkenése.
A gyermeklétszám ilyetén csökkenése radikális változást okoz a mindennapokban a
csoport illetve osztálylétszámok terén, ennek következtében az Intézmény
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
2017/2018. 2018/2019. 2019/2020. 2020/2021. 2021/2022.
Általános iskolai létszám várható alakulása
Székhely Zsolt Utcai Telephely Nagymajori Úti Telephely
27
struktúrájában. (Pl.: osztály – csoport összevonások a törvényi szabályozóknak
megfelelően, ennek következtében a humán erőforrás szűkítése stb.)
A magyar közoktatási intézményszerkezet és a szabad iskolaválasztás lehetővé teszi,
hogy a jó képességű diákok tanulmányaikat nyolc-, illetve hatévfolyamos
gimnáziumokban folytassák. Sajnos még mindig jellemző az, hogy a 6. osztály után a
szülők elviszik a gimnáziumba a gyermeküket.
Az oktatáspolitika pedig ennek ellenére az általános iskola 9 évfolyammá tételéről
tárgyal a mai napokban. A legjobbak iskolaváltása a nyolc évfolyamos általános
iskolákat szorult helyzetbe hozza, hiszen az osztályközösségek sokszor húzóerő
nélkül maradnak. Vezetőként ellene vagyok annak az iskolaelhagyásnak , amelynek
mi is felelősei vagyunk. A vezetői ciklusom ideje alatt voltak lépések a képzési kínálat
frissítésre ( az első blokkban), ennek ellenére a szülők mégis viszik a tanulókat egyéb
okok miatt. Ennek a problémának a lehetséges megoldását a Vezetői program című
fejezetben fogom felvázolni.
3.3.3. Szervezeti felépítés
Intézményvezető Igazgatótanács
Intézményegység- vezető
Intézményvezető- helyettesek (2 fő)
Munkaközösség – vezetők
(5 fő)
Pedagógusok Iskolatitkár,
ped.asszisztens Takarítók,
karbantartók, fűtő
28
Az Intézmény szervezeti felépítését négy vezetési szint jellemzi. Felsővezető az
intézményvezető, aki az általános iskola igazgatója is egyben, közvetlen munkatársa
az intézményvezető- helyettesek (középvezetők), valamint a művészeti
intézményegység – vezető (felsővezető). Ők alkotják az Igazgatótanácsot is,
kiegészülve az Alapfokú Művészeti Iskola egy pedagógusával.
A vezetők munkáját a munkaközösség- vezetők segítik. A diákéletet a
Diákönkormányzat fogja össze, élén a segítő pedagógussal.
A pedagógusok és technikai dolgozók képviseletét a Közalkalmazotti Tanács, a szülők
képviseletét a Szülői Szervezet munkaközössége látja el.
A tantestület oktató-nevelő munkáját Éves munkaterv alapján végzi. A komplex
munkaközösségek szakmai műhelymunkája, fejlődése folyamatosan fejlődik.
Egy-egy projekt megvalósításakor a hatékonyság céljából létrehozunk feladatkultúrás
szervezeti modellt is. Ilyenkor egy célfeladat elvégzésére a legfontosabb
szakembereket, munkatársakat megbízzuk.(Például: rendezvények megszervezése,
pályázat megírása,…) Ilyen esetekben is meg kell találni a megfelelő javadalmazást,
amely visszajelzésként szolgál (pályázatok).
Mivel intézményünknek megvan a sajátos arculata, a meglévő szervezeti felépítésen,
a belső vezetői munkamegosztáson, az intézmény munkarendjén, a testületi jogkörök
gyakorlásának technikáin az intézmény képviseletének rendjén a lényeget illetően
nem kívánok változtatni. A meglévő szervezeti kultúrát természetesen néhány helyen
és esetben finomítani szeretném (például az információáramlás megfelelő módjában).
Indokoltnak tartom a havi vezetői értekezletet , mivel az Intézményben szerteágazó
pedagógiai tevékenységet folytatunk. Az egységes szellemű irányítás és a jó
információáramlás, a kommunikáció végett szükségesnek tartom havonta legalább
egyszer a tantestületi megbeszéléseket is, és a nem pedagógusokkal való heti
egyszeri találkozást is.
Olyan irányításnak vagyok a híve, amelyben az intézményvezető a tantestület egy
szelete. Azonban a döntést - mint egyszemélyi felelős- az intézményvezető hozza,
hiszen a felelősséget is neki kell vállalnia mindenért és mindenkiért.
3.3.4. A nevelőtestület
Az intézményünkben folyó nevelő- oktató tevékenységet nagymértékben
meghatározza a nevelőtestület emberi hozzáállása és szakmai felkészültsége.
Családias légkörű intézményünk tanítói, tanárai, művészeti tanárai többségében
szeretettel, kedvességgel fordulnak a gyerekekhez. A kirívó pedagógusi hozzáállást
29
(tanuló, pedagógustárs, szülő irányában) teljesen meg kell szüntetni, hiszen a jó iskola
alapja a jó tanár (emberileg és szakmailag ) !
A nevelőtestület magasan képzett, több diplomával is ill. szakképesítéssel rendelkező
pedagógusokból áll. A pedagógusok létszáma a 2017. januári féléves beszámoló
alapján:
tan
ító
tan
ító
mű
v.t
er.
tan
ár
fejle
sztő
pe
d.
gyó
gyp
e
d.
óra
adó
Pré
miu
mé
ve
s
Mű
v.
tan
ár
Össze
s
en
Aktív 2 15 18 1 4 2 1 6 48
Távol 1 1 1 3
A szakos ellátottság magas. A pedagógiai munkához szükséges személyi feltételek
adottak.
A tantestület rendelkezésére álló modern IKT-s eszközök (számítógép, projektor)
tanórai kihasználtsága viszonylag magas. Az új módszerek befogadását illetően az
intézmény pedagógusait általában a nyitottság jellemzi. A pedagógus továbbképzési
kötelezettség hatályba lépése óta (1998) folyamatosan vesz rész a nevelőtestület a
kötelező továbbképzéseken.
3.3.5. Alkalmazotti kör
A nevelő-oktató munkát a 2017. január 1-jei állapot alapján 1 titkárnő, 1 pedagógiai
asszisztens, 7 takarítónő és 2 fűtő- karbantartó segíti. Ők segítik rendezvényeinket,
végzik a gondozási, ill. takarítási munkát, illetve gondozzák a kerteket és az udvarokat.
A humánerőforrás hosszú távú tervehetőségére készítettem a következő táblázatot. (6
évnyi időtartam) Állandónak véve a jelenlegi adatokat a kimutatás azt jelzi, mikorra
várható az általános iskolában és a művészeti iskolában tanító kollégáim nyugdíjba
vonulása a most érvényes jogszabályok szerint. Így az adategyüttes azt is jelzi, melyik
munkakörre, melyik tantárgyi területen mikor válik szükségessé az utánpótlás
tervezése. És azt is, mi lesz az intézményvezető teendője a kiegyensúlyozott testületi
struktúra fenntartásának érdekében.
30
Nyugdíjba vonulás
várható éve
Végzettség
2017. Tanító: német szakkollégium + tanár: biológia,
mezőgazdasági ismeretek szak
Tanár: műszaki
2020. Tanár: földrajz – testnevelés szak, szakvizsgázott
pedagógus
Tanár: orosz, angol nyelv szak
2021. Tanító: rajz szakkollégium
Tanító: angol műveltségterület + gyógypedagógus
Tanár: magyar nyelv és irodalom+ könyvtár szak
2022. Tanító: könyvtár, rajz, német szakkollégium
Az ábrából jól látható, hogy a pedagógusok életkori megoszlásában a pedagógusok
átlag életkora viszonylag magas. A tanítók 36 %-a 40 év feletti, 36 %-a 50 év feletti.
Az általános iskolai tanároknál ez az arány egy kicsit magasabb. A tanárok 34 %-a 40
év feletti, a 42 %-50 év feletti életkorral rendelkezik. A jövőben feladat a tantestületbe
fiatal kollegák felvétele. Két kismamánk is van, akik a gyesről visszatérve folytatják
munkájukat iskolánkban (2 fő). Egy prémiuméves kollégánk a nyár folyamán nyugdíjba
vonul, egy tanár pedig a nyáron kezdi el a felmentési idejét.
3.3.6. Alkalmazott módszerek
Általános Iskolánkban pedagógiai módszertanban már hosszú évek óta általánosan
elfogadott tétel, hogy a tanulók munkáltatása folyamán a frontális tanulásszervezéssel
0 1 2 3 4 5 6 7
25- 29 éves
30- 34 éves
35- 39 éves
40- 44 éves
45- 49 éves
50- 54 éves
55- 59 éves
60- 64 éves
Pedagógusok életkor szerinti megoszlása
Alapfokú Művészeti Iskolai tanár általános iskolai tanár tanító
31
szemben minél szélesebb lehetőséget kell biztosítani a kooperatív tanulási
technikákban.
Az intézményi dokumentumban tett állásfoglalásnál fontosabb, hogy a mindennapi
tanítási gyakorlatban milyen mértékben jelenik meg a kérdéses módszer.
Egy tanterem elrendezése számomra tükröt mutat arról, hogy ott milyen módszerekkel
folyik az oktatás. Ahol a gyermekek egymáshoz rögzített padsorokban ülnek, ott nagy
mértékben gátolt a pedagógus a csoportmunka alkalmazásában. Amennyiben a
gyermekek nem szoknak hozzá már alsó tagozaton ahhoz, hogy egymással
együttműködve dolgozzanak, a felső tagozaton jóval nehezebb erre szoktatni őket.
Alapfokú Művészeti Iskolánkban a zenei képzés egyéni foglalkozás keretében
történik, de a csoportos foglalkozásokon is jóval kisebb a csoportok létszáma, mint az
általános iskolai osztályokban. E két okból adódóan kitűnik, hogy olyan iskolatípusról
van szó, ahol „a tanár és tanuló kapcsolata a tanulás-tanítás kölcsönhatásában
közvetlenebb.”(Pedagógiai Program)
3.3.7. Értékelés
Általános Iskolánkban a nevelő- oktató tevékenység egyik kiemelkedő jelentőségű
eleme a pedagógiai értékelés. Az értékelt gyermek személyiségéhez és a helyzethez
illeszkedően megválasztott értékelési módszer nem csak a motiválás, de egyben a
személyiségfejlesztés alapvető és megkerülhetetlen eszköze is. A megfelelő
tartalommal megtöltött, rendszeresen végzett szöveges értékelés az ún. fejlesztő
értékelés kritériumainak megfelelve az értékelés leghatékonyabb formája lehet.
Általános Iskolánk nevelőtestülete a törvényi előírásoknak megfelelően alkalmazza
alsó tagozatban a szöveges értékelést az első , valamint a második évfolyam félévéig.
Iskolánk nevelői elfogadták és rögzítették a Pedagógiai Programunkban azt, hogy a
teljesítette és a nem teljesítette szavakkal minősítjük a 3. évfolyamon az idegen nyelv
tantárgyat.
A közeljövőben támogatom azt a javaslatot, hogy a készségtantárgyak se legyenek
osztályozva, minősítve. Ezen óráknak nem lenne szabad mérgezniük az osztályozás
lehetőségével, a pozitív visszajelzésekre kell épülniük.
Közismert, hogy a készségtárgyak az érzelmi intelligencia fejlesztésének legjobb
eszközei, e tárgyak azonban szinte kiszorulnak az iskolákból, mert olyan nagy a
tananyag.
Az Alapfokú Művészetoktatási Iskolánkban a nevelési eredmények vizsgálata
mindig folyamat jellegű: a reális nevelési követelményeket veti össze a tanulók elért
eredményeivel, és elemzés után meghatározza a további teendőket. A művészeti alap
– és művészeti záróvizsgát miniszteri rendelet szabályozza.
32
3.3.8. Személyiség- és közösségfejlesztés
Az Általános Iskola tanórán kívüli programkínálata igényes és változatos. Ezek az
intézményi és csoport ill. osztályszintű programok, a közös feladatok és élmények által
a közösségfejlesztés leghatékonyabb eszközei. A délutáni foglalkozások,
kirándulások, a hagyományok ápolása, az erdei iskolai program és a különböző
táborok, de a témanapok is nyilvánvalóan jól szolgálják e célt. Az elmúlt öt év
legtermékenyebb időszaka a TÁMOP-os, innovatív pályázat megvalósítása volt. A
következőkben csak a számok „varázsában” érzékeltetem azt a sokszínűséget,
amelyet a tanulóinknak kínáltunk (ingyenesen).
Ökotábor: 4 alkalom ( négy nap három éjszaka), 800 gyerek, 80 pedagógus.
Nyelvi témahét: 2 alkalom ( 5 nap ), 80 gyerek, 4 pedagógus.
Informatika szakkör: 74 alkalom , 30-30 gyerek, 2 pedagógus.
Baleset-megelőzési ismeretek oktatása: 2 alkalom , 900 gyerek, 60 pedagógus.
Mindennapos testnevelés mozgásprogram: 74 alkalommal heti egyszer, 74 X
457 gyerek, 74X 40 pedagógus.
Egészségnap: 4 alkalommal, 4 X 457 gyerek, 60 pedagógus.
Családi életre nevelés, konfliktuskezelés: 2 alkalommal, 504 gyerek, 36
pedagógus.
Helytörténeti foglalkozás: 37 alkalommal és 15 kirándulás, 37X60 gyerek és 15
X60 gyerek, 4 pedagógus / 60 pedagógus.
Elsősegély-nyújtási tanfolyam: 2 alkalommal, 460 gyerek , 30 pedagógus.
Családi nap: 3 alkalommal, 1350 gyerek ,27 pedagógus.
Az Alapfokú Művészeti Iskolában a művészeti tevékenység magában hordozza a
személyiségformálás specifikus lehetőségét, ezt erősítik a különböző fellépések is.
3.3.9. Tehetséggondozás, felzárkóztatás
Az Általános Iskolában minden évfolyamon rendkívül lényeges a tehetséggondozás
és a felzárkóztatás. Az intézmény vezetése jelentős erőforrást rendel az ún.
pedagógiai program szerinti foglalkozások, az egyéni fejlesztő foglalkozások és a
szakkörök biztosítására. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő – gyógypedagógusok
végzik. Örvendetes dolog, hogy személyi feltételünk jobb az átlagosnál, ezért az
utazóhálózatot nem kell igénybe vennünk: intézményünkben egy szakvizsgázott
fejlesztőpedagógus és 3 gyógypedagógus tevékenykedik (1 fő tanulásban
akadályozottak pedagógiája szakos tanár, 1 fő szurdopedagógia szakos
gyógypedagógiai tanár és szakértő jeltolmács, 1 fő oligofrénpedagógia szakos
gyógypedagógiai tanár ) . Egy pedagógusunk pedig most végzi a logopédia- autista
szakot a gyógypedagógiai főiskolán. A gyermekek logopédiai megsegítése mindig is
33
gondot okoz szakember hiányában, most a kolléganő segítségével „házon belül ” is
megoldódik a helyzet.
Szakkörök a tehetségfejlesztés területei, a következő a kínálatunk:
Szakkör neve Székhely Zsolt Utcai
Telephely
Nagymajori Úti
Telephely
Táblajátékok X X X
Zöld szív szakkör X X X
Tömegsport X X X
Énekkar X
Gitárkamara X
Helytörténeti X
Anyanyelvi/drámajáték X X X
Rajz X
Idegen nyelvi X X X
Informatika X X X
3.3.10. Gazdálkodás, költségvetés
Intézményünk részben önálló működésű intézmény volt addig, amíg 2013. január 1-
jével a fenntartóváltás nem következett be.
Ekkor a fenntartói feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át
(KLIK). Jelenleg a Tankerületi Központ a fenntartó és a működtető.
A Bajai Tankerületi Központ vezetőjének engedélyével és utasításával próbáljuk
fenntartani magunkat. Reméljük, hogy az elkövetkező évek a gazdálkodás területén
pozitív irányban mozdulnak el!
A közoktatás színvonalának fenntartását és működését is jelentős mértékben
nehezítik a jelenleg országosan tapasztalható forráselvonások. Ilyen gazdasági
környezetben az intézményeknek minden pályázati lehetőséget ki kell használniuk,
hogy többletbevételhez, fejlesztési lehetőséghez jussanak. Intézményünk pályázói
aktivitása jónak mondható, de megkerülhetetlen feladat az eddig nem hasznosított,
további pályázati lehetőségek feltérképezése.
Valószínű, hogy a következő években sem fog nagyobb mértékben költségvetési
keretünk emelkedni, ezért gondos, odafigyelő, előrelátó gazdálkodásra van szükség.
A dologi keretünk felhasználása esetében elsőbbséget élvez az épület biztonságos
üzemeltetése, a tanulás feltételeinek megteremtése.
Fejlesztésre, ha csak kis mértékben is, de mindig jutott pénz. Midig számíthatunk Solt
Város Önkormányzat segítségére is.
Erősségünknek említem meg Intézményünk alapítványainak, szülői közösségeinek
tevékenységét, hiszen nagyban hozzájárulnak az anyagi javak megteremtésében.
34
Köszönet érte azoknak a kollégáknak, munkatársaknak ,szülőknek, akik szívügyüknek
érzik az alapítványok, szülői közösségek életében való tevékenykedést.
Gazdálkodási alapelvünk a takarékosságra törekvés és a források növelése
pályázatokból, bérleti díjakból, szülői támogatásokból.
3.3.11. Erkölcstan/ hit és erkölcstan tantárgy oktatása
A 2013-14-es tanévben törvényi szabályozással iskolánkban is bevezetésre került az
erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása. Az oktatást felmenő rendszerben
szerveztük meg a törvényi szabályozóknak megfelelően. Az első évben az első és az
ötödik osztályosok választhattak a kétféle tantárgy közül. A hit és erkölcstan tantárgy
oktatását az egyházak, felekezetek képviselői végzik.
Iskolánkban a Katolikus, a Református az Evangélikus Egyház valamint a Hit
Gyülekezet képviseltetik magukat.
A szülőknek minden évben lehetőségük van arra, hogy az egyházi oktatókkal
beszélgethessenek, és saját döntésük alapján gyermekeiket a számukra
legmegfelelőbb oktatásra írassák be. Sajnos a mostani tanévben a szülői érdeklődés
hiánya miatt a tájékoztató szülői értekezlet elmaradt.
Ebben a tanévben már az összes évfolyamon folyik az oktatás. A 401 tanulóból
összesen 217 fő a hit- és erkölcstan oktatást, (54 %), 184 fő az erkölcstan tantárgyat
választotta (46 %) ( 2016. október 1-jei adat).
37%
15%1%1%
46%
Erkölcstan/hit- és erkölcstan- részletesentanulói arány
Református
Római katolikus
Evangélikus
Hit Gyülekezete
Erköcstan
35
4. Intézményfejlesztési program
A helyzetelemzésből és célmeghatározásból eredő feladatok, tervek.
Intézményfejlesztési programomban főképpen az Általános Iskola egységét
emelem ki, mivel a sikeres pályázat esetén annak az egységnek a szakmai
vezetője leszek. Az Alapfokú Művészeti Iskola fejlesztése pedig közös feladat az
intézményegység vezetőjével.
4.1. Lehetőségek a beiratkozott tanulók megtartására
Az oktatói munka alapvető jellemzőit, sajátosságait az intézmény tanulói összetétele
határozza meg. Ezt vezetőként nem áll módunkban befolyásolni, nem is feladatunk.
Az egyetlen cél az, hogy a városunk minden rétegéből érkező gyermekeinek az
elvárható legmegfelelőbb szintű köznevelést és közoktatást biztosítsuk.
A tanulók elvándorlása hatosztályos gimnáziumba a 6. osztály elvégzése után
intézményünkben létező folyamat. Szerencsére nem tömeges létszámban, de néhány
tanuló „elvesztése” már komoly gondot okoz a tanulócsoport szerkezetében,
létszámában. (A hatosztályos gimnáziumok is küzdenek a gyermekekért, ezért azon
jelentkezőket is felveszik, akik számára ez az iskolatípus nem megfelelő választás.
Ezért többen le is morzsolódnak a későbbiekben.)
Ennél aggasztóbb, hogy tőlünk függetlenül egyre kevesebb gyermek születik az utóbbi
időben országszerte, ez sajnos városunkra is jellemző. A létszámcsökkenés további
Erkölcstan46%Hit- és erkölcstan
54%
ERKÖLCSTAN/HIT - ÉS ERKÖLCSTAN
36
oka az is, hogy egyre több család hagyja el városunkat, országunkat megélhetési okok
miatt. Jelenleg 3 tanulónak van felfüggesztett tanulói jogviszonya, 2 tanuló pedig
magántanulói státuszhoz folyamodott a közelmúltban, mert életvitelszerűen külföldön
telepednek le a tavasz folyamán. Ezeket a történéseket sem tudjuk befolyásolni, csak
elszenvedni.
Sajnos az intézmény működését alapvetően meghatározó csoportok (gyermek-
pedagógus - szülő) vannak veszélyben az előbb említett folyamatok miatt. A következő
öt évben aggasztóan csökkenni fog a beiratkozó gyerekek létszáma, ezzel együtt az
iskolai létszám.
22
25
32
24
3230
13 13
1618 18
14
2016/2017. 2017/2018. 2018/2019. 2019/2020. 2020/2021. 2021/2022.
Elsősök beiratkozása- előrejelzés
Zsolt Utcai Telephely Nagymajori Úti Telephely
37
A megoldás egyik kulcsa lehet egy részletes helyzetanalízis a nevelőtestület tagjaival,
(erősségek, gyengeségek) , a képzési kínálat frissítése, elmélyítése, a bevezetett jó
gyakorlatok megerősítése, a kapcsolattartás szorosabbra fűzése, az intézményi
kommunikáció szélesítése, korszerűsítése.
Az elvégzett helyzetelemzés és a fenntartóval való egyeztetés alapján végre lehet
hajtani az első illetve további szükséges korrekciókat, de a népességszaporulaton nem
tudunk változtatni.
Közös gondolkodásra serkentő elképzeléseim a képzési kínálat frissítésére,
megerősítésére:
4.1.1.Idegen nyelvi képzés
„Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:
fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és
értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a
társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés,
munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek
megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint
például a közvetítés, más kultúrák megértése. " (Pedagógiai Program)
Az idegen nyelvi órák elosztása az alsó és felső tagozat között nem egyenletes. A
harmadik évfolyamon a gyerekek heti két, a negyediktől felmenően heti három órában
tanulják az angolt, a jelenlegi 5.a osztályban a német nyelvet is, illetve a Nagymajori
úti Telephelyen az angol- német nyelvet is.
Intézmény
320
340
360
380
400
420
2 0 1 6 / 2 0 1 7 .2 0 1 7 / 2 0 1 8 .
2 0 1 8 / 2 0 1 9 .2 0 1 9 / 2 0 2 0 .
2 0 2 0 / 2 0 2 1 .2 0 2 1 / 2 0 2 2 .
INTÉZMÉNY LÉTSZÁMÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
Intézmény
38
Közismert az általános szülői igény is a nyelvtanulás mielőbbi elkezdésére, sokan
szavaznak arra, hogy már óvodás korban be kell indítani a nyelvoktatást, többen azt
tartják jónak, ha minél későbbre tolódik ez a folyamat.
A szakembereket is régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy mikor jó elkezdeni a
nyelvtanulást, és megoszlanak a vélemények erről. Meggyőződésem, hogy az alsó
évfolyamokon az idegen nyelv tanulását élményszintűvé kell tenni. Ezt akkor érjük el
a legjobban, ha a tanulás elsősorban a szóbeli kifejezésre, utánzásra korlátozódik, és
eleinte minimális szinten alkalmazza az írásbeliséget.
Az idegen nyelvi képzés hatékonyságának növelésére fel kell térképezni a pályázati
lehetőségeket. Ezeket a pályázati lehetőségeket az Európai Unió is támogatja és
finanszírozza. A teljesség igénye nélkül ilyen lehet például:
külföldi tanárasszisztensek, tanárok fogadása ;
magasabb szinten az e-twinning (diáklevelezés; testvérvárosi kapcsolatainkat
(finn, német) erre lehetőségre is ki lehetne még jobban használni!);
nemzetközi együttműködésekben a diákok, pedagógusok, folyamatosan tartják a
kapcsolatot különböző projektekben, valamint sor kerülhet a személyes
találkozásra is;
szomszédos települések idegen tannyelvű iskoláival ( pl.: Harta) szakmai kapcsolat
megerősítése, más kéttannyelvű iskolák keresése.
A TÁMOP-os, Innovatív pályázatunknak köszönhetően bevezetésre került iskolánkban
az idegen nyelvű tehetségfejlesztő program a 2015/2016-os tanévben. Ennek a
továbbvitelét hangsúlyos elemként kezelem. Ez a program már a 2. tanév óta működik,
az első külső megmérettetés a mostani tanévben lesz az országos idegen nyelvi
célmérés kapcsán. Kíváncsian várom a szülők, illetve tanulók elégedettségmérését is
a tanév végén.
Az elindított nyelvi témaheteket intézményi szintre kívánom kiterjeszteni a következő
tanévtől kezdődően.
Támogatok minden olyan kezdeményezést, amelyben tanulók az életszerű
nyelvhasználatot gyakorolhatják. Fontos megemlíteni, hogy a Nemzeti
Alaptanterv kiemelt területe az idegen nyelvi kommunikációs kompetenciák
fejlesztése. Lényegesnek tartom azt is, hogy az idegen nyelvet oktatók
módszertani felfrissüléshez jussanak, amelyet hospitálással, szakmai
műhelymunkával, külső partnerek bevonásával képzelek el.
4.1.2. Informatikai oktatás, digitális kompetencia
„A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos
és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő
készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése,
39
értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és
hálózati együttműködés az interneten keresztül.” (Pedagógiai Program)
Az informatikai képzés fontos eleme a mai kor tudásának. A digitális kompetenciákat
folyamatosan fejleszteni kell. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kell kapniuk azoknak
a részeknek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulás
szerves részeként kezeljük a számítógépet és az internetet.
Ez minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az
egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk
az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását, főleg
a felső tagozatban.
Az informatika oktatás iskolánk Pedagógiai Programja szerint is kiemelten kezelt
terület. A helyi tanterv és a tantárgyfelosztás ismeretében azonban ez a gyakorlatban
nem látszik megvalósulni minden esetben. Az első négy osztályban nincs informatikai
képzés, csak szakköri formában. A felső tagozatosok heti egy órában tanulják a
tantárgyat, valamint az ő számukra is tartunk szakkört, a tehetséggondozást tartva
szem előtt. Intézményünk mindhárom épületében a 2016/2017-es tanév óta
korszerűen felszerelt szaktanterem várja a tanulókat.
A délelőtti óraszámok mellett a délutáni foglalkozásokat szintén meg kívánom
tartani. Az informatikát tanító nevelő(k)nél fontos az a módszertani sokszínűség,
és az empátia, amellyel a tanulókat az informatikai tudás megszerzésére vezeti,
és nem elidegeníti őket.
4.1.3. Ökoiskola
„A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy
ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és
előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti
világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban
magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek
a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való
alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja
az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a
fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.”
(Pedagógiai Program)
Intézményünk nagy hangsúlyt helyez a környezettudatosabb életvitel kialakítására. Az
iskolai nevelő - oktató munkánknak különösen fontos része a tiszta levegő, a víz, a
föld, az élővilág gazdagsága, mint értékek bemutatása, megismertetése. Évek óta
egyre több olyan foglalkozást szervezünk tanórán és tanórán kívül, amelyek a
környezettudatosan cselekvő állampolgár eszményképét tartják szem előtt, egyre
40
tudatosabb és szervezettebb formában folyik a diákok és felnőttek környezettudatos
gondolkodásformálása és cselekedtetése.
Mindkét iskolánk rendkívüli adottságokkal rendelkezik földrajzi elhelyezkedését
tekintve: vidéki környezetben, élővizekhez közel, sportpályák, játszóterek, jelenleg
beépítetlen területek, fás ligetes területek jellemzik, igazi kertvárosi hangulatban. A
Nagymajori Úti Telephelyen közelünkben található a Nagy ér területe, A Székhelyen
és a Zsolt Utcai Telephelyen a Sákor –csatorna, mint vízlelőhely. Munkaterveink
összeállításánál ezen adottságokat mindenkor figyelembe vesszük, és hasznosítjuk a
gyermekek és a felnőttek környezettudatos gondolkodásmódjának és
viselkedéskultúrájának alakítása, befolyásolása közben.
2016. január 30 - 2018. december 31-ig iskolánkat ismét, immár másodszor,
Ökoiskolai minősítésben részesítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a
Vidékfejlesztési Minisztérium. A TÁMOP -3.1.4-12/2-2012-0401 Innováció a Vécsey
Károly Általános Iskolában című pályázat is hangsúlyozottan kezelte a környezeti
nevelést, a fenntartási időszakban is építünk erre.
Ökoiskolaként a továbbiakban is hangsúlyozottan támogatom azokat a
rendezvényeket, eseményeket, amelyek a környezeti nevelést eredményesebbé
teszi. A környezeti- egészségnevelési munkaközösség, öko-munkacsoport
munkáját hangsúlyosabbá kívánom tenni.
Az idei tanévben kapcsolódunk be intézményi szinten a fenntarthatóság-
környezettudatosság témahetébe. Ezt a következő tanévben is folytatni
szeretném.
4.2. Szervezetfejlesztés
4.2.1. Az intézményi kommunikáció
Fontos tényező a szülők bizalma és komfortérzete intézményünk iránt. A szülőket
biztosítani kell arról, hogy gyermekük pedagógusai az életkori sajátosságokat is
figyelembe veszik, és ezeknek az előtérbe helyezésével kínálnak magas színvonalú
nevelést és oktatást. Minden esetben érzékelniük kell a jó iskolai gyakorlat
magasabbrendűségét a rossz gyakorlattal szemben, s ennek alapján értékelik
gyermekük és a pedagógusok közös iskolai tevékenységét.
A pedagógusoknak és a szülőknek személyesen is kapcsolatot kell tartaniuk. A szülői
értekezletek és a fogadóórák hagyományosan erre az elvre épülnek, ám sajnos
rutinszerűvé, sablonossá és sekélyessé vált többségében. A napjainkban könnyen
megmerevedő tanár-szülő viszony, illetve kapcsolat oldásában kulcsszerepe van a
személyes jelenlétre, együttlétre épülő rendezvényeknek (családi napok, tanárok
szülők alapítványi bálja, nyílt tanítási napok…). Ehhez meg kell nyernünk a szülőket,
mert csak velük közösen, egységes elvárásokkal érhetünk el eredményeket.
41
Ezek a programok a kapcsolat tartalmi fejlesztését segíthetik. Míg jó lehetőséget
biztosítanak a rendszeresség és gyakoriság növelésére a korszerű internet-alapú
megoldások.
A következő tanévtől tervezem a leendő elsős szülőknek is a nyílt napot,
amelyen személyesen is betekintést nyerhetnek az iskola világába.
Tervezem – a Családsegítő Szolgálat segítségével – a Szülők Akadémiája
programsorozat elindítását. Olyan előadások lennének ezek, amelyek interaktív
beszélgetéssel, kérdésfeltevésekkel és azok megválaszolásával történnének. A
programot igyekeznénk úgy összeállítani, hogy minden korosztályt érintsen, a
szülőket pedig megérintse.
4.2.2. Honlapfejlesztés
Egy honlap – legyen az bármilyen intézmény honlapja – akkor lehet a hatékony
kommunikáció eszköze, ha valós igényen alapuló funkciót lát el. Az iskolai honlapok
egyre fontosabb szerepet töltenek be az intézmények külvilággal folytatott
kommunikációjában, ugyanakkor sajátos virtuális közösségi terekké is válnak
Intézményünk honlapját alkalmassá kell tenni a kétirányú kommunikációra is,
ugyanakkor olyan információforrásként kell üzemeltetni, amely tényleges
szükségleteket elégít ki. A felmerülő igények és a rendelkezésre álló lehetőségek
felmérése az első feladat.
Jelenlegi honlapunk a TÁMOP-os pályázatnak köszönhetően érte el ilyen arculatát,
hiszen ott kötelező elem volt ennek a tevékenységnek az elindítása. A további
fejlesztés tervezésénél figyelembe kell venni az intézmény számítógépparkját,
kapacitását és állapotát, illetve az üzemeltetési feladatokkal megbízható agilis személy
rendelkezésre állását, hiszen fontos lenne, hogy a honlapkészítő elkötelezettségének
tartsa a feladatát, és ne kényszerből végezze munkáját. Jelenleg a munkaközösség-
vezetők, intézményvezető-helyettesek, intézményvezető feladata a honlap
eseményekhez kötött aktualizálása, ez sajnos nem naprakész. Ezen változtatni kell.
Az egyes osztályok számára a honlapon kialakított saját felület elérhetővé teheti a
mindennapokban szükséges adatok egész tárházát (órarend, osztályprogramok, házi
feladat, üzenetküldés, üzenő fal, stb.). A facebookos csoportok helyett a honlapon való
megjelentetéseket erősítem, mert objektívabb, biztosabb információáramlással
rendelkezik.
A honlappal szembeni elvárásaim a következők: minél szélesebb körben
informáljon, mutasson vonzó képet az iskoláról a külvilág felé, legyen
naprakész, váljék közösségalkotó és - alakító tényezővé, tartalmazzon igényes,
42
tanulást segítő, illetve szakmai anyagokat, legyen interaktív, legyen esztétikus
és áttekinthető.
4.2.3. Elektronikus napló
Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás leggyakoribb tárgya a gyermek
tanulmányi előmenetelét tükröző érdemjegyek, illetve a napi munkával kapcsolatos
egyéb tudnivalók közlése, amely hagyományosan a tájékoztató füzeten keresztül
történik. Mivel ez közvetettsége miatt nem mindig éri el a célját, időszerű volt a
tájékoztatásnak más formáját is választani.
Az elektronikus napló hatékonyan látja el a papír alapú naplónál felmerülő
adminisztratív feladatokat. Kezelőfelülete internet alapú, használatához csak egy
hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép szükséges. Bevezetése a technikai és
személyi feltételek megléte esetén már a 2015/2016- os tanévben megtörtént.
Az elektronikus napló bevezetését hasznosnak tartottam és a továbbiakban is
támogatom, hiszen használatával lényegesen könnyebben ellenőrizhető és
nyomon követhető a tanárok munkája a vezetőség által, naprakész és aktuális a
irányítása, egyszerűsödik az osztályfőnökök munkája , a tanulók és szüleik
számára is a tájékoztatás új formáját jelenthetik. Az informatika lehetőségeit a
továbbiakban sem fogom figyelmen kívül hagyni, bár megjegyzem , hogy nem
helyettesíti a legfontosabbat: a továbbiakban is a nevelési- oktatási folyamat a
személyes kapcsolatokra épül.
4.2.4. A szakmai együttműködés, a kapcsolatrendszer szélesítése
Intézményünk életében nagyon fontos a szakmai munkaközösségek aktív jelenléte,
szakmai fejlődése a mindennapi nevelő, oktató munka folyamatában. Pedagógiai
Programunk tartalmazza azokat a NAT által megfogalmazott elvárásokat, célokat,
amelyeknek a megvalósítása a munkaközösségek elsődleges feladata.
Egy intézmény sikere vagy kudarca a benne dolgozó pedagógusok munkáján áll vagy
bukik. Eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül. Ezt csakis
kiváló képességű, megfelelő érzelmi intelligenciájú és a tanári pálya mellett mélyen
elkötelezett pedagógusok valósíthatják meg. Jó iskolához jó pedagógus kell!
Meggyőződésem, hogy a pedagógusok megújulásának és továbbfejlődésének egyik
kulcsa az, ha a tanítási gyakorlatukat és az általuk alkalmazott módszereket
összehasonlíthatják más gyakorlatokkal, illetve új, nagyobb változatosságot kínáló
módszereket ismerhetnek meg.
Tapasztalatom szerint a belső tudásátadás, a szakmai műhelymunka nem
megfelelően működik jelenleg iskolánkban. A kommunikáció és szakmai
43
együttműködés, problémamegoldás, az elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás
a szakmai fejlődésért kompetenciák fejlesztése fontos szempont kell hogy legyen a
munkaközösségek munkájában.
A szaktanárok, tanítók munkájának erősítése, a többi nevelővel való közös
esetmegbeszélések, tapasztalatcserék, a szakmai műhelymunka erősítése, a belső
illetve a külső továbbképzések lehetősége fontos feladat.
Az intézményi munkaközösségeken belüli együttműködés megfelelő fóruma ennek a
fejlődésnek, azonban ez korántsem biztosít kellően széles kitekintési lehetőséget. Az
igazi szakmai műhelymunka kialakításához ennél szélesebb körben is kell
kezdeményezni az együttműködést ( pl.: környékbeli iskolák bevonásával).
Célom a munkaközösségek szakmai életének fejlesztése. A szakmai
műhelymunka, a szakmai munkaközösségek önállóságának és
hatékonyságának növelése. Mesterpedagógusi pályázatom egyik fontos eleme
ennek a feladatnak az elindítása, végrehajtása, megerősítése a következő 5
tanévben.
4.2.5. Testületi szinten jelentkező feladatok és módszerek
Az elmúlt öt évben nagyon sok változáson ment keresztül az oktatás a külső
szabályozóknak, törvényalkotóknak, fenntartónak, működtetőnek köszönhetően, így
az intézményünket sem kerülte el ez a folyamat. Ez lényeges dolgokat vont maga után.
Első helyen kell említenem a folyton változó körülményekhez való folyamatos változás
szükségességét, ezt mindenkinek kell érezni saját magán! Szemléletformálásra,
szemléletalakításra vagyunk kényszerítve, s ez bizony nehezen megy mindenkienek,
van, akinek egyáltalán nem.
Pedig be kell ismerünk: másképp lehetünk ma eredményesek, mint akár öt/tíz évvel
ezelőtt.
Ez persze nem feltétlenül mindig jó, de tény, amiről lehetetlen nem tudomást venni,
rossznak kikiáltott dolgokhoz is tudni kell alkalmazkodni, s ehhez mindenképpen
szükség van az innovációra.
A nevelőtestületben az innovatív vezető mellett innovatív munkaközösség-vezetőkre,
innovatív pedagógusokra van szükség, akik a lendületekkel viszik előre a nevelés-
oktatás folyamatát. Bizony megmérgezi a légkört, a munkát, a folyton
aggodalmaskodó, kritikával élő, negatív személyiség, aki elfelejti a legfontosabbat: ő
a pedagógus hivatásával másabb, mint más szakmák embere, nem a főnökének,
főnökeinek teljesít, hanem a tevékenysége mindenkor a tanulók érdekeit szolgálja.
Egy valamit azonban látni kell: a szakmai megújulás, fejlődés már nem lehetséges
csupán lelkiismeret, elkötelezettség, gyermekszeretet kérdése. Ez a tantestület
bizonyította elkötelezettségét, hiszen a feltételrendszerhez képest hatalmas munkát
és plusz munkát is végzett, de a pedagógusnak is meg kell élnie, és nem mindegy,
44
hogy hogyan. A pedagógus ugyanis teljes személyiségével dolgozik, ezért kivételes
fontosságú, hogy azt hogyan tartjuk karban.
Minden pedagógus munkájára szükség van a nevelőtestületben. Ennek megnyerése
érdekében folytatni kell a továbbképzéseket, lehetőség szerint mindenki kapjon új
ötleteket, impulzusokat, amelyeket aztán saját személyiségén átszűrve tud majd
beépíteni mindennapi munkájába. Mindez időigényes, és sokszor megértést, tapintatot
igénylő folyamat (mindenki részéről).
A tartós motiváció az a legmagasabb plusz, amivel egy ember hozzájárulhat saját és
intézményi céljai eléréséhez. Fontosnak tartom ebben a személyes példamutatást és
igényességet.
Törekszem a motivációs bázis megteremtésére:
A közösen meghatározott feladatokban minden nevelő találja meg az
egyéniségének, kreativitásának megfelelő célokat.
Alapként azok a közösen megalkotott dokumentumok szolgáljanak, mint a
Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend.
A nevelőkkel szemben támasztott követelmények meghatározásánál is be kívánom
tartani: méltányosság (mindenki számára teljesíthető legyen ), fontosság (a
nevelők számára vonzó cél kitűzése ), elérhetőség ( kellő szabadság és autonómia
a megvalósításhoz ), korrigálhatóság (lehetőség a javításra ) elveit.
Megfigyelés vagy konzultáció (közvetlen, közvetett) útján folyamatosan
tájékozódnom kell a nevelőket érintő problémákról. Ebben a helyetteseknek,
munkaközösség-vezetőknek is nagy szerepe van, hiszen nem egy épületben
vagyunk, és a vezető nem tud mindenkivel minden nap találkozni.
Biztosítani kell a kommunikációs csatornák és információ áramlás zavartalan
működését.
Segítségnyújtás, bátorítás, támogatás.
A pedagógusok ösztönzését az alábbiakkal szeretném megvalósítani.
• továbbtanulási, továbbképzési szándékuk erkölcsi és lehetőség szerint
anyagi támogatásával;
• egyéni kezdeményezéseik támogatásával;
• konferenciákra való delegálással;
• az iskola képviseletére való felkéréssel bizonyos esetekben;
• dicsérettel, a jó munka erkölcsi s lehetőség szerinti anyagi elismerésével (a
források törvényes betartásával)
Összegezve: legfontosabb feladat ezen a szinten a nevelőtestület stabilitásának
megtartása; a nevelők egyéni kezdeményezőkészségének, motiváltságának
fokozása. Az újabb és újabb változásokat úgy kell megélnünk, hogy a
törvényesség követelményének megfeleljünk, de ne szakítsunk azzal, ami jól
működik, a gyermeknek javára válik, segíti fejlődését. Az organikus fejlődést
45
látom követendőnek: megőrizni mindazt, ami jó, és azt tovább tökéletesíteni, ill.
ráépíteni az értelmes újdonságokat. A szakmai munkában tovább kell erősíteni
a nevelőtestületnek a szakmai igényesség, felkészültség és korszerűség elveit.
4.2.6. Nevelési-oktatási feladatok
4.2.6.1. Anyanyelvi képzés
„Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,
tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott
és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív
nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és
képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben, a
társas valóság formálásában.” (Pedagógiai Program)
Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. A
tanulóknak életkoruknak megfelelő szinten kell birtokolni a szóbeli és írásbeli
kommunikáció eszköztárát, Így segítve és megalapozva a tanulók önálló
ismeretszerzését, tanulását, valamint a differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó
tanulás képességét és igényét.
Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése nemcsak a magyar nyelv és irodalom órák
feladata, hanem minden tantárgyé, hiszen átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot:
az adott műveltségi terület szakszavainak elsajátítása, a témához illő szakszerű és
szabatos fogalmazás megkövetelése, a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség
fejlesztése a tanórai munka során és felelések és számonkérések alkalmával.
Mivel pedagógiánk a teljes személyiséget fejleszti, alakítja, a nevelési feladatok
összefüggnek egymással, és csak az ilyen szakmai elemzésben különülnek el. Az
anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és
elsajátításának színvonalára. Ezért az anyanyelvi nevelésnek — sajátos jelleggel —
minden tantárgyban jelen kell lennie.
Minden tanóra színtere a fejlesztésének, de főként a magyar nyelv és irodalom
tantárgyában kap szerepet. Szövegértő feladatok írásban és szóban, a
begyakoroltatás előtérbe helyezése, egyedi haladási ütem biztosítása.
Szókincsfejlesztés, fogalmazás gyakoroltatás, problémamegoldást fejlesztő
feladatok az elvont fogalmak és szabályok magoltatása helyett. A nevelési
céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai
eljárások alkalmazásának A pedagógus minden megnyilatkozásának hatása
van: nevel, befolyásol valamilyen irányban, ezért célunk az egységes nevelési
elvek követése.
46
4.2.6.2. Az országos kompetenciamérés eredményei
Nehézségként, problémaként jelenik meg, hogy az általános iskolai tanulók döntő
része olvasástechnikai és olvasásértési nehézségekkel küzd, ezért a tanulók egy
része nem képes vagy nehezen talál meg a kérdésekhez kapcsolódó pontos
információkat, így a válaszok hibásak, hiányosak vagy teljesen rosszak lesznek.
Azt tapasztaljuk évek óta, hogy az iskolába lépő gyerekek közt igen jelentős
képességbeli eltérések mutatkoznak. Ezek nemhogy csökkennének, hanem a
negyedik osztály végére több esetben rögzülnek is. Egyre több tanuló kerül már alsó
tagozatban a nevelési tanácsadóba a tanulási nehézségeik kivizsgálása érdekében.
Évről évre gyengébb képességű tanulók kerülnek fel a felső tagozatba, komoly
alaphiányosságokkal, bizonytalan alaptudással. A felső és az alsó tagozat
követelménye drasztikusan eltér. Felsőben már nem az alapkészségek fejlesztésére,
hanem az alapkészségek használatára van szükség a megnövekedett tananyag
elsajátításához. Az alap azonban bizonytalan, ez a hátrány megmutatkozik a
kompetenciamérés eredményeiben évek óta.
Az elmúlt öt tanév eredménye: matematika mérési terület
Évfolyam Év Iskolánk
átlaga
Városi
iskolák átlaga
Országos
iskolák átlaga
6. 2016. 1369 1442 1486
2015. 1446 1480 1497
2014. 1355 1473 1491
2013. 1416 1470 1489
2012. 1438 1442 1489
8. 2016. 1496 1542 1597
2015. 1540 1593 1618
2014. 1423 1593 1617
2013. 1565 1595 1620
2012. 1554 1569 1612
A matematika mérési területen 6. és 8. évfolyamos általános iskolai tanulóink
szignifikánsan alacsonyabban teljesítettek a mérés során, mint a hasonló városi
iskolák tanulói és az országos értéknél is alacsonyabb az elért érték. Ez a CSH index
tükrében sem tér el az elvárhatótól.
47
Az elmúlt öt tanév eredménye: szövegértés mérési terület
Évfolyam Év Iskolánk átlaga Városi iskolák
átlaga
Országos
iskolák átlaga
6. 2016. 1386 1442 1494
2015. 1424 1471 1488
2014. 1382 1460 1481
2013. 1412 1478 1497
2012. 1422 1420 1472
8. 2016. 1478 1503 1568
2015. 1497 1542 1567
2014. 1491 1531 1557
2013. 1530 1529 1555
2012. 1533 1509 1567
A szövegértés mérési területen 6. és 8. évfolyamos általános iskolai tanulóink
szignifikánsan alacsonyabban teljesítettek a mérés során, mint a hasonló városi
iskolák tanulói és az országos értéknél is alacsonyabb az elért érték. Ez a CSH index
tükrében sem tér el az elvárhatótól.
Komoly veszélyforrás az is, hogy a méréseket távolságtartóan és bizalmatlanul kezeli
a nevelőtestület nagy része. A mérési adatok hasznosságát a nevelőtestületünk nem
érzékeli. Sok pedagógus úgy gondolja, hogy kompetenciamérés csak a magyar és a
matematika tanórák feladata.
Iskolánkban a tárgyi feltételek megfelelőek, a rendelkezésre álló taneszközök,
segédeszközök, a (választott) tankönyvek biztosítják a tananyag megfelelő szinten
történő elsajátítását, a differenciálás lehetőségét a tanórákon. Folyamatos
alkalmazása azonban nem működik rendszeresen a mindennapokban.
A személyi feltételek is megfelelőek. Szakképzett, több éve dolgozó, tapasztalt
pedagógusok tanítják a gyerekeket. Az újonnan érkező pedagógusok munkáját a
munkaközösség-vezetők és az azonos szakos pedagógusok segítik.
Célom a kompetencia mérés eredményeinek javítása érdekében az intézmény
Intézkedési tervének újbóli felülvizsgálata, szigorú végrehajtása.
Mesterpedagógusi pályázatom egyik fontos eleme ennek a feladatnak az
elindítása, végrehajtása, megerősítése a következő 5 tanévben.
4.2.6.3. Idegen nyelvi mérés eredményei
Az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen
nyelvként tanulók körében le lefolytattuk a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi
48
mérést a 2014/2015 és a 2015/2016- os tanévben. Szóbeli tudásfelmérést nem
alkalmaztunk az érintett tanulóknál a nevelőtestület döntése alapján.
A két tanév elemzése alapján a német nyelv eredményei a hatodik évfolyamon 40 %-
os, a 8. évfolyamon 20- 25% között van. Az angol nyelv eredményei ennél jobbak
lettek: 6. évfolyamnál 67%, a 8. évfolyamnál 63 %.
Vezetői programom 5.1.1. részében már írtam az idegen nyelvek tanulásának,
oktatásának a lehetőségeiről, módszertani megsegítéséről.
4.2.6.4. Fittségi vizsgálat
Országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a felső tagozatos tanulók
fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról immáron 3. tanéve. A felmérést és
a rögzítést a testnevelők végzik.
A mindennapos testnevelés lehetővé teszi a mért adatokon való változást az
évek folyamán. Intézményünk testnevelés munkaközössége hangsúlyozottan
kezeli a testmozgást, az egészségnevelést. Ezt a továbbiakban is támogatom.
4.2.6.5. Alapkészségek, kompetenciák, logikai gondolkodás fejlesztése
Az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése elengedhetetlen az egész életen át
tartó tanulás alapjainak elsajátításához. Olyan ismeretek, készségek és attitűdök
egységével kell rendelkeznie minden tanulónak, amelyek lehetővé teszik, hogy
személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, beilleszkedhessen a társadalomba és
foglalkoztatható legyen. Mindehhez feltétlenül szükséges, hogy a nevelők számára
módszertani továbbképzéseket biztosítsunk a kompetenciafejlesztés és az IKT
eszközök alkalmazása területén.
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a megfelelő tanítási-
tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a
következő szempontokat kell figyelembe venni:
— belső motiváció kialakítását, fejlesztését;
— a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulásban;
— a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,
tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik
kiigazítására és tudásuk átrendezésére;
— az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazni kell az
együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;
— a differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges
tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben is jelen legyen;
49
— a hátrányos helyzetű tanulók, a különleges bánásmódot igénylő diákok és a
tehetséges gyermekek egyéni képességeinek fejlesztése érdekében
alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;
— különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a
tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani
mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az
iskolai munkában.
„Gróf Széchenyi István is, akinek zseniális gondolatai vannak ezen a téren is, azt
mondja döblingi hagyatékában, hogy fölösleges sokat tanulni 18 éves kor előtt, ez csak
"az okos butákat tenyészti", mint a német iskola. Azt mondja, hogy ez a tanítási
rendszer "a tudós szamarakat" emeli ki, akik gyorsan és könnyen tanulnak és
ugyanilyen gyorsan és könnyen felejtenek.
Azok, akik lassabban és elmélyültebben tanulnak, akik tényleg problémát látnak ott,
ahol probléma van, akik kreatívan gondolkodnak hátrányba kerülnek az ilyen
iskolákban. "Ki igen szaporán tud gondolkozni, az általában véve nem gondolkozik
legmélyebben vagy csak mélyen is" - mondja Széchenyi - "pedig rendszerint a
mélységben rejlik a való." Mint a legújabb kutatásokból újra megtudhattuk:
agyfiziológiai, neurobiológiai törvény, hogy öröm nélkül nincs tanulás!” (Vekerdy)
Feladatunk a Nemzeti alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciák
fejlesztése; a lexikális ismeretek mellett a képességek, kompetenciák
fejlesztése; a lemorzsolódás arányának csökkentése. A kutatások arra engednek
következtetni, hogy általában: 20%-ra emlékezünk abból, amit olvastunk; 30%-
ra abból, amit hallottunk; 40%-ra abból, amit láttunk; 50%-ra abból, amit
mondtunk , de 90%-ra abból, amit láttunk, hallottunk, mondtunk és csináltunk.
Intézményünk már második tanéve alkalmazza a táblajáték – logikai
gondolkodás fejlesztése- programot. Tervem szerint hangsúlyos lenne a
programot nemcsak tehetséggondozás, fejlesztés címszó alatt szakköri
formában alkalmazni, hanem minden tanuló számára elérhetővé kell tenni a
délelőtti tanítás folyamatában.
4.2.6.6. Tanulmányi munka eredményeinek javítása, a tanulás tanítása
A tanulás eredményessége elsősorban a tanulók motiváltságától függ. A mai
gyerekeket annyi hatás, inger, ismeret éri egyszerre, hogy a pedagógusoknak nem
könnyű felvenni a versenyt a felgyorsult információáradattal, és megtalálni azokat a
módszertani eszközöket, amelyek motiválóan hatnak a tanulókra.
Emellett nagyon fontos a tanulás tanítása, mert ez az iskola alapvető feladata. Minden
pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a tananyag iránt, és útbaigazítást
adjon a tananyag elsajátításával, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítani a
tanulót különböző és hatékony módszerekre; hogyan használhatók a könyvtári és más
információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok;
50
melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban, párokban
miként működhetnek együtt stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új
helyzetekben is képesek alkalmazni.
Pedagógusként tudjuk, hogy a lassabban és elmélyülten gondolkodó gyermekeknek
jobb a problémalátásuk, kreatívabbak. Akkor érünk el a tanításban igazán fejlődést, ha
készségeket, képességeket fejlesztünk, hagyjuk, hogy a tanulók individualitása
bontakozzon ki.
Vezetőként tapasztalom, hogy nem a minőségre, hanem a mennyiségre helyezzük a
hangsúlyt a tanításunk során, a tananyagok tömegével árasztjuk el a gyermekeket, a
tankönyveket nem csupán eszközként használjuk az óráinkon. Erről mi, pedagógusok,
nem minden esetben tehetünk: a tantervi követelményeket teljesíteni kell, ha törik, ha
szakad. Csak reménykedhetünk abban, hogy egyszer valóban gyermekeinket is
figyelembe veszik a tantervi követelmények meghatározásánál.
Célom, hogy a nevelőtestület minden tagja sajátítsa el és alkalmazza azokat a
módszertani fogásokat, amelyek elősegítik az egyén készségeinek,
képességeinek fejlesztését. A pedagógusok használják korunk technikai
vívmányai által adható módszertani fogásokat: az interaktív táblát, vagy az
osztályteremben működő internet- hozzáférést, és ezeket építsék be az oktatási
folyamatba. Természetesen mindez csak eszköz, a tartalmat a nevelők adják
hozzá. Ha jól élünk vele, remélhetőleg motiválttá tudjuk tenni a most még
passzívabb tanulókat is, így javíthatjuk eredményességüket.
4.2.6.7. Esélyegyenlőség, lemorzsolódás veszélyének csökkentése
Az esélyegyenlőség megteremtéséről, biztosításáról a társadalomban eltérő nézetek
látnak napvilágot. A mi legfontosabb feladatunk ezen a téren, hogy megteremtsük a
feltételeket ahhoz, hogy mindenkinek esélye legyen önmaga lehetőségeinek
kihasználására, képességeinek kibontakoztatására. Intézményünkben a fejlesztés
szakvizsgázott fejlesztőpedagógussal és diplomás gyógypedagógusokkal történik.
A gyermekvédelmi felelősök maximális odaadással, elkötelezettséggel végzik
munkájukat. A Családsegítő Szolgálattal jó munkakapcsolat van Intézményünknek.
Sajnos az IPR pályázattól elestünk az évek folyamán a törvényi változások miatt, itt
van feladtunk az Alapszolgáltatási Központ vezetőivel és munkatársaival.
Az „átfogó iskolai megközelítés” keretében az iskolai közösség minden tagjának
felelősséget kell érezni az oktatási hátrányok leküzdéséért és a lemorzsolódás
megelőzéséért, és aktív szerepet játszani a cél elérésében.
Feladatunk a különböző területeken egyenlőtlen feltételekkel induló tanulók
számára az esélyegyenlőség biztosítása; a HHH tanuló feltérképezése,
dokumentálása, a SNI és BTMN-es tanulók fejlesztése, egyéni fejlesztési tervek
51
készítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, a lemorzsolódás veszélyének
a csökkentése, mintát adni a szabadidő hasznos eltöltésére.
4.2.6.8. „Hagyományos” feladatok
Tovább kell folytatni a tanulók egészséges és biztonságos életmódra nevelését,
hiszen ez hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Fel
kell a tanulókat arra készíteni, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a
mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, a lelki egyensúlyuk
megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok
kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és –
amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. A családdal együttműködve kell
felkészíteni a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok
betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok
felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok (osztályfőnökök)
motiválják és segítsék a tanulókat ebben.
A már megkezdett programokat a gyerekek körében még jobban propagálni kell és
minél több tanulót kell bevonni ezekbe. Folytatni kell az egészséggel kapcsolatos
rendezvényeinket, a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal a preventív előadások
szervezését. Kérjük a rendőrség aktívabb közreműködését is. A civil szervezetekkel
tovább ápoljuk a gyümölcsöző kapcsolatainkat. Lehetőségként említem a DADA
programba való bekapcsolódást
Kulturális területen szeretnénk folytatni külső kapcsolatunkat Solt város Művelődési
Ház és Könyvtár intézményével, valamint a Tehetségpont iskoláival. Támogatom a
színházlátogatásokat, a rendhagyó kulturális tevékenységeket, író- olvasó
találkozókat. Iskolai könyvtáraink szerepét hangsúlyozottá kívánom tenni, szerepük
nagyon fontos az olvasóvá nevelés szempontjából és a szabadidő hasznos eltöltésére
is mintát ad. A tanulók egyéni érdeklődésének kielégítése, a gyűjtőmunkák
beszerzésének segítése, a tanórára és a versenyekre való felkészülés segítésére
igénybe vehetik az iskolai könyvtárat, illetve a szaktanárok továbbra is szervezhetnek
könyvtári órákat előre egyeztetve a könyvtár vezetőjével. A Székhelyen is
ünnepélyessé kívánom tenni a vers- és mesemondóversenyeket.
Az osztályfőnökök fontos feladatot látnak el az Intézményben. Elsősorban tőlük függ,
hogy hogyan alakul az osztályközösségük neveltségi szintje, közösséggé formálása,
az iskolai munkába való bekapcsolódása. Ismerniük kell a tanulóik személyiségét,
családi, szociális körülményeit. Általában elmondható, hogy az osztályfőnökök
többsége megfelelően, lelkiismeretesen végzik a teendőiket. Nehezebb helyzetben
vannak a felsős ( esetleg még utazópedagógus is) osztályfőnökök, mert ritkábban
találkoznak a saját osztályuk tanulóival , mint az alsós tanítók. Az egyensúlyt nekik kell
megtalálni. Nagyon sokan délutáni közös programokat tartanak rendszeresen, ez
52
példaértékű, kötelezőnek tartom minden osztályfőnök számára. A tanulmányi
kirándulások szervezését és igényes lebonyolítását is fontosnak tartom.
A nevelésben még szorosabb együttműködést kell kialakítanunk a szülőkkel. A szülői
értekezleteket fel kell használni a nevelési problémák megbeszélésére. Közösen
kialakított elvárásrendszert kell alkalmazni. A gyerekekkel, tanulókkal szemben
továbbra is egységes és következetes elvárásokkal kell fellépnie minden nevelőnek az
elvárt magatartás tekintetében, még akkor is, ha nem mindenben értünk tökéletesen
egyet egymással.
Folytatjuk a sajátos nevelési igényű és BTMN-es tanulók fejlesztését a
szakembereinkkel.
Folyamatos kapcsolatot kell tartanunk a nevelési tanácsadóval, szakértői
bizottsággal, hiszen ők nemcsak a gyerekek vizsgálatait végzik el, de biztosíthatják
számukra a gyógytestnevelést, az iskolapszichológust és szociálpedagógust. Ezek a
szakemberek az elmúlt tanévben is sok gyermeknek (néha még szülőnek is)
jelentettek segítséget testi és lelki fejlődésükben.
Kiemelten kell kezelni a 8. osztályosok továbbtanulását és az erre való felkészítést.
A szülői értekezleten tájékoztatni kell a szülőket a felvételi eljárásról, határidőkről, a
központi felvételi vizsgákról. A tanulókat az eddigi évek eredményeihez hasonlóan kell
felkészíteni a központi felvételi vizsgákra.
A 7. osztályokban évek óta tartott pályaorientációs foglalkozásokat folytatni kell,
melyekhez a Munkaügyi Központ és a megyei Pedagógiai Intézet segítségét is
igénybe vehetjük. Jó ötletnek tartanám a helyi vállalkozók, helyi foglalkozások,
szakmák bemutatkozását is az érintett korcsoportnak. (Szakmák bemutatkozása)
Az elkövetkező tanévben is támogatom az iskolai szaktárgyi, kulturális és
sportversenyeket. A versenyek szervezésénél figyelni kell a nevezési határidőkre.
Minél több tanulónak lehetőséget kell biztosítani a helyi, városi és megyei versenyeken
való szereplésre, tapasztalatszerzésre. A tanulók felkészítését a munkaközösségek
koordinálják.
Gyermek-és ifjúságvédelmi felelőseinknek a napi tennivalók mellett (segítés, a
gondok feltárása, megoldáskeresés) különös gondot kell fordítani a veszélyeztetett
környezetben élő tanulók folyamatos figyelemmel kísérésére. Szeptember folyamán a
csoportvezetők és az osztályfőnökök jelzései alapján a gyiv-felelős elkészíti a
veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását, családlátogatásokat
végez, környezettanulmányokat készít és együttműködik a Családsegítő Szolgálat
vezetőjével, munkatársaival és az osztályfőnökökkel.
53
Az udvari játszótér bővítése, szépítése, új kerti játékok vásárlása, új padok,
beszélgető-sarok kiépítése fontos célkitűzés, hiszen a kellemes, használható iskolai
helyszínek fontos terei a színes szabadidős programoknak. Ehhez kérjük az
Alapítványok, Szülői Közösségek segítségét.
A partnerkapcsolatok rendszerében a diákok állnak hozzánk a legközelebb. Fontosnak
tartom, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően bekapcsolódjanak mindennapi
iskolai életük szervezésébe. Munkájukat diákönkormányzatot segítő tanár
koordinálja. Vezetőként önállóságukra, szervezőkészségükre a jövőben még jobban
szeretnék támaszkodni. Véleményem szerint a gyerekek akkor igazán részesei a
programoknak, ha saját ötletüket saját szervezéssel tudják megvalósítani.
Támogatom a diákönkormányzatot a Világörökség helyszíneinek meglátogatásában,
tavaszi, őszi kirándulási programok keretében.
A továbbiakban is kiemelten kezelem a következő külső partnereket ( a teljesség
igénye nélkül): Szülői Szervezet(ek), Fenntartó- működtető, Solt Város
Önkormányzata ( mint tulajdonos), Mesevár Óvoda, Alapszolgáltatási Központ,
Iskolaorvos (gyerekorvos, fogorvos) Alapítványok, Civil Szervezetek.
4.3. Alapfokú Művészeti Iskola
„Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az
esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése
fontosságának el-ismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média
segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a
bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern
művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” (Pedagógiai Program)
Vezetői pályafutásom kezdete óta hangsúlyos elemként kezelem az intézményegység
működését. Célom az, hogy minél több kisdiákunk a Művészeti Iskola tagja legyen, a
pedagógusok pedig teljes jogú tagjai legyenek a nevelőtestületünknek.
Az Alapfokú Művészeti Iskola intézményegységének élén az intézményegység-vezető
áll, aki a szakmai vezető feladatot is ellátja. A Célkitűzéseivel, az Alapfokú Művészeti
Iskola céljaival egyetértek, a továbbiakban is támogatom. Néhányat felsorolok a
teljesség igénye nélkül.
A rendelkezésre álló anyagi, szakmai értékek irányítása a pedagógiai célok
megvalósítása érdekében.
Az iskola zenei tagozatának további sikeres működése, a képzőművészeti
tanszak felelevenítése, tánc tanszak (néptánc) lehetséges beindítása.
A tanszakok minőségi munkájának nyomon követése az intézményegység-
vezető irányításával és felügyeletével.
A szolfézstanítás, a kamarazene és a zenekari tanítás hangsúlyozása.
54
A kialakult hagyományok továbbvitele.
A megfelelő létszámú, szabványos termek nem állnak a rendelkezésre. Ennek
kialakítása finanszírozási feladatokat von maga után.
4.4. Vezetői szinten jelentkező feladatok
„A vezető mindig csak olyan messzire viheti az embereit, amilyen messze maga is járt.
Amilyen a vezető, olyan a követő. A követő előbb a vezetőt találja meg, csak azután a
jövőképét. A vezető előbb a jövőképet, azután a követőt.” (Maxvell)
Intézményvezetőként legfontosabb feladatom az Intézmény szakszerű és
törvényes működtetése. A takarékos gazdálkodás. A munkáltatói jogok
gyakorlása és döntéshozatal az Intézmény működésével kapcsolatban
minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Célom, hogy vezetőként munkámmal az intézmény pedagógusai és
alkalmazottai egyéni tevékenységének összhangját, együttműködését
megteremtsem, s ehhez szervezetileg is biztosítsam a legkedvezőbb
feltételeket.
Az ellenőrzéssel a hatékony működést kívánom elősegíteni, a tények okait
keresve, és ezzel lehetővé téve a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, az
eredmények megerősítését és az érdekükben alkalmazott jó módszerek
elterjesztését.
Az iskolavezetés első számú segítői az iskolában működő szakmai
munkaközösségek, amelyek segítik és koordinálják a pedagógusok szakmai-
módszertani munkáját.
Erősíteni kívánom a munkaközösségek szakmai szerepét. Fontos, hogy
egységes pedagógiai nézeteket és követelményt alakítsanak ki a
munkaközösségen belül, segítsék a pályakezdő vagy újonnan érkező
pedagógusokat módszertani tanácsokkal, információkkal, szervezzék a tanulók
versenyre való felkészítését, tartsanak kapcsolatot más iskolák és az óvodák
munkaközösségeivel.
Ápolni kell a vezetőnek az intézmény kapcsolatrendszerét a fenntartóval, a
Szülői Munkaközösséggel, a környező iskolákkal és a tanulóinkat fogadó
középfokú iskolákkal. Fontosnak tartom az iskolánkból kikerülő tanulók ún.
„utánkövetését", életük alakulásának figyelemmel kísérését. Nyitottnak kell
lennünk és fontos építenünk partnereink véleményére.
A környező nevelési-oktatási intézmények vezetőivel való kapcsolattartást
fontosnak tartom, mert kiszélesíti az intézményeink közötti kapcsolatokat: együtt
gondolkodást, tapasztalatcserét és a felmerülő kérdések és problémák közös
megoldását eredményezheti.
55
A gazdálkodás területén figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket, és
pályázati összegek elnyerésével gyarapítani a tárgyi feltételek javítását célzó
pénzeszközöket. Fegyelmezett, takarékos, korszerűen működő, innovatív
intézmény fenntartása a következőkben is a cél. A pályázati munkába a
továbbiakban is be kívánom vonni a nevelőtestület tagjait is.
Minden iskolai dokumentáció legyen rendben- dokumentumok felülvizsgálata,
aktualizálás- törvényességi megfelelés fontos feladat.
Egyenletes tantestületi terhelést kell szem előtt tartani a feladatok elosztásakor,
hiszen ez is az alapja az elégedett tantestületnek.
Rendszeres ellenőrzéssel, figyelemmel kíséréssel a folyamatos, igényes
pedagógiai munkát kívánom elősegíteni
4.5. Infrastrukturális és tárgyi feltételek szintjén jelentkező tervek, feladatok
Erősíteni kell a rendszeres pályázati lehetőségeket, az iskola alapítványának tevékeny
részvételét, valamint fontos feltérképezni az egyéb szponzorációs lehetőségeket is.
Fontos a kapcsolattartás az iskolaépület tulajdonosával, Solt Város
Önkormányzatával. Jelenleg is van olyan beadott, de még nem nyert pályázatuk,
amellyel az intézményünk infrastrukturális fejlődését teszi lehetővé.
Természetesen a legnagyobb forrást a fenntartónak- működtetőnek kell biztosítani.
A teljesség igénye nélkül néhány feladat:
A Székhely, Zsolt Utcai Telephely épülete külső–belső fejlesztésen ment
keresztül az elmúlt évben. Itt is vannak olyan területek, amelyek folyamatos
karbantartást igényelnek, pl.: tantermi padlózat a nagy épületben, vizesblokkok
higiénikus felújítása, fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere.
A sportolás és a testnevelésórák , egyéb órák eszközigényének folyamatos
bővítése pályázati lehetőségek kihasználásával, szponzorok bevonásával.
Az udvari játékok biztonságosakra és szabványosakra kell cserélni, pótlás,
karbantartás folyamatos tevékenységnek kell lenni.
Nagymajori Úti Telephelyen az épület akadálymentesítése , a járdaszakasz
balesetmentesítése, tantermi padlózat cseréje, vizesblokkok higiénikus
felújítása, fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere.
Művészeti Iskolában a hangszerek folyamatos karbantartása, új eszközök
beszerzése.
56
5. Iskolaközpont
2015. szeptemberében a KLIK felhívására Nevelőtestületünk írásban nyilatkozott arról,
hogy támogatja-e azt a kezdeményezést, hogy Intézményünk iskolaközponttá váljon.
Nevelőtestületünk nyilatkozata alapján támogatja a kezdeményezést.
Miért is lenne ez hatalmas lehetőség számunkra?
A központok a saját járásunkon (is) központi szerepet foglalna el.
A solti iskola alkalmas, mert
olyan tanulólétszámmal működik mely fenntartható most is és még képes
gyerekeket befogadni,
földrajzi elhelyezkedése, adottsága jó,
épületkapacitása megfelelő,
olyan tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik, amely „minimális” ráfordítással el
tudná látni ezeket a funkciókat,
uniós fejlesztési forrásokból finanszírozott pályázatokban való részvétele
megfelelő,
szakmailag és módszertanilag felkészült (elsajátítás és alkalmazás),
befogadó és nyitott legyen az iskola az új rendszerek bevezetésére.
Ha élhetünk az iskolaközpont bevezetésével olyan lehetőséghez jutunk, amely az intézmény komplex fejlesztését szolgálja:
infrastrukturális fejlesztés
tartalmi és módszertani fejlesztésével illetve azok elterjesztésével járnak együtt.
6. Összegzés
„ A vezetői munka nehéz, gyötrelmes, és nem feltétlenül kell népszerűségre törekedni
ebben a pozícióban. Szerencsére a vezetői életre való felkészülést ma már egyetemen
is oktatják, ami szintén azt bizonyítja, hogy a vezetés szakma.” (Új Pedagógiai Szemle,
2000. 9 . szám)
Vezetői programom összeállításánál Igyekeztem vázolni azokat a folyamatokat és
kapcsolatrendszert, amely a Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú
Művészeti Iskola, mint közös igazgatású, többcélú intézmény eredményes és
hatékony működéséhez szükséges.
Kiemelten kezeltem az Általános Iskolát, hiszen az intézmény igazgatója ennek az
intézményegységnek a vezetését is ellátja.
Nekünk, pedagógusoknak gondolkodó, kreatív, döntésképes embereket kell
nevelnünk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a gyereket állítjuk a középpontba.
57
Megtaláljuk a hozzá vezető utat, megismerjük különböző képességeit, adottságait,
lehetőségeit, és tiszteljük a másságával együtt.
Fontos, hogy minden gyerek számítson, hiszen a kiváló teljesítményhez mindenkire
szükség van. Ha erre odafigyelünk, ha ezt elérjük, akkor gyermekeink szívesen járnak
az intézményünkbe és ezzel jobb eredményeik lesznek.
„Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem
hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene legyen, ahol egyetlen dolog számít, az
individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves
részét alkotó terek, ahol egy reális világba kilépésre készítjük fel a gyermekienket.”
(Csaba testvér)
Folytatni szeretném azt az utat, amelyet igazgató elődjeim elindítottak, és amelyet az
előző öt éves intézményvezetői megbízatásom alatt az intézmény dolgozói
közösségével együtt folytattunk, és a kor igényeinek és a törvényi változásoknak
megfelelően folyamatosan átalakítunk, megtartva a már hosszú távon értékes és
eredményes hagyományrendszerét.
Vezetői munkámban arra törekszem, hogy minden pedagógus és alkalmazott nyugodt
munkahelyi körülmények között gyakorolhassa hivatását.
Nehézségek, megszorítások, változások mindig voltak és lesznek is. Ezekkel azonban
csak higgadtan, együtt gondolkodással és együtt munkálkodással, közösen lehet
megküzdeni. Céljaimat csak az intézmény dolgozói kollektívájának támogatásával és
együttműködésével érhetem el a továbbiakban is.
Kérem az intézmény szakalkalmazottjait, alkalmazottait, a Szülői Szervezeteket,
a Diákönkormányzatokat és a Bajai Tankerületi Központ Igazgatóját, hogy
pályázatomat támogassa, és megvalósulását tegye lehetővé.
58
7. Felhasznált irodalom
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szakmai
Alapdokumentuma
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti
és működési szabályzat
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény
Pedagógiai Program
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény
Házirend
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény
Intézményi önértékelési rendszere
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Év végi
beszámoló a 2012/2013.,2013/2014.,2014/2015., 2015/2016– os tanévről
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Tantárgyfelosztás a 2012/2013.,2013/2014.,2014/2015., 2015/2016.,
2016/2017– es tanévről
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Munkaterv
a 2012/2013.,2013/2014.,2014/2015., 2015/2016., 2016/2017– es tanévről
2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
1993. évi LXXIX. törvény és módosításai
Sánta Edit: Mesterpedagógusi pályázat 2016.
Nagy- Czirok Lászlóné: Egy finnországi szakmai látogatás apropóján, Új
Köznevelés 2016. november, 72.évfolyam 9. szám
59
8. Mellékletek
A pályázati anyag részeként a vezetői programhoz az alábbi dokumentumokat
csatolom:
1) Nyilatkozatok
2) Végzettséget igazoló okiratok másolata
a. 2 db. diploma fénymásolata
b. 1 db. Melléklet a 7/32/1992.számú oklevélhez fénymásolata
c. 1 db. pedagógus szakvizsga oklevél fénymásolata
3) Munkáltatói igazolás jogviszony fennállásáról
4) Gyakorlati idő igazolása
5) Hatósági erkölcsi bizonyítvány
60
NYILATKOZAT
A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (6320 Solt,
Kossuth Lajos utca 60.) betöltendő intézményvezető (magasabb vezető) beosztás
ellátására kiírt pályázat ellátásával kapcsolatban - , amelyet a KLIK/022/209-7/2017.
azonosítószámon az Emberi Erőforrások Minisztere a Belügyminisztérium Közszféra
Állásportálján jelentett meg 2017. február 28-án- nyilatkozom arról, hogy
a 2011.évi CXC. törvény 98. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembe véve a
magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban
szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem;
pedagógus munkakörben szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal
rendelkezem, ennek igazolását mellékelem;
cselekvőképes vagyok;
büntetlen előéletű vagyok és nem állok a foglalkoztatástól való eltiltás alatt,
ennek igazolását mellékelem;
a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állok, ennek igazolását
mellékelem;
pedagógus–szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői
szakképzettséggel rendelkezem, ennek igazolását mellékelem;
hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező
sokszorosításához, és a döntéshozók és a véleményezők felé való
továbbításhoz, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető;
hozzájárulok ahhoz, hogy a személyes adataimat a pályázattal
összefüggően kezelhessék.
Solt, 2017. 03. 18.
Sánta Edit
pályázó
top related