szolnok vÁrosi ÓvodÁk székhelyének címe: 5000 ...€¦ · differenciálás – pedagógiai...

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK

Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross út 1.

Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy

06/20/277-9990

SZOLNOK

2014.

„Nekünk minden gyermek fontos”

Szolnok Városi Óvodák

Az óvodai tanulásszervezést meghatározó

óvodapedagógusi feladatok áttekintése és azok

hatása a gyermeki személyiségfejlődésre

2014. április 04

Az óvodai tanulás

Sajátosságai: érzelmek , motiváció,kíváncsiság,

megismerési vágy, örömérzés kíséri

Cselekvés , amit az óvónő kezdeményez és irányít

Óvodai tanulás célja a gyermek tudásának

,ismereteinek , kompetenciáinak fejlesztése –

dinamikus , összefügg a megismerő folyamatok

fejlődésével

Környezeti hatások: izgalmas legyen, különböző

környezetet adni , mozgósítani a készségeket !

Az óvodai szocializáció , a sokféle tevékenység , a

módszerek alkalmazása természetes közegként segíti

az óvodai tanulást.

- inspiratív a környezet /a gy. érdeklődését felkelti ,

tevékenységre ösztönöz,motiváló énerővel bíró /

Párhuzamos tevékenységek- a választhatóság

Differenciálás – pedagógiai érzékenységet jelent a

gy. különbözősége iránt és jelent egyfajta

bánásmódot

Öndifferenciálás

Komplex személyiségfejlesztés : intellektuális

kihívás , az „elég nehéz” helyzetekkel készségek

képességek mozgósítása , kreativitás és társas készség

fejlesztésének biztosítása

Élmény gazdag komplex tevékenységek : mozgás,

manipuláció ,játék

többszintű érzékletes tanulás : vizuális

élmény,zenei megközelítés , mozgással tanulás ,

személyes élmény, tapasztalat

modalitások bekapcsolása

ÖSSZEGEZVE

Nyitott tapasztalatrendszerrel születünk- a

környezetben mindenféle eszköz legyen , a gyerekek

rendszeresen csináljanak valamit.

GYAKOROLNI A KÉSZSÉGEKET!

Mi a cél? – „Legyél azzá ,aki vagy- én hozzá segítelek

.- a gyermek individuálisan kreatív gyermek legyen!

Óvodai tanulás :

- felfedezés, öröm

- tevékenység mentén történő pozitív megerősítés

- személyre szabott tanulásirányítással

- a motiváció rendszeres fejlesztése

A gyermeki gondolkodás mindig érzelembe

ágyazottan fejlődik- feltétele a szabadság és a

biztonság.

Forrás:Dr. Lénárd Sándor ELTE Neveléstudományi Tanszék- Előadásának

jegyzete

Gondolatok az adaptív pedagógiai szemléletről 1 A tanulásszervezés egyéni szükséglethez igazodjon, a gyereket szeretve

tanítani, a saját tanulási útja mentén.

•IZGALMAS LEGYEN! ÉRDEKLŐDÉST, MOTIVÁLTSÁGOT

TEREMTSEN! KÉPEZZEN HIDAT A MEGSZERZETT TUDÁS ÉS A

TUDÁS KONSTRUÁLÁSA KÖZÖTT! / Konstruktivizmus/

PRAKTIKUS ISMERETEK, ÚJ KOMPETENCIÁK MEGSZERZÉSE!

•Úgy tudom az ismeretemet konstruálni, ha az előzőhöz tudom kapcsolni, a

gyermek egyéni tanulási folyamatába tudom bevinni az új ismeret.

•Saját tapasztalat behozása – a gyerekek beszélgessenek, döntsenek -döntési

helyzetet, alternatívákat kínálni /korlátokkal/ -hogyan lehetne másképpen

csinálni? Kérdésekre választ kapva MEGISMERNI A VILÁGOT!

2. Az egyén optimális fejlődésének segítése, a gyermekhez igazodó

tanulásszervezéssel. Tanulási eredményekre alapozó fejlesztéseket végezni. –

a gyermek érdeklődésében, motivációjában keresni a változásokat!

Szenzítiv periódus: valamely képesség ekkor fejlődik, s

ekkor fejleszthető a legjobban!

•MOZGÁS - 12 éves korig

•ZENE – már magzati kortól

•BESZÉD – 2-3 –9 éves korig: differenciálódnak a hangok , idegen nyelv

SZENZO- MOTORIUM – 3-6 éves korban mozognak, de a mozgás nem

precíziós

észlelés + mozgás összekapcsolása így

alakul ki a precíziós mozgás

SOK TAPINTÁSOS ÉLMÉNY ( ha látjuk is akkor leképeződik)

•EMLÉKEZET, FIGYELEM: 8-10 éves korban szándékos figyelem,

memorizálással itt lehet a legjobban fejleszteni

•LOGIKUS GONDOLKODÁS: 12 -13 éves korban jut a csúcsra

Az egyéni megoldások

Az alkotó folyamat elindul.

Töprengés,

véleménycsere

Elmélyülés

Társas összedolgozás Összegzés

„A pedagógusnak az a dolga, hogy úgy mutassa meg a világot a gyermeknek, hogy saját érdeklődésével a gyermeket közös felfedezésre

csábítsa”

/Gerő Zsuzsa/

Meghatározó óvodapedagógusi

feladatok:

Felkészülés a mindennapokra:

A komplex hatás együttes

megtervezése. –objektív és

szubjektív tényezőinek átgondolása.

A folyamat tudatos lekövetése

Feltételek megteretmtése

•Szokások, szokásrend kialakítása

Hatása a gyermeki

személyiségfejlődésre:

• késztetést érez a tevékenységben

való részvételre

• kíváncsivá válik

•„ odamegyek, mert ott mindig

valami érdekes történik”

• biztonságban érzi magát

• alapvető illemszabályok, szokások

beépülnek a értékrendjébe

• magabiztossá válik (tervez,

szervez, megvalósít)

• biztos eligazodásra képes

• döntési képesség kialakul

Elegendő idő biztosítása

o Helyszín alakítása

Eszközök sokféleségének

bizosítása

elmélyül a tevékenységekben

tovább gondol

Több napon keresztül/

visszatérően foglakozik

ugyanazzal a problémával

o saját játékérzet kialakul

o biztonságosan mozog a térben

o motiváló erővel bír

o közös elgondolások, egyéni

ötletek az együtt játszás

mikéntjének megbeszélése –

beszélgetnek

felfedez, kipróbál

gyarapodnak ismeretei

árnyaltabbá válik probléma -

megoldó készsége

technikákat, munkafolyamatokat

sajátít el.

készségeket gyakorol

Élményszerzés lehetőségének

megteremtése

a tevékenységet beindító,

ráhangoló folyamat!

Motivációs helyzetek teremtése

Motiváció, a cselekvések

mozgatórugóját jelölő fogalom.

• az alkotó folyamat elindul

• öröm,lelekesedés, várakozás,

társas összedolgozás kíséri

• töprengenek, megvitatnak

• beszélgetnek, kérdeznek

• társas kapcsolatok megerősödnek,

újra szerveződnek, változnak,

alakulnak

• lelkesedik, örül a játékoknak,

tevékenységeknek

• érdeklődik,

• vezérlő kíváncsiság megjelenése

• kezdeményez

• elköteleződik a téma mellett

• társas összedolgozás kíséri:

együttes tudás építés, egymás

segítése, együttes cselekvés

• megoldási módokat keres

Kreatív alkotó légkör

megteremtése:

- képzeletet, fantáziát, szabad

képzettársítások lehetősége

- problémamegoldás élményének

megteremtése

• magyarázatok, megoldások

keresése

• kísérletező, „utak” bejárása –

gondolkodásra, próbálgatásra

ösztönöz

• „ hosszantartó elmélyülés” –

belefeledkezik a tevékenységbe

• másképp is lehet csinálni élményét

átéli

• önnállósága, aktivitása, önbizalma

fejlődik

• szívesen vállal erőfeszítést a

megoldások érdekében

• dönteni tud

• kérdez (megfordul a

kommunikáció)

• átéli a sikert

Párhuzamos tevékenységek

szervezése

Differenciálás módszereinek,

technikájának alkalmazása

új ötletek beépít tevékenységeibe

választhat

dönthet

alkalmazkodik

társas kapcsolatai változnak,

alakulnak

társas érintkezés alapvető

szabályait elsajátítja

változatos, megoldási módokat

talál ki, fedez fel

próbálgat, tapasztal– tapasztalatai,

ismeretei gazdagabbá,

árnyaltabbá válik

önmegvalósít

magasabb képességszintre jut

megéli a sikert

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM:

Körmöczi Katalin: A gyermek szükségleteire építet tanulás az

óvodában (Fabula Humán Szolgáltató Bt. 2001)

Dr. Gyarmathy Éva: Magyar Diszlexia Oldalak www. diszlexia.hu

Dr. Lénárd Sándor: Az adaptivitás – módszer vagy szemlélet

Educatio Budapest 2008

Csíkszentmihályi Mihály: Flow Akadémia Kiadó Zrt. 2001

A tanulás elmélet c. munkaközösség szakirodalmi ajánlása:

• Báthory Zoltán: Differenciálás a tanulásszervezésben

• Boglarka Hodinger: Bátorság az élethez Jel kiadó 2006

• Deliné Fráter Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai

az óvodai nevelésben DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési kar jegyzete

• Edward de Bono: A kreatív elme HVG kiadó Zrt. 2007

• Edward de Bono: Nem minden fekete vagy fehér HVG Kiadó 2011

• Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni HVG kiadó 2007

• Hűvös Éva: Differenciáló óvodai bánásmód –a „kell és a lehet” között

A.D. O. B.-Helyi Nevelési Programja 1999

• Lukáts Józsefné- Ferencz Éva: A játék nem csak játék Flaccus 2010

• Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk Okker Kiadó 2001

• Kovács Gy.- Bakos Éva: Óvoda pedagógia II Szerzői kiadás 2005

• Körmöci Katalin:A gyermek szükségleteire épített tanulás az

óvodában Fabula Humán Szolgáltató Bt. 2001

• Körmöci Katalin: Projektmódszer az óvodában Nemzeti tankönyv

Kiadó

• Kulcsár Mihályné : A tanulás öröm is lehet. 2000

• Dr. Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás

Óvodai Nevelés c. folyóirat XLVII évf. 1999

• Perlai Rezsőné: Tanulásról óvodapedagógusoknak

Coménius Bt. Pécs 2000

• Pirókné Gajdár Klára: A gyermekkel együtt tervezzük óvodai

életünket Sprint Kiadó 2013

• Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gondolkodni gyermekeinket?

Műszaki Kiadó Budapest 1999

• Spencer Kagan: Kooperatív tanulás Ökonet 2004

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

- az általánosítás nyomán kapott csoportból egy

konkrét kiragadása- konkretizálás

- a beszéd aktivitása , jelentősége ugrásszerűen

megnő

A beszéd a gondolkodás nyelvi kifejező eszköze , a

két dolog csakis együtt, párhuzamosan fejlődhet.

Tanulásszervezés

2. Előadás

Motiváció

Szakirodalom , hivatkozás : N. Kollár Katalin Szabó Éva

Pszichológia pedagógusoknak

Osiris , Bp. 2004

Motiváció –gyújtó faktor

Fogalma : Motiváció a cselekvésének hátterét mozgatórugóját jelölő gyűjtő

fogalom. Felelős a viselkedés beindításáért , irányítja és fenntartja egészen

addig, míg a célirányos viselkedés a motiváció kielégülését eredményezi.

Motiváció felosztása

Alapvető motiváció /primer motiváció/

- Önfentartó

- Fajfenntartó

- Kíváncsiság – motivációs erő - új ingerek felkutatása, felfedezése ,

manipuláció

Humán specifikus

Intrinzik /önjutalmazó/ kompetencia

- Elsajátítás / kompetencia gyakorlása , mastery /a cselekvés maga , a benne

rejlő öröm a cél /

- - érdeklődés / szituációs, stabil /

- Én tudom szituáció stabil és személyes , sikerre törekvés energetizáló

szerepe van.

- - teljesítmény / elvárás a tevékenység maga önjutalmazó – óv. korban

Extrinzik /kívülről jövő/ külső tényezők

- jutalmak , büntetések

- Elvárások

- - fontos személyek, vonatkoztatási csoport

Maslow szükségletek –hierarchiája

Fejlődési szükséglet

Feltétel nélküli

Hiány szükséglet

Fiziológia

Biztonság

Szeretet

Megbecsülés

Kognitív szükséglet

Esztétikai

Önmegvalósítás

Szeretet : erős a szociális motívum - szülői modell

Megbecsülés : elismerés elnyerése

- - a gyermek minél hamarabb kapjon megbecsülést / igyekszik megkötni a

cipőt , erőfeszítést tesz

- - pozitív nevelői attitűd , jót keresni a gyerekben, és találni valamit , amit

jól csinál --- visszajelzésből tanul

- Pozitív énkép – ÉN miben vagyok jó , a gyerekek fel tudják mérni , hogy

társaik miben jók – azonosításból tanul

- Kognitív szükséglet : tudni, érteni,megismerni, megcsinálni . Önmagában

örömforrás /Lewin 1926. Igényszínt / - Siker hatására az igényszínt

emelkedik , kudarc hatására csökken. Siker és kudarc sorozatban fejti

ki hatását. – jutalmazásból , büntetésből tanul

- Amit nem tud könnyen elérni /inkongonitás/ pl: lábujjhegyre áll , hogy

elérjen valamit , erőfeszítést kell tennem

Forrás: DR Lénárd Sándor ELTE Neveléstudományi Tanszék –

Előadás jegyzete

Gondolatok az adaptív pedagógia szemléltről

1. A tanulásszervezés egyéni szükséglethez igazodjon , a gyermeket

szeretve tanítani a saját tanulási útja mentén.

IZGALMAS LEGYEN! ÉRDEKLŐDÉST MOTIVÁLTSÁGOT

TEREMTSEN! KÉPEZZEN HIDAT MEGSZERZETT TUDÁS ÉS

ÉS A TUDÁS KONSTRUÁLÁSA KÖZÖTT! /Konstruktivizmus/

PRAKTIKUS ISMERETEK , ÚJ KOMPETENCIÁK

MEGSZERZÉSE !

- Úgy tudom az ismeretemet konstruálni , ha az előzőhöz tudom kapcsolni

a gyermek egyéni tanulási folyamatába tudom bevinni az új ismeretet.

- Saját tapasztalat behozása : a gyerekek beszélgessenek, döntsenek –

döntési helyzetet kínálni , / korlátokkal/ alternatívákat kínálni – hogyan

lehetne másképpen csinálni ? , kérdésekre választ kapni MEGISMERNI A

VILÁGOT

2. Az egyén optimális fejlődésének segítése az egyénhez igazodó

tanulásszervezéssel ! Tanulási eredményekre alapozó fejlesztéseket

végezni! – a gyerek érdeklődésében , motivációjában keresni a

változásokat!

3. Szakértő pedagógus

- - rutint alakítanak ki azokra az ismétlődő műveletekre , amelyek céljaik

eléréséhez szükségesek,

- - érzékenyebbek a feladat igényeire és a társas helyzetre ,

alkalmazkodóbbak , rugalmasabbak a tanításukban

- - gyors és pontos témafelismerő képessége van

- - lassabban kezdenek hozzá egy probléma megoldásához, de gazdagabb és

személyesebb információ forrásokat vetítenek a problémára .

- FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉS LEGYEN!

A három alapszükséglet

Kapcsolat

/társas szükséglet kielégítése/

- megélni,hogy számítanak rám,megbecsülnek, biztonságban lenni

- Hangosan dicsérek és halkan korrigálok

- A gyermek is kérdezhet a kommunikáció megfordítható

- KOMPETENCIA

- /visszajelzés a gyermek munkájára/

- Annak a megtapasztalása , hogy meg tudok csinálni valamit , önbizalom

- - bevonjam a gyerekeket azonos érdeklődésű gyerekekhez , elfelejteni azt

hogy „ problémás tanuló”

- AUTONÓMIA

- /helyi döntés/

- - nincs önmegvalósítás autonómia nélkül

- -

- saját tevékenységem szabályozása , utasítás és engedélykérés nélkül /

kezdeményezés , befolyás, felelősség

- találd ki mivel szeretnél dolgozni

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

INTELLIGENCIA ÉS KÉPESSÉGEK

Intelligencia /értelmesség/ és képességek / képes arra , hogy kiteljesedjen/

Dichtómiák – kettősség , tagolódás

Általános intelligencia Intelligencia

versus Galton /1867/ - általános képességnek

Különálló képesség tartotta, mely minden kognitív

viselkedésben megjelenik.

Öröklődés Binet /1900/ - különböző képességek

versus együttesének tekintette az értelmességet.

Környezet

Fiziológiai mérés Az intelligencia kutatásában ma is ez a két

versus irányzat uralkodik.

Kognitív tesztek

Galton – az öröklődést tartotta meghatározónak

Binet – a kognitív képességek környezeti hatásokra fejlődnek

INGERGAZDAG KÖRNYEZETBEN AZ ÖRÖKLETESEN

KIEMELKEDŐ ADOTTSÁGOK MÉG KIEMELKEDŐBBEKKÉ

VÁLNAK.

/ Himalájai nyuszi példája / képes másra is , ha változik a

környezet

Környezeti hatások : különböző környezetet adni a képességek

kibontakoztatásához.

Általános intelligencia Spearman /1927/ Kétfaktoros elmélete

Minden intellektuális teljesítmény egy általános „ g” faktorra vezethető

vissza.

Emellett létezik egy speciális „ s” faktor , ami az intelligencia tartalmát adja ,

mintegy ráépül az előbbire.

Produktív intelligencia /lényeglátó gondolkodás/

„értelem csináló” az életben való sikerességgel kollerál

következtetések összefüggések lényeg

az egész átlátása , a rész megismerhető legyen és fordítva

Reproduktív intelligencia

/az iskolában való sikerességgel kollerál /

Információk meglévőből stratégiát

visszahívása hasznosít dolgoz ki

Anderson /1994/ Minimális kognitív modell

Alacsony szintű elméletek – genetikai , biológiai a hangsúlyos – az

alapoknál keresi az intelligenciát

Az intelligencia az idegrendszer genetikailag meghatározott biológiai

jellegzetessége.

Magas szintű elméletek /Binet-vonal/ - több különböző rendszer hozza létre

a TUDÁST egymástól függetlenül , egymást befolyásolva.

Az intelligencia a kognitív funkciók kulturálisan meghatározott

tapasztalatokból levont jellegzetessége.

Az intelligencia az AFM sebessége és az SF-ek erejének változatai. A

tesztek a tudásban meglévő egyéni különbségeket mérik.

Sokkal többet ad a természet , mint amit használunk!

Szenzitív periódus : valamely képesség ekkor fejlődik és

ekkor a legjobban fejleszthető .

MOZGÁS – 12 éves korig

ZENE – már magzati korban

BESZÉD – 2-3-9 éves korig – idegen nyelv , differenciálódnak a hangok

SZENZO-MOTORIUM – 3-6 éves korban mozognak , de nem precíziós

az észlelés+ mozgás összekapcsolása , így alakul

ki a precíziós észlelés

SOK TAPINTÁSOS ÉLMÉNY ! / ha látjuk is akkor leképeződik /

EMLÉKEZET , FIGYELEM 8-10 éves korban szándékos figyelem ,

memorizálás itt lehet a legjobban fejleszteni

LOGIKUS GONDOLKODÁS 12-13 éves korban jut csúcsra

HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI

ÉRTÉK

-A nap rendje , a tev. közötti

harmonikus arány biztosítása

-Szocializációs elem: saját és mások

elismerésére nevelés, gyermeki

alkotások szerepe

-Tanulást , felfedezést , kreativitást

támogató környezet , a feladat

megoldásához szükséges időtartam

biztosítása , ezáltal differenciált

körülmények teremtődnek.

-A tevékenység repertoárt elindító ,

folyamatot generál

- motiváció – a gyerekek által felvetett

témák, érdeklődési területek beépülnek

a projektekbe

-Társas kapcsolatokban/ gy-gy, ó-gy/

egymás tudásának „összegyűjtése” és

megosztása : együttes tudásépítés ,

egymás segítése, koordinált együttes

cselekvés , egy probléma közös

értelmezése ,megalkotása , megoldása

Gyermeki megnyilvánulások

- Önálló véleményalkotás , döntési

képesség a kortárs kapcsolatokban és a

környezet alakításában / Ki miben

ügyes? , Ki mit tud megcsinálni?, Kit k

érjünk meg ,hogy megcsinálja?/

-Közös elgondolások, egyéni ötletek, új

élmények közösségi terve, az együtt

játszás témájának mikéntjének

megbeszélése – a gyerekek beszélgetnek

egymással.

- a gyerekek

terveznek,szerveznek,megvalósítanak,-

az alkotó folyamat indul –öröm ,

lelkesedés, várakozás, társas

összedolgozás kíséri

-Töprengés, gondolkodás.

kipróbálás,próbálgatás, megoldási

módok keresése ismeret gazdagítás

Gyakorol, finomítja a készségeket

Felfedező folyamat teremtése :

folyamatos erőfeszítés a tudás építésére

,” elég nehéz „ helyzet teremtése

-probléma alapú tanulás felkelti az

érdeklődést : döntési helyzeteket és

alternatívák kínálása

-egyéni szükséglethez igazodó

tanulásszervezés , a gyermek egyéni

tanulási folyamatába bevitt új ismeret

nyújtása „ úgy tudom az ismeretemet

konstruálni , ha az előzőhöz tudom

kapcsolni”

/praktikus és alkalmazható ismeretek/

-problémamegoldás: a kompetencia

fejlesztés kulcseszköze

-Képzeletet , fantáziát mozgósít szabad

képzettársítások , bevontság

Utánanéz dolgoknak , kérdez ,

megvitatnak dolgokat képes több napon

keresztül foglalkozni/ ugyanazzal a

problémával többször visszatérően

foglalkoznak/ a gyerekeket egymástól

tanulnak

Közösségi beszélgetések, kérdésekre

választ kapni , kitalálni hogy lehet

másképp csinálni – saját tapasztalat

behozása

tudását használja , siker megélése

Cselekvő játékos tapasztalatszerző

helyzetben ó-gy együtt konkrét fejlesztő

pozitív értékelés – szociális élmény

kapcsolaterősítés közös érzések

kifejezésével – gyerekek nevetnek ,

szívesen emlékeznek vissza

„építkeznek” belőle

- Másképp is lehet csinálni élménye ,

gondolatok események történetek mesék

játékok, fűzése

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató

Intézmény

Szolnok Városi Óvodák,

Szolnok Városi Óvodák,

,