tartalmi És technikai ÚtmutatÓ · tartalmi És technikai ÚtmutatÓ ... az önálló munka...
Post on 13-Feb-2020
27 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
TARTALMI ÉS TECHNIKAI ÚTMUTATÓ
DIPLOMAMUNKA/SZAKDOLGOZAT
KÉSZÍTÉSÉHEZ
Érvényes: 2014. szeptember 1-től
2
Bevezetés
A felsőoktatási intézmények hallgatói tanulmányaik befejeztével felsőoktatási
szakképzésben illetve alapszakon szakdolgozatot, mesterszakon diplomamunkát
(továbbiakban egységesen diplomamunka) készítenek, amelyet bizottság előtt kell megvédeni.
A diplomamunka elkészítésének célja az, hogy bemutassa a végzős hallgató más néven és a
továbbiakban jelölt készségét a választott téma szakirodalmának igényes feldolgozására,
valamint tanulmányainak alkalmazására a választott tématerületen jól megválasztott,
kellően fontos, és a tématerület szempontjából jellemző gyakorlati példán vagy olyan elméleti
témakörben –, amelyben a jelölt az évek során megalapozott ismereteket szerzett.
A szakirodalom több olyan hasznos forrásmunkát is kínál, amelyek részletesen ismertetik a
diplomamunka megírásának tartalmi és formai követelményeit, hangsúlyozzák az önálló
munka fontosságát, kitérnek a kapcsolódó kommunikációs és etikai kérdésekre
mindenekelőtt a korrekt szakirodalmi hivatkozás fontosságára és módjára. A komolyabb
érdeklődőknek e források közül különösen Szabó Katalin, Fercsik Erzsébet, Umberto Eco,
Majoros Pál, Wimmer Á.-Juhász P.-Jeney J. és különösen Héra G.-Ligeti Gy. hivatkozott
forrásmunkáit ajánljuk.1
A Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet
Szociális Tanulmányok Tanszéke hatályos Záróvizsga Szabályzatában előírja a
diplomamunka készítésének és megvédésének kötelező feltételeit, amely lényeges tartalmi és
formai követelményeket határoz meg a diplomamunkával kapcsolatban. Célunk, hogy a jelölt
mind a diplomamunka megírása, mind annak megvédése során igazolja felkészültségét, önálló
elemzőkészségét és szakmai alkalmasságát - útmutatónk ehhez kíván tartalmi és formai
segítséget nyújtani.
1 Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest. Fercsik Erzsébet (2002):
Dolgozatírás felsőfokon. Krónika Nova Kiadó, Budapest. Eco, Umberto (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot?
Kairosz Kiadó, Budapest. Majoros Pál (2006): A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök – nem
csak szakdolgozat-íróknak. Perfekt, Budapest., Wimmer Ágnes-Juhász Péter-Jeney Johanna (2009): Hogyan
írjunk…?101 tanács (szak)dolgozatíróknak, Alinea Kiadó, Budapest. Héra Gábor-Ligeti György (2006):
Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek sorozat. Osiris Kiadó, Budapest.
3
Témaválasztás
A jó téma aktuális és releváns, azaz olyan területet érint, amelynek társadalmi szerepe az adott
időszakban jelentős, és amelynek feldolgozásán jól lemérhető a tanultak alkalmazása.
A témaválasztás ilyen feltételek mellett akkor értékelhető sikeresnek, ha:
a cím fedi a tartalmat,
a dolgozat szerkezete, logikai felépítése és arányai megfelelőek,
a választott téma jól kapcsolódik a jelölt érdeklődéséhez, és az általa választott szak vagy
szakirány kérdésköréhez,
a téma mérvadó hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásanyaga a hallgató által elérhető,
a tartalom és annak szakirodalmi háttere igazodik a jelölt idegen nyelvi ismereteihez,
1. a dolgozat olyan elemzéseket mutat be, amelyek egyéni ötletre és kivitelezésre épülnek, a
jelölt saját egyéni munkájának tekinthetők, nem pedig korábbi vizsgálatok másolásának
vagy egyszerű ismétlésének s ezzel a jelölt nem csupán reprodukálja, hanem
elemzéseivel gazdagítja is a képzés során szerzett ismereteit.
Lehet választani szűkebb témakört akkor, ha a jelöltnek az a célja, hogy érzékeltesse a
választott téma mélyebb összefüggéseit. Tágabb témakör választása esetén az egyes
részterületek már általában csak vázlatosan fejthetők ki. Ilyenkor fennáll annak veszélye,
hogy a jelölt elvész a részletekben, vagy a teljes témakörnek csak egyes vonatkozásai, s talán
nem is a legfontosabbak férnek bele a dolgozat keretébe. A későbbiek szempontjából ezért
döntő fontosságú a témaválasztás, ezen belül is a kellő szűkítés, a feldolgozandó témakörök
elhatárolása.
A szakdolgozat elkészítésének menete
A szakdolgozat elkészítésének fontosabb munkalépései a következők:
Témaválasztás, 2 - 3 oldalas témavázlat elkészítése, majd annak megvitatása a belső
konzulenssel. A konzultáció alapján a végleges témavázlat összeállítása.
Ütemterv készítése a témaválasztás határidejétől a dolgozat leadásának határidejéig
figyelembe véve, hogy a színvonalas diplomamunka elkészítéséhez minimum 6 hónapnyi
munkára van szükség.
4
A téma szakirodalmának feldolgozása: a mérvadó forrásmunkák kiválasztása, elolvasása,
majd kijegyzetelése, és a későbbi hivatkozásokhoz a források pontos bibliográfiai
adatainak rögzítése.
Az önálló munka (kutatás, elemzés) megtervezése, ellenőrzése, kivitelezése.
A diplomamunka első változatának összeállítása a témavázlat nyomán, annak bővítésével,
a szakirodalom-feldolgozás és az egyéni elemzések beépítésével.
A konzulens(ek) észrevételei alapján a szakdolgozat javítása, bővítése, a megállapítások
pontosítása, javaslatok kidolgozása és a végső változat összeállítása.
A kész diplomamunka bemutatása a konzulensnek, majd a dolgozat beköttetése
(javasoljuk az egyoldalas nyomtatást) és beadása.
A diplomamunka terjedelmét a Tanszék Diplomamunka és Záróvizsga Szabályzata az egyes
képzési szintek esetében részletesen szabályozza.
Tartalmi követelmények
A diplomamunka felépítése, tartalma
A jó diplomamunka
1. a bevezető gondolatok, a témaválasztás leírása és szakmai szempontú indoklása után
2. a téma feldolgozásához szükséges vizsgálati kérdések/kutatási hipotézisek
megfogalmazásával, a kutatásmódszertan leírásával és indoklásával, a minta
kiválasztásával, és a diplomamunka céljának meghatározásával folytatódik;
3. ezt követi a téma szakirodalmának feldolgozása (a 2. és 3. pont felcserélhető),
4. majd - amennyiben ez releváns – a gyakorlati munkához megválasztott intézmény,
szolgáltatás, szervezet helyzetének bemutatása;
5. a következő fejezetekben kerül sor a vizsgálati eredmények részletes bemutatására és a
vizsgálati kérdések megválaszolására vagy a kutatási hipotézisek igazolására illetve
cáfolatára;
6. szociális munka felsőoktatási szakképzésben a jelölt bemutatja, hogy a tanulmányai
során szerzett elméleti és gyakorlati ismereteit alkalmazva képes szociális jelenségek,
intézmények, beavatkozások átfogó leírására, azokban a szociális asszisztensi
kompetenciák és értékek érvényesítésére;
5
7. szociális munka alapszakon alapfeltétel a szociális munkás szakember szerepének,
tevékenységének ismertetése a választott témával kapcsolatban;
8. master képzésben a közösségi és civil fejlesztő szakemberjelölt a diplomamunkával
demonstrálja, hogy képes elméleti tudását és a közösségek és civil szervezetek
érdekében végzett szakmai tevékenységet integrálni, bizonyítja, hogy képes a tanult
ismeretek gyakorlati alkalmazására, kutatások folytatására, a szakmai (terep)
gyakorlatok tényeinek, folyamatainak és összefüggéseinek elemzésére, azok
összegzésére, a következtetések levonására, szakmai állásfoglalások, javaslatok
megfogalmazására. A diplomamunkának a közösségi és civil tevékenység
problémakörében kell készülnie, ennek vonatkozó elméleteit, módszereit és
megvalósulási gyakorlatát kell követnie, továbbá tükröznie kell a civilség és a
közösségiség értékszemléletét.;
9. a zárófejezet tartalmazza a jelölt összehasonlító értékelését, összegző megállapításait,
következtetéseit és önálló javaslatait,
10. a munkát összefoglalás és irodalomjegyzék zárja le.
A következőkben a diplomamunka egyes fejezeteinek tartalmára utaló fejezetcímeket
használunk. Az itt szereplő alcímek azonban igen általánosak, csak utalnak az alfejezetek
jellegére. Fontos ezért, hogy a jelölt ne ezeket az alcímeket alkalmazza, hanem a választott
célterületnek, és az elemzések, következtetések tartalmának megfelelően saját
megfogalmazású fejezetcímeket, alcímeket használjon.
Bevezetés
A 2 - 3 oldalnyi terjedelmű bevezetésben ki kell térni a választott témára, indokolni a
témaválasztást, majd utalni a választott téma jelentőségére, az alkalmazott közelítésmódra, és
a téma feldolgozásának gyakorlati hasznosságára. Ennek a fejezetnek az a szerepe, hogy
felkeltse az olvasó érdeklődését a választott téma iránt, és utaljon a munkától elvárható, illetve
elért eredményekre.
A bevezetőben jelezni lehet a témához kapcsolódó információs és módszertani források,
lehetőségek kihasználására tett kísérleteket, továbbá a munka során felmerült sajátos
problémákat, akadályokat és a jelölt kísérleteit az akadályok áthidalására.
6
A vonatkozó szakirodalom feldolgozása
Ez a fejezet a szakirodalomból kiválogatott olyan fontosabb és jellemzőbb források
feldolgozását foglalja magában, amelyek a választott témához szorosabban kapcsolódnak. A
fejezetnek fontos szerepe az, hogy érzékeltesse a jelölt jártasságát, olvasottságát az adott
témában, továbbá válogató és súlyozó képességét. A fejezetnek ezért kellően átfogó, de nem
terjengős formában kell bemutatnia, hol tart a mérvadó szakirodalom az adott témában
melyek a legfontosabb alapművek, és hogyan érzékeltethető a szakirodalmi alapok fejlődése a
legfrissebb forrásmunkák tükrében.
Ebben a fejezetben kell körvonalazni a téma elméleti hátterét, meghatározni a témához
kapcsolódó fontosabb alapfogalmakat és kapcsolatukat, és felvázolni a későbbi elemzésekhez
felhasználható módszertani eszköztárat, annak alkalmazási feltételeit és korlátait.
Ide illik minden olyan szakirodalmi nézet, gondolatforrás, amely a téma feldolgozása és
gyakorlati alkalmazása szempontjából releváns. Sor kerülhet rangos szerzők nézeteinek
ütköztetésére a jelölt saját véleményének, tapasztalatainak tükrében.
A diplomamunkának szakirodalmi értékű „termékeként” itt lehet bemutatni a jelölt esetleges
modellezési kísérleteit, önálló modelljét vagy olyan elméleti, módszertani megállapításait,
amelyek hozzájárulhatnak a szakirodalmi háttér bővítéséhez, illetőleg annak gyakorlati
hasznosíthatóságához.
Eredmények és értékelésük
A téma vizsgálatában, kutatásában és az eredmények elemzésekben mutatkozik meg
leginkább a jelölt elemzőkészsége, kreativitása, képessége a tanultak szakszerű alkalmazására.
Az elemzésekhez a tanult, vagy a mérvadó szakirodalomban fellelhető széles módszertani
eszköztár áll rendelkezésre. A jelöltnek bizonyítania kell azt, hogy az adott vizsgálati
kérdéshez/kutatási hipotézishez a rendelkezésre álló módszerek közül a lehető legjobbat
választotta meg, és azt szakszerűen képes alkalmazni az adott téma feltárására.
Ebben a fejezetben döntő arányban, hangsúlyozottan saját munkát várunk el a hallgatótól,
mégpedig a következő logikai sorrendben:
7
előfeltevések,
a módszertani eszközök és alkalmazásuk bemutatása,
az elvégzett önálló vizsgálat leírása,
az elemzésekkel nyert saját eredmények bemutatása,
az eredmények értékelése.
A saját megjegyzéseket egyes szám első személy használatával kell a szakirodalmi nézetektől
elkülöníteni, és személyessé tenni. Az elemzések eredményét táblázatok, diagramok és a jelölt
szöveges megjegyzései kísérik.
Megállapítások, következtetések, javaslatok
A jelöltnek a feldolgozott témához kapcsolódó megállapításai tematikus sorrendben
nagyrészt már az elemzéssel foglalkozó fejezetrészekben megjelennek. Fontos azonban, hogy
ezek legjellemzőbb gondolatait a jelölt tömör következtetések és javaslatok formájában is
összegezze. Nagy szerepe van itt a lényeglátásnak, súlyozó képességnek.
Azokat a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat kell itt logikus
gondolatmenetben ismertetni, amelyek a választott téma, az adott probléma, és az elemzéssel
nyert eredmények jellegét, összetettségét, fontosságát jól érzékeltetik.
A megállapítások és következtetések hitelességét az elvégzett elemzések
megalapozottságával, a megfelelő módszerek helyes megválasztásával és a módszertani
alkalmazás szakszerűségével kell alátámasztani.
A jelölt javaslatai irányulhatnak a vizsgált intézmény, szervezet által alkalmazott módszerek
és alkalmazásuk továbbfejlesztésére, új módszerek bevezetésére, szakmai innovációra, a
hatékonyság fokozására, stb.
A jelöltnek ebben a fejezetben kell kifejtenie, hogy elemzései milyen következtetésekre
vezettek, megállapításai milyen következményekkel járnak, és javaslataitól milyen
haszonhatások várhatók. Ide kívánkozik továbbá az is, hogy a továbblépéshez még milyen
vizsgálatokat lehetne elvégezni, a jelöltnek milyen elképzelései vannak az elvégzett
vizsgálatok, elemzések, kutatások folytatására.
8
Összefoglalás
A munka végén, Összefoglalás címen a teljes diplomamunkáról kell átfogó ismertetést adni,
célszerűen 3 4 oldalnyi terjedelemben. A jó összefoglalás tömör áttekintést nyújt minden
egyes főfejezet tartalmáról, jól érzékelteti a témaválasztás megalapozottságát, az alkalmazott
elveket, módszertani elemeket, a jelölt feltételezéseit és az elért eredményeket, a javaslatokat,
további kérdéseket.
Irodalomjegyzék
A szakirodalom feldolgozása akkor értékes, ha a jelölt a tananyagon túlmutató forrásokat is
feldolgoz, ezeket céltudatosan, a mérvadó szakirodalom felhasználásával választja meg, és
gondolkodó, kreatív módon használja fel témájának kidolgozásához. A kreatív irodalom-
feldolgozás jól bemutatja a téma elismertebb szerzőinek nézeteit, és érzékelteti az egyes
szerzők közötti felfogásbeli különbségeket. A vonatkozó szakirodalmat kellően széles körű
hazai és nemzetközi források alapján, egyéni szempontok szerinti válogatással és
rendszerezéssel kell feldolgozni.
Az irodalomjegyzék szerzők szerinti betűrendben tartalmazza a feldolgozott forrásmunkákat.
A diplomamunkában bárhol név szerint említett szerzőknek az irodalomjegyzékben is
szerepelnie kell.
Előadás-vázlat, oktatási segédlet, oktatói és egyéb forrásból származó prezentáció, stb. nem
hivatkozható szakirodalomként.
Az internetes irodalomforrások is megemlítendők. Ezeket, ha van szerzőjük, a fent leírt
formátumban, ha nincs, akkor egyszerűen a www. forrásra hivatkozva kell feltüntetni a
lábjegyzetben és az irodalomjegyzékben. A korrekt hivatkozáshoz fontos azonban, hogy a
jelölt az internetes források elérhetőségét is megadja a letöltés helyének és időpontjának,
illetve a szerző nevének és a cikk, tanulmány stb. címének pontos megjelölésével.
Célszerűen külön listán, cím szerinti sorrendben kell szerepeltetni az intézményi
dokumentumokat, továbbá a szerző nélküli egyéb adatforrásokat.
9
Mellékletek, függelékek
A diplomamunkának minden olyan tartalmi vonatkozása, adatbázis-jellegű háttere és
illusztrációja, amely nem kapcsolódik szorosan a mondanivalóhoz, de alátámasztja annak
érthetőségét vagy hitelességét, mellékletbe vagy függelékbe kívánkozik. A témához
közvetlenül kapcsolódó háttéranyagokat célszerűen mellékletbe, a kevésbé szorosan
kapcsolódó háttéranyagokat függelékbe kell tenni. Ezek a háttéranyagok sorszámmal ellátva,
külön oldalakon kezdve szépen mutatnak a szakdolgozat végén.
Szerkezet, áttekinthetőség
Fontos, hogy a dolgozat szerkezete kellően tagolt, áttekinthető legyen. Ezt segítik a jó
stílusban megformázott címek, alcímek, bekezdések, felsorolások, és ezt segíti az egységes
betűtípusok használata is.
Az áttekinthetőséget a többi között olyan formai megoldások is növelhetik, mint például a
szellős, de nem túl laza sortávolság, a bekezdések közötti sorköz mérete, a felsorolások
egységes és esztétikus jelölése, az azonos stílusú táblázatok, ábrák és más illusztrációk.
Tartalmi igények, tárgyalási logika
Fontos tartalmi, minőségi szempont a téma elméleti, fogalmi, belső logikai és módszertani
rendszerének hozzáértő, biztonságos kezelése, és ennek szakszerű felhasználása az
elemzésekben. Külön érdem, ha a jelölt újszerű megfontolásokkal, fejlett problémamegoldó
készséggel vagy újszerű eredményekkel is hozzájárul a szakterület fejlődéséhez, a téma
gyakorlati alkalmazásához.
A dolgozat mondanivalója akkor követhető jól, ha a dolgozat egyfajta logikus gondolkodás
terméke, azaz annak egyes fejezetei logikusan épülnek egymásra, logikusan következnek
egymásból. Ezt segíti a cél világos megfogalmazása, a választott közelítésmód és módszerek
ismertetése, az alkalmazás feltételeinek megvilágítása, majd az elemzések és következtetések
rendszerbe foglalt ismertetése.
10
Stílus és közérthetőség
Gördülékeny, olvasmányos az olyan stílus, amely nyelvhelyes, érthető, követhető és leköti az
olvasót. Közérthető a jelölt stílusa akkor, ha a fogalmakat jól definiálja és értelemszerűen
használja. Olvasmányos a stílus, ha az azonos jelentésű igék és jelzős szerkezetek
változatosan, szinonimák formájában jelennek meg a dolgozatban. Kerülni kell a zavaros,
pontatlan fogalmazást, a nyelvhelyességi, helyesírási és gépelési hibákat.
A jelöltnek egyértelmű, világos fogalom meghatározásokat kell adnia. A mondanivalót
lehetőleg rövid, kerek mondatok formájában kell közölni. A rövidítéseket azok első
előfordulási helyén pontosan le kell írni, és ott rögzíteni, hogy a továbbiakban az adott
rövidítést alkalmazza a jelölt pl. Európai Unió (továbbiakban EU). Az összetettebb
fogalmakat célszerű lábjegyzetben hosszabban is megmagyarázni.
Formai követelmények
Beadandó példányok, kemény borító, belső címlap
A diplomamunkát a kiírt határidőre egy bekötött és egy spirálozott példányban, valamint egy
cd-n pdf és word formátumban kell beadni.
A kötésnek elegáns változata a fekete műbőr kötés, aranyozott felirattal. A kemény borítón
legfelül balra az egyetem nevét, középen nagyobb betűkkel a „Diplomamunka” minden
képzési szinten ezt kellene ráírni? feliratot, alatta jobboldalon a jelölt nevét, alul pedig
baloldalon a beadás évét kell feltüntetni.
A belső címlapon balra igazítva felül az egyetem és az intézet, tanszék és a szak nevét, a lap
közepén a diplomamunka címét nagyobb betűkkel, alatta jobbra a jelölt nevét, bal oldalon a
konzulens nevét, beosztását kell szerepeltetni, az alábbiak szerint.
11
Fekete kötés külső borító mintája
Széchenyi István Egyetem
DIPLOMAMUNKA
vagy
SZAKDOLGOZAT
Győr, évszám Jelölt neve
12
Fekete kötés belső oldala
Széchenyi István Egyetem
Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet
Szociális Tanulmányok Tanszék
Szak elnevezése
CÍM
Konzulens neve, beosztása Jelölt neve
13
Nyomtatványok bekötésének sorrendje
Csak minta! Az eredeti nyomtatványok a honlapon tölthetőek le!
1. Adatlap diplomamunka feladat engedélyezéséhez
Hallgató neve: ………………………………………………Neptun kód: …...………………..
Címe:…………………………………………………………………………………………….
Telefon:………………………………………..e-mail:…………………..…..…………………
Szak: ……………………………………………………………………….….………………..
Képzési szint:Felsőoktatási szakképzés (FOSZK)/Alapképzés(BA)/Mesterképzés(MA)
Tagozat: Nappali / Levelező
A diplomamunka elkezdésének időpontja tanév: ………………….…félév:………………......
A diplomamunka előzetes címe:
.…………………………….……………………………….……………………………............
A diplomadolgozat végleges címe:
…………………………………………………………………………………………………..
Belső konzulens:………..…………………………………………………………….…………
beosztása: ……………………….................................................................................................
Külső konzulens:………………………………………………………………...….…………..
beosztása: ………………………………………………………………………………….……
iskolai végzettsége:…………………………………..…………………………………...…….
Munkahely:………………………………………..…………………………………………….
Cím:………………………………………………………………………………………..…….
Telefonszám: ……………………………………………………………………………………
E-mail:……………………………………………………………………………….…………..
Győr, ………………év ……………… hó……… nap
………………………………………..
………………………………………..
belső konzulens aláírása külső konzulens aláírása
…………………………
szakvezető-tanszékvezető aláírása
14
2. Konzultációs lap a diplomamunka feladatokhoz
Dátum Tevékenység (a diplomadolgozó feladatai) Aláírás
A diplomadolgozat bírálatra bocsátható, nem bocsátható, indok:
______________________ __________________________
dátum belső konzulens
15
3. NYILATKOZAT
Alulírott………………………………… végzős …………………………….szakos
nappali / levelező hallgató büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Széchenyi
István Egyetem, ……………………………………… szakán készített diplomadolgozat saját
munkám eredménye.
A dolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam.
Győr, 20…………………………
_______________________________
hallgató neve
_______________________________
Neptun kód
_______________________________
hallgató aláírása
16
Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék a fő- és alfejezeteket, valamint azok kezdő oldalszámait tünteti fel. A
tartalomjegyzék mind a dolgozat szerzője, mind az olvasó számára fontos szerepet tölt be:
Érzékelteti a téma feldolgozásának valamennyi fontos aspektusát.
Jelzi a dolgozat felépítésének tartalmi logikáját.
Utal az egyes fejezetek belső szerkezetére, és a tartalmi arányokra.
Gyorsan fellapozhatóvá teszi a szerző vagy az olvasó által keresett fejezetrészeket.
A jó tartalomjegyzék világosan tagolt; ennek érdekében megkülönböztetett szövegstílusokat
alkalmaz az egyes címszintekhez. Jelzi a kezdő oldalszámokat, és célszerűen legalább három
címszinten jeleníti meg a fő- és alcímeket. A Word szövegszerkesztők alkalmasak ennek
automatikus előállítására és frissítésére, de a tartalomjegyzék az egyes címek, alcímek és
oldalszámok begépelésével és megformázásával kézi úton is előállítható.
Külalak
A diplomamunkát tetszetős külalakban kell elkészíteni, ízléses illusztrációkkal. A szövegben
finom, diszkrét kiemelésekkel kell élni, a színes illusztrációkban pedig kerülni kell a harsogó
színeket. Fontos, hogy mind az írás, mind az illusztrációk külleme egységes stílust kövessen.
A szépen kivitelezett diplomamunkával szembeni elvárások a következők:
A normál szöveget Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1,5-ös sortávval
kell írni.
A címsorok mindvégig egy-egy erre kiválasztott betűtípust tartalmazzanak. Ugyanez
érvényes a táblázatcímekre és ábracímekre.
A szövegben csak egyféle kiemelés, lehetőleg dőlt vagy vastagított betű legyen, az
aláhúzást kerülni kell.
A szövegek és felsorolások azonos sortávolsággal jelenjenek meg a teljes dolgozatban.
A bekezdés normál, másfeles sortávolsággal.
17
További fontos formai követelmény, hogy a felsorolások, táblázatcímek és ábracímek,
továbbá a forráshivatkozások harmonikusan illeszkedjenek a normál bekezdésben
megválasztott betűtípushoz és sortávolsághoz.
A dolgozathoz szorosan kapcsolódó illusztrációk táblázatok, ábrák, diagramok a szöveges
rész megfelelő helyére kerülnek. A kevésbé szorosan kapcsolódó, például adattár-jellegű,
adatfeldolgozási vagy illusztrációs anyagok melléklet vagy függelék formájában a
diplomamunka végére kívánkoznak.
Hivatkozási kötelezettség
A jelöltnek saját nézeteit, gondolatait, megállapításait és javaslatait egyes szám első
személyben kell megfogalmaznia oly módon, hogy azok világosan elkülönüljenek a
szakirodalmi megállapításoktól, és érzékeltessék, hogy a szakdolgozaton belül mi minden
tulajdonítható a jelölt saját gondolkodásának, szellemi munkájának.
Más írásokból hivatkozás nélkül átvett gondolatok, szó szerinti szövegrészek, illusztrációk
közlése plágiumnak minősül. Ez súlyos etikai és büntetőjogi vétség, amelynek
következménye a diplomamunka elégtelen minősítése.
A szakirodalomból vett gondolatokat szerzőjükre hivatkozva, a jelölt saját szavaival
megfogalmazva kell visszaidézni, a szerzők szó szerint idézett gondolatait pedig idézőjelek
közé is kell tenni.
A szakirodalomból, intézményi dokumentumokból, vagy bármely más forrásból származó
minden anyagrészre, gondolatra, véleményre és adatra a szerző és a forrás megjelölésével
hivatkozni kell, mégpedig azon a helyen a szövegben, ahol a forrásból vett szöveg, adat,
táblázat, ábra stb. a dolgozatban előfordul.
A diplomadolgozat szövegében és a bibliográfiában alkalmazott hivatkozások szabályai
Szövegben történő hivatkozások
Szerzőre és művére való hivatkozás
Herczog (1997)
18
Szószerinti idézet szövegben való jelölése
…ahogy Herczog (1997, 23.o.) mondja: „A tizenévesek, fiatal felnőttek fizikai, szellemi
érettsége…”
Ha adott szerzőnek adott évben kiadott több művét használjuk, akkor:
Herczog (1997a) és Herczog (1997b), stb.
Két szerző esetén:
Czike és Vass (1998)
Kettőnél több szerző esetén:
Bass és társai (2003)
Ha újságra hivatkozunk, de nem szerepel szerző, akkor:
(Magyar Hírlap 2003, 3.o.)
Ha egyik szerző művére egy másik szerző hivatkozik, akkor:
Veczkó kifejti (1967 idézi Herczog 1997, 12.o.) a gyermekvédelemről…
Bibliográfiában történő címleírás
1. Könyv
Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat.
2. Könyvben szereplő egy tanulmány
Bányai E., Szabó L., Tánczos É.(1998): Az esetmunka folyamata. In: Kozma J. (szerk.).
Kézikönyv a szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 97-137.
3. Folyóiratban megjelent tanulmány
Bugarszki Zs. (2003): A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában.
Esély, 1. 67-87.
4. Konferencia kiadvány
Bíró E. 2003: A gyermeki jogok érvényesítésének helyzete Magyarországon. In: Tóbiás L.
(szerk.). MindenGyerek Konferencia. 2003. május 26-28. Budapest: Gyermekparadicsom
Alapítvány 14-15.
5. Állami, önkormányzati és szakmai szervezetek dokumentumai
Magyar Köztársaság Kormánya, 1996. 6/1996. (I.18.) Korm. Rendelete a szociális
felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei. Magyar Közlöny, 4.
19
6. Elektronikus módon megszerzett anyagokra hivatkozás
Európai Rektorok Konferenciája, 2000. A Bolognai Nyilatkozat, 2000. február 29.
http://www.om.hu/j.4338. htlm (2001. április 3.).
Illusztrációk: táblázat, ábra, diagram, fotó, stb. használata
Minden illusztrációt saját minőségében (táblázatokat sorban, ábrák sorban, diagramok sorban,
fotók sorban), egymást követő számozással kell ellátni, a számozás mellett annak nevét/címét
és forrását is közölni kell. A számozás és név/cím betűmérete 11-es, igazítása középre
történik. A forrásjelölés betűmérete 11-es, igazítása az illusztráció alján balra.
5. számú táblázat: A szociális étkeztetés főbb adatai, 2008
Év Az ellátottak
száma
Ebből Tízezer 60
éven felüli
lakosra jutó
ellátott
A térítési
díjat fizető
ellátottak
száma
A térítési
díjat fizető
ellátottak
aránya, % férfi nő
2004 104 510 40 088 64 422 485,6 94 413 90,3
2005 106 702 40 733 65 969 494,6 95 153 89,2
2006 108 938 42 331 66 607 501,9 95 979 88,1
2007 101 898 39 869 62 029 464,4 89 497 87,8
2008 107 803 41 563 66 240 484,8 99 690 92,5
Forrás: KSH 2008
4. számú diagram: A főbb ellátási formák nagysága, 2010
Forrás: KSH 2010
top related