területi egyenlőtlenségek („durva” és „finom” struktúrák)

Területi egyenlőtlenségek(„durva” és „finom” struktúrák)

Nemes Nagy József (ELTE) – Tagai Gergely (MTA RKK)

MRTT Vándorgyűlés, Gödőllő, 2008

Az előadásrólA területi egyenlőtlenség a térnek, térbeliségnek, a területi kutatásnak, a terület-(vagy épp a vidék)-fejlesztésnek is alapkategóriája, amiből egy előadás csak elemeket villanthat fel, amelyek mindegyike önmagában is vizsgálható, értelmezhető, vitatható kérdések sorát veti fel.

1)Egy elméleti tétel2)Empirikus illusztrációk (szerény regionális tudományi eszköztárral)3) Gyakorlati tartalmú trendek, tények, tanulságok

Mindezt itt talán megengedhető (?) apró „regionalista elfogultsággal”.

1) Egyetlen elméleti tézis(„tiszta elmélet” –

kvantitatív és kvalitatív háttérrel)

Pozitív területi autokorreláltságú társadalmi térPozitív területi autokorreláltságú társadalmi tér

A területi kutatások utóbbi évtizedének egyik legalapvetőbb, empirikusan sokoldalúan bizonyított eredménye („a földrajz első törvénye” – Waldo Tobler nyomán):

A társadalmi tagoltság, a fejlettségi, jóléti egyenlőtlenség (annak bármely dimenziójában, bármely térségi szinten, a világméretű tagoltságtól a mikroterekig) a térben jellemzően nem mozaikszerűen, nem véletlenszerűen jelenik meg, hanem határozott „regionalizáltságban”, pozitív területi autokorreláltsággal („szegénynek szegény” - sőt! - „boldognak boldog” a szomszédja)

A térbeliség e „durva” determinációja minden „finom” társadalmi dimenzió mögött ott van – a tér nem mellékszereplő, a TÉR SZÁMÍT!

2) Empíria: kartográfiai „mozi”

(a térkép a területi kutatás „nyelve”)

A jól ismert mai („durva”) hazai regionális fejlettségi alapséma

(GPD/fő)

Szerk.: Tagai G.

Időtérkép: a megyék relatív fejlettségi szintjének maximuma (a GPD/fő országos átlaghoz

viszonyított értéke alapján, 1994-2005 között)

A fejlettségi tagoltság mögötti belső gazdasági erőtér(GDP-potenciál, 2005)

Szerk.: Tagai G.

Egy más nézet: a kelet-közép-európai gazdasági erőtér

(GDP potenciál, 2005)

Szerk.: Tagai G.

Kelet-Közép-Európa elvi gazdasági gravitációs vonzáskörzetei

(2005, GDP)

Szerk.: Tagai G.

3) Fejlesztési tartalmú trendek, tények és tanulságok

3.1. A „gyenge- közepes” fejlettségi szint éles tagoltsággal jár

(a kvantitatív területi elemzés nehezebb nyelvén)

A gazdasági fejlettség és a regionális tagoltság keresztmetszeti összefüggése (70 ország)

Növekvő regionális egyenlőtlenségek a kelet-közép-európai új EU tagállamokban (a GDP/fő szóródása, NUTS 3, %)

Ország 1995 2004 Változás

Lettország 37,9 58,0 20,1

Litvánia 13,6 27,6 14,0

Csehország 26,1 39,5 13,4

Észtország 32,4 44,8 12,4

Magyarország 40,4 49,7 9,3

Románia 28,8 36,8 8,0

Bulgária 33,1 40,8 7,7

Szlovákia 42,8 46,7 3,9

Szlovénia 22,3 25,7 3,4

Ausztria 30,1 28,5 -1,6F: Szabó P. 2008

3.2. A „vízfej”(térképek, számok, összefüggések)

Egy „trükkös” nézet -topologikus térképGDP/fő, népességarányos alapegységekkel

Szerk.: Tagai G.

Egy „még trükkösebb” nézet -topologikus térképGDP/fő, GDP-arányos alapegységekkel

Szerk.: Tagai G.

A nem összemérhető nagyvárosi és az összemérhető régiós

nagyságviszonyok (népesség)

Városok Bp=1 Régiók Kö-Mo.=1

Budapest 1 Közép-Mo. 1Debrecen 0,12 É-Alföld 0,57Miskolc 0,10 É-Mo. 0,45Szeged 0,10 D-Alföld 0,48Pécs 0,09 D-Dunántúl 0,35Győr 0,08 Ny-Dunántúl 0,35Székesfehérvár 0,06 Közép-Dunántúl 0,39

Az egyközpontúság „kezelése” • A dualitás feloldhatatlan (ugyanakkor a főváros maga is élesen

megosztott, tagolt)

• Enyhítésének egyetlen esélye a kiterjedt térségeket érintő regionális (és a régiókon belül policentrikus) fejlesztés, érdemi társadalomirányítási decentralizáció és nem a bármifajta, eleve kudarcra ítélt „(ellen)pólus”-program

• A kormányzati koncepciókban formálódó városközpontú fejlesztési fordulat – az elfelejtett régió helyett – a mi fejlettségi szintünkön (és különösen az aktuális gazdasági szituációban) stratégiai tévedés és veszélyes taktikai hiba (hiányzik mögüle a fejlett Európa kiegyensúlyozott vidéki térszövete) – A polarizáció hagyjuk a piacra, elég erős hozzá!

3.3.) A nemzeti és EU-támogatások területi hatásai

(térképek, számok nélkül - át a területpolitikához)

Magas szintű tagoltság, polarizáció - rásegítéssel

• Minden releváns kutatási eredmény ezidáig a hazai támogatáspolitika területi gazdasági fejlettségi differenciáló hatását igazolja

• Egyedül az agrártámogatásoknak s az autópálya-fejlesztéseknek érezhető pozitív, stabilizáló társadalmi és térségi hatása

• Mindezt tetézi, hogy az EU regionális (!!!) fejlesztési alapjaiból támogatott fejlesztésekből mára lényegében kimaradt a területi dimenzió (kiemelt központi projektek - éles bírálata mindez az elmúlt másfél évtized „EU-konform”-intézményfejlesztésének)

3.4) Az aktuális válság térbeli lefutása(hipotézisek)

A „fentről” induló krízis lefelé szivárog• Minden eddigivel szemben: az elmúlt évek stagnáló, kissé csökkenő

(területi) lakossági jövedelmi egyenlőtlensége – aminek meghatározó eleme volt az 50%-os közalkalmazotti béremelés - (is) ott van a mai belső fiskális-gazdasági krízis mögött

• A mai helyzet klasszikus esete az „átfogó és általános” hatások feltartóztathatatlan térbeli megjelenésének – ha nincs ellenállni képes, decentralizált hatalmi struktúra (pl. régiók)

• Beindul a válságáthárító, térben is megosztó láncolat: a pénzügyi szektortól (hitelfelvevők) – az exportorientált feldolgozóiparon át (bejárók) – a befagyó hulladékpiacig („lomisok”)

• Az aktuális válságnak rövid távon a vidéken belül lefelé nivelláló hatása várható, de közép- és hosszabb távon ezt a perifériák további leszakadása követheti majd, latin-amerikanizálódó társadalmi- és térszerkezettel.