tk (sz)-történelem iv- 143/144 old, 178/179

10.1A.) A szovjet felszabadítás és

megszállásB.) Az ország háborús

emberáldozata és anyagi veszteségei

Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179

1944. Október 15

http://www.archivnet.hu/naplo/a_donkanyarrol_egy_magyar_pancelos_szemevel.html

T:87.oldHadműveletek MagyarországonBudapest ostroma

1944. Október 15Szálasi Ferenc

1945. április

Veszteségek

SZEBEmber veszteség Kb. 1 millió fő

Szovjet hadifogságemigráltak

Horthy Miklós

Felszabadítás/megszállásJóvátételi szállítások

Hadsereg ellátása

Katonák fosztogatásai

Háborús pusztítás

ANYAGI KÁROK

Megszállás

SZEB

I

Katonák szervezetlenrablása,

erőszakoskodásai

Felszabadítás

Ország szervezett kifosztása

Civilek elhurcolása

Kommunisták támogatása

Megszűnt a nyilas diktatúra

Megszűnt a zsidóság deportálása

HÁBORÚVÉGETk 4 (Sz)

F: 144/(1).old. Tk 4 (Sz)F: 182/(18,19,20)old.

Budapest, 1946. december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

Budapest, 1947. április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós

Budapest, 1948. január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. Magyar Fotó: Kovács Géza

Recsk. A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta.

A II. világháború idején fölrobbantott budapesti Duna-hidak pótlására először épített szovjet katonai pontonhíd, amely a Margitszigetet és Budát kötötte össze. A vicces népnyelv "Manci-hídnak" nevezte el.

Az élet megy tovább... A régi Erzsébet-híd roncsai még a Dunában fekszenek. A közelben kikötött stégen fiatalok

Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben

230 fő, 39% komm., mindössze két napig ülésezett.

.Ideiglenes Kormány

Dálnoki Miklós Béla

Tk 4 (Sz) 178. old

SZEB

Fegyverszünet

(Legfőbb hatalom)

Voroszilov Szvidorov

1944. dec.Debrecen

tagjait Moszkvában jelölték ki .

Tk 4 (Sz)F: 180/(5) old.

Tk.F:179/3

Ideiglenes Nemzetgyűlés

SZEB

I

Dálnoki Miklós Béla

Radikális földreform

1944. dec.Debrecen

Ideiglenes Kormány

fegyverszünet

Tk 4 (Sz)F: 181/7, 8

Kommunista Párt

Kisgazdapárt1939-es programja

Nemzeti Parasztpárt1945-radikális

3 millió kat. hold föld

Félmillió paraszti családfő(100 ezer földnélküli)

A kisajátított földekért kártalanítás járt volna

Úri birtok esetén 100 kat. hold

Paraszti birtok esetén 200 kat. hold

Kártalanításra nem helyezett hangsúlyt

„Életképes parasztgazdaság”

Életképtelen törpebirtok

Propaganda eszköze

Nagy Imrét

mint földosztó miniszter

A kommunisták megszerzik maguknak meg a földművelésügyi tárcát és népszerűsítették

. Néhány perccel később fölakasztják a Népbíróság által halálraítélt háborús főbűnösök első csoportját. (1946. tavasza)

Bogár hóhér

a börtönudvaron

Az egykori miniszterelnököt Magyarország II. világháborúba történt beléptetéséért és a zsidó lakosságot sújtó rendelkezések meghozataláért állították az igazságszolgáltatás elé

Bárdossy László

(Budapest, 1945. november 2.-án vallomást, a Zeneakadémia nagytermében.)

Népbíróság előtt

http://www.magyaralmas.hu/napok/bardossykivegzese

Bárdossy László kivégzése

Budapest, 1946. február 6.A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőnek megmutatják a magyar fővárosnak a II. világháborúban elpusztított létesítményeit. MAFIRT (Reismann Mariann)

Szálasi Ferenc

Budapest, 1946. április 11. Jaross Andornak, a golyó általi kivégzése a Markó utcai törvényszéki épület udvarán. (Oszlophoz kötik.) MAFIRT felvétel

Sztójay-kormány belügyminisztere

Ideiglenes Nemzetgyűlés

SZEB (TkI

Fegyverszünet

Dálnoki Miklós Béla

Radikális földreform

1944. dec.Debrecen

Ideiglenes Kormány

Igazolási eljárás

Népbíróság

közalkalmazottak igazolási eljárás alá bocsátását,

a háborús és népellenes bűnösök felelőségre vonását végző

hitelét rontotta, hogy megkérdőjelezhető volt eljárásainak szakszerűsége, illetve, hogy néhány évvel később a diktatúra kiépítésére használták fel

Ideiglenes Nemzetgyűlés

SZEBI

Fegyverszünet Dálnoki Miklós Béla

Radikális földreform

1944. dec.Debrecen

választás

????

Ideiglenes Kormány

Igazolási eljárás

Népbíróság

Tk.F:181/9

Életem első szavazása

Kisgazdapárt

SZEB

Tildy ZoltánRákosi Mátyás

választás

Koalíciós kormány

Belügy hadügy

Gazdasági Főtanács

Tk (Sz)F: 181(9) old.

Békéscsaba, 1946. április 22. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára a Viharsarokban egy vasúti kocsi lépcsőjéről szónokol. A propaganda körútjára elkísérte Rajk László belügyminiszter is, aki a kép bal oldalán látható,

virágcsokorral a kezében. (MAFIRT: Bass Tibor)

A köztársaság kikiáltása

A köztársaság kikiáltása

1946. Február 1

Az új miniszterelnök beszédet mond a Magyar Köztársaság kikiáltásának alkalmából a Parlament előtt. (MAFIRT felvétel)

Nagy Ferenc

A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton 1946. március 7.(Legújabbkori Történeti Múzeum )

Baloldali Blokk

„Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”„A földet vissza nem adunk!”

1946 március

Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették

1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását.

A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt.

A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

de

Budapest, 1946. augusztus 1. Magyarországon a világtörténelem addigi legsúlyosabb inflációja zajlott le a II Világháború után.. A tarthatatlan állapot felszámolására 1946. augusztus 1-jén kibocsátották az új magyar fizetőeszközt, a forintot. A képen: Az utcasepró billpengős bankjegyeket söpör össze a budapesti utcán.

1946

Forint

Újjáépítés

„batyuzások”

Megszálló hadsereg ellátása

Forint

A történelem legnagyobb méretű inflációja

1946

Jóvátételi szállítások

30%

Tk 4 (Sz)179 old.

Budapest, 1946. július 29.A forint bevezetését reklámozza egy textilkereskedés: "Csak forintért" MAFIRT: Bass Tibor

Budapest, 1946. december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

A tanuló ifjúság

Gyér forgalom az November 7. (Oktogon) téren

Goldberger Textilgyár divatbemutatója

Első osztályos lettem

Gyerekek a Balatonnál

Érettségi feladatok

2007/20.

A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú)

Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszálláskörülményeit 1944-45-ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

„A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.”

(Márai Sándor: Napló; 1944. október 17.)

„A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.”

(Ungváry Krisztián történész)

A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végénÉlő erők és eszközök

Szovjet csapatok (Vörös Hadsereg) Német-magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség) Arány

Személyi állomány 528 000 127 000 4 : 1Lövegek 10 867 2 800 3 : 1Aknavetők 3 974 880 9 : 2Harckocsik 565 kb. 140 4 : 1

„A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben azévekben elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztána jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból aszovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -,azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás iparaműködött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházatszemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, aberendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket iskiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környéklakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak.A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, aburgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát,»stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevalószemélyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak,öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik éselviszik a fiatalabb férfiakat. [...]A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsiés harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az oroszelvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtottákpálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára –vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!...)

A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

Érettségi- 2005 május10. Az alábbi feladat a XX. századi magyarság sorsára vonatkozik. Töltse ki az életrajzi leírás felhasználásával a szöveg alatt található táblázatot,illetve válaszoljon a kérdésre! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont)

„1913–ban születtem Ungváron. Azóta itt élek. Mégis öt különböző állampolgára voltam. Első emlékem I. Ferenc József halálakor elrendelt gyászhoz kötődik. Az elsővilágháború után szülőföldem a kisantant egyik országához került. Az újabb világégés idején ugyanahhoz az országhoz csatoltak, amely a Sárospatakon élő unokatestvéremhazája. Később a Vörös Hadsereg betörése nyomán ismét egy másik állam polgára lettem. Az utcán járva, még a feliratokat sem tudtam elolvasni. Istennek hála a nagy birodalom összeomlott, én meg újabb állampolgárságot kaptam.” (PetrókJózsefné visszaemlékezése 1995-ből)

a)Állam, államalakulat (ország) neve1. Ferenc József halálakor - ……….2. A kisantant létrejöttekor - ………..3. Az újabb világégés idején- ……….4. A kommunista diktatúra alatt - …….5. Jelenleg- ……….

b) Nevezze meg azt a földrajzi (történeti) tájegységet, ahol a visszaemlékező lakott!……………………………………………………………………………3 pont

10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik.Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.)

Népmozgások Magyarországon a második világháború után

„Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaságterületén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontbólmegbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket.[…] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik azidegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyarállampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napjánelveszítették csehszlovák állampolgárságukat.A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azonszemélyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovákállampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintettszemélyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvényáltal engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásukmeghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően istörvényesnek kell tekinteni.”(Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely acsehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után!...…………………………………………………………...............................................................................................................................................................................

vizsga 0713 11 / 32 2007. május 9.Történelem — középszint Név:............................................................ osztály: .....b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapjátalkotta!- Truman-elv- a kollektív bűnösség elve- nemzetiszocializmus- New Dealc) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum továbbikövetkezményét jelzi!………………………………………………………………………………………d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése?…………………………………………………………………………………………

e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németekkitelepítésére!- Csak ötven éve telepedtek Magyarországra.- Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására.- A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal valóegyüttműködésben.