A dualizmus korszaka

Glied ViktorPTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék

KövetelményekTematika1. Út a kiegyezésig (1849-1867) – kül- és belpolitikai tényezők2. A kiegyezés és a kialakult közjogi rendszer; A Monarchia működése3. A kiegyezés utáni idők és a Tisza-korszak4. A „gazdasági forradalom” és Baross Gábor munkássága5. A századforduló Magyarországa (1890-1905)6. Társadalmi kérdések, városfejlődés, nemzetiségek, egyházak7. Az ellenzék győzelmétől az első világháborúig (1905-1914)8. Az első világháború (1914-1918)9. Pártrendszer, választási rendszer és a választások

Kötelező irodalom:Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.vagyKatus László: A modern Magyarország születése (1711-1914) (269. oldaltól)ésOrmos Mária: Magyarország a két világháború korában. Csokonai Kiadó, 1998.

ElőzményekOsztrák-Magyar Birodalom:

Ausztria, Magyarország, Cseh- és Morvaország, Galícia (1772 után), Horvátország, Észak-Itália (Lombardia, Velence); 30,7 millió lakos

1848: a forradalmak éve: Bécs, Prága, Pest Buda, nemzetiségi törekvések1848. Áprilisi törvények – lépés a liberális polgári jogállam irányába

Forradalom és szabadságharcForradalom és szabadságharc1849. augusztus 13. Világosi fegyverletétel – Görgei ArtúrA vezetők elmenekülnek: dél felé (Törökország) – Vidinben, majd Kütahyában telepednek le

(kb. 4000 fő)

Föderalizmus, vagy centralizmus:1. Föderalizmus: Windischgrätz – tartományi gyűlések, az arisztokrácia uralma megmarad

(magyar konzervatív nemesség (Apponyi György, Dessewfy, Somssich) támogatja, 1850, 1857 – memorandumok – elhatárolódás a forradalomtól)

2. Centralizmus: Schwarzenberg – hivatalnokok, katonatisztek, a polgári közigazgatás kialakulása (hivatalos nyelve a német) – abszolutizmus

A megtorlás (1849-1850)� Hadi és ostromállapot (Haynau-rémuralma, Schwarzenberg), „jogeljátszás-elmélet”� Rögtönítélő hadbíróságok� Kivégzések (110-120 fő), (Aradi 13, Batthyány Lajos) – orosz tiltakozás, nemzetközi felháborodás� Börtönbüntetések (1500 fő), kényszersorozás (40-50.000 fő)� Nemzeti törekvések (románok, csehek, szlovákok, szerbek, magyarok) – centralizáció, katonai

közigazgatás, leválasztják Magyarországról Erdélyt, Temesi Bánságot, Szerb Vajdaságot, Horvátországot és Szlavóniát;

� Olmützi alkotmány (az uralkodó jogkörei rendkívül szélesek lesznek, sérti a nemzetiségeket, jobbágyfelszabadítás, népképviselet – 1849. március 4.) Sajtó- és könyvcenzúra� Sajtó- és könyvcenzúra

� Csendőrség létrehozása (vidéken)Kerületek irányítása: kerületi főispánok, megyefőnökök, járási szolgabírákBudapest: Helytartóság felállítása (A kormányzó Albrecht főherceg 1851-től)

Adminisztratív terror: Bach-rendszer (konzervatív diktatúra) (Alexander Bach belügymin.)– rendőrállam kiépítése, besúgó-rendszer, csendőrség (Kempen báró), Bach-huszárok, a katolikus egyház

megerősítése – konkordátum a pápával (1855) � 1854: általános amnesztia – konzervatív tiltakozások, 130-140 ezer nemesi család� Passzív ellenállás kialakulása (Deák Ferenc vezetésével), szakállviselet, adófizetés megtagadása,

közhivatal vállalás megtagadása � Nyílt tiltakozás: külföldi szervezkedések (Kossuth, Klapka), hazai ellenállás: Makk József, Török János –

Székelyföld, Noszlopy Gáspár, Libényi János

� Vidini levél (Kossuth szerint Görgei áruló?), Kossuth-kultusz megjelenése (művészetekben, folklórban is)� 1851: Kossuth Lajos kütahyai alkotmányterve: alkotmány, liberális reformok, önkormányzatiság,

általános választójog, nyelvi alapon alakított helyi önkormányzatok, nemzetiségi jogok megadása

1850-es évekMegszűntették a belső vámhatárt (kettős vámhatár lépett életbe: birodalmi és külső)� 1853. Úrbéri pátens: a földek kiosztása a jobbágyok között (kb. a földek 25%-a), a

nagybirtok érintetlen maradt (súlyos aránytalanságot eredményez a földbirtok szerkezetben) – kárpótlások elindítása

� Adóreform (föld, ház, jövedelem után kell adózni) – ez a cenzus alapja is� Szállítás forradalma (Dunai Gőzhajózási Társaság – 1831), gőzhajó, vasút (külföldi

tőke), gépgyártás, bányászat, új típusú vállalkozók megjelenése

� 1853-1856. Krími-háború: orosz↔török, angol, francia (orosz vereség), szárd-piemonti részvétel → francia-osztrák ellentét, III. Napóleon Savoyát és Nizzát kéri, piemonti részvétel → francia-osztrák ellentét, III. Napóleon Savoyát és Nizzát kéri, ígéretet tesz Kossuthnak isMagyar Nemzeti Igazgatóság létrejötte (emigráns kormány:Kossuth, Teleki László, Klapka György), Magyar Légió létrehozása – casus belliItáliai háború: 1859. osztrák vereség Piemonttól (Magenta, Solferino) → Villafranca-i béke, Lombardia elvesztése (az osztrákok nyitnak a magyar elit felé)

� Elhúzódó belpolitikai válság (tiltakozási hullám Magyarországon + Vörösmarty halála – 1855., Széchenyi halála, Döbling – 1860.) – Bachot felmentik

� Konzervatív restaurációs kísérletek (föderatív, alkotmányos átszervezés terve) → Októberi Diploma (1860) képviseleti gyűlés összehívásának, a Birodalmi Tanács újjászervezésének terve → kevés, tiltakozási hullám → Schmerling-provizórium (Februári Pátens – lenne birodalmi gyűlés, de kormány nincs, új birodalmi alkotmány, 1861.) – megélénkül a magyar politikai élet ezek hatására

1860-as évek, út a kiegyezésig1861-es ogy. összehívása – határozat, vagy felirat (Teleki László – Deák Ferenc) A koronázás előkészítése a cél! Név szerinti szavazást kérnek.→ Teleki „öngyilkossága”, önleszavazás, Várady-féle felirati javaslat: F.J. nem király! Újra bevezetik a katonai közigazgatást, létrejön a Szélbal (Böszörményi, Kállay)

Az utolsó kísérlet: 1862. Dunai Konföderáció terve egy Duna-menti együttműködés megteremtéséről (Kossuth Lajos) – nemzetiségi és magyar elutasítás egyaránt

� Újabb konzervatív tervek: „egyenjogú dualizmus”, közös ügyek, közös miniszterek → nem tárgyal velük az uralkodó, Deák az egyetlen esély

� Belső viszonyok: letartóztatási hullám, erdélyi ogy. Nagyszebenben – román többség, magyar megdöbbenés, a passzív ellenállás kifulladása, Augusz Antal–Deák titkos találkozó

� Külső viszonyok: német egység tervek (kisnémet egység – porosz vezetéssel, nagynémet egység – osztrák vezetéssel), a birodalom nagyhatalmi státusa a magyarok érdeke is, 1866. osztrák vereség Königgratznél a poroszoktól, nagynémet egység kútba esik

� 1864-67: titkos tárgyalások sora (Pesti Napló: Húsvéti cikk – 1865, közös ügyek, delegációk, ogy. joga

� 1865 – választások: Deák-párt (kiegyezés párti), Balközép, „szélbal” (elutasító álláspont), Deák elutasítja az alkotmányos terveket, Kasszandra-levél (Kossuth Deákot bírálja benne)

� Több megoldási lehetőség: Belcredi: nemzetfeletti föderalista arisztokrata vezetés, Ferenc József: centralista-militáns alkotmány, Beust, Deák: dualista álláspont, közös ügyek

A Kiegyezés – 1867

A tárgyalások: előbb az alkotmány visszaállítása és utána tárgyalások? Balközép (Tisza Kálmán) ragaszkodik hozzá, 209 szavazattal megszavazza az országgyűlés a közösügyi javaslatot

Koronázás: 1867. június 8. (F. J. a legfőbb hadúr is egyben)Kiegyezés: dualista államberendezkedés: közös az uralkodó + közös ügyek (külügy, hadügy

és az ezek fedezését biztosító pénzügy), közös miniszterek, magyar kormány kinevezése: Andrássy Gyula miniszterelnök lesz

� Kompromisszumos megoldások, a kiegyezést ideiglenesnek szánták� Kompromisszumos megoldások, a kiegyezést ideiglenesnek szánták� Osztrák és magyar elitek kiegyezése� Ausztria-Magyarország – Pragmatica Sanctióból (1723) levezetett közös ügyek → az

uralkodó szokatlanul széles jogkörei (előszentesítés, ogy. feloszlatása, miniszterek kinevezése, a hadsereg parancsnoka)

� Kvóta: gazdasági kiegyezés: 30-70%, később 36%-64%, vámunió, vám- és kereskedelmi szövetség (10 évente felül kell vizsgálni)

� Paritás elve alapján: delegációk: 60 – 60 fő (egyharmadukat a főrendiház delegálta), egyéves megbízás, közös ügyek és pénzügyek ellenőrzése a feladatuk , egyet nem értés esetén együttes ülésen, vita nélkül szavaztak, költségvetést kell megállapítaniuk

� Közös minisztertanács Bécsben – közös ügyek tárgyalása (4-4 magyar miniszter a korszakban) – 80-as évektől: „miniszterelnöki csúcsok”

� Véderőreform (1868) – 10 évre szól – bevezették a hadkötelezettséget, 800 000 fős közöd sereg, 330 000 magyar, az újonctartalékot minden évben törvényben kellett rögzíteni. Közös hadsereg, közös haditengerészet.

� K. und K. (császári és királyi haderő) – német jellege megmarad, német a vezényleti nyelv + magyar honvédség (gyalogos és lovas alakulatok) + osztrák Landwehr

Az Andrássy-kormányOsztrák-Magyar Monarchia: 36 millió lakos, 625 000 km2

Magyarország: 15,5 millió lakos

Andrássy Gyula, majd Lónyai Menyhért, Szlávy József, Bittó István1867-71: meg kellett teremteni a kiegyezés által létrehozott állam jogi kereteit és konszolidálni a belpolitikai viszonyokat

– folytatódik az ország modernizálása és a polgári jogállam kiépítése (hatalmas kiadást jelent)

A kereskedelmi és vámszövetség� Közös pénzrendszer; vámunió; közlekedés, posta, mértékrendszer egységesítés (nagy és középbirtokosoknak jó)� A vámbevételek a közös ügyek fedezésére mentek (egyharmadát fedezte)� A vámbevételek a közös ügyek fedezésére mentek (egyharmadát fedezte)� Államadósság fedezése nagy kérdés (Magyarország is hozzájárult)� Komparatív előnyök: külső vámok védik a gazdaságokat (mindegyik ország abban a gazdasági ágban tud fejlődni,

amihez megvannak az adottságai)� Közös jegybank (forint van forgalomban 1892-ig, a korona bevezetéséig)

1868: horvát kiegyezés, horvát belső ügyek – teljes autonómia, közös ügyek: gazdasági és pénzügyek, külügy, 40 horvát képviselő a magyar ogy.-be, széles körű nyelvhasználati jogok, horvát bán kinevezése; Fiume – külön test, a korona alá tartozott

Magyarország és Erdély újraegyesülése megtörténik (szászok önkormányzati jogainak tiszteletben tartásával)

Gazdaság: 1867-1873 (Gründzeit – hatalmas gazdasági konjunktúra) Hitelintézetek alakulnak, ipari fejlődés megindul, külföldi tőke országba áramlása, kölcsönös előnyök és hátrányok – pl.

piaci kényelem, tőke és munkaerő szabad áramlása, magyar ipari fejlődés lelassítása, technológiai fejlesztések elől való elzárkózás (ipari forradalom kezdete)

Átmeneti társadalom (feudális és polgári elemek keveredése)

PártokKlubpártokról beszélhetünk (tömegpárt kezdetben nincs)Politikai váltógazdaság nem létezik: a közjogi 67-es alap az alap, nem lehet ettől eltérni lényegesenDeák Párt: 67-es alapok (erdélyi és felvidéki földbirtokosok, értelmiség, nagypolgárság)Balközép: Tisza Kálmán (elutasítja a delegációkat és a közös ügyeket) (magyar középosztály,

földbirtokosok)Szélbal: Irányi Dániel (radikális reformok, a kiegyezés elutasítása) (parasztság, kispolgárság) 1879: az Egyesült Ellenzék szétesik, létrejön a Mérsékelt Ellenzék (homályos 67-es program), később felvette

a Nemzeti Párt nevet (Apponyi Albert)A Szélbalból kialakul a 48-as és Függetlenségi Párt (a szavazatok 15-20%-a): önálló hadsereg, önálló

vámterület, önálló külügy, magyar vezényleti nyelv a közös hadseregbenvámterület, önálló külügy, magyar vezényleti nyelv a közös hadseregben

Korai munkásszervezetek létrejötte: 1868: Általános Munkásegylet, a munkásság képviselete, sajtószabadság, választójog

(Frankel Leó, Külföldi Viktor) 1878. Nemválasztók Pártja, Magyarországi Munkáspárt1890. Magyarországi Szociáldemokrata Párt létrejötte (Engelmann Pál), ez az első tömegpárt, szervezett

tagsággal – a radikális agrárszocialisták később kiválnak és önálló pártot alakítanak1900. Polgári Demokrata Párt – Vázsonyi Vilmos (általános választójog)1906. Parasztpárt – Áchim L. András (földkérdés, választójog)1907. Keresztényszocialista Párt (Giesswein Sándor)

� Polgári radikálisok megjelenése (Pulszky Ágost, Somló Bódog, Jászi Oszkár)

Közjogi ellentét48-as és 67-es pártok, az uralkodóhoz és a kiegyezéshez fűződő

viszony, nemzeti jelszavak, alkotmányosság, nemzeti intézmények, választójog, vallás, hadsereg, gazdasági és pénzügyek, nemzetiségekhez fűződő viszonyKormánypárt mélyülő válsága: Lónyay, Szlávy, Bittó min. elnöksége (korrupciós ügyek, panamák)

Balközép, szélbal: tehetős birtokosok, középpolgárság, Balközép, szélbal: tehetős birtokosok, középpolgárság, kereskedők, radikálisabb 67-esek (Tisza Kálmán – bihari pontok: önálló magyar hadsereg és pénzügyek, közös minisztériumok megszüntetése)

1874: Balközép egy része és a 48-asok (szélbal) létrehozzák a 48-as Függetlenségi Pártot

1875: a Deák-párt és a Balközép Tisza-féle csoportjának egyesüléséből létrejön a Szabadelvű Párt(elsöprő győzelem a 3 évenként tartott választásokon 1905-ig) 1887-től 5 évente vannak választások

A polgári jogállamA hatalmi ágak szétválasztása, a polgárosodó társadalom fejlődésének megteremtéseKormány és törvényhatóságok hatáskörének rendezése (megyék, városok, községek)Kétkamarás ogy.: képviselőház (413 fő – 413 választókerület) + főrendiházTörvényhozás: képviselőház → főrendiház → uralkodó (költségvetés megállapítása, újonctartalék), obstrukció fogalma

(képviselői adminisztratív tiltakozás, véget nem érő beszédek, a századfordulótól már általánossá válik)Főrendiház: születési előjogok: mágnások, főispánok, főpapok; 1884-es reform: vagyoni cenzus bevezetése, 50 főt az

uralkodó nevez ki, bevett vallások képviselői, főispánok kikerülnek

Választások:választójog: régi jog, vagyoni cenzus (ház, birtok), jövedelmi cenzus, értelmiségi cenzus; az összes állampolgár 5,2-választójog: régi jog, vagyoni cenzus (ház, birtok), jövedelmi cenzus, értelmiségi cenzus; az összes állampolgár 5,2-

6,4%-a a korszakban; választójogi tv: 1848-as, módosítás: 1874-ben és 1913-ban; választókerületek arányosításának kérdése, nyílt szavazás – nem követi a társadalmi, demográfiai változásokat

1887-ig 3 évente, onnantól 5 évente tartanak választásokat (karhatalmi terror, fizetett kortesek; nemzetiségek lakta részek problémái; választókerületek arányosításának szükségessége

Közigazgatás (Tisza Kálmán kormányzása idején egységesítik – erőteljes centralizáció)Alapszint: vármegye: Élén főispán (képviseli a megyét)

Operatív munka: alispán (a megyei küldöttgyűlés vezetője)Megyei küldöttgyűlés: fele választott (6 évente), másik fele virilisták (legnagyobb vagyonnal rendelkezők) (rendeletet

alkothatott) Járások – járási főszolgabíró + jegyzők, körjegyzők

Törvényhatósági jogú városok (23 db) – törvényhatósági bizottság irányítja1873-ban létrejön Budapest mint főváros.

A polgári jogállam 2.A magyarok aránya Magyarországon 1867-ben: 41,2%1868. Nemzetiségi törvény: kollektív nyelvi és kulturális jogokat kapnak (20%-

os számarány felett), de politikailag nem ismerik el őket:� „egy politikai nemzet fogalma” marad a fő elv (soviniszták megjelenése), � területi autonómiáról nem tárgyalnak; � a megyei közgyűlés határozza meg a hivatalos nyelvet, a kisebbségi nyelv

lehet a második hivatalos nyelvlehet a második hivatalos nyelv� a törvényhatóságok ügyviteli nyelve a magyar� felekezetek iskolaalapítási joga� 1880-as évek elejéig nem kötelező a magyar nyelv oktatása

Liberális elvek: minden nép és egyén egyenjogú, nem kell területi autonómiáról és kollektív politikai jogokról egyeztetni

Emancipációs törvény: zsidóság egyenlősítése (a századfordulón majdnem 1 millió fő)

Tisza Kálmán kormányzásaPénzügyi konszolidáció a legfontosabb feladata, az elve: „csak nem bolygatni”, kamatgarancia terhei és a

közös költségek fedezetének előteremtése

A dualizmus és a polgári intézmények megerősítése1873: a globális pénzügyi válság begyűrűzik a Monarchiába is, Tisza felmondja a vám és kereskedelmi uniót

és új szerződést köt (magasabb agrárvámokat akar)� Államkötvény kibocsátása (szanálni kell a költségvetést) – államcsőd fenyeget, kölcsönök kellenek� Új adónemek bevezetése: általános jövedelmi pótadó, forgalmi adó, bányaadó, tőkeadó, szállítási adó� Gazdasági kötélhúzás Ausztriával – hova folyjon be a fogyasztási adó, ipari és agrárvámok növelése:

ipari vámok, luxusadó pl. kávé, déligyümölcsök, kakaóipari vámok, luxusadó pl. kávé, déligyümölcsök, kakaó� Állami Számvevőszék felállítása� Közös jegybank felállítása, soknyelvű bankjegyek (Osztrák-Magyar Bank)� Közigazgatási reformok: központosítási törekvések, szakszerű állami közigazgatás létrehozása

(közigazgatási bizottságok létrehozása), főispán jogkörének bővítése, megyék és törvényhatósági jogú városok számának csökkentése, a jász és hajdú területek kerületesítése

1884. Létrejön a Függetlenségi és 48-as Párt (cél: csak perszonálunió, elutasítja a közös ügyeket)

� BTK megalkotása (1878), Csemegi Kódex (Csemegi Károly)� Magyar csendőrség létrehozása (1881)� 1882. tiszaeszlári gyilkosság (Solymosi Eszter) – antiszemita zavargások (Országos Antiszemita Párt

létrejötte – 1883, Istóczy Győző, Ónody Géza)� Nemzetiségek passzivitása (nem vesznek részt a politikai közügyekben)

Külpolitika

1871. osztrák-német kiegyezésHárom császár szövetsége: osztrák, orosz, porosz (1873)1879. kettős szövetségBalkán: orosz-osztrák szembenállás, nemzetiségi és függetlenedési

mozgalmak erejének növekedése1875. törökellenes felkelés Hercegovinában: orosz támadás Töröko.

ellen, orosz győzelem, Anglia a Monarchiát kapacitálja1878. San Stefanoi béke, Berlini Konferencia (Andrássy műve): 1878. San Stefanoi béke, Berlini Konferencia (Andrássy műve):

Szerbia, Bulgária függetlenné vált, Románia növelte területét1878 Bosznia-Hercegovina megszállása (okkupációja) →

hatalmas költségek, egy millió fővel gyarapodó népesség (Oroszo. Bulgáriában, OMM B-H.-ban kap szabad kezet)

Nagy Véderővita – hadseregreform, a közös hadsereg létszámának növelése (1889) időbeli korlátok nélkül –támadások érik a kormányt, nemzeti jelszavak

Tisza bukása: honossági törvény, azaz az emigránsok elveszítik magyar állampolgárságukat, Tisza szeretné, hogy ez Kossuthra ne vonatkozzon!

A gazdaságFő alapelv: gazdasági liberalizmusKüzdelem a merkantilista (ipari) és agrárius csoportok között a Szabadelvű Párton belül.

Ipartámogató törvények: adó- és illetékmentesség, különféle kedvezmények, ipartestületek létrehozása, szabályozták a termelés és a kereskedelem feltételeitKözegészségügyi és állategészségügyi törvény születik

1850-es évek: kereskedelmi és iparkamarák felállításaGYOSZ: Gyáriparosok Országos SzövetségeGYOSZ: Gyáriparosok Országos SzövetségeOMKE: Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület

Vasútfejlesztések: Baross Gábor (a Vasminiszter), zónatarifa bevezetése, egységes árudíjszabás bevezetése, a magánvasutak államosítása, létrejön a MÁV (1868) + villamosítása is megindul

Folyamszabályozás, ármentesítés, belvizek levezetése – „második honfoglalás” Postaszolgáltatás, telefonközpontok létrehozása (3200 település)Forgalmi adók, jövedéki adók és illetékek emelése

Nehézipar és gépipar fejlődése (Ganz Művek, Óbudai Hajógyár, Weiss Manfréd Művek (Csepel), Kühne Ede, Schlick-Nicholson, Röck, MÁV Gépgyár (Bp.)

Szénbányászat fellendülése: Dunai Gőzhajózási Társaság – Pécs, Dél-Erdély, Bánát, AjkaVasérc bányászat, kohászat, acélgyártás: Krassó-Szörény, Rimamurány, Resica, Diósgyőr,

Salgótarján, Temesvár, Arad

A gazdaság 2.Külföldi tőke beáramlása (német, francia, osztrák, belga, cseh) (államkötvények kibocsátása)

– élelmiszeripar fejlesztése (malomipar, cukoripar) – Mo. a világ 2. legnagyobb lisztexportőre lesz

A vámokat fokozatosan emelik a századforduló időszakában (vámháború)Földművelésügyi Minisztérium létrehozása (Darányi Ignác)

Mezőgazdaság gépesítése (gőzeke, cséplőgép, aratógép)filoxéra járvány (a szőlőtermelés megtorpan); 22 borvidék hegyvidéki akció (peremterületek fejlesztése)Kukorica, búza, árpa, komló, cukorrépa; szarvasmarha, sertés, juhKukorica, búza, árpa, komló, cukorrépa; szarvasmarha, sertés, juh

� A mzg. a foglalkoztatás 62%-át, a GDP felét adja; gabona és liszt exportja� Gabonaháború – olcsó tengerentúli gabona Európába áramlása� Szállítás forradalma – 10 ezer km vasútvonal épült 1900-ig + kikötőfejlesztések (Fiume -

Rijeka, Póla - Pula)

Állandó szakemberhiány – szakiskolák támogatása, külföldi szakemberek beáramlásaExport és import jelentősége: Ausztria, Németország, Franciao., Svájc, Balkán felé és felőlBankok, hitelintézetek nyílnak: Creditanstalt (Rotschild), Magyar Hitelbank, Anglo-Magyar

Bank, Franko-Magyar Bank stb. + takarékpénztárak vidéken (Postatakarékpénztár)

Élelmiszeripar és könnyűipar fejlődése (malomipar, szeszipar, dohányipar, sörgyártás); faipar, papírgyártás, műtrágyagyártás, textilipar (fonodák, posztógyártás, selyem)

Nyomdaipar fejlődése

TársadalomDemográfiai forradalom: 1869-1910: 35%-os népességnövekedés (15,5 m – 20,9 m

lesz Magyarország lakossága) - természetes szaporodás + asszimiláció (főként városokban)A magyarok számaránya 54,5% lesz 1910-re.A várható élettartam: 40 év

Társadalmi átalakulások: polgárosodás, munkásság megjelenése� Elit csoportok: nagybirtokosok (1000 hold feletti birtok), arisztokrácia (bárók, � Elit csoportok: nagybirtokosok (1000 hold feletti birtok), arisztokrácia (bárók,

grófok), nagypolgárság (vállalkozók) (német, magyar, zsidó – asszimilálódnak, magyar neveket vesznek fel)

� Középosztály: dzsentri (leszakadó nemesség, kisbirtokosok – városokba vándorolnak és közhivatalokban + hadseregben találnak megélhetést), kispolgárság, kisiparosok, katonatisztek, csendőrök (magyar)

� Alsó rétegek: Parasztság (nagy része törpebirtokos – 5 hold alatt), cselédek, napszámosok, részesaratók, munkásság (gyári munkások, nyomdászok, az életszínvonaluk folyamatosan emelkedik) (magyar, román, ruszin, szlovák)

1871-1913: 1,5 millió fő kivándorol (egyharmaduk hazatér) – a kivándorlás főként a nemzetiségeket és a peremterületeket sújtja

Urbanizáció1880 után felgyorsult az urbanizáció!1. Belső vándorlás: vidékről a városokba2. Kivándorlás (Amerika)

A) Iparvárosok (Pécs, Bp., Győr, Miskolc, Vajdahunyad)B) Agrárvárosok (Békéscsaba, alföldi városok, Szabadka stb.)C) Bányavárosok (Beszterce, Pécs, Ajka, Ózd)D) Kereskedővárosok (Fiume, Brassó, Bp., Szeged)D) Kereskedővárosok (Fiume, Brassó, Bp., Szeged)E) Tanyavilág (Alföld)F) Majorságok (egykori nagybirtok helyén (aprófalvak)Vályog, kő, tégla, nád

Budapest: Pest, majd Buda lakossága növekszik, vasúti csomópont, két új híd épül (Margit és Erzsébet, majd később Ferenc József – ma Szabadság), új sugárutak épülnek, emeletes házak a Duna partján –nagy etnikai-nyelvi olvasztótégely, az asszimiláció központja (millenniumi ünnepségek – új épületek (pl. Hősök tere)

Oktatás, kultúraOktatási intézményrendszer fejlődése: népiskolai rendszer felállítása: elemi iskola

(4, majd 6 osztály), középiskolák, egyetemek, szakképző intézetek, óvónőképzők (3000 új intézmény alakul)

Civil szervezetek fejlődése: egyletek, klubok alakítása, szalonok alakításaFolyóiratok, újságok, magazinok száma 10-szereződik – változások az

irodalomban (1908. a Nyugat megalakulása – Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth, Juhász, Ignotus, Karinthy)

Megindul a belföldi turizmus (Balaton, Horvátország és Budapest a fő célpontok)Megindul a belföldi turizmus (Balaton, Horvátország és Budapest a fő célpontok)Világutazók: Afrika, Ázsia (Széchenyi Béla, Almássy, Kittenberger, Teleki Sámuel,

Vámbéry Ármin, Xantus János)Festészet és szobrászat – világszínvonalú alkotók: Székely Bertalan, Madarász

Viktor, Benczúr Gyula, Zichy Mihály, Munkácsy Mihály (historizmus), Czóbel Béla és a Nyolcak (avantgárd), Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József (szecesszionista), Csontváry Kosztka Tivadar, Izsó Vilmos

Zene: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán

Szórakozás: színház, kabaré, szalonok, lóverseny, filmszínház, tömegsport megjelenése, Angolpark, operett, labdarúgás, vándorcirkuszok, vásárok

Egyházak és vallásokRendkívül vegyes vallású lakosság:1. Római katolikusok (magyarok, németek, horvátok, szlovákok, szlovének)2. Görög katolikusok (Északkelet-Mo., ruszinok, románok)3. Protestánsok (a képviselők nagy része)

A) Reformátusok (Tiszántúl, Erdély, magyarok, németek, szlovákok)B) Evangélikusok (Nyugat-Mo., Felvidék, németek, szászok)

4. Ortodoxok (görög keleti vallásúak) (Délvidék, Dél-Erdély, szerbek, románok)4. Ortodoxok (görög keleti vallásúak) (Délvidék, Dél-Erdély, szerbek, románok)5. Izraeliták (zsidók) – nagyobb városokban (Dunántúl, Erdély, Kárpátalja,

Galícia, magyarok, németek, lengyelek) – komoly belső ellentétek (modernek-neológok és ortodoxok), cionizmus megjelenése (Theodor Herzl)

1855. Konkordátum a pápával: római kat. egyház elsőbbségének elismerése (nem hivatalos), de királyi tetszvényjog és főkegyúri jog megtartása

1868. Felekezeti törvény – vallások egyenjogúak, bevett és elismert felekezetek; a felekezeti iskolákat az állam finanszírozza

Egyház és állam szétválasztása: liberális reformok + katolikus reneszánsz időszaka (katolikus egyletek megjelenése) + keresztényszocailizmus megjelenése (Prohászka Otttokár, Giesswein Sándor) 1907. Keresztényszocialista Párt megalakulása

Nemzetiségek

1868. Nemzetiségi törvény (gyakorlatilag nem tartják be) – egységes magyar politikai nemzet kialakítása a cél

A nemzetiségek fokozatosan kiszorulnak a közigazgatásból, a passzivitást választják (nem sikeres) – elszakadásról nincs szó, csak sikeres) – elszakadásról nincs szó, csak autonómiáról

� Felekezeti iskolák létrehozása – 1879-től oktatják a magyar nyelvet

� Egyesületek, kulturális intézmények: Matica Srpska (szerb), Matica Slovenska (szlovák), Astra, Liga Culturala (román), Szent Bazil Társulat (ruszin)

� 1892. Memorandum ügy

Liberális reformok, új pártok� Szapáry-kormány: újabb ipartámogató törvények, vámok emelése (1890-1892)Megindul a „nagy kultúrharc”:Egyházpolitikai küzdelmek: vegyesházasságokból származó gyermek vallása� Wekerle-kormány (1892-1895): szabad vallásgyakorlás, állami anyakönyvezés, izraelita vallás egyenjogúsítása

(bevett felekezet lett), polgári házasságkötés, gyermek vallása� Valutareform: 1892. aranyalapra való áttérés: korona bevezetése

1892-re helyreáll az államháztartás egyensúlya, a költségvetés szufficites lesz

� Nemzetiségi sajtóperek: Replika-per, Memorandum-per (román – Liga Culturala, Ioan Ratiu) (1892), nemzetiségi panaszok közvetlenül Ferenc Józsefnek

Új pártok, szervezetek megjelenése:szakad a Mérsékelt Ellenzék: létrejön a Nemzeti Párt (mérsékelt 67-es alapok, Apponyi Albert), Ugron-frakció(ellenzéki agrárius szerveződés – századfordulón megerősödnek), 1896 Magyar Gazdaszövetség létrejötte 1898 Hangya Szövetkezet (vidéki agrárszövetkezet), 1895. Katolikus Néppárt (Zichy Nándor), II. Internacionálét követően 1890. MSZDP (uralkodó osztályok hatalmának megszüntetése, magántulajdon megszüntetése, demokratikus szabadságjogok kiterjesztése)

Agrárszocialista mozgalmak megjelenése (befejeződnek a nagy munkálatok, a gépesítés miatt kevesebb emberi erő kell és felére csökken az aratás ideje): Viharsarok, Tolna-Baranya, Dél-Alföld → tüntetések, arató- és cselédsztrájkok, zavargások (battonyai, orosházi sortűz) Szántó Kovács János, Várkonyi István, Mezőfi Vilmos a vezetők

� Bánffy-kormányzat (1895-1899) – erőszakos lépések az ellenzékkel és a nemzetiségekkel szemben� 1896 – Millenniumi ünnepségsorozat kezdete (kisföldalatti, Vígadó, Szabadság híd, Hősök tere) – óriási

problémák törnek a felszínre

A századfordulóMillenniumi ünnepségek1896-os választások: minden addiginál komolyabb karhatalmi erőszak, durva nemzetiségi

politika (korlátozták a sajtó- és gyülekezési szabadságot), magyar nemzetállam megteremtésének eszménye → tiltakozási hullám, folyamatos obstrukció

+ 1897-ben lejár a vám és kereskedelmi szerződés → megújítására nincs esély (magyar követelések – önálló vámterület), osztrák tiltakozás → ischli klauzula: a kiegyezés automatikusan fennmarad 1903 után is → Mo. az önálló vámterület jogi állapotába lépett → megbénul a kormányzat, nincs ktg.vetés (ex lex állapot állt be – 1899.)

„Széll-csend”: Széll-kormányzat (1896-1903) megegyezik az ellenzékkel, Apponyiék belépnek a kormánypártba (agrárérdekek erősödése), a vámközösség fennmaradt, de Mo. önálló vámterület állapotában volt + emelkedik a közös kvóta is

1901: képviselői összeférhetetlenségi törvény: gazdasági összeférhetetlenség� Új véderővita: újonclétszám emelése: cserébe magyar vezényleti nyelv, magyar

állomásoztatás, magyar katonai iskolák → Széll Kálmán megbukik� Tisza István (1903-1905) → célja a politikai válság megoldása: házszabály módosítás, az

obstrukció letörése (ugrai levél, zsebkendőszavazás) → ellenzéki összefogás (egyesült ellenzék, Vezérlő Bizottság: Kossuth Ferenc, ifj. Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Ugron Gábor), kiírják az új választásokat

� Győz az ellenzék, de az uralkodó újra Tiszát, majd Fejérváry Gézát bízza meg kormányalakítással („darabontkormány”, amíg a koalíció fel nem adja követeléseit (katonai, gazdasági) → passzív ellenállás kibontakozása, állandósuló tüntetések, Kristóffy-Garami paktum (választójog ígérete a szocdemeknek)

A koalíció évei1905. Ötperces audiencia: az uralkodó feltételei a kormányra kerülésre: gazdasági

kiegyezés elérése, a hadsereg létszámának emeléseNincs közeledés: Kriegsfall U (Magyarország lerohanásának terve) → katonaság

oszlatja fel az ogy.-t → kifullad az ellenállás, a koalíció elfogadja a feltételeket → feloszlik a Szabadelvű Párt, 1906. választások: elsöprő ellenzéki győzelem

1906-1910 3. Wekerle-kormányzat: látszatcselekvések, kompromisszumokAdórendszer reformja: adócsökkentés, bevezették a balesetbiztosítás intézményét;

elmarad a választójogi reform (pluralista tervezet – több szavazata lenne egy elmarad a választójogi reform (pluralista tervezet – több szavazata lenne egy embernek)

Lex Apponyi: el kell sajátítani a magyar nyelvet a negyedik osztályig, ha a diákok fele magyar, a nyelv automatikusan magyar (1907), magyar zászlót és magyar címert ki kell tenni minden iskolában

Vasúti szolgálati pragmatika: csak magyarul beszélő vehető fel a MÁV-hoz Növekszik a kvóta, nem lesz önálló nemzeti bank (osztrák elutasítás) → megbukik

az ellenzéki koalícióKivándorlás problematikája: peremterületekről leginkább (félmillió kivándorló)Létrejön a Nemzeti Munkapárt (Tisza István) és 1910-ben megnyeri a

választásokat

Az első világháború előtt� Birodalom átszervezési tervek: a német hegemónia biztosítása (a

kiegyezés szerkezete omladozik) → Ferenc Ferdinánd trónörökös és a „Műhely” (föderalista átszervezés ötlete – csak a látszat)

� Új politikai erők: Radikális Párt (Jászi Oszkár), MSZDP megerősödése, parasztpártok létrejötte (Nemzeti Parasztpárt)

� 1904 az antant létrejötte (entente cordiale), 1907: angol-orosz szövetség → velük szemben a hármas szövetség: osztrák, porosz, szövetség → velük szemben a hármas szövetség: osztrák, porosz, olasz

Balkáni háborúk: 1903. I. Sándor szerb uralkodó meggyilkolása, utódja oroszbarát, szerb-magyar vámháború (disznóháború); 1908. Ifjútörök forradalom győzelme → a Monarchia annektálja B-H.-t, hatalmas feszültség, orosz-japán háború (orosz vereség)I. Balkáni háború – 1912: Szerbia, Bulg., Görögo., és Töröko. (török vereség)II. Balkáni háború – 1913: Szerbia, Görögo., Töröko. és Bulgária (bolgár vereség)

� Magyar hatásai

Az első vh. kapujában

� Katonai javaslatok, új véderővita → obstrukció, házszabály-módosítás → utcai tüntetések, sztrájkok („vérvörös csütörtök” –1912)

� Tisza minden javaslatot átvisz + kivételes törvények (1912), internálás, cenzúra, beszolgáltatási rendszer, statárium

� 1913 – új választójogi törvény: leszállítják a cenzust, módosítják � 1913 – új választójogi törvény: leszállítják a cenzust, módosítják a kerületek határait – soha nem tartanak választásokat ezen törvény alapján

� Nemzetiségi engedmények: későn születik meg, a románok és szerbek elutasítják

� Szarajevói merénylet: 1914. június 28. (Ifjú Bosznia, Fekete Kéz) – Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása

Az első világháború

� 1914. július 28. hadüzenet SzerbiánakOsztrák sürgetés, Tisza aggodalmai (nincs önálló

magyar katonai erő, nemzetiségi ellentétek), „pusztítsátok el Ausztriát formula – Oroszország szerepe

Két front: északon Galícia, délen Szerbia → katonai kudarcok, lassú mozgósítás (utánpótlás szerepe fontos, hátország problémái)

1914. Törökország belép a központi hatalmak oldalán1915. Olaszország belép az antant oldalán (harmadik

front)1915. Állóháború alakul ki

Frontok és összeomlás

Keleti front: Premysl visszavétele, Lemberg elfoglalása (Hindenburg)Déli front:1. Doberdo, Isonzo (1916) – súlyos harcok, 1917. egyesített támadás Caporetto térségében,

német-osztrák győzelem2. Belgrád bevétele (1916)1916. Románia belép az antant oldalán – német ellentámadás és győzelem, Bukarest

elfoglalása1916. Ferenc József halála, utódja IV. Károly1917. Oroszországi forradalom → német sikerek (Baltikum elfoglalása), bolsevik forradalom,

USA belépése az antant oldalán, titkos osztrák béketárgyalások Franciaországgal1917. Oroszországi forradalom → német sikerek (Baltikum elfoglalása), bolsevik forradalom,

USA belépése az antant oldalán, titkos osztrák béketárgyalások Franciaországgal1917. Választójogi Blokk alakult (polgári erők, Károlyi Mihály)Wilson 14 pontja: autonómia, független államok föderációi jöjjenek létre az O-M-M helyén1918. Elhamarkodott támadás Olaszországban – nagy veszteségek, olasz ellentámadás és

vereségTámadás délről is: D’Esperey tábornok, görög-szerb-francia-angol haderő1918. október 28-31. elszakadási nyilatkozatok: csehek, szlovákok, horvátok, szlovének1918. október 24. Magyar Nemzeti Tanács létrejötte (független állam alapjainak letétele a

célja), őszirózsás forradalom1918. november 3. fegyverszünet, a Monarchia veresége

Köszönöm a figyelmet!