tóth róbert, fejlesztési szakértő codex projekt workshop szeged, 2013. december 13

Tóth Róbert, fejlesztési szakértő

CODEX projekt workshop

Szeged, 2013. december 13.

Az Operatív Programok felépítése, kidolgozásuk általános módszertana

Tartalom

A tervezés jogszabályi keretei 2014-2020-ban

• Az operatív programok tervezésének szereplői

• Az operatív programok felépítése

• Terület- és településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (TOP)

• Tervezés módszertani dilemmák

A tervezés jogszabályi keretei 2014-2020-ban

1. 2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének

tervezési koordinációjáról az NGM személyében Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése

Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok

2. 2012.10.16 – 293/2012. Kormányrendelet

Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM

Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM -> 2012.12.17. NGM

az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve

Az operatív programok tervezésének szereplői

• Nemzetgazdasági Minisztérium (OP tervezés koordináció) melynek háttér szakmai intézménye a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

• Szakminisztériumok (az egyes ágazati OP-k tervezését felügyelik)

• Miniszterelnöki Hivatal (jogszabályi háttér előkészítéséért felelős

• Megyék és megyei jogú városok (területi tervezés kulcsszereplői, a Területi- és Településfejlesztési OP-hoz részdokumentumot készítenek)

• További, a véleményezésbe bevont szervezetek, érdekképviseletek stb.

Az operatív programok felépítése I.

• Helyzetelemzés kulcs megállapításainak rögzítése (Ez történhet akár táblázatos formában, akár a legfontosabb szempontok szövegszerű megjelölésével).

• SWOT elemzés elkészítése – külső cellák (Az ismert módszertan alapján strukturált eszközökkel csoportosításra kerülnek a helyzetelemzés kulcs megállapításai). Stratégiai beavatkozások beazonosítása – belső cellák (Az ismert módszertan alapján a külső cellák megállapításai összepárosításra kerülnek és aktív, cselekvésre utaló megfogalmazással rögzíthetőek a SWOT belső celláiban)

• A jövőkép rögzítése stratégiai beavatkozások áttekintését követően történik (Összetett, több aspektust is magában foglaló jövő orientált megfogalmazás)

Az operatív programok felépítése II.

• Átfogó cél meghatározása (Az átfogó cél a jövőkép eléréséhez kapcsolódó komplex célkitűzés, mely minden részterület kapcsán megfogalmaz aktív beavatkozásokat)

• Stratégiai célok meghatározása (A jövőképhez és az átfogó célhoz illeszkedő, az azokban megfogalmazottakra reflektáló tematikus és/vagy területi célok definiálhatóak. A stratégiai célok javasolt száma 2-4 darab)

• Prioritások beazonosítása (prioritások tematikus fókusszal – pl. gazdaságfejlesztés, energetikai fejlesztések, humán infrastruktúra fejlesztése stb. – kapcsolódhatnak egy vagy több stratégiai célhoz. A prioritások javasolt száma 5-7 darab.)

• Intézkedések, beavatkozások rögzítése (Az egyes prioritások alatt konkrét beavatkozások biztosítják a majdani projektek tematikus fejlesztési kereteit.)

Az operatív programok felépítése III.

• 2014-2020 között az Európai Unió tematikus célkitűzéseket rögzített, melyekhez mind a tagállami partnerségi megállapodásoknak, mind pedig az egyes operatív programoknak kapcsolódniuk kell. A tematikus célkitűzések szakmai tartalmát úgynevezett beruházási prioritások rögzítik. A 2014-2020-as operatív programok tervezése során a tematikus célokhoz valamint a beruházási prioritásokhoz való illeszkedést OP prioritás szinten szükséges bemutatni.

• Amennyiben egy OP prioritás több tematikus célkitűzéshez is kapcsolódik (ún. „multi-objective priority”), úgy ezt külön indokolni szükséges.

Terület- és településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (TOP)

1. Stratégia

2. Prioritási tengelyek bemutatása

3. Az operatív program pénzügyi terve (táblázatos formában, prioritásonkénti forrás allokációval EU társfinanszírozás és hazai hozzájárulás mértékének rögzítésével)

4. A területfejlesztés integrált megközelítése (CLLD és ITI bemutatása)

5. A szegénység által érintett lakosság/népcsoportok által lakott területek sajátos igényei

6. Komoly és tartós földrajzi vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek sajátos igényei

7. Az irányításért, ellenőrzésért felelős hatóságok

8. Koordináció

9. Ex-ante feltételek

10. Kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentése

11. Horizontális elvek bemutatása

Tervezés módszertani dilemmák

• Operatív program területi aspektusai (megye vs megyei jogú város)

• Operatív programok közötti lehatárolási kérdések (pl. direkt KKV támogatás stb.)

• Integrált programok alkalmazhatósága (milyen prioritások, intézkedések tartozzanak egy ITI-hez, illetve hány darab OP finanszírozza az ITI-ket)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!