„Én, az Úr vagyok a te gyógyítód”godollo.kerak.hu/pdf/btan10_02.pdfÉnektanulás *9...

BIBLIA-TANULMÁNYOK • 2010/2., 1. RÉSZ

Biblia és egészség„Én, az Úr vagyok a te gyógyítód”

BIBLIA-TANULMÁNYOK • 2010/2.

BIK KÖNYVKIADÓ

BUDAPEST, 2010

Biblia és egészség „Én, az Úr vagyok a te gyógyítód”

1. rész

A tanulmányokat összeállította:Somogyi Lehel, Szabó Attila, Tóth Gábor

Bibliaiskolák Közössége KönyvkiadóSzékhely: 1121 Budapest, Remete út 16/AKiadó és könyvlerakat: 1062 Budapest, Székely B. u. 22. III/7. Telefon/fax: 06-1/267-3947, 06-20/379-6020E-mail: [email protected]: www.e-konyv.hu

Felelõs kiadó: Szigeti GáborSorozatszerkesztõ: Egerváriné Árvai MártaNyomdai elõkészítés: BIK KönyvkiadóNyomtatás: Reménység Alapítvány (Nágocs)

ISBN 978-963-7493-68-3ISSN 0865-3119

A tanulmány elektronikus formában a www.kerak.hu oldalon a „Kiadványok” menüpont alatt tölthetõ le.

TARTALOM

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

I. tanulmány – 2010. április 3.Az egészség fogalma a Bibliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

II. tanulmány – 2010. április 10.Evangélium és egészségnevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

III. tanulmány – 2010. április 17.„Én vagyok a te gyógyítód!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

IV. tanulmány – 2010. április 24.Egészségnevelési ismeretek az adventnép számára . . . . 56

FüggelékA White család és a reform . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

V. tanulmány – 2010. május 1.A nyolc alapelv 1. – Bizalom Istenben . . . . . . . . . . . . . . . . 83

VI. tanulmány – 2010. május 8.A nyolc alapelv 2. – Mértékletesség, önuralom . . . . . . . 99

Áhítatok minden napra Április . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116Május . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

BEVEZETÉS

„Mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek!”

(3Jn 2)

Biblia-tanulmányunk témája az egészség. Isten terve sze-rint azok az emberek, akik az üdvösség jó hírét elviszik

a világnak, mentális és fizikai egészségükkel is szemléltetik azÚr gyógyító hatalmának erejét. Így lehet a valóságban „bizony-ságul” hirdetni az evangéliumot. Az ószövetségi egyház Mózesközvetítésével részletes leírást kapott a testi-lelki egészségetérintõ életmódtörvényekrõl. Ezeket az erkölcsi törvénnyelegyütt kellett volna eljuttatniuk mindenkihez.

Amikor Isten a végidõkben megbízott egy népet a hármasangyali üzenet, a tiszta bibliai tanítás képviseletével, ismét elõ-térbe kerültek az egészségügyi törvények. A Miller-mozgalommaradékán felnövekedett egyház elõször a káros élvezeti cik-kek mellõzésével kezdett el foglalkozni. A mennyei kinyilat-koztatás fontos állomása volt az Ellen G. White-nak 1863. jú-nius 5-én Otsegóban (Michigan) adott látomás (lásd az errõlszóló írást Az Idõk Jelei 2009/3. számában, 27–29. o.), amelymár határozott felszólítást tartalmazott a dohány, az alkoho-los italok, a kávé, a fekete tea és az egészségtelen édességek el-hagyására, s elindította a Krisztus-várókat a táplálkozási re-form újabb állomásai felé.

Ellen White az egészséggel, egészséges életmóddal kapcso-latban megfogalmazta nyolc alapelv következetes alkalmazásá-nak és tanításának szükségességét – ezekre tanulmányunk rész-letesen is kitér. Az egészségtelen táplálékok elhagyása, a táplál-kozási szokások megváltoztatása sok adventhívõ életében ne-

Bevezetés * 7

Énektanulás * 9

hézkesen indult el, ezért a türelmi idõ eltelte után a prófétánakmár határozottabban kellett képviselnie az errõl szóló tanítást.Isten 1865-ben erõteljes figyelmeztetést küldött népének, ésbibliai elvek alapján mûködõ egészségnevelõ intézetek, szana-tóriumok létrehozására szólította fel a növekvõ egyházat.

Mostani tanulmányunk terjedelmesebb a megszokott ne-gyedéves Biblia-tanulmányoknál, ezért két részben jelentetjükmeg. A bõvebb terjedelem egyik oka, hogy Ellen White bi-zonyságtétele szerint az egészségügyi reform és az adventvá-rók által képviselt egészségnevelés a hármas angyali üzenet„jobbkeze”, útnyitó ék szerepét tölti be az örökkévaló evangé-lium megszólaltatásában. Lassan ott tartunk, hogy e nélkülnem is tudjuk megszólítani az embereket. Megértése és elsajá-títása ezért kiemelten fontos számunkra. Kérjük testvéreinket,hogy szánjanak idõt az egyes témák gondos áttanulmányozásá-ra, valamint szombatonként a konstruktív megbeszélésre.

Biblia-tanulmányunk mellett szívbõl ajánljuk azoknak a bi-zonyságtételeknek és bizonyságtétel-gyûjteményeknek a pár-huzamos olvasását, amelyek az adott témával foglalkoznak,különösen A nagy Orvos lábnyomán, az Étrendi és táplálkozá-si tanácsok és az Evangelizálás címû könyveket. Legyen áldás aBiblia-kutatásunkon ebben a negyedévben is!

8 * Biblia és egészség

ÉNEKTANULÁS A II. NEGYEDÉVBEN

A zenei osztály által a Hitünk énekei címû énekeskönyvbõlmegtanulásra és istentiszteleti alkalmakra javasolt éne-

kek ebben a negyedévben:

6. ének: „Vezess minket, égi Atyánk…” 362. ének: „Készítsd magad, kedves lélek…”

210. ének: „Uram, taníts engem arra…” 371. ének: „Új mindennap a szeretet…”

366. ének: „Minden munkám, hitharcom…” 12. ének: „Drága dolog az Úr Istent dicsérni…”

Az ember teremtése, formálása a legkülönlegesebb, legün-nepélyesebb esemény volt, és a teremtés könyve több ízben iskiemeli: „Isten képére és hasonlatosságára” lettünk megte-remtve.

Sajnos világunkban – ahol a babonaság, a szellemtudomá-nyok és az egzakt méréseken alapuló tudományos eredményekfurcsa és megtévesztõ keverékével találkozunk – az embertvagy egysejtûbõl kifejlõdõ evolúciós folyamat „termékévé” ala-csonyítják le, vagy túlmisztifikálják, egyfajta isteni erõvel bírólénynek tartják. Ellen G. White azonban így ír errõl: „Világosantárul elénk az emberiség eredete: az ihletett feljegyzés megfogalma-zása olyan egyszerû, hogy a tévedés lehetõsége teljesen kizárt. Istenaz embert saját képmására teremtette. Nincs ebben semmi titok-zatos.” (Pátriárkák és próféták, 20. o.)

Isten az alkotásai során tökéleteset visz véghez, és ezt az el-sõ emberpár megalkotása is mutatja. Valóban dicsõséggel éstisztességgel, méltósággal koronázta meg az embert, és ural-kodóvá tette õt minden földi alkotásán. „Isten, aki kiterjesztet-te felettünk az ég csillagsátorát, aki ezerszínû köntösbe öltöztettea mezõ virágait, aki betöltötte a földet és az eget hatalmának cso-dáival, fenséges mûvének koronájaként olyan lényt állított a földfölé uralkodóul, aki életadójának méltó alkotása volt… Nohaporból alkotta Ádámot, mégis »Isten fia« volt.” (Ellen G. White:i. m., 21. o.)

Milyen megtiszteltetés és milyen magasztos tény, hogy azember – elbukás elõtti állapotában – képe, hasonlatossága volta mindenható Istennek! Szoktunk-e ezen elmélkedni, amikora teremtés emlékünnepét tartjuk szombatról szombatra? A te-remtésen túl pedig az ember megváltása – a Teremtõ szemé-lyes áldozata elbukott teremtményéért – még nagyobb meg-tiszteltetés, hiszen Jézus célja az, hogy újra „hasonlatosak le-gyünk” Õhozzá. Ilyenkor valóban azt kérdezhetjük: „Micso-da az ember, hogy megemlékezel róla, és az embernek fia,hogy gondod van reá?” (Zsolt 8,5)

Az egészség fogalma a Bibliában * 1110 * Biblia és egészség

I. TANULMÁNY – 2010. ÁPRILIS 3.

Az egészség fogalma a Bibliában

1 Milyen képességeket, lehetõségeket kapott Teremtõjétõlaz ember?

1Móz 1,26–28 • „És mondta Isten: Teremtsünk embert ami képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék… Te-remtette tehát Isten az embert az õ képére, Isten képéreteremtette õt… És megáldotta Isten õket, és mondta né-kik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be aföldet, hajtsátok birodalmatok alá, és uralkodjatok…”Zsolt 8,6–7 • „Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az Isten-nél, dicsõséggel és tisztességgel megkoronáztad õt! Úrrátetted kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél.”Vö. Zsolt 82,6

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Isten a Föld teremtésekor új világot, új életet hozott létre sza-va által a semmibõl. Jókedvébõl teremtett, örömét lelte abban,hogy a tökéletes élet, a határtalan lehetõségek, kiegyensúlyo-zottság és fejlõdés boldogságát adhatja teremtményeinek(Péld 8,30–31).

különbséget tehessetek a szent és közönséges között… és taníthassátok Izrael fiait…”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Mind Biblia-magyarázati, mind egészségvédelmi szempontbóljelentõségteljes a testi-lelki egységrõl szóló tanítás. Sajnostöbbnyire még a „keresztény világ” is a test-lélek kettõsségé-nek (dichotómia, dualizmus) eszméjét vallja, mintha léteznetesttõl külön funkcionáló, sõt a testnél magasabb rendû „lé-lek” (test+lélek=ember). Ez a hamis dogma azután újabb tév-tanokat eredményezett, amelyekkel Sátán sokakat tart féle-lemben, bizonytalanságban (a lélek halhatatlanságának tana, ahalál után a lélek „kiszállása” a testbõl, tisztítótûz és pokol lé-tezése stb.). Egyes irányzatok a test-lélek-szellem trichotomi-kus felfogását vallják (test+lélek+szellem=ember), emellettaz okkult tudományok sokasága más szempontból beszél „lé-lekrõl”, „szellemrõl”, „szellemtestrõl”, és ehhez kapcsolódóenergiákról, s e tanításokat tömegek fogadják el hazánkban is.Ezek a tanok a new age mozgalom egészségvédelmi törekvé-seinek fõ „szellemi élharcosai”. A vallással és szellemtudo-mányokkal nem foglalkozó tömegek ugyanakkor a „test kí-vánságai” szerint élnek, nem törõdve a testi egészség szellemi-lelki összefüggéseivel.

A bibliai antropológia azonban egyértelmû, és „olyan egy-szerû, hogy a tévedés lehetõsége teljesen kizárt”, hasonlóan az„Isten hasonlatossága” fogalomkörhöz. A Szentírás az elõbbemlített egyik szemléletet sem vallja. A testet nem választjakülön, és nem is tartja alacsonyabb rendûnek, sõt Istentõlnyert „templomnak” nevezi, Isten Lelke lakóhelyének, amelyellen vétkezni is lehet (1Kor 6,18–19). Emellett a testet önma-gában nem helyezi középpontba, hanem a lelki-erkölcsi terü-letekre teszi a hangsúlyt (Mt 15,17–18; 1Tim 4,8).

Az egészség fogalma a Bibliában * 13

Az „Isten képére és hasonlatosságára” teremtés tisztaságot,egyenességet, jóságot, arányosságot, boldogságot, felelõssé-get, intelligenciát, tökéletes erkölcsiséget, szabadságot és fej-lõdést foglal magában. Készséget a tökéletes engedelmességre,a jó szabad és örömteli választására, és arra, hogy az emberszemélyes kapcsolatban legyen Istennel (képes megérteni Is-ten szavait, tetteit, szándékait), közvetlen közelségében la-kozhasson. (A „képe és hasonlatossága” az eredeti héber szö-veg szerint: celem és dömut, e fogalmak a külsõ és belsõ, min-den vonatkozásban érvényesülõ hasonlóságot foglalják ma-gukban. Ajánlott irodalom: Vankó Zsuzsa: A boldogság törvé-nye. Bibliai etika és antropológia, 70–72. o.)

Az ember küldetése, feladata az volt a teremtés után, hogya földön „Isten helyettesévé” váljon, és – bibliai értelemben –uralkodjon, példát adjon, bemutassa Isten lényét. „Isten a sajáthelyetteseként állította az embert az alacsonyabb rendû lényekfölé… Természete összhangban volt Isten akaratával, értelme ké-pes volt isteni dolgok felfogására… Szent és boldog volt az Istenakarata iránti tökéletes engedelmességben…” (Ellen G. White: i. m.,21. o.)

Az ember képességei tehát hatalmasak, lehetõségei határta-lanok, korlátlanok voltak a teremtést követõen, amennyibenszabadon és örömmel követi Teremtõje elveit, törvényeit.

2 Hogyan teremtette Isten az embert? Milyen kapcsolatvan az ember lelki és testi folyamatai között? Hogyan

nyilvánult ez meg tökéletes formában az elsõ emberpár ese-tében?

1Móz 2,7 • „Formálta az Úr Isten az embert a föld porá-ból, és lehelt az orrába életnek leheletét. Így lett az emberélõ lélekké.”3Móz 10,9–11 • „Bort és szeszes italt ne igyatok…, hogy


erkölcsi ítélõképesség és a szabad választási vagy döntési ké-pesség – mint az emberi személyiség, az „élõ lélek” részei –összefüggnek az ember egészségi állapotával, életvitelével,szokásaival. Ezen a ponton kapcsolódik össze az életvitel és alelkiség vagy lelki érzékenység.

„Mindaz, ami a testi erõnket csökkenti, gyengíti az értelmün-ket is; roncsolja azt a képességünket, amellyel különbséget tudunktenni a jó és a rossz között. Kevésbé tudjuk a jót választani, és ke-vesebb erõnk lesz azt cselekedni, aminek a helyességérõl meggyõ-zõdtünk.” (Ellen G. White: Étrendi és táplálkozási tanácsok, 42. o.)

A lelki folyamatok tehát gyengíthetõk vagy javíthatók a testiszokások által. A testi állapot erõsítése ugyanakkor önmagábannem elégséges az Istennel való kapcsolathoz, csak annak egyik,nem elhanyagolható feltételét, mintegy „alapvetõ komponen-sét” jelenti.

„…lehetetlenség a bûnös, egészségpusztító, elmét kimerítõ szo-kások ellenére felismerni a szent igazságot, amelynek köszönhe-tõen az ember megszentelõdhet, fölemelkedhet, és alkalmassá vál-hat a mennyei angyalok társaságára.” (Ellen G. White: Bizonyságtéte-lek, III., 162. o.)

3 Mikor borult fel az ember tökéletes testi-lelki egyensú-lya? Melyek voltak ennek legelsõ jelei?

1Móz 3,6–19 • „És látta az asszony, hogy jó az a fa eledel-re, s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcses-ségért: szakasztott azért annak gyümölcsébõl, és evett, ésadott vele levõ férjének is, és az is evett.”„…Szavadat hallottam a kertben, és megfélemlettem…”„…És mondta az ember: Az asszony, akit mellém adtál, õadott nékem arról a fáról, úgy ettem…”„…Fájdalommal szülsz magzatokat, és epekedsz a te fér-jed után, õ pedig uralkodik rajtad…”


A Biblia szerint az ember testi-lelki egység: test (bászár/szóma)+ élet lehelete (ruah/pneuma)

= élõ lélek (nefes/pszüché)E szerint a föld élettelen anyagaiból Isten intelligens orga-

nizmust formált, oly módon, hogy „orrába lehelte az élet lehe-letét”. Ez elõtt a tudomány – kimondva-kimondatlanul – döb-benten áll, s találgatja, honnan, milyen módon is állhatott elõ.*

Ugyanígy keresik az okát annak, mi „távozik” az ember ha-lálakor, ami miatt megszûnik az organikus egység a testben,így a test „visszatér a porba”. Az élet lehelete biztosítja tes-tünk szervezett mûködését (szintén a ruah/pneuma szó jelöli,amely az ember vonatkozásában a személytelen lélek jelölésé-re szolgál, lásd Vankó Zsuzsa: A boldogság törvénye. Bibliai eti-ka és antropológia, 76. o.). Ez az emberi élet feltétele, és Istenfolyamatosan adja, gondviselése által fenntartja. Ez tartja fennaz életünket minden percben, „õbenne élünk, mozgunk és va-gyunk” (Ap csel 17,28, vö. Jób 10,10–12). Ha Isten visszave-szi „lehelését”, a test mûködése felbomlik, az ember, az „élõlélek” – és ezzel együtt a lelki funkciók egysége – nem léteziktovább, meghal (Jób 34,14–15).

Az „élõ lélek” (pszüché) tehát akkor létezik – lelki folyama-taival együtt –, ha a fizikai test is „él”, így a lelki folyamatokmûködése elválaszthatatlan a testi állapottól, funkcióktól, sõtbiológiai tekintetben függ ezektõl. Az értelem (öntudat), az


* Az evolúciós elmélet lényegében – hipotetikus alapú „feltevésgyûjteményként”– szintén a teremtõ Istennel szembeni konok lázadás része, tudományos köntös-be burkolva, meggyõzõnek mondott bizonyítékokra hivatkozva. Elgondolkodta-tó, hogy a büszke emberiség e tekintetben elfogadja a „kínos megaláztatást”, ti. a primitív élõlényekbõl, illetve majomtól való származtatását. Ez mutatja, hogylázadása erõsebb még a büszkeségénél is. Egyre többen szakítanak azonban az ún.evolúciós elmélettel még tudományos körökben is, és értelmes tervezettségrõlbeszélnek, de ez még szintén nélkülözheti a személyes istenhitet, ugyanakkormár keresésrõl tanúskodik. Isten népének felelõssége van e „keresõk” megmen-tése tekintetében is, a teremtõ Isten hiteles bemutatása által (vö. Jel 10,1; 14,7).

münk építésére, megjobbításunkra használja fel. A fáradtságannak jelzõje, hogy pihenésre van szükség, mintegy megnyug-vásra „kényszerít”, késztet, különben túlhajszolnánk magun-kat. (Máig a fáradtságérzés, a fáradékonyság az egyik elsõ jel-zõje a problémáknak.) A „tövisek” közül kerülnek ki gyógyí-tó, roboráló gyógynövényeink, gazdag tárházát nyújtva a meg-elõzõ és kezelést segítõ hatóanyagoknak, szinte minden beteg-ségre, betegségcsoportra nézve. A „mezõ füvei”, a zöldségfé-lék, szintén számtalan egészségvédõ és lelki tevékenységet se-gítõ anyagot hordoznak. A fizikai munka és a verejtékezés azegyik legjobb kedélyjavító, erõnlétet fokozó és fenntartó, szel-lemi és lelki egyensúlyt is elõsegítõ („antidepresszáns”) és mé-regtelenítõ tevékenység, melyet az ember ajándékba kaphatottIstentõl.

Mindezeket egybevetve láthatjuk, hogy igazság és irgalmas-ság összefonódik, és a bûn következménye voltaképpen nemártalmunkra, hanem védelmünkre szolgál minden téren. A bi-zonyos ideig tartó szenvedésünk során Isten visszavezet fájda-lommentes, fáradtságmentes és tökéletes országának alapelvei-hez, „ellenségeskedést szerez” a bûnnel szemben, míg meggyû-löljük: megutálunk minden olyan cselekedetet, szokást, amelyelválaszthat Isten mélyebb megismerésétõl és szolgálatától.

Végül is e földi szenvedéseink során, vagy amikor együttszenvedünk másokkal, jobban megismerhetjük Isten jóságát,gyógyító kegyelmét, mint azok a lények, akik sohasem érez-tek fájdalmat, fáradtságot. Az el nem bukott lények nem isme-rik a fájdalom enyhülésekor érzett megkönnyebbülést, a nagyfáradtság utáni pihenés „boldogságát”, a bûnbõl való szabadu-lás, a megbocsátás túláradó örömét.

Ha pedig az Emberfia, a „fájdalmak férfija és betegségek is-merõje” földi szenvedéseire, fáradságos életére, példaadásáragondolunk, csak pillanatnyi könnyû szenvedésnek tûnik e föl-di életünk, amely felkészít a Krisztussal való tökéletes és bol-dog együtt lakozásra.


„…Fáradságos munkával élj belõle életed minden nap-jaiban…”„…Orcád verítékével egyed a te kenyeredet…”Vö. Rm 7,14–20

Soroljuk fel, milyen következményei voltak a bûnesetnek, lel-ki-testi értelemben. Valóban „átok-e” a fájdalom, a fáradságos(nehéz fizikai) munka, a „tövisek és bogáncskórók” megjele-nése, illetve a „mezõ füvének” fogyasztása? Miben láthatjukIsten kegyelmes intézkedéseit a bûneset után? (Lásd még1Móz 3,15.)

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Az elsõ bûneset, az engedetlenség azonnal, láncreakciósze-rûen beindította az emberi személyiség eltorzulását. Félelem,elrejtõzés, magyarázkodás, önfelmentés, hibakeresés és vádo-lás – ezek a legelsõ következmények. A tökéletes ember, aki-nek „hajlamai tiszták voltak, vágyain, ösztönein és szenvedélyeinértelme uralkodott” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 24.o.), immár nem volt alkalmas magasztos küldetése beteljesíté-sére, és elveszítette uralmát önmaga felett is.

A fájdalom nélkül azonban észre sem vennénk testi bajain-kat, el sem kezdenénk keresni a gyógyulás útját, és megállítha-tatlanná válna egy-egy kezdõdõ kórfolyamat. A fájdalom élet-mentõ, ha jelenléte igen rossz közérzetet is okoz. A házastársikapcsolat, a család egyensúlyának megbomlása is következ-mény, azonban az Úr e „küzdelmet” a csiszolásunkra, jelle-



A kor elõrehaladásával értjük meg igazán Salamon király so-rait: „A nap megsötétedik, a sûrû felhõk visszatérnek, megremeg-nek a ház õrizõi, megrogynak az erõs férfiak, meghomályosodnakaz ablakon kinézõk, a malom zúgása halkabbá válik, ijedelmekvannak az úton, a sáska vonszolja magát, megromol az arany-palackocska, a vödör eltörik a forrásnál.” (Préd 12,7) Mindezjelzi, hogy a látás, hallás gyengül, az életerõ fogy, az emlékezetki-kihagy, a szív erõtlenedik, az erek rugalmassága csökken, a csontok ritkulnak, az ízületek kopnak, a hát meggörnyed. A tartósnak hitt dolgok tönkremennek, az erõtõl duzzadó fia-talemberek „megrogynak”, aggá lesznek, kivétel nélkül. (Istenaz idõs szülõket védi az ötödik parancsolat, illetve az özvegyekvédelmérõl, segítésérõl szóló szeretetelv által.) Az emberi test-ben a növekedés befejezõdése után azonnal megindul az örege-dés folyamata, és a fiatalkorból változókor, majd öregkor lesz.Mindez az elsõ bûneset örökletes következménye, amely újraés újra emlékezetünkbe vési a bûn súlyát, a megváltás létfon-tosságú voltát, és vágyakozást kelt az örök élet után, ahol „ha-lál, gyász, kiáltás” nem lesz többé.

Az öregedés nem más, mint a szervezet lebomlási folyama-tainak túlsúlyba kerülése (a felépítõkkel szemben), a test víz-tartalmának csökkenése, fokozott oxidációja. E visszafordít-hatatlan folyamatot az életvitel és a genetika együttesen befo-lyásolja. Így a szokások által az öregedési folyamat lényegébenlassítható, és az ún. biológiai életkorunk szerint hosszabb ide-ig fiatalosak maradhatunk. A túlsúly, az ízületi bántalmak, cu-korbetegség, keringési és rákbetegségek csak részben járnakegyütt az életkorral, hiszen életvitelünk (étkezés, mozgás, pi-henés, stressz stb.) is nagyban hat e kórképek és kockázatokkialakulására, lefolyására. Az egészségtudatos életvitel termé-szetesen nem gátolja az öregedést, de képes azt lassítani, s ér-demben, láthatóan és érezhetõen javítani az idõskori életmi-nõséget, ezzel együtt aktivitásunkat, Istennek végzett szolgá-latunkat, lelki-szellemi funkcióinkat.

4 Hogyan befolyásolta a testi, szellemi és lelki funkciókata betegség, öregedés, elmúlás megjelenése? Hogyan be-

folyásolhatjuk életmódunkkal az öregedési folyamatot, idõs-kori betegségeinket?

1Móz 2,16 • „…amely napon eszel arról, bizony meghalsz.”1Móz 3,19 • „…por vagy te, s ismét porrá leszel.”1Kir 1,1 • „Mikor pedig megvénhedt és megöregedettDávid, bár leplekkel takargatták be, mégsem bírt felmele-gedni.”Vö. Préd 12,3–9

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

A teremtéskor Isten tökéletes embert alkotott minden tekin-tetben: „Amikor Alkotójának kezébõl kikerült, az ember magastermetû, tökéletesen arányos lény volt. Arca viruló egészségtõl, azélet és öröm fényétõl ragyogott.” (Ellen G. White: Pátriárkák és prófé-ták, 21. o.)

A bûneset után Ádámon és Éván beteljesedett és örökletesséis vált, amit Isten elõre jelzett engedetlenségük esetén: „bizonymeghalsz”. Ez nem azonnal következett be, hanem egy folya-mat eredményeként, amelyet öregedésnek nevezünk. Isten ke-gyelmi idõt ad számunkra, hogy szembesülve az idõ múlásával,saját életünk, erõnlétünk „határaival”, elgondolkodjunk, meg-térjünk Õhozzá. Az idõsödéssel párhuzamosan egyre több ta-pasztalatot szerezhetünk Isten jóságáról, és betegségeinkben ismegismerhetjük vigasztalását. Az egészségvédõ életmód által e „kegyelmi idõt”, vagyis életidõnket minõségében jobbá te-hetjük, így megnõ az esélye annak, hogy Isten tervei megvaló-sulnak az életünkben.

sunk válik fontosabbá, és elhomályosulhat a másoknak valósegítségnyújtás és önzetlen szolgálat jelentõsége.

„Nagy kincs az egészség. Minden ideiglenes tulajdonunk közüla legdrágább… Borzalmas bûn visszaélni az egészséggel, amelyetIsten adott nekünk; az ilyen veszteségek életre szólóanlegyengítenek bennünket, és veszteségeink lesznek… Isten aztvárja el, hogy testünk legyen élõ, nem pedig holt vagy haldoklóáldozatunk. Az õsi héberek áldozatának szeplõtelennek kellettlennie – hogyan fogadná hát el Isten kedves áldozatnak az em-bert, ha tele van betegséggel és romlottsággal?” (Ellen G. White: Ho-gyan étkezzünk?, 20–21. o.)

Az egészség Isten ajándéka, és fenntartásának szabályai,törvényei vannak, amelyek a szent Isten törvényei, hiszen Õ abiológia és élettan Ura is egyben. Nem választhatók külön aszellemi-lelki és a fizikai jelenségek, törvények. Isten imádatá-nak szerves része az egészség védelme – mintegy a Teremtõtisztelete, a hála kifejezõdése ez a teremtésért és megváltásért.Ilyen tekintetben az egészségtudatosság erkölcsi kérdés is.

„Legyünk nagyon gondosak, hogy a lehetõ legjobb egészségbenõrizzük meg testünket, s így tökéletes szolgálatot ajánlhassunk felIstennek, és a családban, a társadalomban is eleget tudjunk ten-ni kötelességünknek… Mivel a természet törvényei egyúttal Istentörvényei is, ezért félreérthetetlen kötelességünk, hogy gondosantanulmányozzuk e törvényeket. Kutassuk ezek testünkre vonat-kozó követelményeit, és alkalmazkodjunk hozzájuk. Bûn a tu-datlanság ebben a tekintetben.” (Ellen G. White: i. m., 21., 18. o.)

6 Milyen mélyebb jelentése van az egészségnek és beteg-ségnek a Bibliában? Miért nevezi a halál állapotában levõ-

nek azt, amit mi életnek ismertünk meg?

Mk 2,17 • „Amikor ezt hallotta Jézus, mondta nékik:Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a


5 Mit jelent az egészség? Milyen tényezõk befolyásolhat-ják egészségi állapotunkat?

3Jn 1,2 • „Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenbenjól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga vana lelkednek.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Tömören megfogalmazva az egészség a testi, lelki és szociálisjólét állapota. Magában foglalja a fizikai erõnlétet, lelki egyen-súlyt és stabilitást, valamint az egészséges emberi kapcsola-tokat.

Az egészségi állapot több dologtól is függhet: például az or-vosi ellátás minõségétõl (betegség esetén), a tudományosszemlélettõl, üzleti érdekeltségektõl, társadalmi berendezke-déstõl, jövedelemszinttõl stb. Alapjaiban azonban a genetika,a környezet és az életvitel szerepét érdemes kiemelni, ezekenbelül is az életmód jelentõsége a legnagyobb az úgynevezettcivilizációs ártalmak megelõzése terén (például szív-, emész-tõszervi, légzõszervi betegségek, rák stb.).

Az egyéni életvitel a megbetegedések mintegy 80–85 száza-lékában komoly befolyásoló tényezõ (ezen belül az étrend40–60 százalékban). Felelõsségünk van tehát a személyes szo-kásaink terén azért, hogy milyen testi-lelki állapotban va-gyunk, és ez mennyiben segíti vagy gátolja az Úr terveit akárszemélyes életünkben, akár gyülekezeti szolgálatunkban. Azegészségtelen életvitel törvényszerûen maga után vonja az ele-rõtlenedést, fáradékonyságot, sõt a kedélyállapot változásait,kedvetlenséget és egyéb lelki következményeket (szenvedé-lyekre való hajlam növekedése, türelmetlenség, döntési képes-ség csökkenése stb.). A betegség megjelenésével pedig egyreinkább magunkkal kezdünk foglalkozni, saját testi gyógyulá-


ben „kiáltó” hibák vannak, melyeken nem változtatunk. (Ez abizonyságtételek alapján ugyanolyan bûnnek számít, minthaerkölcsileg vétkeznénk.) Ugyanakkor hiába beszélünk egész-séges életmódról, ha jellemünkben felismert fogyatékosságok,megtûrt hibák vannak.

„Hiányos” tanítást jelent tehát csak lelki egészségrõl vagycsak testi egészségrõl beszélni, e kettõnek egymás mellett kellhaladnia. A Biblia egységesen, a fizikai és lelki élet megújításá-nak „egészségérõl” tanít, amelyben egyaránt helye van a bûn-rendezésnek és a szokások megváltoztatásának is mint a meg-szentelõdés eszközeinek.

Mindenki beteg vagy „halott” tehát, aki nem keresi Istent,vagy – Biblia-ismerete ellenére – Krisztus nélkül él, emellettnem akar változtatni az életmódján. Egészséges az az ember,aki mind erkölcsi, mind fizikai értelemben a megtérés, változ-tatás útján halad, „hitbõl hitbe” jutva felismeri és Isten erejeáltal megújítja gondolkodását, életét minden téren.

Isten népét különösen fenyegetheti ma az az állapot, amelyJézus földi életében jellemezte Izrael írástudóit: tudásuk, sokismeretük volt, és „egészségtudatuk” lelki értelemben. Rendel-keztek az „igazság formájával”, de Jézus egyértelmûen jeleztefeléjük: belül súlyos betegek (lásd Mt 23,27, vö. Jel 3,17). Pálapostol maga is errõl beszél: egészségesnek hitte magát példás„törvénytudó” viselkedése miatt (jóllehet üldözte a kereszté-nyeket), de csak akkor lett valóságosan egészséges, amikorKrisztussal személyesen találkozott (Rm 2,17–20). Az öniga-zult ember „meghalt”, és életre kelt a Krisztusban élõ, egészsé-ges, lelki értelemben új életre feltámadt ember. A Biblia azt ta-nítja, hogy nem az az egészséges, aki fizikailag rendben van,vagy aki a bibliai igazságokat elméletben jól ismeri, hanem aki„lelkiképpen az”, vagyis a felismert igazságok szerint él testi-lelki értelemben, és szoros lelki közösséget ápol Krisztussal.

A következõ Ellen White-idézetet sokan úgy tartják szá-mon, mint amely a fizikai egészségvédelmet, az önuralom erõ-


betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanemhogy bûnösöket hívjak megtérésre.”1Kor 13,11 • „Atyámfiai, legyetek jó egészségben, épülje-tek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békesség-ben éljetek, s a szeretet és békesség Istene lesz veletek.”Ésa 58,10 • „…olyanok vagyunk, mint a halottak azegészségesek közt.”Mt 8,22 • „…hagyd, hogy a halottak temessék el a halot-taikat.”Vö. általános értelemben: Péld 3,8; 4,22; Isten népe értel-mében: Ezék 37,11–14

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Az egészséges állapot mélyebb jelentéstartalommal is szerepela Bibliában: az Isten Igéjéhez való megfelelõ viszonyulást, aSzentlélek befogadását és bennünk lakozását, a Krisztussalfenntartott szoros kapcsolatot jelenti. Ezenfelül az egészségesgondolkodás létfontosságú eleme bûnbetegségünk felismeré-se és elismerése (bûnbánat), és „egészség”, gyógyulás kéréseJézus Krisztustól (bûnbocsánat, illetve a gonosztól való eltá-vozás, a bûnök elhagyása), a szó lelki értelmében.

Ez teszi teljessé az egészségrõl, testi-lelki egységrõl szólótanításokat, bibliai igazságokat. A fizikai állapot befolyásolószerepét lebecsülni nem szabad, ugyanakkor csupán „szoká-sokban” gondolkodni is nagy hiba volna. Mindennapi életve-zetésünk megújítása mellett a nagy Orvos bûnbocsátó, bûntõlszabadító erejét kell kérnünk ahhoz, hogy valóságosan egész-ségeseknek nyilvánítsanak bennünket a mennyei könyvekben.Elõfordulhat, hogy egyesek inkább a fizikai egészségnevelés,mások csak a bûnök rendezése szintjén, lelki síkon szemlélikaz „egészséget”. E kettõ azonban nem választható el egymás-tól: hiába szabadulunk meg egyes bûnöktõl, ha életvitelünk-

II. TANULMÁNY – 2010. ÁPRILIS 10.

Evangélium és egészségnevelés

1 Mi a megváltás célja a Biblia szerint? Miért olyan fontostestünk egészsége a jellemfejlõdés szempontjából?

Tit 2,11–14 • „Megjelent az Isten üdvözítõ kegyelmeminden embernek, amely arra tanít minket, hogy megta-gadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékle-tesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon: várvánama boldog reménységet és a nagy Isten és megtartó Jé-zus Krisztusunk dicsõsége megjelenését; aki önmagát ad-ta értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól,és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cse-lekedetekre igyekezõt.” Vö. 2Kor 7,1 2Kor 13,11 • „Atyámfiai, legyetek jó egészségben, épülje-tek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békesség-ben éljetek; és a szeretet és békesség Istene lesz veletek.”Rm 8,22–23 • „Tudjuk, hogy az egész teremtett világegyetemben fohászkodik és nyög mind idáig. Nemcsak ezpedig, hanem maguk a Lélek zsengéjének birtokosai, mimagunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot,a mi testünk megváltását.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Evangélium és egészségnevelés * 25

sítését kevésbé fontosnak jelenti ki, azonban az idézet nem azéletvitel jelentõségét „fokozza le”, hanem Krisztust mint azélet forrását állítja elõtérbe. Jelzi, hogy a szokásoknak – minta hit segítõinek – is megvan a „maguk szerepe”, de a lelki ha-lál állapotából csak Krisztus tud feltámasztani, erre mindenmás erõfeszítés alkalmatlan. Erõtlen kísérlet, eredménytelenerõfeszítés tehát a Krisztus jelenléte nélküli egészségvédelmitörekvés, amely nem kelthet „új életre”. (Ellen White írásai isegységben kezelendõk, összevetve egymással az egészségügyibizonyságtételeket. Nem azt állítja, hogy nem fontos, hanemhogy nem elégséges csupán az önuralom, önfegyelem a gyöke-res megváltozás szempontjából.)

„Lehetetlen, hogy magunktól kimenekedjünk a bûn sza-kadékából… Szívünk gonosz, és nem tudjuk megváltoztatni. Anevelésnek, kultúrának, az akarat fegyelmezésének és az emberierõfeszítéseknek megvan a maguk szerepe, de az említett változásmegvalósításához erõtlenek… Felülrõl származó, új életre vanszükség ahhoz, hogy az ember a bûn állapotából a szentség álla-potába jusson. Ez a hatalom: Krisztus. Kizárólag az õ kegyelmeelevenítheti meg a lélek holt erõit…” (Ellen G. White: Krisztushoz ve-zetõ lépések, A bûnösnek Krisztusra van szüksége c. fej.)

Az e heti adomány az ingatlanalapot támogatja. – Gyülekezeti ingatlanok vásárlására és felújítására

szánt pénzösszeg.



Isten megváltási tervének fontos célja az ember testi-lelkiegészségének helyreállítása. Az „üdvözítõ kegyelem” mérték-letes, szent, igaz, tiszta életet munkál ki bennünk már ebben aföldi életben. Mindez egy tanulási folyamat is: Isten kegyelmeáltal arra akar megtanítni bennünket, hogyan állhatunk ellengonosz kívánságainknak.

Ne felejtsük el, hogy ez a terv magában foglalja a bûneset ótafolyamatosan pusztuló emberi test megváltását is. Isten ezt amunkát már itt elkezdi: nemcsak a lelki, hanem a testi „tisztáta-lanságoktól” is szeretne bennünket megszabadítani. Testünketnemcsak kívülrõl, de belülrõl is beszennyezhetjük, például hely-telen táplálkozással, vagy egyszerûen csak azzal, hogy nem töl-tünk elég idõt a friss levegõn, nem iszunk elég vizet stb. Gon-doljunk arra, hogy mindezzel a Szentlélek megszentelõ munká-ját akadályozzuk. Mivel minden lelki folyamat valamilyen szer-vi, hormonális mûködéshez kapcsolódik, ezért jellemfejlõdé-sünk alapja is az egészséges, „testi és lelki tisztátalanságoktól”mentes szervezet. Mindebbõl az is fakad, hogy testi egészsé-günk megõrzése legalább annyira fontos, mint a lelki egészségé.

„Egészségünket éppen olyan gondosan kell óvnunk, mint a jel-lemünket.”

„Az igazi vallás és az egészség törvényei kéz a kézben haladnakelõre.”

„A keresztény élet sikere érdekében legfontosabb az ép lélek ki-fejlesztése az ép testben.”

„A tiszta, egészséges élet a legkedvezõbb a keresztény jellem tö-kéletesítése, a testi-lelki erõk fejlõdése szempontjából. A keresz-tény életet a mértékletesség törvényeinek kell irányítania. Istentöltse be minden gondolatunkat! Mindig az Õ dicsõségét tartsukszem elõtt. Szakadjunk el minden olyan befolyástól, amely fog-lyul ejtené gondolatainkat és eltérítene bennünket Istentõl. Szentkötelességünk Isten iránt, hogy úgy kormányozzuk és uraljuk ét-vágyunkat és szenvedélyeinket, hogy ne távolítsanak el bennün-ket Teremtõnktõl, a tisztaságtól és a szentségtõl, és ne vonjanak el


bennünket attól a munkától, amelynek végzését Isten megkíván-ja tõlünk.”

„Az emberi test mûködését uraló minden törvényt éppen úgyszentnek kell tekintenünk eredetét, jellegét és fontosságát illetõen,mint Isten Igéjét. Minden gondatlan, figyelmetlen cselekedet, azÚr csodálatos gépezete ellen elkövetett minden visszaélés az em-beri szervezet különleges törvényeinek a semmibevétele: Istentörvényeinek megrontása.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 144. o.;Review and Herald, 1901. november 12., 1871. november; Counsels onHealth, 42. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 221. o.)

2 Hogyan tükrözõdött Jézus szolgálatában, hogy az evan-gélium szerves része az ember testi-lelki helyreállítása?

Lk 4,18–19 • „Az Úr lelke van énrajtam, mivelhogy fel-kent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hir-dessem, elküldött, hogy a töredelmes szívûeket meggyó-gyítsam, a foglyoknak szabadulást hirdessek, és a vakokszemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesúj-tottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.”Mt 4,23 • „Bejárta Jézus az egész Galileát, tanítva azokzsinagógáiban, hirdetve az Isten országának evangéliu-mát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és min-den erõtlenséget.” Vö. Mt 9,35Lk 6,17–19 • „Alámenvén õvelük, megállt a síkságon, éstanítványainak serege és a népnek nagy sokasága… akikjöttek, hogy hallgassák õt és meggyógyíttassanak betegsé-geikbõl. És akik tisztátalan lelkektõl gyötrettek, meg-gyógyultak. Az egész sokaság igyekezett õt illetni: merterõ származott belõle, és mindeneket meggyógyított.”

.....................................................................................................................

»Jöjjetek énhozzám.« Szolgálata során Jézus több idõt szenteltgyógyításra, mint prédikálásra. Csodái tanúsították szavainakigaz voltát: nem azért jött, hogy romboljon, hanem hogy ment-sen. Ahova csak ment, könyörületességének híre megelõzte. Amer-re elhaladt, egészségüknek örvendeztek és új képességeiket próbál-gatták azok, akiken könyörült. Tömegek gyûltek köréjük, hogy tõlük hallják meg, mit cselekedett velük aIsten. Sokak számára azÕ hangja volt az a hang, amelyet életükben elõször hallottak, az Õ neve az elsõ szó, amit kiejtettek, az Õ arca az elsõ, amelyetláthattak. Hogyne szeretnék Jézust, és hirdetnék dicséretét! Amintáthaladt a városokon, olyan volt Õ, mint az élet folyója, amelyéletet és örömet áraszt… A Megváltó minden egyes gyógyítását fel-használta arra, hogy mennyei alapelveket ültessen az emberek szí-vébe, elméjébe. Ez volt munkájának célja. Földi áldásokat hintett,hogy az emberek szívét kegyelme evangéliumának befogadásárakésztesse. Krisztus elfoglalhatta volna a legmagasabb helyet a zsidónemzet tanítói között, de Õ inkább az evangéliumot hirdette a szegényeknek. Helyrõl helyre vándorolt, hogy az országutakon ésaz ösvényeken járók hallhassák az igazság igéit. A tengerparton, ahegyoldalon, a városok utcáin, a zsinagógában hallható volt az Igétmagyarázó szava. Sokszor tanított a templom külsõ udvarában,hogy a pogányok is hallhassák beszédét… Az evangélium munká-jában a gyógyítás soha nem válaszható el a tanítástól.” (Ellen G.White: A nagy Orvos lábnyomán, 13–15., 90. o.)

3 Hogyan kapcsolódott össze az evangéliumhirdetés és azegészségügyi misszió a tanítványok szolgálatában?

Lk 9,1–2 • „Minekutána összehívta Jézus a tizenkét tanít-ványát, adott nékik erõt és hatalmat minden ördögök el-len, és betegségek gyógyítására. És elküldte õket, hogyprédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.” Vö. Lk 10,8–9

Evangélium és egészségnevelés * 2928 * Biblia és egészség

Jézus földi szolgálatának két fontos területe volt: az evangé-liumhirdetés és a betegségek gyógyítása. Hogy eljusson aszükségben levõkhöz, óriási területeket járt be, falvakat, váro-sokat látogatott – mindezt gyalogszerrel. Jézus rendszeresenidõzött a vallási élet központjaiban, a zsinagógákban, de a népközött is sok idõt töltött.

A Jézus által hirdetett evangélium a gyógyulás evangéliumavolt. Õ azonban nemcsak beszélt az evangéliumról, hanemgyógyításaival szemléltette, hitelesítette is azt. A testet és alelket mindig egyszerre gyógyította, tudva, hogy a kettõegészsége elválaszthatatlan egymástól.

Szinte fel sem tudjuk mérni, mennyiféle betegséggel lehe-tett dolga Jézusnak. Érdekes megfigyelni, hogy a Szentírás kü-lönbséget tesz „betegségek” és „erõtlenségek” (a gör.malakian: gyengeség) között. Az „erõtlenségek” valószínûlegenyhébb betegségekre vagy jellembeli gyengeségekre vonat-koznak. Ilyen „gyengeség” lehet például a türelmetlenség, ide-gesség, indulatosság, aggodalmaskodás, hitetlenség. Ma szintenincs olyan orvos, aki az ilyen problémákat is kezelné, Jézusazonban ezeket is meg tudta gyógyítani.

„Jézus az ember megváltásának félelmetes felelõsségét hordozta.Tudta, hogy ha nem történik gyökeres változás az emberiség elvei-ben és szándékaiban, mindnyájan elvesznek. Ezt a terhet hordtalelkében; senki sem mérhette fel, milyen nagy súly nehezedik rá.Gyermekkorában, ifjúságában és férfiként is magányos volt. Kö-zelében lenni mégis a mennyet jelentette… Jézus élete az állan-dó önfeláldozás élete volt. Ezen a világon nem volt otthona, kivé-ve, amelyet barátai szeretetbõl – mint vándornak – nyújtottak ne-ki. Azért jött, hogy a legszegényebbek életét élje értünk, a nincste-lenek és szenvedõk között éljen és munkálkodjék. Elismerés ésmegbecsülés nélkül járt-kelt azok között, akikért olyan sokat tett.Mindig türelmes és derûs volt; a szenvedõk az élet és a béke hír-nökét üdvözölték benne. Meglátta, miben szenvednek szükséget aférfiak és a nõk, a gyermekek és az ifjak. Mindnyájukat hívta:

Ingyen vettétek, ingyen adjátok.« (Mt 10,8) …Krisztus követõi-nek Hozzá hasonlóan kell munkálkodniuk. Enni kell adnunk azéhezõnek, felruháznunk a mezítelent, megvigasztalnunk a szen-vedõt, a lesújtottat. Szolgálnunk kell a kétségbeesettet, reménytkell keltenünk a reménytelenben. Számunkra is beteljesedik azígéret: »Igazságod elõtted jár, az Úr dicsõsége követ.« (Ésa 58,8)Krisztusnak az önzetlen szolgálatban megnyilvánuló szeretetehatásosabb a gonosztevõ megjobbításában, mint a pallos vagy atörvényszék.”

„Ezt olvassuk a tanítványokról Jézus mennybemenetele után:»Azok pedig kimenvén, prédikáltak mindenütt, az Úr együttmunkálván velük, megerõsítvén az igét a jelek által, amelyekkövették.« (Mk 16,20) Lukács »szeretett orvos«-nak neveztetik:Pál munkatársa volt Filippiben, és Pál távozása után ott ma-radt, kétszeres szolgálatot végezve mint orvos és az evangéliumszolgája. Igazi egészségügyi evangelizátor volt, és orvosi képessé-gei megnyitották az utat az evangélium számára, amely sok em-ber szívét megnyerte.” (Ellen G. White: Jézus élete, 288–289. o.; Coun-sels on Health, 498. o.)

4 Miért van olyan nagy szükség az egészségügyi munkára avégidõben? Mi jellemzõ az emberek testi-lelki állapotára

ebben az idõszakban?

Mt 24,6–8 • „…lesznek éhségek és döghalálok…”Lk 21,26 • „Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt ésazoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következ-nek: mert az egek erõsségei megrendülnek.”2Tim 3,1–5 • „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napok-ban nehéz idõk állnak be. Mert lesznek az emberek magu-kat szeretõk, pénzsóvárgók, kérkedõk, kevélyek, károm-kodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztáta-lanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalma-


Ap csel 3,6–9 • „Péter pedig monda: »Ezüstöm és ara-nyam nincsen nékem, hanem amim van, azt adom néked:a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!« És õtjobb kezénél fogva felemelte, és azonnal megerõsödtek lá-bai és bokái. És felszökvén, megállt és járt, és bement õve-lük a templomba, járkálva és szökdelve és dicsérve az Is-tent. És látta õt az egész nép, hogy jár és dicséri az Istent.”Ap csel 28,8–9 • „Publius atyja hideglelésben és vérhas-ban betegen feküdt. Kihez Pál bement, és minekutána kö-nyörgött, kezeit reá vetve meggyógyította õt. Minekutá-na azért ez megtörtént, egyebek is, akik betegek voltak aszigeten, õhozzá jöttek és meggyógyultak.”Kol 4,14 • „Köszönt titeket Lukács, ama szeretett orvos,és Démás.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Jézus ugyanazzal a szolgálattal bízta meg a tanítványait, mintamit Õ is végzett. Érdekes megfigyelnünk, hogy nemcsak a ti-zenkettõ, de a hetven tanítvány is megbízást kapott a betegekmeggyógyítására. Késõbb, Jézus menybemenetele után azapostolok folytatták Jézus gyógyító szolgálatát. Pál is meg-kapta a gyógyítás „lelki ajándékát”, de õ a szolgálatának ezt aterületét még azzal is megerõsítette, hogy éppen Lukácsot, a„szeretett orvos”-t választotta munkatársául.

„Jézus maga köré hívta a tizenkettõt, és megparancsolta: men-jenek széjjel kettesével a városokba és falvakba. A tanítványoküzenete ugyanaz volt, mint Keresztelõ Jánosé, vagy magáé Krisz-tusé. »Elközelített az Isten országa.« (Mk 1,15) Nem volt szabadvitába keveredniük az emberekkel, hogy a Názáreti Jézus-e aMessiás, hanem nevében kellett az Õ irgalmas cselekedeteit vég-hezvinniük. Õ parancsolta nekik: »Betegeket gyógyítsatok, pok-losokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket ûzzetek.


láltság, szabados szexuális élet, magas vérnyomás, dohányzás,alkoholfogyasztás, magas koleszterinszint, rossz higiéniai kö-rülmények, vas- és cinkhiány, A-vitamin-hiány, elhízás, moz-gáshiány.

A természet pusztulása, az erõszak terjedése, a sokkoló hí-rek, a romló gazdasági helyzet miatt a legtöbben állandó félel-mek, aggodalmak között kénytelenek élni, aminek következ-tében egyre több lelki betegség lép fel, „az emberek elhalnak afélelem miatt”. Ma minden negyedik ember, vagyis a világ né-pességének 25 százaléka szenved a különbözõ mentális zava-rok valamelyikétõl. Szinte járványként terjed a depresszió: je-lenleg 120 millió embert érint ez a betegség, amely gyakranöngyilkosságba torkollik. Gyakori a skizofrénia, az Alzhei-mer-kór és az epilepszia. Évente 800 ezren önkezükkel vetnekvéget életüknek.

Pál apostol a problémák gyökerére mutat rá: a világméretûválságot – az egészség válságát is – az ember önzése okozza.Pál konkrétan megnevezi, milyen okok vezettek a „nehéz idõkbeálltához”. Érdekes, hogy ma már vannak olyan szociológu-sok, akik „kollektív önimádat”-ról mint egész társadalmakrajellemzõ magatartásról beszélnek. Pál a „nehéz idõk”-et jelle-mezve az önzés jellemzõ formáit sorolja fel. A legszembetû-nõbb ezek közül a pénz imádata. Megdöbbenve láthatjuk eszavak teljesedését: olyan korban élünk, amikor a gazdaságinövekedés, profithajszolás minden másnál fontosabbá vált. Akegyetlenség a fegyveres konfliktusok egyik kísérõjelensége,de békeidõben is ott lappang az emberekben az erre való haj-lam. Erõszakra, kegyetlenségre biztatnak a hatalmas költsé-gekkel készített mozifilmek, a különbözõ regények stb.Mennyire fontos, hogy óvjuk a saját lelkünket és gyermekein-két is ezektõl a befolyásoktól. Pál azt is megjövendölte, hogya végsõ idõkben az emberek beszédére a káromkodás, szülõk-höz való viszonyukra az engedetlenség, életmódjukra, szoká-saikra pedig a tisztátalanság lesz jellemzõ.


zók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelõi.Árulók, vakmerõk, felfuvalkodottak, inkább a gyönyör-nek, mint Istennek szeretõi. Kiknél megvan a kegyességlátszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Ma 1,2 milliárd ember szenved az éhezéstõl, és naponta 25 ezerfelnõtt és gyermek hal meg az éhség és a szegénység következ-tében. Nagy ellentmondása korunknak, hogy míg a szegényebbországokban alultápláltságban szenved a lakosság, a jóléti álla-mokban az emberek sokkal többet esznek a szükségesnél.

A fertõzõ betegségek, „döghalálok” száma is évrõl évre nõ.Ma naponta 50 ezren (évente 17 millióan) esnek áldozatul fer-tõzõ betegségeknek. „A fertõzõ betegségeket illetõen globális vál-ság szélén állunk. Egyetlen állam sincs biztonságban. Egyetlen ál-lam sem veheti félvállról a fenyegetést… Korunk optimizmusa,mely szerint a fertõzõ betegségek nagy részét ellenõrzés alá tudjavonni az emberiség, végzetes önteltséghez vezetett. Olyan öntelt-séghez, amely most milliók életébe kerül.” (World Health Organiza-tion: The World Health Report 2003, www.who.int) A WHO adatai sze-rint csak az elmúlt húsz évet tekintve 30, korábban nem ismertfertõzõ betegség ütötte fel a fejét, például az ebola, a HTLV-1és HTLV-2 vírusok által okozott leukémia, az AIDS, vagy a he-patitis-E és -C által elõidézett fertõzések. Nagy részük ellennincs védõoltás. Újra támadnak olyan, már leküzdöttnek véltbetegségek, mint a diftéria vagy a tbc. Napjainkban nagy riadal-mat okoz a H1N1 vírus terjedése.

A járványokon, fertõzõ betegségeken túl azonban számta-lan másfajta betegség és egészségügyi probléma is tizedeli a vi-lág lakosságát. 2003-ban a WHO fõigazgatója „globális egész-ségügyi vészhelyzetrõl” beszelt. A betegségek kialakulásábana következõ kockázati tényezõk játszanak szerepet: alultáp-


jük az evangéliumokban, hogy Jézus a gyógyításai nyomán rö-vid idõ alatt ismertté vált, nemcsak saját népe, de a pogányokkörében is. Ha Jézus nem gyógyít betegeket, sohasem alakultvolna ki körülötte tömeg, és sokkal kevesebben ismerték vol-na meg a megváltás örömhírét. Jézus egészségügyi missziójatehát nyilvánosságot teremtett számára. Ez a törvényszerûségma is érvényes: milyen keveset kellene költenünk az evange-lizációk hirdetésére, ha buzgóbban végeznénk a gyógyításszolgálatát. A gyógyulások nyomán futótûzként terjedne azevangélium ismerete.

b) A gyógyítások a nyilvánosság megteremtésén túl új ta-nítványokat is hoztak. Sokszor a meggyógyult betegek lettekJézus legodaadóbb követõi. Az egészségügyi misszió ma is újés friss munkaerõt biztosíthat az egyház számára. Milyen nagykönnyelmûség lenne ezt az áldást elmulasztani, amikor „azaratnivaló sok, de a munkás kevés” (Mt 9,37).

c) Jézus a szolgálata során felmerülõ anyagi kiadások jó ré-szét éppen abból a pénzbõl tudta fedezni, amit a meggyógyultbetegek adományoztak szolgálatára. Az egészségügyi missziótehát anyagi fellendülést is hoz az egyház számára, hatéko-nyabbá téve az evangéliumhirdetést. Mennyivel több ember-hez juthatnának el így könyvek, mennyivel több intézményalakulhatna stb.

d) Mivel Jézus ismert tanító és gyógyító volt, a zsidó veze-tõk sokáig nem mertek kezet emelni rá. Tudták, hogy a Jézustövezõ tisztelet miatt könnyen magukra haragíthatják a népetegy rosszul idõzített elfogatási kísérlettel (Mt 26,5). Az is ér-dekes, hogy Jézus kihallgatásai során egy szó sem esik a gyó-gyításairól. Talán maguk a vezetõk is tudták, hogy ezeknek acsodáknak még az említése is nehéz helyzetbe hozhatja õket.Úgy tûnik tehát, hogy a gyógyítás szolgálata egyfajta idõleges,de nem lebecsülendõ védelmet is nyújt követõi számára, késlel-tetve a gyûlölet fellángolását és az üldözéseket. Azt, aki máso-kat gyógyít, mégsem olyan könnyû gonosztevõnek kikiáltani.


Megrázó, hogy a fenti jelenségek nem egy Isten létezését istagadó, ateista világra jellemzõek. Az emberek felveszik a „ke-gyesség látszatát”, eljárnak templomokba, vallási jelszavakathangoztatnak, Isten nevét alkotmányokba is igyekeznek bele-foglalni. A felszín alatt mégis „inkább a gyönyörnek, mint Is-tennek szeretõi”, az igaz vallásosság „erejét megtagadják”.

Mindezek szem elõtt tartásával gondoljuk át újra a bibliaiegészségnevelés és az egészségügyi misszió jelentõségét!

5 Milyen áldásokat nyerhet Isten egyháza e szolgálat hûsé-ges végzése által?

Jn 5,15 • „Elment az az ember, és hírül adta a zsidóknak,hogy Jézus az, aki õt meggyógyította.”Jn 6,1 • „Ezek után elment Jézus a galileai tengeren, aTiberiáson túl. És nagy sokaság követte õt, mivelhogy lát-ták az õ csodatételeit, amelyeket cselekedett a betegeken.” Lk 8,2–3 • „És némely asszonyok, akiket tisztátalan lel-kektõl és betegségekbõl gyógyított meg, Mária, aki Mag-dalénának neveztetik, kibõl hét ördög ment ki, és Johan-na, Khúzának, a Heródes gondviselõjének felesége, ésZsuzsánna, és sok más asszony, kik az õ vagyonukbólszolgáltak néki.”Mk 1,30–31 • „A Simon napa pedig hideglelésben feküdt,és azonnal szóltak néki felõle. És õ odamenvén fölemelte,a kezét fogván, és elhagyta azt a hideglelés azonnal, ésszolgált nékik.”Vö. 1Kir 17,17–24

.....................................................................................................................

A fenti igék fontos törvényszerûségeket rejtenek. a) Az egészségügyi misszió – ha helyesen végezzük – az áldá-sok sokaságát hozza Krisztus egyháza számára. Megfigyelhet-


latokra is szert tegyünk. Keressünk embereket, akik segítségreszorulnak. Imádkozzunk a Szentlélek vezetéséért e tekintet-ben. Érdemes megfontolnunk Hetesi Zsolt fizikus (Fenntart-ható Fejlõdés Egyetemközi Kutatócsoport) szavait: „Nemze-dékünk megéri a körülöttünk levõ mesterséges világ fokozato-san gyorsuló, hatványozott ütemû összeomlását… Mivel a ma-gasan gépesített és rendkívül kifinomult egészségügy akadozikmajd elõször, törõdjünk sokat az egészségünkkel, és lehetõlegváljunk függetlenné az egészségügyi rendszertõl – például az-zal, hogy megtanuljuk, melyik fûben-fában milyen orvosságvan.” (http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes)

„Elérkezett az idõ, amikor a gyülekezet minden tagjánakrészt kell vállalnia az egészségügyi munkában.”

„Nemsokára semmilyen munkát nem tudunk végezni a prédi-kátori szolgálat terén, csak egészségügyi missziómunkát… Mind-addig nem lehettek az evangélium rendje szerinti lelkészek, amíghatározott érdeklõdést nem mutattok az egészségügyi misszióiránt: a gyógyítás, az áldás, a megerõsítés evangéliuma iránt.”

„Amikor a vallási erõszak felforgatja nemzetünk szabadságát,azok, akik a lelkiismereti szabadságért kiállnak, kedvezõtlen hely-zetbe kerülnek. Saját érdekükben, amíg lehetõségük van, képezzékmagukat a betegségek, azok okainak, megelõzésének és gyógyításá-nak tekintetében. És akik ezt teszik, a munka mezejét bárhol meg-találják. Szenvedõ embereket találnak, olyanokat, akiknek szük-ségük van a segítségre, nemcsak a saját hitünkön levõk között, ha-nem nagy számban azok között, akik nem ismerik az igazságot.”

„Komolyabban törekedjünk ránevelni az embereket az egész-ségügyi megújulás elveire. Fõzõiskolákat kellene alapítanunk, ésházról házra járva tanítanunk az egészséges ételek elkészítésénekmûvészetét. Idõsnek és fiatalnak egyaránt meg kellene tanulnia,hogyan lehet a legegyszerûbben fõzni. Ahol hirdetjük az igazsá-got, tanítsuk meg az embereket az ételek egyszerû, de étvágyger-jesztõ elkészítésére. Mutassuk meg nekik, hogy hús nélkül is lehettápláló ételeket készíteni.”

Evangélium és egészségnevelés * 3736 * Biblia és egészség

Mindezeket a nagy áldásokat látva fontos megszívlelnünk azalábbi intést: „Soha sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azegészségügyi missziós munka hatékonysága abban van, hogy a bûnbetegségében szenvedõ embereknek bemutatjuk a fájdalmak férfi-ját, aki elveszi a világ bûneit. Ha megpillantják Krisztust, elvál-toznak az Õ hasonlatosságára. A szanatóriumok alapításának cél-ja a betegek és szenvedõk biztatása arra, hogy nézzenek föl Krisz-tusra, hogy élhessenek.” (Ellen G. White: Counsels on Health, 528. o.)

6 Vegyük számba konkrét feladatainkat az egészségügyimisszió terén az idézett igék és bizonyságtételek alapján!

Hós 4,6 • „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nél-kül való. Mivel te megvetetted a tudományt, én is meg-vetlek téged, hogy papom ne légy. És mivel elfeledkeztélIstened törvényérõl, elfeledkezem én is a te fiaidról.”Vö. Péld 19,2Ésa 52,7 • „Mily szépek a hegyeken az örömmondó lábai,a ki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, akiezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!”Lk 10,8–9 • „Valamely városba bementek, és befogadnaktiteket, azt egyétek, amit elétek adnak, és gyógyítsátok abetegeket, akik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elköze-lített hozzátok az Isten országa.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Mivel Jézus és a tanítványok szolgálata nagyrészt egészségügyimisszió volt, példájukat követve nekünk is helyet kell talál-nunk e szolgálatban. Mindenekelõtt hatékony elméleti és gya-korlati képzésre van szükségünk. Fontos azonban az is, hogy a meglévõ tudásunkat használjuk, s ezáltal gyakorlati tapaszta-

III. TANULMÁNY – 2010. ÁPRILIS 17.

„Én vagyok a te gyógyítód!”

1 Miért engedi meg Isten a betegséget? Mi a betegség oka?

Rm 8,22 • „Tudjuk, hogy az egész teremtett világ egye-temben fohászkodik és nyög mind idáig.”Rm 6,23 • „A bûn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándé-ka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.” Rm 5,12 • „Annakokáért, miképpen egy ember által jöttbe a világra a bûn és a bûn által a halál, és akképpen a ha-lál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vét-keztek.”Rm 2,9 • „Nyomorúság és ínség minden gonoszt cseleke-dõ ember lelkének.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Betegségeink nagy része – a felmérések szerint kb. 80–90 szá-zaléka – visszavezethetõ a helytelen életmódra. E mögött vi-szont az egyén személyes felelõssége áll. Beszédes az is, aho-gyan az ember a környezetéhez viszonyul. Normális esetbenmagatartását a józanság, ésszerûség és a természet védelme,tisztelete jellemezné. Mérlegelnie kellene, hogy beavatkozásai-nak milyen következményei lesznek. Ápolnia, gondoznia, fej-

„Én vagyok a te gyógyítód!” * 39

„Az evangélium szolgáinak is tudniuk kell tanácsot adni azegészséges élet elveivel kapcsolatban… Minden evangéliumimunkásnak meg kell tanulnia az egyszerû kezelések végzését,amelyek enyhítik a fájdalmat, és megszüntetik a betegséget.”

„Az igazságot ma is úgy kellene hirdetni, ahogyan Krisztus tette,amikor az emberek között élt. Azoknak, akik nagy központokbangyûlnek össze, a munka mezején kellene lenniük, a betegekértmunkálkodva. Olyan helyekre kellene menniük, ahol még senkinem hallott az igazságról, és imádkozniuk, tervezniük, dolgozniukkellene, tapasztalatot szerezni a gyakorlati munkában. Krisztusnincs ma ugyanúgy jelen a világban, mint akkor volt? Nem tudjaugyanúgy meggyógyítani a betegeket? Alakuljanak kisebb szanató-riumok és kezelõszobák, és képezzük ki az embereket a betegségekegyszerû kezelésére. Akik elkezdik ezt a munkát, gyarapodni fog-nak képességeikben, mivel láthatatlan mennyei lények segítik õket.”

„Isten azt kívánja népe tagjaitól, hogy költözzenek vidékre,ahol letelepedve saját gyümölcsöt, zöldséget termelhetnek, és gyer-mekeik közvetlen kapcsolatban lehetnek Isten természetbeli mun-kájával. Tartsd távol családodat a városoktól, ez az én üzenetem!”

„Krisztus az élet kútforrása. Jobban megismerni Õt – erre vanszükségük az embereknek. Türelmesen, szelíden, mégis határo-zottan kell tanítani õket arra, hogyan tárhatják ki egész lényü-ket a menny gyógyító hatásainak. Ha Isten szeretetének napsu-gara fénnyel árasztja el a lélek homályos zugait, akkor eltûnik anyugtalanság, kimerültség, elégedetlenség, s öröm eleveníti meg alelket, erõsíti és gyógyítja a testet.” (Ellen G. White: Bizonyságtételek, 7.köt., 62. o.; Evangelizálás, 523. o.; Counsels on Health, 506. o.; Bizonyságtéte-lek, 9. köt., 161. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 93., 172. o.; An Appeal for Self-supporting Workers, 38–39. o.; Válogatott üzenetek, 2. köt., 358. o.)

Az e heti adomány az Életpont Nonprofit Kft.-t támogatja. – A bózsvai és a törökkoppányi Biblia-táborok fenntartására

és fejlesztésére szánt adomány


színe nem volt fehér vagy sápadt, hanem pirospozsgás, az egész-ség gazdag színárnyalatától ragyogott. Éva is nemes testtartású ésnagyon szép volt. Az ember minden testi-lelki képességét tökéle-tesnek teremtette Isten, tökéletes épségben és egészségben. Istenolyan nagy életerõvel ajándékozta meg az embert, hogy ellenállta felszaporodó betegségeknek, amelyeket romlott szokásai hoztakrá hatezer éven keresztül… Ha Ádám a teremtésekor nem nyertvolna hússzor annyi életerõt, mint amennyivel most bírnak azemberek, akkor a jelenlegi szokások mellett már kipusztult volnaaz emberiség, mivel áthágja a természet törvényeit.” (Ellen G.White: Az én életem ma, 128. o.)

Az egészség az Isten erkölcsi és természeti törvényei irántiengedelmesség következménye. Krisztus evangéliuma meg-szabadít bennünket az egészségünket veszélyeztetõ rossz szo-kásainktól, és erõt ad az egészséges életmód kialakításához.Ezáltal sok bajt elkerülhetünk. Ha az öröklött betegségek,balesetek, valamint a sátáni támadások következtében minketsújtó betegségeket viselnünk is kell, kiváltságunk és kötelessé-günk, hogy az evangélium áldásai révén elkerüljük azokat akóros állapotokat, amelyek a helytelen életmód, a bûn törvé-nye szerinti élet következményei.

2 Hogyan szerzett jogot Jézus a gyógyításra? Hogyanfügg össze a megváltás és a gyógyítás?

Ésa 53,4–5 • „Betegségeinket õ viselte, és fájdalmainkathordozta, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetikés kínoztatik Istentõl! És õ megsebesíttetett bûneinkért,megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek bünteté-se rajta van, és az õ sebeivel gyógyultunk meg…1Pt 2,24 • „Aki a mi bûneinket maga vitte fel testében afára, hogy a bûnöknek meghalván, az igazságnak éljünk:akinek sebeivel gyógyultatok meg.”


lesztenie kellene a rábízott területeket. Ez volna etikus, és har-móniát is eredményezne az élõ és élettelen világgal.

Ehelyett az emberek ma általában etikátlanul, erkölcstelenülbánnak a természettel: megsértik a törvényeit, értelmetlenül ki-használják erõforrásait, csak a rövid távú érdekek és pillanatnyihaszon szerint mérlegelnek. Mindennek következménye a meg-bomlott rend, az életet veszélyeztetõ egyensúlyzavar, a föld, avíz, a levegõ egyre növekvõ szennyezõdése, ökológiai kataszt-rófaveszély stb. Összegezve, egy szóval: a bûn. A Bibliában abûn a törvény áthágását jelenti, amely végül is halálhoz vezet.

A betegségek sokféle okát a Biblia egy közös gyökérre ve-zeti vissza. A legbetegítõbb tényezõ az emberben mélyen gyö-kerezõ önzés, ami a bûn. Ennek áttételes variációi millióféléklehetnek. Vannak esetek, amelyek nem szerzett, hanem hozottbetegségeket jeleznek, például velünk született rendellenes-ség. Ha nem is maga a beteg személy, de például a szülei hely-telen életmódja, gondatlansága, az õsei bûnei, esetleg orvosimûhiba, vagy épp az emberiség bûne, a levegõ, a víz, a föld, atáplálék szennyezése állhat a háttérben. Bármely formában je-lentkezzék is, a gyökér a bûn.

A helyes életmód a testi-lelki egészség megismerését, meg-óvását, fenntartását foglalja magában. Ennek követése a Bibliá-ban azon a felismerésen alapszik, hogy Isten az alkotója minda fizikai, mind az erkölcsi törvényeknek. Ha ezekhez alkalmaz-kodunk, összhangba kerülünk Istennel, s ha eltávolodunk etörvényektõl, az pedig a Teremtõtõl való elszakadáshoz vezet.A fizikai törvény áthágása egyenlõ az erkölcsi törvény áthágá-sával, mert a kettõ szorosan, elválaszthatatlanul összeszövõdik.Alkotónk beleírta törvényeit mind fizikai, mind lelki téren azemberbe, minden idegszálába, minden izmába, minden képes-ségébe. Ha ezekkel visszaélünk, megsértjük a törvényt.

„Amikor Ádám kikerült Teremtõje kezébõl, termete magas ésszép, arányos volt. Több mint kétszer olyan magas volt, mint je-lenleg a földön élõ emberek. Arcvonásai tökéletesek voltak. Arc-


hünktõl. Van lehetõség a testi-lelki gyógyulásra. Õ az, „akimegbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegsé-gedet” (Zsolt 103,4).

Megváltónk földi életében többet gyógyított, mint tanított.Látta, milyen beteg állapotban van az emberiség, és személye-sen minden ember, ezért könyörült rajtunk. E tettével kinyilat-koztatta, hogy nem Õ a betegség okozója, nem Õ a halál szer-zõje. Krisztus a betegségek gyógyítója, a halál legyõzõje, nempedig a teremtõje. Ezzel elnémította a legnagyobb vádat – me-lyet az Ellenség oly sikeresen elhintett az emberek között –,miszerint Isten a felelõs a rosszért, a szenvedésért, a betegsége-kért és a halálért. Krisztus feltámadt, és híveinek a feltámadásreményét adta, megszüntetve ezzel a legnagyobb félelmet,amely az embert egész életében megkötözheti: „És megszaba-dítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükbenrabok voltak.” (Zsid 2,15)

A Szentírás arról tanúskodik, hogy a megváltás a fizikai lé-nyünk egészségének helyreállítását is munkálni kívánja. „AzÚr Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy fáradhatatlanul szol-gálja az ember szükségleteit. Elvette erõtlenségünket, hordoztabetegségeinket (Mt 8,17), hogy az emberiség minden nyomoránenyhíthessen. Azért jött, hogy levegye rólunk a betegség, a nyo-mor és a bûn terhét. Isten azért küldte, hogy az embernek tö-kéletes gyógyulást hozzon, egészséget, békességet adjon neki, éstökéletessé tegye jellemét.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán,13. o.)

Ha az ember „hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nél-kül”, hol van jelentõsége az Isten természeti és erkölcsi törvé-nyei iránti engedelmességnek? Jakab apostol válaszol erre:„Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ma-gában.” (2,17) Az egészséges életmód nem vált meg bennün-ket, de következménye a megváltásnak. Ha igazán hiszünkKrisztusban, a Szentlélek segít olyan helyes életmódot kialakí-tani, amelynek révén tettre készek és erõsek lehetünk.


1Kor 6,19–20 • „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testeteka bennetek lakozó Szent Lélek temploma, amelyet Isten-tõl nyertetek, és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vé-tettetek meg; dicsõítsétek azért az Istent a ti testetekbenés lelketekben, amelyek az Istenéi.”Rm 12,1 • „Kérlek azért titeket, atyámfiai, az Isten irgal-masságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élõ, szent ésIstennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Isten gondoskodott a bûntõl való szabadításról, a megváltás-ról, a gyógyításról. A természetbe, a növényekbe, az állatok-ba, az ember testébe beleírta a gyógyítás üzenetét. Ha meg-sértjük, megvágjuk a fát vagy a kezünket, tudjuk, mi történik.Azonnal, külön intézkedés nélkül beindulnak a háttérben, ké-szenlétben várakozó gyógyító erõk. A növény speciális vála-dékkal heget képez. Az ember sebébõl patakzó vér hamar el-apad, mert azonnal mûködésbe lép a véralvadás hihetetlenülösszetett, de igen eredményes folyamata. S pár perc múlva márnyoma sincs a vérzésnek.

Így van ez a bûnnel és a szabadítással is. Isten, mielõtt az em-ber elkövette volna a törvényszegést, már a világ megalapításaelõtt gondoskodott a megváltás tervérõl, hogy legyen szabadu-lásunk (1Pt 1,20; Jel 13,8). Az Atya és a Fiú közös döntése ésterve volt ez, mentésünk érdekében, hogy ne vesszünk el, neuralkodjon rajtunk a halál. Jézus Krisztus a Golgotán megho-zott áldozatában magára vette minden ember bûnét – elõre,mielõtt bárki is igényelte volna ezt. Mindezt elõrelátó és men-tõ szeretetbõl! Mert Õ teremtette az embert, Õ is váltja meg,szereti keze alkotásait, sorsunk iránt nem közömbös. Kétezerévvel ezelõtt – az Atyával meghozott közös döntés szerint –ezt a tervet meg is valósította. Így megszabadulhatunk bûnter-



„Bár viselkedésmódunk és lelkiségünk között szoros kapcsolatvan, üdvösségünket nem nyerhetjük el helyes magatartásunk ré-vén. Sõt a keresztény viselkedésmód a megváltás természetes gyü-mölcse, és így Krisztusnak a Golgotán értünk hozott áldozatánalapszik.” (Seventh-day Adventists Believe – A Biblical Exposition ofFundamental Doctrines, 280. o.)

A Szentlélek képessé teszi a keresztény embert arra, hogyIsten törvényének engedelmeskedjék. „Az én Lelkemet adombelétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban jár-jatok, és az én törvényeimet megõrizzétek és betöltsétek.”(Ezék 36,27)

3 Hogyan gyógyított Jézus?

Mk 9,17–19 • „»Mester, idehoztam hozzád az én fiamat,akiben néma lélek van. És ahol csak elõfogja, szaggatja õt,õ pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad.Mondtam hát a tanítványaidnak, hogy ûzzék ki azt, denem tudták.« Õ pedig felelvén néki, mondta: »Ó, hitetlennemzetség, meddig leszek még veletek? Meddig szenved-lek még titeket? Hozzátok õt hozzám.«”Jn 5,14 • „Ímé meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogyrosszabbul ne legyen dolgod!”Ap csel 10,38 • „A názáreti Jézust, mint kente fel õt az Is-ten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévénés meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalmaalatt voltak, mert az Isten volt õvele.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................


„A Megváltó minden egyes gyógyítását felhasználta arra, hogymennyei alapelveket ültessen az emberek szívébe és lelkébe. Ezvolt munkájának a célja. Földi áldásokat hintett, hogy az embe-rek szívét kegyelme evangéliumának befogadására késztesse. (…)

Jézus nem mellõzött egyetlen embert sem; minden emberbenértéket látott. Gyógyítását mindenkinek felkínálta. Bármilyencsoportban munkálkodott, idõhöz és körülményekhez szabott ok-tatást adott. Ha látta, hogy valaki semmibe veszi vagy bántal-mazza embertársát, még jobban tudatosult benne, hogy teremt-ményeinek milyen nagy szükségük van az Õ istenemberi megér-tésére. Reményt akart ébreszteni a legdurvábbak, a legkevésbéígéretesek szívében is; arra biztatta õket, hogy õk is feddhetetlen-né és bûntelenné válhatnak, olyan jellemre téve szert, amely Is-ten gyermekeiként mutatná be õket.

Sokszor találkozott Sátán foglyaiként vergõdõ emberekkel,akiknek nem volt erejük kitörni e csapdából. Ezekhez a csüggedt,beteg, megkísértett, elbukott emberekhez Jézus a legnagyobb ta-pintattal és részvéttel szólt; azt mondta, amire szükségük volt, ésamit megértettek. Mások éppen közelharcot vívtak a lelkek ellen-ségével. Ezeket kitartásra bátorította, arról biztosítva õket, hogygyõzni fognak, mert Isten angyalai mellettük állnak, és gyõzelem-hez segítik õket. (…) Ha Krisztusban csupán mint a világ Meg-váltójában hiszünk, lelkünk soha nem fog meggyógyulni. A hit,amely üdvösséghez vezet, nem csak az evangélium igazságainakelfogadása. Az igazi hit az, amely személyes Megváltójaként fo-gadja el Krisztust… Sokan a hitet csak állásfoglalásnak tartják. Amegmentõ hit azonban egyezség, amely által azok, akik befo-gadják Krisztust, szövetséges viszonyba lépnek Istennel. Az élõhit az erõ fokozódását, a gyermeki bizalmat jelenti, amely ál-tal Krisztus kegyemébõl a lélek diadalmas hatalommá lesz.

A hit erõsebb, mint a halál. Ha a betegek hitben a hatalmasGyógyítóra néznek, az eredmény csodálatos lesz. E hit nyomántestük-lelkük megelevenedik.” (Ellen G. White: A Nagy Orvos láb-nyomán, 15., 17., 37. o.)

szolgálatra, nagyobb eredményt látnánk. A szegények terheinkönnyíteni, a betegeket gondozni, a szomorúakat és gyászolókatvigasztalni, a tudatlanokat tanítani, a tapasztalatlanokat taná-csolni kell. Sírjunk a sírókkal, és örüljünk az örülõkkel! A meg-gyõzés erejével, az ima hatalmával – Isten szeretetének erejével –,ez a munka nem lesz, nem lehet gyümölcstelen.

Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az orvosi misszió céljabûnbeteg férfiakat és nõket odavinni a Golgota Emberéhez, akielveszi a világ bûneit. Õt szemlélve átalakulnak az Õ képmá-sára. Bátorítsuk a betegeket és szenvedõket arra, hogy tekintsenekJézusra, hogy életük legyen. (…)

Sokan nem hisznek Istenben, és az emberekbe vetett bizalmu-kat is elveszítették. De értékelnek minden együtt érzõ és segítõ-kész cselekedetet. Szívük megindul, amikor látnak valakit, akiföldi dicsõítést vagy ellenszolgáltatást nem igényelve jön el ottho-nukba, szolgál a szegényeknek, táplálja az éhezõket, felruházza amezíteleneket, vigasztalja a fájó szívûeket, és mindenkinek a fi-gyelmét gyengéden hívja fel Krisztusra, hiszen az ember csak kö-vete az Õ könyörületének és szánalmának. Ezt látva hála és hitébred az emberekben. Látják, hogy Istennek gondja van rájuk, éskészek meghallgatni Igéjét, ha megnyitják elõttük…

Mindenütt találkozunk betegségekkel. A legtöbbet meg lehetneelõzni az egészség törvényeire való odafigyeléssel. Az emberekneklátniuk kell, milyen hatással van az egészségügyi elvek követésetesti-lelki állapotukra, és mind a jelen, mind az eljövendõ életük-re. Meg kell értetni velük, hogy mi a felelõsségük a testük iránt,amelyet Teremtõjük alkalmassá tett arra, hogy a Lélek lakóhelyelegyen, és azt akarja, hogy hû sáfárai legyenek. Tudatosítaniukkell a Szentírás igazságát: »Ti az élõ Isten temploma vagytok,amint az Isten mondta: Lakozom bennük, és közöttük járok; ésleszek nékik Istenük, és õk én népem lesznek.« (2Kor 6,16) Ahe-lyett, hogy az egészségügyi törvények megtartását áldozatnakés önmegtagadásnak gondolnák, felbecsülhetetlen áldásnakfogják tekinteni, amint valójában az is.


4 Hogyan kövessük Megváltónkat a gyógyítás terén is?

Mt 10,7–8 • „Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván:Elközelített a mennyeknek országa. Betegeket gyógyítsa-tok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ör-dögöket ûzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.” Lk 10,8–9, 17 • „»Valamely városba bementek… gyógyít-sátok a betegeket, akik ott lesznek, és mondjátok nékik:Elközelített hozzátok az Isten országa.« Visszatért… ahetven tanítvány örömmel, mondván: »Uram, még az ör-dögök is engednek nékünk a te neved által!«” Ap csel 5,16 • „…hozva betegeket és tisztátalan lelkektõlgyötretteket: akik mind meggyógyultak.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

„Sátán ügynökei vették birtokukba az embereket. Az Isten lakhe-lyéül teremtett emberi testek démonok lakóhelyévé lettek. Érzé-keiket, idegeiket és szerveiket természetfölötti lények a leghitvá-nyabb vágyak kielégítésére késztették. Az embereket gonoszok lé-giói vették birtokukba, és arckifejezésükre a démonok nyomtákrá bélyegüket.

Az emberek szíve mindenütt kiált valami után, ami hiányziknekik. Olyan erõre vágynak, amellyel le tudják gyõzni a bûnt,olyan erõre, amely megszabadítja õket a gonoszság fogságából, ésegészséget, életet, békességet ad… Csak Krisztus módszerével lehetigazán közel jutni az emberekhez. A Megváltó az emberek közément azzal a vággyal, hogy a jólétükön munkálkodjon. Együttér-zést tanúsított irántuk, betöltötte szükségleteiket és megnyerte bi-zalmukat. Azután így szólt hozzájuk: »Kövessetek engem!«

Személyes szolgálattal kell az emberek közelébe jutnunk. Hakevesebb idõt fordítanánk a prédikálásra, és többet a személyes


Ki gyógyulhat meg? Különféle viszonyulás figyelhetõ meg abetegséghez:

• vannak, akik ragaszkodnak a betegségeikhez – mintegyéletprogramot és állandó témát, elfoglaltságot jelent számukra,

• mások azt mondják, hogy szeretnének gyógyulni, de nemtesznek érte semmit (vagy nem eleget),

• vannak, akik akarnak meggyógyulni, és meg is tesznekmindent, hogy visszanyerjék az egészségüket.

Dániel és társai „kerülték azt, ami gyengíthette volna képessé-geiket… Olyan életelveket követtek, amelyekkel együtt járt értel-mi képességeik fejlõdése… Fizikai erõnk, állóképességünk, éle-tünk hossza és értelmi képességeink változhatatlan törvényektõlfüggnek. Ha az ember ezeknek a törvényeknek engedelmeskedik,legyõzheti önmagát, legyõzheti saját hajlamait, gyõztes lehet har-cában »a fejedelemségek, hatalmasságok, az élet sötétségének vi-lágbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek a magasságbanvannak« (Eféz 6,12). (…) Babilon királyi udvarában mindenország képviseltette magát tehetséges, természetes képességekkelgazdagon megáldott, a legnagyobb mûveltséget elsajátított embe-rekkel. A héber ifjak kiváltak mindannyiuk közül. Fizikai erõ-ben és szépségben, szellemi frissességben és irodalmi mûveltség-ben utolérhetetlenek voltak. Egyenes tartásuk, határozott, rugal-mas járásuk, tiszta tekintetük, józan gondolkodásuk, kellemes le-heletük helyes szokásokról és olyan emelkedettségrõl tanúskodott,amellyel a természet tünteti ki azokat, akik törvényeinek enge-delmeskednek.” (Ellen G. White: Próféták és királyok, 301., 303. o.)

Isten „a mi gyógyítónk”, aki megtanít a legegyszerûbb, ter-mészetes eszközök alkalmazására, amelyek által egészségünketmegõrizhetjük, illetve betegségeinkbõl meggyógyulhatunk.Hiszen Õ nemcsak a legjobb ismerõje a természetnek, hanemannak teremtõje és törvényadója is! Õ az, aki a „keserût édes-sé” (2Móz 15,22–25) teheti átvitt értelemben is, amennyibenbetegségeinkbõl áldott tapasztalattal vezet ki, vagy különlegeslelkierõt és kegyelmet ad azok elhordozásához.


Az evangélium minden szolgájának éreznie kell, hogy az egész-séges élet elveinek tanítása a rájuk bízott feladatok egy része. Er-re a munkára nagy szükség van, és a világ nyitott rá.” (Ellen G.White: A nagy Orvos lábnyomán, 90–94. o.)

5 Melyek a gyógyulás feltételei az ember részérõl? Mi Is-ten akarata a beteg emberre nézve? Milyen ígéreteink

vannak a gyógyulásra?

2Móz 15,26 • „Ha a te Uradnak, Istenednek szavára hûsé-gesen hallgatsz, és azt cselekszed, ami kedves a szemeielõtt, s figyelmezel az õ parancsolataira, és megtartodminden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegsé-gek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert énvagyok az Úr, a te gyógyítód.” Dn 1,11–15,20 • „Mondta Dániel a felügyelõnek: »Tégypróbát, kérlek, a te szolgáiddal tíz napig, és adjanak né-künk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy aztigyunk. Azután mutassák meg néked a mi ábrázatunkatés amaz ifjak ábrázatát, akik a király ételével élnek, ésaszerint cselekedj majd a te szolgáiddal.« És engedett né-kik ebben a dologban, s próbát tett velük tíz napig. És tíznap múlva szebbnek látszott az ábrázatuk, és testben kö-vérebbek voltak mindazoknál az ifjaknál, akik a királyételével éltek… Minden bölcs és értelmes dologban,amely felõl a király tõlük tudakozódott, tízszerte okosab-baknak találta õket mindazoknál az írástudóknál és va-rázslóknál, akik egész országában voltak.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................


törvényeinek áthágása miatt kialakult állapottól. Betegség eseténmeg kell állapítani, hogy mi a kór okozója. Az egészségre károskörülményeken változtatni kell, a rossz szokásokat el kell hagyni,majd támogatni kell a természetet a tisztátalanságok eltávolítá-sában és a megfelelõ állapot helyreállításában.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 78. o.)

A gyógyulás érdekében legelõször is meg kell találnunk azokot, amely kiváltotta a kórt, rá kell jönnünk az eredetére.Azután el kell hagyni a káros szokásokat, és végül segíteni kellszervezetünket a helyreállító munkában.

A Biblia a „Szentlélek templomának” nevezi testünket,amelyben Isten szeretne lakozni. Tisztátalan szokásokkal,megtûrt bûnökkel, indulattal, haraggal, féltve õrzött károsszenvedélyek ápolásával együtt lakozhat-e? Aki tudatosan„megrontja Isten templomát, megrontja azt az Isten” (1Kor3,16–17) – jelenti ki az Írás. Nem valami kívülrõl jövõ „ostor-ral”, „visszavágással” – amint oly sokan képzelik – „veri meg”az embert, hanem csupán hagyja, szomorúan megengedi, hogyaz általa teremtett egészségügyi törvények áthágása beérjenbetegségek, testi-lelki erõcsökkenés stb. formájában. Tiszte-letben tartja szabad választásunkat, még a saját életünk pusz-títása árán meghozott döntéseinket is. Mert „ahol az ÚrnakLelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17). Természeti törvényeitazonban nem változtatja meg csupán azért, hogy kedvezzenpéldául a cigarettázás vagy az éjszakázás szokásának, a dühki-töréseknek, elszabadult indulatoknak egy-egy ember életében.

Az ok-okozati törvények minden ember életében ugyan-azok. A vérkeringésnek, az emésztésnek, a légzésnek stb.ugyanazok a biokémiai útjai mindegyikünk esetében. Más ésmás genetikai örökséggel születünk ugyan, de az élet mûködé-sének törvényei azonosak. Kinek mi a „gyenge láncszeme” –ez sok összetevõtõl függ –, ott jelentkezik legelõször a beteg-ség, vagy annak elsõ jele. A Teremtõ jelzéseket épített tes-tünkbe, éhséget, szomjúságot, jó vagy rossz közérzetet, fá-


Sok betegséget kerülhetünk el azonban, és nagymértékbenegészségesek lehetünk, ha teljesítjük azt a feltételt, amit a fen-ti ige tartalmaz, vagyis megtartjuk Isten rendeléseit mind azerkölcsi parancsolatok, mind a természet törvényei terén.

Hatalmas kiváltság és lehetõség mindannyiunk számára,hogy éljünk az Isten által felkínált és kinyilatkoztatott élet-módbeli alapelvekkel. A Teremtõ ezt nem kényszerként erõl-teti ránk, hanem ajándékként kínálja fel. Isten nem valami jótakar elvenni tõlünk, hanem csak a rosszat. A bûnt, a betegítõtényezõket, és helyettük egészséget, életet akar adni. Szaba-don dönthetünk: elfogadjuk vagy elutasítjuk.

Az a tapasztalat, hogy az ember általában rendkívül nehezenhiszi és fogadja el, s fordítja saját javára a gyógyulás Isten ad-ta lehetõségét. Sokszor kerülõ utakat, kitérõket tesz, mielõttaz igazi megoldással szóba állna. Sokszor inkább a halált vál-lalja, mintsem elfogadja a kinyújtott, gyógyító kezet. Ezzel aszomorú ténnyel is gyakran szembesülünk.

Nem véletlenül kérdezte Krisztus régen, és kérdezi most istõlünk, személyesen: „Akarsz-e meggyógyulni?” Bár a szánk-kal talán azt mondjuk: „Akarok! Hogyne akarnék!” – de a ká-ros, egészségromboló testi-lelki szokásainkról le akarunk-e, letudunk-e mondani? Belátjuk-e, hogy változtatnunk kell, és aváltoztatáshoz erõt kell igényelnünk. A dolgok gyökeréig kellhatolnunk, ha valódi változást, gyógyulást akarunk. Vagymegelégszünk a felszíni tünetek elnémításával pirulák, kemi-káliák igénybevételével?

A bibliai alapú gyógyítás folyamán az ember aktív. Használ-ja egész személyiségét, fizikai valóját, értelmét, belátását, aka-ratát, és gyakorlati lépéseket tesz a gyógyulás érdekében. Ezméltó az emberhez! Mind testi, mind lelki téren – a Teremtõtörvényeinek ismeretében – engedelmeskedhet az élet törvé-nyeinek. Pontosan fogalmaz a XIX. századi szerzõ a betegségés a gyógyulás lényegét illetõen: „A betegség a természet erõfe-szítése, amellyel a szervezet igyekszik megszabadulni az egészség


„Én vagyok a te gyógyítód!” * 5352 * Biblia és egészség

„Sokan elvárják, hogy Isten megõrizze õket a betegségektõl. Akiazonban nem ügyel a természet törvényeire, annak imáját Istennem hallgatja meg, mert hitét nem egészítik ki a cselekedetei! Haminden tõlünk telhetõt megteszünk az egészségünk érdekében,akkor kérhetjük törekvéseinkre Isten áldását, és a legjobbakatvárhatjuk el. Õ meg fogja hallgatni imánkat, szent nevének di-csõítésére. Azt azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy sajátmagának is van tennivalója. Isten nem fogja csodaképpenmegõrizni azok egészségét, akik az egészség szabályai iránt kö-zönyösek, és így a betegség biztos útjára lépnek.” (Ellen G. White:Keresztény életmód, 116. o.)

Az igazi ima alázatot, belátást, változási szándékot rejt ma-gában, Isten megjobbító akaratára támaszkodik. Így van ez agyógyulásnál is. A belátás, az elrontott dolgok helyrehozata-lának vágya, az õszinte átadás, a jobbulás érdekében kért segít-ség elfogadása indítja el a segítségül hívást.

Ahogy a böjt hatására a szervezetbõl kezdenek eltávozni atisztátalanságok, úgy a könyörgés és Isten elõtti alázat hatásá-ra a böjt alatt nyitottak leszünk arra, hogy Urunk felszínrehozza a meg nem bánt vagy fel nem ismert bûneinket, ame-lyek lehetséges okozói a betegségünknek. Ha komolyan kér-jük Istent, hogy segítsen megvizsgálni az életünket, rá fog ve-zetni bennünket, miben kell megváltoznunk, és erõt is ad,hogy ezt megtehessük.

„Azok számára, akik egészségük helyreállításáért imádságra ké-rik testvéreiket, világossá kell tenni, hogy Isten törvényének meg-rontása – vonatkozzék az testiekre vagy lelkiekre – bûn, amit megkell vallaniuk és el kell hagyniuk, ha el akarják nyerni áldását.”

„Isten Igéjébõl eligazítást kapunk arra, milyen a betegekgyógyulásáért mondott különleges ima. Az ilyen ima nagyon ün-nepélyes cselekmény, és alapos megfontolásnak kell megelõznie.Sokszor az, amit hitnek nevezünk a betegekért mondott imánál,nem más, mint elbizakodottság. Sokan saját maguk okozzák be-tegségüket mértéktelen életmódjukkal. Nem a természet törvénye,

radtságot, szájízt stb., hogy tanuljuk meg érteni, olvasni éstisztelni testünk törvényeit.

„A Megváltó a vérén megváltottak fölé hajol, és kifejezhetetlenszelídséggel, szánalommal így szól: »Akarsz-e meggyógyulni?«(Jn 5,6) Megparancsolja, hogy kelj fel egészségesen, békében. Nevárj, amíg érzed, hogy meggyógyultál! Higgy szavának, és telje-sül! Állj akaratoddal Krisztus oldalára! Szolgálj neki, cselekedjszava szerint, és erõt fogsz kapni! Bármilyen bûnös szokásba,uralkodó szenvedélybe merül is bele az ember hosszú idõn át,amely parancsol testnek és léleknek, Krisztus meg tud és meg iskíván szabadítani attól.” (Ellen G. White: Jézus élete, 160–161. o.)

6 Hogyan imádkozzunk a betegekért? Miért a böjt és a kö-nyörgés a leghathatósabb eszköz a gyógyulás érdekében?

Jak 5,13–16 • „Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék.Öröme van-é valakinek? Dicséretet énekeljen. Beteg-évalaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, ésimádkozzanak felette, megkenvén õt olajjal az Úr nevé-ben. És a hitbõl való imádság megtartja a beteget, és az Úrfelsegíti õt. És ha bûnt követett is el, megbocsáttatik né-ki. Valljátok meg bûneiteket egymásnak, és imádkozzatokegymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos azigaznak buzgóságos könyörgése.” Zsolt 139,23–24 • „Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerdmeg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gon-dolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnakvalamilyen útja? Vezérelj engem az örökkévalóság útján!”Mt 17,21 • „Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha kö-nyörgés és böjtölés által.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................


sem a szigorú tisztaság alapelvei szerint élnek. Mások pedig azevés, ivás, öltözködés és munka terén kialakított szokásaikkalhágják át az egészség törvényeit. Sokszor valamilyen bûn az érte-lem vagy a test gyengeségének az oka. Ha az egészség áldásábanrészesülnének, sokan közülük továbbra is ugyanolyan meggon-dolatlanul semmibe vennék a természet és a lelki élet törvényeit,úgy okoskodva, hogy ha imájukra válaszként Isten meggyógyítjaõket, nyugodtan gyakorolhatják tovább egészségtelen szokásaikat,és korlátlanul kielégíthetik romlott vágyaikat. Isten a gyógyulá-suk érdekében mûvelt csodával bátorítaná õket a vétkezésre.

Kárba veszett munka, ha csak arra tanítjuk az embereket, hogyIstentõl várják a gyógyulásukat, de egészségtelen szokásaik elha-gyására nem figyelmeztetjük õket. Ahhoz, hogy imára válaszkéntIstentõl áldást kapjanak, szakítaniuk kell a bûnnel, és meg kelltanulniuk helyesen cselekedni. Környezetük legyen tiszta, élet-módjuk helyes! Éljenek összhangban Isten természeti és lelki tör-vényével!”

„Mindnyájan szeretnénk határozott választ kapni imánkra,mégpedig azonnal, és könnyen elcsüggedünk, ha a válasz késik,vagy nem úgy kapjuk, ahogy vártuk. De Isten túl bölcs és túl jóahhoz, mintsem hogy mindig akkor és úgy válaszoljon imáinkra,ahogyan mi szeretnénk. Õ többet és jobbat tesz értünk, mint amitkérünk. S mivel bízhatunk bölcsességében és szeretetében, ne kér-jük arra, hogy engedjen akaratunknak, hanem igyekezzünk meg-érteni és megvalósítani az Õ szándékát! Kívánságaink és érde-keink olvadjanak bele az Õ akaratába! Azok a tapasztalatok,amelyek próbára teszik hitünket, áldást rejtenek számunkra. Ál-taluk lesz nyilvánvalóvá, hogy hitünk õszinte és valódi-e; egye-dül Isten szavára támaszkodik-e, vagy bizonytalan és ingatag, akörülmények függvénye. A hit gyakorlással erõsödik. Engedjük,hogy a béketûrés elvégezze a maga tökéletes munkáját! Ne felejt-sük el a Szentírás drága ígéreteit azoknak, akik az Úrra várnak.

Azoknak, akik ima által akarnak meggyógyulni, nem szabadfigyelmen kívül hagyniuk a rendelkezésükre álló gyógyító eszkö-


zöket. Nem jelenti a hit megtagadását azoknak a gyógyszereknekaz alkalmazása, amelyeket Isten adott a fájdalom enyhítésére és atermészet regeneráló munkájának támogatására. Azzal nem ta-gadják meg hitüket, ha együttmûködnek Istennel, és igyekeznekmegteremteni gyógyulásukhoz a legelõnyösebb feltételeket.” (EllenG. White: The Ministry of Healing/A gyógyítás szolgálata, 228. o.; A nagy Or-vos lábnyomán, 156–157., 159–160. o.)

Az e heti adomány a Sola Scriptura Teológiai Fõiskolát támogatja. – Hozzájárulás a közösség által fenntartott fõiskola

mûködési költségeihez.

tisztátalan állatok részletes felsorolásakor határozottan inti né-pét: „Szenteljétek meg magatokat, mert én szent vagyok.” E sorok mutatják, hogy az életvitel, a táplálkozás összefügg azember „szentségével”, Isten szolgálatára való alkalmasságával.Isten elkülönítette népét más nemzetektõl, hogy az „õ saját né-pe” lehessen, és megajándékozta olyan elvekkel, amelyek révéntesti-lelki egészségét, képességeit a leghatékonyabban kama-toztathatja az Õ dicsõségére (lásd 3Móz 24,25). Izrael szoká-sai mindig mások voltak, mint az „evilági” szokások, mert ma-ga Isten gyermeke sem „e világból való”.

Az egészséges életvitel – túl a fizikai egészség javulásán – ajó és a rossz közötti különbségtevõ képességet is befolyásolja,akár a részegítõ ital, akár a helytelen étrend, illetve a rossz vér-keringés tekintetében. Hangsúlyos kérdéskör ez, hiszen üd-vösségünk múlik azon, hogy felismerjük-e a jót, az igazat, ésmellette tudunk-e dönteni a különbözõ élethelyzetekben. So-kan azt gondolják, hogy az étkezés, vízfogyasztás, a pihenésvagy testmozgás lényegében alig befolyásolja az értelem tiszta-ságát, és Isten felette áll a testi funkcióknak, így egészségtelenszokások mellett is tiszta maradhat értelmünk és lelkünk. Ezazonban nem igaz. Az Ige szerint az ismeretek megmutatják ajó elvek helyét és irányát, de a tiszta elvek értékének teljes fel-ismeréséhez tiszta tudatállapot, érzékeny lelkiismeret kell,amit a jó vérminõség és annak jó keringési sebessége nagybanmeghatároz. (Megfigyelhetõ például a nagy étkezések utáni ál-mosság, vagy a rossz ételtársítás utáni „tompaság”.)

A jó melletti döntéshez gyakorlati jó szokások által meg-acélozott önfegyelem, kitartó igyekezet is szükséges. Isten aztígérte népének, hogy ha erkölcsi és egészségügyi rendelkezé-seit hiánytalanul megérti és megtartja, teljesen megvédi azegészségi ártalmaktól, és az „átlagos életminõség” fölé emeli.E tekintetben is lehetünk a „világ világossága”, ahogyan Iz-raelben is látható volt az elvek követésének hasznossága a zsi-dó nép erõnléte, szívóssága, egészségi állapota tekintetében.

Egészségnevelési ismeretek az adventnép számára * 57

IV. TANULMÁNY – 2010. ÁPRILIS 24.

Egészségnevelési ismeretek az adventnép számára

1 Miért adott az Úr egészségügyi törvényeket az ószövet-ségi Izraelnek? Milyen eredménye volt e törvények meg-

tartásának? Milyen ígéretet adott az Úr népének, ha engedel-meskedik a kapott rendelkezéseknek?

3Móz 12,44–47 • „Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, szentel-jétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert énszent vagyok, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat sem-miféle állat által, amely csúszik-mászik a földön… legye-tek azért szentek, mert én szent vagyok… Hogy különbsé-get tehessetek a tisztátalan és tiszta között…”Vö. 3Móz 10,10Zsolt 105,37 • „Nemzetségeikben nem volt beteges.”2Móz 15,26 • „Ha a te Istened szavára hûségesen hallgatsz,és azt cselekszed, ami kedves a szemei elõtt, s figyelmezelparancsolataira, és megtartod minden rendelését: egyet sembocsátok rád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptom-ra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Az Ószövetségben az egészségügyi törvények leírásakor gyak-ran olvashatunk a szentségre való felhívásról is. Isten a tiszta-


Amiképpen a szombat – a testi-lelki megújulásra adott hetediknap – érvénye nem változott az évezredek folyamán, akképpenaz egészségügyi törvények is fontosak maradtak. Ezek is azemberért adattak, és az utolsó nagy küldetés hatékony végre-hajtását szolgálják: „Üdvöm a föld végéig terjedjen.” Az ad-ventnépnek adott egészségügyi törvények mintegy megerõsí-tik az elhívás Istentõl való voltát, és szerves részét képezik an-nak a prófétai üzenetnek, amely – Keresztelõ Jánoshoz hason-lóan – megfeddi az önzõ kívánságok szerinti életvitelt, érvénytszerez Isten törvényeinek, hirdeti az embert védõ szabályokváltozhatatlan, helyreállító erejét, ezzel együtt Isten vigasztalá-sát, gyógyulást adó kegyelmét.

A mértékletességi reform egyszerre hirdet szeretetet, ke-gyelmet és igazságot, következetességet, hasonlóan az evangé-liumhoz, amely Isten törvényének megerõsítése által mutat ráa krisztusi szeretet mélységeire. Az egészségügyi munkábanerkölcsi és biológiai értelemben kimeríthetetlen jóság, „kincs”,ismeretanyag rejlik, melynek tudatosítása fokozza a hívõ em-ber örömét, háláját. Segíti, hogy „neki adjunk dicsõséget, merteljött az õ ítéletének órája”. (A mértékletességi reform üzene-te bizonyos értelemben „próféciaként” értékelhetõ, hiszen Is-ten tudta, hogy világunkra betegségek özöne vár a rossz szoká-sok miatt, emellett elõre ismerte ennek az eszköznek a pótol-hatatlan segítõ erejét a misszióban, az utolsó napokban.)

3 Hogyan fejlõdött az adventmozgalomban az egészség-tudatosságra törekvés? Milyen megerõsítéseket küldött

az Úr?

1Thess 5,21–23 • „Mindent megvizsgáljatok, ami jó, aztmegtartsátok!”

.....................................................................................................................

Egészségnevelési ismeretek az adventnép számára * 5958 * Biblia és egészség

Az Izraelnek adott egészségügyi törvények küldetésük betöl-tését szolgálták, hogy jó erõnlétben, tiszta értelemmel tudjákképviselni és továbbvinni az Úr üzenetét.

2 Milyen párhuzamot láthatunk az Izraelnek és az advent-népnek adott üzenet között? Hogyan csatlakozik az

egészségügyi üzenet az utolsó idõk „prófétai küldetéséhez”?

2Móz 19,6 • „Lesztek ti nékem papok birodalma és szentnép.”Ésa 49,6 • „Sõt a népeknek is világosságul adtalak, hogyüdvöm a föld végéig terjedjen.”Jel 14,6 • „Láttam más angyalt az ég közepén repülni, aki-nél volt az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosai-nak hirdesse az evangéliumot, minden nemzetségnek,ágazatnak, nyelvnek és népnek.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Isten mindenkor olyan törvényeket, életelveket ad választottnépének, amelyek megóvják a bûnöktõl, betegségektõl, ésmegtartásuk különleges áldásokat von maga után. Mintegy is-mertetõjele ez az Úr népének. Melyik nép mondhatja el a vi-lágon, hogy olyan irgalmas Istene van, aki a legapróbb részle-tekig tanácsolja gyermekeit a fizikai és lelki élet terén? Kivált-ság és kegyelem ez, s az Úr azt szeretné, ha népe értékelné ésengedelmesen követné a kapott világosságot. Végsõ soron eza feltétele a megújulásnak is: az engedelmesség minden meny-nyei elv tekintetében.

Az az Isten, aki az ószövetségi Izraelnek törvényeket adott,az utolsó idõben választott népe számára is részletes tanácsoksoráról gondoskodott (fõként Ellen White munkássága által).

„Az 1840–50-es években egyedül az égetett szeszes italokattiltották, mivel elismerték, hogy az alkoholos állapot nem férössze Krisztus várásának reménységével. A kis alkoholtartalmúitalokkal kapcsolatban azonban engedékeny magatartást tanú-sítottak, így a sör és a bor elfogadott maradt a hívõk között. A házi bort gyógyítási célokra használták, és úrvacsorai alkal-makon is fogyasztották. Csak késõbb, 1873-ban sikerült elfo-gadtatni a hívõkkel, hogy a házi készítésû bor is vezethet ré-szegséghez, így az adventisták fokozatosan megtanulták, hogya józanság egyetlen biztos módja: az alkoholtartalmú italoktólvaló teljes és végleges tartózkodás.” (Tóth Gábor: i. m., 13. o.)

Az adventmozgalomban a mértékletesség fontossága foko-zatosan, lépésrõl lépésre tárult fel, és egyre többen ismertékfel, hogy a Jézus visszatérésére való felkészülés kapcsolatbanvan az életvitellel.

„Az Úr mindig olyan mértékû segítséget küldött népének,amilyen mértékben az újabb és újabb felismerésekre eljutottaka mértékletesség terén. Egy-egy fontos egészségvédelmi elvfelszínre kerülése után a mennytõl megerõsítés érkezett,mintegy mennyei pecsétet helyezve rá, az adott felismerés fe-lülrõl való voltának jelzésére. Ez adott bátorságot a továbbikutatásokhoz és az elvek hirdetéséhez… Isten minden jel sze-rint úgy ítélte meg, hogy sokkal jobb eredményre vezet, ha akomolyan gondolkodó hívõk maguk töprengenek és kutatnakaz egészségvédelem területén, s a fokról fokra nyert világossá-got azonnal átviszik gyakorlati életükbe. A Szentlélek türel-mes munkája eredményeként így egyre több fényt engednekbe a szívükbe és életükbe, amely eljut a »teljes délig«, s végülaz adventnép eléri az egészségügyi elvek ismeretének és kép-viselésének legmagasabb fokát. Mindeközben a hívõk egészsé-gi állapota a reform nyomán látványosan javul, és átlagon felüliállóképességük, fizikai és mentális erõnlétük kíváncsivá teszi akívülállókat. Így jár együtt majd kéz a kézben az evangéliumaz egészségügyi üzenettel, és együttesen még szélesebb körû,


A Miller-mozgalom idején Joseph Bates hajóskapitány az elsõkközött értette meg az egészségügyi szokások szerepét a testi-lelki állapottal összefüggésben, még a megtérése elõtti idõben.Egy-egy új egészségügyi elv felismerését szinte azonnal követ-te a gyakorlatban. „Rugalmas járása, egyenes tartása és energi-kussága felkeltette néhány barátja érdeklõdését. A tengeren el-töltött hosszú idõszak alatt a hajóskapitány fokozatosan, dehatározottan felhagyott azokkal a szokásokkal, amelyeketegészségére és erkölcsi ítélõképességére nézve károsnak gon-dolt. 1821-ben végleg elhagyta az égetett szeszes italokat. A kö-vetkezõ évben a kisebb alkoholtartalmú italok »mértékletes«fogyasztását is veszélyesnek ítélte, és a bort is felvette a tiltottitalok listájára. A hajózástól visszavonulva Bates felhagyott akávé és a tea fogyasztásával, miután egy éjszaka nem tudottaludni az élvezeti szerek élénkítõ hatása miatt… Keresztségeután a kapitány még komolyabban vette az egészségügyi meg-újulást… Mértékletességi csoportok szervezésébe fogott.1827-ben már létrehozója és oszlopos tagja volt az elsõ keresz-tény mértékletességi társulatnak. Egy évtizeddel késõbb – aMiller-mozgalom hatására – Bates további reformokat vezetettbe életmódjában. Krisztus visszatérésére várva lemondott ahús, a vaj, a sajt, a piték és nehéz sütemények fogyasztásáról –mindebben nagy szerepe lehetett Sylvester Graham és LarkinB. Coles adventista orvos írásainak. Gyümölcsökbõl, zöldsé-gekbõl, dió- és gabonafélékbõl álló étrendje mellett a tiszta vízmaradt egyetlen itala. Ezek a változások oly nagymértékben ja-vították egészségét, hogy élete teljes hátralévõ ideje alatt vita-litást sugárzott (nyolcvanévesen hunyt el – ezzel szemben azadventista vezetõk többsége igen gyenge egészségi állapotbanvolt ebben az idõben).” (Tóth Gábor: Gyógyulás és gyógyítás, Egy em-ber, aki nem félt a változtatástól c. fej., 12–13. o.)

Bates kapitány egyrészt tapasztalati úton, másrészt ismeret-gyûjtés, tanulmányozás által fejlõdött az egészségnevelés te-rén, amely két „vonal” ma is alkalmazható.


majd meghatározott idõnként egyértelmû megerõsítéseket kül-dött, és folytatásra szólította fel a házaspárt és a többi hívõt.

1863. június 5-én, a michigani Otsegóban egy családi áhítatalkalmával Ellen White mintegy 45 percig tartó látomást ka-pott a mértékletességi reformról, mely „otsegói látomás”-kéntvált ismertté. Ezt az eseményt tekinthetjük az egészségügyimisszió „pecsétjének”, amely által megérthetjük Isten határo-zott szándékait a szokások megújítása és az egészségügy terénvaló személyes felelõsség terén.

Az otsegói látomásban Isten megerõsítette az egészségre-form fontosságát és az evangelizációs munkában kijelölt szere-pét. Konkrét felhívásokat intézett Ellen White-hoz és az ad-ventnéphez, az étrendtõl az alkoholfogyasztáson át egészen afriss levegõ fontosságáig.

A látomástól kezdve Ellen White meggyõzõdése láthatóanmegerõsödött az egészséges elvek képviseletében. 1863-tólszóban és írásban sokat foglalkozott e területtel, sõt jelentõsösszegeket költött férjével együtt ilyen irodalmakra is. A láto-más mintegy a munka gyorsabb haladását is jelentette, és töb-ben csatlakoztak a mû ezen ágához, amikor értesültek annakisteni megerõsítésérõl (a szakemberek, orvosok közül is). El-len White szorgalmazta az egészségügyi intézmények létreho-zását is, sõt anyagilag is támogatta a szakképesítés (orvosi vég-zettség) megszerzését.

Ellen White munkásságát lényegében végigkísérte a biblikusszemléletû egészségnevelõi munka. Határozott útmutatások-kal, tanácsokkal, belsõ összefüggések megmutatásával élete vé-géig kitartóan végezte ezt a szolgálatot, s egyre több ismeretetés tapasztalatot szerzett e téren is. A hívõk számára félreérthe-tetlenül kiemelte Isten elõtti felelõsségüket az egészségtuda-tosság terén, és ennek a megszentelõdésben való segítõ szere-pét az utolsó idõben. Írásainak igazságtartalmát a modern,pénzügyi érdekektõl független tudományos eredmények iga-zolták és igazolják.

Egészségnevelési ismeretek az adventnép számára * 6362 * Biblia és egészség

eredményesebb munkát végezhetnek. Isten elõre látta, hogyaz orvos- és táplálkozástudomány hatalmas fejlõdésen megymajd át, és mindenkinél jobban tudta, hogy népének felmér-hetetlen haszon, ha e területen folyamatosan élen jár, »bizony-ságul minden népnek«. Az Úr terve ebben az esetben is töké-letes volt. A szabad választás lehetõségét mindvégig megtart-va, szelíden, mégis határozottan adta jelét támogatásának.Azonban valószínûleg itt is kimondható, hogy a mennyei ter-vezést nagymértékben beárnyékolta az emberi szûklátókörû-ség, a kényelmesség és a rögzült rossz szokások megtartása.

Hatalmas munka várt az egészségügy reformereire, de igye-kezetük ellenére sem tudott mindenkit teljesen átitatni a meg-újulás szemlélete. Az emberekre tekintés, a pártoskodás, azegyes esetekben szélsõséges, máskor megalkuvó magatartás,és egyéb tényezõk nagyban gátolták a mû egyik legfontosabbágának fejlõdését.” (Tóth Gábor: i. m., 19–20. o.)

4 Milyen szerepe volt Ellen G. White-nak az egészségügyiüzenet képviselésében? Melyik esemény (látomás) által

értette meg e terület kiemelt fontosságát?

Ésa 58,12 • „És megépítik fiaid a régi romokat, az ember-öltõk alapzatait felrakod, és neveztetsz romlás építõjének,ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

(E kérdéshez lásd a segédanyagot a függelékben: A White családés a reform.)

James és Ellen White életében szintén fokozatosan ment vég-be a reform, Isten lépésrõl lépésre vezette õket e tekintetben is,

meg életükben a helyes egészségügyi elveket. Sokan egyéni be-látásuk szerint ítélgették és méregették az egészségügyi taná-csokat, és valamit elfogadtak belõlük, más részüket pedig halo-gatták vagy elvetették. A testvérek egy része a fokozatosságalapelvét arra használta fel, hogy kényelmességét palástolja,míg voltak olyanok is, akik úgy gondolták, a mértékletesség te-rülete nem vonatkozik mindenkire, hanem fakultatív jellegû.

Isten elfogadhatatlannak és tarthatatlannak ítélte, hogy amennybõl jövõ egyértelmû tanúbizonyságok ellenére népenem értékeli kellõképpen az üzenetet, és sok esetben jóval amegismert világosság szintje alatt hagyja a mércét. Ennekeredményeként még mindig sokan betegeskedtek a testvérekés a vezetõk között, sõt még James White is bizonyos mérté-kig ennek esett áldozatul.

A tudatlanság idejét az Úr elnézte, és türelmesen várt, amíg ahívõk fokozatosan felismerik a legfontosabb egészségügyi elve-ket. Eljött azonban az idõ, amikor a további várakozás csak ahalogatást és az elkényelmesedést fokozta volna, így az elvekhaladéktalan követésére volt szükség, különben az egészségügyireform még csírájában elhal. Bár úgy tûnt, a megújulás bonto-gatja szárnyait egy-egy hívõ családon belül, azonban általános-ságban nem volt elégséges az adventisták ilyen irányú elkötele-zettsége. Isten népének gyakorlati élete jelentõs elmaradásbanvolt a mennyei óra mutatójához képest, ezért az Úr úgy látta jó-nak, hogy helye van a szeretetteljes, de határozott feddésnek.

Ellen White az újabb látomás nyomán megértette, hogy amértékletességi reform kivétel nélkül mindenkire vonatkozik,gyülekezeti tisztségtõl függetlenül – a férjét is beleértve. Bár-milyen fontos feladatot lát el egy testvér, a szervezetével szem-beni visszaélések elõbb-utóbb megtermik rossz gyümölcsei-ket, így a legyengülés, a betegségek és a korai halál miatt végülkevesebb munkát tud végezni, mint amennyire mértéktartóéletvitel és józan idõbeosztás mellett képes lett volna.” (TóthGábor: i. m., 29. o.)


5 Hogyan értékelhetjük az egészségügyi misszió elõreha-ladását az adventmozgalom kezdetétõl napjainkig?

Ésa 60,1 • „Kelj fel, világosodj, mert eljött világosságod,és az Úr dicsõsége rajtad feltámadt.”Jer 4,3 • „Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem fér-fiainak: Szántsatok magatoknak új ugart…”Mal 3,16 • „Tanakodtak egymással az Úr tisztelõi, az Úrpedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv íraték elõt-te azoknak, akik félik az Urat és becsülik az õ nevét.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

1865 tavaszán James White-ot a generálkonferencia elnökévéválasztották, azonban ezután nem sokkal a túlhajszoltságszörnyû következménnyel járt, melyet az Úr nem hárított el:1865. augusztus 16-án bénulással járó agyvérzést szenvedett,és életveszélyes állapotba került. Ellen White hetekig, állandókönyörgés mellett ápolta férjét, vízgyógyászati és elektromoskezeléseket végzett, azonban ezek nem hoztak érdemi javu-lást. 1865 telén újabb látomást kapott, amelyben Isten figyel-meztette népét: túl lassan haladnak az egészségügyi reform te-rén, a megismert világossághoz képest.

„Isten még James White esetében is megengedte a súlyosegészségi problémát, mert csak ilyen módon tudott megálljtparancsolni az önmagát nem kímélve dolgozó férfinak. Ezt azidõszakot az Úr arra használta fel a White házaspár számára,hogy még közelebb hozza és még mélyebben elméjükbe vésseaz egészségügyi megújulás minden alapelvét. Ennek fontos ré-szét képezte az az üzenet, amelyben Isten egyre határozottab-ban sürgette a mértékletességi megújulást.

E látomásban az Úr komolyan megdorgálta az adventista hí-võket, amiért csak nagyon lassan, szinte komótosan valósítják


nép elé tárni… Sehol sem található olyan súlyos ok a testi és er-kölcsi romlásra, mint e fontos tárgy, az egészségnevelés elhanya-golása terén. (…)

Isten folyamatos fejlõdést vár el népétõl. Meg kell tanulnunk,hogy az étvágy önzõ kielégítése szellemi fejlõdésünknek és lel-künk megszentelõdésének legfõbb akadálya. Az egészségügyimegújulásra való minden hivatkozásunk ellenére közülünk so-kan helytelenül étkeznek.” (Ellen G. White: Étrendi és táplálkozási taná-csok, 60., 39. o.)

6 Mit érthetünk meg az adventmozgalom eseményeibõlkorunkra nézve? Milyen felelõsséget bízott Isten a hí-

võkre az emberek egészségi állapotának javítása terén ma?

Péld 4,18 • „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnalvilágossága, mely minél tovább halad, annál világosabblesz, a teljes délig.”Rm 6,13 • „Szánjátok oda magatokat az Istennek, mintakik a halálból az életre keltetek, és a ti tagjaitokat igaz-ság fegyvereiül az Istennek.”Jel 11,18 • „…eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogymegítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak… és el-pusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”Vö. Ésa 65,25

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Az adventmozgalomban az egészségügyi elvek felismerése fo-kozatosan történt. Ahogy lépésrõl lépésre megértették egy-egy elv szerepét, az Úr megerõsítéseket küldött. Esetenként –a lassú haladás miatt – megengedett komoly próbákat, beteg-ségeket, de a kimenekedés útját is megadta. Ugyanígy van ez


Figyelemre méltó, hogy az adventmozgalom úttörõit Istenszeretettel figyelmezteti a gyorsabb haladás szükségességére.Bár 1863-tól kezdve e munka elvi szinten jó irányt vett, a gya-korlati engedelmesség terén elmaradás volt. Az egészségügyielvek követésének hiánya kihatott a nép egészségi és lelkiálla-potára, sõt a vezetõk munkaképességére is. Végsõ soron ez alemaradás gátjává vált a lelki munka haladásának is, ezért hala-déktalanul reformokat kellett végrehajtani az életmód terén,hogy az Isten által eltervezett küldetést betölthessék.

Vajon ma, amikor Ellen White egészségügyi írásai elérhetõk ésa tudományos bizonyítékok sokasága vesz körül bennünket, mi-lyen haladás, „üzenethirdetés” várható el Isten népétõl? Miértvannak betegségek és lelki erõtlenségek a gyülekezetekben, miért vagyunk fáradékonyak, elcsigázottak? Bizonyára az életvi-telünk helytelensége is szerepet játszik a jelenlegi állapotokban.

Sajnos mi is elmaradtunk az egészségügyi elvek gyakorlásaés képviselése terén, a kapott világossághoz képest, talán mégjobban, mint az adventmozgalom úttörõi. Isten pedig a nyil-vánvaló bizonyságok ismerete, de nem követése esetén meg-engedheti a betegségeket, és visszatarthatja áldásait, melyeketgazdagon áraszthatna népére, ha teljes engedelmességre jut-nánk. Szabad döntésünkre bízta, mennyire kutatjuk és követ-jük az igazságot az egészség terén, és ehhez mérten ad testi-lel-ki erõt. Az Úr e téren is „figyel és hallgat” ezekben a napokban,és várakozik arra, hogy megszületik-e bennünk az engedel-messég lelkülete, amelynek révén a magasrendû lelki üzenete-ket, tanításokat is megoszthatja népével. Ha a hívõk erõnléte,állóképessége, értelmi tisztánlátása és lelki érzékenysége lehe-tõvé teszi a mély igazságok megértését és megosztását az em-beriséggel, Isten láthatóan megáldja a választottakat, és a gyü-lekezetekben hatékonyabban végbemehet a megújulás, min-den területen.

„Az Isten által különösen vezetett és megáldott igazaktól meg-követelt önmegtagadást, alázatosságot és mértékletességet kell a


FÜGGELÉK

A White család és a reform

Barátkozás az egészségügyi elvekkel

Ellen Gould White és férje szintén nem ismerték fel azonnalés teljes egészében az egészségügyi reformációs törekvések je-lentõségét, azonban 1848 õszén változás állt be e tekintetben.Isten feltárta Ellen Gould White elõtt a dohány, a tea és a ká-vé káros hatásait. A White házaspár és Bates testvér munkájanyomán 1849-ben a pipa és a dohány igen gyorsan kikerült atestvérek kezébõl, ám a teljes tartózkodás még egy ideig vára-tott magára. 1853-ban a Review and Herald erõteljesen állástfoglalt a dohány ellen, a teáról és kávéról azonban csak vissza-fogottabb hangnemben volt szó a folyóiratban. 1855-ben azadventisták Vermontban megszavazták, hogy „elvonják a test-véri jobbot a dohány használóitól”, azonban ez sokakból el-lenérzést váltott ki. A következõ évben az ellenkezõk módo-sították álláspontjukat, és teljes tartózkodásra szólítottak felminden hívõt. Az egészségvédelmi szempontok mellett a ta-karékosság elvét is megfogalmazták, mivel az anyagiakra nagyszükség volt a bibliai üzenet terjesztése érdekében.

Az 1848-as látomástól kezdve Ellen White lassan, de bizto-san kezdte élni és tanítani a helyes egészségügyi elveket. Egy-más után intézte felhívásait a gyülekezetekhez, hogy minéltöbben változtassanak rossz szokásaikon. Kezdettõl fogva

Függelék * 69

ma is: a megismert igazságok követése révén újabb elvek hasz-nosságát értjük meg, és fokról fokra a „teljes délig” eljutha-tunk, az életmód terén is.

„Isten szeretné, ha a tökéletesség útján olyan magasra jutnánk,amennyire Krisztus ajándéka által ez lehetséges. Arra szólít felbennünket, válasszuk a jót, lépjünk kapcsolatba a menny képvise-lõivel; kövessük azokat az elveket, amelyek kialakíthatják ben-nünk Isten képmását. Írott Igéjében és a természet nagy könyvé-ben feltárta az élet alapelveit. Feladatunk ezeket az alapelveketmegismerni, és testünk-lelkünk egészségének helyreállításában Is-tennel engedelmesen együttmûködni. A legmagasabb fokra kellfejlesztenünk minden képességünket… Ezért töltsük el hasznosanazt az idõt, melyet arra fordítunk, hogy megalapozzuk és megõriz-zük testi és szellemi egészségünket.” (Ellen G. White: i. m., 14–15. o.)

A mértékletességi reform egy fõ célt szolgál: az Istennekvaló szolgálatunk teljesebbé tételét, hogy „tagjainkat az igaz-ság fegyvereiül” tudjuk odaszánni.

Az egészségügyi üzenet feladata továbbá, hogy felhívja a fi-gyelmet mindenféle „pusztító cselekedet” elhagyására, akár azemberi szervezeten kívüli, akár belüli károkozásról van szó.(Mindkettõ egyenértékû a „föld”, vagyis Isten alkotásainakpusztításával, erkölcsi értelemben.) Tekintettel arra, hogy amennyben a károkozás írmagjai, szikrái sem lesznek jelen, azelváltozásra készülõ hívõ embereknek tökéletesen meg kellszabadulniuk a „pusztítás” minden formájától, beleértve azemberi testet – mint a Szentlélek templomát – legyengítõ szo-kásokat is (1Kor 6,19–20).

Az e heti adomány a szociális osztályt támogatja. – A közösség szociális osztálya a rászorulókat anyagi

vagy természetbeni támogatásban részesíti a szükségleteknek megfelelõen és a lehetõségekhez mérten.


Részlet a Gyógyulás és gyógyítás c. könyvbõl, BIK Könyvkiadó, 2004, 13–27. o.

A világosság befogadásának kezdete

A további hónapokban az Úr türelmesen készítette elõ EllenGould White szívét annak a nagy világosságnak a befogadásá-ra, amelyet küldeni szándékozott népének. E felkészítõ mun-ka utolsó nagy mérföldkövének számított egy figyelemre mél-tó esemény. 1863 telének elsõ hónapjaiban diftériajárvány sö-pört végig Amerikán. A White fiúk közül kettõnél hirtelenfellépett a betegség valamennyi tünete: torokfájás, rekedtségés magas láz. Egy korabeli egészségreformer, dr. James C. Jack-son gyógyszerek helyett természetes kezeléseket javasolt ajárvány leküzdésére. A forró fürdõket, hûsítõ borogatásokat,mértékletes, folyékony étrendet, bõséges vízfogyasztást, a be-tegszoba gyakori átszellõztetését és gondos ápolást elõírószakember tanácsait White-ék is követték.

A fiúk állapota a kezelés eredményeként jelentõsen javult, sõtEllen White a szomszédok beteg gyermekeinél is sikerrel alkal-mazta a kúrát. Ettõl kezdve James és Ellen White érdeklõdéseegyre nõtt az egészségmegõrzõ és -javító terápiák iránt, s elkez-dõdött az életvitellel kapcsolatos publikációk megjelentetése is.

A következõ hetekben több reformer is sürgette a széles kö-rû megújulást, és igen gyorsan a figyelem középpontjába kerül-tek az öltözködéssel, étrenddel, pihenéssel, szellõztetéssel kap-csolatos elvek. Így készítette elõ az Úr a körülményeket a néhányhónappal késõbbi eseményhez, amely mind a White család, mindaz adventhívõk életére nagy hatást gyakorolt.

A felülrõl jövõ üzenet

1863 tavaszán James White feleségével együtt folytatta az egy-ház szervezeti felépítésének munkáját. Egy Battle Creek-i hí-võkbõl álló csoporttal a michigani Otsegóba utaztak, hogy támogassák az ottani evangelizációs sátor-összejöveteleket.

Függelék * 71

több nyers, zsírmentes táplálékot ajánlott, a nehezen emészt-hetõ ételek és a falánkság ellen emelt szót. Egyre konkrétab-ban megfogalmazta javaslatait, s ezzel rendkívül érzékeny te-rületre lépett, mert a testvérek aggályosan kötõdtek megszo-kott ételeikhez. Ennek ellenére vállalta a nehéz feladatot – azigeszolgálatok mellett –, jóllehet tudatában volt annak, hogyszavai sok esetben erõteljes ellenállást fognak kiváltani. Sok-szor ütközött bele szolgálata során a megcsontosodott szoká-sok falába, de soha nem adta fel a mértékletességi megújulásképviselését. Fizikai gyengesége folytán önmagán is volt alkal-ma kipróbálni a helyes elvek hatásait, és a jó tapasztalatok is-meretében egyre több erõt nyert az egészségügyi üzenet to-vábbadásához.

Vita a sertéshús fogyasztásáról

A helyes elvek felismerése nem volt akadálymentes. Az 1850-es évek elején néhány hívõ a disznóhúsról való teljes lemon-dást szorgalmazta. James White egyetértett azzal, hogy egyesállati eredetû ételek bõséges fogyasztása tompítja az értelmet,azonban nem támogatta, hogy széles körben tárgyalják a disz-nóhús teljes elhagyásának kérdését. Ellen Gould White hason-ló álláspontra helyezkedett: „Ha az egyház kötelessége, hogytartózkodjon a disznóhústól, Isten majd többek számára vilá-gossá teszi, nem csak két-három ember elõtt. Meg fogja taní-tani egyházát a kötelességére” – írta az 1850-es évek végén egylevelében. A felülrõl való világosság nem sokkal ezután meg isérkezett.

A disznóhússal kapcsolatos eset mutatja, hogy a White há-zaspár is fokozatosan jutott el az egészségügyi reform gondo-latáig. Isten még egy olyan kérdés esetében is adott idõt az át-gondolásra és a tanulságok levonására, mint a sertéshús elha-gyása.


szélybe sodorta egészségüket. Az állandó munka és a testvé-rekkel folytatott küzdelmek olyan lelki terhet jelentettekJames és Ellen számára, amelyet egyre kevésbé voltak képesekelhordozni. Az egészségügyi reform személyes komolyan-vétele azonban feltöltõdést, a fizikai és lelki megújulás lehetõ-ségét kínálta számukra is.

Ellen Gould White a látomásban kapott elveket következe-tesen be is vezette életében, és saját emberi természetének el-lenállását leküzdve szorgalmasan átalakította étrendjét. Gyü-mölcsökkel, zöldségekkel és olajos magvakkal cserélte fel ahúsféléket, amelyektõl nagymértékben függött. Nehéz állatitermékekhez szokott emésztõrendszerét rászoktatta az egy-szerû és könnyen emészthetõ növényi ételekre, sõt egy idõután kenyeret is képes volt fogyasztani, amelytõl korábbanerõsen viszolygott. Ezenfelül tanácsot kapott étkezési ritmusá-ra vonatkozóan is. Komoly szellemi tevékenységébõl és ülõfoglalkozásából adódóan a napi kétszeri étkezés bevezetését ja-vasolta számára az Úr, s ezt a tanácsot szintén követte. Nem-sokára ízlelõrendszere átalakult, étvágya jelentõsen javult, és azegyszerû növényi táplálékot is jó étvággyal fogyasztotta.

A White család élete a látomás után sem volt küzdelemtõl,sõt tragédiától mentes. 1863 õszén egyik fiúk, Henry tüdõ-gyulladást kapott. A helyi orvos hagyományos kezelése ered-ménytelennek bizonyult, és a gyermek meghalt. A gyászolószülõk alig temették el a fiukat, amikor Willie, a legkisebb ismegkapta a gyilkos fertõzést. Ekkor James és Ellen elhatároz-ták, hogy egyszerû vízkezelésekkel próbálkoznak a gyógysze-rek helyett. Ötnapi küzdelem után a gyermek élete még min-dig egy hajszálon függött, amikor az édesanya lehangoltságá-nak enyhítésére friss levegõt engedett a szobába. Elalvása utánbiztató álmot kapott. Isten megmutatta neki, hogy a friss le-vegõ, amely a jó alváshoz is szükséges, alapeleme a tüdõgyul-ladás kezelésének is. Willie az õszi, tiszta levegõ hatására való-ban jobban lett, és meggyógyult. Ettõl kezdve a rokonok és a

Függelék * 73

A hétvégét egy hívõ családnál töltötték, néhány kilométerre avárostól. 1863. június 5-én, a családi áhítat idején Ellent imárakérték fel a közös könyörgés alkalmával. Az imádság idejénhirtelen mennyei légkör vette körül a csoportot, és EllenGould White látomást kapott, amely otsegói látomás névenmaradt fenn a hívók között.

Az otsegói látomásban, amely mintegy 45 percig tartott, Is-ten felvázolta az egészségreform nagy témakörének jelentõsé-gét és az evangelizációs munkában betöltendõ szerepét. Fel-hívta a figyelmet a munka és a pihenés egyensúlyára, a testgya-korlás, a friss levegõ, a napfény, a víz gyógyító erejére, vala-mint a káros ételek és italok hatásaira. (A látomás James és El-len saját egészségügyi problémáira vonatkozó tanácsokat istartalmazott.)

Ellen White felismerte, hogy a mértékletesség messze töb-bet jelent a szeszes italok és a dohányzás elhagyásánál. A re-formnak ki kell terjednie az élet minden területére, beleértve amunkavégzést és étkezést is. A tiszta, lágy vízrõl kijelentette,hogy sokkal hatékonyabb „gyógyszer”, mint az általánosság-ban használt orvosi hatóanyagok, és határozottan kiállt amel-lett is, hogy a húsmentes étrend a legegészségesebb táplálko-zási forma.

Az otsegói látomás a mértékletességi munka mennybõl szár-mazó voltát erõsítette meg. Hatalmas ösztönzést adott a refor-mereknek a további, egyre szélesedõ munkához. James Whiteérdeklõdése olyannyira felébredt e terület iránt, hogy egész-ségre vonatkozó irodalmakat rendelt, jelentõs összegekért.

1863 júniusától kezdve Ellen Gould White azon fáradozott,hogy a számára feltárt gondolatokat minél több emberrelmegossza. Ez év nyarán átutazott Michiganen, New Yorkon ésNew Englandon, és fáradhatatlanul beszélt az egészségügyimegújulás alapelveirõl.

A megújulás egyébként a White házaspárra is ráfért, mivelmunkálkodásuk már-már mértéktelenségbe torkollott, és ve-


ugyanis számos ponton egyezést mutattak a korabeli egész-ségreformerek eszméivel (dr. Thrall, Jackson stb.), így sokanarra gyanakodtak, hogy Ellen mintegy „plagizálva”, saját elmé-letének tulajdonítva hirdeti a reformerektõl átvett ismeret-anyagot. Mivel ilyen irányú végzettsége nem volt, nem tudtákelképzelni, hogyan lehet enynyire felkészült az egészségügyikérdésekben.

A hallgatók közül többen szembesítették Ellen White-ot akorabeli egészségügyi újítók írásaival, gyanakvásuk alátámasz-tása céljából. Ellen azonban határozottan kijelentette, hogy azegészségreformerek tanulmányait nem olvasta, és nem is fog-ja addig, amíg a látomásban kapott fõ eszméket papírra nemveti. Ezt éppen azért tette így, nehogy bárki is azzal gyanúsít-hassa, hogy világosságát a korabeli orvosoktól kapta, és nemaz Úrtól.

A kételyek alapjául az szolgált, hogy az otsegói látomás in-kább megerõsítést adott, s újabb tudományos ismeretet nem,vagy csak igen kis mértékben tartalmazott. Így az akadékos-kodók könnyen összemoshatták az Ellen White által mondot-takat más tanítók írásaival, mivel az információk között átfe-dések voltak.

Miután Ellen publikálta az egészségügyi reform elveit, ké-szen állt, hogy a New York-i Danswille-ben bevezetett újításo-kat megtekintse, és azokat összevesse a látomásban látottakkal.Látogatásuk során nem vettek igénybe semmilyen kezelést,csak meghallgatták Jackson egészségügyi elõadásait, megnéz-ték a fürdõket és pakolásokat, s megkóstolták a felszolgált táp-lálékokat.

Ellen White meglepõdött, amikor látta, hogy Jackson elveisok tekintetben összhangban vannak a látomásban kijelentetteszmékkel, azonban teljes egészségben nem tudott egyetérte-ni az itt tapasztaltakkal. A pihenési program részét képezõtáncok, kártyajátékok és amatõr színjátszás világias hangula-tot adott az intézménynek, és a fizikai kezelések jó hatása

Függelék * 75

szomszédok közül sokan kérték Ellent, hogy segítsen az ápo-lásban. Ez az eset a júniusban kapott üzenet értékét továbberõsítette, és szélesítette az újítók látókörét az egészségvédel-memmel kapcsolatban.

A továbbiakban egyre erõteljesebb felhívások hangzottak elaz egészségvédelemmel kapcsolatban. Ellen White 1863 õszénmegjelenõ, Felhívás az anyákhoz címû írásában a gyermekekreleselkedõ fizikai és erkölcsi veszélyekre figyelmeztetett, s azétrend és a lelki-erkölcsi állapot közötti összefüggésekre is rá-mutatott. Összegzõ jellegû mûve azonban csak 1864 nyaránakvégén tudott megjelenni, mivel egyházi és családi kötelességeimellett nehezen talált alkalmat az írásra. A Lelki ajándékok(Spiritual Gifts) negyedik kötetében megjelent 32 oldalasegészségügyi fejezetben egyebek mellett a disznóhús teljes ki-zárásáról, az egyéb húsfélék, fûszerek, édes tészták és élvezetiszerek elhagyásáról, és a zöldségfélék, gabonák, hüvelyesek,mogyorófélék elõtérbe helyezésrõl írt.

A gyanú árnyékában

Hatalmas munka várt az egészségügy reformereire, de igyeke-zetük ellenére sem tudott mindenkit teljesen átitatni a meg-újulás szemlélete. Az emberekre tekintés, a pártoskodás, azegyes esetekben szélsõséges, máskor megalkuvó magatartás,és egyéb tényezõk nagyban gátolták a mû egyik legfontosabbágának fejlõdését.

Ez már a kezdetektõl megmutatkozott, mégpedig éppenazzal a személlyel kapcsolatban, aki az egészségügyi üzenetisteni eredetét volt hivatott képviselni elméletben és gyakor-latban.

Ellen White 1863 nyarától kezdõdõ egészségvédelmi soro-zataira sokan felfigyeltek. A hallgatók közül azonban többenhangot adtak kételyeiknek. Az Ellen White által mondottak


zeteit, jóllehet akkoriban még senki sem tudhatta biztosan egyelvrõl, hogy az valóban megállja-e a helyét.

Az emberi értelembõl származó tudás még a legnemesebbszándék mellett is hibákat rejthet. A korabeli tudósok eseten-ként kénytelenek voltak megváltoztatni nézeteiket, azonbanEllen White – a képzettség hiánya ellenére – nem hibázott azegészségvédelmi elvek terén. Sohasem kellett egy újabb elvfelismerésekor a korábbiakat korrigálnia, hanem a különbözõfelismerések logikus módon egymáshoz illeszthetõk voltak.

Azonnal felismerte a szélsõséges megnyilatkozásokat, ésküzdött a túlzó megszorítások ellen akkor is, ha azok tudo-mányos fokozattal rendelkezõ szakértõ tollából vagy szájábólszármaztak. Mintegy negyvenéves egészségügyi munkásságasorán nem befolyásolták az idõrõl idõre változó orvosi véle-mények, hanem mindvégig következetes maradt.

Ellen White olyan különleges egyszerûséggel és bölcsesség-gel tudta kezelni az akkori egészségügyi terület igen összetettrendszerét, hogy sok esetben még a szakavatott reformereketis ámulatba ejtette. A tények és körülmények egyértelmûenarra mutatnak, hogy az egészségügyi üzenet elindulása tényle-gesen és közvetlenül Isten keze nyomát viselte.

Hatalmas lelkierõ kellett ahhoz, hogy valaki különösebbegészségügyi végzettség nélkül széles körben egészségügyi té-májú üzenetet hirdessen egy olyan világban, ahol az orvosokés egyéb „képzett” szakemberek sem láttak tisztán az egész-ségvédõ elvek tekintetében. A hivatalos egészségtudománygyermekcipõben járt még, és a javasolt „gyógymódok” szintehétrõl hétre változtak. Sorra dõltek meg az igaznak vélt hipo-tézisek, és számos esetben fordult még rosszabbra a betegegészségi állapota a hibás alapokon nyugvó kezelések követ-keztében. Egy olyan világban, ahol még a „szakavatottak” isalig mertek állást foglalni az egészségvédelmi kérdésekrõl, pél-daértékû az a hit és bátorság, amellyel Ellen White képviseltea helyes elveket.

Függelék * 77

mellett meglehetõsen silány lelki tartalmat jelentettek. Más re-formerek esetében is csak részben találta vállalhatónak a beve-zetett elveket, mivel különbözött a számára felvázolt isteni ta-nácsoktól.

Ellen White-ot a késõbbiekben is nemegyszer érte az a vád,hogy egészségügyi tanításait tanult és elismert egészségrefor-mer kortársaitól veszi át. Õ azonban sohasem engedte át lel-két az ilyenfajta gyanakvás csüggesztõ hatásának, hanem ki-tartóan hirdette a megújulást.

A gyanakvás elsõ hullámának lecsendesedése után egy idõ-vel újrakezdõdtek a támadások. Többen úgy vélték, EllenWhite csak tanítja a megújulás elveit, azonban egyéni szokásaiezektõl távol állnak. Voltaképpen ez utóbbi gyanúsítás jobbanmegmételyezte az általános hangulatot, mint az elõbbi, sõtmintegy végigkísérte egészségügyi munkásságát.

Ellen White sokszor reagált e súsárlásokra írásos formábanis, és bemutatta családja étkezési szokásait, hogy elejét vegyea rosszízû pletykáknak. Nemcsak írásaival, hanem javulóegészségi állapotával is bizonyságát adta, hogy saját magáranézve is fontosnak, sõt elengedhetetlennek tartja az Isten általmutatott elvek bevezetését, jóllehet családjában a lelkiismere-ti szabadság tiszteletben tartása mindvégig alapelv maradt azebédlõasztalnál is.

A hitelesség bizonyítékai

Az Ellen Gould White által fémjelzett egészségügyi megújulásisteni eredete nem lehet kétséges a figyelmes és kutató elmeszámára. Fontos újra aláhúzni, hogy a látomástól kezdve EllenWhite egyértelmûen és határozottan kezdte képviselni a mér-tékletességi elveket, anélkül, hogy részleteiben és egészébenismerte volna a korabeli tanításokat és nézeteket. Ezenfelül fi-gyelemre méltó, hogy sohasem vette át egy-egy újító hibás né-


kenység helyett a biztosabb alapokon álló, laboratóriumi útonbizonyítható eredmények felé mozdult el, ami újabb feladatelé állította a hívõ egészségreformereket. Bár a század elejikezdetleges orvoslás mellett is nagy kihívás volt a helyesegészségügyi elvek hirdetése, a század végén, a biokémiai bi-zonyítékokat követelõ tudományos közegben sem volt köny-nyebb feladat az egészségnevelés, mint korábban.

Ellen White mögött ugyanis nem állt évtizedes kutatói te-vékenység. Ennek ellenére páratlanul pontosan és lényegretörõen, egyszerûen írt az emberi szervezetrõl és az élettanifolyamatokról, a viták, egymásnak ellentmondó elméletek,helytelen következtetések közepette. Írásait sokan csodál-kozva olvasták, és lehetetlennek vélték, hogy nincs tudomá-nyos képzettsége. Az Isten által küldött látomás, és a megélttapasztalatok teljesen kipótolták értelmében a hiányzó szak-mai felkészültséget, és a mennyei segítség az egészségügyievangelizációs munka vezéralakjává avatta õt. Természetesena késõbbiekben figyelemmel kísérte a kortárs reformerek hasz-nos és építõ elveit, s amennyiben egyezést fedezett fel az isteniútmutatással, követte azokat. Ilyen módon egyre kiforrottabb,egységesebb egészségszemlélet alakult ki a mozgalom refor-merei között.

Míg az orvosi szakma egészen a XX. század végéig a civilizá-ciós betegségek kezelését állította a középpontba, addig EllenWhite ezelõtt több mint száz évvel a megelõzést, prevencióthangsúlyozta. Ez az elv még napjainkban is igen korszerûnekszámít. A fehér lisztrõl, cukorról, húsfélékrõl, zsiradékokról,az erjedési folyamatokról, a test és lélek kölcsönhatásairól szó-ló írásai olyan pontosak és maradandóak, hogy napjainkban, afejlett tudományos környezetben élõk számára is reformgon-dolatokat képviselnek.

Egyedülálló módon rögzített olyan jelenségeket, amelyekmegfigyelése csak a mai mûszeres technikával végezhetõ el(például agyi impulzusok, lelki kölcsönhatások, gyomor-

Függelék * 79

A késõbbiekben természetesen az egyéb tudományágakmellett az orvos- és táplálkozástudomány is fejlõdésnek in-dult, és mind Amerikában, mind Európában nagy volumenûkutatói tevékenység kezdõdött. A kutatások és a tudósok szá-mának növekedése törvényszerûen maga után vonta, hogycsak az az ember mondhatott ki és publikálhatott bármilyentudományos tézist, aki állításának helyességét többéves labo-ratóriumi kutatási eredményeivel tudta alátámasztani. Ebbõladódóan a XIX. század vége felé már komoly felháborodástkeltett a büszke tudományos világban, ha valaki több évtize-des laboratóriumi kutatómunka nélkül mert kiállni állításaivalaz emberek elé. Napjaink szemléletéhez hasonlóan akkor iskomolytalannak számított bármilyen tétel kimondása szakmaiháttér nélkül, különösen az egészségügy területén.

Ezt bizonyítja a következõ idézet, amely valamivel késõbb,1888. november 14-én hangzott el Párizsban, az akkori tudo-mány fellegvárában. Louis Pasteur, a fáradhatatlan, de ekkormár megtört és idõs kutatóprofesszor ezt mondta: „Arra ké-rem hát önöket, kedves barátaim, õrizzék meg lelkükben aszent tüzet, amelyet az elsõ pillanattól fogva táplálnak. De lel-kesedésüknek a szigorú önkontroll legyen elválaszthatatlantársa. Soha ne fogadjanak el semmit, ami egyértelmû, meggyõ-zõ módon nem bizonyítható. Nehéz, embert próbáló feladathinni abban, hogy jelentõs tudományos felfedezést értünk el,s napokon, heteken, esetleg éveken át leküzdeni azt a vágyat,hogy publikáljuk. Tudom, mily nehéz erõszakot elkövetni ön-magunkon, cáfolni és esetleg szétrombolni eredményeinketújabb ellenkísérletekkel. És csak akkor hozni nyilvánosságra afelfedezést, amikor már minden lehetõ ellenhipotézis megcá-folódott. Mikor azonban végtelen sok munka és erõfeszítésután eljutunk a bizonyossághoz, a legnagyobb örömet érez-zük, amit az emberi lélek érezhet…” Ez a felfogás hatotta éshatja át a tudományt a XIX. század közepétõl napjainkig.

A tudományos világ tehát a kísérletezõ-próbálgató tevé-


Függelék * 81

emésztés mechanizmusa stb.). Emellett nemtetszését fejezteki olyan elvekkel szemben, amelyek káros voltának igazolásaszintén csak napjainkban vált lehetségessé (például túlzottmérvû elektromos kezelések, röntgensugárral végzett terápia,dohánylevél alkalmazása hörghurutra stb.).

Ellen White írásai összességében a mai legkorszerûbb táp-lálkozástudományi és életmódelveket testesítik meg. Minden-ki számára érthetõ, elsajátítható és alkalmazható ismeretanya-got nyújtott számunkra, sõt az általa írásba foglaltak bizonyosmértékig lehetõvé teszik az egészségügyi munka korszerûképviselését is az élettani alapelvek és a test-lélek összefüggé-seinek tekintetében egyaránt.

Az általa leírt elvek és tanácsok ok-okozati összefüggései-nek feltárása döntõen az elmúlt két-három évtizedben történtmeg, illetve a mai napig folyik. Az objektív táplálkozástudo-mány legújabb felméréseivel sorra támasztja alá Ellen Whiteszáz-százhúsz évvel ezelõtti leírásait, mintegy bizonyítva azokisteni eredetét. Saját szemünkkel láthatjuk igazolódni azokat asorokat, melyeket nagy részben még csak hit által fogadtak elés követtek az egészségügy úttörõi. Ami a bizonyságtételek-ben így kezdõdik: „Az Úr megmutatta nekem”, az most tudo-mányos szaknyelven megírt cikkekbõl köszön vissza.

Komoly bizonyítéknak tekinthetõ Ellen White hitelességé-re vonatkozóan, hogy a húsfélékrõl való határozott lebeszélésmellett a tejet és a tojást nem sorolta az elhagyandó táplálékokközé a XIX. század végén, bár fokozott fogyasztásukat semszorgalmazta. Ha akkoriban teljes egészében növényi alapú(vegán) étrendet javasolt volna, bizonyára tömeges méretek-ben alakulnak ki hiánybetegségek a testvérek körében, a rosz-szul kivitelezett ételpárosítások és a túlzott megszorításokmiatt.

Sokan a finomított cukor növelésével „pótolták” a húsfélé-ket, és több olyan alapanyagot is meghagytak étrendjükben(például fehér liszt, kávé stb.), amelyek rontották a test táp-


anyagellátását, s elõidézték az értékes vitaminok és ásványianyagok kiáramlását a szervezetbõl. Emiatt egyes családoknálfennállt az alultápláltság veszélye, amelyet a következõ idézettámaszt alá: „Egyesek tartózkodnak a tejtõl, tojástól és vajtól,így elmulasztják ellátni szervezetüket a megfelelõ táplálékkal.Ennek következtében legyengültek és munkaképtelenné vál-tak, s ezzel rossz hírbe hozták az egészségügyi megújulást.”

Idõre volt szükség, hogy az étrendbõl kiiktatott állati erede-tû élelmek helyére legalább ugyanolyan, sõt nagyobb tápérté-kû növényi alapanyagok kerüljenek, s így ne hiánytünet, ha-nem láthatóan javuló egészségi állapot alakuljon ki. (Például ahúsfélék helyett a rendkívüli tápértékû diófélék kerültek az ét-rendbe.)

A fokozatos étrendváltoztatás elve újabb keletû tudomá-nyos eredmény, emellett a túl drasztikus reform hátrányainakismerete sem tekint vissza nagy múltra a táplálkozástudo-mányban. Ezért is figyelemre méltóak Ellen White ezzel fog-lalkozó sorai.

Szintén elgondolkodtató, hogy a bizonyságtételekben a tej-termékek közül a sajt fogyasztását erõsen ellenzi. Ennek hát-terére csak napjainkban kezd fény derülni, amikor a táplálko-zás-élettani kutatások fejlettsége lehetõvé teszi az emésztésifolyamatok pontos követését.

Ellen White tehát különbséget tett a hús és a többi állati ere-detû termék között, és a tejtermékek esetében kritikusan írtaz oltós alvasztású, érlelt termékekrõl. Az állati eredetû élel-miszerek megkülönböztetése olyan precizitásra vall, amely –fõként abban az idõben – nem származhatott pusztán emberiértelemtõl. Elkerülte az egészségreformerekre sokszor jellem-zõ dilettantizmust, az egymáshoz közel álló területek össze-mosását, és az adott kor szükségleteinek megfelelõ üzenetetközvetített.

Nem kerülheti el azonban a figyelmünket az sem, hogy El-len Gould White több ízben határozottan kijelentette: „Eljön

V. TANULMÁNY – 2010. MÁJUS 1.

A NYOLC ALAPELV 1.

Bizalom Istenben

1 Miért az Istenbe vetett bizalom a legfõbb gyógyerõ ésegészségügyi alapelv?

Péld 3,5–8 • „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elméd-bõl, a magad értelmére pedig ne támaszkodj. Minden út-jaidban megismered õt, akkor õ igazgatja a te útjaidat…Egészség lesz ez a testednek, és megújulás a csontjaid-nak.” Péld 10,27 • „Az Úrnak félelme meghosszabbítja a na-pokat.”Péld 3,16–18 • „Napoknak hosszúsága van jobbjában, bal-jában gazdagság és tisztesség. Az õ útjai gyönyörûségesutak, és minden ösvényei: békesség. Életnek fája ez azok-nak, akik megragadják, és akik megtartják, boldogok!”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Elhinni azt, hogy Isten szeret bennünket – ez a legnagyobbgyógyerõ, amit csak megnyerhetünk. A bizalmatlanság váltó-fogalma a Bibliában a hitetlenség. A hit éltet, megerõsít, báto-rít, továbblendít, a problémák helyett a megoldásra összpon-tosít. Bizalommal tekint a jövõbe. A reményteljes várakozás

A nyolc alapelv 1. – Bizalom Istenben * 83

az idõ, amikor a tej, a tejtermékek és a tojás fogyasztása nemlesz már biztonságos.” Sõt azt is elõre jelezte, hogy „a világminden részén elõkészületeket tesznek majd, hogy pótolják atejet és a tojást”. Írásaiban aláhúzta, hogy a tej és a tojás fo-gyasztása egy idõ után gyakorlatilag ugyanolyan kockázatokatjelent majd, mint a húsfogyasztás. „Eljön az idõ, amikor el kellhagynunk néhány olyan élelmiszert, amit jelenleg még haszná-lunk, például a tejet, tejfölt és tojást. Még nincs szükség arra,hogy idõ elõtti, túlzó korlátozásokkal éljünk. Várjuk meg,amíg a körülmények megkövetelik ezt, és az Úr elõkészíti er-re az utat.” Napjainkban teljesednek ezek a sorok, s ennekszintén üzenetértéke van az egészségügyi munka fontosságaszempontjából.

Ellen White egészségügyi munkásságán tehát a hitelességmennyei pecsétjét láthatjuk. Az Úr szelíden, mégis látványosmódon teszi világossá számunkra, hogy az alapok szilárdak ésbiztosak, azonban erre a fundamentumra halogatás nélkül to-vább kell építkeznünk akkor is, ha a szakmai világ sok esetbenma sem fogadja osztatlan elismeréssel munkánkat. Azonbanaz egészségügyi munka képviseletének ma sokkal kevesebb is-meretbeli és egyéb akadálya van, mint akkoriban, a XIX. szá-zad végén.


megben, az élet mérhetetlen sok tennivalójának hordozása köz-ben így felüdül, az a világosság és békesség légkörében él. Új erõtkap mind fizikailag, mind szellemileg. Élete jó illatot áraszt, ésaz a mennyei erõ, amelyrõl bizonyságot tesz, megérinti az embe-rek szívét.”

„Mûveljük ki értelmünket és rendeljük alá akaratunkat az Úr-nak, akkor csodálatos javulás áll be egészségi állapotunkban! Lel-ki betegségek uralkodnak mindenütt. Az emberek szenvedéseitokozó betegségek kilenctizedének alapját itt kell keresnünk.Krisztus vallása… az egyik leghatásosabb gyógyszerük, mert ki-váló idegnyugtató hatása van. A menny telve van egészséggel, ésminél jobban felismerjük a mennyei befolyásokat, annál bizto-sabb lesz a gyógyulásunk… Az istenfélelem nem ütközik az egész-ség törvényeivel, hanem inkább összhangban van velük. Az is-tenfélelem minden valódi siker alapja. Együtt kell mûködnünkIstennel testünk gondozásában. Isten iránti szeretetre van szük-ség az élethez és az egészséghez. Az Istenbe vetett hit is nélkülöz-hetetlen az egészség fenntartásához. Hogy tökéletes egészségünklegyen, szívünket szeretetnek, reménynek és az Úrban való öröm-nek kell betöltenie.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 34. o.;Az én életem ma, 151. o.)

2 Miért bízzunk Istenben? Mi ad okot a teljes ráhagyatko-zásra?

Jn 3,16 • „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az õ egy-szülött Fiát adta, hogy valaki hisz õbenne, el ne vesszen,hanem örök élete legyen.”1Jn 4,9–10 • „Azáltal lett nyilvánvalóvá az Isten szeretetebennünk, hogy az õ egyszülött Fiát elküldte Isten e világ-ra, hogy éljünk általa. Nem abban van a szeretet, hogy miszerettük Istent, hanem hogy õ szeretett minket, és el-küldte Fiát engesztelõ áldozatul a mi bûneinkért.”


örömre hangol, boldoggá tesz. Az egész testünkre jótékonyankihat ez a lelkiállapot. Ellenben a bizalmatlanság, a hitetlenséga legbetegítõbb tényezõ. A kételyekkel terhelt lelkiállapot, apanaszokkal, elégedetlenséggel, aggodalommal, félelemmel teliember önmaga legnagyobb ellensége.

Hinni Isten szeretetében! Ez a leghatásosabb gyógyító erõ.Bízni benne teljes szívbõl – ez a legnagyobb megnyugvás! A lé-lek békéjének forrása, az egészség sarokköve. Az újjászületéstitka. Ha valamire, akkor erre van a legnagyobb szükségünk,hogy megnyerjük az életet. Az ellenhatalom ezen a ponton tá-mad a leginkább, hogy megfosszon bennünket az élet forrásá-tól, a békesség áldásától, a gyógyulás reménységétõl. Ezértezen a ponton kell a legnagyobb erõfeszítést tennünk, és a leg-nagyobb gyõzelmet kivívnunk. Meg kell szabadulnunk kéte-lyeinktõl, hogy bizalomteljes, örömteli, boldog életet éljünk.

Vizsgáljuk meg, milyen alapon hihetünk Istenben! Annyi bi-zonyos, hogy nem emberi vélekedésekre, elképzelésekre, ha-nem Isten igéjére, kinyilatkoztatott szavára alapozhatunk. A természetbõl is számtalan formában tükrözõdik a Teremtõszeretete. Bámulatosan illeszkedik az élõlények szükségletei-hez. A benne található szépség, a kápráztató ellentét és az egy-másba olvadó harmónia váltogatják egymást. „Mindent szépencsinált az õ idejében.” (Préd 3,11)

„Mindazoknak, akik Istentõl tanulnak, szükségük van egy-egy csendes órára, a természettel való kapcsolatra, a saját szívük-kel és az Istennel folytatott bensõséges beszélgetésre. Általuk egyolyan életnek kell megmutatkoznia, amely szokásaiban, életfor-májában egészen más, mint a világé. Ezért személyes tapaszta-latból kell megismerniük Isten akaratát. Személy szerint kellmeghallanunk, amint a szívünkhöz szól. Amikor minden mászaj elül, és elcsendesülten várunk az Úrra, a lélek ebben a csend-ben jobban megérti Isten szavát. Ezt mondja: »Csendesedjetek,és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!« (Zsolt 46,11) Így leheteredményesen felkészülni Isten szolgálatára. Aki a rohanó tö-


Tekintsünk csak a csodálatos, szépséges természetre! Milyen bá-mulatosan illeszkedik minden nemcsak az ember, hanem vala-mennyi élõ szükségleteihez, hogy boldogságunkat szolgálja! A Föl-det megörvendeztetõ napfény, a felüdülést hozó esõ, a hegyek, atengerek – mind a Teremtõ szeretetérõl beszélnek. Isten személye-sen gondoskodik teremtményei mindennapi szükségleteinek be-töltésérõl, a zsoltárköltõ szavai szerint: »Mindenek szemei tereádvigyáznak, és te megadod eledelüket idejében. Megnyitod kezedet,és megelégítesz minden élõt, ingyen.« (Zsolt 145,15–16)

Szeretetének mennyen és földön megnyilatkozó számtalan jelé-vel vonja magához szívünket az Úr. A természet mûveivel és azemberi szív által ismert legmélyebb, leggyengédebb földi köte-lékekkel önmagát akarja kinyilatkoztatni nekünk. Mindazon-által még ezek is csak töredékesen mutatják be szeretetét. A jó El-lensége azonban úgy elhomályosította az emberek értelmét, hogy – mindeme nyilvánvaló bizonyságok ellenére – félelemmel tekin-tenek Istenre, szigorúnak és kérlelhetetlennek tartják õt. Sátán el-érte, hogy sok ember olyan lénynek képzeli Istent, akinek legfõbbtulajdonsága a zord igazságosság. Szigorú bírónak, kemény és kér-lelhetetlen hitelezõnek gondolják; olyan valakinek, aki gyanak-vóan figyeli az emberek tévedéseit, hibáit, hogy tüstént lesújtsonrájuk ítéleteivel. Jézus azért jött a Földre, azért élt itt közöttünk,hogy Isten végtelen szeretetének kinyilatkoztatása által eltávolítsaezt a sötét árnyékot.

»Úgy szerette Isten a világot, hogy az õ egyszülött Fiát adta érte.«Odaadta õt, mégpedig nemcsak arra, hogy közöttünk éljen, bû-neinket hordozza és áldozatként meghaljon helyettünk. Krisztusazonosította magát az emberiség vágyaival és szükségleteivel. Õ,aki egy volt Istennel, olyan kötelékkel fûzte magát az emberek fiai-hoz, amely soha többé szét nem téphetõ. Jézus »nem szégyellt az õatyjafiainak nevezni minket« (Zsid 2,11). Õ a mi helyettes áldo-zatunk, szószólónk és testvérünk, aki az Atya trónja elõtt hordoz-za emberi természetünket. Örök idõkön át Emberfia marad, mertmindörökké eggyé lett velünk, akiket megváltott. Mindez azért tör-


Rm 5,8 • „Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abbanmutatta meg, hogy mikor még bûnösök voltunk, Krisztusértünk meghalt.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Mindannyian szeretetre, elfogadásra, bátorításra, elismerésrevágyunk. Arra, hogy valakinek egyetlene legyünk – függetlenülattól, jók vagy rosszak vagyunk-e. Az emberi szívnek ezek alegmélyebb vágyai, létünket ezek a gyökerek éltetik.

Szeretetre vágyunk, olyan szeretõ lényre, akiben nem lehetcsalódni, aki hû hozzánk, és kitartóan, visszavonhatatlanul sze-ret. Aki nem személyválogató, és nem kivételezõ. Nincs szá-mára értékesebb és kevésbé értékes ember, szeretete mindenki-re áradó, mindenkit magába foglaló. Nem erõltet, hanem sza-badságot ad. Arra vágyunk, hogy valaki elfogadjon, befogadjonminket, úgy, ahogy vagyunk, s akinek az elfogadása nem vala-mi teljesítmény vagy érdem gyümölcse, hanem – az igazi sze-retet mivoltából következõen – ingyenes, feltétel nélküli. Akimegért bennünket, magyarázkodás nélkül. Akinek a jelenlé-tében lecsendesedhetünk, megnyugodhatunk, feltöltõdhetünk,ahol erõink megújulnak. Aki értékesnek tart minket, értéket látaz életünkben. Aki önfeláldozó, és bátorít bennünket: „Nefélj!” „Veled vagyok!” „Segítelek!” „Számíthatsz rám!”

Van ilyen lény, aki ezeket az alapvetõ emberi szükségleteketbetölti. Van valaki, aki egyszerre kínálja számunkra a szeretet,elfogadás, bátorítás, értékelés ajándékát. De ahhoz, hogy birto-koljuk ezt a sok értéket, el kell fogadnunk, hogy ez a valóság.Ez a kincs hit nélkül nem lehet a miénk. Ez a valaki azonban azelfogadást sem erõlteti ránk, mert a szeretete egyben szabadsá-got adó szeretet.

„A természet és a kinyilatkoztatás egyaránt Isten szeretetérõl ta-núskodik. Mennyei Atyánk az élet, a bölcsesség és az öröm forrása.


kal nagyobb hatással van az egészségre, mint ahogy sokan gondol-ják. Számos betegség a depresszió következménye. Bánat, aggódás,elégedetlenség, bûntudat, bûnös állapot, gyanakvás – mind felõrliaz életerõt, s kaput nyit az összeomlásnak és a halálnak.

Képzelõdésünkkel néha elõidézzük és gyakran nagyon is súlyos-bítjuk a betegséget. Sokan betegen élik le egész életüket, pedigegészségesek lehetnének, ha elhinnék, hogy egészségesek. Sokan aztképzelik, hogy minden apró viszontagság betegséget okoz – pedigazért lesznek betegek, mert számítanak rá. Sokan haltak meg márolyan betegségben, amelyet csupán kényszerképzet okozott.

A bátorság, remény, hit, rokonszenv, szeretet elõmozdítja azegészséget, meghosszabbítja az életet. Az elégedettség és vidámsággyógyír a testnek, erõ a léleknek. »A vidám (örvendezõ) elme jóorvosságul szolgál.« (Péld 17,22)” (Ellen G. White: A nagy Orvos láb-nyomán, 167. o.)

Kétféle biokémiai rendszer van a szervezetünkben, amelyekmegfelelõ lelkiállapot hatására mûködésbe lépnek. A kétfélerendszer kétféle kémiai anyag termelésével jár együtt:

1. Stressz hatására az epinephrin vagy adrenalin nevû hormontermelõdik. A mellékvese közvetlenül az idegrendszer paran-csára termeli az adrenalint. Az adrenalin úgynevezett szimpa-tikus hatást vált ki, azaz a szervezet erõit mozgósítja, készen-létbe helyezi támadás vagy védekezés esetére. Hatására gyor-sul a szívmûködés, tágulnak a vázizom erei és a koszorúerek,szûkülnek a bõr és a nyálkahártya erei. A vérnyomás és a vér-cukorszint, az oxigénfogyasztás emelkedik, a vércukor-raktá-rozódás csökken. A hosszan elnyúló, krónikus stressz az im-munrendszer egyik fõ ellensége, ugyanis a stresszhormonok, ahidrokortizon és az adrenalin negatív hatást gyakorolnak azellenanyag-mûködésre.

2. A szeretet, az öröm és a hit, a bizalom és a hála hatására azendorfinrendszer lép mûködésbe. Az endorfin természetes hor-mon, serkentõ, jobb közérzetet biztosít, javítja az egészséget.Csökkenti a fájdalmat, a kimerültség érzetét, serkenti a memó-

A nyolc alapelv 1. – Bizalom Istenben * 8988 * Biblia és egészség

tént, hogy kiemeltessünk a bûn okozta pusztulásból és romlásból, sígy visszatükrözhessük Isten szeretetét, és a szentség örömének ré-szesévé lehessünk. A megváltásunkért fizetett ár – a végtelen ál-dozat, hogy mennyei Atyánk halálra adta értünk Jézust – fogal-mat ad nekünk arról, mivé válhatunk Krisztus által. Amikor Já-nos apostol ihletés állapotában szemlélte az Atya szeretetét a ve-szendõ emberiség iránt, tisztelettel és csodálattal telt el. Nem találtmegfelelõ szavakat. Ezért szólít fel mindnyájunkat, hogy szemlél-jük ezt a szeretetet: »Lássátok, milyen nagy szeretetet adott nékünkaz Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk!« (1Jn 3,1) Mennyire fel-értékel ez a szeretet bennünket, embereket! A törvény áthágása miatt Sátán alattvalóivá lettünk, de a Krisztus engesztelõ áldoza-tába vetett hit által Isten fiaivá válhatunk. Az emberi természetmagára öltésével Krisztus felemelte az emberiséget. Krisztussalvaló kapcsolatuk folytán az elesett emberek olyan kiváltságos hely-zetbe jutnak, hogy valóban méltókká válhatnak az »Isten fiai«névre.” (Ellen G. White: Krisztushoz vezetõ lépések, 9–14. o.)

3 Hogyan hat a bizalom és a gondviselésbe vetett hit a testi-lelki állapotunkra? Milyen biokémiai rendszerek mûköd-

nek a testünkben, amelyek által gyógyulunk vagy megbeteg-szünk?

Zsolt 103,1–5 • „Áldjad, én lelkem, az Urat, és egész ben-sõm az õ szent nevét! Áldjad, én lelkem, az Urat, és el nefeledkezzél semmi jótéteményérõl! Aki megbocsátja min-den bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Meg-váltja életedet a koporsótól, kegyelemmel és irgalmasság-gal koronáz meg téged. Jóval tölti be a te ékességedet, ésmegújul ifjúságod, mint a sasé.”

„Test és lélek között nagyon szoros kapcsolat van. Amikor az egyi-ket valamilyen hatás éri, a másik is megérzi. A lélek állapota sok-

Ésa 43,1 • „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívta-lak téged, enyém vagy!” Ésa 43,4 • „Kedves vagy az én szemeimben, becses vagy, ésén szeretlek.”1Tim 2,4 • „Azt akarja, hogy minden ember üdvözüljönés az igazság ismeretére eljusson.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Isten ígéretei is a bizalmunkat erõsítik:– akik kérik, azoknak Szentlelket ad (Mk 7,11),– bölcsességet (Lk 11,13),– megszentelõdést (1Thess 4,3),– vigyáz ránk, velünk van (Zsolt 121,1. 3),– teljes bizalommal átadhatjuk neki a terheinket (Zsolt 37,5;

1Pt 5,7),– ígéreteit beteljesíti (Rm 4,20–21).Istenben bízni nemcsak azt jelenti, hogy elhisszük: Õ szeretbennünket és segít megcselekedni az akaratát – hanem azt is,hogy engedelmeskedünk akaratának. Azt az utat követjük,amelyet Õ tanácsol. Lefordítva ezt a gyakorlati élet nyelvére:tudatosan élünk a napfény áldásaival, keressük a tiszta, friss le-vegõt, ügyelünk a helyes tartásra és légzésre, elegendõ vizet fo-gyasztunk, felhasználjuk a hideg-meleg víz gyógyerejét, min-dennap fizikailag is tevékenyek leszünk, testmozgást végzünk,idõben lefekszünk, és elegendõ idõt szánunk a pihenésre, a tes-ti-lelki megújulásra. Azt a táplálékot választjuk, amely Terem-tõnk tanácsai szerint a legjobb, ahelyett, ami káros a szerveze-tünk számára. Mértékletesek leszünk, és tartózkodunk azegészségünkre káros szokásoktól, szenvedélyektõl.


riát, javítja a szexuális életet. Helyrehozza az étvágyat, a vér-nyomást és a verejtékezést. A legnagyszerûbb immunerõsítõ.Testmozgással, masszírozással különösképpen termelõdik, il-letve az egészség nyolc alapelvének gyakorlásával. A béke, azöröm és a szeretet még jobb endorfintermelõ. Az Istenben valóhit, bizalom következménye az endorfintermelés. „Isten adtanekünk az endorfinrendszert, hogy a fizikai és lelki gyógyulá-sunkat serkentse hit által” – írja dr. Agatha Thrash.

„Az a szeretet, amellyel Krisztus árasztja el az ember egész lé-nyét, éltetõ erõ. Gyógyításával megérint minden létfontosságúszervet – az agyat, a szívet, az idegeket. Ezzel tevékenységre ser-kenti lényünk legmagasabb rendû képességeit. Számûzi a lélekbõla bûnt és a bánatot, az aggódást és a gondot, amelyek felõrlik azéleterõnket. Ez a szeretet derût és nyugalmat hoz, olyan örömmeltölti be a lelket, amelyet semmiféle földi dolog nem tud elronta-ni: a Szentlélek örömével – gyógyító, éltetõ örömmel. (…)

Megváltónk szavai: »Jöjjetek énhozzám… és én megnyugoszt-lak titeket« (Mt 11,28) – megadják a receptet a fizikai, szellemi éslelki betegségek gyógyításához. Krisztus együtt érez velünk, bárszenvedéseinket saját magunk okozzuk a bûneinkkel. Krisztusbansegítséget találhatunk. Õ csodálatos dolgokat tesz azokért, akikbíznak benne. (…) Minél súlyosabbak a terheid, annál áldottabblesz a nyugalom, amikor átadod ezeket a terheket az isteni teher-hordozónak.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 70., 43. o.)

„Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat, az istentelenekesztendei pedig megrövidülnek.” (Péld 10,27)

4 Hogyan gyógyítja lelkivilágunkat a bizalom alapelve? Ho-gyan ösztönöz az Isten törvénye iránti engedelmességre?

1Jn 4,18 • „A szeretetben nincsen félelem; sõt a teljes sze-retet kiûzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár:aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.”


ra. Pedig nem kellene, hogy így legyen. Gondolatmenetük meg-változtatása céltudatos erõfeszítésbe kerül. De lehet változtatni.Boldogságuk – a jelenlegi és az eljövendõ – azon múlik, hogy te-kintetüket kellemes dolgokra függesztik-e. Forduljanak el a sötétképektõl! Azok csak a képzelet szüleményei. Lássák meg azokataz áldásokat, amelyeket Isten hint útjukra; és azokon túl lássákmeg a láthatatlant és az örökkévalót! (…)

Ne engedjük, hogy a jövõ sok súlyos problémája és nyugtalaní-tó kilátástalansága elcsüggessze a szívünket, remegõvé tegye tér-dünket, kezünket pedig erõtlenné!… Akik Isten vezetésére bíz-zák és szolgálatára szentelik az életüket, sohasem kerülhetnekolyan helyzetbe, amely Isten gondviselésén kívül esik. (…)

Nem bölcs dolog önmagunkat figyelni és az érzéseinket ele-mezgetni. Ha ezt tesszük, az ellenség olyan nehézségeket és kísér-téseket támaszt, amelyek gyengítik a hitünket, és elbátortalaníta-nak bennünket. Érzelmeink vizsgálgatásával és szabadjára enge-désével kaput tárunk a kétely elõtt, és elveszítjük tisztánlátásun-kat. Ne önmagunkra tekintsünk, hanem Jézusra!

Ha kísértések ostromolnak, ha elborít a gond, a kétség és a sö-tétség, tekints arrafelé, ahol utoljára láttad a fényt! Nyugtassonmeg az a tudat, hogy Krisztus szeret és megoltalmaz! Amikor abûn erõt akar venni a szíveden, amikor gyötör a bûntudat, és fur-dal a lelkiismeret, amikor kétely üli meg a lelkedet, gondolj arra,hogy Krisztus kegyelme elég a bûn legyõzéséhez, a sötétség elosz-latásához! A Megváltóval közösségbe jutva a béke birodalmábalépünk. (…)

A hálás és dicsõítõ lelkületnél nincs jobb orvosság test és lélekgyógyítására. Éppoly kötelességünk leküzdeni a búskomorságot,az elégedetlen gondolatokat és érzéseket, mint imádkozni. Haúton vagyunk a menny felé – Atyánk háza felé –, hogyan járha-tunk egész úton sóhajtozva, panaszkodva, siránkozva, mint egygyászmenet?! (…)

Lényünk törvénye az, hogy gondolataink és érzéseink elmélyül-nek, és nagyobb súlyt kapnak, ha kifejezzük õket. Míg a szavak


5 Milyen hatása van az Istenbe vetett bizalomnak a gon-dolkodásunkra, akaratunkra, képzeletünkre, beszédünk-

re, tetteinkre?

Fil 4,8 • „Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztes-ségesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amikcsak kedvesek, amik csak jó hírûek, ha van valami erényés ha van valami dicséret, ezekrõl gondolkodjatok.”1Jn 5,14 • „Ez az a bizodalom, amellyel õhozzá vagyunk,hogy ha kérünk valamit az õ akarata szerint, meghallgatminket.”Kol 4,6 • „A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen,sóval fûszerezett, hogy tudjátok, mi módon kell néktekkinek-kinek megfelelnetek.”Jak 3,13 • „Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg azõ jó életébõl az õ cselekedeteit bölcsesség szelídségével.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

„Az akarat erejét nem értékeljük kellõképpen. Tartsuk ébren aka-raterõnket, és irányítsuk helyesen! Ez élénkíti egész lényünket, éscsodálatos segítséget nyújt egészségünk megõrzéséhez. Nagy hata-lom a gyógyításban is. Helyesen használva szabályozza a képze-letünket, és döntõ szerepe van a testi-lelki betegségekkel szembe-ni küzdelemben és gyõzelemben. (…)

Sokan megkétszerezik az élet terheinek súlyát azzal, hogy ál-landóan valamilyen nehézségtõl tartanak. Ha azután csapás vagycsalódás éri õket, úgy érzik, hogy minden összeomlik; olyan ne-héz sorsa senkinek sincs, mint nekik; és biztosan nyomorba jut-nak. Ezzel szerencsétlenné teszik saját magukat, és árnyat vetnekmindenkire, aki a környezetükben él. Az élet teher lesz számuk-


„Van-e valaki e földön, akinek ne lenne oka dicsérni Istent? Kimondhatná, hogy van valamije, amit ne kapott volna? Kinekvan saját igazsága, önmagát megváltó cselekedete? Az igébõl, deaz élet elemi tapasztalatából is azt a következtetést vonhatjuk le,hogy nincs senki, aki ezt megtehetné. Mindenkinek tartozása vanTeremtõje felé! Leginkább a hála, a köszönet szava illenék min-den lélek ajkára. Hiszen valaki élettel, idõvel, tudattal, értelem-mel ajándékozott meg mindannyiunkat, s lehetõségek, szabad vá-lasztások millióival. Tõkét kaptunk tõle, talentumokat, befolyástaz életre, embertársainkra. Dönthetünk jelen és örökkévaló sor-sunkról. Szabadok vagyunk, hiszen az Úr saját Lelkébõl adottnekünk, mert Õ a szabadság Istene (2Kor 3,17).

Fakadjon hát szívbéli hála minden ajkon, amint a zsoltár szólítmindannyiunkat: »Minden lélek dicsérje az Urat!« Ez méltó azemberhez, mert erre méltó az Isten, minden lélek személyes Istene.Szeretete, megváltása, gondviselõ kegyelme hálára kötelez, de Õezt mégsem erõlteti. Ha a szívbõl önként nem fakad a dicséret, en-nek csak az ember lehet a vesztese, mert õt emelné fel, gyógyítanáa hála szava. Akik viszont a »szent helyen« vannak, azoknakmindez nem kérdés, ujjongva zengenek dicséretet „hõsi tetteiért,dicsérik Õt nagyságának gazdagsága szerint” (Zsolt 150,1–2).

A legfelemelõbb, legnagyobb horderejû, az ember egész valójá-ra, testére-lelkére leginkább kiható cselekedet: az Isten-dicsõítés!Ennek forrása csakis az Istennel szerzett személyes tapasztalat le-het. Ilyen tapasztalatokat pedig naponta, óráról órára, sõt percrõlpercre szerezhetünk, ha hiszünk Õbenne, ha megragadjuk ígére-teit. Élünk-e ezzel a kiváltsággal?

A zsoltár dicsõítésre szólít mindannyiunkat. Vajon miért ekésztetés, miért az ösztönzés? Mit rejt ez a szó: dicsõítés? Ajándé-kot, üzenetet, megoldást, javaslatot, életprogramot, felhívást,gyógyulást és gyógyítást. Mélységes, gazdag tartalmú ez a kifeje-zés. Gyógyszer számunkra: test és lélek gyógyítására a hálás ésdicsõítõ lelkületnél nincs jobb orvosság.” (Ellen G. White: A nagyOrvos lábnyomán, 175. o.)


gondolatokat fejeznek ki, a gondolatokat szavak követik. Ha töb-bet beszélnénk a hitünkrõl, ha jobban örvendeznénk a nyilván-való áldásoknak – Isten nagy kegyelmének és szeretetének –, ak-kor mélyebben hinnénk és boldogabbak lennénk.

A beteg gyógyulásának egyik legnagyobb akadálya az énközpon-túság. Sok megrokkant ember tart igényt mások sajnálkozására éssegítségére, pedig az segítené õket igazán, ha nem önmagukkal, ha-nem másokkal törõdnének. (…) De miközben imádkozunk e fájószívûekért, biztassuk is õket arra, hogy igyekezzenek segíteni a mégnáluk is nyomorultabbakon! Szívükbõl elszáll a homály, miköz-ben másokon segítenek. Amikor másokat bátorítunk azzal a vi-gasztalással, amelytõl mi is megvigasztalódtunk, az áldás vissza-száll ránk. A jótétemény kettõs áldás. Segít azon, aki gyakorolja, ésazon is, aki részesül benne. Az a tudat, hogy jót tettünk, a beteg testés lélek egyik legjobb gyógyszere. Az a tudat, hogy jól végeztük el afeladatunkat és örömet szereztünk másoknak, felszabadulttá ésboldoggá teszi lelkünket, és új életre kelti egész lényünket.” (Ellen G.White: A nagy Orvos lábnyomán, Test és lélek kölcsönhatása c. fej.)

6 Mi következik az Istenbe vetett bizalomból? Hogyanformálja át egész életünket a Teremtõnk iránti szeretet?

Zsolt 149,1–13 • „Dicsérjétek az Urat az égbõl, dicsérjétekõt a magas helyeken! Dicsérjétek õt, angyalai mind, di-csérjétek õt minden serege! Földi királyok és mindennemzet, fejedelmek és mind, ti földi bírák! Ifjak és szü-zek, vének gyermekekkel: dicsérjék az Úr nevét, mert azõ neve dicsõ egyedül; az õ dicsõsége égre-földre kihat!”Jel 4,8 • „És a négy élõlény… meg nem szûnik nappal éséjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenha-tó Isten, aki volt, aki van és aki eljövendõ.” Ésa 6,3 • „Szent, szent, szent a seregek Ura, teljes mind aszéles föld az õ dicsõségével!”


hogy a gyógyerõk mindkét területet elérjék, befolyásolják, jó-tékonyan hassanak egymásra. Ezért nem lehet és nem is sza-bad különválasztani õket csak fizikai-gyakorlati, illetve csaklelki-hitbeli alapelvekre. Ez abból a törvényszerûségbõl fakad,hogy a legfõbb gyógyerõ – a bizalom Istenben – mindegyiketátjárja, hatása folyamatosan jelen van. Ez az alapelv gyakorla-tilag felöleli az ember egész hitéletét, gondolkodásmódját, vi-láglátását, sõt az egész életét – tudatosan és öntudatlanul is.Minden más csak ennek a „fehér fény”-nek a szivárvány szí-neire bontott változata. Tekintsük át – ha vázlatosan is – a gyó-gyító alapelvek rendszerét, a fizikai és lelki vonatkozásokat:

1. Bizalom Istenben/lelki nyugalom – az alap, amelyreminden épül; a teremtõ, fenntartó, megváltó szeretet.

2. Mértékletesség/önuralom – keretet ad, kijelöli minden-nek a határát.

3. Napfény – Isten jellemének, lényének áttekinthetõ vilá-gossága, gyógyító fénye.

4. Levegõ – a Szentlélek munkálkodásának jelképe a szél, alevegõjárás; megtérés.

5. Víz – tisztulás, szövetségkötés; a keresztség az újjászüle-tés megpecsételése.

6. Mozgás – fejlõdés, növekedés, kiteljesedés.7. Pihenés – nyugalom, lecsendesedés, a hetedik nap meg-

szentelõ ereje.8. Táplálkozás – az élet kenyere; a Krisztussal való egység

szövetségi jegye: az úrvacsora. Az elsõ három fizikai alapelv lelki tanítása – napfény, leve-

gõ, víz – a megtérésre, a másik három – mozgás, pihenés, táp-lálkozás – a megszentelõdésre vonatkozik. A megjelölt szem-pontokat maga a Biblia tárja elénk, kapcsolatba hozva a fizikaitörvényszerûségeket a lelki törvényekkel. Ez így szép és teljes.„Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.” (1Kor 14,40) Jé-zus is összekapcsolta a természeti jelenségeket a lelki törvény-szerûségekkel, a földi igazságokat a mennyei igazságokkal.


„Aki meggyõzõdött Isten igazságáról, szeretetérõl, teremtõhatalmáról, keze munkájának szépségérõl – mintha tûz égetnébelülrõl (Jer 20,9) –, nem tud hallgatni. Szólnia kell, dicsõíte-ni, magasztalni, áldania kell a kincsek, értékek, szépségek, fel-ismerések adományozóját. A mennyei lényekbõl is szûnninem akaró ujjongás és dicsõítés tör ki, amikor egyre jobban,újabb és újabb szempontból megértik a Mindenható szerete-tét és mûveit (Eféz 3,10). A földi történelem befejezésekorminden teremtett lény dicsõíteni fogja Istent, mert ráébred-nek nagysága titkára. Amiért Krisztus oly mélyen megaláztamagát, »annakokáért Isten is felmagasztalja õt, és ajándékoznéki oly nevet, amely minden név fölött való, hogy Jézus ne-vére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr azAtya Isten dicsõségére« (Fil 2,9–11). Akkor Krisztus arcánmaradéktalan szépségben ragyog majd az Atya dicsõsége. »Mipedig – írja Pál apostol – az Úr dicsõségét mindnyájan fedet-len arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsõ-ségrõl dicsõségre, úgy mint az Úrnak Lelkétõl« (2Kor 3,18).

A hála és öröm felüdíti a szívet-lelket, megnyitja az életerõforrásait. Istennek örömet okoz az önkéntes szeretetbõl faka-dó köszönet, ezért visszaajándékozza ezt az örömet annak, aki-tõl kapta. Így az öröm megsokszorozódik: »Aki mást felüdít,maga is felüdül.« (Péld 11,25) A hálás szív jutalma »az Isten bé-kessége, amely minden értelmet felülhalad« (Fil 4,6–7). A napiimádság, a Miatyánk kezdõ és záró gondolata is dicsõítés: Istennevének megszentelése, és országának, hatalmának, dicsõségé-nek megvallása, elismerése (Mt 6,9. 13).” (Szabó Attila–Takács Gá-bor: Természet és ember a Biblia és a költészet tükrében, 147. o.)

Végül összefoglalóan tekintsük át az egészségmegõrzésnyolc alapelvét, amelyek az élet alapelvei. Az elsõ kettõ – a bi-zalom Istenben/lelki nyugalom; mértékletesség/önuralom –az alapot, a hátteret adja meg a többinek. De a hat fizikai, gya-korlati alapelv is hordoz lelki üzenetet. Így szükségszerû,


VI. TANULMÁNY – 2010. MÁJUS 8.

A NYOLC ALAPELV 2.

Mértékletesség, önuralom

Az emberiség a bûn miatt eltávolodott a természettõl, a helyeséletmódtól. Az örökölt vagy szerzett rossz szokások miatt el-vesztettük a helyes arányérzéket az egészséges életmód gya-korlása terén is. Ismét fel kell fedeznünk a természetes ízeket,a helyes gondolkodást, magatartást, a gyógyító, a regeneráló, a szervezetünk egyensúlyát megtartó arányokat – a mértékle-tességet, a mértéktartást.

1 Hogyan hat ki a mértékletesség, az önuralom az életminden területére? Hogyan érvényesül a mi életünkben?

2Pt 1,6 • „A tudomány mellé pedig (ragasszatok) mérték-letességet, a mértékletesség mellé pedig tûrést…”Zsolt 37,27 • „Kerüld a rosszat és jót cselekedj, és megma-radsz mindörökké.”Gal 5,22 • „A Lélek gyümölcse… a mértékletesség.”1Pt 4,7 • „A vége pedig mindennek közel van. Annak-okáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkoz-hassatok.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

A nyolc alapelv 2. – Mértékletesség, önuralom * 9998 * Biblia és egészség

A szemléletes képszerûség mindig segít a megértésben és akövetésben. „Megnyitom az én számat példázatokra, és kitá-rom, amik e világ megalapítása óta rejtve voltak.” (Mt 13,35)

Mindegyik alapelv gyakorlati megvalósítása – pusztán ön-magában is – erõsíti az immunrendszert, fokozza a szervezetellenálló képességét. A táplálkozás, napfény, lelki nyugalom,mozgás, pihenés, levegõ a szükséges külsõ vagy belsõ tápanya-gokat biztosítja a szervezet számára, és annak harmonikusmûködését segíti elõ. Fenntartják az egészséget, illetve helyre-állítják, ha megromlott. Együttesen pedig leginkább és legha-tékonyabban az egészségmegõrzést munkálják. Ekkor egyedi,speciális hatásuk összeadódik, és fokozzák, támogatják egy-más áldását.

„Isten iránti hûségünk sokat jelent. Õ igényt tart mindazokra,akik szolgálatában tevékenykednek, és azt kívánja, hogy testün-ket-lelkünket a legjobb egészségi állapotban õrizzük meg. Azt kí-vánja, hogy minden erõnket és lelki adományainkat alárendel-jük isteni irányításának, éberen és gondosan õrizzük meg mér-tékletes szokásaink által… Mértékletesség az evésben, ivásban,alvásban és ruházkodásban: ezek képezik vallási életünk nagy-szerû alapelveit. A lelkünk szentélyébe befogadott igazság vezetnifog bennünket testünk gondozásában… Minél lelkiismereteseb-ben megtartod az egészség törvényeit, annál világosabban felis-mered a kísértéseket, könnyebben ellenállsz nekik, és annál tisz-tábban felismered az örökkévaló dolgok értékét. Bárcsak az Úrsegítene téged, hogy helyesen használd fel alkalmaidat és kivált-ságaidat, naponta új gyõzelmeket arass, és végül bemehess Istenvárosába azokkal, akik gyõztek a Bárány vére és az õ bizonyság-tételük beszéde által.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 143. o.)

Az e heti adomány a központi alapot támogatja. – A közösség mûködtetésére szánt adományok.

tespedésen túl szellemi leépüléshez, lustasághoz, kedélybeteg-séghez, depresszióhoz vezethet. A pihenéstõl megfosztottszervezet viszont kimerül, regeneráló, gyógyító, helyreállítóerõi csorbát szenvednek.

A túl kevés napfény és szabad levegõn való tartózkodás ismegfizetteti a maga árát a szervezet ellenálló képességénekcsökkenésével, de a túl sok, leégést okozó napozás káros lehet,míg a mérték szerinti napfürdõzés számos bõrbetegség és kü-lönbözõ gyulladások, fertõzõ betegségek gyógyítója. A vizekszerelmesei és a különbözõ gyógyfürdõk, gyógyvizek, ásvány-vizek kedvelõi is tudják, hogy önuralmat igényel a helyes ará-nyok megtalálása és megtartása. A mértékletesség kérdése azindulataink megfékezésétõl kezdve a szexualitásig az élet min-den területét érinti.

A mértékletesség egyben önuralom is, hiszen ahhoz, hogy amértéket megtartsuk például az étkezésben, a munkában, a pi-henésben stb., önfegyelmet, önuralmat kell gyakorolnunk.Nem könnyû ezt megtenni, mert az emberi természet tiltako-zik ellene. Tudták a régi bölcsek is, hogy önuralom, lemondás,önfékezés, önfegyelem, küzdelem nélkül nem lehetséges amértéktartás.

Az önuralom célja, hogy hajlamainknak, ösztönös természe-tünknek, testünknek-lelkünknek és körülményeinknek neszolgái, hanem urai legyünk. Szomorú látványt nyújt az az em-ber, aki „nem ura önmagának”. A mértékletesség üzenete azemberi méltóság visszanyerésének és megõrzésének az üze-nete. Az önuralmat és önmérsékletet gyakorló ember lemondmindenrõl, ami ártalmas (például alkohol, drogok, cigaretta,koffeintartalmú italok, indulatok, helytelen gondolatok, érzé-sek, képzelgés stb.), és mértékletes mindabban, ami jó. Ez a maivilágban szélsõséges magatartásnak tûnhet, pedig csupán a jó-zan belátás törvényszerû következménye.

1901-ben Ellen G. White ezt írta: „Az üzenetben, amelyet olyrégen kaptam (1863-ban), láthattam, hogy a mértéktelenség ha-

A nyolc alapelv 2. – Mértékletesség, önuralom * 101

Sokakban ellenérzést váltanak ki ezek a szavak: önuralom, mér-tékletesség, hosszútûrés. Úgy érzik, hogy valamitõl meg akarjákfosztani õket, valami számukra fontos dolgot korlátoznak.Szenvedést, küzdelmet jelentõ kifejezések ezek, soha nem vol-tak népszerûek, ma sem azok. Pedig áldást jelentenek szá-munkra. Megváltónk – aki mind fizikai, mind lelki értelembenaz önuralom és mértékletesség példája volt – ezt a nyomvona-lat jelölte ki követõi számára. Ez az értelmes út: „Az embernekértelme hosszútûrõvé teszi õt.” (Péld 19,11) Ez a szeretet útja:„A szeretet hosszútûrõ.” (1Kor 13,4) Ez a Lélek gyümölcse(Gal 5,22). Csak mértéktartással érhetünk célba jellemfejlõdé-sünk útján.

A mértéktelenség bármely formában jelentkezzék is, letérésaz egészséges életmód ösvényérõl. Káros bõség vagy kóroshiány. Az elégségeshez, a megelégítõhöz képest túl kevés vagytúl sok. Kínzó hiány vagy megerõltetõ teher. Hasonló a túlfentvagy életlen késhez: egyik sem tudja betölteni maradéktalanula szerepét. A túlevésre testünk a fölösleg elraktározásával, túl-súllyal, vagy épp túlzott soványsággal válaszol. Ez utóbbi eset-ben az emésztéshez használt fölös energia fokozatos leépülés-hez vezethet. Nem is beszélve arról, hogy szellemi teljesítõké-pességünk is megsínyli. Az ivás terén nemcsak az alkohol-vagy a koffeintartalmú italok fogyasztása káros, de az egészsé-ges italokból is megárt a mértéken felüli mennyiség. A népibölcsesség is ennek megértésérõl tanúskodik: „Jóból is megárta sok.” A túlzott, túlfeszített mozgás legalább olyan káros, minta semmittevés. A csak a testükkel, fizikai teljesítõképességük-kel, izmaik fejlesztésével foglalkozó sportolók legalább olyantúlzásba esnek, mint azok, akik egyáltalán nem törõdnek azedzettségükkel. Civilizált világunkban ez utóbbi a gyakoribbjelenség, tömegekre jellemzõ a mozgáshiány, ami szervezetükés szellemi teljesítõképességük mûködését hátráltatja. Túl-munkával is kibillenthetjük életünket a helyes kerékvágásból.A pihenést is lehet túlzásba vinni, ami a fizikai és pszichikai el-


szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magamvalami módon méltatlanná ne legyek.”

1Thess 5,23 • „A békesség Istene szenteljen meg titeketmindenestõl; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind tes-tetek feddhetetlenül õriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisz-tus eljövetelére.”

2Pt 1,5–8 • „…a hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet,a jó cselekedet mellé tudományt. A tudomány mellé pedigmértékletességet, a mértékletesség mellé tûrést, a tûrés mel-lé kegyességet, a kegyesség mellé atyafiakhoz való hajlandó-ságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szerete-tet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nemtesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a miUrunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

„Az önuralom szó sokkal többet jelent, mint a szeszes ésegyéb élénkítõ italoktól való tartózkodást: önmérsékletetmindenben, s az érzelmek és kívánságok teljes ellenõrzését.”(H. N. A. Biblia-kommentár, VI. köt., 982. o.)

„Azok, kik értik az egészség törvényeit és kitartanak elveikmellett, nem esnek sem a habzsolás, sem a szükségtelen lemondástúlzásaiba. Étrendjük összeállítását nem pusztán az étvágyuk ki-elégítése vezérli, hanem a test erejéért esznek. Igyekeznek fizikaiállóképességüket fenntartani Isten és az emberek szolgálatára. Ét-vágyukat az értelem és a lelkiismeret ellenõrzése alá helyezik, sjutalmuk – a testi-lelki egészség – nem marad el. Miközben néze-teiket nem erõszakolják másokra, példamutatásuk mindennélmeggyõzõbb érv a helyes elvek követése mellett. Az ilyen embe-rek által gyakorolt jó befolyás felmérhetetlen.”


talmas méreteket fog ölteni, és Isten népe minden tagjánakszent feladata lesz rossz szokásait, helytelen életvitelét megre-formálni. Az Úr egy tervet mutatott nekem. Ebbõl láttam, hogy a parancsolatokhoz hû emberek számára reformált étrendet szán.Láttam, hogy amint elfogadják, szenvedéseik és betegségeik jelen-tõsen csökkennek. Láttam, hogy ez a folyamat fejlõdésnek indul.”(Counsels on Diet and Foods, 481–482. o.)

Tisztán kell látnunk, hogy bûneink, törvényszegéseink gyö-kerei honnan erednek: „Krisztus a kísértés pusztájában azok-kal a nagy, fõ kísértésekkel találkozott, amelyek az embertostromolják. Ott segítség nélkül mérkõzött meg a ravasz,körmönfont ellenféllel, és legyõzte. Az elsõ súlyos kísértés azétvágy, a második az elbizakodottság, a harmadik a világ sze-retete volt. Sátán az étvágy kielégítésének kísértésével gyõzile az emberek millióit. A falánkság kielégítése következté-ben az idegrendszer izgalmi állapotba kerül, az agy képes-ségei elgyengülnek, lehetetlenné téve a nyugodt, ésszerûgondolkodást. Az értelem kiegyensúlyozatlanná válik. Ma-gasztosabb, nemesebb képességei megromlanak, és testi vágyainkat szolgálják, semmibe véve a szent, az örök érde-keket. Amikor e célját elérte, Sátán a másik két nagy kísér-tésével jöhet, és könnyû sikert arat. Sokrétû kísértései e há-rom fõ pontból erednek.” (Ellen G. White: Étrendi és táplálkozási ta-nácsok, 118. o.)

2 Miért a mértékletesség a jellemfejlõdés alapja? Miért nél-külözhetetlen jellemvonás a Krisztus-követésben?

1Kor 9,25–27 • „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusako-dik, mindenben magatûrtetõ; azok ugyan, hogy romlandókoszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. Én azért úgyfutok, mint nem bizonytalanra, úgy viaskodom, mint akinem levegõt vagdos, hanem megsanyargatom testemet, és


„Az egészségünket éppen olyan gondosan kell óvnunk, minta jellemünket.”

„Az étrend és a szellemi fejlõdés kapcsolatára több figyelmetkell fordítanunk, mint eddig tettük. Az étrendi hibák következ-ménye gyakran az értelmi zavar és tompultság.”

„Meg kell tanulnunk, hogy a mértéktelen evés-ivás (étvágy)a legnagyobb ellensége a szellemi fejlõdésnek és a lélek meg-szentelõdésének.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 146. o.; Elõtted azélet, 204. o.; Counsels on Diet and Foods, 127. o.)

3 Hogyan adott példát Jézus az önuralomra? Milyen ahosszútûrõ szeretet? Hogyan tette Jézus jóvá az õsszü-

lõk bukását? Milyen gyõzelmet aratott földi életében az ét-vágy felett?

Mt 4,2 • „Negyven nap és negyven éjjel böjtölt.”Jn 4,31–32 • „Kérték õt a tanítványok, mondván: »Mester,

egyél!« Õ pedig mondta nékik: »Van nékem eledelem, amitegyem, amit ti nem tudtok.«”

Jn 19,28 • „Jézus… mondta: Szomjúhozom.”Zsolt 22,15–16 • „Mint a víz, úgy kiöntettem, csontjaim

mind széthullottak, szívem olyan lett, mint a viasz, megol-vadt belsõ részeim között. Erõm kiszáradt, mint cserép,nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engem.”

1Pt 2,23 • „Aki szidalmaztatván, viszont nem szidalma-zott, szenvedvén nem fenyegetõzött, hanem hagyta az igaz-ságosan ítélõre.”

Mt 27,42 • „Másokat megtartott, magát nem tudja meg-tartani! Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztrõl, ésmajd hiszünk néki!”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................


„Isten népének önuralmat kell tanulnia minden dologban.Mielõtt megérthetnék az igazi megszentelõdés és a Krisztus aka-ratával való összhangba jutás mibenlétét, meg kell szerezniük az uralmat rossz szokásaik, beidegzõdéseik felett.” (Ellen G. White:Ministry of Healing/A gyógyítás szolgálata, 315. o.; Temperance/Mértékle-tesség)

Az 1Kor 9,25 eredeti szövegében az egkrateia szó található,amely önuralmat jelent. Károlyi „magatûrtetés”-nek fordította.

„Ne gondold, hogy várnod kell addig, amíg tökéletessé válsz akegyelem által munkált tulajdonságok egyikében, mielõtt gyako-rolhatnád a másikat. Nem, ezeknek együtt kell növekedniük, ésszüntelen tápláltatniuk a szeretet forrásából… Kísértésekkel kelltalálkoznod, és ellenállnod. A lelki küzdelem nap mint nap fo-lyik: mindennap munkálnunk kell az üdvösségünket félelemmelés rettegéssel. Isten az, aki munkálja bennünk mind az akarást,mind a véghezvitelt, az Õ kegyelmébõl! (Fil 2,13) Mindenkinekteljes igyekezettel kell küzdenie, lelki teljesítményeit állandóannövelve, meg kell erõsödnie Isten kegyelmében minden tekintet-ben, fejlõdnie a szentségben és az eredményességben, hogy gyü-mölcstermõ fa lehessen az Úr kertjében. Nem lehet meddõ és gyümölcstelen a mi Urunk és üdvözítõnk, Jézus Krisztus ismere-tében. Az igazi vallás arra készteti az embert, hogy mûvelje önma-gában mindazokat a jellemtulajdonságokat, amelyek végül értéke-sebbé teszik õt Ofir aranyánál Isten szemében. A »teljes igyekezet«kifejezés sokat foglal magában: naponkénti szorgalmas törekvéstjelent.” (Ellen G. White: 144. levél, 1903)

Bár ezeket az erényeket is folyamatosan ápolnunk kell, egybizonyos egymásra épülõ sorrendiség figyelhetõ meg Péterapostol bizonyságtételében, ami ezeknek a kulcsfontosságúeseményeknek a teljes kifejlõdésére avagy e gyümölcsök vég-leges beérlelõdésére vonatkozik. Ezért írta Ellen G. White azelõbb idézett levélben: „…és a mértékletesség mellé türelmet. Egymértéktelen ember sohasem lesz türelmes ember. Elõbb válikéletrenddé a mértékletesség, azután a türelem.”


ni természet részeseivé tegyen minket. Amíg hit által egyek va-gyunk vele, a bûn nem uralkodhat rajtunk.”

„Õsszüleink esetében a mértéktelenség következménye azÉden elveszítése volt. A minden területen követett mértékletesség-nek nagyobb szerepe van az Édenbe való visszajutásunkhoz, mintahogy általában gondolják… Az elsõ hitehagyás egyik legsiralma-sabb következménye az, hogy az ember nem képes uralkodni ön-magán. Csak akkor tud elõrelépni, ha visszanyeri ezt a képességét.

A test az egyetlen eszköz, amelyen keresztül az értelem és a lé-lek jellemépítõ tevékenysége megmutatkozik. A lelkek ellenségeezért irányozza kísértéseit fizikai képességeink csökkentésére és elkorcsosítására. Ha itt eredményt ér el, egész lényünket kiszolgál-tatjuk a gonosznak. Fizikai természetünk hajlamai saját pusztulá-sunkat munkálják, hacsak nem helyezzük magunkat egy magasabbrendû hatalom uralma alá. Testünket szolgává kell tennünk.Lényünk magasabb rendû képességei gyakorolják az uralmat!Szenvedélyeinket akaratunk alá kell rendelnünk, akaratunkat pe-dig Isten uralma alá. Szükséges, hogy az isteni kegyelem által meg-szentelt józanész – mint királyi hatalom – tartsa uralma alatt azéletünket. Isten követelményeit lelkiismereti üggyé kell tenni. Éb-resszük rá az embereket, hogy kötelesek önmagukon uralkodni;hogy szükség van a tisztaságra, a falánkság és minden szennyesszokás elhagyására. Meg kell értetni velük, hogy szellemi és fizikaiképességeiket ajándékba kapták Istentõl, és a lehetõ legjobb álla-potban kell tartaniuk õket – az Úr szolgálatára.” (Ellen G. White: Jé-zus élete, 93–94. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 80–81. o.)

4 Miért kötöznek meg a rossz szokások, és hogyan gyõz-zünk felettük?

Jer 13,23 • „Elváltoztathatja-é bõrét a szerecsen, és a pár-duc a foltosságát? Úgy ti is cselekedhettek jót, akik meg-szoktátok a gonoszt.”

A nyolc alapelv 2. – Mértékletesség, önuralom * 107106 * Biblia és egészség

Jézus megmutatta, hogy az Isten igazságos lénye és törvényeiránti szeretet erejével le lehet gyõzni az elképzelhetõ legerõ-sebb testi kívánságot is, az étvágy hatalmát, és a legkínzóbb lel-ki gyötrelmet.

Gyõzzük le ellenérzéseinket, tekintsünk az önuralom feje-delmére, Jézusra, és kövessük Õt, „aki szidalmaztatván, vi-szont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetõzött, ha-nem hagyta az igazságosan ítélõre; aki a mi bûneinket maga vit-te fel testében a fára, hogy a bûnöknek meghalván, az igazság-nak éljünk; akinek sebeivel gyógyultatok meg” (1Pt 2,23–24).

Krisztus uralta érzéseit, akaratát, emberi természetének fel-törõ vágyait, legyõzte az éhség hatalmát. Negyvennapos böjttelkészült a szolgálatára. Megmutatta, hogy nemcsak kenyérrel élaz ember, és fizikai szükségletünk nem lehet ok a bûn elköve-tésére. A kereszten szomjazva sem adta fel: nem vette visszaisteni hatalmát, pedig nyelve ínyéhez tapadt, és ajka olyan lett,mint a cserép. A halál torkában is eltûrte a szenvedéseket, ön-uralmat gyakorolt.

„Urunk elsõ nagy kísértésébõl egyik tanulság sincs olyan fontos,mint az étvágy és a szenvedélyek féken tartása. Minden korban atesti természetet támadó kísértések voltak a leghatásosabbak azemberiség megrontásában és lealacsonyításában. Sátán a mérték-telenséggel rombolja az Istentõl legdrágább ajándékként kapottszellemi és erkölcsi erõket. Így az ember számára lehetetlenné vá-lik az örökbecsû dolgok értékelése. Sátán az élvezetek által igyek-szik kiirtani a lélekbõl az Istenhez való hasonlatosság mindennyomát… Saját erõnkbõl lehetetlen nemet mondani elbukotttermészetünk kívánságaira… Urunk azáltal, hogy végigjártaaz utat, amelyen az embernek is haladnia kell, a gyõzelmünketkészítette elõ… Ha valaki az étvágy hatalmával küzd, tekintsenaz Üdvözítõre a megkísértés pusztájában! Nézze haláltusáját akereszten, amint felkiált: Szomjúhozom! Mindent elszenvedett,amit valaha is el kell viselnünk. Gyõzelme a miénk… A benne la-kozó Szentlélek vértezte fel a küzdelemre. Azért jött, hogy az iste-

Ennek a felismerése és elismerése a gyógyulás feltétele.Amint Példabeszédek könyve oly sokszor tanítja: a bölcsességelõtt jár az alázatosság, a bolondság elõtt pedig a kevélység(Péld 15,3; 16,8). Akik nem látják be, hogy segítségre szorul-nak, azok nem is kaphatnak segítséget – mert Isten senkirenem erõlteti az akaratát. Erkölcsi kérdésekben csak szabad aka-ratból fakadó hívásra jön segíteni.

Az igazi megoldás az, ha átadjuk problémáinkat a Minden-hatónak, ha beismerjük, belátjuk, hogy képtelenek vagyunk azönuralomra, ha vállaljuk a tehetetlenségünket. Nem az emberitermészet gyümölcse a mértékletesség, hanem a Szentléleké(Gal 5,22). Isteni természethez pedig csak úgy juthatunk, hamegvalljuk mértéktelenségünk bûnét. Ekkor Megváltónk leve-szi rólunk ezt a vétket, és Krisztus igazságának ruhájába öltöz-tet, amelynek egyik jellegzetessége a mértékletesség. Akkorirányítja akaratunkat, befolyásolja képzeletünket, megszüntetiaggodalmainkat, megfékezi, lecsendesíti indulatainkat. „Tanul-játok meg tõlem, hogy én szelíd és alázatos szívû vagyok, ésnyugalmat találtok a lelketeknek.” (Mt 11,29) Ez változtatmeg, szabadít meg a rossz szokásoktól, és alakít át más embe-rekké.

„Ne engedd meg, hogy foglalkozásod bosszúságai sötétségbeborítsák családi életedet! Ha a jelentéktelen dolgok nem úgy tör-ténnek, ahogyan elgondolod, és máris bosszankodsz, ha nemgyakorolsz türelmet, elnézést, kedvességet és szeretetet, akkor ki-nyilvánítod: nem Istent választottad társadnak, aki szeretetébenaz életét adta érted, hogy egy lehess vele.

A mindennapi életben váratlan meglepetésekkel, csalódásokkalés kísértésekkel fogsz találkozni. Mit mond a Szentírás? »Álljatokellene az ördögnek – erõs bizalommal Istenben –, és elfut tõletek.Közeledjetek Istenhez, és közeledni fog hozzátok.« (Jak 4,7–8)»Fogja meg erõsségemet, kössön békét velem, békét kössön velem!«(Ésa 27,5) Nézz Jézusra mindenkor, mindenütt, õszinte szívbõljövõ, csendes imában fordulj hozzá, hogy felismerd, miként való-


Zsolt 60,14 • „Istennel gyõzedelmet nyerünk, s õ tapodjael ellenségeinket.”Fil 4,13 • „Mindenre van erõm a Krisztusban, aki engemmegerõsít.”1Jn 5,4–5 • „Mert mindaz, ami Istentõl született, legyõzia világot; és az a gyõzedelem, amely legyõzte a világot, ami hitünk. Ki az, aki legyõzi a világot, ha nem az, aki hi-szi, hogy Jézus az Isten Fia?!”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Olyan dolgokat említ itt a Biblia, amelyek megvalósítása ön-erõbõl képtelenség. A szerecsen vagy a párduc bõrének meg-változtatása lehetetlen – szokásaink megváltoztatása is ilyenképtelenség. Még a jó szándékból végrehajtott cselekedeteksem célravezetõk. „És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint atisztátalan, és mint megfertõztetett ruha minden mi igazsá-gunk.” (Ésa 64,5) „Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az,kicsoda ismerhetné azt?” (Jer 17,9) „Ki adhat tisztát a tisztáta-lanból? Senki.” (Jób 14,4) A Biblia szerint önerõbõl lehetetlenmegváltoztatnunk a rossz szokásainkat, illetve azokat jó szo-kásokra cserélnünk. Jézus Krisztus így összegezte ezt: „Embe-reknek ez lehetetlen, de Istennel minden lehetséges.” (Mk 10,27)

„Embereknek ez lehetetlen.” Általában bízunk a saját képes-ségeinkben, a magunk erejében, a cselekedeteink eredményes-ségében, pedig a valódi változtatásra képtelenek vagyunk. So-kan sértve érzik magukat, amikor ezzel a tanítással találkoznak.Úgy érzik, hogy megalázza õket az Írás. Pedig az igazság az,hogy a saját emberi természetünk aláz meg bennünket, amelyetnem tudunk önerõbõl megváltoztatni. S a változás kulcsa éppaz, hogy van-e bennünk alázat ezt elismerni.


5 Honnan származik a mértékletesség üzenete: a testi-lel-ki egészség és gyógyulás nyolc alapelve? Mi a céljuk?

Ajándéknak vagy tehernek tekintjük-e Isten egészségügyi tör-vényeit?

1Móz 1,1 • „Kezdetben teremtette Isten az eget és a föl-det.”Zsolt 74,15–16 • „Te fakasztottad fel a forrást és apatakot… Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd, te formáltad avilágosságot és a napot.”Zsolt 69,35 • „Dicsérjék õt az egek és a föld, a tengerek ésami csak mozog azokban!”1Móz 1,31 • „És látta Isten, hogy minden, amit teremtett,ímé igen jó.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

Az egészség és a gyógyulás nyolc alapelve egyidõs az emberi-séggel. Õsszüleinket az Isten által rendelt, egészséget teremtõés megõrzõ, gyógyító közeg vette körül. Isten Napot alkotott,hogy az élet elemi feltételét megteremtse. Fény, otthonos me-leg nélkül az élet elképzelhetetlen. A Nap energiája tartja élet-ben a Földet, sarjasztja ki a növényeket, biztosítja táplálékun-kat. Testünkre-lelkünkre gyógyítóan hat.

„És teremtette Isten a mennyezetet, és nevezte égnek.”(1Móz 1,8) A légkör oxigénje szintén elemi feltétele és közegeaz életnek. Az oxigén segítségével égeti el szervezetünk a fel-vett tápanyagot, és szolgáltat energiát az élettevékenységek-hez. A légkör által részesülünk ebbõl az áldásból.

„Isten lelke lebegett a vizek felett.” (1Móz 1,2) Földünk fel-színének kétharmada víz, testünk is 60–70 százalék vizet tar-


sítsd meg akaratát. Amikor az ellenség vízözönként tör rád, ak-kor az Úr Lelke zászlót emel érted a gonosz ellen. Amikor mármajdnem megadod magad, elveszíted türelmedet és önuralma-dat, hogy kemény, hibakeresõ és vádoló légy, akkor itt az ideje,hogy a mennybe küldd imádat: »Istenem, segíts nekem, hogy el-lenálljak a kísértésnek, hogy minden keserûséget, haragot, gonoszbeszédet eltávolítsak szívembõl! Add nekem szelídségedet, aláza-tosságodat, türelmedet és szeretetedet! Ne engedd, hogy Megváltó-mat megalázzam! Ne engedd, hogy félreértsem feleségem, gyerme-keim és hittestvéreim szavait és indítékait! Segíts, hogy kedves,könyörületes, gyengéd szívû és megbocsátó legyek! Segíts, hogyösszetartó kapocs legyek otthonomban, és így másoknak is bemu-tassam Krisztus jellemét.«”

„Az igaz vallásosság összefügg az akaraterõvel. Az akaraterõ azemberi természet irányító ereje, ez uralkodik összes képességün-kön. Az akaraterõ nem ízlés, nem hajlam csupán, hanem döntõtényezõ, amely az emberek fiaiban mûveli az Isten iránti engedel-mességet vagy engedetlenséget…

Hajlandó vagy-e halogatás nélkül helyes kapcsolatra lépni Is-tennel? Így szólsz-e: »Átadom Jézusnak akaratomat, mégpedigmost azonnal«, s teljesen az Úr oldalára állsz-e ettõl a perctõlkezdve? Ne hallgass a szokás, az étvágy és szenvedélyek türel-metlen követelésére! Ne adj lehetõséget az ellenfélnek, hogy ígyszóljon: »Nyomorult álszent vagy.« Zárd be ajtódat, hogy az el-lenség ne tudjon vádolni, elcsüggeszteni. Mondd, hogy »hinni fo-gok, sõt már most hiszem, hogy Isten a segítségem«, és észreve-szed majd, hogy Istenben diadalmaskodsz. Ha állhatatosan azÚr oldalán állsz akaratoddal, és minden érzelmed Jézus aka-ratának vezetése alá kerül, akkor majd szilárd talajt, szikláttalál a lábad. Idõnként ugyan szükséged lesz az akaratod utolsómorzsájára is, de mivel Isten fárad érted, úgy kerülsz majd ki aformálás folyamatából, mint tisztességes rendeltetésû edény.” (El-len G. White: Boldog otthon, 181–182. o.; Bizonyságtételek, V. köt., Az akarat-erõ edzése c. fej.)


Látva ezt a sok ajándékot és áldást, Ádám és Éva bíztak Teremtõjükben. Hiszen minden jó volt, amit csak adott nekik,minden a boldogságukat szolgálta. Ezt a bizalmat támadtameg a Kísértõ a jó és gonosz tudásának fájánál (1Móz 3,1–6),elültetve az emberben a Teremtõje iránti bizalmatlanságot. A szabad választás, döntés – az élet vagy halál útja mellett –azóta is mindannyiunk elkerülhetetlen állásfoglalása.

Nyolc elv, nyolc törvény. Rendszer és rangsor is van az alap-elvek között. Két lelki törvény: az önuralom/mértékletességés a bizalom a Teremtõben/lelki nyugalom; továbbá hat fizikaijellegû: a napfény, levegõ, víz, mozgás, pihenés, táplálkozás.

„Nagyon egyszerû az a tanítás, amelyet Isten erre vonatkozó-lag adott Igéjében, és többféleképpen próbálja meg majd az embe-reket, hogy meglátsszon, gondosan õrködnek-e a világosság felett.Minden gyülekezetet, minden családot szükséges felvilágosítani akeresztény mértékletességrõl. Mindenkinek tudnia kell, mikéntegyen és igyon, hogy megõrizhesse egészségét. A világtörténelemutolsó felvonásának idején élünk, és a szombattartók soraibanegyetértésnek kell megnyilvánulnia. Aki visszahúzódik a nagymunkától, s nem oktatja az embereket errõl a kérdésrõl, nem járazon az úton, amelyet a nagy Orvos mutat.

Az evangéliumnak és az orvosi missziómunkának együtt kellhaladnia. Az evangéliumot össze kell kötni az igazi egészségügyireform alapelveivel. A kereszténységet be kell vinni a minden-napi életbe. Komoly és alapos reformációs munkát kell végezni.Az igazi bibliai vallás nem más, mint Isten szeretetének kiára-dása az elbukott emberekre. Isten népének együtt kell elõreha-ladnia, hogy befolyásolja azok szívét, akik keresik az igazságot,akikben él a vágy, hogy ezekben a rettenetes idõkben a helyesúton járjanak. Az emberek elé kell tárnunk az egészségügyi re-form alapelveit, és mindent meg kell tenni, ami hatalmunkbanáll, hogy megmutassuk, mennyire szükséges elfogadni ezeket azalapelveket, és ezek szerint élni.” (Ellen G. White: Az evangélium szol-gái, 145. o.)


talmaz. A tiszta víz fogyasztása és külsõ használata áldás, ésgyógyulást eredményez.

Amikor Isten az Édenbe helyezte az embert, azt mondtaneki, hogy „mûvelje” (1Móz 2,15) a kertet, azaz tevékenyked-jen, dolgozzon, mozogjon. E nélkül az élet álmos tespedés len-ne. Aktivitás nélkül az ember ellustul, eltunyul, számtalan be-tegség melegágyát teremti meg.

„Hat napon át teremtett Isten, de a hetedik napon megnyu-godott, és megszentelte azt.” (1Móz 2,2–3) A hatnapi tevé-kenység ad hátteret a hetedik nap megszentelésének, a meg-nyugvásnak, a pihenésnek. De az éjszaka és a nappal váltakozá-sa napi szinten is megadja a pihenés, alvás ritmusát. Ha nempihenünk eleget, kimerülünk. Szervezetünk legyengül, és fo-gékonnyá válik a betegségekre.

Teremtõnknek gondja volt a táplálékunkra is. Megszabta,hogy mi az embernek való: gyümölcs, gabona, olajos magvak– majd a bûneset után a zöldségféléket is megjelölte gyógyítótáplálékként (1Móz 1,29; 2,18).

Az édeni otthonban megelégedést és boldogságot talált azember. Azóta is a természeti környezet a valódi életterünk,gyógyhelyünk. Otthonunkul szánta a Teremtõ, hogy benneszabadon fejlõdhessünk, felfedezzük, és akaratunk szerint ala-kítsuk. „Isten, aki alkotta a földet, teremtette és megerõsítet-te, nem hiába teremtette azt, hanem lakásul alkotta.” (Ésa45,18) A lakáskultúra, otthonkultúra is meghatározó tényezõaz életmódban. A bûneset után Isten az ember ruhájáról isgondoskodott – tehát az öltözködés is befolyásolja az egész-ségünket.

Isten önuralomra és mértékletességre is oktatta Ádámot ésÉvát. Szabad akaratukat használniuk kellett, hogy önként vá-lasszák, vállalják az Isten által rendelt célt – az Isten képmásá-ra és hasonlatosságára való teljes átalakulást. Ezért „õrizniük”kellett az Édent, vigyázni rá, mint jó gazdának a tulajdonára(1Móz 2,15).


erõk gátlását, és támogatjuk a gyógytényezõk érvényre jutá-sát, akkor valóságosan gyógyítunk. Sokan annyira kimerítet-ték életerejüket, hogy csak lassan ébredezik Csipkerózsika-ál-mából. Türelmesnek kell lenni, ki kell várni a választ. Ezértfontos megérteni, hogy mit miért teszünk. Ha tudjuk és ért-jük, miért mozgunk, lélegzünk, pihenünk helyesen, miértiszunk bõségesen tiszta vizet, miért vagyunk mértékletesek,miért hiszünk a Teremtõnkben, miért megyünk a napfényre,akkor a hatás nem maradhat el. Életminõségünk javulni fog,betegségeinket szervezetünk felszámolja, vagy nagymérték-ben gyógyítja.

Vannak olyan természetes gyógymódok is, például a vízke-zelések, amelyek látványosan hatnak. Gyors és átütõ reakciótváltanak ki a szervezetbõl. Egy forró lábfürdõ vagy az egésztestet érõ meleg, lázkeltõ fürdõ radikálisan hat az immunrend-szerre. Megnöveli a fehérvérsejtek számát, bekebelezési sebes-ségét, mozgását, haladását. Mindez nagymértékben felgyorsít-ja a betegség legyõzését.

Az egészség és a gyógyítás alapelvei szoros kapcsolatbanvannak egymással. Kiegészítik, megerõsítik, fokozzák egymáshatását. A legjobb eredményt úgy érhetjük el az egészségmegõrzése vagy a gyógyulás útján, ha mindegyiket gyakorol-juk, hogy mindegyik áldásában részesüljünk.

Az e heti adomány az Életpont Nonprofit Kft.-t támogatja. – A bózsvai és a törökkoppányi Biblia-táborok fenntartására

és fejlesztésére szánt adomány


6 Hogyan hatnak a természetes gyógymódok?

Mal 4,2 • „Feltámad néktek, akik félitek az én nevemet,az igazság napja, és gyógyulás lesz a szárnyai alatt.”Zsolt 103,1–5 • „Áldjad, én lelkem, az Urat, és egész ben-sõm az õ szent nevét! Áldjad, én lelkem, az Urat, és el nefeledkezzél semmi jótéteményérõl! Aki megbocsátja min-den bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Meg-váltja életedet a koporsótól, kegyelemmel és irgalmasság-gal koronáz meg téged. Jóval tölti be a te ékességedet, ésmegújul ifjúságod, mint a sasé.”Péld 4,18 „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnalvilágossága, mely minél tovább halad, annál világosabblesz, a teljes délig.”

.....................................................................................................................

.....................................................................................................................

A természetes, valódi gyógymódok nem úgy hatnak, mint apirulák, gyógyszerek. Lassan, de biztosan végzik a gyógyításmunkáját. A természet soha nem siet, a Teremtõ törvényeiszerint mûködik. A Nap és a Föld is a maga pályáján jár, nemlehet siettetni – így a gyógyulást sem. A pirulák esetenkéntazonnal is hatnak, de a mellékhatások általában számosabbakés károsabbak, mint a gyógyítók. A gyógyítás során legtöbb-ször csak a felszínt érintik, a tüneteket kezelik. Nem is tehet-nek mást, mert általában az okot sem tudják: vagy nem derítikfel, vagy nem is érdekli sem a beteget, sem a kezelõt. Épp elégbajuk van magával a betegséggel, nincs idõ a silabizálásra. Eznem igazi gyógymód, mert az életmódot nem érinti. Az em-ber nem mechanikus gépezet, hanem gondolkodó, az esemé-nyeket érteni akaró, cselekvõ élõlény. Ha a betegségek gyöke-rére sújtunk, ha abbahagyjuk az életerõ megvámolását, a gyógy-


ÁHÍTATOK MINDEN NAPRA

Április

1. csütörtök Jn 6,66–682. péntek Mt 16,6; Fil 2,3 Napnyugta: 19.133. szombat 2Thess 3,3

4. vasárnap 1Kor 16,15. hétfõ Jn 15,56. kedd Hós 2,197. szerda Sof 2,2–38. csütörtök 1Tim 6,12. 149. péntek 1Tim 1,15–16 Napnyugta: 19.23

10. szombat Fil 2,15–16

11. vasárnap Jel 3,1012. hétfõ Zsid 10,19. 2213. kedd 1Jn 1,914. szerda Jn 3,14–15. 1715. csütörtök Fil 3,916. péntek 2Pt 3,18 Napnyugta: 19.3317. szombat 1Kor 4,20

18. vasárnap Zsolt 107,819. hétfõ 2Thess 3,4–520. kedd Eféz 6,1121. szerda Ésa 49,622. csütörtök 1Kor 6,2023. péntek Jn 9,4 Napnyugta: 19.4324. szombat Jak 5,16–17

25. vasárnap Hós 12,426. hétfõ Ésa 41,14; Lk 12,3227. kedd Mt 6,1328. szerda Jób 26,1429. csütörtök Péld 30,3. 630. péntek Mt 6,11; 1Tim 6,8 Napnyugta: 19.52


ÁHÍTATOK MINDEN NAPRA

Május

1. szombat Hós 10,12

2. vasárnap Lk 8,153. hétfõ Ésa 61,114. kedd Zsolt 148,1. 3. 5–8. 135. szerda Mt 13,336. csütörtök 1Kor 10,317. péntek 1Kor 6,19 Napnyugta: 20.028. szombat Jak 5,16

9. vasárnap Mk 2,5. 1210. hétfõ Zsolt 31,1611. kedd Jer 17,5–712. szerda Zsolt 118,8–913. csütörtök 1Pt 3,1414. péntek Zsolt 51,19 Napnyugta: 20.1115. szombat Ezsd 7,10

16. vasárnap Zsolt 119,33–3417. hétfõ Jn 10,4. 1118. kedd Zsolt 36,819. szerda Neh 2,820. csütörtök Neh 4,14. 2021. péntek Neh 6,9 Napnyugta: 20.1922. szombat 2Kor 4,9

23. vasárnap Eféz 6,1824. hétfõ 3Móz 19,2. 1125. kedd Ésa 61,826. szerda Zak 7,9–1027. csütörtök Zsolt 37,39–4028. péntek Zsolt 118,13–14 Napnyugta: 20.2629. szombat Ésa 32,8

30. vasárnap Zsolt 55,22–2331. hétfõ Lk 18,1

Áhítatok minden napra * 117

JEGYZETEK

Jegyzetek * 119

JEGYZETEK


„Én, az Úr vagyok a te gyógyítód”godollo.kerak.hu/pdf/btan10_02.pdfÉnektanulás *9...

Documents