1

a tartalomból

Az idõ nekünk dolgozik?

Dr. Béka filozófiája

Az évszakok üzenete

Mekdumálsz étkezde

A kor, melyben élünk

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közösségének Magazinja 11. szám

Isten a világosság, a tudatlanság a sötétség. Ahol Isten jelen van, ott nem lehet tudatlanság.

E s zámunk t émá ja :

2

Hare Krisna Magazin

Hare K¥¢£a

Hare K¥¢£a

K¥¢£a K¥¢£a

Hare Hare

Hare R§ma

Hare R§ma

R§ma R§ma

Hare Hare

A V i s s z a I s t e n h e z M a g a z i n

– a lélekhez szól– mindig aktuális– tudással teli– öröm olvasni

és ha Ön is úgy akarja

– házhoz jön

…mert megrendelhetõ a következõ címen:VIM Szerkesztõség, 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Tel.: (85) 340-130, e-mail: vim@pamho.net

Négy szám elõfizetési díja 10% kedvezménnyel: 1800 Ft

Õ Isteni KegyelmeA.C. BhaktivedantaSwami Prabhup§da

A Krisna-tudat NemzetköziSzervezetének alapító

§c§ryája

3

Bölcselet

Dr. Béka-filozófiája 4Az idõ legyõzése 8Idõben élni 10

Tudás-formák

Az örökség 12Õsidõk 16

Kultúra

A kultúra változó és örök aspektusa 6Az indiai kelmék varázslatos világa 28Egy hagyományörzõ forradalmár 31

Élet-stílus

Vének tanácsa vagy öregek otthona? 30Az évszakok üzenete 32Mekdumálsz étkezde 34Ahol még élnek a hagyományok 35Ki a leghatalmasabb? 38

Társadalmak

A kor, melyben élünk 18Hogyan telik a Krisna-hívõk ideje? 24Az idõ nekünk dolgozik? 26Állam-vallás 36

Tartalom

A SZANSZKRIT SZAVAK KIEJTÉSE:A szavakat meghatározott rendszer szerint írjuk át latin betûsformába, mely lehetõvé teszi az olvasó számára a szavak helyeskiejtését. § - mint az á az akác szóban (kétszer olyan hosszú,mint a rövid a); e - mint az é az élet szóban; ¦ - mint az í azígy szóban; ¥ - mint a ri a karika szóban; c - mint a cs a cserépszóban; ch, jh, dh - mint a cs és a h együtt, a dzs és a h együttvalamint a d és a h együtt. Tehát a K¥¢£a szót Krisnának, aCaitanya szót pedig Csaitanyjának ejtjük.

Kedves Olvasó!

Amikor az idõrõl kérdezik,az ember általában az órájáranéz. De, ha jobban elgondol-kodunk, akkor életünk sok te-rületét hatja át ez a fogalom.Idõpont, idõszak, idõtartam,idõmérés, igeidõ, stb. – azéletünk minden aspektusábanjelen van. Filozófusok, éneke-sek, írók, festõk próbálták sa-ját eszközeikkel megfogal-mazni, hogy mit jelent ez aszó, hogyan befolyásolja ezember életét, de igazi definí-ciót a megfoghatatlanságamiatt nehéz adni.

Az idõ egyszerre lehet na-gyon elvont is, de ugyanakkornagyon hétköznapi is, mivel aszületést és a halált is jelentiszámunkra. India bölcseletikönyvei, a védák, az idõt anyugatitól eltérõ látásmóddalvizsgálja. Ennek a szemlélet-nek a megismerése nagybansegíthet az idõ felfogásunkszélesítésében. Mi az idõ?Hogyan érzékeli az idõt azegyén, és hogyan egy család,illetve egy közösség? Mi lesz,ha megöregszünk? Milyenvolt a föld az õsidõkben? Akor, amelyben élünk... Ho-gyan telik a Krisnások ideje?Mi a gyorsétkezdék mellékha-tása?

Ilyen és ehhez hasonlókérdéseket járunk körbe ma-gazinunk jelen számában. Jóolvasást!

Manor§ma d§sa

© 1994 Hare K¥¢£a MagazinMinden jog fenntartva.ISSN 1217-7482

A LAP MUNKATÁRSAI:Felelõs szerkesztõ: Manor§ma d§sa, Fõmunkatárs: Hem§¯g¦dev¦ d§s¦, Rovatvezetõk: Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦, ¾ªvara K¥¢£a d§sa,L¦l§vat§ra d§sa, R§dh§n§tha d§sa, ¼y§m§ dev¦ d§s¦,Olvasószerkesztõ: ¼y§m§ dev¦ d§s¦, Mûvészeti tanácsadó:Magyar Zsuzsanna, Nyomdai elõkészítés: Sundara-r¡pa d§saKIADJA: Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Terjesztése adományokértTel.: (85) 340-130, e-mail: vim@pamho.net

4

Vissza Istenhez

BölcseletB Ö L C S E L E TD R . B É K A - F I L O Z Ó F I Á J A

r¦la Prabhup§da: A Védák aztmondják, hogy az élõlény nem áll

kapcsolatban az anyagi dolgokkal. Nemlehet megégetni, megvágni, megszárí-tani, vagy benedvesíteni. Ezt a Bhaga-vad-g¦t§ tárgyalja.

Dr. Singh: A tudósok általánosítjákaz errõl a bolygóról szóló tudásukat, ésazt gondolják, hogy ezt alkalmazhatjáka más bolygókon levõ életre is.

¼r¦la Prabhup§da: Igen. Maguk-ból indulnak ki. Korlátozottan gondol-kodnak, a saját körülményeik szerint.Ezt hívjuk mi „Dr. Béka filozófiájának”.[Nevetés.]

Egyszer élt egy béka egy kútban.Amikor egy barátja beszámolt neki azAtlanti-óceán létezésérõl, megkérdeztea barátját:

– Óh, mi az az Atlanti-óceán?– Egy hatalmas víztömeg – vála-

szolta a barátja.– Milyen hatalmas? Kétszer akkora,

mint ez a kút?– Óh, nem, sokkal, sokkal nagyobb

– mondta a barát.– Mennyivel nagyobb? Tízszer ak-

kora?Így számolgatott a béka. De mi az

esélye, hogy valaha is megérti így amérhetetlen óceánt? Az összes képessé-günk, a tapasztalataink és a képzelõ-erõnk is mindig korlátozott.

Karandhara: A „tudomány integ-ritásának” nevezik azt az elvet, hogycsak arról beszélnek, amit közvetlenüllehet tapasztalni.

¼r¦la Prabhup§da: Lehet, hogy tea te tapasztalatodról beszélsz, én pedigaz enyémrõl. De miért kellene elfogad-nom a te tapasztalatodat? Lehet, hogyte egy ostoba vagy – miért kellene ne-kem is ostobává válnom? Te lehetsz egybéka, én pedig egy bálna. Miért kelleneúgy tekintenem a kutadra, mint a min-denségre? Neked is van egy tudásszer-

zési módszered, és nekem is megvan asajátom.

…¼r¦la Prabhup§da: Minden élõ-

lény megfelelõ intelligenciával rendel-kezik, hogy megvalósítsa ezt a négy el-vet: evés, alvás, nemi kapcsolat és vé-dekezés. Ez a négy alapelv még egyatomban is létezik. Az egyetlen különb-ség, hogy az embernek különleges intel-ligenciája van, amivel megértheti Is-tent. Ez a különbség. Ýh§ra-nidr§-bhaya-maithuna° ca s§m§nam etat

Dr. Béka-filozófiájaA következõ beszélgetés felvétele 1973. április 18-án a Cheviot

Hills Parkban készült, Los Angelesben. ¼r¦la Prabhup§da Dr.

Thoudam D§modara Singh, Karandhara d§sa adhik§r¦,

Brahm§nanda Sw§m¦ és más tanítványok társaságában sétál.

Képünkön ¼r¦la Prabhup§da tanítványai társaságában sétál azindiai Mayapurban.

¼

5

paªubhir nar§£§m. Evés, alvás, nemiélet és védekezés – ezt a négy elvetmindenütt meg lehet találni. Láttátokmár, hogyan nõnek a fák: ahol csomóvan, ott a kéreg nem erre nõ, hanemarra. (¼r¦la Prabhup§da kézmozdula-tokkal mutatja, hogy a fa kérge nema görcs felé nõ, hanem körülnövi.) Afának intelligenciája van: „Ha erre nö-vök, megakadályoznak – inkább arramegyek.” De hol van a szeme? Hogylátja? Intelligenciája van. Ez az intelli-gencia talán nem olyan jó, mint a tié-tek, de intelligencia. Ugyanígy egy gye-reknek is van értelme, habár nem olyanjó, mint az apjának. Idõvel, mire a gye-reknek olyan teste lesz, mint az apjá-nak, az intelligenciája is teljesen fejlettéés érzékelhetõvé válik.

Dr. Singh: Tehát az intelligenciaviszonylagos.

¼r¦la Prabhup§da: Igen. Mindenviszonylagos. Neked is saját tested, élet-tartamod és intelligenciád van, és ahangyának is megvan a sajátja. A han-gya ugyanúgy száz évig él mint mi, de ami száz évünk hossza ehhez a testhezvan viszonyítva. Még Brahm§ is, a vi-lágegyetem leghosszabb életû élõlényeis száz évig él. A hangya élete számunk-ra talán csak pár napnak tûnik. Ehhezhasonlóan a földitõl eltérõ légkörû boly-gókon olyan létformák vannak, ame-lyek oda illenek. A tudósok azonbanmindent a Föld bolygó relatív feltételeiszerint próbálnak bemutatni. Ez sza-márság. Miért csinálják ezt? Ha azegész kozmikus megnyilvánulás a rela-tivitás törvényét követi, akkor hogyanmondhatják, hogy ennek a bolygónak afeltételei alkalmazhatóak a más bolygó-kon levõ életre?

A Védák arra utasítanak, hogy a tu-dást mindig a deªa-k§la-p§tra szem-pontjából fontoljuk meg. A deªa azt je-lenti, hogy „körülmény”, a k§la azt,hogy „idõ”, a p§tra pedig „a tárgy”.Mindent e három tényezõ figyelembe-vételével kell megértenünk. Például ahal nagyon kényelmesen él a vízben, miviszont már az óceán partján is vaco-gunk. Ez azért van, mert az én deªa-k§la-p§trám és a hal deªa-k§la-p§trájakülönbözik. Ha viszont arra következ-tetünk, hogy a sirályok szintén reszket-ni fognak, az butaság. Az õ deªa-k§la-

p§trájuk megint más. 8 400 000 külön-bözõ faj van az anyagi kozmikus meg-nyilvánulásban, és minden faj másképpigazodik a körülményeihez. Még ezen abolygón sem élhetsz kényelmesen Alasz-kán, pedig az is Amerika. És ugyanígy,azok a lények, akik jól érzik magukatAlaszkán, nem jönnek ide.

Karandhara: Tehát a relativitásszemélyes helyzetünkön alapszik.

¼r¦la Prabhup§da: Igen. Ezértmondják, hogy ami étel az egyiknek, azméreg a másiknak.

Dr. Singh: Az a probléma, hogy avilágon gyakorlatilag mindenki a sajátkörülményei szerint gondolkodik – és ezostobaság.

Tanítvány: Aki soha nem ment ki afalujából, azt hiszi, hogy az a falu azegész világ.

¼r¦la Prabhup§da: Igen. A békamindig a kútjának feltételeihez viszo-nyítva gondolkozik. Nincs ereje, hogymásképp gondolkozzon. Az óceán nagy,de az óceán méretét a saját nagyságá-hoz viszonyítva képzeli el. Hasonlókép-pen, Isten hatalmas, de mi relatívangondolkodunk Róla, a saját nagysá-gunkhoz viszonyítva. Vannak bizonyos

1028 Budapest, Kossuth. u. 47. Tel/fax: (1) 275-7795

E-mail: Tulasi@matavnet.hu

– Bõrbarát és környezetbarát

alapanyagok felhasználásával

készült samponok, tusfürdõk,

mosogatószerek

– Kézi gyártású, hidegen préselt

természetes illóolaj tartalmú

aromaterápiás szappanok, növényi

festékekkel

– Paraffinmentes ajakápolók teafa

olajjal

– Regeneráló hatású arckrémek

növényi olajokkalAhimsa Kft.Ahimsa Kft.Ahimsa Kft.Ahimsa Kft.Ahimsa Kft.

TTTTTulasi kulasi kulasi kulasi kulasi kozmetikozmetikozmetikozmetikozmetikumokumokumokumokumok

100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú100 % növényi alapú

rovarok, amelyek éjjel születnek, azutánfelnõnek, utódoknak adnak életet ésmeghalnak – mindezt egy nap alatt.Nem érik meg a reggelt. Ostobaság, haebbõl valaki arra következtet, hogy anappal nem is létezik. Ugyanígy, ami-kor a ª§strából azt halljuk, hogyBrahm§ élettartama a mi évmillióink-kal egyenlõ, akkor nem hisszük el. Aztmondjuk: „Ez meg hogy lehet?” De aBhagavad-g¦t§ [8.17] azt mondja:sahasra yuga paryantam ahar yadbrahma£o vidu¤: „Négymilliárd há-romszázmillió földi év felel megBrahm§ tizenkét órájának.” Még egyvezetõ indiai politikus sem tudta elfo-gadni ezt az információt, akit nagy G¦t§tudósként ismertek. Azt mondta erre,hogy elmebeli spekuláció. Micsoda gaz-ember!

6

Vissza Istenhez

a arról fogunk beszélni, hogy egysokak által indiai vallásként is-

mert vallás hogyan illeszkedik be a ma-gyar kultúrába. Túl részletesen nemtárgyaljuk, csupán az alapelvekre té-rünk ki. Fõleg a K¥¢£a-tudat, vagy ere-deti nevén a gau¨¦ya-vai¢£avizmusszempontjából szeretnénk vizsgálni ajelenséget.

Mielõtt a tárgyra térünk, két meg-közelítésmódot ismertetünk. Az elsõ aK¥¢£a-tudat alapját képezõ elvbõl indulki, amit általában san§thana-dharmanéven ismernek. San§thana azt jelenti,hogy örök. A K¥¢£a-tudat tehát nemszükségszerûen egy idõhöz és hely-hez (Indiához) kötött vallás, ami mostújonnan került át Magyarországra. AK¥¢£a-tudat azon örök elveket képvise-li, amit maga a san§thana-dharma ki-fejezés jelent: olyan alapelv, amit min-den vallásban megtalálunk; a keresz-ténységben vagy az iszlámban is.Mindegyikben jelen vannak az alapvetõközös elvek, melyek e vallások lényegétalkotják.

A másik megközelítésnek pedig je-lenlegi magyar társadalmunk, kultú-ránk a kiindulópontja. Röviden megha-tározva, a „kultúra” szó a társadalmi-közösségi elvek, viselkedésmódok ésszokások rendszerére utal. Szempon-tunkból ez elég fontos dolog. A ¼r¦mad-

Bh§gavatam, a K¥¢£a-hívõk egyik fõszentírása elmagyarázza, hogy mi akultúra. A szanszkrit szöveg így hang-zik:

sa vai pu°s§m paro dharmoyato bhaktir adhok¢aje

ahaituky apratihat§yay§tm§ supras¦dati

Eszerint a kultúrának két része van.Az egyik az örök érvényû aspektus, amiaz egyéneknek (a társadalom tagjainak)belsõ, lelki cselekvését foglalja magá-ban. A másikat pedig azok a külsõ dol-gok képezik, amelyek általában arra atestre, társadalomra és idõre érvénye-sek, amelybe beleszületünk.

Mielõtt folytatnám, talán érdemeslenne egy dolgot meghatározni, azt,hogy kik vagyunk mi. Ugyanis elõadá-sunk szempontjából ez nem elhanya-golható kérdés. A K¥¢£a-tudat és általá-ban a vallásos szemlélet szerint mi lelkiélõlények vagyunk, s ez az élõlény telje-sen különbözik ettõl a testtõl. Teológiaiszempontból lehet, hogy más vélemé-nyek is vannak arról, hogy mennyirelelki és mennyire testi az élõlény. ABhagavad-g¦t§ban, ami a hinduk és aK¥¢£a-hívõk Bibliája, K¥¢£a teljesen el-különíti a lelket a testtõl, éppen úgy,ahogy a testem is teljesen különbözik

attól a ruhától, amit viselek. Ugyanígyteljes mértékben, száz százalékban kü-lönbözöm én is a testemtõl, e külsõ ru-hától, géptõl, amit ebben a világbanhasználok.

Tehát a kultúra ebben a felfogásbanazt jelenti, hogy hogyan tudja ez az élõ-lény elérni örök célját. Ez a cél az, hogymegint egység alakuljon ki köztünk ésIsten között. (Itt most nem a K¥¢£a-tu-datról beszélünk, ez a szemlélet nincsegy adott valláshoz kötve. Ahogy azelõbb mondtuk, ez a kultúra belsõ as-pektusa. A belsõ, s ugyanakkor a leg-fontosabb.) Ez egy folyamat, amely ál-tal jelenlegi helyzetünkbõl egy jövõbeni,tökéletes helyzet felé haladunk. Ugyan-akkor eltérõ körülmények közé kerü-lünk a világban, különbözõ idõkben,testekben élünk, s kultúránk egy másikrészét képezi az, hogyan viselkedünk,hogyan étkezünk, hogyan öltözködünk,s hogy ezek hogyan segítik legfõbb cé-lunk elérését. Tehát a Bh§gavatam itt akultúra e két aspektusának meghatáro-zását adja. A belsõ aspektus a fõ cél, amásik, a külsõ aspektus pedig ennek azelérésében segít bennünket.

A második aspektus tekintetében aK¥¢£a-tudatot egy új, illetve idegen val-lásnak is tekinthetjük. Másképp nézünkki, más ruhát viselünk, idegen nyelven,szanszkrit szövegekbõl idézünk. Ez va-

BölcseletB Ö L C S E L E T

A KULTÚRA VÁLTOZÓ ÉS ÖRÖK ASPEKTUSA

A kultúraörök

változó és

aspektusaM

Az elõadás Debrecenben,

a Magyar Vallásszociológiai Társaság konferenciáján

hangzott el, 1998 õszén.

7

lójában csak a külsõ aspektus. A belsõviszont arra épül, hogy lelki élõlényekvagyunk, s az élet célja Istent, a Legfel-sõbb Személyt szolgálni. Ez a szolgálat,s késõbb a szeretet a vallásos elvek kö-vetésével, a szentírások olvasásával, Is-ten szent nevének dicsõítésével, éneklé-sével érhetõ el. Ezek azok az elvek,amelyek mindenütt közösek, s amelyeksan§thana, azaz örök elvek, akár Ma-gyarországról, akár Indiáról, Olaszor-szágról vagy Kínáról beszélünk. Azutóbbi harminc év – amióta a K¥¢£a-tudat átkerült Indiából, s megjelent anyugati világban, majd az egész világon– azt bizonyította, hogy függetlenül at-tól, hogy Afrikában, Oroszországban,Magyarországon vagy Amerikában va-gyunk, ezeket a közös elveket nagyonkönnyen elfogadják. Mert nem külön-böznek annyira azoktól, amelyeketmindenki megtalálhat a saját kultúrájá-ban.

A külsõ dolgok, például az öltözkö-dési mód valóban más, talán ez azegyik legszembeötlõbb különbség. Fel-vetõdik az emberben, hogy miért öltö-zünk ilyen lepedõkbe, miért van lebo-rotválva a hajunk, mi ez az agyagjel ahomlokunkon? Mindezek fontos dolgok,amennyiben a fõ cél elérését segítik.Ugyanakkor azonban nem ez a K¥¢£a-tudat fõ aspektusa, s nem is olyan vala-mi, ami nagy hangsúlyt kap a gyakor-latban. Lehet, hogy akik szerzetesek,így öltöznek, viselkednek, mert ez kép-viseli a kultúrát, a kultúra belsõ, lelkioldalát, és segít annak elérésében.Ugyanakkor azonban e dolgok nem kö-telezõek. A laikus világban vannakolyan gyakorló hívõi a K¥¢£a-tudatnak,akik civil ruhában mennek dolgozni.Mérnökök, orvosok, vegyészek, egyete-misták, akik lehet, hogy nem is indiaivegetáriánus ételeket fõznek, hanemmagyar vegetáriánus ételeket, ugyan-akkor azonban rendelkeznek e belsõ,örök lelki azonossággal, bár nem köve-tik a külsõségeket.

Van azonban egy másik tényezõ is,ami nagyon szembeszökõ ebben az or-szágban. Amit mi magyar kultúránakhívunk, az erkölcs, a kultúra gyakorlatirendszere: mindez rohamosan változik.Amióta itt vagyok, annyi változásnakvoltam a szemtanúja. Például a szó-

használat tekintetében. Lehet, hogy azáltalunk használt szanszkrit kifejezésekújaknak hatnak, de ugyanakkor olyanszavak is elterjednek, mint pl. a „nonstop”, „shop”, „nonszensz” stb. Szinteúgy használjuk beszédünkben az angolés egyéb idegen kifejezéseket, minthaazok magyar szavak lennének. A pizzaés hasonlók már közönséges ennivaló-nak számítanak, pedig ezek sem ma-gyarok. Sokan viselnek farmernadrá-got. Lehet, hogy egy farmer kapcsolat-ban van a nyugattal, a XIX. századdal,a cowboyokkal, de egyáltalán nincskapcsolatban a magyarokkal. De mi át-vettük, s most már része lett a magyarkultúrának. Mindezzel azt szeretnémhangsúlyozni, hogy a kultúra külsõ ré-tege állandóan változik, annyira, hogytavaly azt mondta nekem egy magyarruhatervezõ, hogy szerinte pár év múl-va ez a lepedõs viselet divat lesz Ma-gyarországon. Ilyet még nem láttam,sem Amerikában, sem Angliában, demegeshet. Annyira változnak a kulturá-lis állapotok, hogy a külsõ dolgokatnem nehéz elfogadni.

Erre jó példa Anglia. Anglia az utób-bi kétszáz évben nagyon szoros kapcso-latban állt Indiával. Ennek következté-ben Anglia lakosságának ma két száza-léka indiai. S ha valaki ott száribanmegy az utcán, senki nem fordul utána,senki nem tesz megjegyzéseket, s nemgondolják, hogy ez egy új dolog, kurió-zum. Ha egy Hare K¥¢£ás megy az ut-cán (s ez most már majdnem a harma-dik generáció Angliában), az sem új do-log. Amikor Magyarországonkimegyünk az utcára énekelni, minden-ki megáll. Londonban viszont sokanúgy haladnak el mellettünk, minthanem is látnának semmit, mintha nem istörténne semmi. Mivel oly nagy mérté-kû a kultúra gyakorlati oldalának a vál-tozása, azt tapasztaljuk, hogy könnyenmegy végbe ez a változás, ami mosttörténik. S legfõképpen azért, mert azemberekben (s nemcsak a fiatalokban)nagy vágyakozás alakult ki e legfõbbdolog, a belsõ, lelki vallás után.

A jelenlegi kulturális helyzetben azegyensúly annyira eltolódott a külsõsé-gek irányába, hogy ez mindenkiben hi-ányérzetet kelt. Az embereknek hiány-zik a belsõ, örök lényeg, ami ott van

minden vallásban, de amit nem olyankönnyû megtalálni a modern idõkben.Ezért hajlandók a magyarok, számosfiatal egy olyan világban kutatni, ahol akülsõségek teljesen mások, a kultúraegyáltalán nem magyar, nem európaivagy nyugati, de elfogadják, mert úgytalálják, hogy a lényeg nem hiányzik. Sezért az a 250-300 szerzetes, aki Ma-gyarországon él, hajlandó kimenni azutcára ilyen öltözetben, még ha másokki is nevetik õket, vagy csak viccelõd-nek velük, s azt kérdezik tõlük, hogymiért néznek ki így.

Mivel annyira hiányoznak a lénye-ges, a kultúra belsõ aspektusát érintõdolgok, hiányzik az útmutatás, hogymilyen irányba alakítsuk az életünket,hogy mind közelebb kerülhessünk Is-tenhez, a K¥¢£a-hívõk ezért még ezeket

a kulturális különbségeket is hajlandókmegkockáztatni. Jelenleg nagyon ked-vezõen fogadják ezt Magyarországon.Más országokban azt tapasztaltam –nem az elején, amikor 1965-ben kezde-tét vette a K¥¢£a-tudat kibontakozása,hanem 1972 táján, amikor már na-gyobb múltra tekintett vissza –, hogyaz elsõ hullám, amikor nagy kuriózum-nak számítottunk, alábbhagyott, s va-lamelyest megszoktak bennünket. Ma-gyarországi emlékeim között szerepel,hogy az elsõ napokban hogyan reagál-tak az emberek: volt, amikor kiálltunkaz utcára, énekeltünk, s amikor éppenmegálltunk beszélni, több százan gyûl-tek körénk, s addig hallgattak minket,ameddig beszéltünk nekik. Általábannagyon kedvesen fogadták, s nem üt-köztek meg nagyon a különbségeken.

Köszönöm a figyelmüket.

¼ivar§ma Sv§m¦,vai¢£ava teológus, vezetõ lelkész

8

Vissza Istenhez

ABölcseletB Ö L C S E L E T

A Z I D Õ L E G Y Õ Z É S E

zt példázza Purañjana király törté-nete, melyet a ¼r¦mad-Bh§gava-

tamban olvashatunk: Élõlény király – apurañjana szó élõlényt jelent – boldo-gan élt egy kilenc kapus városban. Aváros a testet jelenti, a király pedig azörök élõlényt, a lelket. A város kapui atesten található nyílások: a két szem, akét fül, a két orrlyuk, a száj, a nemiszerv és a végbélnyílás. A várost falak (abõr) és parkok (a szõrszálak) vették kö-rül, tornyok (az orr és a fej), csatornák(a ráncok és bemélyedések), ablakok (aszemek) és kapuk (a szemhéjak) sora-koztak benne. A várost utcák szelték át(a testben áramló életlevegõ), zászlók ésvirágfüzérek díszítették (a tenyerek és atalpak).

Történt egyszer, hogy Élõlény királya város egyik csodálatos kertjében sé-tálva megpillantotta Értelmet, a széplányt, akit hamarosan feleségül is vett,

mert azt remélte, hogy segítségévelkedvére élvezheti az életet. Élõlény ki-rály fokozatosan Értelem királynõ, va-gyis az anyagi intelligencia irányításaalá került, és mindig minden vágyátteljesítette. Amikor fõ szolgája, Elme azotthonába vezette Élõlény királyt, gyer-mekei mindig illúziót, elégedettséget ésboldogságot teremtettek számára. Élõ-lény király nem törõdött az önmegvaló-sítással, és annyira belemerült a családiélet örömeibe, hogy fiatalsága egy pilla-nat alatt, észrevétlenül elszállt.

Egy nap Idõ király 365 katonája tá-madta meg Élõlény király palotáját.Rettenetes küzdelem kezdõdött közöt-tük, amely száz évig tartott. Mindeköz-ben az Idõ leánya, az Öregség, férj utánkutatva járta a világot. Senki sem akar-ta feleségül venni, mivel senki sem sze-rette õt. Megannyi kudarc után végülFélelem királyhoz fordult, és kérve kér-

te, hogy fogadja el feleségül. Félelemkirály sem akart azonban az Öregségférje lenni, hanem húgának fogadta, éssaját bátyját, a Lázat ajánlotta férjnek.(Ez halálunk pillanatának 42 fokos lá-zára utal.)

Az Idõ és az Idõ lánya azután együtttámadtak Élõlény király városára. AzIdõ lánya, az Öregség, megölelte Élõ-lény királyt, aki elvesztette minden fen-ségét. Élõlény király észrevette, hogyfelesége, az Értelem, elhidegült tõle. AzÖregség szétrombolta Élõlény királyvárosát, és a király számára ízetlennéváltak az élvezet tárgyai. A Láz pedigfelgyújtotta, ami a városból megma-radt, hogy örömet szerezzen öccsének,a Félelemnek. Élõlény király nagyonboldogtalan volt, a Félelem pedig egyreközelebb jött, hogy elfogja a királyt.

Élõlény királynak volt egy Ismeret-len nevû jóbarátja (Isten szívünkben la-

A K¥¢£a-tudat alapvetõ tanítása szerint

az élõlény nem azonos a testével, hanem az

õt, mint kesztyû a kezet fedi be. Ha sikeres-

sé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus

szentírások javaslata szerint a kézzel, va-

gyis az örökkévaló lélekkel is törõdnünk

kell, nem csupán burkolatával, a kesztyûvel,

vagyis az anyagi testtel, amit az idõ elõbb-

utóbb elpusztít.

z idõlegyõzése

E

9

kozó formája, a Felsõlélek), a királyaznban tudatlansága miatt nem voltképes segítséget kérni tõle, ezért úgyhagyta el városát, vagyis testét, hogyközben feleségére emlékezett, és ezértkövetkezõ életében nõként, egy királylányaként kellett megszületnie.

Amikor eljött az ideje, szent férjétkövetve az erdõbe vonult, ahol mind-ketten szigorú vezekléseket végeztek.Miután jámbor férje elhagyta testét, akirálynõ keservesen sírt. Ekkor jelentmeg elõtte régi barátja, a Felsõlélek,hogy megvigasztalja.

– Drága, nemes barátom! – szólí-totta meg a királynõt. – Mi ketten olya-nok vagyunk, mint két hattyú. Együttélünk ugyanabban a szívben, eredeti

Krishna Dharma RámájanaA Rámájana, India õsi eposza a világ legrégibb írásainak egyike. Lenyûgözõen izgalmas,mégis felemelõ meséje erényrõl és becsületrõl, jó és gonosz harcáról, a lélek bölcsességérõl,életrõl és halálról korszakokon keresztül megszámlálhatatlan nemzedéknek volt féltve õrzöttkincse, s mind a mai napig ott él nemcsak India, de egész Ázsia népének szívében.524 oldal, 2500 Ft

Krishna Dharma MahábhárataA Mah§bh§rata a világirodalom legkorábbi és legterjedelmesebb eposza, melyet ma márnem csak Indiában, hanem az egész világon ismernek. A hagyomány szerint, „ami nemtalálható meg ebben a könyvben, azt hiába keresnénk a világon”.380. oldal, 2300 Ft

Gauranga Das VasztuAz otthonteremtés idõtlen tudománya

A Vasztu a védikus építészet és térrendezés tudományát tárja az olvasó elé. Az itt ismertetettegyszerû elveket bárki alkalmazhatja saját otthona megtervezése és berendezése során. Akönyv azoknak is érdekes olvasmány, akik már megismerkedtek a feng shui alapelveivel, deazok számára is jól követhetõ eligazítást nyújt, akik most kezdenek környezetükátalakításához.176 oldal, 1450 Ft

Michael. A. Cremo Az emberi faj rejtélyes eredete„Cremo és Thompson megdöbbentõ támadást indított az ember eredetérõl alkotott képünk,valamint az ellen a módszer ellen, ami kialakította ezt a képet; nem csak a bizonyítékotvonják kétségbe, hanem a tudományos eljárást is, amellyel ezeket kezelik.” (Fortean Times)350 oldal, 1340 Ft

A Lál Kiadó ajánlataLevélcím: 1286 Budapest, Pf. 18. Tel.: (30) 250-8299 E-mail: sundara@mail.elender.huA könyveket postai utánvéttel küldjük ki. Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

otthonunktól mégis távol vagyunk. El-felejtetted lelki létedet, mert túlságosanbelemerültél az anyagi élvezetekbe.Foglyul ejtett a kilenc kapus város, ésnéha nõnek, néha pedig férfinek hiszedmagad. Valójában azonban tiszta lelkilény vagy, kérlek, próbáld ezt megérte-ni! Anyagi léted tudatlanságod és illúzi-ód eredménye, és minden gondod vég-sõ megoldása érdekében fel kell ébresz-tened K¥¢£a-tudatodat.

Hogy meghallgatta-e Élõlény ki-rálynõ – aki elõzõ életében Élõlény ki-rály volt – Ismeretlen jóbarátja taná-csát, nem tudjuk. Csak remélni tudjuk,hogy igen. Az idõvel vívott harcunkminden születésünkkor újra és újra kez-dõdik, és minél makacsabbak vagyunk,

annál tovább fog tartani. Miért ne dön-tenénk ez egyszer úgy, ahogyan mégegyszer sem döntöttünk életeink során?Miért ne hallgathatnánk végre Ismeret-len barátunkra?

„¼r¦ Hari, az Istenség LegfelsõbbSzemélyisége a Felsõlelke és irányítójaminden élõlénynek, aki anyagi testbekerült ebben a világban. Õ a legfelsõbbirányítója minden anyagi cselekedetnekaz anyagi természetben, ezenkívül õ alegjobb barátunk. Mindenkinek az õ ló-tuszlába árnyékában kell menedéketkeresnie. Ha valaki így cselekszik, életeszerencsés lesz.” (¼r¦mad-Bh§gavatam4. 29. 50.)

¼y§m§ dev¦ d§s¦

10

Vissza Istenhez

A pontos kronológia összeállításátelsõdlegesnek tartó nyugati történészihagyomány kénytelen a külsõ hódítók(makedónok, afgánok, mongolok, stb.)támadásai alapján felosztani az indiaitörténelmet. Nem csoda hát, ha gyer-mekinek tartják az indiai hagyományt,hiszen az még azzal sem törõdik, hogyaz utókor számára feldolgozható for-mában megörökítse történéseit. Igaz,hogy a Pur§£áknak nevezett írásokat amûvelt br§hma£ák köre éppúgy törté-neti mûveknek tartja, mint a köznép,ám ezeket a nyugati kutató a bennüktalálható csodás történések és a nyuga-ti léptékkel felfoghatatlan idõdimenziók(lásd a keretes ábrát!) miatt a legen-dák, elbeszélések közé sorolja. Vajon va-lóban gyermeki-e az indiai történetihagyomány, vagy félreértésrõl van ittszó?

A modern nyugati történetírás a 19.században alakult ki. Bár a zsidó-ke-resztény hagyomány ekkorra a Nyugatfokozatos elvilágiasodása következtébenelveszti meghatározó jellegét, számos

gondolati kategória formájában továbbél. Ilyen például a zsidó-keresztény idõ-felfogás, mely szerint a teremtés egy-szeri és a végítéletig tart. A teremtésidõpontját néhány évezreddel Jézusmegjelenése elé helyezték. A több tíz-ezer, vagy akár millió éves leletek 19.századi feltárásával a bibliai korszakokszó szerinti értelmezése tarthatatlanná(értsd: tudománytalanná) vált, így azo-kat szimbolikus mérõszámoknak tekin-tették. Az elv, azaz az egyszeri teremtés(vagy õsrobbanás) és egyszeri világvégeváltozatlan maradt. Az egyén élete pe-dig az univerzum idejének kicsinyítettmása: a születéstõl a halálig tart, éscsak egyszer történik meg. Ezt a nyu-gati - legyen zsidó-keresztény vagy mo-dern tudományos - idõfelfogást lineá-risnak nevezhetjük.

A védikus szentírások ezzel szembenjelen világunkat nem az egyén életénekegyetlen és megismételhetetlen kereté-nek tekintik. Az egyén és a világegyeteméletét az anyag és a lélek logikus kap-csolata alapján értelmezik. Eszerint az

univerzum minden részét - az egység-nyi atomtól a makrokozmoszig – Istenirányítja a k§la, az örök idõ formájá-ban. E személytelen idõtényezõ a Leg-felsõbb Személy eszközeként az anyagimegnyilvánulás háttere. Senki sem tud-ja, hogy mikor kezdõdött el, és hol érvéget, s az idõ az egyetlen, amelyneksegítségével az anyagi megnyilvánulásteremtése, fenntartása és pusztulása le-jegyezhetõ. Ez az idõtényezõ a teremtésanyagi oka, ezért Isten saját – személy-telen – kiterjedése.

A már említett Pur§£ák leírják,hogy az idõnek valójában semmi köze adolgok relativitásához, sõt minden azidõ által felajánlott lehetõségek szerintölt testet, és annak alapján számítható.Az idõ az érzékek mûködésének alap-mértéke. A valódi idõszámításban azon-ban az idõnek nincs kezdete és vége. Azidõt nem lehet felfogni az elme segítsé-gével (lásd Szent Ágoston idézetét a ke-retes írásban!), és a pillanatok sem ob-jektív valóságok önmagukban, hanemaz adott tapasztalattól függnek. Ahhoz,

I D Õ B E N É L N ITudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

Idõben élniAz indiai történelem állandó problémát jelent a

nyugati történész számára, mivel nehéz megha-

tározni a korszakok, a fontosabb történeti esemé-

nyek, vagy a jelentõs királyok uralkodásának

idõpontját. Az indiai források – a nyugati, arab

vagy akár kínai iratokkal szemben – ugyanis

erre nem adnak lehetõséget.

11

hogy a lélek kikerüljön a változó anyagitestébõl eredõ érzékeléseinek csapdájá-ból, meg kell szabadulni az örök idõtõl,melyet k§la-sarpának, idõ-kobránakneveznek, melynek minden csípése ha-lálos. Ha ezt nem teszi meg, akkor újraés újra visszatér az ismétlõdõ anyagiuniverzumok valamelyikébe. A purá-nikus idõfelfogást ezért ciklikusnak ne-vezhetjük.

Hogyan szabadulhatunk ki az idõölelésébõl? Mivel a lélek természetesotthona a lelki világ, a menekülés útja isoda kell, hogy vezessen. Ennek egyetlenmódja pedig az, ha az egyén transzcen-dentális tudatát felébresztve megértiörök kapcsolatát a Legfelsõbb Sze-méllyel, és szeretõ odaadás formájábanszolgálatot végez neki. Ezt az adott kor-szaktól (yuga) függõen könnyebb vagynehezebb elkezdeni. Jelenleg egy yuga-ciklus utolsó szakaszában vagyunk(Kali-yuga), ahol az anyagi befolyás alegerõsebben érezhetõ, így nehéz olyanembert találni, aki példamutató odaadószolgálatot végez.

A Pur§£ák történetei olyan szemé-lyekrõl szólnak, akik megvalósításaikrévén visszaállították Istenhez fûzõdõeredeti kapcsolatukat, vagy anyagi ra-gaszkodásaik miatt kudarcot vallottak.Sorsuk így követendõ vagy intõ példá-val szolgál. A történetek pedig azok kö-rül a drámai pillanatok körül kristályo-sodnak ki, amikor a Legfelsõbb Sze-mély valamely avat§ra (inkarnációja)megjelent univerzumunkban. Mivelerre yugánként több alkalommal sorkerült, a történetek számunkra olykorelképzelhetetlen körülmények közöttzajlottak le.

Indiának tehát van történeti hagyo-mánya, ám ez nehezen értelmezhetõ anyugati kategóriákkal. Ha meg kíván-juk érteni a védikus történetfelfogást,akkor legalább a kísérlet idõtartamárael kell fogadnunk annak gondolati kate-góriáit, így például a ciklikus idõfelfo-gást és a k§la, az örök idõ Isten energi-ájaként való értelmezését. Ha ez sike-rül, kimeríthetetlen kincsesbánya tárula szemünk elé.

R§dh§n§tha d§sa

„Ha nem kérdezik meg tõlem, mi az idõ, akkor tudom, ha viszont megkérde-zik, nem tudom” - idézik gyakran Szent Ágoston Vallomások címû mûvét. Va-lóban nehéz megfogalmazni, hogy mit értünk idõ alatt, ugyanakkor senki semvonhatja ki magát az idõ hatása alól. Meg kell tanulnunk az idõben, s fõleg azidõvel élni. Ebben segítenek a védikus szentírások. A ¼r¦mad-Bh§gavatam, aVédák drágaköve, az idõ meghatározásának egy teljes fejezetet szentel, mely-ben egyértelmû választ kapunk arra, hogy mi az idõ, honnan ered és hogyanlehet kiszámítani (¼r¦mad Bh§gavatam 3. ének 11. fejezet 3-4. vers):

Az idõt a testek atomi kombinációja mozgásának mérésével lehet szá-mítani. Az idõ a mindenható Istenség Személyisége, Hari energiája,aki minden fizikai mozgás irányítója, noha Õ Maga nem látható a fi-zikai világban.Az atomi idõ annak alapján mérhetõ, ahogyan átszel egy bizonyosatomi teret. Azt az idõt, amely az atomok megnyilvánulatlan összessé-gén halad át, nagy idõnek hívják.

¼r¦la Prabhup§da magyarázata: Az idõ és a tér két egymással kölcsönha-tásban álló fogalom. Az idõt annak alapján mérik, ahogyan egy adott atom te-rén áthalad. A zónaidõt a nap mozgása szerint számítják. Atomi idõnek azt azidõt tekintik, amely az alatt telik el, amíg a nap egy atom fölött áthalad. Leg-nagyobb idõnek a kettõsségtõl mentes megnyilvánulás teljes létének idejét ne-vezik. Minden bolygó kering és bizonyos téren halad keresztül, s ezt a teret azatomok alapján számítják. Minden bolygó egy adott pályán kering eltérés nél-kül, s éppen így a napnak is megvan a saját pályája. A teremtés, fenntartás ésmegsemmisülés teljes idejét, amelyet a bolygórendszerek összességének kerin-gése alapján számítanak a teremtés végéig, a legfelsõbb k§lának ismerik.

Az idõ meghatározása a védák alapján

A VÉDIKUS IDÕSZÁMÍTÁS

12

Vissza Istenhez

Két évvel ezelõttkicsit zavarodottansétáltam a madraszi,vagy ha úgy tetszikcsennáji Nemzeti Ga-lériában. A poros,rosszul megvilágított

tárlókban minden vaisnava szívét meg-dobogtató, lenyûgözõen szép Vi¢£u- ésK¥¢£a-m¡rtikat lehetett megtekinteni.Szomorú volt a m¡rtik elképesztõenigényes kidolgozottsága, finomsága és akörnyezet igénytelensége közötti ellen-tét. Épp egy gyönyörû - a kiírás szerint12. századi - Venu-Gopála m¡rtit cso-dáltam, amikor indiai középiskolások

tódultak be a terembe és zajongva,gyorsan körbejárták a termet.

Szemmel láthatóan untattákõket a kiállított tárgyak, ezértfigyelmüket az egyetlen moz-gó, s méreteinél fogvakönnyen észrevehetõ érde-

kesség irányába, azaz felémfordították.Az általános pusmogásnak vé-

gül delegáció lett az eredménye: négybátor kamasz odajött hozzám, és egyi-kük megkérdezte, hogy hogyan tetsze-nek nekem az indiai szobrok, és tudom-e, hogy ki az a Vi¢£u, hiszen én külföldivagyok. Örömmel dicsértem a m¡rtikszépségét, majd kérdésükre válaszolvaelmondtam, hogy Vi¢£u az IstenségLegfelsõbb Személyiségének kiterjedé-se, négykarú örök formája. Csodálkozó

tekintetüket látva visszakérdeztem,hogy tudják-e, hogy ki az Istenség Leg-felsõbb Személyisége, és hallottak-emár K¥¢£áról. Beszélgetõtársam segély-kérõen nézett a többiekre, majd – ta-nácstalanságukat látva – annyit motyo-gott, hogy nem tanultak róla. Követke-zõ kérdéseim a m¡rtikra vonatkoztak,ám a m¡rti-imádat gyakorlata és jelen-tõsége is idegenül hangzott nekik. Annállelkesebben mesélték, hogy osztályki-ránduláson vesznek részt, Tamil NaduÁllam szárazföldi részérõl érkeztek, ésmég aznap elmennek Mamallapuramavárosába, ahol régi szobrokat fognakmegnézni, és ahol nagyon szép a ten-gerpart.

Ahogy ezt mesélték, eszembe jutotta mamallapurami szoboregyüttes, aP§ndavákról elnevezett monolit-cso-port, majd a konaraki Nap Templom,ahol én is jártam, és amit évente indiaiés külföldi turisták milliói keresnek fel.Mindkét helyszín az UNESCO általmeghatározott világörökség huszonkétindiai védett területe között van. Azokközé az értékek közé tartoznak tehát,melyek India hivatalos hozzájárulásátjelentik az egyetemes emberi kultúrá-hoz. A világ más országaihoz hasonlóanaz indiai helyszínek is régi épületek,nemzeti parkok, természeti csodák.Olyan értékek tehát, melyeket egyrésztmeg kell védeni az enyészettõl vagy akihalás veszélyétõl, másrészt be kellmutatni az emberiség egészének, akik

leginkább turistaként jelennek meg azadott helyen.

A világörökségi helyszínek összeírásaalig több, mint két évtizede indult el,ám ez alatt az idõ alatt hihetetlen gyor-sasággal elterjedtek a világörökségiszínhelyek a Föld szinte minden orszá-gában.

Hogyan válhat valami avilágörökség részévé?

Errõl az UNESCO illetékes bizott-sága dönt, melyben a tagállamok kép-viseltetik magukat. Ahhoz, hogy egyhelyszínt ez a megtiszteltetés érjen, azadott országnak meg kell gyõznie –sokszor a kulisszák mögött folyó lobbi-zással – a többi államot, hogy támogas-sák a terület jelölését. Miért ilyen fontosa világörökség bõvítése? Természetesenitt is gazdasági érdekeket sejthetünk:egyrészt az UNESCO anyagilag is tá-mogatja a világörökségi helyszíneket,másrészt az elismertség nagyszerû rek-lámot biztosít az adott ország és régióidegenforgalmának. Így aztán szinteminden nyugati, ázsiai vagy dél-ameri-kai ország belevetette magát a lobbi-zásba, melynek eredményeként 2000-re a védett helyszínek száma megköze-lítette a hétszázat. Mivel a világörökségielfogadtatásban minden kultúra egy-aránt részt vesz, nyugodtan tekinthet-jük ezt a jelenséget a globalizáció egyikdiadalának...

Az örökségI D Õ B E N É L N I

Tudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

13

Gondoljunk csak a világörökségegyik elsõ magyar helyszínére, Hollókõ-re! A falu alig látott turistát 1987-ig,míg az egyetemes kultúra hivatalos ré-szévé nem vált. Ekkor megindult a tu-ristaáradat, mely ma már tízezrekbenmérhetõ, és teljesen átalakította a faluéletét. A falusiak jórészt átköltöztek aszomszéd falvakba, ahonnan átjárnakdolgozni, azaz turistát szórakoztatnimúzeummá vált otthonaikba. A világ-örökségi elismertséget pedig egykor az-zal indokolták, hogy a falu híven õrzi ahagyományos mezõgazdasági techniká-kat. A világörökségesítéssel pedig

épp ezeket sikerült véglegeltüntetni.

A népviselet munkaruhává, a falumúzeummá, az egyházi és családi ünne-pek pedig turistalátványossággá váltak.

Hasonló jelenséget figyelhettünkmeg a hatvanas-hetvenes évek Francia-országában, ahol ún. ökológiai múzeu-mok keretében próbálták megmutatni afranciáknak, fõleg az iskolásoknak,hogy hogyan éltek és dolgoztak elõdeik.Ezek a mesterségesen felélesztett falvakhamarosan éppolyan turistalátványos-sággá váltak, mint az esztétikai él-ménnyé egyszerûsödött templomok ésszentképek. A falvak létrehozói végülmegbékéltek a népnevelõi szándék lát-ványos kifulladásával, mivel a turizmusmegbízható jövedelmet nyújtott.

A Mamallapuramban, Hollókõnvagy a francia öko-múzeumban kicsitzavartan bámészkodó, képeslapot szo-rongató turista vagy turistapalánta vi-lágjelenséggé vált. Éppúgy a világ-vagy nemzeti örökség helyszíneinek ve-lejárója lett, mint ahogy a nagyvárosokéa McDonald’s. Vajon mivel magyaráz-ható a kulturális és természeti öröksé-gek ilyen mértékû sikere?

Az örökség fogalma az elmúlt har-minc évben fényes karriert futott be atudományos és politikai nyelvben. Anyugati országokban Örökség Hivata-lok kezelik a tárgyi és természeti java-kat, nálunk is immár minisztérium õrzia nemzeti kulturális örökséget. Ha a fo-galom eredetét nézzük, akkor egészen afrancia forradalomig kell visszamen-nünk. Itt fogalmazódott meg elõször anemzeti örökség fogalma: azok a tár-gyak - fõleg ékszerek és mûtárgyak -

tartoztak ide, melyeket az egyháztólkoboztak el, s melyeket rendszerezni,értelmezi kellett. Ezek a tárgyak tehátelveszítették kultikus jelentõségüket,csak puszta anyagi formájukban jelen-tek meg. Így kellett számukra valamiértéket adni. Sorsuk megegyezik azok-nak a murti-szobroknak a sorsával,melyek üvegvitrinben állnak a madraszimúzeumban.

A nyugati örökség-felfogás tehát avédett értéket anyagi formájával azo-nosítja, s ezért nem tudja kezelni annakimmateriális, „nem anyagi” formáit, ésígy

gyakran épp a védettségokát semmisíti meg,

ahogy azt Hollókõ esetében láttuk.Az anyagi örökséghez való ragaszkodáselvének követése vezet ahhoz, hogy In-diában, ahol minden városban többszáz, több ezer mûködõ templom talál-ható, épp az elhagyott épületeket nyil-vánítják megvédendõ örökséggé. A nyu-gati felfogás szerint megfogalmazottörökség-fogalom szerint csak az anyagérték, ami ezen túl van, az megfogha-tatlan.

A nyugati kultúrában elõször a rene-szánsz korában indult meg az anyagiemlékek katalogizálása, hogy aztán afrancia forradalom eseményei kapcsánegy általános nemzeti örökség gyûjté-sébe csapjon át. Ezt késõbb minden(nemzet)állam átvette, s a gyarmatokfelszabadulása után a 20. század máso-

14

Vissza Istenhez

dik felében már a nem nyugati kultúrák-ra, így Indiára is átragadt. Az öröksége-sítés a modernizáció velejárója, melyneksorán a szentségétõl vagy más, elavulttávált funkciójától megfosztott tárgyat, il-letve a környezetátalakítással veszélybesodort területet, állat- vagy növényfajtfelmérik, rendszerezik és kiállítják.

A (világ)örökségesítés mai formájá-ban tehát a modern nyugati materialis-ta kultúra exportálása. Az örökség-fo-galom akkor diadalmaskodott, amikor amodernizáció fejlõdés- és jövõközpontúvilágszemlélete megingott a környezet-szennyezés, az új betegségek, a népes-ségrobbanás, az elidegenedés, a mindáltalánosabbá váló depresszió és a nyu-gati világ tucatnyi más problémája lát-tán, melyeket nemhogy orvosolt volna amindenhatónak hitt tudomány, hanemsokat épp felerõsített vagy épp létreho-zott. Ezen problémák láttán a jövõ el-vesztette azt a dicsfényt, amit korábbankapott, és inkább félelmetessé vált.

A kiszámíthatatlan jövõvel szembenfelértékelõdött a biztos jelen, és még-inkább a már megélt múlt. Ezzel a gon-dolati váltással indult meg az örökségdiadala. Elõbb az antik, majd a régimíves, napjainkban már minden, amirégi, megõrzendõ értékké vált. Elgon-

dolkodtató, hogy a kilencvenes évek di-vatja miért a hatvanas-hetvenes évekétköveti, s

miért hirdetik meg anyolcvanas évek reneszánszát

2000 januárjában,

amikor épp elhagytuk a kilencveneséveket. A modernizáció logikája szerintaz idõ egyre gyorsul, de már szeretnénkmegállítani, szeretnénk visszafordítani.Pedig ez lehetetlen. Francois Hartog,neves francia történész-filozófus szerinta materialista nyugati ember nem tudszembenézni a titokzatos, és egyre félel-metesebb jövõvel, mint ahogy elkerül-hetetlen halálával sem tud mit kezdeni,

ezért fordul egyre elmélyültebben amúlt felé, és szeretne a jelen talán kelle-metlen, de legalább ismert világábanmaradni. Ezért értékelõdött fel az örök-ség. Az örökség gondozásával a halálpillanatát próbáljuk elodázni, illetvevalamit továbbörökíteni magunkból.

Indiai beszélgetõtársaim, a kirándu-ló iskolai csoport tagjai kedvesen elbú-csúztak, és a kötelezõ képeslapok meg-vásárlása után elhagyták a rosszul meg-világított termeket. Õk már ahhoz az újgenerációhoz tartoznak, akik a nyugatimodernizációt képviselik Indiában.Számukra India felbecsülhetelen lelki ésszellemi öröksége az esetlen materialis-ta szemlélettel felfoghatatlanná válik. Atávozó csoportot figyelve ¼r¦la Prabhu-p§da szavai jutottak eszembe, aki az ál-talánossá váló és az egyén érdekeivel el-lentétes materializmussal szemben hir-dette az örök védikus kultúrát nyugatonés a nyugatot mindinkább utánzó Indi-ában. Prabhup§da 1976-ban így fog-lalta össze feladatát: „India igazi örök-sége a védikus kultúra, és ezt a világminden sarkában népszerûsíteni akar-juk”. A védikus kultúra, a Védák szentkönyvein alapuló kultúra, melyek azuniverzumról, a transzcendensrõl, Is-tenrõl szóló tudás kifogyhatatlan kin-csestárai. Tanulmányozásukkal megért-hetjük, mennyire reménytelen anyagiörökségünk kuporgatása, és az emögöttmeghúzódó halálfélelem is kezelhetõvéválik.

R§dh§n§tha d§sa

Vegetáriánus receptek

FÕZÕTANFOLYAM OTTHON

Megrendelhetõ:Mah§jana d§sa (30) 355-7076

A kazetta ára: 2500 Ft/db(nagyobb tételben kedvezmény)

Fõzzön együtt Mahadzsannal!

Isteni ízekIsteni ízekIsteni ízekIsteni ízekIsteni ízek

15

Levelezési rovat

B h a k t i v e d a n t a K u l t u r á l i s é s T u d o m á n y o s I n t é z e t

Mindkét évfolyamhoz szabadon választható speciális kollégiumok:·Madhurya kadambini (Tóth Zoltán/ Sacisuta dasa) Védikus asztrológia (Szûcs Gábor/ Gauranga dasa)

Érdeklõdni lehet telefonon: (20) 332-7143 (Banyár Magdolna/Mah§r§n¦ dev¦ d§s¦)Beiratkozás az elsõ oktatási napon: 2001. február 10-én 9 - 10h között a helyszínen!

Kedves D. Miklós!

Köszönjük szépen az érdekes kérdéseket.

Miképpen kerülhetek a tudat tiszta állapotába, gyor-síthatom-e ezt a folyamatot?Mi az indiai védikus írásokat követjük. Ezek szerint korunk-ban a tudat tisztításának leghatékonyabb módja a HareK¥¢£a mantra ismétlése, éneklése: Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a,K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma, Hare R§ma, R§maR§ma, Hare Hare. Ennek hatékonyságát növeli a tiszta élet-mód, például a vegetariánizmus.Van-e lehetõség arra, hogy a tudatosságomat folyama-tosan fenntartsam a megtestesülések között – vagyismindenkoron?Az anyagi világ általános törvényszerûségei szerint a lélek atest elhagyása után még emlékszik elõzõ életére, és látja,

Van egy klubunk

A félév idõtartama: 2001. február 10. – május 12. Elõadások minden szombaton 10 – 16h közöttHelyszín: Budapest IV., Munkásotthon utca 8-10.

A 60 elõadásból álló szemeszterek tandíja: 11.000 Ft, szerzeteseknek: 7600 Ft.Egy kurzus díja: 2500 Ft. Napidíj: 1400 Ft.

FELSÕFOKÚ OKTATÁSI PROGRAMJÁNAK KERETÉBEN AZ 2000/2001-ES TANÉV MÁSODIK FÉLÉVÉREA KÖVETKEZÕ TANEGYSÉGEKET HIRDETI MEG:

1024 Budapest, Margit Krt. 56. II/1. Telefon / Fax: 212-3173, 212-2862 Postacím: MKTHK - BHAKTI 1286 Budapest, Pf: 18 www.krisna.hu

„Van egy klubunk, / Sten meg én vagyunk a klub, / de kettõ-

höz tartozni nem elég. / Néha levelet írok magamnak, / egy régi

bélyeget ragasztok rá, / és bedobom a levélszekrényünkbe, / hogy

a többiek azt higgyék, /van valakim, aki csak az enyém / és aki-

rõl õk nem is tudnak” (Ingrid Sjöstrand)

hogy milyen hibákat követett el, vagy mit tett jól. Azonbanegy újabb testben megszületve elfelejti az elõzõ életének em-lékeit – ahogy legtöbbünk egyáltalán nem emlékszik azokra.Néha azonban spontán módon felébredhetnek ilyen emlékek,például a pszichológiai szakirodalom is beszámol olyan ese-tekrõl, amikor fiatal gyermekek visszaemlékeztek elõzõ éle-tükre, és az állításaik ellenõrizhetõen igaznak bizonyultak.Lehet-e nekem örök tudatom, amellyel tapasztalha-tom a saját létemet , vagy ez csak a Jóisten privilégiu-ma?Igen, a Te tudatod is örök, ahogy Istené is az. De Õ soha nemfelejt, minden korábbi eseményrõl is tudatos, és mindenrõltud – tudata áthatja az egész létezõ mindenséget. Õ is egyszemély, de végtelen energiákkal és képességekkel rendelke-zik. Mi Tõle származunk, de végtelenül parányiak vagyunk,mint a szikrák a tûzhöz képest.

Olvasóink leveleit az alábbi címen várjuk: Vissza Istenhez Magazin, 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38., e-mail: vim@pamho.net

Az I. évfolyam 2. félévének keretében:

• A Bhagavad-g¦t§ filozófiája 2. rész(Tóth Soma László/ Gaura K¥¢£a d§sa)

• A védikus világkép 2. rész(Csák Csaba/ K¢iracora d§sa)

• Gaudiya vaisnava irodalom 2. rész(Danka Krisztina/ K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦ –Nagy Péter Miklós/ Keªava d§sa)

• Védikus matematika(Németh Péter/ Premamoya d§sa)

A III. évfolyam 2. félévének keretében:

• ¼r¦mad Bh§gavatam 3. ének / 2. rész(Németh Péter/ Premamoya dasa)

• ¼r¦mad Bh§gavatam 4. ének / 1. rész(Tóth Zoltán/ ¼acisuta dasa)

• Gaudiya vai¢£ava §c§ryák(A BHAKTI tanárai)

• Arcana 1. rész(Szûcs Gábor/ Gaur§¯ga d§sa)

M I N D E N K E D V E S É R D E K L Õ D Õ T S Z E R E T E T T E L V Á R U N K !

16

Vissza Istenhez

mai tudományos szemlélet a Földõsi történetét több milliárd évre

vezeti vissza, és ezt a hatalmas idõtar-tamot rövidebb, bár önmagukban ismeglehetõsen hosszú korszakokra oszt-ja fel, a prekambriumtól kezdve egészena holocén korig.

A geológia (földtan) és a paleontoló-gia (õslénytan) igyekszik megfejteni azélõlények származásának titkait. A je-lenlegi feltételezések szerint négymilli-árd évvel ezelõttõl legalább egymilliárdéven keresztül semmiféle élet nem volta Föld színén. Bár az élet eredeténekrejtélye még napjainkban is megoldat-lan, a kutatók többsége úgy gondolja,hogy az elsõ, egyszerû élõlények élette-len vegyületek véletlenszerû összekap-csolódásával jöttek létre. Az egysejtûélõlényekbõl szerintük fokozatosan bo-nyolultabb, többsejtû szervezetek ala-kultak ki. A gerinctelen élõlények utánfeltételezik a gerincesek, elsõként a ha-lak megjelenését. A devon idõszakra(375-360 millió évvel ezelõttre) becsü-lik a szárazföldi gerincesek és a szár-nyas rovarok fellépését. Az élõvilág fej-lõdésének motorját a mai tudomány agenetikai változatosságban látja, és atermészetes kiválasztódásban, amely„válogat” a kis mértékben eltérõ állati

egyedek között: a környezetükben élet-képesebbeket elõnyben részesíti, máso-kat pedig „kirostál”. E hosszú idõn áttartó folyamat további eredményénektekintik a hüllõk, a madarak illetve azemlõsök megjelenését. 66 millió évvelezelõttre teszik az emlõsök virágkorá-nak kezdetét. Úgy vélik, hogy ezutánegymásból alakultak ki a mai emberhezegyre inkább hasonlító majomszerû lé-nyek, majd a hominidák, mint azAustralopithecus, a Homo habilis, aHomo erectus és végül – csupán száz-kétszázezer éve – a mi fajunk, a Homosapiens.

Ez a történet olyannyira ismerõsmár a tankönyvekbõl és a tudományosismeretterjesztõ filmekbõl, hogy tán elsem tudjuk képzelni, hogy az igazságettõl egészen eltérõ is lehet. Pedig az ittvázolt hipotézis számtalan gyengeponttal rendelkezik, olyannyira, hogyakár ettõl teljesen különbözõ gondolko-dásmódoknak is létjogosultságot enged.

A mai tudományos elképzelések

hiányosságai

Tudnunk kell például, hogy a távolimúlt kutatásában alkalmazott idõmeg-

határozási módszerek számtalan hiba-lehetõséget hordoznak magukban. Abiosztratigráfia módszere például aztjelenti, hogy egy adott kõzetréteg koráta benne található állati, növényi kövü-letek segítségével próbálják meghatá-rozni. Na és honnan „ismerik” ez eset-ben az élõlény-kövületek korát? Nemfogják kitalálni: a kõzetréteg korából…Vagyis a megkövült állatok korát a kõ-zet alapján, a kõzet korát a maradvá-nyok segítségével próbálják kitalálni,miközben egyikrõl sem áll rendelkezés-re megbízható információ. Ez teljesenönkényes eljárás, amely tökéletesen el-lenõrizhetetlen eredményt szolgáltat.

Léteznek emellett különféle fizikaiés csillagászati módszerek, amelyek se-gítségével a különbözõ földtani rétegekilletve maradványok abszolút korátigyekszenek megállapítani, ám ezekmindegyike rendelkezik bizonytalanságitényezõkkel, és olykor téves adatokatszolgáltathat. Mindez nagyon megne-hezíti az õsidõk élõvilágának kutatását,azok idõrendbe való állítását, és bi-zonytalanná teszi az ezzel kapcsolatoskijelentéseket. Ezen a téren számtalantévedésre derült már fény az õs-lénykutatás történetében, sõt atudatos csalások sem ritkák.

ÕsidõkÕ S I D Õ K

Tudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

„A védikus írások szerint

a Föld történetének minden

szakaszában éltek emberi

lények is, a ma õslényeknek

nevezett lények társaságában is.”

A

17

Azzal is tisztában kell lennünk, hogya tudósok meghatározott kérdésre adottválaszai állandóan változnak. Ez azt je-lenti, hogy idõvel a jelenlegi állítások isérvényüket vesztik, és újabb elképzelé-seknek adják át a helyüket. Ez különö-sen igaz az õslénytani kutatásokra, aholszámtalan el nem döntött kérdés van,egyes elképzelések pedig idõrõl idõrekimennek a divatból.

Egy egyik ezzel kapcsolatos példanapjainkból az õsi föld légkörével kap-csolatos. Az Élet és Tudomány folyóiratbeszámolója szerint (2001/2. szám, 35.old.) egyes magas vastartalmú kõzetekkémiai és izotópösszetétele arra utal,hogy a szárazföldön már 1 millárd év-vel korábban (!) jelen voltak a baktéri-umfajok, mint korábban gondolták.

A tudomány korlátai

Mindenesetre úgy tûnik, hogy a földmélyének kutatása meglehetõsen meg-bízhatatlan és kiismerhetetlen ta-núként szolgál bolygónk múltjának fel-tárására. Az evolúciós elméletnek pedigellentmondani látszik például az a tény,hogy az õsi és a ma létezõ fajok közöttnapjainkban nem látunk folyamatos át-menetet képviselõ lényeket, és az õsi le-letek sem árulkodnak ilyesmirõl. Külö-nösen szélesek ezek a tátongó szakadé-kok az állati osztályok, mint például ahüllõk és madarak, vagy a hüllõk és azemlõsállatok között. Nem csupán „hi-ányzó láncszemekrõl” van szó, haneminkább hiányzó láncokról, amelyek azegymástól messze esõ láncszemeketkötnék össze – már, ha valóban leszár-mazási kapcsolat állna fenn ezek kö-zött. Az élõlények fejlõdéstani átválto-zását az is cáfolja, hogy a háziasítás il-letve a mesterséges tenyésztés soránnyilvánvalóvá vált, hogy minden fajmódosításának meghatározott korlátaivannak, nem képesek bármilyen mérté-kû átalakulásra.

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy amai tudósok többségét bizonyos elméletiés világnézeti elõfeltételezések is befolyá-solják munkájuk során. Például általá-

nosan elfogadott az az elképzelés,amely szerint a bolygónkat, illet-

ve annak élõvilágát mindigcsak a ma ismert fizikai,

kémiai és biológiai törvényszerûségekalakították, befolyásolták. Ezzel az„uniformitarianizmusnak” nevezett elv-vel automatikusan kizárják például egyfelsõbb intelligenciával rendelkezõ lénylétezését illetve hatását, aki esetleg köz-remûködhetett változatos világunk ki-alakításában. A mai tudomány azonbanezen a módon nem tud választ adni aföldön található rendezettség és összhanglétezésének okára, amely az atomi szintûösszetevõktõl a galaktikus méretekigmindenütt létezik. Az ateista, materialis-ta elméletek uralma nyilvánvalóan befo-lyásolja a kutatókat, akik elõnyben ré-szesítenek minden olyan megfigyelést éselképzelést, amely alátámasztja prekon-cepcióikat, azokkal szemben, amelyekmegingatnák világképüket.

Az örök ember

Mindez csak vagdalkozásnak és vá-daskodásnak tûnhetne, ha nem létezné-nek olyan kutatások, amelyek feltárjáka tudományos életen belül az ilyen „tu-dásszûrõk” létezését. Ilyen mû példáulMichael A. Cremo és Richard L.Thompson könyve, „Az emberi faj rej-télyes eredete”, amely szerte a világonóriási feltûnést keltett tudományos ber-kekben és a nagyközönség köreibenegyaránt. A könyv egy nyolc éves kuta-tómunka eredményeit foglalja össze, azemberi faj létezésére utaló régészeti le-letek széles körû áttekintésének segítsé-gével. A szerzõpáros meghökkentõ vég-következtetése az, hogy a régészet tör-ténete során rengeteg olyan embericsontot, csontvázat, ember által készí-tett eszközt találtak a régészek és a geo-lógusok, amelyek nem száz- vagy két-százezer, hanem akár több millió évrõlezelõttrõl származnak! S hogy errõlmindmáig nem hallhattunk, annak csu-pán az az oka, hogy az elõkerült leleteknem fértek bele a „képbe”, no ésjónéhány tudós fejébe.

A védikus magyarázat

Mindezen okokból nyugodtan fi-gyelmet fordíthatunk a jelenlegi tudo-mányos magyarázatoktól eltérõ leírásokfelé is. India több ezer éves védikus írá-

sai szerint a Föld valóban több milliárdéves, ám a rajta élõ biológiai formák –beleértve az emberi fajt is – létezésénekkorai szakasza óta, a maihoz hasonlósokszínûségben, egyidejûleg léteznek.

A védikus idõszemlélet ciklikus,amely hatalmas világkorszakok ismétlõ-dõ megjelenését és cserélõdését foglaljamagában. Ezen hosszú korszakok idõn-ként a Föld népességének pusztulásá-val, majd bolygónk újbóli benépesülé-sével járnak. Ez egyféle magyarázatotkínál az õslénytankutatók azon észrevé-telére is, miszerint planétánkon az élõ-világ képviselõi – például a dinoszauru-szok – tömeges kihalás áldozatai lettek.

A védikus megközelítés szerint azélõlények megjelenése nem a természetvak, véletlenszerû mûködésének kö-szönhetõ. Az élõvilágot egy „szuper-intelligens õsok”, Isten tervezi meg, azegyes élõlények szerveinek felépítésétõlegészen az ökoszisztémák mûködéséig.Az emberi faj tagjai pedig eszerint nemcsupán „csupasz majmok”, hanemmagasabbrendû küldetéssel rendelkezõ,önmegvalósításra rendeltetett lények.

¾ªvara K¥¢£a d§sa

A különféle biológiai formák a

kezdetek kezdetétõl, párhuzamosan

léteznek.

www.krisna.hu/szkepszis

18

Vissza Istenhez

védikus idõszámítás szerint jelen-leg a Kali-yugának (Kali-kornak)

nevezett világkorszakban élünk. A miléptékeink szerint már elég régóta, többmint 5100 éve. Az indiai írásokbanrészletezett idõszámítás szerint ugyanisa Föld történelme során négy nagy vi-lágkorszak váltogatja egymást, az év-szakok körforgásához hasonlóan. AKali-yuga ezek közül a utolsó, ez azemberiség „tele”. A világkorszakokegyébiránt nem egyforma hosszúak: aKali-kor 432 000 év hosszú (ezek sze-rint ebbõl már kevesebb, mint 427 000év van hátra). Az ezt megelõzõ korszak(melyet Dv§para-yugának hívnak) két-szer ilyen hosszú volt, az azt megelõzõ(Treta-yuga) háromszorosa a mostanihosszúságának, a legelsõ kor (a Satya-yuga) pedig négyszer olyan hosszú,mint a Kali-kor.

Mi különbözteti meg egymástól eze-ket az elképesztõ hosszúságú idõszako-kat? Például a fennállásuk során a Föl-dön jellemzõ körülmények, és az adottemberi társadalomra jellemzõ érték-rend illetve életmód. Bolygónkon anégy korszak során egyre kedvezõtle-nebb tulajdonságok válnak jellemzõvé:csökken az emberek testi ereje, emléke-zõképessége, vallásossága illetve erköl-csi mércéje. Mivel most az utolsó kor-szak kezdeti szakaszában élünk, az ed-digi legmeredekebb lejtõ áll elõttünk…Miközben a globalizálódó világ az em-beri élet tökéletesedése felé törekszik,sokan abban bíznak, hogy a tudományés a technológia segítségével mindenbetegséget legyõzünk és a társadalmiproblémák többségét megoldjuk – aVédák tudása szerint a kilátásaink ko-rántsem ennyire kedvezõek. Ahogy a jó

öreg Murphy megmondta: ami elro-molhat, az el is fog romlani. Ez a vilá-gunk természete. Nem csak a mûsze-rek, hanem idõvel a pozitív emberi tu-lajdonságok is elromlanak: a lelki tudásfényei elhalványulnak, az évezredek el-koptatják a valódi értékeket, az emberikapcsolatok csikorogva mûködnek.

Kortünetek

– védikus jóslatok

Az õsi indiai iratok sokféle leírást,jóslatot tartalmaznak a Kali-korra vo-natkozóan. Érdekes, hogy ezek közülmár több is beteljesedett. Például konk-rét említést olvashatunk Buddha és máslelki tanítók megjelenésérõl és cselekede-teirõl, akik jóval a leírások után szület-tek. Ezen túlmenve a védikus szentírás-ok próféciái elõrevetítik azt az idõszakotis, ami az emberiség elõtt áll a Kali-yugában, mindaddig, míg a spirális idõmûködésének köszönhetõen újra be nemköszönt majd az ideális Satya-yuga.

Addig azonban a dolgok fokozatosanrosszabra fordulnak – mondja a¼r¦mad-Bh§gavatam címû megbecsültszentírás, melynek néhány részlete akövetkezõképpen írja le az elõttünk állóidõszakot (részletek a 12. ének 2.fejeze-tének 1-7 verseibõl):

TársadalmakT Á R S A D A L M A KA K O R , M E L Y B E N É L Ü N K

A jelenleg használatos idõszámítás szerint nem olyan régen léptünk át

egy új évezredbe. A védikus idõszemlélet szerint azonban egy tekintélye-

sebb hosszúságú világkorszak küszöbét már jóval korábban átléptük...

A M I E L R O M O L H A T , A Z E L I S R O M L I K

A

melyben élünk

(folytatás a 23. oldalon)

A kor,

19

¼R¾MAD-BHÝGAVATAM – ELSÕ ÉNEK ELSÕ FEJEZET

A szentek kérdései

ELSÕ ÉNEK: ELSÕ FEJEZET

6. VERS

¥¢aya ¡cu¤tvay§ khalu pur§£§ni setih§s§ni c§nagha§khy§t§ny apy adh¦t§ni dharma-ª§str§£i y§ny uta

¥¢aya¤—a bölcsek; ¡cu¤—mondták; tvay§—általad; khalu—kétségtelenül; pur§£§ni—a Védák kiegészítései, szemléletesleírásokkal; sa-itih§s§ni—a történetekkel együtt; ca—és;anagha—mentes minden bûntõl; §khy§t§ni—elmagyarázott;api—bár; adh¦t§ni—olvasott; dharma-ª§str§£i—olyan írások,melyek az életben tett fejlõdéshez adnak megfelelõ útmutatást;y§ni—mindezek; uta—mondta.

A bölcsek így szóltak: Tiszteletre méltó S¡ta Gosv§m¦,téged nem szennyez semmiféle bûn! Jártas vagy a szent-írásokban, melyek vallásosságukról híresek, valamint aPur§£ákban és a történetekben is, hiszen megfelelõ irányí-tás alatt tanulmányoztad és el is magyaráztad ezeket.

MAGYARÁZAT: Egy gosv§m¦nak, ¼r¦ Vy§sadeva hitelesképviselõjének mentesnek kell lennie minden bûntõl. A Kali-

yuga négy legfõbb bûne a következõ: (1) tiltott kapcsolat nõk-kel, (2) az állatok mészárlása, (3) mámorítószerek fogyasztása,(4) mindenféle spekulatív szerencsejáték. Egy gosv§m¦nakmentesnek kell lennie mindezektõl a bûnöktõl, mielõtt avy§s§sanára ülhetne. Nem szabad a vy§s§sanára ülnie annak,akinek jelleme nem makulátlanul tiszta, s aki nem szabadultmeg a fent említett bûnös tettektõl. Emellett jól kell ismerniea kinyilvánított szentírásokat, a Védákat. A Pur§£ák, valamintaz olyan történetek, mint a Mah§bh§rata vagy a R§m§ya£a,szintén a Védák részei. Egy §c§ryának vagy gosv§m¦nak is-mernie kell ezeket az írásokat. Hallani és elmagyarázni ezeketfontosabb, mint olvasni õket. Csak hallgatásával és magyará-zatok hozzáfûzésével sajátíthatja el az ember a kinyilvánítottírásokban rejlõ tudást. A hallást ªrava£ának, a magyarázatotpedig k¦rtanának nevezik. E két folyamat, a ªrava£a és ak¦rtana elsõdleges fontosságú a lelki élet fejlõdéséhez. Aki ahelyes forrásból, alázatos hallással, megfelelõen elsajátította atranszcendentális tudást, az helyesen el is tudja magyarázniazt.

7. VERS

y§ni veda-vid§° ªre¢±ho bhagav§n b§dar§ya£a¤anye ca munaya¤ s¡ta par§vara-vido vidu¤

20

Hare Krisna Magazin

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

y§ni—mindaz; veda-vid§m—a Védák tudósai; ªre¢±ha¤—leg-idõsebb; bhagav§n—Isten inkarnációja; b§dar§ya£a¤—Vy§sadeva; anye—mások; ca—és; munaya¤—a bölcsek;s¡ta—óh, S¡ta Gosv§m¦; par§vara-vida¤—a mûvelt tudósokközül az, aki jártas a fizikai és a metafizikai tudományokban;vidu¤—aki ismeri.

Te vagy a legidõsebb tanult ved§ntista, óh, S¡taGosv§m¦, így rendelkezel Vy§sadeva — az Istenség inkar-nációja — tudásával, és ismersz más szenteket is, akik töké-letesen jártasak minden fizikai és metafizikai tudomány-ban.

MAGYARÁZAT: A ¼r¦mad-Bh§gavatam a Brahma-s¡tra,azaz a B§dar§ya£i Ved§nta-s¡trák természetes magyarázata.Természetesnek azért nevezik, mert Vy§sadeva a szerzõje minda Ved§nta-s¡tráknak, mind a ¼r¦mad-Bh§gavatamnak, mindenvédikus tudás lényegének. Vy§sadeva mellett ott vannak azoka szentek is, akik a hat filozófiai rendszert létrehozták:Gautama, Ka£§da, Kapila, Patañjali, Jaimini és A¢±§vakra. AVed§nta-s¡tra tökéletesen elmagyarázza a teizmust, míg a filo-zófiai spekuláció többi rendszere nem tesz említést minden okvégsõ okáról. Csakis akkor ülhet valaki a vy§s§sanára, ha jár-tas minden filozófiai rendszerben, hogy képes legyen teljessé-gében átadni a Bh§gavatam teista szemléletét, szembehelyez-kedve minden más elmélettel. ¼r¦ S¡ta Gosv§m¦ megfelelõ ta-nító volt, ezért Naimi¢§ra£yánál a szentek õt emelték avy§s§sanára. ¼r¦la Vy§sadevát — hiteles, felhatalmazott inkar-náció lévén — e vers az Istenség Személyiségének nevezi.

8. VERS

vettha tva° saumya tat sarva° tattvatas tad-anugrah§tbr¡yu¤ snigdhasya ªi¢yasya guravo guhyam apy uta

vettha—nagyon képzett vagy; tvam—Méltóságod; saumya—aki tiszta és egyszerû; tat—azok; sarvam—mind; tattvata¤—ténylegesen; tat—övék; anugrah§t—kegyébõl; br¡yu¤—elfogja mondani; snigdhasya—az alázatosnak; ªi¢yasya—a tanít-ványnak; gurava¤—a lelki tanítómesterek; guhyam—titok; apiuta—felhatalmazva.

Mivel alázatos vagy, lelki tanítómestereid minden ke-gyükkel megáldottak, amit egy jó tanítvány megkaphat.Ezért elmondhatod nekünk mindazt, amit tudományosúton sajátítottál el tõlük.

MAGYARÁZAT: A lelki élet sikerének titka abban áll, elé-gedetté tudjuk-e tenni a lelki tanítómestert, s megkapjuk-eõszinte áldását. ¼r¦la Viªvan§tha Cakravart¦ çh§kura így éne-kel a lelki tanítómesterrõl híres nyolc versszakos énekében:„Felajánlom tiszteletteljes hódolatomat lelki tanítómesteremlótuszlábainak. Csupán az õ elégedettségével az ember elége-detté teheti az Istenség Személyiségét, ám amikor elégedetlen,

az zavart okoz a lelki megvalósítás útján.” Ezért különösenfontos, hogy a tanítvány legyen nagyon engedelmes és aláza-tos a hiteles lelki tanítómesterrel szemben. ¼r¦la S¡ta Gosv§m¦minden ilyen követelménynek megfelelt mint tanítvány, ezértmûvelt és önmegvalósított lelki tanítómesterei — ¼r¦Vy§sadeva és mások — minden kegyükkel elárasztották.Naimi¢§ra£ya szentjei biztosak voltak ¼r¦la S¡ta Gosv§m¦ hi-telességében, ezért arra vágytak, hogy hallhassák õt.

9. VERS

tatra tatr§ñjas§yu¢man bhavat§ yad viniªcitampu°s§m ek§ntata¤ ªreyas tan na¤ ªa°situm arhasi

tatra—arról; tatra—arról; añjas§—megkönnyített; §yu¢man—hosszú élettel megáldva; bhavat§—általad; yat—bármi;viniªcitam—megállapított; pu°s§m—az embereknek;ek§ntata¤—abszolút; ªreya¤—végsõ java; tat—az; na¤—ne-künk; ªa°situm—elmagyaráz; arhasi—megérdemel.

Ezért arra kérünk téged, hosszú élettel megáldottat,magyarázd el nekünk érthetõen megállapításodat: mi szol-gálja az emberiség abszolút és alapvetõ javát?

MAGYARÁZAT: A Bhagavad-g¦t§ egy §c§rya imádatátajánlja. Az §c§ryák és a gosv§m¦k mindig az emberek javáragondolnak, különösen lelki jólétükre. A lelki boldogulást auto-matikusan követi az anyagi jólét, így az §c§ryák a lelki fejlõ-dés terén adnak utasításokat az egyszerû embereknek. A szen-tek, akik elõre látták a Kali-korban, a nézeteltérések vaskor-szakában élõ ember rossz tulajdonságait, megkérték S¡taGosv§m¦t, összegezze a kinyilatkoztatott szentírásokat, mertebben a korban az emberek minden tekintetben kárhozottak. Aszentek az abszolút jóról kérdeztek, amely az emberek alapve-tõ érdekét szolgálja. E kor emberének kárhozott helyzetérõl akövetkezõ versekben olvashatunk.

10. VERS

pr§ye£§lp§yu¢a¤ sabhya kal§v asmin yuge jan§¤mand§¤ sumanda-matayo manda-bh§gy§ hy upadrut§¤

pr§ye£a—majdnem mindig; alpa—csekély; §yu¢a¤—az élethossza; sabhya—egy mûvelt réteg tagja; kalau—Kali (a nézet-eltérések) e korszakában; asmin—itt; yuge—kor; jan§¤—azemberek; mand§¤—lusta; sumanda-mataya¤—félrevezetett;manda-bh§gy§¤—szerencsétlen; hi—és mindenekfölött;upadrut§¤—zavart.

21

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

Óh, bölcs! Kali vaskorszakában az emberek rövid életû-ek. Örökké civakodnak, lusták, félrevezetettek, szerencsét-lenek, s legfõképpen mindig zavarodottak.

MAGYARÁZAT: Az Úr bhaktái mindig az emberiség lelkifejlõdését kívánják. Amikor Naimi¢§ra£ya szentjei elemezték aKali-kor emberének helyzetét, elõre látták, hogy az emberekrövid életûek lesznek. A Kali-yugában az élet hossza nemannyira a táplálék hiánya, mint inkább a szabályokkal ellenke-zõ szokások miatt rövidült le. Szabályokhoz kötött szokások-kal, egyszerû étkezéssel bárki fenn tudja tartani az egészségét.A túl sok evés, a túlzott érzékkielégítés, a nagymértékû függésmások kegyétõl, valamint a természetellenes életvezetés el-szívják az ember energiáját, életerejét. Ezért rövidül meg azélete.

Ebben a korban az emberek emellett rendkívül lusták, nemcsupán anyagi szempontból, de az önmegvalósítás terén is. Azemberi élet célja az önmegvalósítás. Az embernek rá kell éb-rednie, kicsoda õ, mi a világ és mi a legfõbb igazság. Az em-beri élet az a lehetõség, amellyel az élõlény véget vethet min-den nyomorúságnak, mely az anyagi létezésért vívott könyör-telen harc eredménye, s visszatérhet Istenhez, örök otthonába.A rossz oktatási rendszernek köszönhetõen azonban az embe-rek nem is vágynak az önmegvalósításra. Még ha megismer-kednek vele, akkor is félrevezetett tanítóknak esnek áldozatul.

Ebben a korban az emberek nemcsak a legkülönfélébb po-litikai meggyõzõdések és pártok áldozatai, hanem azérzékkielégítés érdekében a szórakozás számtalan vállfajá-nak — mozi, sport, szerencsejáték, klubok, világi könyvtárak,rossz társaság, dohányzás, ivás, csalás, lopás, veszekedésstb. — is prédául esnek. Elméjük mindig háborog, s a tengernyikötelezettségnek köszönhetõen örökké aggodalommal teli. Eb-ben a korban gátlástalan emberek hada találja ki saját vallásoshitét, amely egyetlen kinyilatkoztatott szentírásra sem támasz-kodik, s azok az emberek, akik az érzékkielégítés rabjai, na-gyon gyakran vonzódnak ezekhez a szervezetekhez. Emiatt avallás köntösében oly sok bûnös cselekedetet hajtanak végre,hogy az emberek nem találnak békét elméjüknek, egészséget atestüknek. A tanítványok (brahmac§r¦k) közösségét nem tart-ják el, a házasok nem követik a g¥hastha-§ªrama szabályait.Ebbõl adódóan az úgynevezett v§naprasthák és sanny§s¦k,akik az ilyen g¥hastha-§ªramákból kerülnek ki, könnyen letér-nek a helyes útról. A Kali-yugában az egész atmoszférát a hi-tetlenség hatja át. Az embereket már nem érdeklik a lelki érté-kek, a civilizáció alapelve most az anyagi érzékkielégítés. Amaterialista civilizáció fenntartása érdekében az ember bonyo-lult nemzeteket és közösségeket hozott létre, s e csoportok kö-zött a valódi és hidegháborúk miatt általános feszültség ural-kodik. Az emberi társadalom jelenlegi eltorzult értékrendszeremiatt rendkívül nehéz a lelki színvonal felemelése.Naimi¢§ra£ya szentjei ezért azt szeretnék, ha minden elesettlelket felszabadíthatnának kötelékei aló. Most ¼r¦la S¡taGosv§m¦tól tudakozódnak a gyógyír felõl.

11.VERS

bh¡r¦£i bh¡ri-karm§£i ªrotavy§ni vibh§gaªa¤ata¤ s§dho ‘tra yat s§ra° samuddh¥tya man¦¢ay§

br¡hi bhadr§ya bh¡t§n§m yen§tm§ supras¦dati

bh¡r¦£i—sokféle; bh¡ri—sok; karm§£i—kötelességek;ªrotavy§ni—tanultnak lenni; vibh§gaªa¤—a téma felosztásá-val; ata¤—ezért; s§dho—óh, bölcs; atra—itt; yat—bármi;s§ram—lényeg; samuddh¥tya—kiválasztással; man¦¢ay§—legjobb tudásod szerint; br¡hi—kérlek, mondd el nekünk;bhadr§ya—a javáért; bh¡t§n§m—az élõlényeknek; yena—amiáltal; §tm§—az önvaló; supras¦dati—teljesen elégedetté válik.

Oly sokféle írás van, s mindegyik számtalan kötelessé-get ír elõ, amelyeket csak különféle részleteik hosszú évekigtartó tanulmányozása után lehet elsajátítani. Ezért, óh,szent, arra kérünk, emeld ki és magyarázd el mindezen írá-sok lényegét, minden élõlény javát szolgálva, hogy e tanításelégedettséggel töltse el szívüket!

MAGYARÁZAT: Az §tm§, az önvaló különbözik az anyag-tól és az anyagi elemektõl. Alapvetõen lelki természetû, ígysemmilyen anyagi terv nem teszi elégedetté. Minden szentírásés lelki tanítás célja az, hogy elégedetté tegye az önvalót, az§tm§t. Sokféle megközelítés van, amely bizonyos élõlényekszámára ajánlott, bizonyos korban és bizonyos helyen. Emiatta kinyilatkoztatott szentírások száma végtelen, s mind más ésmás módszert és elõírt kötelességet ajánlanak. A Kali-kor em-berének mélyre süllyedt helyzetét figyelembe véve Naimi-¢§ra£ya szentjei azt javasolták, ¼r¦ S¡ta Gosv§m¦ mondja elmindezen írások lényegét, mert ebben a korban lehetetlen,hogy az elesett lelkek egy var£a és §ªrama rendszerben meg-értsék és kövessék a számtalan különbözõ szentírás tanításait.

A var£a és §ªrama rendszer intézményét tekintették a leg-megfelelõbbnek arra, hogy az emberi lényt lelki szintre emel-je, de a Kali-yugának köszönhetõen e rendszer szabályozó el-veinek betartása lehetetlenné vált. Az emberek nem tudják tel-jesen megszüntetni kapcsolatukat családjukkal, ahogyan azt avar£§ªrama intézménye elõírja. Az egész atmoszférát az ellen-tétek hatják át. Ezt tekintetbe véve láthatjuk, hogy ebben a kor-ban az egyszerû emberek nagyon nehezen érhetik el a lelki fel-szabadulást. Hogy miért tették fel a bölcsek e kérdéseket ¼r¦S¡ta Gosv§m¦nak, azt a következõ versek magyarázzák el.

12. VERS

s¡ta j§n§si bhadra° te bhagav§n s§tvat§° pati¤devaky§° vasudevasya j§to yasya cik¦r¢ay§

s¡ta—óh, S¡ta Gosv§m¦; j§n§si—te tudod; bhadram te—min-den áldás reád; bhagav§n—az Istenség Személyisége;s§tvat§m—a tiszta bhakták; pati¤—védelmezõje; devaky§m—Devak¦ méhében; vasudevasya—Vasudevától; j§ta¤—szüle-tett; yasya—azzal a szándékkal; cik¦r¢ay§—hogy elvégezze.

22

Hare Krisna Magazin

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

Minden áldásunk reád, óh, S¡ta Gosv§m¦! Te tudod,miért jelent meg az Istenség Személyisége Devak¦ méhében,Vasudeva fiaként.

MAGYARÁZAT: Bhagav§n a mindenható Istent jelenti, akiminden gazdagságnak, erõnek, hírnévnek, szépségnek, tudás-nak és lemondásnak birtokában van. Õ tiszta bhaktái védelme-zõje. Bár mindenkivel egyformán bánik, bhaktáit mégis jobbankedveli. Sat Abszolút Igazságot jelent. Azokat, akik az Abszo-lút Igazság szolgái, s§tvatáknak nevezik, az Istenség Szemé-lyiségét pedig, aki megvédelmezi tiszta bhaktáit, a s§tvatákvédelmezõjének hívják. A bhadra° te, azaz „áldásunk reád”kifejezés a szentek sóvárgását jelzi, amellyel az Abszolút Igaz-ságról akarnak hallani a beszélõtõl. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a, az Isten-ség Legfelsõbb Személyisége megjelent Devak¦, Vasudeva fe-lesége elõtt. Vasudeva azt a transzcendentális helyzetet jelké-pezi, amelyben a Legfelsõbb Úr megjelenik.

13. VERS

tan na¤ ªuªr¡¢am§£§n§m arhasy a¯g§nuvar£itumyasy§vat§ro bh¡t§n§° k¢em§ya ca bhav§ya ca

tat—azok; na¤—nekünk; ªuªr¡¢am§£§n§m—akik töreksze-nek; arhasi—kellene tenni; a¯ga—óh, S¡ta Gosv§m¦;anuvar£itum—az elõzõ §c§ryák nyomdokait követve elmagya-ráz; yasya—akinek; avat§ra¤—inkarnációja; bh¡t§n§m—azélõlények; k¢em§ya—érdekében; ca—és; bhav§ya—felemel-kedés; ca—és.

Óh, S¡ta Gosv§m¦! Arra vágyunk, hogy halljunk az Is-tenség Személyiségérõl és inkarnációiról. Kérünk téged,magyarázd el a tanítást, melyet a megelõzõ korok mesterei[§c§ryái] adtak át, mert elmondásuk és meghallgatásukegyaránt felemelõ!

MAGYARÁZAT: Az Abszolút Igazság transzcendentálisüzenete hallásának feltételei tárulnak itt elénk. Az elsõ feltételnem más, mint hogy a hallgatóság õszinte legyen és vágyjonarra, hogy halljon. A beszélõnek az elismert §c§ryától szárma-zó tanítványi lánc tagjának kell lennie. Az Abszolút transzcen-dentális üzenetét nem lehet megérteni azoktól, akik anyagidolgokban merülnek el. Egy hiteles lelki tanítómester vezeté-sével az ember fokozatosan megtisztul, ezért rá kell kapcso-lódnia a tanítványi láncolatra, s meg kell tanulnia az alázatoshallgatás lelki mûvészetét. S¡ta Gosv§m¦ és Naimi¢§ra£yabölcsei esetében minden feltétel teljesül, hiszen ¼r¦la S¡taGosv§m¦ ¼r¦ Vy§sadeva láncolatának tagja, Naimi¢§ra£ya böl-csei pedig mind õszinte lelkek, akik vágynak arra, hogy meg-ismerjék az igazságot. Az Úr K¥¢£a emberfölötti, transzcen-dentális tettei, inkarnációi, születése, megjelenése vagy eltávo-zása, formái, nevei stb. könnyen érthetõvé váltak, mert mindenkövetelmény teljesült. Az ilyen beszélgetések minden ember-nek segítséget nyújtanak a lelki megvalósítás útján.

14. VERS

§panna¤ sa°s¥ti° ghor§° yan-n§ma vivaªo g¥£antata¤ sadyo vimucyeta yad bibheti svaya° bhayam

§panna¤—belebonyolódva; sa°s¥tim—a születés és halálcsapdájába; ghor§m—túlságosan bonyolult; yat—ami; n§ma—az abszolút név; vivaªa¤—nem tudatosan; g¥£an—vibrálva;tata¤—abból; sadya¤—egyszerre; vimucyeta—szabadulástnyer; yat—amelyik; bibheti—fél; svayam—személyesen;bhayam—maga a félelem.

A születés és halál szövevényes hálójába bonyolódottélõlények azonnal megszabadulhatnak, ha — akár tudatla-nul is — éneklik K¥¢£a szent nevét, amelytõl maga a félelemis retteg.

MAGYARÁZAT: V§sudeva, vagyis az Úr K¥¢£a, az Isten-ség Abszolút Személyisége mindennek a legfelsõbb irányítója.Nincs senki a teremtésben, aki ne félne a Mindenható dühétõl.Az Istenség Személyisége hatalmas asurákat pusztított el — R§vanát, Hira£yakaªiput, Ka°sát és másokat, akik rettentõhatalommal rendelkeztek, s a mindenható V§sudeva a Magaerejével hatalmazta fel saját nevét. Minden Vele van kapcsolat-ban, s mindennek Benne rejlik az azonossága. E versben az áll,hogy K¥¢£a nevétõl még maga a megtestesült félelem is retteg.Ez azt mutatja, hogy K¥¢£a neve nem különbözik K¥¢£ától, éséppolyan hatalommal rendelkezik, mint az Úr K¥¢£a Maga.Semmi különbség nincs közöttük. Ezért bárki élhet az Úr ¼r¦K¥¢£a szent nevei nyújtotta lehetõséggel, még a legnagyobbveszedelem közepette is. K¥¢£a transzcendentális neve mégakkor is segíthet megszabadulni a születés és halál csapdájá-ból, ha valaki csupán a körülmények kényszerítõ hatására vagynem tudatosan mondja ki.

Ha figyelmesen elolvasta a fenti sorokat,

nem fog nehézséget okozni, hogy megvála-

szolja a következõ kérdéseket:

1. Mi az a két folyamat, amely a legfonto-

sabb a lelki életben való fejlõdéshez?

2. Mi az emberi élet célja?

3. Hogyan szabadulhatunk meg a születés

és halál csapdájából?

A ¼r¦mad-Bh§gavatam kötetei megrendelhetõek:8966 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-185

23

Többek között ezek a jóslatok vo-natkoznak korszakunkra, s az olvasórabízzuk annak megítélését, hogy betelje-sülésük elkezdõdött-e már. És vigyázat,süllyedünk… Vigasztalásul megjegyez-zük, hogy bár nehéz korban élünk,ahogy minden rosszban, ebben is vanvalami jó.

Aranykor a vaskorban

Korunkat a nézeteltérések és a félre-értések korának, vagy vaskorszaknak isszokás nevezni – mivel a különféle jár-mûvek, gépek és épületalkatrészek for-májában sok-sok vasat használunk, va-lamint azért, mert az emberi szívek is ekevésbé értékes fémhez kezdenek ha-sonlítani. Sõt, olykor kicsit már rozsdá-sodnak is.

A korszak felsorolt nehézségei miattKali korában még a létfenntartás is ne-hézzé válik, különösen pedig a lelki életmûvelése. Az emberi élet célja a lelkifejlõdés, de manapság az erre vonatko-zó tudás, illetve annak gyakorlata hát-

térbe szorult, ennek következménye pe-dig az emberiség spirituális tudatossá-gának hanyatlása:

Nem végeznek védikus szertartáso-kat, és nem követik a szabályozóelve-ket, így mindenkit teljesen befed aszenvedély és a tudatlanság kötõereje.(¼r¦mad-Bh§gavatam 12.1.40)

Ez azonban nem azt jelenti, hogyteljesen lehetetlenné válna a megtisztu-lás. A védikus leírások szerint Isten min-den világkorszakban megjelenik Föl-dünkön, és bemutatja azt az önmegva-lósítási módszert, amelyet követve azadott idõszakban a leghatékonyabbanlehet elérni az emberi élet tökéletessé-gét. Az az isteni inkarnáció, aki bemu-tatta a Kali-kor negatív befolyásánakellenszerét, ¼r¦ Caitanya Mah§prabhuvolt, Aki a szentírások szerint maga azarany színben megjelenõ Legfelsõbb Úr,¼r¦ K¥¢£a. ¼r¦ Caitanya Isten szent ne-veinek éneklését hirdette és gyakoroltamint a világi szennyezõdésektõl valómegszabadulás hiteles folyamatát. Ma-

Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma, Hare R§ma, R§ma R§ma, Hare Hare

Óh, király, Kali vaskorszaka befolyásának hatására napról napra hanyat-lik majd a vallás, az igazmondás, a tisztaság, a tolerancia, a kegyesség, azélettartam, a fizikai erõ és az emberek emlékezõképessége.

A Kali-yugában egyedül a vagyon alapján fogják megítélni az ember szár-mazását, viselkedését és tulajdonságait. A törvényt és az igazságot pedigcsupán az emberek hatalma alapján osztják.

A férfiak és a nõk csupán felületes vonzódásuk alapján fognak együtt élni,az üzleti élet sikere pedig a csaláson fog múlni. A nõiességet és a férfiassá-got az ember szexben való jártassága alapján ítélik majd meg, és egy em-bert pusztán amiatt br§hma£ának [papnak] fognak tartani, mertbr§hma£a-zsinórt visel.

Az ember lelki emelkedettségét csak a külsõségek alapján állapítják majdmeg… Komolyan meg fogják kérdõjelezni annak a jólneveltségét, aki nemkeres jól. Azt pedig, aki nagyon okosan bûvészkedik a szavakkal, tanult tu-dósnak fogják tekinteni.

Gonosznak fogják tartani azt, akinek nincs pénze, a képmutatás pedigerénynek fog számítani. A házasságot csak szóbeli megállapodás fogja he-lyettesíteni…

A szent helyeket úgy fogják tekinteni, mint víztárolókat a messzi távolban,és úgy fogják vélni, hogy a szépség attól függ, milyen divatos az ember fri-zurája. Az élet célja a gyomor megtöltése lesz, és aki elég szemtelenül visel-kedik, arról azt hiszik, hogy igaza van.

Aki fenn tudja tartani a családját, az már ügyes embernek számít majd, avallás elveit pedig pusztán a hírnév kedvéért tartják be.

A földet így korrupt népességgel lepi el, és bármilyen társadalmi rétegbõlszármazó ember politikai erõhöz juthat, ha eljátssza, hogy õ a legerõsebb.

(folytatás a 18. oldalról)

gas szintû filozófiai tanítá-sokban részesítette követõ-it, emellett pedig társaivalés híveivel közös felvonulá-sokat tartottak, a mahá-mantra nyilvános éneklé-sével: Hare K¥¢£a, HareK¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, HareHare, Hare R§ma, HareR§ma, R§ma R§ma, HareHare. A védikus írások szin-tén a felszabadulás „aktuális” eszközé-nek tekintik K¥¢£a neveinek éneklését.

Kedves királyom, bár a Kali-yuga ahibák óceánja, mégis van egy jó tulaj-donság ebben a korszakban; egyszerû-en a Hare K¥¢£a mah§-mantra ének-lésével az ember elérheti a felszabadu-lást az anyag rabságából, és beléphet atranszcendentális királyságba. (¼r¦mad-Bh§gavatam 12.3.51)

Caitanya Mah§prabhu több, mintötszáz évvel ezelõtt tett jóslata szerintegy napon a világ minden falvában ésvárosában énekelni fogják K¥¢£a neveit.E prófécia beteljesülése ¼r¦la Prabhu-p§da nyugati missziós utazásával vettekezdetét, aki a világ sok nagyvárosábanismertette meg és tette népszerûvé amantrázás gyakorlatát. Isten neveiolyan energiákkal rendelkeznek, ame-lyek képesek megszabadítani a földi lé-nyeket az elme és a test által okozottgyötrelmektõl és megajándékozza õketa legmagasabbrendû boldogsággal, azIstenszeretet eksztázisával.

Persze kérdéses, hogy egyáltalánmegfékezhetõ-e bármi módon a Kali-yuga növekvõ befolyása, az emberi tár-sadalom degradálódása. A védikusmegközelítés szerint módunkban állakár aranykorszakot is varázsolni a vas-korból, mégpedig az erkölcsileg tisztaéletmód és a Hare K¥¢£a-mantrán valógyakori meditáció segítségével.

De még ha nem is sikerülne minde-nestül megváltoztatnunk a világot,akkor legalább saját magunkat meg-védhetjük Kali hatalmától. Amikor fel-hõszakadásba kerülünk, nem áll mó-dunkban, hogy elállítsuk az esõt. Deelõvehetjük az esernyõnket, hogy leg-alább mi szárazak maradjunk.

¾ªvara K¥¢£a d§sa

Õ Isteni KegyelmeA.C. BhaktivedantaSwami Prabhup§da

24

Vissza Istenhez

Tudnivaló, hogy a „krisná-sok” egy része az országkülönbözõ nagyvárosaiban

lévõ központokban, templomokban, il-letve a somogyvámosi Krisna-völgybenlakik. Õket tekinthetjük „fõáállású”K¥¢£a-hívõnek, vagyis életük jelentõsrészét a vallásukkal, egyházukkal kap-csolatos teendõk töltik ki. Õk a lelké-szek, szerzetesek, illetve a Magyaror-szági Krisna-tudatú Hívõk Közösségeegyház alkalmazásában álló hívek, akika közösség magját alkotják.

rendszeresen gyakorolják a mantra-me-ditációt, vagyis a Hare K¥¢£a ima fi-gyelmes ismétlését. Hitük tételei ugyan-azok, mint a központokban élõ hittest-véreiké, de lelki gyakorlataik mellettvilági kötelezettségeknek is eleget tesz-nek: családjuk körében élnek, és tanul-nak, illetve dolgoznak. Míg a közpon-tokban élõ bhakták (hívõk) általábanvallásuk jellegzetes ruháját viselik (anõk szárit, a férfiak pedig dhotit), hom-lokukra pedig vallásuk jelét festik, ad-dig a tágabb (körülbelül tízezer fõt

A templomokban és a központokbanpontosan megszabott sorrendben köve-tik egymást a különbözõ lelki progra-mok, hajnali fél öttõl reggel kilenc órá-ig. Ez azt jelenti, hogy az ilyen életfor-mát választó hívek korán, négy óra elõttmár felkelnek (önként, bár nem rögtöndalolva). A dalok a reggeli program elsõrészében hangzanak el. A különféle lel-ki témájú dalok, imák éneklését segíti akorai idõpont, a békés légkör. Az énekesszertartást egy másfél órás meditáció(japázás) követi. A mantra-meditációsorán egy száznyolc szembõl álló láncsegítségével mindenki félhangosan aHare K¥¢£a mantrát ismétli elmélyül-ten: Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£aK¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma, HareR§ma, R§ma R§ma, Hare Hare. Istenneveinek ez a figyelmes ismétlése meg-tisztítja az elmét az aggodalmaktól, azirigységtõl és a dühtõl, és egész napranyugodt elmeállapotot eredményez (havalaki nem hiszi, próbálja ki).

Ezután megint közös éneklésre ke-rül sor, megemlékezve azokról a lelkitanítómesterekrõl, akiknek köszönhetõ-en ma már világszerte sokan ismerik ésgyakorolják a K¥¢£a-tudatot. A dalokategy filozófiai elõadás követi, amelyetegy tanultabb hívõ tart: felolvas aszentírásokból, és az adott témát a sajátszavaival teszi érthetõbbé a hallgatóságszámára. Ezt követi a program várvavárt záróakkordja, a közös, vegetáriá-nus reggeli.

A nap további részében mindenkisaját teendõihez lát. Van, aki a köz-

H O G Y T E L I K

a Krisna-hívõkideje?

TársadalmakT Á R S A D A L M A KHOGY TELIK A KRISNA-HÍVÕK IDEJE?

K¥¢£a magyarországi követõineknagyobb százaléka azonban olyan em-berekbõl áll, akik szokásos, minden-napi életük folytatása mellett követik ehit alapvetõ elõírásait, például vegetári-ánusok, nem fogyasztanak alkoholt, és

számláló) gyülekezet tagjai külsejükbenegyáltalán nem térnek el „az utca em-berétõl”, csak a világnézetük más.

Nos hát akkor, hogy telik egy napja aközpontokban élõknek? És mennyibentér el ettõl a világi társaik napirendje?

Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma, Hare R§ma, R§ma R§ma, Hare Hare

25

pontban marad, fõz, vagy a ház tiszta-ságát õrzi (kicsit profánabbul szólva,takarít). Nagyon ügyes szakácsainkvannak, akiknek egész napos elfoglalt-ságot jelent a közösség tagjairól valógondoskodás, az éttermek és az egyreszaporodó fõzõtanfolyamok mûködteté-se. Mások ¼r¦la Prabhup§da könyveit

(illetve a Vissza Istenhez maga-zint) árusítják az utcai járóke-lõknek, illetve az otthon tar-tózkodó embereknek.

Természetesen, mint min-denütt a világon, nálunk isszükség van adminisztrációra,így néhányan különféle irodaimunkákkal vannak elfoglalva,megint mások az Ételt az éle-tért szegényélelmezési progra-

munkban tevékenykednek, és akkormég jónéhány fajta szolgálatot nem isemlítettünk. Este a hívek mind vissza-térnek, és korán (legkésõbb kilenc-tízóra tájban) aludni térnek, hogy másnapmegint idõben fel tudjanak kelni. Aközpontokban élõ hívek számára álta-lános elõírás, hogy engedmények nélkülkövetniük kell a K¥¢£a-tudat erkölcsi éséletmódbeli szabályozóelveit, és napon-ta legalább tizenhat kört kell imádkoz-niuk a már említett imafüzéren.

A budapesti és vidéki K¥¢£a-templo-mokban illetve központokban a hét egynapján nyilvános programokra kerül

sor, ahol az érdeklõdõk ízelítõt kapnak azenés meditációból, egy elõadás formá-jában az indiai filozófiából, végül pedigrészt vesznek egy vegetáriánus lako-mán. Megtérni nem kötelezõ.

A központokon kívül élõ bhaktákélete nem annyira elõírásszerû, min-denki a maga életéhez és körülményei-hez igazítja a lelki gyakorlatát. Vannakolyanok, akik otthonukban is éppolyanpontos programot tartanak, mint aközpontokban lakók, mások azonbanezt lazábban kezelik, és az életmódbelielõírásokból is csak annyit kell követni-ük, amennyit jó szívvel tudnak csinálni.Iskolai, munkahelyi teendõik, gyerme-keik nevelése mellett életük így oly mó-don telik meg lelki tartalommal, hogyaz nem akadályozza más irányú köte-lességeik végzését. Azok a családos hí-vek pedig, akiknek anyagi lehetõségeiezt megengedik, rendszeres adomá-nyokkal támogatják az K¥¢£a-hívõkegyházának mûködését.

¾ªvara K¥¢£a d§sa

25

26

Vissza Istenhez

A pillanat értéke

Közhelynek számít manapság, hogyaz idõ pénz. Ez a gondolat azonbannem a magánvállalkozások korábanszületett, és nem csak a mi számunkravan gyakorlati jelentõsége. A középkoriIndia egyik, mind a mai napi köztiszte-letnek örvendõ bölcse, C§£akyaPa£¨ita fogalmazta meg az alábbi soro-kat:

„Egyetlen elvesztegetett másodpercetsem lehet visszavásárolni, még milli-ónyi aranytallérért sem. Mi nagyobbveszteséget lehet hát elképzelni, minthaszontalanul tölteni az idõnket?”

Azt hiszem, ebben mindannyianegyetértünk C§£akya Pa£¨itával.Többféle nézet képzelhetõ el azonbanazzal kapcsolatban, hogy mit is tekint-hetünk hasznosan, vagy haszontalanuleltöltött idõnek. Mi jelent nyereséget, ésmi számít veszteségnek a számunkra?C§£akya, mint vai¢£ava (K¥¢£a-hívõ),nyilvánvalóan másképp gondolkodott

errõl, mint napjaink önmenedzselés-tanfolyamának elõadói. Cikázó vilá-gunkban az tûnik ésszerûnek, hogy ta-láljuk meg teendõnk között a sürgõseketés fontosakat, a kevésbé sürgõseket éskevésbé fontosakat, állítsuk ezeket sor-rendbe, és szép akkurátusan pipáljuk kia teendõket a fecnijeinken, a jegyzetfü-zetünkben, a menedzsernaptárunkban,a kalkulátorunkban, vagy a lap-top-unkban (a megfelelõ aláhúzandó).

A hatékony életvitelre buzdító köny-vek (amelyeket szintén senkinek sincsideje elolvasni) azt javasolják, hogy ha-tározzuk meg életünk távlati céljait,mert ez alapján fogjuk tudni megállapí-tani, hogy mi az, ami valóban fontos aszámunkra, és elõsegíti céljaink megva-lósulását. Ennek érdekében meg kell fo-galmaznunk küldetési nyilatkozatun-kat, amely letisztázza, hogy milyen sze-repeink és céljaink vannak azéletünkben, és hogy milyen értékrendetvallunk. Azt mondják, a sikeres életve-zetés titka abban rejlik, hogy legelõször

meghatározzuk a hosszú távú tervein-ket, és abból bontjuk le az éves, havi,heti, illetve napi teendõinket.

Azonban van valami kiábrándítóabban, hogy minden ügyességünk ésszervezõkészségünk ellenére, bármilyengyorsasággal is pipáljuk ki családi,munkahelyi és egyéb teendõinket, egynapon a mi nevünk mellé is csak egy

TársadalmakT Á R S A D A L M A KA Z I D Õ N E K Ü N K D O L G O Z I K ?

A z idõ

Csodálkoznék, ha manapság bárkinek is jutna ideje arra, hogy elolvas-

son egy cikket arról, hogy mire van és mire nincs idõnk. Ám örök opti-

mizmusom mégis arra bátorít, hogy leírjam ezzel kapcsolatos gondola-

taimat (ha másnak nem, az esetleg ráérõ utókornak).

nekünk dolgozik?

27

csinos kis pipa fog kerülni egy temetke-zési vállalkozó noteszében. Az életünkcélja valóban csak annyi lenne, hogy el-végezzük mindazokat a teendõinket,amelyek a munkánkhoz tartoznak, amunkánkért fizetést kapunk, aminekköszönhetõen enni tudunk, az így fel-vett energiát pedig ismét teendõinkszorgalmas elvégzésére fordítsuk? Azértdolgozzunk, hogy legyen mit ennünk, ésegyünk, hogy tovább tudjunk dolgozni?Valóban pusztán ennek a mókuskerék-nek a pörgetése lenne a magasztos em-beri élet küldetése?

A leghosszabb távú terv

C§£akya Pa£¨ita egyetértett volnaazzal, hogy elõször a távlati célunkatkell meghatároznunk – de ez a távlattúlnyúlt volna mindennapi gondolkodá-sunk korlátain. Ugyanis az elsõ kérdés,amit feltett volna, az úgy szól, hogy„mit szeretnék elérni a halálom után?”Ugyanis mint vérbeli hindu, a védikusírások követõje, C§£akya számára is

tény volt, hogy létezésünk nem ér végeta test halálával, hanem mint szellemitermészetû lelkek, örökké létezünk. Azértékes emberi életünk pedig arra szol-gál, hogy segítsen bennünket egy ma-gasabbrendû lelki helyzet elérésében,végsõsoron abban, hogy visszatérjünkIstenhez. Ez az a cél, amely alapjánC§£akya, vagy bármelyik K¥¢£a-hívõ„lebontja” rövidebb távú teendõit. Avédikus írások arra bátorítanak, hogyne pazaroljuk az idõnket olyan tevé-kenységekre, amelyek nem segítik elõtávlati célunkat, az önmegvalósítást,vagy éppen hátráltatják azt. Egyszerû,tiszta életvitelt javasolnak, mentesen akábító- és mámorítószerektõl, az álla-tok és az emberek iránti erõszaktól, amohóságtól és az irigységtõl. Békés,nem túlhajszolt munkával is fenntart-hatjuk magunkat, fennmaradt idõnketpedig lelki tevékenységeknek szentel-hetjük. Az egyik nagy tekintélyû indiaiirat szerint minden napkelte és nap-nyugta csak kíméletlenül megrövidítimindenki életét, kivéve azét, aki a lelkifejlõdésére is idõt szentel. Ugyanis azéletünk során felhalmozott anyagi java-inkat, kitüntetéseinket, lakásunkat, sõtemberi kapcsolatainkat is mind el kellhagynunk a végsõ pillanatban. Létezé-sünk azonban tovább folytatódik, éskövetkezõ születésünkbe csupán egyet-len dolgot viszünk magunkkal: azt alelki szintet, amelyet jelenlegi életünksorán elértünk. Vagyis az egyetlenhosszú távon megtérülõ befektetés az,amit a spirituális tisztulásunk érdeké-ben teszünk. Csak így mondhatjuk,hogy az idõ valóban nekünk dolgozik.

Ember, tervezz!

Persze nem könnyû egy, a miénké-hez hasonló „pörgõs” civilizációbanösszeegyeztetni a mindennapi, gyakor-latias teendõket a lelki fejlõdést célzótevékenységekkel, például a Hare K¥¢£amantra (ima) ismétlésével, éneklésével,vagy a védikus írások olvasásával, amia lelki felemelkedést szolgálja. Nemkönnyû megtalálni a lelki és az anyagitettek egyensúlyát, ugyanakkor azon-ban ez nem is lehetetlen feladat. Azegész csak megfelelõ idõbeosztás kér-dése.

Például nekem hamarosan el kellmennem egy találkozóra, utána pedigegy gyûlésen leszek. Ezért ma nem tu-dom megírni a cikk befejezését, amely-ben megvilágosító erejû, örökérvényûbölcsességeket fogok a tisztelt olvasókelé tárni. Szerencsére azonban a leadá-si határidõig – a hét végéig – még vanhárom napom. Eközben be kell ugra-nom ugyan a könyvtárba, meghívtakvendégnek az egyik gimnázium szalag-avató báljára is, ki kell hívnom egy víz-szerelõt, és el kell intéznem egy-kétcsip-csup hivatali dolgot. Ezeket a dol-gokat azonban jóelõre beütemezem, ésmáris láthatóvá válik, hova tudok be-szúrni két félórácskát, amelyben el tu-dom készíteni az utolsó pár bekezdést.Most azonban el kell indulnom, mertkésésben vagyok…

(Lapzártáig nem kaptuk meg acikk befejezését. A témára még vissza-térünk. – A szerk.)

28

Vissza Istenhez

AZ INDIAI KELMÉK VARÁZSLATOS VILÁGA

Áldásos munka

A hindu pantheon több ezer féliste-ne közül Viªvakarm§t, a mesterségekfélistenét imádják a kézmûvesek szerteIndiában. Minden augusztusban, azesõs évszak derekán Viªvakarm§-p¡j§t(imádatot) tartanak. Ezen a napon akézmûvesek Viªvakarm§ képe vagym¡rti-formája (az imádandó Istenségszobor formája) elé helyezik szerszáma-ikat, és azért imádkoznak, hogy a jövõévben is megkapják munkájukhoz azáldásait. A mai modern, materialistáváváló korban ez a szemlélet elég ritka, demég nem tûnt el teljesen.

Manapság a Viªvakarm§-p¡j§ szinteminden munkaeszközre kiterjed – mégakár a számítógépeket is virágfüzé-rekkel díszítik, s felajánlásokkal veszikkörbe. Ez a hozzáállás átszövi a meste-rek életét és munkájukhoz való viszo-nyát, s ennek köszönhetõ, hogy a ha-

Vedában és az Upani¢adokban a texti-lekre gyakran elvont vagy költõi módonutalnak, a szövés folyamatát pedig sok-szor használják kozmikus metaforaként.A világegyetemet anyagként írják le,melyet a félistenek szõnek, a világûrtmint egy végtelen hosszú szövetet,melynek láncfonalát és vetülékfonalátminta alapján szövik, s melyre cikliku-san ráfestik, majd újra lemossák az éle-tet. Az Atharva Vedában a fényt és a sö-tétséget szintén ahhoz hasonlítják,ahogy a takácsok a szövõszékükön avetélõvel szõnek.

A Védákban megjelenõ ruhákhoz éstextilekhez fûzõdõ elnevezésekbõl lát-szik, hogy a védikus korok mesterei szá-mos kelmékkel kapcsolatos technikát is-mertek. A v§s§khoz (a védikus korok-ban viselt ruhák összefoglaló neve)felhasznált különféle alapanyagokra sokhelyen utalnak. Megemlítik például alent, a jutát, gyapjút és más természetesszálú anyagokat, valamint a megfesté-sükhöz használt növényi eredetû festé-keket. Találunk a stílusra és a szabás-mintákra vonatkozó kifejezéseket is. Aruhák leírásában gyakran szerepelnekdíszítõ szegélyek és gazdag hímzések.Egy helyen még illatos ruhákról is ol-vashatunk.

„India történelmét akár úgy is leírhatnánk, hogy a kel-

méket használnánk benne fõ motívumként.”

(Jawaharlal Nehru, India elsõ miniszterelnöke)

gyományos textiltechnikákra épülõmesterségek túlélték a történelem vi-harait

Történelmi emlékek

Bár nem lehet pontosan tudni, hogymikortól kezdtek kerekeket használni afonalak fonásához, vagy mikor jelentekmeg az elsõ szövõszékek, az Indus-völ-gyi leletek alapján megállapították,hogy a szövetkészítés és -festés egyidõsaz indiai szubkontinens civilizációjával.Számos agyagkorsóban találtakgyapotmagvakat és ruhafestéskor hasz-nálatos növényi eredetû természetesfestéket.

A védikus idõkbõl nem maradt fennanyag- vagy ruhalelet, a Védákbanmégis számos elnevezés és leírás utal akelmék változatos elõállítású módszere-ire és magára a viselt ruhákra is. A ¹g

Az indiaikelmékvarázslatos világa

Tudás- formákT U D Á S - F O R M Á K

29

A legtöbb, ruhákról szóló leírást aR§m§yanában és Mah§bh§ratában ol-vashatjuk. A legfontosabb kézmûvestechnikákkal foglalkozó forrás a ¼ilpa-ª§stra. Ez a könyv írja le a mûvészetek-re, építészetre, képkészítésre stb. vonat-kozó szabályokat és ismereteket, s akelméket készítõ mesteremberek is a¼ilpa-ª§strában leírt himnuszok alap-ján készítették munkáikat.

A hagyomány

A védikus kortól kezdve egészen abrit uralom végéig India gazdagságá-nak egyik alapját a textilkereskedelemadta. A mesterek fõ megrendelõi atemplomok és az uralkodócsaládok vol-tak, és sok híres textilmûves központalakult az általuk alapított mûhelyekköré. A falvakban teljes önellátásra ren-dezkedtek be, így nem volt ritka, hogy afalvaknak és városoknak megvoltak asaját takácsai, szövõi, kelmefestõi, hím-zõi és szabói. E mesterek tudása pedigapáról fiúra szállt.

A fonás, szövés, kelmefestés és ruha-készítés az évszakok ritmusát követte, atermészet saját teremtõ körforgásáttükrözte a színeken és formákon keresz-tül. A szövetekbõl elkészült öltözékekpedig gyakran kapcsolódtak asa°sk§rákhoz – a 16 vallási rítushoz,mely a születéstõl a halálig kíséri azemberek életét.

Bár manapság a királyi patrónusokeltûntek, és a nyugati technika is egyrenagyobb teret nyer, a klasszikus indiaitextiltechnikák, a kézmûvesipar máig

fennmaradt. Ma India-szerte 16 milliókézmûves gyakorolja a mesterségét ahagyományokat õrizve.

Technika

Ezeket a máig élõ textiltechnikákatnagyjából a következõ kategóriákba so-rolhatjuk: fonás, szövés, festés, nyomás,hímzés és szabás-varrás.

A fonalak fonásához fõleg természe-tes szálakat használnak. A legfontosabbnövényi alapanyag a gyapot, melyet In-dia-szerte termesztenek a síkságokon. Aselyem alapanyaga a különféle fákon(asan, muga vagy ricinus) táplálkozóselyemhernyó gubója, melyet úgy fejte-nek le, hogy közben a hernyót nem ölikmeg. Ezért is hívják az indiai selymetahi°s§ (erõszakmentes) selyemnek. Afonáshoz használt eszközöket taklinak(kézi rokka) és charkhának (fonókerék-nek) hívják. Ez a fonókerék volt Gandhifüggetlenségi mozgalmának jelképe is,mely máig szerepel India zászlajában.Híres az Indiában, fõleg Kasmirban és aHimalája területén (Leh, Ladakh) szõttgyapjú is. Ezek fõleg a hegyi kecskékszõrébõl készülnek. A legfinomabbgyapjúk neve: shahtush és pashmina,melyek szövési technikája a kasmiriasszonyok féltve õrzött titka.

A szövött kelmék közül a leghíre-sebb a Benáreszben készült brokát,mely alapanyaga gyapot és selyem. Hí-res még a kasmiri kanni (gyapjú), agujarati patolas (gyapjú és selyem), abengáli jamdaanis (gyapjú) és az India-szerte szõtt khadi (gyapot-, gyapjú-vagy selyemszálból). Minden régióbansaját minta szerint és technikával készí-tik a szövetet. A Nyugat Indiától tanul-ta meg a szövetek festésének techniká-ját. Az alapanyag természetes növényiforrásból származik. A színek az év-szakok változásához igazodnak – pasz-tellszíneket fõleg tavasszal és nyáronhasználnak, olívát, indigót és mustár-színt az esõs évszakban, kéket és feketétD¦valikor (a hindu Újév ünnepe), a fe-hér pedig a gyász színe, fõleg asszonyokviselik.

Összeállította:Gop§l dev¦ d§s¦

30

Vissza Istenhez

Bizonyos kultúrákban nagy tiszteletövezte az idõs embereket, de az ellenke-zõjére is számtalan példát hozhatnánk.Hallhatunk rémtörténeteket olyan he-lyekrõl, ahol sodródó jégtáblára tettékõket, vagy elvárták tõlük, hogy maguk-tól vonuljanak egy elhagyatott barlang-ba, s így ne legyenek terhére senkinek.Ott áll azonban az örökérvényû tör-vény, az ötödik parancsolat: „Tiszteldatyádat és anyádat a mint megparan-csolta néked az Úr, a te Istened, hogyhosszú ideig élj, és hogy jól legyen dol-god azon a földön, melyet az Úr ad te-néked.”

Sok más törvénnyel együtt a fejlõdésezt is elsodorta. Nincs már sehol az öregjuhász sem, a népmesékbõl, aki a kellõpillanatban mindig jó tanáccsal szolgál.Nincs már Vének tanácsa sem, amelybölcs döntést hozott a falu vagy városlegfontosabb kérdéseiben. Pedig ha fel-

ütjük a Magyar Értelmezõ Kéziszótárt a‘vén’ címszónál, azt találjuk: bölcs.

Ma jobb esetben szánalomra méltók,rosszabb esetben nevetségesek, mert atechnika legújabb vívmányaival mársosem fognak tudni (el)bánni. Szána-lommal tekintünk szépségét vesztetttestükre is, melyet némelyek közülükkétségbeesetten próbálnak újra fiatallávarázsolni mûtétekkel és csodaszerekkel.

Miért is? Mi az, amit õk már elvesz-tettek és mi az, amibõl több van a bir-tokukban, mint nekünk? Nem tudnakteljesítményt felmutatni, s a mai világ-ban ez az egyetlen, ami számít. Az éle-tet sem tudják élvezni, hiszen egyretöbbet betegeskednek, az érzékeik (lá-tásuk, hallásuk stb.) egyre rosszabbak.Amivel viszont õk rendelkeznek, arranekünk szemmel láthatóan semmiszükségünk: a hosszú évtizedek soránszerzett tapasztalatra és bölcsességre.

Pedig ne feledjük, hogy van valami,ami nekünk van velük szemben: adós-ságunk — hiszen akikrõl beszélünk, aszüleink, rokonaink, akik felneveltekminket. Minden olyan helyen és kor-ban, melyet ebben a tekintetben civili-záltnak mondhatunk, az idõsek tisztele-te fontos elv, s ezt mindenki már gyer-mekkorában magába szívja. Így van ezpéldául Indiában még manapság is,ahol az elsõ és legfontosabb elv a fegye-lem, azaz a fiatalabbak sosem szegül-hetnek szembe az idõsebbekkel. Elkép-zelhetetlen számukra, hogy ellent-

mondjanak valakinek, aki magasabbkort ért meg náluk. A mindennapi szo-kások ezt az elvet jelenítik meg a gya-korlatban: az ifjabbak reggel és estehódolatukat, azaz tiszteletüket ajánljákaz öregebbeknek, senki sem kezdhetenni, míg õk hozzá nem látnak és sorol-hatnánk tovább. Ne zsarnokoskodóöregurakat és szigorú matrónákat kép-zeljünk el, inkább nagymamákat ésnagypapákat, akik esténként a szent-írások történeteit mesélik, és akikhezbajban is bárki fordulhat a nélkülözhe-tetlen jó tanácsért.

Mert mire is jó az öregkor, amikormár nem tudunk tevékenyen részt ven-ni az élet forgatagában? A védikus írá-sok szerint a lélek számára nem léteziköregkor. Ekkor jön el az idõ, amikor egyéletnyi rohanás, küzdelem, családi ésegyéb gondok után végre megállha-tunk, hogy befelé forduljunk, és Istenre,a lelki életre figyeljünk. Az idõsek a csa-lád fontos tagjai lehetnek továbbra is,annak ellenére, hogy nem a hétköznapiértelemben vett munkát végzik. Böl-csességüket és tapasztalataikat meg-oszthatják a fiatalabbakkal, s így nemmaradnak magukra betegen, tétlenül,az emlékeik terhével küzdve, miként aszemünk elõtt játszódik. Meglehet, hogynem új szociális megoldásokon kell tör-nünk a fejünket, hanem visszapillant-hatnánk a régebbi korokra, hátha otttaláljuk meg a megoldást, hiszen: nemmind ósdi, ami régi.

Yaªod§-mayi dev¦ d§s¦

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SVÉNEK TANÁCSA VAGY ÖREGEK OTTHONA?

tanácsavagy

öregek otthona?Mire jók? – merül fel bennünk a kérdés az idõsek lát-tán, ha nem is merjük tudatosítani magunkban. Ma-napság sajnálatos módon csupán elhasznált testnektartjuk õket, s puszta jelenlétükkel az elkerülhetetlen-re emlékeztetnek bennünket, ami igen nyomasztó. Devajon mindig így volt ez?

Vének

31

vallásos hagyomány felülvizsgá-latának történelmi jelensége a

XIX. század második felére már nem-csak Európa „belügye” volt. Az intel-lektuális és társadalmi tradícióváltásszele Bengáliát is elérte. Az egyre erõsö-dõ brit egyeduralom óriási kihívást in-tézett a visszaélésektõl és torzulásoktólterhelt ortodox hindu társadalomhoz. Akialakult helyzetet nyugodtan nevez-hetjük forradalminak, mely a társadal-mat a nyugati minta és gondolkodásáltal megreformálni kívánó, és a nyil-vánvalóan tarthatatlan tradícióhoz me-reven ragaszkodó csoportokra osztotta.

Ebben a feszült helyzetben lépettszínre Kedran§tha Datta T¤§kuraBhaktivinoda (1838–1914), aki az1870-es évektõl kezdve ismertetnikezdte a gaud¦ya-vai¢£ava hagyományáltal kínált megoldást. Korának közis-mert értelmiségijeként, közéleti szemé-lyiségként és vallási vezetõként számosfórumon aktív részesévé vált az egyreszélesedõ társadalmi párbeszédnek.

Álláspontjával azonban nem álltsem az egyik, sem a másik oldalra (sema modernizáció hívei, sem a „maradi-ak” közé), inkább valódi – a vai¢£avaved§nta gondolkodók által kínált –szintézist teremtett. Határozottan meg-erõsítette a tradíciót, amikor a moderneszmék által leginkább támadott teista

nézetek védelmére kelt és örökérvényû-ségüket hangsúlyozta. Ugyanakkorhelyt adott a reformra való törekvések-nek is, melyeket az õsi hagyományeredetileg teista gondolkodását aláásófilozófiai torzulások és az ebbõl fakadóetikai és társadalmi anomáliák tagad-hatatlanul szükségessé tettek, és ame-lyek miatt India az akkor még keresz-ténynek nevezhetõ nyugati kultúra he-ves kritikájának tárgyává vált.

Rámutatott arra, hogy a hagyo-mány és a haladásra való törekvés egy-szerre van jelen India õsi teista tradíci-ójában, a ¼r¦mad-Bh§gavatamban – aBh§gavatában, ahogyan õ nevezte –, azisteni Vy§sa nagy mûvében, melyetVy§sa e romlott kor kezdetén írt annaka zavarodottságnak az orvoslására,amiben Bhaktivinoda korának máig lenem zárt társadalmi vitája is kialakult.

Ezzel egyidejûleg ráirányította a fi-gyelmet arra a történelmi kísérletre is,mely a XVI. században ¼r¦ Caitanya ha-talmas vallási és társadalommegújítómozgalmaként amúgy sem volt isme-retlen Bengálban. Hallgatóságánakvagy megcélzott olvasóközönségénekbeállítottságától függõen a szentírásoktekintélyét, széles körû nyugati mûvelt-ségét, a logikát, saját tapasztalatait, sõta történeti kritikai érvelést is latba vet-ve Bhaktivinoda T¤§kura komoly ha-

tást ért el a kortárs értelmiség körében.Szilárd hite abban, hogy ezen esz-

mék nemcsak az úgynevezett hindutársadalomra vonatkoznak, arra ösztö-nözte, hogy angol nyelvû publikációivalkulturális hidat létesítsen a nyugati ci-vilizáció felé. A vallásos tradícióhoz valóragaszkodása közepette sem tekintetteellenségnek az angolokat, inkább az ál-tala is óhajtott lelki forradalom katali-zátoraiként gondolt az idegenekre. Eztmi sem bizonyítja jobban, minthogy az1880–as években aktív szervezõjévévált az angol nyelv hivatalos oktatásá-nak Bengálban.

Bhaktivinoda T¤§kura mélyenmegértette azt a kihívást, amit a mo-dern kor intézett a vallásos elképzelésekfelé, kritikai magatartása pedig hosszúidõre mintát adhat azok számára, akik¼r¦ Caitanya Mah§prabhu kései, nyu-gati követõiként azon fáradoznak, hogyaz egyre ellentmondásosabbá – és a jó-zanul gondolkodó ember számára talánegyre elviselhetetlenebbé – váló társa-dalmat a föld legõsibb vallásos hagyo-mánya által reformálják meg.

L¦l§vat§ra d§sa

KultúraK U L T Ú R A

F O R R A D A L M Á R

EgyhagyományõrzõA

E G Y H A G YO M Á N Y Õ R Z Õ F O R R A DA L M Á R

32

Vissza Istenhez

risna-völgy a Somogyi-dombságperemén fekszik. A 150 hektáron

sok különlegesség látható az építészet, akultúra, a kézmûvesség, a gazdálkodásterén, s ezeknek változatos természetikörnyezet ad keretet. Az itt élõk fontosfeladatuknak tekintik, hogy a mai kör-nyezetpusztító világban megvédjék akörülöttük élõ gazdag állat- és növény-világot. Kerekedjünk fel, és tegyünkmost egy képzeletbeli kirándulást Kris-na-völgyben a természetbarátok sze-mével!

A vidék eredeti növénytakarója fõ-ként a cseres tölgyes, a völgyekben fo-lyó patakokat pedig sûrûn burjánzóégeresek kísérik. Az erdõket néhol mezeijuharok, nagylevelû hársak, vadgyü-mölcsök és gyertyánok színezik. Ilyenelegyes rengetegek örvében bújik meg abiofarm, s ebbõl foltokat a belsõ terüle-ten is láthatunk.

Az idõs erdõket már évtizedekkel ez-elõtt kivágták, mára inkább csak né-hány ritkuló akác és rövid füves legelõmaradt. A természet azonban mindenélõhelyen létrehoz valami meglepõt.

Krisna-völgy lankáin az eddigi meg-

figyelések szerint több mint 40 madár-faj él. Közöttük akad olyan kuriózum is,mint a gyurgyalag. Magyarországon eza faj fokozott védelmet élvez (termé-szetvédelmi eszmei értéke 100 000 Ft).Impozáns megjelenése és gurgulázóhangja a trópusok hangulatát varázsol-ja Európa szívébe. Fészkét homokos(löszös) partoldalakban vájt üregekbeépíti, amelyben 4-5 fiókát nevel. Szinte

kizárólag repülõ rovarokkal táplálkozik,melyek között sok a hártyásszárnyú(darazsak, méhek, poszméhek), ezértgyakran méhészmadárnak is nevezik.Késõn – májusban – érkeznek, majdnagyon korán, augusztus közepén kel-nek útra Dél felé. A telet a Mediter-ránumban és Észak-Afrikában töltik.

A tavakon érdekes vízimadarak ta-láltak otthont. A források alatti sûrû sá-

Ki ne merengene szívesen hegyek ölelte csobogó patakok, a tengerpart homok-ját vigyázó pálmafák, vagy egy nyugalmas naplemente látványán? A ¼r¦mad-Bh§gavatam, a védikus szentírás azonban azt írja, hogy a nagy bölcs, az ön-megvalósított ember ahelyett, hogy pusztán fákat, hegyeket vagy az eget lát-ná, az Istenség Legfelsõbb Személyiségét látja mindenben, mert minden Bennenyugszik. ¼r¦la Prabhup§da gyakran emlegette, hogy a városokat emberekhozták létre, a vidéket pedig Isten.

Ü Z E N E T E

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SA Z É V S Z A K O K Ü Z E N E T E

Az vszakokÉÉK

Kirándulás

Krisna-völgyben

33

sosban kis vöcsök fészkel. Ez a gerlenagyságú madár a víz alatt is képesúszni, és ott szedegeti apróbb zsákmá-nyait. Ugyanitt él a mocsári teknõs,melyet derûs reggeleken a gyékénycso-mókon lehet megfigyelni napfürdõzésközben. Az alsó tó mentén néhányiszappad alakult ki, amelyek tavasszalés õsszel a vándorló sárjáró madarak –szürke és billegetõ cankók, sárszalon-kák – terített asztalai. A kétéltûek gon-doskodnak ingyenes nyári hangulatze-nérõl, a koncerteken résztvevõk pedig:tavi vagy kacagó békák, kecskebékák,mocsári békák, erdei békák, zöld leveli-békák és vöröshasú unkák.

A vízparti ligeteket csodálatos pil-langók is látogatják, mint a kardos-lepke, a fecskefarkú lepke, a nappalipávaszem. Esténként a mézillatú virág-ágyások csábítására kolibri-röptû szen-derek tûnnek fel.

A táj télen sem hal ki. Messzi észak-ról jönnek vendégek, hogy itt ritkítsák apocoknépséget. Ilyen a kékes rétihéja, a

kis sólyom, a nagy õrgébics, de vannakálladó ragadozóink is, az egerészölyvek.A hófödte lankák csendjét magevõ pin-tyek, csízek, tengelicek és zöldikék csa-patainak csilingelése díszíti.

A négylábúak közül alkonyatkorkelnek útra a rókák, a hajnali harmatborította mezõkön pedig bizton talál-kozhatunk legelészõ õzekkel.

Krisna-völgy alkalmat ad arra, hogyszép környezetben éljünk, s bárki, akiellátogat hozzánk, átélheti ugyanezt ahangulatot. Ahhoz azonban, hogy avégsõ célt elérjük életünkben, tudnunkkell, kinek köszönhetjük mindezt aszépséget, s azt is, hogy az a hely, aholaz Õ hajléka van, még ennél is száz-szorta szebb. Krisna-völgy nem más,mint a Legfõbb Úr, Krisna egyik kertjeaz anyagi világban. Ha megfelelõ szem-mel nézzük, magunk is láthatjuk. Te-gyen egy sétát Ön is Krisna-völgy lige-teiben!

Põcze Vilmos

„Est pabulum animorum

contemplatio naturae.

A lélek számára felüdülés

a természet szemlélése.”

(Cicero)

Budapest 1028 Máriaremetei u. 77. Tel.: (1) 397-5219, 275-8140E-mail: budapest@pamho.net

Egyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs Iroda1027 Budapest, Margit krt. 56. II./1. Tel./Fax.: (1) 212-6270, 212-2862Postacím: 1286 Budapest Pf. 18., E-mail: hlorant@krisna.hu

Krisna-völgy 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel./Fax: (85) 540-002, 340-422E-mail: krisna-volgy@pamho.net, honlap: www.krisna-volgy.hu

Debrecen 4024 Debrecen, Csapó u. 1. III./4. Tel.: (52) 431-727E-mail: debrecen@pamho.net

Eger 3300 Eger, Széchenyi u. 64. Tel.: (36) 410-515E-mail: eger@pamho.net

Miskolc 3526 Miskolc, Bethlen G. u. 3. Tel.: (46) 416-643E-mail: miskolc@pamho.net

Pécs 7624 Pécs, Hungária u. 5. Tel.: (72) 515-991E-mail: pecs@pamho.net

Szeged 6723 Szeged, Bérkert u. 25. Tel.: (62) 471-639E-mail: szeged@pamho.net

Kecskemét 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3. II./3. Tel.: (76) 480-920Postacím: 6001 Kecsemét, Pf. 546. E-mail: kecskemet@pamho.net

Govinda Vegetáriánus Éttermek:Budapest, V. ker., Belgrád rkp. 18. Tel.: (1) 318-1144Budapest, XVIII. ker., Vasút u. 48. Tel.: (1) 294-7805Debrecen, Széchenyi u. 55. Tel.: (52) 315-804

www.krisna.huwww.krisna.huwww.krisna.huwww.krisna.huwww.krisna.hu

K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :

34

Vissza Istenhez

dva van a fogyasztó. Hozzászo

kott már a jó zsíros pacalhoz,

a végletekig pörkölt pörkölthöz, a

minden hájjal megkent süteményekhez.

Az idõk változása során kellõen meg-

puhult izomzata és elméje a reklámok

kínálta, új értékrendet teremtõ plussz-

szükségletekhez is. Hurrá. Akkor vég-

re jöhet a hamburger-hadjárat. Jeee!

Nem kell hozzá más, csak néhányszínes hirdetés harmatos paradicsom-szeletekrõl, lágyan zsemlérehullámzózöld salátalevelekrõl, képernyõresis-tergõ fasírozottról, melyeket pultonsoha nem látott minõségû ropogószsömlébe pakol egy egyenruhás fiatal,aki e látványt még megfejeli búgó,frappáns szlogenjével, kétségünk semaradjon, hol igazán jó lenni (ahol ilyetkapni…). Aztán tenni kell róla, hogyezek a helyek (ahol jó létezni), minde-nütt az emberek orra, szeme – vagy au-tója – elé kerüljenek. A hely, ami télenmeleg, nyáron hûs, melyben tiszta akuckó, a kétbetûs. Ennyi. Ennyi kellcsupán elménk elkábításához. Minekutána észre sem vesszük, hogy az, amitily’ jó érzés közepette eszegetünk, mitvonszol még magával gyomrunkba, tes-tünkbe.

Viszi például – nyelvünk ötpercesélvezetéért – a tehenek lemészárlásábólszármazó bûnös cselekedet következ-ményét. Merthogy a védikus írások aztmondják, bûnös tettet végez, aki sze-mélyes – kulináris – élvezetére állatotnevel, leöl, feldolgoz, elszállít, elad, el-készít, felszolgál és elfogyaszt. Azahi°s§ (az erõszakmentesség elve) aztjelenti, hogy egyetlen élõlény fejlõdésétsem szabad meggátolnunk. Annak, akinem akarja elpazarolni az emberi lét-

forma kedvezõ lehetõségeit, nem sza-bad erõszakot alkalmaznia, különbennagyon gyorsan kipróbálhatja, milyenérzés állati testben lenni. Hogyan? M§°sa¤ khadati iti m§°sa¤ – „Most egyállat húsát eszem, ami a jövõben egynapon az én húsomat fogja enni.” Ugyeérthetõ?

Ha mindez még nem hatotta megföldhözragadt elménket, akkor folyta-tódhat a sor. Amikor átrágjuk magunkategy-egy ilyen hamburgermenün, csakpár dekagramm, de 3-4 köbdeciméterhulladékot hagyunk örökül kedvenc –és sokat emlegetett – unokáinknak.Üzenetül ráírhatjuk: mindezt egy rend-kívül fejlett civilizáció hagyományozta.A kézbesítés felõl sem kell aggódnunk,még a tízezer év múlva következõ ása-tások is meglepõen jó állapotú palacko-kat, poharakat, szívószálakat, flakono-kat fognak feltárni. Dicsérik majd böl-csességünket, ahogy a föld nehezenmegszerezhetõ, véges kincseivel bán-tunk, és szépérzékünket, ahogy mindeztdizájnos formába öntöttük. Hogy fog-nak majd örülni!

Nem lesz ózonlyukprobléma, mertózonréteg sem. Nem lesz esõerdõ-prob-léma, mert esõerdõ sem.

Hát, mit van mit tenni? Az õrülthajsza testünk és a magunkénak hittdolgaink fenntartásáért, az érvényesü-

lésért, a kényelemért minden idõnketelveszi. Ez a hajsza már-már odáig fa-jul, hogy enni sem marad idõnk. Csakhamar bekapunk valamit az egyik sar-kon, eldobunk valamit a másik sarkon,és hitetlenkedve olvassuk az újságot, mitörténik ennek nyomán az északi sar-kon vagy a déli sarkon.

Van-e megoldás, vagy már mindenmindegy? Nos a környezetvédõ szerve-zetek elõrejelzései nem csökkentik azöngyilkossági kísérletek számát, de hal-vány reménysugarat villantanak fel,hátha… Hátha képes változni azember(iség). A változáshoz azonban újszemléletre van szükség, új szemüvegre,amelyen keresztül megláthatók azösszefüggések, a helyes és helytelen cse-lekedetek, az élõlények, akik még raj-tunk kívül léteznek e földtekén. Ezen aszemüvegen keresztül képesek leszünkészlelni, hogy milyen parányi a szere-pünk az egész világegyetem mûködéséttekintve, ugyanakkor milyen hatalmasa felelõsségünk saját életünk és környe-zetünk alakításában. Láthatjuk majd,hogy tetteink következményekkel jár-nak, s hirtelen lesz idõnk olyan dolgok-ra, amelyek valóban fontosak. Olya-nokra, amelyek valóban boldogságothoznak, hatásuk pedig nem a követke-zõ utcasarokig tart.

Põcze Vilmos

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U S

M E K D U M Á L S Z É T K E Z D E

Az egyszerhasználatos hambur-

gertartók polisztirol habból ké-

szülnek, amely hab CFC gázokat

tartalmaz, kis nyomás hatására

ez kiszabadul és elõszeretettel fo-

gyasztja a magaslégköri ózonpaj-

zsot. Nem õ az egyetlen versenyzõ.

Ma a trópusi esõerdõk irtását a

kinyerhetõ faanyag és a marhale-

gelõvé alakítható felszabaduló te-

rület illúziója gerjeszti. A legtöbb

gyorsétkeztetõ az itt tenyésztett

szerencsétlen állatokat dolgozza

fel húspogácsáknak. Aki a vegetá-

riánus életmódot választja, évente

fél hektár erdõt menthet meg, köz-

vetetten harmadannyi vizet

szennyez meg, 75 %-kal kevesebb

energiát igényel élelmének elõállí-

tásához, mint aki húst is fogyaszt,

és gyorséttermekben étkezik.

Mekdumálsz étkezdeA

35

Bengálban a szokások és a hagyo-mányok a többezer éves védikus kultú-ra alapelvein nyugszanak. Bár a védi-kus kultúrát ma már nem láthatjuk amaga teljességében, fennmaradt nyo-mai alapján némi képet alkothatunkróla.

A gyakori áradásoknak köszönhetõ-en Bengálban a föld fekete és termé-keny. A trópusi éghajlat, a bõséges esõhatására rengeteg zöldség és gyümölcsterem. Ezért a fõzés során a házi-asszonyok – bár fõzési technikáik egy-szerûek – szinte határtalan változatbankombinálják a hagyományos alapanya-gokat, a gabonát, a tejet és a tejtermé-keket, számos gyümölcs- és zöldségfaj-tát.

Fõzéskor többnyire fával tüzelnek,vagy száraz tehéntrágyával. Nagyonegyszerû tûzhelyet használnak: egyföldbe vájt kis mélyedést, mely köréföldbõl falat emelnek. A konyhábanminden elõkészítés a földön történik. Eza nyugati ember számára idegen, de abengáli konyha sokkal egyszerûbb, ez-által könnyebb tisztán tartani, mint ami modern konyháinkat. (HajnóczyRózsa A bengáli tûz címû könyvébenleírta, hogy Indiában töltött évei alatt

egy alkalommal bement a házuk kony-hájába, s meglátta, hogy a szakácsok aföldön guggolva pucolnak, darabolnak,stb. Az elsõ döbbenet után azonnal be-hozatott egy asztalt. A következõ kony-hai látogatás alkalmával õt magát isnevetésre késztette a jelenet: a szaká-csok siralmas képpel, guggolva egyen-súlyoztak az asztal tetején, s közbenpróbálták feldarabolni a fõzéshez meg-pucolt zöldséget. A történet vége happy

end: az asztal kikerült a konyhából.)Nincsenek mosogatók vagy háztartásigépek, s a háziasszonyok csak néhányegyszerû edényt és eszközt használnak.Viszont ezekkel az egyszerû eszközökkela több száz éves kipróbált receptekalapján szinte korlátlan változatban ké-szülnek az ételek. A bengáli szakács-könyvekben sosem olvashatjuk, hogy„fûszerezd, ahogy jónak látod”, vagy„te is kitalálhatsz hasonló összetételt”.Az édesanyák a lehetõ legkorábban kez-dik leányaik oktatását a háziasszonyiteendõkre, többek között a fõzésre is.Átadják nekik azokat a recepteket, me-lyeket dédanyjuk, ükanyjuk készített elugyanilyen módon. Hagyományos, be-vált receptek, melyek sohasem okoznakkellemetlen meglepetést.

Mivel egy bengáli háztartásban leg-alább három nemzedék él együtt, a házasszonyai együtt fõznek, majd felszol-gálják az ételt a családnak.

Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U S

AHOL MÉG ÉLNEK A HAGYOMÁNYOK

Ez az étel akkor lesz a legízlete-

sebb, ha wokban készítjük el. Megtisz-

títjuk a zöldségeket, a karfiolt rózsákra

szedjük, a burgonyát, a padlizsánt, a

retket, a répát és a karfiol szárát

hosszúkás csíkokra vágjuk. A wokban

felmelegítjük az olajat, beletesszük a

kalonjit, a chilit, majd a zöldségeket, a

sót és a kurkumát. Lefedjük a wokot,

és erõs tûzre tesszük. Akkor lesz nagyon

jó íze a zöldségeknek, ha egy kicsit

odakapnak, barnára pirulnak. Közben

ledarálunk 4 evõkanál fekete mustár-

magot, hozzákeverünk annyi vizet,

hogy palacsintatészta sûrûségû legyen.

Ráöntjük a már megpuhult, sült zöld-

ségekre, jól összekeverjük, majd egy-

két perc múlva levesszük a tûzrõl. Me-

legen tálaljuk.

Elkészítési idõ: 45 perc

Mustárpasztás zöldségek wokbanHozzávalók: 2 nagy burgonya, 25 dkg karfiol, 15 dkg padlizsán, 10 dkg

fehér retek, 1 közepes répa, fél marék megtisztított karfiolszár, 1 dl olaj, 2

kávéskanál kalonji, 2 db kicsi, zöldchili, 1 kávéskanál kurkuma, 1 dl fekete

mustármag, 2 ½ kávéskanál só

Mit csinál az ember, ha éhes? Attól függ, a világ mely részén él. Ame-

rikában, Európában – a modern társadalmakban – bemegy az elsõ

gyorsbüfébe, kivárja a sorát, majd bekap egy hamburgert, s leöblíti

egy kólával. Esetleg elmegy a legközelebbi szupermarketbe, a hûtõ-

pult választékából telerakja a kosarát, s ha hazament, gyorsan be-

löki még 5 percre az elõkészített ételt a sütõbe. Szerencsére még van

olyan hely a világon, ahol élnek a hagyományok, s a kultúrának

fontos részét képezi a konyhamûvészet. A bengáliak egyszerû embe-

rek, viszont a tradíció tisztelete él bennük.

Ahol még élnek ahagyományok

36

Vissza Istenhez

llam - vallás. Egybeírjuk? Különírjuk? Tíz éve nem gondolta volna

az ember, de nagy dilemma ez mostan-ság. Semjén Zsolt, a kultuszminisztéri-um egyházi ügyekkel foglalkozó helyet-tes államtitkárának szavait idézem:“Számomra tanulságos volt, amikor aközelmúltban megtámadták Spányi An-tal püspököt, mert keresztény Magya-rországról beszélt. Kérdezem tisztelet-tel: mit kellene a támadók szerint kí-vánnia egy katolikus püspöknek?Krisnás Magyarországot? Vagy eklekti-kus szubkultúrák halmazát?… Világo-san ki kell mondanunk, mit akarunk,pontosan azt, amit Szent István: ke-resztény Magyarországot.” (Új Ember,2000. január 30.) Egy más alkalommalígy nyilatkozott: “Mi, keresztény ma-gyarok, Szent István Magyarországa,nem vagyunk másság, mi nem vagyunkszubkultúra, más lehet hozzánk képestmás, de csak mihozzánk képest más.”(Magyar Nemzet, 1999. december 6.)Természetesen nem a katolikus püspökálláspontja hozott zavarba, hanem avallási téren elsõ számú köztisztviselõszavai, akitõl valamiféle gyermeki nai-vitás folytán semlegességet várnék el.Nem tudom, zsidó vagy ateista honfi-társaim mit szólnak a fenti kijelentések-

hez, de én Krisna-hívõ lelkészként azótabehúzott nyakkal élek és egyre csakazon töröm a fejem: vajon a Coca-Co-lát és a latin-amerikai filmsorozatokatlelkesen fogyasztó kis hazánkban mitjelent a másság, s mit a magyarság?Hogyan függ össze az ember vallási ésnemzeti azonossága? Vajon magyarabbvolt-e a keresztséget felvett István a po-gánynak megmaradt Árpádnál? A pszi-chológusok és a népszámlálók általábanegyetértenek abban, hogy az identitásmeghatározása az egyén szintjén törté-nik. Kérdés azonban, ha én magyar földszülötteként, magyar anyanyelvûként,magyar nyelv és irodalom szakos ta-nárként, hazájáért felelõsséget érzõ éstenni akaró állampolgárként, de hinduvallásúként magyarnak definiálom ma-gam, vajon a nemzet többsége elfogad-ja-e választásomat? Értelmezhetõ-eszámára ez az önmeghatározás? Vagypedig Semjén Zsoltra hallgatva a sajátszülõföldemen idegenként tekint reám?

Az õsi ind szentírás, a ¼r¦mad-Bh§gavatam leszögezi, hogy a kultúrá-nak két alaprétege van. Az elsõdlegesréteg a nembéli emberhez, az õ ontoló-giai alapkérdéseikhez kapcsolódik. Ezörökérvényû, földrajzi helytõl, történel-mi kortól függetlenül értelmezhetõ. A

másodlagos az adott társadalmi közeg-hez és korhoz kötött réteg, amely állan-dóan változik, mozgásban van. A világ-vallások a nembéli embert szólítjákmeg, egyetemes értékeket képviselnek,ezért tud gyökeret verni a kereszténységIndiában, a buddhizmus Afrikában,vagy a hinduizmus Európában. A val-lásra, a mítoszra pedig válaszlépéskéntjelentkezik a kultusz: az ember transz-cendenciához fûzõdõ viszonya kifejezõ-dik mûvészetében, dalaiban, szokásai-ban, mindennapi életében. A moder-nitás elõtti kultúrákban a vallás, atudomány és a mûvészetek egységet al-kotva, egymástól elválaszthatatlanul él-tek. Ez az egység azonban a Felvilágo-sodás idején látványosan felbomlott, azuralkodó világmagyarázat szerepét atudomány vette át, s noha megmarad-tak az egyházi intézmények, a társada-lom döntú része szekularizálódott. Amodernitásban a technikának köszön-hetõen a földrajzi távolságok könnyenáthidalhatóvá, a kultúrák átjárhatóváváltak, a népek összekeveredtek. El-képzelhetetlen többé a nagy világtöm-bökre való osztottság, végérvényeseneltûnt az a helyzet, melyben egyház ésvallás, állam és nemzet, nyelv és kultú-ra egyöntetû egységet alkotott.

Állam-vallásKülönírjuk?

Á

Egybeírjuk?

TársadalmakT Á R S A D A L M A KHOGY TELIK A KRISNA-HÍVÕK IDEJE?

37

Sonkoly Gábor történész szerintalapvetõen kétféle nemzet-meghatáro-zás létezik: egy statikus és egy dinami-kus. A statikus nemzet-fogalom általá-ban egy normaadó elittõl származik, atörténelem eseményeibõl, a szimbólu-mok közül idõrõl-idõre õk választják kiazokat az elemeket, melyeket nemzeti-nek tartanak. A dinamikus nemzetfelfo-gás szerint viszont nem külsõ hatalom,hanem az egyén illetve a kisközösségdönti el, hogy magát a nemzet részénektartja-e vagy sem. A globalizációnakköszönhetõen a huszadik század köze-pére már a statikus nemzetfelfogás idõ-szerûtlenné vált. A vallási és az etnikaisokszínûség kezelésére egyetlen demok-ratikus normáknak megfelelõ módszerlehetséges: a különbözõségeket egyen-értékûekként kezelõ pluralizmus. A tör-ténelmi múltból önkényesen kiragadottés értelmezett eseményekhez, szemé-lyekhez és szimbólumokhoz valóvisszanyúlási kísérletek viszont min-denhol kirekesztõ magatartást, társa-dalmi megosztottságot eredményeznek.Úgy gondolom, erre példa a “keresz-tény Magyarország” eszméje is. Ez afelfogás nem vesz tudomást arról, hogyhazánk vallási megoszlására nézve márhosszú évszázadok óta sokszínû volt,arról sem, hogy idõközben az ateistáklétszáma magasan felülmúlja nemcsaka keresztényekét, hanem általában avallásosokét, arról pedig végképp elfe-ledkezik, hogy alkotmányunk deklarál-ja az állam világnézeti semlegességét.

E nosztalgiázásra hajlamos logikaszerint a történelmi múlt, a honosság atársadalmi hasznosság egyik legfonto-sabb fokmérõje. Ha valami régi, akkorhasznos, ha valami “új”, akkor az“más”, az gyanús, az kevésbé értékes. Aközéletben ma már szinte általánossá éselfogadottá vált a “történelmi egyház”fogalmának használata. Vannak, akikebbe a kategóriába négy, vannak, akikhat, míg újabban mások huszonkét fe-lekezetet sorolnak. A kifejezést haszná-lók közül talán kevesen tudatosak arról,hogy a “történelmi egyház” kategóriamind vallástörténeti, mind pedig val-lásszociológiai szempontból erõsenproblematikus. Vajon ki mondja meg,hol kezdõdik a “történelem”? Miért ép-

pen ez a négy, (hat, huszonketto)? Ezeka határvonalak tudománytalanok, ön-kényesek. A “történelmi egyház” kifeje-zés elõször az 1997-es médiatörvény-ben fordult elõ. A “négy naggyal” valómegkülönböztetett bánásmódot az elõ-zõ kormányzat miniszterelnöke vezettebe, s a jelenlegi pedig tökéletesítette:ma már a “történelmi egyházak” és akormányzat között - Orbán Viktor sza-vaival élve - egy “közös meggyõzõdésrealapuló szövetség áll fenn” (Népszava,2000. július 1.). S vajon mit várnakegymástól a felek?

Egy a napokban zajlott televíziósvita alkalmával egy közismert vallás-szociológus elpanaszolta: a rendszer-változás eufóriájában született, liberális

szellemû lelkiismereti és vallásszabad-ságról szóló törvény “ellehetetlenítette atörténelmi egyházakat”. Elgondolkod-tató. Vajon az MSZMP-t nem lehetetle-nítette el a demokratikus választás?Probléma, hogy a “vallási piacon” kibõ-vült a választék? Politikai pluralizmus-ra szükségünk van, de a vallási plura-lizmus nem kell? A megmérettetés he-lyett az államhatalom oltalmáravágyunk? S mit remél a szövetségtõl apolitikai hatalom? A válasz sajnos vég-telenül egyszerû: szavazatokat. Nemvéletlen, hogy senkinek sem jut eszébeszövetséget kötni a kis létszámú, ámlegrégebbi történelmi vallás, az Õsma-gyar Táltos Egyház tagjaival. Mondjukki: a “történelmi egyház” politikai ka-tegória. A mindenkori államhatalom ésa nagyobb létszámú vallásfelekezetekszövetsége választási eredmények illetve

anyagi támogatás és privilégiumok re-ményében. Ezért megfontolandónaktartom, ne használjuk-e inkább a “szö-vetséges egyház” kifejezést, talán azjobban fedné a valóságot.

Azt gondolom, a történelmiségre, amúltra építkezõ retorika és cselekvésiprogram hamis alapokon áll. Ma mármindenki tudja, hogy a történelem nemegységes, “jó vagy rossz”, “fekete vagyfehér” folyamat, hanem értelmezéseksorozata, melyben a különbözõ nézõ-pontoknak megfelelõen idõrõl-idõremódosul az értékrend, másképp értel-mezõdnek az események. Weöres Sán-dor szavaival: “ha változik az uralko-dópárt, akkor amiért egy nappal elõbbbörtönben ültél, most ugyanazért a hú-sosfazék mellé kerülsz, és amiért egynappal elõbb kitüntetést kaptál, mostugyanazért felakasztanak”. Úgy vélem,egy ilyen világban csak akkor lehetünkméltó fiai nemzetünknek, ha tudatosít-juk magunkban, hogy mi elsõsorbanemberek, Isten gyermekei vagyunk(nevezzük Õt akár Jahvénak, Allahnakvagy Krisnának), és csupán másodsor-ban egy bizonyos vallás és egy bizonyosnemzet tagjai. Meggyõzõdésem szerintezek mind fontos, ám nem egyenrangú,egy szinten álló identitások. A prioritá-sok felcserélésével intoleranciának,háborúskodásnak adhatunk teret, le-gyenek azok akár vallási, akár politikaiindíttatásúak. Ha az emberség kate-góriája helyett a nemzeti önazonosságkapja az elsõdleges szerepet, akkor aztörténik, ami Koszovóban, ha pedig avallási meggyõzõdés, akkor pl. az íror-szági problémákkal találjuk magunkatszembe. Természetesen a kulturális kör-nyezet sohasem hagyható figyelmen kí-vül, de azt gondolom, ez nem lehetalapja annak, hogy állampolgár és ál-lampolgár között világnézeti alapon kü-lönbséget téve, elõítéleteket és feszültsé-geket keltve megosszuk a társadalmat.Aki ezt teszi, azt súlyos felelõsség ter-heli.

Danka Krisztina

(K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦)

Krisna-hívõ lelkész, irodalmár

38

Vissza Istenhez

– Uram, a katona még nálad is ha-talmasabb ?

Az adószedõ bólintott, így a sze-gényember a katona szolgálatába állt. Akirály azonban egy nap hívatta a kato-nát, és csatába küldte a szomszédos or-szágba. Úgyhogy a szegényembert akövetkezõ nap ismét csak úton találta,miután régi gazdájától elbúcsúzott ésfelkerekedett, hogy ezúttal a királynakajánlja szolgálatait, akirõl kiderült,hogy az egész ország ura.

Hosszú hónapokig szolgálta már azuralkodót, mígnem egyszer a király el-látogatott egy szenthez, hogy áldásátkérje. A szegényember csodálkozott,hogy még a király is leborul valaki elõtt.Megkérdezte hát a szenttõl, hogy szol-gálhatja-e, és megkérdezte tõle, hogy õ-e a leghatalmasabb? A szent azonbanazt válaszolta , hogy õ csupán minden-ki más szolgája.

– Hol találom akkor azt, aki a leg-hatalmasabb? – kérdezte a szegény-ember.

– Menj a templomba! Ott megtalá-lod, akit keresel – tanácsolta a szent.

A szegényember azonnal odasiett alegközelebbi templomhoz. Késõre járt, azég már sötét volt. A szegényember bezör-getett a templom kapuján. Hosszú idõmúlva ajtót nyitott egy pap. Nem örült ahívatlan látogatónak, ezért így szólt:

– Késõre jár, ma már nem nézhetedmeg K¥¢£át! Kérlek, menj haza!

lt egyszer Indiában egy szegény-ember, akinek volt egy titkos vá-

gya. Ha rágondolt, mindig jólesõ érzéstöltötte el. Milyen nagyszerû dolog len-ne megkeresni a leghatalmasabb em-bert, és a szolgálatába állni! Azt képzel-te, hogy akkor minden bánata egy csa-pásra megszûnne. Egyszer el ishatározta, hogy másnap még napfelkel-te elõtt útra kel. Úgy is tett, és egyene-sen a városba sietett. Azt hallotta, hogyott a kereskedõ a legtekintélyesebb em-ber. A kereskedõ látta, hogy tisztességesemberrel van dolga, ezért rögtön felfo-gadta. Munkája közben a szegény-ember észrevette, hogy a kereskedõpénzt fizet az adószedõnek, tehát azadószedõ hatalmasabb nála. Elbúcsú-zott hát gazdájától, a kereskedõtõl ésaz adószedõ szolgálatába állt.

Ámde csakhamar észrevette, hogyaz adószedõ egy lépést sem tesz, mígmaga mellett nem tudja a katonát. Aszegényember csodálkozva szólt azadószedõhöz:

A szegényember csalódottan feküdtle a templom ajtaja elé, és mikor haj-nalban feltûntek az elsõ hívek, csodál-kozva vették észre, hogy a templom ka-pujában fekszik egy idegen, aki az oltá-ron tisztelt Istenük értékes, fehérkendõjével van betakarva.

– Tolvaj! Tolvaj! – kiáltották. – Ezaz ember betört a templomba!

Az alvó vándor ekkor csodálkozvafelnyitotta a szemét, s csakhamar elõ-jöttek a Legfelsõbb Urat, ¼r¦ K¥¢£átimádó papok is, akik alig hittek a sze-müknek, hiszen tudták, hogy egy te-remtett lélek sem járhatott éjszaka atemplomban, mivel az ajtók egész idõalatt zárva voltak.

Megértették, hogy az Úr K¥¢£a sajátkezével takarta be kedves szolgáját, akieljött Hozzá, hogy megismerje Õt. Aszegényember a szerzetesek közé állt,hogy élete hátralévõ részében a legha-talmasabbat szolgálja, akit olyan soká-ig keresett.

Kau¢±ubha d§sa

Ki a

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SK I A L E G H A T A L M A S A B B ?

É

leghatalmasabb?

Ha szeretné megismerni a Krisna-tudat filozófiáját és mindennaposgyakorlatát, írjon címünkre, hogykiküldhessük Önnek a negyed-évente megjelenõ ingyenes HareKrisna Hírlevelet.

Címünk: Hare Krisna Hírlevél,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38,Telefon: (85) 340-130,E-mail: hkh@pamho.net

39

¼r¦la Prabhup§da könyvei

Az odaadás nektárja

¼r¦ Caitanya tanítása

Az önmegvalósítás tudománya

A tanítások nektárja

Prabhupada

¼r¦mad-Bh§gavatam (1-10 Ének)

A Bhagavad-g¦t§, úgy ahogy van

¼r¦ Caitanya Carit§m¥ta

E tizennyolcezer versbõl álló monumentális alkotás,melyet „a Védikus Irodalom fájának érett

gyümölcsének” neveznek, a védikus tudás legteljesebbés leghitelesebb magyarázata.

800-1200 oldal között, kötve, színes illusztrációkkal

A Bhagavad-g¦t§, melyet India lelkibölcsességének tartanak, az emberalapvetõ természetét, környezetét,s végül Istennel való kapcsolatátérintõ mélységes védikus tudománytfoglalja össze.

976 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

E könyv a legfontosabb alkotás ¼r¦ Caitanya Mah§prabhunak, azIstenség Legfelsõbb Személyisége inkarnációjának életérõl és tanításairól.¼r¦ K¥¢£a Caitanya annak a nagy társadalmi és vallási mozgalomban azúttörõje, amely Indiában kezdõdött el a XVI. század elején, és amelyközvetve vagy közvetlenül nemcsak India, de az egész világ vallásos ésfilozófiai gondolkodására hatással volt.

1680 oldal, kötve, több mint 100 színes képpel, teljes szójegyzékkel,

mérete: 260 x 190 mm

Megrendelhetõ még:

A Vissza Istenhez magazint és ¼r¦la Prabhup§da könyveit megrendelheti a következõ címen: 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.A magazint elõfizetõknek 10%-os kedvezménnyel küldjük ki.

40

Vissza Istenhez

I n d i a i K u l t u r á l i s K ö z p o n t é s B i o f a r m

Egyszerû életmód,emelkedett gondolkodás

NYITVATARTÁS:mindennap 10.00 - 18.00 óráig

VENDÉGHÁZ(85) 340-170 (nyitva egész évben)

Krisna-völgy,Indiai Kulturális Központ és Biofarm8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Telefon/Fax.: (85) 340-422E-mail: krisna-volgy@pamho.net

Az õsi indiai kultúra életre kel

építészet • szobrászat • festészetkonyhamûvészet • zene • filozófia • színmûvészet

Idegenvezetéssel megtekinthetõindiai szentély • mûvészeti stúdió •fazekasmûhely

Egyéb programjainkindiai ebéd • pantomim • színdarabtánc • tradicionális zenei bemutatóindiai ajándékbolt

Filozófiai elõadáskarma • lélekvándorlás • jóga

Az év fesztiválnapjaKrisna-völgyi Búcsú, 2001. július 29.

FONYÓD

B A L A T O N

KAPOSVÁR

Balatonboglár7-es út

Lengyeltóti

Somogyvámos

Marcali

Somogyvár

MEGKÖZELÍTHETÕ

Buzsák