Proaktikus1)Gyakorlatiasak2)

A görögök sokkal lazábbaka)A rómaiak fegyelmezettekb)

Nem alkalmasak arra, amire a görögök3)

Katonási.

Augustus "segítése és támogatása" ösztönözte errei)

ld. Aeneas anyja Aphrodité; Aeneas hozza magával a fiát: Ascanius -Iulus --> Iuliusok megjelenése

a)

Romolus és Remus apja Mars istenb)

Az eredetükhöz is isteneket rendeltek1)

A rómaiaknak küldetésük van a világban --> Az a dolguk, hogy egy világbirodalom összeszervezői legyenek

i.

A vezetők béke időben polgári, háborúban katonai vezetőa)

A katonának az elöljárójának szó nélkül engedelmeskednie kell, míg polgári keretek közt próbálkozhat

i)A katonaság Marius reformjáig egyfajta polgári felkelés voltb)

Arisztoktarikus köztársaság1)

Katonai)Vagy polgárii)

Állam *(res publica) = közös ügy+a)Polgárok (civis)2)

Családfő (férfi) (pater familias)i)

Tulajdonjogi

Jogi kategóriaii)

Ingóságok

Ingatlanok

Személyek

Vagyon

Mind azt jelenti ami a pater familia tulajdonába tartozikiii)

Mindenféle törvények születtek erre–

Ezt nem tartották minden esetben járható útnak

A pater familias a tulajdona fölött szabadon rendelkezikiv)

Szabadulás után a fiú önjogú lesz

A családfő felnőtt fia felett az apjának hatalma van, amíg a pater familias él

v)

Nem nagyon szabadulnak ki, nem lehetnek önjogúak

Ha férjhez megy, akkor a férj hatalma alá kerül

Nőkvi)

Család (familia)3)

Kifejezetten konzervatívii.

Fontos jellemeka.

Ott vannak a szobraik a termekbeni)

Temetési beszéd (laudatio funebris)

Az ősök dicsősége minősíti az arisztokratákat a kiváltságos helyzetükre és a vezetői posztokra

Ősök tetteiii)

Maiores: az ősök szokásai, példájaa)

Istituta: az ősök intézményeib)

Szokás, hagyomány (mos - mores)1)

Jog (ius)2)

Temetési beszédek utalnak az ősökrea)Az utódoknak is eképp kell élnib)

Gravitas: súly; a dicsőséges embereknek járt ki, mintegy jelentéssel: hatalma van

i)Fama (hír)c)

A senatussal kapcsolatosi)Egy különleges súly és tekintélyii)

Auctoritasd)

Dicsőség (gloria)3)

Vir = férfi, vis = erői)Minden olyan dolog, ami a férfi jó tulajdonságaii)

Vitrus - virtutes: erény - erények4)

Férfi (vir) --> vir bonus (derék, becsületes, igazságos polgár)i.Eszményképekb.

Római nép jellegzetességeiI.

Ezek beváltak, nem éri meg változtatni rajtuk.

Róma kezdetei2010. március 25.10:01

Antik nevelés Page 1

Minden olyan dolog, ami a férfi jó tulajdonságaii)

Imperativus parancsszavakbani)Erényszavakbanii)

Megfogalmazásoka)

Jogi fogalom is (bona fides: garancialevél)–

Erre hivatkozva vissza is lehet menni reklamálni–

Nincs leírva–

Kap egy templomot az erényszó és azonnal isten lesz belőle

Sokkal komolyabb lesz a dolog

Keretet ad a leíratlan dolgoknak

Vannak az istenek közt ilyen erényszavak–

Fides: adott szó, garancia, kezesség

Virtus

A szülők és gyerekek közötti kapcsolat pozitív érzései–

Félelemmel, jámborsággal kapcsolatos érzelmek

Az ember és az istenek közötti kapcsolat–

Pietas

Egyetértés–

Patrícius és plebeius osztályharca megoldódik–

Consensus omnium bonorum (egyetértése a minden jó embereknek, derék polgároknak)

–

Concordia

Patricius és a cliensek közötti viszonyi)Vezéretvekb)

Elítélik azokat, akik nem dolgoznaka)

A közösség javára teszi szolgálataiti)Officium = kötelesség, szolgálatb)

Munka5)

Alapjában véve elég kötözködő, nyers, makacs emberi.

Nem szeretné, hogy egy rabszolga "kezelje" a gyereket1)A tapasztalatokat leírta2)

A saját gyerekét ő tanította, gondozta teljesenii.

A rabszolgagyerekeknek szerződtetett tanítótiii.

Nem tüntette ki magát1)(nem arról van szó, hogy a rabszolgák éptek volna jobban)2)

Úgy élt, ahogy a rabszolgáiiv.

A betű jelenthet irodalmat is1)Disco jelenthet tanulmányozást is2)Ergo: Cato öreg korában tanulmányozta a görög irodalmat.3)Cato kitűnően beszélt görögül4)

Elismerte, hogy a műveltség kiválóa)

Úgy gondolta, hogy a görögök szabados életmódja az oka, hogy a poliszrendszer összedőlt

i)Féltette a rómaiakatb)

Érdekes ellentét ugyanakkor, hogy Cato nem szerette (gyűlölte) a görögöket5)

Öreg korában tanult meg görögül (Cato senex litteram Graecam didicit.)v.

Rómában is nagy ellenzék volt e szempontbóla)Cato riválisként tekintett rájukb)Cato 149-ben hal meg (ekkor kezdődik a III. Pun háború)c)Scipio Africanus akkor hal meg, amikor Hannibáld)

A római külpolitikai relációban nem volt más lehetőség1)"Egyébként az a véleményem, hogy Carthagót el kell pusztítani"vi.

Egészen haladó ötletei vannak1)Gazdasági szakembervii.

Catoc.

Földrajzilag: Sicilia, Dél-Itáliai.Közvetlenebb a kapcsolata.Cato korában Dél-Itália római fennhatóság alá kerülb.Foedus = szövetségc.

v.ö.: Amerika ma (inkább érdekeik vannak, mint barátaik)1)A rómaiaknak barátai nem igazán volti.

Divide et imperaii.

Sőt, a rómaiak tanultak görögül1)Átveszik a görög kultúrát2)

Senkire nem kényszerítették rá a saját kultúrájukat, se a nyelvüketiii.

Amicicia = barátságd.

Legyőzik őket politikailag, ugyanakkor a kultúrát átveszik tőlük a rómaiake.

Kapcsolat a görögökkel: GyarmatosításII.

Minél rövidebb legyen

Id. Cato: OroginesPlutarchos: Párhuzamos életrajzok

Antik nevelés Page 2

"Adok, hogy adj."a.

De a vallásba vetett hit nem mindig ugyanolyani.Vontos az istenekbe vetett hitb.

Augur volt1)Cicerora is vonatkozott a római vallási.

Az istenek természete1)A jóslásról2)

Hangot ad a kétségeinek isii.

Cicero szerint jobban lehet befolyásolni az embereket, ha van mögötte pár istenc.

Pons = híd; facio =ver --> hídverők <-- ez csak egy féle megoldás1)A legtekintélyesebb papi kollégium2)A kollégium vezetője a Pontifex Maximus, aki a vallás vezetője is3)

Fasti = szabad --> naptár1)Nefasti = nem szabad2)

Az év elején vezetői tisztségbe lépő consulok neveia)Nagyobb események (háború, természeti csapás stb.)b)

Az egész Mediterraneumnak írják, nem csak a rómaiaknak

–

Görögül írnak

Ezekből dolgoztak később az annalista történetírók, pl.: Fabius Pictor

i)A Gracchusok korában kiadják ezeketc)

Vagy eredetileg is pontatlanok voltak a forrás

Vagy fényezték a családi eredetet

Később az annalisták is változtattak rajtai)Nem pontosakd)

A fontos események feljegyzése3)

Római naptár vezetése, felosztásai.

Amikor olyan eset volt, amire nincs törvény akkor megkérdezték a pontifexeket és azok megmondhatták, hogy mi a teendő

1)

Ezen rendelkezéseket is lejegyezték --> pontifexi rendelkezések2)

Jog (pontifexi jog)ii.

Pontifexekd.

Vallás, istenekI.

Az egész Mediterraneumnak írják, nem csak a rómaiaknak1)Görögül írnaki.

Fabius Pictora.

Ld. Az előző leckéti.

Cato Maior, avagy az öregségről1)Azt, hogy milyen az öregség, azt maga az élet dönti el2)

Szereplője egy Cicero műnek (Cato Maior)ii.

Catob.

Istenekre hivatkozva1)A közvéleményt nagyon jól tudja brfolyásolnii.

Scipio (Publius Cornelius Scipio Africanus Maior)c.

Ez az Aemilius Paulus a püdnai győztesa)Africanus csak örökbefogadtab)Carthago legyőzőjec)

Fil = azt szereti

Görög kultúrát pártoló, kedvelő csoporti)A görög kultúrát terjeszteni akartákii)

Filhellén csoporta)Scipio Kör1)

Aemilius Paulus vérszerinti fiai.Ifjabb Scipio (Publius Cornelius Scipio Aemilianus Africanus Minor)d.

Gyakorlatilag az első irodalmári.

Mindenféle tisztséget viselt1)Politikus isii.

Joggyűlytemény1)Irományaiiii.

Appius Claudiuse.

FeldolgozásokII.

Múltkeresés a rómaiaknál2010. április 1.9:59

Antik nevelés Page 3

Joggyűlytemény1)Számos reform2)

Kr. e. 280 vagy 271 (Traentumi háború)a)A rómaiak elkezdenek tárgyalni a vesztes Pürrrosszalb)

"Békét csak győztes háború után kötünk."i)

Appius felháborodott és elvitette magát a Senatusba és ott beszédet mondott

c)

Egy szónoki beszéd3)

Aforizmák (szellemes mondások) gyűjteményea)Költőként is működött4)

Mind görögök voltaki.

(ebben az időben a rómaiaknak nem is volt irodalmuk)a)Innentől ezt olvasták az olvasni tanuló gyerekek (nem a XII táblás törvényeket)

b)

Homérosz Odüsszeiáját lefordította latinra1)

Görög darabokat ültettek át latinraa)

Később csatlakoznak hozzá római szerzők is (főként vígjátékokat, drámákat írtak)

2)

Livius Andronicusii.

Tanítóka.Görög kapcsolatokIII.

Szónokok is látogatták, hogy gyakorolják a gesztusokat, mimikát stb.a)Nagy látogatottság1)

Színésziskolát csinálti.Quintus Rosciusa.

SzínészekIV.

Elaludtam, szóvalhiányos.

Antik nevelés Page 4

Görög tanítókat fogadtak feli.

Eléggé fiktívek1)Kr. e. 300.i.

A görög hatás erőteljes1)Kr. e. 146.ii.

Korszak határoka.

Görög hatásI.

Az oktatás nem állami érdeka.

Ez az elemi iskolai.Ludus = iskola (játék, gyakorló tér ~ saltationis)b.

Ha a közéletbe kíván belemenni, akkor a forumra viszik, vagy a bíróságokra

i.

Korábban a senatorok a fiaikat elviszik az ülésekreii.

Praxis forensisc.

A szülők fizetnek1)Sokszor mégse fizettek és ez komoly problémákhoz vezetett2)A tanárnak semmijen lehetősége nem volt behajtani a pénzt3)Írnoki munkát vállaltak, hogy megéljenek4)

Nagyban függnek a fizetségtőli.

146-tól méginkább (ekkor foglalják el)a)Idegen nyelvként tanítjákb)

Forrás: Sulla korábóli)A divat nyilvánvalóan csak az előkelő körökben voltc)

Legyőzték őket ugyan, de a kultúrájuk művelése divatos1)Legtöbbször görögök voltakii.

Házi tanítókd.

Nem volt jobb1)Valakinek meg is kellett tanulnia2)

A XII táblás törvények voltak előszöri.

Odüsszeiaii.Aeneisiii.

Olvasmányoke.

Elemi ismeretekII.

Amolyan középiskolai.

Ez egy későbbi elnevezés (itt még nem használják)1)Scholaii.

Középiskolás szinten oktató tanár1)Litteratus = írástudóiii.

Grammaticos: az a tanár, aki itt taníta.

Színvonalasabb, terjedelmesebb irodalmi munkákat elemeznek, foglalkoznak vele

i.

Meg kell érteni nyelvtanilag, értelmezni kellii.Van benne egy kis stílus isiii.

Gyakorlati tudást is szerezni1)Írniuk is kell, nem csak elemezniiv.

Irodalmi művekkel foglalkoznakb.

Grammatikai iskolaIII.

Kifejezetten a szónoklásra vonatkozika.

Praetori iskolát nyitott (először)i.Kratés (Mallos)b.

Mindenféle tudományterületben jártasnak kell lennie, legyen akármicsoda

1)Kifejezetten műveltnek kell lennii.

Ezt megtanították neki az iskolában1)Gesztikuláció, kinézet, hanghordozás, stílus stb.ii.

Mit kellene egy szónoknak tudni?c.

A közéleti siker egyik titka a beszédképességben vand.

Athén, Rodosz, Pergamoni.

Divatos, hogy ha valaki igényes oktatásban akarja részesíteni a gyereket, akkor elküldték külföldre

e.

Orator = szónok1)Marcus Antonius Orator (a triumvir nagyapja)i.

Császárkori laetori szónok és tanár (Kr. u. I. század)1)Az első kinevezett egyetemi professzor2)

Quintilianusii.

Próbálkoznak latin iskolákat is létrehoznif.

Laetor iskolaIV.

Hermann Brengston: A hellenisztikus világkultúraCicero: Az államCicero: Philippikák Marcus Antonius ellen

Antik régiségtanAmolyan érdekességek a görög korból.Apróságok

A. Gellius: Attikai éjszakák

A senatusba érkező görög követséget tolmács nélkül hallgatták meg.

Párhuzamot von a szónoki képzés korábbi és későbbi módja között.

Tacitus: Dialogus a szónoklásról

Cato írt a fiának egy instrukció gyűjteményt. Ebben szerepel a szónoklás is.

Cicero latin laetori iskolába akart menni, de a szülők nem engedték, mert azt mondták, hogy nem elég minőségi.

Római iskolák2010. április 15.10:10

Antik nevelés Page 5

A császárok rájöttek, hogy ha az állam fizeti a tanárokat, akkor kontroll alatt lehet őket tartani

i)Hivatalosan is kapott illetményta)

Az első kinevezett egyetemi professzor2)

Svetoniusnál maradt fenna)Hozott egy rendeletet: 92-ben1)

Censortársa, akivel kiadják: Censor Domitius Athenobarbus2)

Licinus Iulius Licinius Crassus (?) Kr. e. 140-91iii.

Nem csak az iskolában, hanem napközben egyébkénti.Gyakorlati, mindennapi oktatás volt :)ii.

A tanítványok a mesterrel sokat vannak együttg.

Hosszú idejig Cicero munkájának vélték, de a kutatás bebizonyaította, hogy mégsem

1)Prhetorica ad Herenniumi.

Elméleti munkákh.

Hallgatott görög mestereket isi.Gyakorlatban és elméletben is művelte a szónoklásta.

Oratori.De orationeii.

Elméleti munkák:b.

Az egyik legműveltebb római1)Nagyon jó humora van2)

Nagyon képzett, okos férfii.

Életét a köztársaság utolsó évtizedeit éli megii.

A véget bizonyos nyilatkozatai alapján talán látta is, de nem akarta elfogadni

1)Az átmenet egyik áldozata isiii.

Cicero mond olyat, hogy néha szükség van olyanra, hogy egy kézben fusson össze minden és e tisztségnek ez lenne a neve

1)

Ezzel a kijelentéssel elfogadta Augustus hatalmát2)

Rector rei publicaeiv.

Cicero úgy nevezte őt, hogy imperator1)Octavianus mindig türelmesen hallgatta Cicerotv.

Pályafutása:c.

Köpenyegforgató volta)

A háttérben játszadozott, de amikor Caesarral beszélt, akkor szépeket mondott

1)

Cicero ezekben nagyon kemény véleményeket alkot Caesarróla)Ezek a levelek nem kerültek nyilvánosságrab)

A levelek közül azok, amely neve Ad families2)

Amikor Cicerot kitaszították akkor elindult kilincselni és mivel Pompeius nem segített Caesarhoz fordul, de ő sem segített

a)

Később Pompeius elesett a csatában, Caesar jött vissza és Cicero elébe ment fogadni és felajánlotta a szolgálatait

b)

Caesar életben hagyja, de a szolgálatból nem kérc)Ekkor visszatért a filozófiáhozd)

Pompeius mellett állt ki jóban, rosszban3)

Az első triumvirátust nem szerettei.Gyakorlati politikai érzéked.

CiceroV.

Antik nevelés Page 6

Nem olyan verseny, mint a görögöknél1)Inkább olyan welness szempontból2)tánc3)

Azért, hogy nagyon el van eresztve (már Ciceró is felhívja a figyelmet rá)1)Sok panasz éri az akkori ifjúságoti.

Trójai játékok, versenyek, stb.a)Az ifjúság megnyerésére1)

Játékokii.

Nem volt konkrét testedzés (persze néha előfordult, de nem volt jellemző)1)Nem lehet összehasonlítani a görögökkeliii.

Versenyek és "bulik"a.

Collegia iuvenum (az ifjúság szervezetei)b.

Kifejezetten szórakoztatást célozi.Zenec.

Szórakoztatás (ifjaknak)I.

A gyerek megtanulja a dajka babonáiti.

Azaz úgy viselkednek vele, mintha felnőtt lenne1)Nem figyelnek arra sem, hogy a gyerek mit hallii.

A csecsmőt görög dajka nevelia.

Hiszen ezt látja a felnőttektől, ezt tanulja el1)Nincs tisztelet és jó bánásmód a többi ember feléi.

Quintilianus szerint döntő szerepe van benne a szülőknek1)Kényeztetésii.

Nagyon szabadszájúak1)Alexandriaiakiii.

Az életkorának megfelelően játékos formában kell tanulnia valamit1)Ismerkedés szintjén2)A betűvetést is játékosan kell tanulnia3)

Tanuljon-e valamit iskola előttiv.

Apránként, lassan1)Először írni kell megtanulni2)

Betű --> szótagok --> szavak --> mondatok stb.a)

A viasztáblán a bevésett betűn a gyermek kezét kell vezetni és csak utána kell írni tanítani, maajd olvasni

3)

Írás-olvasás tanításav.

Ismerkednie kella)

Felkészülhet rái)

Számos problémával találkozik az iskolában, amilyen problémákkal az életben is találkozhat

b)

Azt mondja, hogy ha a gyermeket megdícsérik, akkor az nagyobb baj, mintha nem dícsérnék meg, akkor sem, ha kellene

Ha a gyereket megdícsérik, akkor az árthat is, mert kellőképpen elbizakodik.

i)

Van mód arra, hogy a gyengébb képességű diákokkal is foglalkozzanak

ii)

Jellemformálásc)

Bevett szokási)

"Csúf és megalázó dolog *...+ igazságtalan."

A legkvésbé sem helyesii)

Nincs szükség rá, ha valaki rendszeresen számonkéri az anyagotiii)A tanár hibája, ha máshogy nem tudja befolyásolni a gyermeketiv)

Testi fenyítésd)

Quintilianusnak az a véleménye, hogy menjen el a gyerek az iskolába, ha a szülei tudnának fizetni egy házitanítót is.

1)Kell-e mennie a gyermeknek iskolába?vi.

Hat éves kor előtt a kiejtést is meg tudja tanulni majdnem anyanyelvi szinten

a)Csecsemő korban kell megtanulni1)

Az első idegen nyelvnek a görögnek kell lenni2)

Nyelvtanulásvii.

Jó-e az, ha a gyermeknek egy tanára van?viii.

Gyermek:b.

GyermeknevelésII.

Legalább olyan fontos, mint az iskoláki.A szónok legyen vir bonus (derék ember)a.

Szónok:III.

Marcus Fabius Quintilianus: Szónoklattan

Múzsák poharai:Első serleg: alapokMásodik serleg: NyelvtanHarmadik serleg: RetorikaItt a legtöbben abbahagyják az "ivászatot".

Tacitus: A modern nevelés

"Bárcsak ne mi magunk tegyük tönkre gyermekeink jövőjét."

Quintilianus

"Már kisgyerek korban kényeztetéssel rontjuk el őket."

Quintilianus:Csínján bánt a saját magára vonatkozó adatokkal.Hispaniából való (erről nem szól valamiért), Calagurris nevű városból. Az apja is szónok volt.Hieronymus és id. Seneca is közöl róla adatokat.Hamar Rómába került, ezért jó iskolákba járt. Tanárai: Junius Bassus és Domitius Afer (az Afer név majdnem márkanév volt).Később visszament Hispániába. 69-ben Galvával újra visszajött Rómába.A Flaviusszal nagyon jó a kapcsolata, a legjobb pedig Domitianusszal (vérengző zsarnok lett...)Mindenkit kiszolgált a Flaviusok közülTanította a Pliniust, Iuvenalest, stb, tehát akkor a jelleme nem lehetett bunus.

Augustus-kori oktatás2010. április 29.10:05

Antik nevelés Page 7

Legalább olyan fontos, mint az iskoláki.Ha az életvitele ellentétben van azzal amit mond, akkor nem ér sokatii.

Emiatt leír egy sor dolgot a gyermeknevelésrőli.Quintilius szerint a szónoklást már kisgyerekkorban kell elkezdeni tanulnib.

Grammatica1)Laetorica2)Logica3)Aritmetica4)Geometria5)Csillagászat6)Zene7)

Hét szabad művészet (septem artes liberales)i.Tárgyakc.

Quintilianus az első professor, aki az államkincstárból kapja a fizetését, ami 100 000 sestertius

a.

Ha a tanárnak vannak gyermekei, akkor az jó gyakorlási.

A tanár mindig meg van tisztelve ettől a feladattól1)Nem úgy tanítja őket, ahogy mondjuk a sajátját tenné2)

Ha a tanár olyan gyermeket kap, aki később uralkodó lesz, akkor máshogy neveli fel a gyermeket

ii.

Gyakorlat:b.

Értsen a tudományokhoz1)Türelmes2)Humoros3)Tudását tekintve legyen a legjobb4)Az életvitele legyen kitűnő, példamutató5)Azt mondja, hogy nincs az a pénz, ami sok, tudniillik fizetség.6)

Quintilianus leírja az elvárásait a tanárok irányábai.Jellem:c.

TanárokIV.

Antik nevelés Page 8

Művelt és képzett fickói.Ifj. Pliniust örökbefogadtaii.

Több olyan szerző is van, ami azóta elveszetta)Több szerző művét gyűjtötte össze1)

Enciklopedia szerű2)Néha van hozzáfűznivalója3)

Kultúramegmentő/átmentő céli.Természettudományos munkaa.

Az egésze univerzumot szemlélii.

Előbb meg kellene ismerni a környezetet/természetet1)Csak utána lehet a helyet megtalálni2)

Kérdés: Hol van ebben az ember?ii.

Panteista szemléletűb.

Id. PliniusI.

Comoban születetti.

Két felesége is volt, de gyermeke nem volti.Viszont megkapta a háromgyerekesek jogátii.

Családa.

Figyelnek arra, hogy milyen a tanára)Kontroll alatt tartják a gyermeket isb)

A szülők a maguk pénzéből fizessék a tanárt1)Támogatja a lokális iskolákati.

A szülővárosában foglalkozott az oktatássalb.

Türelemmel és önérzettel kell bánni a diákokkali.

Önállótlan volt és mindent megkérdezett a császártól1)Néha a császár válaszolt is neki2)

Plinius helytartóként lett kiküldveii.

Levélgyűjteményc.

Ifj. PliniusII.

Van rá igénya.

Több idejük van rái.Főként az arisztokratákat érdeklib.

Szónoklás1)Jog2)

Előtérben vannak a divatos szakmáki.A felemelkedés kulcsa a tudásc.

Alexandria1)Pergamon2)Beritosz3)Massilia4)

Szívesen mennek külföldre tanulnii.Külföldd.

Általános műveltésgIII.

Nero nevelőjei.Sztoikus filozófusnak gondolta magátii.4 körül született --> Nero küldött neki egy orvost, hogy legyen öngyilkosiii.

Neki ez nem sikerült1)Úgy gondolja, hogy úgy kell élni, ahogy beszélnii.

Jellema.

Örökzöld alapigazságok1)Erkölcsi alapkívánalmak korra tekintet nélkül2)

Kortalani.

Filozófiai munkák, vígasztalásokii.

Van egy olyan rész, amelyben propagálja1)A bölcs ember kiváltsága, hogy annyit vállaljon fel az életből, amennyit a bölcsessége megenged

2)

Öngyilkosságiii.

Erkölcsi levelek (Epistolae morales)b.

Claudiusról írt munkátc.

Különböző divatos irányzatok voltak hatással rái.

Morálfilozófiai hatással volt ráa)Erkölcsi tartással bírt ezutánb)

Altalos1)

Sotion2)

Mestereit is szeretteii.

Mitől volt okosd.

Ifj. SenecaIV.

Havas László, Kiss Sebestyén szerk.: Uralkodó és polgár antik tükörben

Császár-kori oktatás2010. május 6.10:03

Antik nevelés Page 9

Erről le kellett mondania, hiszen beteg lett és nagyon legyengülti)Vegetáriánus volta)

Sotion2)

Ez ellentmond azzal, amit eddig hirdetett magáróla)Ekkor elkezdett kilincselni, hogy valaki fogadja vissza1)

Nero anyja hívatta vissza (Agrippina)2)

Száműzetésbe küldi Claudius, mert valami császári nővel megvádoltáki.

Megkapta a 11 éves Nerot, hogy nevelje1)Seneca Agrippina lekötelezettje lettii.

Császári problémáke.

Az anyja és a praetorianusok uralkodtak Nero nevébena)Az első 5 évet nem is neki szánták1)

Seneca láthatta azokat a vonásait a gyermeknek, amely ellentond azzal, hogy uralkodó legyen

i.

Kapott az ifjú egy elméleti útmutatást1)

Az erkölcsi nevelésről is szó volta)A gyermeknevelésről is mondott pár sort2)

A nagylelkűségről (De clementia)ii.

A méhek gyűjtögetéséhez hasonlítja (vagy olyan, mint a mézkostolgatás)1)

Csak ebből az ismeretekből fog tudni később gondolkodnia)Szedjen össze mindenfélét2)

Propagálja az olvasás fontosságátiii.

Nero nevelésef.

Nem arra készítik a gyermeket, amire kellene, hanem különböző (hülye) elvárásokat támasztanak

1)"Nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk."i.

Kritika az iskolákkal szembeng.

Rengeteg dolgot írti.

Az oktatásról1)Ezzel akarta továbbadni a tudásátii.

Egyéb írásaih.

Különböző városok arisztokratái követik a példáti.Az uralkodük foglalkoznak a kultúrávala.

De vannak nagyon kerestt tanárok1)A tanítványok számától függ2)

Nem kaptak túl sok pénzti.Ekszisztencia (?)b.

Nyáron (iskolaszünet) adminisztrációs munkát vállaltaki.Különmunkac.

Valamely tanárok vadásztak a diákokrai.Kívánságműsort készítettekii.

Elég kínos1)Hízelgéssel akartak tanítványokat gyűjteniiii.

Vadászatd.

Constantinopolisban dolgozik1)

Az agóra mellett kaptak helyeta)Antiochiában született és ide tér vissza tanítani2)

Azt mondta, hogy ártást mondtak ráa)Egyszer elfelejtette, hogy mit akar mondani3)

Libaniosi.Mestereke.

TanárokrólV.

Felolvasások, előadások helyszínei.

Nagyon nehéz1)Tekercsek másolásaii.

Könyvtára.

A jó tanárnak híre menti.

Különböző szentélyek mellett1)Agórán2)Oszlopcsarnokokban3)

Olyan helyeken tanítottak, ahol látványosan hírt lehetett kapni rólukii.

Reklámb.

Az épületnek utcára néző helye, kiszögellése1)

Három úti)Mellette a mesterii)

Trivialis Scientia (út mellett szerzett tudomány)

Seneca lebecsüliiii)

Triviuma)Forgalmas utak mellett jellemző2)

Pergolai.Bódéc.

HelyekVI.

Szabó Árpád, Kádár Zoltán: Antik Természettudomány

Antik nevelés Page 10

Trivialis Scientia (út mellett szerzett tudomány)

Négy úti)Quadriviumb)

Tabernaculaii.

Nincs rá sok forrás1)

Ugyanazon a szinten van, mint a tanuók1)Katedra nélküli a tanári.

Földgömbii.

Golyós1)Tábla2)

Számoló alkalmatosságiii.

Oktatás kellékeid.

A tanár diktál, a gyereknek pedig meg kell jegyezniei.

Vö. Hallhatóka)

Vannak szintek

Napok múlva kellett rekonstruálnii)Két évig hallgattakb)

A hallgatásról1)Plinius:ii.

Oktatás módjae.

Itt a görög és római laetorok is helyet kaptaki.Építettett egy kultúrközpontota.

Hadrianus (Graeculus)VII.

Központban a klasszikusokkali.A görög nyelv elismertii.

A humán tudományok a népszerűbbeka.TudományokVIII.

Antik nevelés Page 11