„szárny-nyitogató” alapfokú művészeti iskola · web view„szárny-nyitogató” alapfokú...

„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola

„Szárny-nyitogató”

(: 06 24 531810

Alapfokú Művészeti Iskola

Fax: 06 24 531811

2316 Tököl, Aradi út 56.

E-mail: [email protected]

www.nyitogato.hu

„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Program

Az intézmény hivatalos elnevezése: „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola

Székhelye: Általános Iskola 2316 Tököl, Aradi út 56

(tel.: 24-531-810) (fax:24-531-811) (e-mail: [email protected])

Az intézmény OM azonosítója: 200049

Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény

Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontja: 2001. szeptember 01.

Művészeti ágak és tanszakok:

Zeneművészeti ág:

Kifutó rendszerben: (Klasszikus zene műfaj): zongora tanszak, furulya tanszak, harmonika tanszak, gitár tanszak, hegedű tanszak,

Felmenő rendszerben

( Klasszikus zene műfaj)

Fafúvós tanszak: furulya

Akkordikus tanszak: harmonika, gitár

Billentyűs tanszak: zongora

Vonós tanszak: hegedű

Zeneismereti tanszak.szolfézs

(Népzene műfaj)

Pengetős tanszak: tamburák

Akkordikus tanszak: népi harmonika

Vokális tanszak: népi ének

Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak,

( kifutó rendszerben) : modern-kortárs tánc tanszak,

(felmenő rendszerben): kortárstánc tanszak, moderntánc tanszak,

Képző - és iparművészeti ág:

Kifutó rendszerben: festészet tanszak, grafika tanszak, tűzzománc tanszak,

Felmenő rendszerben: grafika és festészet tanszak, fém-és zománcműves tanszak

Színművészeti ág:

színjáték tanszak

Az intézményben folyó képzés időtartama: 12 évfolyamos

A képzés szakaszai: előképző, alapfok, továbbképző

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 605 fő

Telephelyek száma:

1. 2316 Tököl, Kossuth Lajos u. 66. /Tököl Város Művelődési Ház/

2. 2300 Ráckeve Kossuth L. u. 82. /Ady Endre Gimnázium /

3. 2316 Tököl, Kisfaludy u.2. /Weöres Sándor Általános Iskola/

Az intézmény fenntartója:

„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Alapítvány

Az intézmény alapítója:

„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Alapítvány

Az intézmény igazgatójának neve: Guthné Schneider Mária

Az iskola földrajzi működési területe:

Tököl és környékéről érkező gyermekek.

Az iskola alapító okiratának száma: AM 1981

Működési engedélyének száma: 2339/16/2001

Működési engedély kiállítója: Dr. Szép Tibor főjegyző

Kelte: 2001. szeptember 01.

A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Programja

„ A gyönyörűt szaporítani vágyunk,

hogy így örökké rózsálljon a Szép,

s emlékét, ha hull érettebb virágunk,

őrizhesse a zsenge ivadék „

/ Shakespeare /

BEVEZETŐ

Tököl kb. 8000 lakosú Város a Csepel szigeten. Egyetlen általános iskolával rendelkezik, melyben az elmúlt öt év átlagában 850 diák tanult. A város életvitelében meghatározó Budapesthez való közelsége, ill. sokszínű nemzetiségi múltja. A hétköznapokat a sokféle közösség munkája teszi színesebbé. Nemzetiségi tánccsoport, horvát férfikórus, nemzetiségi német asszonykórus szereplése emeli az ünnepnapok fényét.

A városban régóta fogalmazódik meg az igény, hogy a hagyományok ápolására, a tehetségek felkarolására alakuljon egy alapfokú művészeti iskola. Ennek a nemes célnak az elindítását vállalta magára falunk szülötteként Ráckevei Anna színésznő. Szárny-nyitogató Alapfokú Művészeti Iskola Alapítványt hozott létre, melynek célja, a művészeti nevelés lehetőségeivel és eszközeivel intenzív személyiségfejlesztő, gyermekközpontú, a szülők és a tanulók által szívesen választott intézmény létrehozása. A művészeti iskola valamennyi művészeti ágban nagyon jó alapokra épített. Már hagyományként szerveződik Somogyi György, Aknay János, Puha Ferenc képzőművészeti tábora, ahol az alkotás és a filozófia, a hagyomány tisztelete és az új értékek kutatása, a szó és kép, a vizuális nyelvi forma és formába nem önthető nyelvi gesztus, a mester és tanítvány viszonylatokban keresett saját gondolat felkutatása a cél. Alkotótáboraikban kínálják a képzőművészet hagyományos, kísérleti és interdiszciplináris formáinak megismerését, valamint az ismerkedés első, legnehezebb lépéseinek megtétele közben a biztos segítséget.

A városban működő nemzetiségi énekkar, zenekar és tánccsoport országos hírnévre tett szert. Augusztus huszadikai ünnepségsorozat keretében nemzetközileg elismert folklór-fesztivál alkalmából mintegy 20 ország néptánc együtteseinek fellépései felejthetetlenek. Ezekre az alapokra építve vállaltuk fel 2000-ben a művészeti iskola szervezését, ami 2001 szeptemberében kezdte meg működését. A cél a tanulók művészeti ismereteinek, tudásának, készségeinek és képességeinek iskolarendszerű fejlesztése.

A választott szakon belül nyújtott speciális művészeti ismereteket és az alkotómunkával együtt járó pozitív élmények segítségével járulunk hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Az iskola további célja a művészeti nevelés, az alkotásra szoktatás, az önmagát megvalósítani tudó, kreatív emberré válás megalapozása, a múlt értékeinek megszerettetése és továbbéltetése, a hagyománytisztelet megőrzése.

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására.

Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismerteiket, fejleszti képességeiket, és alakítja készségeiket.

Intézményünkben jelenleg 452 tanuló részvételével folyik az alapfokú művészetoktatás.

Iskolánk délutáni, illetve szombat délelőtti tanrend szerint működik.

Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességgel, főiskolai egyetemi diplomával rendelkeznek.

Pedagógiai céljuk, hogy a gyerekek örömteli vidám, kreatív légkörben bonthassák ki tehetségüket. Kiemelt feladatunk, hogy bekapcsolódjunk az országos versenyeken való szereplésbe.

Évente több alkalommal kiállításokat, fellépéseket szervezünk.

Büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre, melyet városszerte elismernek.

Örömmel vettük át 2005. február 7-én Tököl Város Képviselő-testületétől a következő kitüntetést:

„ A „Szárny – nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskolát

Tököl oktatásáért kifejtett kiemelkedő munkájáért

Tököl Település Emlékéremben részesíti. „

Valamint az iskola eredményes működtetéséért a művészeti iskola igazgatója vehette át 2010. novemberében Tököl Város Képviselő Testületétől az emlékérmet:

„Tököl oktatásáért kifejtett kiemelkedő munkájáért .

2013. augusztusában művészeti iskolánk két pedagógusa kapta meg a -

BONIS BONA A Nemzet Tehetségeiért díjat.

NEVELÉSI PROGRAM

Az intézmény pedagógiai alapelvei

Minőség központúságot és tehetséggondozást tartjuk a legfontosabbnak. Valamennyien tudjuk, hogy pótolni kell azt a hiányt, ami a művészeti tárgyak óráinak alacsony száma, valamint az eszközökre, berendezésekre fordítható pénzösszegek hiánya miatt keletkezett az általános iskolákban. Tudjuk, hogy széleskörű lehetőséget kell biztosítani a 6-21 éves korosztály számára, hogy kipróbálhassa önmagát. Tenni akarunk a társadalmi élet szinte minden szintjét elárasztó értéktelen, silány, csak a népszerűséget hajszoló jelenségek ellen, amely pl. a kereskedelmi televíziók, valamint a közélet és a közbeszéd révén támad a felnövekvő nemzedékre.

Iskolánkban olyan diákokat akarunk nevelni, akik el tudják választani az értéket az értéktelentől, hasznosat a haszontalantól, az igényest az igénytelentől.

Jellemezze diákjainkat a kreativitás, az alkotókedv, a teremtés képessége.

Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely segít a világ dolgainak való megismerésében és megértésében.

Freud Tamás akadémikus, agykutató gondolatait érezzük magunkénak:

„Rendkívül fontos, hogy amíg gazdagítható a gyerekek érzelemvilága, és ez elsősorban a tizennyolc év alatti életkor, addig a művészeti nevelésre, a befogadás képességének fejlesztésére helyeződjék a hangsúly.”

Az intézmény céljai

Tökölről és környékéről érkező gyermekeket készít fel:

· vizuális alapismeretek, a kézműves mesterségek alapjaira,

· zenei műveltség megalapozására és fejlesztésére,

· színházi és bábszínházi nevelésre,

· táncművészeti nevelésre.

Az iskola célja az alkotói képesség kibontakoztatása, a gyermekek képességeinek maximális kifejlesztése egyénre szóló differenciálással. A tanulói készségek és képességek olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére

.A tanulók legyenek képesek a kortárs művészet megismerésére, befogadására.

· Oktató nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai a következők:

· művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése,

· egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése,

· az iskolahasználó, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az intézményszolgáltató jellegének további erősítése,

· nagyobb esélyegyenlőség biztosítása.

Operatív céljaink elérése érdekében minőségközpontú szemlélet kialakítása :

· önfejlesztés, önművelés, az önértékelés igényének fenntartása,

· tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban.

A tehetséggondozás hatékonyság megőrzése érdekében:

· a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása,

· a tanulás és munkafegyelem megőrzése,

· a folyamatos személyre szabott fejlesztés megvalósítása,

· komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása.

Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében:

· a tanulók, szülők igényeinek figyelembe vétele.

A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében:

· a szociális hátrányok kompenzálása,

· a kreativitás fejlesztése,

· továbbtanulási esélyek növelése.

A művészeti nevelés, az alkotásra szoktatás, az önmagát megvalósítani tudó, kreatív emberré válás megalapozása a cél.

· A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

· Ápolja és őrizze meg a hagyományokat a népzenében.

· A képző-és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejlesztik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

· A színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására.

· A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, a múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére.

Művészeti oktatásunkban meghatározott célunk, feladatunk:

· a tanulók egész személyiségének fejlődése, gazdagodása,

· a művészeti kifejezőkészségek megalapozása,

· a kiemelkedő képességű tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra,

· tanítványainkat művészeteket szerető, értő és befogadó személyekké nevelni,

· lehetőséget adni a gyerekek szabadidejének tartalmas eltöltésére.

Fontosnak tartjuk:

· a nemzeti hagyományok ápolását, a nemzeti értékek megtartását,

· a különböző kultúrák iránti nyitottságot,

· a kortárs művészet befogadását,

· ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

Biztosítjuk az érdeklődő tanulók számára készségeik, képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Művészeti oktatásunkban a hangsúlyt a meghatározott követelmények teljesítésével történő készség –és képességfejlesztésre helyezzük.

A művészetoktatást, az ismeretek gyarapítását a személyiségformálás speciális lehetőségeként kezeljük.

A művészeti nevelésben biztosítjuk a tanulás személyes, tapasztalati módját. Tanítványainkat megismertetjük a nemzeti és egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeivel, az értékmegőrzés formáival. Tananyagunk eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejező képességeinek fejlesztéséhez.

Az intézmény feladatai

A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képesség – és készségfejlesztésen, tehetséggondozáson van. Önálló gondolkodásra, problémamegoldásra, cselekvésre, alkotásra, közösségekben történő tevékenységre, nyitottságra, a különböző kultúrák értékinek megismerésére, elfogadására ösztönöz.

A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé.

Feladataink:

A tudatosság fejlesztése, kialakítása valamennyi tevékenység során.

Speciális, alkotást elősegítő ismeretek közvetítése.

· rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott),

· rendszeres igényfelmérés (évente),

· feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása,

· érdekes, motiváló problémamegoldó feladatok meghatározása,

· személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás,

· több irányú művészeti alapkészségek kialakítása

A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök

· Mindennapi élethez kötődő témák feldolgozása.

· Problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző feladatmegoldás.

· A céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai módszerek alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése.

· Hatékony tanulási módok alkalmazása.

· Gazdagítás, gyorsítás, mélyítés.

· Versenyeztetés.

· Alkotótáborok szervezése.

· Kiállítások, hangverseny-és színházlátogatások szervezése, a látottak megbeszélése.

· Színpadi produkciók létrehozása.

· Kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer.

· Egy –egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása.

· Tehetséggondozó eljárások

· Kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer

· Egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer

· Közösségfejlesztő módszer

· Játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka.

Nevelési eszközök, eljárások:

· minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele, a tanuló önértékelésre ösztönzése, minél több önálló munka lehetővé tétele, minél több egyéni feladat megoldása, csoportos feladatvégzés, a tanulók munkájának folyamatos egyeztetése, tanári értékelése

Ösztönző eszközök, eljárások:

· megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás, szereplések.

A célok, feladatok, követelmények megvalósulását a tantárgy tanítása, a műhelygyakorlatok, a szereplések, a versenyek, a vizsgaelőadások, valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

Az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszere

Színművészet területén

· Készítse fel a tanulókat:

· Drámai szövegek értő-színészi szempontokat figyelembe vevő olvasására.

· Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.

· Színházi improvizációra.

· Karakterábrázolásra, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel.

· Egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra.

· Különféle szerepek megformálására.

· A rendezői instrukciók mentén végzett munkára.

· A más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során.

· Színházi előadások elemzésére, értékelésére.

Ismertesse meg a tanulókkal:

· A színházi alapfogalmakat, szakkifejezéseket.

· A drámai, színházi konvenciókat, azok alkalmazását.

· A legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat.

· Színházi műfajokat.

· A szöveg és előadás elemzés szempontjait.

· A színészi játék alapvető iskoláit.

· A színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit.

· A színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét.

· Napjaink színházi struktúráját.

Zeneművészet területén

· A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

· A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása.)

· A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és fejlesztése.

· A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

· Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

· A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

· A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése.

· A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

· A kortárs zene befogadására nevelés.

· A városban még élő népzene megőrzése.

· A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

· Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.

· A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

· A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

· Tehetséggondozás.

· A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

· A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

· A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

· Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

· Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

· Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - zeneoktatási intézményekkel.

Képzőművészet területén

· A tanuló ismerje meg a képzőművészet és a kézműves tevékenységek minél szélesebb körét.

· Alakuljon ki benne a képzőművészet és a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés.

· Tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez.

· Rendelkezzen ismeretekkel a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól.

· Legyen jártas:

· A képzőművészet és a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában.

· Egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, a felhasznált anyagok megfigyelésében.

· A képzőművészeti és a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag –és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés) a gazdaságos munkavégzésben.

· A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes eszközök használatában.

· Tárgyak elemzésében.

Legyen képes:

· A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására.

· Az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására.

· Fedezze fel a tárgyakban rejlő esztétikumot, a kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

Táncművészet területén

Ismertesse meg a tanulóval:

· Mozgásszerveinek funkcióját.

· A különböző mozgásformák összekötését.

· A klasszikus balett lépésanyagát.

· A táncstílus sokféleségét.

· A különböző tánctechnikák mozgásformáit.

· A tánc történetét.

Fejlessze a tanulók:

· Technikai adottságait.

· Mozgás emlékezetét.

· Testi-lelki teherbírását.

· Tér-forma érzékét.

· Hallását.

· Ritmusérzékét.

· Koordinációs készségét.

· Dinamikai különbségek iránti érzékét.

· Előadási készségét.

· A mozgás pontos zenei kivitelezését.

· Magabiztos fellépését.

Alakítsa ki a tanulóban:

· A tánc iránti szeretetet.

· Az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet.

· Az önkontrollt és annak tudatos használatát.

· Új, rendszeres munka igényét.

· A munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát.

· A gondolkodás szükségességének tudatát.

· A művészetek iránti nyitottságot.

Ösztönözze a tanulót:

· Az igényes munkára.

· A színházi, táncesemények látogatására.

· Alkalmi eseményeken való szereplésre.

· Érzelmi nyitottságra.

· Az egészséges életmódra.

· Külső megjelenésre (testtartás, ápoltság, öltözködés).

· Igényességére.

Adjon teret a tanuló:

· Fantáziájának kibontakozására.

· A kreativitás megnyilvánulására.

· Az improvizációs készség kibontására.

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját:

· Akaratát.

· Ízlését, személyiségét.

· Alkalmazkodó képességét.

Irányítsa a tanulót:

· Szakirányú továbbtanulásra.

· A továbbképző folytatására.

· Az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk , ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek rájöhet arra, hogy mire képes”. /Bagdy Emőke /

Kutatások támasztják alá, hogy a művészeti nevelés fejleszti a gondolkodást. A problémamegoldás, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás jobb tanulmányi eredményeket indukál.

A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét, biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét. A művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

Az alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek: különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez, gondolatai megfogalmazásához.

A művészeti nevelés ebben az életkorban az egyén és közösség, a belső és külső világ, a legalitás és a moralitás konfliktusának feldolgozásához nyújt pótolhatatlan segítséget. Akkor kínálnak közös értékrendet, társas együttlétet, amikor az egyén sokszor magára marad kétségeivel, amikor tudatosítja a világ feloldhatatlan ellentmondásait, a szólamok, eszmék és a valóság kontrasztját. Ezek az élmények, tapasztalatok, indulatok, gondolatok a játék alapanyagát képezik. „Kijátszásuk” segíti a feldolgozást, értelmezést, önmaguk elfogadását.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek lehetőségeik és korlátaik felismerésére.

A tanulóknak a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz.

A személyiségfejlesztés iskolai részterületei:

Az értelem kiművelése:

· A tanulási motívumok fejlesztése,

· megismerési, felfedezési vágy fenntartása,

· a játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése.

· A tanulási motívumok megismerése:

· a tájékozódó, a felfedező, és ismeretszerző tanulás.

· A kognitív képességek fejlesztése:

· kognitív műveletek, kommunikáció végzése,

· gondolkodás, tanulás

· A segítő életmódra nevelés.

· A szociális kompetencia kialakítása:

· az egyéni szociális képesség fejlesztése.

Az érzelmi nevelés:

· az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása

· céltudatosság, elhatározottság,

· kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége.

Az erkölcsi nevelés, jellemformálás:

- a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismertetése,

- őszinteség, a felelősség vállalása,

- hűség, állhatatosság,

- az alapvető erkölcsi ismeretek megismertetése, az érték tisztelete

Az akarati nevelés:

· a saját egyéniség kibontakoztatására való igény felkeltése,

· szorgalom, többre törekvés.

A nemzeti öntudatra nevelés:

· a szülőhely a haza múltjának és jelenének megismertetése,

· a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés:

- önkiszolgálási motívumok erősítése,

- önvédelmi motívumok kialakítása,

- szuverenitási motívumok,

- az önértékelést szolgáló motívumok fejlesztése.

A személyes képességek fejlesztése.

· testi képességek fejlesztése,

· befogadó, önkifejező képesség, egészségvédő képesség.

A közösségi nevelés:

- a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása

- együttműködési készség kialakítása.

Kiemelt feladataink:

· Az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése.

· Az alkotókészség fejlesztése.

· A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

· Az érdeklődés felkeltése k kultúra, a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

· A közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása.

A fejlesztés eszközei:

· Önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe beépítve vagy tanórán kívüli tréningekkel.

· Produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, fesztiválok, iskolai ünnepek),

· A tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről videofelvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése az önértékelés képességének fejlesztésére.

· Színház- és múzeumlátogatások.

· Iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való szereplés, illetve részvétel motiválása (amennyiben a tevékenység hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez).

Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskola közösségét a diákok és az alkalmazottak alkotják. A pedagógusok, tanulók együttműködése a napi munkakapcsolatban és megbeszélésekben nyilvánul meg.

A tanulók közössége az iskola valamennyi tanulója. A közösség elemi csoportjai az osztályok. Az osztályokat a főtárgy tanárok vezetik. Az iskolai diákképviselet az intézmény valamennyi tanulóját képviseli.

A tanulóközösség fejlesztésének feladata a tanulói közösség megszervezése, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A műhelymunka lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők a kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét.

Az alkalmazkodó képesség, a szocializáció, a kommunikáció fejlődéséhez nélkülözhetetlen a közösségben végzett munka.

Az együtt alkotás öröme a műhelyben, a színpadon megélt közös siker, forrása az empátiás képesség, a segítőkészség, az egymás iránti felelősség. Pl. Az együttmuzsikálás az első lépések egyike, ami megtanít alkalmazkodni, felelősséget vállalni a saját és a közös szereplésért.

Minden emberi közösség fejlődésének és megtartásának értékteremtő feltétele ez. „Szólisztikus felelősség és kamarazenei alázat”. /R Schumann/

Művésztanáraink részt vesznek pályázatok, versenyek, kiállítások, múzeumlátogatások, fellépések szervezésében. Az egy épületben lévő városi könyvtárral szoros, mindennapi a kapcsolatunk. Folyamatosan gazdagítjuk zenei CD, videó-és folyóirattárunkat. Rendszeresen szervezünk színház, hangverseny látogatásokat.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban.

A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink:

· Az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása,

· A közösség hagyományainak megismertetése,

· A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása

· A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése.

A fejlesztés eszközei:

· Produkciók létrehozása,

· A szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés,

· Iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (ballagás, diáknap, fesztiválok, versenyek, alkotótáborok)

· Tanórán kívüli foglalkozások biztosítása.

· A tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása.

Az iskolai közösség kialakítása fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg.

Feladatunk a fent megfogalmazott keretek között az iskolai közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat biztosítása is.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás. A tehetséggondozás szövi át az iskola mindennapos tevékenységét. A tehetséggondozást valósítják meg a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. A tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő kiállítások, bemutatók, szereplések, az évközi alkotó napok, nyári alkotó táborok, és a jutalmazási-elismerési rendszer.

A Szárny-nyitogató Alapfokú Művészeti Iskola Alapítvány anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását.

A képességek feltárása, a tehetség felismerése, folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő tanuló együttműködését igénylő feladat. Iskolánk alapvető feladata közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése.

A tehetségfejlesztés iskolánkban alkalmazott módjai:

· Gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok, különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak)

· Gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt teljesítheti a tanuló)

A tehetségfejlesztés feladatai, eszközei:

· Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

· Tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére)

· Felkészítés versenyekre, fesztiválokra

· Versenyek, fesztiválok szervezése

· Felkészítés szakirányú továbbtanulásra

Az emberi magatartás általános értékei

Az iskola:

· értékrendjében emberközpontú, humanista;

· tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;

· értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.

· tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

A pedagógus:

· napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;

· tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

· tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;

· a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;

· gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában, szereplések, kiállítások, fesztiválok, ünnepi műsorokra való felkészítésükkel is megtehet;

· a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

· rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

· a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

· fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;

· biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;

· feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

· tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;

· a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;

· a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;

· foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;

· állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez.

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel:

- mozgás (nagy- és finommozgás),

- testséma,

- téri orientáció,

- percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás.

A fejlesztésbe bekerülők köre

· Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak.

· A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

A fejlesztés célja

Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember

Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség

Idegrendszer fejlődésének biztosítása

Mozgásfejlődés

Érzelmi élet fejlődése

Beszéd fejlődése

Érzékszervek fejlődése

Prevenció, reedukáció

Részképesség zavarok megszüntetése

Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése

Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás)

Ismeretek bővítése

Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.

A fejlesztés elmélete és módszertana

A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók:

· pontos és differenciált vizuális észlelés

· forma, méret, szín pontos felfogása

· összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás).

· megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből

(figura, háttér észlelése)

· adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése

· vizuális információk téri elrendezése

· vizuális információk sorba rendezése, szekventálása

· a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése

· adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása

· összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása

· a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése)

· rövid idejű vizuális-verbális memória

· szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció

Beilleszkedési és magatartási zavarok

A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.

Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.

A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.

A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:

Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.

Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).

Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.)

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE

Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.

A felzárkóztatás célja

· Készségek, képességek fejlesztése.

· Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

· Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

· Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.

Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb.

Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést.

TEHETSÉGGONDOZÁS

A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását serkenti:

· a megfelelő légkör megteremtése,

· a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,

· a bizalom,

· a megfelelő szervezeti strukturáltság,

· a játékosság.

A tehetség kibontakoztatását gátolja:

· a kreativitás lebecsülése,

· a túlzott fegyelem,

· a teljesítménykényszer.

Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

Forrásaink:

óvodai vélemények

egyéb jelzések (zene, sport stb.)

pedagógusok megfigyelései

szülők, környezet véleménye

Módszerek:

óvodai látogatás

iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése

kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)

pedagógus céltudatos munkája

adatgyűjtés

A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata.

Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez.

A kapcsolattartás

Valamennyi tanuló- kivétel a 18. életévüket betöltött személyek- a szülőn keresztül kap értesítést a Művészeti iskola dolgairól, legyen vizsga, tanszaki koncert, verseny vagy egyéb rendezvény. A tájékoztatás legáltalánosabb formája a tájékoztató füzetbe történő beírás, de a tanulónak és a szülőnek folyamatosan figyelnie kell az iskola veblapját /www.nyitogato.hu/ a székhelyen és a telephelyeken megtalálható hirdető táblát. Végső esetben telefonon és e-mail-ben kap a szülő értesítést. Személyes konzultációra a pedagógus és a szülő között a tanszaki hangversenyek alkalmával, valamint egymás között megbeszélt időpontban lehetséges.

Az iskolavezetés előzetes időpont-egyeztetés után bármikor készséggel áll a szülők rendelkezésére.

A pedagógusok egymás között a munkaközösség-vezető által összehívott tagozati értekezleten értekeznek az aktuális pedagógiai kérdésekben.

A munkaközösség vezetők az igazgató által összehívott munkaközösség-vezetői értekezleten értekeznek az iskola aktuális ügyeiről.

Vizsgák

A vizsgák, beszámolók célja az előírásoknak megfelelően a követelmények teljesítésének ellenőrzése. Mindazonáltal a művészeti iskola tanárait őszintén érdekli, hogy a növendékek mit tudnak, elsajátított ismereteiket hogyan tudják alkalmazni. Bár a képzési szakaszok végén a vizsgára való készülés nyílván motiválja a tanulókat, s ez is segítségünkre van a felkészítésben, elsősorban nem csak a vizsga teljesítését tűzzük ki célként, hanem egy adott időszak közös munkájának jóleső, irányt mutató eredményként szeretnénk növendékeinkkel átélni azt.

A beszámolók félévkor általában hangversenyek, év végén pedig hangversenyek és vizsgák keretében zajlanak. Időpontjait a tanszakok határozzák meg, egyeztetve az igazgató által a telephely általános iskoláival. A tanszakok meghatározhatják, hogy mely vizsga zártkörű és melyik nyilvános. A vizsga anyagát a tanszakok határozzák meg az iskolavezetés engedélyével, az aktuális évfordulók és versenyek figyelembe vételével. A vizsgabizottság háromtagú, elnöke az igazgató, vagy megbízottja, tagjai pedig a tanuló főtárgy tanára, és még legalább egy lehetőleg azonos- vagy ,,rokonszakos” tanár.

A szolfézs-, kamarazene tárgyak esetén a tanév utolsó órája keretében a megszokott csoportjukban tesznek szóbeli beszámolót a vizsga elnöke előtt. Ezt megelőzheti írásbeli számonkérés a tanév során.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele az aktuális évfolyam minimális követelményeinek teljesítése. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a munkaközösség-vezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két évfolyam anyagából tegyen összevont beszámolót, melyet az igazgató által meghatározott időpontban lehet tartani.

Az a tanuló, aki önhibáján kívül (pl. betegség, közismereti tanulmányok miatt) nem tudja teljesíteni, kérheti az iskola igazgatóját, hogy tanulmányit a következő tanévben az előző tanévi osztálybesorolásban folytathassa. Az osztályfolytatás lehetőségével növendékeink egyszer élhetnek alapfokú művészeti tanulmányaik alatt.

Művészeti alapvizsga

A legmagasabb alapfokú (a 6.) évfolyam elvégzésekor művészeti alapvizsga tehető, mely a továbbképző évfolyamokba lépés feltétele. A tanulók írásbeli és/vagy szóbeli beszámolót tesznek.

Szolfézs alapvizsga a négy kötelező évfolyam elvégzése után is teljesíthető. 6. évfolyam elvégzése után már csak az a tanuló tehet eleget melléktárgyi kötelezettségének, aki az 5-6. évfolyamon (kötelezően választható tárgyként) a szolfézs órákat látogatta.

Művészeti záróvizsga

A továbbképző évfolyamok végén művészeti záróvizsgát tehetnek a művészeti iskola tanulói. A vizsga az alapvizsgához hasonlóan szóbeli és/vagy írásbeli részből áll.

Felvétel, átvétel

Valamennyi új tanuló részt vesz egy felvételi meghallgatáson a tanév első napjaiban, mely szóbeli és/vagy írásbeli részből áll. A három főből álló bizottság egyszerű többséggel dönt a tanuló felvételéről. A bizottság tagja az igazgató vagy megbízottja, egy munkaközösség-vezető, valamint egy nevelőtestületi tag. Ez a bizottság dönt arról, hogy a tanuló előképző vagy alapévfolyamra nyer felvételt.

Azon tanulók, akik más művészeti iskolából érkeznek, bizonyítványukkal tudják bizonyítani, hogy hány évfolyamot végeztek el. Ennek hiányában vizsgát kell tenniük, ahol a bizottság ajánlása alapján kerülnek be valamely évfolyamba.

Helyi Tanterv

A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve a 27/1998 (VI.10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapján készült, kiegészítve a helyi sajátosságokkal.

Valamennyi művészeti ágban kiemelt fontosságú a helyi sajátosságok figyelembevétele.

A tantárgyanként tanterv megtalálható külön mellékletként.

A választott kerettanterv óraszámai:

ZENEMŰVÉSZETI ÁG

Óraterv hangszeres tanszakokra

Évfolyamok

Tantárgy

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tárgy /kamarazene,

Szolfézs/

2

2

2

2

2

2

Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Főtárgy: furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika, hegedű, tamburák, népi ének

Kötelező tárgy: szolfézs (4. osztályig)

Kötelezően választható tárgy: szolfézs, kamarazene

Csoportos képzés

„A” tagozat

Főtárgy: szolfézs,

Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet

Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene,

Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy szolfézs

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

Szolfézs és zeneelmélet

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

Összes óra:

(2–4)

(2–4)

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

TÁNCMŰVÉSZETI ÁG:

Tanszakok: felmenő és kifutó néptánc és modern tánc

NÉPTÁNC:

Tantárgyak:

Főtárgy:

Népi játék (1–2. előképző évfolyamon)

Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Kötelező tantárgy:

Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon)

Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon)

Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban:

Folklórismeret

Tánctörténet

Választható tantárgyak:

Népi játék (1–2. előképző évfolyamon)

Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Óraterv:

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

Népi játék, néptánc

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3


Folklórismeret/ tánctörténet

1

1

1

1

1

1

Kötelezően választható

tantárgy

Folklórismeret/tánctörténet

1

1

1

1


Népi játék, néptánc, népzenei alapismeretek

2

2

1

1

1

1

1

1

1-2

1-2

1

1

Összes óra:

4

4

4

4

4

4

4

4

4-5

4-5

4-5

4-5

MODERNTÁNC

Tantárgyak

Főtárgy:

Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon)

Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Kötelező tantárgy:

Kreatív gyermektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon)

Limón–technika (5–6. alapfokú évfolyamon)

Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon)

Kötelezően választható tantárgy: az összevont osztályokban:

Tánctörténet

Limón–technika

Választható tantárgyak:

Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon)

Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon)

Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon)

Kontakt improvizáció (5–6. alapfokú évfolyamon)

Lábán–technika (7–8. továbbképző évfolyamon)

Repertoár (7–10. továbbképző évfolyamon)

Graham–technika (9–10. továbbképző évfolyamon)

Improvizáció és kompozíció (9–10. továbbképző évfolyamon)

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

Berczik-technika

1

1

3

3

Jazz-technika

4

4

3

3

4

4

3

3


Kreatív gyermektánc

1

1

1

1

Limón-technika

1

1

Tánctörténet

1

1

Kötelezően választható tantárgy


Berczik-technika

2

2

Összes óra

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG

Színjáték tanszak

Főtárgy: dráma és színjáték

Kötelezően választható tantárgyak:

beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól)

mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól)

zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól)

színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól)

Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

Óraterv

Színjáték tanszak

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

Dráma és színjáték

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgyak

Beszéd és vers

Mozgás és tánc

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Választható tantárgyak

Dráma és színjáték

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Összes óra

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

Festészet, grafika és tűzzománckészítő tanszak

Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Vizuális alapismeretek

4

4

Rajz-festés-mintázás

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Műhelyelőkészítő

2

2

Műhelygyakorlat

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Kötelező tantárgyak: Vizuális alapismeretek (előképzősök komplex művészeti tantárgy)

Rajz-festés-mintázás

Műhelyelőkészítő – festészet, grafika, tűzzománckészítő

Műhelygyakorlat – festészet, grafika, tűzzománckészítő

Valamennyi tanulónak joga van tantárgyat, foglalkozást és pedagógust választani.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztása

A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskolában rendelkezésre álló hangszerek, tankönyvek és egyéb eszközök használata díjmentes. A tanuló köteles a hangszert, tankönyvet, egyéb eszközt olyan állapotban visszaadni az iskolának, amilyen állapotban megkapta.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A számonkérés írásban, és szóban is megtörténhet. Ennek módjáról a főtárgy tanár saját hatáskörben dönt.

A csoportbontás

A csoportok esetleges bontásáról, és a foglalkozások szervezéséről a főtárgy tanár az igazgató egyetértésével dönt. Elvként figyelembe kell venni a főtárgy tanárnak a 2011.évi Köznevelési törvény 4. számú mellékletét, mely a maximális és minimális csoport létszámot határozza meg. Egyéb foglalkozást a főtárgy tanár az igazgató engedélyével tarthat. Anyagi hozzájárulást abban az esetben kaphat, amennyiben az iskola költségvetési helyzete megengedi.

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

Kiemelten törődünk azokkal a gyerekekkel, akik valamilyen hátránnyal kezdik a művészetoktatást. Azon tanulók, akik gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, vagy SNI-s szakvéleménnyel rendelkeznek, azok mentesülnek a térítési díj és a tandíj befizetése alól. Gyakorlási nehézségek esetén lehetőséget biztosítunk az iskola valamely termében nyitvatartási időben a gyakorlásra.

A tanulók jutalmazásának magatartásának és szorgalmának értékelése

A tanulók jutalmazása a főtárgy tanárok javaslatára, az igazgató jóváhagyásával történik. A jutalmazás formája: szaktanári, igazgatói dicséret, valamint az iskola költségvetési helyzetétől függően tárgyi jutalom. Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató elvégzéséért. Igazgatói dicséret adható egy-egy, az iskolának dicsőséget hozó, jelentős országos, regionális, körzeti versenyen, fesztiválon vagy más fontos közreműködésben elért kiemelkedő sikerért, eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve tanév végén a bizonyítvány, és a törzslap jegyzet rovatába kell beírni. A jutalmak átadása a tanévzáró ünnepélyen történik. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve tanuló csoportok helyi, körzeti, regionális valamint országos eredményeit az iskolaközösség megismerje.

A művészeti iskolás órák esetén különösen fontos a folyamatos visszajelzés, visszacsatolás. Megerősítő vagy javító szándékkal, de mindenképpen állandó kontrollként működik, motiválja a növendéket és a pedagógust, illetve iránytűként szolgál a további feladatok maghatározásakor. A művészeti iskolában mindenki számára világosnak kell lenni, hogy elsősorban az ismeretek megszerzése, készségek elsajátítása a fontos, és csak azután következik a teljesítmény következetes, kiszámítható értékelése és az érdemjegy.

Szóbeli értékelés esetén a tanári megnyilvánulásokon túl önértékelésre bíztatjuk a növendékeket, csoportos foglalkozások esetén pedig figyelembe vesszük a tanulótársak észrevételeit is. Ezzel talán segítjük a tanulókat a reális énkép kialakításában, az önismeret, tolerancia, kritikai érzék és vita kultúra fejlesztésében, vagy akár az önbizalomhiány tudatos leküzdésében, az egészséges önbizalom kialakításában.

Az írásbeli értékelés osztályozás keretében valósul meg, melynek eredményéről a tanuló és a szülő a tájékoztató füzetből értesülhet. Lehetőség lesz teremtve a személyes megbeszélésre.

A félévi érdemjegyet a növendék tanára állapítja meg, a tanév végi osztályzatot a főtárgy tanár javaslata alapján bizottság dönt el.

Érdemjegyek tartalmi meghatározása:

5 (jeles, Magatartás: példás)

A tanuló az évfolyamában előírt tananyagot – zenei adottságainak megfelelően – maximálisan teljesíti. Fejlődésében kiegyensúlyozott, szerepléseire megbízhatóan felkészül.

4 (jó)

A tananyag alapvető részét a növendék megbízhatóan tudja, apró bizonytalanságai, megoldatlanságai vannak.

3 (közepes)

A tanuló a tananyagot pontatlanul, hiányosan, csak részben sajátítja el, de a legalapvetőbb ismereteket még elfogadható eredménnyel alkalmazza.

2 (elégséges)

A tantervi követelményeknek a növendék csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, tulajdonképpen a továbbhaladáshoz szükséges jártassággal nem rendelkezik. Zenei megoldásai még tanári segítséggel sem sikeresek.

1 (elégtelen)

A tanuló képtelen az elvárható minimum szint teljesítésére, vagy az nem is áll szándékában.

Előképzős tanulók számára a következő értékelési forma alkalmazandó:

kiválóan megfelelt (5)

jól megfelelt (4)

megfelelt (3)

nem felelt meg (1)

Szorgalom értékelésekor az érdemjegyek az alábbi tartalmi meghatározásokat fedik:

5 (példás)

A növendék folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató.

4 (jó)

A tanuló munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen felkészül az órákra.

3 (változó)

A növendék tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak időnként mutat törekvést, kötelességeit csak figyelmeztetésre végzi el.

2 (hanyag)

A tanuló rendszeresen nem készül, munkájában megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem végzi el feladatait.

Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga értékelése:

Szóbeli és írásbeli vizsgáknál egyaránt:

jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Helyi Sajátosságok:

Mivel térségünkben intenzív népzenei koncertélet zajlik /nemzetközi népzene és néptánctalálkozó, a környéken élő kisebbségek előadásai stb./ a gyermekek szívesen választják a népzenét. Fontos, hogy már a kezdeti időszakban megérezzék az együttmuzsikálás örömét. Intézményünk aktív szerepet vállal Tököl művészeti életében, így évente többször van lehetőség az egyéni és csoportos bemutatkozásra. Művészeti iskolánk rendszeresen részt vesz a helyi Általános Iskola nagy rendezvényein, a Polgármesteri Hivatal megemlékezésein, és számos egyéb helyi és kistérségi rendezvényen. Gyermekeink szívesen indulnak versenyeken, találkozókon. A népzene segíthet megőrizni a helyi szerb-horvát kisebbség identitásának megőrzését.

Az iskola lehetőség szerint nyaranta zenei tábort szervez, amely többek között a fent megnevezett célokat szem előtt tartva nagyobb zenekari játékra ad lehetőséget.

Hagyományként szervezünk hangszeres bemutató órákat, hangszerismertetőket az előképző évfolyamon a hangszerválasztás megkönnyítése céljából.

Minden tanév indulásakor felmérjük az első évfolyamosokat, hogy a számukra leginkább megfelelő tanszakot választhassák. A tanév végén nyílt órát szervezünk az érdeklődő szülőknek és a leendő tanítványainknak

A Weöres Sándor Napok keretében megrendezésre kerülő területi szavaló, - zenés vers előadóverseny, -valamint rajzverseny rendezésében aktívan részt veszünk.

Az Országos Weöres Sándor Színjátszó Találkozó megyei válogatójának a szervezését segítjük.

A pedagógiai programot a nevelőtestület nevében elfogadta: …………………………

Kósa Dávid

A pedagógiai programot véleményeztea szülők képviseletében:……………………

Gergicsné Klenik Judit

A pedagógiai programot jóváhagyta:

……………………………..

Guthné Schneider Mária

igazgató

Tököl, 2013. szeptember 02.

HELYI TANTERV

Pedagógiai Program melléklete

ZENEMŰVÉSZETI ÁG

Hangszeres tanszakok: kifutó és felmenő furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika, hegedű, tamburák, népi ének

Kötelező tárgy: szolfézs

Egyéb tantárgyak: kamarazene

Elméleti főtanszak: szolfézs

Kötelező tárgy: zongora

Egyéb tantárgyak: kamarazene

Képzési idő:

(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.)

A" tagozaton

2+10 évfolyam (furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika, hegedű, tamburák, népi ének)

B" tagozaton

A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.

(3)+9 évfolyam (furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika, hegedű, tamburák, népi ének)

Szolfézs főtanszak

"A" tagozaton

előképző 1.,2. (szolfézs)

"B" tagozaton

(előképző 1.,2. (szolfézs)

Óraterv hangszeres tanszakokra

Évfolyamok

Tantárgy

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tárgy /kamarazene,

Szolfézs/

2

2

2

2

2

2

Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Főtárgy: furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika, hegedű, tamburák, népi ének

Kötelező tárgy: szolfézs (4. osztályig)

Kötelezően választható tárgy: szolfézs, kamarazene

Csoportos képzés

„A” tagozat

Főtárgy: szolfézs,

Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet

Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene,

Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy szolfézs

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


Szolfézs és zeneelmélet

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


Összes óra:

(2–4)

(2–4)

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

Hangszeres tanszakok

"A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

Főtárgy:

"A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos)

"B" tagozaton minimum 2x45 perc

Kötelező, választható tárgy: "A" és „B” tagozaton 2x45 perc

Szolfézs /előképző/ főtanszak

Főtárgy: 2 x 45 perc szolfézs (csoportos)

A tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei

FURULYA

Az alapfokú művészetoktatás furulya tantárgyának hangszere a barokk (angol) fogású hangszer.

A furulyatanítás általános céljai, feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

– a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét;

– hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó– és előadóművészeit,

– a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

– megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–, hangszer– és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

– dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot,

– differenciált hangindítást és hanglezárást,

– megfelelő tempójú repetíciót,

– laza, egyenletes ujjtechnikát,

– pontosan összehangolt nyelv– és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

– tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

– hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

– a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

– tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében.

Fordítson figyelmet

– a furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására,

– a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

– a lapról olvasási készség fejlesztésére,

– a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc–s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,

– a tudatos zenei memorizálásra,

– a művek zeneileg igényes kidolgozására,

– az eredeti furulyairodalom mellett más zenei korszakok műveinek megismertetésére

– a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulót a hangszer ápolására.

Előképző évfolyamok

1. évfolyam

A zeneiskola 1. évfolyamának tanterve a 8 éves tanulók (általános iskola 3. évfolyam) életkori sajátosságainak figyelembevételével készült. Az ennél fiatalabb tanulókkal szemben nem támaszthatók ugyanazok a követelmények.

Fejlesztési feladatok

A tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez alkalmazkodva az előképző célja a tanuló hangszeres készségének, zenei érzékének felmérése.

Hangszeres és zenei ismeretek átadása

– A hangszer részei, összeállítása.

– Egyszerű ritmusértékek és ütemsúlyok

– Különböző játékmód és hangindítások

– A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások.

A hangszerkezelés fejlesztése

– A helyes légzéstechnika elsajátítása, fejlesztése.

– Játék a hangszer fejével.

– Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása

–– A helyes gyakorlás és memorizálás módjai kottával és kotta nélkül.

Ajánlott tananyag

Lőrincz–Paragi: Furulya ÁBC (EMB 14090)

Béres: Furulyaiskola I. (EMB 5406)

Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 1.

Gyermekdalok, népdalok

Követelmények

Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hüvelykujjtechnika.

A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete.

Gyermekdalok, népdalok és egyszerűbb táncok értelmesen tagolt megszólaltatása.

Az év végi vizsga ajánlott anyaga

– Négy gyermekdal, illetve egyéb dallam a tanult hangterjedelemben kotta nélkül.

2. évfolyam


A tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez alkalmazkodva az előképző célja a hangmagasság, ritmus iránti fogékonyságának, zenei memóriájának fejlesztése, aktivitásának, kreativitásának kibontakoztatása, az életkornak megfelelően játékos formában ritmikus mondókák, ütőhangszerek, esetleg táncmozgások segítségével.

Feladata olyan alapokat adni, melyekre az 1. évfolyam tananyaga szilárdan támaszkodhat.



– Egyszerű ritmusértékek és ütemsúlyok.

– Különböző játékmód és hangindítások .

– A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások.


– A helyes légzéstechnika elsajátítása, fejlesztése.

– Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása.

– Az ismert hangterjedelmen belül lehetőleg intenzív, lebegésmentes hang elérése.

– A helyes gyakorlás és memorizálás módjai kottával és kotta nélkül.

Ajánlott tananyag





Követelmények


A tanuló kizárólag helyes beidegződésekkel rendelkezzen.


Gyermekdalok, népdalok és egyszerűbb táncok értelmesen tagolt megszólaltatása.


– Négy gyermek– vagy népdal, illetve egyéb dallam a tanult hangterjedelem minél teljesebb igénybevételével, kotta nélkül.

Alapfokú évfolyamok „A” tagozat

1. évfolyam „A” tagozat




– Különböző ritmusértékek, pontozások, ütemsúlyok, felütés.

– A játékmód és az artikuláció alapfogalmai, különböző hangindítások és hanglezárás nyelvvel.

– A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb.

– A szerkezet és tagolás alapfogalmai (motívum, zenei sor stb.).


– A helyes légzéstechnika elsajátítása és állandó fejlesztése.

– Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása (a tartófunkció kialakulásának elkerülése érdekében).

– Hangképzés, különböző hosszúságú hangok.

– A dü és tü hangindítások, valamint hanglezárás nyelvvel.

– A helyes gyakorlás és memorizálás módjai.

– A társas muzsikálás kezdetei, esetleg a tanár vagy zongorakísérő közreműködésével is.

Ajánlott tananyag





Követelmények

A hangszer helyes összeállítása és ennek önálló ellenőrzése.


A tanult hangkészlet és ritmusok biztonságos olvasása, valamint a hangkészlet fogásainak ismerete.

Gyermekdalok, ritmikus népdalok és egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása (kotta nélkül is).


– Két–három népdal, kotta nélkül.

– Egy–két könnyű tánctétel kísérettel, lehetőleg kotta nélkül.



Hangszeres és zenei ismeretek

– Az eddig tanult hangkészlet bővítése, főfogásokkal is könnyen játszható trillák.

– Az artikulációk szerepe a furulyajátékban.

– Tizenhatodok, nyolcad szünet, nyújtott ritmus, nyolcad felütés.

– Régi és új stílusú magyar népdalok.

– A játszott anyag formai elemzése az életkornak megfelelő szinten: azonosság, hasonlóság, különbségek felismerése stb.


– Az alapfunkciók (testtartás, légzéstechnika, kéztartás) állandó ellenőrzése és fejlesztése.

– Tartott hangok gyakorlása minimális crescendo–decrescendo–val.

– A hangindítás és hangismétlés gyorsítása a nyelv lazaságának megőrzésével.

– Társas zenélés: furulya kísérettel, duók.

Ajánlott tananyag


Bali J.: Furulyaiskola I.

Béres J.: Furulyaiskola I., II. (EMB 5406, 7062)

Keuning, Hans P.: 30 simple studies

Giesbert, F. J.: 77 Daily Exercises

Anonymus: Allemande (EMB 4303)

Anonymus: Angol tánc (EMB 7888)

Anonymus: Hajdútánc (EMB 7888)

Anonymus: Rondo (EMB 7888)

Bach, J. S.: Menuett (EMB 14090/118)

Purcell, H.: A pásztor (EMB 8959)

Követelmények

Jól értelmezhető beintés a kamarapartner felé.



A tü–dü hangindítások zökkenőmentes, de megszólalásában határozottan megkülönböztethető alkalmazása.

Dúr skálák gyakorlása.

Rövidebb lélegzetű etűdök.

Egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, kotta nélkül is.


– Skála lehetőleg figurációkkal kotta nélkül.

– Egy népdal, kotta nélkül.

– Egy etűd.

– Két különböző karakterű tánctétel, kísérettel lehetőleg kotta nélkül.




– A furulyacsalád tagjai és hangterjedelmük.

– Az eddig tanult hangkészlet bővítése.

– A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla– és egyéb segédfogások.

– A játszott anyagban előforduló új ritmusértékek, ütemfajták, tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb.

– A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei (pl. pavane, allemande, chorea, menüett stb.).


– A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása.

– Hanglezárás a száj kinyitásával.

– Dúr és moll skálák c1–c3 hangterjedelemben.

– Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán.

– Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók.

Ajánlott tananyag

Markovich J. GRADUS a barokk furulyához 3.

Oromszegi O. 101 etűd, népdalvariáció és karakterdarab

Sellner, J. Etüden für Oboe / I., II., III.( EMB 12002)

Hinke, G. Praktische Elementarschule für Oboe (Peters 2377)

Keuning, H. P. 20 studies

Rodgers, Ph. Sight reading exercises 118–150. (SM 1479)

Giesbert, F. J. 77 Daily Exercises

Anonymus: Lassú tánc (EMB 7888)

Bach, J. S.: Menuett (EMB 14090/142)

Bach, J. S.: Menuett (EMB 2750)

Bach, J. S.: Polonaise (EMB 14090/130)

Pepusch, J. Chr.: C–dúr szonáta III–IV. tétel (6 szopránszonáta/1.) (EMB 14071)

Purcell, H.: Bourrée (EMB 6106)

Követelmények

Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hanglezárás, hüvelykujjtechnika.


Egyszerűbb szabad díszítések a kottakép alapján.

Társas zenélésnél hangolás tanári segítséggel.

Parlando népdalok (szöveggel is) és egyszerű tánctételek értelmesen tagolt megszólaltatása, a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, hangsorok, mérsékelt tempójú rövidebb etűdök (kotta nélkül is).


– Skála figurációkkal (tercek, hármashangzat), kotta nélkül.

– Egy etűd.

– Két különböző karakterű előadási darab, trillákkal, kísérettel lehetőleg kotta nélkül.




– A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla– és egyéb segédfogások.

– A hangmagasság és az artikulációs magánhangzók összefüggéseinek tudatosítása.

– A megfelelő artikuláció megválasztásának szempontjai.

– Könnyebb ékítések a trillákon kívül: mordent, paránytrilla, előkék.

– A játszott anyagban el

„szárny-nyitogató” alapfokú művészeti iskola · web view„szárny-nyitogató” alapfokú...

Documents