Dr Balogh Klára: Az egyén gyásza a család rendszerében

A cikk a 2005 .januári MPT Jubileumi Nagygyűlésén és a 2007-ben Napfogyatkozás

Egyesület által rendezett Összetartozás és hiány. Veszteségek a családban című konferencián

tartott előadás anyagából készült

• A gyász mindig egyéni,de ez az egyéni gyász mindig egy adott szocio-kulturális közegben élő család vertikális és horizontális időtengelyének metszéspontjában zajlik.

• A családi rendszer és az egyén gyásza kölcsönösen hat egymásra.

• A szerző a korábbi egyéni és családterápiás eseteinek retrospektív vizsgálatával a következő kérdésekre keresi a választ:

1.Miből adódik az ugyanazon családban élő családtagok gyászának különbözősége?

2.Hogyan támogathatja vagy akadályozhatja a családi rendszer az egyén gyászmunkáját?

3.Mire jó a patológiás gyász, mint tünet a rendszernek, az egyénnek?

4.Hogyan segíthet a rendszerszemléletű terápia abban, hogy az egyes családtagok megélhessék egyéni gyászukat a családban?

1. Miből adódik az ugyanazon családban élő családtagok gyászának különbözősége?

• CSALÁDI

-Szimbiózis

-A családi egyensúly felborulása

-Megküzdési kísérlet a régi szabályokkal,szerepekkel

-Újraszerveződés

-Új egyensúly létrejötte

-Belenyugvás

• EGYÉNI

-Sokk, tagadás

-Felszakadó érzelmek

-Keresés,elválás

-Új viszonyok kialakítása

-Belenyugvás

A családi és az egyéni gyásznak különböző szakaszai vannak:

• Nagyon nehéz koordinálni a különböző szakaszokat,ráadásul számításba kell venni az elakadásokat,fázisátugrásokat,oda-vissza ingázásokat egyes fázisok között hullámozva a folyamatban, a folyamattal. A hullámok egy -mással interferálva hol érzelmi cunamit hoznak létre, hol szabályokat,szerepeket szülnek segítve az új egyensúlyt, -hol kioltják egymást pl:a nagyapa halála után az egyik fiúgyerek tartósan átkerül a nagyszülői házba a nagyapa helyére, helyettesítve őt fenntartva így a régi családi egyensúlyt és ebben a fázisban fixálódva, míg a gyermek gyászmunkája elakad,egyéni fejlődése megreked.

A gyász függ a veszteség tárgyától és formájától

• A veszteség lehet valós, vagy előrevetített, mindkettő lehet anyagi,tárgyi vagy szimbolikus.

Pl.:egy 4 tagú családban a két lány nyaralása alatt az anya eladja a lányok lovát. Az anyának ez megoldandó feladat,a kisebb lánynak egy átmeneti szomorúságot okozó tárgyi veszteség, az idősebbnek a ló a legjobb barátja volt,vele együtt elveszített egy helyet is, ahova el lehetett vonulnia, lecsendesedni. Vesztesége egyszerre tárgyi és szimbolikus. Mély depresszióban kialakult súlyos anorexiával büntette magát és a szüleit elakadva az egyéni gyászában és visszahúzta a családot a felborult egyensúly stádiumába.

Az előrevetített gyászban felkészülhetnek a családok a valós,reális veszteségre, elbúcsúzhatnak a súlyos beteg

családtagtól,de ez megakadályozhatja, hogy a jelenben éljenek.

• Az anticipált gyász kettéoszthatja a családot reménykedőkre és halálvárókra ( az előbbi haragot vált ki a reménykedőből és veszekedést szít a családban).

• Aki ápolta az elhunyt családtagot az az anticipált gyászánál fogva hamarabb átmegy az egyéni gyász szakaszain, míg egy távolabb élő családtag tovább maradhat a sokk, a tagadás fázisában. A családi gyász szimbiózisát, az „együtt vagyunk fájdalmunkban” fázisát feldúlja az egyéni gyászok különbözősége.

A gyász függ az életkortól és az egyéni életciklustól

• A gyerekek gyásza függ a szülők viselkedésétől,a családi gyászrendtől, szokásoktól

• A felnőttek számára nehezen érthető a gyermeki fantáziából,halálról való elképzelésekből adódó viselkedés

• Életkori sajátságok:

Preverbális kor:érzékelik a családi egyensúly felbomlását,az érzelmi és működésbeli változásokat,erre reagálva megvált.magatartásuk

• 2-5 éves kor:jellemzője az animizmus,azt képzeli a halott tud beszélni,mozogni,gondolkodni,elmenni és visszajönni,a halál irreverzibilis. Várják vissza a halottat, kérdéseik feltépik a sebeket a felnőttben

• 5-9 év:perszonifikáció, a halál egy személy, aki elviszi az embereket vhova,de a csoda segíthet,tehát még reverzibilis a halál,képe függ a gyerek fantáziavilágától,a család hitétől,a hallott történetektől,látott filmektől

• 9 éves kor felett egyre közelebb kerül a valósághoz-irreverzibilitás,egyre hasonlóbb a felnőttéhez,de ki van téve a család szokásrendszerének. Gyakran próbálnak segíteni a gyászoló szülőnek, hogy visszaállítsa a biztonságot adó kötődésfigura egyensúlyát. Bele is ragadhat ebbe a szerepbe és elmarad a gyászfolyamata,testi-lelki tünet!

Nemi különbségek

• Tradicionálisan:-siratóasszonyok,-sírásó férfiak

Az emocionális rész nőies,a technikai férfias, a ffi gyásza a későbbi depresszióban,alkoholizmusban,testi betegség formájában jelentkezik.

A halál előtti kapcsolat minősége meghatározhatja a gyász

mélységét,formáját,hosszát,és az elakadás fázisát

• Pl.:egy kisajátító kapcsolat a hátramaradó házastársat életképtelenné teheti, megnyújtja a sokk fázisát és megterhelheti a gyereket, hogy neki kell életben tartani,gondozni az itt maradottat.

• A családi szerep meghatározza a kapcsolati minőséget pl.:balesetben elhunyt férfi anyjának szeretett fia,apjának reménysége,bátyjának támogatandó öccse,unokahúgának molesztáló nagybácsi,az unokahúg évek múlva is bűntudatot érez amiatt, hogy örömöt érez a temetésen

A családi hierarchiában elfoglalt hely is különbségeket teremt

Eset:anya halála után 1 hónappal az apa hazavisz egy azonos nevű, hasonló alkatú asszonyt és megtiltja a volt felesége siratását a gyerekeknek

A családi gyászrend meghatározza, hogy ki a fő gyászoló a családban

ld.falusi közösségekben a közeli hozzátartozó (pl.feleség)1 évig gyászt hord,a távolabbi rokon fél évig,a még távolabbi 1 hónapig

A családtagok hite

• Melyik származási család hite kap érvényességet a gyász során?Eset:7 éves fiú nem mer aludni a nagymama váratlan halála óta. Az anya hívő, járnak templomba-mennyország apa:”a férgek megesznek és kész”

Családi rituálék és szokások:kinek mi a szerepe, feladata a temetés előtt, alatt, után

Kiviszik-e a temetésre a gyereket pl. az élőknek élni kell és nem a temetőbe járni

Eset:8 éves kislány hajt a fekete pontokra. Nem vitték ki a nagymama temetésére. Az anya utálta anyósát,nem tartotta fontosnak a temetést. Terápia alatt a gy. Két órán át rajzolta a mama síremlékét,mialatt az anyával az anyós-meny konfliktus volt a téma

2.Hogyan támogathatja v. akadályozhatja a családi rendszer az egyén gyászmunkáját?

Milyen tényezők befolyásolják?• A veszteség okozta krízis nagysága:mikor,hogyan tud újraszerveződni a

családi rendszer• Tudnak-e figyelni a gyermekek gyászára a felnőttek? „nem gondoltam

volna, hogy a fiam emlékszik a nagyapjára, csak 4 éves volt, mikor meghalt”- mikor a terapeuta javaslatára kiviszi a temetőbe egyfolytában a közös emlékeit meséli

• A családi kommunikáció:a nyílt kommunikáció segít,fejezzék ki érzéseiket,tudják kezelni,elfogadni a többiekét,tudjanak beszélni az elhunytról, az emlékekről

• Családi életciklus: ha a veszteség egybeesik egy családi életciklus váltással túl sok feladatot kell menedzselni a családnak elakadhat vagy eltolódhat egy családtag gyásza

• Pl..egy ötvenes ffi veszteségei:megnősül a fia,hozzájuk költözik az anyósa,meghal az apja, a legjobb barátja rákban,bizonytalanná válik a munkahelye, átesik egy agyérgörcsön- halálfélelem- elveszti a vágyát minden iránt,a felesége iránt is. Az üres fészekbe berepült az anyósa mielőtt még el tudta volna gyászolni veszteségeit. A családja el volt foglalva feladataival, nem tudtak neki segíteni és a szociális háttere is megingott.

Hol, melyik szakaszban akadt el a családi gyász?

• Ha a családi gyász elakadt a gyász szimbiózis szintjén,nehéz egy családtagnak túljutva saját gyászán új kapcsolatot teremteni pl.:8 éves kislány apja halála után a dédi hozzájuk költözik, anyjával,nővérével és a dédivel egy szobában élnek. 6 év múlva az anya-túljutva saját gyászán-új partnert hoz a házhoz,aki hozza két fiát is, miközben a dédi hazaköltözik. Mikor az iskolában fáj a feje anyja érte megy, dédelgeti, a dédi meglátogatja,nővére babusgatja. A fejfájás,mint tünet segít visszamenni a családnak a gyász szimbiózisába, kicsit összebújni az új családtagok nélkül. Ugyanakkor bűntudatot is kelt az anyában új kapcsolata miatt,ezzel akadályozza a felszabadult újrakezdés szakaszát.

3. Mire jó a patológiás gyász, mint tünet a rendszernek, az egyénnek?

• Ha a családi rendszer egyensúlya már a veszteség előtt is patológiás, tünettel fenntartott volt, akkor nagy a valószínűsége, hogy a veszteség után is „szükségük lesz” egy tünetre, ami lehet valamelyik családtag patológiás gyásza Eset: egy asszony tíz évig otthon gondozza beteg anyját,nem dolgozik,neveli fiát,majd az anyja halála után szül még egy gyereket, hogy otthon maradhasson,majd ez a gyermek dadogni kezd. Az anya reménykedve kérdezi:ugye nem mehet iskolába,ha így dadog? Otthon kell maradnom vele,ugye?”

• Ebben a családban a családi struktúra bemerevedett a krónikus beteg hosszas ápolása során. Az új tünet segít elhalasztani a veszteség utáni változást. A megingott egyensúly krízisében a régi szerepekkel, szabályokkal próbálkoztak újra. Az egyén és a család elakadt gyásza kölcsönösen fenntartják egymást. Egy autóbalesetben meghalt apa irányítandó feleséget és két fiút hagy maga után. A fiatalabb fiú szellemi teljesítménye elmarad, testi fejlettsége megáll a haláleset idejében lévő szinten- megáll számára az idő a szörnyű hír hallatán.20 éves bátyja viszont hatalmasra növeszti magát, hogy elbírja apja feladatait. Egyéni gyászukban ingáznak a tagadás és a feltörő érzelmek stádiuma között, haragjuk egymás ellen irányul,de nem tudnak beszélni az elvesztett apáról. Családként a régi szabályokkal,szerepekkel való megküzdés stádiumában küszködnek,ami támogatja a tagadás fenntartását, korlátozza a fájdalom átélését,de megállította egyéni fejlődésüket Váratlan veszteség váratlan időben gyakrabban okozhat patológiás gyászt,patológiás családi struktúrát.

Váratlan veszteség váratlan időben gyakrabban okozhat patológiás gyászt,patológiás családi

struktúrát.

Egy autóbalesetben meghalt apa irányítandó feleséget és két fiút hagy maga után. A fiatalabb fiú szellemi teljesítménye elmarad, testi fejlettsége megáll a haláleset idejében lévő szinten- megáll számára az idő a szörnyű hír hallatán.20 éves bátyja viszont hatalmasra növeszti magát, hogy elbírja apja feladatait. Egyéni gyászukban ingáznak a tagadás és a feltörő érzelmek stádiuma között, haragjuk egymás ellen irányul,de nem tudnak beszélni az elvesztett apáról. Családként a régi szabályokkal,szerepekkel való megküzdés stádiumában küszködnek,ami támogatja a tagadás fenntartását, korlátozza a fájdalom átélését,de megállította egyéni fejlődésüket . A terápiában megrendezett rituálé keretében elbúcsúztak a férjtől, apától. A terápia hatására az indexpáciens nőni, testileg fejlődni kezd, az anya felvállalja a feladatait és leveszi a terheket a nagyfiúról,aki udvarolni kezd.

4.Hogyan segíthet a rendszerszemléletű terápia abban, hogy az egyes családtagok megélhessék egyéni

gyászukat a családban?

A családterápia célja:

• megismerni a család gyászolási mintázatát:rituálék, szokások

• megismerni a veszteség előtti viszonyokat,történeteket,hierarchiát, szabályokat

• megismerni a család és az egyén hitét, vallásosságát, oldani annak merevségét

A családterápia célja:

• Megérteni a patológiás gyász hozadékát és segíteni a tünet nélküli egyensúly kialakítását

• Feltárni az erőforrásokat

• Segíteni a családi adófőkönyv rendezését

• Segíteni az elmaradt rituálék megrendezését

• Megérteni és elismerni a különböző egyéni gyász jogosságát

• Segíteni a gyász szimbiózisa után a differenciálódást, hogy az egyén megélhesse saját gyászát a családban

• Segíteni a család működőképességének megőrzését

Terápiás eszközök megválasztása

• Függ a családtagok életkorától

• Az elakadás stádiumától

• A képességektől

• Viselkedéstől

• A terapeuta stílusától, korától, tapasztalatától

A lényeg, hogy ezek az eszközök segítsenek a családnak keresztülmenni a gyász szakaszain, hogy érettebben tudjanak hozzáfogni saját maguk és a család újraszervezéséhez, új szabályok alkotásához, új, a személyes fejlődésüket segítő szerepek felvételéhez.

Köszönöm a figyelmet!

•