Az Energetikai környezetvédő szakképesítés

vizsgakövetelményei az új OKJ-ban

Miért van szükség energetikai környezetvédő szakemberekre?

• Mindenképp globális okok vannak a háttérben.

• Fosszilis energiaforrásaink kifogyóban vannak.

• A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energiát igényel.

• Meg kell oldani a következő évtizedek energetikai problémáit.

• Új erőművekre lesz szükségünk.

• Megújuló energia szükségessége (víz, szél, biomassza)

• Az energetika szakterülete az energiaforrások előállításától, az energia átalakítási folyamatokon keresztül a végső felhasználásig tart.

• A szakterület eredményes műveléséhez széles látókörű, az energiaellátás különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdasági és környezeti hatásait értékelni tudó szakemberekre van szükség.

• Ma már az energetika területén nem elegendő, hogy a szakterület egy-egy részét áttekinteni képes szakembereket képezzünk.

• Egységes energetikai-, gazdasági-, környezetei szemlélettel rendelkező szakemberekre van szükség.

Szakmai ismeretek

• Fosszilis energiahordozó

• Megújuló energiaforrások

• Energiahordozók szállítása, tárolása

• Erőművek üzemeltetése

• Energiatermelés, átalakítás gépei

• Erőgépek

• Generátorok, motorok

• Villamos – elosztás

• Transzformátorok

• Porleválasztók

• Gáztisztítók

• Szennyvíztisztító berendezések

• Égéselméleti számítás

• Hőmennyiség számítás

• Tömegáram, koncentráció számítás

• Környezetvédelmi bírság számítás

• Alkalmazott környezetvédelmi jog

• Energetikai mintavétel

• Füstgázelemzés

• Szennyvízvizsgálat

• Hulladékok vizsgálata

• Olajok vizsgálata

• Szénvizsgálat

• Szabványok, határértékek alkalmazása

Szakmai készségek

• Olvasott szakmai szöveg megértése

• Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

• Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

• Szakmai nyelvű beszédkészség

• Munkavédelmi jelképek értelmezése

• Energetikai berendezések használata

Személyes kompetenciák

• Látás

• Rugalmasság

• Állóképesség

• Megbízhatóság

• Elhivatottság, elkötelezettség

Módszerkompetenciák

• Áttekintőképesség

• Problémamegoldás, hibaelhárítás

• Figyelem – összpontosítás

• Tervezési képesség

Érvényesítendő alapelvek• A modulban levő valamennyi kompetenciát fel

kell mérni a vizsgarész valamelyik vizsgafeladatában

• Minden egyes feladathoz meg kell adni a teljesítésével megszerezhető pontszámot, részpontszámot

• A kérdés mozdítsa elő a képzendők gondolkodási tevékenységét

A tételsor által feldolgozott témakörök

1. Energia, megjelenési formái

2 - 4. Fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj,

földgáz) és ezek környezeti hatásai

5 – 7. Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz,

biomassza, geotermikus energia)

8. Szénerőmű

9. Atomerőmű

10. Kazánok, gázégők

11. Hőcserélők

12. Szivattyúk

13. Hűtők

14 – 15. Belsőégésű motorok (Dízel-, Otto

motor)

16 – 17. Turbinák (víz-, gázturbina)

18. Generátor

19. Transzformátor

20. Légsűrítő, légritkító

Tétel kidolgozás5. Tétel

Ön egy előadás keretében meg akarja győzni a lakosságot, hogy fűtésszámlájuk csökkentése érdekében használják fel a napenergiát.

Mutassa be a napelemek működését, az energiahasznosítás lehetőségeit!

• A nap, mint energiaforrás

• Napenergia hasznosításának lehetőségei (aktív-, passzív-, fotovillamos napenergia hasznosítás)

• Naperőmű

• Elnyelő szerkezetek típusai, működésük

• Lehetőségek az épületek energiafogyasztásának csökkentésére

Információtartalom vázlata

A Nap, mint energiaforrás• A napenergia a napban lejátszódó magfúziós

folyamatok során felszabaduló energia.

Tények:

• A szén, a gáz és az olaj nem tart örökké.

• Ezen árucikkek árának világszerte folyó folyamatos növekedése miatt a napenergia az egyik lehetséges alternatíva.

• Rendkívül fontos, hogy a nap kisugárzását felhasználjuk a világ növekvő energiaigényének kielégítésére.

Előnyei:

• mindenki számára könnyen elérhető• tiszta, környezetkímélő energiaforrás • még sok millió évig rendelkezésre fog állni • kíméli a nyersanyagkészletet • kedvezően hat a helyi gazdaságra • nem kell szállítani, hozzájutásához nem

kell költséges közműhálózat

Hátrányai:

• Beruházási költsége hosszú távon térül meg, különösen kis fogyasztók esetében

• Elnyelő berendezések előállítása

Napenergia hasznosításának lehetőségei

• Passzív (épület szerkezet kialakítása, pl. fóliasátor)

• Aktív (közvetlenül elektromos energiát nyerünk)

• Fotovillamos (hőenergiát állítunk elő)

Naperőmű

• A hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez.

• A spanyol Sevilla város mellett épült egy naperőmű. A 11 MW-os naperőmű 624 nagy mozgatható tükörrel termeli az elektromos áramot.

• Az egyes tükrök felülete körülbelül 120 m2, mely a központi 115 méter magas toronyra irányítja a napsugárzást.

Elnyelő szerkezetek típusai, működésük

• Azok a készülékek, amelyek a napenergiát képesek számunkra hatékony módon hasznosítani:

- a napkollektorok

- a napelemek (aktív napenergia hasznosítás)

- közvetett módon a hőszivattyúk

Nap kollektor

• A nap energiáját hasznosító kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hő közvetítő folyadéknak.

Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerben tárolt víznek.

• A jó kollektor titka:

Nemcsak jó hatásfokkal nyeli el a napsugárzást, hanem megakadályozza a felmelegedett abszorber visszasugárzását is.

Napkollektorok fajtái

1. Sík napkollektor:

- valamilyen fém abszorber lemez,

- a hátuljára kapcsolódó csővezeték hálózat,

- a fedő szolár üveg

- a síkkollektor ház

• Felhasználásuk:

- használati melegvíz ellátáshoz - fűtésrásegítéshez- medencefűtés

2. Vákuumcsöves napkollektor

- a legújabb és leghatékonyabb napkollektor

fajta- gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb

időben is hatékonyan működik

- 50 - 95 fokos víz előállítását teszi lehetővé

- nem csak a háztartásokban, de az iparban és a mezőgazdaságban is jól hasznosítható

- fűtésrásegítéshez és medencefűtéshez alkalmazható

- A vákuumcsöves napkollektor gerincét a vákuumcső adja, mely egy 1.5 - 2 m hosszú üveg cső. Ebben található egy réz cső, ami a hőt gyűjti össze.

- A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is.

Medencefűtés kollektorral

Kollektoros rendszer keringető szivattyúval

Ház fűtése kollektorral

Épületek energiafogyasztásának csökkentése

Cél:

• a meglévő épületek utólagos hőszigetelése,

• a légzárás fokozása,

• a gépészeti rendszerek korszerűsítése

• A felületek hőszigetelő képességét rontják a geometriai kialakításból és az eltérő hővezető képességű anyagok együttes alkalmazásából (pl. vasbeton pillér a tégla falazatban) adódó hőhidak

TípusSzakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és

vizsgakövetelmény szerint

Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom

vázlata alapján

Pontszámok

Maximum Elért

B Megújuló energiaforrások

Nap, mint energiaforrás 10  

Napenergia hasznosításának lehetőségei 30  

Naperőmű 10  

Elnyelő szerkezet típusai, működése 20  

Lehetőségek az épületek energiafogyasztásának csökkentésére

10 

Összes pontszám típus szerint 80 0

SzintSzakmai készségek a szakmai és

vizsgakövetelmény szerint  Maximum Elért

4Olvasott szakmai szöveg megértése Az olvasott szöveg megértése, az információk

beépítése a tételbe2

 

4Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás

írásbanÍrásos felkészülési vázlat összeállítása,

áttekinthetősége, képletek, egyenletek3

 

4Szakmai nyelvű beszédkészség Szakmai ismeretek megfogalmazása, tétel

kifejtése, kifejezőkészség, szókincs3

 

4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Beszédértés, jártasság a témában 2  

Összes pontszám szint szerint 10 0

  Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

 Maximum Elért

SzemélyesMegbízhatóság   2  

Elhivatottság, elkötelezettség   2  

Módszer

Áttekintőképesség   2  

Figyelem-összpontosítás   2  

Problémamegoldás   2  

Összes pontszám egyéb kompetenciák szerint 10 0

Összes pontszám 100 0

Köszönöm a figyelmet!

Jaczenyik Enikő

Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola