„Emlékek nélkül, népeknek híre csak árnyék...”(Vörösmarty Mihály)

az Er dé lyi Ör mény Gyö ke rekKul tu rá lis Egye sü let

kétha­vonta­meg­je­lenő­ki­ad­vá­nyaXXII. év fo lyam 236. szám

2018. július-augusztus

Lapunk az interneten: www.magyarormeny.hu honlapon is olvasható. Elektronikus levélcímünk (e-mail): magyar.ormeny@t-online.hu

f ü z e t e k

Tisztelt Olvasóink!2018. januártól minden hónap 3. csütörtökén 17 órakor­ lesz­Fővárosi­Örmény­Klub.­A­helyszín­megváltozik,­ezentúl­a­Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség­közösségi­termé-ben­lesz­az­összejövetel­az­1114­Budapest,­Orlay­u.­6.­szám­alatt.­Megközelíthető­a­Gellért­tértől­a­Móricz­Zsigmond­tér­irányában,­jobboldalon­a­2.­utca.­Mindenkit­szeretettel­várunk.Az­Erdélyi­Örmény­Gyökerek­füzetek­változatlanul­kéthavonta,­mindig­a­páratlan­hó-

napban­jelenik­meg.­A­lapzárta­változatlanul­a­páratlan­hónap­első­hétfője.

Minden vasárnap elhangzik…„Egyszülött Fiú és Isten Igéje, hallhatatlan Lényeg, aki elfogadtad, hogy testet öltesz a mindenkor szűz Szent Istenszülőtől, változás nélkül emberré válván, keresztre fe-szítettek, Krisztus Istenünk, haláloddal legyőzted a halált; aki egy vagy a Szenthá-romságból, az Atyával és Szentlélekkel együtt dicsérendő, üdvözíts minket.”

A­kereszt!­Végső­soron­egyetlen­igazi­áldozat­van,­Jézus­keresztáldozata.­A­liturgia-mise­ennek­jelenvalóvá­tétele.­A­keresztáldozat­hozta­a­megváltást.­A­történelem­folyamán­azon-ban­a­kereszt­szimbolikája­megváltozott,­gazdagodott.­Az­örmény­egyházban­nagyon­fon-tos­a­kereszt­tisztelete.­Erre­mutatnak­a­jellegzetes­faragott,­csipkeszerű­díszítésű­kőkeresz-tek.­Ilyen­még­Budapesten­is­áll­a­Petőfi­téren.­A­Mechitarista­rend­jelvényéül­egyenlő­szá-rú,­görög­keresztet­választott,­de­a­szárak­végein­karélyos­végződéssel,­ez­már­a­megdicső-ített­forma,­mely­a­győzelem­jelvénye.­Azonban­ebben­is­ott­van­a­kereszt­vízszintes­ágá-ban­–­ha­nézzük­–­a­bal­oldali­karélyok­alatt­a­szeg:­Jézus­kínszenvedésének­a­szimbóluma.­A­pap­az­ünnepélyes­liturgiákon­kézi­keresztet­tart­mindvégig­a­kezében­s­avval­ad­áldást.

dr. Sasvári László

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

2

Az­írásbeli­örmény­irodalmat,­akárcsak­a­nemzeti­ nyelvhez­ nélkülözhetetlen­ írást,­tudós­ szerzetesek­ teremtették­ meg.­ Ki-indulópont­ volt­ az­ 5.­ században­ Szent Szahag­által­lefordított­Szentírás.­A­szent­fordítók­emlékét­az­örmény­naptár­szerint­együtt ünnepeljük, köztük Naregi Szent Gegelyt. Céljuk az volt, hogy a kor fon-tos­művei­legyenek­örményül­hozzáférhe-tők,­ezért­állítottak­föl­nagyon­korán­isko-lákat­Örményországban.­A­szentmise­szö-vegét­is­megalkották,­mivel­a­hívek­sem­a­szír, sem a görög szöveget nem értették. Mindez­nem­jöhetett­volna­létre,­ha­el-

sőként­Világosító Szent Gergely meg nem szervezi­a­keresztény­államot.­Örményországnak­ két­ óriása­ volt­ a­

középkori­ költészetben:­ Naregi­ Szent­Gegely­és­Kegyelemteljes Szent Nerszesz. Szent­Gegely,­a­magányos­misztikus­Ke-let-Anatóliában­élt,­ igazi­ irodalmi­pálya-futása­mindössze­ az­ első­ évezred­ utolsó­évtizedeitől­ 1002-ig­ tartott,­ halála­ után­évszázadokra­ teljesen­ feledésbe­ merült.­De­műve,­A­(bűn)bánat­könyve,­más­né-ven­Nareg­mégis­megérkezett­a­harmadik­évezredbe,­mert­korunkat­is­a­benne­föltá-ruló­problémák­kínozzák.­Első­nyomtatott­megjelenése­után­1875-

ig­már­50­kiadást­ért­meg.­Ez­a­harminc-egyedik­fordítása­a­vi­lágirodalomban.­Ez a­Biblia­után­a­világ­minden­táján­élő­ör-mények­legfontosabb­könyve.­Az­emigrá-cióba­mindenhová­magukkal­vitték,­ima-könyvként­ használták.­ Már­ Madtheosz Csughajeci (Dzsulfai Máté)­szerint­a­bib-liai­ zsoltárok­ folytatása:­ „Mintha­ ez­ a­

Dr. Szám LászlóNaregi Szent Gergely: A bánat könyve –

Beszélgetés a szív mélyéből Istennel

testben­élő­angyal­teljesen­átszűrte­volna­az­ egész­ előző­korszak­ irodalmát,­ a­ teo-lógiát,­filozófiát­és­a­különböző­ tudomá-nyokat.­Mégis­bölcsességével­a­kizáróla-gos­költészet­fölött­áll,­mint­a­keresztény­civilizáció­egyfajta­összegezése­és­betető-zése”.­Költők­és­teológusok­egyaránt­ma-gukénak vallják.

Más­munkái­nálunk­szinte­ismeretlenek:­Első­ nagy­ művét,­ az­ Énekek­ énekének­magyarázatát­ a­ vaszpurágáni­ Ancevacik­tartomány­ fejedelmének­ tiszteletére­ írta.­A­Bibliának­ ezt­ a­ ritkán­ idézett­ könyvét­Salamon­ királynak­ tulajdonítják,­ tulaj-donképpen­ szerelemes­ versek­ gyűjtemé-nye,­nincs­egységes­felfogás­értelmezését­illetően.­Narekaci­szerint­a­testi,­tárgyi­lé-tezők­látható­módon­fejezik­ki­az­istenit,­mert­az­anyagi­világ­teremtésének­részei,­így­alkalmasak­arra,­hogy­benne­az­ iste-ni­megnyilvánuljon.­ „A­ testi­ által­ lássuk­

Dr. Szám László

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

3

a­­lelkit.”­Szerinte­a­férfi­és­nő,­konkrétan­a­menyasszony­és­a­vőlegény­szerelme­a­házassággal­megáldatik,­ezért­nem­szakad­el­Isten­kegyelmétől.­A­két­nem­szerelmét­a­szent­család­eszméjére­alapozza.­Abarank­ keresztjének­ története­ című­

énekét­Abaran­falu­kolostor-együttesének­építése­alkalmából­irta.Intelmeken,­ dicsőítő­ szónoklatokon­ és­

homiliákon­kívül­új­egyházi­műfajt­is­te-remtett­Ganc­(Kanc)­azaz­kincs(tár) néven -­bizonyos ünnepeken való éneklés céljá-ból.­ Ezek­ az­ ünnep­misztériumát­ dicsőí-tik.­Soraik­a­„kincs”­szóval­kezdődnek­és­a­kezdőbetűk­összessé-gükben­ a­ „Krikor­ éne-ke”­ kifejezést­ adják.­Minden­ versszak­ is-métléssel­ végződik,­ az­utolsó­ az­ elhunytak­ ir-galmasságra méltatása. Ősi­ homiliákból­ vett­sorokkal­végződnek.

Imadalai (kb.­ 2­ tu-cat)­ tartalmilag­ hozzá-juk­ kötődnek.­ Hagyo-mányos­ fordulatokon­túl­egy­részük­a­10.­szá-zad­társadalmi­életének­változásait­ tükrözi,­ de­az­ember­belső­világát,­gondolkodását­ és­ éle-tét­még­nem­ábrázolják­olyan­mélységben,­mint­ a­Bánat­könyvé-nek­ természetfölötti­ erejű­magaslatai.­Az­örmény­imadalokban­a­szokásos­szépség-ideált­az­Istenanya­testesítette­meg.­Legra-gyogóbb­kifejezése­ennek­a­Vártávár­dala,­Szent­ Gegely­ egyik­ legjobb­ költeménye.­Krisztus­ színeváltozását­ itt­ rózsák­ és­ lili-omok­színpompás­virágaival­illusztrálja.­Mértéktelenül­gazdag­tudása­és­feddhe-

tetlen­életmódja­jóvoltából­nagy­hírnévre­

tett­ szert.­ Sok­ hagyomány­ fűződik­ hoz-zá,­ egy­ részük­ szóban­ vagy­ írásban­ma-radt­ránk.Több­ költeményét­ is­ az­ Istenanyá-

nak­ szenteli.­A­ születés­ dalában­ ruháza-ta­ teljes­ szépségében­ábrázolja.­Az­addi-gi­ sárágánok­ a­ „legdicséretesebb­ és­ leg-dicsőségesebb”­ jelzőkkel­ illetik,­ Szent­Gegelynél­bukkan­föl­ilyen­formában­elő-ször.­­Színpompás­művében,­A­föltámadás­dalában­önmagát­mint­az­Ararát­lejtőin­le-szálló­szekér­kocsisát­ábrázolja.A­ Nareg­ az­ örmény­ kultúra­ gyöngy-

szeme.­ Csodálatos­módon­ kimentették­ a­szeldzsuk­ invázió­ kö-zelgő­poklából.­Benne­a­ vaszburágáni­ mester­körképet­rajzol­a­világ­fő­bajáról,­hogy­ Isten-től­elszakadtak­az­em-berek­ és­ megpróbálja­visszavezetni­ őket.­ A­megtérő­vagy­bűnbánó­templomi­ látogatását­követi­az­örmény­Iste-ni­ Liturgia­ útmutatása­szerint­a­templom­elő-csarnokába­ való­ belé-péstől­kezdve.­„Mi­vok­herrahajic...”­ „Sen-ki­se­közeledjék­az­ is-

teni­ misztériumhoz­ a­katekumenek­(új­megté-

rők),­kételkedők­vagy­bűneik­miatt­elég-tételt­végzők­közül.”­Ők­csak­idáig­juthat-tak­az­korai­keresztény­ időkben.­Ezt­kö-veti­a­belépés­a­szűkebb­értelemben­vett­templomba,­ hitvallás,­ kegyelem­ kéré-se­az­elnéző­ ítélethez,­ felkészülés­az­Ol-táriszentségre.­ Ennek­ során­ a­ szent­ köz-vetítőkhöz­fordul:­Istenszülő­Szűz Mária, angyalok,­ apostolok,­ szentek.­ Az­ utolsó­„felvonás”­ két­ speciális­ könyörgés:­ egy­

Zárug Katalin, az est rendezője

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

4

harang,­a­szentségek­szimbóluma­hív,­de­ez­egyben­az­ítéletnap­harsonája.­A­másik­egész­kis­tudományos­disszertáció­a­szent­olajhoz­ (mürron,­ krizma),­ melyet­ a­ ke-resztséghez, pappá szenteléshez, szente-lésekhez­és­a­halál­előtti­különleges­szer-tartáshoz­használnak.­A­Narek­a­felkelő­és­örök­ világosság­ eksztatikus­ pillanatával­zárul­ az­ igazság­napján,­ az­ örök­ élet­ ki-rályságában.­­-­Ez­a­keret.­Ezt­tölti­meg­a­szerző­más-más­bűnökkel,­bajokkal­küz-dő­embertípusok­magára­vállalt­helyzete-ivel,­nevükben­tesz­vallomást­és­Isten­elé­viszi­őket­könyörgéseivel.­„Teológia­ és­ szépirodalom,­ a­ keresz-

tény­ tanítás­ egyedülálló­ enciklopédiá-ja­ imádságos­ formában,­napi­használat-ra.­ Gyógyító­ italokká­ cseppfolyósított­Biblia,­ lírai­ imafüzér­ emberi­ szenvedé-sekre.”­ E­ szavakkal­ jellemzi­ az­ iroda-lomtörténet­ e­ páratlan­ alkotást.­A­ szer-ző­ nagy­ öntudattal­ vallja­ halhatatlansá-gát,­és­hogy­látta­Istent­(akit­Jézus­előtt­senki­ se­ látott)­ és­ hogy­ nemcsak­ korá-nak,­ hanem­ az­ eljövendő­ nemzeteknek­szólnak­sorai.­­­

Rejtély,­ hogy­ 300­ év­ alatt­ miért­ nem­fordították­magyarra­a­mechitaristák?­Ta-lán­mert­az­asszimilációtól­féltek.­Mányó­Gergely­ mechitarista­ főapát­ többször­idézte­ Boldog Mechitár­ sorait:­ Vedd­ el­egy nemzet nyelvét és meghal az a nem-zet.­S­a­80-as­években­valóban­„Magyarrá­lett­keleti­népek”­címmel­jelent­meg­egy­különben­kiváló­könyv,­addigra­odáig­ju-tottunk,­hogy­ebben­már­meg­sem­említik­az­örményeket,­a­törökök­viszont­mint­ha-zai­nemzetiség­(!)­vannak­benne.Szent­ Gergely­ magyarra­ fordításában­

úttörő­munkát­végeztek­Weöres Sándor és Zsigmond Benedek Schütz­professzor­úr-ral­ együtt,­ szemelvényeik­ és­ méltatásuk­után­azonban­nagy­csönd­következett.Narekacit­ mindkét­ örmény­ egyházban­

szentként­tisztelik.­Ráadásul­a­naregi­ko-lostor,­ ahol­ életét­ leélte,­ állítólag­ katoli-kus­volt­(internet).­A­katolikus­valláson­belül­a­latinon­kí-

vül­ma­ is­ több­szertartás­ (rítus)­van,­kü-lönböző­nyelveken,­de­az­örmény­katoli-kus­rítus­nyelve­az­örmény­maradt.­­­

Ferenc pápa­Naregi­Szent­Gergelyt­az­örmények közül el-sőként­ nyilvánította­egyetemes­egyházdok-torrá­a­római­katolikus­egyházban.­­

E g y h á z t a n í t ó k vagy­ egyházdoktorok­(doctores­ Ecclesiae)­megtisztelő­ címet­ az­Egyház olyan egyhá-zi­ íróknak­ ajándékoz,­akik­ teológiai­ vagy­hittani­ kérdésekben­ a­kereszténységen­ belül­jelentős­új­ tanítást­ fo-galmaztak meg, meg-újítva­ az­ Egyházat.­

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

5

„Életművükkel­a­tudomány­vagy­a­szere-tet­égboltján­új­csillagnak­számítanak­az­egyháztörténetben.”­Ez­ az­ igazhitű,­ sze-mélyes­ szent­ életű,­ tudományos­ teljesít-mény hivatalos­elismerése.­A pápa, vagy valamelyik­ egyetemes­ zsinat­ nyilvánít-ja­ ki.­Nem­ „szuperszentekről”,­ hanem­ a­szentek­szűk­csoportjától.­A­bizánci­litur-gikus­ könyvekben,­ de­ a­ szír-malabár­ és­káld­katolikus­egyházban­is­ismert foga-lom,­előbbieknél­35­szentet­foglal­magá-ban,­közülük­17-en a nagy egyházszaka-dás­előtt­éltek,­őket­tehát­mind­nyugaton,­mind­ keleten­ tisztelik.­ Ezért­ vált­ Szent Gergely­is­egyetemes­egyházdoktorrá.­De­ismeretes­a­szír-malabár­és­káld­katolikus­egyházban­is.­Az­örmény­egyházban­közismert­szen-

teken­ kívül­ egyházdoktor­ a­ számos­ ör-mény szent közül Meszrob Masdoc, Jeghise­ vartabed,­ Movszesz Chorenaci, Filozófus Szent Dávid, Kegyelemtel-jes Nerszesz (Snoháli), és Lambroni Nerszesz­is.­A­latin­egyházban­nincs­külön­ünnepük,­

az­örmény­katolikusoknál­pedig­eddig­ is­volt.

Narekaci érdemei Fölismerte,­hogy­a­bűn­képtelenné­teszi­az­embert­az­Istennel­való­párbeszédre­az­Ige­megtestesüléséről­való­elmélkedés­nélkül.­A­Szentháromság­titkának­mély­dogma-

tikus­visszatükrözése.­Védelmezi­a­szentségeket,­mint­az­iste-

ni­kegyelem­hatásos­eszközeit.­Szűz­Máriához,­mint­Isten­és­ember­kö-

zötti­különleges­közvetítőhöz­fohászkodik.Az­isteni­irgalmasság­tanításának­előfu-

tára,­melynek­ tiszteletét­ a­ 20.­ században­Szent Fausztina fejlesztette magas fokra (nagypénteken­kezdődő­imakilenced).Könyve­ által­ a­ gyógyító­ szentek­ közé­

kell­sorolnunk­(erre­visszatérünk).­

Milyen­új­tanítást­fogalmazott­meg?Ferenc­pápa­2016-os­örményországi­be-

szédében­mondta:­

A „béke tanítója” A­szerző­sorait­idézve:Emlékezz,­Uram­nagyságodra,­ha­meg-

vetendő­lényemre­tekinteszÉs­amikor­kérlek,­hogy­tégy­jót­gyűlö-

lőimmel,Mutasd­meg­nagylelkűségedet­kimond-

hatatlan­csodatetteid­általÉrtük,­akik­ismét­a­tieid.Ne­öld­meg­azokat,­akik­megsebesítet-

tek­engem,­hanem­változtasd­meg­őket,Haszontalan­ földi­ erkölcsük­ gyökere-

it­kitépve­És­ erényeket­ gyökereztetve­ meg­ ben-

nük­és­bennem,Különösen­mert­Te­vagy­a­világosság­és­

remény,Én­pedig­sötétség­és­ostobaság,Te­vagy­az­igazi­jó,­Dicsőséges,Én­pedig­egészen­gonosz­és­tehetetlen.Te­vagy­a­föld­és­menny­Ura,Én­pedig­még­lélegzetemet­vagy­lelke-

met­sem­tudom­kormányozni.

Zsigmond Benedek armenológus

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

6

A­béke­és­a­megbocsátás­hirdetése­a­ke-reszténység­forradalmi­eszméje­volt,­Ba-bilóniától­ a­ perzsa­ birodalomig,­ Görög-országtól­Rómáig­csak­a­hódítás­volt­na-pirenden,­az­elnyomott­népeknél­pedig­a­megtorlás.­A­zsidóknál­ is­a­„szemet­sze-mért”­ irányelve­ uralkodott.­ De­ rendsze-rint­így­maradt­ez­később­is­a­politikában.A­ Szentírás­ viszont­ azt­ mondja­

(óörmény­bibliafordítás):­Mi­tadik,­zi­mi­tadicik!­Ne­ítélj,­hogy­ne­ítéltessél.­A­Mi-atyánk­ szerint:­ bocsásd­ meg­ vétkeinket,­miképpen­ mi­ is­ megbocsátunk­ ­ az­ elle-nünk­vétkezőknek.

A 84. könyörgésből Kifürkészhetetlen­ Magasságbeli,­ félel-

metes hatalom,Teremtmények­Ura,­mennyei­Király,Angyalok­alkotója,­aki­megformáltad­a­

lelkeket és tüzes lényeket alkottál,Lelkek­ jóságos­ vezére,­ oltalmazó­ jobb­

kéz,Megfáradottak­békessége, a­világosság­

látomása,Tündöklő­üdvösség,­a­boldogság­útja,Az­élet­oka,­értelem­forrása,Gonoszságtól­ megtisztító­megváltás,­ a­

békesség­hírének­nyugalma,Erő­bástyája,­oltalom­védőgátja,A­ nagy­ áldás­ lángból­ font­ kerítése,­

engesztelékenység határa,A­siralmaknak­és­vallomásoknak­ezzel­

a könyvével kérem,Az­emberi­fajból­való­ellenségeinkről­is­

jóságosan emlékezz meg, Terjeszd­ ki­ rájuk­ is­ a­megbocsátást­ és­

irgalmat.Ne­haragudj­ rájuk,­Uram,­ irántuk­való­

szereteted­miatt­és­értem,­mintha­a­szen-teket gyalázták volna,Hanem­mivel­a­gonoszokat­vádolták­és­

jogosan­megvetették,­bocsásd­meg­vétke-iket!

És­amikor­együtt­megjelenünk­előtted,­igazságos­Bíró,­minden­ajándék­forrása,­A­ súlyos­ károk,­ melyet­ néhányan­ ne-

kem­okoztak,­valójában­csekélyek,­s­vád-jaik­jogosak,Míg­az­enyémek,­mint­a­fogadalomsze-

gés­példái,­számtalanok­és­súlyosak.

„Azonosulni akart minden idő és hely gyengéivel és bűnöseivel is,

hogy­mindenkiért­közbenjárjon­„az­egész­világ­ imádságfelajánlójává”­ tette­ magát.­Ez­az­ő­egyetemes­szolidaritása­az­embe-riséggel,­nagy­keresztény­békeüzenet,­ha-tározott­kiáltás,­amely­irgalomért­esedezik­mindenki­számára.­Az­örmények,­akik­sok­országban­ vannak­ jelen,­ és­ akiket­ szeret-nék­ innen­ testvérileg­megölelni,­ legyenek­ennek a közösségre szomjazásnak a hírnö-kei,­ a­ „béke­ követei.”­Az­ egész­ világnak­szüksége­van­erre­a­hirdető­tevékenysége-tekre, szüksége van jelenlétetekre, szüksé-ge­van­legtisztább­tanúságtételetekre.”­Csak­egy­megjegyzés:A­ hazát­ azonban­meg­ kell­ védeni!­Ha­

Kapisztrán Szent János­ nem­ vitte­ vol-na­a­török­elleni­csatában­a­szent­keresz-tet és Hunyady János nincs­ ott,­ma Má-tyás­ király­ országára­ nem­ emlékezhet-nénk. Szent Vártán és­ vértanútársai­ sem­tehettek­mást­az­ávárájri­mezőn­a­keresz-ténység­ és­ pogányság­ első­ nagy­ csatájá-ban!­Bizánc­és­a­Balkán­elfoglalása­után­láttuk a folytatást.

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

7

A­Magyar Krónika­című­lap­interjút­ké-szített Kásler Miklós­professzorral,­az­Or-szágos­ Onkológiai­ Intézet­ főigazgatójá-val,­ az­ EMMI­ miniszteri­ várományosá-val.­A­ szakember­ a­ beszélgetés­ elején­ el-mondta,­azért­is­vágott­bele­ilyen­nagy­in-tenzitással­Árpád-házi III. Béla és felesége, Chatillon Anna lelete-inek­ archeogenetikai­kutatásába,­ mivel­ hi-ányérzet­gyötörte­ami-att, hogy a magyarok nem­zarándokolhatnak­el­úgy­királyaik­sírjai-hoz,­mint­ az­ angolok,­a spanyolok, az osztrá-kok és a lengyelek.A­ kutatáshoz­ szük-

séges­ megfelelő,­ ép­sírokat­ azonban­ nem­könnyű­ találni­Magyarországon,­ hiszen­ a­törökök,­majd­ a­ császári­ zsoldos­ seregek­feldúlták,­összedobálták­a­magyar­uralko-dók­ temetkezési­ helyszíneit,­ a­ koporsók-ban­ található­ leleteket­ pedig­ összekever-ték.­Kásler­ugyanakkor­megemlítette,­nem­politikai­célzatú­fosztogatásokról­van­szó,­ezek­csupán­„egyszerű”­sírrablások­és­hul-lagyalázások­voltak.­Tehát­míg­ a­ legtöbb­emlékhelyet tönkretették a történelem fo-lyamán,­addig­III.­Béla­és­felesége­sértet-len­maradt.­Miért?­Mert­azokat­nagy­való-színűséggel­nem­találták­meg­a­rablók,­hi-szen­a­koporsókat­a­székesfehérvári­bazili-ka­padlószintje­alatt­„rejtették­el”.

„1848 decemberében találták meg egyszerű emberek a sírokat, akik rögtön

Honnan is származnak a magyarok?Nagy port kavart az év elején a hír, miszerint az Országos Onkológiai Intézet vezet-te nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan nem finnugor eredetűek, hanem eurázsiaiak.

értesítették is a régészeket, ezért már az első vizsgálatok is szakszerűek voltak. Az előrenyomuló osztrák seregek miatt gyor-san Pestre szállították a leleteket, hol itt, hol ott rejtették a koporsókat, végül a Má-tyás-templom oldalkápolnájában helyez-ték örök nyugalomra III. Bélát és a ki-

rálynét. Azóta csak mi bolygattuk meg a királyi párt, egyetlen alkalommal”­ –­ me-sélte­a­királyi­pár­ko-porsóinak­ kalandos­történetét­az­Országos­Onkológiai­Intézet­fő-igazgatója.Arra­ a­ kérdésre,­

hogy­mi­ adott­ igazán­nagy­ súlyt­ az­ intézet­által végzett mosta-

ni­ kutatásnak,­ a­ professzor­ azt­ válaszol-ta:­„Egyértelműen kiderült, hogy az Árpá-dok az R1a genetikai haplocsoportba tar-toztak. Azt pedig már tudtuk, hogy a finn-ugor nyelvű népek az N1bc-be. […] Tény, hogy az Árpádok és a magyarok többsé-ge az R1a haplocsoport népei közül szár-mazik. A finnugoristák is kénytelenek vol-tak finomítani, ma már nem közös eredet-ről, csupán a finnugor népekkel való nyel-vi rokonságunkról beszélünk”.A­ kutatás­ ugyanakkor­ egy­ másik,­

„fontos­ kérdésre”­ is­ választ­ adott:­ az­archeogenetikai­ vizsgálat­ ugyanis­ kimu-tatta,­hogy­nem­csak­a­barátság­köti­ösz-sze a magyar és a lengyel népet. „A mai magyar lakosságban 30 százalékos az

Kásler Miklós professzor

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

8

R1a előfordulási aránya, a lengyeleknél ez még magasabb. Tehát nem barátok, ha-nem testvérek vagyunk”­ –­ fogalmazott­ a­professzor.A­vizsgálat­részleteiről­Kásler­elmond-

ta:­egyházi­előírásoknak­megfelelően­nyi-tották­ fel­ III.­ Béla­ sírját.­ Jegyzőkönyvet­írtak,­ és­ amikor­ visszazártak­ mindent,­az­ egyházi­ szertartásrendnek­ megfelelő-en­újra­felszentelték­a­sírt.­A­koporsóból­körülbelül­ egy­ négy-öt­ milliméter­ széles,­két-három­ centimé-ter­ hosszú­mintát­ vet-tek. „Szándékosan úgy jártunk el, hogy ha szemből nézi az ember a csontvázat, akkor nem látja a mintavétel helyét. Magát a min-tát négy azonos rész-re osztottuk, az inté-zet két genetikai mun-kacsoportja is részt vett a kutatásban, de küldtünk mintát a Göttingeni Egyetem intézetének is, a negye-dik darabon pedig kormeghatározó vizs-gálatot végeztünk”­–­magyarázta­az­onko-lógiai­ intézet­ vezetője.­Később,­ kérdésre­válaszolva­elmondta,­egyáltalán­nem­volt­idegen­terep­a­történelmi­szerep­az­onko-lógiával­ foglalkozó­genetikusoknak.­Sőt,­állítólag­más­ próbavizsgálatok­ folyamán­rátaláltak­ III.­ Béla­ apjának,­ II.­ Bélának,­illetve­nagyapjának,­Vak Bélának­marad-ványaira­is.Az­ eredmények­ publikálása­ után­ fel-

merült,­hogy­nem­III.­Béla,­hanem­Köny-ves Kálmán­ csontjait­ vizsgálták.­ Kásler­Miklós­ ezt­ azonban­ cáfolta.­ Mint­ fo-galmazott: „Korabeli leírások szerint

Könyves Kálmánnál súlyos középfülgyul-ladás alakult ki, ennek pedig a koponya-csontokon elváltozásokat kellett okoznia. Ilyeneket azonban nem mutatott ki a CT-vizsgálat”.Hogy­melyik­mederbe­ terelődik­ a­ma-

gyarok­ eredetének­ kutatása,­ az­ komoly­kérdés.­ Ám­ a­ mostani­ kutatásban­ még­több­potenciál­van.­„Az, hogy tudjuk, kik voltak, honnan származtak az uralkodó-

ink, nemzeti identi-tásunk része. Ezt az identitást erősítette meg először is a ku-tatás. Az Árpád-házi-ak elképesztő szelle-mi és fizikai adottsá-gokkal rendelkeztek, képesek voltak létre-hozni a Német-Római Császárság, a Bizán-ci Birodalom és a Ki-jevi Rusz között egy, az egész Kárpát-meden-cére kiterjedő biro-dalmat. Abban a kor-ban archiregnumnak nevezték Európában

a magyar királyságot, ami azt jelentette, hogy nagyon ősi, nemes, a világ működé-si rendjét értő és ismerő birodalomnak te-kintették, amely felett egyedülálló módon nem közönséges, koronás fejedelmek, ha-nem apostoli királyok uralkodtak. Erről tanúskodnak krónikáink is, amelyek meg-lepően egységesek egészen az Anjouk ko-ráig. Szokás lett ezeket a krónikákat me-sének tekinteni. No de valóban igaz len-ne, hogy a hazai krónikások csupán me-séket költöttek volna, a nyugatiak viszont a színtiszta valóságot írták meg műveik-ben?! Hogyan lenne ez lehetséges, kü-lönösen akkor, amikor minden krónikás

Dr. Entz Géza művészettörténész, III. Béla király feleségének koronáját vizsgálja 1967. Fotó: MTI Fotóbank

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

9

ugyanannak az egyháznak a papja volt? Ráadásul a magyar krónikák leírásait na-gyon sok vonatkozásban igazolta már a régészet. A genetikával nem lehet vitat-kozni, amit ez a diszciplína nyújtani ké-pes, az nem érzelmi kérdés. Össze kelle-ne rakni végre a magyarok eredetével, ős-történetével kapcsolatos eredményeket, és kialakítani egy egységes, hiteles képet” –­mondta­Kásler­Miklós.A­ professzor­ az­ interjúban­ elmond-

ta,­folytatják­a­kutatásokat,­s­további­Ár-pád-házi­uralkodókat­fognak­azonosítani.­„Nem vagyok történész, egyszerűen csak sokat olvastam a magyarok históriájáról,

ennyi az egész. De a korábbinál erőteljes-ebbé akarjuk tenni a történelmi kutatások genetikai vonalát. Mert perdöntő eredmé-nyek születhetnek ezen a téren, olyanok, amelyekre komplex, széles vágányú, in-terdiszciplináris kutatások épülhetnek to-vább”­–­fogalmazott­az­Országos­Onkoló-giai­Intézet­igazgatója.

(Az eredeti riportot Sinkovics Ferenc új-ságíró tollából „Vallottak a királyi gének” címmel jelentette meg a Magyar Krónika májusi száma. A jelen cikk Nagy Gábor tollából május 14-én a 888.hu/article fe-lületéről lett másolva)

–­Régóta­vonzódom­mindenhez,­ami­régi,­hiszen­ a­ régi­ tárgyak­ mögött­ érzem­ az­egykori­ embereket.­ Ezért­ nem­ hagytam­veszendőbe­ men-ni­ azokat­ a­ mind-szenti,­ gyógyítás-sal kapcsolatos eszközöket és tár-gyakat, amelyek-re munkám során bukkantam,­ sok-szor a véletlen-nek­köszönhetően.­Volt,­ hogy­ kihív-tak­ egy­ beteghez­az­ egyik­ tanyára,­akinek­meg­kellett­

Korom AndrásÁvéd doktor gyűjteménye

Mindszent - Valószínűleg az ország legnagyobb, magánkézben lévő orvostörténe-ti gyűjteményét őrzi Ávéd János mindszenti háziorvos. A közel ezer darabból álló kollekcióban számos érdekesség mellett még 1913-ban készült lázmérő is található.

mérni­ a­ lázát,­ s­ a­ család­ olyan­ lázmérőt­vett­elő­a­ tokból,­amelyet­még­1913-ban­gyártottak.­ Ez­ gyűjteményem­ egyik­ leg-

érdekesebb­ darab-ja­ –­mesélte­Ávéd­János,­aki­1982­óta­háziorvos­ Mind-szenten.­ Kollekci-óját­ az­ 1947-ben­a településre köl-tözött­ édesapja,­néhai­ Ávéd Lász-ló­ doktor­ alapoz-ta­ meg.­ Fia­ nem-csak körzetét vette át,­ hanem­ gyűjte-ményét­is,­amelyet­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

10

azóta­ gyarapított.­A­ kollekció­ egy­ része­ma­a­helytörténeti­múzeumban­látható.­–­Korabeli­fogorvosi­széket,­régi­lázmé-

rőket,­ különféle­ fogókat­ és­ csipeszeket,­gyógyszeres­ dobozokat­ és­ üvegeket,­ köt-szeres­ dobozokat,­ fecskendőket,­ varrófel-szereléseket­és­számos,­a­helyi­orvoslással­és­gyógyítással­kapcsolatos­dokumentumot­őrzök.­Ez­utóbbi­közt­van­1905-ből­ szár-mazó­ himlőjárvány-jelentés,­ de­ 1927-ből­származó,­még­kézzel­írt­recept­is,­amit­an-nak­idején­nem­váltottak­ki.­Ezt­egy­olyan­betegtől­kaptam,­akiről­kiderült,­hogy­na-gyon­ régi­ leleteit­ is­ megőrizte­ –­ mondta­a­ gyűjtő..Ávéd­ János­ kollekciójának­ híre­ment­az­orvosok­között,­ennek­köszönheti,­hogy­a­kiszombori­Majoros Ferenc­házior-vos­hagyatékát­a­családja­neki­ajándékoz-ta,­ ez­ ma­ a­ helytörténeti­ gyűjteményben­

látható.­ Idős­kollégája­visszaemlékezései-ről­hangfelvétel­is­készült,­ennek­másolatát­szintén­neki­ajándékozták.–­ Megőriztem­ édesapám­ bélyegzőjét,­

bélyegzőpárnáját­ is,­ talán­ ezek­ állnak­ a­legközelebb­a­szívemhez.­A­négy­éve­vég-zett,­a­szegedi­gyermekklinikán­gyógyító­unokaöcsém,­Pásztor­Pál­kapta­meg­édes-apám­orvosi­táskájából­a­régi­lázmérőt.

Életrajzi lexikonÁvéd­ János­ háziorvos­ összeállította­ a­mindszenti­ házi-­ és­ állatorvosokat,­ vala-mint­gyógyszerészeket­számba­vevő,­CD-ROM­mellékletet­tartalmazó­könyvet.­Eb-ben­százhúsz­orvos­és­gyógyszerész­neve,­életrajza­és­fotója­szerepel,­akik­a­telepü-léshez­kötődnek.

(Délvilág napilap 2011.08.08.)

–­35­év­munkája­áll­az­elismerés­mögött­ –­ fo-galmazott­ Ávéd­ Já-nos­mindszenti­ házior-vos,­ miután­ Budapes-ten­átvette­Az­év­praxi-sa­ a­ Kárpát-medencé-ben­díjat­Szentes Tamás helyettes­ államtitkár-tól­ kedden.­ A­ házior-vos­90­ezer­szavazatból­25­ ezer­ 400-at­ kapott,­a­ második­ helyezett,­

Máté GergelyÁvéd Jánosé Az év praxisa díj - megerősítésnek

tartja az elismerést a mindszenti háziorvos

Mindszent - 25 ezer szavazatot kapott a mindszenti Ávéd János háziorvos, Az év pra-xisa a Kárpát-medencében díj idei nyertese. Az elismerést kedden vehette át, de ál-lítja, a betegek visszajelzése nap mint nap könnyebbé teszi a munkáját.

csongrádi­Gali Ida ke-vesebb­ mint­ ötszáz­szavazattal­maradt­el.­–­ A­ háziorvoslás­

nemcsak­ egy­ hivatás,­hanem egy életforma. Az­orvos­a­nap­minden­percében­ készségesen­áll­ a­ betegek­ rendelke-zésére.­Az­ember­próbál­megfelelni­ a­magas­ el-várásoknak.­ Édesapám­tette magasra a mércét.

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

11

– Nézegettem a rendelő előtt várakozva a régi fényképeket a falon, de nem talál-koztam az édesapja, dr. Ávéd László port-réjával.

1947-től­volt­abban­a­praxisban,­melyet­én­1982-ben­vettem­át­tőle.­Azóta­próbálom­a­gyógyító­munkámat­a­legnagyobb­alázattal­végezni­–­mesélte­a­háziorvos.–­Édesapám­35­évvel­ezelőtt­azzal­en-

gedett­ útra,­ hogy­ soha­ ne­ felejtsem­ el,­hogy­ a­ család­ aggódva­ bízza­ ránk­ bete-gét,­ és­ reménykedik­ a­ gyógyulásban,­mi­vagyunk­ a­ betegekért,­ és­ nem­ a­ betegek­miértünk.­Ezeket­tartom­szem­előtt­hiva-tásom­ gyakorlása­ során­ asszisztenciám-mal­együtt­–­fejtette­ki­a­háziorvos.­–­Egy­háziorvosnak­nap­mint­nap­megvannak­az­apró­örömei,­ezekből­erőt­merítve­végzi­a­munkáját­–­mondta.­–­Ez­a­díj­egyben­megerősítés­is,­hogy­ezt­

kell­tennem,­tennünk.­Egy­háziorvos­az­év­365­napján­és­a­nap­24­órájában­is­orvos,­és­ akkor­ is,­ amikor­ egy­kiló­kenyérért­ áll­

a­sorban,­és­a­betegekkel­a­sorban­állás­so-rán­az­éppen­aktuális­problémáit­is­hajlan-dó­megbeszélni­–­magyarázta­Ávéd­János.–­Az­ünneplés­már­hamarabb­elkezdő-

dött.­Már­azt­óriási­dolognak­tartom,­hogy­az­első­tízbe­bejutottam,­ez­korábban­de-rült­ki­–­mondta­a­háziorvos,­aki­családjá-val­és­egy­kisbusznyi­mindszenti­kísérő-vel­utazott­a­fővárosba.Ávéd­ Jánost­ ajánlói­ jó­ diagnosztának,­

nagy­ tudású,­ lelkiismeretes­orvosnak­ne-vezték.­ Megemlítették­ azt­ is,­ hogy­ őrzi­székely­gyökereit,­ápolja­a­hagyományo-kat.­A­gyógyítás­mellett­oktat­az­egyete-men,­előadásokat­tart­a­lakosságnak,­gon-dozza­az­orvostörténeti­emlékeket,­össze-tartja­a­Mindszentről­származó­orvosokat,­fogorvosokat, gyógyszerészeket.

(Délmagyarország 2017.09.06. 10:17)

Tóth AndrásDr. Ávéd János: különleges és egyben

felelősségteljes életforma a háziorvosi hivatásRitkaságszámba menő, izgalmas orvostörténeti gyűjteményt gondoz, büszkén mu-tatja veterán autóit Mindszent megbecsült háziorvosa, akinek az édesapja is ebben a városban dolgozott mint a családok orvosa. Különleges történet.

Azoknak­a­háziorvosoknak­a­fényképe­került­ ki­ a­ falra,­ akik­ hosszabb­ időt­ töl-töttek­a­városban.­Most­fog­megjelenni­a­harmadik­ kiadása­ a­mindszenti­ orvosok,­

Az­év­praxisa­a­Kárpát-medencében­pályázaton­határon­innen­és­határon­túl­10-10­háziorvos­került­be­a­zsűri­véleménye­alapján­abba­a­döntőbe,­ahol­bárki­hozzásegít-hette­szavazataival­saját­háziorvosát­és­praxisát­vagy­a­számára­szimpatikus­házior-vost­és­praxisát­a­győzelemhez.Lelkesen­és­kitartóan­összefogott­Mindszent­városa,­így­a­kezdeti­4.­helyezés­után­

rövid­időn­belül­dr.­Ávéd­János­hol­a­második,­hol­pedig­az­első­helyen­állt­a­pályá-zatban,­végül­az­ő­praxisa­került­a­dobogó­legfelső­fokára.

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

12

gyógyszerészek és állatorvosok életrajza-iból­ szerkesztett­ kötetnek.­A­ korábbi­ ki-adások­ megtalálhatóak­ az­ orvostörténeti­gyűjteményben­is,­amelyet­én­gondozok. Édesapám­fényképe­itt­ található­a­rende-lőm­ falán,­ itt­ van­ az­ asztalommal­ szem-ben,­hogy­mindig­lássam,­így­most­is­se-gít­és­figyeli­hogyan­dolgozom.

– Sok mindent köszönhet az édesapjá-nak. Mesélne róla?1920-ban­ született­ Gyergyóalfaluban,­ a­

Gyergyói-medencében,­ Erdélyben.­ Egye-düli­gyermek­volt,­Kolozsváron­járt­az­or-vosi­egyetemre,­majd­1944-ben­végzett,­há-borús­körülmények­között.­Mesélte,­hogy­a­ légópincében­avatták­orvossá.­Az­egyik­asztalnál­megkapta­ a­ diplomáját,­ a­másik­asztalnál­ pedig­ a­ sasos­ behívó­ parancsot.­Ami­azt­ jelentette,­hogy­ teljesen­kiképzés­nélkül­24­órán­belül­a­ fronton­kellett­ len-ni.­Amerikai­ fogságba­esett,­ a­háború­vé-geztével­azonban­nem­tért­haza­Romániá-ba,­hanem­a­rokonokhoz­költözött­Csong-rádra,­ hogy­ a­ szentesi­ kórházba­ letöltse­ a­hiányzó­gyakorlati­idejét.­Több­mindszen-ti­betege­volt,­és­az­egyik­bácsi­meghívta­a­kisvárosba,­így­ott­lett­háziorvos­1947-ben.­Én­1983-ban­vettem­át­tőle­a­praxisát.

– Itt nőtt fel a háziorvosi praxisban?Soha­ nem­ volt­ elvárás,­ hogy­ az­ ő­ hi-

vatását­ folytassam,­ saját,­ tudatos­ döntés­volt,­hogy­az­orvosi­pályát­választottam.­Mondhatni,­ ebben­ nőttünk­ fel­ két­ nővé-remmel­ együtt.­Mária­ Budapesten­ él,­ és­mérnöktanár­lett,­Kata­pedig­az­orvosi­hi-vatást­ választotta,­ fül-orr-gégész,­ szin-tén­a­fővárosban.­Édesanyánk­tanár­volt,­a­mai­ napig­ emlegetik­ a­ nevét,­ követke-zetességét.Mindketten­vadásztunk,­hatalmas­szen-

vedéllyel,­ apám­ félelmetes­ érzékkel­mű-velte­ azt­ is.­ Egy­ másfajta­ szféra,­ ami-kor­várakozik­az­ember­a­lesen.­Az­egyik­

ilyen­alkalomkor­mondtam­el­neki,­hogy­háziorvos­szeretnék­lenni.Az­ emberekkel­ való­ kommunikáció,­ a­

mindennapos­ kapcsolat­ miatt­ választot-tam ezt a területet, naponta láttam, tapasz-taltam,­hogyan­dolgozik­édesapám.­Mi­há-ziorvosok,­helyzeti­előnyünk­miatt­is­sok-kal­többet­látunk,­tapasztalunk,­mint­a­kór-házban­ dolgozó­ kollégák.­ Együtt­ élünk­ a­betegeinkkel­egy­kis­ településen.­Nagyon­jól­ismerjük­a­betegek­makro-­és­mikrokör-nyezetét,­hol,­milyen­körülmények­között­élnek,­milyen­a­viszonyuk­a­családjukkal,­az­itt­dolgozó­kollégákkal,­ismerjük­a­min-dennapos­ problémáikat.­Kicsit­ be­ is­ húz-nak­bennünket­a­családjukba.

– Ezért is kifejezőbb a családorvos el-nevezés?Felelősség,­bizalmi­kérdés,­ami­a­szép-

sége­és­egyben­a­nehézsége­is­ennek­a­hi-vatásnak,­ami­életforma.­Nem­napi­nyolc­órában­dolgozunk,­hanem­az­év­365­nap-ján,­ 24­ órában,­mert­ a­ beteg­ a­ legfonto-sabb,­és­a­célom,­hogy­a­legjobb­tudásom­szerint­ ellássam­őt,­vele­együttműködve,­közösen­dönteni­a­szükséges­terápiáról.Jelenleg­ 2270­ betegem­ van.­ Soha­ nem­

hagyjuk­abba­a­rendelést­a­kiírt­időpontig,­ma­délig­rendeltünk­volna,­de­még­fél­egy-kor­is­volt­két­páciensem,­és­ön­is­várt­ránk.

– Miként élték meg Az év praxisa a Kár-pát-medencében pályázat szavazását, eredményét?Még­most­is­kiráz­a­hideg,­ha­belegon-

dolok,­ miként­ értesültem­ az­ egészről.­Nem­ tudtam­ arról,­ hogy­ jelöltek­ a­ bete-gek,­ egy­ telefonhívás­ tudatosította­ ben-nem,­ mibe­ csöppentünk:­ bekerültünk­ a­350­ praxis­ közül­ az­ első­ tízbe.­Megnéz-tem­az­ajánlásokat,­a­betegek­ történeteit.­A­szép­írásokat­meghatódva­olvastam.­Jó­volt­ismét­végigélni­azokat.­Mindegyikre­emlékeztem,­a­régebbikre­is.

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

13

Az ember nem gondolja azt a gyógyí-tás közben, hogy ez majd milyen nyo-mott hagy a másikban.Amikor­ megtudtam,­ hogy­ több­ mint­

25­ezer­szavazatnál­járunk,­kiszámoltam,­mekkora­erőfeszítés­kellett­ehhez:­percen-ként­két­szavazatot­kellett­leadni­a­tizen-két nap alatt, hogy elérjük ezt a számot. Meglepődtem,­ hogy­ folyamatosan,­ kitar-tóan szavaznak rám.Egy­idő­után­már­nem­foglalkoztam­az-

zal,­ hol­ állunk,­ az­ első­ vagy­ a­ második­helyre­kerültünk,­hiszen­nem­ez­a­lényeges,­máskülönben­nem­szerettem­volna­megél-ni­azt,­hogy­egy­másik­kolléga­ellen­szól-jon­a­szavazás,­verseny­legyen.­Akik­az­első­tíz helyen szerepelnek, nem véletlenül van-nak­ott,­eleve­kitüntetett­helyzetbe­kerültek.Ahogyan­ édesapám­ mondta­ mindig,­

egyedül­ vagyunk­ itt­ a­ lövészárokban,­vannak­ugyan­napi­visszajelzések,­kedves­szavak,­de­úgy­gondolom,­az­elmúlt­35­év­megerősítése­ez­az­elismerés,­amelyet­ez-úton­is­köszönök­kollégáimnak,­a­két­asz-szisztensemnek,­ Hevesi Józsefnének és Nagyné Tóth Szilviának,­valamint­betege-imnek,­ segítőimnek,­ ismerőseimnek,­ is-merőseim­ismerőseinek,­ így­ ismeretlenül­is­ immáron­ ismerőseimnek.­Családtagja-imnak,­drága­feleségemnek,­Titinek,­aki-vel­ 36­ éve,­ hogy­ itt­ élünk­Mindszenten.­Ő­gyógyszerészként­segíti­a­munkánkat.

– Részt vesz a graduális és posztgradu-ális képzésben, oktat, gyakorlatot vezet, rezidenseket fogad rendelőjében.

Jelenleg­két­kolléga­van­nálam,­akik­ha-marosan­háziorvosok­ lesznek. Dr. Kovács László Gábor­már­ letette­a­ licenc­vizsgát,­és­ hamarosan­ a­ szakorvosi­ vizsgán­ is­ túl­lesz. Dr.. Méhes Zoltán­jövő­tavasszal­megy­licenc­ vizsgára,­ vajdasági­ fiatalember.­ Ő­harmadéves­volt­az­egyetemen,­mikor­meg-hallgatva­az­egyik­előadásomat,­ami­a­szív-ügyemről,­a­sürgősségi­ellátásról,­az­ügye-letről­szólt,­elhatározta,­hogy­háziorvos­lesz.­Már­akkor­az­előadás­utáni­hetekben­felál-dozva­a­hétvégéit­ sokszor­eljött­Szegedről­Mindszentre,­lelkesen­járt­ki,­hogy­lássa,­ta-pasztalja,­ milyen­ egy­ háziorvosi­ központi­ügyelet,­lássa,­hogyan­él­egy­háziorvos­egy­ilyen­kisvárosban.­Nagyon­büszke­vagyok­a­rezidenseimre.­Precíz,­jól­motivált­házior-vosnak­való­kollégák,­emberek.

(Webbeteg)

Adódik­a­kérdés,­ki­követi­ a­pályán,­melyik­gyermekéből­ lett­ orvos,­ eset-leg­ háziorvos.­Dr. Ávéd János elme-sélte,­hogy­László­fia­szakorvosjelölt,­jelenleg­Szegeden­él­a­feleségével,­és­9­hónapos­kislányával,­Flórával.­Har-madik­évét­tölti­a­belgyógyászati­kli-nikán,­ követheti­ a­ pályán.­ János­ fia­informatikus­ mérnök,­ Budapesten­ él­a­feleségével,­elvégezve­a­zenei­kon-zervatórium­ jazz­ tanszakát,­ annak­mesterfokát­is,­zenével­foglalkozik.

Az egyik fia orvos lett

Humor… Humor… Humor…(Szeretettel és humorral kell élni az életet! A szeretet a megértéshez, a humor az elviseléséhez kell.)

Kedvetlenül,­láthatóan­rossz­hangulatban­megy­haza­este­a­férj.­Megvacsorázik,­iszik­egy­pohár­bort,­majd­bebújik­a­feleségéhez­az­ágyba,­és­elkezdi­simogatni.Drágám­–­súgja­az­asszony,­ma­nem­lehet…!Én­ezt­nem­értem­–­motyogta­a­férj­–­hát­ma­minden­nő­összeesküdött­ellenem??!!­

(Az Erdélyi Szemmel 2017/51 számából kölcsönkérve)

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

14

Némelyek­a­szemére­vetik­a­XIX.­század­első­ felében­ dolgozott­ nyelvészeinknek,­hogy­ elhanyagolták­ a­mondattant,­ holott­a­mai,­korszerű­nyelvészetnek­az­a­kulcs-területe.­Igazuk­is­van,­különösen,­ha­át-engedjük­nekik­a­„korszerű”­fogalmának­meghatározását.­ Ha­ nem,­ akkor­ is­ meg-nézhetjük magunkat.Föl­a­fejjel,­érdemes!Már­ csak­ azért­ is,­mert­ a­magyar­ szó-­

és­ mondattan­ két­ egytestvér,­ két­ dalia.­Vagy­miként­Arany­írta­vala:­„Vadat­űzni­feljövének/Hős­fiai­szép­Enéhnek:/Hunor­s­Magor,­két­dalia,/Két­egytestvér,­Ménrót­fia.”­Egy­vadat­űznek­és­hamarosan­test-vérpárt szeretnek.A­magyar­ szavak­ és­mondatok­ termé-

szete­szinte­tükörképei­egymásnak.Mindkettő­szabir,­vagy­mondjuk­inkább­

a­ szabir­ szab­ gyökét­ használva:­ szabad.­Szóalkotásunkat­ nem­ korlátozzák­ lelket-len­ nyelvtani­ nemek,­ s­ mondatszerkesz-tésünket­sem­nyűgözik­gépies­szabályok,­melyek­szerint­az­állítmánynak­csakis­ itt­a­helye,­a­ jelzőnek­meg­ott,­ az­alanynak­amott.­ A­ mondatrészek­ beosztásuk­ által­nem­kapnak­rangot,­hogy­én­előre,­a­töb-bi­meg­hátra,­hanem­a­gondolat,­egyedül­a­gondolat,­a­beszélő­szándéka,­a­monda-nivaló­dönti­ el,­ hogy­minek­hol­ a­helye.­A­részeket­úgy­helyezzük­el,­ahogy­mon-dandónk­kívánja.Helyesebben­a­szóló­ember­közölniva-

lója. Ez az állapot csak egy nagyon hosz-szadalmas,­ nyilván­ nem­ túlzás,­ ha­ azt­mondjuk,­ hogy­ több­ évezredes­ nyelvfej-lődés­eredménye­lehet.­Valószínűleg­leg-alább­ennyi,­ ha­nem­ több­ idő­kellett­ ah-hoz, hogy a részek megtalálják helyüket.

Czakó GáborSzavaink aranyágya

Mégpedig­ szabályok­ nem­ rögzítette,­ ter-mészetes­ helyüket!­Azt­ a­ helyet,­ amit­ a­nyelvtársak­mind­nyilvánvalónak­találták­már­kicsi­gyermekkoruktól­fogva.Tehát­a­mondat­ura­nem­holmi­szabály,­

hanem­a­gondolat,­a­szóló­ember­és­az­ő­mondandója­ Ez­ a­ mondatban­ magában­nyilvánul­ meg,­ éppen­ ezért­ a­ mondat­ is­eszerint­ alakul.­A­ hosszadalmas­ monda-toknak­több­alkatrészük­van:­alany,­tárgy,­határozó,­jelző,­s­persze­állítmány­is­akad­köztük,­ ám­ ezek­ sorrendje­ váltogatha-tó,­de­sosem­valamely­érdektelen,­éppen­ezért­ hideg­ nyelvtani­ elem­ vagy­ szabály­füttyszavára,­hanem­a­lényeg­szerint.Mi­a­lényeg?A­ szóban,­ tudjuk,­ ha­ akarjuk,­ a­ gyök.­

Az­ a­ szótag,­ ami­ eredendően­ a­ szó­ ele-jén­ áll,­ s­ hozzá­ kapcsolódnak­ a­ toldalé-kok,­ melyek­ a­ gyökben­ rejlő­ mondani-való­ kifejeződését­ serkentik­ és­ árnyal-ják. Tehát az egész szó a gyök szolgála-tában­áll:­szerelmes, csodálkozik,­rettene-tes­ stb.­ Innen­ szóejtésünk­ ereszkedő­ lej-tése.­Kivétel­ persze­ akad,­mégpedig­ egy­sajátos­ magyar­ kivétel,­ latinosan­ szólva­egy­hungaricum,­ami­európai­nyelvtársa-ink­zöméből­hiányzik.­Ez­pedig­az­igekö-tő.­Szentkatolnai Bálint Gábor­pontosabb,­ezért­ helyesebb­ szavával­ az­ igeirányító, ami­ szavunkat,­ immár­ tudható:­ igénket,­egy­ másik,­ alapjelentésétől­ különböző,­akár­ellentétes­tartományba­viszi.­Éppen-séggel­nem­köti,­nem­rögzíti,­hanem­meg-mozdítja,­küldi.­Például­a­lényege­szerint­helyben­maradást­is­jelentő­igéinket­elkül-di­helyéről.­Jelesül:­átáll, kiül, elül, beül. Van,­amikor­benső­mozgásra­serkenti:­ne-kiül.­Vagy­ fölül­valami­csalafintaságnak.­

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

15

Ilyenkor­ átveszi­ a­ hangsúlyt­ is,­ hiszen­ a­szó­ tartalma,­a­mondanivaló,­gyökeresen­megváltozott.A­ magyar­ mondat­ nem­ követi­ a­ sok-

felé­ gyakori,­ unalmas­ szövegben­ nálunk­sem­ ritka­ alany,­ állítmány,­ tárgy,­ határo-zó,­ jelző­minta­gépiességét.­Ottó ütött öt legyet a moziban.­Mi­ezt­az­öt­szót­tetsző-legesen cserélgethetjük, persze nem kö-vetkezmények­nélkül.­A­példában­a­hang-súly­most­Ottóé.­De­ha­a moziban­névelős­

határozóval­ kezdünk,­ akkor­ az­ kapja­ a­nyomatékot.­ Ha­ az­ öt legyet­ akarjuk­ ki-emelni,­akkor­azt­tesszük­előre.­­A­ magyarban­ gyakori­ az­ egyszavas­

mondat,­ ugyanis­ a­ beszélőt­ nem­ szoron-gatják­ alaki­ előírások.­ Egyes-egyedül­ az­igazság,­azon­belül­is­lényeg­kimondásá-nak kötelessége. Példa:–­Jön?­–­kérdezte­a­halál.–­Megyek,­–­felelt­Urunk­Jézus­Krisztus.

Festőművész,­ aki­ életét­ a­ közösségnek­szentelte. Gopcsa Paula­ évtizedekig­ raj-zot­és­művészettörténetet­tanított­egy­gim-náziumban,­ s­ emellett­ volt­ ereje­ és­ ide-je,­hogy­a­vörösberényi­és­balatonboglári­művésztelepnek­ alapító­ szorgosa­ legyen.­S­akkor­még­nem­említettem­a­hazai­ör-ménységhez­–­az­övéihez­–­fűződő­meg-annyi,­szellemet­nyitogató­és­megőrző­te-vékenységét.­ A­ genetika­ különös­ rejté-lye,­ hogy­ kilencven­évesen­ is­ friss.­ Jön-megy,­külföldi­utazá-sok­részvevője,­a­fia-talok­ –­ a­ jó­ pedagó-gus­ sosem­ veszti­ el­a­ tanításba­ vetett­ hi-tét­–­szakmai­segítő-je,­istápolója.Derűs­ személyi-

sége,­ csöndbe­ bur-kolódzó­ mosolya,­ a­művészettől­ ittasult­életkedve­ átsugárzik­

Szakolczay LajosFény, víz, levegő

Gopcsa Paula kiállítása a Józsefvárosi Galériában festményein­ is.­ Avval,­ hogy­ tárlatának­a Fény, víz, levegő címet­adta,­ egy­kissé­meghatározta­ kitekintését:­ Itália-alapél-ményét­ és­ a­ nagybányaiakhoz­ való­ von-zalmát­is.­S­nemkülönben­a­táj­varázslatá-ban­átélt,­szinte­a­szakrális­körökig­nyúj-tózó magyar örménységének jelenvalósá-gát­(Ararát – olaj,­farost).­Neki­is­szabad-ságérzet,­ha­nagyot­haraphat­a­tiszta­leve-gőből,­ha­a­ fény­ lélekgazdagsággal­ telít-

ve­áttetszővé­teszi­táj-képeit­ –­ minő­ fény-nyel­ringató­közegben­pihennek­ a­ velencei­gondolák­–,­és­ki­tudja­fejezni­ a­ benne­ rejte-ző,­szeretetre­és­meg-értésre­ a­ világ­ meg-annyi­ sarka­ felé­nyitó­élményvilágot.A­ jól­ válogatott­ ka-

mara­kiállítás­anyagán­is­ látszik,­ hogy­ grafi-kában­ éppoly­ biztos­A 90. születésnapját ünneplő Gopcsa Paula

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

16

kezű,­mint­a­festészetben.­Kedveli­a­port-rékat­ (Édesanyám –­ o.,­ fa-rost; Lány kakassal – o., vá-szon; Barátnőm – o. v.; Kati – tempera; Vörös hajú lány – akvarell),­ s­ a­ társas­ kap-csolatokba,­ mintha­ részve-vője­ volna­ a­ találkozások-nak,­ éppúgy­ belelopja­ érze-lemvilágát,­ mint­ a­ szépség-gel­ nyugtató­ csendéletekbe­(Nyári délután – o. v.; Szőlő-kötözés – o.­v.;­illetve­Fény-ben, Ünnepi virágok – mind-kettő o. farost; Almás csend-élet – o. v.; Üveges csendélet – vegyes technika).­Városképeiben­ is­ott­az­ottho-nosság­zugait­kutató­nyitott szem föl-fedező­kedve,­kalandra­hívása­(Prá-ga – v. t.; Veszprém, Festő utca – o. v.; Kis híd Vörösberényben – pitt­kréta).Kidolgozott­ formák,­ tompított­

és­ fénnyel­ átitatott­ színek­ jellem-zik­ a­ festményeit,­ grafikáiban­ pe-dig­ az­ ugyancsak­ festőileg­ kimun-kált­ megjelenítés­ (Festőnő – t.),­ il-letve­a­tömör­fogalmazás­–­lásd­kis-méretű­linómetszeteinek­két­tablóját­–,­s­a­folt-­és­vonalhálón­is­áttetsző­a­ kontúr-biztonság­ (Szent György­

–­ monotypia).­ Szá-mára a hagyomány-hoz való ragaszko-dás­ nem­ teher­ –­ a­figuralitás­ lényéből­következő­ termé-szetes­gesztus­–,­sőt­ebben­ az­ évezredes­„kalodában”­érzi­jól­magát. Sok­ helyről­ és­

megannyi­ időből­táplálkozó­ műveltségélménye,­ a­ rene-

szánszot­bekalandozó­tekin-tete, a festés lélekprogram-ként­való­vállalása,­a­ legki-sebb­ tárgyi­ emlékekben­ is­tükröződő,­ önkifejezői­ bá-torságról­ valló­ boldogság-élménye­ színesíti­ a­ palet-tát,­forgatja­az­ecsetet.­Nem­szükséges a tenger, vagy a fénykoszorúban­ megjelení-tett táj imazsámolyára tér-depelnie,­hogy­tudtunkra­ad-hassa,­minő­érzelemkatedrá-lisok­épülnek­a­lelkében.

Invenciózus­örömmel­ragasztja­össze­a­valós­ és­ álompillanatot­ –­ hitvallásnak­ is­

Faragó Laura Szakolczay Lajos

Önarckép

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

17

megteszi­a­nem­régi­pápa­előtti­ főhaj-tás­(II. János Pál Szent Hedvig sírjánál – o.­farost)­–,­hogy­kifejezhesse­a­tör-ténelmen­átsugárzó­lengyel-magyar­ba-rátság­örökérvényűségét.­S­az­olaszor-szági­barangolásokat,­tanulmányutakat­fölidéző­festmények­(Velence,­Firenze,­Róma)­–­a­mostani­tárlaton­csak­a­Ve-lence-megidézések­szerepelnek­–­szin-tén­ vallomás-értékűek,­ hiszen­ bennük­visszhangzik­ a­ reneszánsz­ fénytelí-tettsége,­klasszikus­korokon­átsugárzó­életteljessége.A­ velencei­ laguna-ábrázolásokon­

kívül­ itt­ csupán­ –­ jóllehet­ a­ fekete-fe-hér­ szintén­ sugárzik­ –­ egy­ monotypiát­látunk, ám a keresztre feszített szentsé-ges­korpuszban­(Itáliai emlék)­benne­van­Gopcsa­Paula­egész­lénye.­Pontosabban,­

amit­a­grafika­Krisztus­golgotai­halálával­sugároz:­megváltásunk­ öröme,­ a­ világra­kiterjeszthető­ember-jóság diadalma.

Megjelent: Magyar Fórum 2018. 06. 21.

Ararát (olaj, farost)

Mintegy­ 100­ fő­ részvételével­ Világosí-tó Szent Gergely­ tiszteletére­ tartottunk­rendezvényt­ a­ Zuglói­Nemzetiségek­Há-zában­ május­ 12-én­ szombaton­ délután.­Megemlékező­beszédet­Szent­Gergelyről­Zsigmond Benedek­armenológus­mondott.­A­ Juhász Endre­ vezette­ Group­ Duduk­együttes­új­formációban­lépett­fel.­Dobo-suktól­ és­ bőgősüktől­ fantasztikus­ impro-vizációt­ hallhattunk­ duduk­ és­ énekhang­kíséretében.­Várady Mária­kedves­vidám­anekdotákkal­tarkította­műsorunkat.­Majd­Vikol Kálmán­Zenedéjének­­Dó-Re-Mi­if-júsági­ tagozata­ kápráztatta­ el­ a­ hallgató-ságot.­­Záróműsorként­őket­a­Kálmán­ve-zényelte­XVI.­ kerületi­ Corvin­ kórus­ kö-vette.­Vastaps­volt­a­jutalmuk.­Az­estet­a­Yerevan­ Örmény­ Büfé­ ételkóstolójával­zártuk.­ Finom,­ friss­ padlizsános­ örmény­

Világosító szent Gergely ünnepség Zuglóbancsirkeragu­ volt­ és­Gata.­A­finom­ falatok­fogyasztása­közben­sokáig­beszélgettünk.

Zárug Katalin

Várady Mária színművésznő

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

18

Vikol Kálmán Zenedéje Dó-Re-Mi ifjúsági tagozat

Zuglóban

Lent, balra: Group Duduk Együttes Juhász Endre ve-zetésével (bal szélen Juhász Endre, jobb szélen Zsigmond Benedek

Igazi csoda: A Bibliát örmények adták KínánakBibliafordító: Hovhannes Ghazarijan

Mint a mesében: aki nem hiszi, járjon utána. Én utánajártam, s amit találtam, az valóban elképesztő és meglepő. Azonnal tovább is adom. A kései ókor egyik csodája az örmény keresztyénség, ami magas kultúrát alakított ki már akkor a Kaukázus fénylő, hószikrázta csúcsainak látóterében, amikor Nyugat keresztyénsége még bel-, és külharcokkal volt terhes. S amikor magyar őseink még a távoli pusztákon nyereg alatt puhították a ha-rapnivalót. Az örmény csoda végig húzódott történelmükön, s bár a brutális oszmán-tö-rök genocídium, népirtás a 20. század elején milliós nagyságban irtotta őket, erős hitük, nemzeti összetartásuk, legendás eszük, meg a történelem Istenének kegyelme folytán ma is élnek, alkotnak. S puszta létezésükkel is már hirdetik Isten nagyságos dolgait, megtar-tó hatalmát. Akár történelmi, közvetett „istenbizonyíték” is lehetne nemzeti létük, mint ahogyan Izraelé is. Vagy a miénk. De most nézzük a csodát!

A 21. század nagy meglepetése a keresztyénség távol-keleti fellendülését hozó Kína közel 60 ezer (!) református imaházával, templomával. Egészen különös jelenség. Ma

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

19

Az első keresztyén bizonyságtevők már 1200 éve Kínában

Kínai­ és­ közel-keleti­ egyházi­ feljegyzé-sek, évkönyvek rögzítették a tényt, hogy már a Tang­ császári­ dinasztia­ (618-907)­birodalmában­megjelentek­keresztyén­hír-nökök.­Az­ugyan­a­legendák­világába­tar-tozik,­hogy­Jézus tanítványa, Tamás apos-tol­is­járt­volna­Kínában,­mint­ahogyan­In-diában­igen,­s­alapítója­lett­a­róla­elneve-zett,­máig­élő­Tamás­keresztyének­egyhá-zának,­ a­Mar-Thoma­közösségeknek.­Az­viszont­ nem­ legenda,­ hanem­ lejegyzett­döntés,­miszerint­Timotheus, egész közel-kelet­pátriárkája­a­800-as­évek­elején­így­fogalmazott:­„Isten Szent Lelke elviszi tő-lünk az evangéliumot indiaiaknak, kínai-aknak, a felkelő Nap országaiba”.­És­úgy­lőn!­Bizony­mélységesen­mélyre­nyúlnak­az­örmény-kínai­kapcsolatok­gyökerei.

Az örmény Hovhannes Ghazarijan a Biblia első fordítója kínaira

Az­örmény­történetírás­feljegyzi,­hogy­ör-mény­kereskedők­már­a­2.­században­jár-tak­Kínában.­A­középkori­császárság­ide-jén,­a­14.­századtól­örmény­kereskedő­ko-lóniák­éltek­a­távoli­hatalmas­birodalom-ban.­ A­ legnagyobb­ ezek­ között­ Makaó­városában­ élt.­ Ott­ született­ Hovhannes

már jóval több, mint százmillió keresztyén él a Nagy Fal mögött. Naponta olvasom angol nyelvű hírforrásaikat, egyháziakat is, s egyik ámulatból a másikba esem, azzal együtt, hogy a kommunista hatalom ma már „kulturáltan”, 2018. február 1-én elfoga-dott új vallásügyi törvényekkel igyekszik toleráns kereteket adni a sino-keresztyénség, a sino-kálvinizmus számukra is új jelenségének, meg egyáltalán a nagyon gyorsan feljö-vő keresztyénségnek, és vallások térhódításának. Amikor a mai elképesztő jelenségeket látjuk, nem szabad elfeledkezni a kezdetekről. Mindennek van kezdete és gyökere. A mai kínai csodának is. A kezdet a Biblia, Istennek az Ó-, és Újszövetségben adott kijelenté-se. De mikor és hogyan került először kínai kézbe egyáltalán Biblia?

(Forrás: http://allinnet.info/interesting/the-first-translation-of-the-bible-into-chinese-done-by-an-armenian/)

Írja: Dr. Békefy Lajos

Ghazarijan­ 1778-ban,­ akinek­ a­ nyuga-ti­ irodalomban­ Johannes Lassar a neve. Szülei­ gazdagok­ voltak,­ házuknépe­ kö-zött­ voltak­ kínai­ szolgák,­ akiktől­ a­ fi-atal­ „Jánoska”­ megtanult­ kínaiul.­ Ké-sőbb­édesapja­művelt­kínai­ tanítót­hoza-tott­házukba,­aki­irodalmi­nyelvre­tanítot-ta­a­fogékony­ifjút.­Hovhannes­elsajátítot-ta­ a­ portugál­ és­ angol­ nyelvet­ is,­ hiszen­Makaó­a­16.­század­óta­portugál­támasz-pontja­volt­a­kereskedelemnek.­Pályája­is­egy­portugál­kantonális­hivatalban­kezdő-dött,­ ő­ fogalmazta­ a­ pekingi­ legfelső­bi-rodalmi­bíróságnak­küldött­hivatali­ leve-leket.­ Később­ átvette­ a­ családi­ vállalko-zást,­ 1802-től­már­ az­ indiai­Kalkuttában­él.­Üzleti­ügyekben­nem­volt­ igazán­ott-hon,­viszont­kiváló­nyelvtehetsége­hamar­felkeltette­a­brit­hivatalnokok­érdeklődé-sét.­Egyre­többször­kérték­tőle,­fordítson­kínai­szövegeket­angolra.

Serampur: protestáns Távol-Kelet Kutató Központ

Protestáns­ egyháziak­ hívták­ meg­Hovhannest­ a­ Kalkutta­ közelében­ fekvő­Serampurba,­ ahol­ India­ brit­ főkormány-zója­a­19.­század­elején­létrehozta­a­Fort William College-ot,­ afféle­ szellemi,­ ku-tatási­ és­ oktatási­ erődítményként.­ Ennek­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

20

a­ szellemi­ fellegvárnak­volt­ egy­alosztá-lya,­ahol­a­munkatársak­a­Biblia­különbö-ző­ délkelet-ázsiai­ nyelvekre­ történő­ for-dításával­ foglalkoztak,­ köztük­kínaira­ is.­Így­aztán­a­kereskedésben­nem­éppen­si-keres­Hovhannes­Ghazarijant­szakértőnek­hívták­meg­ a­ bibliafordításhoz,­ illetve­ a­munkatársak­és­a­kollégium­diákjai­között­a­ kínai­ nyelv­ tanítására.­ 450­ angol­ biro-dalmi­arany­volt­az­évi­fizetése,­ami­nagy megbecsülését jelentette a szellemi mun-kának!

Tehetség és gondosság – „Ha Isten ad neki időt, lefordítja az egész Bibliát”

Ghazarijan­ fordítási­ alapul­ a­ Biblia­ ör-mény­és­angol­nyelvű­kiadását­választot-ta,­és­János­evangéliumával­kezdte­a­mun-kát.­A­ fordításhoz­ portugál-kínai­ szótárt­is­ felhasznált.­ (Érdekesség,­hogy­a­kore-ai­félsziget­lakosságának­megismertetését­a­keresztyénséggel­a­hajdan­élt­protestáns­tanárok­ és­ lelkészek­ a­ 19.­ század­ végén­szintén­ János­ evangéliumával­ kezdték,­ennek­néhány­példányát­juttatták­el­koreai­nyelven­az­országba.­Szinte­„fű­alatt”­kez-dett­el­ott­is­növekedni­a­tanítványi­sereg,­ami­mára­21­millió­Dél-Koreában).Három­év­múlva­elkészült­Máté­evan-

géliumával­is­és­néhány­bibliai­fejezettel.­A­kollégium­igazgatóját,­D. Brown tiszte-letest valósággal­elbűvölte­a­fiatal­fordító­munkálkodása.­Londonba­írt­jelentésében­így­ fogalmazott:­ „Mr. Lassar megküldte nekem a Biblia néhány fejezetéről készí-tett kínai fordítását. Ezek tükrözik értel-mességét és alaposságát. Lassar úr igazi kínai. Olvas kínaiul és könnyen, gyorsan is ír. Ha Isten ad neki 5-6 évet, az egész Bibliát lefordítja kínaira. Ez hatalmas tett lenne”.­ 1807-et­ írtak,­ amikor­ Máté­evangéliuma­kínai­fordítását­és­ennek­sa-ját­ dekorációival­ ellátott­ díszpéldányát­

Hovhannes­ megküldte­ a­ canterbury­ ér-seknek­ és­ a­ Lambeth­ könykiállításnak.­1815-1822­között­Ghazarijan­ elkészült­ a­teljes­ bibliafordítással­ és­ megtörtént­ az­első,­ részleges­ kiadás­ is.­ Az­ általa­ for-dított­ Biblia­ egy­ évvel­ hamarabb­ jelent­meg,­ mint­ Robert Morrison és William Main fordítása,­ a­ Shentian Shengshu.­A­teljes­Biblia­lefordítása­után­nem­sokkal,­pár­év­elteltével,­valószínűleg­súlyos­be-tegségben,­viszonylag­fiatalon­meghalt.Jóllehet­ hazájában­ és­Kínában,­ és­má-

sutt­ sem­ ismerik­ nagyon­ nevét,­ de­ két-ségtelen­ és­ hiteles­ történelmi­ tény,­ hogy­a­kínai­Biblia­ történetének­az­első­ lapjai­Hovhannes­ Ghazarijan­ lelkének,­ szelle-mének,­ nyelvismeretének­ és­ kezének­ le-nyomatát­őrizik.

Tedd, amit meg kell tenned! - Fordítók Napja az 5. századtól

Tedd, amit meg kell tenned, s hogy mi lesz belőle, az más kérdés! –­Az­igazán­kína-ivá­ vált­ Hovhannes­ Ghazarijan,­ európai­nevén­Johannes­Lassar­megtette­annak­a­népnek­a­fiaként,­amelyik­301­óta­keresz-tyénként­él­a­világon­–­őshazájukban,­Ör-ményországban­és­az­öt­kontinensen.­Ér-dekesség­az­is,­hogy­a­fordítói­munka­igen­korán­sok­örmény­intellektuelnek,­egyhá-zi­embernek­lett­mindennapi­foglalatossá-ga,­a­„Tedd,­amit­meg­kell­tenned”­értel-mében.­Az­örmény­naptárban,­ami­az­egy-házi­ünnepek­sokaságát­állítja­szép­rend-be,­már­ az 5. századtól szerepel a FOR-DÍTÓK NAPJA.­ Levelezésekből­ ismert,­hogy Robert Morrison,­a­másik­kínai­bib-liafordítás­készítője­és­Ghazarijan­ismer-ték­ egymást.­ Néhány­ fordítói,­ szakmai­kérdésben,­ főként­ a­ bibliai­ nevek­ kínai­átírásában­ még­ konzultáltak­ is­ egymás-sal.­Ez­is­példaértékű:­nem ölte meg egyik munkakedvét sem a személyi presztízs

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

21

vagy a konkurenciaharc, a versenyszel-lem. Mindketten­ tették­ a­ dolgukat,­ s­ en-nek­Kína­népe­látta­leginkább­hasznát.­­

*Elgondolkodtató ma is, és nagy tisztele-

tet kelt ez a történet is az istenáldotta, im-máron közel 1800 év óta keresztyén örmény nép iránt. Senki nem csodálkozhat azon,

hogy foggal-körömmel, életük árán is vé-delmezik, őrzik azt, amit Isten nekik 301 óta hitükben, hithőseikben, szellemi és anya-gi magas kultúrájukban adott. Ősi himnu-szukban méltán éneklik: Hazánk,­szabad­és­független/Mely­ századok­ óta­ fennáll/Fiai­úgy­ hívják/Szabad,­ független­ Örményor-szág. Tisztelet annak a népnek, aki még Kí-nát is meggazdagította – a Bibliával!

Csatoltan­megtalálható­az­Örmény­Himnusz­feliratos­YouTube-elérhetősége:­https://youtu.be/VEme7d82020

Székelyhidy Ferenc 1885­ április­ 4-én,­Tövisen­ született.­ Régi­ székely,­ nemes­családból,­mely­marosszentbenedeki­ere-detű.­Atyját­Gergelynek­hívták,­kisgazda­és­ kereskedő­ volt­ s­ városi­ közügyekben­és­a­katholikus­hitéletben­ jelentős­ férfiú.­Édesanyja­ családi­ néven:­ Missug Ilona. A­család­nem­volt­gazdag.­A­muzsikával­nem­sokat­ törőd-tek. Csak nagynéha hangzott a­házban­dilettáns­gitár,­vagy­klavir.­ Székelyhidyéknek­négy gyermekük volt, Ferenc sorrendben­a­harmadik.A­kis­Ferencnek­zene­irán-

ti­ hajlamát­ sokáig­ észre­ sem­vették.­Az­ elemi­ iskolák­ kö-zül­hármat­Tövisen,­egyet­Bu-dapesten­végzett,­s­mint­any-nyi­társa,­ő­is­énekelte­a­tövi-si­templomban­virágvasárnap­a­passió­gyermekszólamát.­A­négy­alsó­gimnáziumot­Bras-sóban­ végezte.­ Első­ gimna-zista­korától­hegedülni­tanult­s­akkor­ismerte­meg­a­kótát.­A­

Székelyhidy Ferenc operaénekesnégy­felső­gimnáziumot­Gyulafehérvárott­járta.­ Az­ iskolai­ zenekarban­ primárius­volt,­de­brácsán­és­nagybőgőn­is­játszott.­Kivételes­ zenei­ hajlamát­ mutatja,­ hogy­önmagától­ úgy­ megtanult­ orgonázni­ is,­hogy Mailáth püspök­a­hetedik­gimnazis-ta­fiút­tíz­arany­évi­fizetéssel­templomi­or-

gonistává­ nevezte­ ki,­ ő­ volt­a­ „cantus­ praeses“.­ Érettsé-gi­után­1902-ben­Kolozsvár-ra­ment­jogásznak­s­egyetemi­tanulmányaival­ párhuzamo-san­ járt­ a­ konzervatóriumba­is.­Zongorára­Donogán Valé-ria­tanárnő­oktatta­s­énekelni­a­ nagyhírű­ énekpedagógus-tól, Farkas Ödöntől­ tanult,­akinek­ akkor­ Sándor Erzsi, Kacsóh Pongrác, Csiky Já-nos­is­tanítványai­közé­tarto-zott.­ Székelyhidynek­ egyet-len­ mestere­ Farkas­ Ödön­volt­ Hét­ évig­ tanult­ énekel-ni­ a­ nagyszerű­ mesternél,­aki­őt­is­-­mint­minden­tehet-séges­ növendékét­ -­ ingyen­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

22

tanította.­ 1908-ban­ elvégezte­ a­ konzer-vatóriumot,­ de­ azután­ is­ minden­ nyáron­felkereste­ tanulás­ céljából­ szeretett­ taná-rát.­Amint­államtudományi­doktorrá­avat-ták,­Kolozsvár­szabad­királyi­város­szol-gálatába­ lépett­ s­ első­ tanácsi­ fogalmazó,­elnöki­titkár,­majd­huszonnégyéves­korá-ban­ tiszteletbeli­ főjegyző­ lett.­ Ő­ volt­ az­ország­ legfiatalabb­ főjegyzője.­ E­mellett­egy­másik­állása­is­volt,­amire­ma­is­na-gyon­ büszke:­Kolozsvár­ város­ zászlótar-tójává választották meg. Rákóczi hamva-

inak­hazaszállítása­alkalmával­ő­vitte­ ló-háton­a­szabad­királyi­város­díszzászlaját.­Hét­érvig­volt­hivatalnok­és­-­amint­látjuk­-­szép­pozíciókban.­E­mellett­a­művésze-tet­egy­percig­sem­hanyagolta­el.­Elkép-zelhető,­hogy­a­minden­protekció­nélküli­szegény­fiúnak­mennyit­kellett­dolgoznia­és­küzdenie,­míg­ezeket­elérte!Hivatalnokoskodása­ alatt­ történt,­ hogy­

Szendy Árpád és Kemény Rezső zene-akadémiai­ tanár­a­ zeneiskolák­ellenőrzé-se­végett­Kolozsvárott­ járt.­Farkas­Ödön­átküldött­ Székelyhidyért­ a­ hivatalba,­

hogy­jöjjön­és­énekeljen­a­bizottság­előtt.­Hangja­Szendynek,­a­nagy­muzsikusnak,­annyira­ megtetszett,­ hogy­ mikor­ útjáról­visszatért,­meghívatta­őt­az­Operához­pró-baéneklésre!­Székelyhidy­minden­különö-sebb­cél­nélkül,­a­saját­gyönyörűségére­ta-nult­énekelni.­Nem­nagyon­hatotta­meg­a­felszólítás,­de­úgy­érezte,­kötelessége­je-lentkezni­ próbaéneklésre­ mesterére­ való­tekintettel,­aki­annyi­éven­át­olyan­szere-tettel­és­önzetlenül­tanította­őt.­1909-ben­fel­is­jött­Budapestre­s­jelentkezett­Mészá-

rosnál,­az­Operaház­igazgatójánál.­ Ki-kötötte, hogy csak a színpadon­ és­ teljes­zenekarkísérettel énekel.­ Belemen-tek. Benkő Hen-rik karmester vezé-nyelt­ s­ az­ „Aida“­románcával­ kezd-ték.­ Nagyszerűen­ment, a magas bé-t olyan­erővel,­fénye-sen és melegen tar-totta­ki,­hogy­a­kö-rülötte állók válluk-ra emelve ünnepel-ték. Elénekelte még

a­„MesterdaInokok“-bóI­a­„Traunlied“-et,­amely­után­rögtön­szerződést­ajánlott­neki­az­ Operaház­ igazgatósága.­ Megköszön-te,­ de­nem­ fogadta­ el.­Nem­készült­ éne-kesnek,­nem­vágyott­művészpályára,­ha-zament­Kolozsvárra.­Az­Operaház­ azon-ban­ebbe­nem­nyugodott­bele.­Írásos­aján-latot­küldtek­utána,­mely­hároméves­szer-ződést­ tartalmazott,­de­úgy,­hogy­egy­év­után­Székelyhidy­visszaléphet.­Miután­hi-vatalában­egyévi­szabadságot­kapott­s­így­mit­ sem­ kockáztatott­ és­ mert­ ismerősei,­barátai­unszolták­az­ajánlat­elfogadására,­

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

23

az­Operaház­kötelékébe­ lépett.­ 1909­no-vember­ 16-án­ lépett­ fel­ először­ a­ „Hu-nyadi László”­ címszerepében.­A­ színlap­így­hirdette:­„Dr.­Székelyhidy­Ferenc­első­színpadi­ felléptével”.­Vállalkozását­nagy­siker­koronázta.­Második­szerepe­a­„Pil-langókisasszony”­Pinkertonja­volt,­a­har-madik­„Rómeó­és­Juliá“-ban­Rómeó,­ne-gyedik­a­„Csavargó­és­királyleány“-ban­a­herceg,­az­ötödik­„Hoffmann­meséi“-ben­Hoffmann­és­még­ötven­szerep.­Ezek­kö-zül­ kimagaslóbbak:­ Florestián­ (Fidelio),­Don­ Octavio­ (Don­ Juan),­ Tamino­ (Va-rázsfuvola),­Faust,­Ássad­(Sába­királynő-je),­Stolzingi­Walter­(A­nürnbergi­mester­dalnokok).Bayreuthon­ kívül­Augsburgban,­ Mün-

chenben­és­Bécsben­többször­énekelt.­Kü-lönösen­ oratóriumokban.­ Bach, Hendel, Haydn, Mendelssohn, Schumann, Berlioz, Liszt oratóriumait­mind­énekelte.­Ragyo-gó­zenei­intelligenciája,­rendkívüli­muzi-kális­vénája,­kivételes­tudása­s­főként­ab-szolút­ stílusérzéke­ a­ legnagyobb­oratóri-uménekesek­közé­emeli­őt.­Nemcsak­ná-lunk,­ hanem­ külföldön­ is.­ Oratóriumi­éneklése:­felejthetetlen­élmény.Bő­kétoktávos­hangskálája­a­magas­c-ig­

terjed.­ Behízelgő,­ kellemes,­ meleg,­ ne-mes­patinájú­ lírai­ tenor.­Hajlékony,­mint­egy­ grafikus­ vonal,­ simogatja,­ körülönti­szívünket,­mint­ Loreleyt­ a­ tenger,­ áhíta-tot­lop­lelkünkbe,­mint­a­szálló,­gomoly-gó tömjénfüst.Székelyhidy­az­öntudatos­művészek­rit-

kuló­fajtájához­tartozik.­Mindig­tudja­bí-rálni­ önmagát.­ Jó­ színész,­ szinte­ látja­ a­mozdulatait.­Kormányozza­minden­ lépé-sét­csakúgy,­mint­hangszálainak­rezzené-sét.­ A­ szövegmondása­ kitűnő.­ Németül­és­olaszul­tökéletesen­énekel,­de­franciá-ul­ -­amint­mondta­ -­csak­a­Hortobágyon­merészkednék.­ Általános­ intelligenciája­

nagy­ támasza­ művészetének.­ Szeretetre-méltó­ ember.­ Pompás­megjelenésű,­ szép­férfi.­Magas,­ szélesvállú,­ izmos,­ erős.­A­feje,­arcvonásai­rendkívüliek.­Szobrász­is­elgyönyörködhetik­rajtuk.Családos­ember;­felesége­Operaházunk­

kiváló­ művésznője:­ Marschalkó Rózsi, három­szép­kis­gyermekük­van:­Rózsika,­Dénes­és­Mária.1923­ május­ 1-től­ a­ m.­ kir.­ Operaház­

örökös­ tagja.­ A­ vitézségi­ szalagon­ az­arany­érdemkereszt­tulajdonosa,­a­Vörös-kereszt­második­és­harmadik­osztályú­ki-tüntetésének­birtokosa­s­a­német­becsület-rend­lovagja.1933-től­ az­ Operaház­ énekmestereként­

és­ a­ Liszt­ Ferenc­Zeneművészeti­ Főisko-la­ tanáraként­ is­ tevékenykedett­ 1944-ig.­Legjelesebb­ tanítványai­Kónya Sándor és Delly Rózsi.­Hőstenor­ szerepeket­ énekelt,­de­ fellépett­ oratóriumokban­ is.­ Felesége­a­ szintén­ operaénekes­ Marschalkó­ Rózsi­(1887–1967,­operaénekes,­mezzoszoprán).Komoly­érdemei­vannak­a­magyar­dal-­

és­népdal­népszerűsítésében.­Kodály Zol-tán­ neki­ ajánlotta­ tenorhangra­ írt­ dala-it.­ 1923.­ november­ 19-én,­ a­ Psalmus Hungaricus­bemutatóján­ő­énekelte­a­mű­tenorszólóját.1930-ban­Corvin-koszorúval­tüntették­ki.(A­ Corvin-koszorú­ kitüntetést­ 1930-

ban­ Horthy Miklós,­ Magyarország­ kor-mányzója.alapította.­Azok­kaphatták­meg,­akik­a­magyar­tudomány,­irodalom­és­mű-vészet­ terén,­valamint­a­magyar­művelő-dés­ fellendítésében­ szereztek­ kimagasló­érdemeket.)1954-ben­halt­meg­Budapesten.­Sírja­–­

amely­a­Nemzeti­Sírkert­ része­–­a­buda-pesti­Farkasréti­temetőben­található­(21/A­parcella,­N/A­szakasz,­1.­sor,­6/7­sír).

(Szerkesztette I. S. – Wikipédia)

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

24

A­ két­ irányból­ is­ szorongatott,­ üldözött­örmények­ az­ idők­ folyamán­ többször­ is­vettek­ vándorbotot­ a­ kezükbe,­ és­még­ a­véres­ leszámolás­ (1915)­ előtt,­ a­ 17.­ szá-zad­ végén­ eljutottak­ Erdélybe­ is,­ ahol­ a­befogadó­fejedelem­(Apafi Mihály)­bizto-sította­békés­létüket.­Elkerülhetetlen­volt­–­már­csak­kiterjedt­kereskedői­kapcsola-tuk,­de­a­magyar­anyanyelvűekkel­kötött­házasságuk­miatt­is­–­a­magyar­nyelv­el-sajátítása,­majd­saját­nyelvük­lassú­kopá-sa,­elmaradása.Az­erdélyi­örmények­beolvadtak­a­ma-

gyarságba,­és­tevékeny­részt­vettek­az­or-szág­ gazdagabbá,­ virágzóbbá­ tételében­pénzükkel,­tehetségükkel.­De­az­1848/49-es­ magyar­ forradalomban­ és­ a­ nemzeti­felszabadulásért­vívott­háborúban­sem­kí-mélték­vagyonukat,­életüket­immár­hazá-juknak­vallott­Magyarországon.­Így­előbb­örménymagyarok­voltak,­napjainkban­im-már teljesen magyarrá válva, magyarör-ményekként­ vesznek­ részt­Magyarorszá-gon­az­önkormányzati­választásokon.Az­örmény­nyelvet­már­rég­nem­beszé-

lik,­és­csak­a­homályba­vesző­távol­(oly-kor­ jellegzetes­ örmény­ külsejük)­ idé-zi­ még­ fel­ valamikori­ őseiket.­ Ám­még­

Magyarörmény, Székelymagyar (részlet)őrzik­étkezési,­vallási­hagyományaikat,­és­egyre­ öntudatosabban­ keresik­ származá-suk­ forrását.­Ami­ évek­óta­bosszúságuk:­a­frissen­bevándorolt­örmények,­a­„való-dik”­ „megélhetési”­örményeknek­ csúfol-ják­a­nemzetiséget­váltott­valamikori­ ro-konaikat.Nos,­ itt­ tartunk­ jelenleg­ Magyar-

országon.­ A­ magyarörmények­ és­ az­örményörmények­béka-egér­harca­ameny-nyire­ kicsinyes,­ annyira­ nevetséges.­ A­magyarörmények­ panaszkodnak­ a­ költ-ségvetésben­ biztosított­ elégtelen­ ösz-szeg­miatt,­ az­örményörmények­még­ezt­is­ sokallják,­hiszen­magyarok­ők,­mond-ják,­ csak­ felvették­ örmény­ minőségüket­az­e­címen­biztosított­állami,­pénzben­ki-fejezett­ elismerésért.­ Romániában­ ennél­sokkal­egyszerűbben­oldották­meg­a­kér-dést.­Pambuccian­úr­a­ többi­nemzetiség-gel­együtt­egymaga­képviseli­a­ romániai­örményeket­a­képviselőházban.­Ő­„a­töb-bi­nemzetiség”­szóvivője.­Az­erdélyi­ma-gyarörmények­a­„valódi”,­romániai­örmé-nyekkel nem tartják a kapcsolatot, csak a magyarországiakkal…

Puskás Attila(Megjelent: Háromszék/közéletünk 2017.­aug.­4.)­

Humor… Humor… Humor…Bemegy­ a­ szőke­ nő­ a­ börtönigazgató-hoz.­–­Azt­szeretném­kérni,­hogy­mivel­a­ férjem­ súlyosan­ asztmás­ beteg,­ adja-nak­ neki­ valami­ könnyebb­munkát,­ ha­már­dolgoztatják­itt­a­börtönben!–­ Még­ ennél­ is­ könnyebbet?­ Talán­ a­bélyegrgasztás­nem­elég­könnyű?–­Bélyeget­ragaszt?­Érdekes,­nekem­azt­mondta,­hogy­alagutat­ás.

–­Apuci,­miért­kukorékolnak­a­kakasok­már­korahajnalban?­–­Tudod­fiam­–­vá-laszol­az­apa­-,­sietniük­kell,­ha­valami­mondanivalójuk­ van,­ mert­ aztán­ feléb-rednek­a­tyúkok­is!

–­Müller,­én­ tudom,­hogy­a­fizetése­nem­elég­ahhoz,­hogy­megnősüljön.­De­higgye­el,­egy­nap­majd­hálás­lesz­nekem­ezért!

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

25

A­ Csíkszépvizi­ Örmény­ Katolikus­Plébánia­és­a­Szentháromság­Alapít-vány­ idén­ is­megrendezte­ a­ búcsús­ünnepségével­ egybekapcsolt­hagyo-mányos­ családi­ találkozóját.­ Május­25-én­megbolydult­Csíkszépvíz,­ ér-keztek­ a­ rendezvényre­ látogatók.­Délután­a­Polgármesteri­Hivatal­pin-cetermében­Fancsali János­Az­isme-retlen Kacsóh Pongrác c. vetítettké-pes­előadását­hallhattuk,­zenei­beté-tekkel. Dr. Székely András Bertalan bemutatta­új­könyvét:­Istennel,­a­Ha-záért­–­Keresztyén­és­nemzeti­meg-

szólalások­címmel.­Előadása­nagyon­nagy­sikert­aratott,­a­könyvek­dedikáltatók­hosz-szú­ sora­ is­ a­ rendkívüli­ érdeklődést­ bizo-nyította.­Mondanivalója­ nyitott­ füleket­ és­szíveket­ talált.­ Nem­ kevés­ csúszással­ ke-rült sor Zakariás Botond­Napiskola­építése­a­világ­tetején­c.­vetítettképes­előadásának.Szombaton­ az­ ünnepi­ szentmisét­ Sza-

kács Endre­ vikárius­ celebrálta,­ melyen­

Csíkszépvizi kulturális rendezvény, búcsú és családi találkozó – május 25-26.

részt­ vettek­ a­ gyergyói­Vörösköpönyegesek­ is.­A­ kis­ ékszer­ templom­megtelt­a­zarándokokkal,­majd­koszorúzásra­került­sor Bodurján Magardicsi örmény­ katolikus­ plébá-nos­emléktáblájánál.­Kö-zös­vacsorával,­beszélge-tésekkel­zárult­az­erdélyi­örmény­ kultúra­ napja­ a­Tornacsarnokban.Másnap­ a­ családi­ ta-

lálkozó­ ebédmeghívására­közel háromszázan vettünk részt a hatal-mas­csarnokban.­Zsongott­a­„méhkas”,­a­sok­barát­kereste­egymást­egy­kis­beszá-molóra­az­elmúlt­egy­évről.A­finom­ebéd­és­finom­italok,­ sütemé-

nyek­fogyasztása­közben­a­jó­beszélgeté-sek­ -­ régen­ látott­ ismerősökkel,­ barátok-kal­-­emléke­ismét­az­eggyüvé­tartozás­ér-zését­erősítette.

Búcsús mise. Szakács Endre és Gáll Hunor plébánosok

Felvonulnak a Vörösköpönyegesek (Fotó: Nagy Gyöngyvér)

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

26

Köszönet­ az­ élményért­ a­ rende-zőknek,­valamint­a­Zuglói­Örmény­Önkormányzat,­Hargita­Megye­Ta-nácsa,­a­Csíkszépvizi­Polgármeste-ri­ Hivatal,­ a­ Csíkszépvizi­ Közbir-tokosság­ és­ a­ „Csengő”­ Sajtgyár­(Csíkszépviz)­támogatóknak.­­­­­M

Fejér István

Esztergály Zsófia fő-városi örmény elnök, dr. Issekutz Sarolta EÖGYKE elnök és Sza-kács Ferenc Sándor koszorúz Bodurján plé-bános emléktáblájánál (Fotó: Nagy Gyöngy-vér

A családi találkozó utolsó szónoka dr. Issekutz Sarolta

Zakariás Botond vetített ké-pes előadást tartott

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

27

Tisztelt­Bálintné­Kovács­Júlia,egy­ éve­ keresem­ apai­ ágon­ az­ őseimet­részben­a­magyarormeny.hu honlapja ál-tal­nyújtott­segítsége/ösztönzése­révén.Szépapám­ Ohánovics Mihály Erzsé-

betbányán­halt­meg­1892-ben,­80­évesen.­Érdekes­bejegyzésként­ szerepel­ az­anya-könyvi­kivonatban,­hogy­az­erdészeti­hi-vatalban­dolgozott­és­nemes­volt.­

Mihály­születési/házassági­helyét­még­nem­ sikerült­ azonosítanom­ (legalább-is­ Erzsébetbányán,­ Horgospatakán­ és­Alsókapnikon­nem­lelhető),­arra­gondol-tam­hogy­estleg­Magyar-­illetve­Oláhlá-poson­is­érdemes­lenne­keresgélni­(állí-tólag­Adeodatus­ott­élt­1796-ban,­a­leg-régebbi­ okmányom­ a­ mai­ Románia­ te-rületén­ Ferdinánd­ Józsefnek­ a­ születé-si­ anyakönyvi­kivonata­1779-ből­Róna-székről).­Elolvastam­ a­ füzetekben­ az­ Ön­ ál-

tal­ írt­Magyarlápos­ vonatkozású­ soroza-tát­(2007-2008).­Szeretném­megkérdezni,­hogy­tudna-e­segíteni­bármilyen­informá-cióval­Mihályt­illetően.­Egy­másik­nyom,­ami­Magyar/Oláhláposra­vezet,­az­Mihály­fiának­ Lajosnak­ a­ felesége,­ aki­ született­Lebedi.­ Szolnok-doboka­ vármegye­ mo-nográfiájában­ szerepel­ egy­Lebedi­ János­(nemes­földbirtokos­1866-ban­és­nem­egy­

Bálintné Kovács JúliaKapcsolattartás, Ohánovics család – 1. rész

gyakran­ előforduló­ név).­ Nagyon­ meg-örültem­Gudenus­úr­könyvének,­sajnos­az­én­ családomat­ nem­ találtam­meg.­ Rövi-den­magamról­annyit,­hogy­jelenleg­Mün-chenben­élek­de­Temesvárott­születtem.

Köszönöm szépen, tisztelettel Ohanovici (Ohánovics) Zoltán

2017.­11.­16.

Búcsúkoncert 55 év szereplés után

Temesvár –­Az­egyházi­zene­legszebb­al-kotásaiból­ szervezett­ Ohánovics Miklós hangversenyt­az­erzsébetvárosi­(sz.m.:­te-mesvári­városrész)­római­katolikus­plébá-niatemplomban­ vasárnap­ délután.­A­ ren-dezvény­ megnyitójában­ elmondta­ a­ vá-ros­ zenei­ életében­ fontos­ szerepet­ betöl-tő­Ohánovics­Miklós,­hogy­szervezőként­“nyugdíjba­ vonul,”­ a­ továbbiakban­ csak­hegedűsként­ és­ énekesként­ lép­ fel­ az­ er-zsébetvárosi­templomban,­ahol­55­éve­az­ünnepi­ alkalmak­miséin­ rendszeres­ köz-reműködő­ volt.­ Némi­ nosztalgiával­ fej-tette­ki,­hogy­egyre­ritkábban­hangzanak­el­nagy­zeneszerzők­miséi,­alkalmakra­írt­szerzeményei­ a­ templomokban.­ Más­ íz-lés,­másfajta­ zene­ csendül­ fel­ újabban­ a­miséken.­A­fiatalok­gitáros­szerepléseinek­engedi­át­a­teret.A­ vasárnap­ délutáni­ hangversenyen­

Bach, Gounod, Schubert, Raph, Bellini, Massenet, Albinoni, Beethoven, Bárdos Lajos­hangszeres­és­vokális­művei­hang-zottak­ el,­ köztük­ három­ Ave­ Mária­ is,­egyikük­zeneszerzője­Ohánovics­Miklós.­A­szólisták­Eckstein Éva­(orgona),­Tesler Ágnes­ (hegedű),­ Gáspár Mária (ének),­valamint­a­koncertet­szervező­Ohánovics­

Anyakönyvi kivonatNév:­Foglalkozás:­Michael­Ohánovics,­vicarius­officia­sylvae,­nobilVallás:­Rom.­Cath.Meghalt:­17.07.1892,­80­évesen.Származási­hely,­Oriundus­ex:­Nagy-bánya­–­Horgospataka­?…

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

28

Miklós­ (hegedű,­ ének)­ ihletett­ előadása­népes közönséget vonzott.A­rendezvény­második­részét­a­Bartók

Béla­ Énekkar­ szereplése­ töltötte­ ki.­Ma-gyar,­német­és­román­nyelven­csendültek­fel Bárdos Lajos­ Szent­ karácsony­ éjjel,­Gruber­Stille­Nacht­(Csendes­éj),­Händel­Örvendj­ világ,­ Liszt Ferenc Ave­ Mária,­valamint­Charpentier­Te­Deum­kórusra­írt­vagy­átdolgozott­művei­Gáspár Mária ve-zényletével.

Ohánovics­ Miklós,­ aki­ neves­ karna-gyokkal­ dolgozott­ együtt,­ köztük­Wasek Ferenccel és Wittman Pállal, megköszönte a­jelenlegi­plébánosnak,­Nicolaus­Paternak­az­ együttműködés­ lehetőségét­ és­ a­ hang-verseny­ támogatását.­ A­ zene­ szolgálatá-ban­eltöltött­ éveire­ emlékező,­ és­ az­ aktív­zenei­élettől­búcsúzó­Ohánovics­Miklóst­a­Bartók­Béla­Énekkar­tagjai­és­a­jelenlevők­hosszan tartó tapssal ünnepelték.

Szekernyés (Forrás: Nyugati Jelen)

Köszönöm,­Julika­néni!Nagy­zenebarát­volt­az­apám,­most­már­nem­zenél­(de­nem­gond,­a­fiai­folytatják,­igaz­hogy­én­inkább­a­jazz­felé,­bátyám­pedig­a­rock­zene­terén).Azért­keresem­olyan­lázasan­Mihály­szüleit­mert­valószínüleg­beletorkolna­­a­csa-

ládfánk­a­lengyel­örmény­galiciai­családba.lásd:­http://www.ormianie.pl/files/drzewa_gen/ohanowicz/aqwg01.htm#56Már­ két­ éve­ gyűjtöm­ az­ anyagot,­ hogy­ egy­ poszter­ formájában­ grafikusan­

megjelenítsem­a­lengyel­és­erdélyi­ágat­(107­+­34­reprezentáns),Kellemes­estét­kívánok,

Zoltán

„Nem­sokaság,­hanem­lélek­s­szabad­nép­tesz­ csoda­ dolgokat”­ –­ ezen­ Urmánczy-idézet­ jellemzi­ leginkább­ azt,­ ami­ a­ hét-végén­ Maroshévízen­ történt.­ Nagy­ ese-ménynek­számítanak­minden­esztendőben­a­Maroshévízi­Magyar­ Napok,­ amelynek­része az Urmánczy Nándor Emléknap­ is.­Idén,­a­névadó­születésének­150.­évfordu-lóján­a­legrangosabb­vendégek­körében­ke-rült­sor­a­jövőnek­üzenő­emléktábla­lelep-lezésére,­díjátadásra­és­könyvbemutatóra.A­ színes­ programkavalkádból­ a­ szom-

bat­emléknapként­emelkedett­ki.­Főhajtás­

Balázs KatalinMaroshévíz a jövőnek üzen: nem hagyja

veszni a múltat (részlet)

volt­ez­a­150­éve­született­dr. Urmánczy Nándor­ előtt,­ akinek­ munkája­ és­ tar-tása­ tette­ feledhetetlenné,­ példamuta-tóvá­ őt­ a­ maroshévízi­ magyarság­ szá-mára.­ Több­ vendég­ is­ nagyra­ értékelte,­hogy­ e­ nap­ programja­ ökumenikus­ ige-hirdetéssel­ kezdődött,­ az­ ünnepségre­ a­gyergyószentmiklósi­Gál Hunor örmény katolikus­plébánost­elkísérték­a­vörös­kö-pönyegesek­ is.­ Urmánczy­ sírjának­ meg-koszorúzását­ követően­ a­ templomkerti­közösségi­ház­falán­leplezték­le­az­emlék-táblát,­rajta­a­felirattal:­

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

29

Leleplezte­ Tóth László­ főkonzul­ és­Gortvay István,­ Urmánczy­ Nándor­unokája. A­ nagy­ ellenállással­ szemben­ is­ meg-

születni­ akaró,­ immár­ tíz­ esztendeje­ lé-tező­Urmánczy­Nándor­Egyesület­elmúlt­

évtizedéről­Bodor Attila alelnök számolt be.­Czirják Károly­ (az­ egyesület­ elnöke)­erre az alkalomra, Csepel város önkor-mányzatának­támogatásával­kiadta­köny-vét Dr. Urmánczy Nándor élete és mun-kássága­ címmel.­ Hosszas­ kutatómunka­áll­a­több­mint­háromszáz­oldalas,­hiány-pótló­alkotás­mögött,­a­szerző­Urmánczy­unokájának­köszönte­meg,­ hogy­ sok­do-kumentumot­ bocsátott­ rendelkezésére.­

Gortvay­ István­ határozottan­ kijelentette:­ő­tartozik­köszönettel­mindazoknak,­akik­nagyapja­emlékét­életben­tartják,­így­segí-tőtársai­abban,­amire­ő­tett­ígéretet.„Köszönöm­sok-sok­embernek­azt­a­se-

gítséget,­ hogy­ egy­ elsüllyedt,­ neve­ sem-mivé­vált­politikust,­aki­életében­mindent­megtett­a­magyarság­és­Magyarország­ér-dekében,­ gyakorlatilag­ kiásták.­ Anyám­kilencvenévesen,­halála­előtt­azt­mondta:„neked az a kötelezettséged, hogy nagy-apádat megpróbáld visszatenni arra a helyre, amit megérdemel, annak arányá-ban és tükrében, amit tett.”

­ Én­ ezt­ próbálom,­és­ meg­ kell­ monda-nom,­ mindenki­ se-gítségével­ óriási­ si-kerrel. Ezért tarto-zom én köszönet-tel”­ –­ fogalmazott­ az­Urmánczy-unoka, to-vábbi­tervekről­is­be-számolva.­Jó­tudni­te-hát,­ hogy­ ősszel­ Bu-dapest,­a­magyar­par-lament­ ad­ otthont­azon­ rendezvények-nek, melyek célja az ígéret végrehajtása, Urmánczy nevének feledhetetlenné­ téte-le,­ amelyben­ elévül-

hetetlen­érdemeket­ szereztek­szülőváros-ának,­Maroshévíznek­lakói.(Megjelent:­h t t p s : / / s z e k e l y h o n . ro / a k t u a l i s /

marosheviz- 2018. május 13.)

Emléktábla hirdeti Urmánczy Nándor halhatatlanságát (Fotó: Balázs Katalin)

„Dr.­Urmánczy­Nándor­(1868–1940)­író,­országgyűlési­képviselő,­az­erek-lyés­országzászló­és­a­Székely­Nemzeti­

Tanács­Alapítója­születésének­150.­évfordulója­emlékére­állíttatta­a­Dr.­Urmánczy­Nándor­Egyesület.”­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

30

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

31

Fővárosi Örmény Klub2018. július 19-én, csütörtök 17 órakor

Helyszín: Budapesti­Örmény­Katolikus­Lelkészség,­1114­Budapest,­Orlay­u.­6.A­műsor­szervezés­alatt.

Rendezi:­A­XII.­kerületi­Örmény­Nemzetiségi­Önkormányzat

Fővárosi Örmény Klub2018. augusztus 16-án, csütörtök 17 órakor

Helyszín: Budapesti­Örmény­Katolikus­Lelkészség,­1114­Budapest,­Orlay­u.­6.A­műsor­szervezés­alatt.

Rendezi: Budavári­Örmény­Nemzetiségi­Önkormányzat­és­a­XV.­kerületi­Örmény­Nemzetiségi­Önkormányzat

Az Emmaus-i püspök átadja Dragoman Kristóf diáknak a Szent Kereszt ereklyét(Az Erdélyi Római Katolikus Levéltárak 3. kötetéből)

Programajánló

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

32

Az­ 1887.­ januári­ számban­ a­ szerkesztők­így­ fogalmazták­meg­ a­ céljaikat:­ „az­ ör-mény­kultúra­vívmányait­lehetőleg­minden­ágában­ bemutatni­ célul­ tűzi,­ közleni­ fo-gunk...­közérdekű­cikkeket­az­örmény­föld­és­ népének,­ valamint­ a­ hazai­ örmények-nek­ régi­ és­ újabb­ kori­ állapotáról.”21­Azt­is­tervezték,­hogy­minden­számot­örmény­melléklettel jelentetnek meg, melyek-ben­ismert­külföldi­kutatók­publikálhatná-nak. Fontosnak tartották, hogy a lap tartal-mát­megismertessék­az­örmény­világgal,­s­ezért az egyes számok örmény változatát a­ bécsi­mechitaristák­ lapjában,­ a­ Handes­Amsoryában­tették­közzé­évekig.­A­fordí-tást Govrik Gergely­ végezte.­ (Magyaror-szágon­nem­volt­túl­nagy­igény­az­örmény­nyelvű­Armeniára:­mindössze­15­előfizető­jelentkezett.)­Az­Armenia­szerkesztői­szo-ros kapcsolatot tartottak fenn a közép-eu-rópai­ -­ elsősorban­bécsi­ és­ velencei­ -­ ör-mény­kolóniákkal­és­más­örmény­újságok-kal­ is,­ így­a­Murcs­(Kalapács)­és­a­Msak­(Földműves)­Tbilisziben­kiadott­lapokkal;­az­ isztambuli­Arevelkkel­ (Kelet),­ a­ bécsi­Handes­Amsoryával,­ a­London-Párizsban­kiadott­Arménieve1­és­a­calcuttai­Ara­fo-lyóirattal.­Ebből­következően­az­Arménia­feladatának­ tekintette,­ hogy­ figyelemmel­kísérje­ az­ anyaországban­ és­más­ örmény­kolóniákban­történt­politikai,­kulturális­és­gazdasági­ eseményeket,­ melyekről­ a­ Mi­újság­ az­ örmény­ világban?­ című­ rovatá-ban­adott­hírt.­Ez­az­erdélyi­örmény­koló-nia­ identitása­ és­ az­ örmény­diaszpórához­tartozása­ érzésének­ erősítése­ szempontjá-ból­egyaránt­nagyon­fontos­volt.

Krajcsír PiroskaA magyarországi örmény kolónia és a néprajz-kutatás a XIX-XX. század fordulóján – 2. rész

A­ folyóiratban­ a­ történelmi,­ irodalmi,­közéleti­ és­ nyelvészeti­ tartalmú­ cikkek,­tanulmányok mellett nagy teret kapott a hazai­és­anyaországi­örmények­néprajza,­elsősorban­az­erdélyi­örmények­folklórja:­mesék,­panaszdalok,­dalok,­szokások,­éte-lek,­ közmondások,­ találós­ kérdések­ stb.­közlése.­A­néprajzi­ tárgyú­cikkeket­első-sorban­Pátrubány Lukács, Gopcsa László, Merza Gyula, Molnár Antal, Cselingárján Jakab, Bányai Elemér­ írták.­Az­Armenia­két­ évtized­ alatt­ felkarolt­ minden­ hala-dó­örmény­eszmét,­és­hozzájárult­ahhoz,­hogy­ az­ erdélyi­ örmény­ -­ ezzel­ együtt­ a­magyar - néprajzkutatás hatékonyan meg-induljon,­ s­ eredményei­ intézményesen­ is­helyet­kapjanak­az­erdélyi­örmények­tör-ténetében.22

Herrmann Antal a­gyakorlati­célokat­és­a­straté­giát­is­megfogalmazta:­legfőbb­fel-adat­ a­ népélet­ tárgya­inak­ összegyűjtése,­egy­ ethnográfiai­ múzeum,­ valamint­ eti-mológiai­ folyóirat­ alapítása.­ Herrmann­példamutató­ áldozatkészséggel­ alapította­meg­Magyarország­ első­ néprajzi­ könyv-árát­ is,­ a­Társaságnak­ ajándékozva­1400­kötetes­ könyvgyűjteményét,­ melynek­nagy­ része­ szakkönyv,­ folyóirat­ és­ nép-költési­ gyűjtemények­ voltak.­ Érdemes­megemlíteni­azt­is,­hogy­a­könyvtár­1893-ig­mindössze­100­kötettel­gyarapodott.23

A­ Néprajzi­ Társaság­ ügye­ -­ az­Ethnographiában­közölt­ tagjegyzék­tanú-sága­szerint­-­ jóval­túlmutatott­egy­tudó-sokból­ álló­ csoport­ parciális­ aktivitásán.­Az­ország­néprajzkutatásának­ügye­mellé­felsorakozott­az­egész­magyar­értelmiség.­

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

33

A­ tagok­ sorában­ voltak­ többek­ között­ a­kor­ legkiválóbb­ elméi,­ tudósai,­ írói: Jó-kai Mór, Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Tömörkény István és más neves­ személyiségek.­A­ Néprajzi­ Társa-ság­tagjainak­a­száma­fokozatos­növeke-dést­mutat:­1898-ban­565,­1899-ben­677,­1900-ban­ 703,1903-ban­ 773­ fő.­A­ tagok­névjegyzéke mellett közölték a foglalko-zást­ és­ a­ lakhelyet­ is.­A­Néprajzi­Társa-ság­ tagjai,­ illetve­az­Ethnographiára­elő-fizetők­ között­ örmény­ neveket­ is­ talá-lunk:­ Szongott Kristóf­ (Szamosújvár),­Molnár­Antal­ (Budapest),­Pátrubány­Lu-kács­ (Budapest),­ Esztegár László­ (Bu-dapest),­ Cselingárián­ Jakab­ (Budapest),­Kabdebó Gergely­ alispán­ (Temesvár),­Capdebo György­ főszolgabíró­ (Lippa),­Melich János­(Budapest),­Todorán Endre (Szamosújvár).­Az­I.­világháborúig­előfi-zetett­a­folyóiratra­az­erzsébetvárosi­álla-mi­elemi­iskola­és­a­szamosújvári­gimná-zium­könyvtára­is.A­Magyar­Néprajzi­Társaság­ első­ ren-

des­közgyűlésén­(1889.­október­27.)­meg-választották­ a­ főbb­ tisztségviselőket­ (el-nök:­Hunfalvy Pál,­ titkár:­Herrmann­An-tal,­ jegyző:­ Katona Lajos),­ a­ decembe-ri­ ülésen­ pedig­már­ a­ szakosztályokat­ is­megalakították.­ A­ „népfajok”­ szerinti­ 8­szakosztályon­ belül­ 22­ újabb­ szakosz-tály­ létesült,­ mely­ a­ korabeli­Magyaror-szág­ egy-egy­ nemzetiségét­ képviselte.­Megalakult­az­örmény­szakosztály­is:­el-nöke­ Molnár­Antal24­ országgyűlési­ kép-viselő­(Budapest);­előadói:­dr.­Pátrubány­Lukács25­ budapesti­ és­ Szongott­ Kristóf26 szamosújvári­tanár­voltak.Az­ örmény­ szakosztály­ ezzel­ az­ ese-

ménnyel­ hirtelen­ a­ néprajzkutatás­ fő-sodrában­ találta­ magát,­ s­ az­ örmény­téma­ is­ a­ figyelem­ fókuszába­ került.­Az­Ethnographia­ 1890.­ áprilisi­ számában­

Réthy László átfogó tanulmányt jelente-tett­meg­ a­magyarországi­ örmények­ tör-ténetéről,27­ melyben­ nagy­ ívben­ vázolta­fel az örmény jelenlétet a kora középkor-tól­a­XIX.­század­végéig,­s­elsőként­állí-totta­össze­az­örmény­származású­neveze-tes­személyiségek­névsorát.Az­örmény­ szakosztály­az­áprilisi­ülé-

sen­előterjesztette,­hogy­a­velencei­Szt. Lá-zár-szigeten­ (San­ Lazzaro)­ élő­Ghevond Alisán­örmény­író­és­mechitarista­szerze-tes­50­éves­írói­jubileumi­díszünnepségé-re­küldjenek­üdvözlő­táviratot­magyar­és­örmény­ nyelven.­ Pátrubány­ szerint­ Ali-sán­munkássága­azért­is­becses­a­magyar-országi­örmények­számára,­mert­néprajzi­jellegű­ tanulmányában­ (Sirak)­ éppen­ azt­a­ területet­érinti,­„hol­még­a­XI.­század-ban­is­a­hazai­örménység­bölcsője­ringott,­a­hazai­ethnographia­szempontjából­is­ki-váló­figyelmet­érdemel”.28­A­Társaság­úgy­határozott,­hogy­ezt­a­táviratot­Pátrubány­fogja­átadni­az­ünnepeltnek,­mivel­a­szak-osztály­ előadója­ személyes­ jó­ kapcso-latot­ ápolt­ a­ velencei­ mechitaristákkal.­(A­Szent­Lázár-szigeten­ két­ hónapig­ ka-pott­magasabb­képzést­örmény­nyelvből,­Alisant­ismerte,­sőt­levelezett­vele.)A­ Társaság­ júniusi­ ülésén­ Pátrubány­

az­ eseményről­ szóló­ részletes­ beszámo-lóját­ az­ Ethnographia­ az­ évi­ júliusi­ szá-mában­ teljes­ terjedelemben­ közzé­ is­ tet-te,29­ és­ megemlékezett­ róla­ az­ Armenia­is.30­Az­előadó­beszámolójában­ ismertet-te­a­velencei­Szent­Lázár-szigetnek­az­ör-mény­művelődésben­betöltött­kultúrtörté-neti­misszióját,­ valamint­Ghevond­ (Leó)­Alisán­írói­jelentőségét.­Alisán­kimagasló­kultúrtörténeti­ személyiség:­ mechitarista­szerzetes, tanár, író, nyelvész, etnográ-fus,­régész­és­egyházi­író­volt­egyszerre.­Pátrubány­beszámolt­az­esemény­lefolyá-sáról,­melyen­maga­az­ünnepelt­celebrálta­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

34

a­ szentmisét.­ Utána­ díszülésen­ olvasták­fel­ a­ négy­ világrészből­ érkezett­ 200­ üd-vözlő­ táviratot.­A­Magyar­ Néprajzi­ Tár-saság,­valamint­Hunfalvy­Pál,­Herrmann­Antal,­és­Molnár­Antal­nevében­Pátrubány­Lukács­köszöntötte­Alisant,­melyre­a­köl-tő­örmény­verssel­válaszolt.­Az­ünnepsé-gen­jelen­voltak­a­nyugati­és­keleti­egyhá-zak­legmagasabb­méltóságai,­illetve­kép-viselőik,­ valamint­ közéleti­ személyisé-gek,­ tudósok,­ írók,­ művészek,­ papok­ és­szerzetesek.A­magyar­néprajz­ legrangosabb­ folyó-

irata­ szinte­ azonnal­ reflektált­ minden­ fi-gyelemre­ méltó­ örmény­ néprajzi­ meg-nyilvánulásra.­ Wlislocki Henrik kiemel-te,­hogy­Szongott­Kristóf­Szamosújvár,­a­magyarörmény­metropolis­ írásban­és­ké-pekben­című­munkájá­ban­(1893)­a­város-történeti­értékek­mellett­-­a­húsvét,­kará-csonyi­játékok,­népmesék­és­közmondás-ok közzétételével - megjelennek a nép-rajzi­elemek­is.31­1899-ben­az­E.­L.­szig-nóval­ellátott­ írás­Szongott­A­magyarho-ni­ örmény­ családok­ genealógiája­ (1898)­című­monográfiáját­ elemzi.32­A­ szerző­ a­kiadványt­azért­tartotta­korszakos­jelentő-ségűnek,­mert­„hazai­néprajzi­irodalmunk­egyik­ igen­ érezhető­ hiányosságának­már­nem­halasztható­pótlására­nyújt­alapos­re-ményeket...­a­hazai­örménység­már­régóta­dicséretes­ szorgalommal­ dolgozik­ azon,­hogy­múltját,­ősi­hazáját,­Magyarország-ra­ való­ beköltözését­ irodalmilag­ a­ ma-gyar­ közönséggel­megismertesse.­ ...­Ért-jük­ a­ magyarországi­ örménység­ népraj-zi­ leírását,­ a­ hagyományok­ összegyűjté-sét,­ melynek­ sürgősségére­ pár­ évvel­ ez-előtt­ Herrmann­Antal­ épp­ Szamosújvárt­mutatott­ rá­ nagy­ hatást­ keltett­ előadásá-ban.”33­A­cikkíró­értékeli­azt,­hogy­a­ku-tatások­révén­sok­olyan­név­bukkant­elő,­amely­ a­ további­ néprajzi­ kutatást­ meg­

fogja­könnyíteni,­hiszen­a­monográfia­ve-zérfonalul­szolgálhat­a­betelepült­örmény-ség­ foglalkozására­ nézve,­ és­ történelmi­folyamatokat­tárhat­fel­a­családnevek­ala-kulása­tükrében.­Ugyanakkor­sürgette­egy­néprajzi­jellegű­monográfia­megírását,­és­javasolja,­hogy­az­Armeniában­indítsanak­állandó­néprajzi­rovatot,­mely­előmunká-lat­ lehetne­egy­ ilyen­kiadvány­létrehozá-sához.­Ezért­meglepő,­hogy­az­önálló­nép-rajzi­kötet­kiadása­után­(Szongott­Kristóf:­Szamosújvár­szabad­királyi­város­monog-ráfiája.­ Negyedik­ kötet.­A­ magyarorszá-gi­ örmények­ ethnographiája,­ 1903.)­ sem­az­Ethnographia­1903.,­sem­az­1904.­évi­számaiban­nem­találunk­ezzel­foglalkozó­recenziót.­ (Az­ is­ igaz,­ hogy­ 1904-1905-ben­ az­Örmény­Múzeum­ létrehozásának­ügye­ foglalkoztatta­ a­ néprajzi­ közvéle-ményt,­s­ebben­a­témában­közölt­cikkeket­az­Ethnographia.)A­ tudományos­ igényesség­ az­ évek­ so-

rán­a­kutatások­és­publikációk­egyre­alap-vetőbb­ követelménye­ lett.­Gopcsa Lász-ló:­ Örmény­ regék­ című­ 76­ oldalas­ ki-adványa­ (1911)­ Berze Nagy Jánostól meglehetősen­ szigorú­ kritikát­ kapott.34 Gopcsa­Abgar Loanniszjan:­Armenische­Bibliotek,­Marchen­und­Sagen­ című­ lip-csei­ kiadványából­ ültetett­ át­ hat­ mesét­magyarra.­Berze­Nagy­ recenziójában­ hi-ányolta,­ hogy­ a­ fordító­ a­ gyűjtés­ helyét,­a­ feljegyző­ nevét­ nem­ tüntette­ fel,­ sőt­ a­könyv­címét­sem­közli,­amelyből­a­mesé-ket­ vette.­A­mesék­maguk­ ismerős­ típu-sok,­de­nem­lehet­eldönteni,­hogy­az­ör-mény­éthosznak­is­ jellemzői,­vagy­keleti­mesékből­átvett­motívumok.­Berze­Nagy­János­summázata­arra­utal,­hogy­a­lelkes­amatőrködés­ hagyománya­ véglegesen­ a­múlté:­ „Ebből­ a­ szempontból­ is­ sajnál-nunk­kell,­hogy­ez­a­kis­gyűjtemény­a­tu-dományos­anyagközlés­követelményeitől­

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

35

olyan messze áll”3Az­ erdélyi­ örmények-nek­most­először­kellett­önmagukat­a­töb-bi­ nemzetiséghez­ viszonyítva­ megvizs-gálni.­„Mi­az­örmény­most?”­-­kérdezhet-ték­joggal­a­század­utolsó­évtizedében­az­örménység­ szellemi­ vezetői.­Az­ 1890-es­népszámlálási­adatokban­ugyanis­nem­je-lent­meg­számszerűen­az­örmény­nemze-tiség,­ mivel­ az­ erdélyi­ örmények­ anya-nyelve ekkor már a magyar volt, vallá-suk­pedig­római­katolikus.36­A­kolónia­la-kóinak­ általános­ közömbössége­miatt­ az­1885-re­meghirdetett­ országos­kiállításra­sem­ tudtak­anyagot­küldeni,­következés-képp az örménység nem jelent meg a nagy nyilvánosság­előtt­magyarországi­nemzet-alkotó­kisebbségként.37

A­ millennium­ előtti­ felfokozott­ érzel-mű­közhangulatban­az­erdélyi­örmények­két­gyakorlati­célt­tűztek­maguk­elé:­em-lékszobor­állítását­és­az­ezredfordulós­ün-nepségek­ területén­ egy­ örmény­ néprajzi­kiállítás­megszervezését.Merza­Gyula­tanulmányában­megfogal-

mazta, hogy „eljött az örmény közszel-lem­felébredésének­ideje”.38­Tervet­dolgo-zott­ki­ arra,­hogy­a­már­asszimilált­hon-fitársai­ miként­ találjanak­ vissza­ örmény­identitásukhoz.­ Programjában­ több,­ nap-jainkban­ is­ időszerű­pont­ található,­mely­az­örmény­kolóniákban­az­identitás­meg-őrzésének­feltétele.­Merza­szerint­a­nem-zeti­(etnográfiai)­önazonosság­megőrzésé-nek­négy­ színtere­ van:­ a­ család,­ az­ egy-ház,­a­kultúra­és­a­közélet.­A­családban­ör-ményül­kell­beszélni,­tisztelni­és­megtar-tani­a­hagyományokat,­a­családi­ereklyé-ket.­A­ gyermekeknek­ örmény­ nevet­ kell­kapniuk.­ Vissza­ kell­ állítani­ az­ örmény­püspökséget.­Ragaszkodni­kell­az­örmény­egyházi­ énekekhez,­ hagyományokhoz,­örményül­ kell­ olvasni­ a­ templomban­ az­evangéliumot,­s­kapcsolatot­kell­tartani­a­

bécsi­és­velencei­mechitarista­rendházak-kal.­Az­örmény­ethnográfiai­egység­meg-teremtése­érdekében­magyar-örmény­iro-dalmi­ egyesületet­ kell­ létre­hozni,­ amely­magyar­nyelven­művelné­az­örmény­iro-dalmat,­történelmet,­nyelvészetet,­népraj-zot­ és­ a­ többi­ tudományágat.­Az­egyete-men­ örmény­ tanszéket­ kell­ alapítani,­ ta-nári­ állással.­A­ közéletben­ pedig­ növel-ni­szükséges­az­összetartást,­kerülni­a­vi-szályt­és­a­pártoskodást.­A­kolóniából­el-származottakkal­tartani­kell­a­kapcsolatot,­s­erősíteni­a­kötődéseket­a­keleti­örmény-séggel.­A­civil­szerveződéseket,­önképző-köröket,­ énekkarokat­ segíteni­ és­ alapíta-ni­egyaránt­kívánatos.­Első­lépésként­pe-dig­ -­ hangsúlyozta­Merza­ -­ fontos­ lenne­az­ezeréves­kiállításon­örmény­régiségek-kel,­ tárgyakkal­ igazolni­ a­ magyarorszá-gi­örmények­néprajzi­jelenlétét.­Nagysza-bású­tervében,­mely­az­örménység­életre­keltését­célozta,­Budapest­a­kereskedelmi,­Kolozsvár­az­armenisztikai,­Szamosújvár­pedig­a­kulturális­központ­szerepét­játsz-hatná­-­fejtette­ki.Szamosújvár­ (Armenopolis)­ főterére­

egy­köztéri,­Verzár Oxendius alakját for-mázó­bronzszobrot­kívántak­állítani,­mely­az­örmények­magyarországi­beköltözésé-nek,­illetve­Szamosújvár­alapításának­em-lékét­hirdetné.­A­szoborállítás­ötlete­elő-ször­ 1893-ban­ kapott­ nyilvánosságot­ az­Armeniában.39­ „Ha­ minden­ város­ vagy­megye saját területének történetével ösz-szeforrt­ kimagasló­ valamely­ jelesét­ em-lékművekben...­ megörökíti­ nemcsak­ ön-magát­ tiszteli­ meg,­ hanem­ az­ összhaza­iránti­tiszteletet­is­lerója.”40­Ezt­követően­több­mint­egy­évtizeden­át­többször­győz-ködték­a­hazai­örményeket­a­szoborállítás­érdekében,­melyet­közadakozásból­kíván-ták­finanszírozni,­de­sem­a­kezdeti­24-25­ezer,­ sem­a­később­megjelölt­12-14­ezer­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

36

forintot­nem­sikerült­összegyűjteni.­A­szo-borállítás41 így végül nem valósult meg.

Megjelent Barátság 2015. nov. 15.Folytatjuk

Jegyzetek21­Govrik­Gergely,­Szongott­Kristóf:­Előfi-zetési­ felhívás.­Armenia,­Szamosújvár,­1887.1. 2.p

22­Herrmann­Antal:­Az­Armenia­felélesz-tése.­Szamosvölgye,­1909.­23.p

23­ Dr.­ Pátrubány­ Lukács­ (könyvtárőr):­Jelentés­ a­ Magyar­ Néprajzi­ Társaság­könyvtáráról.­Ethnographia,­1892.­289-­291.p

24­Molnár­Antal­(1847-1902)­szamosújvári­születésű,­ a­ jogi­ egyetemet­ Kolozsvá-ron­ végezte.­ 1870-ben­ szülővárosának­levéltárosa­ lett,­ jelentős­ történetírói­munkásságot fejtett

ki.­ Szamosújvár­ monográfiája­ c.­ művé-ért 100 arany jutalmat kapott. 1871-78 között­ Szamosújvár­ egyik­ országgyű-lési­ követe­ volt.­ 1879-től­ szerkesztette­a­Magyar­Lapok­c.­politikai­napilapot,­majd­a­következő­évtől­a­Magyarország­és­a­Nagyvilág­c.­képes­hetilapot.­1884-­től­állandó­képviselője­szülővárosának.­1892-től­ haláláig­ a­ képviselőház­ jegy-zője­volt.­Az­Armeniának­1887-től­ke-letkezésétől­munkatársa,­szinte­minden­számban­jelent­meg­cikke.

25­ Pátrubány­ Lukács­ (1861-1926)­ erzsé-betvárosi­ születésű­ nyelvész,­ az­ ör-ménység­ kutatója.­ 1884-ben­ Budapes-ten­ tanári­ és­ bölcsészdoktori­ oklevelet­nyert.­1900-ban

az­ örmény­ nyelvből­ és­ irodalomból­ma-gántanárrá­ képesítették.­ Tanulmányai,­nyelvészeti­dolgozatai­külföldi­örmény­folyóiratokban­és­az­Armeniában­jelen-tek­meg,­az­utóbbi­közölte­örmény­nyel-vű­költeményeit­ is.­ Fő­műve:­Örmény­

tanulmányok­(Bp.,­1884);­Beitráge­zűr­Armenischen­Ethymologie­(Bp.­1897).

26­ Szongott­ Kristóf­ (1843-1907)­marosbogáti­ születésű­ armenológus,­tanár,­ szerkesztő.­ Gyulafehérvá-ron­ tanári­ oklevelet­ szerzett,­ 1863-tól­Szamosújváron­gimnáziumi­tanár,­majd­igazgató.­1887-1907­között­az­Armenia­főszerkesztője.­Húsz­év­alatt­387­cikket­írt­benne.

27­Dr.­Réthy­László:­A­magyar­örmények.­Ethnographia,­1890.197-203.p

28­Uo.334.p29­Ethnographia,­1890.­332-335.p30­ Szongott­ Kristóf:­ Alisán­ Leontius­ 50­éves­ írói­ jubileuma.­ Armenia,­ 1890.­225-237.p

31­Ethnographia,­1893.­4-6.­sz.32­Ethnographia,­1899.­240.p33­ E.­ L.:­ Szongott­ Kristóf:­ A­ magyar-honi­ örmény­ családok­ genealógiája.­Ethnographia,­1899.­240-241.p

34­ Berze­ Nagy­ János:­ Dr.­ Gopcsa­ Lász-ló:­Örmény­regék.­Ethnographia,­1911.­310.p

35 Uo. 310.p36­Gopcsa­László:­A­hazai­örmények­ lét-számáról.­Armenia,­1892.­334-342.p

37­Philarmen:­Reflexiók­a­nemzeti­kiállítás­ügyében.­Armenia­1894.112.p

38­ Merza­ Gyula:­ A­ magyar­ örmények­ethnográfiai­ hanyatlásának­ okairól­ és­azok­orvoslásáról.­Armenia,­1895.­316.p

39­Armenia,­1893.­314-319.40­Merza­Gyula:­A­hazai­örmények­és­az­ezeréves­ ünnep.­ Armenia,­ 1893.­ 320-323.p

41­ Placsintár-Bárány-Esztegár-Szongott:­Emlékszobor­ Szamosújvárt.­ Arme-nia,­ 1894.­ 82.p;­ Esztegár­ László:­ A­szamosújvári­emlékszobor­ügyében.­Ar-menia­1894.­201.p;­Merza­Gyula:­Az­ör-mény­emlékszobor.­Armenia,­1897.­4.p

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

37

Kedves­Barátaink!Egy­ új­ örmény­ kulturális­ identitásőrző­esemény­tanúi­lehetünk.­Ma­a­Híres ma-gyarörmények tablója felavatására kerül sor,­ amelyet­ a­ XII.­ kerületi­ Ör-mény­ Nemzetiségi­ Önkormány-zat­megrendelésére­Pál János fes-tőművész,­ grafikus­ készített­ el,­ s­amely­ ma­ a­ Budapesti­ Örmény­Katolikus­Lelkészség­tulajdonába­kerül,­ajándékozás­jogcímén.Az­identitás­igen­sokrétű,­a­ha-

zai­erdélyi­örményeknél­ez­azt­je-lenti,­hogy­a­szülőföldünk­Erdély,­nemzetiségünk­ magyar­ (magyar-örmény),­ kulturális­ identitásunk­erdélyi­ örmény,­ hitéleti­ identitá-sunk­örmény­katolikus,­melyeket­együtt egyénenként és közösség-ként élünk meg.A­ közösségünk­ akaratából­ lét-

rejöttek­ 1994-ben­ az­ örmény­ön-kormányzatok­ és­ civil­ szerveze-tek,­ elsőként­az­Erdélyi­Örmény­Gyöke-rek­Kulturális­Egyesület.

Magyarörmény hírességeinkEmléktábla avatás az Örmény Katolikus Templomban 2018. 05. 20-án

Képviselői­feladatunk­és­törvényi­köte-lezettségünk ezen­identitások­megőrzése,­kutatása,­fenntartásának­biztosítása,­tehát­a­közösség­összefogása,­bővítése,­a­szuny-

nyadó­erdélyi­örménység­számára­a­kul-túránk­megismertetése,­megmentése,­ kö-zösségünk­nagyjainak­megismertetése.Hogyan­ tettük­ eddig?­ Az­Erdélyi­Ör-

mény­Gyökerek­füzetek­1997-ben­történt­beindításával­ és­ terjesztésével­ (hazánk-ban­és­őshazánkban­–­Erdélyben,­magán-személyek­ és­ szervezetek,­ közgyűjtemé-nyek­számára),­a­Fővárosi­Örmény­Klub­rendezvényeivel­1996­óta,­az­Erdélyi­Ör-mény­ Múzeum­ könyvsorozat­ beindítá-sával­ (25­ kiadvány),­ számtalan­ kiállítás­megrendezésével,­ közösségi­ találkozók,­konferenciák,­ kulturális­ hetek­ megszer-vezésével,­ barangolásokkal­ Erdélyben,­szobrok,­emléktáblák­állításával,­egyházi­dr. Issekutz Sarolta, Dávid Krisztián

Fülöp Ákos atya, mögötte balról Pap János, Hegedüs An-namária, Béres L. Attila

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

38

és­ világi­ gyűjtemények­ restaurálásával,­templomok­és­temetők­felújításával,­gyűj-temények­(egyházi­és­világi)­kialakításá-val,­genealógiák­kutatásával­és­megjelen-tetésével,­ a­ ­Magyarörmény­Tudástár­ in-gyenes­ online­ felület­mostani­ elindításá-val,­mindenki­számára.Ma­egy­új­identitásőrző­forma­szemta-

núi­ lehetünk:­ az­ erdélyi­örmény­ szárma-zású­hírességeink­jó­részét­arcképeik­által­ismerhetjük­ meg­ Pál­ János­ festőművész­ecsete­ nyomán,­melyhez­ egy­ kis­ kataló-gus­ tartozik­ az­ életrajzokkal. A­ tabló­ az­örmény­katolikus­templom­(Bp.­XI.­Orlay­u.­6.)­előterének­ falán­ tekinthető­meg.­A­rövid­ életrajzokat­ tartalmazó­ katalógust Hegedüs Annamária elnök állította össze.Azt­tudjuk­már,­hogy­a­hazai­erdélyi­ör-

mények­és­az­őshazában­-­Erdélyben­ma-radt­magyarörmények­is­egy­nagy­család­tagjai­vagyunk,­ tehát­ ez­ egy­családi­ tab-ló,­amely­sokak­számára­(már­ismerten)­a­családtagok­képét­is­ábrázolja.­Vagy­tud-ja,­vagy­nem­tudja,­de­biztosan­-­a­család-fákban­bogarászva­–­mindenki­­megtalál-hatja hozzátartozóját.Az­Issekutz­családfában­132­családnév­

található Gudenus János József genealó-giája­ alapján.­ Ezek­ közül­ megemlítendő­

a­ tablón­ látható­Kiss Ernő aradi­vértanú,­báró Dániel Ernő miniszter,­ a Jakabffy család, Hervay Gizella költő, Lászlóffy Aladár költő­és­író,­­Lászlóffy Csaba köl-tő­és­író,­id. Dr. Issekutz Béla gyógyszer-tan­professzor,­kutató,­akadémikus.Köszönet­a­XII.­kerületi­Örmény­Nem-

zetiségi­ Önkormányzatnak­ ezért­ a­ szép­kezdeményezésért.­Kérjük,­hogy­kutassa-nak­tovább,­mint­mindenki,­hogy­büszkén­mutathassuk­meg­magunkat,­ hírességein-ket,­a­magyar­kultúra­és­történelem­nagy-jait.­Úgy­legyen!

dr. Issekutz Sarolta, az EÖGYKE elnöke

Híres magyarörmények tablója

Hősök, politikusokBoldog­Bogdánffy­Szilárd­Dr.,­titkos­püs-pökCzetz­János­tábornokKiss­Ernő­altábornagy,­aradi­vértanúLázár­Vilmos­ezredes,­aradi­vértanúPongrácz­Gergely­’56-os­hazafi,­Corvin­közPongrácz­Ödön­’56-os­hazafi,­Corvin­közbáró­Dániel­Ernő­kereskedelmi­miniszterGajzágó­ Salamon­Állami­ Számvevőszék­első­elnöke

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

39

Gorove­István­külügyi­államtitkár,­földm.­és­ker.­miniszterIvády­Béla­földművelésügyi­miniszterJakabffy­Elemér­orszgy.­képv.,­Orsz.­Ma-gyar­Párt­elnökeJakabffy­Károly­államtitkár,­vezérigazgatóKristóffy­József­belügyminiszterLukács­Béla­kereskedelemügyi­miniszterLukács­György­vallás-­és­közoktatásügyi­miniszterLukács­László­pénzügy-­és­belügyminisz-ter,­miniszterelnökSzilágyi­ Dezső­ igazságügy-miniszter,­képviselőház­elnökeUrmánczy­Nándor­orszgy.­képviselő

MűvészekAgárdy­Gábor­színművész,­ikonfestőBarcsay­Jenő­festőművészBánffy­György­színművész,­orszgy.­kép-viselőBrassai­ (Halász)­Gyula­ fotó-­ és­ filmmű-vész,­festőFlórián­Antal­színművészGross­Arnold­grafikusművészHollósy­Kornélia­operaénekesnőHollósy­Simon­festőművészKacsóh­Pongrác­zeneszerzőLászló­Magda­operaénekes

Lukács­Miklós­karnagy,­operaigazgatóMoldován­Stefánia­operaénekesNákó­Berta­festőművészSzervátiusz­Tibor­szobrászművészTutsek­Piroska­operaénekesViski­János­zeneszerző

Írók, költőkAdy­Endre­költőBányai­Elemér­–­Zuboly,­íróCzárán­ Gyula­ földbirtokos,­ a­ turizmus­apostolaCsiky­Gergely­színműíróDávid­Csaba­író,­műfordítóHervay­Gizella­költő,­író,­műfordítóLászlóffy­Aladár­író,­költőLászlóffy­Csaba­költő,­íróTarján­Tamás­irodalomtörténész,­színikritikus

Tudósok, kutatókFelvinczi­Takács­Zoltán­orientalista,­mű-vészettörténészid.­Dr.­Issekutz­Béla­orvos,­gyógyszerész,­akadémikusKatona­ Tamás­ történész,­ műfordító,­orszgy.­képviselőPattantyús-Ábrahám­Géza­gépészmérnök­professzorRoska­Márton­régész,­egyetemi­tanár

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

40

Hír

es m

agya

rörm

énye

k ta

blój

a

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

41

A­jobbnál­is­jobb,­Mindenek­fölötti-díjat­ho-zott­el­a­gyergyószentmiklósi­főzőcsapat­a­hét­ végén­ tartott,­ 11.­Ceglédi­ Laskafeszti-válról­–­örmény­étellel,­hurutos­laskaleves-sel­nyűgözte­le­a­neves­gasztronómiai­szak-emberekből­álló­zsűrit­Zsigmond András séf és­ legénysége.­ A­ gyergyói­ hagyományos­ételt­a­fesztiválozók­is­megkóstolták,­de­35­literből­nyilván­nem­jutott­min-denkinek­–­őket­itthoni­ételkóstolásra­invitálta­meg­a­gyergyói­küldöttség.

Amint a fesztivál nevéből is kö-vetkeztethető, a tésztás ételek kap-tak főszerepet a hétvégi, ceglédi fő-zőversenyen.

Testvérvárosként Gyergyószent-miklós is benevezett a megméret-tetésre; a hivatali alkalmazottakból álló csapat élére Zsigmond András éttermi szakácsot kérték fel. Huru-tos laskalevessel szálltak versenybe, és mint mesélik, nem egyedüliként készültek ezzel a fogással.

A Kárpát-medence számos települé-séről részt vevő, közel 100 csapat között még egy készítette el az örmény eredetű ételt. Hogy a konkurens csapatnak hogyan sikerült a főztje, erről nem számoltak be a gyergyóiak, azt viszont örömmel újságol-ták, hogy az általuk főzött leves lenyűgöz-te az ítészeket.

Zsigmond András elmondása szerint az eredményhirdetésnél a zsűri mindenek fö-löttinek kiáltotta ki készítményüket, és különdíjjal jutalmazták a csapatot. „Ez hatalmas siker” – mondta lapunknak Zsig-mond András, hozzátéve, hogy az elisme-rés annál is inkább értékes, mert neves gasztronómiai szakemberektől érkezett.

A gyergyói hurutos laskalevest kiáltották ki a legjobbnak a Ceglédi Laskafesztiválon

A főzőversenyen Kocsis Zoltán konyha-főnök, mesterszakács; Nótár László gaszt-ronómiai szaktanácsadó, séf; Nagy Róbert kreatív séf és Andriska István sztárséf döntött az ételek rangsoráról – részletez-te a gyergyói szakács, aki külön megtisz-teltetésnek is örvend: a séfek közötti ver-

senyen ugyanis őt is kóstolásra kérték fel a zsűritagok.

A szakmai elismerés mellett a fesz-tiválozók jutalmát is bezsebelték a gyergyóiak, mint mondják, aki csak ré-szesült a 35 literes adagból, mindenki di-csérte az általuk készített, egyébként ki-zárólag házi alapanyagokból főzött huru-tos laskalevest. Akinek ezúttal nem jutott az étekből, az egyelőre szívélyes meghí-vást kapott Gyergyószentmiklósra, ahol a győztes leves mostantól vendéglői étlap-ról is megrendelhető.

A rendezvényről A­Laskafesztivál­Cegléd­nyárindító­fesz-tiválja.­ A­ rendezvényt­ évekkel­ ezelőtt­

A gyergyószentmiklósi főzőcsapat. A zsűri különdíját nyerték el főztjükkel (Fotó: Fórika Krisztina/Facebook)

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

42

Cegléd­ étkezési­ hagyományának­ életben­tartására­hozták­létre.­Célja­az­is,­hogy­az­érdeklődők­ megismerkedjenek­ a­ ceglédi­laska­ elkészítésének­módjaival,­megkós-tolják­a­ főzőverseny­ legjobb­helyezettje-inek­ egyedi­ receptje­ alapján­ készült­ éte-leket­ –­ olvasható­ a­ fesztivál­ honlapján.­A­ gasztronómiai­ rendezvényt­ idén­ júni-us­ 8–10-e­ között­ tartották,­ összevontan­

a­ Nemzeti­ Vágta­ Ceglédi­ Előfutamának­programjaival.

Pethő Melánia2018. június 11.,

(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-gyergyoi-

hurutos-laskalevest-kialtottak-ki-a-legjobbnak-a-cegledilaskafesztivalon)

A­ határvédelem­ évszázadai­ Székely-földön­ című­ tanulmánykötet­ bemutató-ját­ tartották­ vasárnap­ délután­ a­ szépvízi­Dajbukát-házban.­Szépvíz­ polgármestere­ köszöntőbeszé-

dében­kiemelte,­a­tanulmánykötet­egy­hi-ánypótló­tudományos­munka,­amely­meg-jelenéséhez­nyolc­személyből­álló­tudós-csapatra­ volt­ szükség.­ Korokon­ átíve-lő,­ezer­esztendőt­áttekintő­tanulmánykö-tet­született.­Valós­történelmi­tényekre­tá-maszkodva­az­Árpád-kortól­a­második­vi-lágháborúig­mutatja­be­Székelyföld­had-történetét­–­mondta.­“­Ez­a­könyv­(azért­jelent­meg,­hogy)­szellemi­alapját­képez-ze­ a­ majdani­ szépvízi­ Székely­ Határőr­Emlékközpontnak,­ amelyet­ a­ Dajbukát-házban­szándékszanak­ létrehozni­a­ jövő-ben.„Hiánypótló­ munkával­ gazdagodott­ a­

magyar­történelemtudomány”­–­szólt­a­je-lenlévőkhöz­Potápi Árpád János,­ a­ Mi-niszterelnökség­ nemzetpolitikáért­ fele-lős­ államtitkára.­Kiemelte,­ az­ elmúlt­ év-századok­ nehézségei­ és­ minden­ balsors­

Molnár RajmondNyolc kutató foglalta össze Székelyföld egykori

hadtörténetét – Szépvízen mutatták be a kiadványt (részlet)

ellenére­ez­a­nép­kitartott,­s­bár­a­történel-mi­ Magyarország­ területe­ kétharmadára­csökkent,­ a­ népesség­ egyharmada­ hatá-ron­kívülre­rekedt,­a­nemzet­ma­is­él.­Ma­is­egy­olyan­Magyarországban­bízhatnak,­amely­kormánya­mindent­megtesz­annak­érdekében,­hogy­a­határon­kívül­élők­meg­tudják­ tartani­magyarságukat,­gyermeke-ik­magyar­iskolába­járhassanak,­az­életü-ket­ teljes­ értékűen,­magyarként­ élhessék­meg­–­fogalmazott.­

(Ezt a cikket 2018. június 03., a Szé-kelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyolc-kutato-foglalta-ossze-szekelyfold-egykori-hadtortenetet-n-szepvizen-mutattak-be-a-kiadvanyt)

Két­hulla­sétál­a­temetőben,­az­egyik­sír-követ­cipel­a­hátán.­Megkérdezi­a­másik:­–­Minek­cipeled­azt­a­sírkövet?­–­Manapság­ az­ ember­ nem­ sétálhat­ az­iratai­nélkül…

Humor… Humor… Humor…

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

43

Immár­lassan­150­év­is­eltelt­azóta,­hogy­a­ Kárpát­ medencében­ 340­ éve­ letelepe-dett­ örményeknek­ már­ nem­ őseik­ nyel-ve, hanem a magyar lett az anyanyelvük (1870-es­évekre).­„Az erdélyi örmények a 18. és 19. századok során messzemenően integrálódtak a magyar társadalomba – anyanyelvük és öltözködésük a magyar-ral lett azonos” (Kránitz Péter Pál: De-mográfiai­változások­az­erdélyi­örmények­körében…­REGIO­24.­évf.­2016­1.­szám­284.­old.).­Európában­olyan­népnél­is­lát-juk, hogy saját anyanyelvük elveszett és más­nyelvet­beszélnek­már,­akik­még­nem­túl­messze­vannak­az­őshazától­pl.­az­írek­egy­része.­A­XVII.­században­Kárpát-me-dencébe­érkezett­örményeket­pedig­majd-nem­ezer­év­és­több­ezer­km­távolság­vá-lasztja­el­az­őshazától,­miért­várják­el­né-melyek­ tőlük­ a­ nyelv­ ismeretét,­ ami­ rá-adásul­a­nyugatörmény­di-alektus­ egyik­ mára­ kihalt­változata­volt?Amikor­az­örmények­Er-

dély­ földjére­ Moldvából­az­ 1600-as­ évek­ végén­ a­katolikus­ Egyházzal­ még­„nem egyesültként” érkez-tek, saját püspökkel, Minas Zilifdareannal,­ és­ családos­papokkal­ jöttek.­ Az­ egye-sülés után „örmény szertar-tású római katolikusok”-ként­ lettek­ nyilvántart-va.­Mivel­az­első­és­egyet-len­ örmény­ katolikus­ püs-pök, Oxendius Verzirescu (1655-1715)­ halála­ után­

Haraga Attila KálmánAz elfelejtett/eltűnt magyarörmény

katolikusok nyomábannem­ sikerült­ új­ püspököt­ szenteltetni­ az­örményeknek,­mindmáig­latin­szertartású­püspök­kormányozza­őket.­Mária Terézia óta­pedig­gyakorlat­ lett­a­Kárpát­meden-cében­-­az­örmény­hagyományokat­háttér-be­szorítva­-­a­cölibátus.­„1743-tól kezd-ve csak papok fiai vagy leányai gyerme-keiről van szó: miből következik, hogy a nőtlenség a hazai örmény papok közé Mária Terézia uralkodásának első éve-iben hozatott be” (Szongott Kristóf­Mo-nográfiája­ I.­ kötet­ 356.­ old),­ így­ számos­papi­ hivatást­ választó­ örmény­ szárma-zású­ inkább­ latin­ szertartásban­ szente-lődött,­mivel­ több­ lehetősége­volt­plébá-nosként­szolgálni,­a­4­örmény­szertartású­plébánia­ helyett,­ egy­ részük­ pedig­ szer-zetes­ lett.­Az­örmények­a­kezdeti­5­ tele-püléshez­képest­szétszóródtak­az­ország-ban,­a­hitéletüket­pedig­az­adott­település­

Várakozás. A jobb alsó sarokban Haraga Attila Kálmán (Szamosújvár 2018. június 16.)

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

44

egyházközségében­élték­meg,­így­többen­részben­vegyes­házasság­révén­is,­részben­pedig­más­okokból­protestánsokká­váltak,­közülük­ többen­ lelkészek­ lettek,­a­ többi-ek­pedig­latin­rítusú­(római)­katolikusok-ká­váltak.­Örmény­katolikus­pap­hiányá-ban­ a­ szórványpasztoráció­ elmaradt,­ új­plébániák­nem­jöttek­létre,­esély­sem­ma-radt­ tovább­vinni­a­ tradíciót.­Az­első­vi-lágháború­után­a­kiszakított­területeken­a­következő­a­helyzet:­„A két világháború között ugyanis nem kevesebb, mint 131 erdélyi és partiumi településen éltek ki-sebb-nagyobb örmény közösségek, míg örmény lelkész ezeknek csupán töredé-kén végzett szolgálatot” (Kránitz Péter). A­ II.­ világháború­ után­ a­megkisebbedett­Magyarországon­is­akadályokba­ütközött­az­örménykatolikus­pasztoráció,­csak­Bu-dapesten­sikerült­egy­önálló­örménykato-likus­ lelkészséget­ fenntartani,­ amely­ ma­az­Orlay­utcában­található.­­­Ma­vajon­miért­nem­fontos­sokaknak­az­

örmény­katolikus­származás­és­a­megma-radás?­A­ válasz­ többek­ közt:­ 1.­Ha­ nem­

ismernek­ valamit,­ hogyan­ érdeklődjenek­utána?­2.­Származásuk­sokaknak­már­ho-mályba­vész,­a­vérzivataros­idők­-­ami­a­XX.­századot­jellemezte­-­igencsak­meg-tépázták­a­családokat,­és­ez­„eltűnéshez”­vezetett.­ 3.­ Magyarország­ területe­ jóval­kisebbé­ vált,­ Budapesten­ főleg­ az­ erdé-lyi­ származású­ örménykatolikusok­ egy­új­egyházközséget­alapítottak­az­1920-as­években,­de­sajnos­még­ebben­az­egyház-községben­ is­ az­ 1990-től­ napjainkban­ is­zajló­ kisebb-nagyobb­ viszályok­ még­ in-kább­megtépázták­a­létszámot.­Becslések­ szerint­ Magyarországon­ kb.­

tizenötezerre­ tehető­ a­ magyar­ anyanyel-vű­ örmény­ származásúak­ száma,­ egy­ jó­részük­ római­ katolikus­ templomban­ lett­megkeresztelve,­ Erdélyben­ pedig­ a­ hiva-talos­ 700­ körüli­ örménykatolikuson­ kívül­megközelítőleg­még­4000-5000­magyarör-mény­katolikus­lehet.­Mivel­magyarul­be-szélő­ örménykatolikus­ pap­nincs,­ a­ hívek­pasztorációját­ latin­ rítusú­ (római)­ katoli-kus­birítusú­papok­látják­el­(kettő­Erdély-ben­egy­Budapesten),­így­lassan­eltűnik­az­

örménykatolikus­ identitás-tudat,­ ha­ nem­ történik­ vál-tozás. Magyarországi­ vonatko-

zásban­időnként­lehetne­tar-tani­ örmény­ katolikus­ mi-sét­ több­ vidéki­ helyszínen­is.­ Nagyobb­ számban­ Sió-fok,­ Debrecen,­ Kecskemét,­Szeged,­Miskolc,­Kaposvár,­Székesfehérvár,­ Veszprém,­Győr,­Pécs,­ főleg­ latin­ rítu-sú;­ Újfehértó,­ Nyíregyhá-za,­Hajdúdorog­bizánci­rítu-sú­magyarörmény­ katoliku-sok­élnek.­De­mindenekelőtt­az­ egyházi­ életet­ amennyi-re­ lehetséges,­ mentesíteni­Szamosújvár 2018. június 16. Búcsús szentmisén

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

45

kellene­ a­ politikától,­ azaz­ hitéleti­ alapon­megszervezni,­ mivel­ jelenleg­ az­ örmény­nemzetiség­ önkormányzati­ pénzszerzési­és­megélhetési­lehetősége­megmérgezi­az­egész­örmény­kérdést,­és­a­magyarörmény­katolikus­ hitélet­ kibontakozását­ is­ hátrál-tatja.­Örmény­ ajkúak­ nemzetiségi­ alapon­tartanának­igényt­a­budapesti­katolikus­in-gatlanra,­miközben­egy­részük­nem­is­ka-tolikus­ vallású,­ még­az­ óörmény­ nyelvű­katolikus­misén­is­ke-vesen vesznek részt közülük,­ idén­ a­ ge-nocídium­ évforduló-ján­ az­ isztambuli­ ör-ménykatolikus­ plé-bános­örmény­nyelvű­miséjén­is­alig­voltak.­Az­ örménykatoli-

kus­ tradíció­ szír,­ bi-zánci­ és­ latin­ rítus-ból­ átvett­ elemekkel­is­gazdagodott­és­vált­ez által még egye-dibb­értékké,­ezért­ is­

érdemes­ lenne­ azt­magyar­ területen­ma-gyarul­megpróbálni­újból­felvirágoztatni,­magyarázatokkal­ is­ közérthetőbbé,­ még­vonzóbbá­tenni­és­annak­egyházi­naptárát­is­magyarul­ is­közkincsé­ tenni.­Szép­do-log,­hogy­némelyeknek­a­kultúra­megőr-zése,­a­gasztronómiai­hagyományok­fon-tosak,­de­az­ igazi­megmaradás­és­ identi-tás­összefügg­a­hittel­és­annak­megőrzésé-vel,­továbbadásával.­­Magyarörményként­is­tovább­kellene­élni­az­ősi­hitet,­méltán­emlékezve arra, hogy az örmények voltak az­ első,­ hivatalosan­ királyostól­ keresz-ténységre tért nép. Erdélyben­ a­ két­ nagyobb­ létszámú­

egyházközségen­ kívül­ (Szamosújvár­és­ Gyergyószentmiklós)­ még­ más­ ki-sebb­ létszámú­ magyarörmény­ csopor-tok­ is­ vannak:­ Csíkszereda­ és­ környé-ke­ kb.­ 100-150­ a­ csíkszépvizí­ egyház-községből­kerültek­át,­Kolozsvár,­Torda,­Dés,­ Székelyudvarhely,­ Marosvásár-hely­ és­ környéke.­ További­ szórvány­Bánffyhunyad,­Nagyvárad,­ Élesd,­ Zilah,­Brassó,­Torda,­Arad,­Gyergyóditró,­Sep-siszentgyörgy,­valamint­Nagybánya,­ahol­

Gyergyószentmiklós 2018. június 17. – Az ör-mény kultúrházban (jobbról) Puskás Attila Barna kiállításának megnyitóján, Esztergály Jánossal

Szamosújvár 2018. június 16. – A Világosító Szent Gergely búcsús mise után a kultúrházban Szongoth Gábor Szongott Gergelyről szóló előadásán

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

46

kisebb­létszámban,­de­még­létezik­az­ör-mény­származás­tudata.­­Az­ önazonosságot­ örmény­ származá-

súként­ nem­ könnyű­ megtalálni.­Magyar-országon­ 2004-ben­ Budapesten­ kánonjo-got­(egyházjog)­tanuló­egyetemistaként­is-merkedve,­mint­örményszármazású­az­ör-ményekkel,­ Örményországból­ 1990­ után­ide­telepedettől­elhangzott­vélemény­alap-ján­ „nem­vagy­örmény,­mert­ nem­beszé-led­a­nyelvet”.­Ezt­a­véleményt­a­mosta-ni­ Országos­ Örmény­ Önkormányzat­ el-nöke Serkissián Szeván­ 2014­ november­7.-én­ is­ ismertette.­ Ez­ alapján­ mi,­ akik­több­mint­300­éves­múlttal­ rendelkezünk­a­Kárpát­medencében,­nevünk,­származá-sunk­által­igazolva­nem­formálhatnánk­jo-got­az­örmény­katolikusságra­sem,­bár­az­óörmény­nyelvű­misét­a­keleti­örményt­be-szélők­sem­értik.­Azonban­a­Keleti­Kato-likus­Egyházi­Törvénykönyv­CCEO­alap-ján­ GYAKOROLHATJUK­ örménykato-likus­ hagyományainkat,­ és­ a­ II.­ Vatikáni­Zsinat­ megengedi­ az­ anyanyelv­ haszná-latát­ (a­mi­esetünkben­a­magyart),­ahogy­az­ imák­ Budapesten,­ Szamosújváron­ és­Gyergyószentmiklóson­ is­ így­ hangzanak­el,­ mint­ pl.­ most­ a­ szamosújvári­ búcsún­

is.­Ami­az­ünnepeket­ illeti,­vannak­egyes­eltérések,­de­a­katolikus­egyházban,­így­a­görögkatolikusok­és­örménykatolikusok­is­Karácsonyt­ decemberben­ és­ a­Vízkereszt­ünnepét­ január­6-án­ünneplik,­ellentétben­az­apostoli­örményekkel,­akik­Karácsonyt­januárban­ünneplik.­Magyarországon­és­a­határon­túl­is­némely­katolikust­az­örmény­Karácsony­megtéveszt,­de­aki­katolikus­az­nem­ünnepel­ kétféle­ szokás­ szerint,­mert­önazonossági­zavarba­kerül.­­­Nem­ elhanyagolható­ tény,­ hogy­ van-

nak­olyan­örmény­származásúak,­akik­re-formátus felekezethez tartoznak, köztük még­ lelkészek­ is,­ időnként­ megjelennek­búcsún­vagy­más­rendezvényeken,­létszá-muk­100-300-ra­tehető.­Vajdasággal,­Fel-vidékkel­és­Kárpátaljával­együtt­akár­10-15­ezer­magyarörmény­katolikusról lehet-ne­beszélni­a­Kárpát­medencében­a­jelen-legi­töredékszám­helyett.­A­ magyarörmény­ vértanú­ latin­ rítusú­

katolikus­püspök,­Boldog Bogdánffy Szi-lárd­élete­is­bátorító­kell­legyen­a­hit­meg-éléséhez,­aki­inkább­vállalta­a­szenvedést,­mintsem­hogy­Jézus­árulója­legyen.­

(A szerző katolikus teológiát végzett ma-gyarörmény újságíró)

Alighogy­ államvallássá­ lett­ a­ kereszténység­ a­ III.­ és­ IV.­ század­ fordulóján­Örmény-országban,­ a­ keresztények­ között­ dúltak­ a­ nagy­ hitviták.­Arianizmus:­ Krisztus­ csak­ember­volt,­ teremtmény.­Nesztorianizmus:­Krisztus­istensége­és­embersége­szétválik.­Monofizitizmus:­Krisztus­ csak­ Isten.­Valószínűleg­ az­ emberek,­mivel­ sokan­mindent­meg­akarnak­magyarázni,­különféleképpen­okoskodtak.­Evvel­a­kifejezéssel­–­„Krisztus­Istenünk”­–­tán­a­monofizitáknak­akarnak­kedvezni?­–­Nem­hinném,­hisz­az­ének­szö-vege­az­előzőekben­utal­az­emberré­válásra­is.­Az­örmény­apostoli­egyházat­ugyan­hi-vatalosan­monofizitának­tartják,­de­valószínűleg­azért,­mert­a­perzsák­elleni­háború­mi-att­nem­tudtak­451-ben­részt­venni­a­kalcedoni­zsinaton,­mely­elítélte­a­monofizitizmust.­Gyakorlatban­a­teológiája­mindig­közel­járt­a­katolicizmushoz!

dr. Sasvári László

Minden vasárnap elhangzik az örmény templomban

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

47

Feltehetően­a­19.­század­második­felében­épült.­Az­ egykori­ kocsibehajtó­ oszlopai-nak­hátoldalán­a­TJ­monogram­ (minden­bizonnyal­Temesváry János nevének kez-dőbetűi)­és­az­1924-es­évszám­olvasható.Az­ épület­ fő-­ és­ kerti­ hom-

lokzata egymástól teljesen el-térő­stílust­képvisel.­A­kapuzat­díszéül­ szolgált­ női­ és­ a­ férfi­mellszobor­a­két­homlokzat­ki-alakítását­ is­ jelképezi.­Az­egy-szerűségre,­ szimmetriára­ tö-rekvő,­historizáló­főhomlokzat,­mely­a­férfi­princípium­jelképe,­neoreneszánsz­ és­ klasszicizáló­elemekkel épült, és egy roman-tikus­ udvarház­ képét­ mutat-ja.­Középtengelyében­ pillérek-re­ támaszkodó­ timpanonos­portikuszt­ala-kítottak­ki,­melynek­orommezejében­a­csa-lád­címere­helyett­a­hit­szimbólumai,­a­lán-goló­Krisztus-szív,­a­horgony­és­a­kereszt­látható,­valószínűleg­azért,­mert­1911-ben­a­Temesváry­család­nemességet­szerzett,­de­a­ királyi­ könyvek­ tanúsága­ szerint­ címer-használati­jogot­nem­kapott.A­rendszerváltás­után­a­Temesváry­csa-

lád­leszármazottai­visszaigényelték­a­kas-télyt­és­a­hozzá­tartozó­birtokot,­így­2000-ben,­ a­ Kolozsváron­ élő­Nagyosy Zoltán tulajdonába­került.Az­épületben­jelenleg­a­Temesváry­Já-

nos­(1880-1947)­nevét­viselő­óvoda­mű-ködik.­A­kúria­egykori­kertje­az­óvodások­számára játszótérként szolgál.

A­ Temesváry­ család­ tagjai­ az­ uzoni­temetőben­ álló­ családi­ kriptában­ van-nak­ eltemetve.­ Az­ épületet­ Gerlóczy Mariette­1976-ban­történt­Magyarország-ra való áttelepülésekor a falu közösségé-

nek­ adományozta,­ hogy­ ravatalozóként­használják.­ A­ rendszerváltást­ követően­ott­helyezte­el­az­eredetileg­Kolozsváron,­a­Házsongárdi­temetőben­örök­nyugalom-ra­ helyezett­ Temesváry­ (IV.)­ János­ földi­maradványait.Napjainkban­ az­ elmúlt­ évtizedek­ be-

avatkozásainak­nyomai­fogadják­az­egy-kori­ nemesi­ porta­ látogatóit:­ a­ közel­épült­ tömbházak,­ betonelemekből­ ösz-szeállított­ kerítés­ és­ a­ kocsibehajtó­ ka-pulábait­ díszítő­ férfi­ és­ női­ mellszobor­csonkjai.­ Az­ udvarba­ lépve­ azonban­ a­nemrég­ szépen­ felújított­ kastélyocska­látható,­amely­ellensúlyozza­az­első­be-nyomást.

Forrás: Wikipedia

Az uzoni Temesváry-kastély

„Ha­együtt­indultok,­úgy­menjetek­végig.Ne­hagyd­el­társaid,­akármi­történik!”

Czárán Gyula

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

48

„Élő emlékezet” – Örmény származású családok Marosvásárhelyen – 12. rész

ZAKARIÁS cSAlÁDchontikár cSÁSZÁR ZAcHARIAS ZAKARIÁS (*Gyimesbükk,­ 1843­ –­✝Gyimesbükk,­1905)­-­kereskedőFelesége:­ DÁVID­ KATALIN (*1846­ –­✝Gyimesbükk,­1929)Gyermekeik:(1) István­(*1869­–­✝1924)(2) Margit (*Gyimesbükk,­ 1871­ –­ ✝ Marosvásárhely,­1952)Férje:­DAJBUKÁT­ ISTVÁN­ (*1860­ –­✝1933)Gyermekeik:(2.a) Erzsébet(2.b) Margit(2.c) Jakab

(3) János (*1873­–­✝Gyimesbükk,­1938)Felesége:­BOGDÁN­MARISKAGyermekeik:

(3.a) Magdolna (*1906­–­✝2002)(3.b) Dezső (*1909­–­✝2001)(3.c) László (*1910­–­✝1992)(3.d) Katalin (*1913­–­✝2013)

(4) Ferenc­ (*1875­ –­ ✝Gyimesbükk,­1936)Második­felesége:­ANTOK­MÁRIANevelt­ gyermekük:­Zakariás Magdol-na(5) Róza (*1877­–­✝1936)(6) Katalin (*Gyimesbükk,­ 1879­ –­✝Marosvásárhely,­1958)Férje:­ SCHÜLE­ VIKTOR (*1868­ –­✝Marosvásárhely,­ 1944)­ –­ mozdony-vezetőGyermekeik:(6.a) András­ (*Gyimesbükk,­ 1905­ –­✝Marosvásárhely,­1987),­kisiparosFelesége:­CSÁSZÁR­PIROSKA

Gyermekeik:(6.a.1) Márta(6.a.2) Pál Péter(6.a.3) József(6.a.4) Ágnes

(6.b) István (*Gyimesbükk,­ 1910­ -­✝Budapest)­-­kisiparosGyermekei:(6.b.1) Mária(6.b.2) GyörgyMagyarországon­élnek

(6.c) Katalin (*Gyimesbükk,­ 1912­ –­✝Marosvásárhely,­2006)­-­zongoratanárFérje:­ FERENCZ­LAJOS (*Gyergyó-szentmiklós,­1910­–­✝Marosvásárhely,­1948)Gyermekeik:

(6.c.1) László(6.c.2) Borbála

(7) Anna (*1881­–­✝?)(8) Lukács (*1884­–­✝1922)(9) György (*1887­–­✝1952)

Császár Zacharias Zakariás és neje Dávid Katalin

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

49

Dajbukát István és felesége Zakariás Margit

Ferencz Lajosné szül. Schüle Katalin és férje Ferencz Lajos

DÁJBUKÁT ISTVÁN (*Csíkszépviz,­1860­–­✝1935)­-­kereskedőFelesége:­ZAKARIÁS­MARGIT (*1871­–­✝Marosvásárhely,­1952)Gyermekeik:

(1) Erzsébet(2) Margit(3) Jakab (*Gyimesbükk,­1897­–­✝Ma-rosvásárhely,­ 1979) - örmény keres-kedő,­ Csíkvármegyei­ főszámvevő,­EMKE­pénztáros­ (lsd. EMKE 1912 évi Kolozsvár-i közgyűlés Jelentését, össze-állította Sándor József udv. tanácsos)Felesége:­ŐRY­JOLÁN­(*1900­-­✝1983)

Schüle Viktor és felesége szül. Zakariás Katalin

Schüle Viktor és felesége szül. Zakariás Katalin, gyermekeik: András, Katalin, István

Kádár Csongor, Kádár Zoltán, Kádár Borbála, Kádár Balázs, Kádár Botond, Kádár OrsolyaAdatközlő:­Kádár­(Ferencz)­Borbála)

DÁJBuKÁT (DÁlyAy) cSAlÁDHázasságkötés:­1922

A­ világháborúban­ szerzett­ érdemeiért­Dájbukát­Jakabot­1943-ban­„Vitéz Dályai Jakab” néven­vitézzé­avatják,­Ezt­köve-tően­ leszármazottai­ felveszik­ a­ Dályai családnevet.­A­Gyimesbükkön­ élő­ csalá-dot­1949­márc.­2-án­kitelepítik,­kényszer-lakhelyre­ költöztetik.­ Marosvásárhelyen­a­Munkácsy­Mihály­(ma­Fenyő)­utca­26.,­majd­a­23­sz.­alatti­ház­egyetlen­helységé-ben­élnek.­A­kényszerlakhelyen­való­ tar-tózkodást­14­év­után,­az­1963­évi­amnesz-tia­oldja­fel.­Vagyonától­megfosztott­csa-lád­ megélhetését,­ gyermekei­ taníttatási­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

50

költségeit­az­apa­ rakodómunkás­béréből,­alkalmi­munkavállalással­ biztosítja,­ amit­Iklandon­tartott­méhészetének­szerény­jö-vedelméből­igyekszik­kiegészíteni.

Gyermekeik:(3.a) István (*Gyimesbükk­ 1923­ –­✝2007,­ Marosvásárhely)­ -­ mezőgaz-dasági­ technikus,­ Mezőcsáváson,­Nyárádszeredában­ és­ Marosvásárhe-lyen éltek.Felesége:­ SZABÓ­ GABRIELLA­(*1928­-­✝2014)­-­tanítónőHázasságkötés:­1951­Gyermekeik:­(3.a.1) István­(*1952-)(3.a.2) Éva (*1957),­ Marosvásárhe-lyen élnek.

(3.b) Gábor (*Gyimesbükk,­ 1925­ –­✝Marosvásárhely,­2001)­–­jogászFelesége:­ VARGA­ ÉVA­ (*1928­ –­✝2008)Házasságkötés:­1956­Gyerekeik:

(3.b.1) Beatrix (*Marosvásárhely,­1957-)(3.b.2) Péter Pál (*Marosvásárhely,­1963­–­✝Marosvásárhely,­1979)

(3.c) Jolán (*Gyimesbükk,­ 1927­ –­✝Brassó,­2002)Férje:­GLANTZ­SÁNDORGyermekük:(3.c.1.) Marietta­ (*Brassó,­ 1950–­✝Brassó,­2000)

(3.d) MARGIT (*Gyimesbükk,­1936)­- építészFérje:­ KOLLÁR­ ISTVÁN­ (*Dicső-szentmárton,­1930­–­✝Marosvásárhely,­2014)­-­építész(3.e) Pál Péter (*Sopron,­1945)­ -­bu-karesti­egyetem,­matematikusFelesége:­ BERECZKI­ TERÉZIA­ANNA­(*1945)­-­tanár

Felhasznált­irodalom:Magyarország tiszti cím és névtára, Feke-te Árpád: Örménymagyarok a Sóvidéken.Adatközlő: Kollár (szül. Dályay) Margit

Vitéz Dályai JakabDájbukát Jakab

Dájbukát Jakab és felesége: Dájbukát Jakabné szül. Őry Jolán

–­Apa,­az­ott­egy­halászhajó?­–­Nem­kisfiam,­az­egy­yacht.­–­És­hogy­kell­írni,­j-vel,­vagy­y-nal?­–­És­h-val,­vagy­ch-val?­–­Hát­jobban­megnézve­mégiscsak­halászhajó…

Pistike­ hazamegy­ az­ évzáróról.­Megkérdezi­ az­ anyja:­ –­Milyen­ lett­ a­ bizonyítvá-nyod?­–­Katonás!­–­Az­meg­milyen?­–­Egy-kettő!­Egy-kettő!­Egy-kettő!

Humor… Humor… Humor…

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

51

Csíkszépvízi­IZSÁK (SZÁVA) ISTVÁN (*Szépvíz,­1770­–­✝Szépvíz,­1852)­ -­ke-reskedő,­járási­tanácsosFelesége:­KOPACZ­ (OSZKERICS)­KA-TALIN (*1782­-­✝1836)Házasságkötés:­1801,­GyergyóGyermekeik: (1) Kristóf (*1802 - ✝1888)(2) Anna­(*1804­-­✝1858)(3) Gergely (*1805­-­✝1902)(4) Antal (*1807­–­✝1854)(5) János (*1809­–­✝1810)(6) Péter István (*1811­-­✝1812)(7) István Pál (*1811­-­✝1875)(8) Mariám (*1813­-­✝?)(9) Margit (*1815­-­✝?)(10) Lukács (*1816­–­✝1816)(11) Katalin (*1816­–­✝1816)(12) János (*Szépvíz,­1822­–­✝Szépvíz,­1900)Felesége:­DAJBUKÁT­KATALINHázasságkötés:­1858Érettségi­ után­ jogot­ végez­ Szebenben.­1865­–­Szépvízen­megyegyűlési­képvi-selő.­Csíkmadarason­előbb­földterületet­bérel,­majd­megvásárolja,­ nagybirtokos­és­borvíz­fürdő­tulajdonos­lesz,Gyermekeik:­(12.a) István (*1859­–­✝1931)(12.b) Antal (*1861­–­✝1861)(12.c) Kristóf (*1862­-­✝1934)(12.d) János (*1863­–­✝1930)(12.e) Gergely (*1865­–­✝1865)(12.f) Katalin (*1866­–­✝1913)(12.g) Antal (*Csíkmadaras,­1870­–­ ✝Csíkszereda,­ 1965­ -­ Csíkmadarason­temették)Budapesten­ jogot­ tanul,­ 1944-ig­ tör-vényszéki­bíró­CsíkszeredábanFelesége:­ FEJÉR­ ILONA (*Erzsébet-város,­1886­–­✝1989)

SZÁVA cSAlÁDGyermekeik:­(12.g.1) Antal (*1909­-­✝1982)­-­ügy-véd(12.g.2) János - Zoltán (*Szépvíz,­1916­–­✝Szépvíz,­2001)­-­orvos,­egye-temi­tanárKolozsvári­ Ferencz­ József­ Tudo-mányegyetemen­ szerez­ orvosi­ okle-velet,­1942-ben­sebész­-­műtői­bizo-nyítványt­ nyer.­ 1944-es­ mozgósítás-kor­ a­ 27.­ Székely­ Könnyű­ Hadosz-tály­egészségügyi­osztályához­osztják­be,­sebészi­minőségben.­Hadifogság-ba­ esik,­ a­ Focsan-i­ hadifogolytábor-ból­1946-ban­engedik­haza.Dr.­ Száva­ János­ Zoltán­ egyete-mi­ docens­ 1949-től­ a­ Marosvásár-helyi­ Orvosi­ és­ Gyógyszerészeti­Egyetem­ Ortopédia-Traumatológia-Gyermeksebészet­ tanszék­ vezető-je,­ egyetemi­ tanár­ nyugdíjazásáig­(1982),­ az­ Ortopéd­ Klinika­ konzul-táns­ professzora­ 1995-ig.­ Tudomá-nyos­ doktori­ fokozatot­ nyer­ 1961-ben.­ Érdemes­ professzor­ címet­ nyer­1971-ben.Főbb­munkái:Mozgásszervek sebészete –­ tanul-mány­1950,­Ortopédia és Traumato-lógia, 1977,­Marosvásárhely,­A gyer-mekkor sebészete és traumatológiá-ja,­ 1978,­ Marosvásárhely,­ Dagana-tok,­1953,­Marosvásárhely, Hasnyál-mirigy sebészete, Marosvásárhely, Gyermeksebészet és urológia,­ 1977,­Marosvásárhely.Európában­ másodikként­ végez­ csí-pőprotézis­ műtétet­ (1950-ben).­ Út-törő­munkát­végez­a­ részleges­és­ tel-jes­ csigolyakiirtás­ és­ a­ gerinc­ sta-tikájának­ helyreállításában­ eredeti­

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

52

technikával­(létra­–­oltvány­módszer),­illetve­daganatos­csigolyák­eltávolítá-sa­ (vertebrectomia)­ és­ pótlása­ proté-zissel­és­létra­-­oltvánnyal.­Zentralblatt für chirurgie 1959 műtét közben - er-ről­ a­ technikáról­ készült­ filmet­ több­külföldi­ kongresszuson­ is­ bemutat-ták­(CD­változata­ma­is­létezik).­Több­mint­120­szakközleménye­hangzott­el­külföldi­ -­ belföldi­ kongresszusokon,­szaklapokban­ több­mint­ l00­ tanulmá-nya jelent meg.-­Nemzetközi­Ortopéd­Társaság­tagja-­Magyar­Traumatológusok­Társasá-ga­tiszteletbeli­tagja-­Erdélyi­Múzeum­Egyesület­tisztelet-beli­tagja,­1999­év­kitüntetettje,- gyógyító - oktató - kutató munkájá-ért­„Marosvásárhely­neves­személyi-sége 2001” címet, oklevelet nyert.

Felesége:­ ORBÓK­ ÉVA­ MÁRIA (*Szatmár,­ 1921­–­✝Marosvásárhely,­2007),­doktori­címet­a­budapesti­Páz-mány­ Péter­ Tudományegyetem­ böl-csész karán szerezHázasságkötés:­ 1948,­ 1949-tól­ Vá-sárhelyen­tartózkodnakGyermekeik:­(12.g.2.1) Katalin Mária (*Maros-vásárhely,­1948)­-­orvos(12.g.2.2) György Dániel (*Maros-vásárhely,­1955)­-­sebész­orvos

(12.h) Ida (*1873­–­✝1873)(12.i) Matild (*1877­–­✝1883)­

Felhasznált­irodalom:dr.­Száva­Tibor­Sándor:­Szépvízi magyar-

örmények nyomában, Palatia,­2003,­211,­219.

Adatközlő: dr. Száva György Dániel

Zentralblatt für Chirurgie (első csigolyaműtét) - Száva profesz-szor műtét közben, Dr. doc. Tibor Maros, dr. Cornel Ciugudean

Dr. Száva János – Zoltán, Száva András János, Száva Dá-niel Tamás, dr. Száva György Dániel, és az unoka Száva Mátyás János

Dr. Száva János Zoltán katonatársaival – 1944-45Családi kép Száva Antal, neje szül. Fejér Ilona, gyermeke Antal és János Zoltán

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

53

FEJÉR ISTVÁN (*Csíkszépvíz,­1811­–­✝Csíkszépvíz,­1874)­-­jómódú­kereskedőApa­neve:­PÉTER­FEJÉR­JÁNOS,­anya­neve:­SZEKULA­MARGITFelesége: ANTALFFI KATALIN­ (*Er-zsébetváros,­1823­–­✝Csíkszépvíz,­1891)Házasságkötés:­1843Gyermekek:­

(1) Margit (*1846­–­✝1929)­(2) János (*1847­–­✝1850) (3) Manó (*1849­–­✝1910)(4) István (*1851­–­✝1914)(5) János (*1852­–­✝1933)­(6) Dr. Antal (*1854­–­✝1915)­(7) Sándor (*1858­–­✝1931)(8) Jakab (*Csíkszépvíz,­1856­–­✝ Csík-szépvíz,­1937)­-­kereskedőFelesége:­JÁNOSSY­ELVIRA (*1866­–­✝Székelyudvarhely,­1951)Házasságkötés:­1887Gyermekeik:­

(8.a) Jenő (*Csíkszépvíz, 1887 - ✝Csíkszépvíz,­ 1910)­ -­ papnövendék­Gyulafehérváron(8.b) Gerő (*Csíkszépvíz,­ 1893­ –­✝Bécs,­ 1915­ –­ Szépvízen­ temették)­ –­orvosnövendék.­Az­I.­világháború­ide-jén­ a­Cs.­ és­Kir.­ 51.gyalogezred­ had-apródjelöltje,­Orosz-Lengyelországban­Radomnál­megsebesül,­ bécsi­ hadikór-házban­hal­meg,­Szépvízen­temették.(8.c) Júlianna (*Csíkszépvíz,­1893­–­✝ Csíkszépvíz,­1993)(8.d) István: (*Csíkszépvíz,­ 1909­ –­✝Marosvásárhely,­2002­-­Csíkszépvízen­temették)Tanulmányai­ befejezése­ és­ a­ II.­ vi-lágháború­ után,­ 1945-től­ Ausztriá-ban­ él,­ Klagenfurtban­ törvényszéki­bíró.­2000-ben­hazatér,­Marosvásárhe-lyen,­ unokahúga­ (Dajbukát­ Veronika)­

FEJÉR cSAlÁDgondozásában­él­haláláig.

(9) Anna­(*1861­–­✝1863)­(10) Irma (*1862­–­✝1932)­(11) Katalin (*1863­–­✝1935)­(12) Gerő­(*Csíkszépvíz,­1869­–­✝Csík-szépvíz,­ 1958),­ latin­ szert.­ prelátus­ ka-nonok.­ Gyulafehérváron­ teológiát­ vé-gez,­ 1891-ben­ szentelik­ pappá,­ szé-kesegyházi­ kanonok­ Gyulafehérváron,­nyugdíjazása­után­hazatér­Szépvizre,­ör-mény­tárgyú­versfordításait­Szongott­K.­közli­az­Armenia-ban.(13) Izsák (*1872­–­✝1872)(14) Mihály (*1872­–­✝1963)

Felhasznált­irodalom:Dr.­Száva­Tibor­Sándor:­Gyergyói és

Szépvízi Magyarörmények nyomában,

dr. Fejér IstvánFejér Jenő

Fejér Jakab

dr. Fejér Gerő prelátus kanonok

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

54

DÁJBUKÁT cSAlÁDDÁJBuKÁT DÁVID (*Csíkszépvíz,­1886­ –­ ✝Székelyudvarhely,­ 1954­ –­Székelyudvarhelyen­ temették)­ -­ kereske-dő,­erdőbirtokosApa­ neve:­ DÁJBUKÁT­ DÁVID,­ anya­neve:­DÁVID­KATAElső­ felesége:­ FEJÉR­ MÁRIA (*Csíkszépvíz,­ 1892­ –­ ✝Csíkszépvíz, 1932)Gyermekeik:­­

(1) Mária­(*1913­-­✝1916)(2) Mária (*1920­-­✝1997)(3) Sarolta (*1916­-­✝1969)­ ­(4) Ilona (*1923­-­✝2003)(5) Rozália (*1918-­✝2003)(6) Elvira (*1918-­✝2003)(7) Éva Anna (*1928-)Második­ felesége:­ FEJÉR­ JÚLIANNA­(*Csíkszépvíz,­1893­–­✝Galócás,­1993),­Szépvizen­temették.Házasságkötés:­1933Gyermek:

(8) Veronika (*Segesvár,­1934­–­✝Ma-rosvásárhely,­ 2011,­ Szépvizen­ temet-ték).­ Tanulmányait­ Kolozsváron­ a­„Marianum”­ katolikus­ gimnáziumban­kezdte,­majd­Székelyudvarhelyen­érett-ségizett­ 1956-ban.­ 1959-től­ a­ Galócási­Faipari­vállalat­főkönyvelője­volt,­nyug-díjazásáig,­1990-ig.­Férje:­ KOZMA­ ISTVÁN­ (*Gelence,­1922)­Házasságkötés:­1959­A­család­1990­után­Vásárhelyre­költözik­(Salistei­u.,­15­szám)­családi­házba,­özv.­Kozma­István­ma­is­ebben­a­házban­él.­Az­1949-es­államosítás­a­családot­meg-fosztja­ javaitól,­ Székelyudvarhelyre,­kényszerlakhelyre­ költöztetik­ őket.­Dajbukát­Dávid­ott­hal­meg.

Gyermekük:­(8.a) Mária Imola (*Galócás,­1962)­–­orvos

Adatközlő:­Dr.­Budan­Mária­Imola

Dájbukát Dávid és második felesége Fejér Juli-anna

Kozma Istvánné szül. Dájbukát Veronika, lánya Mária Imola,

unokája Renata

Kozma István és felesége Dájbukát Veronika

Erdélyi Örmény Gyökerek 2018. július-augusztus

55

Vass­Levente­kifejtette,­a­hónap elején tájékoztat-ták a közvéleményt, hogy bár­ január­ 15-én­ járt­ le­a­ határidő,­ január­ 9-ig­ a­Bethlen­ Gábor-szobor-pályázatra csupán egyet-lenegy makettel neveztek be.­ Végül­ a­ határidő­ le-jártáig­ négy­ pályázat­ ér-kezett­be,­kettő­ezek­kö-zül­ már­ előzőleg­ részt­vett­ egy­ Marosvásárhe-lyen­ szervezett­ elbírálá-son,­ továbbá­ két­ szebeni­művész­is­benyújtotta­a­pályázatát.­A­szö-vetség­ városi­ elnöke­ elmondta,­ egy­ ma-rosvásárhelyi­ művészekből,­ alapítványok­vezetőiből,­valamint­önkormányzati­ taná-csosokból­ álló­ szakmai­ bizottságot­ hoz-tak­létre­konzultációs­céllal,­és­ez­a­január­

Harmath István alkotását választottákLezárult a Bethlen Gábor szobor-pályázat

Négy alkotással neveztek be a Marosvásárhelyen meghirdetett Bethlen Gábor-szobor-pályázatra, a szakmai bizottság pedig a január 25-i szavazáson Harmath Ist-ván székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása mellett döntött, ezt fogják majd fel-állítani a megyeszékhelyen – jelentette be a pénteki sajtótájékoztatón dr. Vass Leven-te, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke és Kali István ügyvezető alelnök.

25-i­szavazáson­Harmath István­ szobrászművész­munkája mellett tette le a voksát,­ a­ 13­ tagú­ bizott-ság­hét­tagja­Harmath­Ist-ván alkotására, hat pe-dig­ Deák Árpádéra sza-vazott.–­ Nagyon­ fontosnak­

tartom­a­marosvásárhelyi­magyar közösség szem-pontjából,­ hogy­ 2018-ban­ felállítsuk­ a­ Beth-len­ Gábor-szobrot­ a­ vá-ros közterén, és hogy az

RMDSZ­ kezdeményezésére­ a­ felállítás-hoz­ szükséges­ összegeket­ a­ város­ idei­költségvetésében­is­előírányozzák­–­hang-súlyozta­Vass Levente.

Menyhárt Borbála Fotó: Nagy Tibor2018. január 28.

Dr. Jakubinyi György püspök Szamosújváron

Erdélyi Örmény Gyökerek2018. július-augusztus

56

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület székhelye: 1015­Budapest,­Donáti­utca­7/a.Postacíme:­1251­Budapest,­Pf.­70.­Tel/fax:­06(1)­201-1011

Bankszámlaszám:­Budapest­Bank­Rt.­Királyhágó­fiók:­10100792-72594972-00000007Elnök: dr. Issekutz Sarolta

­–­füzetek

Az­Er­dé­lyi­Ör­mény­Gyö­ke­rek­Kul­tu­rá­lis­Egye­sü­let­kétha­vonta­meg­je­lenő­ki­ad­vá­nya­A ki ad ványt tá mo gatja: és­a­Fővárosi­Örmény­Önkormányzat

Nyil­ván­tar­tási­szám:­CE/13136-3/2017Felelős­főszerkesztő­és­kiadó: dr. Issekutz Sarolta

Munka­tár­sak:­Dr.­Sas­vári­László,­dr.­Is­se­kutz­Sa­rolta,­Bál­intné­Ko­vács­Jú­lia­(Kolozsvár)­Szerkesztőség:­1251­Budapest,­Pf.­70.­Tel/Fax.:­(1)­201-1011

lapzárta: minden páratlan hónap első hétfőjén!Tördelés:­Harsáczki­György

Nyomdai­munkák:­Pannónia­Nyomda­Kft.

Vikol Kálmán vezényelte XVI. kerületi Corvin Kórus műsora a Világosító Szent Gergely ünnepsé-gen, Zuglóban 2018. május 12-én. Cikk a 17. oldalon.