Az Európai Közösség versenypolitikája

Közgazdasági és jogi keretek

Tiltott megállapodások és engedélyezett együttműködések

2

Mi a versenypolitika célja? Biztosítja a vállalatok versenyszerű

magatartását Védi a fogyasztók érdekeit Elősegíti a gazdasági hatékonyságot

(kedvező légkört teremtve az innováció és a műszaki fejlődés számára)

Meggátolja a versenyt korlátozó magatartást a vállalatok és a nemzeti hatóságok részéről

3

Az EK versenypolitikája Meggátolja

a piac széttöredezését a domináns vállalatok megszolgálatlan

nyereségét (windfall profits) Megfelelő jogi keretet és gazdasági

körülményeket biztosít az európai ipar számára, hogy fejlődhessék korszerűsödhessék, és sikeresen helyt álljon a nemzetközi

versenyben

4

Az EK versenypolitikája

Fellép a nagyvállalatok tiltott megállapodásai vagy magatartása ellen, de

engedélyezi azokat az együttműködéseket és maga-tartásformákat, amelyek lehetővé teszik a kkv-k együttműködését (feltéve, hogy nem sértik a fogyasz-tók érdekeit a tagállamok közötti kereskedelemben)

meggátolja, hogy a tagállamok saját iparukat támogassák a más tagállamokbeli versenytársaik rovására (és ezáltal torzítsák az egységes piacot).

5

A közösségi versenypolitika hármas feladata1. Meggátolni, hogy a vállalatok felosszák

egymás között a piacokat2. Megakadályozni, hogy a nagyvállalatok

visszaéljenek erőfölényükkel, vagy felvásárolhassák versenytársaikat

3. Elejét venni annak, hogy a kormányok eltorzítsák a játékszabályokat

támogatásokat nyújtva a magánvállalatoknak előnyben részesítve a köztulajdonú

vállalatokat

6

A közösségi versenypolitika területei

Antitrust Vállalatfelvásárlások és egyesülések Kartellek Liberalizáció Állami támogatások Nemzetközi együttműködések

7

A Európai Bizottság feladata Semleges és köztiszteletben álló bíró, amely a

nemzetek feletti érdekeket képviseli. A versenypolitikában a Bizottság autonóm,

szupranacionális jogkörrel rendelkezik Jogosítványai meghaladják a szokásos

kezdeményezési jogot. Végleges döntéseket hozhat. (Bíróság előtt

meg-támadható!) Létrehozza és fejleszti a közösségi

versenyjogot.

8

I. Közgazdasági és jogi keretekVázlat

A verseny élénksége az egységes piacon Versenykorlátozó magatartások Az európai versenypolitika alapjai A Bizottság jogkörei A közösségi jog és a nemzeti jog

viszonya

9

A verseny élénksége – 1A Közösségen belüli kereskedelem

korlátainak lebontása előtt, néhány ágazatban az árakat

mesterségesen magasan tartották, hogy a legkevésbé hatékony (marginális) termelők is életben maradjanak, Ennek árát a fogyasztók fizették meg.

más ágazatokban sokféle állami támogatás létezett. Ennek árát az adófizetőkre terhelték.

10

A verseny élénksége – 2 „Az EU nagy piacának leglényege a verseny

élénksége.” A vállalatok

nagy sorozatokban termelhetnek, új termelési eljárásokat vezethetnek be, ezáltal csökkenthetik a költségeiket.

A fogyasztók választhatnak a hazai és a más EU-tagállamokból

származó áruk között. ők a bírái a vállalatok teljesítményének. a legkevésbé hatékony termelőket a

tevékenységük megszüntetésére kényszeríthetik.

11

A verseny élénksége – 3A vállalkozók reakciója a verseny éleződésére Pozitív

Piaci részesedésük megőrzésére törekednek áraik – relatív – csökkentésével, amelynek alapját átszervezésekkel beruházásokkal a termelési és kereskedelmi eljárások ésszerűsítésével

teremtik meg. Negatív

Megerősítik a meglévő nemzeti megállapodásokat Új megállapodásokat kötnek európai szinten Tartóssá teszik uralkodó helyzetüket a

versenytársaik felvásárlásával.

12

Versenykorlátozó magatartások – 1Megállapodások és koncentráció Megállapodás (vállalatok magatartása):

Olyan vállalatok egyezménye, amelyek függetlenek maradnak, abból a célból, hogy sajátos piaci magatartást

tanúsítsanak (általában a verseny csökkentésére/kizárására)

Koncentráció (a vállalati szerkezetet érinti): Megszünteti az érintett vállalatok

függetlenségét Integrálja a tőkét és a vezetést

13

Versenykorlátozó magatartások – 2MegállapodásokKonzervatív jellegűek

A meglévő vállalatokat kívánja megőrizni, elkülönítve a piacaikat

Nagyon ritkán szolgálják a fogyasztók érdekeit

Csak korlátozottan fogadhatók el, a következő célokból: kutatás szakosodás a termelési és kereskedelmi módszerek fejlesztése

14

Versenykorlátozó magatartások – 3KoncentrációkJavítják a piacok szerkezetét

Megszüntetik (felvásárlások útján) a legkevésbé életképes és legkevésbé hatékony piaci szereplőket.

Elvileg elfogadhatók, mert a piacon sikeresebbek a nagyvállalatok a költségek csökkenéséhez vezet, aminek a

fogyasztók is haszonélvezői lehetnek javuló szerkezet a termelés racionalizálása belső hatékonyság javulása.

15

Versenykorlátozó magatartások – 4

Állami támogatások A gazdasági integráció és a liberalizáció

csökkentette a protekcionizmus hagyományos eszközeinek hatásosságát: Magas vámok, mennyiségi korlátozások, műszaki

akadályok Különféle támogatási formák kerültek előtérbe:

Némelyek szociális/regionális politikai okokból indokoltak

Orientálják a vállalatokat a szerkezeti alkalmazkodásban

Mások: mesterségesen biztosítják a szerkezeti változásokon keresztülmenő szektorok túlélését

Támogatási spirálokat váltanak ki (leapfrogging!)

16

Versenykorlátozó magatartások – 5Köztulajdonban lévő vállalatok A tagállamok eszközül használják őket:

A beruházások bizonyos szektorokba és régiókba való irányítására

Némely veszteséges közszolgáltatás fenntartására „Stratégiai” tevékenységek kezelésére

„Nemzeti bajnokok”, „zászlóshajók” (champions nationaux)

Olyan munkavállalók foglalkoztatására, akik nem találnak munkát a magánszektorban

Torzítják a versenyt: Saját országukban működő magánvállalatokkal

szemben Más tagállamban gyökerező vállalatokkal szemben

17

Az európai versenypolitika alapjai – 1 EKSZ 3. cikk: A 2. cikkben foglaltak megvalósítása

céljából a Közösség tevékenysége … a következőket foglalja magában: g) olyan rendszer, amely megakadályozza a belső piaci verseny torzulását;

A versenypolitikai fejezet arra hatalmazza fel a közösséget, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet úgy szervezze meg, hogy ne legyenek korlátozások A kereslet-kínálat törvénye szabályozza

81. cikk: megállapodások 82. cikk: erőfölénnyel való visszaélés 87. cikk: állami támogatások 17/1962/EKG rendelet: szupranacionális

jogosítványokat ad a Bizottságnak.

18

Az európai versenypolitika alapjai – 2

Csaknem minden közösségi politikát érinti: iparpolitika (strukturális és szektorális intézkedések) regionális politika (fejlesztési segély a szegényebb

régióknak) energia- és szállítási politika (nagy köztulajdonú és

multinacionális vállalatok működnek itt) mezőgazdasági és halászati politika (közös

piacszervezetek) A versenypolitika hatályát kiterjesztették:

Az Európai Gazdasági Térségre (1994. január 1. óta) Az Európai Megállapodásokra A FÁK-ra (enyhébb formában) Az EU és az USA versenyhatóságai közötti

együttműködésre.

19

A Bizottság hatásköre – 1 A főszereplő versenyügyekben. Bármilyen információt begyűjthet a

tagállamok kormányától és illetékes hatóságától + vállalatoktól és szövetségeiktől.

Együttműködik az államok versenyhatóságaival, nemzeti és közösségi bíróságokkal.

Együttműködés az EFTA-val: Ha az EGT-forgalom >67% az EU piacain

bonyolódik: a Bizottság illetékes Ha az EGT-forgalom >33% az EFTA piacain

bonyolódik: az EFTA felügyelete (Surveillance Authority) illetékes.

20

A Bizottság hatásköre – 2 Információkat kérhet (ha nem kapja meg:

büntet!) Hogyan szerezhet tudomást törvénysértésekről?

Meglepetésszerű helyszíni (‘in situ’) ellenőrzések Ellenvetés/tiltás (Statement of objections) Védőintézkedéseket fogadhat el Büntetéseket vethet ki

1 millió € vagy az érintett vállalatok előző évi összesített forgalmának 10%-a

A Bizottság hatáskörének korlátjai: az Európai Bíróság.

21

II. Tiltott megállapodások és engedélyezett együttműködések

Vázlat

Notifikáció és ‘negative clearance’ A ‘de minimis’ szabály Engedélyezett szerződéses

kapcsolatok Csoportmentességek Tiltott megállapodások

22

81. cikk: (1) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezett-ségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.(2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

23

81. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor- a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;- a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;- az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

24

Notifikáció és negative clearance – 1 A Bizottságnak kell döntenie a szerződéseknek

és a rendeleteknek való megfelelésről Az 1962. évi 17. rendelet: megállapodások

bejelentése Nemzetközi megállapodások a verseny korlátozására

Árrögzítés, piacok felosztása, engedmények és értékesítési körülmények, szabványosítás

Olyan megállapodások, amelyek csak egyetlen tagállammal kapcsolatosak, de tagállamközi vonatkozásai is vannak

Harmadik országbeli vállalkozások megállapodásai, amelyek érintik a közösségbeli versenyt.

25

Notifikáció és negative clearance – 2 Vállalatok megállapodását és vállalatok

szövetségeinek döntéseit jelenteni kellett a Bizottságnak 2004 májusa óta nem kell!!! A/B formula Kivéve: csoportmentesség alá eső

megállapodások Három lehetséges kimenet

Nem sérti a 81(1) – negative clearance Beleütközik a 81. cikkbe, de a (3) bekezdés

érvényes rá – egyedi mentesség Beleütközi a 81. cikkbe – tiltás (statement of

objections)

26

A ‘de minimis’ szabály 1970 májusa: bizottsági közlemény a

csekély jelentőségű megállapodásokról, amelyek nem érintik a versenyt a közös piacon vagy a tagállamok közötti kereskedelmet.

Határok (1977. és 1986. évi módosítások): a vállalatok részesedése <5% összevont forgalmuk < 200 millió EUR

Nincs szükség a Bizottság értesítésére Különösen a kkv-k számára kedvező

27

Engedélyezett szerződéses kapcsolatok – 1

Vállalatok és gazdasági ágak közös összehasonlító vizsgálata

Statisztikák és modellek közös kidolgozása Közös piackutatások Együttműködés a könyvelésben Közös pénzügyi garanciák megszerzése K+F-szerződések, projektek és megbízások közös

kivitelezése Termelési, tárolási és szállítási eszközök közös

használata Megrendelések közös teljesítése, közös értékesítés,

közös értékesítés utáni és szervizszolgáltatások Közös hirdetés

28

Engedélyezett szerződéses kapcsolatok – 2

Kizárólagos képviselet (1962) – értékesítő ügynökökkel kötött szerződések: A megbízó nevében fellépő ügynökök

tevékenysége nem tartozik a 81. cikk hatálya alá. Ügynök az, aki nem vállal magára pénzügyi

kockázatot

Alvállalkozás (1978) – kivették a 81. cikk hatálya alól: A kis és közepes vállalkozások érdekében

29

Csoportmentességek – 1 ‘Block exemption’ (1965) – olyan hasonló

meg-állapodások esetében alkalmazzák, amelyek versenyt erősítő hatása nagyobb, mint a verseny korlátozásából eredő károk

Ahol teljesülnek a rendelet követelményei, nincs szükség notifikációra a megállapodások végrehajthatók

A legtöbb esetben forgalmi/piaci részesedési plafonokat állapítanak meg, ami a kkv-knak kedvez

30

Csoportmentességek – 2 Kooperációs szerződések

Szakosodási megállapodások (1984) Kutatási és fejlesztési megállapodások (1984)

Ha a közösen végzett K+F-ből eredő know-how jelentősen hozzájárul a műszaki és gazdasági haladáshoz,

Meghatározó új és jobb minőségű termékek előállításában

Kooperatív jellegű közös vállalatok közötti együttműködés (1992) Szakosodás, K + F, szabadalmi és know-how-licenc

31

Csoportmentességek – 3 Forgalmazási megállapodások (1983 – 2005!!!)

Kizárólagos forgalmazási megállapodások egy szállító és egy szerződött partner között (gépjárművek)

Kizárólagos beszerzési megállapodások (sör, üzemanyag) A viszonteladó kizárólag egyetlen termelőtől,

nagykereskedőtől vásárolhat, és nincs kizárólagos joga egy területre – max. 10 év

Ipari tulajdonjogok (1984, 1992) Szabadalmi licenc – kizárólag jog a licenc

tulajdonosának bizonyos termékek előállítására vagy forgalmazására

Franchise megállapodások (1988) Technológiatranszfer-megállapodások (1996)

32

Tiltott megállapodások – 1 Piacok felosztása, amely

korlátozza/lehetetlenné teszi bizonyos termékek Közösségen belüli forgalmát

Árakat vagy az ügylet más feltételeit rögzítő megállapodások

Új termelők/kereskedők piacra való belépésének korlátozása – pl. kiskereskedők széles körét szerződés köti egyetlen termelő gyártmányainak értékesítésére

Olyan „törzsvásárlói kedvezmények” nyújtása, amelynek mértékét közösen határozzák meg

33

Tiltott megállapodások – 2 Közös értékesítési megállapodások

(szállítási kvóták meghatározása, árak rögzítése)

Közös beszerzési megállapodások (erőfölénnyel való visszaélés)

Kizárólagos forgalmazási megállapodások – csoportmentesség érvényesül, de csak ha nincs abszolút földrajzi/területi védelem a párhuzamos import megakadályozására

Közös hirdetési megállapodás – ha meggátolja a résztvevők abban, hogy termékeiket önállóan is promotálják

34

Vállalat Büntetés (euró) Év

ThyssenKrupp3 (IP/07/209) 479 669 850 2007

Hoffmann-La Roche AG (IP/01/1625) 462 000 000 2001

Siemens AG (IP/07/80) 396 562 500 2007

ENI SpA1 (IP/06/1647) 272 250 000 2006

Lafarge SA1 (IP/02/1744) 249 600 000 2002

BASF AG2 (IP/01/1625) 236 845 000 2001

Arkema1 (IP/06/698) 219 131 250 2006

Arjo Wiggins Appleton PLC1 (IP/01/1892) 184 270 000 2001

Solvay1 (IP/06/560) 167 062 000 2006

Shell1 (IP/06/1647) 160 875 000 2006

A tíz legnagyobb versenypolitikai büntetés

35

Sector Year Total (euros)

Elevators and escalators 2007 992 312 200

Vitamins 2001 790 505 000

Gas insulated switchgear 2007 750 512 500

Synthetic rubber (BR/ESBR) 2006 519 050 000

Plasterboards 2002 478 320 000

Hydrogen peroxide 2006 388 128 000

Acrylic glass 2006 344 562 500

Copper fittings 2006 314 760 000

Carbonless paper 2001 313 690 000

Industrial bags 2005 290 710 000

A tíz legnagyobb büntetés ágazatok szerint

36

Erőfölény kihasználása (82.

cikk) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több

vállalkozás-nak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb

tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;

b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;

c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

37

Koncentrációk az egységes piacon – 1 A koncentráció előnyei:

Sorozatnagyság/skálahozadék (a termelésben és a forgalmazásban)

Nagyobb jövedelmezőség Gyorsabb műszaki haladás a közösségi ipar

versenyképesebb lesz A koncentráció hátrányai:

Monopolisztikus vagy oligopolisztikus struktúrák alakulhatnak ki

Csorbát szenvedhetnek a fogyasztók érdekei A koncentrációi formái:

Holding – tőkerészesedés birtoklása más vállalat(ok)ban Felvásárlás – egy vállalat megszerez egy másik vállalatot Összeolvadás – két vagy több vállalat egyesül

38

Koncentrációk az egységes piacon – 2 Az erőfölény önmagában nem tilos – csak a vele való

visszaélés! A piac monopolizálása maga is az erőfölénnyel

való visszaélés (Continental Can-ügy, 1973) Rendelet a vállalati koncentrációk szabályozására

(1973–1989) magas küszöbök 1997 – módosítás:

Világméretű forgalom > 2,5 Mrd ECU Legalább három tagállam mindegyikében a

forgalom > 100 mió ECU A tagállami versenyhatóság illetékes, ha minden

vállalat forgalmának ⅔-a egyetlen tagállamban összpontosul.

39

Közvállalkozások Állami vállalatok – a gazdaságpolitika eszközei lehetnek Az államok gyakran monopóliumot biztosítanak

vállalatoknak Ellátásbiztonsági célból

Energia és vízellátás A lakosság egésze számára nyújtott alapvető szolgáltatásokat

biztosítanak Posta, bank, biztosítás

Drága elosztási hálózatok megkettőzésének elkerülésére Energia- és vízellátás, távközlés, szállítás

Az általános közvállalatok és a közszolgáltató vállalatok megkülönböztetése (kivételek az utóbbiak esetében)

Az állam és a vállalatok között pénzügyi kapcsolatok átláthatóságát biztosítani kell

40

Közvállalkozások (86. cikk)(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások

esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az e szerződéssel, különösen az annak 12. és 81–89. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

41

Állami támogatások

Mélyen gyökereznek valamennyi tagállamban: A foglalkoztatás fenntartására,

hagyományos iparágak, „zászlóshajók” védelmében

Általában tilos, de vannak kivételek (vö. következő kép) +

‘De minimis’: <50,000 100,000 200,000 ECU/EUR három év alatt

42

Állami támogatások (87. cikk)(1) Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös

piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2) A közös piaccal összeegyeztethető:a) a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű

támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják;

b) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;

c) a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozá-sához szükség van.

43

Általános támogatások Olyan támogatások, amelyekből bármely vállalat

részesedhet, tekintet nélkül Földrajzi elhelyezkedésére Arra az ágazatra, amelyben működik

A Bizottságot értesíteni kell, és az ezt követően vizsgálódik

Tilos: Exporttámogatás a Közösségen belüli „kivitelre” Időhatár nélküli működési támogatás Állami tőkerészesedés szerzése magánvállalatok tőkéjében

Elfogadható: Regionális, K+F, kkv, környezetvédelem, szakképzés,

állásteremtés munkanélkülieknek

44

Szektorális támogatások Fokozódóan tartózkodó magatartás a Bizottság

részéről nem szabad protekcionista jelleget öltenie

Nem késleltetheti a szükséges alkalmazkodást, és nem torzíthatja a versenyt

Közösségi keretek: a közösségi szinten elérendő célok és elérésük módja

A szektorális támogatások általános alapja: a kapacitásfölösleg Hajógyártás, acélipar, szintetikus szövetek,

gépjárművek