az információs társadalom technológiai távlatai

2006.okt.31 BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

1

Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai

Dömölki Bálint

NHIT


2

IT3 Projekt

• Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) indította 2005 februárjában

• Célkitűzés :Felvázolni egy jövőképet az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulásáról, különös tekintettel a 2007-13 időszakban várhatóan Magyarországra hatással lévő tényezőkre.

• Egyszerűbben: mi várható a jövő évtizedben az informatikában Magyarországon ?


3

Alapvető hozzáállás

• Világ felosztása 12 témakörre– Technológia kínálat (7) és hasznosulási

kereslet (3) kölcsönhatása,– plusz két átfogó terület (Biztonság és

Szabályozás)

• Társadalmi-gazdasági fejlődés trendjeiről munkahipotézis (nem a mi szakmánk!)– egyelőre egy változatban


4

Alapok

Rendszer-technika

Hírközlés Vég-berendezések

Alkalmazási eszközök

Tartalomkezelés

F

ejle

sztés

‘ Üzlet Közszolgálat ” Magánszféra

technológiaikínálat ( „push ”)

hasznosulásikereslet („pull”)

§S

zabályo

zá s

B

izto

nsá

gTársadalmi-gazdasági

hipotézisek


5

Kétlépcsős kidolgozás

• Első Kötet: általános áttekintés a 12 témakör mintegy 90 részterületéről– csak a legfontosabbnak tartott részterületek

néhány jellemző trendjének felsorolása

• Második Kötet: részletes elemzés 20 kiválasztott komplex, interdiszciplináris témáról („mélyfúrások”)


6

‘

”§

Témakörök

Részterületek

„Mélyfúrások”

Elsö Kötet

Második Kötet

Összefoglaló jövőkép


7

Első Kötet szerkezete

• Bevezetés• 12 témakörről

– rövid áttekintés– 6-8 részterület tendenciáinak összefoglalása

• Témakörök összefüggései– mátrix grafikus ábrázolás– sokatmondó, érdemi állítások

• (Mélyfúrások annotációi és vázlata)• Társadalmi trendek munkahipotézisei• (Fogalomtár)

átdolgozás !


8

Második Kötet szerkezete• Bevezetés• 20 önálló tanulmány („mélyfúrás”) egységes

szerkezetben– „Tézis”– Megnevezés– Jelenlegi helyzet– Várható fejlődés (diagrammal)– Technológiai előfeltételek– Folyamatban lévő kutatások-fejlesztések– Más területekre való hatások– Társadalmi-gazdasági hatások– Magyar vonatkozások– Következtetések

• Kibővített Fogalomtár


9

Összefoglaló jövőkép

• Tanulmányok ismertetése: – a következő évtized (magyarországi)

információs társadalmát – esetenként a jelenlegi helyzettől lényegesen eltérő módon – meghatározó főbb tendenciák keretében

• A továbbiakban ezeket mutatjuk be– megjelölve a témához tartozó részletes

elemzéseket („mélyfúrásokat)– röviden megfogalmazva a várható változás

lényegét és veszélyeit


10

Technológiai Jövőkép – fő jellemzőkI. Az infokommunikációs eszközök teljesítmény

paraméterei tovább növekednek. II. Gyakorlatilag teljessé válik az eszközök

összekapcsoltsága.III. Információ-feldolgozó és adatátviteli kapacitások

megjelennek a környezet tárgyaiban is.IV. Az informatikai rendszerek működése egyre több

intelligens vonást mutat.V. A rendszerek működésében egyre nagyobb szerep jut

a szolgáltatások különböző fajtáinak.VI. Fokozott mértékben együttműködnek egymással az

infokommunikációs rendszerek felhasználói.VII. Az infokommunikációs rendszerek működésének

minden szempontból (megbízhatóság, védelem) való biztonságossága egyre növekvő kihívást jelent.


11

Az infokommunikációs eszközök teljesítmény paraméterei a vonatkozó tapasztalati törvényeknek megfelelően alakulnak

• Moore: feldolgozási kapacitás másfél évenként a kétszeresére nő

• Gilder: kommunikációs rendszerek sávszélessége évente háromszorozódik.

• Ruettgers: memóriachipek kapacitása egy év alatt a duplájára növekszik.

Fejlődést a három törvény kölcsönhatása határozza meg

I. Teljesítmény


12

Új paradigmák és rendszertechnikai megoldások is megjelennek

nano-, bio-, kvantum- többmagos mikroprocesszorok., grid rendszerek ....

DE: egyes esetekben új korlátos erőforrás jelentkezik: energia fogyasztás! kisméretű (beágyazott) rendszerekben nagy adatközpontoknál

Új feladat: energiatudatos tervezés, programozás

I. Teljesítmény


13

Elkészült elemzések:• Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás• Nanoelektronika – lehetőségek, korlátok • A plasztronika • Biológia és IT integrálódása Kell még:

Kvantum-számítástechnikaTöbbmagos processzorokGrid rendszerek

I. Teljesítmény


14

• Jelentős változás: Az informatikai rendszerek használói (és

tervezői) számára az eszközök teljesítmény paraméterei nem fognak korlátozó tényezőt jelenteni.

• Veszély: A korlátok nélküli használat lehetősége

előmozdíthatja az informatikától való függőség különböző formáinak kialakulását.

I. Teljesítmény


15

• Az információ-feldolgozó képességekkel rendelkező eszközök egyre inkább (gyakorlatilag mindig) egymással összekapcsolt módon működnek.

• A teljes összekapcsoltság következtében– a felhasználók a világon tárolt bármilyen információhoz

hozzájuthatnak és bárkivel kapcsolatba léphetnek;

– a számítástechnikai berendezések felhasználhatják egymás

erőforrásait, – egy feladat megoldásában több – akár a világ különböző

pontjain elhelyezkedő – számítógép vehet részt, megvalósítva ezzel a „hálózat maga a számítógép” elképzelést

II. Összekapcsoltság


16

• A felhasználók számára kényelmessé - és gazdaságossá! – válik az, hogy saját gépe helyett központi szervereket használjon adatai tárolására ill. egyes feladatainak elvégzésére

=>a számítástechnika „súlypontja” a személyi eszközökről át-(vissza-)helyeződik a központilag elhelyezett nagy gépekre (adatközpontok, szerverfarmok)

• Kialakul a hálózatok új generációja (NGN), amelyekben a különböző átviteli funkciókat (adat-, hang, kép-) együttesen valósítják meg, az internet protokoll alapján („all-IP”).



17

Elkészült elemzések:• Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás• Új generációs hálózatok (NGN)

• IP alapú televíziózás (IPTV) • A Web 2.0 (és ami mögötte van)• P2P megoldások elterjedése …

Kell még:IPv6 protokol elterjedése…..



18

• Jelentős változás: Nem lesznek elszigetelten működő gépek,

minden információ elérhetővé válik

• Veszély: Növekszenek a privát szféra megsértésének

lehetőségei.



19

1. Ember-gép kapcsolat végberendezései PC helyett sok más:

– mobiltelefonok, PDA-k, set-top boxok stb– beépülés mindennapi tárgyakba, háztartási

gépekbe

= „disappearing computer”

2. A rendszerek gyakran az ember megkerülésével,

közvetlenül is kapcsolatba lépnek a külvilággal

III. Környezet

Az informatikai és kommunikációs képességek a (személyi) számítógépeken kívül megjelennek a környezet tárgyaiban


20

• Környezet-intelligencia („ambient intelligence”)– infokommunikációs tulajdonságokkal ellátott,

egymással is kommunikáló objektumok

– szenzorok és aktuátorok beépítése a mindennapi élet tárgyaiba

– önálló szenzor rendszerek (pl. „smart dust”)

• Beágyazott rendszerek („embedded systems”) • Problémák

– energia ellátás– Internet címzés (IPv6)

III. Környezet


21

Elkészült elemzések:• Végberendezések sokszínűsége • Szenzor-rendszerek • Rugalmas ember-gép kapcsolatok

Előkészületben:• Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek • Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) • IKT implantátumok

III. Környezet


22

• Jelentős változás: Az informatikával az ember nemcsak a

számítógépen keresztül kerül kapcsolatba, hanem az az élet minden területén megjelenik.

• Veszély:

Kialakulhat az emberben a gépek által való irányítottság érzése.

III. Környezet


23

• Az intelligencia különböző formái szélesebb körben kerülnek alkalmazásra az informatikai eszközökben és szolgáltatásokban:

– egymástól távoli információkat összekapcsolása (asszociáció, társítás),

– rejtett ill. közvetlenül hozzá nem férhető információk származtatása (következtetés) és

– az információ újrafelhasználhatóvá tétele (tanulás).

• növekvő hatékonyság és kényelem mind az információ feldolgozásban, mind az ember-gép kommunikációban;

IV. Intelligencia


24

• széleskörű és jól kereshető információ (cf. Összekapcsoltság) alapján végezhető következtetések– „igazság-felismerés” (Google)

• beszéd- és szövegfelismerés az ember-gép kommunikációban

• nagymennyiségű egyed együttműködésén alapuló multi-ágens rendszerek– rajintelligencia

IV. Intelligencia


25

Elkészült elemzések:• Jelentésalapú technológiák • Ágensalapú technológiák • Rugalmas ember-gép kapcsolatok

• Biológia és IT integrálódása

Előkészületben:• Adatbányászat és üzleti célú információszerzés • Számítógépes szövegértés • Mobil robotok

IV. Intelligencia


26

• Jelentős változás:

Az informatikai rendszerek viselkedése egyre inkább igazodik az emberi gondolkodásmódhoz.

• Veszély:

Leszokhatunk az önálló gondolkodásról(?)

IV. Intelligencia


27

Az informatikai rendszerek működésében, fejlesztésében és üzemeltetésében egyre fontosabb szerephez jutnak a szolgáltatások különböző fajtái:– A rendszerek architektúrája nagymértékben épül a

(gyakran különböző számítógépeken futó) web-szolgáltatásokra;

– Az alkalmazási rendszerek korszerű fejlesztési módszerei - a megvalósítás módjától függetlenül definiált – szolgáltatásokból építik fel a rendszereket;

– Az informatikai rendszereket egyre inkább (közmű jellegű) szolgáltatás-szerűen üzemeltetik.

V. Szolgáltatások


28

• Service Oriented Architecture (SOA) = az (ujra-felhasználható) komponens-alapú szoftver fejlesztés régi álmának új megvalósítása– gyakran kapcsolódik a model-alapú fejlesztéshez:

tervezés és implementálás modelek formális transzformációján keresztül

• szakemberigény változása:– fejlesztők/programozók helyett egyre inkább a

rendszerek építését és üzemeltetését végző szakemberekre lesz szükség

V. Szolgáltatások


29

Elkészült elemzések:• Szolgáltatásalapú alkalmazásfejlesztés • Közműszerű IT-szolgáltatás• Szellemi közjavak („Open source”)

• A Web 2.0 (és ami mögötte van)

Kell még:Model-alapú rendszerfejlesztés Alkalmazás integráció Rendszerüzemeltetés

V. Szolgáltatások


30

• Jelentős változás: Az informatika legtöbb területén a

termékek szerepét a szolgáltatások veszik át .

• Veszély:

Fokozott mértékben leszünk másoknak kiszolgáltatva.

V. Szolgáltatások


31

• Eszközök összekapcsoltsága => felhasználók közötti együttműködés

– kollektív tevékenységek (kommunikáció, alkotás, ellenőrzés stb.)

– virtuális közösségek kialakulása

• Felhasználók a webes tartalom passzív szemlélőiből aktív létrehozókká válnak – blogok, wikik, tagging, ...– alk.integráció, montázsok („mashup”), webes vágólap

= Web 2.0 (de nemcsak ez!!!)

VI. Együttműködés


32

• Szellemi javak (tartalmak, programok stb.) létrehozásának, karbantartásának és elosztásának új (üzleti) modelljei jönnek létre– open source, Creative Commons, ...

• Az egyre tökéletesebbé váló virtuális valóság technológiák segítségével az együttműködések színtereként gyakran a virtuális világok is megjelennek– játékok (MMORPG) => virtuális közösségek

• e-demokrácia...



33

Elkészült elemzések:• Tartalom előállítás kollektív módszerei • P2P megoldások elterjedése ... • Szellemi közjavak („Open source”) • A Web 2.0 (és ami mögötte van)• Virtuális jelenlét és virtuális világok

Kell még:e-demokrácia technológiáivirtuális közösségek működése



34

• Jelentős változás: A felhasználók egyre aktívabb szerepet

játszanak az informatikai szolgáltatások létrehozásában és tartalmának előállításában.

• Veszély: Sok rossz minőségű tartalom és

szolgáltatás is forgalomba kerülhet



35

• Az infokommunikációs rendszereknek az élet minden területén való széleskörűlterjedése, a szolgáltatásoktól való függőség jelentős veszélyekkel járhat .

• Fó veszélyforrások:– a működés megbízhatóságának hiányosságai,– a tárolt ill. átvitt adatok integritásának és titkosságának sérelme,– a személyiségi és egyéb jogok esetleges megsértése

különböző jellegű problémák (=biztonságosság) közös vonása: • a rendszerek iránti bizalom csökkenéséhez vezethetnek, ami az

informatikai szolgáltatások elterjedését gátló tényezővé válhat.

VII. Biztonságosság


36

• biztonságossági szempontokat már a tervezés során beépítik a rendszerekbe

• szigorú szabályozások, különösen a felhasználóvédelemre és a személyiségi jogok megsértései ellen

• DE: a biztonságosságnak ára van:– hatékonyságban (erőforrások) és– kényelemben (”usability”)



37

Elkészült elemzések:• Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés

• Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek • Személyi azonosítási technikák

• Az elektronikus adatállományok archiválása

Előkészületben:• Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) • IKT implantátumok



38

• Jelentős változás: A megbízható működést és az adatok valamint

személyiségi jogaink védelmét az informatikai rendszerekbe organikusan beépülő eszközök biztosítják .

• Veszély: A biztonsági eszközök működése jelentősen

ronthatja a rendszerek teljesítményét, használhatóságát.



39

Jelenlegi tevékenység• további részletes elemzések

(„mélyfúrások”) készítése• új műfajként „horizontális” alkalmazási

víziók kidolgozása– intelligens otthon – munkavégzés– közszolgálat, egészségügy, közlekedés

(2007?)• A korábban elkészült anyagok

aktualizálása, Összesített Tanulmány publikálásának előkészítése;


40

IT3 Körkép

• Kéthavonta megjelenő hírlevél– eddig tíz szám

• mintegy 300, a tanulmány szempontjából érdekes, figyelemre méltó aktuális hír

• minden száma tartalmaz „vezércikk”:– röviden bemutat egy-egy érdekesnek tartott

jelenséget


41

IT3 kapcsolat

• mintegy 30-40 szakember vett részt 2005 novemberében a mélyfúrásokat megtárgyaló műhelyvitákon

• az idén ezek az IT3 Baráti Társaság keretében folytatódnak (jelentkezés: [email protected]).

• Az IT3 projekt valamennyi anyaga letölthető az NHIT honlapjáról: http://www.nhit.hu/szakmai

• folyamatban van egy interaktív webes megjelenés kialakitása


43

Köszönöm a figyelmet !

1 Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás (Bartolits István)Az adatátviteli és tárolási kapacitások korlátainak jelentős csökkenése új szolgáltatások és új üzleti modellek megjelenését eredményezi.

2005

2010

2015

IPTV tömeges elterjedése

VoIP tömeges elterjedése

Fotonika elterjedése

Fokozatos átállás az IPv6-ra

NGN hálózatok elterjedése

70-90 nm

32 nm

40 Gbit/s

22 nm

n a n o t e c h n o l ó

g i a

100 Gbit/s

400 Gbit/s

kábelkapacitás

45 nm

65 nm

2005

2010

2015

Korai szolgáltatók,Softswitchek elterjedése

Tömeges elterjedés,NGN szolgáltatások

BT NGN beruházás indul

BT teljes NGN migráció

Hazai teljes NGN migráció

Hazai NGN beruházás indul

2 Új generációs hálózatok (NGN) (Bartolits István)A különböző távközlő hálózatok konvergenciája egységes protokollon alapuló, intelligens, a szolgáltatások kialakítása szempontjából rugalmas hálózat kialakulásához vezet.

3 Biológia és IT integrálódása (Kömlődi Ferenc) Biológia és számítástudomány kölcsönösen, egyre erőteljesebben hatnak egymásra: az élővilágból „ellesett” mintákat mind gyakrabban alkalmazzák számítógépes rendszerekre, folytatódik az informatika széleskörű alkalmazása a biológiában, a számítástechnika segítségével próbáljuk még jobban megérteni az élővilágot.

2005

2010

2015

Nanotech

Programozható organizmusok

Agyi implantátumok

„egzotikus” alapanyagokTrináris kódok elterjedése ?

Biológiailag intelligens szoftverek

Proteomics

Bioinformatika, Human Genom Adatbázis

2005

2010

2015

Egyetemi kutatóhelyek, külföldi eredetű

mintadarabok vizsgálata, EU kooperáció

A fejlesztésben megjelennek mint alternatív lehetőségek, speciális

alkalmazások

Nincs mérhető aktivitás, szerveződik az egyetemi világ, tanszékalapítások

Első szén nanocsöves eszköz-struktúrák

Érzékelő és mérőeszközök modellezése

Hazatérő szakemberek ismeretátadása, az alapkutatás indul

4 Nanoelektronika – lehetőségek, korlátok (Mojzes Imre)A mikroelektronikai áramkörök tervezési méreteinek (szabályainak) csökkentésével, nanoelemek - elsősorban nanocsövek – kapcsolástechnikai alkalmazásával egyaránt hozhatunk létre olyan kapcsolási elrendezéseket, amelyek az alapvető logikai funkciókat megvalósítják

2005

2010

2015

Egyetemi kutatóhelyek, mintadarabok, EU

kooperáció

A fejlesztésben megjelennek mint alternatív lehetőségek, néhány

tömeges alkalmazás

Nincs mérhető aktivitás

Az alkatrészek megjelennek az összeszerelésben

OLED eszközök elterjedtek a háztartásokban és a mobil telefoniában

Hazai alapkutatás indul

5 A plasztronika (Mojzes Imre)Szerves anyagok alkalmazása a mikro- és optoelektronikai áramkörökben újszerű alkalmazások lehetőségét nyitja meg

6 Végberendezések sokszínűsége (Kósa Zsuzsanna)Az informatikai szolgáltatások egyre inkább elérhetők lesznek különböző specializált eszközök segítségével, vagy beágyazódnak a rendszerekbe, csökkentve az univerzális számítógépek szerepét

Személyi info-kommunikációs eszközök

Viselhető infokom.- eszközök, és számítógépek

Bio-szenzitív eszközök

Beágyazott ipari és közlekedési rendszerek

Intelligens otthon

Nyilvános terek ellátása információval

Kártya alapú üzleti szolgáltatások

Bio-feedback eszközökSzemélyi

eszközök

Környezeti eszközök

2005

2010

2015

7 Rugalmas ember-gép kapcsolatok (Kósa Zsuzsanna)Multi-modális, a rendelkezésre álló technikai eszközöket és a felhasználó egyéniségét is figyelembe vevő ember-gép kapcsolódási módszerek kerülnek előtérbe

Képernyő, billentyűzet

Szemvezérlés

Gondolati vezérlés

Szimuláció, virtuális jelenlét

Érintőképernyők, piktogrammok, jelzőhangok

Munkavégzők, képzett felhasználók

Speciális igényű v. képzetlen felhasználók

Szenzorok, aktuátorok

Hangra épülő technikák

Egyedi segítő eszközök

2005

2010

2015

2005

2010

2015

Formális logikára épülő meta-adatkezelés

Bevált gyakorlatok a Szemantikus Web-re

Szemantikus Grid

Tartalomelőállítás szemantikai alapon

Rendszerek szemantikus együttműködése

OWL-következtetés kereskedelmi forgalomban

Metaadatkezelés a vállalati információintegrációban

Szemantikus következtetőgép

Szemantikus web-szolgáltatások

Intelligens keresőgép

Szövegek és multimédia annotálása

Logikai következtetések a web-en

Jelentésalapú technológiák (Krauth Péter)A legkülönbözőbb formákban és helyeken tárolt információk egymáshoz, valamint az emberi „tudáshoz” való viszonyát leíró metaadatok kezelése ezen információk egyre automatikusabb és kifinomultabb feldolgozását teszi lehetővé

8

2005

2010

2015SOA-ra való áttérés

Üzletkritikus alkalmazások SOA-alapon

Szolgáltatásvirtualizáció elterjedése

Integrációra specializálódott gyártók kiszorulása

Vállalati szolgáltatásbuszok

Nagy szoftvergyártók SOA felé fordulnak

Kísérletek szolgáltatások virtuális hálózataival

Esemény-vezérelt architektúra

Az IBM köztes szoftver stratégiája

9 Szolgáltatásalapú alkalmazásfejlesztés (Krauth Péter)Az alkalmazási feladatok megoldásánál az egyedi programfejlesztés és a monolitikus rendszerek helyébe kész elemek szabványos szoftverarchitektúra keretében való összeépítése lép

2005

2010

2015Valós idejű infrastruktúra megjelenése és terjedése

Használat alapján történő fizetés

A hangsúly a szolgáltatás-menedzsment felé tolódik

Közműszerű alkalmazás-szolgáltatás

„On Demand” és „Adaptive Enterprise”

Szolgáltatásmenedzsment eszközök megjelenése

ITIL terjedése és ISO 20000 megjelenése

10 Közműszerű IT-szolgáltatás (Krauth Péter)A szervezetek üzleti ill. közfeladataik megoldásánál egyre nagyobb mértékben támaszkodnak specializálódott vállalkozások szabványos IT-szolgáltatásaira, és eközben egyre fontosabbá válik ezen szolgáltatások menedzselhetősége

11 Szenzor-rendszerek (Kömlődi Ferenc)Az informatikai berendezések és környezetük közötti kapcsolatot realizáló szenzorrendszerek intelligenciája és kommunikációs képességei jelentős mértékben növekednek.

2005

2010

2015

Limitált szenzor-rendszerek

Ambient intelligence

Ubiquitous computing

Többezer áramkörből álló rendszerek, komplex szenzorhálózatok

Vezeték nélküli hálózatok

Egészségügyi rendszerek

Intelligens épületek

Web hatékonyságát megközelítő alkalmazások

12 Ágensalapú technológiák (Kömlődi Ferenc)Az autonóm működési móddal rendelkező programrészek, az ágensek, valamint azok multi-ágens, rajintelligencia-rendszerei egyre több alkalmazási feladat megoldásánál jutnak szerephez.

2005

2010

2015

Multi-ágens rendszerek

Rajintelligencia-alkalmazások

Egyre nagyobb autonómia

Széleskörű alkalmazások

Kognitív rendszerek

Hiteles ágens-ember interakció

Affective computing

Elterjedt szoftvertervezési paradigma

13 Virtuális jelenlét és virtuális világok (Rátai Balázs)A teleimmerzív és virtuális világ technológiák gyorsan fejlődnek és mindennapi használatuk elterjed, valamint hosszabb távon a két technológia ötvöződik.

Telejelenlét alkalmazások elterjedése

Nem játék célú virtuális világ alkalmazások elterjedése

Virtuális valóság alkalmazások megjelenése

Bővített valóság alkalmazások elterjedése

2005

2010

2015

14Személyi azonosítási technikák (Kósa Zsuzsanna)Bevezetésre kerülnek a magasabb biztonsági szintű azonosítási technikák (biometria, RFID stb.), a kapcsolatos személyiségi jogi kérdések szabályozásával együtt

Aláírás papíron, igazolványok

Biológiai minták használata

Viselkedési minták felismerése

Rádió-frekvenciás azonosító chipek

Fényképek

Aktív azonosítás

Passzív azonosítás

Kártyák, és kódok Elektronikus aláírás

Helymeghatározás Mobil telefonszám, vagy IP cím alapján

Arc- és alak felismerés,

2005

2010

2015

15Az elektronikus adatállományok közép és hosszú távú archiválása (Székely Iván)A felhasznált hardver és szoftver élettartamát meghaladó időtávú archiválás céljaira alkalmazott technológiai és szervezési módszerek egységesedése várható

nyílt hozzáférhetőségű egyedi ön-archiváló rendszerek

nyílt archiválási szabványok

metaadat-szabványok

nemzeti és globális digitalizálási projektek

elosztott globális tárhelyek

tárhely alapú üzleti szolgáltatások felfutása

kéklézeres technológiák terjedése

a lokálisan elérhető tárkapacitások nem korlátosak

2005

2010

2015?

?

16 Szellemi közjavak („Open source”) (Rátai Balázs)A szellemi közjavak használata a fejlesztésben és a tartalomiparban széles körűvé válik, előállítási módszereik kiforrottá válnak és egységesülnek.

Nyílt forrású fejlesztési módszertanok stabilizálódása

Szellemi közjavak használatát és előállítását ösztönző szabályozási környezet kialakulása

Nyílt forrású üzleti modellek stabilizálódása

Szellemi közjavak térnyerése a tartalomiparban

2005

2010

2015

17 Tartalom előállítás kollektív módszerei (Pintér Róbert)A nem professzionális személyes és közösségi hálózati tartalom előállítás (pl. blogok), illetve -szerkesztés (pl. wikik) egyre több eszközzel rendelkeznek, és folyamatosan növekszik a népszerűségük

Újabb kollektív eljárások megjelenése

Podcasting és vlog betör a mainstream-be

Blog és wiki megerősödése az internetes közösségekben

Vállalati alkalmazások tanulnak a kollektív tartalom megoldásoktól

Előállítói és fogyasztói szerepek letisztulása

Konszolidálódott felhasználás

További nyitás a multimédia felé

2005

2010

2015

18 P2P megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra (Pintér Róbert)Tovább terjednek a különböző gépeken tárolt információk, valamint a számítási kapacitások kölcsönös felhasználásán alapuló megoldások, és új üzleti modelleket ill. jogi szabályozásokat eredményeznek elsősorban a zene és filmiparban

Legális film-letöltő rendszerek megerősödése

Újabb szerzői jogi megoldások

Hordozható lejátszók terjedése

Párhuzamos „ingyenes” és fizetős online rendszerek

Film csere-bere általánossá válik

Újabb generációs file-megosztó rendszerek

Kéklézeres és egyéb tároló technológiák terjedése, CD „kikopása”

a média tartalmak méretéhez mérten korlátlan otthoni tárolókapacitás és sávszélesség

2005

2010

2015

19 Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek) (Székely Iván)A személyiségi jogokat technológiai eszközökkel is védő újabb egyedi módszerek kifejlesztését felváltja a PET-ek rendszerszerű alkalmazása és szabványos rétegként való beépülése az informatikai rendszerekbe

egyedi PET technológiák

integrált PET rendszerek prototípusai

alkalmazási szcenáriók

integrált pilot alkalmazások

kísérletek az EU bizalmi infrastruktúrájának létrehozására

személy- és dokumentumhitelesítés átjárhatósága

e-kormányzati eljárások tömeges igénybevétele

multinacionális cégek regionális adatkezelési központjainak kiépülése 2005

2010

2015

20 Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés (Rátai Balázs)A biztonságos rendszerek és alkalmazások fejlesztését lehetővé tevő technológiák és módszerek használata, valamint a biztonság-tudatos fejlesztést és üzemeltetést megkövetelő szabályozás elterjed és általánossá válik.

2005

2010

2015

Biztonság-tudatos szoftver fejlesztés általánossá válása

Biztonságos hardver platformok kialakulása

Biztonság-tudatos fejlesztés és üzemeltetés általánossá válása

Informatika-biztonsági szabványok használatának elterjedése

Informatika-biztonsági szabályozás általánossá válása

21Az IP alapú televíziózás (IPTV) Bartolits István)A szélessávú szolgáltatások elterjedése és a hálózati kapacitások közel korlátlanná válása a médiaelérés egészen új lehetőségeit nyitja meg, ami hosszabb távon a televíziós műsorok szolgáltatásának az általános Internetes tartalomszolgáltatáshoz való közelítéséhez vezet..

Második típusú IPTV tömeges elterjedése

Első típusú IPTV elterjedése

Fokozatos átállás az IPv6-ra

40 Gbit/s

100 Gbit/s

400 Gbit/s

Első és második típusúIPTV kísérletek

ISPTV szolgáltatók megjelenése

22A Web 2.0 (és ami mögötte van) (Krauth Péter)Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg, és ez a mainál jóval dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférában egyaránt

2006

2011

2016

2006

2011

2016

SOA-ra való áttérés széles körben

Web 3.0 elterjedése

Nagy szoftvergyártók SOA-eszközöket forgalmaznak

Web-orientált architektúra (WOA)

Üzletkritikus alkalmazások SOA-alapon

Megbízható Web megjelenése

Web 2.0-ás platformok vállalati használatban

Írott-olvasott Web (2.0)

terjedése

Web, mint platform elfogadása

Mindent átható Web megjelenése Globális SOA

Szemantikus technológiák terjedése

A Web 2.0 szép, új világának 4 összetevője

Technológia

Használat

Üzleti modell

Nagy szoftvergyártók és -szolgáltatók

TartalomInfor-máció-keresés

Multi-modális és közösségi tartalom

Web2.0

Nyíltság és

egyszerűség

hálózati platform

Kezdő vállalkozások

Válla

lato

k és

inté

zmén

yek

Egyének

és

civi

l közö

sség

ek

Technológia

Használat

Üzleti modell

Nagy szoftvergyártók és -szolgáltatók

TartalomInfor-máció-keresés

Multi-modális és közösségi tartalom

Web2.0

Nyíltság és

egyszerűség

hálózati platform

Kezdő vállalkozások

Válla

lato

k és

inté

zmén

yek

Egyének

és

civi

l közö

sség

ek

Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) (Kósa Zsuzsanna)A rádiófrekvenciás azonosítás az áruazonosítások területén gyorsan és gazdaságosan kiváltja a jelenlegi vonalkódos technológiákat, de a személyazonosítás területén egy sor adatvédelmi szempontot kell még szabályozni.

23

IKT implantátumok (Rátai Balázs)Az emberi testbe ültetethető, a környezettel és/vagy az idegrendszerrel kommunikáló IKT implantátumok új gyógyászati és alkalmazási lehetőségeket teremtenek, ugyanakkor új biztonsági és szabályozási problémákat eredményeznek. .

24

Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek (Hanák Péter)A nagyobb tároló, feldolgozó és kommunikációs kapacitással rendelkező eszközök beágyazódnak környezetünk tárgyaiba, „láthatatlan” módon ismerik fel a felhasználót, és reagálnak a felhasználó jelenlétére . .

25

Adatbányászat és üzleti célú információszerzés (Krauth Péter)Az emberek korlátozott adatbefogadó képessége és a folyamatosan keletkező, hatalmas mennyiségű adat közötti szakadékot az ún. üzleti információszerző és -szolgáltató eszközök egyre hatékonyabban töltik be és az adatvagyon hasznosításának egyik legfontosabb módja az adatok mélyelemzése, az adatbányászat lesz. . .

26

Számítógépes szövegértés (Krauth Péter)A szövegállományok számítógéppel segített feldolgozása, azaz a bennük rejlő információk kinyerése (tkp. megértése) és újra-hasznosítása (pl. más nyelvre való áttétele, fordítása) egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, és egyre jobb technológiai lehetőségei lesznek.

27

Mobil robotok (Kömlődi Ferenc)A robotikai fejlesztések irányát megváltoztatja, hogy a különösebb intelligenciát nem igénylő ipari felhasználás mellett egyre fontosabb szerepet töltenek be, egyre több területen (háztartásokban, egészségügyben, stb.) alkalmazzák az ipariaknál komplexebb, bonyolultabb feladatok végrehajtására és autonómabb mobil robotokat. .

28

Az intelligens otthon jövőképe (Kósa Zsuzsanna, Kömlődi Ferenc)Az intelligens otthon ma még elkülönülő funkciócsoportjai, úgy, mint épületgépészet, biztonságtechnika, szórakoztatás, munkahely és szociális funkciók közös technológiákba integrálódnak és terjednek.

A1

Kulcstényezők és hajtóerők

Kínálat:• vezérelhető

épületgépészeti eszközök. • szenzorok,

mozgásérzékelők, riasztók, web-kamerák

• programozható médiainformatikai eszközök

• PC-k és a lakáson belüli hálózatok, 2-10 Mb/s internet-kapcsolat

Kereslet:• Az idősek háztartásai • A fogyatékkal élők önálló

életvezetési igényei• Jól kereső, de sokat dolgozó rétegek

gépesített háztartása. • Az egy szülő - néhány gyermek

típusú háztartások száma. • A lakásban megszervezett családi

vállalkozások • Távolról vezérelhető nyaralók • Nyugdíjas korba lépő generáció,

amelyik a számítógépet már használta a munkahelyén.

Kvantumalgaritmusok 4Shor algoritmus

Feladat: két prímszám szorzatának (N) ismeretében a törzstényezők meghatározása (faktorizálás)

Megoldás keressük az f(x) = ax mod N függvény r periódusát

ahol a<N véletlen egésszám és LNKO(a,N) = 1• töltsük be egy kvantumregiszterbe a 0,1,2, …

számok szuperpozícióját, ekkor egy művelettelmegkapjuk f(0), f(1), f(2),… értékét

• ezekből kvantum Fourier-transzformációval polinomiális időben nyerjük r értékét

a periódus ismeretében a prímtényezők az LNKO(N,ar/2-1) kifejezésből számíthatók ki

Mintapélda legyen N=5, a=7, ekkor f(x)=7x mod 15 nézzük a táblázatot: látjuk, hogy f(x) periódusa 4 ezzel a két prímtényező:

LNKO(15, 72+1)= 5 és LNKO(15, 72-1) = 3

x f(x)

0 1

1 7

2 4

3 13

4 1

5 7

6 4

az információs társadalom technológiai távlatai

Documents