1

AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

A z i n f o r m a t i k a s z ü l e t é s e Az informatika tudománya a második világháborúban született. Hitler csapatai 1940-ben Anglia

meghódítására készültek.

Norbert Wiener (1896-1964) német származású, amerikai matematikus kapott felkérést arra, hogy

oldja meg a légelhárító ágyúk radarral történő vezérlésének problémáit. A feladatot sikerrel meg-

oldották, a német légierő érzékeny veszteségeket szenvedett, és meghiúsult az angliai partraszállás.

Norbert Wiener a munka során rájött arra, hogy ez a feladat nem egyszerűen matematikai és technikai

probléma. Egy szervezet hatékony működése érdekében meg kellett oldani az egyes részek közötti

gyors és pontos információáramlást; egy szervezet nem egyszerűen az összetevőinek a halmaza,

hanem az információcsere teszi tényleges szervezetté az egyes részeket, akár élő szervezetről, akár

gazdasági vagy társadalmi szervezetről van szó.

Az informatika alapfogalmainak első részletes összefoglalására 1948-ban került sor Wiener egyik

könyvében.

A z i n f o r m a t i k a f o g a l m a , f e l a d a t a i Az utóbbi két évszázadban a tudományok és a technika felgyorsult fejlődésének egyik

következménye többek között az is, hogy új tudományok születtetek. Ezek közé tartozik a XX.

század közepén keletkezett informatika is. Természetesen az információtovábbítás egyidejű az

emberiséggel, és az évezredek óta felhalmozott gyakorlati tapasztalatok, tényanyagok

rendszerezése, általánosítása, elméleti megalapozása kezdődött ötven évvel ezelőtt.

Az informatika tárgya nem csak az információ. Az informatika tárgya az a folyamat, amelynek

során az információ az adótól a vevőig eljut, az a rendszer, amelynek keretében ez a folyamat

lezajlik, és azok az eszközök, módszerek, eljárások, amelyek a két végpont között a rendszer

alkotóelemeit képezik.

Az informatika tanok közötti (interdiszciplináris) tudomány, amely olyan jelenségeket vizsgál,

amelyek más tudományoknak is a tárgyát képezik, és olyan módszerekkel, amelyeket más tudomá-

nyoknál is alkalmaznak. Néhány tudomány, amelyekkel határos az informatika: Nyelvészet, Gazdasátudományok, Műszaki tudományok; Matematika.

Az informatika olyan tudomány, amely az információ tudatos szerzésével, átalakításával,

tárolásával, feldolgozásával, továbbításával, felhasználásával, valamint az ezekhez szükséges

eszközökkel és módszerekkel foglalkozik.

A z i n f o r m á c i ó k ö z l é s f o r r a d a l m a i Az állatok is kommunikálnak egymással. Az állatoknál alkalmazott szagok, mozdulatok, hangok

csupán jelzések, amellyel valamilyen kiváltó okra reagálnak. Az emberek szimbolikus

jelrendszereket hoztak létre a fogalmi visszatükrözés egyre magasabb fokaira emelkedve. Az

állatoknál az évezredek során a kommunikáció formái nem változtak, az embereknél viszont az

információcsere eszközei nagyon sokat fejlődtek. Az emberiség történetében öt korszakot

különböztetünk meg, az információcsere öt forradalmáról beszélhetünk az informa tika

szemszögéből.

I. A nyelv és a beszéd kialakulása

Az állati létből kiemelkedő ősemberek eleinte mozdulatokkal, karjelzésekkel, artikulálatlan

hangokkal tartották egymással a kapcsolatot, amelyet metakommunikációnak nevezünk. Mintegy

70 000 évvel ezelőtt kezdődött el a beszéd kialakulása a munkavégzés fejlődésével, a

beszédszervek átalakulásával, finomodásával. A tagolatlan hangokból beszédhangok, fonémák, a

beszédhangokból szavak, lexémák lettek. Megjelentek a nyelv szerkezeti elemei, a morfémák. Az

információközlés hatékonyabb formáját, a beszédet az hozta létre, hogy az emberek egyre jobban

megosztották egymás között a munkát. A beszéd használatával lehetővé vált a hagyományok

2

őrzése, a tapasztalatok átadása egymásnak és az utódoknak. Generációkról generációkra

hagyományozódtak és gazdagodtak a nyelvi elemek is.

Az ember a nyelven kívül más információs kódrendszereket is használt. Nagy jelentősége volt

ebben a zenének: kultikus szerepet játszott, de néhány hangszer (dob, síp, kürt) már

telekommunikációs eszközként szolgált messziről hallható erős hangjával. A tűz használata

lehetőséget adott az információk távolba történő eljutásához (füstjelek, fényjelek). A

díszítőelemeknek, színeknek is volt információs tartalmuk.

II. Az írás kialakulása

Az írás kialakulásával először vált lehetővé az információ rögzítése.

A mai értelemben vett írás hosszú folyamat eredménye. Az írás történetének főbb állomásai:

Képírás (piktográfia): egy jelnek egy fogalom felelt meg. Pl. a Nap-jel csak a Napot jelentette. A

képi jelek egyszerűsödésével és jelentésük bővülésével kialakult a fogalomírás (ideográfia). Ebben

a jelnek tágabb jelentésköre volt. Pl. a Nap-jel nem csak a Napot jelentette, hanem a meleget,

melegítést, égetést is.

Szóírás: a képírás olvasása közben kimondták a jelentését. A hangalakhoz jelet rendeltek, amely

jel egy szónak felelt meg. A kínai írás ma is szóírás.

Betűírás: a betűírás a legfejlettebb írásforma, mert a nyelv minden egyes hangjának egy írásjel,

betű felel meg. Egy nyelvnek általában 40-50 hangból álló hangkészlete van, amelyet ugyanannyi

betű jelöl. A betűket egymás mellé helyezve rekonstruálható a nyelv bármely szava.

Számírás: A számok jelölésére minden írásban különleges jeleket használnak. A számábrázolás

írásonként eltérő volt. A legegyszerűbb számírás a számlálás rögzítésére szolgált: rovásokat

véstek, karcoltak valamilyen felületre. A számrendszerek használatában, a számok jelölésében és a

számolási műveletek elvégzésében nagy volt az eltérés az ókori népeknél. Az akkádok és a

sumerek a 60-as, az egyiptomiak a 10-es számrendszert használták. A görögök az ábécé betűivel

jelölték a számokat. A rómaiak a 10-es számrendszert alkalmaztak, de egyedi jeleket vezettek be a

számok jelölésére: I = 1; L = 50; M = 1000; X = 10… A mai számjelölés az indiai számjegyekből

arab közvetítéssel jutott el Európába. Ma a 10-es számrendszerű helyi értékes ábrázolási módot

használjuk. Jelkészlete: 1,2,3,4,5,6,7,8,9,0. A számjegyek a 15. századra vették fel a mai

formájukat.

A nyelv kódrendszer, amelyben képzetek, gondolatok fogalmazódhatnak meg és mondhatók ki

egyértelműen. Az írás a kódrendszernek további kódolása az információ örökítésére. Az írás tárolta

az információt. Az írásokat sokféle anyagon örökítették: sumer agyagtáblák, egyiptomi feliratok,

római viasztáblák, állatbőrök, kő- és fatáblák, papirusz, papír, könyv.

A tárolás nagyszerű formája a könyvforma, de hátrányai is voltak: a szövegek másolása

hosszadalmas, nagy szakértelmet igényelt. Külön könyvmásoló műhelyekben írták a kódexeket. Az

igényesen bekötött kéziratos könyvek drágák voltak, nagyobb mennyiségben csak a társadalom

vezető rétege tudta beszerezni. Világhírű volt Mátyás király híres kódexgyűjteménye, a Bibliotheca

Corviniana.

III. A nyomtatás kialakulása

Az írással, képekkel dolgozó szakembereket régóta foglalkoztatta, miként lehetne egyszerűbben

sokszorosítani egy-egy művet.

A 800-as években a Kínában kísérleteztek a bélyegzőnyomtatással. Az írásjeleket fából, égetett

agyagból készült bélyegzők festékezésével vitték fel a papírtekercsekre.

Az 1440-es években strassbourgi műhelyében Johannes Guteberg már foglalkozott fatáblás

nyomtatással és szétszedhető fabetűkkel. A képeket, szövegeket „tükörképben” egy fatáblára

vésték; a vésetet vékonyan befestékezték, majd erre helyezték a pergament vagy papírt. Ezután

préssel vagy kefével ütögetve vitték át a festéket a papírra. Gutenberg sokat kísérletezett a

nyomtatás tökéletesítésével. Rájött, hogy fémből pontosabb és időállóbb betűket lehet készíteni.

Legnagyobb találmánya a betűöntőgép volt, amelynek segítségével nagyobb mennyiségben lehetett

betűket és egyéb elemeket (szóköz, írásjelek, térköz) készíteni. Gutenberg könyvei és a 15.

3

században nyomtatott könyvek még nagyon drágák voltak. Formájukban, díszítésükben a

kódexeket utánozták. Kis példányszámban jelentek meg.

A könyvnyomtatás fejlődésének a reformáció adott lendületet. Egyre jobban elterjedt a

könyvnyomtatás és lehetőség adódott egyre nagyobb mennyiségű nyomtatott könyv előállításához.

A következő 3 évszázadban a nyomtatás technikája sokat fejlődött: új szedési eljárásokat

fejlesztettek ki. A könyvkészítés részfolyamatait gépesítették. A nyomdászat mértékegysége a

pont; szabványosították a papírt is.

Az újítások azt eredményezték, hogy egy-egy könyv megjelenési példányszáma elérhette a milliót.

IV. A telekommunikáció

A ’tele’ előtag görögül távolságot jelent.

A 19. század második felétől a kommunikáció új korszaka kezdődik, amelyben az információ

térbeli és időbeli továbbításának lehetőségei a „végtelenig” értek.

MORZE ÁBÉCÉ A kódolt információ nagy távolságú időveszteség nélküli átvitelét Samuel Morse amerikai feltaláló

oldotta meg találmányával és kódolási rendszerével 1837-ben. A morzeábécében az angol

karaktereknek, írásjeleknek és a számoknak hosszú (-) és rövid (.) jelekből álló jelsorozat felel

meg.

TELEFON A következő lépés volt az emberi hang, beszéd, írásos kódolás időveszteség nélküli továbbítása

tetszőleges távolságra. A telefont (’tele’= távoli; ’phonosz ’= hang) Alexander Graham Bell találta

fel 1876-ban. A telefon tökéletesítésében nagy szerepet játszott Edison, Marconi és a magyar

Puskás Tivadar is. A telefonhálózat vezetékrendszere az 1970-es évekig rézből készültek, emiatt a

vezetéken létrejövő kapcsolatok száma és a szolgáltatások lehetőségei korlátozottak voltak.

Megjelentek az optikai szálakból készült kábelek: fénysugarak szállítják a digitális jeleket.

A FÉNYKÉPEZÉS A 19. század közepétől készítettek fényképeket. A felvételek eleinte „nedves” eljárással, majd

„száraz” eljárással (üveg, celluloid) készítették. A fényképezés mára önálló iparág lett. Technikája

is sokat változott. Megjelentek az automata, majd a polaroid fényképezőgépek. Egyre nagyobb

szerepet kap és elterjed a digitális fényképezés.

A RÁDIÓ A 20. század elején új kommunikációs csatorna jött létre a rádió feltalálásával. Már vezeték nélkül

továbbították a hangot. A hanghullámok tömegekhez juttatták el az információt. A rádiózás

megteremtése Popov és Marconi nevéhez fűződik (1894).

HANGRÖGZÍTÉS A hangrögzítést Thomas Alva Edison találta fel, elkészítette a fonográfot. Később megjelent a

gramofon, majd a lemezjátszó. Hanghordozóként lemezek szerepeltek.

A 20. század 40-es éveiben alakult ki a mágneses hangrögzítés. A hang rögzítésére mágnesszalagot

használtak, ezek még analóg jelekkel működtek, amely nem adott elég jó hangminőséget,

hangerősséget, a hang gyakran eltorzult. Megjelentek a digitális hangszalagok.

Igazi előrelépést a hangrögzítésben a CD-k megjelenése okozott: az információt optikai elven

tárolják, az információ beolvasása és leolvasása lézer fénnyel történik.

MOZGÓKÉP RÖGZÍTÉSE A mozgókép rögzítése először a Lumiere testvéreknek sikerült 1859-ben. A némafilm, majd a

hangos film után ma már a videokamerák, videomagnók szerepe is megnövekedett.

TELEVÍZIÓ A televíziónál a mozgóképet és a hangot elektromágneses hullámok szállítják. A televízió az

információ szállításának egyik leghatékonyabb eszköze.

ŰRTÁVKÖZLÉS A 70-es években kezdődött meg az űrtávközlés korszaka. A Föld körül keringő műholdakról

érkeznek az információk mind több emberhez.

4

V. Személyi számítógépek

A számítógépek elsődleges feladata az adatfeldolgozás, nem a hírközlés. Az első elektroncsövekkel

működő elektronikus számítógépet 1945-ben helyezték üzembe. Az 50-es évek végén megszületett

az első tranzisztoros számítógép, amelyet a 60-as években az integrált áramkörökből felépített

számítógép követett. 1971-ben az Intel cégnek sikerült először létrehoznia a processzort: egyetlen

tokba integrálták a számítógép központi egységét. A számítógép mára a leguniverzálisabb eszköz,

amely a képek és hangok feldolgozására (multimédia), valamint hírközlésre is alkalmas.

A számítástechnika egyre nagyobb teret kap a telekommunikációban és a telekommunikáció egyre

inkább kihasználja a számítógépes kommunikáció lehetőségeit.

G e n e r á c i ó k A számítógépek történetének folyamatát egy-egy felfedezéshez, jelentős újításhoz kapcsolódva

generációkra osztják.

NULLADIK GENERÁCIÓ Az elektroncsöves számítógépek megjelenéséig beszélünk a nulladik generációról. Már ebben az

időszakban is megfogalmazódtak elvek a számítógépről, de csak az elméletben. Problémát okozott a

megoldás a gyakorlatban: a rendelkezésre álló mechanikus alkatrészek nem bizonyultak megfelelőnek

a megfogalmazott célok elérésére.

AZ ELSŐ GENERÁCIÓ Az első generációs számítógépek elektroncsövekkel működtek, azonban nagyon sok kellett belőlük a

gép működéséhez és hamar tönkre mentek. Az első generációs gépek alkalmasak voltak a kutatások és

a haditechnika számára. Bonyolult műveleteket hamar elvégeztek. Nehéz volt kezelni őket, méretük

hatalmas: egy termet elfoglaltak.

A MÁSODIK GENERÁCIÓ A számítógépek második generációjában (1956-1963) kezdik el alkalmazni a mágnesgyűrűs tárolók és

a tranzisztort – a gyakran elromló elektroncsövek helyett. Ezzel kezdetét veszi a miniatürizálás. A

tranzisztor megjelenésével a gépek kevesebbet fogyasztottak. A háttértár szerepét a mágnesszalag,

majd a merev hordozójú mágneslemez veszi át.

Ezek a gépek 50-100 ezer műveletet tudtak elvégezni másodpercenként. Térfogatuk 1 m3 alá

csökkent.

A HARMADIK GENERÁCIÓ A harmadik generáció megjelenése is technikai felfedezéssel kezdődött.

A harmadik generációs gépekben (1964-1971) már integrált áramköröket (IC) alkalmaztak, néhány

ezer tranzisztornak megfelelő áramköri elem került kialakításra egyetlen lapkán. Kialakult a

számítógépek bővíthetőségének lehetősége.

A NEGYEDIK GENERÁCIÓ A negyedik generációs számítógépek 1971-ben jelentek meg, az Intel cég fejlesztette ki az ilyen

gépeket. Alapvető jellemzőjük a nagymértékű miniatürizálás és a nagy műveleti sebesség. Ezekben a

gépekben egy chipre akár egy millió alkatrészt is el tudnak helyezni. Jellemzőjük a nagyfokú

integráltság mellett az egy szilárd testben megvalósult működési egység.

A gépek energiaszükséglete 50 év alatt ezred részére csökkent, mérete ötvened része lett az akkori

gépekének. Sebességük és teljesítményük kétévenként megkétszereződik.

Ma rohamosan fejlődnek a számítógépek.

5

A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA TELEKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK

A k o m m u n i k á c i ó á l t a l á n o s m o d e l l j e Az ember egyik legalapvetőbb tevékenysége a kommunikáció. A kommunikáció szó a latin

communico igéből származik. Jelentései: megoszt valamit valakivel, megbeszél, megtárgyal. A

kommunikációval több tudományág is foglalkozik, ezért sokféle meghatározása létezik. A legátfogóbb

meghatározás szerint a kommunikáció minden olyan folyamat, amelyben az információ továbbítása

történik, azaz minden olyan jelenség, amely információáramlással jár.

A KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS MODELLJÉT Claude Elwood Shannon alkotta meg 1948-ban.

Ebben a modellben az információátadás kiindulópontja a hírforrás, amely információt kíván

átadni. Ez az információ a hír.

Ezt azonban csak kódolt formában tudja közölni. A kód lehet például a nyelv, a kép, a hang. A

kódolt hírt nevezzük közleménynek. A közlemény lehet szóbeli közlés, levél, újsághír, morzejel,

harangszó, kézmozdulat.

A közlemény valamilyen anyagi csatornán jut el a vevőhöz.

A vevő dekódolja a közleményt. A dekódolt közlemény hírként jut el a címzetthez.

Ez a kommunikáció zajmentes modellje.

A gyakorlatban a csatornában mindig torzul a közlemény, ezt a torzulást zajnak nevezzük. A zajos

közlemény dekódolása során torzított információ érkezik a címzetthez.

A kommunikáció alapvető feltétele, hogy a kódrendszert mind az adó, mind a vevő ismerje,

egyértelműnek kell lennie, és a zaj nem haladhatja meg a kód sikeres dekódolásához szükséges

szintet.

Az emberi kommunikáció rendkívül bonyolult, sokrétű jelenség. A folyamatban nagy szerepet

kapnak a gondolkodás, a megértés, a lényegkiemelés, a következtetés, a rendszerezés és az érzelmi

megnyilvánulások (mimika, gesztikuláció).

Az emberi kommunikáció FUNKCIÓI:

Információs funkció: a kommunikációban információ átadás történik;

Motiváció: a közlő az információval cselekvésre akarja rávenni a fogadót;

Ellenőrzés: a közlő legtöbbször visszajelzést vár arra vonatkozóan, hogy az információ elérte-e a

célját.

A z i n f o r m á c i ó f o g a l m a Az információ az informatika alapfogalma, mely összetett fogalom.

Az alábbi, tartalmukban és formájukban különböző események, mind információt közölnek:

közlekedési táblák, újsághír, beszélgetés valakivel, virág illata, zene, egy művészeti alkotás. Az

általuk közölt információ lényege azonos: újságot közölnek velünk olyan dolgokról, eseményekről,

amelyekről eddig nem tudtunk, és amelyek válaszra, döntésre, magatartásunk megváltoztatására

késztet bennünket.

Amikor megtudunk valamit, értesülünk valamiről, ismeretanyagot szerzünk, információhoz jutunk. Az

információ tehát hír, értesülés, olyan hír, amelyről eddig nem tudtunk. Az információ új ismeretet

jelent. Információról csak akkor beszélhetünk, ha az eljutott a címzetthez, és a fogadó megértette és

magatartásával, cselekedetével vagy újabb információ közlésével visszajelez. Nem tekinthető

információnak az a hír, amelyet nem értett meg a fogadó – pl. mert nem érti az adott nyelvet. Az

információt az információhordozó juttatja el a címzetthez. Információhordozó lehet a beszéd, az írott

szöveg, az e-mail, de lehet egy kézmozdulat, mimika is. Az információ tehát valamilyen jelek

(beszédhangok, betűk stb.) hordozzák. Az információnak van tartalma és mennyisége.

6

Az információ meghatározása TARTALMI OLDALRÓL:

Az információ bizonyos tényekről, tárgyakról, jelenségekről hozzáférhető módon megadott

ismeret.

Az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma,

amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg.

Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, annak

rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami – legalábbis átmenetileg –

a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.

Az információ olyan közvetlen tapasztalat, megfigyelés vagy közvetett, mások által már

felfedezett tapasztalat megértésén alapuló ismeret, amely hozzájárul a gondolatoknak valamely

alkotó elv szerinti rendezéséhez, csökkenti a döntések bizonytalanságát.

Az információ mennyiségéről: az információ mértékegysége a bit. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb

jelkészlettel dolgozó kételemű ábécében (pl. kettes számrendszer) egy jel kiválasztásával már

létrejön az információ. A legkisebb információmennyiség az 1 bit.

Az információ leegyszerűsített definíciója: A kommunikáció objektív tartalma.

Az információ nem anyag és nem energia, de nem választható el tőlük: Az információ

továbbításához anyagi hordozóra van szükség, az információ szállításához pedig energiára.

INFORMÁCIÓHORDOZÓ Az információt valamilyen hordozóra kell tenni, hogy eljuttassuk a címzetthez. Elsődleges

információhordozó pl. a beszéd, az írás.

A hordozóra tett információt üzenetnek nevezzük. Pl. üzenet a postai levél, egy kapcsolási rajz, egy

festmény, egy zenemű, fénykép.

AZ INFORMÁCIÓ ÁTVITELE Az információ átvitelét az információforrás és egy rendeltetési hely között a hírközlő rendszer

valósítja meg. A rendszernek mind a két végpontja az ember. Az információ az információforrástól az

adóhoz jut el, amelynek feladata a kódolt üzenetek csatornára küldése, amelyet a vevő felvesz és

vissza alakítja eredeti formájába.

INFORMÁCIÓS CSATORNA Csatorna: a jelek továbbítását végző közeg. A csatornák lehetnek természetesek vagy mesterségesek.

Természetes csatorna: emberi beavatkozás nélkül jön létre, jellemzője, hogy az információt nem kell

átalakítani. Ilyen a levegő, amely az élőbeszédet továbbítja.

Mesterséges csatorna: emberek hozzák létre, az információ továbbításának céljából. Ilyen a

telefonösszeköttetés.

Sávszélesség

Az üzeneteket a térben hullámok szállítják: hang-, rádió-, elektromágneses hullámok. A hullámokat

frekvenciájukkal jellemezzük, melynek mértékegysége a Hertz. Egy hírközlő rendszert jellemez, hogy

milyen frekvenciájú hullámok átvitelére képes. A csatorna egy bizonyos értéknél kisebb, illetve

nagyobb frekvenciájú jeleket nem képes továbbítani. A két határfrekvencia különbségét

sávszélességnek nevezzük.

KÓDOLÁS A hírt az adó átalakítja olyan jelekké, amelyet a csatorna el tud szállítani. A vevő visszaalakítja a

jeleket, azaz dekódolja azokat. A dekódolás feladata, hogy a megérkezett jelek érthetővé váljanak a

vevő számára.

7

A kódolás és a dekódolás szabályok szerint történik. Az ember legalapvetőbb kódrendszere a

beszéd és az írás; dekódolás az olvasás és beszéd meghallgatása.

A z a d a t f o g a l m a A számítástechnika központi fogalma az adat. Az informatika szemszögéből: Minden testet öltött

információt, kódolt közleményt adatnak nevezünk. Mindazokat a jeleket, amelyek a feldolgozáshoz

szükségesek, adatoknak tekintjük.

Az adat jellemzője, hogy valamilyen hordozó közegre tesszük, mértékegysége is van: az

adattárolás alapegysége a byte. Egy kódolt írásjel 1 bitnek felel meg, 8 bit=1byte. Egy egész szám

4 byte helyet foglal el.

Az információ és az adat összefüggése: információn az értelmezett adatot értjük.

A t e l e k o m m u n i k á c i ó ú j ú t j a i – a m é d i á k f e j l ő d é s e A számítástechnikai eszközöket egyre többet használjuk a mindennapokban, irodai munkát segítenek,

szórakozást nyújtanak.

Az egyre gyorsabb kapcsolattartás iránti igény az üzleti és a magánszférában egyformán jelentkezik.

A távközlési technológiák hatékonyságának növelése érdekében mindenhol a digitális adatátvitelre

térnek át. A rohamos fejlődésnek két fő iránya különböztethető meg: a kábeles hálózatok és a mobil

rendszerek.

HIPERTEXT – HIPERSZÖVEG Egy helyen tárolják a szöveget, az illusztráló képeket, hangot. A tárolt elemek egymással logikai

kapcsolatban állnak és a hipertextben e kapcsolatok (szerző, korszak, stílus..) szerint járhatjuk be a

tárolt anyagot, szöveget. Az anyagokban könnyen kereshetünk, különböző szempontok szerint. A

hipertext megoldások megjelennek a legújabb szótárakban, lexikonokon, a tárolási forma a CD-

ROM. Ilyen a CD jogtár is, amely sok jogszabályt tartalmaz, a célszerű keresések által könnyebb

benne tájékozódni, mint az ugyanezeket a szabályokat leíró nyomtatott könyvben. Ilyen pl. a

filmművészet történetéről szóló kiadvány: egy helyen tárolható a szöveg, a kép, a hang.

ISDN A hagyományos telefonvonalat felváltja az ISDN (Integrated System Digital Network). Olyan

távközlési szolgáltatásokat egyesít, amelyeket a hagyományos analóg telefonrendszerek nem

nyújthattak. Integrált szolgáltatású digitális hálózat.

Az ISDN modemek nélkül oldja meg a kép, hang, adat átvitelt.

Egyszerre több telefonvonalat, telefonszámot használhatunk.

Alközpontokat lehet létrehozni

Nagyobb az átviteli sebesség – 128 Kbájt másodpercenként

Szolgáltatások: hívószám kijelzése, hívásátirányítás, konferenciabeszélgetés

Gyorsabb az Internetre történő csatlakozás (1-2 másodperc)

Alkalmas telefax szolgáltatások lebonyolítására

ADSL Az ADSL a pillanatnyilag elérhető internet-elérési módok közül az egyik leggyorsabb megoldás.

Átviteli sebessége az ISDN többszöröse. A hagyományos analóg, ISDN vonalat, kábelezést

használja az adatátvitelre, így nem kell új hálózatot létrehozni a kiépítéséhez. Átviteli sebessége: az

ADSL szolgáltatás többféle sebességet kínál; a feltöltési sebesség lehet 64, 128, 384 Kbájt

másodpercenként; a letöltési sebesség lehet 384, 768, 1500 Kbájt másodpercenként. A nagyobb

sebesség mellett előnye a rendszernek, hogy ugyanazon a telefonvonalon, a távbeszélő szolgáltatás

zavarása nélkül jöhet létre az Internet kapcsolat. A szolgáltatás igénybevételének a díja függ attól,

hogy mekkora átviteli sebességet igényel a felhasználó.

MOBILTELEFON Telefon, mellyel az adatátvitelt rádióhullámokon keresztül valósítják meg.

8

A mobil kommunikációs eszközökről is elérhetjük az Internetet. 1999-ben tették először lehetővé a

rádiótelefonok számára – a korlátozott képességű – Internetes böngészést. Ennek hardveres

eszköze egy Wap-képes mobiltelefon. Szoftveres kelléke a webes praxisban használt http-pótló

WAP – Wireless Application Protocol. A WAP telefonok korlátjaik miatt (memória, processzor,

megjelenítő) a lapok mérete legfeljebb 5 kilobájt lehet, a régebbi típusoknál 3-4 Kbájt. A

megtekinthető oldalak rendszerint nem tartalmaznak grafikát, csak szöveget. Használata a menük

segítségével történik. A telefonok általában lehetővé teszik, hogy könyvjelzőként rögzítsük a

leggyakrabban felkeresett weboldalak címét, hogy az adott oldalt legközelebb gyorsabban

megkereshessük. Több telefon esetében lehetséges, hogy az oldal címét SMS-ben küldjük el. Az

SMS fogadója amikor megkapta az üzenetet, azonnal meg tudja jeleníteni az oldalt az interneten. A

WAP szolgáltatásra elő kell fizetni. A WAP telefon célja, hogy gyorsan hozzájussunk hírekhez,

információkhoz, pl. közlekedési hírekhez, időjárás jelentéshez, vagy tőzsdei hírekhez,

menetrendekhez… A WAP átviteli sebessége 14,4 Kb/sec., amelyet új technikával hamarosan 115-

170 kb/sec-ra növelnek.

KÁBELTÉVÉS INTERNETEZÉS Fix IP címmel és nagy sebességgel internetezhetnek azok, akiknek a kábeltévé szolgáltatója ezt a

szolgáltatást nyújtja. Itt a belépési díj és a havi szolgáltatási díj magasabb, de korlátlan az Internet

használat. Hardverigénye egy drága, de jó minőségű vételt biztosító kábelmodem. Hátránya, hogy

még nem terjedt el, kis körzetben érhető el.

VEZETÉKNÉLKÜLI KOMMUNIKÁCIÓ A telekommunikációs rendszerek tervezésével kapcsolatban jelentős kihívást teremtett a

multimédia és a számítógépes kommunikáció terjedése. Ennek megfelelően gyors fejlődésnek

indultak a nagy sebességű és szélessávú vezetéknélküli rendszerek.

A vezetéknélküli kommunikáció következtében csökken a lakóházban fellelhető kábel rengeteg

és könnyebb a telephelyeken sokat mozgó felhasználók hálózatba történő bekapcsolása.

Az ilyen rendszerek átviteli sebessége 2 Megabájt/sec és 155 Mbájt/sec közötti.

Ezeknél a rendszereknél egy csatornát többen használhatnak.

A felhasználók (terminálok) bázisállomásokon keresztül kommunikálnak egymással, de

lehetőség van a közvetlen kommunikációra is.

A nagysebességű átvitelhez ultra magas, 902 MHz-5850 Mhz frekvenciatartományokban

sugároznak.

A vezetéknélküli technológiák infrastruktúra típusú hálózatokban épülhetnek ki. Ezekben a

rendszerekben a vezetéknélküli csatolóval rendelkező számítógépek egymás között és a

vezetékes hálózattal az épületben rögzített helyekre felszerelt csatolóval ellátott hozzáférési

pontokon keresztül kommunikálnak.

Vannak ad hoc hálózatok is, amelyekben a számítógépek közvetlenül, hozzáférési pontok nélkül

kommunikálnak. Itt adaptereket használnak.

INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDA A megabájtos memóriachipek és az optikai kábelek elterjedésének köszönhetően egyre

szorosabban összefonódik a távközlés és a számítástechnika.

Az információs szupersztráda az együttműködő nagy sebességű hálózatok ezreit jelenti, amelyekbe

számítógépek, Tv készülékek, és más elektronikus berendezések kapcsolódnak. Működéséhez

fontos a nagy sávszélesség és a nagy átviteli sebesség. A rendszerhez programok tartoznak,

szoftverek, adatbázisok, szolgáltatások segítik a résztvevők munkáját. A kapcsolatot többnyire a

korszerű levelezési rendszerek biztosítják. Szövegeket, képeket, hangokat, mozgóképeket lehet

továbbítani. Lehetőség van üzenetek távoli lekérdezésére, adatok tovább-, illetve visszaküldésére,

csoportos üzenetküldésre, kérdések és válaszok továbbítására, egy munkacsoport időbeosztásának,

munkájának megtervezésére. A fizikailag távol levő embereket adott időben zajló megbeszélésekre

kapcsolják össze a tele- és videokonferenciák.

INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A TÁRSADALOMBAN

9

A z i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r e k Az emberi civilizáció fejlődését követve azt vehetjük észre, hogy az emberi társadalom információs

rendszere állandóan változik, fejlődik. Az emberi társadalmakban jellemző, hogy az előző

generációk a felhalmozott információt továbbadják az utódoknak. Más társadalmaktól információkat

vesznek át, és információkat adnak át más társadalmaknak. Egy társadalom csak akkor fejlődőképes,

ha a felvett és leadott információmennyiség egyensúlyban vannak egymással. Az időszámítás előtti

2. évezredben Kínában sok találmány született (például lőpor, selyem, porcelán, stb.), de

találmányaikat nem terjesztették, így később évszázadokig megrekedtek a fejlődésben. Az emberi

társadalom információs rendszere állandóan fejlődik.

Informatikai szempontból tehát a TÁRSADALOM közös információs rendszer alapján

együttműködő emberek közössége.

A t á r s a d a l m i i n f o r m á c i ó f a j t á i Az információkat sokféle szempont szerint osztályozhatjuk:

Tartalmuk szerint vannak általános, politikai, gazdasági, tudományos, esztétikai és kulturális

információk.

Tartósságuk szerint beszélhetünk rövid életű, tartós, valamint emberi mértékkel mérve örök

érvényű információkról (például művészi alkotások vagy tudományos eredmények).

Igazságtartalmuk szerint is különböznek az információk;

Megjelenési formájuk szerint az információk lehetnek alfanumerikus (szöveges), akusztikus

(hang) és grafikus (képi) információk.

A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó - A tömegkommunikáció esetén az infonnáció közlője általában nem egy konkrét személy, hanem

például egy szervezet. Az információ befogadóinak halmaza pedig lehet több millió , de lehet

üres halmaz is (ha pl. az újságcikket senki sem olvassa el).

- A tömegkommunikációban az üzenet közlője és befogadója között nincsen közvetlen kapcsolat,

általában időben és térben is egymástól nagy távolságban vannak.

- A tömegkommunikáció azonban minden esetben egyirányú. A szerepek cseréje csak ritkán (pl

rádió vagy a TV egyes műsoraiba betelefonálhatunk) vagy időeltolódással lehetséges (pl ha az

újságolvasó levelet ír a szerkesztőségnek).

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK

Nyomtatott sajtó: A legelső tömegkommunikációs eszköz a nyomtatott sajtó volt. Manapság a lehető legváltozatosabb emberi közösségek megteremtették a maguk sajtóorgánumát a

különféle tudományos szaklapoktól kezdve egészen a szórakozásokig. A rádió majd később a

televízió megjelenése az írott sajtó jelentőségét nagymértékben csökkentette. Ugyanakkor a

nyomtatott sajtó rendelkezik olyan előnnyel, amivel a televízió nem: biztosítja a visszalapozás

lehetőségét.

Könyv: A könyvkiadás is létrehozta a maga tömegkommunikációs eszközét.

Film: A film annyival nyújt többet a nyomtatott sajtónál, hogy az események közvetlen részesévé

tesz bennünket. Régebben az emberek egy része azért ment moziba, hogy megnézze a filmhíradó

legújabb számát. Mára a moziban vetített film jelentősége nagymértékben csökkent elsősorban a

televízió és a mozgóképek tárolására alkalmas eszközök elterjedése miatt.

Rádió: A rádió közvetlen és azonnali tájékoztatást nyújt. A legfontosabb előnye a tv-vel szemben az

egyszerűsége és az olcsósága. Emiatt a rádió a televíziónál sokkal alkalmasabb olyan művek

bemutatására, amelyeknek kisebb a hallgatósága (például szimfonikus zene, vers, stb.), ráadásul a képi

megjelenítés sem adna sokkal több információt. Ezen kívül előnye az is, hogy olyankor is hallgathatá,

amikor a tv nézésre nincs lehetőség például autóvezetés közben).

Televízió: A televízió megjelenése valamennyi azt megelőző tömegkommunikációs eszközt

visszaszorított. A televízió hangot és képet is ad, ráadásul azonnal. A TV a leghatékonyabb

tömegkommunikációs eszköz. Több tucat tv-csatorna műsora közül választhatunk, a hét minden

10

napján, a nap 24 órájában. Megjelentek a vezetékes televíziók, és szinte minden városnak van helyi

műsora. A műholdas adások lehetővé teszik, hogy a föld bármely pontjáról egyenes adásban

sugározhassanak. Ráadásul a televízió a teletext és a viewdata szolgáltatásaival a nyomtatott

betűnek is hadat üzent.

A s z á m í t ó g é p s z e r e p e Szerencsére az ember, aki megteremtette ezt a hatalmas információtömeget, olyan eszközöket is

létrehozott, amelyek segítségére vannak az információ kezelésében. Mindenekelőtt a

számítógépeket kell említenünk, amelyek segítenek az információk rögzítésében, feldolgozásában,

rendszerezésében, kiválasztásában és továbbításában. Természetesen nagyon sok teendő van még az

információk számítógépre vitelében, a feldolgozás és a továbbítás sebességének növelésében. Az

Internet megjelenésével elképzelhető, hogy nemsokára minden információ, amelyek jelenleg

könyvekben, folyóiratokban és más hagyományos infonnációhordozón találhatók, elérhetők lesznek

a számítógépes világhálón, és megfelelő sebességgel lehívhatók lesznek.

Többféle formátumú információ érhető el az Interneten, lehet álló- és mozgókép, hang és

természetesen írott szöveg. Az információt felhasználó döntheti el, hogy milyen mélységben

érdekli egy téma, megelégszik egy rövid, írott hírrel, vagy inkább letölt a gépére egy vaskos

dokumentumot, zenét vagy videobejátszást. A letöltés időpontja is tetszés szerinti. A korábbi

híranyagok archívuma is legalább olyan jól elérhető, mint a hagyományos médiákban. Az is

jellemző viszont, hogy az elérés, a megjelenés módja, a külalak és a beltartalom, valamint a

szolgáltatás ára az adott média üzemeltetőitől függ, tehát összességében rendkívül heterogén.

K ö z h a s z n ú i n f o r m á c i ó s a d a t b á z i s o k Az információkat adatbázisban tároljuk. Az adatbázis információk tárolására és visszakeresésére

használható, egy vagy több jós strukturált, indexelt adatállomány. Az indexelés célja a gyorsabb

keresés.

Az interneten rengeteg adatbázissal találkozhatunk, amelyek lehetnek közérdekűek (pl. egy

térképgyűjtemény) vagy szakmaiak (pl. egy cégkatalógus).

Elektronikus adatbázisok:

- Magyar Címtár: katalogizálva tartalmazza a magyar web helyeket

- Városok, Önkormányzatok honlapjai, amelyek tartalmazzák az ügyosztályok elérési lehetőségeit,

térképeket, látnivalókat, de a szórakozóhelyeket, szállás lehetőségeket is.

- A hiteles, friss, naprakész jogi információkat nem nélkülözhetjük. Ezekre szükségük van az

intézményeknek, vállalkozásoknak és a magánszférának egyaránt. CD-n vagy interneten elérhető

adatbázisok: Magyar Közlöny, CD Jogtár, CD céghírek

- Szaknévsor

H í r f o r r á s o k , ú j s á g o k , m é d i a Az új média interaktív és személyre szabható. Az online média igyekszik minél jobban bevonni a

közönséget a szerkesztőségi munkába. Nagy általánosságban számos lehetőséget biztosítanak a

visszajelzés küldésére, közvélemény-kutatásban való részvételre, szavazóoldalakat tartanak fenn -

gyakran az éppen zajló műsor, riport vagy konferencia közben is.

A legkifinomultabb hírforrások oldalai testreszabhatók Az olvasó egy ilyen internetes újság

oldalára csatlakozva első alkalommal megszerkesztheti a címoldal kinézetét, eltüntetheti a

számára nem érdekes rovatokat, vagy elhelyezhet rajta új rovatokat, szolgáltatásokat. A

hírforrás legközelebbi felkeresésekor egy kifejezetten nekünk szóló újságot olvashatunk az

adott címen, amelyben csak a minket érdeklő dolgok szerepelnek. Egyes hírforrások ké -

résünkre rendszeresen e-mailben elküldik a számunkra érdekes cikkeket, híreket, adatokat,

hirdetéseket, vagy csak élőkapcsokkal ellátott levélben figyelmeztetnek rá, hogy új információ

került fel az oldalaikra, melyeket érdemes lenne megnéznünk. Ilyen szolgáltatást nyújt többek

között a Szdmítástechnika Online és Napi Gazdaság.

11

A hagyományos újságok online változatai általában a nyomtatásban megjelent anyagokat ültetik

át a hálóra, tulajdonképpen csak annyi a különbség az eredetihez képest, hogy az információkat

nem papíron, hanem monitoron olvashatjuk.

Az internetes híradások a webkameráknak és más digitazált audio- és videofolyamoknak

köszönhetően folyamatosak is lehetnek. Például a legutóbbi Mars-expedícióról az Interneten

követhettük figyelemmel folyamatosan, a nap 24 órájában a közvetítést.

Az Internet képes folyamatos televíziós és rádiós közvetítésre is.

K ö z ö n s é g s z o l g á l a t Az Interneten ma már csaknem minden „magára adó" cég megjelent, kínálja szolgáltatásait, pl.

ilyenek az utazási vagy fordítóirodák, tőzsdei tanácsadás, online értékpapír-kereskedelem. A

tájékoztatásra szánt anyagok egyediek vagy gyakrabban frissített adatbázisok is lehetnek. Több cég

alkalmazza a webet piackutatásra vagy nyereményjátékok lebonyolítására is. A nyilvános oldalak

mellett az üzleti partnerek számára üzemeltethetnek jelszóval védett oldalakat, amelyekhez csak az

illetékesek férhetnek hozzá.

A felhasználók könnyen, gyorsan tudnak olyan információkhoz jutni, melyeket különben csak hosszas

telefonálgatás, esetleg személyes látogatás, várakozás vagy postai megrendelés révén szerezhetnének

be. A weben beszerzett ajánlatok könnyen összehasonlíthatók. Igény esetén a cégek rendszeres

hírlevél formájában értesítenek bennünket újdonságaikról, akcióikról, fejlesztéseikről.

Néhány, közérdeklődésre számot tartó adatbázis:

- Egészségügyi témák, tanácsadás (www.hazipatika.hu)

- MALÉV menetrend (www.malevhu/ew/nj utinfo/menetrend.html)

- MATÁV telefonkönyv (www.matav.hu/tudakozo/index.html)

- MÁV menetrend (elvira.mavinformatika.hu/index.htm)

P o r t á l o k Amennyiben a fenti vagy más témákban szeretnénk elmélyedni, illetve kapcsolódó

adatbázisokat keresünk, akkor egyszerűbb, ha több oldalt és szolgáltatást tartalmazó,

úgynevezett portá1ró1 vagy linkgyűjteményről indulunk ki. Általában minden nagy Internet-

szolgáltató létrehozott saját portált.

Az ország egyik leggyakrabban felkeresett portálja az Axelero - www.origo.hu címen. Már az

első oldalon olvashatjuk a folyamatosan frissített 10 fontosabb, általában egy órán belül

frissített hírt. Biztosítja a hozzáférést a fórumokhoz, szerkesztett saját üzleti oldalaihoz, a

legfontosabb adatbázisokhoz, telefonkönyvekhez, néhány menetrendhez és szótárhoz.

Elérhetjük az ingyenes levelező szolgáltatást (Freemail) is.

Korridor A www.korridor.hu címen elérhető portál az előzőhöz hasonló szolgáltatásokat nyújt.

A folyamatosan frissített hírek mellett elérhetők a legfontosabb keresőszolgáltatások,

adatbázisok. Szintén megtaláljuk a levelező fórum és társalgó rovatokat. A portál szerkezete

viszont az aktualitásokat jobban tükrözi az Origónál. Innen elérhetjük a Magyar Elektronikus

Könyvtár oldalait, illetve a Sulinet egyes vonatkozó webhelyeit is. A főoldalról elérhetjük a

gazdasági oldalakat, amelyek befektetési és biztosítási tippeket is adnak, elektronikus

piacterekre juthatunk, illetve hivatkozásokon keresztül megtekinthetjük a piac- és

gazdaságkutatók, tanácsadók honlapjait.

Egyre szaporodik a speciális, szakosított témával foglalkozó S za k p o r t á l o k száma. Például

találhatunk orvosi és egészségügyi portált, filmekkel, sporttal kapcsolatos portált, a

Térképcentrumban Magyarország 3150 településének térképe is megtalálható.

Linkgyűjtemény: az ilyen oldalak főként abban különböznek a portáloktól, hogy a főoldalak

nem tartalmaznak híreket, dinamikusan frissített információkat.

A www.startlap.hu egy kiváló linkgyűjtemény; A Startlap különlegessége, hogy könnyen elérhetők

a legkülönbözőbb keresők, illetve az a technika, hogy az oldalak lefelé terjeszkedését független

aloldalfejlesztők kezébe adták, így bárki hozhat egy ígéretes témát. Az oldal fejlesztői lehetőséget

biztosítanak egsválasztott témát a főoldalhoz hasonló formában feldolgozó linkgyűjtemény

szerkesztésére.

12

I n f o r m á c i ó s r e n d s z e r e k a z i s k o l á b a n Fontos feladat az oktatás és a távoktatási rendszerek létrehozása és multimédiás tananyagok

kidolgozása, Alapvető feladat, hogy minden iskolát rákapcsoljanak a világhálóra, ehhez a

törekvéshez igazodott a Sulinet program, amelynek keretében a középiskoláknak biztosították az

Internet-elérést.

Biztosítani kell az oktatási rendszer felkészülését az információs társadalom igényeinek a

kielégítésére.

Fejlesztendő terület a távoktatási program, a digitális tankönyvek, a multimédiás anyagok

készítése, a digitális tankönyvtár létrehozása.

Az információs szupersztráda mindenki számára biztosítaná tetszőleges témában oktató anyagok,

filmek, képek szótárak, lexikonok és más tárolt információk adatbázisokból való lehívását.

Az interneten számos, az oktatással kapcsolatos weblapot találunk: az oktatással kapcsolatos

oldalakat (ideértve a taneszköket, könyveket forgalmazókat is) összefoglaló linkgyűjtemény a

http://diak.lap.hu címen érhető el.

A www.palya.hu oktatási portálként üzemelő webhelyen például információkat szerezhetünk be az

érettségivel, felvételikkel kapcsolatban (felvételi kérdések, ponthatárok...stb.), megtekinthetjük a

felvételik menetrendjét.

Az Internetes távoktatás főbb előnyei között említhetjük, hogy a tanulás nyugodt körülmények

között, a tanuló saját időbeosztása szerint történhet, nincs helyhez kötve, ennek megfelelően az

utazás minimális, egyszerre több oktatáson is részt lehet venni, sokkal olcsóbb a hagyományos

oktatásnál, a kapcsolattartás internetes eszközök felhasználásával történik.

Az Internet-alapú kommunikáció jellege szerint az e-tanulás két formája:

• Szinkron e-tanulás: A különböző helyen lévő oktató és a diákok online kapcsolatban vannak.

Az oktatásban meghatározott tanterv szerint haladnak előre. Ehhez csevegést (chat),

videokonferenciát és hasonló online technikákat alkalmaznak. Ebben az esetben tehát az időbeli

kötöttség (órarend) megmaradt, csak a térbeli kötöttségek szabadultak fel.

• Aszinkron e-tanulás: Ebben az esetben a térbeli és az időbeli kötöttségektől teljesen mentesen

folyhat a képzés. Az Interneten keresztül a tananyag bárhonnan, bármikor hozzáférhető. Ennek

megfelelően nem online technikákat alkalmaznak, például dokumentum letöltést, elektronikus

levelezést stb.

A kommunikáció iránya mindkét formánál többirányú: kiterjed az oktató és a tanulók, valamint

a tanulók egymásközti kapcsolattartására. A meghatározó azonban az oktatótól a tanuló felé

irányuló információ.

A virtuális egyetem koncepciója a modern technológia biztosította eszközökre (multimédia,

Internet alapú kommunikáció) épül. Biztosítja a földrajzi helytől és időponttól független,

egyénre szabott tanulás lehetőségét. A rendszer felhasználóbarát és hatékony kommunikációs

környezetet biztosítva nyújtja egy egyetem összes funkcióját, beleértve a tananyagot, a lkönyvtárhasználatot, hirdetőtáblákat, az egyetemi adminisztrációt. A csoportos tanulást

videokonferenciákon alapuló szemináriumok oldják meg.

INFORMATIKA ÉS ETIKA ADATBIZTONSÁG, SZERZŐI JOG, LICENSZ

A d a t b i z t o n s á g Az adatok kezelésével, összegyűjtésével, tárolásával, hozzáférésével kapcsolatban alapvetően

fontos jogi kérdés az adatok védelmének biztosítása. A felhasználók csak akkor vesznek igénybe

egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok

biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illetéktelen

hozzáférés megakadályozása a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás,

13

feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés). A biztonsági , védelmi szempontokat, követelményeket

egységes rendszerbe foglaltan kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani. A biztonság

olyan fontos elemkből tevődik össze, mint:

A felhasználó személyének azonosítása, azaz hogy csak a jogosultak férjenek hozzá az

információhoz.

A dokumentumok hitelességének biztosítása, azaz hogy az erededetiség megállapítható

legyen.

Az illetéktelen hozzáférés korlátozása. Ezt az üzenetek kódolásával, a fogadó helyek

dekódolásával oldják meg.

A megfelelő jelszavak, illetve a jelszókezelés rendjének kialakítása, amely szabályozza a

hozzáférési jogosultságot. A jelszókezelés rendje meghatározza a jelszavak minimális hosszát,

lejárati idejét, az engedélyezett rontások számát, a különleges karakterek alkalmazását.

A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal.

A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonságának megoldása.

Rendszeres adatmentések készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv

kidolgozása,

H i t e l e s s é g Különösen szakértői rendszerek, illetve nyilvános adatbázisok esetében lényeges a hitelesség

biztosítása. Ennek érdekében egyértelmű felelősségi köröket határoznak meg, ki a felelős a gyűjtött

információ eredetiségéért, hitelességéért és pontosságáért. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az

adatbázisban meglevő, az adatátvitel vagy az adatfeldolgozás során keletkező hibák

véletlenszerűek-e és nem tudatosak, illetve azokból milyen tendencia állapítható meg. A

következetes, illetve személyhez kötődő hibák felelőseit meg kell keresni. Jogi kérdés lehet a hibás

munkavégzésből származó károkozás csökkentése is.

E l é r h e t ő s é g Az információ elérhetőségével kapcsolatban meg kell állapítani az elérésre jogosultak körét, az

elérés jogosultságtól függő szintjeit, nyilvánosan forgalmazott információk esetében az elérési jog

értékét, vagyis a szolgáltatás árát.

T u l a j d o n j o g A tulajdonjoggal kapcsolatban rögzíteni kell, ki valójában az információ tulajdonosa; mennyit lehet

kérni az információért; kik az információs csatornák tulajdonosai; milyen feltételek mellett

használhatók a magán adatbázisok; használhatók-e a cégek számítógépei magán célok.

Külön kérdés a személyes adatok védelme. Személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett

hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve - törvény felhatalmazása alapján, meghatározott körben - helyi

önkormányzat rendelete előírja.

N e t i k e t t A Netikett az Interneten, a levelezési listán követendő szabályok gyűjteménye. Részben etikai,

részben technikai jellegű ajánlásokból áll és a hálózatot használók etiai érzékén, önszabályozásán

alapszik.

Hatékonyságát két tény határozza meg. A Netikett olyan szakmai vagy illemkódex, amelyhez önként

igazodnak, másrészt megsértőit a hálózati közösség bünteti. A büntetés módja lehet: letiltják

hozzáférését fontos szolgáltatásokhoz, nyílt kampányt kezdenek ellene, módosítják a honlapját stb.

Ezek az eszközök az oktatói, tudományos felhasználói körökben hatékonyabbak, az üzleti felhasználás

azonban könnyebben eltér az etikai megfontolásoktól. Mindezek miatt folyamatosan jogi viták tárgyát

képezi valamilyen szabályozás kérdése.

I n t e r n e t j o g Az Internet jogi problémáinak osztályozására három fő kategóriát különböztetünk meg:

14

Az Internet megjelenése a hagyományos életviszonyokban (szólásszabadság, cenzúra, jog-

választás és joghatóság, bűncselekmények, rágalmazás, becsületsértés, erkölcs, magánszféra

védelme).

Az Internetre jellemző, de más jogterületekhez köthetó életviszonyok (on-line

banktevékenység, elektronikus kereskedelem, elektronikus posta, reklámlevelek kéretlen,

tömeges küldése, szoftverek licenc-kérdései, adóztatás, védjegyjog).

Kizárólag az Interneten jelentkező, technikai alapú problémák (digitális aláírás, domain nevek,

titkosítás, hálózati biztonság, linking - vagyis hivatkozott, de jogsértő információk).

Az Internet szabályozásával kapcsolatos nehézségek az eltérő területi szabályozásokból,

ugyanakkor a határokat semmilyen téren nem ismerő felhasználásból, az ellenőrizhetőség

hiányából, a névtelenségből és a technikai megoldásokból származnak.

A c o p y r i g h t - s z e r z ő i j o g A szoftver szellemi termék, hasonlóan egy operához, egy regényhez vagy egy találmányhoz,

azaz jogok, mégpedig szerzői jogok is kapcsolódnak hozzá.

A programok írói munkát fektettek be, amiért a felhasználónak fizetnie kell. Ha programot hasz -

nálunk, azért tesszük, hogy munkánkat megkönnyítsük, gyorsítsuk.

Munkánkhoz valamilyen – illegálisan megszerzett, másolt programot használni olyan, mint

utazásunkhoz kölcsönvenni egy autót a tulajdonos engedélye nélkül. A szoftver, mint szellemi

termék, a szerző szellemi tulajdona. Ez a program használat erkölcsi oldala.

A másik oldal a jogi oldal, s ez a programozók érdekeinek a védelmét jelenti. A szoftverek

felhasználhatóságát nemzetközi és nemzeti törvények szabályozzák. A törvények részletesen

kitérnek az egyes szoftverfajták használatára, másolhatóságára.

A szoftver vásárlásának lehetőségei

Szükségünk lehet egy Windows programcsomagra. Meglátogathatjuk barátunkat, és kérhetünk

tőle lemezen egy példányt, ezt aztán felmásolhatjuk a saját gépünkre. Ezt hívják

szoftverkalózkodásnak. Ha mindenki ezt tenné, csak egyszer kellene egy programot eladni. Ezt a

beszerzési módszert a törvény bünteti.

A másik lehetőség, hogy elmegyünk egy számítástechnikai üzletbe, ahol szoftvert is árulnak és

ott vásároljuk meg a programot. A program dobozán mindenképpen feltüntetik a gyártó nevét, a

termék nevét, valamint a verziószámot (például Microsoft Windows 98). Az adatok között még

szerepelnie kell a hardverkövetelményeknek is.

Amennyiben valamilyen szoftvert használunk, igazolni kell annak eredetét számlával, hogy

vásároltuk.

Szerzői jogi vonatkozások az Interneten Interneten ma leggyakrabban a szerzői jogot sértik meg:

Egyik jellegzetes megnyilvánulása a „warez", amely illegálisan másolt programok

ingyenes letöltését jelenti a hálózatról.

A másik ilyen jogsértő tevékenységet a crackerek végzik. Ők törik fel a szerzői jogok

védelmét szolgáló eljárásokat, kódokat és digitális kulcsokat.

Sajátos jogsértést tesz lehetővé az Interneten terjesztett zene, ha az alkotó tudta és

beleegyezése nélkül, illetve akarata ellenére, a jogtulajdonosoknak anyagi kárt okozva

történik. A kisméretű fájlban tárolt zene hatékonyan továbbítható az Interneten keresztül is.

Ezt sok jogszerű alkalmazás is kihasználja, például szerzők publikálnak ebben a formában.

Jóhiszemű Internet-felhasználó is számtalan esetben követhet el jogsértést, hiszen a

szolgáltatók számtalan adatot, szöveges, képi és hanginformációt tárolnak szervereiken.

Ezek letöltésekor és felhasználásakor pedig könnyen sérülnek a szerző személyhez fűződő

(például nevének feltüntetése) vagy akár vagyoni jogai is.

A szerzői jog tulajdonosa a szoftver vásárlásakor megkapott licencszerződésben határozza meg

a felhasználás körülményeit, feltételeit.

15

A l i c e n c s z e r z ő d é s A gyártó és a felhasználó közötti licencszerződés (EULA - Enduser Licence Agreement)

határozza meg az eladó és a felhasználó jogait.

A program vásárlása után következhet a szoftver telepítése. A szoftver külső csomagolásán

vagy a doboz belsejében található egy szerződés.

A vevő nem a teljes jogot, hanem csak a használat jogát vásárolja meg. Ezt fogalmazza meg

a használati engedély, a licencszerződés. Az a sok millió ember, aki a Windowst használja,

mind ugyanazt a szellemi terméket veszi igénybe (használati jogot vásárolt). Nem egyedi

terméket használunk.

A licencszerződés részletesen leírja, hogy a szoftvert mi lyen körülmények között,

milyen feltételekkel szabad használni.

Az egy példányra vonatkozó licencszerződések általában úgy rendelkeznek, hogy a

szoftvert ugyanúgy kell használni, mint egy könyvet. Ennek értelmében egyszerre csak

egy példányban használhat6, és egy időben csak egy helyen. Ahogyan a könyvet sem

másolhatjuk, ugyanúgy nem másolhatjuk és nem adhatjuk tovább a szoftvert sem. Ha az

eredeti lemezek idővel tönkremennének, akkor is meg kell őket őrizni, hiszen azokkal

is igazolnunk kell szoftverünk tisztaságát.

A licencszerződés egy szoftvertermék egy gépre telepítését engedélyezi. Ha több példányban

szeretnénk telepíteni a terméket, további licencszerződéseket kell kötnünk. Ha ezt elmu -

lasztjuk, illegálisan használjuk a szoftvert.

A felhasználó - kizárólag biztonsági okokból -- jogosult egy példányban másolatot készíteni

a szoftverről. Ezt a másolatot csak tárolhatja. További másolatok készítése jogosulatlan

másolásnak számít.

A szoftver nem adható és nem vehető kölcsön, nem adható bérbe.

A szoftver frissítése (upgrade) kizárólag az eredetivel együtt használható, attól nem

különíthető el. A frissítésre is érvényes a licencszerződés.

Tilos a szoftver visszafordítása, visszafejtése, belső felépítésének elemzése.

A licencszerződés tartalmazza a korlátozott garanciális feltételeket, amelyben a gyártó

vállalja, hogy a termék meghatározott ideig a mellékelt dokumentumok szerint fog működni,

valamint mentes a gyártási és az anyaghibától.

Ezeken kívül egyéb záró rendelkezések és az adott ország jogrendszerére vonatkozó egyedi

rendelkezések szerepelnek a szerződésben

A licencszerződést a gyártó megszüntetheti a szerződésben foglaltak megszegése miatt.

A programot regisztráljuk: ki kell tölteni egy adatlapot, azt elküldeni a gyártónak. Ezzel tájékoztatjuk

a gyártót arról, hogy használjuk a programot, igénybe vehetjük a felhasználói támogatást, tájékoztató

anyagot kaphatunk, kedvezményesen vehetjük igénybe a program frissített verzióit.

A jogtiszta szoftver előnyei:

- Ha jogtiszta szoftvert használunk, a gyártók a szoftverre garanciát vállalnak.

- Ha regisztráltattuk a szoftvert, annak továbbfejlesztett változatához az új ár

töredékéért juthatunk hozzá. Az eredeti szoftverrel teljes dokumentáció jár, így annak

használata könnyebb és egyszerűbbé válik.

- A jogtiszta szoftverek vírusmentességét a gyártó garantálja.

- Nem követtünk el törvénysértést, nem károsítottuk meg a program szerzőjét, nem kell

tartanunk a szoftverrendőrség ellenőrzésétől.

F r e e w a r e , s h a r e w a r e A szoftvereket terjesztés szerint is csoportosíthatjuk. Eszerint van kereskedelmi szoftver,

shareware és freeware.

16

A kereskedelmi szoftver mint a kereskedelemben értékesített programokra érvényes. Előnye,

hogy a vevő a boltban meg is nézheti a programot, az eladó pedig azonnal a pénzéhez jut. Ennek

persze ára is van: kereskedelmi hálózatot kell kiépíteni, és reklámozni kell. A kisebb cégeknek és

az amatőröknek erre nincsen pénzük. Ők egy másik terjesztési módot szoktak választani, amely

jogilag is különbözik az előbbiektől.

Ha egy program shareware, az azt jelenti, hogy a szoftver szabadon terjeszthető, kipróbálható, de

felhasználásáért a szoftverrel együtt járó szerződés szerint a próbaidő letelte után már fizetni kell.

Ha a használó nem fizet, a próbaidő után a szoftver alkalmazása jogtalannak minősül. Ezzel a

módszerrel a gyártók gyakorlatilag ingyenes kipróbálásra ajánlják termékeiket. Ha az ilyen

termék megtetszik, akkor kifizethetjük, regisztráltathatjuk a mellékelt regisztrációs adatlapon, és

teljes jogú felhasználóvá válhatunk.

A shareware verzió gyakran nem teljes. Tudatosan „le van butítva", de megcsillantja a program

előnyös oldalait. A regisztráció után küldik el a teljes verziót.

A freeware program szabadon felhasználható és terjeszthető, ha elismerjük a gyártó céget mint a

termék egyedüli létrehozóját. Ez azt jelenti, hogy a programot nem adhatjuk tovább, mint saját

termékünket, és azt nem változtathatjuk meg. Azaz a szerzői jogok erre is érvényesek. A freeware

programok általában demo programok, önállóan nem sokat érnek.

A szoftverekkel kapcsolatos jogok betartatására nemzetközi szervezet alakult. A Business

Software Alliance (BSA) a világ 65 országában küzd a szoftverkalózkodás ellen az

ismeretterjesztés, az oktatás, a tájékoztatás és a jog eszközeivel. 1988-ban alapították a világ

legjelentősebb, üzleti szoftvereket gyártó cégei: az Adobe, az Autodesk, a Bentley Systems, a

Borland, a Lotus Development, a Microsoft, a Novell és a Symantec. A BSA Magyarország 1994-

ben alakult a szoftvergyártók magyarországi képviseletei, illetve a magyarországi kereskedők

részvételével.

JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS

E l e k t r o m o s j e l e k , a j e l e k c s o p o r t o s í t á s a A két természetes üzenethordozóval, a hang- és a fényhullámokkal nem lehet nagy távolságra

információt továbbítani, és a jelek nem maradnak meg eredeti állapotukban, csökken az

intenzitásuk. Nagyobb távolságok áthidalása csak az elektromos áram segítségével történő

szállítással lehetséges.

A n a l ó g é s d i g i t á l i s j e l e k

Analóg jelek

Az analóg jelek időben folyamatosan változnak, bizonyos határok között tetszőleges értéket

vehetnek fel, azaz egy tartományban bármely két állapot közti minden állapotot is fel tud venni. A

jel alakját az idő függvényében ábrázolva egy folytonos görbét kapunk. Minden időpillanathoz

tartozik érték és a függvény minden értéket felvehet. A valóság hű leírására alkalmasak.

Analóg jelet sugároz a rádió, analóg jelet rögzít a videomagnetofon. Analóg jelet mutatnak a

mutatós mérőműszerek: mérleg, feszültségmérő, stopperóra (mutatós), higanyos hőmérő.

y

jel

17

t idő

Digitális jelek A digitális jel csak bizonyos „lépésközzel”, vagyis diszkrét értékeket vehet fel. A digitális jelek

időben ugrásszerűen változnak. Egy adott időintervallumban csak egy értéket vehetnek fel. Jelük

alakja az idő függvényében nem folytonos vonal, hanem egy lépcsős függvény. A valóság

tetszőleges pontosságú leírására alkalmasak. Digitális jeleket mutat a számológép, a számkijelzős

óra, a digitális mérőműszerek.

A digitális jelek leggyakoribb formája a bináris jel, amely két értéket vehet csak fel. Az

informatikai eszközök ilyen jelekkel dolgoznak – CD, számítógép, digitális fényképezőgép.

A digitális jel függvénye:

Y

1

0

t

A számítógéphez érkező analóg jeleket a számítógép számára érthető digitális jelekké kell

alakítani. A jelek átalakítását az ADC (Analog Digital Converter) analóg-digitális átalakító végzi.

Az átalakítás három lépése:

Mintavételezés;

Kvantálás;

Kódolás

MINTAVÉTELEZÉS A mintavételezéskor adott, egyenlő időközönként megmérjük az analóg jel értékét, így kapunk n db

adatot. Minél gyakrabban mérünk, annál pontosabb a mérés. A mai eszközök 1 másodperc alatt 44

100 mintát vesznek az analóg jelből, azaz a mérések időintervalluma 22,7 mikroszekundum.

KVANTÁLÁS Adott egy értékskála, melyhez adott, diszkrét értékek tartoznak. Kvantáláskor a mintavételezéskor

mért értékeket kerekítik a legközelebbi diszkrét értékhez.

KÓDOLÁS Kódoláskor a diszkrét értékskála minden értékéhez hozzárendelnek egy bináris kódot. A jelek

sorozatából kialakul a bináris kódok sorozata.

DIGITÁLIS – ANALÓG ÁTALAKÍTÁS A digitális jeleket, amelyek a számítógép kimenetén megjelennek, vissza kell alakítani analóg

jelekké. Ezt a folyamatot a DAC (Digital Analog Converter) digitális analóg átalakító végzi el. Az

átalakító a bemenetére érkező kódhoz feszültségértéket rendel, amely a megfelelő áramkörrel

analóg jellé alakul.

KÓD, KÓDOLÁS, KÓDOLÁSI MÓDSZEREK

A hírt az adó átalakítja olyan jelekké, amelyet a csatorna el tud szállítani. A vevő visszaalakítja a

jeleket, azaz dekódolja azokat. A dekódolás feladata, hogy a megérkezett jelek érthetővé váljanak a

vevő számára.

A kódolás és a dekódolás szabályok szerint történik. Az ember legalapvetőbb kódrendszere a

beszéd és az írás; dekódolás az olvasás és beszéd meghallgatása.

K ó d o l á s i m ó d s z e r e k

18

Digitális kódolás: a kódolás számjegyes formája. A digitális kódolás különböző

számrendszerekben mehet végbe. Leggyakoribb, kódolásra használt számrendszerek a 10-es, a 16-

os és a 2-es számrendszer.

Követelmények a kódolással szemben: egyértelmű és visszafejthető legyen, a formája hatékony

tárolást és feldolgozást tegyen lehetővé.

A kódolás szabályait az általa használt jelekkel együtt kódrendszernek nevezzük.

Az adatok „számítógépen belüli” megjelenítéséhez használt kódrendszer(eke)t – a szabályokkal,

jelekkel, és az így kialakított jelsorozatokkal együtt – (belső) adatábrázolásnak nevezzük.

Mivel kétféle jelet könnyű fizikailag jelezni a számítógépben (egy magasabb és egy alacsonyabb

elektromos feszültségi szinttel vagy mágnesezettséggel illetve ellentétes pólus szerinti

mágnesezettséggel, stb.), az elektronikus digitális számítógépek a rögzítendő adatokat bináris szám

formájában jelenítik meg, ábrázolják.

S z á m r e n d s z e r e k TÍZES SZÁMRENDSZER, más néven decimális számrendszer: a mindennapi életben használatos

számrendszer, jelkészlete a 0….9 számjegyek.

KETTES SZÁMRENDSZER, másik nevén bináris számrendszer: a digitális kódolás egyetemes

kódrendszere, jelkészlete a 0 és az 1. Kétállapotú kód: a van/nincs, működik/nem működik, igen/nem

kijelentéspárokkal lehet értelmezni.

TIZENHATOS SZÁMRENDSZER, másik nevén hexadecimális számrendszer. A hosszú bináris számok

rövidebb kifejezésére, rövidítésre használják. Jelkészlete a 0…9 számjegyek A…F betűk.

A számokat át tudjuk írni egyik számrendszerből a másikba.

Az első 16 természetes szám bináris, decimális és hexadecimális számrendszerbeli alakját mutatja a

következő táblázat:

Decimális

10-es

Bináris

2-es

Hexadecimális

16-os

Decimális

10-es

Bináris

2-es

Hexadecimális

16-os

0 0 0 8 1000 8

1 1 1 9 1001 9

2 10 2 10 1010 A

3 11 3 11 1011 B

4 100 4 12 1100 C

5 101 5 13 1101 D

6 110 6 14 1110 E

7 111 7 15 1111 F

A számítógép működéséhez programokra van szükség. A legalapvetőbb, a legelső programot, a BIOS-

t, vagy az operációs rendszert is meg kellett írni, azt a számítógép számára érthető formában közölni

kell. A számítógépben, mint elektronikus eszközben, nem a tízes számrendszer használatos, hanem a

kettes, ahol két állapot a természetes (van feszültség, vagy nincs feszültség). Így ott a kettes (bináris)

számrendszert használjuk, melyben a két jel a 0 és az 1.

A számítógép kettes számrendszerben számol, kettes számrendszerben végzi el a műveleteket: pl. az

összeadást, kivonást. A műveleteket logikai áramkörök végzik el, amelyek figyelembe veszik a

helyiértékeken keletkező átvitelt is.

A számítógép minden érzékelt adatot számokká alakít, és a számokkal végez műveleteket a kettes –

bináris számrendszerben. Kényelmi okokból tizenhatos – hexadecimális számrendszert is használunk,

főleg a tömörebb írás miatt, mert a sok számjegy a bináris számban nehezen írható, nehezen

áttekinthető. A bináris szám számjegyeit négyesével csoportosítjuk a könnyebb áttekinthetőség miatt,

illetve a hexadecimális átváltás megkönnyítése érdekében.

A számítógép tehát nullákkal és egyesekkel dolgozik, ezeket biteknek (binary digit, bináris számjegy)

nevezzük. A legkisebb kezelhető, mozgatható egység a byte (bájt), ami nyolc bitből áll:

19

Az egy bájton tárolható legkisebb érték a 00000000, a legnagyobb pedig az 11111111. Ez utóbbi szám

eggyel kisebb, mint az 100000000, vagyis értéke: 28-1 = 256-1 = 255. Egy bájton tehát 256 különböző

érték tárolható, 0-tól 255-ig.

A számítástechnikában az 1024 bájtot nevezzük 1 kilobájtnak, mégpedig azért, mert a 2 hatványai

közül az 1024 (210) áll legközelebb az 1000-hez. A továbbiakban 1 MB (megabájt) = 1024 kB és 1 GB

(gigabájt) = 1024 MB stb.

ADATÁBRÁZOLÁS A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN

B i n á r i s s z á m á b r á z o l á s Egész számok ábrázolására: Fixpontos számábrázolás, Kettes komplemens kód.

Lebegőpontos számábrázolás: akkor szükséges, ha nemcsak egész számokat akarunk ábrázolni.

B i n á r i s k a r a k t e r á b r á z o l á s A karakterek kódolásával régóta foglalkoznak az emberek. Ezen alapul a morze ábécé, a titkosírás.

A számítógép is kódoltan kezeli a karaktereket. Minden karakter megfelel egy kettes

számrendszerbeli számnak.

ASCII KÓDTÁBLA Az első kódtábla egy 7 bites kódtábla, az USA géptávírórendszerében alkalmazták. A jelkészlete

tartalmazta az angol ábécé betűit és a számokat, írásjeleket, összesen 128 értéket. Ezt a kódtáblát

ASCII (American Standard Code for Information Interchange) kódtáblának nevezünk.

Néhány jel ábrázolása, kódolása:

A jel A jelhez rendelt 10-es

számrendszerbeli szám

Bináris ábrázolás

Az ’a’ betű 97 0110 0001

A ’8’-as számjegy 56 0011 1000

A ’%’ jel 37 0010 0101

A nagy ’A’ betű 65 0100 0001

A ’<’ jel 60 0011 1100

ANSI KÓD

A 7 bites ábrázolást felváltotta a 8 bites ábrázolás, elkészült az ANSI (American National

Standards Institute) kódtábla, amely a 128 jel helyett 256 jelet tud ábrázolni. Itt 256 karakter

jeleníthető meg. Az első 128 karakter megfelel az ASCII kódtábla karaktereinek, a többi helyen

egyéb jeleket ábrázolnak. Többféle kódrendszer kialakult, amely függ a nemzeti szabványtól, az

operációs rendszertől. Ebben a rendszerben a magyar ékezetes betűk is ábrázolhatóak.

UNICODE

A 90-es években kialakították a 16 bites ábrázolást, amelyben már több mint 65 ezer jel

ábrázolására van lehetőség. Ez az unikód. Ez már a holt nyelvek betűkészletének is helyet ad, a

több nyelvet használó programoknál nagyon hasznos. Ezzel egységesítették a karakterábrázolást,

akármilyen nyelvhez tartozó betűkészletet használhatunk, nem kell a különböző nyelveknél más

betűkészletre áttérni.

B i n á r i s s z í n á b r á z o l á s A számítógép a képernyőn meg tudja jeleníteni a színek sokféle árnyalatát. A színeket is binárisa

kódolja. A színérzetnek 3 fő jellemzője van:

Színezet – a szín, amely a fény hullámhosszától függ;

Telítettség – mekkora a fehér fény aránya a többi összetevőhöz képest;

Világosság – a fényenergia határozza meg.

20

RGB színrendszer: A monitorok az additív – összeadó színkeverés elvén működnek. A színek 3

összetevőből állnak: vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue). A színt az összetevők határozzák meg:

mind a három összetevőt 8 biten ábrázoljuk, így a teljes szín kódja egy 24 bites kód. Ez összesen 3

bájt, vagyis 24 bit, tehát 224 féle színárnyalat lehetséges, ami kb. 16 millió (16 777 216) különböző

színt tesz lehetővé. A 24 bites színrendszert true colorként emlegetik.

CMYK színrendszer: Ez a diaképnél, fényképnél, nyomtatónál előforduló módszer; itt szubsztraktív,

vagyis kivonó, elvonó színkeverés valósul meg: A fényforrásból jövő fehér fény elnyelődik a tárgyra

kent különböző festékrétegekben (különböző színű festékanyagok más összetevőket nyelnek el

belőle), ami megmarad, az jut a szemünkbe.

B i n á r i s h a n g á b r á z o l á s A hang (hanghullám) analóg jel. Ahhoz, hogy a számítógépben ábrázolni tudjuk, a hanghoz bináris

kódot kell hozzárendelni (digitálissá kell alakítani), ezt a hangkártya végzi el. A hangot a

frekvenciájával és a hanghullám amplitúdójával jellemezzük. A hanghullám szinuszgörbék

„összege”, ha az amplitúdó („kilengés”) időben való változását akarjuk ábrázolni, egy görbét

kapunk, ezt kell kódolnunk. Mintavételezéskor időnként megállapítjuk, mekkora a görbe

amplitúdója. A mérés eredményeként a hanghullám amplitúdójához hozzárendelnek egy számot. A

bináris hang-kód lehet 8 vagy 16 bites. A 8 bites ábrázoláshoz 256, míg a 16 bites ábrázoláshoz 65

536 hangérték tartozik. Az utóbbi már nagyon jó hangminőséget eredményez.

Ezt az átalakítást (és a fordítottját) végzi el a hangkártya.

A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

A s z á m í t ó g é p f o g a l m a A számítógép különleges számológép: az univerzális, digitális, programvezérelt, automata

számológépeket nevezzük számítógépeknek. A Computer szó a latin computo igéből származik,

melynek jelentése: kiszámol, kiszámít. Magyar fordítása a számítógép szó.

A Magyarországon használatos számítógépek nagy része PC (Personal Computer) kategóriájú, de

vannak más típusú gépek is: Macintosh, Atari, Vax… A PC gépcsaládot eredetileg az IBM

amerikai cég fejlesztette ki.

A személyi számítógépek legnagyobb csoportját az IBM-kompatibilis gépek alkotják (a másik az

Apple). Ezeken belül fontos szempont a kompatibilitás kérdése, aminek két oldalról is meg kell

valósulnia: hardver és szoftver oldalról. A hardver kompatibilitás azt jelenti, hogy a számítógép

egyes részegységeinek, alkatrészeinek azonosan és csereszabatosan kell működni, akár az IBM,

akár más gyártó termékéről is van szó. A szoftver kompatibilitás szerint a felhasználói

szoftvereknek ugyanúgy kell futniuk a különböző gépeken, azonos eredményt adva.

A s z á m í t ó g é p f e l a d a t a i - Segít a számolások elvégzésében;

- Szöveget dolgozhatunk fel vele;

- Adatok feldolgozása, rendszerezése;

- Adatok továbbítása, küldése távolabbi helyekre;

- Adatok, szövegek tárolása, módosítása, feldolgozása, nyomtatása.

- Kommunikáció.

N e u m a n n e l v ű s z á m í t ó g é p e k

Neumann elv: 1. A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtó egységgel

rendelkezzen;

2. A számítógép kettes számrendszert használjon;

21

3. Az adatok, utasítások, programok egy helyen, ugyanabban a memóriában legyenek tárolva;

4. A számítógép legyen univerzális.

Neumann János ezeket az elveket az 1940-es évek közepén fogalmazta meg, a mai személyi

számítógépek ezen elvek alapján működnek.

A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE, RÉSZEI HARDVER - SZOFTVER

A számítógép két fő része a Hardver és a szoftver.

HARDVER: a számítógép kézzel fogható fizikai alkatrészei; pl. vezetékek, kábelek, csatlakozók,

perifériák (monitor, egér, nyomtató, hangkártya…)

SZOFTVER: a számítógép működéséhez elengedhetetlen programok, adatok, dokumentációk; pl. a

Word szövegszerkesztő program.

A l a p l a p : A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vannak építve. Az alaplap egy többrétegű

nyomtatott áramköri lap - chip, amelyen az egyes elemek fogadására több, különböző méretű és

alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a

kialakított csatlakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud fogadni,

milyen frekvencián dolgozik, hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a

felhasználható memória típusa és maximális mérete stb. Az alaplapon olyan csatlakozók is

találhatók, amelyek a "külső" kapcsolatokra szolgálnak: tápfeszültség- és billentyűzet csatlakozó,

külső tápfeszültség. Ugyancsak ide kapcsolódnak a számítógép előlapján található jelzőfények

érintkezői, a reset és a turbó kapcsoló stb.

A processzor típusával jellemezzük az alaplapot: 286, 386, 486, Pentium I – IV.

P r o c e s s z o r - C P U ( C e n t r a l P r o c e s s i n g U n i t ) – k ö z p o n t i e g y s é g A számítógép működését irányítja, végrehajtja az adatok közötti műveleteket.

A processzor 3 fő része:

CU: a vezérlő egység, amely értelmezi az utasításokat és előállítja a végrehajtásukhoz szükséges

vezérlő jeleket.

ALU: Aritmetikai és logikai egység, elvégzi a kijelölt műveleteket: összeadás, kivonás, logikai

műveletek.

REGISZTEREK: a processzoron belüli adattároló áramkörök.

A személyi számítógépekben (PC) MIKROPROCESSZOR van. A mikroprocesszorok parányi

szilícium alapba épített komplex áramköri egységek; egyetlen lapkán (mérete: 12x16 mm), chipen

valósítja meg a központi egység elemeit. Egy Pentium Pro lapkában például 5,5 millió tranzisztor

van.

Általában két adattal jellemzik a processzort: a szóhosszúsággal és a sebességgel.

A SZÓHOSSZ azt fejezi ki, hogy a processzor egyszerre hány bit hosszúságú, azaz mekkora méretű

adattal tud műveletet végezni. Minél nagyobb a szóhossz, annál gyorsabb a számítógép.

A processzor sebességét az ÓRAJEL jellemzi. Az órajel rövid idejű, ismétlődő feszültségimpulzus.

Minél nagyobb az órajel frekvenciája, annál több adatot tud időegység alatt a számítógép

feldolgozni, azaz annál gyorsabban hajtódnak végre a műveletek. A számítógép sebességét az

órajel frekvenciájával is jellemezzük, megahertzben (MHz) adjuk meg: Pl. 300 Mhz; a Pentium II

esetén az órajel 266 Mhz. Az első IBM PC XT-k még 4 MHz-zel működtek, a mai korszerű

gépeken a processzorok már 400 MHz fölött "ketyegnek".

22

A személyi számítógépek csoportosításának egyik lehetséges módja a processzorok szerinti

osztályozás, ami egyben a fejlődés útját is bemutatja:

Géptípus XT AT 286 AT 386/486 Pentium

Processzor Intel 8088 Intel 80286 Intel 80386

Intel 80486 Pentium 586

Adatforgalom 8 bit 16 bit 32 bit 32 bit

M e m ó r i á k Az utasítások valamint az adatok tárolása a számítógépen belül a memóriában történik.

A memória MÉRTÉKEGYSÉGEI: A memóriában az információk bitenként, bájtokban tárolódnak:

Azaz az adattárolás mértékegysége bit és a bájt.

1 bit egy karakter tárolására alkalmas. 8 elemi adat, azaz 8 bit 1 bájttal egyenlő. 1 bájt = 8 bit; 1kB

= 1024 bájt; 1024 kiloBájt = 1 MegaBájt; 1024 MB = 1 GigaBájt.

Az adatok tárolása a kettes számrendszeren alapul: 1 bit értéke 0 vagy 1 lehet.

A memória ADATAI, jellemzői:

- A memória, a tárolóegység típusa;

- Kapacitása;

- Elérési ideje, azaz gyorsasága. Értékei: nanoszekundum nagyságrendűek.

FUNKCIÓjuk alapján megkülönböztetünk központi- és háttértárakat.

A KÖZPONTI MEMÓRIA – más néven operatív memória – közvetlen kapcsolatban áll a processzorral.

A processzor innen kapja az adatokat, utasításokat és ide helyezi a műveletek eredményét. A

számítógép adata, hogy mekkora a központi memóriája: pl. 16, 32, 64, 128 Mbájt. A számítógép

adatfeldolgozó kapacitását, a futtatható programok nagyságát éppen a belső memória nagysága

határozza meg.

HÁTTÉRTÁROLÓ: azokat az adatokat tárolja, amelyek éppen nem szükségesek a számítógép

működéséhez, amelyekre később lesz szükség. A számítógép adata az is, hogy a gép

háttértárolójának, a winchesternek mekkora a kapacitása: Pl. 20 Gbájt. Háttértároló a CD, a floppy

is.

Winchester: a számítógép merevlemezes háttértárolója; Gbájt nagyságrendű a kapacitása.

A memóriákat MŰKÖDÉSÜK szerint is csoportosíthatjuk: RAM és ROM.

RAM (Random Access Memory): olyan memória, amelybe az adatok írhatóak, illetve belőlük

kiolvashatóak, - azaz változhat a memória tartalma. A RAM a tulajdonképpeni felhasználói adat- és

programterület. Ide töltjük be azt a programot, melynek futtatására szükségünk van, és ide kerülnek

a program futása során keletkezett, vagy a program által használt adatok is. Ha valamilyen adatra

későbbi munkánk során is szükség van, azt erről a területről mentjük ki háttértárolóra.

A számítógép kikapcsolása után a RAM tartalma elveszik. Pl. a központi memória RAM.

ROM: csak olvasható memória. A ROM a gép kikapcsolása után se veszíti el az adatokat, így itt

tárolja a számítógép azokat az adatokat, programokat, amelyeket a gép működése közben nem

használunk. Az itt tárolt adatok nem törölhetőek, nem módosíthatóak.

Kiegészítő anyag:

A RAM két fajtája a DRAM és a SRAM.

DRAM = Dinamikus RAM, kisebb méretű memória, amely cellákat tartalmaz; 1 cella = 1 bit mérettel. A kis méret

által nagy tárolókapacitás érhető el. Sebessége kisebb. Kondenzátorokkal valósítják meg, amelyek gyakran kisülnek,

ezért az adatokat gyakran frissíteni kell. Alkalmazási területe: a központi memóriában.

23

SRAM = Statikus RAM, nagyobb méretű memóriacellákat használ, gyorsabban elérhetőek, kisebb a tárolókapacitásuk.

Nem igényel frissítést. Drágább az előállítása, így inkább a DRAM használata elterjedtebb. Alkalmazása:

gyorsítótárakhoz (Cache) használják.

A ROM két fajtája a PROM és az EPROM.

PROM = Programozható, egyszer írható, utána ROM-ként viselkedik.

EPROM = újra írható, törölhető.

B u s z r e n d s z e r e k A központi egység és a memória között a kapcsolatot bonyolult vezetékhálózat tartja fenn, melyet -

angol neve után - busznak hívunk. Ezen keresztül zajlik le az adatforgalom a gép különböző részei

és a perifériák között, ezért kommunikációs vonalnak is hívják. Adatforgalmon értjük a

programutasítások memóriából történő behívását is. A buszrendszer vezetékeinek egy része nem a

memóriához fut, hanem egyéb kapcsolatok kialakításában vesz részt.

I n t e r f é s z - a d a t á t v i t e l i v o n a l a k Interfész = interface. Két fajtáját különböztetjük meg: soros és párhuzamos interface.

A számítógépből különböző adatátviteli vonalak vezetnek ki. Ezek soros és párhuzamos

adatátviteli vonalak lehetnek. Párhuzamos adatátvitel van például a számítógép és a nyomtató,

valamint a lemezmeghajtók között. Párhuzamos adatátvitel alkalmával az információ bájtonként

kerül át egyik eszközről a másikra, míg soros adatátvitel esetén ugyanez bitenként történik. A soros

adatátvitel emiatt jóval lassabb, mint a párhuzamos, azonban az adatátadás közben többszörös

ellenőrzés történik, így az adatátvitel biztonságosabb. Általánosságban megállapítható, hogy a

soros adatátvitel nagy távolságra, sok zavaró tényezővel terhelt adatátviteli forma, míg a

párhuzamos adatátvitel kis távolságra, kiváló zajszűrés mellett valósítható meg.

PÁRHUZAMOS INTERFÉSZ (Paralell Port) alkalmas a számítógép és a perifériák vagy a számítógép

és egy másik számítógép közötti kapcsolat létrehozására. Egyszerre 8 párhuzamos vezetéken

továbbítja az adatokat. Az adatátvitel távolsága korlátozott: maximum 5 méter lehet. Pl. a

nyomtatót kapcsolnak hozzá.

SOROS INTERFÉSZ (Serial Port) Az adatokat bitenként továbbítja, a vezeték hossza 30 méter is

lehet, tehát nagyobb az adatátvitel távolsága. Pl. az egeret kapcsolják hozzá.

R e n d s z e r e g y s é g Rendszeregységnek nevezzük a számítógép házat. Ebben található a processzor, a memória, a

vezetékek, chipek, az alaplap.

A s z á m í t ó g é p e l ő l a p j a A számítógép előlapján található:

- A főkapcsoló;

- A Reset gomb. Újraindíthatjuk a gépet kikapcsolás nélkül: a számítógép áramellátása nem

szűnik meg.

- Jelzőlámpák (LED-ek).

A s z á m í t ó g é p h á t o l d a l a A számítógép hátoldalán vannak elhelyezve

- a hálózati csatlakozóaljzatok, ezeken keresztül kap áramot a rendszeregységben található

tápegység és a monitor.

- Ventilátor: a rendszeregységben elhelyezett tápegység hűtésére szolgál.

- Interfészek (Portok). Ezek segítségével csatlakoztathatunk a géphez további adatbeviteli és

megjelenítő eszközöket.

- Bővítőhelyek: az alaplapra a számítógép bővítésekor új kártyákat helyezhetünk el. Ezeknek

a csatlakozói a bővítőhelyeken keresztül érhetők el.

T á p e g y s é g

24

A tápegység feladata a 230 V váltófeszültség átalakítása a számítógépben használt (+5, -5, +12, -12

V) egyenfeszültséggé. Védelmi funkciókat is ellát: Figyeli a túlterhelést, a túlfeszültséget és jelzi a

hálózat hibáit. A tápegységben kap helyet egy hűtőventilátor is. A tápegységről

csatlakozókábeleken keresztül kap áramot az alaplap és a perifériás eszközök.

P e r i f é r i á k Azokat az egyéb eszközöket, amelyekkel a számítógép kapcsolatot tart fenn, perifériáknak

nevezzük. A perifériák teszik lehetővé a gép külvilággal való érintkezését az ún. input (beviteli) és

output (kiviteli) eszközökön keresztül. A személyi számítógépek elsődleges kiviteli egysége a

monitor, az elsődleges beviteli egysége pedig a billentyűzet.

A perifériák közé sorolhatjuk a háttértárolókat (merevlemezes vagy hajlékonylemezes) is, de

igazán a nyomtató, a rajzgép vagy plotter, az egér, a modem, vagy a szkenner, digitális kamera,

joystick stb. nevezhető perifériának.

PERIFÉRIÁK; BEVITELI ÉS KIVITELI ESZKÖZÖK

A p e r i f é r i á k f o g a l m a Perifériáknak nevezzük a felhasználó és a központi egység közötti kapcsolatot nyújtó,

adatbevitelre, megjelenítésre, tárolásra szolgáló hardvereszközöket.

Funkciójuk szerint megkülönböztetünk beviteli (Input), megjelenítő (Output) és kétirányú

kommunikációt megvalósító (Input/Output) eszközöket. Az utóbbiak közé tartoznak a

tárolóeszközök.

Beviteli (Input) egységek: billentyűzet, egér, szkenner, botkormány, digitalizáló tábla.

Kimeneti vagy megjelenítő (Output) egységek: monitor, nyomtató, hangszóró, rajzgép.

Perifériák még: bővítőkártyák; hálózati csatoló, hangkártya, modem, TV-vevő stb.

BEVITELI ESZKÖZÖK (INPUT)

B i l l e n t y ű z e t A számítógép legfontosabb és leggyakoribb beviteli eszköze. A billentyűzetet a rajta levő

billentyűk számával szokták jellemezni: 84; 101; 102; 105 billentyűs billentyűzetek léteznek. A

billentyűk száma függ a nemzeti szabványoktól és a gépen használt programtól is. A szabványos

magyar billentyűzet 102 gombos. A Windows 98 operációs rendszert használó gépek

billentyűzetén vannak speciális billentyűk.

A billentyűzet gombjait csoportosíthatjuk:

Alfanumerikus billentyűzet: A magyar ábécé (ékezetes) betűi, számok, írásjelek és egyéb

karakterek gépelhetők ezekkel a billentyűkkel. Ide tartozik a SHIFT billentyű (nagybetű

megjelenítése), a CAPS LOCK (nagybetűs üzemmód bekapcsolása), az ALT GR billentyű

(speciális karakterek megjelenítése, pl. @, [, >, $)

Kombinált numerikus billentyűzet. Kettős feladatot lát el: számok és műveleti jelek gépelésére

alkalmas, vagy a kurzormozgató billentyűk szerepét töltik be. A NUM LOCK billentyűvel

kapcsolhatunk át az egyik feladatból a másikba. A billentyűzet jobb oldalán található ez az egység.

Kurzorbillentyűk: A képernyőn látható kurzort mozgathatjuk a nyilakkal jelzett irányba.

Egyéb billentyűk: DELETE: törlés; HOME, illetve END: sor elejére, illetve a végére ugrik a

kurzor. PAGE UP, illetve PAGE DOWN: egy képernyőnyit mozgatja a kurzort a dokumentum

eleje, illetve a vége felé.

Funkcióbillentyűk: F1….F12 Egy adott program műveleteit végzik el. Pl. az F1 billentyű

lenyomásával megjelenik a súgó; az F4 billentyű hatására a megismétlődik az utolsó művelet.

ENTER: Új bekezdés nyitása, bekezdés, sor lezárása. Program elindítása is lehet a funkciója.

ESC: kilépés egy programból.

TAB: tabulátorbillentyű

25

SPACE: a szóközbillentyű

BACKSPACE: Balra levő karaktereket töröl a kurzort balra léptetve

Jelzőfények: Bizonyos billentyűk (CAPS LOCK, NUM LOCK) bekapcsolt állapotát jelzik.

A billentyűzet működésének a lényege: egy billentyű lenyomása egy billentyűkódot állít elő. Ezt a

kódot a billentyűzet belső vezérlője alakítja át számmá, úgynevezett ASCII kódokká.

M u t a t ó k ( p o i n t e r e s z k ö z ö k ) A képernyő egy pontjára mutató hardvereszközöket nevezzük mutatóeszköznek vagy pointernek.

Lényegük, hogy a kezünkben levő eszköz mozgását vagy kezünk mozgását az eszközön az

elmozdulással arányosan a képernyőn egy kurzor jelzi és többféle műveletet is végrehajthatunk

vele.

E g é r Sík felületen kézzel mozgatható beviteli eszköz, amellyel a monitoron a kurzort lehet pozícionálni.

Ma már minden számítógéphez és alkalmazáshoz (programhoz) nélkülözhetetlen mutatóeszköz. Az

egér alapfeladata egy képernyőpont megjelölése, illetve az ott található objektum kiválasztása, amit

az eszköz mozgatásával tudunk elérni. Az egéren levő 2 vagy 3 gomb, görgő segítségével a

kiválasztott képernyőponttal jelölt objektummal végezhetünk műveleteket: mozgatás, kattintás -

klikk, dupla kattintás – megnyitás, húzás - kijelölés.

MOZGATÁS: Az egeret sima, nem csúszós felületen mozgatjuk. Az egérben található gumigolyó a

mozgatás következtében elfordul, és megmozdít két, egymásra merőleges tengelyt. Az ezek végén

levő lyuggatott tárcsák segítségével egy-egy fényérzékelő (szenzor) alakítja az elmozdulást

elektromos jelek sorozatává, melyek vezetéken jutnak a gépbe.

TRACKBALL: „hanyattegérnek” is nevezik. Itt a golyót mozgatjuk ujjunkkal. A hordozható

számítógépeken (Lap Top) használják.

OPTIKAI EGÉR: fény érzékeli az egér mozgását, nem tartozik hozzá golyó. Előnye, hogy nem

porosodik, pontos és nehezebben romlik el, mint a másik típus.

Vannak ÉRINTÉSÉRZÉKELŐ mutatóeszközök, amelyeknek az érintőfelületén kell mozgatni az ujjunkat.

B o t k o r m á n y - j o y s t i c k A játékokhoz kifejlesztett adatbeviteli eszköz a joystick. Funkciója azonos az egér funkciójával.

F é n y c e r u z a A számítógép képernyőjén megjelenő fénynyaláb érzékelésével működik, elsősorban számítógépes

grafika és tervezés terén használják.

R a j z g é p e k - p l o t t e r e k A rajzgépeket a műszaki rajzok, vonalas ábrák számítógéppel történő elkészítéséhez fejlesztették

ki.

S z k e n n e r - s c a n n e r Képek, ábrák, szövegek optikai beolvasására szolgáló eszköz. A szkennerben egy fényérzékelő

egység pásztázza végig a beolvasandó felületet. A képi információt pontokra (pixel) osztja és

minden egyes pontról tárolja a színinformációkat, majd a jeleket digitális formában továbbítja a

számítógépnek. A számítógép a jeleket visszaalakítja képpé, amely megjelenik a monitoron. A

szkenner jellemző tulajdonsága a felbontóképesség, azaz, hogy az eredeti képet hány képpontra

tudja bontani.

V o n a l k ó d o l v a s ó

26

Kézi lézeres vonalkód olvasó – lézersugárral

Vonalkód ceruza: könnyen kezelhető, csak át kell húzni a vonalkód felett

Vonalkód szkenner: ráhelyezzük a vonalkódra a szkennert és az elmozdulás nélkül leolvassuk a kódot.

Beépített vonalkód-olvasó: a pénztárpultba építve egy vagy több lézersugár olvassa le a vonalkódot.

D i g i t a l i z á l ó t á b l a - G r a p h i c s t a b l e t Grafikai adatbeviteli eszköz. Térképek, műszaki rajzok számítógépre vitelére, további

feldolgozására alkalmasak.

D i g i t á l i s k a m e r a Beépített és bővíthető memóriakártyán tárolhatóak a digitális fényképek, amelyeket áttölthetünk

számítógépes tárolóegységre. A gépeken kisméretű monitor is található. A fénykép minősége

meghaladhatja a hagyományos fényképezőgépekkel készült képek minőségét.

MEGJELENÍTŐ ESZKÖZÖK (OUTPUT)

M o n i t o r A monitor a számítógép legfontosabb kimeneti eszköze. Működési elvük szerint

megkülönböztetünk elektronsugaras, folyadékkristályos (LCD) és gázplazmás monitorokat.

Jelenleg a legelterjedtebbek az elektronsugaras monitorok.

ELEKTRONSUGARAS MONITOROK: Az elektroncsőben (képcső) a színeknek megfelelően

egy (monochrom) vagy három (színes) sugárnyalábot kibocsátó katód található. A katód bocsátja ki

az elektronsugarakat, az elektronsugarak soronként pásztázzák végig a képernyőt. A monitorok 3

színt használnak: vörös, zöld és kék színeket. Fluoreszkáló pontokból épülnek fel a képernyő

színmegjelenítésre alkalmas pontjai. A képernyő jellemző tulajdonsága a képpont mérete: pl. 0,25-

0,28 mm. A képernyőn folyamatosan újra és újra kirajzolódik a kép: pl. 1 másodpercenként 70 kép

jelenik meg a képernyőn.

LCD monitorok: működésük hasonlít a digitális órákon, számológépeken alkalmazott technikához.

Előnyük, hogy alacsony a fogyasztásuk, könnyűek, laposak, nem villognak. Hátrányuk, hogy csak

egy bizonyos szögből nézve adják a megfelelő képet, más szögből nézve eltérő a színük; drágák.

PLAZMA KÉPERNYŐ: kis méretűek, laposak, minden irányból jól olvashatók, nagy az energiaigényük.

A monitorok jellemző adata a képpontszám; a mindennapi életben ezt felbontásnak hívjuk. A

képpontszám azt mutatja meg, hogy a kép hány oszlopban, hány pontsorból áll össze. Pl. 640 x 480

vagy 800 x 600 felbontású monitor.

A felbontóképesség szerint is csoportosíthatjuk a monitorokat:

CGA: kis felbontású; EGA: nagy felbontású monitor;VGA, SVGA: legnagyobb felbontású

monitor.

A monitorok másik fontos jellemzője a monitor mérete, amelyet az átló hosszával adunk meg: pl.

15 hüvelyes monitor.

A monitorok harmadik tulajdonsága a képfrissítési gyakoriság: pl. 60 Hz. A 60 Hz frekvenciájú

képfrissítési gyakoriságnál nagyon villog a képernyő, károsítja a szemet. Érdemes minél nagyobb

képfrissítési gyakoriságot beállítani.

A megjelenített kép típusa szerint megkülönböztetünk alfanumerikus és grafikus monitorokat.

N y o m t a t ó k

27

A nyomtató alapvető kimeneti egység. Feladata, hogy a számítógépen előállított dokumentumokat

papíron vagy más anyagon (fólia, film) megjelenítse. A nyomtatók általában a párhuzamos

interfészen keresztül kapcsolódnak a számítógéphez.

A NYOMTATÓK ADATAI: Általában a nyomtatók legfontosabb jellemző adatának a felbontást tartjuk.

A másik jellemző adat, hogy a festékanyag milyen technikával kerül a nyomtatandó felületre.

A nyomtatókat jellemzi még a nyomtatás sebessége: ezt az adatot az 1 perc alatt kinyomtatott

oldalak száma határozza meg.

Működésük alapján csoportosítjuk a nyomtatókat

K a r a k t e r n y o m t a t ó k Az írógépekhez hasonló technikával jelenítették meg a karaktereket. Az írófej tartalmazta a

karakterek domború tükörképét. Egy festékszalag segítségével került a karakter a papírra.

M á t r i x n y o m t a t ó k - t ű s n y o m t a t ó k A nyomtatófejben 9 vagy 24, önállóan vezérelhető nyomtatótű található. Az írófej vízszintes

irányban mozog, a tűk pedig meghatározott pozíciókban a festékszalagra ütve viszik a festéket

a papírra. Soronként nyomtatnak.

A mátrixnyomtatókat szinte teljesen kiszorították az irodákból a tintasugaras- és

lézernyomtatók. Használják jegyeladási helyeken, pénztárgépekben, ahol nem a nyomtatás

minősége a fontos.

T i n t a s u g a r a s n y o m t a t ó k - b u b o r é k n y o m t a t ó k - b u b b l e J e t A nyomtatófej a papír előtt mozog vízszintesen. A nyomtatófejben fúvókák vannak, amelyek –

hő vagy elektrosztatikus hatásra - kilövik a festéket a papírra. A festéket festékpatronok

tartalmazzák. Nagy felbontást lehet velük elérni. A tintasugaras nyomtatók beszerzése és

fenntartása viszonylag olcsó, működtetésük egyszerű. Nyomtatási sebességük viszont nem túl

nagy.

L é z e r n y o m t a t ó k A lézernyomtatók központi eleme a félvezető (szelén) henger. Erre a hengerre egy igen finom

lézernyaláb felrajzolja a nyomtatni kívánt alakzatokat. A fény hatására a henger megvilágított

pontjai megváltoztatják töltésüket. A por alakú festék csak a henger azon részeire fog

rátapadni, amelyek a lézerfény hatására megváltoztatják töltésüket. A többi helyről a festék

lepereg, mivel azonos töltéssel rendelkeznek. A hengerre tapadt festéket ezek után papírra

viszik, majd meleg hengerek segítségével rávasalják.

A lézernyomtatók oldalanként nyomtatnak, sebességüket eszerint oldal/percben mérjük.

Általában 4-20 oldal elkészítésére képesek percenként. A lézernyomtatóknak saját

processzoruk és saját memóriájuk van. A lézernyomtatónak a legjobb az írásképe, így nyomdai

munkák elvégzésére is használható. A gyors és nagy felbontású lézernyomtatók ára nagyon

magas. A lézernyomtatók élettartamára jellemző, hogy a laponkénti költség sokkal

alacsonyabb, mint a tintasugaras nyomtatóknál, mert a lézernyomtatók egy-egy

festékkazettával több ezer oldalt képesek kinyomtatni.

R a j z g é p e k - P l o t t e r e k : CAD tervező programok segítségével tervrajzokat készítenek. A plotter felfogható egy PC-vel

vezérelt, motorokkal X-Y irányban mozgatott tollnak. A SIK-plotternél a papír le van rögzítve a

rajztáblához, és a toll mozog X-Y irányban. A toll le-fel mozgatásával elérhető, hogy a toll csak ott

forogjon, ahol szükséges. A DOB-plotternél a rajzlapot egy henger mozgatja.

H a n g k á r t y a - s o u n d c a r d Hangok rögzítésére és lejátszására szolgáló kombinált periferikus elem. Általában bővítőkártyaként

kerül a számítógépbe. Mindig tartalmaz egy analóg digitális átalakítót, amelynek segítségével

28

felvételkor a hangok analóg jeleit digitális jellé alakítja, illetve lejátszáskor a digitális jeleket

analóg jelekké alakítja át.

Jellemző adata, hogy másodpercenként hány analóg-digitális átalakítást tud végrehajtani.

Mikrofon és hangszóró csatlakoztatható hozzá.

M o d e m - t e l e f o n v o n a l i l l e s z t ő A modem a számítógépet illeszti a szabványos telefonhálózatra. Ezáltal a felhasználók képesek a

telefonvonalak felhasználásával egymással számítógépen kommunikálni; bárhová eljuttathatjuk az

információkat. A legismertebb adatátviteli hálózat az Internet.

A modem jellemző adata az átviteli sebesség, ezt bit/másodpercben adják meg, pl. 50000 bit/sec. A

modemek fax üzemmódban is képesek működni, ezáltal számítógépünk segítségével tudunk faxot

küldeni és fogadni.

K o n f i g u r á c i ó Konfigurációnak nevezzük a számítógépet alkotó hardverelemek együttesét. Sokszor egy program

telepítéséhez a szoftver gyártója leírja, a telepítendő szoftver hibátlan működéséhez szükséges

minimális hardverkövetelményeket.

Alapkonfiguráción értjük a számítógép központi egységét, a vele egybeépített belső memóriával

együtt, egy merev és egy hajlékony mágneslemez egységet, mint háttértárolót, egy billentyűzetet és

egy monitort. A fejlődés eredményeként új kategória kezd meghonosodni: a multimédia

számítógép. Ez az eddigieken felül CD-ROM-meghajtót, hangkártyát, hangszórókat és mikrofont

tartalmaz.

MEMÓRIÁK, HÁTTÉRTÁRAK, INPUT/OUTPUT ESZKÖZÖK

H á t t é r t á r o l ó k A tárolóegységek (háttértárak) a kétirányú (input/output) eszközök közé tartoznak. A

számítógépekben nagy mennyiségű adat és program állandó tárolására különböző tárolóegységek

szolgálnak. Az ezeken tárolt adatok akkor sem vesznek el, ha a gép áramellátása megszűnik. A

tárolóegységek óriási adatmennyiséget tudnak rögzíteni.

JELLEMZŐ ADATAIK: a tárolási mód, az elérési mód, tárolási sebesség, tárolókapacitás,

elérési idő.

TÁROLÁSI MÓD: a mindennapi életben kétféle tárolási módot különböztetünk meg: mágneses és

optikai tárolási módot.

ELÉRÉSI MÓD: Az adatokat szalagon vagy lemezen tároljuk, ez kétféle elérési módot tesz lehetővé:

a soros- és a közvetlen elérést.

A soros (szalag) elérésnél a szalagon található adatokat egy rögzített író- olvasófej előtt mozgatják,

így az adatok eléréséhez sokkal több idő kell. A régebbi személyi számítógépek kazettás

magnetofon szalagjára írva tárolták a programokat, nem lemezeket használtak. Ma is használják,

modernebb formában a szalagot tárolásra. A szalag előnye, hogy nagy mennyiségű adatot tud

tárolni (több 100 MB) olcsón és biztonságosan. Alkalmazási köre ma az archiválás, biztonsági

másolatok készítése.

A közvetlen (lemez) elérésnél mind a lemez, mind az író- olvasófej mozog. Az író- olvasó fejet

ugyanannyi idő alatt a lemez bármely pontjára tudjuk irányítani.

TÁROLÁSI SEBESSÉG: Egységnyi idő alatt (másodperc) tárolt bájtok száma. Mértékegysége:

bájt/sec. Egy gyorslemezes tároló sebessége legalább MB/sec.

TÁROLÓKAPACITÁS: a tárolóegység fontos adata, hogy hány bájtot képes tárolni. A mai gépek

tárolókapacitása több GBájt.

M á g n e s e s a d a t t á r o l ó k

29

A legelterjedtebb tárolási mód a mágneses adattárolás. A mágneses adattárolás működési elve:

Az adattároló több rétegből áll. A hordozóréteg lehet merev vagy hajlékony. Ezen a

hordozórétegen található a mágnesezhető réteg, amelynek részecskéi alkalmasak adattárolásra. A

mágnesezhető réteget a fölötte néhány mikronnyi távolságra lévő író- olvasófej előtt mozgatják. Az

író- olvasófej egy tekercs, amely megváltoztatja az elemi mágnesek pólusait, attól függően, hogy a

bit értéke 1 vagy 0. A hordozó milyensége szerint megkülönböztetünk lemezes vagy mágneses

adathordozót.

L e m e z e s a d a t t á r o l ó k A lemezes adattárolók közvetlen elérésűek. A hordozóréteg kör alakú lemez. A mágneses réteg

elemei sávoka (track), szektorokba (sector) és klaszterekbe (cluster) rendeződnek. A szektor az

adathozzáférési egység a lemezre való íráskor és olvasáskor. A merevlemez meghajtókban a

lemezek egymás fölött elhelyezkedő sávjai a cilinderek.

A lemezen eredetileg rendezetlenül helyezkednek el a részecskék. Ebben az állapotban nem

alkalmas a lemez adattárolásra. Az adattároláshoz szükséges rendezettséget formázással érhetjük

el.

A lemezen az adatok megfelelő logikai és fizikai sorrendben helyezkednek el. Az adatok

megtalálásához egy FAT és egy bit sávot is kialakítanak.

Az adatok kiolvasásánál a tartalomjegyzékből kikeresi az állomány fizikai helyét, leolvassa a

jeleket a lemezről, majd a belső tárolóhoz és műveletekhez megfelelő formára alakítja. Végül

továbbítja a buszokon és az illesztőkártyákon keresztül a CPU felé.

A mai számítógépek legalább egy merevlemez egységet (HDD, Hard Disk Drive) és egy

hajlékonylemez egységet (FDD, Floppy Disk Drive) tartalmaznak. Programjainkat, adatainkat

háttértárolón tartjuk. A háttértárak mágnesezhető tulajdonságuk révén tárolják bitek formájában az

információt. Az adatok felvitelét a mágnesezhető anyagra külön eszközök, a meghajtók végzik. A

mágneslemezes egység meghajtóit - a driver-eket – intelligensnek nevezzük, mert a számítógép

csak parancsot ad nekik, amit az eszközökbe épített processzorok értelmeznek, és saját működtető

programjuk alapján végrehajtanak. A számítógépek több lemezmeghajtót is kezelhetnek, melyeket

az ABC betűivel jelölünk. Az első két meghajtó (A és B) mindig hajlékony lemezegység, a

továbbiak merevlemez (winchester) egységek és CD-meghajtók.

HAJLÉKONY LEMEZ (FLOPPY). A hordozólemez hajlékony műanyag. Viszonylag kis mennyiségű

adat (1-2 MB) tárolására alkalmas. Kétféle méretben terjedt el: 5,25” és 3,5”. Ma már szinte csak

az utóbbit használják, melynek tárolókapacitása 1,44 MB. A hajlékonylemezes (floppy disc driver)

meghajtó kezeli a hajlékony lemezeket.

A mágneslemez egymástól pontosan meghatározott távolságban elhelyezkedő koncentrikus

sávokból (track) és azon belül blokkokból (sector) épül fel. A lemezen 180 sáv helyezkedik el, a

szektorok száma pedig 18, így jön ki az összes szektorszám: 2880. A lemez forgási sebessége 300

1/min.

A floppyn van egy nyílás, amelyen keresztül az adatok írása/olvasása történik, s egy olyan nyílás,

ill. ablakocska, amelynek letakarása az írásvédettséget biztosítja: a hajlékonylemezeket védeni

lehet véltetlen törlés vagy felülírás ellen. A floppykat használatbavétel előtt meg kell formázni,

azaz adatrögzítésre elő kell készíteni. A ma kapható lemezek legtöbbje azonban már előre

formázott. A floppy előnye, hogy anyagokat tudunk számítógépek között mozgatni.

MEREVLEMEZ (HARD DISC VAGY WINCHESTER).

A hordozólemez merev anyag, legtöbbször fém. Nagyobb mennyiségű adat tárolására alkalmas. A

mágneslemez egybe van építve a meghajtóval, a merevlemezes meghajtóban (hard disk drive)

található.

30

Az adatokat közös tengelyre szerelt lemezeken tároljuk, amelyeket egyszerre több olvasófej olvas.

A lemezek nagy írássűrűsége és a gyors forgás következtében nagy az átviteli sebességük, kisebb

az elérési idejük.

A lemezek légritka térben forognak részben a felmelegedés elkerülésére, részben az abszolút

pormentesség biztosítására. A fordulatszám 4500-7200 1/min, de már hallani tízezres kísérletekről

is. A merevlemezes egységben több lemez is van, s minden lemez minden oldalához tartozik egy-

egy író-olvasó fej. A lemezstruktúra kiegészül még a cilinder fogalmával, ami a lemezek egymás

fölött elhelyezkedő sávjait jelenti. A kombinált fejek egyszerre mozognak az egyes lemezek között,

így azonos időben több diszken történhet lemezművelet. Minél kisebb a fej és a lemez közötti

távolság, annál kisebb terület is elegendő az adatok, illetve a jel felírására, kiolvasására. Éppen a

sűrűbb jelhalmaz eredményeképpen növelhető a tárolókapacitás. Az első merevlemezek még csak

10 MB kapacitásúak voltak, a mai gépekbe azonban már 1 GB-tól kisebbet ritkán építenek be, sőt

az IBM 25 GB-os winchestert jelentett be. A lemezek átmérője 5 1/4" vagy 3 1/2" lehet, de a

hordozható gépekben találhatunk 2 1/2 collos merevlemezt is.

Használatbavétel előtt a merevlemezeket is meg kell formázni, és fel kell telepíteni az operációs

rendszert.

O p t i k a i t á r o l ó k Ma már széles körben elterjedt háttértárfajta a CD-ROM, más néven optikai lemez. Adathordozója

a 12 cm átmérőjű lézerlemez. Itt nem mágneses anyag alakítja ki a jeleket, hanem különböző

fényvisszaverő tulajdonságú felületek. Az adathozzáférés meglehetősen gyors. A tárolás módja is

eltér: míg a lemezeken körbe írnak, a CD-re spirálisan. Egy lemez kapacitása 650 MB, amely 250

ezer gépelt oldalnak felel meg. A kapacitás 80 percnyi hanganyaghoz, vagy 25-30 percnyi

digitalizált videofilmhez elég. Külsőre azonosak az audio CD lemezekkel, sőt az utóbbiak a

számítógép CD olvasóján is meghallgathatók.

A CD-t többféle adat tárolására használják, amelyek más-más tárolási módot igényelnek. A CD

lemezek típusai:

CD – AD: Digital Audio – digitális hangok tárolására alkalmas. Lejátszási idő 74 perc.

CD-ROM: számítógépes adatokat tárol.

Photo CD. Digitális képeket tárol. Átlagosa 100 fénykép fér el rajta.

Írható CD Az adatokat lemezre írhatjuk; van egyszer írható és törölhető – újraírható változata.

A CD-knek sokáig hátrányuk volt, hogy csak olvashatóak voltak. Ma már azonban elérhető áron

lehet beszerezni CD-írókat, amelyek általában kombinált író/olvasó egységek. Az írható CD

lemezek mai generációja még csak egyszer írható, de megjelentek már a többször írható lemezek

is, amelyeknek élettartama az előrejelzések szerint 30 év, és mintegy 1000-szer írhatók újra.

A CD lemezeket követően megjelentek a DVD (digital video disc), többcélú digitális lemezek.

Ezekben fejlettebb olvasófejet és keskenyebb lézersugarat használnak. Olvassák a régi CD-ket is.

Forgási sebességük a 4-szeres CD-ROM-okénak felel meg, de az adatsűrűségük jóval nagyobb:

egyetlen oldalra 4,6 GB adat fér el. Első generációjuk egyoldalas, a második generáció 17 GB-os, a

lemez mindkét oldalát használják, ráadásul egy oldalon 2 rétegben. Ez a jelenlegi technikákkal

mintegy 120 percnyi, CD minőségű hanggal kísért digitális videofilm rögzítésére elég. Újszerű

lehetőség, hogy a műsorban el lehet helyezni rögzített mutatókat, így tagoltan, fejezetekben is le

lehet játszani a filmet.

A DVD-kínálat egyelőre csak a filmekre korlátozódik, bár 1999-ben megjelent már az MS Encarta

Enciklopédia DVD változata is.

P e n d r i v e Optikai tároló eszköz. A számítógéphez, a ma modernnek számító USB kimeneten keresztül

kapcsolható. Tároló kapacitása 32 Mb-tól 1 Gb-ig terjed (jelen pillanatban). Az eszköz előnye, hogy

31

kicsi méretű, (a floppynál is jóval kisebb) nagy tároló kapacitású, (a CD-t is meghaladhatja) és

biztonságos. Mindezek mellett egyszerűen használható (ellentétben a CD írással).

HÁLÓZATOK SZINTEK, KITERJEDÉS, TOPOLÓGIA, A HÁLÓZAT RÉSZEI

Számítógépes hálózat: egymással összekapcsolt számítógépek.

A számítógépek elterjedésével viszonylag hamar felmerült a helyi hálózat igénye is. Ennek többek

között oka volt az erőforrások, pl. a nyomtatók, háttértárak jobb kihasználhatósága, költségkímélő

hatása, a közös állományhasználat lehetősége, egyszerűbb és gyorsabb információ csere a

felhasználók között.

A számítógépes HÁLÓZAT ELŐNYEI, LEHETŐSÉGEI:

Kommunikáció a számítógépek között

Fájlokat, programokat nem kell minden számítógépen tárolni, elég egy helyen, ahonnan a

hálózatba kapcsolt gépek elérik, használhatják, így tárolóhelyet, memóriát spórolhatunk

Számítógépes eszközöket nem szükséges minden géphez vásárolni, telepíteni, elég egy eszköz,

amelyet a hálózatban levő minden gép el tud érni, használhat. Pl. nyomtató, szkenner. Így pénzt

spórolunk meg.

Egy intézményben, irodában könnyebbé válik a hírek, információk továbbítása: a hálózaton

keresztül mindenkihez eljuttathatók az információk.

Adatokat, adatbázisokat vehetnek egyidejűleg igénybe a számítógépek

Az egymástól nagy távolságban levő számítógépek felhasználói együttműködve oldhatnak meg

feladatokat

A számítógépek közötti gyors adatcsere teszi lehetővé a párhuzamos munkavégzést. Ugyanazon a

feladaton többen is dolgozhatnak ugyanabban az időben, használhatják egyidejűleg ugyanazokat

az adatokat, programokat.

A legnagyobb hálózat az Internet, rengeteg információval, levelezési, kommunikációs

lehetőségekkel; ügyeket intézhetünk az interneten (vásárlás, bankszámla, megrendelések)

Hálózatok segítségével a számítógépek kommunikálhatnak és adatokat oszthatnak meg egymással.

A h á l ó z a t o k m ű k ö d é s e Két összekötött PC már hálózatnak tekinthető, mert az adatkommunikáció ebben az esetben is

működik. A számítógépeket fizikailag kapcsolatba kell hozni egymással olyan működési elv

alkalmazásával, amely elektromos jelek kibocsátására és érzékelésére alkalmas.

A gépeknek azonos módon kell a jeleket feldolgozniuk, azaz fel kell állítani egy fizikai protokollt.

Eredeti jelentése szerint a protokoll bizonyos előre rögzített viselkedési szabályok összessége, és

szerencsés módon a kommunikáció minden szintjén elég pontosan ugyanezt jelenti.

A legegyszerűbb és leggyakoribb módszer a fémes vezetővel (dróttal) történő összekötés, de fizikai

kapcsolat a rádiófrekvenciás, az infravörös vagy a lézeres is.

A h á l ó z a t s z i n t j e i Annak, hogy a számítógépek összekapcsolásával kialakított rendszerek biztonságosan működjenek,

egyik feltétele a következő: használjanak a különböző felépítésű gépek egységesített kapcsolódási

felületet. Ennek érdekében dolgozta ki a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az

úgynevezett OSI referenciamodellt.

A modellben szintek, rétegek vannak, amelyeknek jól definiált feladatokat kell ellátniuk. A

pontosan leírt feladatkörök kezeskednek arról, hogy a különböző gyártók által előállított hardverek

és szoftverek kapcsolatot tudjanak teremteni egymással. A kommunikációnak mindig több szintje

van és ezeken különböző protokollok használatosak. A modell szerint a kapcsolatteremtésnek 7

rétegen keresztül kell megvalósulnia. Az egyes szintek, rétegek egymásra épülnek.

32

1. FIZIKAI RÉTEG

A fizikai réteg az adatbiteknek a fizikai közegen (drót, rádiócsatorna) át történő hibátlan

továbbításáért felelős.

2. ADATKAPCSOLATI RÉTEG

A hibátlan adattovábbítás érdekében a bitsorozatot célszerű kis csomagokra bontani. A kis adat-

csomagok hibajavító információkat is tartalmaznak. Ha az adat megérkezett, a címzett pozitív

visszajelzést küld. Amennyiben hiba következett be, nem érkezik visszajelzés, az adat-csomagot

újra elküldi a feladó. Ez a réteg szorosan kapcsolódik a fizikai réteghez.

3. HÁLÓZATI RÉTEG

Feladata a küldő és a címzett közötti út optimális megtalálása, megállapítása. Egy helyi hálózatban

nem okoz problémát, az Interneten viszont sok gonddal járhat.

4. SZÁLLÍTÁSI RÉTEG

A címzetthez érkezett adat-csomagokat ebben a rétegben kell sorba rendezni. Ha a csomagok közül

valamelyik megsérült, akkor kezdeményezi a küldés ismétlését. Ez a réteg határozza meg a

szolgáltatás jellegét, minőségét.

5. VISZONY RÉTEG

Ez a réteg teszi lehetővé a felhasználói programok számára a hálózat láthatóságát. Fő feladata a

gépek közötti kapcsolat kiépítése és szinkronizálása, ez a réteg gondoskodik a gépek közötti

adatcsere hibamentességéről.

6. MEGJELENÍTÉSI RÉTEG

Ez a réteg arra szolgál, hogy az átvitt adatok a felhasználó számára értelmezhető formában

jelenjenek meg. Fő feladata a kapcsolat megteremtése az eltérő adatábrázolással dolgozó gépek

között.

7. ALKALMAZÁSI RÉTEG

Ide tartoznak azok a programok, amelyek az operációs rendszerrel együttműködve lehetővé teszik,

hogy a felhasználó igénybe vehesse más számítógépek erőforrásait, kommunikáljon más

felhasználókkal. Egyik ilyen – a legnépszerűbb – programcsoport a levelező programok csoportja.

A modell úgy van kiépítve, hogy az azonos rétegek kommunikálhassanak egymással, de amíg az

információ eljut a feladótól a címzettig, mindegyik rétegen áthaladjon.

A h á l ó z a t o k k i t e r j e d é s e A hálózatokat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Egyik legfontosabb szempont a kiterjedtség

szerinti osztályozás. Ennek alapján három fő csoportot különböztetünk meg: LAN, MAN, WAN

LAN (Local Area Network): helyi hálózat.

Kis kiterjedésű hálózat. A kis kiterjedés mintegy 1 km-t jelent, azaz egy irodán, cégen belüli

kiépítést. A helyi hálózatok saját kábelrendszerrel működnek. Ma még leginkább a koaxis

kábeleket alkalmazzák erre a célra. A gépek közötti adatátvitel sebessége 2,5 Mbájt/sec és 100

MB/sec között változhat.

MAN (Metropolitan Area Network): városi hálózat

A helyi hálózatnál nagyobb kiterjedésű hálózat. Pl. egy városban az önkormányzatot és a hozzá

tartozó intézményeket kapcsolják össze. Ilyen a városban működő iskolák összekapcsolása. Az

egyes intézmények – iskolák – is kommunikálhatnak egymással.

A nagy forgalom miatt sok helyen áttértek az üvegszálas optikai kábelekre, amelyek drágábbak,

viszont biztonságosabbak, mint az elektromos vezetékek: nem érzékenyek a beázásra, gyorsabb

adatátvitelt tesznek lehetővé (100 Mb/sec felett).

33

WAN (Wide Area Network): nagy kiterjedésű hálózat

A legnagyobb kiterjedésűek az egész világot összekötő hálózatok. Még előfordul a telefonos

kapcsolat, ma már inkább a műholdas összeköttetés az elterjedtebb. Ezzel a módszerrel nagy

távolságokban elhelyezett számítógépek kapcsolhatók össze, és új állomások bekapcsolásához

nincs szükség átalakításra.

A h á l ó z a t a d a t f o r g a l m a A hálózatok adatforgalma a hasznos adatok továbbításából és a szolgáltatás fenntartását célzó belső

adatforgalomból tevődik össze.

A hálózatot jellemzi a belső terhelése (overhead): miközben a gép adatokat továbbít, keletkeznek

olyan információk, amelyeket nem kell továbbítani, de a hálózat működéséhez elengedhetetlenek.

Ilyenek az azonosítók, a visszaigazoló, a hibajelzést hordozó információk.

Jellemzi a hálózat adatforgalmát még az átviteli sebesség, a sávszélesség, a frekvencia, az

átbocsátó képesség.

Sok gép egyidejűleg dolgozhat a hálózaton. A gép nem foglalhatja le teljesen a vezetéket arra a

teljes időre, amíg elvégzi a feladatát. Ezért az adatokat, információkat csomagokra bontják, így egy

gép csak egy-egy csomag elküldésére és fogadására veszi igénybe a vezetéket. A csomagokra

történő felbontást a hálózati csatolókártya végzi el.

S z e r v e r - k l i e n s g é p Egy hálózatba kötött számítógép kétféle szerepet tölthet be a hálózatban: lehet kiszolgáló, vagy

lehet munkaállomás.

KISZOLGÁLÓ: más néven szerver. A szerver olyan gép, amelynek erőforrásait (központi egység,

memória, merevlemez, perifériák – nyomtatók) a hálózat és a hálózatba kapcsolt számítógépek

használhatják. Megfelelő programok szükségesek e feladatok ellátásához.

MUNKAÁLLOMÁS: más néven kliens. Azok a gépek, amelyek használják a szerver erőforrásait.

Ezeknek a gépeknek az erőforrásai nincsenek megosztva, azaz más számítógépek nem

használhatják.

A gépek szerepe szerint vannak egyenrangú hálózatok, amelyekben minden gép lehet kiszolgáló és

munkaállomás is egyben és vannak kitűntetett kiszolgáló gépekből és a munkaállomásokból

szervezett hálózatok.

Az egyenrangú hálózatok nem bírnak el 20-25 számítógépnél többet, ezért megvalósítása csak

helyi hálózatban lehetséges.

A h á l ó z a t o k t o p o l ó g i á j a A kiterjedtség mellett a másik csoportosítási szempontja a hálózatoknak a topológia: hogyan

kapcsolják a számítógépeket a hálózatba, milyen kapcsolatban állnak egymással a hálózatban.

SÍNES ELRENDEZÉS A felhasználók gépei ugyanarra a vezetékre kapcsolódnak. Egyszerű felfűzés visszahurkolás nélkül

– egyetlen közös átviteli közeg felfűzi az összes csomópontot. Ha két állomás egymással

levelezésbe kezd, akkor mindig teljes egészében lefoglalják az átviteli közeget, és minden más

állomás köteles eközben várni.

A sínes (bus) hálózatelrendezés előnye, hogy egyszerű létrehozni, kevés vezetéket igényel.

Hátránya, hogy hiba esetén a vezetékre kapcsolt összes számítógép leszakad a hálózatról, minden

gépen jelentkezik a hiba. A lokális számítógép-hálózatoknál használják.

CSILLAGELRENDEZÉS Minden felhasználó saját vezetékkel kapcsolódik egy-egy elosztóhoz, a hubhoz.

34

Előnye, hogy egy gép hibája nem befolyásolja a többi gép munkáját, a többi gép hálózati

kapcsolata megmarad. Hátránya, hogy több vezetéket igényel a kiépítése, így költségesebb.

Pl. alközponti távbeszélő hálózatok, kábeltévé-hálózat, lokális számítógép-hálózatok (LAN).

GYŰRŰS ELRENDEZÉS A gyűrűtopológiában az egyes számítógépek gyűrűszerű kábelezéssel vannak összekötve. A

gyűrűben az információk géptől gépig jutnak el. Akkor alkalmazzák, amikor fontos szempont a

biztonság (hadiipar, bankok, állami hivatalok). Előnye, hogy a kábelek hibáinak észlelése

automatikus, jobb a hibatűrése ennek a rendszernek. Hátránya, hogy nagyon költséges.

SZÖVEVÉNYES HÁLÓZAT Többpontú hálózatokban egyes csomópontok között közvetlen összeköttetések létesülnek, más

pontok csak közvetetten – más csomópontokon keresztül érhetik el egymást. A hálózat bármely két

csomópontja között létezhet hálózaton átvezető bit. Lehet, hogy minden csomópont minden

másikkal össze van kötve. Ez a megoldás meglehetősen drága a sok kábel miatt, de ha a

csomópontok között elég nagy a forgalom, akkor célszerű lehet. Előnye: kábelhiba vagy forgalmi

torlódás esetén sok kerülőút is használható, bár ehhez drága kapcsoló-berendezés szükséges.

Amikor minden csomópont-pár között van közvetlen összeköttetés, akkor a hálózat teljesen

összekötött topológiájú, szövevényes hálózat, ilyen pl. a budapesti távbeszélő fő központokat

összekötő hálózat.

FASTRUKTÚRÁJÚ HÁLÓZAT Ezt a fajta hierarchikus csillaghálózatot akkor célszerű használni, ha az azonos szintű (szomszédos)

állomások között bonyolódik a forgalom nagy része.

Pl. a távbeszélő hálózatok belföldi távhívások lebonyolításakor.

A h á l ó z a t r é s z e i A hálózatok is hardverekből és szoftverekből állnak.

HARDVER ELEMEK: Munkaállomások: azok a számítógépek, amelyeken a felhasználók dolgoznak

Szerverek, kiszolgáló egységek: teljesítik a hálózatban dolgozók igényeit

Hálózati perifériák: külső egységek, amelyeket a munkaállomások használhatnak

Átviteli eszközök: közeg, amely az információk továbbítását teszi lehetővé (kábel,

rádióhullám)

A forgalmat irányító, szervező berendezések: csak az adatok továbbításával, ideiglenes

tárolásával, és elosztásával foglalkoznak, a logikai tartalommal nem. Ezek a routerek,

azaz útirányítók, a switchek, azaz a kapcsolók.

A HÁLÓZAT SZOFTVEREI Operációs rendszer: a hálózat operációs rendszere nem más, mint a kiszolgáló gép operációs

rendszere. Mivel a szerver több felhasználóval áll kapcsolatban és több feladatot lát el egyidejűleg,

ezért a hálózati operációs rendszerek többfelhasználósak és többfeladatosak.

A hálózat szoftverei azok a programok is, amelyekkel a teljes rendszer felügyeletét el lehet látni. A

felügyelet feladata a kiszolgálók működésének ellenőrzése, a beállításaik változtatása, a

felhasználók nyilvántartása, a hozzáférési jogok kezelése, a hálózati erőforrások felügyelete. A

felügyelet szempontjából fontos a címtár: az az adatbázis, amely a hálózat elemeinek adatait

tartalmazza.

HÁLÓZATOK SZOLGÁLTATÁSOK, NYOMTATÁS,

VÉDELEM, HOZZÁFÉRÉS, CSOPORTOK

Számítógépes hálózat: egymással összekapcsolt számítógépek.

35

Hálózatok segítségével a számítógépek kommunikálhatnak és adatokat oszthatnak meg egymással.

Egy hálózatba kötött számítógép kétféle szerepet tölthet be a hálózatban: lehet kiszolgáló, vagy lehet

munkaállomás.

KISZOLGÁLÓ: más néven szerver. A szerver olyan gép, amelynek erőforrásait (központi egység,

memória, merevlemez, perifériák – nyomtatók) a hálózat és a hálózatba kapcsolt számítógépek

használhatják. Megfelelő programok szükségesek e feladatok ellátásához.

MUNKAÁLLOMÁS: más néven kliens. Azok a gépek, amelyek használják a szerver erőforrásait.

Ezeknek a gépeknek az erőforrásai nincsenek megosztva, azaz más számítógépek nem használhatják.

S z o l g á l t a t á s o k a h á l ó z a t o n Leggyakrabban a munkaállomásokon a kiszolgáló gép háttértára az állományokkal és a csatolt

nyomtatók látszanak, ezeket tudják elérni a kliensek.

A szerver operációs rendszere teszi lehetővé, hogy hozzáférjünk az erőforrásokhoz. Nem minden

munkaállomás írhatja át, törölheti a szerver gép állományát, programjait, nem minden

munkaállomás nyomtathat. Védelmi szempontból fontos, hogy a kiszolgáló gépekhez ne férhessen

mindenki hozzá, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a rendszer feltörését. A szerver gépet érdemes

egy nehezebben hozzáférhető helyre telepíteni, elhelyezni.

A kiszolgáló – szerver gép merevlemezének megosztott részei éppen ugyanúgy látszanak az egyes

munkaállomások számára, mint a saját, helyi meghajtók a gépen. A kliensek ugyanúgy el tudják

indítani a szerveren levő alkalmazásokat, mint a saját gépükön levőket.

Ha egy munkaállomás megnyit egy állományt a kiszolgáló gépen, a többi gép nem fér hozzá.

Lehetőség van arra, hogy a megnyitott állománynak csak egy része legyen lezárva a többi

felhasználó számára, ekkor egyidejűleg többen használhatják ugyanazt az állományt.

Nem csak a nyomtatót lehet elérni a hálózatból. Egyetlen telefonvonal és egy, a szerverhez kötött

vagy abba szerelt modem kielégítheti 4-5 felhasználó fax-, illetve Internet igényeit. Egy kiszolgáló

gépbe több modem, ISDN kártya szerelhető. Így létrejön a kommunikációs szerver.

N y o m t a t á s a h á l ó z a t b a n A hálózatos nyomtatást meg kell szervezni. Előfordulhat, hogy a hálózati nyomtatót egyszerre több

felhasználó is használni akarja. E probléma megoldására szolgál a nyomtatók várósora a hálózaton.

A várósor a kiszolgáló különleges szolgáltatása, amely a kinyomtatható adatokat kezeli és

csővezetékszerűen működik: érkezési sorrend szerint engedi a nyomtatóra a nyomtatási feladatokat.

Lehet prioritást beállítani. A szerver kezelheti valamely kliens nyomtatóját is. A hálózat operációs

rendszere a nyomtatással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat is tartalmazhat: meg lehet változtatni a

feladatok sorrendjét; törölni lehet nyomtatási feladatokat; ismételni lehet a nyomtatási sorban

feladatokat. Ezek beállításához jogok szükségesek.

A hálózati nyomtató általában gyorsabb, nagyobb teljesítményű, nagyobb felbontású, mint a helyi

nyomtatók. Így a hálózati nyomtatás gyorsabb lehet a helyi nyomtatásnál megfelelő beállítások

esetén.

A m u n k a b e f e j e z é s e a h á l ó z a t o n Munkánk befejezésekor nem elég kikapcsolni a számítógépet, ki kell jelentkezni a hálózatból. A

korszerű hálózati operációs rendszerek ha nem kapnak visszajelzést a gépről, kiléptetik a

hálózatból a felhasználót.

A szerver kikapcsolására nagyon kell figyelni: ki kell adni a DOWN (Novell hálózatban)

parancsot, ezután meg kell várni, amíg a szerver lezár minden fájlt, a sikeres lezárás után

visszajelzést kapunk, csak ezután lehet kikapcsolni a szervert. A szerver gép kikapcsolása a

rendszergazda feladata.

A h á l ó z a t o k v é d e l m e A hálózat működése sok biztonsági kérdést vet fel. Itt is kerülhetnek a gépekre vírusok, elromolhat

a merevlemez… Ezeket a veszélyeket meg lehet előzni különböző eljárásokkal.

BIZTONSÁGI MENTÉSEK

36

Ha a központi gépben elromlik a merevlemez, az sok gépet érint. Pl. lebénulhat egy intézményben

a nyilvántartás. Az adatokról érdemes biztonsági mentéseket készíteni. Itt a biztonsági

mentéseknek nagyobb jelentőségük van, mint az egyéni gépeknél. A hálózatok üzemeltetéséhez

szükség van egy rendszergazdára, aki felügyeli a számítógépes rendszer működését. Az ő

kötelessége a biztonsági másolatok készítése is. A biztonsági mentés számára többféle

tárolóeszközt is kifejlesztettek. Egyik formája a mágnesszalagos egység, a streamer. Ez az eszköz

Gigabájtnyi adat tárolására alkalmas. Az időszakos mentések tárolóeszköze egyre inkább az írható

CD lesz.

FOLYAMATOS ADATVÉDELEM A hálózati operációs rendszerekbe egyéb védelmi funkció is be van építve. A fizikai sérülések

kivédéséhez az adattükrözést alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy minden adatot kétszer ír fel a

hálózati rendszer. Ha az egyik helyen az adat megsérül, elérhető a másik helyről.

Alkalmazzák a merevlemez duplázását is. Itt is minden adatot kétszer ír fel a rendszer, de külön

merevlemezre.

TÁPELLÁTÁSI PROBLÉMÁK Súlyos hibákat okozhat a kiszolgálók adatrendszerében az áramkimaradás. Ennek megoldására

használják a szünetmentes tápegységet. Amikor a szerkezet érzékeli az áramkimaradást, az energiát

pótolja a saját akkumulátorából. Az akkumulátorok nem képesek hosszú ideig fenntartani a

rendszer áramellátását, csak néhány percig működtethetik a hálózatot. Néhány perc alatt viszont a

szerver elvégezheti az adatok mentését és szabályosan leállhat.

VÍRUSVÉDELEM A hálózatok is fertőződhetnek vírusokkal. A hálózatokban a vírusok eltűntetése bonyolultabb

feladat, mint a helyi gépeknél. Ha a hálózatba kapcsolt gépek között egy gépen vírust találunk, az

átterjedhet a többi gépre, hiszen a gépek együtt használják a szoftvereket. Vannak a szervereken

állandóan működő programok, amelyek ellenőrzik az adatokat és jelzik, ha vírust találtak. Ezeknek

a vírusellenőrző programoknak a frissítéséről gondoskodni kell.

H o z z á f é r é s A hálózatban gondoskodni kell arról, hogy mindenki csak azokhoz az erőforrásokhoz férjen hozzá,

amelyek munkájához szükségesek. Erre szolgálnak a jogosultságok, illetve a bejelentkezés a

hálózatba.

BEJELENTKEZÉS - JELSZÓ A hálózatba be kell jelentkezni egy azonosító segítségével.

A bejelentkezéskor a hálózati operációs rendszer azonosítja a felhasználót, majd lefoglalja, illetve

hozzáférhetővé teszi számára az őt illető erőforrásokat. Az azonosítás a felhasználói név (user

name) alapján történik. A felhasználó jelszót (password) is beállíthat, amely mások számára titkos,

így mindenki csak a saját nevében léphet fel a hálózatra.

Beállítható a jelszó karaktereinek a száma: pl. legalább 5 karakterből álljon.

A rendszergazda intézkedéseket tehet, hogy ne kerülhessenek illetéktelenek a rendszerbe:

meghatározhatja, hogy a jelszót hányszor gépelhetik be a letiltásig.

Meghatározható, hogy adott időszakonként kötelező legyen a jelszó cseréje.

Be lehet állítani, hogy az adott felhasználó egyidejűleg hány gépen csatlakozhat a hálózathoz.

NAPLÓZÁS A hálózati operációs rendszer naplózza az eseményeket: visszakereshető, hogy ki mikor lépett be a

hálózatba, mikor lépett ki onnan, meg lehet nézni, mely programokat használta.

KEZELŐI JOGOK, JOGOSULTSÁGOK A könyvtárak használatát kezelői jogok szabályozzák. Ezeket a rendszergazda adja a

felhasználónak. A jog meghatározza, hogy egy felhasználó egy adott könyvtárban milyen

műveleteket hajthat végre.

Ezek a jogok a NOVELL NETWARE-nél a következők:

Olvasási jog

Írási jog

Létrehozási jog

37

Törlési jog

Fájlkeresési jog

Módosítási jog

A hozzáférés ellenőrzésének a joga

Arra is van lehetőség, hogy a könyvtáron belül az állományok védelmét is beállíthassuk. Vannak

írható-olvasható; csak olvasható; osztottan használható; rendszer állományok.

F e l h a s z n á l ó k é s c s o p o r t o k A különböző felhasználók különböző jogokkal rendelkezhetnek, ez alapján hierarchiájuk is van.

A rendszergazda – supervisor vagy administrator minden jog birtokosa. Ő teszi lehetővé az

új felhasználók számára a hozzáférést, ő határozza meg a jogokat, az erőforrások elérésének

a módját. Ő tiltja ki a felhasználót a hálózatból.

Felhasználók – user: ők vannak többségben, nekik ad jogokat a rendszergazda.

Vendégek - guest: alig vannak jogai, az ő szerepe automatikusan jön létre. Több hálózatban

nincs is ilyen lehetőség.

Menedzser: a rendszergazda segédje, kap bizonyos jogosultságokat, ellátja adott

erőforrások felügyeletét. Többen lehetnek, csoportokat felügyelhetnek. Pl. az informatika

tanárok.

Csoportok – group: csoportot alkothatnak azonos tulajdonságú felhasználók. Pl. egy cégnél

egy részleg dolgozói; az iskolában egy osztály tanulói. A csoportnak adhatóak jogok, ezeket

a csoport minden tagja megkapja.

A SZOFTVER – OPERÁCIÓS RENDSZEREK

Számítógépünk hardvere önmagában működésképtelen. Nem tartalmaz ugyanis semmiféle

végrehatandó tevékenységlistát, programot. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsuk, már szoftver

kell.

Meghatározásunk szerint szoftvernek számítanak a programok és a hozzájuk tartozó leírások.

Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép

működtetéséhez szükséges, és nem tartozik annak fizikai összetevőihez.

Elsőre nagyon egyértelműnek tűnik meghatározásunk, néhány esetben mégis gondot okozhat a

szoftver és a hardver e1különítése. Alapos megfontolást igényel például annak a kérdésnek a

megválaszolása, hogy a ROM (Read Only Memory - csak olvasható memória) a beléégetett

programokkal szoftver-e, vagy hardver? A ROM, mint félvezető eszköz, hardver, a beleégetett

adathalmaz már szoftver.

A szoftvereket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A sok lehetőség közül a

legpraktikusabb szempont az, ha a számítógéphez, illetve a felhasználóhoz való közelségük

szerint osztályozzuk őket. Eszerint három csoportot különböztetünk meg:

rendszerszoftverek; (system software), amelyek a számítógép működtetéséhez alapvetőek; a

rendszerprogramoknak két csoportja van: az operációs rendszer és a segédprogramok.

felhasználói szoftverek; más néven alkalmazói szoftverek (applications programs),

amelyeket a felhasználó meghatározott célra használ.

fejlesztői szoftverek. A fejlesztői rendszerek olyan programrendszerek, amelyeket más

programok megírását teszik lehetővé.

38

A rendszer- és felhasználói szoftverek együttesen szükségesek a számítógép használatához,

ezért egyidőben vannak jelen a gépben. Az egyidejű futás látszólagos, mert egy adott

pillanatban csak egy szoftver futhat. A számítógép olyan gyorsan váltogathat a különböző

szoftverek futtatása között, hogy az a felhasználó számára egyidejűnek tűnik.

OPERÁCIÓS RENDSZEREK

A számítógép működtetését rendszerszoftverek végzik. A rendszerszoftver általában a merevlemezen

helyezkedik el és innen töltődik be a központi memóriába.

Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a számítógép hardverelemei és a felhasználói

alkalmazások, illetve a felhasználó között Alapvető feladatai: a CPU, a memória és a be- és

kiviteli egységek hatékony és biztonságos kezelése, továbbá a folyamatkezelés, a kommunikációs

képességek vezérlése és a fájlkezelés.

A modern operációs rendszerek többszintű, hierarchikus szerkezetben végzik munkájukat. Ezt

a modellt virtuális gépnek (Virtual Machine - VM) is nevezik. Minden egyes szint más hardver- és

szoftverelemeket kezel. Az operációs rendszerek legalsó szintjén található az operációs rendszer

magja. Ez osztja el a hardvererőforrásokat az operációs rendszer többi eleme és az operációs

rendszer fölött futó felhasználói programok számára.

Amikor bekapcsoljuk a számítógépet, a ROM-ban elhelyezett program, a BIOS elindul és betölti az

operációs rendszert, ezt nevezzük bootfolyamatnak is. A BIOS a ROMban van elhelyezve, hogy

bekapcsoláskor el tudjon indulni. A BIOS az operációs rendszer betöltése előtt ellenőrzi a RAM

memóriát és a perifériákat, majd megkeresi, hogy melyik lemezegységben van az operációs rendszer

és betölti azt.

A setup programban beállították, melyik lemezegységen keresse először, majd másodszor,

illetve harmadszor az operációs rendszert. Előszörre általában a hajlékonylemezes meghajtó van

megjelölve, utána az elsődleges merevlemezegység vagy a CD meghajtó. Azért határoztak meg két

egységet, hogy az egyik meghibásodásakor a másikról még el lehessen indítani az operációs

rendszert.

A számítógépet gyakran újra kell indítanunk, aminek többféle oka lehet. Esetleg

megváltoztattuk a rendszerbeállításokat, s ezek csak akkor tudnak érvényre jutni, ha a gép újraindul.

Előfordulhat, hogy a rendszer működése közben valamilyen belső hiba miatt leáll („lemerevedik").

Ilyenkor is gyakran csak az újraindítás segít: megnyomjuk a gép előlapján található RESET gombot.

Ezt a műveletet „hidegindításnak" nevezzük. Másik megoldás az úgynevezett melegindítás a

CTRL+ALT+DEL billentyűk lenyomásával. Ebben az esetben a gép áramellátása nem szünetel,

csak újraindul az operációs rendszer.

Az operációs rendszer feladatai:

Programok betöltése, futtatása, végrehajtása

Perifériák kezelése

Kapcsolattartás a felhasználóval

parancsok értelmezése és végrehajtása,

hibák kezelése

Fájlkezelés (File management)

Fájlvédelem (file protection). Az állományokat védhetjük téves vagy jogosulatlan

hozzáféréssel, művelettel szemben. A fájlvédelmet a különböző operációs rendszerekben

különbözőképpen oldják meg.

Fájlműveletek. A fájlrendszer karbantartása bonyolult, sok műveletet magában foglaló feladat.

A fájlokkal a következő alapműveleteket végezhetjük: másolás, mozgatás, törlés, átnevezés,

kapcsolatok létrehozása és karbantartása. A fájlkezelésre általában külön szoftvert találunk az

operációs rendszerben.

39

FÁJLKEZELÉS: A file angol szó, a magyar szaknyelvben az állomány a megfelelője. A számítógépeken a

logikailag összetartozó adatokat, programokat nevezzük fájloknak. Az operációs rendszerek az

állományokat úgynevezett fájlrendszerekben (file system) kezelik.

A fájlrendszer alapvető feladatai a következők.

- Fájlelhelyezés (file allocation). Az operációs rendszer feladata, hogy az állományokat a

különböző tárolóegységeken fizikailag elhelyezze az adott tárolóegység struktúrájának

megfelelően, tárolás céljából. A fájlok elhelyezkedését a tárolóegységeken tart ják nyilván.

- Fájlleírás (file description). Egy állomány leírását tartalmazó részletes információ, amely

tartalmazza az állomány nevét, generációs számát, a létrehozás és az utolsó hozzáférés

idejét. Az állományok elnevezési szabályai operációs rendszerenként mások. Különbség

lehet a nevek hosszában, a felhasználható és a tiltott karakterekben, a névstruktúrában is.

- Fájlszervezés (file organization). Egy ma átlagosnak tekinthető tárolóegységen az

állományok száma elérheti, sőt jóval meghaladhatja az ezres nagyságrendet: szervernél ez

akár több tíz- vagy százezer is lehet. Ezért az állományokat logikai struktúrában teszik

hozzáférhetővé. A fájlok logikai helyének meghatározására egy tartalomjegyzék- rendszert

hoznak létre, amit - könyvtári analógiával élve - könyvtárszerkezetnek is neveznek. A

könyvtárak fájlleíró információkat vagy kapcsolatleírásokat tartalmaznak egy listában. Egy

könyvtárnak lehetnek további alárendelt egységei is. A könyvtáraknak is - akárcsak a fájlok-

nak-külön leírásuk van, ami a fájlleíráshoz hasonló információkat tartalmaz.

A fájlok helyét teljes útleírással adjuk meg (Tárolóegység\Könyvtár\fájl), amelyben ott vannak

az adott tárolóegység és a fájlt tartalmazó könyvtárak nevei. Az útvonal-megjelölés pontos felépí-

tése és az alkalmazható jelek az operációs rendszertől függenek.

Az operációs rendszerek csoportosítása: Az operációs rendszereket több szempontból is osztályozhatjuk

1. Többféle operációs rendszer létezik a személyi számítógépekhez:

A legegyszerűbb esetben egy felhasználó egyszerre egy programot futtat; az erre képes

operációs rendszer egyfelhasználós és egyfeladatos.

Ha a rendszer képes több felhasználói alkalmazás egyidejű futtatására, akkor

többfeladatos.

Ha ugyanarra a gépre több felhasználó is bejelentkezhet, és a felhasználók különböző

munkakörnyezetekben tevékenykedhetnek, akkor az operációs rendszer többfelhasználós

(multiuser).

Ha az operációs rendszer képes több számítógépet összekapcsolni, a befogadó gép

erőforrásait - háttértárát, memóriáját, a közvetlenül hozzá kapcsolt perifériákat -

használatra rendelkezésre bocsátani a többi gép számára, akkor az operációs rendszer

hálózatos.

- A különféle DOS-ok egyfelhasználósak és egyfeladatosak.

- A különféle Windows-ok egyfelhasználósak és többfeladatosak.

- Ez idő szerint a PC-re csak háromféle többfelhasználós operációs rendszer terjedt el:

a Microsoft windows NT Server, az OS/2 és a különféle UNIX-ok.

- A hálózati operációs rendszerek közül a Novell Netware és a Windows NT a

legelterjedtebbek.

Napjainkban egyre inkább teret hódít magának egy új munkastílus, amelyre az jellemző, hogy

a felhasználó egyszerre több programot is használ – miközben egy processzor van a

számítógépben.

Erre 2 megoldást dolgoztak ki:

40

a) Az időosztásos (time-sharing) rendszert, amelyben az operációs rendszer minden futó

programot kiszolgál, de csak nagyon rövid ideig. Egy-egy időszelet nem több néhány

századmásodpercnél. Ez az idő elegendő a központi egységnek (CPU-nak), hogy kiszolgálja az

éppen soron következő programot. Így minden program (többfelhasználós operációs rendszerek

esetén minden felhasználó minden programja) zavartalanul dolgozhat. Az időosztásos

rendszerekben a futó alkalmazások azonos időközönként egymást váltva veszik igénybe CPU-t.

Ha egy időben túl sok programot indítunk el, vagy túl sok felhasználó dolgozik egyszerre, akkor

ritkán kerül sor egy-egy programra. Ilyenkor tapasztalhatjuk a programok lassulását. A túlterheltség

természetesen nagyon függ a géptől. A kisebb teljesítményű gépek hamarabb, míg a nagyobbak csak

jóval több program elindítása után kezdenek érzékelhetően lassulni.

Ha újra a megszokott tempóban szeretnénk dolgozni, akkor néhány programot be kell zá rnunk,

többfelhasználós rendszer esetén néhány felhasználónak ki kell lépnie a rendszerből.

b) A prioritáson alapuló többfeladatos rendszerekben a futó programok fontossági sorrendben

vehetik igénybe a CPU-t. A prioritásos rendszerek a programokat fontossági sorrendbe állítják,

majd a megállapított sorrend alapján először az első helyre került programot szolgálják ki,

később a másodikat stb. Amíg az egyik program használja a rendszert, addig a kisebb

prioritásúak várnak.

Amikor az éppen futó programnál fontosabb fordul a rendszerhez, akkor az aktuális program

háttérbe szorul és kénytelen megvárni, amíg az újonnan érkezett programot kiszolgálja a

rendszer.

Előfordulhat, hogy egy kis prioritású program hosszú ideig nem jut olyan helyzetbe, hogy

használhassa a rendszer erőforrásait. Kellően hosszú idő után az ilyen program prioritása eggyel

előbbre kerül.

A Windows NT vagy a UNIX rendszerekben időosztásos alapon minden program ugyanannyi

időegységgel rendelkezik. Ezekben a rendszerekben nem fordulhat elő , hogy valamelyik

program teljesen kisajátítsa a számítógépet.

Az operációs rendszerek más szempontú osztályozása: az elérés módja szerint lehet kötegelt, interaktív és valós idejű

a hardver mérete szerint nagy-. kis- és mikrogépes operációs rendszerek

a rendszer struktúrája alapján: centralizált, elosztott vagy hálózati

az operációs rendszer célja: e szempont alapján két nagy csoportra szokták osztani az

operációs rendszereket: általános célú és speciális célú operációs rendszerekre.

Általános célú operációs rendszerek: Az általános célú operációs rendszerekkel egy-egy gépet

vagy hálózatba kapcsolt gépeket lehet működtetni oly módon, hogy azokba különböző

felhasználói szoftvereket is tudnak telepíteni. Ezek között legismertebbek az MSDOS, a Windows

95, a Windows 98., a Windows NT, az IBM OS/2 Warp, a Unix.

Speciális célú operációs rendszerek: A speciális célú operációs rendszerek olyan rendszerek

működését irányítják, ahol a számítógép közvetlenül kötődik egy berendezéshez. Ilyen operációs

rendszereket találunk például a pénzkiadó automatákban, vagy az egyre jobban terjedő, kézben

hordható (palmtop) számítógépekben. Jelentőségük növekszik; a Microsoft is kidolgozott egy

ilyen rendszert Windows CE néven.

Segédprogramok (Utilities)

Segédprogramnak nevezzük azokat a programokat, amelyek bővítik az operációs rendszer

tevékenységét, illetve megkönnyítik a felhasználó munkáját. Az operációs rendszereket sokszor

együtt árulják különböző segédprogramokkal, de külön termékként. Fő feladataik: fájlkeze lő,

lemezkezelő, diagnosztikai, biztonsági segédprogramok.

41

A SZOFTVER FELHASZNÁLÓI ÉS FEJLESZTŐI PROGRAMOK

Meghatározásunk szerint szoftvernek számítanak a programok és a hozzájuk tartozó leírások.

Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép

működtetéséhez szükséges, és nem tartozik annak fizikai összetevőihez.

A szoftvereket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A sok lehetőség közül a

legpraktikusabb szempont az, ha a számítógéphez, illetve a felhasználóhoz való közelségük

szerint osztályozzuk őket. Eszerint három csoportot különböztetünk meg:

rendszerszoftverek; amelyek a számítógép működtetéséhez alapvetőek; a

rendszerprogramoknak két csoportja van: az operációs rendszer és a segédprogramok.

felhasználói szoftverek; más néven alkalmazói szoftverek (applications programs),

amelyeket a felhasználó meghatározott célra használ.

fejlesztői szoftverek. A fejlesztői rendszerek olyan programrendszerek, amelyeket más

programok megírását teszik lehetővé.

FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK A felhasználói programok, más néven alkalmazások, mindig meghatározott célra készülnek. Ilye-

nek a szövegszerkesztők, a rajzoló programok, az adminisztrációs programok, a nyilvántartó

programok, a tervező programok, a játékok stb. Ezeket a programokat az operációs rendszer

tölti be, és felügyeli futásukat.

Az operációs rendszer nem csak a számítógép működését vezérli, hanem a felhasználói programok

számára is lehetővé teszi a perifériák és egyéb erőforrások használatát.

Amikor programot vásárolunk, illetve használunk, fontos tudni, hogy melyik operációs rendszert

igényel a program. Egy Windows-os környezetben megírt program nem működik az MS-DOS

környezetben.

A felhasználói programok egyik fő feladata a dokumentum-készítés. A dokumentumok lehetnek

szövegek, numerikus kimutatások, táblázatok, jelentések, grafikonok, hangok, képek, mozgóképek. Dokumentumok készítésére szövegszerkesztők, táblázatkezelők, bemutató készítő, esetleg multimédia-programok szolgálnak.

Szövegszerkesztők Szövegszerkesztőknek nevezzük azokat a szoftvereket, amelyek célja hagyományos formai jegyekkel rendelkező szöveges dokumentumok előállítása. A szövegszerkesztők alapvető szolgáltatásai:

dokumentumok létrehozása,

szerkesztési műveletek: beszúrás. törlés, másolás, mozgatás,

alapvető formázási műveletek: karakter, sor, bekezdés, fejezet.

karaktersorok keresése és helyettesítése,

egyszerűbb táblázatok készítése és kezelése,

grafikai elemek beszúrása,

különböző jegyzetek és megjegyzések létrehozása

változó információjú formanyomtatványok létrehozása (pl. körlevél).

nyomtatás.

A személyi számítógépeken az operációs rendszereken kívül a leggyakoribb programok a

szövegszerkesztők. Az évtizedes piaci harc miatt mára csak három szövegszerkesztő birtokolja a piac túlnyomó hányadát: a WinWord program; a WordPerfect; és a WordPro.

42

Táblázatkezelők.

Táblázatkezelőnek nevezzük azokat a szoftvereket, amelyek táblázatokban tárolt numerikus és

szöveges adatokkal matematikai, logikai műveletek végeznek. Alapvető szolgáltatásaik:

táblázatok létrehozása,

számolás,

képletek, kifejezések, függvények kezelése,

diagramok készítése,

adatkezelés,

szerkesztési műveletek: beszúrás, törlés, másolás, mozgatás,

alapvető formázási műveletek,

grafikai elemek beszúrása,

jegyzetek és megjegyzések létrehozása,

kapcsolat különböző adatbázis-kezelőkkel,

Három táblázatkezelőt használnak leggyakrabban: Excel (Microsoft), Quattro Pro (Corel), Lotus

1-2-3 (Lotus - IBM).

Grafikai programok. A grafikai alkalmazások a digitális képalkotás különböző módjait használják fel.

Megkülönböztetjük a pixelgrafikát, illetve a vektorgrafikát. A pixelgrafikát szokták raszter - vagy

bitmapgrafikaként is említeni.

A pixelgrafikus programok árnyalatos képek létrehozására és feldolgozására alkalmasak.

Néhány program tudja utánozni a szabadkézi rajzot vagy festést is. A pixelgrafikus képek kevéssé

alkalmasak nagyításra vagy kicsinyítésre az eredeti torzítása nélkül. A sok színárnyalattal dolgozó

képek nagyméretűek, a több megabájtot is elérhetik. Vektorgrafikus programok bonyolult

objektumok létrehozására képesek. Az objektumok között logikai kapcsolatok is megadhatók. A

fájlok kisebb méretűk, de egy többszörösen összetett objektum kirajzolása nagy számításigényű.

A tervezőrendszerek vektorgrafikát használnak.

A grafikus alkalmazások két nagy csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy síkban vagy

térben jelenítik meg az ábrázolt dolgot. A háromdimenziós (3D) alkalmazások térbeli ábrázolásra

és animációra is képesek, amivel valódi térérzetet keltenek.

Adatbázis-kezelő programok. Az adatbázis-kezelő programok olyan, egymással kapcsolatban álló szoftverekből felépülő

rendszerek, amelyek biztosítják, hogy a számítógépen tárolt adatbázist lehessen létrehozni és

hozzáférhetővé tenni. Az adatbázis valós jelenségek jellemzőinek, illetve ezek kapcsolatainak

szervezett halmaza. Az adatbázis táblákban tárolja az azonos típusú egyedek jellemzőit. Állhat

egy fájlból is, de a gyakorlatban több fájlból álló rendszert alkot, amit az adatbázis -kezelő

program kezel.

Pl. Microsoft Access

Kiadványszerkesztő programok

A kiadványszerkesztő programok a nyomdai előkészítő munkára fejlesztett rendszerek. Előállíthatunk

vele szórólapot, újságot, reklámkiadványt, könyvet stb. A kiadványszerkesztőn végzett műveletek

eredményeként elkészült anyagot a nyomda utólagos módosítás nélkül tudja kezelni. A

kiadványszerkesztők általános célú eszközök, de mindegyiknek van specialitása. Néhány nagy

43

kiadványszerkesztő program birtokolja a piac nagy részét (Adobe PageMaker, QuarkXpress, Corel

Ventura).

Prezentációkészítő programok Mindennapi beszámolóinkat, előadásainkat a számítógép adta lehetőségekkel kiegészítve tart -

hatjuk meg. Ugyancsak jól használható a számítógép egy cég, egy termék sokszínű

bemutatására. A bemutatók készítésére és megjelenítésére alkalmas szoftvereket prezentációs

programoknak nevezzük. A prezentáció alkotóelemei lehetnek szövegek, képek, hangok,

mozgóképek. A számítógépes prezentáció alapeleme a dia (slide). A dia általában egy

képernyőoldalnyi információt jelent, amit a bemutatón egyszerre jelenítünk meg.

Pl. Power Point

MULTIMÉDIA

A multimédia kifejezés két latin eredetű szóból származik (multus - sok, medium - közép, középső),

de már a középkori latinban is jelentett „közvetítőt" is.

A multimédiának mint új jelenségnek meghatározása még vitatott. Olyan komplex információs

csatornát értünk rajta, melynek előállításához és használatához számítógépes környezet kell, és több

eltérő tulajdonságú médium (diszkrét és folyamatos) szerepel benne. Diszkrét (nem időtől függő)

alkotóeleme a szöveg és a kép. Folyamatos (időtől függő) médium pedig a hang és a mozgókép.

Multimédia-fejlesztő programok A multimédia-fejlesztő programok eltérő elveken dolgoznak. Két nagy csoportját különítjük el a

szemléletmód alapján. Az időalapú (vagy forgatókönyves) fejlesztőrendszerek alapvetően az

időtengely mentén helyezik el az objektumokat. Az objektumok természetesen önállóan

programozhatók, illetve kapcsolat építhető ki közöttük. Az úgynevezett könyvalapú rendszerek

szemléleti háttere a könyv, amelyben előre-hátra lapozhatunk.

A multimédia-fejlesztő rendszerek tudnak adatbázisokat is kezelni. A modern fejlesztőeszközök

mindegyike képes arra, hogy az elkészített alkalmazás Interneten is használható legyen.

A multimédia-alkalmazásokkal naponta találkozunk szinte az élet minden területén. Szótárak,

enciklopédiák, lexikonok stb. jelennek meg multimédia formában. Az oktatásban szinte

nélkülözhetetlen segédeszköz, és a számítógépes játékok nagy része is multimédia-alkalmazás.

Számítógéppel segített mérnöki munka

A mérnöki munka sok területén jelennek meg a számítógépek és a legkülönbözőbb szakmákban

dolgozó szakembereket segítő programok. Két területen kiemelten fontos e programok szerepe: a

tervezésben és a gyártásban.

Számítógéppel segített képzés és tanulás A számítógépek használata a képzés és a tanulás folyamataiban rendkívül elterjedt. Oktatási anyagok bemutatására, gyakoroltatásra, feladatmegoldásra, ellenőrzésre, értékelésre használják a gépeket. A CAI különleges formája, mikor a tanuló egy számítógéppel kommunikálva sajátítja el az anyagot, ezen alapul a távképzés is. Bizonyítottan rövidebb tanulási időt lehet elérni ezzel a módszerrel. Hátránya, hogy a tananyag kifejlesztése nagy költségekkel jár és a működtető rendszer is drága. Nagy

szerepe van például a nyelvoktatásban, katonai képzésben (szimulátorok). Az anyagok jó része

multimédia-alkalmazás. Tranzakciófeldolgozó rendszerek Tipikus felhasználási területe például a pénzkiadó automaták vagy a helyfoglaló rendsze rek.

Mesterséges intelligencia A mesterséges intelligenciára irányuló kutatások azt vizsgálják. lehet-e és ha igen, hogyan

létrehozni olyan számítógépeket, amelyekkel megoldhatók a megismerési, tanulási, gondolkodási

44

feladatok. Két irányban is folynak kutatások. Egyrészt az emberi megismerés, gondolkodás

folyamatát vizsgálják, másrészt hasonló eredményre vezető elméleteket, eljárásokat dolgoznak ki.

Az alább felsorolt 3 területen zajlanak jelentős kutatások:

Természetes nyelvmegértés

A természetes nyelvfelismerésre irányuló kutatás a számítógéppel folytatott természetes nyelvi

kommunikáció megvalósítását tűzte ki célul.

Beszédfelismerés A beszédmegértés során a számítógép felismeri az emberi beszédet, majd „megérti" a hallott szö -

veget. A beszédmegértő rendszer mindig tartalmazza a természetes nyelvet megértő rendszert is.

Robottechnika

Az intelligens robotok általános célú gépi szerkezetek, s különböző feladatokat tudnak

végrehajtani. Ehhez szükségük van érzékelő eszközökre (hangérzékelők, vizuális érzékelők),

végrehajtó eszközökre és egy vezérlő számítógépre. A robottechnika igen intenzíven fejlődik,

mert a kutatásnak erősek a társadalmi, technikai ösztönzői. A robotok sok helyen pótolhatják az

embert (veszélyes helyek, hadszíntér, űrkutatás).

FEJLESZTŐI RENDSZEREK (PROGRAMNYELVEK)

A fejlesztői rendszerek olyan programrendszerek, amelyeket más programok megírását teszik

lehetővé.

A felhasználói programokat meg kell írni. Ezt a célt szolgálják a fejlesztői rendszerek,

amelyek szintén programok, de segítik a felhasználói programok írását. Például Assembly,

Pascal Basic, C, C++, Delphy). A programokat programozási nyelveken írják, azaz

forrásállományokat állítanak elő, majd lefordítják őket a gép számára érthető nyelvre.

Attól függően, hogy egy-egy forrásnyelvi utasítás mennyire elemi vagy mennyire bonyolult

gépi művelet végrehajtását jelenti, beszélhetünk alacsony, illetve magas szintű nyelvekről. Aki

programozni tanul, először magas szintű nyelven ír programot.

A programozási nyelvek jellemzői: Alacsony szintű nyelvek: A legalacsonyabb szintű nyelv a gépi kód. Ez az a nyelv, amelyet a számítógép processzora

közvetlenül megért. A gépi kódú program voltaképpen azon kettes számrendszerű számok

sorozata, amelyeket a processzor utasításnak értelmez és végrehajt.

Az Assembly nyelvben nem számsorozatokat, hanem könnyebben megjegyezhető

betűkombinációkat kell írni a programba.

Magas szintű nyelvek:

- feladatorientáltak,

Ebbe a csoportba tartozik a Pascal, a Basic, a C nyelv.

TÖMÖRÍTÉS, ADATVÉDELEM

Az adattömörítés követelménye akkor került előtérbe, amikor a programok és adatok mérete

gyorsabban nőtt, mint a tárolók kapacitása. Ma már nem ez helyzet, de a világméretű kommunikáció

általánossá válása miatt a tömörítés fontosabb, mint valaha. Most ugyanis az adatátviteli csatornák

szűkösek.

MI A TÖMÖRÍTÉS?

45

Minden információ leírása tartalmaz ismétlődő (idegen szóval redundáns) jeleket. A tömörítés

nem más, mint a jelsorozat redundanciájának csökkentése: az adatok matematikai alapon történő

átkódolása úgy, hogy ugyanazt az információt kevesebb jellel fejezzük ki. Az eredményként

kapott adathalmaz mérete az átkódolás révén kisebb, mint az eredeti adatoké.

Az adatok esetében külön programra van szükség a tömörítés megszüntetésére. A tömörített

adatok érzékenyebbek a sérülésre, mint a tömörítés nélküliek. Ha a normál szövegből hiányzik

egy-két betű, attól még érthető maradt. Ha a tömörített adathalmaz egy-két bájtja megsérül,

akkor a kicsomagoló program esetleg jelzi, hogy hiányosak az adatok, de visszaállítani nem

tudja őket, legfeljebb a sérülés előtti részeket.

A TÖMÖRÍTÉS TÍPUSAI

Alapvetően kétféle tömörítésről szokás beszélni: a veszteségmentes és a veszteséges

módszerekről. Az előbbiek tömörítéskor bitről bitre visszaállítják az eredeti állapotot, az utóbbiak

viszont nem.

A veszteséges eljárásokat kizárólag digitalizált kép-, videó- és hangadatok tömörítésére lehet

használni. Ilyen módon tömörítettek a JPG formátumú képállományok, az MPG videofilmek.

A legtöbb ismétlődés – redundancia - a képállományokban és a digitalizált hangokban van. Az

utóbbiakkal kapcsolatban ismert, hogy az audio CD azért jobb, mint a hanglemez, mert ha

hiányzik egy-két bit, észre sem vesszük. Ugyanígy a képeknél sem vesszük észre, ha a tömörített

kép nem azonos bitről bitre az eredetivel. Nincs jelentősége, hogy pontosan ugyanott legyenek az

elemi képpontok, csak az árnyalatok, a színek egyezzenek. Cserébe a veszteséges tömörítőkkel

sokkal nagyobb , megtakarítást lehet elérni: míg a veszteségmentes eljárások a szokásos színes

fényképet csak legfeljebb harmadára-negyedére „nyomják össze", addig a veszteséges eljárások

minimum hatodára-tizedére. A veszteségesen tömörítő programok esetében be lehet állítani a

tömörítés mértékét.

Veszteségmentes tömörítést bármilyen adatra alkalmazhatunk, hiszen visszakapjuk az eredeti ál-

lapotot.. Programokat csak ilyen módon szabad tömöríteni.

TÖMÖRÍTŐPROGRAMOK

Többféle tömörítőprogram van forgalomban, ezek három csoportba sorolhatók:

- általános fájltömörítő segédprogramok - állománytömörítő segédprogramok

- tömörített állapotból futó programok,

- lemeztömörítő operációsrendszer-kiegészítések.

Állománytömörítő segédprogramok: Leginkább archiválásra használják őket. Céljuk főként a kis méret elérése, illetve az összetartozó

fájlok egy állományként kezelése. A tömörítés aránya függ a fájl típusától, átlagosan 2-4-szeres.

Egyes képfájlok esetében az arány 8-12-szeres, szövegfájlok esetében 3-6-szoros, futtatható fájlok

esetében 1,5-2,5-szeres.

A legelterjedtebb tömörítő programok: ARJ, ZIP, RAR.

Tömörített állapotból futó programok: A legtöbb végrehajtható fájl (exe kiterjesztésű fájlok) a szükségesnél több helyet foglal el a le -

mezegységen. A helyfoglalás csökkentése érdekében sokszor úgy járnak el, hogy a felhasználó

észre sem veszi: az EXE állomány elején egy olyan különleges programrész van, amely először

kitömöríti az EXE állomány további részeiből a felhasználói programot, majd átadja a vezérlést.

Így a program mindig a felhasználó rendelkezésére áll, úgy, mintha nem is lenne tömörítve.

Ezzel a megoldással a program memóriaigénye nem változik meg, viszont a lemezen kevesebb

helyet foglal el. Így egyrészt tárolni is könnyebb, másrészt a program másolásához és az egyéb

hozzá kapcsolódó fájlművelethez szükséges idő is jelentősen lecsökken. Ezzel az eljárással is

átlagosan 2-3-szoros tömörítést lehet elérni.

Néhány elterjedt programtömörítő: Lzexe, Pklite.

46

Lemezegységek tömörítése: A tömörítő programot úgy is meg lehet írni, hogy állandóan a memóriában legyen, és a

merevlemezen tömörítve tárolt adathalmazt úgy mutassa, mintha nem is lenne zsugorítva.

Ezáltal ugyanarra a merevlemezre sokkal több adat fér.

Azt gondolhatnánk, hogy ezáltal a rendszer működése lassabb lesz, hiszen minden egyes

odafordulás a lemezen lévő állományhoz kitömörítéssel jár. A gyors processzorok

megjelenésével a kisebb mennyiségű adat mozgatása révén felszabaduló idő nem fogyott el a

kitömörítésre A tömörített lemezegységen egy nagy állomány van, egy látszólagos lemezegység,

és a memóriában maradó ki-be tömörítővel úgy használható, mint a valódi: másolhatunk,

törölhetünk benne, létrehozhatunk és törölhetünk könyvtárakat. A módszer előnye. hogy nem

kell külön foglalkoznunk a fájlok tömörítésével, hiszen a látszólagos lemezegységünkben lévő

minden állomány eleve tömörítve van.

Nagyobb merevlemezek teljes területét nem célszerű tömörítőprogramokkal még nagyobb

kapacitásúvá tenni, mert több adat elvesztését kockáztatjuk a sérülékenyebb tárolási móddal.

Elterjedt lemeztömörítők: DoubleSpace, DriveSpace, Stacker.

TÖMÖRÍTÉSKOR MEGOLDÓDÓ PROBLÉMÁK

- Az állományok mérete kisebb lesz, így kevesebb helyre lesz szükség a tárolásukhoz.

- Egy archívumba több állomány, sőt könyvtárszerkezet is becsomagolható, így másoláskor vagy

törléskor az adott fájlcsoport együtt, egyszerre kezelhető.

- Mivel az archívum mérete kisebb, mint a benne lévő állományok eredeti méretének

összege, ezért az egyes fájlműveletek elvégzéséhez szükséges idő jelentősen csökken.

- A tömörített állomány kiterjesztése nem EXE: vagy COM, ezért az ilyenekre „vadászó"

vírusok nem fogják megfertőzni.

- Az archívumok megadott méretű részekre szeletelhetők. Ez azt jelenti, hogy az archívum

tartalma több különálló fájlra lesz elosztva. Ezzel a megoldással nagy állományokat tudunk

lementeni több 1,44 MB-os lemezre.

Lehetséges hátrányok

- Mivel az archívum egy vagy több fájl kódolásával jött létre, az eredeti adatokhoz csak

akkor tudunk hozzáférni, ha azokat az archívumból kibontjuk.

- Ha az archívum valamilyen oknál fogva megsérül (például hibás lemezterületre

másoljuk, esetleg beletöröl egy vírus), akkor alig marad esély arra, hogy a tömörített

állomány tartalmához hozzáférjünk. Ez főleg a lemeztömörítők biztonságos

alkalmazhatóságát vonja kétségbe. Egyetlen hibás bit miatt esetleg több száz,

megabájtnyi adat hozzáférhetősége szűnik meg.

- Ha kapunk egy tömörített állományt, akkor csak úgy tudjuk azt kibontani, ha

rendelkezünk a tömörítőprogrammal vagy annak a kibontást végző moduljával. Az

állandó fejlődés miatt nem elég a megfelelő program tetszőleges változatát beszerezni,

hanem törekedni kell a legfrissebb változat megvásárlására

ELTERJEDT TÖMÖRÍTŐ PROGRAMOK

Magánszemélyek és oktatási intézmények általában korlátozás nélkül használhatják az ARJ és

a PKZIP-PKUNZIP programokat tanulmányozás, illetve oktatás céljából. Üzletszerű

tevékenység céljából történő használathoz be kell szerezni a szoftverhasználati licencet, azaz

meg kell venni a programot.

Az ARJ tömörítőprogram jellegzetesen DOS-os alkalmazás.

Az ARJ alapvető jellemzője, hogy ugyanazon program végzi a be - és a kitömörítést.

Hasonló működésű a PKZIP-PKUNZIP programpár - sok-sok kapcsoló és opció végzi a

beállításokat -, de előbbi a becsomagoló, az utóbbi a kibontó.

47

A Windows korszak beköszöntével csak a ZIP állományok kezelését végző programok

Windows-os változata jelent meg, ezek közül legismertebb a WinZip, vagy a ZipMagic,

amelyek nem ugyanazon cég termékei, mint a PKZIP-PKUNZIP, de ugyanúgy terjednek.

ADATVÉDELEM

A számítógépre mentett adatok, információk megsérülhetnek megsemmisülhetnek. Ennek okai:

Katasztrófa esetek (elemi károk, tűz, víz, villámcsapás, stb.)

Emberi hiba ( gondatlanság, tájékozatlanság)

Szándékos rongálás, visszaélés (vírus, stb.)

Hardverhiba (géphiba, feszültség-kimaradás, -ingadozás, stb.)

Szoftverhiba (pl. hibás program)

Az adatvédelem megoldásai:

Tűz- és vagyonvédelmi intézkedések. Balesetvédelmi oktatás. Képzés.

Jogosultságok beállítása: felhasználók jogainak a korlátozása

Adatok több példányban való tárolása, archiválás.

Vírusmentesítés.

Rendszeres karbantartás, szünetmentes tápegység használata

Programtesztelés

Állományok kódolása, titkosítása

Cserélhető merevlemezek.

Jelszavas védelem: illetéktelen nem használhatja a gépet

Rendszeradminisztráció: ki, mikor, mit használt?

A file attribútum védelem

A file attribútum védelem legfontosabb feladata egy file megvédése a véletlen módosításoktól,

cserétől, vagy törléstől.

Az attribútum nem más, mint tulajdonság. Szűkebb értelemben egy bináris érték, amely azt mutatja,

hogy az adott file rendelkezik-e az adott tulajdonsággal.

Négy féle file attribútumot különböztetünk meg egymástól:

Hidden – rejtett fájl; nem jelennek meg a fájl-listában.

Archive – arhív fájl; az archív attribútumú állományokkal minden file műveletet el lehet

végezni.

System – rendszer fájl; az operációs rendszerhez tartozó fájlok.

Read only - csak olvasható fájl; nem módosítható és nem törölhető, csak olvasás céljára lehet

megnyitni.

A rejtett és rendszer tulajdonsággal bíró állományok nem láthatóak. Ilyen állományok például az

IO.SYS és az MS-DOS.SYS is. A csak olvasható, rendszer és rejtett tulajdonságú állományokat a

háttértárolóról törölni sem lehet. Természetesen az állományok attribútumát a felhasználó tetszés

szerint meg tudja változtatni és utána módosíthatja őket.

VÍRUSOK

V í r u s o k , a d a t b i z t o n s á g

A d a t b i z t o n s á g A számítógép nem olcsó eszköz, nem kis befektetés a beszerzése és üzemben tartása. A legértékesebb

azonban a számítógépen található adat, mindennapi munkánk, levelezésünk, címjegyzékünk, tudo-

mányos dolgozatunk, egy bank hatalmas adatbázisa. Ezért az adatok védelme a mindenkori

felhasználó egyik legfontosabb feladata.

48

Az adatvesztés lehetséges okai: Az adattároló eszközök fizikai meghibásodása az egyik leggyakoribb ok. Gyakran a vékony

mágneses felület vagy a meghajtóegység mechanikája sérül meg olyan súlyosan, hogy az adatok

végérvényesen olvashatatlanok lesznek.

A másik ok a lemezek fájlszerkezetében keletkező logikai hiba. A logikai hibák általában

szabálytalan kilépések következményei, amit felhasználói művelet, de áramszünet vagy

programhiba is okozhat. A logikai hibák kijavítására segédprogramok vannak.

A harmadik hibaforrás maga a felhasználó. Sokszor ugyanis helytelen számítógépes művelet miatt

vesznek el az adatok. Rosszul kiadott törlésparancs, formázás, figyelmetlen másolás adatvesztést

okozhat. De súlyos hiba a tárolóeszközök figyelmetlen használata is. A hajlékonylemezre öntött

folyadék (kávé, tea stb.), a túl nagy hőmérséklet-különbség, magas hőmérséklet, napsütés

adatvesztéssel járhatnak.

A negyedik ok, hogy maguk az adattárolók is véges élettartamúak. A hajlékonylemezek

élettartamát két-három évre becsülik. Az optikai tárolók is csak 20-50 évig őrzik biztonságosan az

adatokat.

Természetesen adatvesztést okoz a szándékos rongálás is. Ide sorolhatók például a

számítógépvírusok nyomán keletkezett károk.

Az adatbiztonság legfontosabb eszköze, hogy állományainkat több példányban tároljuk. Minden

operációs rendszer gondoskodik arról, hogy a felhasználó másolatot tudjon készíteni állományairól.

Bármilyen tárolóegységre készíthetünk másolatot. Személyes használatnál célszerű hajlékonylemezre

menteni a fontos állományokat, akár több példányban is.

Az adatbiztonsághoz egész biztonsági rendszereket kell kiépíteni (bankok, kormányzat, hadsereg,

rendőrség stb.). A biztonsági rendszer szabályozza a számítógép-hálózatot használók jogosultsági

szintjeit. Ki milyen állományokat használhat, milyen időpontban, milyen műveletet hajthat végre

stb. A szervereken található állományok biztonsági mentésére is külön szabályzatot dolgoznak ki.

V í r u s o k

A számítógépes vírus valójában olyan program, amely rendszerint kártékony változtatásokat

hajt végre az eredeti programon. A hibát előidéző vírus észrevétlenül elszaporodik. Egy

számítógépes vírus fertőzése, szaporodása a valóságban annyit jelent, hogy a vírus a számítógép

használójának szándéka, sőt tudta nélkül elindul, reprodukálja önmagát. Teheti ezt pl. úgy, hogy

megváltoztat futtatható állományokat, és azok elindításakor nemcsak az eredeti programot,

hanem a vírus programját is elindítja.

Ha valaki hajlékonylemezen hoz egy fertőzött programot és elindítja azt, akkor a vírus is elindul és

megfertőzi a merevlemezen található futtatott fájlokat. Ha az újonnan fertőzött programokat elindítj-

uk, a vírus tovább terjed, miközben újabb és újabb programokat fertőz meg. Előbb-utóbb más

hajlékonylemezre is rákerül a vírus, és ezt a hajlékonylemezt más számítógépen is használjuk, a vírus

újabb gépen szaporodhat el. A vírus szaporodhat, megállíthatja a számítógép működését, sőt nagy

többségük képes az operációs rendszerbe is beépülni - rezidenssé válni.

Az előbbieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vírus olyan programok, amelyeknek

háromféle tulajdonságuk van: terjedés, rejtőzködés, károkozás.

Ezt többféleképpen valósíthatják meg, hiszen ahány vírus, annyiféle. Legtöbbjükre jel lemző,

hogy rövidek, nem tűnnek fel. Nem önmagukban, hanem fájlokon vagy lemezek

rendszerterületein lovagolva terjednek a felhasználó mindennapos adatmozgatásai során.

A számítógépes vírus tehát mindig program, amelyet - néha igen komoly tudású - programozáshoz

értő emberek írnak. A vírusírás célja sokféle lehet az egyszerű csínytevéstől a komoly politikai,

katonai célokig. A vírusok mindig valamilyen fizikai közegen át egy fertőzött programmal,

dokumentummal jutnak a gépekbe. Bekerülhetnek egyszerűen valamilyen lemezről, hálózaton

49

keresztül. Hatásukat tekintve is sokféle vírus van; némelyek csak a képernyőre kiírt - sokszor nem

éppen épületes - üzenettel riogatják a felhasználót, de mások nagy kárt okozhatnak számító-

géprendszerükben.

A VÍRUSFERTŐZÉS JELEI

- Minden vírus másképp működik, de van néhány árulkodó jel:

- Ha számítógépünk lassabban működik a megszokottnál;

- A program valamilyen funkciót nem hajt végre;

- a program a szokottnál többet használja a merevlemezt;

- a lemezen sok logikai hiba jelenik meg;

- a programok mérete jelentősen megnő;

- furcsa dolgok jelennek meg a monitoron.

A VÍRUSOK OSZTÁLYOZÁSA

Támadási felület szerint: - Fájlvírusok. Valamilyen, a gépen található fájl kódjába épülnek be. Nagy részük a

programfájlokat fertőzi. Jellemzőjük, hogy a futtatható gépi kódú fájlokhoz kapcsolódnak

oly módon, hogy az eredeti fájl futtatásakor a program helyett a vírusprogram indul el.

Elindulás után a vírus általában gondoskodik arról, hogy a hordozó program is

végrehajtódjon, ezért a fertőzésből általában nem vehető észre. Ilyenkor a vírus saját

programkóddal egészíti ki a megtámadott programot.

Léteznek azonban olyan romboló vírusok is, amelyek a fertőzéssel egy időben tönkreteszik

a hordozó programot. Ekkor az eredeti program végrehajtására már nincs lehetőség. Ezeket

felülíró vírusoknak nevezzük.

A programvírusok egy másik csoportja, miután jócskán elterjedt, elhagyja azokat a fájlokat,

amelyekből elindult, ezzel csökkentve a megtalálás valószínűségét. A terjedési stílusából

adódóan ezeket „lopakodó" vírusoknak nevezzük. Mozgásuk során gyakran át is alakulnak,

mutánsokat hoznak létre. Így még nehezebb a felfedezésük.

- Makróvírusok. Működési módjuk más, mint a bináris állományokat fertőző vírusoké. A

Microsoft termékeinek (Word, Excel) makróin keresztül fertőznek felhasználva azok

makrózási lehetőségeit.

- Boot- és partíciószektor-vírusok. A lemezek partíciós tábláját, illetve bootszektorát fertőző

vírusok.

Ez a fajta vírus az operációs rendszer betöltési folyamata közben aktivizálódik. Terjedése

során megfertőzi a lemez indító szektorát Előfordulhat az is, hogy a rendszer indulása során

beolvasott, rejtett fájlok betöltésekor aktivizálódik a vírus. Egyik jellegzetes képviselője

ennek a típusnak az ún. pakisztáni vírus. Mivel a boot-szektoron kívül további hat rejtett

szektorban is megtelepszik, igen nehéz a kiirtása.

- Hardvervírusok. Általában két jelenséget értenek rajta: egyrészt olyan szoftveres vírusfertő -

zést, ami bármilyen hardverelemet fizikailag tönkretesz, másrészt a hardverelemekbe

„beégetett" programból származó fertőzést. Ezek a vírusfajták nem fordulnak elő mindennapi

munkánkban, inkább csak kósza hírekből és feltételezésekből értesülünk róluk, vagy a velük

kapcsolatos kutatásokról.

Viselkedésük szerint:

- Lopakodó- (stealth) vírusok. Fejlett programozástechnikával megírt vírusok, amelyek

láthatatlanok maradnak a memóriában.

- Alakváltoztató (polimorf) vírusok. Változtatják kódjukat, méretüket, így nehéz

azonosítani őket.

50

A vírusok számát nem lehet biztosan megállapítani, de tízezres nagyságrendben mérhető. Egyrészt

folyamatosan gyártják a vírusokat a világ minden részén, másrészt sok vírus képes alakváltoz-

tatásra, és így kialakulnak a vírusváltozatok.

A vírusok felderítésével, irtásával és különböző védekezési eljárások kidolgozásával sok cég

foglalkozik világszerte.

A vírusok elleni védelemnek három módja: - A megelőzés,

- a felderítés

- az eredeti állapot visszaállítása

Megelőzés Ebbe a kategóriába soroljuk azokat az eszközöket, tevékenységeket, amelyek meggátolják a vírusok

behatolását, illetve minimálisra csökkentik a károkozást. A hatékony megelőzés több részből áll.

Elsősorban a felhasználókat kell meggyőzni a vírusok veszélyességéről, és arról, miként

akadályozhatják meg a fertőzést Mivel a vírusok döntő többsége valamilyen tárolóegységről kerül a

számítógépekre, vigyázni kell a különböző helyekről kapott lemezek, CD-k használatával

kapcsolatban. Ezeket mindig ellenőrizni kell, nincs-e rajtuk vírus. A megelőzés fontos része, hogy

használjunk úgynevezett víruspajzsot. Ez azt jelenti, hogy a vírusfelderítő programoknak van olyan

része, amely gépünk indulásakor kerül a memóriába és onnan ellenőrzi a programokat, s így működés

közben, még a fertőzés előtt jelzi a vírusveszélyt és figyelmezteti a felhasználót is (McAfée Virus

Shield, F-Secure stb.). A megelőzés fontos eszköze a másolatok készítése. Fertőzésnél visszaállítható

belőlük a fertőzés előtti állapot.

Számítógépes környezetben a legegyszerűbb szabályok a megelőzésre a következők:

- A fontos adatokat tartalmazó lemezünket tegyük írásvédetté

- A számítógép bekapcsolásakor soha ne legyen hajlékonylemez a meghajtókban;

- az idegen hajlékonylemezeket alaposan meg kell vizsgálni

- Ne indítsunk el, és ne játszunk olyan programokkal, amelyeknek nem ismerjük a származási

helyét!

- telepítsünk és aktivizáljunk legalább egy állandóan működő (rezidens) vírusvédelmi

programot.

- Ha nem rendelkezünk 3 hónapnál frissebb víruskereső programmal, szerezzünk be minimum

egyet, és telepítsük fel a gépünkre, hogy mindig kéznél legyen! (Ha DOS operációs rendszerünk

van, akkor DOS-os víruskereső(ket) kell telepítenünk.) A Win 95/98-as operációsrendszerekre

Win 95/98-as víruskeresők valók, (pl. Norton Antivírus, TBav, VírusBuster, stb.), de tartsunk

készenlétben DOS-os víruskeresőket is! (pl. Scan, F-prot, Tbav, stb.)

- Készítsünk rendszeresen mentést a fontos adatokról

- Készítsünk rendszeresen biztonsági másolatokat és lementéseket a féltve őrzött file-okról

kislemezekre, ZIP lemezre, vagy CD-re! A programokat, -ha bevírusosodnak- általában könnyű

pótolni, de az évek óta gyarapodó saját állományok pótolhatatlanok!

- A beérkező e-mailok csatolmányaival is legyünk óvatosak: ha nincs utalás, hogy csatolás érkezett,

és mégis van, ne kattintsunk rá, ne nyissuk meg, hanem töröljük a levelet! Kérdjük meg a levél

feladóját, ismételje meg a levelét! Biztosan rossz szándékú csatolmányok: Happy 99.exe,

Pendal.exe, és a Join the crew.exe. Ezeket még véletlenül se indítsuk el!)

- Számítsunk rá, hogy a játékok gyakrabban fertőződnek! Ne telepítsünk olyan játékot, amelynek

nem ismerjük a származási helyét! Sőt olyan gépre, amelyen sok pótolhatatlan anyag van,

egyáltalán ne telepítsünk játékot!

Felderítés Első feladat a vírus észlelése. A vírus jelenlétére számtalan jel utalhat, de gyakran igen nehezen

észlelhető. Gyanakodhatunk, ha a számítógép nem a megszokott módon működik, nem találja meg

az állományokat, a képernyőn nem megszokott üzenetek jelennek meg, pl. a szövegszerkesztő

51

menüpontok eltűnnek stb. A következő feladat a vírus felderítése. A vírusok felderítése és

azonosítása valamilyen vírusfelderítő programmal lehetséges.

A vírusfelderítésnek többféle módja létezik. Régebben a lemezek állományairól készítettek egy

„fényképet" a lemezen található fájlokról.

Ha a fájlokban valamilyen módosítás történt, jelezték.

A másik módszer, hogy figyelik a programokban található kódrészleteket és megpróbálják

azonosítani valamilyen ismert vírusban található kóddal. Ha a két kód megegyezik, vírust jelez a

gép. Ezt az eljárás szekvenciális felderítésnek nevezik.

Egy újabb módszer a vírusokban található utasítás felismerésén alapul. A legújabb pedig a

számítógépes környezetet emulálja a memória egy elkülönített területén, s itt mintegy működés

közben tudja figyelni a vírusok működését és veszélyes művelet esetén jelez.

A Z I N T E R N E T É S S Z O L G Á L T A T Á S A I ;

K A P C S O L Ó D Á S A Z I N T E R N E T H E Z

A z I n t e r n e t j e l l e m z ő i Az Internetet úgy szokták definiálni, hogy nem más, mint számítógép-hálózatok hálózata. Az

Internet inkább egy kommunikációs lehetőségnek, illetve egyfajta információs hozzáférési

lehetőségnek tekinthető.

Internetezés az, amikor igénybe vesszük az Internet valamely szolgáltatását. Ehhez kell:

digitális, internetes adó-vevőkészülék, egy működő PC, amely a megfelelő programot futtatja, de

léteznek másfajta eszközök is;

egy kommunikációs csatorna (elsősorban a telefonvonal);

egy Internet-szolgáltató: cég, amely számítógépét, és a gerinchálózat-kapacitásának egy részét

szerény fizetség fejében rendelkezésünkre bocsátja.

Az Internet hordozója a világ elég nagy részét összekötó hálózat, amely az összekapcsolt

számítógépek között információcserét tesz lehetővé. Ez pedig nem oly módon történik, hogy egy

központi számítógép erőforrásait használjuk, hanem a világ különböző pontján elhelyezkedő

gépeken keresztül továbbítódik az üzenet egyik gépről a másikra. A pókhálószerűen összekapcsolt

gépekből álló hálózat hibatűrő, bármelyik kapcsolat vagy gép kiesésekor az információ más-más

utakon célba tud érni.

Az Internet mint információs tér senkinek sem a tulajdona, a gépeket viszont különböző

szervezetek, szolgáltatók üzemeltetik. A hálózat teljes szólásszabadságot nyújt, bárki bármilyen

információt elhelyezhet rajta. Ez persze nagyon demokratikus, de hátrányokat is jelent - A hálózaton

elhelyezett információk valódiságáért, értékéért senki sem felel, így rémhírek, hamis információk is

olvashatók az Interneten.

Helyi hálózatok is kapcsolódhatnak a világhálózatba, ha összekapcsoljuk őket egy erre alkalmas

számítógéppel (átjáróval). Ekkor még nem érheti el minden felhasználó az Internetet, ehhez is

jogosultságot kell szerezni.

A gazdagépeket (hostokat, csomópontokat) a internetszervernek nevezzük, megkülönböztetésül a

LAN- (helyi hálózati) szerverektől, mivel ezek funkciói és szolgáltatásai különböznek.

A z I n t e r n e t s z o l g á l t a t á s a i Az Interneten (hasonlóan bármely más hálózathoz) információt cserélnek a bekapcsolódott

számítógépek. A világ különböző pontjain elhelyezkedő számítógépek között rengeteg információ

áramlik. Ez az információtömeg alapvetően kétféle céllal indulhat el. Célzott információküldéskor

valakinek szánjuk az információt. Ekkor a címzés segítségével a rendszer célba juttatja a

küldeményt. A másik mód az információk kihelyezése. Ilyenkor a hálózat valamelyik pontjára

kitesszük az információt, esetleg gondoskodunk arról, hogy ne férhessen hozzá bárki, csak az

internethasználóknak egy szűkebb köre.

52

Néhány fontos Internet - szolgáltatás:

ELEKTRONIKUS LEVÉL A célzott internetes kapcsolatnak a leggyakrabban használt eszköze az e-mail szolgáltatás,

magyarul: elektronikus levél. Hasonló a hagyományos levélhez vagy a faxhoz. Előnye viszont,

hogy a küldemény a hálózat bármely pontjára percek alatt megérkezik. Nemcsak szöveges

üzenetet küldhetünk, hanem bármilyen dokumentumot, akár programokat is.

Csevegés (IRC - Internet Relay Chat, ICQ) Ez is célzott, de kétirányú szolgáltatás. A hálózatba bejelentkezett felhasználók azonnal

megjelenő módon kommunikálhatnak egymással a számítógép billentyűzetén, monitorán

keresztül az Internet segítségével. Abban különbözik a konferenciatelefontól, hogy itt le kell

írni a mondandónkat, és a választ is írásban kapjuk.

Állományforgalmazás - File Transfer Protocol, FTP Ennek a szolgáltatásnak a segítségével valamelyik internetszerverről (FTP-kiszolgálóról)

fájlokat tudunk letölteni. Amennyiben megfelelő segédprogrammal bejelentkezünk a kívánt

FTP-szerverre, megláthatjuk annak könyvtárszerkezetét, kijelölhetjük a fájlokat, és azokat

saját számítógépünkre letölthetjük. A művelet elvileg viszszafelé is működik, azaz tudunk

fájlokat küldeni a kiválasztott szerverre. Ennek azonban az a feltétele, hogy legyen ehhez

jogosultságunk.

GOPHER A Gopher menüvezérelt szolgáltatás, amellyel egy szerver adataihoz férhetünk hozzá.

Jelentősége a egyre csökken.

Hírek az Interneten - News Részben az e-mailhez, részben a webhez hasonlít a NEWS. Segítségével bárki publikálhat

cikket az Interneten, illetve olvashat olyan híreket, amelyeket mások írtak. Téma szerint

különböző NEWS-szerverek vannak, amelyek köré virtuális közösségek szerveződnek: azok a sze-

mélyek, akiket az adott téma érdekel. Vannak zárt NEWScsoportok, ahová csak jelszóval lehet

belépni.

Számítógépek távoli elérése (Telnet) Ez a szolgáltatás azt teszi lehetővé, hogy a felhasználó az Interneten keresztül távoli számítógépekhez

kapcsolódjék és használja őket. A szolgáltatások gépenként nagyon különbözők lehetnek. Hozzá lehet

férni adatbázisokhoz. könyvtárakhoz, vagy futtathatunk rajta programokat. Saját számítógépünk ekkor

terminálként működik. A Telnet szolgáltatást sok szerveren igénybe lehet venni.

WORLD WIDE WEB - AZ EGÉSZ VILÁGOT ÁTSZÖVŐ DOKUMENTUM A legelterjedtebb és leglátványosabb szolgáltatás a World Wide Web - világméretű (pók-) háló -,

röviden web. Legeggszerűbben elektronikus faliújságnak lehet nevezni, amelynek a lapjai össze

vannak kötve egymással, így egyik laprál átugorhatunk egy másik lapra, majd egy harmadikra stb. Ezt

nevezzük szörfözésnek.

A lapokon különféle információkat találunk, ezek főként szövegesek, de multimédia elemeket is

tartalmazhatnak. A szövegek között képek, hangok, esetleg videofelvételek is találhatók.

A weboldalak tartalmazhatnak ugrásokat olyan más internetszolgáltatásokhoz is, mint az előbb

említett FTP illetve a Gopher. Sokszor tartalmaznak a weboldalak információk küldésére szolgáló

mezőket is, amelyek segítségével a nézelődő üzenetet tud küldeni az oldal tulajdonosának. E-mail

hivatkozást is be lehet építeni egy-egy weblapba, így azonnal megírhatjuk levelünket anélkül, hogy

bajlódnunk kéne a levelezőprogramban a címzéssel. A weboldalak megalkotására egy különleges leíró

nyelvet használnak, a HTML-t (HyperText Markup Language).

A www, azaz a weboldalak segítségével számos információhoz juthatunk: különböző intézmények,

cégek szolgáltatásairól tájékozódhatunk; kereshetünk tudományos és kulturális adatbázisokban;

53

híreket olvashatunk, megnézhetjük a TV, rádió műsort, az időjárásjelentést; zenét hallgathatunk,

megnézhetjük híres emberek fényképeit, életrajzát; játszhatunk, de vásárolhatunk is az Interneten

keresztül.

K a p c s o l ó d á s a z I n t e r n e t h e z Az Internet eléréséhez több technikai megoldás közül választhatunk. A leggyakrabban al-

kalmazott technológiák:

Ősszek kapcsolt vonalon (Dial-up)

Ha kis forgalmat bonyolítunk le (naponta néhány percet, egfeljebb egy órát töltünk a

hálózatban), és nem kívánunk Internetszervert üzemeltetni, akkor keresnünk kell egy

szolgáltatót, aki lehetőséget nyújt a kapcsolódásra a hagyományos telefonvonalon keresztül.

Nála üzemel az internetszerver (host). A szolgáltató szervere a továbbiakban vagy a

gerinchálózathoz, vagy egy másik szerverhez kapcsolódik.A gerinchálózat behálózza az egész

világot.

Ez a kapcsolódás, amely egyéni felhasználók számára jelent megoldást, a hagyományos

telefonhálózaton megy végbe. Ezt hangátvitelre tervezték, ezért jelátalakítást kell végezni a

felhasználó és a szolgáltató oldalán egyaránt. Ehhez a számítógépen kívül szükségünk van egy

modemre, és a kapcsolódást létrehozó (tárcsázó) szoftverre.

Amikor szükségünk van a kapcsolatra, a tárcsázó program hívja a szolgáltatót, és létrehozza a

kapcsolatot. Ha már nincs szükség az Internetre, lezárjuk a tárcsázóprogramot, ez egyúttal a

vonal bontását is jelenti. Mivel a telefonvonalat a számítógép csak az internetes összeköttetés

ideje alatt foglalja, nem szükséges külön vonalat kiépíteni az Internet használatához.

Összeköttetés bérelt vonalon

Ha a kapcsolat időtartama naponta több óra, akkor már megéri külön telefonvonalat kiépíteni, és

azt egész napra bérelni. Bár ez állandó költséget is jelent a valódi igénybevétel időtartamától

függetlenül, ez a költség mégis alacsonyabb lehet, mint a sok rövidebb kapcsolódásé.

A nagy felhasználók természetesen saját internetszervert üzemeltetnek bérelt vonalkapcsolattal, és

ennek óriási előnye a kapcsolat napi 24 órás fenntartásán túl a gyorsaság, valamint az, hogy ők is

bármikor nyújthatnak szolgáltatásokat az Interneten keresztül a világ bármelyik felhasználója

számára.

ISDN - az egyik leggyorsabb kapcsolat

Ilyen vonalat kapott a hazai iskolák egy része a Sulinet program keretében.

Nagyobb szervezetek számára az ISDN (Integrated Services Digital Network - integrált

szolgáltatású digitális hálózati) kapcsolat a másik lehetőség. Ez is állandó, többe kerül, mint a bérelt

vonal, de sokkal gyorsabb és megbízhatóbb.

Ez a megoldás digitális vonalat használ, ezért másfajta modemre van szükség. Az alapszintű

kapcsolat összesen 256 kb/s átviteli képességet nyújt, ez több módon használható ki. Például 128

kb/s sávszélesség elegendő 4 fővonali hangkapcsolatra (hagyományos telefonkészülékekkel), a

másik 128 kb/s pedig elég jó sebességű adatkapcsolatot jelent. Hátránya, hogy egyelőre nem

mindenhol tudja rendelkezésre bocsátani a telefonszolgáltató a digitális vonalat.

Internet a kábeltévén

Ma még kevés helyen használják, de valószínűleg néhány év múlva ez lesz az egyik legelterjedtebb

Internet-csatlakozási lehetőség.

Viszonylag új, és gyorsan terjedő, szintén folyamatos Internet-elérési lehetőség az, amikor a

felhasználó számítógépe és a szolgáltató szervere között nem telefonvonalon, hanem a

kábeltelevíziós hálózaton építik ki a kapcsolatot. Ez elsősorban nagy sebességet jelent: sáv-

szélessége 1-2 Mb/s.

54

Mobil technológiák

Aki az Internet elérésére gondol, azt mindenképpen helyhez kötve képzeli el. A mobiltelefonok

elterjedésével ez is változik. Ha telefonszolgáltatónk megteremti rá a lehetőséget, mobiltelefonon

keresztül is kapcsolódhatunk az Internetre. Igaz, nagyságrendekkel lassabban, mint a hagyományos,

kábeles telefonon. Ez a leglassabb és egyelőre legkevésbé megbízható kapcsolat. A legújabb

technológia már PC-t sem igényel, hiszen megjelent már olyan mobil kommunikációs eszköz, amely

beépítetten tartalmazza az Internet elérésének lehetőségét, és nem nagyobb egy szemüvegtoknál. A

személyhívó-szolgáltatók is megoldották, hogy weboldalukról közvetlenül küldhessünk üzenetet

személyhívóra, szolgáltatását vegyük vagy készülékünkhöz E-mail fiókot igényelhessünk (ez

szolgáltatás csak egyirányú - csakúgy, mint maga a személyhívó).

ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS Az elektronikus levelezés a számítógépes hálózatok, az Internet által nyújtotta lehetőségek

között a legelterjedtebb. Előnye a fax-szal, illetve a hagyományos levélküldéssel szemben, hogy

olcsóbb és igen gyors, hiszen egy külföldi levél esetén is csak helyi telefon számlát kell fizetni,

illetve a levél elküldését követően a címzett azt akár azonnal el is olvashatja. Az, hogy ez mikor

történik meg, kizárólag azon múlik, hogy a címzett mikor nézi meg a postaládáját. Elektronikus

levelet azonban nem küldhetünk mindenkinek, csak annak, aki rendelkezik E-mail címmel és

velünk azonos, vagy összekapcsolt hálózaton van.

E-MAIL CÍMEK Mivel elektronikus levelezést különböző hálózattípusok esetén is használhatunk, az e-mail

címek is különfélék lehetnek. Legelterjedtebbek a helyi hálózatos és Internet címek.

E-mail címek a helyi hálózatokban

A helyi hálózatos levelezéskor nincs minden esetben szükség a cím szerkezetének pontos

ismeretére, hiszen a felhasználói listáról való kiválasztás levélíráskor sokkal egyszerűbb.

Internetes e-mail címek Az Interneten nincs lehetőség minden felhasználó listáról való kiválasztására, de egyéni listákat

készíthetünk néhány általunk kiválasztott ismerős adatainak rögzítésével. A helyi hálózatokban

használt címek az interneten a USER@SITE.ORGANISATION.COM -

Felhasználó@hely.vállalat.com formában épülnek fel, a COM helyett gyakran előfordul az

ORG, EDU, GOV, MIL, NET, attól függően, hogy vállalatról, oktatási intézményről, stb. van-e

szó.

Az Interneten a levelezés során a címzettek azonosítása többnyire a rövidített nevükkel és az

Internet szolgáltató azonosítójával vagy saját domain nevével történik, melyet egy @ jel választ

el. Pl. egy e-mail cím: BART@BBS.hu, de bárkinek lehet Név@szolgáltató.hu szerkezetű

Internet címe, ha előfizet valamelyik Internet szolgáltatónál. Amennyiben nem egy hálózatot is

üzemeltető cégnél van a cím gazdájának előfizetése, az Internet e-mail címek többnyire az

országnév rövidítésére végződnek, így például Magyarországon Hu-ra. Iskolánkban az e-mail

címek szerkezete: Felhasználó@toparti-szfvar.sulinet.hu

A címek felépítéséből adódóan több azonos cím definiálása nem lehetséges , így biztos, hogy egy

cím csak egy felhasználót azonosít. Egy felhasználónak azonban előfordulhat, hogy több e-mail

címe is van.

A l e v e l e z ő p r o g r a m o k h a s z n á l a t a Ha Office 97/2000/XP-t használunk, úgy a munkaállomásokon élhetünk a Microsoft Outlook

szolgáltatásaival is

Természetesen sok más levelező szoftver is létezik, hiszen az Internetes levelezéshez is szükség

van ilyen programokra, melyek többnyire részeik is az Internetes böngészőknek (pl Netscape).

55

T e l e p í t é s

Az Internetes levelezőprogramok telepítése többnyire magával a böngészőprogramoknak a

telepítésével együtt megtörténik. A postahivatali paramétereket itt a szolgáltató adja meg,

melyeket a levelezőprogramnak be kell állítani - Mail-server név, saját e-mail cím, stb.

Fontos, hogy a program csak úgy telepíthető sikeresen, ha létezik egy mindenki számára

elérhető ún. postahivatal. Ezt célszerű lehetőleg a szerveren létrehozni, vagy ha az nincs akkor

egy olyan gépen, ami mások számára a nap legnagyobb részében hozzáférhető.

A létrehozást követően fel kell venni a felhasználók listájába minden leendő felhasználót, hogy

ő a nevét a későbbi posta-telepítéskor kiválaszthassa. Ezt természetesen bármikor a

későbbiekben is megtehetjük, adminisztrálnunk kell a felhasználót. A felhasználónak

választania kell egy nevet és egy jelszót. Megfelelő postahivatal installálás esetén az egyéni

felhasználók a gépeiken a posta telepítésekor felhasználói nevüket listáról tudják kiválasztani. Új

felhasználó rendszerbe kapcsolásakor tehát nem elegendő a helyi gépen telepíteni a levelező

programot, hanem előbb a postahivatalt telepítő személynek a postai listát kiegészítenie a leendő

felhasználó adataival.

A LEVELEZŐPROGRAM HASZNÁLATA A program a saját gépünkön tárolt leveleket csoportosítja aszerint, hogy bejövő vagy elküldendő

levélről van-e szó. Ezentúl létezik még a törölt és az elküldött levelek archiválása is.

Mivel a levelek tárolása nem a saját gépünkön történik, természetesen a címzett megkapja a levelet

akkor is, ha ki van kapcsolva a gépe. A leveleket a postahivatali gép (pl. a szerver) „gyűjti", s a saját

gépünk a levelezőprogramban beállított időközönként megnézi az ott lévő postaládánkat.

Itnternetes levelezéskor a levél beérkezése illetve küldése nem automatikus. A postaláda tartalmának

frissítéséhez az Internet levelező programjának megfelelő gombjára kell kattintanunk, ekkor a gép a

szolgáltatónál lévő postaládánkból gépünkre olvassa leveinket, illetve elküldi a frissítés előtt

megírtakat.

Üzenetek csoportosítása

A levelezőprogramok az üzeneteket ún. iratgyűjtőkben (folder) csoportosítják aszerint, hogy beérkező,

küldendő, elküldött vagy törölt üzenetről van-e szó. A Folders listáról kiválaszthatjuk a kívánt

üzenetcsoportot. Természetesen a levelek át is helyezhetők egyik mappából a másikba.

Egyes levelezőprogramok lehetőséget biztosítanak a levelek rendezésére feladó, tárgy, dátum,

stb. szerint.

Üzenet fogadása

Futó program esetén új üzenet érkezésekor egy párbeszédablak, valamint az óra mellett egy kis levél

szimbólum jelenik meg, amivel a gép jelzi az új üzenet érkezését. Ha a párbeszédablakon az Üzenet

olvasása mellett döntünk, úgy automatikusan megjelennek az érkezett levél. A levelek természetesen

utólag is olvashatók.

Internetes levelezéskor a böngészőprogram Mail menü (vagy gomb) Read mail menüpontját kell

választanunk a levelezőprogram indításához. Ha meg akarjuk kapni új leveleinket, úgy frissíteni

kell postaládánk tartalmát a szolgáltatónál lévő postafiókunk tartalmával, melyhez a Send And

Receive vagy Letöltés feliratú gombon kell kattintanunk.

Beérkező levelek tárolása, törlése

A bejövő levelek mindaddig a listán maradnak, amíg azokat ki nem töröljük. Mivel a hosszú

lista zavaró, illetve eltereli a figyelmet az új levélről, célszerű a felesleges leveleket

kitörölnünk.

56

Új üzenet küldése

Levélíráshoz kattintsunk a New Message gombon, melynek hatására megjelenik az új üzenet

panelje. A fejléc kitöltése során a címzett megadása minden esetben kötelező - TO sor. Ez

történhet címjegyzékről, listáról való kiválasztással (címzett :: -b), vagy egy E-mail cím

begépelésével. A fejlécben megadhatunk további neveket is, akik másolatot kapnak a levélről

(Cc sor). A Tárgy (Subject sor) megadása szintén elhagyható, de illik közölni a címzettel, hogy

miről szól az üzenetünk.

Miután kitöltöttük a fejlécet, írhatjuk a levelet. Ez többnyire néhány sorban megírt szöveges

üzenet, de lehetőségünk van állományokat is csatolni a levélhez. Levél írásakor is használhatjuk

a Vágólapot: kész szövegrészeket illeszthetünk bele a levélbe.

Válaszadás bejövő üzenetre

Lehetőségünk van bejövő üzenetre válaszolni, ha a válasz gombra kattintunk. Ekkor megnyílik

egy új üzenet, ahol a fejléc már kitöltésre került, az eredeti üzenet címzettként való

feltüntetésével.

Üzenet továbbítása

Ha beérkezett egy üzenet és szeretnénk, ha más is megkapná, lehetőség van az üzenet

továbbítására is. Ekkor megnyitjuk a továbbítandó levelet és a fejlécében megadjuk az új

címzette(ke)t.

Fájlok küldése és fogadása elektronikus levelezéssel

Az elektronikus levelezés igen hasznos lehet olyan esetekben is, amikor különböző állományokat -

dokumentumokat, képeket, hangot, programot stb. szeretnénk továbbítani valakinek. Ilyen esetekben

fájlküldés esetén megírjuk a levelet, melyhez a gemkapcsot szimbolizáló gombbal csatoljuk a kívánt

fájlt. Természetesen egy levélhez több mellékletet (attachment) is csatolhatunk, de ilyen esetekben a

levél elküldésének ideje jelentősen megnövekedhet. Pontosan e miatt (illetve a fogadó fél letöltési

idejének csökkentése miatt) a mellékleteket előbb illik betömöríteni, s majd csak a tömörített fájlt

csatolni a levélhez.

Ha olyan levelet kapunk, amelyhez állomány is van csatolva, úgy azt a levelezőprogram már a

levéllistában is jelzi a levél előtt lévő gemkapocsjellel. (Ilyenkor persze a letöltési idő is hosszabb.) Ha

megnyitjuk a levelet, úgy elolvashatjuk a levél szövegét, megnyithatjuk a mellékletet.

Fontos, hogy az idegen helyről kapott, felesleges, vagy gyanús levélmellékleteket ne nyissuk meg,

mert veszélyes vírusokat tartalmazhatnak.

Üzenetbeállítások

Alapesetben nem szoktuk használni, de lehetőség van rá, hogy az üzenetet ellássuk különböző

beállításokkal. Meghatározhatjuk az priorítását (fontosságát), jellegét, a kézbesítés idejét, stb. E-mail-

ben is küldhetünk tértivevényes levelet, azaz kérhetünk visszaigazolást a levél címzetthez való megér-

kezéséről, illetve elolvasásáról.

57

A címtár használata

Levél írásakor, vagy továbbításakor a címtár használatával megkönnyítjük munkánkat, hiszen

nem kell az e-mail címeket megjegyezni, illetve egyenként begépelnünk. Ehhez olyan címtárral

kell rendelkeznünk, amely tartalmazza is az üzenetünk címzettjének adatait. A címtárat bővíteni

és karbantartani is szükséges.

A címtárban lehetőség van arra is, hogy a címekből csoportokat hozzunk létre, így a

címválasztáskor egyetlen kattintással több, egymással valamilyen kapcsolatban álló címet is

megadhatunk.

Levélformátumok

Az elektronikus levelek alapvetően szöveges üzenetek. Ahhoz azonban, hogy formázásokat is

elvégezhessünk a szöveggel vagy esetleg képet, objektumot illesszünk bele nem csatolással, úgy

a sima szöveges dokumentum nem megfelelő. E miatt a levelek többféle formátumúak lehetnek.

Amennyiben csak egyszerű szöveg formátumot használunk, úgy a fenti lehetőségek nem állnak

rendelkezésünkre. Amennyiben azonban a levélnek HTML formátumot választunk, úgy a szöveg

formázható, abba minden olyan objektum és kép elhelyezhető, ami egy weblapon is lehetséges.

Az ilyen levél azonban hosszabb, így az átküldési idő is több lehet.

Stílus, etikai szabályok, Netikett

Az E-mail egyéni műfaj. Stílusát tekintve az írott levél és a beszéd közt helyezkedik el. Sokan e

miatt a helyesírást sem tartják fontosnak. Általában rövid tömör üzeneteket tartalmaz. Néha

egyéni rövidítésekkel, jelrendszerekkel tarkítva.

Bár az Interneten elvileg mindent szabad - hiszen elvileg bármit feltehetünk a Web-re - mégis a

Web lapok szerkesztésében és az elektronikus levelezésben is megvannak azok az íratlan

szabályok, amelyek e virtuális együttélést elviselhetőbbé teszik. Ezt a netikett-nek nevezett

illemtani kódexet nem nehéz betartanunk, hiszen semmi másról nem szól, mint amit amúgy is

megkövetel az udvariasság. A Netikett az Interneten, a levelezési listán követendő szabályok

gyűjteménye. Részben etikai, részben technikai jellegű ajánlásokból áll és a hálózatot használók etiai

érzékén, önszabályozásán alapszik.

Nagyon fontos, hogy csak olyan anyagokat tegyünk közzé nyilvános levélben vagy Web lapon,

amellyel nem sértünk meg senkit vagy semmilyen csoportot sem. Ha levelezési listákra

válaszolunk, illik röviden visszaidézni, hogy mihez szólunk hozzá. Végeredményben bárkinek

írhatunk levelet, küldhetünk reklámot, ha nem feledkezünk meg a kellő tiszteletről.

aZ INTERNET CÍMZÉSI RENDSZERE; AZ INTERNETES BÖNGÉSZŐPROGRAMOK

A z i n t e r n e t s z e r v e r e k a z o n o s í t á s a

Az Internet sok szervert átfogó hálózat. A felhasználónak tudnia kell, melyiknek az adatai közt

kíván válogatni, melyikre küldi a levelét, a pontos címzés azonban elsősorban a felhasználó

dolga.

Az internetszerverek azonosítása a következő módon történik. Olyan módszert kellett kitalálni, hogy

a hálózat bármikor újabb hostokkal, szerverekkel bővülhessen. Ezeket a szervereket meg kell

valahogy jelölni, természetesen egyedi azonosítóval.

A számítógépek megjeölése az úgynevezett IP-cím segítségével történik, amely egy 4 számból álló

azonosító (pl.: 125.12.1.24).

Ezt nagyon nehéz lenne megjegyezni, így hát ezeket a számjegyfüzéreket szöveggel helyettesítjük,

amelyek neve Domain Name. Az átfordítást az erre a célra - alkalmazott szerver a Domain Name

Server (DNS) végzi.

58

A tartománynév előtt még el szokták helyezni a szerver nevét is, ez utal a szolgáltatás típusára.

Ezzel együtt áll össze a hely címe, más néven az URL (Uniform Resource Locator).

Az URL cím több dologra utal:

Egyrészt utal az Internet-hely típusára,

másrészt utal a tulajdonosára - általában a cég vagy egy termék, esetleg szolgáltatás nevére - és

a tulajdonos típusára.

Részletesebben:

Az URL első része a szolgáltatás típusára utal, így a WWW utal a World Wide Web

szolgáltatásra.

A második rész további két részből áll, hasonlóan a fájlok elnevezéséhez. Az első szöveges rész

egy választott név, amely utalhat a domain tulajdonosára, esetleg valamely termék nevére stb.

Például a www.euroweb.hu URL utal arra, hogy az EUROWEB szerveréről van szó. A pont

utáni hu utal a tartomány típusára, amelyik itt egyszerűen annyit jelent, hogy ez a szerver Ma-

gyarországon található.

Mint láttuk, ez az utolsó legföljebb 3 betűs azonosító utalhat a szerver elhelyezkedésére az

ország rövidítésével. Ha például végződése

uk, akkor az Egyesült Királyságban található; ha us, akkor az Amerikai Egyesült Államokban;

ha de, akkor Németországban; ha it, akkor Olaszországban található a szerver.

A 3 betűs azonosító utalhat a tartomány típusára is: ha eom, akkor kereskedelmi szervezetről;

edu, akkor oktatási intézményről; gov, akkor kormányhivatalról, A COM végződést a

kereskedelmi szervezetek használják; ha net a végződés, akkor hálózati szolgáltatóról beszélünk.

Néhány példa és cím: Ha azt látjuk, hogy www.hungary.net, akkor az Internet Hungary Kft.

Web oldaláról van szó. Ha ftp.hungary.net, akkor az Internet Hungary Kft. FTP szerveréről van

szó, ahonnan fájlokat lehet letölteni.

www.startlap.hu - linkgyűjtemény

www.freemail.hu - ingyenes levelezés

www.matav.hu - telefonos szolgáltató

www.yahoo.com - kereső

Sokszor előfordul, hogy subdomain nevet alkalmaznak. Találkozhatunk például a következő

internet-címmel: WWW.moha.szikszi.hu;

ennek az eleje utal a World Wide Web szolgáltatásra, a vége - szikszi.hu: Széchenyi István

Közgazdasági Szakközépiskola Magyarországon, a moha pedig egyik szervere ennek az

intézménynek.

Iskolánk címe: www.toparti-szfvar.sulinet.hu Jelentése:KIEGÉSZÍTÉS………………

A főlapról - melyet szokás honlapnak vagy homepage-nek is nevezni - indulva a

szokványos könyvtárszerkezetnek megfelelően további oldalak he lyezkedhetnek el. Ezeket /

jellel elválasztva azonosíthatjuk. Pl. www.om.hu/kozoktatas/erettsegi címen találjuk meg az

érettségi követelményeket. A lapok neve tetszőleges lehet, kiterjesztésük többnyire htm, vagy

html. Amennyiben nem adunk meg lap azonosítására szolgáló állománynevet, úgy az adott

helyen lévő index.html állomány kerül betöltésre.

Azt hogy nem helyi címet azonosítunk egyes programokban oly módon . =11 külön jelezni,

hogy a cím elé egy http:// azonosítást írunk.

A html nyelven leírt oldalak azonosító címei tehát úgy épülnek. fel, hogy többnyire egy www-

vel kezdődő regisztrált fantázianév, vagy egy servert azonosító megnevezés után a felsőszintű

tartományazonosító áll, majd azt követően esetleg alkönyvtár, vagy fájlazonosító következik.

A H T M L o l d a l a k , t a r t a l o m s z o l g á l t a t ó k é s s i t e - o k

59

Az Internet leggyakrabban használt szolgáltatása a WWW, azaz World Wide Web, amely

többnyire HTML nyelv segítségével íródott hypermédiás oldalakat tartalmaz. Ezen oldalak

tartalomszolgáltatók által üzemeltett szervereken, site-okon tárolódnak. Az oldalak

természetesen lehetnek igen egyszerűek is, de a legtöbb esetben látványos grafikákkal

animációkkal teli esztétikus oldalakkal találkozunk. Az Interneten levő hatalmas

információmennyiség tehát azon szervezeteknek köszönhető, akik ezt gazdasági szándékkal

vagy anélkül az információkat az Internetre helyezik. Az oldalak információértéke a rajtuk

elhelyezett tájékoztatásokból, reklámokból és egyéb adatokból fakad. Egyre elterjedtebb az

Interneten folyó kereskedelem (e-business), és a banki szolgáltatások Internetes elérhetősége is.

Emellett számos cég nyújt olyan szolgáltatást ügyfeleinek, amely használatával az Internetről

drivereket, szoftverfrissítéseket, a cég termékeihez kapcsolódó számítógépes anyagokat vagy

programokat tölthetünk le. Ha például driverprogram nélkül, használtan veszünk egy

számítástechnikai eszközt, vagy megjelenik egy új operációs rendszer verzió, az adott termék

gyártójának site-járól minden valószínűség szerint letölthetjúk a kívánt vezérlőprogramot.

Mindemellett jellemzőek a hírinformációk, televíziós és rádiócsatornák Internetes elérhetősége

is. Természetesen számos nonprofit szervezet, hivatal és oktatási intézmény is tart fenn

oldalakat, melyek szintén az intézmény iránt érdeklődők tájékoztatását célozza. Lényegében

bárki készíthet web lapot, melyen magát vagy cégét mutatja be, ezért - főként az ingyenes web

szolgáltatók alatt - nagy számban találunk magánszemélyek által fenntartott oldalt is, melyeknek

csupán az adott személyt, annak hobbyját vagy érdeklődési körével összefüggő területet mutatja

be.

A lapok nyelve a bármi lehet, a leggyakoribb az angol nyelvű oldal, de a magyarországi site-

okon többnyire magyar nyelvű oldalakat találunk. Mindemellett nagyszámú oldal esetén

választhatunk is a megjelenés lehetséges nyelvei között.

A z o l d a l a k e l é r é s e

Egy adott oldal elérése több módon is megvalósítható. Az egyik lehetőség, amikor az oldal

címét begépeljük a böngészőprogramba. Ilyen címekr-ő1 könnyen kaphatunk tájékoztatást,

hiszen rengeteg web címet hirdetnek televízióban, újságban és más sajtóorgánumban. A másik

módszer a tartalom szerinti keresés, a harmadik pedig a linkek – hivatkozások - alkalmazása.

L i n k e k A web címek begépelése nem valósítható meg mindig, hiszen sokszor nem tudjuk a kívánt oldal

címét. Bár a címek meghatározásához használhatunk keresőprogramokat, mégis sokszor

egyszerűbb az ún. linkek lehetőségeinek a kihasználása. Egy lapon ugyanis legtöbbször

hivatkozásokat is találunk más oldalakra, s ha ezen hivatkozáson kattintunk, máris egy másik

címre tértünk át, ahol ismét lehetnek hivatkozások. Az általunk szimpatikusnak ítélt címeket

felvehetjük kedvenceink listájára, így később könnyen elérhetjük őket.

Az hivatkozások - linkek többnyire elütnek az oldal többi részétől, hiszen aláhúzott szavakként

jelennek meg. Természesen hivatkozások indulhatnak képekről is.

A z I n t e r n e t e s b ö n g é s z ő p r o g r a m o k h a s z n á l a t a Az Internetezéshez szükség van egy Internetes böngészőprogramot. Erre a célra

legelterjedtebben az Internet Explorer-t vagy a Netscape Navigator-t használják. A program

indítása után a gép kapcsolatot teremt (pl. tárcsázással), így a megjelenő ablakba be kell gépelni

a felhasználónevet, majd a jelszót. Amennyiben a rendszer ezt elfogadja, úgy beléphetünk a

hálózatba. Sikeres bejelentkezés esetén megkapjuk a böngészőprogram normál ablakát, melyen

kis idő elteltével meg is jelenik a kezdőképként beállított web lap.

60

Általános szolgáltatások

- Az Internetes böngésző programok ablakainak felépítése nagymértékben hasonlít más

Windows-os alkalmazásokéhoz. A programok használata igen egyszerű: a cím felirat utáni

üres területre begépeljük az általunk választott internet hely azonosítóját.

- A kívánt lap megjelenésére sok esetben perceket is várni kell, a modem gyorsaságától; a lap

helyétől és tartalmától függően. A letöltés állapotáról az ablak alsó, sávjában kapunk

visszajelzést.

- A programok segítségével lapozgathatunk Vissza vagy Előre; A vissza funkció különösen

akkor hasznos, ha a linkekre rákattintva olyan oldalakra jutunk el, melyről vissza kívánunk

térni a korábban látogatott oldalra.

- A Leállítás gomb használata akkor javasolt, ha egy oldalt hosszú idő után sem tudunk

letölteni. A Frissítés gombon olyan esetekben célszerű, kattintani, ha az oldal nem tökéletesen

töltődött le gépünkre, vagy tudjuk, hogy az utolsó letöltése óta megváltozott.

- Keresést indítani a Keresés (Search) gomb megnyomásával is tudunk.

- Egyes programoknál lehetőség van betűméretet változtatni.

Segítségkérés

Ha a program valamely szolgáltatásával gondunk akadna, úgy használhatjuk a súgót.

Adatbevitel web lapokra

Egyes web lapoknál előfordul, hogy nekünk kell adatokat megadni. Gyakori feladat ez

kereséskor, regisztráláskor, valamilyen termék megrendelésekor, kérdőívek kitöltéseko r.

Induló oldal megadása

A programok induláskor nem üres képernyővel, hanem egy előre beál lított oldallal nyitnak.

Hogy melyik legyen ez az oldal, magunk is megváltoztathatjuk.

Kedvenc oldalak

A felhasználók többsége Internetezés során bizonyos lapokat szinte minden egyes

alkalommal meglátogat. Lehetőség van a gyakran használt oldalakat a Kedvencek közé felvenni.

Ekkor csak ki kell választani az oldalt, illetve a kapcsolódó lapot egy listából, a lapok címének

minden egyes alkalommal való begépelése ugyanis bonyolult volna. A ’Kedvenc’ oldalak

mappákba is csoportosíthatók.

Keresés oldalon belül

Amenyiben hosszabb oldalt töltöttünk le, lehetőségünk az oldalon belüli keresésre.

Oldalak tárolása A letöltött lapot háttértárolóra is menthetjül.

Mentés web lapról

Amennyiben a letöltött lapról egy képet vagy dokumentumot saját háttértárolónkra szeretnénk menteni, úgy a ’Kép mentése más néven’ vagy a ’Mentés másként’ menüpontot választjuk. Amennyiben kijelölünk a web lapon egy szövegrészt, az Vágólapra másolva beilleszthetjük egy Word dokumentumba.

61

Letöltések

Gyakori, hogy a web lapokon található hivatkozások, valamely letölthető állományra mutatnak. Ekkor

a gép felteszi a kérdést, hogy mit szeretnénk csinálni az állománnyal: ’Megnyitja a fájlt a jelenlegi

helyről’ vagy ’Lemezre menti?’ A letöltések nagy hátránya, hogy nagyobb méretű állományoknál a

kapcsolat esetleges megszakadása esetén a teljes letöltést újra kell kezdeni. Ezt megakadályozandó,

hogy létezik egy Getright nevű alkalmazás; amely képes attól a ponttól folytatni a letöltést, ahol az

félbeszakadt.

Nyomtatás Lehetőség van az adott lap nyomtatására is.

Korábban látogatott oldalak A böngészőprogramok a letöltött oldalakat egy ideig megőrzik, így ha a lapra később visszatérünk, nem kell minden esetben végig kivárni annak letöltését. Természetesen a programok többsége támogatja a korábban lehívott lapok utólagos - akár kapcsolat nélküli üzemmódban kezdeményezett - lehívását is. Ha azonban lecsökken a merevlemezünk szabad kapacítása, úgy ajánlott a cache – ’Ideiglenes Internet fájlok törlése gombbal’ törlése.

Levelezés Az Interneten levelezni elsősorban az e-mail szolgáltatás igénybevételével tudunk. A böngészőprogramok támogatják a levelezési funkciókat is. Az e-mail azonban csak akkor használható, ha regisztrált e-mail címünk van és a programot ezen paramétereknek megfelelően konfiguráltuk. A web felületű levelezési rendszerek segítségével bárki regisztrálhat magának ingyenesen freemail címet, és azt adott web címre ellátogatva használhatja is a böngészőprogramokon keresztül. A levelezési felület ez esetben egy weblap.

Beállítások Mint a programok többségét, az Internet böngészőket is lehetőség van testre szabni. Beállíthatjuk azt, hogy mely eszköztárak és gombok legyenek láthatóak. Az Internet böngésző további beállításaira az Eszközök menü Beállítások menüpontja szolgál. Meghatározhatjuk, hogy a különböző biztonsági szintű oldalak letöltésekor mely beépült komponensek letöltése és futtatása legyen engedélyezett. Beállíthatjuk a letölthető oldalak körét, a hitelesítéseket, illetve a beállíthatjuk jelszavakat. Meghatározhatjuk az Internethez való kapcsolódásunk módjait, illetve a különböző kapcsolatok tulajdonságait változtathatjuk meg. Meghatározhatjuk, hogy az egyes Internetes szolgáltatásokhoz a böngésző mely programot indítsa el (levelezés, stb.). Lehetőség van számos további letöltési futtatási és keresési paraméter meghatározására.

KERESÉS AZ INTERNETEN; FTP

K e r e s é s a z I n t e r n e t e n Az esetek többségében nem tudjuk fejből azoknak a lapoknak a címét, amelyen a minket érdeklő téma található. A kérdés többnyire nem is az, hogy egy adott téma az Interneten megvan-e, hanem az, hogy hol. Szükség van tehát arra, hogy megkeressük azon lapokat, amelyek tartalmazzák a minket érdeklő információt.

62

Az Interneten történő könnyebb tájékozódás érdekében létrehoztak olyan webhelyeket, amelyeknek fő feladataa weboldalak nyilvántartása és e nyilvántartás közzé tétele. Ezeket nevezzük kereső helyeknek. A keresés lehet téma szerinti és tartalom szerinti. Téma szerinti keresés: egy pontról kiindulva fokozatosan finomítjuk a keresendő információ tárgyát, témakörét. Tartalom szerinti keresés: azon lapokat kutatjuk fel, amelyek egy vagy több adott kulcsszót tartalmaznak.

Amennyiben kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy adott témát, szót, szócsoportot mely oldalak tartalmaznak, használhatjuk az Internetes keresőszervereket, melyek megadják a kívánt helyeket. Ilyen, gyakran használt kereső szerverek: Yahoo, az Altavizsla, stb.

T é m a s z e r i n t i k e r e s é s Téma szerinti kereséshez először fellépünk egy ismert kereső oldalára, majd rákattintunk a minket érdeklő kategóriára, vagy arra a régióra, ahol keresni szeretnénk. A megjelenő oldalakon tovább, majd még tovább finomíthatjuk a keresés témáját, míg végül megjelennek az adott témával foglalkozó oldalak hivatkozásai. A kiválasztott hivatkozásra kattintva eljutunk egy olyan oldalra, amely (elvileg) már a minket érdeklő témával foglalkozik.

T a r t a l o m s z e r i n t i k e r e s é s

Amennyiben konkrét elképzeléseink vannak a keresett témával kapcsolatban, úgy a legjobb

módszer, ha végiggondoljuk, hogy a keresendő oldal milyen szavakat tartalmazhat, és ezekre

keresünk rá oly módon, hogy egy ismert kereső oldalára megyünk, majd ott a megfelelő ablakba

begépeljük a keresett szavakat, kulcsszavakat, majd rákattintunk a keresés indítására szolgáló

(Keresés, Search, OK, stb.) gombra.

A keresendő szavakat azonban nem árt előre alaposan végiggondolni, hiszen ha csak egy

gyakran előforduló szót gépelünk be, az a meglepetés érhet minket, hogy az adott szó t több

százezer oldal is tartalmazza. Célszerű tehát a pontosabb definiálás, több szó megadása esetleg a

keresőoperátok használata. Mindez azért is indokolt, mert többnyire nem a keresett témával

foglalkozó honlapra találunk rá, hanem újságcikkekre, egyéb lapokra, amelyek a keresett témát

is említik.

A keresés hoszszabb időt is igénybe vehet, de sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a

gép megjeleníti, amely listáról kattintással választhatjuk ki a nekünk szimpaikus lapot. A keresés

eredményeként visszakapott oldalak sorrendjének nagy jelentősége van:

1. Elsőként a beadott szöveggel pontosan egyezőeket kapjuk (feltéve, hogy van olyan);

2. utána az adott szavakat tartalmazó lapok adatait mutatják meg;

3. majd azokat az oldalakat, amelyek a beadott szavak közül valamelyiket tartalmazzák. Ha így

sincs találat, akkor egyes esetekben a hasonló szavak keresése is megtörténik.

A különböző keresők használata során a keresés eredményében jelentős eltérések

mutatkozhatnak, azok eltérő lapokat hozhatnak ki, így a legcélszerűbb, ha a keresést több

keresővel is elvégeztetjük.

A keresés eredménye a legtöbb esetben egy hosszú lista, melyet többnyire tízesével tudunk

megtekinteni. Elsőször az első 10 jelenik meg, a további találatok megtekintéséhez az oldal alján

lévő számokra kell kattintani.

KERESÉSI OPERÁTOROK ÉS KULCSSZAVAK Ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk határozni a keresendő információt, értelműen meg kell adni a

keresendő karaktersorozatot. A keresendő szavak eltérő megadásával ugyanis más-más

eredményre juthatunk:

Ha például csak kisbetűvel gépelünk úgy a kereső nem figyeli a kis és nagybeűket, míg ha

nagybetűt is tartalmaz a keresett szöveg, úgy annak már jelentősége lesz.

63

Az idézőjelbe tett szövegek esetében csak a pontosan egyező szövegre keres, szavak külön-

különi vagy egyéni előfordulására nem.

A * karakterrel a szóban néhány karakter helyettesíthető.

Ha egy szó + jelet teszünk, úgy az adott szónak a keresett oldalon mindenképpen szerepelnie

kell. A szó elé tett - jel esetén a szó a dokumentumban nem szerepelhet.

A keresésben szereplő szavak közt logikai kapcsolatok is lehetnek:

AND (&) - és kapcsolat,

OR (|) - vagy kapcsolat,

NOT (!) - kizárás.

Használható még a NEAR (~), ami a keresésben a két szó közt maximum tíz szó távolságot

engedélyez.

Ezen kapcsolatokat be is gépelhwtjük, de használhatjuk rövidítésüket (&, |, !, ~) is. A kifejezések

lehetnek összetettek és használhatunk zárójelezést is.

A kapcsolatokon túl a keresésnél használhatunk különböző kulcsszavakat is. Ezek a

következők:

Anchor: szöveg hyperhivatkozásban szereplő szövegre való keresés

Applet: osztály adott típusú Java alkalmazásra való keresés

Domain: helynév adott tartományon (pl. com, gov vagy hu) belüli keresés

Host: név adott számítógépen lévő oldalakra való keresés

Image: név csak képekre való keresés

Link: cím adott címre való hivatkozást tartalmazó oldalakra való keesés

Text: szöveg a törzsszövegben (egyéb helyen nem) lévő szóra való keresés

Title: szöveg a címsorban lévő szóra való keresés

url: szöveg a webcímben (url-ben) lévő szóra való keresés

Oldalon belüli keresés

Amennyiben egy adott lapon belül szeretnénk rákeresni egy karaktersorozatra, úgy használjuk

a böngészőprogram Szerkesztés menü Keresés menüpontját.

Nevek keresése

Nevek keresésére használhatjuk a tartalom szerinti keresés módszereit, de vannak olyan oldalak

is (pl.: www.net.hu/kiki), melyek kifejezetten az Interneten elérhető személyek hivatkozásait

tartalmazzák.

Barangolás

Amennyiben nincs konkrét elképzelésünk arról, hogy mit is keresünk, csak úgy meg szeretnénk

nézni néhány érdekességet, úgy legjobb, ha elindulunk egy olyan oldalról, amely számos

hivatkozást tartalmaz (például a Startlap, a Magyar honlap, az Infoplaza, a Magyar Netlap, az

Origo, vagy egy szerverek listáit tartalmazó honlap) és innen a linkek segítségével további és

további oldalakra lépegetünk. Nagyon sok weblap gazdái a nyitó oldalon elhelyeznek egy kereső

beviteli mezőt, amely azon a webhelyen levő további oldalakon fog keresni.

64

Az FTP

Az FTP az Internet egyik igen fontos szolgáltatása. A „webes korszak" előtt az FTP sokkal

elterjedtebb volt az Interneten, mint manapság azt gondolnánk. Az állományok átvitelének

azonban ma is sokkal jobb módja az FTP, mint más fel- és letöltési lehetőségek.

Az FTP szervereket elérhetjük böngészőprogramunkból is (ezek címei általában nem www-vel,

hanem ftp-vel kezdődnek), de ekkor nem a szokásos hypermédiás felülettel találkozunk, hanem

egy könyvtárstruktúrába szervezett katalógust kapunk. Az állományokhoz és könyvtárakhoz való

hozzáférés azonban az esetek többségében felhasználófüggő, így egy könyvtárban többnyire

látszólag nem találunk semmit.

Az FTP szolgáltatás azonban nem csak az FTP szerverek böngészőből való elérését jelentik. Az

Interneten lévő adatok FTP-vel való elérésére több módszer is kínálkozik. Használhatjuk a DOS-

os felülethez hasonló FTP programot is, a használható parancsokról a help parancs begépelésével

kapunk tájékoztatást. Mivel azonban e parancsnyelvű felület használata igen körülményes,

célszerűbb egyéb Windows alatti ftp programok alkalmazása. Ha nincs ilyen programunk, úgy azt

számos internetes site-ról is le tudjuk tölteni. A keresőprogramok több 100 félét is felajánlanak. A programok használata során először csatlakozni kell a kell a kívánt helyhez. A csatlakozás

többnyire a listából kiválasztott host-hoz való kapcsolat létrehozásából áll, amit telefonos kapcsolat esetén értelemszerűen megelőz egy tárcsázási művelet. A host azonban csak akkor választható ki a listából, ha annak adatait előtte definiáltuk. A kapcsolat felépítéséhez ugyanis meg kell adni a címeket, a felhasználónevet, a jelszót, és a kapcsolat típusát.

Ha már definiáltuk a kapcsolatot, a későbbiekben azt egyszerűen kiválasztva felépíthetjük a kommunikációt. Ezt követően a program ablakaiban megjelenő helyi és távoli könyvtár tartalmait látva a Windows Intézőben megszokott módon, illetve a különböző menüpontok használatával elvégezhetjük az állományokkal a műveleteket.

A panel általában két ablakból áll, az egyikben a helyi, a másikban a távoli gépen lévő

állományokat és könyvtárakat látjuk. Lehetőség van a könyvtárváltásra, állomány másolására,

törlésére, átnevezésére, új könyvtár létrehozására.

A távoli elérés miatt a fájlműveletek sokkal lassabban hajtódnak végre, mint azt a helyi gépnél

megszoktuk. Egy-egy állomány másolása akár több percet is igénybe vehet. Az ftp programok kezelésüket tekintve jelentősen eltérhetnek egymástól.

A KÖNYVTÁR FOGALMA, TÍPUSAI

A k ö n y v t á r f o g a l m a Az információkat nem elég rögzíteni, de tárolni és hozzáférhetővé kell tenni. Ezt a célt szolgálják a

különböző „tárak”, információs központok. Közülük a legrégebbiek a könyvtárak. A könyvtár

lehetőséget biztosít a könyvek, dokumentumok összegyűjtésére, tárolására, rendszerezésére,

hozzáférésük és visszakeresésük biztosítására.

A k ö n y v t á r a k k i a l a k u l á s a , t ö r t é n e t e Már az ókori civilizációk is rendelkeztek hatalmas gyűjteményekkel:

ékírásos agyagtáblák hatalmas könyvtára Ninivében;

Az alexandriai könyvtárban papirusztekercsek őrizték az ókor tudományos ismereteit,

legfontosabb műveit;

II. Eumenész király könyvtára pergamenekre írt művekből állt;

Az ókori Rómában és Görögországban magán és nyilvános könyvtárak is működtek.

A középkorban az egyházi, egyetemi könyvtárak és a magángyűjtemények (uralkodói, főúri,

főpapi könyvtárak) gyűjtötték össze a kor ismereteit tartalmazó kódexeket. A könyvnyomtatás

elterjedésével fokozatosan nőtt a könyvtárak száma, egyre szélesebb körben váltak hozzáférhetővé az

addig csak kevesek számára elérhető információk.

Európában az első nyomtatott könyvet Johann Gutenberg készítette a 15. század közepén.

65

A legrégibb ismert magyar könyvjegyzék a Pannonhalmi Apátság könyvtáráról készült 1093-ban,

amely 80 kötetről és 250 műről ad számot.

A leghíresebb uralkodói könyvtárak közé tartozott Mátyás király könyvgyűjteménye, a

Bibliotheca Corviniana, amely csaknem 2000 kötetet tartalmazott.

Magyarországon a főurak közül nem egy azzal is szolgálta hazája és a haladás ügyét, hogy óriási

könyv- és kéziratgyűjteményét közcélokra ajánlotta fel. Önzetlen adományaik lettek a nagy

közgyűjtemények alapjai. Esterházy Károly gyűjteménye ma az egri főszékesegyház könyvtára,

eredeti formájában az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola épületében található. Teleki

József könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel, a Teleki Sámuel alapította

marosvásárhelyi Teleki Téka pedig ma is , Erdély legjelentősebb magyar könyvtára. Nemzeti

könyvtárunkat pedig Széchényi Ferenc (Széchenyi István édesapja) adománya alapozta meg.

A felvilágosodás és a reformkor idején jöttek létre az első szakkönyvtárak is. 1765-ben hozták

létre a Selmeci Bányászati Akadémia könyvtárát. Festetics György 1797-ben Keszthelyen alapította

meg Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgicont.

Vannak muzeális értékeket képviselő, fokozottan védett könyvtárak is. Ezek a gyűjtemények

múzeumként látogathatóak, anyaguk csak a kutatók, tudományos munkát végzők számára

hozzáférhetőek. Ilyen a zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár, a keszthelyi Helikon Könyvtár, a

marosvásárhelyi Teleki Téka.

A k ö n y v t á r a k t í p u s a i A könyvtárakat több szempontból csoportosítjuk.

A HASZNÁLÓK KÖRE ÉS A HOZZÁFÉRHETŐSÉG szempontjából:

Nyilvános könyvtár: Mindenki látogathatja, a gyűjtemények és a könyvtár

szolgáltatásai korlátlanul igénybe vehetőek.

Korlátozottan nyilvános könyvtár: Bizonyos feltételek mellett látogatható könyvtár.

Ilyen például az iskolai könyvtár, amelyet csak az iskola tanulói, tanárai, dolgozói

látogathatnak. Külön engedélyhez kötött a pl. muzeális értékeket képviselő könyvtárak, a

magángyűjtemények, az egyházi könyvtárak látogatása.

A GYŰJTŐKÖR szempontjából:

Általános gyűjtőkörű könyvtár: gyűjtőköre minden területre kiterjed. Fajtái:

Nemzeti könyvtár

Közművelődési könyvtár, azaz a lakóhely szerinti könyvtár

Iskolai könyvtár (általános- és középiskolai, kollégiumi könyvtár)

Tudományos és szakkönyvtár: egy-egy tudományterülettel kapcsolatos dokumentumok

gyűjtésére és rendszerezésére vállalkozik. Fajtái:

Akadémiai intézetek könyvtárai

Országos, területi szakkönyvtárak

Felsőoktatási könyvtárak: egyetemi, főiskola könyvtárak

A z i s k o l a i k ö n y v t á r a k Az iskolai könyvtárak legfontosabb feladata, hogy segítse az intézmények tanulóinak és dolgozóinak a

munkáját. Gyűjtőkörének legfontosabb területei:

Kötelező, házi olvasmányok, verses kötetek

A tananyaghoz kapcsolódó szépirodalmi és ismeretterjesztő művek

A neveléstudomány, pedagógia, pszichológia szakirodalma

A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok általános és összefoglaló művei

Lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek

Az iskola történetéhez, hagyományaihoz kapcsolódó dokumentumok

Szótárak, feladatgyűjtemények, tankönyvek, munkafüzetek, térképek

A szemléltetéshez szükséges kép- és hanganyagok; kazetták, CD-k, videofilmek –

tanárok számára

Pedagógiai folyóiratok, szaklapok.

66

A könyvek helyben olvashatóak, kölcsönözhetőek. A kölcsönzés módját (beiratkozás, könyv

visszahozásának a határideje) az iskola határozza meg. Az iskolai könyvtár használata ingyenes.

A k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k A közművelődési könyvtárak hálózatszerűen működnek, a községi, valamint a városi

fiókkönyvtárakat nagyságrendben a városi, majd a megyei gyűjtemények követik. Ez utóbbiak

látják el a hálózati könyvtári funkciókat, szervezik és összehangolják a tagkönyvtárak működését.

Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fogja össze a kerületi fiókkönyvtárak munkáját.

A közművelődési könyvtárak gyűjtőköre általános, a könyvek és folyóiratok mellett a

legtöbben megtalálhatók a nem nyomtatott információhordozók is.

A megyei könyvtárak közül nem egy a közművelődési funkciók mellett kielégíti a térség

szakkönyvtári, tudományos könyvtári igényeit is. A megyei és a városi könyvtárakban

helyismereti, helytörténeti gyűjtemény, a nemzetiségek lakta vidékeken nemzetiségi gyűjtemény

is található.

Mindegyik intézmény alapszolgáltatásai közé tartozik a helyben olvasás, a kölcsönzés és a

tájékoztatás. A nagyobb gyűjtemények könyvtárközi kölcsönzéssel, másolatkészítéssel, téma - és

irodalomfigyeléssel, adatszolgáltatással állnak olvasóik rendelkezésére. Speciális szolgáltatásaik

közé tartozhat a könyvek házhoz szállítása, könyvkötés és nyomdai szolgáltatások, a közhasznú

információs szolgálat, kiállítások, irodalmi rendezvények szervezése, olvasótáborok, könyvtári

foglalkozások, versenyek rendezése, kiadványszerkesztés és -kiadás, illetve a térség helyi

sajátosságaiból fakadó feladatok megszervezése és ellátása.

A legnagyobb közművelődési könyvtárak: a megyei könyvtárak a megyeszékhelyeken,

Budapesten a Szabó Ervin Könyvtár.

A Fejér Megyei Könyvtár neve: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (Bartók Béla tér), amely

nemzetiségi könyvtár is.

Budapest legnagyobb közművelődési könyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Szabó Ervin

tér). Ez az intézmény társadalomtudományi szakkönyvtár is, hatalmas Budapest gyűjteménye pedig a

főváros történetébe nyújt betekintést.

T u d o m á n y o s é s s z a k k ö n y v t á r a , f e l s ő o k t a t á s i k ö n y v t á r a k Vannak olyan kérdések, amelyekre nem kaphatunk választ az iskolai vagy a közművelődési

könyvtárban. Ilyenkor van szükség az egy vagy néhány tudományterület irodalmát gyűjtő

szakkönyvtárakra. Ilyenek az egyetemi és a főiskolai könyvtárak, amelyek elsősorban a hallgatók és

az oktatók munkáját segítik, de bizonyos állományok mások számára is hozzáférhető. Nagy múltú

könyvtár a debreceni és a budapesti egyetemi könyvtár.

A tudományos gyűjtemények egy-egy szakterületre korlátozódnak, s ennek anyagának gyűjtésekor

a teljesség igényére figyelnek, törekednek. Tudományos információkat is adnak ezekben a

könyvtárakban. Ilyenek a kutatóintézetekben működő könyvtárak, vagy a munkahelyi könyvtárak.

Ezeket csak az intézmény dolgozói látogathatják.

Néhány országos jelentőségű, nyilvános szakkönyvtár:

Az Országos Műszaki lnformációs Központ és Könyvtár, amely a természettudományok és

az alkalmazott tudományok egyik leggazdagabb gyűjteménye.

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ.

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

Az országos jelentőségű könyvtárak egyben szakkönyvtárak is. Állományukat és szolgáltatásaikat

az interneten is megtalálhatjuk. Ezek a könyvtárak állományuknak csak egy részét tartják szabad

polcon, a dokumentumok nagy része raktárakban van, külön kell kérni, ha olvasni akarjuk őket.

A szakkönyvtárak sokszor egyben információs központok is, tehát az információgyűjtés és

szolgáltatás sokféle lehetőségét kínálják a felhasználók számára. Információs kiadványokat

67

készítenek, referáló lapokat, bibliográfiákat jelentetnek meg, sajtó- és témafigyelő szolgálatuk

van. A szakirodalmi tájékoztatást adatbázisok szerkesztésével is segítik.

F e l s ő o k t a t á s i k ö n y v t á r a k : A felsőoktatási intézmények központi könyvtárai nyilvános szakkönyvtárak is, a dokumentumok

kölcsönözhetők és a különböző olvasótermekben helyben is tanulmányozhatók.

A kézi- és segédkönyvtárban olyan művek találhatók, amelyek kapcsolódnak az intézmény

profiljához, tehát az adott tudomány legfontosabb monográfiái, összefoglaló és tájékoztató

dokumentumai találhatók meg a polcokon.

A központi egyetemi könyvtárak mellett működnek a kari könyvtárak, ahol az oktatott

tudományok információinak gyűjtése folyik, az intézeti, tanszéki gyűjtemények pedig egy-egy

szűkebb részterület anyagát bocsátják az olvasók rendelkezésére. A kari, intézeti és tanszéki

gyűjtemények zárt könyvtárak, csak az intézmény oktatói és hallgatói látogathatják.

A legnagyobb múltú egyetemi könyvtár az országban az Eötvös Loránd Tudományegyetem

Könyvtára, amelynek jogelődjét az 1560-as években alapították. A debreceni egyetemi könyvtár

egyben nemzeti könyvtári feladatokat is ellát, az ország keleti részének legjelentősebb

könyvgyűjteménye.

N e m z e t i k ö n y v t á r A 19. századtól felmerült az az igény, hogy az adott országhoz, nyelvhez, kultúrához kapcsolódó

irodalmat egy könyvtárban, a nemzeti könyvtárban gyűjtsék össze.

A londoni nemzeti könyvtárat (British Library) 1753-ban alapították, 18 milliós állománnyal

rendelkezik. A francia nemzeti könyvtár (a Bibliotheque Natiolnale) Párizsban található, alapja IX.

Lajos könyvgyűjteménye volt. A washingtoni kongresszusi könyvtár (Library of Congress) 28 milliós

gyűjteménye talán a legnagyobb a világon.

A magyar nemzeti könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) a Budavári Palotában

található. 1802-ben Széchenyi Ferenc ajánlotta fel a mintegy 15 ezer kötetből és ezer kéziratból álló

gyűjteményét. Ez képezi a könyvtár gyűjteményének alapját, amely folyamatosan gyarapszik. A

nemzet könyvtára 1808-tól a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáraként működött, csak 1949-ben lett

önálló intézmény. Székhelye is a múzeum épületében volt, új, külön épülete a Budavári Palotában

1985-re készült el.

A nemzeti könyvtár feladata, hogy gyűjtse a magyar vonatkozású irodalmat, a finnugor és

szomszédos népek kultúrájával, illetve a könyv- és könyvtártudománnyal foglalkozó

dokumentumokat. Magyar vonatkozású irodalmon értünk minden olyan kiadványt, amely

Magyarországon jelent meg, vagy magyar nyelvű, vagy a szerzője magyar, vagy a tartalma magyar

vonatkozású.

Az Országos Széchenyi Könyvtár sok más feladatot is ellát:

Itt található az ország legnagyobb régi magyar könyvgyűjteménye.

A magyar kultúra legbecsesebb értékei közé tartoznak a Kézirattár dokumentumai

A magyar írók műveinek legteljesebb gyűjteményét is ez a könyvtár őrzi.

Különleges figyelmet érdemel a Történeti Interjúk Videotára, amely a 20. század nagy

alakjaival készült interjúk hanganyagát gyűjti.

Az OSZK gyűjteményei között találjuk még a plakát- és aprónyomtatványtárat, a

zeneműtárat, a térképtárat, a színháztörténeti tárat és a könyvtártudományi szakkönyvtárat

is.

A Széchényi Könyvtár évente elkészíti és közreadja a könyvek, hanglemezek, zeneművek,

térképek és az időszaki kiadványok bibliográfiáját.

Az épület folyosói gyakran adnak helyet színvonalas és értékes kiállításoknak.

M é d i a t á r a k

68

A megváltozott olvasói igények, a dokumentumok anyagának változásai következtében

ezek a gyűjtemények a szó eredeti értelmében már nem is csupán könyvtárak , hanem

médiatárak, tehát a legkülönfélébb adathordozókon lévő dokumentumok gyűjtésére

vállalkoznak.

A k u l t u r á l i s i n t é z m é n y e k s z e r e p e a z i n f o r m á c i ó s z e r z é s b e n A könyvtárak és információs központok mellett még számtalan olyan intézmény van, amelyek

az információszerzésben fontos szerepet töltenek be.

A LEVÉLTÁRAK olyan oklevelek, jogszabályok, hivatalos iratok, kéziratok gyűjteményei,

amelyek történeti, gazdasági, tudományos információkat tartalmaznak, ezek a kutatóknak

forrásértékűek. Az Országos Levéltár Budapesten található, de minden megyében és a nagyobb

településeken is vannak levéltárak.

Információkat MÚZEUMLÁTOGATÁSKOR is szerzünk. A múzeumokat és a kiállítótermeket a

gyűjtött anyagnak megfelelően lehet osztályozni.

• A történeti múzeumok a történelmi eseményekhez, egy nemzet, nép vagy népcsoport

történetéhez kapcsolódó tárgyakat gyűjtik, rendszerezik és állítják ki.

• A néprajzi múzeumok, skanzenek a népélet jellegzetességeire hívják fel figyelmünket.

• Az irodalmi múzeumok jelentős művészek, művészeti csoportok emléktárgyait, hagyatékát

mutatják be a nagyközönségnek.

• A képtárak, galériák a képzőművészeti alkotások kiállítóhelyei.

Sok egyéb különleges gyűjteménnyel találkozhatunk még, amelyek szintén érdekes és értékes

információkat nyújtanak. Magyarországon van bélyegmúzeum, telefonmúzeum, láthatunk

óriásplakát- és makettbemutatót, ellátogathatunk kocsimúzeumba és technikatörténeti kiállításra.

A DOKUMENTUMOK TÍPUSAI

A dokumentumokat sokféleképpen szokás csoportosítani. Most a sokszorosítás módja

szerinti csoportosítást választottuk.

N y o mt a t o t t d ok u me n t u mok

K i a d v á n y t í p u s o k A könyvtárakban - különösen a szabadpolcos elrendezés esetében - szükség van a könyvek tartalom

szerinti csoportosítására. A legalapvetőbb rendszerezés a szépirodalom és az ismeretközlő irodalom

különválasztását jelenti.

Az ismeretközlő művek esetében a gyűjtemények különválasztják az elsődleges, illetve a

másodlagos információkat tartalmazó műveket.

A monográfiák és a tanulmánykötetek új ismereteket közölnek, önálló gondolatoka t

tartalmaznak. A monográfia tudományos igénnyel készült, egyetlen téma részletes

feldolgozását tűzi ki céljául.

A tanulmánykötet több kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz, amelyek lehetnek egy

vagy több szerző munkái is.

A másik csoport, az összefoglaló jellegű könyvek, amelyek nem új kutatási

eredményeket közölnek, hanem ezeknek a megértését, felhasználását segítik. Ilyenek a

kézikönyvek, amelyek egy-egy tudományág, szakterület összefoglaló, rendszerező forrását

jelentik.

A s e g é d k ö n y v e k f a j t á i Lexikonok, enciklopédiák, szótárak, közhasznú ismeretek tára.

A segédkönyvek a mindennapi tájékozódás és a közvetlen ismeretszerzés legfontosabb eszközei.

69

A segédkönyveket kézikönyvtárban helyezik el. A kézikönyvtár a könyvtárban egy elkülönített

rész. Az itt található művek, dokumentumok nem a folyamatos olvasást szolgálják, hanem a direkt –

közvetlen tájékoztatás eszközei. Pontos kérdéseinkre azonnal pontos választ kaphatunk segítségükkel.

A tudományok legújabb eredményei csak a legfrissebb kézikönyvekben jelennek meg. A kézikönyvek

nem kölcsönözhetőek, ezek ismeretközlő művek.

L e x i k o n o k , e n c i k l o p é d i á k A leggyakrabban használt segédkönyv a lexikon és az enciklopédia.

Enciklopédia: az ismereteket egymással összefüggésben dolgozza fel, segítségével elénk tárul az

adott tudományterület rendszere, ismeretanyaga is. Az enciklopédia fejezetekre, alfejezetekre, majd

címekre bomlik. Tartalomjegyzék segít a szükséges információk gyorsabb keresésében.

Lexikon: betűrendes ismerettár, ahol a címszavak betűrendben, tartalomtól függetlenül követik

egymást.

Néhány lexikon, enciklopédia:

Új magyar lexikon, Révai nagy lexikona, Magyar Nagylexikon: Általános lexikonok;

Néprajzi Lexikon, Világirodalmi Lexikon; Természettudományos Lexikon: szaklexikonok

Kislexikon, kisenciklopédia: rövidebb, kevesebb magyarázatokat tartalmaz

Nagy Francia Enciklopédia: a világ leghíresebb enciklopédiája, a 18. században készült.

S z ó t á r a k A köznyelv a szótárakon a nyelvtanuláshoz használt szótárat érti.

A szótárak egy vagy több nyelv szókincsének vagy a szókincs egy részének betűrendes feldolgozásai.

EGYNYELVŰ SZÓTÁRAK: Bizonyos szempont szerint dolgozzák fel az adott nyelv szókincsét. Legfontosabb típusai:

Értelmező Megadja a szó összes jelentését, használati szabályait, szófaját.

Helyesírási Az érvényben levő szabályok alapján a szó helyes írását rögzíti.

Etimológiai A szó eredetét vizsgálja, megadja a szó első írásos előfordulását.

Szinonima A rokon értelmű szavak, szókapcsolatok gyűjteménye.

Nyelvtörténeti A szavak történetével, a nyelvtörténeti korszakok szókincsével foglalkozik.

Tájszótár Nyelvjárások, tájegységek szókincsét dolgozza fel.

Írói - alkotói Egy-egy művész szókincsét mutatja be.

KÉT- VAGY TÖBBNYELVŰ SZÓTÁRAK: Nyelvtanuláshoz, fordításhoz használjuk. A keresett szó jelentésén túl utalnak a legfontosabb

nyelvtani, használati szabályokra, megadják a szó helyes kiejtését.

Példák többnyelvű szótárakra: Angol - Magyar; Magyar - Angol szótárak; Idegen szavak szótára;

Idegen nevek kiejtési szótára.

K ö z h a s z n ú i s m e r e t e k t á r a A kézikönyvtárban találhatóak meg azok a dokumentumok, amelyek közhasznú ismereteket

tartalmaznak, mindennapi életünkben nélkülözhetetlenek, segítenek a tájékozódásban. Ilyenek a

menetrendek, telefonkönyvek, térkép, pályaválasztási tanácsadó, a városokban megjelenő ’Kisokos’.

Közhasznú ismerettárak:

Menetrend: egy évre szól; van téli és nyári menetrend. Közli a jegyek típusait, a kedvezményes

lehetőségeket. Saját jelrendszere van: pl. mindennap vagy csak munkanapon, vagy hétvégén

közlekedik a járat; gyorsjárat-e…

Várostérkép: Közlik a tömegközlekedési eszközök útvonalait, megjelölik az idegenforgalmi

nevezetességeket, a szálláshelyeket, a vendéglátó helyeket, felsorolják az utcaneveket.

70

Telefonkönyv: Betűrendben közli az előfizetők névsorát, akár egyéni előfizetőről, akár intézményről

van szó. A legfontosabb közérdekű telefonszámokat (mentők, rendőrség, tűzoltók, orvosi ügyelet,

tudakozó) a telefonkönyv elején közlik.

Szaknévsor: Cégek, szervezetek, intézmények, szolgáltatások felsorolása. Célja a cég reklámozása.

Gyakran szorul frissítésre.

Városi ’Kisokos’: Az adott területről szóló legfontosabb közhasznú információkat gyűjti össze.

Orvosi rendelők, orvosok, kórházak, iskolák, a Polgármesteri Hivatal címét, adatait tartalmazzák;

menetrendeket találhatunk bennük.

Pályaválasztási tanácsadók: évente jelennek meg, a középiskolába, felsőoktatási intézményekbe

jelentkezők számára. Tartalmazza a továbbtanulás általános feltételeit, majd intézményenként közli

a sajátosságokat, a felvételi követelményeket, a jelentkezéshez szükséges tennivalókat.

E g y é b n y o m t a t o t t k i a d v á n y o k Az adattárak (például a statisztikai zsebkönyvek), fogalomtárak (például az egyes

tudományágak szakkifejezéseinek szótárai) egy bizonyos szakterülethez kapcsolódnak, de amíg az

adattár magyarázat nélkül, csupán a tényanyagra szorítkozik, addig a fogalomtár a

tudományterület fogalmainak pontos értelmezésére szolgál. Mindkét segédkönyv többnyire

betűrendes felépítésű.

A kronológiák szigorú időrendben sorolják fel egy adott korszak (esetleg az egyetemes

emberi kultúra történetének) eseményeit. Elsősorban a történettudomány, a

művelődéstörténet és a tudománytörténet segédkönyvei.

Az eseménytár egy korszak politikai, gazdasági, kulturális eseményeit mutatja be. A

tematikus csoportosításon belül időrendbe szedi az adatokat. Ilyen például a Tények Könyve

vagy A magyar irodalom évkönyve.

A névtár egy-egy szempont szerint összegyűjtött személyek adatainak felsorolása. Ide

tartoznak a telefonkönyvek, szaknévsorok, az iskolai évkönyvek névjegyzékei.

Atlaszok: a világatlaszok, a csillagászati atlaszok a térképanyag mellett közlik a Föld és a

világegyetem legfontosabb adatait, számba veszik bolygónk geológiai, politikai jellegzetességeit. Az

anatómiai atlasz a biológia és orvostudomány, a nyelvjárási atlasz a nyelvészet fontos kézikönyve. Az

atlaszok igen részletes, többszempontú mutatórendszerrel segítik az olvasó tájékozódását.

I d ő s z a k i k i a d v á n y o k – A f o l y ó i r a t A rendszeres időközönként, azonos címmel megjelenő dokumentumokat nevezzük időszakos

kiadványoknak. Ilyenek a napilapok, hetilapok, a havonta megjelenő folyóiratok, évkönyvek.

Az időszaki kiadványok tartalmáról, a megjelenés időpontjáról és gyakoriságáról a fejléc, a

szerkesztés és a nyomtatás adatairól az úgynevezett kolofon tudósít.

Az időszakos kiadványokat a könyvtár a gyűjtőkör és az olvasók igényeinek megfelelően rendeli meg.

Legtöbbször csak helyben olvashatóak. A folyóiratokat is katalogizálják.

A folyóiratokat a megjelenés gyakorisága mellett másféleképpen is csoportosíthatjuk:

Értékrend szerint: képviselhetnek művészi irányzatot, világnézetet…

Tartalom szerint: politikai, szakmai, szórakoztató lapok.

A folyóirat nagy előnye a könyvekkel szemben, hogy gyorsabban reagál a változásokra,

hamarabb tudósít a tudomány újabb eredményeiről, de éppen ezért a közölt információk avulása is

gyorsabb.

Az első rendszeresen megjelenő magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó 1780-ban Pozsonyban

jelent meg, szerkesztőjét Rát Mátyásnak hívták. Az első magyar nyelvű folyóiratot, a Magyar

Múzeumot pedig Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid adta ki Kassán, 1788-

ban.

Európa talán leghíresebb napilapja, a londoni The Times 1785 óta jelenik meg folyamatosan.

A sajtóvilág legnagyobb elismerése a Pulitzer-díj, amelyet a magyar származású újságíró és

lapkiadó, George Pulitzer emlékére alapítottak.

71

E g y é b n y o m t a t v á n y o k A nyomtatott dokumentumok sorába tartoznak még a könyveken és periodikumokon kívül a

brosúrák, amelyek legfeljebb 48 oldal terjedelmű kiadványok, illetve az egyéb aprónyomtatványok,

a néhány oldalnyi vagy akár csak egy lapos kiadványok (például a meghívók, a lakosságot tájékoztató

vagy reklámcélokat szolgáló szórólapok), amelyeket csak a gyűjtőkörnek vagy a helyi

sajátosságoknak megfelelően őriznek az egyes könyvtárak.

N e m n y o mt a t o t t dok u me n t umo k

A 19-20. század új korszakot jelent a dokumentumok történetében. Újabb és újabb találmányok

segítik az információ tárolását és megőrzését. Sok esetben azonban az így tárolt információkhoz

már csak technikai eszközök segítségével juthatunk hozzá.

ADATHORDOZÓ MEGJELENÍTŐ ESZKÖZ

hanganyagot rögzít

(auditív

dokumentum)

hanglemez lemezjátszó

hangszalag magnetofon

CD (zenei) CD-lejátszó

képi anyagot rögzít

(vizuális

dokumentum)

fénykép -

Hologram, mikrofilm vetítő berendezések

Diafilm; némafilm

képet és hangot is

rögzít

(audiovizuális

dokumentum)

hangosfilm filmvetítő

videofilm televízió, videolejátszó,

DVD DVD-lejátszó

multimédia mágneslemez, CD, DVD számítógép

Az audiovizuális dokumentumok közül a játékfilm a szépirodalom megfelelője, de a filmek

az ismeretterjesztésnek is fontos eszközei. A rádiók és televíziók műsorszolgáltatását

elektronikus sajtónak nevezik, mert szerepük hasonló az újságokéhoz és folyóiratokéhoz.

Az elektronikus adathordozók jelentik a fejlődés újabb állomását. A hajlékony és a

merevlemez, a CD-ROM és a DVD-ROM számítógépes hozzáférést igényel, de alkalmazásuk a

gyors és hatékony információkeresést tesz lehetővé.

CD-n már találkozhatunk teljes művek szövegével; lexikonok, enciklopédiák, irodalmi

művek is megjelentek ebben a formátumban, sőt a tanulást segítő, az egyes tantárgyakhoz

kapcsolódó, érettségire - felvételire felkészítő segédanyagok is egyre nagyobb számban látnak

napvilágot. Ma már egyre több kézikönyv olvasható ilyen formában. Előnye a könyvalakkal

szemben az, hogy a keresést a beírt címszó alapján a gép végzi, s szinte pillanatok alatt

minden olyan szócikket előkeres, amelyben a keresett kifejezés előfordul.

A média a latin eredetű médium szó többes száma. A médium szó az információ közvetítőjét

jelenti.

Az olyan lemezeket, amelyekre írott szöveget, álló- vagy mozgóképet és hangot is rögzítettek,

multimédiának nevezik. Találhatunk a könyvtárban olyan CD-t, amelyen elolvasható egy

szépirodalmi mű, meg lehet hallgatni azt színművészek tolmácsolásában, láthatóak fénykép- és

filmfelvételek az alkotóról, s esetleg még a mű megzenésített változatával is megismerkedhetünk. A

multimédiát kezelő program lehetővé teszi, hogy az egyes adatok közötti keresés, továbblépés

menetét maga a felhasználó határozza meg, természetesen a program kidolgozói által előre kiépített

kapcsolatok alapján.

Az internet a számítógépek összekapcsolása révén keletkezett, és alkalmas arra, hogy a saját

információink egy részét megoszthassuk másokkal. Ennek következtében létrejött egy nagy

72

információs bázis, ami akár egy világméretű elektronikus könyvtárnak is felfogható, az egyes

weblapok pedig az egyes könyvtári fiókok megfelelői.

A segédkönyvek, a közhasznú ismerettárak elektronikus változatai mellett egyre több sajtótermék

weblapjával is találkozhatunk. A napilapok, folyóiratok, a televíziós és rádióadások egy része a

világhálón is hozzáférhető élőben, így kívánják biztosítani a nézők gyors és folyamatos

tájékoztatását. Ugyanígy megismerhetjük az intézmények szolgáltatásait, és a használatuk módját is.

Képet hamarább tudott rögzíteni a tudomány, mint hangot: 1837-ben a francia Daguerre

találmánya, a dagerrotípia a fénykép őse volt.

A hangrögzítés Thomas Alva Edison nevéhez fűződik, aki 1877-ben megépítette az első

fonográfot, viasztekercsre rögzítette a hangot. Ezt továbbfejlesztve született meg a lemezjátszó és

a magnetofon, majd a CD lejátszó, amely a bakelitlemezen, a hangszalagon és a CD -n tárolt

hangzóanyagot tudja visszaadni.

Ugyancsak az amerikai Edison találmánya volt 1891-ben a kinetoszkóp, a mozgókép. Azóta a film

hosszú utat járt be, a némafilmek korát felváltotta a hangosfilm, majd megszületett a színesfilm is.

A film hódító útja a mai napig tart: a legkorszerűbb videotechnikák és trükkök számtalan

megoldást kínálnak a filmrendezők és látványtervezők számára.