az iskola jogi stÁtuszahalimbasuli.eoldal.hu/file/5/pedagogiai-program.doc · web viewosztályok...

A D R . S Z A L A I M I K L Ó S

Á L T A L Á N O S I S K O L A

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

É R V É N Y E S A 2 0 1 1 - 2 0 1 2 - E S T A N É V T Ő L

H A L I M B A

2 0 1 1

Tartalomjegyzék1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA.....................................................................................................61.1. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA...............................................................................................61.2. HELYZETELEMZÉS...............................................................................................................6

1.2.1. Az iskola helye és helyzete a szűkebb és tágabb környezetben.............................................61.2.2. Iskolánk rövid története..........................................................................................................71.2.3. Az iskola aktuális állapota......................................................................................................71.2.4. Az iskola szervezeti és működési jellemzői...........................................................................91.2.5. Az iskola kapcsolatai............................................................................................................101.2.6. Az iskola hagyományrendszere............................................................................................12

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA..................................................................................142.1. ALAPELVEK.............................................................................................................................142.2. CÉLOK........................................................................................................................................162.3. A KÖZVETÍTENI KÍVÁNT ÉRTÉKEK...................................................................................18

2.3.1. Munkafegyelem, tanulási fegyelem.....................................................................................182.3.2. Műveltségre, informáltságra törekvés..................................................................................182.3.3. Udvarias, illemtudó viselkedés.............................................................................................192.3.4. Rend, tisztaság, esztétikum..................................................................................................192.3.5. Demokratizmus, beavatottság..............................................................................................202.3.6. A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás..........................................................202.3.7. A magyarság mint nemzeti örökség.....................................................................................212.3.8. A teljesítmény és az emberi nagyság tisztelete....................................................................212.3.9. Derű, vidámság, egészség....................................................................................................222.3.10. Viselkedéskultúra...............................................................................................................22

2.4. AZ ISKOLA KIEMELT FELADATAI ÉS A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE.....................................................................................................................................27

2.4.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.............................................272.4.2. A nevelő-oktató munka részterületein érvényesülő feladatok.............................................292.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................................292.4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység................................................312.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...........................................................322.4.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.............332.4.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...................................342.4.8. BTMN és SNI-s tanulókat segítő program...........................................................................352.4.9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek.............................................382.4.10. A szabadidő irányításának tevékenységei..........................................................................39

2.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.......................................................................................................412.6. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI..............................................................................413. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA..............................................................423.1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK....................................................................................................433.2. CÉLKITŰZÉSEK.......................................................................................................................433.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FŐ TERÜLETEI............................................................................44

3.3.1. Testi nevelés.........................................................................................................................443.3.2. Lelki egészség......................................................................................................................453.3.3. Szociális kapcsolatok kialakítása.........................................................................................453.3.4. Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.................................................................45

3.4. FELADATOK.............................................................................................................................45

2

3.5. ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT.........................................463.6. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ISKOLÁNKBAN..............................................................474. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA.........................................................494.1.A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA.................................................................................494.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI.......................................................................................49

4.2.1. Általános, hosszú távú célok................................................................................................494.2.2. Rövid távú célok, feladatok..................................................................................................50

4.3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI................................................................................514.3.1. Tanítási órákon.....................................................................................................................514.3.2. Tanórán kívüli keretek..........................................................................................................53

5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.............................................................................................565.1.ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ (RÉSZ)...........................................................................................565.2. NEVELÉSI TERÜLETEK..........................................................................................................56

5.2.1. Információs és kommunikációs kultúrára nevelés...............................................................565.2.2 Matematikai nevelés..............................................................................................................575.2.3. A természettudományos és környezeti nevelés....................................................................575.2.4. Esztétikai nevelés.................................................................................................................585.2.5. Erkölcsi nevelés....................................................................................................................585.2.6. A társadalomtudományi nevelés..........................................................................................585.2.7. A technikai nevelés..............................................................................................................585.2.8.Testi nevelés..........................................................................................................................595.2.9. Hazafias nevelés...................................................................................................................595.2.10. Tanulás...............................................................................................................................59

5.3. A HELYI TANTERV, TANTÁRGYSZERKEZET...................................................................605.4. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRATERV..............................................................................605.5. A HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSÉT SZÜKSÉGESSÉ TEVŐ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK.................................................................................................................................62

5.5.1. A nem szakrendszerű oktatás intézményünkben..................................................................625.5.2. A 2008-2010-es tanévek tapasztalatai a nem szakrendszerű oktatásról:..............................79

5.6. A TANTÁRGYAK SAJÁTOSSÁGAIHOZ IGAZODVA MEGJELENŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK.....................................................................................................................................80

5.6.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem..................................................805.6.2. Közlekedési nevelés.............................................................................................................815.6.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése.........................................................815.6.4. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása..................................................815.6.5 Az infokommunikációs technikák alkalmazása....................................................................82

5.7. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA........................................................................................................................83

5.7.1. Az értékelésről általánosan...................................................................................................835.7.2. Az értékelés és minősítés módjai.........................................................................................845.7.3. Az értékelés tartalmi szempontjai........................................................................................855.7.4. Tartalmi szempontok a magatartás és szorgalom szöveges értékeléséhez (+ 2. számú melléklet)........................................................................................................................................865.7.5. Tartalmi szempontok az egyes tantárgyak szöveges értékeléséhez (+ 3. számú melléklet) 865.7.7. Az ismeretek számonkérésének módja (2.-8. osztály).........................................................875.7.8. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás.................................895.7.9. A tanulók továbbhaladása, a magasabb évfolyamra lépés feltételei....................................905.7.10. A magatartás és szorgalom értékelése................................................................................915.7.11. Felmérések és belső vizsgák...............................................................................................935.7.12. Jutalmazás, elmarasztalás...................................................................................................94

5.8. AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ÁLTAL ELFOGADOTT IRÁNYELVEK AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ......................................................................................................95

3

5.9. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, ÉS A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA........................................................................................965.10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTA MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.............975.11. A TANTÁRGYAK TANTERVE, CÉL – TANANYAG - KÖVETELMÉNYRENDSZERE 996. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉG, FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS, NYILVÁNOSSÁG, JÓVÁHAGYÁS, ALÁÍRÁSOK)....................................................................................................................................997. MELLÉKLETEK.........................................................................................................................1021. SZÁMÚ MELLÉKLET: KOMMUNIKÁCIÓ, SZABÁLYKÖVETÉS, GONDOLKODÁS, A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY, AZ ALAPKÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK MŰKÖDŐKÉPESSÉGE..................................................................................................................1022. SZÁMÚ MELLÉKLET: MAGATARTÁS, TÁRSAIHOZ VALÓ VISZONYA, FELNŐTTEKHEZ VALÓ VISZONYA, SZORGALOM...............................................................1033. SZÁMÚ MELLÉKLET : MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM.........................................1044. SZÁMÚ MELLÉKLET : AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL................................................................................1065. SZÁMÚ MELLÉKLET: LEGITIMÁCIÓS JEGYZŐKÖNYVEK.............................................107

4

NEVELÉSI PROGRAM

5

1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

1.1. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA

Az intézmény neve: Halimba, Nyirád, Szőc Intézményfenntartó Társulás Általános Iskolája,

Óvodája és Egységes Óvoda- Bölcsődéje

Intézmény címe: 8454 Nyirád Szabadság utca 1.

Az intézmény fenntartója: Nyirád Község Önkormányzata

Az alapítás éve: felekezeti év: 1779.

Az alapító okirat kelte: 2010. május 15.

Az intézmény működési területe és beiskolázási körzete: Halimba, Szőc községek

Az intézmény alaptevékenysége és képzési ideje: Tanköteles korú tanulók általános iskolai nevelése

és oktatása 1-8. osztályos rendszerben

OM azonosító száma:037118

Törzsszáma:15589435

Az intézmény jogállása: Intézményfenntartó társulásban fenntartott közös igazgatású közszolgáltató

költségvetési szerv, közintézmény

Az intézmény címén működő egyéb jogi személy: Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány.

1.2. HELYZETELEMZÉS

1.2.1. Az iskola helye és helyzete a szűkebb és tágabb környezetben

Intézményünk, a Dr. Szalai Miklós Általános Iskola a település egyetlen általános iskolája, amely

oktatási és művelődési szempontból nagyon fontos szerepet tölt be a község életében, s fogadja

Halimba és Szőc községek tanköteles korú gyermekeit.

8 évfolyamos, általános képzést nyújtó, teljesen osztott körzeti iskola. Ezt meghaladóan üres

férőhelyeivel a szabad iskolaválasztás érvényesítését szolgálja.

Az alapképzés mellett lehetőség van logopédiai és fejlesztőpedagógiai foglalkozásra; s helyet ad a

Magyarpolányi Művészeti Iskola kihelyezett tagozatának.

6

1.2.2. Iskolánk rövid története

A Canonica Visitatio szerint a tanítói állás már 1779-ben fennállt.

Valószínű a tanító a saját konyhájában vagy szobájában taníthatta a gyermekeket, mert tanteremről

említés nincsen. Ehhez a szoba-konyhás épülethez épült 1868-ban egy földes tanterem, mely 1923-

ig szalmatetős volt.

1923-ban megszervezték a második tanítói állást, mert a tanulók létszáma megkövetelte (120

tanuló, 1 nevelő).

Ekkor épült még egy tanterem és osztálytanítói lakás, mely csak szoba-konyhából állt. Ez évben

cserepes lett az egész épület.

A toldozott-foldozott épület helyett 1940-42 között új, két tantermes és 2 tanítói lakással rendelkező

iskola épült.

A háború okozta károkat a budapesti postások adományainak segítségével sikerült rendbe hozni.

A bánya fejlődésével együtt nőtt a tanulólétszám. 1959-60-ban az iskolaépület 5 tanteremből és 1

szolgálati lakásból, szertárból, irodából, nevelői szobából állt. 1972-73-ban 3 újabb tanteremmel és

tornaszobával gyarapodtunk.

Ma iskolánk 8 osztályos, teljesen osztott körzeti iskola.

1996. június 16-án felvettük dr. Szalai Miklós esperes, gyógyteás pap nevét.

Intézményünk 2006. szeptember 1-től Halimba, Nyirád, Szőc önkormányzatainak közös döntése

alapján közös fenntartású Intézményfenntartó Társulássá alakult.

1.2.3. Az iskola aktuális állapota

1.2.3.1. Tárgyi feltételek

Az iskola tantermei három épületben helyezkednek el egy közös udvarban. A régi épületben 5

szaktanterem, egy nevelői szoba illetve egy igazgatói iroda, a napközi ebédlője és melegítőkonyhája

van. A magyar szaktanteremben működik az összevont községi és iskolai könyvtár.

Az 1972-ben készült szárnyban helyezkedik el három alsós terem, a tornaszoba szertárral, nemek

szerinti öltözőkkel, vizesblokkal, nevelői szobával, a fejlesztő foglalkozáshoz berendezett

helyiséggel.

A harmadik épület a technika és életvitel ismeretek oktatásának, és egy tanteremnek ad helyet.

Fűtésünk és világításunk korszerű, az épületek folyamatos felújításáról a fenntartó gondoskodik.

Az iskola belső és külső dekorációjában igyekszik a névadóhoz hűen virágosítani, parkosítani,

életútjáról tablókat, képeket elhelyezni, s ezáltal a környezet szeretetére és védelmére, a

7

fenntarthatóságra, az egészséges életmódra nevelni tanítványainkat. Partnereink szerint iskolánk

tiszta, rendezett, otthonos.

1.2.3.2. Szakmai feltételek

Az iskolai oktatás alapkészletével rendelkezünk, amely az eszközfejlesztési terv folyamatos

megvalósításával tovább korszerűsödhet. A fejlesztést egyrészt önkormányzati, másrészt pályázati

forrásokból igyekszünk megvalósítani.

Rendelkezünk egy korszerű számítástechnika-teremmel,- amelyben Internet-hozzáférés is biztosított

az informatika oktatásához-, televíziókkal, videókkal, írásvetítőkkel, fénymásolóval, CD-

lejátszókkal, magnókkal. Szemléltetőeszközeinket állandóan cseréljük, korszerűsítjük. 2011-ben

TIOP-1.1.1/07/1 pályázatnak köszönhetően 5 interaktív táblával és 11 asztali pc csomaggal

bővítettük informatikai eszközállományunkat.

1.2.3.3. Személyi feltételek

A pedagógusok:

Tantestületünk létszáma évek óta 12 fő. Valamennyien szakképzett pedagógusok, de az alacsony

óraszámú tantárgyaknál szükség van óraadók bevonására is.

A nevelők munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. Igénylik és részt

vesznek a különféle szakmai továbbképzéseken, melyek tapasztalatait a mindennapi oktató-nevelő

munkában kamatoztatják. Tantestületünk jól összeszokott, fontos törekvése, hogy egységes

pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Az oktató-nevelő munkát 1 iskolatitkár

és 3 technikai dolgozó segíti. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink

gondozói és mindennapjaink segítői.

Jelenleg egy logopédus és egy pszicho-pedagógus kiscsoportban vagy egyénileg foglalkozik a

rászorulókkal hetente egy-három alkalommal. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a

tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek.

Mindkét kollégánk szoros kapcsolatban áll a szülőkkel a nevelési és gyermekjóléti intézményekkel,

szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermek érdekében.

A 2010/2011-es tanévtől gyógytestnevelő végzettséggel rendelkező kollégánk heti három

alkalommal gyógytestnevelés órákat tart a szakorvosi és/vagy háziorvosi beutalóval rendelkező

tanulóinknak.

8

A szülők:

A családok többsége két, három vagy több gyermeket nevel; többségükben az anya és az apa együtt.

A COMENIUS 2000. I. szakaszában megkérdezett szülők végzettsége az elmúlt években sem

mutatott változást, bár hivatalos vizsgálat ezt nem támasztja alá. (57 család – 1.,4.,6.,8. osztályos

gyermekek szüleit vizsgálták 2000-ben.) . A legtöbb szülő valamilyen szakmával rendelkezik,

viszont elenyésző az egyetemet vagy főiskolát végzett szülők száma.

Nyolc

általános alatt

Nyolc

általános

Szakmunkás Érettségizett Egyetemet,

főiskolát

végzett

Apa 1,7% 12% 57,8% 24% 3,5%

Anya 3,5% 30% 42% 17,5% 7%

Valamennyi családunk kertes házban lakik, amelyek többsége 2-4 szobás és összkomfortos. A

háztartások felszereltsége jónak mondható. A művelődési szokások egyhangúak: tévézés, videózás.

A gyerekek:

A tanulók létszáma évek óta 110 fő körüli, mely előzetes felmérések alapján rövidesen csökkenő

tendenciát mutat.

Az osztályok létszáma 8-19 közötti, ez a szülők véleménye szerint is ideális.

A tanulócsoportok összetétele heterogén, a magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is igen

változatos a kép. Egyre több a részképesség-zavarral küzdő és magatartászavaros gyermek, ezért

mind nagyobb szükség van pedagógusaink folyamatos továbbképzésére, hogy e tanulóinknak is

maximális segítséget tudjanak nyújtani.

Tanulóink közel 70%-a hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett.

A gyermekek szeretnek iskolánkba járni, jól érzik magukat a közösségben. A családias környezet,

az iskola barátságos, megértő és segítőkész légköre a nevelők és gyermekek jó viszonyának

eredményeként alakult ki.

1.2.4. Az iskola szervezeti és működési jellemzői

Iskolánk 8 osztályos általános képzést nyújtó oktatási intézmény, melyhez egy óvoda is tartozik.

Az intézmény irányítását egy igazgató és egy tagintézmény-vezető végzi, míg az óvodai munkáét a

vezető óvónő.

9

1.2.5. Az iskola kapcsolatai

Belső kapcsolatrendszer

Munkaközösségek: Az alacsony nevelőtestületi létszám két munkaközösség létjogosultságát

indokolja és teszi működésüket lehetővé:

• alsós munkaközösség, melynek foglalkozásaihoz tematikától függően felsős nevelők is

kapcsolódnak

• osztályfőnöki munkaközösség.

Mindkét munkaközösség vezetője jelentős szerepet játszik az iskola pedagógiai munkájának

irányításában.

Iskolán belül egyéb közösségeink:

Szülői Munkaközösség:

Feladata az oktató-nevelő munka mind sokoldalúbb támogatása, bizonyos iskolai rendezvények

önálló illetve részben önálló szervezése. Éves munkaterv alapján működik, tagjait – osztályonként

2-2 főt – évente választják.

Közalkalmazotti Tanács:

Az óvoda és az iskola dolgozóinak érdekeit védő képviseleti szerv, melyet 3 tagú vezetőség irányít

(1 tanár, 1 technikai dolgozó).

Diákönkormányzat:

Tagjai 4.-8- osztályos tanulók, osztályonként 2-2 fő. A tanulók jogait képviselik, illetve szabadidős

tevékenységük egy részét öntevékeny módon szervezik. Szervezeti és Működési Szabályzattal

rendelkeznek.

Közvetlen partnereink

Azokat a személyeket, szervezeteket soroljuk ide, akikkel oktató-nevelő munkánk során

mindennapos kapcsolatban vagyunk, illetve akik az oktatási folyamat megrendelői. Ők az alábbiak:

• Szülők

• Tanulók

• Nem pedagógus munkatársak

• Fenntartó

• Óvoda

• Védőnő, iskolaorvos

10

• Gyermekjóléti Szolgálat

• Nevelési Tanácsadó – Ajka

• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – Veszprém

• Művészeti Alapiskola – Magyarpolány

• Középiskolák

• Halimba Községért Közalapítvány

Fenntartó: Mivel iskolánk nem önálló, így a gazdasági jellegű, illetve fontosabb pedagógiai

döntésekbe javaslattételi joggal élhet. Szükséges, sőt gyakorlat is a képviselőtestületi üléseken való

részvétel, különösen ahol iskolát érintő kérdések kerülnek tárgyalásra.

Óvoda: Az óvoda a közös fenntartású intézmény része, amely külön munkatervvel és

költségvetéssel rendelkezik. Törekvésünk és célunk az óvodából az iskolába való átmenet

zökkenőmentessé tétele kölcsönös hospitálással, szülői értekezletekkel, családlátogatással. A

községi rendezvényeken is együtt szerepelünk.

Védőnő, iskolaorvos: Az évente ismétlődő orvosi vizsgálatokon kívül rendszeresen tartanak

osztályfőnöki órákat, vetélkedőket.

Gyermekjóléti szolgálat: A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek sorsának figyelemmel kísérése,

naprakész információk nyújtása, segítségadás.

Művészeti Iskola – Magyarpolány: A 2000-2001-es tanévtől indult a művészeti alapképzés

1csoporttal működik. Célja az alkotóképesség, a vizuális kultúra fejlesztése, a különféle művészeti

ágak technikáinak megismerése. Jelenleg négy évfolyamon folyik az oktatás, tanítványaink

sikeresen szerepelnek megyei és országos pályázatokon.

Közvetett partnereink

Ide soroltuk mindazokat, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg, illetve

együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében.

Ezek a következők:

• Nemzeti Erőforrás Minisztérium

• Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont

• KÖRPI

• Nevelési Tanácsadó

11

• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: tanulási,

magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek tanulmányi munkájának segítése,

szakértői vélemények kérése.

• Művelődési Ház

• Dr. Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány

• A környező általános iskolák

• Sportegyesületek

Közülük a művelődési házzal és az iskolai alapítvánnyal a legszorosabb a kapcsolat.

Művelődési Ház: A helyi művelődési intézmény nagyobb helyigényű rendezvényeinknek (évnyitó,

évzáró, farsang, anyák napja, nemzeti ünnepek) ad helyet, mivel nem rendelkezünk sem aulával,

sem tágas tornateremmel. Kölcsönösen segítjük egymást a községet érintő rendezvények

szervezésében és lebonyolításában.

Dr. Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány: Az alapítvány 1996-ban jött létre egy pedagógusnak

és egy helyi képviselőnek köszönhetően. Célja a kiemelkedő tanulmányi munkát végző diákok

jutalmazása, a rászorulók segítése, a nagyobb közösségek tevékenységének anyagi támogatása.

1.2.6. Az iskola hagyományrendszere

Iskolánk 1996. június 16-án vette fel Dr. Szalai Miklós esperes úr nevét, akit gyógyteái tettek

ország- sőt világszerte ismertté. Tanulóinkat igyekszünk az őáltala hitt és vallott emberi

segítőkészség, egyszerűség, munkaszeretet szellemében nevelni.

Folyosóinkat gyógynövények képei, névadónk útját bemutató tablók és könyvek díszítik.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre, az egészséges életmódra.

Természetesen ápoljuk azokat a régi hagyományainkat is, amelyeket szépnek, fontosnak tartunk.

Ezek ápolása, fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az

iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

Iskolánk hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:

- Tanévnyitó ünnepély, az elsősök fogadása és megajándékozása

- Idősek napján megemlékezés és műsor

- Karácsonyi betlehemes a kultúrotthonban

- Megemlékezés névadónk évfordulóin

- Községi anyák napja a kultúrotthonban

- A művészeti iskola kiállítása

- A végzős tanítványok búcsúztatása, ballagás

12

- Tanévzáró ünnepély, bizonyítványosztás, alapítványi jutalmazás

Iskolai szintű szórakoztató rendezvények

- Testvérosztályok közötti Mikulásünnep

- Farsangi karnevál a Szülői Munkaközösség szervezésében

- Gyermeknap

- Kiállítás a gyermekek munkáiból

Iskolai szintű tanulmányi jellegű versenyek

- Kazinczy szépkiejtési verseny

- Vers- és mesemondó verseny

- Szaktárgyi versenyek a különböző tantárgyakból

- Őszi és tavaszi sportversenyek

Intézményünk által szervezett versenyek

- Szalai Miklós Emlékverseny (egészség- és környezetvédelem)

- Szalai Kupa (labdarúgás)

Az állami ünnepeket – október 23., március 15.,– a község valamennyi lakója számára tartjuk, a

többiről osztályfőnöki órán emlékezünk meg.

Az iskolai rendezvényekről fotó vagy videofelvétel készül, az elkészült anyagot és az írásos

dokumentumokat albumban gyűjtjük.

A hagyományápolás külsőségei

Iskolánk zászlaja nemzeti színű, melynek egyik oldalán:

DR. SZALAI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA HALIMBA

másik oldalán

HALIMBA ÉS SZŐC KÖZSÉGEK ÖNKORMÁNYZATÁNAK ADOMÁNYA

felirat olvasható.

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselet:

Lányok: fehér blúz, sötét alj

Fiúk: fehér ing, sötét nadrág (nem farmer).

13

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. ALAPELVEK

Az iskola jövőképe

Intézményünkben, amely Halimba és Szőc tanköteles korú gyermekeit fogadja, 8 évfolyamon folyik

a nevelő-oktató munka. Pedagógiai munkánkat a gyermekközpontúság, a korszerű ismeretek

átadásának, az iskola és a szülők harmonikus kapcsolatának elve határozza meg.

Az oktató-nevelő munka kötöttségei mellett olyan alternatívákat, lehetőségeket kínálunk,

amelyekkel felvehetjük a versenyt más iskolákkal.

Tehetséges tanulóink számára továbbra is biztosítjuk a folyamatos helyi, területi és megyei

megmérettetéseket és az azokra való felkészítést.

A hátrányos helyzetű, segítségre szoruló gyermekeinkkel pszicho-pedagógus illetve logopédus

foglakozik.

Lehetőségeinkhez mérten szakköröket, tanfolyamokat indítunk. Immár 5. éve folyik a

képzőművészeti oktatás a Magyarpolányi Művészeti Alapiskola kihelyezett tagozataként, s ezáltal

biztosítjuk a tehetséges tanulók felkutatását.

Erényeink: az alacsony osztálylétszámok, a családias hangulat, a gyermekközpontú, egyénre szabott

nevelési módszerek alkalmazása, pedagógusaink szakmai tudása, a jó légkör, a sokszínűség,

amelyet a szülők és a gyerekek értékelni tudnak – mindezeket a jövőben is szeretnénk biztosítani.

Nevelő-oktató munkánk kulturált környezetben folyik.

Pedagógiai alapelvek

Ahhoz, hogy a jövőképben megfogalmazott célokat meg tudjuk valósítani, mindhárom fél –

gyermek, pedagógus, szülő – munkájának összehangolására van szükség.

Gyermekeinktől elvárjuk:

képességeiknek megfelelően, lelkiismeretesen tanuljanak,

megbecsüljék az iskola által fontosnak tartott értékeket, ápolják a hagyományokat,

tiszteljék a felnőtteket és társaikat,

óvják saját és társaik testi épségét.

Pedagógus közösségünk a következőket várja el tagjaitól:

Legyenek jártasak a szaktudományokban s a nevelés művészetében.

Igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, és egységes követelményrendszert kialakítani.

Munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek.

14

Nevelőmunkájukban tükröződjön a gyermekközpontúság, a tolerancia, az egyéni bánásmód

és a türelem. Okosan szeressék a gyerekeket.

Vállalják és közvetítsék az iskolai közösség által megfogalmazott, fontosnak tartott

értékeket.

Gyakoroljanak önkritikát az esetleges mulasztás vagy felelősség elismerésében.

Legyenek kiegyensúlyozottak, törekedjenek a pozitív életszemlélet sugárzására.

Mit kérünk a szülőktől?

Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak elfogadását.

A családi nevelés és az iskola által megfogalmazott követelmények, értékek

összehangolását.

A gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérését.

Folyamatos kapcsolattartást szülői értekezletek, fogadóórák, bemutató illetve nyílt órák

alkalmával.

Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételt.

Korrekt véleménynyilvánítást az iskoláról, őszinteséget, bizalmat a problémák közös

megoldásában.

Anyagi lehetőségeikhez mérten a „Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány” támogatását.

Funkcionális elveink

A halimbai általános iskola és óvoda mint összevont közoktatási intézmény – a magyarpolányi

művészeti iskolával együttműködve – az integráció elvét valósítja meg mindennapi munkája során.

Sokszínű tevékenységével helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és a tanulásban

lemaradókkal történő együttes foglalkozásra.

Prevenció elve

Nagy szerepet kap már az óvoda, az iskolai előkészítő is, a kiszűrt beszédhibák, a dyslexia,

dyscalculia, dysgrafia felismerésében és a hátrányok csökkentésében.

Tanulásszervezési eljárásainkban hangsúlyozzuk a gyakorlatközpontúság és tevékenyközpontúság

elvét.

15

2.2. CÉLOK

- Az iskola alapozza meg megfelelően az elemi készségeket: A tanítás-tanulás folyamatában

meghatározó az önálló tanulás és ismeretszerzés készségeinek közvetítése, a konvertálható

tudás alapjainak megszilárdítása. A differenciált oktatás keretében a tanulók egyéni

képességeiknek, fejlettségi szintjüknek megfelelően sajátítják el az alapműveltség elemeit,

bontakoztathatják ki képességeiket.

- Az általános iskola egyik legfontosabb küldetése az alapműveltség, a konvertálható

tudáselemek közvetítése:

Az iskola közvetítse az alapműveltség elemeit az elsajátítás szintjéig. Kiemelten:

o a kommunikációs és informatikai alapműveleti készségeket

o az idegen nyelv alapjainak tudását, az adott országok ismeretét

o a modern információhordozók használatának ismeretét, alkalmazását az önálló tanulási

folyamatban

Az iskola fokozatosan bővülő ismereteket közvetít a népi hagyományok körében.

A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású fiatalok

váljanak

A tanulóknak legyen kötelesség- és feladattudatuk. Minden tanulónak váljon céljává, hogy

naponta felkészülten érkezzen az iskolába

Minden gyerek rendelkezzék saját feladattal, megbízatással, tudja értékelni a szellemi

teljesítmények mellett a fizikai munkát is.

A tanulók igényesen teljesítsék azon kötelességüket, hogy testi fejlettségükhöz igazodva

tevőlegesen közreműködjenek saját környezetük és az általuk használt eszközök rendben

tartásában, az iskolai rendezvények előkészítésében, megrendezésében.

Növendékeink sajátítsák el az iskolán kívüli helyzetekben is a kulturált magatartás

alapnormáit.

A tanulók a társadalomba sikeresen beilleszkedő, a demokrácia szabályait értő, alkalmazni

tudó állampolgárokká/iskolapolgárokká váljanak.

Ehhez az szükséges, hogy

- a tanuló ismerje meg a társadalom működését, alkosson önálló véleményt ezekről,

- alapszinten ismerje az Európai Unió működését, felépítését, szerepét hazánk életében

- alakuljon ki benne az önismeret képessége, és ennek birtokában reális legyen a középfokú

oktatási intézmény megválasztása,

16

- tudatosuljon bennük az, hogy a társadalom életét törvények és erkölcsi normák

szabályozzák, amelyeket be kell tartaniuk,

- ismerje meg és tartsa be az iskola belső rendjét, szokásait, fogadja el és tartsa tiszteletben a

másságot.

- Egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód igényének kialakítása.

- Napi rendszeres testmozgás igényének kialakítása, egészséges test formálása, állóképesség

javítása, sportköri foglalkozások igénybe vétele.

- Megfelelő táplálkozás kialakítása, korszerű táplálkozás alapjainak tudatosítása.

- Az egyéni fizikai állapotok szintjének fejlesztése, fontos, hogy ezt differenciáljuk és

összhangba állítsuk a képességekkel.

- Egyéni adottságokhoz szabott terhelés.

- -A tanulók minél többféle sportágban próbálják ki magukat és szerezzenek jártasságot

bennük.

- -A tanulók készüljenek fel sikeresen a reálisan megválasztott továbbtanulásra

- -A tanulók felkészüljenek a reálisan megválasztott sikeres továbbtanulásra, a középiskola

világába eredményesen illeszkedjenek be,

- -A tanulók eredménytartása a legtöbb esetben megfelelő lesz, az esetleges romlás a tanulási

teljesítményben nem haladja meg az 1,0 egészes átlagkülönbséget,

- -A középiskolai partnereink többsége elégedettségét fejezi ki a továbbtanuló tanítványunk

tanulási teljesítménye, a konvertálható tudáselemek ismeretszintje és főként az

alapkészségek alapján.

- Ennek érdekében alapvető elvárás, hogy az intézmény tanulói a 8. osztály elvégzése után

közelítsék, illetve érjék el az alábbi célokat:

legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös.

legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére.

rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével.

rendelkezzen a társas emberi léthez szükséges nélkülözhetetlen szokások és

magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával.

jellemezze a haza szeretete, a közösségi hovatartozás érzése.

érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, a közösségért.

legyen határozott és toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes.

tudjon a helyzethez méltóan viselkedni.

legyen képes a társadalmi munkamegosztásba bekapcsolódni.

tudja és akarja ismereteit továbbfejleszteni.

tudja, hogy a nyelv kapcsol össze embereket és országokat.

17

tisztelje a természetet és óvja értékeit.

legyen tisztában a káros szenvedélyek hatásaival.

ismerje fel a családi összetartozás értékét, a társas kapcsolatok jelentőségét.

legyen igényes önmagával és környezetével.

ismerje és gyakorolja a demokrácia alapvető jegyeit.

2.3. A KÖZVETÍTENI KÍVÁNT ÉRTÉKEK

2.3.1. Munkafegyelem, tanulási fegyelem

Bevezető szakasz

A legalapvetőbb tanulási és munkaszokások elsajátítása. A normához igazodó magatartás és a jól

végzett munka örömének átélése a pozitív emberi kapcsolatok és személyre szóló motiváció

segítségével.

Kezdő és alapozó szakasz

Az alapvető tanulási és munkaszokások elsajátítása a megváltozott körülményekre adaptálva. A

nehezedő tananyagból fakadó kudarcélmények ellensúlyozása, a támogatás megélése, az erőfeszítés

örömének, sikerének elősegítése. A gyerekek bekapcsolása a szabályalakításba és a folyamatos

fejlődést elősegítő részcélkitűzésekbe. Az önfegyelem kialakulásának elősegítése akaratedző

gyakorlattal.

Fejlesztő szakasz

A rendszeresen végzett munka fontosságának ismerete, a munka, mint az értékteremtés és a

személyiségépítés eszköze. Előbbi ismereteknek a gyakorlatban történő pozitív megélése. Az

önfegyelem, önirányítás kipróbálása akaratedző gyakorlatok formájában és a mindennapokban.

2.3.2. Műveltségre, informáltságra törekvés

Bevezető szakasz (1-2. osztály)

Az olvasás, írás, helyesírás, a beszéd, a számolás és a matematikai gondolkodás, valamint a zene, a

mozgás elsajátítása. Tájékozottság a természetben, a családi és iskolai környezetben. A könyvtárral

és más kulturális intézményekkel történő találkozás. A tudás örömének átélése, a kíváncsiság,

ismeretvágy ébren tartása külső motiváció segítségével.

18

Kezdő és alapozó szakasz (3-4-5-6. osztály)

Az alapkészségek eszközszintű használata, a megismert „tudománymorzsák” elemi integrációja, az

iskola szellemi életébe való bekapcsolódás lehetőségeinek ismerete. Az információszerzés

módozatiban való jártasság elsajátítása. Az önálló búvárkodás örömével a pozitív beidegződések

elősegítése. ( A műveltség, mint szokás- és magatartásrendszer alapjainak lerakása.)

Fejlesztő szakasz (7-8. osztály)

Az alapműveltség elemeinek elsajátítása, az információforrások biztos használata. A község

kulturális életébe való bekapcsolódás. A szelekció képességének gyakoroltatása a választható

értékek folyamatos elemzésével.

2.3.3. Udvarias, illemtudó viselkedés


A viselkedéskultúra alapelemeinek ismerete és gyakorlása a szűkebb iskolai, családi és

kultúrkörnyezetben (művelődési intézmény, utca, közlekedés…). A normához igazodó viselkedés

folyamatos megerősítése szoktatással és helyzetgyakorlatokkal.


A viselkedéskultúra elemeinek ismerete és gyakorlása a tágabb iskolai és kultúrkörnyezetben.

Pozitív érzelmi megerősítése annak, hogy az udvariasság a jó emberi kapcsolatok egyik feltétele. A

szabályra hangolódás segítése, a terepen való alkalmazás előkészítése utáni rendszeres gyakorlása.


A viselkedés esztétikuma (az őszinte és természetes viselkedés nem azonos a durvasággal). A

viselkedés következményeinek elemzésével empatikus magatartásra hangolás. A terepen való

viselkedés rendszeres értékelése spontán szituációkban is.

2.3.4. Rend, tisztaság, esztétikum


Az étkezéssel, a legfőbb környezeti renddel, önkiszolgálással, WC használattal kapcsolatos

szokások kialakítása, gyakoroltatása. Pozitív élmények kapcsolása a rendhez és tisztasághoz. Az

öntevékenység alapjainak lerakása.

19


Az öntevékenység elemi formáinak kialakítása (szellőztetés, növényápolás, eszközök kezelése,

felelősi megbízatások). A csoportot segítő, gazdagító pozitív magatartási szokások beidegződésének

elősegítése a felelősi munka rangjának és fontosságának kialakítása rendszeres értékelése.


Bekapcsolódás az iskola rendjének biztosításába, megőrzésébe. Aktív közreműködés az alapvető

szabályok és az esztétikus környezet létrehozásában. A megjelenés esztétikumának, az egészséges

életmódnak az ismerete. Az iskolát segítő, gazdagító pozitív minták gyakorlása. Az egymáshoz és a

rendhez igazodó viselkedés gyakorlása.

2.3.5. Demokratizmus, beavatottság


A csoportot segítő megbízottak teendőinek, a véleménynyilvánítás és udvariassági formáinak elemi

ismerete, gyakorlása. A személyes fontosság érzésének megélése. A csoport történései iránti

érzékenység kialakítása.


A demokratizmus iskolai fórumainak, a tanulókra vonatkozó jogoknak és kötelességeknek az

ismerete. A részvétel formáinak gyakorlása. A másokért tenni öröme. Az egymás iránti

segítőkészség, tisztelet, együttérzés élményével gazdagodás a mindennapi gyakorlatban. A vezetői

és beosztotti szerep gyakorlatban történő kipróbálása, az érdekképviseleti magatartás gyakorlása. A

vitakultúra elemeinek (bírálat-önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való

odafigyelés, nyelvi megformálás) folyamatos alkalmazása.


A beleszólás fontosságának ismerete, a cselekvő állampolgári magatartás. A véleménynyilvánítással

járó felelősség. Az öntevékenység (szervezettség) gyakorlatának kialakítása csoporton belül.

2.3.6. A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás.


A legalapvetőbb iskolai hagyományok (a névadóra és életművére vonatkozó adatok) ismerete. A

legfontosabb ünnepek és jelképeik. Az ünnepekkel kapcsolatos hagyományápolási

tevékenységekben való élményszerű részvétel.

20


A hagyományőrző rendezvényekhez kapcsolódó legfontosabb ismeretek. A rendezvények

lebonyolításában való tevékenykedés és érzelmi élmény elősegítése (gyerekek az ünnepért).


A hagyományőrzés iskolán kívüli lehetőségei és felelőssége (versenyek, pályázatok vetélkedők,

továbbtanulás). Az iskola hírnevének erősítésével kapcsolatos kellemes élmények átélése. A

kisebbek hagyományápolási szokásaiban való segítés öröme.

2.3.7. A magyarság mint nemzeti örökség


A magyar népművészeti alkotások folyamatos megismerése, az élményteli kapcsolódások

biztosítása (mesék, mondák, gyermekjátékok, kézműves tevékenységek ). Az ilyen témájú

hagyományőrző vetélkedőkön való részvétel.


A magyar irodalomhoz, történelemhez, képző- és iparművészethez, zenéhez kapcsolható

meghatározó személyiségek és alkotásaik ismerete: fotók, memoriterek. A szellemi és tárgyi

néprajz legfontosabb elemeinek megismerése: szokások, tárgyak gyűjtése, készítése, kiállítása. A

tanórai valamint a médiákból, kirándulásokból nyert élmények közös feldolgozása.


A határon túli magyarságról szóló elemi ismeretek. Élményszerzés levelezéssel, élő kapcsolatokkal.

A tudomány és technika magyar nagyjai és alkotásaik.

2.3.8. A teljesítmény és az emberi nagyság tisztelete


Pozitív erkölcsi vonások, elemi erkölcsi fogalmak ismerete. Az erőfeszítés értékének felfedezése

konkrét irodalmi és valóságos példákon. A „valamiben mindenki tehetséges” érzésének átélése

rendszeres, sok szempontú értékeléssel.


Híres emberek lehetőségek példái a nehézségek, kudarcok leküzdéséről. A saját lehetőségek érték-

és erőforrásként való megélése. A gyenge küzdőképességű gyerekek módszeres segítése az erre

alkalmas társak bekapcsolásával. Minél szélesebb körű önkifejezési lehetőség biztosítása.

21


A látszatra könnyű sikerek hátterének megismerése egyes karrierek élet közelbe hozásával. Az

erőfeszítés, a befektetett munka fontosságának megélése. A beavatottság pedagógiájának

alkalmazása az apró lépések elvével és a folyamatos értékeléssel.

2.3.9. Derű, vidámság, egészség


Az egészségmegőrzés elemi ismeretei (testápolás, egészséges életmód). Pozitív érzések kapcsolása

az iskolai és otthoni egészségmegőrző tevékenységhez. Oldott, szorongásmentesen légkör

biztosítása minden iskolai tevékenységben.


A mozgás egészségmegőrző szerepének fontossága. Az aktív kikapcsolódás formáinak ismerete, az

ezekben való részvétel elősegítése. A humor felhasználása a napi feszültségoldásban.


Az ízléses és bántó humor különbözőségei. Ízlésformálás és orientálás a kikapcsolódás különböző

formáinak és lehetőségeinek megismertetésével.

2.3.10. Viselkedéskultúra

1.osztály

Az iskolai viselkedés

Köszönés

Tanítóidat, az iskola dolgozóit, iskolatársaidat, az iskolában megjelenő, számodra ismeretlen

embereket köszönteni kell!

Ha tanóra közben felnőtt lép be az osztályodba, ülve köszöntsd!

Tudd használni a napszaknak megfelelő köszönési módokat!

A köszönésed érthető legyen! (Hangerő, tekintet is fontos!)

Ha valakivel naponta többször is találkozol, csak az első találkozás alkalmával köszöntsd!

Ha felnőttel és gyerekkel együtt találkozol, akkor a felnőttnek köszönj először!

Sorakozás

Amikor meghallod a csengőszót, csendben, gyorsan állj a helyedre!

Állandó helyed legyen a sorakozónál, azzal a pajtásoddal állj, akivel együtt ülsz a padban!

22

A tanórák rendje

A tanórákra pontosan kell érkezned!

Reggel, legkésőbb ¾ 8-ra legyél az iskolában!

Tudd a felszerelésed önállóan előkészíteni az órákra!

Ügyelj a padodon elhelyezett taneszközök rendjére!

A padodon, táskádban is mindig tarts rendet!

Ha hiányos a felszerelésed, azt a tanóra megkezdése előtt jelezd tanítódnak!

Ügyelj a tanszereid épségére, tisztaságára!

Ceruzáid legyenek mindig kifaragva! Pótceruza is legyen a tolltartódban!

Ne kiabálj bele az órába, óra alatt ne menj el a helyedről!

Ha mondanivalód van, kézfeltartással jelezd!

Válaszadásnál, kérdezésnél nem kell felállnod!

Amikor felállsz, a székeden halkan tedd arrébb!

Csoportmunka során halkan beszélgess társaiddal!

Önálló munkavégzéskor beszéd nélkül oldd meg a feladataidat!

Ha elkésel a tanóráról, kopogtass be az osztályba és indokold meg tanítódnak a késésed

okát! Ügyelj arra, hogy ezzel ne zavard a többieket!

Felnőttekhez, társakhoz való viszony

Az iskola dolgozóival és társaiddal légy udvarias, figyelmes!

Engedd előre az idősebbeket (és lányokat)!

Ne árulkodj, csak a jogos panaszodat mondd el!

Légy segítőkész!

Ne gúnyold ki társaidat!

A felajánlott segítséget fogadd el, vagy udvariasan utasítsd vissza!

Használd a bemutatkozás, megszólítás, kérés, kérdezés udvarias nyelvi formáit!

Tárgyakhoz való viszony

Az iskolában is ügyelj a tisztaságra és a rendre!

Ne dobálj el semmit, ne rugdosd össze a falat!

Vigyázz a bútorok épségére is!

Ha leesett holmit látsz, azt vedd fel!

Ne nyúlj a társad holmijához!

Elveszett dolgaidat keresd!

A mosdóban használat után zárd el a csapot!

A WC-t húzd le használat után!

A WC ajtaját mindig csukd be magad után!

23

A jó megjelenés

Tested, kezed, fogad, hajad tiszta és ápolt legyen!

Körmeidet hetente vágasd le!

Ügyelj ruhád, cipőd tisztaságára is!

Legyen nálad mindig zsebkendő!

Rossz idő esetén használj váltócipőt!

Legyen az iskolában tisztasági csomagod!

Ha a feltételek adottak, ebéd után is mosd meg a fogad!

Étkezés

Étkezés előtt mindig mosd meg a kezed!

Evés közben mindkét kezedet tartsd az asztalon!

Ne hintázz a székeden, ne szürcsölj, ne csámcsogj, ne csörömpölj az evőeszközökkel!

A kést soha ne vedd a szádba!

Tanuld meg a kés és a villa együttes használatát!

Étkezés közben halkan beszélj a szomszédoddal!

Az evőeszközöket mindig a nyelüknél fogd meg, de ne markold!

Az étkezéshez használt kenyeret törnöd illik!

Ivás előtt nyeld le a szádban levő falatot, és töröld meg a szád!

Teli szájjal ne beszélj!

Étkezés után használj papírszalvétát!

A tízórai, uzsonna elfogyasztásához legyen saját ruhaszalvétád és kiskanalad!

2. osztály (kiegészítés)

Az iskolai viselkedés

Tárgyakhoz való viszony

Önállóan pakolj a táskádba a másnapi tanórákra!

Szabadidős tevékenység

Könyvtár

Ha könyvtári tag vagy, mindig vidd vissza a kölcsönzött könyveket az olvasójegyeden

feltüntetett időre!

A könyvtárban ne hangoskodj!

Vigyázz a könyvek épségére, tisztaságára!

A könyvtár dolgozóival légy udvarias! Tartsd be a köszönés, megszólítás, kérés, kérdezés

helyes nyelvi formáit!

24

Játék, sportolás

Mindig tartsd meg a játék és a sportolási szabályait!

Ha vesztes vagy, ne okold azért a többieket! Ha győzöl, ne gúnyold ki a vesztest!

Mozi- és színházlátogatás

Se érkezéskor, se távozáskor ne tolakodj, várj türelmesen a sorodra!

Illik pontosan érkezned az előadásokra!

Beszélgetéssel, papírzörgéssel ne zavard a többi nézőt!

Ne dobj el szemetet!

Lábad ne tedd fel a székre!

Ha valaki átadja a helyét, azt köszönd meg!

Közlekedés (gyalog)

Az utcán úgy kell közlekedned, hogy ne akadályozd a többi embert!

Ne állj meg a járda közepén!

Barátaiddal ne foglald el a teljes járdát!

Ne tolakodj, ne lökdösődj! Ha nekimész valakinek, kérj elnézést!

Az idősebbeknek, betegeknek, gyermekkocsit tolóknak mindig adj utat!

Ne egyél, ne olvass az utcán járás közben!

Ügyelj az utak, parkok tisztaságára!

Ne kiabálj, hangoskodj az utcán!

3. osztály( kiegészítés)

Közlekedés (autóbuszon, vonaton)

Fel- és leszállásnál légy udvarias!

Ne szállj fel addig a járműre, amíg leszállók vannak!

Az ülőhelyedet az időseknek, betegeknek, a kisgyermekkel utazóknak és a terhes

kismamáknak mindig add át!

Ne foglald el a jármű kijáratát!

Ha véletlenül valakit meglöksz, vagy a lábára lépsz, illik elnézést kérned!

A járműveken ne szemetelj!

Ne kiabálj, mondanivalódat halkan közöld!

Időben jelezz, ha le akarsz szállni az autóbuszról!

Ha csak állóhelyed van, feltétlenül kapaszkodj!

25

4.-8. osztály (kiegészítés)

Köszönés, viselkedés nevelőkkel, szülőkkel szemben az iskolában és azon kívül

A téged nem tanító nevelőknek is és az iskolai alkalmazottaknak köszönj (nem minden egyes

találkozásnál) iskolán kívül is!

Üzletekben, orvosi rendelőben…..- ha belépsz köszönj érthetően!

Az ajtónál engedd előre a felnőtteket! Ha nem vagy rosszul, add át a helyed a kisgyermekes

szülőknek!

Iskolai rendezvényen (karnevál, osztályünnepség, klubdélután) szüleidet vendégként kezeld,

igazítsd útba, kínáld hellyel süteménnyel! Befejezéskor segíts a rendrakásban!

Közös iskolai rendezvényeken is kerüld a feltűnő (esetleg rendbontó) viselkedést!

Táncos összejöveteleken tartsd be a tánckérés illemszabályait!

Korodhoz, alkalomhoz illően öltözz!

Testkultúra, testápolás

Testnevelés óra után derékig mosakodj meg! (legyen szappanod, törölköződ)

Váltó zoknid, tornaruhád csak a testnevelés órán legyen rajtad!

Ha izzadós vagy, használj dezodort!

A felnőttekhez és társakhoz való viszony

Szebb, ha társaidat keresztnevén, nem pedig vezetéknevén szólítod!

Más beszélgetésénél ne hallgatózz! Ha szeretnél bekapcsolódni, kérdezd meg, nem zavarsz-e!

Nemtetszésedet szavakkal, és ne vállrándítással fejezd ki!

Beszélgetésnél tartsd be a társalgás szabályait:

Ne vágj beszélgetőtársad, nevelőid szavába!

A társad mondanivalójára is figyelj, ne csak a tiédre összpontosíts!

Halkan, érthetően, választékosan beszélj – kerüld a modoros vagy durva szavakat!

Ne sugdolózz társaságban!

Ne gúnyold ki társaid érzelmeit, barátod titkait ne fecsegd el!

A lányokkal szemben légy udvarias!

Beteg, hiányzó társad után érdeklődj, segítsd a tananyag pótlásában!

A hosszan hiányzónak írj az osztály nevében.

Rend, tisztaság – tárgyakhoz való viszony

Az iskolai dekorációt is becsüld meg, ne azon vezesd le indulataid egy-egy kudarc után!

Osztálycserénél tisztán add át a termed (ellenőrizd saját környéked)! Ha hetes vagy az egész

osztályért felelsz!

A kijövő osztályt várd meg, adj utat – utána menj be!

26

Ha az osztályban, a folyóson, az iskola előtt, az udvaron szemetet látsz, figyelmeztetés nélkül

vedd fel, dobd a szeméttárolóba!

Ha leesett sapkát, sálat, kabátot látsz, tedd vissza a fogasra!

A gazdátlan tárgyast vidd a nevelődhöz!

Ha elvesztettél valamit, keresd, járj utána, érdeklődj tanáraidnál, takarítóknál, iskolatitkárnál

és ne csak aznap amikor elveszett!

Ha az iskolában rendellenességet tapasztalsz, ha rendbe teheted, tedd, ha nem, ne hunyj

szemet fölötte, menj nevelődhöz!

Viselkedés alapján rólad, szüleidről, iskoládról formálnak véleményt.

2.4. AZ ISKOLA KIEMELT FELADATAI ÉS A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

2.4.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Ma már szinte mindenki számára elfogadott, hogy az egy-egy osztályba járó gyermekek között nagy

különbségek vannak (lehetnek) egyéni adottságokban, a kognitív képességek fejlettségében, az érési

ütemben vagy az otthonról hozott ismeretek, szokások, a szocializáció, a tanulásra való motiváltság

szintjeiben.

Felfogásunk szerint az alapozó iskolában minden gyermek számára annyi és olyan jellegű

tevékenységre kell lehetőséget biztosítanunk, amennyire az adott fejlettségi fokán, az adott

pillanatban szüksége van. Ezért tanulás-szervezésünket úgy kell alakítanunk, hogy tanulóink egyéni

szükségleteihez megfelelő időt és tevékenységet tudjunk biztosítani.

Törekszünk a differenciált tanulásirányítási módszerek változatos használatára, biztosítva, hogy ne

siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit az ismeretszerzés, a készségfejlesztés folyamatában.

Felfogásunk szerint a gyermeket érdekeltté, aktívvá kell tenni a tanulás folyamatában. A kisiskolás

kor életkori jellemzője a kíváncsiság, igény a felfedezésre, tapasztalásra. Hiba lenne a cselekvésre

vágyó gyermeket passzív befogadóként kezelni. Éppen ezért a kutató, felfedező, cselekvéses

tanulást helyezzük előtérbe.

Személyiségfejlesztés a bevezető és kezdő szakaszban

- Szabadság, ami egyben autonómia is (jelenti a különbözőség hangsúlyozását is, de a

felelősséget is).

- Tolerancia: egymás elfogadása, a közösségi lét, szolidaritás.

- Az önismereten alapulót öntudat, amely egyben a másik ember tisztelete is.

- A nyitottság, a kíváncsiság, a játék és az öröm jogának biztosítása, a szeretet.

27

- A problémamegoldás képességének a kifejlesztése, mert tanulni csak az élethelyzetből

adódó problémák megoldásával lehet. E nélkül nem tud kifejlődni a jellem, a személyiség.

- A kooperáción, együttműködésen alapuló tevékenység fontossága, ahol a konformitást a

kreativitás, a kritikai szellem váltja fel.

- A munka szeretete, az igényesség.

Az iskolásoknál az első két szakasz után jelentős fiziológiai változások, illetve a kognitív

képességek terén jelentős fejlődés indul meg. Mindezek azt eredményezik pedagógiai munkánk

során, hogy ezen szakaszok eredményeire alapozva, természetesen az értelmi fejlődés, a jellembeli

változások és a társadalmi megismerés terén egyre konkrétabb és körülhatárolhatóbb

személyiségfejlesztési programot dolgozzunk ki fokozatosság és a differenciálás elvének

figyelembe vételével.

Személyiségfejlesztés az alapozó és fejlesztő szakaszban

- Az alapvető tanulási és munkaszokások elsajátítása a megváltozott körülményekre

adaptálva.

- A nehezedő tananyagból fakadó kudarcélmények ellensúlyozása, a támogatás megélése, az

erőfeszítés örömének és sikerének elősegítése.

- A gyerekek bekapcsolása a szabálytalan és a folyamatos fejlődést elősegítő

részcélkitűzésekbe.

- Az önfegyelem kialakulásának elősegítése.

- Az öntevékenység alapformáinak kialakítása (felelősi megbízatások, eszközök kezelése,

stb.).

- Az önálló ismeretszerzés örömének a pozitív beidegződések elősegítése.

- Az egymás iránti segítőkészség, tisztelet, együttérzés élményével gazdagodás a mindennapi

gyakorlatban.

- A vitakultúra elemeinek (bírálat, önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére

való odafigyelés, a nyelvi megformálás) folyamatos alkalmazása.

- A mozgás egészségmegőrző szerepének tudatosulása.

- Minél szélesebb körű önkifejezési lehetőségek biztosítása.

- A saját lehetőségek értékes erőforrásként való megélése.

- A tanulók értelmi nevelése.

- Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény kialakítása és

fejlesztése. A sok szempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a személyes észlelés

fejlesztésének fontossága.

- A tanulók erkölcsi nevelése.

28

- Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, felismerése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása.

- A tanulók emocionális nevelése.

- A környezet egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív cselekvésre és aktivitásra

késztető érzelmek kialakítása.

Önismeretre nevelés

Az identitásélmény (önismeret és autonóm világkép) kialakítása, illetve a mind jobb önismeret

következtében az önépítés iránti igény felkeltése, fejlesztése. Kitartás, céltudatosság és

elkötelezettség a célok megvalósításában.

A tanulók testi nevelése

A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, a testi és szellemi egészség

személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése.

2.4.2. A nevelő-oktató munka részterületein érvényesülő feladatok

A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése.

Az identitástudat részeként a nemzeti, nemzetiségi identitástudat, hazaszeretet mibenlétének a

felismerése, erősítése. A szülőhely és haza iránti elkötelezettség kialakítása, a tradíciók ápolása és

megbecsülése.

A tanulók demokratikus szemléletének kialakítása, fejlesztése.

A toleráns magatartásforma kialakítása, fejlesztése. A döntések demokratikus formáinak erősítése.

A kulturált probléma-megfogalmazás, kiegyensúlyozott értékelés fejlesztése. Az együttműködési

készség fejlesztése, erősítése, a közös munka szabályainak elfogadása. A megfelelő

konfliktuskezelés elfogadása.

2.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Alapelveink:

A közösségfejlesztés, a szociális kompetenciák fejlesztése szorosan kapcsolódik

személyiségfejlesztési alapelveinkhez.

Egyik alappillére, hogy tanulóink megtanuljanak együtt élni másokkal. A társak megismeréséhez az

önismeret vezet el. A közvetlen környezet megismerése juttat el a mások iránti empatikus

magatartás kialakításához. Ez az iskolás korban a társak iránti odafigyelés képességének

kialakítását, fejlesztését és a kortárs kapcsolatok megerősítésének feladatát rója ránk.

Későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el a másság

elfogadásához, a tolerancia fejlesztéséhez. Ehhez szükséges, hogy az oktatás formája, az iskola

29

légköre nyitott legyen, biztonságot sugározzon. A pedagógusoknak a tanulók iránti nyitottsága,

elfogadó magatartása, empátiája feltétel és eszköz is egyben az együttélés magtanítására és

gyakoroltatására.

Az együttműködési képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés szervezője, ennek fejlesztése

fontos feladat. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy rendszeresen éljünk a segítő együttműködés

különböző lehetőségeivel (közös programok, együttes cselekvés).

Tanulóinknak úgy szervezzük meg tanórai, iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységeit, hogy

sokszínű, változatos formában ezt maguk is gyakorolhassák. Ezt a célt is szolgálja szakköreink,

művészeti csoportjaink, közös programjaink.

Fontos feladat a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése is. Iskolánk hagyományos

programjai (karácsony, farsang, gyermeknap, sportversenyeink) alkalmasak arra, hogy a közös

célokért fáradozókban az egyéni különbségek elhalványuljanak, a közös vonások, az egyezések

kerüljenek előtérbe.

Kiemelt szerepe van a közösségek kialakításában, fejlesztésében az osztályfőnököknek. Elveink

szerint a demokratikus segítő vezetés szolgálja tanulóink érdekeit, nagymértékben hozzájárul

nemcsak a nevelés, de a tanulás eredményességéhez is.

A közösségfejlesztés színterei:

Osztályközösségek

normakövető magatartás

kooperációs készség

konfliktusmegoldó képesség

bizalom

jellegzetes, közös értékrend

Iskolaközösség

a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése

a közösségért érzett felelősség

a hagyományok, a tradíciók tisztelete

a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete

a közös szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége

A szűkebb társadalmi környezet (faluközösség)

a tisztelet megadása a közösség egyéneinek

a hagyományok tisztelete

a helyi magatartásnormák betartása

30

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

- Ismerje meg a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus

kapcsolatok kialakításában elengedhetetlenek:

- Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy

múltú értékeit.

- Sajátítsa el és gyakorolja azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez,

megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.

- Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság

iránt, becsülje meg ezeket.

- Váljon érzékennyé környezete állapota iránt:

- Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

- Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való

törekvés váljon meghatározóvá.

- Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös

kezelése és megoldása terén.

- Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan

kommunikálni:

- Az önálló, felnőtt életében legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni,

egészséges életvitelt kialakítani.

- Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészségét, testi épségét veszélyeztető tényezőit és

ezek elkerülésének módjait:

- Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakításának

megelőzéséhez.

- Tanuljon meg tanulni:

- Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet.

- Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.

- Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

2.4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat, hogy a pedagógusok oktatási munkája

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyéni tantárgyakból nyújtott

teljesítményekhez.

31

Első feladat, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetséget. Ehhez megfelelő pedagógiai

és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkezniük. A felismerést tetteknek kell követniük,

amelyekhez mindenekelőtt a környezeti feltételeket kell megteremteni a helyi és országos

lehetőségek számbavételével. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítanunk kell a

tehetséges tanulók pályázatokon való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését

a hagyományokhoz híven.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják intézményünkben:

• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

• képességek szerinti bontás (például: német – magyar nyelv)

• tehetséggondozó foglalkozások

• szakkörök

• házi versenyek, vetélkedők

• megyei, országos szintű versenyekre való ösztönzés, felkészítés

• szabadidős foglalkozások

• átirányítás más intézményhez: könyvtár, zeneiskola, művészeti alapiskola,

nyelvtanfolyam, sportegyesület

2.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánkban meglehetősen magas az egyre nehezebb körülmények között élő hátrányos helyzetű

illetve veszélyeztetett tanulók száma.

Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés

után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével

a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos tervezést évenként meg kell

ismételni az elkészített adatlapok alapján.

A program célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeret-

elsajátításukat, egyéni ütemű fejlődésüket, akik körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

azaz:

a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek

iskolai környezetüket tekintve hátrányos helyzetűek

családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek

csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)

munkanélküli szülők gyermekei

átmenetileg hátrányos helyzetűek:

áttelepült, beköltözött (új) tanulók

tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek

32

A célok ismeretében tudjuk megtervezni a várható feladatokat.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése

fejlesztőpedagógiai foglalkozásokon való részvétel

napközi, tanulószoba

drog- és bűnmegelőzési programok

egészségügyi felvilágosító munka

pályaorientációs tevékenység

táborozások (életmódtábor), kirándulások

rendszeres tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, fogadóóra,

családlátogatás)

kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal

pályázatokon való részvétel

2.4.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A gyermekek személyiségének formálása és fejlesztése s ezáltal előkészítése az iskolai életre már a

családban és az óvodában elkezdődik.

Az iskolaérettség a gyermek értelmi fejlettségének, testi állapotának és szociális magatartásának az

életkorhoz, valamint az iskolai követelményekhez mért teljesítőképessége.

Az iskolára való alkalmasságot jelző tényezők közül az értelmi fejlettség legfontosabb mutatója a

nyelvi és kommunikációs készség színvonala.

Az iskolakezdés megkönnyítése érdekében a leendő első osztályos nevelő hospitál az óvodában,

ahol megismeri leendő tanítványait, valamint a gyermekek is tanítójukat.

Első osztályban év elején az előkészítő időszakban felmérjük a gyermekek képességeit: viselkedés,

általános tájékozottság, beszédkészség, beszédhibák, számfogalom, vizuális és verbális emlékezet,

rajzkészség, figyelem.

Az elvégzett megfigyelések után a tanulás ritmusát a gyermekekhez kell igazítanunk, s ahol

szükséges, szakember segítségét kérjük (logopédus, pszicho-pedagógus).

A részképességek területén mutatkozó lemaradásokat viszonylag kidolgozott módon tudjuk kezelni.

Intézményünkben végzett pszicho-pedagógus foglalkozik a rászorulókkal, egy nevelő pedig ilyen

irányú tanfolyamot végzett.

A magatartási zavarokat mutató tanulók kezelése nehéz feladat. Gondjuk nemcsak az övék, hanem

az egész osztályközösségé is, hiszen magatartásuk gyakran nehezíti társaik és tanítójuk munkáját is.

33

Magatartási zavarok lehetnek:

negatív önértékelés

önbizalomhiány

alkalmazkodási készség, kudarctűrés gyengesége

akaraterő, kitartás hiánya

kritikátlanság, befolyásolhatóság

türelmetlenség

hangulati labilitás

indulatkitörések

szorongás, deprimáltság

Mindezek maguk után vonhatják a perifériára kerülést, a veszélyeztetettséget (drog, galeri, szekta,

stb.).

Amit tennünk kell:

megelőzés: korai felismerés, felvilágosítás

szakszerű segítség: egyénre szabott fejlesztés

Pedagógiai feladat:

- a szülőkkel való együttműködés az okok feltárásában

- a problémás tanulók bevonása a személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő

csoportokba (mentálhigiéniás csoport, szakkör, művészeti és sportcsoport)

2.4.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarc megelőzése.

Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése:

- tanítók, óvónők kölcsönös hospitálása (a tanítók áprilisban-májusban, az óvónők

szeptemberben-októberben)

- óvodások látogatása az iskolában

- tanítók, pszicho-pedagógus aktív részvétele az iskolaérettségi vizsgálaton

- a fejlesztőpedagógus véleményének figyelembevétele

- szülő, óvónő, tanító együttműködése

- a leendő tanítónő nyári családlátogatása ( a tanító döntése szerint)

- nyílt nap szervezése a leendő elsősöknek

Az alsó tagozatból a felső tagozatba való átmenet:

- a követelmények egyeztetése tantárgyanként egymás közötti megbeszéléssel

- rendszeres hospitálás 3. 4. 5. osztályban

- tankönyvek megválasztása

34

A kudarc okainak vizsgálata

- tanítók, szaktanárok, nevelési tanácsadó által.

A terápiás kezelések megszervezése

- iskolában: korrepetálás, felzárkóztatás, fejlesztőpedagógiai foglalkozás, napközis,

tanulószobai ellátás

- egyénre szabott fejlesztés

- differenciált, sokszínű tevékenységrendszer

- kooperatív tanulási módszerek

- a gyermek saját fejlődéséhez viszonyított értékelés

2.4.8. BTMN és SNI-s tanulókat segítő program

A BTMN tanuló

A BTMN tanuló az, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, és aki a Nevelési

Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni fejlesztésre szorul. Az osztály létszámában 2 főként kell

beszámítani.

Az „SNI-” tanuló

SNI- tanuló az, aki „a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra és nem

organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;” (1993. évi LXXIX. sz.

tv.121.§ 29.) Az osztály létszámában 2 főként kell beszámítani.

Iskolánk, alapító okirata alapján (kelt: 2009.július 1.) ellátja a BTMN és az SNI tanulók integrált

nevelését-oktatását.

Számukra a Közoktatási törvény biztosítja a különleges gondoskodáshoz, a rehabilitációs célú

foglalkozáshoz való jogot, mely a tanulót fogadó intézmény számára kötelezettséget jelent. (1993.

évi LXXIX. sz. tv. 30.§)

Bármilyen problémával is küzd az intézményben nevelt gyermek kiemelt fontosságú a gyermek-

gyermek, gyermek-pedagógus, pedagógus-szülő közötti kooperáció és kommunikáció valamint a

pedagógus megváltozott szerepe. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz,

hogy mediátorként tudjon közreműködni az „ép” és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek

párbeszédében.

Helyzetkép

Intézményünkben integráltan tanulnak a BTMN és SNI-s tanulók a NAT alkalmazásával, a Sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján.

Az ajkai Nevelési tanácsadó és a veszprémi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye és útmutatásai alapján gyógypedagógus-pszicho-

35

pedagógus egyéni fejlesztési terv szerint, kiscsoportokban foglalkozik velük a törvény által

biztosított óraszámban.

Jellemzőik:

Részképességzavarok - alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége –

következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása

- kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a

feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi

- érzékenyebbek a meteorológiai változásokra

- fáradékonyság

- igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat

A tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal és a

nevelési tanácsadókkal.

A fejlesztés alapelvei, feladatok

Alapelvek:

A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek.

Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását.

A szakértői bizottság javaslata alapján - indokolt esetben - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből

az értékelés és minősítés alól a tanulót mentesíteni lehet.

A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik.

Gyógypedagógus, közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére.

Feladatok:

az egészséges énkép és önbizalom kialakítása

a kudarctűrő képesség növelése

az önállóságra nevelés

A fejlesztő tevékenység területei

Diszlexia, diszgráfia

- a testséma biztonságának kialakítása

- a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten

- a vizuomotoros koordináció gyakorlása

- a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése

- az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális

és auditív észlelésre alapozó módszerrel

- olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt

- a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során

36

- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel

- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi

írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával

Diszkalkulia

- az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,

intenzív fejlesztése

- a testséma kialakítása

- a téri relációk biztonsága

- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása

- a szerialitás erősítése

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése

- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,

a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális

megerősítés

- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést

segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása

Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

- az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének,

terhelhetőségének ismeretében

- a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló

alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése

- együttműködés a családdal és más szakemberekkel

- fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása

Feladatok

Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése

alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik.

Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében

lehet eredményes. (gyógypedagógusok, az intézmény pedagógusai,)

Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga

kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia, az

egyéni fejlődési lap vezetése az ő feladata.

A folyamatos egyéni fejlesztést a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusok korrepetálással,

differenciált órai feladatokkal, egyéni számonkéréssel segítik.

37

A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő. Ennek hiányában, a

közoktatási törvényben előírt óraszám az iránymutató (adott évfolyamra kötelezően előírt óraszám

15%-a).

A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható.

Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik.

Feltételek

A személyi feltételeket az ajkai Nevelési Tanácsadó utazó szakemberhálózat keretén belül biztosítja

(logopédus), illetve helyben is adottak a szakemberek.

gyógypedagógus

fejlesztő pedagógus

orvos

gyógytestnevelő

Tárgyi feltételek

fejlesztő szoba

fejlesztő és terápiás eszközök

fejlesztő játékok

fénymásoló

számítógép, számítógépes programok

szakkönyvek, szakfolyóiratok

2.4.9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

A gyermekek megóvása a káros hatásoktól, a rájuk leselkedő veszélyektől, a fejlődésüket zavaró

rendellenességektől minden nevelő, de elsősorban az osztályfőnök feladata.

1.lépés – A fent említett valamely tényező feltárása: anyagi háttér, morális háttér,

pedagógiai-pszichológiai okok

lépés – Mielőbbi szakszerű reagálás, szükség esetén kapcsolatfelvétel a segítő

szakemberekkel: ifjúságvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, Nevelési

Tanácsadó, Önkormányzat gyámügyi előadója, Rendőrség

lépés –Folyamatos kapcsolattartás a családdal, gyermekkel, kollégákkal.

A családok segítésének lehetőségei:

családlátogatás, fogadóórák

javaslat segélyre, támogatásra

speciális programok (film, előadás)

közös szabadidős programok

Máltai Szeretetszolgálat

38

A gyermekek segítésének módjai:

figyelem, őszinte érdeklődés, megértés

támogatás a tanulásban (korrepetálás, napközi, tanulószoba)

pszichológiai segítség (pszicho-pedagógus)

a Máltai Szeretetszolgálat természetbeni segítése

2.4.10. A szabadidő irányításának tevékenységei

Gyermekeink nagy hányada nemcsak szociális, hanem műveltségi hátránnyal is érkezik iskolánkba.

A testi-lelki harmónia megteremtése feltételezi, hogy a gyermekek a „kötelező” fejlesztési

időkereten túl kellő szabadidővel is rendelkeznek. Ez telhet játékkal, művelődéssel, sporttal,

munkával és szórakozással. Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidő-eltöltés kapcsolódjon

az iskola egész nevelési folyamatához, ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a gyermekeken kívül a

nevelők és a szülők is részt vegyenek.

A tanulók, a gyermekcsoportok szociális körülményeiből, összetételéből, érdeklődéséből,

igényeiből kiindulva kell olyan kínálatot biztosítanunk, amely segíti nevelési céljaink

megvalósítását. Fontos szempont, hogy a passzív szemlélődő szórakozás helyett az igényes,

tartalmas fejlesztő és aktív részvételt igénylőket kell előnyben részesítenünk.

A személyiségfejlesztésnek és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló

tevékenységek:

Formái:

- Napközi otthon: Célja: az egyéniség fejlesztése, egészséges életmódra, önálló tanulásra

nevelés, egyéni képességek (kooperáció, kommunikáció, kreativitás, koncentráció)

kifejlesztése.

- Kézműves foglalkozások

- Tanulószoba: Célja: a felső tagozatos tanulók egyéni tanulási képességének kialakítása, a

lemaradók és hátrányos helyzetűek felzárkóztatása.

- Furulya szakkör: Tanulóinknak lehetőségük van zenei tudásukat furulya szakkör keretében

fejleszteni. Hetente kezdő és haladó csoportokra bontva alsós tanítónő foglalkozik a

gyermekekkel. A csoport tagjai rendszeres résztvevői az iskolai rendezvényeknek, s térségi

versenyeknek.

- Kézműves szakkör: Kézműves szakkörünk alsós tanítónő irányításával, heti

rendszerességgel tartja foglalkozásait. Alsó tagozatos diákjaink megtanulják, hogy sok

mindenre használhatják a kezüket és a fantáziájukat. Némi ötletességgel és ügyességgel

szinte bármilyen fellelhető anyagból képesek használati vagy ajándéktárgyakat készíteni.

- Szorobán: matematikai gondolkodás fejlesztése, új eszköz, a számolási készség fejlesztése.

39

- Néptánc: A magyarpolányi Művészeti Alapiskola kihelyezett néptánc tagozata évek óta

működik iskolánkban. A néptánc csoport állandó fellépője településünk rendezvényeinek, de

a térség egyéb kulturális eseményein is bemutatkoznak.

- Művészeti rajzszakkör: A magyarpolányi Művészeti Alapiskola rajz tagozata hetente egy

délutánra kínál tartalmas elfoglaltságot tanulóinknak. "Kis művészeink" évente több

rajzversenyen is megmérettetik magukat.

- Úszás: Az egészséges életre nevelés fontos része a rendszeres mozgás. A 2010/2011-es

tanévtől tanulóink szervezett keretek között úszásoktatáson is részt vehetnek az ajkai

uszodában. Szakképzett oktató segítségével elsajátíthatják, vagy éppen fejleszthetik

úszástudásukat. A heti egyszeri alkalom zökkenőmentes lebonyolításához önkéntes kísérő

szülők nyújtanak segítséget.

- Foci sportkör: Testnevelő kollégánk vezetésével és aktív sportkedvelő szülők támogatásával

rúghatják a bőrt a halimbai diákok. A foci sportkörben, 6-14 éves gyermekek számára, négy

korcsoportban biztosítunk edzés és játéklehetőséget. A gyerekek korcsoportonként heti két

alkalommal ismerkedhetnek meg a labdarúgás fortélyaival, szervezett edzés keretein belül.

Nagyon fontosnak tartjuk a versenyeztetést is, ezért benevezünk több labdarúgó szervezet

által indított kupasorozatba, valamint igyekszünk minél több meghívásos utánpótlástornán

részt venni.

- Gyógytestnevelés: Iskolánkban a 2010/2011-es tanévtől indult el a gyógytestnevelés. Házi

vagy szakorvosi beutalóval kerülnek a foglalkozásra a gyerekek. Főként mellkas

deformitással, túlsúllyal, gerincferdüléssel és asztmával küzdő tanulók alkotják a csoportot.

A heti háromszori gyógytestnevelés feladata a prevenció és a korrekció, a

betegségtípusoknak megfelelően differenciált képességfejlesztés. A foglalkozásokat

gyógytestnevelő tartja.

- Tömegsport: Rendszeres sportfoglalkozásokat és versenyeket, versengéseket szervezünk

tanulóinknak és családjaiknak.

- Színházlátogatás: Alsó tagozatos diákjaink a helyi kultúrházban rendszeresen részt vesznek

bérletes színházi előadásokon. Felsős tanulóinknak alkalmi jelleggel szervezünk

színházlátogatásokat.

- Könyvtár: Célja: a helyes könyvtárhasználat elsajátítása, önálló ismeretszerzés és hasznos

szabadidő eltöltés biztosítása, oktató programok használatának elsajátíttatása.

- Diákönkormányzat: Célja: a tanulók érdekképviseletének és véleménynyilvánítási jogának

biztosítása, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése. Közéleti szerepre nevelés.

- Szórakoztató programok, alkalmak: Táncház, játszóház, klubdélutánok, vetélkedők, show-

dance

40

- Szünidei programok: Életmódtábor, történelmi tábor,

2.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A közoktatási törvény 38§(1) bekezdése szerint:

„A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladat ellátásához szükséges feltételekkel”

Ezen eszközök jegyzékét a 1/1998.(VII.24) OM rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.

A beszerzés ütemtervét és a várható költségeket az eszközfejlesztési terv tartalmazza.

Tankönyvek, taneszközök:

A szükséges taneszközöket tantervünkben rögzítjük. A kiválasztás alapvető szempontjai a tanítandó

és tanulandó tananyag feldolgozásának minősége, a tanulhatóság, a kivitel, a tartósság.

Tanulói segédletek: tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, feladatgyűjtemények, füzetek,

térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, gyermekenciklopédiák és gyermeklexikonok.

Nevelői segédletek: kézikönyvek, tankönyvek, lexikonok, szótárak, szakkönyvek, folyóiratok,

módszertani kiadványok, fóliák, falitáblák, feladatlapok, eszközkészletek a tanári kísérletezéshez,

tantárgyankénti szemléltetőeszközök.

A tantárgyi és iskolai eszközök körébe tartozónak tartjuk a falitérképeket, földgömböt,

hanglemezeket, kazettákat, képes betűtáblákat, gyakorlókönyveket, diafilmeket, írásvetítő fóliákat,

videofilmeket, írásvetítőket, transzparenseket, kísérleti eszközöket, audiovizuális eszközöket,

számítógépeket, IKT eszközöket.

2.6. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működik eredményesen, ha a tanulói

érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket (partnerközpontúság). Az iskolai nevelés, a

gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a

pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése.

Ezen együttműködés:

alapja: a gyermek iránti érzett közös nevelési felelősség

megvalósulási formái: kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység

feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség

eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő

gyermeki tevékenység

41

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi

témakör köré rendeztük:

A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

• aktív részvételt az iskolai rendezvényeken

• őszinte véleménynyilvánítást

• együttműködő magatartást

• a nevelési problémák őszinte megbeszélését

• érdeklődő- segítő magatartást

• szponzori segítségnyújtást

Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

• nyílt napok, nyílt órák szervezése

• rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról

• változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési

módokat

• előre tervezett szülői értekezletek

• rendkívüli szülői értekezletek (szükség esetén)

• fogadóórák

• előadások szervezése szakember meghívásával (orvos, védőnő)

• logopédus, pszicho-pedagógus

• pályaválasztási tanácsadás

• családlátogatás

• közös kirándulások

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

• üzemlátogatás szülői munkahelyeken

• családi játékos vetélkedők, sportversenyek

• közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével

• osztály-család túrák

3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

Az egészség: testi, lelki, szociális harmónia

Az egészségfejlesztés: az a folyamat, amely képesé teszi az embereket arra, hogy kontrollt

szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és képessé váljanak annak javítására. Az

egészségfejlesztés fő feladata, az egészséges környezet megteremtése, a szemléletváltoztatás, az

egészségfejlesztő közösségi tevékenység, és az egyéni képességek kibontakoztatása.

42

Az egészségnevelés: olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos

ismereteket, tudást és életkészséget bővíti. A korszerű egészségnevelés egészség- és

cselekvésorientált tevékenység.

3.1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

- Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését.

- Olyan pozitív beállítódást, szokásokat, magatartást kell kialakítanunk, amelyek a gyermek

egészségi állapotát javítják.

- Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell megtanítani, hanem a harmonikus,

egészséges élet örömteli megélésére, az egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült,

fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartásra.

- Az iskola nyújtson segítséget a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében.

Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, az örömteli

párkapcsolatra való felkészítéssel.

- Cél az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók

tevékeny részvételével.

3.2. CÉLKITŰZÉSEK

- Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató legyen

- Az egészségnevelési tevékenységbe be kell vonni a családokat, a település polgárait. A

család mellett az iskola váljék az egészségnevelés kiemelkedő színterévé.

- Az iskolának szorosan együtt kell működnie az egészségügyi szolgálattal.

- Az iskolában lehetővé kell tenni az egészséges életmód gyakorlását pl. mindennapos

testedzés, egészséges ételek fogyasztása, étkezési kultúra, stressz-mentesség, WC tisztasága

stb.

- A hátrányos helyzetű tanulók számára lehetővé kell tenni az egészséges életmód elemeinek,

szokásainak elsajátítását.

43

3.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FŐ TERÜLETEI

3.3.1. Testi nevelés

Személyi higiénia

- Tisztálkodási szokások kialakítása, gyakoroltatása (fog-, haj-, körömápolás, kézmosás)

- Öltözködési szokások (fehérnemű naponkénti váltása, célszerű, tiszta, ízléses, időjárásnak

megfelelő felsőruházat viselése, utcai, ill. váltócipő rendeltetésszerű használata. Testnevelés

órán, edzésen sportruházat és cipő viselése.)

- Mosdó és WC rendeltetésszerű használata és tisztaságának megőrzése.

- A személyi higiénia elmulasztásából eredő betegségek megismertetése: Signal-program

(napközi), Johnson & Johnson (felső tagozat)

- Egészséges táplálkozás

- Az étkezés megfelelő körülményeinek biztosítása

- Megfelelő mennyiségű és minőségű ételek fogyasztása

- Az étkezés napi ritmusa

- Evőeszközök rendeltetésszerű használata

- Az egészségtelen táplálkozás következtében kialakuló betegségek megismertetése.

- Technika, biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák keretében

- Napköziben, menzán, nyári életmód-táborban

- Testedzés, kondicionálás

- Szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a testi és lelki egészséget egyaránt erősíti.

- Mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása (melléklet)

- Tömegsport

- Néptánc

- Sportrendezvények, sportnapok (pl.: Szalai Kupa)

- Erdei iskola program

- Felnőtteknek szervezett sportolási lehetőség (aerobic, gerinctorna, stb.)

- A biztonság megőrzése

- Baleseti források feltérképezése

- Baleset megelőzési szabályok megismertetése és betarttatása

- Elemi elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása

- Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, felelősségvállalásra nevelés: Technika,

osztályfőnök órákon rendőr bevonásával, „Egy nap a biztonságért”, életmód-tábor

44

3.3.2. Lelki egészség

- Önismeret, önfejlesztés, pozitív kialakítása

- Egészség életvezetési szokások kialakítása, gyakoroltatása

- Toleranciára, a környezeti hatások feldolgozására nevelés

- Az emberi kapcsolatok harmóniája

- Devianciák megelőzése illetve kezelése

- Érzelmi nevelés

3.3.3. Szociális kapcsolatok kialakítása

- Megfelelő iskolai légkör kialakítása

- Családi életre nevelés (családi szerepek, munkamegosztás, családi ünnepek, stb.)

- Kommunikációs nevelés (rendszeres megbeszélések, metakommunikációs játékok, stb.)

- Kedvező társas miliő működtetése (munkacsoportok kialakítása, felelősök rendszere)

- Közéletiségre nevelés

- Valamennyi tanórán, kiemelten az osztályfőnöki órákon

- A diákönkormányzat által szervezett programokon

3.3.4. Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

- Drog-, alkoholfogyasztás, dohányzás ártalmainak, veszélyeinek megismertetése,

fogyasztásuk megelőzése, elutasítása.

- Irányított Betegellátási Program előadásai

3.4. FELADATOK

Tanulók számára

Testi jellemzők: testkultúra, táplálkozás, mentálhigiéné, testmozgás-fejlesztése

Lelki jellemzők: önismeret, tolerancia, tehertűrés, problémakezelés, konfliktuskezelés fejlesztése

Környezeti tényezők: személyes biztonság megőrzése, környezetvédelmi ismeretek elsajátítása

Az egészségre ártalmas szokások elutasítása

Pedagógusok számára

Figyelmet kell fordítani a pedagógusok továbbképzésére

Szervezett sportolási lehetőségek biztosítása

Szülők, polgárok bevonása

45

Az iskola egészséges külső és belső környezetének megteremtése (egészséges játszóhelyek,

parkosítás, virágos tantermek, stb.)

A személyiségfejlesztés területén a pozitív énkép kialakítására, az erőszakmentes

konfliktuskezelésre kell törekedni.

Felvilágosító előadások, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása, orvos, védőnő, rendőr, kozmetikus,

stb. bevonásával.

3.5. ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt

orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt

fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos

Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Kisebb településeken, ahol nincs

házi gyermekorvos, a védőnői feladatokat a körzet szerint illetékes védőnő (vagy védőnők) látja el.

A középfokú tanintézetek egy részében főfoglalkozású vagy részfoglalkozású ifjúsági orvos, és

ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő

közösen látja el.

Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: ez a felsorolás minden tekintetben összhangban

van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével

- A tanulók életkorához kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és

intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött

szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások

korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

- Az adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

- Közreműködés: közegészségügyi- járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve.

- Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos

feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt

részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola

egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van

arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatában illessze az egészséges életmódra ösztönzést,

nevelést.

46

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

Az életmód és betegségek összefüggései.

Az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése,

megoldási javaslatok.

A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás,

életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

Környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás- egészségügyi kérdésekben.

Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül

hívhatók az iskola egészségfejlesztésben.

Részvétel az iskola egészségneveléssel kapcsolatos programjaiban: Szalai Miklós

Emlékverseny, életmód-tábor, Irányított Betegellátási Program, csecsemőápolási versenyre

felkészítés, stb.

Intézményünk iskolaorvosa: Dr. Dávid Éva Rozália

Védőnője: Szalai Katalin

Gyermekjóléti Szolgálat vezetője: Galler-Mike Éva

3.6. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ISKOLÁNKBAN

Az ember harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen az egészséges életmód, aminek egyik

alappillére a naponta legalább 30 percig végzett intenzív mozgás.

Iskolánkban mind a személyi, mind a tárgyi feltételei megvannak annak, hogy az összes tanuló

számára biztosítani tudjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét.

Az alábbiak szerint:

Osztályok Testnevelés

óra

Néptánc Tömegsport Iskolai

sportkör

Gyógytestnevelés

1. osztály 3 1 1 - 1

2. osztály 3 1 1 -

3. osztály 3 1 1 -

4. osztály 3 1 1 - 1

5. osztály 3 1 1 -

6. osztály 3 - 1 1

7. osztály 3 - 1 1 1

8. osztály 3 - 1 1

47

A különböző szervezési lehetőségek adaptálása a helyi viszonyokra:

Testnevelés órák: Az adott osztályra éppen érvényben lévő tanterv alkalmazása, illetve

bővítése heti 3 órára.

Néptánc: A kerettanterv szerint előírt tananyag átdolgozása 3 csoportra: 1. osztály, 2-3.

osztály, 4-5. osztály.

Tömegsport: A helyi adottságokat figyelembe véve a sportjátékok technikájának,

taktikájának és szabályismeretének az életkornak elsajátítása, alkalmazása játék közben.

Házi versenyek szervezése a megfelelően elsajátított sportágakból: labdarúgás, röplabda,

kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz.

Iskolai sportkör: Azok a tanulók, akik valamely diákolimpián vagy egyéb

versenyrendszerben szereplő sportágakban tehetségük és mentalitásuk alapján méltónak

bizonyulnak iskolánk képviseletére, heti 1-3 órás edzésjellegű foglalkozáson teljesíthetik ki

képességeiket (labdarúgás, atlétika, röplabda, asztalitenisz, kézilabda). Ezen kívül

elsősorban lányok vehetnek részt a több éve eredményesen működő aerobic csoport

munkájában.

A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési

foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-vagy könnyített

testnevelésre utalja. /Kt. 35.§ (8) /

A megvalósítás órarendi formája

Órák Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

1. óra 3. osztály 1. osztály 3. osztály 1. osztály 1. osztály


3. óra 6. osztály 7. osztály Óvodás óra Óvodás óra 6. osztály


5. óra Tömegsport:

1-2. osztály

8. osztály Néptánc:

1-5. osztály

4. osztály Néptánc:

2-3. osztály

6. óra Néptánc:

4. osztály

5. osztály 8. osztály 7. osztály 8. osztály

7. óra Asztalitenisz Tömegsport:

3-4. osztály

Asztalitenisz Tömegsport:

5-6. osztály

Asztalitenisz

8. óra Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz

9. óra Tömegsport:

8. osztály

Iskolai

sportkör:

röplabdaedzés

Iskolai sportkör

6. osztály

Iskolai

sportkör:

8. osztály

Iskolai sportkör:

7. osztály

48

10. óra GÓLIÁT Tömegsport 7.

osztály

Iskolai

sportkör:

kézilabdaedzés

GÓLIÁT

11. óra Aerobic GÓLIÁT Aerobic GÓLIÁT

12. óra Gyógytestnevelés Gyógytestnevelés Gyógytestnevelés

A további Iskolai sportköri foglalkozásokat szülők, valamint társadalmi aktívák bevonásával

tervezzük megoldani.

4. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA

4.1.A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA

„A környezeti nevelés szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-,

magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre”

/Havas Péter/

4.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI

4.2.1. Általános, hosszú távú célok

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását, annak érdekében, hogy a

felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására,

elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát (NAT).

Kialakítani a tanulókban a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő magatartást, mely váljon életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelvvé.

Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, bekapcsolni őket a közvetlen környezet

értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való

törekvés.

Ismerjék fel, hogy egyéni és közös kötelességünk:

Az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása.

Az ökológiai egyensúly fenntartása.

A természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása.

Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát:

49

Környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban.

A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást

közvetítsünk.

Segítsük a környezeti fogalmak, folyamatok, összefüggések megértését.

4.2.2. Rövid távú célok, feladatok

CÉLOK FELADATOK

1. A környezeti nevelés az iskolai munka

minden területén jelenjen meg!

A helyi tantervekben és a tanmenetekben

konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az

alkalmazni kívánt módszereket!

2. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a

szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

Képzések, szülői értekezletek, rendezvények

szervezése az adott témában.

3. Az iskola tisztaságának javítása, a szemét

mennyiségének csökkentése.

Takarítási akciók

Tisztasági őrjárat szervezése

Papírhulladék külön gyűjtése, tárolásának,

elszállításának megszervezése

4. Vízzel, villannyal való takarékoskodás Rendszeres ellenőrzés (csöpögő csapok, égve

felejtett villanyok, stb.)

5. A tanulók ismerjék szűkebb környezetüket!

Lássák az értékeket, problémákat, ápolják a

hagyományokat!

Iskolánk névadójának, munkásságának

megismerése: Szalai Miklós Emlékverseny

6. Legyenek a tanulók közvetlen környezetük

védelmezői

Vállaljanak védnökséget egy-egy terület

felett, amit rendszeresen gondoznak

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó

gondolkodását, az önálló ismeretszerzés

képességét!

„Zöld sarok” kialakítása (szakkönyvek,

folyóiratok, videokazetták)

50

4.3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI

4.3.1. Tanítási órákon

Magyar nyelv és irodalom

Ismerjenek meg minél több olyan irodalmi alkotást, amely környezetünk értékeit, a természet

szépségeit mutatja be.

Egy táj megismerésekor, leírásakor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, alkalmazni

anyanyelvünk gazdag szókincsét a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során.

Történelem

A tanulók értsék és tudják, milyen emberi tevékenység révén alakult át a természet

Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására

Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

Idegen nyelv

Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, ismerjék meg a nyelv segítségével más

országok hasonló gondjait, bővüljön a témával kapcsolatos szókincsük

Alakuljon ki a tanulókban a környezettel szembeni nemzetközi felelősség tudata

Matematika

Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

Tudjanak grafikonokat, táblázatokat készíteni, elemezni!

Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait!

Legyenek képesek reális becslésekre

Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni!

Fizika

Váljanak képesség a tanulók a környezeti változások magyarázatára

Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (zaj, sugárzások, stb.) egészségkárosítását

Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint

az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat.

Tudják értelmezni a környezeti változások törvényszerűségeit, keressék a megoldást a globális

környezeti problémákra

Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad használni

Ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó felnőttekké váljanak!

51

Földrajz

A tanulók szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket közvetlen élő és élettelen

környezetükről

Érzékeljék és értékeljék a környezetükben lejátszó változásokat, mint a természeti és társadalmi

folyamtok hatásainak eredményeit.

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat!

Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségét!

Biológia

Ismerjék, becsüljék, szeressék természeti és épített környezetünket

Ismerjék és értsék az élőlények alapvető szervezeti és működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek megelőzésükre,

mérséklésükre

Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

Alakuljon ki a tanulókban az ökológiai szemléletmód

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat, azok megelőzési, mérséklési lehetőségeit

Rajz és vizuális kultúra

Ismerjék fel a természeti és művészi szépség rokonságát

Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

Ismerjék meg a népi építészet és díszítőművészet hazai előfordulásait!

Testnevelés

Értsék, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják az egészséges testi

fejlődésünket

Legyenek tisztában a testnevelés és a sport jelentőségével

Értsék meg, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagokból készüljenek az eszközök

Sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népi játékokat

Tudatosuljon bennük az egészség és a környezet komplexitása

Kémia

Rendelkezzenek a tanulók a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel!

Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.

Értsék a különböző technikák hatását a természeti és épített környezetre. Becsüljék meg ezek

gazdasági hatásait.

52

Ének-zene

Ismerjék meg a tanulók a természet zenei ábrázolásának módját

Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenítését a népdalokban

Vegyék észre a zene közösségteremtő és erősítő hatásait

Ismerjék a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni

Etika

Legyenek képesek a már megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb

károsodást okozzák

Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

Mérjék fel annak a fontosságát, hogy utódaiknak is megfelelő életteret kell hagynunk

Alakuljon ki bennük személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

Osztályfőnöki teendők

Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteken túl mutató

tevékenységeket. Ilyenek a táplálkozási szokások, az anyag- és energiatakarékosság, az öltözködés,

a környezet igényes, gondos kialakítása, stb.

A mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások felismerése,

életmódminták elemzése, a megoldások keresése lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során

a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok alakítására, elmélyítésére.

4.3.2. Tanórán kívüli keretek

Erdei iskola

Felső tagozatos tanulóink minden év májusában erdei iskolában töltenek egy hetet.

A hagyományos iskolai környezettől elszakadva cselekvő, felfedező módon ismerkednek a tanulók

a helyszín természeti környezetével, növény és állatvilágával, történelmi és irodalmi

vonatkozásaival. Gyakorolják a természetben való viselkedést, az önkiszolgálást, az együttélés

szabályait. Megfigyelik az ember természetátalakító tevékenységét, megismerik a természetvédelmi

területeket, a természetvédelem formáit.

Az erdei iskola költségeit pályázatokból, alapítványi és önkormányzati támogatásból, illetve a

szülők hozzájárulásából fedezzük.

Tanulmányi versenyek

Tanulóink minden évben indulnak olyan tanulmányi versenyeken, ahol a környezet és

természetvédelem fontos téma

Kaán Károly természetismereti verseny

Teleki Pál földrajz-földtan verseny

Herman Ottó biológia verseny

53

Rendezvények, akciók

Szalai Miklós Emlékverseny – Minden év májusában iskolánk névadójának tiszteletére

szervezünk a környező általános iskolák részvételével

Egészséges életmódtábor – A tanév befejezése után szervezzük tanulóink számára. A tábor

célja az egészséges életvitel szokásainak megismertetése, gyakoroltatása

Papírgyűjtési akciók

Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról

54

TANTERV

55

5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

5.1.ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ (RÉSZ)

Iskolánk általánosan művelő 8 évfolyamos iskola.

Az alapkövetelményeket a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján kidolgozott helyi

tanterveink tartalmazzák, amelyeket iskolánk helyi sajátosságainak figyelembevételével

készítettünk el. Kihasználjuk a tantárgyak közötti koncentrációt is az ismeretek elsajátítása,

gyakorlása, alkalmazása és a képességfejlesztés érdekében, felhasználjuk a nem kötelező órakeretet

a felzárkóztatáshoz.

A tantervek összeállításánál fő szempontként szerepeltek az alábbiak:

Tartalmazzák a halimbai általános iskola nevelőtestülete által meghatározott alapértékeket.

Megfeleljenek az iskola cél- és feladatrendszerének.

Az iskola helyzetét (felszereltség, szülői és fenntartói elvárások) alapul véve optimális

fejlesztést tegyen lehetővé.

Tantervi programunk a NAT-ra alapozva kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a

szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a

kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket,

kulcskompetenciákat.

5.2. NEVELÉSI TERÜLETEK

Az alábbi nevelési területeket emeltük ki, és helyezzük a hangsúlyt:

5.2.1. Információs és kommunikációs kultúrára nevelés

- A megismerési képességek fejlesztése (megfigyelés, értelmezés, indoklás, bizonyítás),

amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részeit képezik.

- Az anyanyelv tudatos és igényes használatának kialakítása.

- A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése valós és virtuális csatornákon

egyaránt.

- Az elektronikus médiában való eligazodás képességének fejlesztése.

- Minden tantárgyban követelmény a beszéd-, az olvasás, az írástechnika, a szövegértés- és

alkotás fejlesztése. A nyelvi illem (ki, kinek, mikor, mit és hogyan mond), valamint a helyes

metakommunikáció elsajátítása.

56

- Az informatikai ismeretek megtanítása a számítástechnikai foglakozásokon,

könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása könyvtári órák keretében.

5.2.2 Matematikai nevelés

- 1-6. évfolyamig a számok, mennyiségek (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő, pénz) közötti

viszonyok felismerése, ezek tudatos használata, valamint az alapműveletek biztonságos

ismerete a legfontosabb követelmény.

- A 7-8. évfolyamon szilárduljanak meg a tanulók alapműveleti készségei, a tanultakat

megfelelő biztonsággal tudják használni a mindennapi életben (pl. a százalékszámítást az

adózásnál, kamatszámításnál stb.) és más tárgyak (fizika, kémia) tanóráin.

- A matematikai feladatmegoldások során sajátítsák el azokat a gondolkodási műveleteket,

amelyeket az élet bármely területén hasznosítani tudnak.

- Felsőbb osztályokban tudják célszerűen használni a zsebszámológépet.

- A geometriai ismeretek tanítását a lehető legjobban közelítsük a valós élet problémáihoz.

5.2.3. A természettudományos és környezeti nevelés

- A környezeti nevelés elvének megvalósításakor kidolgozott programunk segítségével a

tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítására, természettudományos

gondolkodásmódjuk fejlesztésére törekszünk. Ennek érdekében fontos a közvetlen

környezet értékeinek ismerete, megőrzése, gyarapítása, a személyes részvétel és

tapasztalatszerzés.

- A természettudományos műveltség megalapozását állítjuk előtérbe. Ez magában foglalja az

alapvető ismeretek, összefüggések és törvények elsajátítását biológiából, fizikából és

kémiából, hogy a középiskolában erre tudjanak tovább építeni.

- A nevelés középpontjába az életkornak megfelelő kísérleti megismerési módszerek

alkalmazását és azok folyamatos gyakorlását állítjuk.

- A természettudományos neveléssel kívánjuk elérni, hogy tanulóink szeressék és óvják a

természetet, a tudomány eredményeit pedig használják fel a mindennapi életben. Kiemelt

szerepet szánunk az erdei iskolának.

- A testi és lelki egészség elvének megvalósítása során olyan pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása a cél, amelyek a gyerekek egészségi állapotát

javítják. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő

részvételével alakíthatók ki.

57

5.2.4. Esztétikai nevelés

- El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék fel a szép és csúnya, az esztétikailag értékes és

értéktelen közötti különbséget az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és

mozgásművészet, a film- és színházművészet alkotásaiban. Esztétikai érzéküket tudják a

mindennapi életben is alkalmazni.

5.2.5. Erkölcsi nevelés

- A társadalomban bekövetkezett változások, a bűnözés elterjedése (ezen belül a fiatalok által

elkövetett bűntények számának ijesztő emelkedése) miatt fokozott jelentőségűvé vált az

erkölcsi nevelés fontossága. Megvalósítására minden módot és lehetőséget ki kell

használnunk.

- Fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy az egészségkárosító élvezeti szereket elutasítsák, és

erről a környezetüket is igyekezzék meggyőzni.

- A toleranciát, a másság elfogadását, az egymás iránti tisztelet megadását folyamatosan kell

kialakítanunk a tanulókban úgy, hogy ez belső igényükké váljon.

5.2.6. A társadalomtudományi nevelés

- Fontosnak tartjuk a magyar történelem legfőbb eseményeinek, azok összefüggéseinek

megtanítását.

- Elengedhetetlen Halimba község és Veszprém megye főbb történelmi eseményeinek

megismertetése. Ezt helytörténeti gyűjtőmunkával, kutatásokkal, múzeumlátogatásokkal,

kiállításokkal, pályázatokkal és vetélkedőkkel valósítjuk meg.

- Követelmény a társadalmi, politikai, gazdasági életünk jellemzőinek, az állampolgári jogok

és kötelességek megismertetése, az ügyvitel rendjébe történő bevezetés (hivatali hatáskörök,

űrlapok kitöltése, hivatalos ügyiratok megfogalmazása stb.)

- Legyenek a tanulók tájékozottak a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről (újság,

rádió, TV.)

5.2.7. A technikai nevelés

- Arra törekszünk, hogy megtanítsuk a mindennapi életben szükséges technikai ismereteket és

jártasságokat, a gyakorlatban használatos anyagokat, eszközöket, azok alkalmazási módját.

- Feladatunk a manuális készségek fejlesztése, alapvető műszaki rajzok olvasása és készítése.

58

- A környezetünk védelmére, a természet megóvására kívánjuk nevelni tanulóinkat.

5.2.8.Testi nevelés

- A mozgás, játék- és sportműveltség fejlesztését,

- Az alapvető fizikai képességek, az állóképesség és edzettség fejlesztését,

- A fizikai és szellemi harmónia iránti igény kialakítását,

- Az egészséges életmód alapvető követelményeinek megismertetését és gyakoroltatását,

- A személyi és környezeti higiéniára történő nevelést,

- Az elsősegélynyújtás megtanulását tartjuk alapvető követelménynek.

5.2.9. Hazafias nevelés

- Hangsúlyt kívánunk fektetni a hazafias nevelésre is, hiszen fontos tisztázni az igazi

hazafiság és a nacionalizmus közötti különbséget.

- A tanulók európai azonosságtudatának kialakítása a magyarságtudat megőrzésével.

- Az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek

megismerésére való törekvés kialakítása.

5.2.10. Tanulás

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása valamennyi szinten fontos

feladat. Ezek: előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az emlékezet erősítése, célszerű

rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének

kialakítása.

- A tanulás fontos színtere - a tantermi órákon kívül az iskola könyvtára és informatikai

bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, ezért a tanulóknak

a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit el kell sajátítaniuk.

59

-

5.3. A helyi tanterv, tantárgyszerkezet

Évf.Kötelező

óraszám

Nem kötelező

óraszámDifferenciált foglalkozásokra adható Összes óra

% óraszám % óraszám % óraszám

1. 20 10 2 11 2,4 5 1 25,4

2. 20 10 2 11 2,4 5 1 25,4

3. 20 10 2 11 2,4 5 1 25,4

4. 22,5 10 2,25 11 2,7 5 1,125 28,575

5. 22,5 25 5,625 11 2,7 5 1,125 31,95

6. 22,5 25 5,625 11 2,7 5 1,125 31,95

7. 25 30 7,5 11 3 5 1,25 36,75

8. 25 30 7,5 11 3 5 1,25 36,75

Össz.: 177,5 34,5 21,3 8,875 242,175

5.4. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRATERV

Osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4

Történelem 0 0 0 0 2 2 2 2

Élő idegent nyelv 0 0 0 3 3 3 3 3

Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4

Informatika 0 0 0 0 1 1 1 1

Természetismeret 1 1 1 2 2 2 0 0

Fizika 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5

Biológia 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5

Kémia 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5

Földrajz 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 3 3 3 3 3 3 3 3

60

Tánc és dráma 1 1 1 1 1 0 0 0

Osztályfőnöki 0 0 0 1 1 1 1 1

Hon és népismeret 0 0 0 0 0 1 0 0

Egészségtan 0 0 0 0 0 0,5 0 0

Etika 0 0 0 0 0 0 0,5 0

Mozgóképkultúra 0 0 0 0 0 0 0 0,5

Összesen 21 21 21 25 24 22,5 25 25

Az egyes tantárgyak céljait, feladatait, követelményeit a helyi tanterv mellékletében szereplő

tantervek szerint valósítjuk meg, de az itt megjelölt óraszámokkal. Amennyiben szükséges a tanterv

követelményeinek módosítása, azt a tanítók, szaktanárok a felmenő rendszer szerinti időpontokat /a

bevezetés éve/ figyelembe véve, módosítják.

A fenti táblázatban felsorolt tantárgyak közül külön döntés született az élő idegen nyelvről és a

modulok rendszeréről:

Élő idegen nyelv:

Iskolánk minden tanulója 4. osztályban kezdi meg idegen nyelvi tanulmányait. A szülők

gyermekeikkel angol és német nyelvek közül választhatnak. Ez harmadik osztály félévekor történik.

4. osztálytól csoportbontással történik e két nyelv oktatása. Szorgalmasan és eredményesen tanuló

diákjainknak 6. osztálytól lehetőséget biztosítunk a másik idegen nyelv felvételére is.

A modulok tantárgyakhoz kapcsolódásáról a nevelőtestület értekezlet keretében döntött.

Figyelembe vettük a modulok és a tantárgyak közti interdiszciplináris kapcsolatokat,

összefüggéseket, utalási lehetőségeket. A modulokon nyújtott teljesítményt érdemjeggyel nem

értékeljük.

Tánc és dráma (5. osztály) önálló modul

Hon- és népismeret (6. osztály) önálló modul

Informatika (6. osztály) önálló modul

Ember- és társadalmi ismeretek (7. osztály) önálló modul

Mozgókép (8. osztály) önálló modul

Egészségtan (7. osztály) önálló modul

61

5.5. A HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSÉT SZÜKSÉGESSÉ TEVŐ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka

pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű

oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon -

részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatáskeretei között. Az 5. és 6.

évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem

szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell

fordítani a kt.8.§ (3) alapján.

A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6.

évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem

kötelező tanórai foglalkozásokat is. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első

ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik – hatodik évfolyamokon felmenő

rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a

továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel

és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb

körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121.§ (34.)

5.5.1. A nem szakrendszerű oktatás intézményünkben

5.5.1.1. A nem szakrendszerű oktatás céljaA nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése 5-6. évfolyamra azt a célt szolgálja, hogy lehetővé váljon

az érintett tanulói körben azoknak az alapvető készségeknek, képességeknek a fejlesztése,

amelyeknél az 1-4. évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák megalapozása nem

fejeződött be.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek megalapozása,

megszilárdítása az 1-6. évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztést igényel. Az alapozó

szakaszban (5-6. évfolyam) az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-

együttesek megalapozása folyik.

A nem szakrendszerű oktatás célja az, hogy a lemaradást mutató tanuló beérje társait, felzárkózzon

az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje azt a képességszintet, hogy elsajátíthassa az egyes

tárgyak követelményeit.

62

5.5.1.2. A tanulók készség- és képességszintjének megállapításaA nem szakrendszerű oktatás megszervezésének és megvalósításának kiindulópontja: a tanulók 4.

évfolyam végére elért készség-, ill. képességszintjének mérése, megismerése.

Ehhez az alábbi lehetőségeket használjuk fel:

- a minden év májusában megszervezett, a negyedik évfolyamot érintő országos mérés

eredményei, ennek részterületei:

az olvasáskészség kiépülése és gyakorlottsága

az íráskészség gyakorlottsága és az írásminőség

a számírási készség kiépülése és gyakorlottsága

az elemi számolási készség kiépülése és gyakorlottsága

a mértékegység-váltás készségének kiépülése

az elemi gondolkodási képesség kiépülése és gyakorlottsága

az elemi rendszerező illetve kombinatív képesség kiépülése

- a tanító 4. félévi szöveges értékelése.

- a 4.osztály osztályfőnökének illetve az ott tanító pedagógusoknak a tanév végi tájékoztatása

a tanulókról, a velük kapcsolatos tanórai tapasztalataikról

- a fejlesztőpedagógus tapasztalatai és javaslatai

Ezekre alapozva a tanév végére kialakul egy összkép a 4. évfolyam képesség- illetve készség-

szintjeiről, kiderül, ki milyen szintre jutott el egy-egy vizsgált területen. Azok a tanulók, akik

valamely területen még csak „előkészítő”, „kezdő” szinten állnak, minimális célként legalább a

„haladó” szintig jussanak el, illetve az ott álló tanulók legalább egy szinttel kerüljenek feljebb. A

„haladó” és „befejező” szinten állónál az optimális szint elérése a cél. Ha valaki eljutott már az

optimális szintre, nála a cél a szint megőrzése.

5.5.1.3. Tanulók mérése, értékelése- A meghatározott készség- illetve képességterületen lemaradt és a nem szakrendszerű oktatás

keretében a szükséges területen fejlesztett tanulók előrehaladását félévente mérjük.

- Az eredményeket szövegesen értékeljük.

- A tanuló bizonyítványába az adott tantárgy - melynek keretein belül nem szakrendszerű

órákon is fejlesztjük - követelményszintjének teljesítésével arányosan érdemjegyet kap.

5.5.1.4. A humán erőforrás biztosítása a nem szakrendszerű oktatáshozAlapkövetelmény a szakmai, gyakorlati alkalmasság a készségek, képességek fejlesztésére, és hogy

az érintett korosztállyal képes legyen foglalkozni a pedagógus, továbbá a tanítói-tanári gyakorlatban

bizonyított eredményesség, a felzárkóztatásban elért sikerek.

63

A Ktv. 17.§-ának (8) bekezdése szerint:"Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha

legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő

felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő

pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E

rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal

az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és

oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."

Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá

emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban

pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot

szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés)

5.5.1.5. Személyi feltételek:- 1 fő tanító + drámapedagógia műveltségi terület

- 1 fő tanító +testnevelő szakkollégium+pszicho-pedagógusi képesítés

- 1 fő tanító + magyar nyelv és irodalom szak

- 1 fő tanító + történelem szak

- 1 fő tanító + német nyelv szak

- 1 fő testnevelés-földrajz szak+ 5 évet meghaladó tanítási gyakorlat 4.osztályban

- 1 fő biológia-földrajz szak+ 5 évet meghaladó tanítási gyakorlat a 4. osztályban

- 1 fő matematika-kémia szak + 120 órás tanfolyam (Apáczai Kiadó)

- Hatékony tanulásszervezés /differenciált individuális tanulás, tevékenységközpontú

tanulásszervezés, projektmódszertan, kooperatív tanulás/60 órás tanfolyamot végzett: 5 fő

- A tanulásmódszertan tanítása 30 órás tanfolyam: 1 fő

5.5.1.6. A nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges végzettségek biztosításaA 2008. szeptember 1- től életbe lépő Középtávú továbbképzési programban, valamint a

pedagógusok éves beiskolázási tervének készítésekor prioritást biztosítunk a nem szakrendszerű

oktatáshoz szükséges tanfolyamokra jelentkezőknek (anyagi erőforrásaink figyelembevételével)

5.5.1.7. CélkitűzésekIskolánkban a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével az eltérő fejlettségi szintű számára

szeretnénk biztosítania számukra legmegfelelőbb oktatási környezetet. A társaiktól lemaradók

esetében a tantervi követelményekhez való felzárkózás, a kiemelkedő képességűek esetében a

tehetséggondozás a cél.

64

További célunk, hogy a készségek, kompetenciák alakításán keresztül egész személyiségük is

fejlődjön.

A rendelkezésre álló időkeretben olyan módszerekkel és munkaformákkal fejlesztjük képességeiket,

alapkompetenciáikat, amelyek életkoruknak, egyéni fejlettségi szintjüknek és érdeklődésüknek

leginkább megfelelnek, fejlődésüket hatékonyan elősegítik.

A Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák, azaz anyanyelvi, matematikai,

természettudományos, idegen nyelvi, digitális, szociális, vállalkozói kompetenciák, az esztétikai-

művészeti kifejezőképesség, valamint a hatékony önálló tanulás képessége.

Iskolánkban a képességfejlesztésben kiemelt jelentősége van az anyanyelvi kommunikáció és a

matematikai kompetencia fejlesztésének, mert ezek foglalják magukba az olvasási, szövegértési, és

íráskészséget, az elemi számolási- gondolkodási készséget, amelyek alapján évente országos mérés

során hasonlítják össze az egyes iskolák eredményeit.

A fejlesztésbe a többi műveltségi területet és tantárgyat is bevonjuk, hiszen az alapkészségek és

alapképességek fejlesztése minden pedagógus feladata. Minden tantárgy hatékony tanulásához

szükség van

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,

az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés,

felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,

a kommunikációs képességek (pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása,

alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,

a szociális kompetenciák fejlesztésére,

a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra

a tanulók gondosan megszervezett differenciálására

a tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka, a

differenciált csoportmunka, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a

szöveges értékelés következetes alkalmazása

5.5.1.8. Elvárt eredmények- A tanulási nehézségek sikeres feltárása

- A kulcskompetenciák megerősítése

- A tanulás belső motivációjának megerősödése

- A hatékony tanulást elősegítő technikák megismerése, elsajátítása

- Az információs és kommunikációs technikák eredményes alkalmazása

- Az előzetes ismeretek eredményes alkalmazásának megerősödése

- A problémamegoldó képesség fejlődése

65

- Az egyéni bánásmódból adódó egyéni fejlesztés

- A nem szakrendszerű oktatás időkeretének meghatározása és az időkeret felhasználásának

megszervezése iskolánkban

- A nem szakrendszerű oktatás óraszáma a pedagógiai célszerűségnek megfelelően

tanévenként a tantárgyak között átcsoportosítható, tömbösíthető. Az átcsoportosítást,

tömbösítést, valamint az alkalmazott szervezeti kereteket és munkaformákat a tanulók

képességeinek, tanulási problémáinak előzetes felmérése alapján az aktuális tanévre a

tanévet megelőzően határozza meg az éves munkatervben, illetve a tantárgyfelosztásban az

igazgató a munkaközösségek szakmai javaslatainak figyelembevételével. Az éves

munkatervben és a tantárgyfelosztásban rögzítettek alapján a nem szakrendszerű oktatási

feladattal megbízott pedagógusok a tantárgyaikhoz rendelt időkeret felhasználását –

óraszám, tematika, módszerek – tanmeneteikben megtervezik, rögzítik.

5.5.1.9. A nem szakrendszerű oktatás időkeretének meghatározásaTantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

kötelező plusz nemszk kötelező plusz nemszk kötelező plusz nemszk kötelező plusz nemszk

Magyar nyelv és irodalom 4 1 4 1,5 3,5 0.5 3.5 0.5

Történelem és állampolgári

ismeretek 2 1 2 1 2 2

Idegen nyelv 3 1 3 1 3 3

Matematika 4 1 4 1,5 3 3 1

Informatika 1 1 1 1

Természetismeret 2 0,5 2 1 0,5

Fizika 1,5 1,5

Biológia és egészségtan 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 0,5 0,5 0,5 1

Testnevelés és sport 3 0,5 2,5 0,5 0,5 2,5 0,5 2,5 0,5

Osztályfőnöki 1 0,5 1 1 0,5 0,5

Tantervi modulok

Tánc és dráma 1 0.5

Hon- és népismeret 1 0.5

Informatika

Ember és

társadalomismeret, etika 1

Mozgókép- és

médiaismeret 0.5

Egészségtan 1

22,5 3,5 7 22,5 4,5 7 25 5 0 25 6 0

66

26 27 30 31

Kötelező óraszám a

törvény alapján 22,5 22,5 25 25

Nem kötelező 25% - 30 % 5,625 5,625 7,5 7,5

Összesen 30,375 30,375 35 35

5.5.1.10. Tanulásszervezés, munkaformákA nem szakrendszerű oktatás jellemzője, hogy folytatja az alsó tagozaton alkalmazott

tanulásszervezést, azaz:

1. A tanulók egyéni fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kiemelt figyelmet fordít,

differenciált foglalkoztatást alkalmaz.

2. A tanulói terhelést és a teljesítmény-elvárásokat fokozatosan növeli.

3. Élményszerű, problémahelyzetekből kiinduló, kreativitást ösztönző tanulói tevékenységeket

alkalmaz.

4. Nagy hangsúlyt fektet az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalására, azok eszközként

való felhasználására.

5. A gyarapodó ismereteket rendszerezi.

6. A már birtokolt ismereteket aktivizálja az új tanítási tartalmak feldolgozásának

folyamatában.

7. Előtérbe helyezi a tanulók együttműködésére épülő, kooperatív technikák alkalmazását.

8. A diákok előmenetelét folyamatosan szóbeli, fejlesztő jellegű szöveges értékeléssel,

visszajelzéssel segíti.

5.5.1.11. Alapelvek a tanulási környezet kialakításakorAz életkori sajátosságok maximális figyelembe vétele,

személyre szabott, ösztönző, egyéni fejlődést segítő tanulási stratégiák kialakítása,

játékos elemeket is tartalmazó, a tanulói aktivitásra épülő módszerek alkalmazása,

a tanítási órákon változatos tanulásszervezés, többféle munkamódszer alkalmazása.

5.5.1.12. A tanulásszervezéshez alkalmazható szervezeti keretek és munkaformák iskolánkbanTanórán:

differenciált osztály-és csoportmunka

kooperatív tanulás osztályban vagy csoportban

páros munka osztályban vagy csoportban

projektmódszer

67

Tanórán kívül:

egyéni fejlesztő-óra – fejlesztőpedagógus vezetésével

tanulószobai foglalkozás

témahét, projektek, erdei iskola

A pedagógus az éves tanmenetben a fenti munkaformákat az adott tanulócsoportra megtervezi,

témakörökhöz, fejlesztési feladatokhoz rendeli.

Az éves munkatervben rögzíti az iskola tantestülete azokat a tanórán kívüli programokat, amelyek

kapcsolódnak a nem szakrendszerű oktatáshoz.

5.5.1.13. Csoportok kialakítása az 5. és 6. évfolyamokonMinden tanuló részt vesz a magyar, a matematika, a természetismeret, a testnevelés, a tánc-dráma és

az osztályfőnöki órák keretében tervezett nem szakrendszerű oktatásban.

Korrepetáláson azok a tanulók vesznek részt, akiknek a pedagógus megítélése, tanórai teljesítménye

alapján arra szüksége van. (történelem)

Egyéni fejlesztő foglalkozáson azok a tanulók vesznek részt, a Tanulási Képességet Vizsgáló

Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényűek. Velük pszicho-pedagógus

foglalkozik.

Javaslatok a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz a nem szakrendszerű oktatás támogatás céljából

Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra:

köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen

szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által

elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a

mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni - a gyakran

megfigyelt - közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs

jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a

szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak

megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját

olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos

információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített

összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással

mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott

témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és

mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet.

Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli:

68

o a magán és mássalhangzók időtartamát,

o a tulajdonnevek kezdőbetűjét,

o a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat,

o a "j" hangot,

o helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit.

o hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

A magyar nyelv- és irodalom tantárgy keretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon

fejlesztendő kulcskompetenciák, képesség- illetve készségterületek (5-6. évfolyam)

Célok:

A magyartanítás célja az anyanyelvi kompetencia fejlesztése szintenként eltérő elvárások szerint. A

nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs és információs kultúra, amely az anyanyelv

tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti

információcsere mellett tágabb értelmezésben a megismerést, az eligazodást, a tudást, az emberi

kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását,

felfogását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, közvetítését és alkotását

foglalja magába. Mindezek “működtetéséhez” nélkülözhetetlen a megismerési (megfigyelési,

kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási) képességek fejlesztése folyamatosan és módszeresen.

Az írástechnikához helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása társul, a gondolkodni

tudás pedig szövegértési és szövegalkotási képességekkel együtt fejleszthető tovább. A szövegekkel

való bánni tudás teszi ugyanis lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes

legyen a verbális, hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző

információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására.

Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre kapcsolat múlt, jelen és jövő között,

biztosítva a kultúra folytonosságát és megújulását. Segíti az egyént kulturális önazonosságának

kialakításában. Meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti

érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák átélésében, a saját és mások kultúrájának

megismerésében, az én és a másik ember közötti különbség megfogalmazásában és a másság erre

épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének

képességét.

69

Feladatok

(kompetencia

területek):

Tevékenységforma: Készség, képesség:

Anyanyelvi

kommunikáció

Hallott és olvasott szöveg értése

szóban és írásban

Szövegértési és helyes ejtési

készség

Szóbeli szövegek

alkotása és megértése

Szituációs és szerepjátékok Beszédkészség fejlesztése

Szókincs bővítése

A hatékony önálló

tanulás fejlesztése

Szövegfeldolgozás

Könyvtárhasználat,

információkeresés, feldolgozás

(internet)

Olvasási készség fejlesztése

Esztétikai

kifejezőképesség

Helyesírással kapcsolatos

feladatsorok megoldása, másolás,

tollbamondás

Helyesírási készség fejlesztése

Íráskép javítása

Ítélőképesség,

erkölcsi, esztétikai és

történeti érzék

fejlesztése

Vélemény megfogalmazása

olvasmányok tartalmáról

Beszédkészség fejlesztése

Vitakészség fejlesztése

Javaslatok a matematika tantárgyhoz a nem szakrendszerű oktatás támogatás céljából

Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a

problémamentes továbbhaladás biztosítása a oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt

témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten indokolt

kezelni kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:

- a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben,

- indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,

- indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási

készségeket,

- formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet,

- alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű

transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet,

70

- tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a

problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését,

- valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a

valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni,

- konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a

matematikai modell kapcsolatáról.

Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a

számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása

számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg,

hosszúság, űrtartalom).

A matematika tantárgy keretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon fejlesztendő

kulcskompetenciák, képesség- illetve készségterületek

5-6. évfolyam

Célok:

Biztosabb ismeretek birtokában könnyebben igazodhasson el a tanuló a mindennapi élet problémái

között.

Feladatok

(kompetenciaterületek):


Matematikai

gondolkodás fejlesztése

és alkalmazásának

képessége

Szöveges feladatok megoldása A matematikai ismeretek

alkalmazásának képessége

Problémalátás

fejlesztése

Tapasztalati függvények ábrázolása,

sorozatok vizsgálata

Probléma-megoldási képesség

Biztonságosabb szám-

és műveletfogalom

kialakítása

Biztonságos tájékozódás tízes

számrendszerben; műveletek

végzése egyéni ill.

csoportmunkában

Számolási készség

Döntési kompetencia Szöveg alapján nyitott mondat

felírása, megoldása az egyszerű

következtetéstől az algebrai úton

történő megoldásig. Többféle

megoldás keresése.

Szövegértő képesség és

diszkussziós képesség

Halmazszemlélet A matematika és a mindennapi élet Rendszerező képesség

71

fejlesztése példáinak csoportosítása,

osztályozása

Kommunikációs

képesség

Az anyanyelv és szaknyelv szabatos

használata; megoldási terv

készítése; lényegkiemelés a

feladatban

Verbális és grafikus

kommunikáció fejlesztése

A történelem tantárgykeretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon fejlesztendő

kulcskompetenciák, képesség- illetve készségterületek (5-6. évfolyam)

Célok:

Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán kell

alapulnia. Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a

történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani.

A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teheti színesebbé az oktatást.

Tantárgyunk, a történelem elsődleges fejlesztési területe az ismeretszerzési és feldolgozási

képességek kialakítása. Képesek legyenek ismereteket szerezni történetekből, képekből, egyszerű

grafikonokból és statisztikai adatokból, diagramokból éppúgy, mint társadalmi környezetükből,

esetleg olvasmányaikból, filmélményükből, a tömegkommunikációs eszközökből. Kiemelt szerepet

kell adni az ismeretszerzésben a tárgyi, képi és szöveges forrásoknak. Az ismeretfeldolgozás az 5-6.

évfolyamokon elsősorban tanári segítséggel történik

A történelemtanításnak fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók kommunikatív képességeit. Nagy

hangsúlyt kell fektetni a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére. Ennek a kettőnek aránya

nem borulhat fel, egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat. A diákok tudjanak eseményeket,

történeteket elbeszélni, különböző szövegek lényegét elmondani. Alkossanak szóban és írásban a

tanultakról kreatív módon szövegeket.

A társadalmi kommunikációra való felkészítéshez nélkülözhetetlen, hogy gyakorolják és tanulják

meg a kulturált vita szabályait, az érvelés jelentőségét, az ellenérvek szerepét, az ellenvélemény

tolerálását. Csoportmunkában dolgozva ismerjék meg a kooperatív együttműködés előnyeit.

Feladatok



Kommunikáció Kiselőadás, vita, fogalmazások Fogalmak, gondolatok, tények,

vélemények kifejezése.

Önkifejezés.

Digitális kompetencia Adatgyűjtés az interneten valamint

a könyvtárban. A gyűjtött anyag

Információ gyűjtése,

felismerése, visszakeresése és

72

feldolgozása, rendszerezése. értékelése.

Hatékony, önálló

tanulás.

Jegyzetelés

Kiegészítő olvasmányok

feldolgozása.

Új ismeretek szerzése,

feldolgozása, szövegértés

fejlesztése.

Esztétika, művészet Tablók, dekorációk, plakátok és

illusztrációk készítése.

Esztétikai elképzelések és

élmények kreatív

kifejezésének képessége

Anyanyelvi

kommunikáció

Népi szokások, megfigyelések

feldolgozása (időjárásjóslás, stb).

Megfigyelés, adatgyűjtés és

feldolgozás készségének

fejlesztése

Kulturált nyelvhasználat

A német nyelv tantárgy keretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon fejlesztendő


5-6. évfolyam

Célok:

- Az életkornak megfelelő kommunikatív nyelvtudás kialakítása.

- A nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.

- Az önértékelés igényének kialakítása.

- Az informatikai eszközök használata iránti igény felkeltése és fenntartása.

- A tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása.

- Az európai országok multikulturális vonásainak megismerése, más kultúrák és szokások

elfogadására nevelés.

Feladatok



Idegen nyelvi

kommunikáció

Játék: emlékezetfejlesztő, körjáték,

kiszámolós, dramatikus,

információhiányon alapuló játék,

véleménykülönbségen alapuló játék

Mesemondás, mesehallgatás

Tánc

Ének

Kommunikációs készség

Hallás utáni készség

Együttműködési készség

Szabálykövető képesség

Hangos olvasás

Néma olvasás

Olvasási készség

73

Információszerzés ismert szövegből

Párosítás

Csoportosítás

Következtetés

Manipulatív, kreatív tevékenység:

rajzolás, ragasztás, plakátkészítés,

képeslap, meghívó készítés

Íráskészség

Digitális kompetencia Számítógépes nyelvi programok

megismerése, használata

Számítógépes nyelvi játékok

használata

Keresés a net-en

Kapcsolattartás külföldi diákokkal

levelezőprogramok segítségével

Információszerzés képessége

Információ kritikus

alkalmazásának képessége

Komplex információk

kritikus alkalmazásának

képessége


Kommunikációs készség

Íráskészség fejlesztése

Hatékony, önálló tanulás Csoportmunkában végzett

feladatok

Mozgásos feladatok

Jellemzés készítése

Különböző tanulási technikák

kipróbálása, alkalmazása


Szabálykövető képesség

Saját tanulási stratégia

kialakításának képessége

Figyelem összpontosításának

képessége

Önértékelés képessége

Szociális- és

állampolgári

kompetencia

A nemzeti, a célnyelvi (német)

országok, valamint az európai

országok történelmének,

kultúrájának megismertetése

érdekes és változatos feladatok

formájában

A célnyelvi országok

multikulturális jellegének

bemutatása

Különböző kultúrák iránti

nyitottság képessége

A másság tolerálásának

képessége

Esztétikai - művészeti

tudatosság és

Mesék dramatizálása

Bábjátékok előadása

Művészeti önkifejezés

képessége

74

kifejezőképesség

A technika tantárgy keretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon fejlesztendő


5-6. évfolyam

Célok:

A technikai rendszerek segítségével, célirányos megfigyeléseket hajtva végre, folyamatában

figyelhetik meg és elemezik a technikai problémákat.

- Mindezekkel együtt lássák be a tanulók a technika fejlődés fontosságát, de annak a

lehetséges környezetromboló hatásait, így jussanak el a fenntartható fejlődés

alternatívájához.

- A széleskörű ismeret- és tevékenységkínálat segítse hozzá a tanulókat egyéni adottságaik,

képességeik, érdeklődésük fejlesztéséhez, reális önismeretük alakulásához.

- A tanulók legyenek képesek életmódjukban megvalósítani a társadalmilag elfogadott

együttélési és viselkedési normákat. Életmódjuk egészséges legyen, vállalják önmagukat,

igényeljék önmaguk fejlesztését. Érzelmi életük egyensúlyban tartására törekedjenek,

egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat, képesek legyenek szorongásaikat

feloldani.

- Neveljen és képességeiknek megfelelő optimális teljesítményre való törekvésre szoktassa

őket.

- A tantárgy lehetőséget ad, a közlekedési morál javítására, a közlekedési eszközök

fejlődésének és szerepének megfigyelésére a mindennapi életben.

- A technika történetének tanulmányozásán keresztül ismertessük meg a tanulókat a

feltalálókkal, tudósokkal és a technikai fejlődést jelentősen befolyásoló találmányaikkal.

- A modellezés, a háztartási ismeretek elsajátítása adjon alkalmat arra is, hogy segítsük

pályaválasztásukat, folyamatosan bővítsék ismereteiket a választott szakmáról, ismerjék

meg önmagukat, önállóan is fejlesszék képességeiket.

- A természetes anyagok megismerése mellett a népművészet elemeinek felhasználásával

fejlesztjük kreativitásukat.

A tantárgy a következő kiemelt célok elérését teszik lehetővé:

- az alkalmazkodó képesség fejlesztése, alkalmazkodás a természetes és a mesterséges

környezethez;

- a tanulók sokoldalú harmonikus fejlesztése;

- elemi szinten a kézügyesség fejlesztése, a szűkebb élettér (család, lakás, iskola, lakóhely)

technikai környezetének vizsgálata, megismerése;

75

- gyakorlati tevékenységeken keresztül a technikai műveltség megalapozása;

- a technikai rendszereket felépítő anyagok főbb tulajdonságainak megismerése, anyagok

átalakítása, működési elvek megismerése;

- önálló problémamegoldásra törekvés, rugalmas gondolkodásra nevelés;

- a háztartási ismereteken keresztül az önállóságra törekvés, a célszerű, eredményes és

takarékos gazdálkodás, a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségeinek megláttatása,

igényének felébresztése.

- A megismert szakmák tartalmának, követelményeinek tisztázása alapján pályaorientáció.

- A családi életre való felkészítés és a napi feladatok gyakorlása.

- Segítsen megismerni a Föld globális problémáit és az egészséges életmód technikáját.

Feladatok



Természettudományos

kompetencia

Számítógépes szimuláció, illetve

tevékeny részvétel a folyamat

irányítása során. (6.o 2. 3.témakör)

Szobanövények ültetése,

gondozása.

Szelektív hulladékgyűjtés prg.

Új berendezések, technológiák

megismerése, működtetése.

Technológiai folyamatok

megértése.

Énkép önismeret Fényképalbum készítése Önmagáról alkotott képe

önkontrolja fejlődjön

tárgykészítés során.

Szociális kompetencia Közlekedési és illemszabályok

gyakorlása.

Egészséges életvitel kialakítása

Esztétikai-művészeti

tudatosság és

kifejezőkészség

Használati tárgyak készítése.

Ajándék.

Az önkifejezés képesség

Gazdaság Társasjáték Képessé váljanak a

rendelkezésükre álló

erőforrásokkal való

gazdálkodásra.

Környezettudatosság Papírkészítés Környezetmegóvás,

újrahasznosítás

76

A természetismeret tantárgy keretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon fejlesztendő

kulcskompetenciák, képesség- ill. készségterületek

5-6. évfolyam

Célok:

A természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül a 1-4.évfolyam

környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot, az alapkészségek megerősítését,

fejlesztését hangsúlyozza.

Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára a szemléletes

képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt

kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek

megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb, és biztosabb

képzetek kialakítását teszi lehetővé.

A tanult ismeretek alapján elvárható cél, hogy a gyermekek egyre biztosabban igazodjanak el

közvetlen, majd közvetetten távolabbi környezetükben, a közvetlenül majd közvetetten

megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Ismerjék a megfelelő eszközöket és

módszereket ezek megvalósítására. Fontos, hogy a gyerekek találkozzanak az értelmes,

összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassák azokat egyénileg és társaikkal

együttműködve is.

Legyen módjuk kielégíteni egyéni érdeklődésüket, illetve szerezhessenek örömteli megismerési,

tanulási élményeket, az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is segítsen a tantárgy.

Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában,

segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését.

A természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek

biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak- fizika, a kémia, a

földrajz, a biológia - elsajátításához.

Feladatok



1. Megismerési

módszerek fejlesztése

Szöveges és képinformációk

értelmezése, rendszerezése

Következtetések

megfogalmazása

2. Konkretizálás,

általánosítás

Megfigyelés Az egyszerű jelenségek

okszerű magyarázata

3. Információ nyújtása

közvetlenül a környezet

megfigyelésével,

vizsgálatával

Kirándulás, tanulmányi séta, erdei

iskola

Önálló és együttműködő

ismeretszerzés

77

5. Feladat- és

problémamegoldásra

való felkészítés

Elektronikus média Önálló feladat feldolgozás

6. Anyag mérhető

tulajdonságainak,

kölcsönhatásainak,

változásainak elemi

szintű értelmezése

Kísérlet Tapasztalat kiértékelése

A testnevelés tantárgy keretében megvalósuló nem szakrendszerű órákon fejlesztendő


5-6. évfolyam

Célok:

- Mozgáskultúra fejlesztése.

- A váz-és izomrendszer ortopédiai elváltozásainak megelőzése, ill. a már meglévők

csökkentése.

- Tanulási-játék és sportélmények nyújtása.

- Keringési-és légzőszervi megbetegedések megelőzése, a károsodások csökkentése.

Feladatok

(kompetencia

területek):


Mozgáskultúra

fejlesztés

Futó-ugróiskola

Labdagyakorlatok

Különböző szerekkel végzett

képességfejlesztő gyakorlatok

Finomkoordinációs,

finommotoros

képességfejlesztés

Ügyesség

Edzettség

Váz-és izomrendszer

ortopédiai

elváltozásának

megelőzése, a már

meglévők csökkentése

Has- hátizom erősítő gyakorlatok

Ugróiskola- szekrény, pad,

ugrálókötél felhasználásával

Medicinlabdás gyakorlatok

Kondicionális

képességfejlesztés

erőfejlesztés

Tanulási-játék és

sportolási élmények

Sportjátékok

Sakk-oktatás

Szabályismeret

Önuralom

78

nyújtása

Keringési-és

légzőszervi

megbetegedések

megelőzése,

károsodások

csökkentése

Kitartó futások

Futó- ugróiskola különböző

akadályok felett

Tartásjavítás

Állóképesség

5.5.2. A 2008-2010-es tanévek tapasztalatai a nem szakrendszerű oktatásról:

A nem szakrendszerű oktatás 5-6. osztályos bevezetése, gyakorlatban való megszervezése után

elemeztük az eredményeket (kompetenciamérés eredményei, tanulók tanulmányi munkája,

tanulmányi eredményei), amelyek alapján a következőket állapítottuk meg:

A nem szakrendszerű oktatás csoportbontás nélkül, csak az osztályon belüli differenciálással

nehezen oldható meg, nem hozta a várt eredményt.

A gyengébb tanulók esetében szükség volt - a tanítási órákon kívül – további korrepetálásra,

felzárkóztatásra.

A nem szakrendszerű oktatással járó lassúbb haladási ütem a jobb tanulókat nem motiválta.

A nem szakrendszerű órák „osztályozásmentessége” a gyerekek teljesítményét visszavetette, hiszen

a 4. osztály végén már osztályzatot kaptak.

Az 5-6. osztályos tanulók kompetenciafejlesztése a szakrendszerű órákon is ugyanilyen

hatékonysággal megoldható differenciált óraszervezéssel, amelyet kiegészít a tanórán kívüli

fejlesztés és korrepetálás.

Összegezve a tapasztalatokat úgy döntöttünk, hogy élve az 1993. évi LXXIX. törvény 2010. évi

LXXI. törvénnyel történő módosításának lehetőségével a nem szakrendszerű oktatást az 5.

osztályban a 2011-2012-es tanévtől, felmenő rendszerben, megszüntetjük.

A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésénél természetesen ügyelnünk kell arra, hogy nem

maradhat el:

A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése

A jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos differenciált foglalkoztatása

Ennek módjai:

A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán

Differenciált óraszervezés

Korrepetálás

Fejlesztő pedagógus foglalkozásain egyéni fejlesztés

Tanulmányi versenyek

79

5.6. A TANTÁRGYAK SAJÁTOSSÁGAIHOZ IGAZODVA MEGJELENŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

5.6.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem

- Az egészségfejlesztés és a környezetvédelem iskolai feladataival a 6. és 7. fejezet

foglalkozik részletesen.

- Szorosan kapcsolódik ehhez a két témakörhöz a fogyasztóvédelem.

- Napjaink fogyasztói társadalmában a vállalkozások profitorientáltsága mértéktelen

fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek

megvásárlását népszerűsítik.

- Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót.

Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra

ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket.

- Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának.

- Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők:

- Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás

veszélyeire, környezeti hatásaira.

- Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal

szemben.

- Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik

felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen,

valamint az értékes és értéktelen között.

- Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás

elsajátíttatása.

- A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei:

Tanítási órák

Az egyes tanítási órák tananyagában jelenjenek meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos

tartalmak

Tanórán kívüli tevékenység

Vetélkedők, versenyek, rendezvények

Iskolán kívüli foglalkozások

Piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások

Módszertani lehetőségek:

Médiafigyelés, reklámkritikák

Döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával

80

Szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok

5.6.2. Közlekedési nevelés

A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi

gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt.

Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere:

Elméleti oktatás

- Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez felhasználjuk az

évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket”

- (Gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés)

- Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok

megerősítése.

Gyakorlati alkalmazás

- Iskolán kívüli programok, kirándulások, kerékpártúrák alkalmával tudatosítjuk és

alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait.

- Az Ajka városi rendőrkapitányság szervezésében gyermekeink közlekedési táborban és

közlekedési versenyeken vesznek részt.

5.6.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

Iskolánkban a bűnmegelőzésre nevelésnek komoly hagyományai vannak.

Az Ajka városi rendőrség szakemberei és a körzeti megbízott segítenek, előadásokat tartanak a

gyerekeknek, melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel.

Az osztályfőnöki órákon, és tánc- dráma foglalkozásokon dolgozzák fel kollégáink az ilyen

témákat.

Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell:

- Erkölcsi nevelés erősítése

- Alapvető törvényi ismeretek nyújtása

- Alapvető állampolgári jogok ismertetése

- Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a

társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.

5.6.4. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása

A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei

mindennapjainknak.

81

Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének

erőszakmentes technikáit.

Iskolánk pedagógusainak egy része tanfolyamon elsajátította a konfliktuskezelés technikáit.

Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. A

konfliktusok megoldásában gordoni a „Nyer-nyer” stratégia alkalmazását használjuk a

gyakorlatban.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:

- Dráma órák, ahol szituáció játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés

- Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra

elsajátítása

- Etika órákon a 7. osztályban a konfliktusok etikus kezelése

- Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a

problémamegoldás segítése

- Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel

a témával fejlesztő pedagógusaink.

5.6.5 Az infokommunikációs technikák alkalmazása

Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása:

lehetővé teszi, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak,

csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat,

növeli a kreativitást.

A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike.

Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon

szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasását, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális

információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. (PL. Sulinet digitális adatbázis,

felvételi feladatok adatbázisai stb.)

Az iskola abban segíthet, hogy megfelelő számítógépes felhasználó ismeretekkel vértezi fel

tanítványait. (önművelés igénye, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra)

Ehhez: 5-8. osztályig heti 1 órában önálló tantárgyként tanítjuk az informatikát.

82

5.7. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE

5.7.1. Az értékelésről általánosan

Az iskolánkban megfogalmazott nevelési és oktatási célok elérése szempontjából igen hatékony

tényező az értékelés. Az értékelés során a tanulói teljesítmény összességét vesszük figyelembe,

hogy megközelítően hű képet lehessen kapni tudásbeli gyarapodásukról, képességük megfelelő

szintű emelkedéséről. A tanulók értékelésének alapja az önmagukhoz viszonyított fejlődés.

Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés.

Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent

viszonyítási alapot, és fejleszti tanulóink ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és

kudarcainak felismeréséhez szükséges.

A beszámoltatás, számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a

pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket, elvárásokat minden nevelőnek be kell tartania.

Iskolánkban alapvető ellenőrzési módnak tekintjük a folyamatos információszerzést, amely lehet

megfigyelés vagy e célra alkalmas eszköz (feladatlap, dolgozat, stb.) alkalmazása. Történhet

szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldás formájában. Nem minden esetben szükséges

hozzárendelni az ötfokú értékelési skála valamelyik számszerű értékét. A tantárgy sajátosságához és

heti óraszámához mérten legyen elegendő (félévente minimum három) érdemjegy. A tanulók

teljesítményét félévkor és év végén osztályzattal kell kifejezni. (Első osztályban és 2. osztály első

félévében szöveges értékeléssel.)

Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciája.

Az intézményünkben folyó értékelési tevékenységnek azonban az alábbi követelményeket ki kell

elégítenie: tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről. A

fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását, a lényeges elemeket

tükrözze.

Formáját tekintve lehet számszerű (osztályozás, feladatlap pontozása), szöveges minőségi értékelés

(jellemzés).

Mit értékelünk?

– A tanulók önmagukhoz mért fejlődését

– A tantárgyi követelmények teljesítését

– A tanuló szorgalmát, magatartását

– A tanuló iskolán kívülről hozott, iskolai követelményeken túli tudását

83

5.7.2. Az értékelés és minősítés módjai

– Beszámolási események: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való aktivitás

értékelése, tanulói kiselőadás, önálló kutató- és gyűjtőmunkák, beszámolók, évközi

dolgozatok, rövid írásbeli felelet, a tanmenetekben meghatározott felmérő

dolgozatok, tudáspróbák, tematikus mérések, feladatlapok, évfolyamtesztek

(egységes iskolai, kerületi mérések), versenyek, vetélkedők (sport, tanulmányi),

kísérletek, fizikai képességek és teljesítmények mérése, alkotómunka eredményei,

művészeti produktumok.

– Mindezekből kiválasztva a nevelőnek a meg kell tervezni az ellenőrzést és értékelést.

Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata:

– a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése,

– folyamatos ellenőrzés és az önértékelés alkalmainak biztosítása,

– az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés.

Az ellenőrzés és értékelés módjairól, tartalmáról és gyakoriságáról a tanév elején tájékoztatni kell a

tanulókat és a szülőket. A gyermek tanulmányi előmenetelét a törvényben előírt okiratokban,

írásban rögzítjük.

A tanulók értékelésének, minősítésének formája:

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak

esetében a következők szerint történik:

- Az első évfolyam és második évfolyam első félév végéig minden tantárgy esetében szöveges

értékelést alkalmazunk, törvényi előírás szerint.

- A második évfolyam második félévétől a tanulók munkáját minden tantárgyból

érdemjegyekkel, a tanév végén osztályzattal minősítjük.

Tudjuk, hogy csak érdemjegyekkel és osztályzatokkal nem tudunk teljesen árnyalt értékelést adni

tanulóink teljesítményéről, magatartásáról és szorgalmáról sem maguknak a tanulóknak, sem pedig

szüleiknek. Oktató-nevelő munkánk eredményességét alapjában meghatározó feladatnak tekintjük,

hogy szóbeli (alkalmanként írásbeli) értékeléssel egészítsük ki, tegyük teljesebbé az ötfokozatú

értékelést. Erre kínál lehetőséget a tanulók számára a szóbeli és írásbeli feleletek utáni értékelések a

tanórákon, a szülőknek a havi fogadóórák és/vagy szülői értekezletek.

Tanulóink tantárgyankénti teljesítményének, magatartásának és szorgalmának a lenti táblázatok

szerinti érdemjegyekkel, osztályzatokkal fejezzük ki. A tantárgyi érdemjegyeket folyamatosan

vezetjük a naplóban, a tanuló ellenőrző könyvében. A félévi osztályzatokat a naplóban és az

ellenőrző könyvben, az év végi osztályzatokat pedig a naplóban, a törzslapokban és a tanuló

bizonyítványában rögzítjük.

84

Az iskola által használt évközi érdemjegyek (4. évfolyam második félévétől):

Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

Az iskola által

használt félévi és év

végi osztályzatok:

Évfolyam

Teljesítmény Magatartás Szorgalom

1 – 2. évfolyam első félév

végéig

Szöveges értékelés

az OM ajánlata alapján,

kiegészítve a saját

adatbankunkkal

Szöveges értékelés

az OM ajánlata alapján,

kiegészítve a saját

adatbankunkkal

2. évfolyam

második félévétől –

8. évfolyam végéig

kitűnő (5d)

jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

1. osztályban és 2. osztály első félévkor osztályzatot nem kapnak a tanulók.

2. osztályban az átmenet megkönnyítése érdekében év közben osztályzatot is adunk.

5.7.3. Az értékelés tartalmi szempontjai

A tanító a tanuló szöveges értékelése során vegye figyelembe a következőket:

A szöveges értékelés a fejlesztési követelményeknek megfelelően történjen, messzemenően

fejlessze és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben történő fejlődését, biztosítsa a motiváló,

feszültségmentes iskolai munka feltételeit.

A fejlődés illetve a fejlettség követése az alábbi területeken fontos:

(+ 1. SZ. MELLÉKLET)

kommunikáció

szabálykövetés

gondolkodás

tanuláshoz való viszony

megfigyelés, észlelés

térbeli, időbeli tájékozódás

mozgás fejlettsége

85

a tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény: ismeretek mennyisége, felhasználhatósága,

alkalmazása, alapkészségek, képességek működőképessége

a tanuló teljesítménye a követelményekhez,

saját megelőző teljesítményéhez képest

5.7.4. Tartalmi szempontok a magatartás és szorgalomszöveges értékeléséhez (+ 2. számú melléklet)

Magatartás

- magatartási norma és szabályismeret

- szabálykövetés a tanórákon, foglalkozásokon, óraközi szünetekben, szabadidőben

- a tanuló helyzete a közösségben,

- viszonya a társakhoz, felnőttekhez

- beszédstílusa, hangneme

Szorgalom

- motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységekben

- a feladattudat fejlettsége,

- türelem, kitartás a feladatvégzésben,

- megbízhatóság,

- a teljesítés igényessége

5.7.5. Tartalmi szempontok az egyes tantárgyakszöveges értékeléséhez (+ 3. számú melléklet)

A szöveges értékelés az egyes tantárgyakon belül az alábbi tartalmakra terjedjen ki:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. osztály

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

Olvasott, írott szöveg megértése

Olvasástechnika

Írásbeli szövegek alkotása

Íráskép

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás

Memoriter

MATEMATIKA

Számfogalom

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

Összefüggések szöveges feladatokban

86

Geometria, mérések

IDEGEN NYELV 4. OSZT.

Hallott szöveg értése

Beszédkészség

Olvasott szöveg értése

Íráskészség

KÖRNYEZETISMERET

Tájékozottság az élő és élettelen természetről

Tájékozottság az emberről, az egészségről

Tájékozottság térben és időben

ÉNEK

Éneklés

Ritmuskészség

Kottaismeret

VIZUÁLIS KULTÚRA

Megismerő, befogadó képességek

Kreativitás

Technika

Kézügyessége

Életviteli ismeretek

TESTNEVELÉS

Edzettség, teherbírás

Mozgáskultúra

5.7.7. Az ismeretek számonkérésének módja (2.-8. osztály)

A tanulók teljesítményének számonkérése, ellenőrzése írásban és szóban történhet.

Az értékelésnek mind a három formája alkalmazható, vagyis a formatív, a szummatív és a

diagnosztikus értékelés is megjelenik iskolánkban.

Szóbeli számonkérés módjai:

Felelet

Kiselőadás

Vizsga (8.o.)

Írásbeli számonkérés:

Írásbeli felelet - a napi anyag számonkérésére irányul.

Dolgozat - több órára feladott egység írásbeli számonkérése.

87

Témazáró dolgozat - a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés.

Teszt

Felmérő

Esszé

Vizsga (8.o.)

Egyéb tanulói teljesítmények, amelyek érdemjeggyel osztályozhatók:

- kötelező gyűjtőmunka

- órai munka

- házi feladat

- iskolai-, területi-, országos versenyeken való eredményes részvétel

- tanulói produktum (számítógépes feladat, rajz, ének, testnevelés)

- olvasónapló

Az ismeretek számonkérésének gyakorlata:

- Az ismeretek számonkérésekor törekedni kell a módok közötti egyensúly megteremtésére.

- Kerüljük a túlzott írásbeliséget

- A képességekhez mérjük az írásbeli és a szóbeli számonkérés lehetőségét. (Különös

tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás illetve egyéb tanulási nehézségekkel küzdő

tanulóinkra)

- A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból, minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie.

- Egy tanítási napon két témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot legalább egy

héttel előre, a dolgozatot legalább az előző szakórán be kell jelenteni.

- A témazáró dolgozatokat, dolgozatokat, felmérőket az iskolában őrizzük, ezeket a szülők

fogadó órán, szülői értekezleteken illetve egyeztetett időpontokban megtekinthetik.

Az érdemjegyek, osztályzatok: (2-8 osztály)

A második osztály első félévében alkalmazzuk a szöveges értékelést párhuzamosan az

osztályzatokkal történő értékelés mellett. A szöveges értékelés formája lehet (a pedagógus

választása alapján)

- előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg

- előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés.

A kerettantervben meghatározott modulokat (egészségtan, tánc- és drámaismeret, hon- és

népismeret, ember és társadalomismeret, médiaismeret, informatika) ha önállóak, nem

érdemjeggyel értékeljük. Amennyiben más tantárgyban integráltan történik az oktatásuk, úgy az

adott tantárggyal együtt értékeljük.

Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása:

88

A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatának,

feladatlapjainak javításakor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő

arányok alapján végezzük:

Teljesítmény Érdemjegy

91 - 100 % jeles 5

75 - 90 % jó 4

51 - 74 % közepes 3

32 - 50% elégséges 2

0 - 31% elégtelen 1

(A fentiektől való 1-2 %-os eltérés szaktanári indoklással lehetséges.)

Az év végén az osztálynaplóba, bizonyítványba és az anyakönyvbe- szaktanári, munkaközösségi

döntés alapján egy - egy szaktárgy érdemjegyének szöveges megfelelőjeként a "kitűnő" minősítés

kerülhet. Feltétele, hogy az évközi érdemjegyek között - az adott tantárgyból - jelesnél rosszabb

nem lehet.

Tantárgyi dicséretet az adott tantárgyból elért tanulmányi- illetve verseny eredmények alapján adhat

a szaktanár. A bizonyítványban záradékként kell ezt rögzíteni, tantárgyi szöveges minősítése az

érdemjegynek megfelelő.

Az iskola hagyományaihoz híven a tanévzárón tárgy- és oklevél jutalomban részesülnek a legjobb

tanulmányi eredményt elérő tanulók, valamint, akik a közösségi munkában a legaktívabbak.

5.7.8. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás

Az érdemjegyeket, osztályzatokat a naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a

bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi,

ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az érékelést végző tanárnak alá kell írnia.

A szülőket az érdemjegyekről folyamatosan értesítjük. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár

törekedjen arra, hogy azok minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe a naprakész

tájékoztatás érdekében.

A szülői visszaigazolást az osztályfőnök rendszeresen, a fogadóórákat megelőzően ellenőrzi,

összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a naplót.

Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció

Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt természetesen nem azt

értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem érezze az értékelés realitását, a

jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékeléseket, hiszen az

elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. A tanár értékelő

megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.

89

A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanuló fejlődését,

érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van a pozitív

motiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is.

Kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez egyben elősegíti egy fontos

nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az interaktív értékelés egyben teret

ad a tanulói reklamációnak is.

A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata segítségével is tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk

arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat fogadóórák, szülői értekezletek,

családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket

mielőbb személyes megbeszélés során tisztázzuk.

5.7.9. A tanulók továbbhaladása, a magasabb évfolyamra lépés feltételei

- Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően, a tanuló, csak abban az

esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet

mulasztott.

- A törvénynek megfelelően, amennyiben a szülő kéri, a tanuló az évet igazgatói döntés

alapján megismételheti.

- Ha az osztálytanító a gyermek fejlődését, tudását nem tartja megfelelőnek, javasolhatja a

szülőnek az évismétlést. Amennyiben a szülő gyermeke érdekében ezt jónak látja, úgy a

gyermek, évet ismétel.

- Az első évfolyamon a tanulók aktuális állapotától függően lehetőség van a követelmények

két tanítási év alatt történő teljesítésére. Amennyiben a tanulónak két tanév alatt sem sikerül

teljesítenie az első osztályos minimális követelményeket, a tanító kezdeményezi a szakértői

vizsgálatot, és annak ismeretében folytathatja a tanuló tanulmányait.

- A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha

az egyes tárgyakból teljesítette a minimum követelményeket.

- A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból

legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a

továbbhaladáshoz.

- Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez

elégtelen osztályzatot, augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

- Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból

szerez elégtelen osztályzatot, a nevelő testület döntése alapján javító vizsgát tehet, vagy az

évfolyamot ismételni köteles.

90

- A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi

osztályzat megállapításához a tanulónak minden szaktantárgyból osztályozó vizsgát kell

tennie, ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott.

magántanuló volt.

a közoktatási törvényben előírtak szerint, a tanuló az egyes tantárgyakból az éves

óraszám 30 %-nál többet hiányzott.

5.7.10. A magatartás és szorgalom értékelése

Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek. Az

osztályfőnökök azonban havonta értékelhetik a magatartás szorgalom alakulását, és dönthetnek

arról, hogy ezeket beszámítják a félévi, év végi jegyekbe. Az osztályzatok a KT. 70. §. 2.

bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó konferencián kerülnek megállapításra. A

javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre,

majd vita esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik

nem tanították a tanulót, tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a

tanulóról tanórán kívüli elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye.

A javaslat előkészítésének munkafázisai:

Egyéni, saját vélemény kialakítása.

Ennek során kvázi „érdemjegyként” figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség

irányítása során a tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv szöveges bejegyzései, közösségi

munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai.

A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés.

Az osztályfőnök a diákönkormányzat tagjainak előkészítésével tervezzen félévkor és év végén

olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk

magatartását és szorgalmát. Az őszinte vélemények megismerése érdekében ilyenkor az

osztályfőnök véleményével meghatározó módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a

tanulók a realitástól eltávolodnak, célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal

kell az osztályfőnöknek tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az

osztály és az osztályfőnök véleményével.

Az osztályban tanító pedagógusok véleménye.

91

Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes megbeszélés

során kérje ki, ismerje meg.

Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is, akik tanórán

kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi rendezvény, konzultáció és

az ifjúságvédelmi munka során).

Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó

konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok) ismerjék a

magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjai, melyek az alábbiak:

A tanuló magatartása:

Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó

kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik,

társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott tanuló

magatartása példásra nem értékelhető.

Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az iskolai

házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- illetve iskolai légkör kialakításához.

Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz részt,

esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével kapcsolatban kifogások

merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet mutat a hibák kijavítására.

Rossz, ha rendszertelenül és felelőtlenül végzi munkájával, valamint fegyelmezetlenségeivel a

közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában rossz példát mutat.

A tanuló szorgalma:

Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a

tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a

cselekvőkészség a jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.).

Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való felkészülése

majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet.

Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése

rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára pedig

közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít.

Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez

mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan.

A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra vonatkozó

megállapításait. Ezek a következők:

Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan mulasztása van, magatartási jegye

legfeljebb jó lehet.

92

1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a magatartásjegy változónál jobb nem

lehet.

20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén a tanuló magatartása rossz.

5.7.11. Felmérések és belső vizsgák

A felmérésekkel és a vizsgákkal kapcsolatos pedagógiai elveink:

- Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél később ismerjék meg a vizsgadrukkot, a

megmérettetésből származó stressz-helyzetet.

- Pedagógusaink a mindenkori gyakorlatuknak megfelelően, a tanórán alkalmazott módszerek

segítségével adjanak képet az osztályok tanulmányi helyzetéről.

- A szervezéssel megbízottak és a pedagógus rugalmasan alakítsa ki a mérések formai

jellemzőit. Használjuk ki az országos mérések lehetőségeit az összehasonlíthatóság és az

oktatási színvonalunk megismerése céljából.

- A mérések ne csak az ismeretek elsajátításának a megállapítására korlátozódjanak, hanem a

különböző készségek, képességek is mérhetők legyenek.

Formái:

- Az 1 osztály végén szintfelmérés olvasásból, írásból és számolásból (ig. helyettes,

munkaközösség-vezető szervezi). A felmérések során országos jellegű mérések, illetve

szakértői mérések igénybe vehetők.

- A 4. évfolyam végén iskolai felmérés írásból és szövegértésből, matematikából. A felmérés

során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők. A méréseket az

tagintézmény-vezető és a munkaközösség-vezető szervezi.

- A 8. évfolyam végén iskolai belső vizsgát tartunk.

Minden tanulónak kötelező:

- magyar nyelv: írásbeli.

- magyar irodalom- szóbeli

- matematika: írásbeli

Az alábbiak közül kettő tantárgyból kell szóbeli vizsgát tenni:

történelem, német nyelv, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika

A mérések és a vizsgaeredmények a tanulók értékelésében:

A mérések során törekedjünk a pozitív irányú értékelésre; ha a mérés, illetve a vizsga sikeres a

tanévi eredményekhez képest, akkor a tantárgy év végi osztályzatában ez jelenjen meg.

A tanuló évközi tanulmányi munkája, illetve tantárgyi versenyen történt helyezése alapján (megyei

1-10 hely) a tantestület döntése alapján felmentést kaphat.

Nyolcadik osztály végén a záróvizsga letételét tanúsítvány kiadásával értékeljük.

93

5.7.12. Jutalmazás, elmarasztalás

A tanulók jutalmazásának elvei:

A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, sportban, kulturális területen elért eredmény, s a jó

közösségi teljesítmény, az iskola jó hírnevének növelése, a példás szorgalom és magatartás.

Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy kiemelkedő teljesítményért adható.

Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése

után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt

történik.

A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai:

- Szaktanári, tanulószobás nevelői szóbeli és írásbeli dicséret: év közben az elért eredményhez

kapcsolódik.

- Osztályfőnöki dicséret: az osztályközössége előtt a jó közösségi munkáért, példás

szorgalmáért és magatartásáért adható.

- Igazgatói dicséretben az a tanuló részesül,

aki egész év során valamilyen téren kiemelkedik társai közül (javaslatot az

osztályfőnök, szaktanárok tesznek),

aki valamennyi tantárgyból „jeles” eredményt ér el,

aki tanulmányi versenyeken (városi, területi, országos), kulturális- vagy

sportversenyeken az iskola jó hírét növelő eredményt ér el.

Nevelőtestületi dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló

tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor a tájékoztató füzetbe,

év végén a bizonyítványba kell jegyezni.

A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát a nevelőtestület

elismerésében részesítheti. Az elismerésre – amely többféle lehet – a munkaközösségek is tehetnek

javaslatot.

Rendszeres időközönként a tanulókat a közösség előtt dicséretben részesítjük.

Tanév végén a Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány az alapító okiratában megfogalmazottak

szerint Szalai –Díjat illetve tantárgyi elismerést adhat az arra érdemes tanulóknak.

Fegyelmező intézkedések:

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt

esetben, a vétség súlyár tekintette – el lehet térni.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés,

osztályfőnöki vagy igazgatói intés.

94

A szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehet:

szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, hiányos felszerelés, házi feladat

többszöri hiánya, valamint órákon, foglalkozásokon többszöri fegyelmezetlenség miatt,

ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt,

osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli

kötelességszegése és a házirend megsértése, igazolatlan mulasztás miatt,

osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható,

kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé.

Az igazgatói írásbeli intést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök

kezdeményezi.

A fegyelmező intézkedéseknek a magatartás érdemjegyben tükröződnie kell:

- osztályfőnöki intés esetén nem lehet „példás”

- igazgatói intés esetén nem lehet „változó” – nál jobb.

5.8. AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ÁLTAL ELFOGADOTT IRÁNYELVEK AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ

A házi feladat lehet:

szóbeli

írásbeli

gyűjtőmunka

kutatómunka

A házi feladatok meghatározásának általános alapelvei:

o A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kell kijelölni a feladatokat

o A feladatokat megfelelően elő kell készíteni, a megoldásukhoz szükséges eszközök minden

tanuló számára elérhetőek legyenek.

o Törekedni kell a házi feladat meghatározásnál is a differenciálásra, a feladatok

érdekességére, változatosságára, amivel motiváló hatását erősíti.

o Az elemi szinten a házi feladatok célja a gyakorlás, képességfejlesztés. ennek megfelelően

kell meghatározni a feladatok mennyiségét és minőségét. Figyelembe kell venni a

feladatokra fordított idő optimális mennyiségét, ami lehetőleg ne haladja meg az 1 órát.

o Az alsó szinten és az alsó-közép szinten a gyakorlás és képességfejlesztés mellett a

tehetséggondozás, a tanulási képességek megalapozása illetve elmélyítése céljából az egyéni

kutatómunka, kiselőadás, gyűjtőmunka, projekttevékenység is lehet házi feladat. Ezek

95

elvégzésére hosszabb időtartamot kell meghatározni. Ezen a szinten is ügyelni kell a házi

feladatra fordított időmennyiségre, ami lehetőleg ne haladja meg a 1,5 illetve 2 órát.

o A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges

értékeléssel illetve érdemjeggyel.

o Az írásbeli házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok megoldásához a tanulónak ne

kelljen a heti pihenőnapot illetve a szüneteket igénybe venni.

o A felsős tanulószobai illetve alsós napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és

foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A

foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi,

segíti a szóbeli tanulást.

o Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul

elvégezzék.

o Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus

feladata.

5.9. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, ÉS A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA

Iskolánkban évek óta törekszünk arra, hogy gyermekeink életkoruknak, képességeiknek és sajátos

nevelési igényeiknek megfelelő tankönyvekből sajátítsák el az adott tanév tananyagait.

A tankönyvek, munkafüzetek, tanulási segédletek megválasztásáról a szakmai munkaközösségek

döntenek, az alábbi szempontok szerint:

- A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért

azok kiválasztása több évre szól.

- Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

- A kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az

intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek.

- A tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztásakor figyelembe kell venni a pedagógiai

programban rögzített képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait. Ennek

érdekében döntéshozatal előtt az alsó és a felső tagozaton azonos tantárgyat tanítók közötti

egyeztetés elengedhetetlenül szükséges.

96

- A sajátos nevelési igényű tanulók esetében amennyiben ilyen van, a speciális tankönyv és

taneszköz használatát kell biztosítani.

- A tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, térkép stb. feleljen meg az adott tanulócsoport

képességeinek.

- A tankönyvek által közölt ismeretek tudományosan legyenek hitelesek, megbízhatóak.

- A taneszköz legyen igényes kivitelezésű, a gyermek szívesen vegye a kezébe, ugyanakkor a

mindennapi használatra legyen alkalmas.

- Tartalmazza a felfedezés lehetőségét, fejlessze a kreativitást.

- Fejlessze azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus,

konstruktív kapcsolathoz szükségesek.

- Minél érthetőbben, szemléletesebben közvetítse az ismeretanyagot a tanulók felé.

- A tankönyvi, munkafüzeti feladatok adjanak minél több lehetőséget a gyakoroltatásra, az

ismeretanyag elmélyítésére, differenciálásra.

- Fejlessze a környezet iránti felelősség, a cselekvés, a környezet állapota iránti érzékenység

tudatát.

- Amennyiben a tankönyvkínálatban megjelenő tankönyvek és tanulási segédeszközök közül

több is megfelel a szakmai kritériumoknak, illeszkedik a NAT-hoz és iskolánk pedagógiai

programjához, valamint a helyi tantervhez, úgy a kiválasztási szempontok között szerepeljen

a taneszköz tartóssága és kedvezőbb ára is.

- Törekszünk arra, hogy a tankönyvekből az iskolai könyvtár számára évente növekvő

mennyiséget szerezzünk be. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók

kikölcsönözhetik, ingyenesen használhatják a tanév során.

- Az iskola ingyenesen biztosítja a tankönyveket, munkafüzeteket, azoknak a tanulóknak, akik

jogosultságukat a jogszabályban előírt módon, hitelt érdemlően bizonyítani tudják, valamint

igényüket az erre a célra készült nyomtatvánnyal írásban is jelzik.

- A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van:

rajz, technika, testnevelés.

- Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk.

5.10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTA MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

I.HUNGAROFIT mérés

A dr. Mérey Ildikó által kidolgozott rendszer nagyon jó tájékoztatást ad a tanulók állóképességéről

és a legfontosabb izomcsoportok állapotáról ( erejéről).

Mérési tesztek:

97

- Cooper-teszt (állóképesség): 12 perc folyamatos haladás- a megtett távolság mérése

- Helyből távolugrás: Elsősorban a láb és a csípőizmok erejéről tájékoztat.

- Karhajlítás és nyújtás fekvőtámaszban kifáradásig: A kar, mell és a törzs izmainak erejét

mérjük

- Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan: A hát és a farizmok állapotára

következtethetünk

- Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan: A hasizmok erő- állóképességét

mérhetjük

- Nagyon fontos a mérések év eleji elvégzése, mert a tananyag súlypontozásában feltétlenül

figyelembe kell venni, különös tekintettel az első és negyedik osztályban.

- Az év végi mérések adnak tájékoztatást az elvégzett munka hatékonyságáról, a tanulók

önmagukhoz mért fejlődéséről, mely a tanulók érdemjegyeinek megállapításánál a

legfontosabb szempont lehet.

II: A bio-mechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság

ellenőrzése, illetve a Mathias – féle testtartáspróba elvégzése a helyes és helytelen testtartások

kiszűrésére szeptember és január hónapban.

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság 12 ellenőrző gyakorlatának alkalmazása

Az ellenőrző gyakorlatok:

Állás-guggolás viszonyának vizsgálata

Váll-vállöv izmainak vizsgálata

Hát és csípő feszítő izmainak vizsgálata

A has izmainak felülről indított erővizsgálata

A has izmainak alulról indított erővizsgálata

A comb elülső izmainak erővizsgálata

Az ágyéki gerinc előrehajlításának vizsgálata

Az ágyéki gerinc hátrahajlításának vizsgálata

Az alsóháti és ágyéki gerinc csavarodásának vizsgálata

A comb és a lábszár hátulsó izmainak nyújthatósága

A csípőt hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata

A csípőízület nyújtási képességének vizsgálata

Ha valamely ellenőrző gyakorlat az osztályban több tanulónál hiányosságot mutat, akkor javaslatot

tesz a testnevelő soron kívüli iskolaorvosi vizsgálatra, aki ha szükséges szakorvoshoz és

gyógytestnevelésre utalja a tanulót. Ezt követően feltétlenül nagyobb időkeretben kell alkalmazni az

előírt tartásjavító torna gyakorlatait.

98

5.11. A TANTÁRGYAK TANTERVE, CÉL – TANANYAG - KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Az egyes tantárgyak tananyagát, fejlesztési feladatait és követelményeit a tantárgyak helyi tanterve

tartalmazza.

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉG,

FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS, NYILVÁNOSSÁG, JÓVÁHAGYÁS, ALÁÍRÁSOK)

A pedagógiai program hatálya:

A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső

rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára,

továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.

Érvényesség

Az iskola 2011. szeptember 1-től, az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai

program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját.

Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az

átdolgozást szükségessé nem teszik.

Értékelés, felülvizsgálat

A pedagógiai programban megfogalmazott célokat és az azokat eszközként segítő feladatok

megvalósulását, a feltételrendszerek alakulását évente ellenőrizzük.

Öt évenként jelölt időszakban egy teljes körű felülvizsgálatra kerül sor, ahol:

- teljesítménymérést (neveltségi, átfogó tantárgyi)

- a körülmények alakulását

- a célok, a feladatok és a követelmények elemzését

- a tananyagok mennyiségének és elrendezésének kontrollját

- a tantárgyak típusainak, a tantárgyközi viszonyoknak (időkeret, szervezeti formák)

vizsgálatát végezzük el.

Az elemzést a következtetések megfogalmazása, a módosítások - tantestületi, fenntartói, szakértői-

elfogadtatása követi, illetve zárja.

Módosítás

A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet

= az iskola igazgatója,

99

= a nevelőtestület bármely tagja,

= a nevelők szakmai munkaközösségei,

= a Szülői Szervezet

= az iskola fenntartója.

A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve a Szülői szervezet

véleményét, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A Pedagógiai Program nyilvánossága

Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő

személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál

az iskola irattárában

az iskola igazgatójánál

az igazgatóhelyettesnél

tagintézmény- vezetőnél

a könyvtárban (szülők számára hozzáférhető)

tanári szobákban (szülők számára hozzáférhető)

az iskola honlapján

Felvilágosítást kaphatnak a pedagógiai programról az igazgatótól, igazgatóhelyettestől és a

tagintézmény-vezetőtől.

100

MELLÉKLETEK

101

7. MELLÉKLETEK

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KOMMUNIKÁCIÓ, SZABÁLYKÖVETÉS, GONDOLKODÁS, A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY, AZ ALAPKÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK MŰKÖDŐKÉPESSÉGE

Kommunikáció

Miként tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat?

Megérti-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét?

Értelmezni tudja-e a környezetből felé irányuló jelzéseket?

Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban mozdulatokkal, egyéb jelekkel?

Mennyire értelmes követhető a közlés?

Mekkora a szókincs?

Milyen a kifejezés választékossága?

Alkalmazkodik-e a stílusa a kommunikációs helyzethez

Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot?

Az információ-kiemelésnek milyen a megbízhatósága?

Használja-e már a megszerzett tudást?

Szabálykövetés

Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (közösségi, munkavégzési,

feladatmegoldói, védelmi)

Következetes, kialakulatlan, konformista vagy ellenszegülő az alkalmazásban?

Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben?

Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, társaival?

Gondolkodás

A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes.

Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága?

(az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a

rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban)

Milyen szintre jutott az önállósága e műveletek alkalmazásában?

Felfedezi-e a problémákat?

Hogyan oldja meg azokat? (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével, vagy az

elvont gondolkodás szintjén)

A tanuláshoz való viszony

102

Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (külső késztetés, biztatás, érdeklődés, a feladattal való

megküzdés igénye, kíváncsiság)

Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet?

Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség?

A megfigyelés és az észlelés megbízhatósága, irányíthatósága,

Az e tevékenységekben való gyakorlottság és önállóság, valamint az így szerzett tapasztalatok

felhasználása feladatok megoldásához

C

(az olvasás pontossága, folyamatossága, tempója, a felolvasás tartalmat kifejező volta, az olvasás-

fejszámolás, a matematikai probléma megoldás eredetisége), megértés színvonala a megismerési

módszerek használata, a pontos és gyors fejszámolás, a matematikai probléma-megoldás

eredetisége)

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: MAGATARTÁS, TÁRSAIHOZ VALÓ VISZONYA, FELNŐTTEKHEZ VALÓ VISZONYA, SZORGALOM

MAGATARTÁS

- fegyelmezett – fegyelmezetlen - alkalmazkodó – nehezen alkalmazkodik – kiegyensúlyozott –

nehezen kezelhető

TÁRSAIHOZ VALÓ VISZONYA:

- barátkozó – segítőkész – agresszív – durva csúnyán beszél – csúfolódik – verekedős - társait

kritizálja

FELNŐTTEKHEZ VALÓ VISZONYA:

- tisztelettudó – illedelmes – segítőkész – barátságos – sértődékeny – visszabeszél – visszahúzódó –

sokszor kell figyelmeztetni

SZORGALOM

Tanulmányi munkához való viszonya:

- érdeklődő – kitartó – aktív – tempósan dolgozik – sokat jelentkezik – keveset jelentkezik -

állandóan ösztönözni kell – képességei alapján többre lenne képes – önállótlan, segítséget igényel –

nem aktív – zavarja társait beszédével – képességének megfelelően teljesít

103

3. SZÁMÚ MELLÉKLET :MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A tanuló beszédének jellemzői: tisztán érthetően beszél –beszédkészsége jó - beszédkészsége

átlagos- korának megfelelő - beszéde nehezen érthető – korától elmarad a beszédkészsége –

beszédhibás

A tanuló kifejezőkészsége: szókincse gazdag – változatos – átlagos – szegényes - nem életkorának

megfelelő – olvasson többet

Olvasástechnika: (hangos olvasás )

Folyékonyan olvas, hibátlanul

„ „ „ „ kevés hibával

„ „ „ „ sok hibával

Szóképekben olvas

Szótagolva olvas

Szövegértés (néma, értő olvasás)

Az olvasott szöveget megérti, a kapcsolódó feladatokat általában hibátlanul megoldja –

Az olvasott szöveget megérti, a kapcsolódó feladatok megoldásában hibázik –

Az olvasott szöveget csak részben érti meg, a kapcsolódó feladatok megoldásában

nehézkes, gyakran hibázik

Nyelvtan (anyanyelvi ismeretek)

A nyelvtani szabályokat felismeri és helyesen alkalmazza.

A nyelvtani szabályok felismerésében és alkalmazásában időnként hibázik

A nyelvtani szabályok felismerésében és alkalmazásában gyakran hibázik

A nyelvtani szabályok felismerésében és alkalmazásában gyenge, sokat hibázik

Íráshasználat, helyesírás

Másolás írott szövegről

Pontos – 1-2 hiba – több hiba - sokat hibázik

Másolás nyomtatott szövegről

Pontos – 1-2 hiba – több hiba – sokat hibázik

Tollbamondás

Pontos- 1-2 hiba – több hiba sokat hibázik

Írásképe

A betűket szabályosan írja és kapcsolja, írása rendezett

A betűk alakításában kisebb torzítások figyelhetők meg

104

4. SZÁMÚ MELLÉKLET :AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL

106

5. SZÁMÚ MELLÉKLET:LEGITIMÁCIÓS JEGYZŐKÖNYVEK

107

az iskola jogi stÁtuszahalimbasuli.eoldal.hu/file/5/pedagogiai-program.doc · web viewosztályok...

Documents