az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb...

PEDAGÓGIAI PROGRAMLandorhegyi és Pais Dezső

Általános Iskola, Sportiskola

Zalaegerszeg, 2007. 09.

Tartalomjegyzék

„A” fejezetAz iskola nevelési programja

1. Az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai elvei, céljai feladatai, eszközei, eljárásai..........................................................................................................7

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................10

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..........................................................11

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység15

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység....................................17

6. Gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok..........................................21

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program..................22

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység................................................32

9. Egészségnevelési program..........................................................................................35

10. Környezetnevelési program.......................................................................................38

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések.............................................................................................42

12. A szülő, tanuló, iskolai és pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit...............................................................................42

"B" fejezet

HELYI TANTERV

13. Óraszámok, kerettantervek.......................................................................................45

14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...................................................................................................47

15. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.....................................................47

16. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítének követelményei..............................................................................................................49

17. Nem szakrendszerű oktatás.......................................................................................56

18. Modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.....................................................................................................58

19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.............................59

20. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai..........................................................61

21. Kötelező tananyag elsajátításának egyéb keretei, iskolán kívüli tanórai foglalkozások...............................................................................................................62

22. Érvényességi rendelkezések.......................................................................................63

23. I. számú melléklet.......................................................................................................66

24. II. számú melléklet......................................................................................................74

25. III. számú melléklet....................................................................................................88

26. IV. számú melléklet.....................................................................................................92

ALAPÍTÓ OKIRAT(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, kivonatos)

Zalaegerszeg Megyei Jogú 'Város Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, Sportiskola számára az 1992. évi XXXVIII. tv . 88. §. (3) bek., az 1993. évi LXXIX. tv . 37. §. (5) bek., valamint a 217/1998 (XII.30.) Korm. r. 10. §. szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően 582-2/2007. számú iktatószámmal az alábbi alapító okiratot adja ki.

Az intézmény elnevezése: Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, SportiskolaAz intézmény típusa: Nyolc évfolyamos általános iskola, német két tanítási nyelvű általános

iskolai oktatási intézmény és sportiskola Székhelye: Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 12.Telephelye: Zalaegerszeg, Pais Dezső u. 2.

Az alapító jogutódja és fenntartó szerve: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19.

Az intézmény felügyeleti szerve:Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19.

Az intézmény számlavezetője: OTP és Kereskedelmi Bank Rt Zalaegerszegi Igazgatóság

Az intézményvezetőjének kinevezési rendje: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének hatáskörébe tartozó igazgatói kinevezés, vezetői megbízás a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet alapján.

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény élén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dogozóinak tekintetében munkáltatói, joggal rendelkezik, a tagintézmény szakmai önállósággal rendelkezik.

Működési területe: Zalaegerszeg város területe

A Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, Sportiskola központi intézménye: Landorhegyi Székhelyiskola Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 12. Tagintézménye:

Pais Dezső Tagiskola Zalaegerszeg, Pais Dezső u. 16.

Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 1490 fő

A feladat ellátását szolgáló vagyon adatai:

http://XXXIII.tv/

http://LXXIX.tv/

http://XXXVIII.tv/

A leltár szerinti ingó, valamint az ingatlan vagyont Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata bocsátja rendelkezésére.

Landorhegyi Székhelyiskola adatai:Helyrajzi szám:Földterület nagysága:

zalaegerszegi 4 886

21 682 m2

Az épület építési éve: 1965Hasznos alapterülete: 5 378 m2

Pais Dezső Tagiskola adatai:Helyrajzi szám: zalaegerszegi 4 983/19Földterület nagysága: 15 170 m2

Az épület építési éve: 1977Hasznos alapterülete: 5 250 m2

A vagyon tulajdonosa: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata A vagyon kezelője: Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola

Záradék:

Ezt az alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. február 27-én tartott ülésén 23/2003. sz. közgyűlési határozattal 2003. július 31-i hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr. Gyimesi Endre polgármestert az alapító okirat aláírására.

Ezt az alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. április 29én tartott ülésén 114/2004. sz. közgyűlési határozat alapján, 2004. augusztus 1-i hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr. Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására.

Ezt a módosított alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. április 28-án tartott ülésén 98/2005. sz. közgyűlési határozat alapján, 2005. január 1jei hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr. Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására.

Ezt a módosított alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. május 3-án tartott ülésén 111/2007. sz. közgyűlési határozat alapján, 2007. január 1jei hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr. Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására.

Ezt a módosított alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. július 5-én tartott ülésén 183/2007. sz. közgyűlési határozat alapján, 2007. augusztus 1-jei hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr. Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására.

Zalaegerszeg, 2007. július 5.

Zalaegerszeg Megyei Jogú VárosKözgyűlése nevében

6

„A” fejezetAz iskola nevelési programja

1. Az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai elvei, céljai feladatai, eszközei, eljárásai

"Jó szóval oktasd, játszani is engedd...." (József Attila)

Pedagógiai alapelvek:Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének

kialakítása. Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, az emlékezet edzése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. Szülő földünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása.Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szemben tolerancia.A demokratikus magatartásformák kialakítása.A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása.Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása.A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása.

Az iskola alapvető céljai:Színvonalas alapfokú oktatás végzése az ismeretek közvetítésével és a személyiség

fejlesztésével.

Közvetíteni kívánunk: alapvető tudományos igényességű ismereteket, erkölcsi, etikai és vallási értékeket, magatartási, viselkedési normákat, modelleket.

Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál: az értelmes, kreatív és kritikai gondolkodást a kommunikációs képességeket és készségeket a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszer által az egész életen át történő tanulási igényt a demokratikus és felelős döntési készséget a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést az egészséges életmódra való törekvést.

Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:

az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén;

a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása;

minden tevékenységben a gyakorlás módszere,

8

fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét,

a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.

Az iskola legfontosabb feladatai:

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosításaMinden tanuló az 1-8. évfolyam életkori szakaszában találkozik először tudományos

igényű ismeretekkel; a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése.

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosításaA tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati

ismeretszerzés időszakában - főként a tevékenység – központú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését.Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák gyors felismerése és kezelése.

ÉrtékközvetítésA demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és

gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg.Ennek megfelelően iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő területekre fektetünk hangsúlyt: A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.) A társa kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia stb.) A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás,

problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.) A humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok

tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.).

Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai és vallási értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei.A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi a cél – feladat - és követelményrendszer mindhárom szakaszát. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak (pl. a történelem) keretein. Az iskola élet – mint a politikai társadalom mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktus hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.

9

Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés) Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelmény központú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését szolgálja.

A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozásaAz iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és

feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek, képességek, jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőköveti a tanítás-tanulás szakaszának.

Egészséges életmódra, családi életre nevelésA program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egy-

egy tantárgy (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme.

Környezeti (környezetvédelmi) nevelésA szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan

állampolgárok nevelését, akik felelősségteljesen vesznek részt a közügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket.

PályaorientációA program szorgalmazza a teljes képzési időt átfogó, tudatos, megtervezett, a tanulói

képességeket maximálisan figyelembe vevő pályaorientációs pedagógiai stratégiát, összhangban a kerettanterv követelményeiben megjelölt elvárásokkal. Szociális ellátások biztosítása

Az iskola által megfogalmazott célok (indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása.

Követelmények:

Az iskolából kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan – önállóan is – képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismeretük nyitott és alkalmazható legyen a hétköznapi életükben, továbbtanulásukban egyaránt.

Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszéd-kommunikáció, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző:

színvonalas alapműveltség, nyitott sokoldalúság egymás tisztelete, mások érdekeinek megbecsülése a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség.

A meghatározott órakeretben, a megválasztott tananyaggal és tankönyvi tartalommal, adekvát módszerekkel alakuljon ki a tanulókban képességeiknek megfelelően:

10

a megfigyelés-centrikus gondolkodás, a memorizálás, az ismeretek felidézésének képessége, az emlékezet (memoriterek,

versek, dalok, idézetek, szabályok megtanulásával), komplex látásmód, fokozott beszéltetéssel (leírás, elmondás, elbeszélés, párbeszéd, szerepjáték) a helyes

kommunikáció, előadásmód, az összehasonlítási, ok-okozati, a viszonyítási lés bizonyítási vagy cáfolási képesség, a csoportosítási, rendszerezési képesség, a kiemelés, az általánosítás, az indoklás, az ítéletalkotás és következtetés képessége, a kreativitás, az együttes tevékenységrendszer (a teamban való munkálkodás) az egyéni képességek kibontakoztatása differenciált feladatok, programok

megoldásával, a tanár-diák kapcsolatok, a tantárgyi kötődés, attitűd.

Éljenek az alkotás lehetőségével, mivel a tanítás-tanulás folyamatában módjuk van egyedi tanulói elgondolások, ötletek, találmányok, alkotások (vers, próza, matematikai elgondolás stb.) kivitelezésére.Törekedjenek az iskolai értékrend és normák megismerésére, elsajátítására, megtartására.Legyenek képesek önmaguk és mások munkájának mérlegelő megítélésére, legyen reális véleményük, meghatározott állásfoglalásuk.Véleményük legyen nyílt, jobbító szándékú.

Az iskolai oktató-nevelő munka elveinek érvényesítése, követelményeinek megvalósítása a következő elvárásokat támasztja a nevelőtestület tagjaival szemben:

egységes nevelési látásmódra törekvés, melyen belül az egyéni nevelői hatásoknak erősíteniük kell egymást,

az önismeret, önfejlesztés, önbizalom tanítókra, tanárokra vonatkozó követelménye, önállóság a minőségi munka elvégzésében, együttműködési képesség, tolerancia fejlesztése, empátiás készség a tanulókkal, kollégákkal szemben, a realitásérzék fejlesztésére való törekvés a különböző szociokultúrális háttérrel

rendelkező tanulók segítése érdekében, a „példa” szerepének felvállalása.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségformálás emberépítés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, önmagunk és mások elfogadásának a megkönnyítése. „Hogy el tudjunk fogadni másokat, hogy kapcsolatba tudjunk lépni másokkal, ahhoz önmagunkról s a másik személyiségéről nyert benyomásainkat is pontosítanunk kell. Ehhez önismeret, kíváncsiság, a beleélés és az együttérzés képessége szükséges, s az a kölcsönös megbecsülés és bizalom, amely a kapcsolattartás nélkülözhetetlen eszköze. A tanulók személyiségfejlesztése, harmonikus öröm- és alkotóképes emberré nevelése megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük neveltjeink belső, pszichikus világát, társas kapcsolati és egyedi készségeit is.” A személyiség legfontosabb összetevői: értelem, érzelem, akarat, jellem. Az iskola elvárásait két területen fogalmazza meg a gyerek iránt: a magatartás e két csoportját a pedagógiai tevékenységnek összhangba kell hoznia a gyerek szükségleteivel, törekvéseivel, egyéni jellemzőivel.

11

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a különböző tanórai, illetve tanórán kívüli tevékenységek során valósulnak meg. A kötelező és választható tanórák és a napközi keretében végzett személyiségfejlesztés során a nevelő a környezettel való hatékony kölcsönhatás, eredményes problémamegoldás révén viselkedési modellé válhat a tanulók számára. A nevelő szervező tevékenységének eredményeként kialakulhatnak a tanulók képességeinek, igényeinek megfelelő helyzetek, feladatok, az aktivitásuk mozgásba lendül.Kiemelt területként kell kezelnünk az iskolába kerülés korszakát, hisz ekkor az első osztályosoknak be kell illeszkedniük egy érzelmileg lazább kötődést jelentő közösségbe az iskola közösségébe, ahol találkoznak a társadalmi elvárásokkal.Az első osztályos nevelőknek kell segítséget nyújtaniuk a beilleszkedéshez, el kell érniük, hogy kialakuljon a szorongásmentes légkör, ahol a gyermekek megfelelő sikerélményhez jutva képességeik legjavát tudják nyújtani, ugyanakkor társaikhoz, nevelőikhez harmonikus kapcsolat fűzi őket.Meg kell ismerkedniük az iskola hagyományaival, értékeivel és el kell érni, hogy azokra büszkék legyenek az iskola falain belül és azon kívül is.Az alsó tagozat feladata a személyiség formálás terén az alapozás, hisz a tanulók a kisgyermeki korból a kiskamasz kor felé haladással, eközben személyiségük nagymértékben változik, alakul. Ki kell alakítanunk az én harmóniáját, az önismeretet, önelfogadást, önértékelést. Kiemelt szerepe van az iskolánkban folyó emelt szintű osztályoknak testnevelésből, számítástechnikából, angol- és német nyelvből. Az itt oktató nevelőknek el kell érnie, hogy tanítványaik fegyelmezett és kitartó tanulási formát sajátítsanak el, alakuljon ki az önművelés igénye, problémaérzékenységük, kreativitásuk, szellemi és gyakorlati igényesség, vállalkozási kedv legyen rájuk jellemző.Cél, hogy a sportiskola osztályba járó tanulóknak az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Feladatunk a közösség és személyiség fejlesztése érdekében:

Tanítási órákon:

Minden nevelőnek legfontosabb feladata a gyerekek életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése, kibontakoztatása. A tanulók személyiségfejlesztése komplex jellegű legyen, az egész személyiségre hasson, figyelembe kell azonban venni az általános iskolában megtett útját, valamint a közösségben lés a családban elfoglalt helyét.A 4.osztályból az 5. osztályba lépés megkönnyítését úgy kell megoldani, hogy az alsó és felső tagozatos nevelők között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Így kevesebb lesz a törés a tanulók testi és lelki fejlődésében és tanulmányi munkájában. A gyerek és az osztályközösség fejlesztése differenciáltan történjék, szaktárgyi és osztályfőnöki órán egyaránt.A személyiség fejlesztésére használt eszközök tartalma és metodikája rugalmas jellegű legyen, igazodjék a tanulók egyéniségéhez. Érjük el, hogy legyen segítőkész embertársaival, becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását, rendelkezzen önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel. Érezzen felelősséget környezetéért. Kiemelt feladata legyen a szaktanárnak, nevelőknek és az osztályfőnöknek a tanulók megismerése a nevelési deficittel indult gyerekek fokozott segítése.

12

Az osztályfőnök munkáját a törődés az egyénnel, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód kell, hogy jellemezze. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakítson ki, mert ez az egyén és a közösségfejlesztésében is fontos. Az egészséges életmódra nevelés nagyon fontos a gyerekek testi és lelki fejlődése szempontjából, ezért tanévenként legalább 6 osztályfőnöki órát ezzel kapcsolatban kell megszervezni. Az önértékelés, elemzés a tanulságok megfogalmazásának képességét minden tanulóban ki kell alakítani. A sport szerepe fontos a személyiség fejlesztésében, a versenyszerű sportolás növeli a gyerekek kitartását, erősíti a közösségi érzést, küzdeni tudásra nevel, ezért minden évfolyamon el kell fogadtatni a mindennapi testnevelést.

A pályaválasztásra készülés legyen fontos motiváló tényező a felső tagozatos tanulók számára. A 8. Osztályos tanulók legyenek felkészültek az iskola elhagyására, tudják az iskolánkban megkezdett munka folytatása következik választott iskolájukban. A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő. A pedagógus, mint szakember találja meg a lehetőség, a hatékony együttműködésre. Ennek fontos színtere a szülői értekezlet, fogadó óra, esetleg a családlátogatás. Az osztályfőnöki órákra és az osztályfőnökökre fontos szerep vár, mert koordináló és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a nevelőtestület, a szülők és a tanulók között. Minden tanuló számára fontos legyen az osztályközösség egységének megszilárdítása, ezért ő maga is tevékenykedjen. Tanuljon a képességeinek megfelelően.

Végezzen a közösség érdekében hasznos tevékenységet. Tartsa fontosnak a fegyelem közösségben játszott szerepét. Vállaljon felelősséget önmagáért, társaiért, tetteiért. Alakuljon ki a tanulókban az iskola fegyelméért érzett felelősség, hozzanak létre magatartási példákat. „Ha az osztály érzi, hogy ő az iskola vezető ereje, rájön neki kell a legjobb eredményt produkálni.”

Személyiség és közösség fejlesztésének tanórán kívüli lehetőségei:

Diáksportkör Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók

mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyre. Iskolánkban az alábbi sportköri foglalkozásokat és mozgási lehetőségeket vehetik igénybe tanulóink:

kosárlabda leány és fiú atlétika leány és fiú zenés torna leány jazz balett leány néptánc leány és fiú labdarúgás egyesületi keretek között osztálybajnokságok (kosárlabda, labdarúgás) úszás szombaton, ünnepnapokon tanulóink szabadon használhatják a sportudvart.

Sportiskola

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

13

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek. A versenyekre a tehetséges tanulókat aktivizáljuk. A tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve szaktanárok végzik. A városi, megyei, országos meghirdetésű versenyekre az iskolai fordulók legjobbjai vesznek részt. A benevezések általában ingyenesek; néhány versenyfajtában azonban benevezési díjak lehetségesek. Pl. Alapítvány.

Fotószakkör, iskolatelevízió:

Ezen tanórán kívüli foglalkozáson a személyiségfejlesztés olyan területei érvényesülhetnek melyet más iskolai tevékenység nem tud biztosítani. A médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze!Napjainkban a kommunikáció médiatizálódásának tanúi vagyunk. Tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy a médiatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). A délutáni foglalkozások fejlesztik a tanulók képi kultúráját, segítik bennük a szelektáló képesség kialakulását. Fejlesztik a kommunikációs és együttműködési készséget, a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. A gyerekek által készített iskolatelevízió adásai segítik a DÖK működését, lehetőséget biztosítanak az iskolai demokrácia gyakorlására

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái énekkar érdeklődési körök: varró, fotó, kézműves Elengedhetetlen, mert az alkotó munka eredménye pozitívan formálja a személyiséget,

és kisebb közösségek együttmunkálkodására biztosít lehetőséget.

Iskolai rendezvények: Egészségnevelési hónap Költészet Napja Kultúra Hónapja Sportrendezvények, iskolai bajnokságok Szavalóversenyek, próza és mesemondó bemutatkozások Kazinczy szépkiejtési verseny Föld napja Diákönkormányzati nap, diákönkormányzati rendezvények Pais napok (Pais anyanyelvi verseny (területi), Pais úszóverseny (városi), origami

verseny (megyei) Karácsonyvárás Észpörgető (mat.) 3. oszt. városi meghirdetésű

Az iskola valamennyi tanulóját megmozgatja. Sokirányú elfoglaltságot nyújt, növeli a közösségi összetartozás érzését, sikerélményt ad, amely a személyiség pozitív irányú változását eredményezi.

14

DiákönkormányzatA DÖK munkáját a tanulók által képviselt tanulói érdekképviselet útján valósítjuk

meg. Iskolánkban a DÖK munkáját segítő nevelők és az iskola minden nevelője is arra tanítja a gyerekeket, hogyan kell ésszerűen közösségben élni és dolgozni. A DÖK munkáját a DÖK Működési Szabályzata határozza meg, amelyet évenként a munkatervvel egészítenek ki, mivel a gyermekközösség nem állandó, hanem változik, fejlődik, a kilépő 8.osztályosok és az érkező 1.osztályosok miatt.Havonta egy alkalommal megbeszélést tartunk az osztályok delegált tanulóival, akik a közösséget érintő feladatokat és problémákat megbeszélik. Meghatározzák a programokat és részt vállalnak azok lebonyolításában. Működésükkel, szervező tevékenységükkel az osztályközösségek számára információt nyújtanak, pedagógiai mozgást teremtenek, amelyeknek a ne velőhatású feldolgozása az egyes személyiségek és a közösségek számára is nélkülözhetetlenek. Az osztályközösségek és a nevelőtestület között kölcsönös információáramlás alkotó közéletet teremt. Az önkormányzás gyakorlása:a.) programalkotás,b.) javaslatok kidolgozása a cselekvéshezc.) a tevékenység megszervezése és irányítása sajátos közvélemény-formáló hatássald.) az egyes résztvevők közösségi szerepének gyakorlása.

A diákönkormányzás tartalma s különböző közösségi tevékenységek szervezése, az öntevékeny törekvések összefogása.Kiterjed a rend, a fegyelem, a közösségi élet akcióinak önszervezésére, szervezése, lebonyolítása, a tanulói közvélemény befolyásolása sajátos eszközeire.

A DÖK segítő tanárok munkáját az irányítás, a koordinálás, a kölcsönös tájékoztatás, a folyamatos visszajelzés a gyerek felé és a tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete jellemzi.A programok sokoldalúak a tanulók igényeit és a lehetőségeket összehangolva valósítjuk meg. Állandó, évenként megrendezésre kerül a Télapó ünnep, Tészta buli, Tojásdíszítő verseny, Gyereknap, Tátika évfolyamonként, Valentin nap, Farsangi karnevál lebonyolítása.

Napköziotthon, tanulószobaA 4.osztályból az 5.osztályba történő átmenet megkönnyítését szolgálná a napközi

bevezetése minden 5.osztályos tanuló részére.Azért tartjuk fontosnak, mert az 5.osztályban felmerülő nehézségeket, a tanulási módszereket és a szabadidő értelmes eltöltését megszervezné a gyerekek számára. Segítené a szociális hátrányok enyhítését és a tanulási nehézségek leküzdését.Igény esetén további felsőbb évfolyamokon is indítunk napközis csoportokat!A szabadidő tartalmas kihasználását a délutáni sportjátékok, séták, kirándulások tennék változatossá, ezzel a gyerekek szépre, jóra való fogékonyságát is felkeltjük, személyiségüket sokoldalúan tudjuk fejleszteni.

A környezeti igények figyelembevételével e tevékenységi formák köre módosítható, illetve az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően bővíthető.A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő.

A szülői értekezletek és egyéni beszélgetések, fogadóórák során a pedagógusnak meg kell találni a lehetőséget a hatékony együttműködésre. Különösen azokban az esetekben kell nagy tapintattal eljárni, ahol a gyermekkel kapcsolatos nehézségek merülnek fel. Ha a konfliktusainkat nem áthárítjuk a szülőkre, hanem igyekszünk segítséget nyújtani, máris megtettünk egy nagyon fontos lépést a kölcsönös bizalom és tisztelet irányában, melynek nyertese a gyermek, amely így kiegyensúlyozottabb, lelkileg is egészségesebb személyiséggé válhat.

15

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységA viselkedészavar előidézői:

a tanuló adottságai, organikus tényezők, iskolai környezet, családi környezet, társadalmi környezet.

Jelei: nyugtalanság, hipermobilitás, fegyelmezetlenség, dekoncentráltság, inpulzivitás, agresszió stb.A helytelen viselkedés célja lehet:

Magukra akarják vonni figyelmünket. Hatalmat akarnak maguknak. Bosszút akarnak állni. Tehetetlenséget mutatnak.

A helytelen viselkedés önbizalomhiányt jelez. A diák céljai felismerhetők; saját érzelmeink felülvizsgálatával és a diák cselekedeteinkre adott reakciójával.

Törvényi háttere:

A fogyatékos, illetve beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez a kijelölt nevelő.

Az igazgató – a tanulót kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Tanulmányait magántanulóként folytathatja, illetve a külső, otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek. A Kt 120. § 1. bek. alapján súlyos betegsége miatt egyéni foglalkozás keretében készítjük fel heti 10 órában.Előfordulhat, hogy első osztályban kis létszámú csoportból előkészítő évfolyam lesz, mivel a pedagógus a tanulókat nem a követelmények elsajátítására jutja felkészíteni, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre. Természetesen a szakszolgálat javaslata alapján ez átváltható egyéni továbbhaladásra.

A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák:

1. Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra.

2. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve.

16

3. Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: sportverseny, diákkörök, diáknap, jelesnap.

4. A tanulók sikerélményhez juttatása.5. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása.6. A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos

önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető.7. Felzárkóztató iskolai tevékenység a gondozás területén a rászoruló tanulók részére (kis

létszámú osztály, etnikum). A cigány tanulókkal és szüleikkel való hatékony foglalkozáshoz mélyebb ismeretük és az irántuk való őszinte érdeklődés is szükséges. A családjuk és az iskola között jó kapcsolat alakuljon ki.

8. A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása.

9. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus következmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában.

10. A tanulókban levő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk.

11. A magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük.

A magatartási zavarral küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatot lát el: iskolavezetés tantestület osztályfőnöki munkaközösség egy osztályban tanító nevelők közössége osztályfőnök fejlesztő pedagógus, szabadidő szervező, ifjúságvédelmi felelős stb.

A feladatokat koordinálja az osztályfőnök.Az osztályfőnök feladatai:

1. Adatlap elkészítése, feladatok ütemezése. (Szociometria készítés pl. 2., 4. és 6. évf.)2. Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel. A szülő és gyermeke kapcsolatát

erősíteni a gyermekről elmondott pozitív vélemény, fejlődés, dicséret elmondásával.3. Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e.4. Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat. Az

osztályközösség gyógyító hatására épít.5. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szakszolgálattal. Támaszkodik a fejlesztő

pedagógus tanácsaira, segítségére. Kezdeményezi a felmentést, egyéni továbbhaladást. Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételét.

6. Megvizsgálja, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel.7. Minden információját megosztja az osztályában tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel.

Erősíti a team munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában.

8. Osztályáról jelentést készít tanév végén.

E tevékenységek feltételei:

Tárgyi feltétel: egy „beszélgetőszoba” ahol a nehézséggel küldő tanuló megnyugodhatna, feszültsége oldódhatna, félrevonulhatna stb.

Felszerelés: játék, könyv, íróeszköz, számítógép, magnó stb.

17

Személyi feltétel: fejlesztő pedagógus, esetleg akinek nincs külön osztálya pedagógiai végzettségű nevelő, aki bizonyos óraszámban segítő, feszültségmegoldó tevékenységet lát el. felnőtt mentor magatartászavaros tanuló mellé – lehetne nem osztályfőnök nevelő, gyermek mentor

A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi:

1. Ha az érintett tanuló: huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben, többnyire elfogadja és betartja a szabályokat együttműködik tanáraival, társaival.

2. Az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót.

3. Ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma.

4. Ha iskolánk nevelőközösségének az a többségi véleménye, hogy gyermekeink magatartása, viselkedése összességében javult. (Pl.: türelem, tolerancia, udvariasság stb. figyelhető meg => kevesebb a durvaság, a verekedés, a trágár beszéd.)

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A tehetséggondozás iskolai feladatainak megvalósítása differenciálással történhet. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A tanulásszervezésben többféle lehetőség van a differenciálásra:

1. képesség és érdeklődés szerinti csoportbontással2. tartalmi különbségtétellel3. a követelmények differenciálásával

Ez leginkább tanítási órán történik, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztassuk. A differenciált fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, autonómiával és rendelkezésre állnak a szükséges programok, eszközök.

Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka kiemelten fontos tényezője az, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodjon a gyerekek egyéni adottságaihoz, képességeihez, fejlettségéhez. E tevékenységi kör egyik fontos oldala a tehetséggondozás.

Elfogadva azt az állítást, hogy mindenki tehetséges valamiben, egyik legfontosabb feladatunkká válik, hogy ezt a tehetséget megkeressük minden növendékünkben. Ha megtaláljuk ezt a területet, sikerélményt adhatunk, ami magabiztosságot és célt ad a gyerekeknek. A szívesen végzett tevékenység rendszerességre szoktat. Mindezek a pozitív hatások a többi tevékenységre is kihatnak. Azokra a területekre is, amiben esetleg nem annyira tehetségesek a gyerekek.

18

Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások

a) az első-negyedik évfolyamon tízb) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonötc) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc

százaléka. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti. (1993. évi LXXIX. törvény 52. § 7.)

A választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket a helyi tanterv tartalmazza.

Tehetséggondozó munkánk két fő területe: A tehetség felfedezése A tehetség kibontakoztatásához megtalálni a megfelelő foglalkoztatási formát,

lehetőséget.

1) A jól tanuló, sportoló gyerekek számára nem nehéz olyan tevékenységet találni, ami leköti, és sikerélményhez juttatja őket. Sokkal több figyelmet és munkát kell fordítanunk azokra a gyerekekre, akik a mindennapi tevékenységi körükben nem találják meg azt a területet, amiben ügyesebbek, jobbak, tehetségesebbek másoknál.

A gyerekekben búvó tehetség felfedezésének színterei a következők: tanóra tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek érdeklődési kör napközi foglalkozások kulturális és egyéb versenyek vetélkedők tehetségkutató akciók egyéb rendezvények

A tanórákon általában egy-egy tantárgy, tudományág iránti tehetséget, érdeklődést fedezhetünk fel. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tanuló egy adott tantárgynak csak bizonyos részében, ágában ügyes, így tantárgyi osztályzata esetleg nem is ötös. Nyilvánvalóan hiba lenne a tantárgy, tudományág bizonyos ága iránti tehetséget kihasználatlanul hagyni: egy rosszul éneklő gyerekből is lehet kiváló hangszeren játszó muzsikus, egy labdával ügyetlen gyerek is lehet kiváló úszó, egy rossz matematikai feladatmegoldó is lehet remek fejszámoló, stb. Odafigyeléssel az adott tantárgyhoz nem kapcsolódó tehetséget is felfedezhetünk. Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha egy gyerek szép kiejtéssel beszél, szabatosan fogalmaz, szépen ír vagy rajzol, feltűnő empátiával, megértéssel viselkedik társaival, feltűnő általános vagy speciális műveltségről tesz bizonyságot, stb.

A tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek külön színtérként kezelését az indokolja, hogy a tanórával ellentétben itt kezelni kell a versenyszituációt, az egyszeri megmérettetés terhét, az azonos képességűekkel történő összevetést, ami a tanórával szemben a jó tanuló számára is hordozza a csalódás, “bukás” lehetőségét. Ezen kívül a tantárgyi versenyeken nem

19

leckénként, hanem átfogóan kell ismerni az anyagot, összefüggéseket látni, problémát megoldani, ráadásul időnként a tankönyv anyagán kívül eső ismereteket is használva.

A következő hat helyszín közös jellemzője, hogy lehetőséget adnak a nem mindennapos, iskolához kapcsolódó tehetségek felfedezésére is. Minden iskolának, művelődési háznak, gyerekszervezetnek, stb. vannak saját rendezvényei. Nagyon fontos, hogy ezeken minél több tanulónkkal vegyünk részt, mégpedig úgy, hogy minél szélesebb körű iskolai fordulóval készítsük elő. El kell válnunk attól a szokástól, hogy minden versenyen, rendezvényen ugyanaz a néhány gyerek képviseli iskolánkat. Az is szükséges, hogy minél több saját rendezvényünk legyen. A hagyományos helyesírási, matematika alapműveleti, stb. versenyek mellett megjelent új vetélkedők, mint a tátika, farsangi táncok, Ki mit tud-ok, stb. alkalmával több tanulónk okozott meglepetést új, eddig ismeretlen adottságainak bemutatásával. Ez is azt igazolja, hogy fontos feladatunk újabb és újabb vetélkedők, bemutatók kitalálása, hogy utat adjunk a lappangó tehetségeknek.

2) A tehetség felfedezése csak a kezdete egy munka- és időigényes folyamatnak, a tehetség kibontakoztatásának. Ehhez megfelelő körülményeket biztosítani egyre nehezebb az iskola anyagi forrásainak szűkülése miatt, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az eddigiektől eltérő, eddig nem, vagy ritkán használt módszerekhez folyamodjunk.

Első lépésként tájékoztatnunk kell a szülőket, hiszen többnyire nincsenek tudatában gyermekük adottságainak. Velük közösen kell megtalálni az átlagosnál jobb adottságok fejlesztésének megfelelő módjait. Ez gyakran anyagi áldozatot is igényel, amiből a szülőknek is lehetőségeik szerint részt kell vállalni.

a) A tehetséggondozás iskolán belüli formái, színterei a következők: tanóra emelt szintű oktatás angol-német nyelv, informatika, testnevelés sportiskola művészeti iskolák iskolatelevízió fotószakkör klubnapközi könyvtár egyéni foglalkozás személyes foglalkozás

Nagyszámú tanulócsoportunk olyan lehetőségeket ad a tanórák szervezésére, amivel kevés iskola rendelkezik. Törekednünk kell arra, hogy ezeket a formákat megőrizhessük a következő években is. Német és angol nyelvből, számítástechnikából 3. évfolyamtól, és testnevelésből az első évfolyamtól emelt szintű csoportokat működtetünk. Ezekben a csoportokban a jobb képességű, több tudásra vágyó gyerekeket magasabb óraszámban és követelményekkel tanítjuk. Ez az oktatási forma olyan differenciált kiscsoportos foglalkozásokat jelent, amely csak az adott irányú képzés szempontjából fontos órák idejére szakítja ki a gyerekeket az osztályközösségekből.1. és 5. osztálytól sportiskolai osztályt indítottunk a 2007/2008-as tanévben, mely felmenő rendszerben folytatódik tovább.A normál osztálykeretben történő oktatásnál a nehézségek ellenére továbbra is törekedni kell a differenciált oktatásra. Ez minden pedagógus egyéni feladata és felelőssége.

A különféle érdeklődési körök és sportkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A érdeklődési körök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, művészetiek vagy technikaiak, de szerveződhetnek érdeklődési kör vagy hobbi

20

alapján is. A érdeklődési körök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A érdeklődési körök lehetnek térítési díjhoz kötöttek is. A érdeklődési kör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.Érdeklődési köreink, sportköreink száma jelentősen csökkent az utóbbi időben. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk és megfordítanunk, hiszen a változatos tehetséggondozó munka legfőbb eszközét veszítjük el. A tehetségek gondozása közös érdeke és célja az iskolának, a “Gyermekeink Jövőjéért” Alapítványnak és a szülőknek is. Az ehhez szükséges anyagi terhek viselése sem hárulhat csupán az iskolára. El kell érni, hogy az Alapítvány ne csupán a kiemelkedő eredmények díjazásával járuljon hozzá a tehetséggondozáshoz, hanem a folyamat költségeinek egy részét is fedezze.

A klubnapközis foglalkozásokat elsőtől negyedik osztályig szervezzük a hasonló érdeklődésű gyerekek számára. Az elnevezés utal a foglalkozások délutáni időpontjára, és a klubszerű, 10-15 fős közösségekre is, ahol a légkör felszabadult és kötetlen, és a tanulás színesebbé, élményszerűbbé válik. A csoportok jelentkezés alapján, a szülők, gyerekek igénye alapján szerveződnek. A klubok összetétele a tanév folyamán változhat a gyerekek érdeklődésének változása szerint. Első, második és harmadik osztályban, az azonos időpontban kezdődő foglalkozásokon választható a német vagy angol nyelv, informatika, kézművesség és játék. Negyedik osztálytól kézműves- és játékklub működik tovább. Lehetőség és igény szerint új foglalkozások indítása is jó lenne.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol olvasóterem, tévé, videó, rádió, kazettás magnó, CD játszó, számítógép áll rendelkezésre. Az informatika és könyvtárhasználat óra keretében a gyerekek tanórai keretek között tanulhatják meg, hogyan lehet egy könyvtár nyújtotta minden lehetőséget kihasználni.

Az egyéni foglalkozás egy-három tanuló részére tartható a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások öt százalékában a tehetség kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából.(52.§ 11.)

b) A tehetségek gondozásának nem szabhatnak határt az iskola véges lehetőségei. A felismert tehetségek számára, a szülőkkel közösen, meg kell találni kibontakoztatásuk lehetőségét az iskola falain kívül eső keretek között is. Ebben az iskola hivatalos és személyes kapcsolatai, tapasztalata, stb. miatt pótolhatatlan segítséget tud és köteles nyújtani.

Két Művészeti iskola telephelyeként működik iskolánk. A Táltos Művészeti Iskola keretében kézműves, grafika, tánc-és dráma, fotó-videó tanszakokon tanulnak tanulóink, a Pro-Árt Művészeti Iskolában pedig táncot tanulnak.

Feladatunk, hogy tájékozódjunk arról, hogy a következő területeken milyen tehetséggondozó programok működnek, azokra hogyan lehet bejutni, és erről tájékoztassuk a szülőket és gyerekeket:

Zeneiskola Sportkörök, egyesületek Művelődési házak csoportjai Középiskolai előkészítő foglalkozások Más általános iskolák érdeklődési körei, csoportjai Egyéb intézmények, szervezetek

Személyi feladatok:Az iskolavezetés feladata a tehetséggondozó munka feltételeinek megteremtése, a

szervezeti keretek kialakítása, a pedagógusok tevékenységének összehangolása.21

A pedagógusok feladata, hogy minden látóterükbe kerülő területen keressék, és figyeljenek fel a gyerekekben fellelhető tehetségre, még akkor is, ha az nem kapcsolódik közvetlenül iskolai tevékenységhez. A felfedezett tehetséges gyerekeket és szüleiket segítsék abban, hogy megtalálják adottságuk továbbfejlesztésének módját. Ismerjék el és bátorítsák az iskolai tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó hasznos tevékenységeket, eredményeket.

A szabadidő-szervező tevékenységének legyen része tehetségkutató és -gondozó programok szervezése, lebonyolítása.

6. Gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Szorosan kapcsolódnak az intézményben folyó egyéb pedagógiai tevékenységhez.Célunk, hogy lehetőségeink szerint biztosítsuk a megfelelő feltételeket, hogy a gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi-, vagyoni helyzetüknél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok

megelőzésére feltárására megszüntetésére

Ennek érdekében az iskolánk együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal polgármesteri hivatallal nevelési tanácsadóval gyermekorvossal, iskolavédőnővel továbbá a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.Ha iskolánkon belül a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem

tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a Gyermekjóléti Szolgálattól.A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek –és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Ebben minden pedagógusnak közre kell működnie. E tevékenységükben segítségükre vannak az iskola gyermek –és ifjúságvédelmi felelősei.Az intézmény vezetője felel a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Gondoskodik a gyermek –és ifjúságvédelmi felelősök munkájához szükséges feltételekről.

2007. szeptember 5-i hatállyal megváltoztak a törvényi előírások, amelyek pontosítják a hátrányos, veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körét. Ennek figyelembe vételével az ifjúságvédelmi munka pontos előkészítéséhez szükséges a körültekintő helyzetelemzés, a megfelelő adatgyűjtés.

A gyermek –és ifjúságvédelmi felelősök feladatai: a szülőket és a tanulókat tájékoztatja arról, hogy problémáikkal milyen időpontban

fordulhatnak hozzá, iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.

A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján, családlátogatás keretében megismeri a családi környezetet, a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

22

Gyermekbántalmazás vélelme, vagy pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot

A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

differenciált oktatás és képességfejlesztés kislétszámú osztály működése csoportbontások tehetséggondozás, érdeklődési körök pályaválasztás segítése személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) napközis és tanulószobai foglalkozások iskolai étkezési lehetőségek a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok) a gyermekek szociális helyzetének javítása együttműködés a szülőkkel tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programSajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése-oktatása

1. Az integráció fogalma:

A gyermekek vonatkozásában az integráció a korábbi elkülönítő (szegregáló) speciális oktatással, neveléssel szemben a fogyatékosok és nem fogyatékosok együttes fejlesztését, találkozásaiknak, közös tevékenykedéseiknek az adott lehetőségekhez képest maximális megvalósítását jelenti.

A nevelésben-oktatásban megvalósuló integráció során a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedésére kerül sor a többségi nevelési-oktatási intézményekben.

2. Az integráció szükségessége:

A beilleszkedés-beillesztés nemcsak távlati cél, hanem eszköz is, a sikeres óvodai-iskolai együttnevelés biztosítja a legjobban a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést, nemcsak a gyermekre, hanem a társadalomra gyakorolt hatása révén.

3. Az integráció típusai:

Spontán23

Tudatos:o Helyi (lokális):

Csak az iskola épülete közös, ugyanakkor a sérült és a nem sérült gyerekek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolat.

o Szociális: A két gyermekcsoportot tudatosan keverik tanórán kívüli időben.

o Funkcionális: Nem választják szét a gyerekeket az iskolai órákon. Részleges: csak az idő egy részében van a fogyatékos gyerek a

többiekkel egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. Teljes: A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja,

melynek keretében a fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a többségi iskolában.

Cél: teljes integráció és inklúzív, azaz befogadó iskola megvalósítása. Befogadás esetén a kulcsszó: egyéni differenciálás.

o A pedagógus minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja.

o A tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi a hátráltató okokat.

o Az egyénre szabott segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket a képességei szerint kell terhelni.

A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed:o A tanítási program változatos feldolgozására.o A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére. o A tananyag differenciált feldolgozására.o Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a

gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra (szabad munka).o A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására.o A tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka

és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére. A tanulási nehézségek kiküszöbölését a pedagógus nem hárítja teljes egészében a

gyógypedagógusra, igyekszik saját eszköztárán változtatni, amikor problémákat lát, vagyis nem annyira a gyermekben inkább saját magában keresi a változtatás lehetőségét. A gyógypedagógus partner ebben a folyamatban.

Az integrált nevelés-oktatás feltételei:

A feltételrendszer kifejezetten komplex. Objektív tényezők:

o Megfelelő gyógyászati segédeszközök biztosítása.o Osztály létszáma.o Szükség esetén asszisztens jelenléte.o Speciális taneszközök stb. biztosítása.

Szubjektív tényezők:o Fogadó pedagógus személyisége, felkészültsége, kapcsolata a

gyógypedagógussal.o A család pozitív és támogató magatartása.o Gyógypedagógiai megsegítés biztosítása.o A gyermek személyisége, képességei.o A csoporttársak, osztálytársak viszonyulása.

24

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:

A sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

a. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzd. (Közoktatási törvény 121§ (1) bekezdés 29. a,)

A tanulási problémák/korlátok körét alkotják:

Rendellenesség: zavar Nehézség Gyengeség

A tanulási probléma súlyosságát a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak és a Közoktatási törvény által előírtak alapján történik a gyermekek további iskolai nevelésének-oktatásának megtervezése.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete:

A törvény a fejlesztő programok megvalósításához egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órakeretet biztosít. Ezek heti időkerete fogyatékossági csoportonként változó, az adott évfolyamra meghatározott heti kötelező tanítási óra meghatározott százaléka:

15%-a értelmi fogyatékosoknál, 35%-a gyengénlátó tanulóknál, 40%-a a mozgásfogyatékos, vak, nagyothalló, beszédfogyatékos tanulóknál, 50%-a siket és autista tanulók esetén, 15%-a az egyéb sajátos nevelési igényű tanulók esetében .

A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok esetén, tanítási év közben, a tanítási hetek között átcsoportosítható.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének célja:

A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése.

Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.

Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatorikus technikák elsajátítása.

Célok, feladatok a tanulási problémával küzdő gyerekek megsegítése érdekében:

A, Cél: A kiváltó okok feltárása:

25

o Tudományos feltételezések szerint multifaktoriális okokról, azaz több tényező együttes hatásáról van szó. A kiváltó tényezőket két csoportra osztják:

genetikai vagy speciális neurológiai eredetű környezeti hatásokra kialakuló (pl.: születés előtti, alatti, utáni

körülmények; szociális, társadalmi, egészségügyi háttér)

A, Feladat: A szülővel való szoros kapcsolattartás kialakítása, a fejlesztő munka tervezésének

szempontjából fontos kiváltó okok minél pontosabb feltárása és a gyermek egyenletes fejlődésének biztosítása érdekében.

B, Cél: Főbb tünetek és tünetcsoportok minél korábbi felismerése.

B, Feladat: A különböző tanulási zavarok legfőbb sajátosságainak ismerete. A probléma iránti érzékenység növelése. Szekunder módon létrejövő tünetek kialakulásának elkerülése:

o nagyfokú szorongás (főleg feladathelyzetben),o kudarcelvárás,o agresszió,o visszahúzódó, gátolt viselkedés,o figyelemfelkeltő viselkedés (bohóckodás).

A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez-oktatásához-fejlesztéséhez szükséges motivációs bázis kialakítása.

Egyéni képességeket figyelembe vevő támogató és egyenletes fejlődést biztosító légkör kialakítása.

C, Cél: A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák

biztosítása.

C, Feladat: Egyénre szabott fejlesztési formák keresése és együttes alkalmazása a gyermek

egyéni szükségleteinek figyelembe vételével. Megvalósítás jellege, formái: Preventív:

o A törvényi előírások szem előtt tartásával: Az óvodai nevelés során dokumentált problémás gyerekek iratainak

továbbítása az iskolába. Az óvónők és tanítók személyes kapcsolattartása, információcseréje

a leendő elsősökről.

Aktív: o Tanórán belüli: A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos

kapcsolattartásán alapul. Differenciálás: A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb

lehetőségeinek és feltételeinek biztosítására törekszünk direkt vagy indirekt módon. A feladatokat, az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi

26

szempontból differenciáljuk. A matematika órai differenciálást a BEST számítógépes program használata segíti.

o Tanórán kívüli: Korrepetálás:

Iskolánk rendszeres korrepetálást biztosít azoknak a gyerekeknek, akik hiányoztak és egyedül nem képesek pótolni hiányosságaikat, illetve akiknél felmerül valamely, az adott tárgyhoz szükséges részképességek hiánya. Ilyenkor e részképességek fejlesztése folyik.

Fejlesztés: Ez a kifejezés egyre inkább a részképesség-zavarral

küszködő, ún. sajátos nevelési igényű gyermekek (figyelemzavarral, érzelmi zavarral, tanulási- viselkedési problémával küzdő) pedagógiájára vonatkozik. Olyan gyerekekkel foglalkozik a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus, akiknek a felzárkóztatásához már nem elegendőek a korrepetálások. A fejlesztő foglalkozásokon a gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos formában folyik a képességfejlesztés, melynek területei a tanítók által jelzett problémák, az iskolában elvégzett felmérések, és a rendelkezésre álló szakvélemények alapján kerülnek meghatározásra. A gyermek mindig egyéni sajátosságainak megfelelő feladatokat kap. Mivel a fejlesztés olyan szintről kezdődik, amelyet a gyerek még jól teljesít, azonnal sikerélményben részesül és nem utasítja el a további segítséget.

A mozgásfejlesztésre és tartásjavításra helyben gyógytestnevelés és gyógyúszás keretében kerül sor.

A különleges bánásmódra szoruló vagy más okból magántanulói státuszt igénylő gyermekek iskolánkban egyéni tanrend szerint összeállított, szaktanár által irányított külön órákra járnak és speciális szükségleteikhez alkalmazkodó osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról.

A fejlesztő munkát eredményességének növeléséhez folyamatos kapcsolatot tartunk külső szakemberekkel:

o Nevelési Tanácsadó – iskolánk tanulói közül többen az általuk szervezett fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

o Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság.

o Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó és Továbbképzési Központ – logopédiai segítségnyújtás.

o Zala Megyei Kórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó.

o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. o Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei

27

A, A részképesség-zavar tüneteit, a kóros hiperaktivitást, figyelemzavart mutató tanuló

A részképesség-zavarok körébe sorolják: az iskolai teljesítményeknek – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás,

számolás) elsajátításának és képességének deficitjét, (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)

valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét.

Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. (hiperaktivitás, figyelemzavar)

Általános jellemzőik: A számukra nehéz iskolai feladatok iránti közömbösség, érdektelenség, amely a

nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.

A tanuló maga is kompenzálni kezdi a sikertelenségét: o jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel,o kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral.

A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási, illetve a magatartási probléma is okozhat tanulási zavart, tehát a tünetek egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak.

Az idegrendszer csökkent terhelhetősége, érési meglassúbbodás. Ezeknek tudhatók be az alábbiak is:

o Általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra.o Fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen viseli a várakozási fezsültséget.o Gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre.o Fokozottabban igényli az életet, tevékenységet meghatározó állandó

kereteket, érthető és követhető szabályokat.o Nyugtalanság, túlmozgások jellemzik.

B, A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai:

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől. Szükség esetén lehetőség nyílik az első évfolyam két tanévre történő széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken.

A fejlesztés kiemelt feladatai diszlexia, diszgráfia esetén

Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban: kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő

értő olvasás-írás készségét,28

fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek szerzésében, megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. A legsúlyosabb

esetekben kompenzálja:o az olvasás-képtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával,o az írást segítse gépírással, szövegszerkesztő használatával,o a helyesírást a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának

működtetésével, illetve a speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal.

A feladatok részben levezethetők a tünetekből: Diszlexia tünetei:

o Gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünetegyüttese vagy annak a beszédjavítás utáni maradványa.

Általában differenciálatlan az aktív szókincs, Gyenge a verbális emlékezet Az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi

képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a fogalmat.o Az olvasás tanulása során:

Nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat. Gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő. A sorrendben átvetések tapasztalhatók. A hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása

észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg

tartalma között. Pontatlan a toldalékok olvasása. Lassú az olvasási tempó. Gyenge a szövegértés.

Diszgráfia tünetei: o Az írásmozgásokban, azok kivitelezésében jellemző:

a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett, a

gyermek egész testével ír. Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is

fáradékonyabbak a diszgráfiás gyerekek. o Az írás külalakjában megjelenő tünetek:

Tájékozódási nehézség a vonalrendszerben, A leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk

dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel.

Hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások. Gyakori a nyomtatott és az írott betűk tévesztése, diktálás után betű,

szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő. A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír le. Jellemző a helyesírási készség általános gyengesége. Feltűnőek a

tükörírásos elemek, fölösleges betűelemek, a betű-szótag-, szókihagyások.

Kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrákat.

29

Más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata.

Kiemelt feladatok a diszlexiás és diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során:

Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.

A testséma biztonságának kialakítása. A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten. A vizuomotoros koordináció gyakorlása. A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. Az olvasás-írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy

diszlexia prevenciós módszerrel. Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész

iskolai pályafutása alatt. A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel. Az értékelés legyen méltányos. Segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére.

A fejlesztés kiemelt feladatai diszkalkulia esetén

A diszkalkulia a számolási, matematikai képességeknek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége.

Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart:

az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás,

a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

További jellemző tünetek: Hiányzik a „matematikai érdeklődés”. Kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a

mennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják.

Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

Kiemelt speciális teendők diszkalkuliás tanulók iskolai fejlesztése során:

Testséma kialakítása. A téri relációk biztonsága. A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása. A szerialitás erősítése. Számfogalmak kialakítása és bővítése. Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd

összehangolt, intenzív fejlesztése. Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése.

30

Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben.

A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

A fejlesztés kiemelt feladatai a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén

Több részképesség-zavar együttes előfordulása „halmozott fejlődési zavart” okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás-számolás elsajátításának.

Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege:

a percepció minden részterületét fejleszteni kell:o a vizuális,o akusztikus,o taktilis,o mozgásos észlelés folyamatait,o motoros képességeket,o beszéd- és nyelvi készségeket.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók fejlesztésének alapelvei módszerei, eszközei:

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, aki meghatározza:

o A lemaradás helyét és mértékét. o Meghatározza a fejlesztési célt.

A tanulók a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. A foglalkozások anyagának meghatározása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével történik.

Módszer jellemzői:o Többirányú ráhatás, rávezetés.o Az egyes részfunkciók megerősítése, vagy szükség esetén újratanítása.

Tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás.

A fejlesztő munka eszközrendszere:o Eldöntetlen kérdés, hogy a fejlesztő munkának melyik formája az, ami a

gyakorlatban beválik: a tanórákon, vagy pedig a gyerek kiemelésével, külön kiscsoportban történő fejlesztés. Iskolánkban külön erre a célra kialakított helyiségben vesznek részt a foglalkozásokon a gyerekek.

o A különböző képességterületek fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása a célunk. (speciális feladatlapok, játékok stb.)

A kialakulatlan részképességek jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembe vételével történjen.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás.

A követelmények meghatározása:

31

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT és a kerettanterv követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül – kiegészítő egyéni terápia – esetén kezelhetők.

Kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható a minimum vagy annál magasabb szintű követelmények teljesítése. Speciális probléma vagy a tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására.

Kiemelt szerepet kap a kommunikációs kultúra elsajátítása, mert a diszlexiás és diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak.

Magyar nyelv és irodalom esetén a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek.

Az élő idegen nyelv tanítása nem hagyható el. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel.

A testnevelés és sport területén célszerű szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.

A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció:

Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a fogyatékosság jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő medicinális ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.

o Fontos a: gyermekneurológiai, fülészeti, szemészeti vizsgálat és szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

o Egészségügyi rehabilitáció körébe tartozik: gyógytorna, gyógyúszás, bizonyos sportok, elsősorban labdajátékok. Mindezekre az

iskolában, helyben van lehetőség.

Pedagógiai rehabilitáció célja:o Funkcionális képességfejlesztő programok gyakoroltatása, elmélyítése.o A terápiás fejlesztő programok mellett szükséges időt tartalékolni a

betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleges tantárgyi részek elmélyítésére.o Ennek a keretében van lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök

használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás ellenőrzése, rajzprogramok kezelése, számítógép használata), mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos formában használhatók.

32

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskola Pedagógiai Programjában a helyi sajátosságok címszó alatt olvasható, hogy a szülők jelentős része egzisztenciális gondokkal küzd, szociálisan hátrányos helyzetűek.Felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ugyanezt tettük a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében is.

Nevelési programunkban elsősorban tárlati tervezéssel foglalkozunk, ugyanis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok és nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

A program célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését

akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.

Okok lehetnek: Családi mikrokörnyezetéből adódó hátrányos helyzetű Egészségügyi állapotukat és/ vagy fogyatékosságukat tekintve hátrányos helyzetű. Családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetű. Iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű. Csonka családban felnövő gyermekek. Munkanélküli szülők gyermekei.

Átmenetileg hátrányos helyzetűek: áttelepült, új tanulók betegség miatt hátrányos helyzetűek.

Törvényi háttere:Minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladatunk bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatása társaihoz. Kötelességünk a gyermekek fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatni a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekedni kell azok betartására.Át kell adnunk az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket, példát kell mutatnunk.A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő év várható feladatai.

A program távlati ütemterve:

33

Időpont: Feladat Felelős1. március-

áprilisdiagnózis

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása,a hátrány meghatározása (mellékelt adatlapon)

2. májustervezés

A tevékenységi formák megtervezése a következőtanévre.

3. szeptember A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékeny-ségek ütemtervének elkészítése.

4. október-júniuskivitelezés

Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint

5. május Eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységekmegtervezésére a következő tanévre.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése.2. Önismereti csoportok működtetése.3. Drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok az egészségnevelés

keretében. 4. táborozás, tanulmányi versenyek, bemutatók.5. Felvilágosító tevékenység a szociális juttatások lehetőségeiről. Rendszeres / kiegészítő

családi pótlék, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzben, esetleg természetbeni ellátás formájában (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás).

6. Felsőben motiválás arra, hogy a tanuló napközis ellátásban részesüljön, vagy tanulószobás legyen.

7. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálat intézményeivel, az áthelyező bizottsággal szükség esetén.

8. A tankönyvtámogatás differenciált elosztása.9. Alapítványnak tájékoztatása és támogatás kérése indokolt esetekben.10. Pályázatok figyelése és részvétel pályázatokon.

Adatlap (minta)A hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához

….. osztály Név: A hátrány oka: A hátrány jellege Enyhítést szolgáló

tevékenységi forma

Kelt: Zalaegerszeg, 200x.április ….…………………… osztályfőnök

ADATLAP A tanulási, a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához

34

Név Tanulásikudarc

Tevékeny- ség

Magatartásinehézség

Tevékeny- ség

Szociális hátrány

Tevékeny- ség

Kelt, ………………, 200x. május ….

………………….. osztályfőnök

Az összesített adatlaphoz készülhet iskolai szinten évesÜTEMTERV

A feladat megszervezése A végrehajtás időpontjaszept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj.

Felelős

Ide az enyhítést szolgáló,segítő tevékenységeketlehetne felsorolni.

9. Egészségnevelési program„Az egészség nem passzív állapot, hanem az egyén cselekvőképességének aktuális

eredménye teljes élete során”(Ottava Charta)

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy önálló felnőtt

35

életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Meg kell ismertetnünk őket a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek elkerülési módjaival. Segítséget kell nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az iskolai környezetnek, mint élettérnek is biztosítania kell az egészséges fejlődést.

Végső cél, hogy a tanuló megértse a saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, valamint a közösség egészségének védelmét cselekvően megteremteni képessé válik.

Az egészségnevelés feladata:

Az iskolánkban folyó egészségfejlesztés első és legfontosabb feladata, hogy megtanítsuk diákjainkat – több más értékhez hasonlóan - az egészséges életről gondolkozni: tehát az okoktól a célokig, a felelős döntésektől a vállalt következményekig eljutni.

Az egészségnevelés alapelvei:

A legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja Tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység legyen Terjedjen ki az összes tanulóra Legyen tudományosan megalapozott Helyes cselekvésre serkentsen

Források biztosítása a célok eléréséhez:

Igazgató és pedagógus kollégák Iskola-egészségügyi szolgálat Szülők, diákok aktív részvétele Rendvédelmi szervek Kiszolgáló tevékenységet végzők köre (étkezés, tisztaság) Az egészséges feltételrendszer biztosítói köre (önkormányzat, alapítványok)

Az egészségnevelés színterei:

A mindennapos testnevelés, testmozgás:

Az általános iskola 1-4. évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ez a helyi tantervben maghatározott legalább heti három testnevelés tanórán kívül heti egy játékos tanórán valósul meg. E tanórát testnevelő tartja. 1-4. évfolyamon azon a tanítási napon, amikor nincs testnevelés óra, lehetőséget kell biztosítani – az életkori sajátosságoknak, a képességeknek megfelelő – játékos, egészségfejlesztő testmozgást, ami legalább harminc perc kell, hogy legyen minimálisan. Ezt a tanítási óra részeként (min. 15 perc egyszerre), valamint szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünetet felhasználva, annak legfeljebb ötven százalékában kell a tanítónak megtartani.

A közoktatásról szóló hatályos rendelkezések alapján az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. Az iskolai sportköri foglalkozások időkeretét csoportokra vetítve kell megállapítani a nem kötelező órakeret terhére. Az iskolai sportkör kezdeményezésére ennek az időkeretnek a húsz százalékát biztosítani kell a sportköri foglalkozások megszervezéséhez. Pl.: ha a nem kötelező tanórai foglalkozások heti óraszáma 80, és legalább nyolc sportkör működik, akkor legalább 16 órát kell biztosítani hetenként a nem kötelező órakeret terhére. A sportköri foglalkozásokat (játékórákat) csak testnevelők tarthatják még a 1-4. évfolyamon is.

36

A mindennapos testedzés időkeretének és feltételeinek megteremtése nem csak a kötelező tanórai foglalkozások újragondolásánál, a helyi tantervek elkészítésénél jelent megoldásra váró feladatot. Az általános iskola 1-4. évfolyamán gondoskodni kell arról, hogy a tanulók mindennapos testmozgása megvalósuljon. Ennek kétféle formáját írja elő a törvény:

a tanórai foglalkozások megszervezését (játékóra beépítve az órarendbe), a játékos testmozgás biztosítását. A helyi tantervbe legalább heti három testnevelés

órát be kell építeni. Minden olyan napon, amikor nincs testnevelés óra, a játékos testmozgást meg kell szervezni. A játékos testmozgás új fogalom a rendszerben. Ez rá van bízva a tanítókra. A játékos egészségnevelő testmozgás – a korábbiakban említettem – beépíthető egy-egy tanórába is, a tanító gondoskodik arról, hogy a gyerekek mozogjanak. Figyelembe kell venni, hogy a gyerekek nem mindig vannak a feladathoz öltözve, stb. A játékos testmozgás tartalma nem kötött. A tanító határozza meg a testmozgás módját, feladatait, figyelembe véve a feltételeket, valamint azt a minimális időt, amit erre kell fordítania. A tanító felel a gyerekek egészségéért is. A játékos testmozgás megvalósítható órakeretben is, sportköri foglalkozásokon is, célja az egész napos „ücsörgés” feloldása, a gyerekek átmozgatása.Ez az új rendszer 2004. szeptemberétől hatályba lép.

A Landorhegyi Általános Iskolában már 1980-óta folyik emelt szintű testnevelés oktatás. Intézményünk bázisa a város sportegyesületeinek. Évfolyamonként egy-egy emelt szintű testnevelési osztályunk van. Ezekben a csoportokban megvalósul a mindennapos testnevelés, testmozgás, kapcsolat a sportegyesületekkel, stb. Ezt szeretnénk bővíteni – főleg alsóban – a fent említett feltételek alapján.

A 2007/208-as tanévtől részben átalakul, részben kiegészül iskolánk sportkoncepciója, a sportiskolai osztályok indításával, melynek nagy szerepe lesz az egészségesebb nemzedék felnevelésében, az élsportolóvá válás folyamatában.

A személyi, az infrastrukturális feltételeink megvannak, csupán a számunkra legmegfelelőbb megoldást kell megtalálnunk:

Az intézményünk speciális, mivel két különálló iskola összevonásából jött létre, így rendelkezünk egy tornacsarnokkal, két tornateremmel, tanuszodával, valamint sportudvarral is. A legjobb megoldás mindenképpen a létesítmények kihasználása lenne. Ennek megoldása órarendi kérdés. Azaz mindenképpen az iskolai rendszerbe, az órarendbe beillesztett órákat szeretnénk megvalósítani. Akár olyan áron is, hogy egyszerre több azonos évfolyamon tanuló osztálynak lenne órája a testnevelőkkel.

Tanóra:Szakember által végzett, életkornak megfelelő, tanórákba beépített témakörök

feldolgozása célszerű. Szerencsés a kortársképző hallhatók bevonása is. Alsó tagozat:

o Egészséges táplálkozáso Tartásjavító torna, mindennapos testneveléso Személyi higiéné.

5. évfolyam:o Személyi higiénéo Egészséges táplálkozáso Szenvedélybetegségek (dohányzás)

6. osztály:o Pubertáskori testi-lelki változásoko Elsősegélynyújtás (alapvető ismeretek)o Szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol)

7. osztály:o Barátság –szerelem párkapcsolat

37

o Szenvedélybetegségek (drog) 8. osztály:

o Barátság –szerelem párkapcsolat, szexualitáso Szexuálisan terjedő betegségek o Szenvedélybetegségek

Amennyiben a szaktanár fontosnak, értékesnek találja az egészséget, alkalmat fog találni, hogy tantárgyába az egészségfejlesztés kognitív feladatait is belefoglalja.

Biológia, egészségtan: korszerű ismeretek, készségek, jártasságok elsajátítása. Életmód, viselkedés, egészségi állapot összefüggéseinek megláttatása. Egészségkárosító tényezők ismerete.

Magyar-történelem: kitérni az adott korszak egészségképére, következményeire, híres személyek hozzáállására.

Készségtárgyak: más korok művészete, művészek életmódja, öltözködéskultúra színelmélet.

Informatika: a számítógép, mint egészségkárosító tényező. Fizika, kémia, technika: balesetvédelem, ételkészítési eljárások, egészséges

táplálkozás. Osztályfőnöki és drámaóra: érzelmi élet gazdagítása, önismeret és önértékelés,

döntéshozási képesség fejlesztése, társas kapcsolatok igényének erősítése.Tanórán kívül:

a) Napközi: egészséges életvitel, szokásrend kialakítása.b) Intézményi programok: egészségnap, vagy -hét, amikor a programok, a meghívottak

célzottan az egészségfejlesztés részleteit érintik, melyek a gyerekek készségeivel és cselekedeteivel kapcsolatosak. Nagyon fontos a megelőző motiváció, a tartalmas, érdekes, változatos programok összeállítása és az elhangzott ismeretek későbbi elmélyítése más formában is.

c) A környezetünk tisztaságáért végzett diáktevékenység. (pl.: őszi, tavaszi nagytakarítás, tisztasági versenyek)

Étkezés:a) Iskolai büfé: tükröznie kell árukészletében az egészséges táplálkozás alapelveiben

megfogalmazottakat. Az egészséges élelmiszereknek, a tejtermékeknek, gyümölcsöknek fokozatosan ki kell szorítaniuk a kínálatból az édességeket, cukros üdítőitalokat.

b) Iskolai étkeztetés: az étrend életkornak megfelelő összeállítását és elkészítési eljárásait évente dietetikus szakember ellenőrizze, tegyen javaslatokat a változtatásra.

Higiéné: Nemcsak a higiénés szokásokat kell kialakítanunk, de gyakorlásának feltételeit is

meg kell teremtenünk. Egészségre nevelni csak egészséges környezetben lehet. Alapfeltétel a kultúrált kialakítású mellékhelyiség, felszerelve a szükséges kiegészítő eszközökkel. (WC papír, papírtörölköző, folyékony szappan)

Az épület mindennapi fertőtlenítése, alapos takarítása, megfelelő világítása is alapkövetelmény.

Tudnunk kell, hogy a feladat, amire vállalkozunk, nehéz és küzdelmes, hosszú távú, csak összefogással eredményes. Egységes követelményrendszer és szemlélet alkalmazását kívánja meg minden résztvevőjétől.

38

10. Környezetnevelési programA környezeti nevelés olyan folyamat, amely során a gyermekek életkoruktól

függetlenül, de életkori sajátosságaik keretein belül megismerik mindenkori környezetüket és megtanulnak gondoskodni róla.

A környezeti nevelés céljai:

Olyan tudatformálás, amely a gyerekeket megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre.

El kell érnünk, hogy kialakuljon a gyerekeknél az életmód, a gondolkodás és az attitűdök megfelelő szintézisében a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra.

A környezet iránti felelősség, minden élőlény iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása.

A környezeti nevelés általános pedagógiai szempontjai:

„Saját tapasztalataidra építs!” A gyerekek maguk éljék át a megtapasztalás, megismerés élményét.

A környezeti nevelés itassa át valamennyi tantárgyat! Jelenjen meg a tárgyi és személyes kapcsolatokban! A helyi adottságokra épül, de emellett kitekint a Föld átfogó problémáira is. Alkalmas a problémamegoldás és a döntés készségeinek fejlesztésére. Bevonja a családokat is a nevelési folyamatba. Felébreszti a segíteni akarást, az együttműködés szándékát, erősíti ennek

képességét. Empátiára, megértésre, szeretetre serkent. Az iskolai élet mindennapjait beemeli a tananyagba.

I. Környezeti nevelés a tanórán

A tanórai környezeti nevelés fő területeit a Kerettanterv határozza meg az egyes (elsősorban természettudományos) szaktárgyak (környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia) követelményrendszerében.

A) Alsó tagozat

Alsó tagozatban az új, kerettantervre épülő tankönyvek már első osztálytól kezdve tartalmazzák a környezeti neveléshez szükséges tananyagot, az ismeretek jól egymásra épülnek a négy évfolyamon. A tankönyvek, munkafüzetek a 6-10 éves korosztály számára elegendő információt, 3.-4. osztálytól már kísérleteket is tartalmaznak.1. évfolyam

Évszakok témakör – „A tiszta levegő varázslói: fák, bokrok, sövények.”- „Segítőtársaink a kertben.”

Az élettelen természet témakör – Levegő, víz tisztaságának védelme.

2. évfolyam

„Közlekedj helyesen!” témakör – A közlekedés és a környezetszennyezés kapcsolata.

Erdő témakör - Az élőlények egymásra utaltsága39

- Az erdei kirándulás szabályai- Védett növények és állatok

Mező, vízpart életközössége témakör – A szemetelés káros következményei „Anyagok a környezetünkben” témakör – Környezetszennyező és környezetbarát

anyagok

3. évfolyam

A víz és vízpart élővilága témakör – Növények, állatok, emberek kapcsolata- Környezetbarát viselkedés

„Testünk, életműködésünk” fejezet – A környezetszennyezés egészségkárosító hatásai

Természetvédelmi területek „Vörös könyv”

4. évfolyam

Természetes életközösségeink A környezetszennyezés okai, következményei.

B) Felső tagozat

5. évfolyam

A talaj összetétele – talajszennyezés. A víz körforgása – vízszennyezés. A levegő összetétele – levegőszennyezés, a szélsőséges időjárási jelenségek okai,

következményei. A földfelszín változásai – az ember felszínalakító tevékenysége, annak következményei.

Növénytermesztés vegyszerek nélkül – a biogazdálkodás fő jellemzői. Rovarkártevők környezetkímélő pusztítása – énekesmadarak haszna, védelme. Állatbarát állattartás – „Hogyan bánjunk az állatokkal?”

40

6. évfolyam

Magyarország természetes életközösségeire ás tájaira jellemző védett területek. Nemzeti park, tájvédelmi körzet, védett terület fogalma. Hazánk nemzeti parkjai. Nemzeti parkjaink legjellegzetesebb védett állat- és növényfajai, néprajzi,

kultúrtörténeti értékei. Az ember szerepe az életközösségek életében, vegyszerek, műtrágyák, növényvédő

szerek természetes életközösségekre gyakorolt hatása. Az éghajlat-alakító tényezők megváltozása Európában és hazánkban, ennek

következményei. Az ember felszínalakító tevékenysége hazánkban (bányászat, homokfelszínek

megkötése, folyószabályozás, mezőgazdasági tevékenység, mocsarak lecsapolása) – ezek hatása a környezetre.

7. évfolyam

A távoli tájak természetes élővilága – a különböző életközösségek természetes élővilágának megóvására létesített fontosabb védett területek, nemzeti parkok megismerése: pl. Grand Canyon, Yellowstone Nemzeti Park, Serengeti Nemzeti Park.

Az emberi tevékenység káros hatásai a földi életközösségekre. A Földet veszélyeztető globális környezetvédelmi problémák:

o Esőerdők kiirtása és következményei.o Tengerek olajszennyezése.o Üvegházhatás következményei, okai.o Elsivatagosodás, szavannák területének csökkenése, éhínségek.o Levegőszennyezés – savas esők hatása a földi életre.o Globális felmelegedés hatásai.o Ipari tevékenység környezetkárosító hatása a kontinensek élővilágára.o Mezőgazdasági termelés környezetkárosító tevékenysége (erdőirtások,

talajpusztulás, vegyszerek hatása.

8. évfolyam

A környezet, életmód, szervezet egészségi állapotának összefüggései. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak. A táplálkozás során felvett káros, ártalmas anyagok – génmanipulált, vegykezelt

élelmiszerek. Éghajlatváltozás következményei hazánkban:

o Aszály.o Árvizek.o Szélsőséges hőmérsékleti értékek.o UV-sugárzás növekedése, következményei.o Balaton és más felszíni vizek szintjének csökkenése.

Ipari tevékenység környezetre gyakorolt hatásai:o Bányászat – tájrombolás, karsztvízszint csökkenése.o Vegyi üzemek levegő, víz és talajszennyezése.o Erőművek levegőszennyezése, egyéb veszélyei (Paks).

41

Mezőgazdaság hatása a környezetre hazánkban:

o Talajpusztulás.o Vegyszerek használatának következményei.o Természetvédelmi területek mezőgazdasági művelésbe vonása.

II. Környezeti nevelés a tanórán kívül, szabadidőben

A tanórán kívüli tevékenység elsősorban a fontosabb környezetvédelmi napokhoz, „zöld ünnepekhez” kapcsolódik, melyeket az alábbi táblázat mutat be.

Esemény Időpont Program Tevékenység

Takarítási világnap Szeptember 23. Iskola környezetének szebbé tétele.

Szemétszedés egy délutáni napon.

Állatok világnapja Október 4. Kedvenceink bemutatása.

Plakátkiállítás, rajzverseny.

A víz világnapja Március 22. „Takarékoskodjunk a vízzel!”

Könyvtári gyűjtőmunka, a legjobb ötletek, munkák jutalmazása.

A Föld napja Április 22. Gyalogtúra. Játékos feladatok, versenyek.

Madarak és fák napja Május 10. Megemlékezés.VMK által szervezett programokon való részvétel.

Környezetvédelmi világnap Június 5.

Ismerkedés a környezetvédelem fontosabb területeivel.

Környezetvédelmi TOTÓ – a legjobbak jutalmazása.

Folyamatos tevékenységek:

Hulladékgyűjtés – szárazelem, papír. Kapcsolattartás az MME helyi csoportjával (Pais Tagiskola). Kapcsolattartás a Keresztúry ÁMK-val – környezetvédelemmel,

természetvédelemmel kapcsolatos előadások meghallgatása. Iskola környezetének rendben tartása, csinosítása.

42

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelésekA 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. melléklete alapján.

12. A szülő, tanuló, iskolai és pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Nevelőtestületünk minden lehetőséget felhasznál az iskola értékrendjének, nevelési követelményeinek megismertetésére, közvetítésére.

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái:

napi találkozások szükség szerint fogadóórák és szülői értekezletek a munkaterv szerint nyílt napok családlátogatások osztályrendezvények osztálydélutánok ünnepségek / osztály-, vagy iskolai szintű / szülői munkaközösség tevékenysége diákönkormányzat

Szülőkkel való kapcsolattartás:

Törvényi háttér: a Közoktatási Törvény 14.§./1/ tartalmazza a szülő jogait, különösen, hogy

megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresenrészletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon

írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület megvizsgálja, és a meghatározott időn elül arra érdemi választ adjon.

a nevelési-oktatási intézmény vezetője, vagy a pedagógus hozzájárulásával résztvegyen a foglalkozásokon

kezdeményezze szülői szervezet létrehozását személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meg

hozatalában”

Ennek érdekében az éves munkatervben meghatározott időben szülői értekezlet és fogadóórák keretében tájékoztatást adunk a szülőknek a nevelés-oktatás éves programjáról, a tanulók haladásáról és egyéb aktuális feladatokról.A szülők nyílt napok keretében betekintést nyerhetnek az iskola életébe. Állandó látogatói iskolai rendezvényeinknek. Több alkalommal részt vesznek iskolai és szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában. Az iskolában folyó tevékenységek megismertetése céljából a leendő első osztályosokat több alkalommal meghívjuk iskolánkba szüleikkel és az

43

óvónőkkel együtt közös játékra, beszélgetésre. Részt vehetnek nyílt órákon és egyéb rendezvényeken. Gyakorlat és pozitív tapasztalat a már több éve folyó családi délutánok, amelyek a tanulók személyiségfejlődése szempontjából kiemelt jelentőségűek. Beiskolázási programunk keretében a leendő első osztályosok szüleinek májusban szülői értekezletet tartunk, ahol megismerkedhetnek a tanítás módszereivel, segédeszközeivel, a leendő tanító nénikkel.

Szülői munkaközösség

Az iskolában a szülői munkaközösség a nevelési-oktatási intézmény részeként, annak egyik szervezeti egységeként látja el a feladatát. Az évfolyam osztályaiból választott tagok képviselik az egyes tanulócsoportokat.

A tanulókkal való kapcsolattartás

A tanulóközösséggel a kapcsolattartás – a napi találkozásokon kívül – hivatalos formája a diákönkormányzat. A diákönkormányzat: a tanulók hivatalos iskolai érdekképviseleti szerve. Tevékenysége egyrészt a közvetlen tanulmányi és intézményi viszonyokra, másrészt a diákélet egyéb tevékenységeire terjed ki. A diákönkormányzat az iskolai oktató-nevelő tevékenységrendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme.

A tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet segítésében, szervezésében.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a vezetősége, vagy a diákönkormányzatot segítő személy képviseli.

Tanulói és szülői jogok és kötelességek

Az 1993. évi LXXX. Törvény a Közoktatásról meghatározza a művelődéshez való jogot, amelyet a 2003. év LXV. Törvény egységbe foglal a gyermekek, a szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogairól és kötelességeiről.

Tanulói jogok: A tanulónak joga, hogy nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges

környezetben neveljék és oktassák. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jegyeit tiszteletben kell tartani és

védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő

nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.

Joga, hogy napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; részt vegyen a DÖK munkájában, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését tiszteletben tartsák, feltéve, hogy nem

sérti másoknak ezt a jogát és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

Magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanárai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

Kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú neveléi-oktatási intézménybe.

A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon. eleget tegyen a rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással. képességeinek

megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.

44

életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva. pedagógus felügyelete mellett működjön közre saját környezetének és az általa használ, alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában.(Mindezek módját az iskola házirendjében kell szabályozni.)

megtartva az iskolai tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait.

óvja saját és társai testi épségét, egészségét. az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt

eszközöket, óvja az iskola létesítményét, felszereléseit. tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanítói, tanárai, alkalmazottai és tanulótársai

emberi méltóságát és jogait. tartsa meg az SzMSz-ben és a házirendben foglaltakat.

A szülő jogai:

A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény megválasztásának joga. A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati

nevelési-oktatási intézményt válasszanak. Joga, hogy megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást

kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről rendszeresen

tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Az oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a

nem kötelező foglalkozásokat igénybe vegye. Részt vegyen a Szülői Munkaközösség tagjainak megválasztásában, mint választó és

mint választható személy, közreműködjön az SzM tevékenységében. A szülőket tájékoztatni kell az intézményben kölcsönözhető eszközökről,

tankönyvekről.

A szülő kötelessége, hogy

gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését. figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. gondoskodjon

arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden segítséget. rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglakozó pedagógusokkal. elősegítse gyermekének az iskola rendjének, magatartási szabályainak elsajátítását,

megtartását. megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát,

jogait. Együttműködési kötelezettsége van a szülőnek a gyermekét érintő felzárkóztatás,

évfolyamismétlés, egyéni fejlesztés, napközis elhelyezés tekintetében.A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét. Tapasztalatairól köteles a nevelőtestületet és a fenntartót tájékoztatni.

45

B. fejezet

HELYI TANTERV

13. Óraszámok, kerettantervekAz oktatási miniszter által kiadott, átdolgozott kerettanterv az általános iskola valamennyi szakaszára

_om_kerettanterv.zipKerettanterv általános isk.doc

egészségnevelés.docfogyasztóvédelem.dockörnyezeti nevelés.doc

1-4. évfolyam01 Bevezeto1-4.doc02 Magyar nyelv és irodalom 1-4.doc03 Matematika 1-4.doc04 Informatika 4.doc05 Idegen nyelv 4.doc06 Környezetismeret1-4.doc07 Ének-zene1-4.doc08 Rajz és vizuális kultúra 1-4.doc09 Technika és életvitel1-4.doc10 Testnevelés 1-4.doc

5-8. évfolyam

01 Bevezetés5-8.doc02 Magyarnyelv és irodalom 5-8.doc03 Történelem 5-8.doc04 Idegen nyelv5-8.doc05 Matematika 5-8.doc06 Informatika 5-8.doc07 Természetismeret5-6.doc08 Fizika 7-8.doc09 Biológia 7-8.doc10 Kémia 7-8.doc11 Földrajz6-8.doc12 Ének-zene 5-8.DOC

46

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/12%20%C3%89nek-zene%205-8.DOC

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/11%20F%C3%B6ldrajz6-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/10%20K%C3%A9mia%207-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/09%20Biol%C3%B3gia%207-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/08%20Fizika%207-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/07%20Term%C3%A9szetismeret5-6.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/06%20Informatika%205-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/05%20Matematika%205-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/04%20Idegen%20nyelv5-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/03%20T%C3%B6rt%C3%A9nelem%205-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/02%20Magyarnyelv%20%C3%A9s%20irodalom%205-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/01%20Bevezet%C3%A9s5-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/10%20Testnevel%C3%A9s%201-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/09%20Technika%20%C3%A9s%20%C3%A9letvitel1-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/08%20Rajz%20%C3%A9s%20vizu%C3%A1lis%20kult%C3%BAra%201-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/07%20%C3%89nek-zene1-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/06%20K%C3%B6rnyezetismeret1-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/05%20Idegen%20nyelv%204.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/04%20Informatika%204.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/03%20Matematika%201-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/02%20Magyar%20nyelv%20%C3%A9s%20irodalom%201-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/1-4-evfolyam/01%20Bevezeto1-4.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/k%C3%B6rnyezeti%20nevel%C3%A9s.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/fogyaszt%C3%B3v%C3%A9delem.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/eg%C3%A9szs%C3%A9gnevel%C3%A9s.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/00%20Kerettanterv%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20isk.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/_om_kerettanterv.zip

13 Rajz és vizuális kultúra 5-8..doc14 Mozgóképkultúra és médiaism 8.doc15 Technika és életvitel 5-8.doc16 Testnevelés és sport5-8..doc17 Ember és tásadalomismeret etika 7-8.doc18 Egészségtan6.doc

Sportiskolai kerettanterv

39/J. § (1) A közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben meghatározottak alapján elkészített helyi tantervük végrehajtásához szükséges feltételekkel - a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, valamint az adott sportág országos sportági szakszövetségével vagy országos sportági szövetségével (a továbbiakban együtt: szakszövetség) kötött megállapodásban foglaltakat is figyelembe véve - rendelkeznek, illetve a feltételek fokozatosan megteremthetők, továbbá az iskola a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai háttérintézményével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére megállapodást kötött.

Iskolánk a 2007/2008-as tanévtől kezdve felmenő rendszerben 1. és 5. osztályban indít sportiskolai képzést.

Cél, hogy az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok leterheltségéhez, segítse a fiatalokat a tudatos sportolóvá válás folyamatában, figyelve arra, hogy a sportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaiké. A képzés keretében 1-4. évfolyamon általános alapképzés folyik atlétika, úszás sportágakban a mindennapos testnevelés keretében Az iskola néhány kiválasztott sportágra szakosodva speciális képzést végez az alsó évfolyamokon is, órarendbe iktatva, szakedzők vezetésével. (labdarúgás, tenisz, fittness, küzdősportok) 5. osztálytól kezdve a tanulók - még további sportágakban is - részben iskolai, részben már egyesületi keretekben sportolnak tovább. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő egy része.Ennek érdekében megállapodást köt az iskola a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesületekkel, valamint az adott sportág országos sportági szakszövetségével, és ezt minden tanév elején felülvizsgálja.A 2007/2008-as tanévre a megállapodás az atlétika, az úszás, a tenisz, a labdarúgás a férfi kosárlabda egyesületekkel, és az országos sportági szakszövetséggel köttettek.A megállapodás szövege a NUPI által közölt megállapodás minta alapján készültek.

(2) A sportiskolái feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: sportiskola) nem láthat el kötelező felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a tanulmányok folytatását azok részére is, akik a sportiskolai kerettanterv tekintetében nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli fejlődés miatt a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt.

Többsoros intézmény lévén biztosítjuk az átjárhatóságot mindkét irányba. Azok a tanulók, akik valamilyen oknál fogva( sérülés, tartós betegség, alkalmatlanság, fegyelmezetlen munkavégzés, saját elhatározás alapján) váltani kénytelenek, egy másik párhuzamos osztályban folytathatja tanulmányait, illetve a tehetséges tanulók, mási osztályból, oldalágról, sportági ajánlással bekerülhetnek a sportiskolai osztályba.

47

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/18%20Eg%C3%A9szs%C3%A9gtan6.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/17%20Ember%20%C3%A9s%20t%C3%A1sadalomismeret%20etika%207-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/17%20Ember%20%C3%A9s%20t%C3%A1sadalomismeret%20etika%207-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/16%20Testnevel%C3%A9s%20%C3%A9s%20sport5-8..doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/15%20Technika%20%C3%A9s%20%C3%A9letvitel%205-8.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/14%20Mozg%C3%B3k%C3%A9pkult%C3%BAra%20%C3%A9s%20m%C3%A9diaism%208.doc

http://www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/13%20Rajz%20%C3%A9s%20vizu%C3%A1lis%20kult%C3%BAra%205-8..doc

(3) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.A felmérési vizsgálat szakmai követelményrendszerét a testnevelés munkaközösség állítja össze, egyeztetve a szakosztályi edzőkkel, a sportegészségügyi vizsgálatot az iskolaorvos végzi.

Alkalmazandó kerettantervek a sportiskolai képzéshez, az elfogadott óraszámoknak megfelelően: A 2007-es évben akkreditált kerettantervet a "Közismereti blokk" és a "Sportági blokk" tartalmazza!!A kerettantervek elérhetők: http://www.nupi.hu/webset32.cgi?NUPI@@HU@@70@@844363497

Valamennyi kerettanterv digitális formában elérhető az intézmény szerverén!!!

14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveiA Közoktatási Törvény 19. § figyelembe vételével az alábbiak szerint:

Maradéktalanul tartalmazza a NAT minimum-követelményeihez és a kerettantervek követelményeinek teljesítéséhez szükséges tartalmakat. Feleljen meg intézményünk célrendszerének. A hagyományos tanulási módszerek mellett adjon lehetőséget a korszerű ismeretszerzési technikák alkalmazásához. Szerkezete legyen világos, egyszerű. Motiváljon, keltese fel a gyerekek érdeklődését. Szövege az életkornak megfelelő legyen. Kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat. Ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést. Ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre. Adjon mintát az önálló feladatmegoldásoknak. Tegye lehetővé a differenciált képességfejlesztést. Piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamon. Méretében legyen kézbe vehető, borítója, érdeklődést keltő, színes és tartós. Legyen több évig használható, és az ára elérhető. Egy tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján készüljenek a mérőlapok. Segédletek, eszközök: A taneszköz jegyzékben és a helyi tantervben megfogalmazott elvárásokhoz igazodjanak.

15. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt

tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelése alapján bírálják el.

Az 1-4. évfolyamon az évismétlést a szülők kérésére engedélyezni kell.

48

http://www.nupi.hu/webset32.cgi?NUPI@@HU@@70@@844363497

Ha a tanuló az 5-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen minősítést, a nevelőtestületi döntésnek megfelelően, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló az 5-8.tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen minősítést, az évfolyamot ismételni köteles, ha a nevelőtestület másképp nem dönt.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

A közoktatásról szóló törvény 69.§ 2. bekezd. alapján az igazgató részben, vagy egészben felmentette a tanulót a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika.2-4.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

5-6.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek

természetismeret, idegen nyelv, informatika7-8.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika,

kémia, biológia, földünk és környezetünk, idegen nyelv, informatika

A továbbhaladásról döntő személy az egyes évfolyamokon, egyes tantárgyakból: tanító tanár munkaközösség tantestület egésze

A továbbhaladásról javaslatot adhat a Nevelési Tanácsadó, ha véleménye alapján az indokolt.

A továbbhaladásról dönthet a szülő is: gyermeke évet ismételhet, ha eredményes évet zárt, de egészségügyi ok, vagy iskolaéretlensége miatt fejlődése így jobban biztosítható. A szülő kérését az iskola igazgatója hagyja jóvá.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két- vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

16. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló

49

magatartása, szorgalma értékelésének és minősítének követelményeiAz ismeretek számonkérésének formái

Szóbeli feleletek (év közben, több alkalommal is, a tantárgy óraszámától függően) Írásbeli feleletek (év közben, több alkalommal is, a tantárgy óraszámától függően) Fogalmazások, beszámolók kiselőadások, gyűjtőmunka (a tantárgy jellegétől függően) Munkadarabok (technika, rajz), testnevelési gyakorlatok (a tantárgy, illetve a tanulói

produktum jellégéből következő gyakorisággal) Dolgozatok (Tantervi előírások szerint) Témazáró felmérések (a témakörök lezárásakor) Félévi, év végi felmérések (félévkor, év végén) A számonkérés formáit, a félévi és év végi minősítés szempontjait előre közöljük.

A munkaközösségek határozzák meg, hogy az év során íratott felmérések milyen súllyal bírnak a félévi és az év végi minősítésben.

A számonkérés követelményei Az év végi követelményeket a kerettantervek és a helyi tantervek rögzítik. Az egyes leckék, témakörök követelményeit a tanítók, illetve a szaktanárok a

számonkérés előtt (a leckék feldolgozásakor) közlik.

A számonkérés korlátai:A tanulónak bármely okból történő hiányzása esetén időt kell biztosítani

lemaradásának pótlására. A pótolásra adott idő legyen arányos a pótolandó anyag mennyiségével. Témazáró felmérőket a tanulók a tantervi követelményeknek megfelelően írnak, de előre tervezetten - az időpontját egy héttel előre közölni kell és a naplóban rögzíteni.Egy tanítási napon két témazáró vagy egy témazáró és egy írásbeli felelet kérhető számon.

A meghatározott számú írásbeli dolgozat felett nem írathat egyetlen tanító, tanár sem jogszerűen dolgozatot a tanulókkal.

Az értékelés

Funkciói

Az értékelés a gyerekek és a szülők felé a folyamatos visszajelzés eszköze. Érdekeltséget teremt, motivál a minél eredményesebb tanulásra. Versenyt teremt a tanulók körében, ösztönzi őket az ismeretek eredményesebb elsajátítására. Az elvárt, követelményekben megfogalmazott viselkedési normák, ismeretekhez való viszony illetve mérték kontrolljának eszköze. Az előrehaladást is magában kell, hogy foglalja az értékelés, hisz a fejlődést, magasabb tudásszintre jutást is el kell ismerni.

Követelményeink az értékelési rend kialakítása során

Az értékelés rendje legyen egységes, egyszerű, áttekinthető. Lehet differenciált is, hisz a szóbeli értékelés szubjektív, a tanár független személyisége által meghatározott. Azonos feltételeket szabjon minden tanuló számára, jelezze a sikereket s az esetleges kudarcokat is -állandó jelzés a tanuló, szülei illetve környezete számára a diák helyzetéről, előrehaladásáról. Ezzel érdekeltséget teremtsen a több, jobb munkavégzésre.

Az értékelés formái50

1. Személyes, verbális értékelésJellege: korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló.Lehet tantárgyi vagy neveléssel, viselkedéssel kapcsolatos.Rendszeres, folyamatos, személyre szól, megerősítést szolgál. Függ a pedagógus személyiségétől, nem szabályozható.

2. Írásbeli, szöveges értékelés

Szöveges értékelés

A közoktatásról szóló 1993. évi, többször módosított, LXXIX. közoktatási törvény 70. § (3) bekezdésében foglaltak szerint 2004/2005-ös tanévtől a tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő általános iskolások, majd felmenő rendszerben 2. 3. évfolyamon és 4. osztályban 1. félév végén a tanulók teljesítményét szövegesen kell minősíteni.

Iskolánkban a 4.évfolyam első félévében a szöveges minősítés mellett javasoljuk a jeggyel történő értékelés bevezetését is. Tehát mindkét értékelést alkalmaznánk az első félévben. A szülők, és gyerekek számára könnyebb lenne az áttérés az osztályozásra, amit a KT. 4. évfolyam második felében kötelező jelleggel előír.

Az első három évfolyamon és negyedikben félévkor bevezetendő kötelező szöveges értékeléssel – amihez központi mintákat kapnak az iskolák – megvalósulhat az, hogy a tanuló és a szülő a gyerek olyan képességeinek pillanatnyi állásáról is visszajelzést kapjon, amelyeket a hagyományos értékelési, minősítési módok nem tesznek lehetővé.

A közoktatási törvény 72. §. (2. bekezdése) értelmében az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával a dokumentumok elektronikus úton is elkészíthetőek és tárolhatóak. Iskolánk ezt az elkészítési módot alkalmazza.

Az értékelő lapokat nyomtatás után kiadjuk a szülőknek, valamint az osztályozó naplóban is elhelyezzük.

Az értékelő lapok kitöltés és kinyomtatás után akkor alkalmasak a tájékoztatásra, ha azokat az osztályfőnök egyenként aláírta és lepecsételte. A szülők értesítése történhet ezen aláírt és lepecsételt értékelő lapon is, amit nem kötelező az értékelő/tájékoztató füzetbe belefűzni, beleragasztani. Nálunk a negyedévi, félévi szöveges minősítés elhelyezése az értékelő lapokat tanulónként gyűjtőtasakban a napló mellékleteként is megőrzzük, tároljuk az osztálynaplókban és lefűzve az intézményben. A nevelési-oktatási intézményekről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú mellékletének III. fejezete alapján az osztálynapló az általános iskolában kötelezően használt nyomtatvány. Új közoktatási nyomtatványok: az általános iskolai bizonyítványok, a hozzájuk tartozó pótlapok és törzslapok Általános iskolai bizonyítványAz 1-3. évfolyamok számára külön oldalak készültek. Ezeken a tanuló és az iskola legfontosabb adatai, a nevelőtestületnek a tanuló továbbhaladásával kapcsolatos határozata és egyéb megjegyzések szerepelnek. Bizonyítvány pótlapIskolánkban számítógépes kitöltésre alkalmas bizonyítvány pótlapokat használunk.

51

Ennek a pótlapnak a kitöltéséhez az Oktatási Minisztérium szoftverkínálatot készített, amit a pedagógiai programunkhoz igazítottunk. A tanuló teljesítményének szöveges minősítése a bizonyítványhoz tartozó pótlapra kerül.A bizonyítvány pótlap tartalmazza a tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának szöveges minősítését. A kitöltött bizonyítvány pótlapot a bizonyítvány borítólapjának hátsó belső oldalán található tasakba kell helyezni. Amennyiben a pótlap a szöveges minősítéshez kevésnek bizonyul, további pótlap(ok), tölthető(k) ki. A felhasznált pótlapokat be kell jegyezni a bizonyítvány "Pótlapok jegyzéke" nevű kimutatásába.

Törzslapok

Az új törzslapok szigorú számadású, sorszámozott okmány-nyomtatványok lettek, következésképp egy törzslap csak egy tanuló adatait tartalmazhatja. Az első évfolyamokon alkalmazott szöveges minősítésekhez az 1-3. évfolyamokon használható törzslap készült. A törzslap - hasonlóan a bizonyítvány pótlapokhoz - kétféle - kézi és számítógépes - kitöltésre alkalmas formában készült.

A bejegyzéseket a következő táblázat szerint kell alkalmazni.

Negyedévi ért. Félévi ért. Év végi ért

1. osztály Tájékoztató füzet,napló

Tájékoztató füzet, napló

Törzslap, napló, bizonyítvány,

2. osztály Tájékoztató füzet, napló

Törzslap, napló, bizonyítvány

3. osztály Tájékoztató füzet, napló

Törzslap, napló, bizonyítvány

4.osztály Tájékoztató füzet, napló

Az 1.2. 3. évfolyamon és 4. osztályban 1. félév végén a tanulók teljesítményének szöveges minősítésére vonatkozó „mondatbank” a PP mellékletében található. Évfolyamonként, a magatartás, szorgalom és a tantárgyak minősítés lehetőségeit, alkalmazható mondatait a munkaközösségek részletesen kidolgozták. Különtalálható az általános tantervű és emelt szintű valamint a két tanítási nyelvű oktatásra vonatkozó értékelés.

A szülői kérésre történő évismétlést az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell.(*)

52

Magatartás, szorgalom értékeléseA tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését minden

évfolyamon az osztályfőnök végzi, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.

Az értékelés magába foglalja a tanulók önértékelését is.(*)A magatartás értékelésére a példás(5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket,

a szorgalom értékelésére a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket alkalmazzuk valamennyi évfolyamon.

(Részletek a magatartás és szorgalom értékelésének követelményei c. fejezetben

Osztályozás

A pedagógus a tanulók teljesítményét 4. osztály második félévétől, érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.A tanulók tudásának értékelésében megtartjuk a hagyományos ötfokozatú skálátA tanévközben a formatív értékelésnél a pedagógus dönti el, hogy melyik témában mikor, milyen formában értékeli a tanulók teljesítményét. Az érdemjegyekről a szülőket rendszeresen értesíteni kell, különösen fontos ez a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók esetében. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, illetve a fontosabb témák lezárásakor adnak érdemjegyet. Minden tanuló jogosult arra, hogy megfelelő mennyiségű érdemjegye legyen!Nem korlátozza a testület a tanítók, tanárok módszertani szabadságát abban, hogy - a tantárgy sajátosságainak megfelelően - maga döntse el, mely tanulói teljesítményt érdemesít osztályozásra valónak.Közmegegyezés van a testületben arra nézve, hogy az osztályozás objektív legyen, és vegye figyelembe a tanulók fejlődését. Meghatározó a szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája.Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.Tanév végén a teljes szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek alapján kerül sor az év végi osztályzatok kialakítására, nem a matematikai átlag alapján. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.Az év végén normatív értékelés tervezése az adott munkaközösség feladata. Ez lehet többféle funkciós. Pl. minden évben alapkészségek évenként változtatva egy-egy kiemelt problémasor stb. Ennek egységes értékeléséről (százalékos teljesítmény, tantárgyi jegy) a munkaközösség dönt. Célszerű ezt az év végi mérést a következő év elején az ismétlő szakasz lezárásaként megismételni.

Az emelt szintű oktatásban részt vevő tanulók tantárgyi értékelésének módját, az ott tanító pedagógusok közösen dolgozzák ki.

Csak szóbeli értékelést kapnak az 1-2-3. osztályos előkészítő jellegű nyelvoktatásban részesülő tanulók.

A munkaközösségek a követelményeket a helyi tantervekben rögzítették, az értékelés szempontjaival együtt.

A gyenge képességű tanulók kaphatnak felmentést az (nyelvi) idegen nyelv tanulásának - tudásának jeggyel történő értékelése alól, a tanórákat azonban látogatniuk kell. Egyéni elbírálás alapján történik a döntés, hogy ki és miért kaphat felmentést. (Elsősorban azért, mert képességeik nem engedik több ismeret elsajátítására.)

53

Bukások, javítóvizsga illetve osztályismétlés megítélése a hagyományoknak megfelelően történik. Kritérium a helyi tantervek tantárgyi minimuma.A tanuló részére engedélyezhető az iskola bármely évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülői kérésre történő évismétlést 1-4. évfolyamon engedélyezni kell.

A sportiskolai osztályokban további feltétlenül kezelendő probléma a hiányzások pótlása. Itt nagyon fontossá válik az IKT (információs-kommunikációs-technológia) eszközeinek használata, hisz edzőtáborban is lehet napi kapcsolatban a diák a tanárával. A sportiskolai kerettantervben ezért valamennyi műveltségi területbe beépítésre került az IKT alkalmazása.

Ezek az eszközök: e-mailon történő kommunikáció, tananyag kijelölés, esetleges

feladatmegoldások elektronikos tananyagokra való felhívás, és a találati hely megjelölése kommunikáció osztálytársakkal, tanárokkal, kapcsolattartás

A hiányzások pótlása természetesen lehetséges külön egyéni felkészítéssel is, A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek, ezért nemcsak a hiányzások miatt, hanem e létező különbség miatt is, a tanítási-tanulási folyamatokban előtérbe kell helyezni a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív folyamatok alkalmazását.

Szeretnénk a tanulók köréből a problémás, pszichikailag sérült gyerekeket különös figyelemmel kísérni. Szeretnénk az iskola szervezésében, az iskolán belül pszichológus bevonásával alkalmanként vizsgálni őket, aki véleményt, javaslatot adna a bánásmódra, megítélésükre s az ilyen tanulók értékelésére. Mindenképpen szükségünk van fejlesztő pedagógusra és egyre inkább logopédusra is.

Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:a./ Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja, arra ösztönöz, tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b./ Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, vagy biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása

54

c./ Változó (3) az a tanuló, aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van

d./ Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván

o viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki

o megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése van.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1.-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi az osztályfőnök.A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot ellenőrzőbe és a bizonyítványba be kell jegyezi.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a./ Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b./ Jó (4) az a tanuló aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt

o nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való

55

o részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de ilyen jellegű o megbízatásait teljesíti,

taneszközei tiszták, rendezettek.

c./ változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó,

o feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak

o figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d./ hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el,

o annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartás tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeket,

o vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez

o és növeléséhez az iskola jutalomba részesíti, az SZMSZ-ben megfogalmazottak alapján.

56

17. Nem szakrendszerű oktatás

Az oktatás célcsoportja: 5-6. évfolyam

A célcsoport jellemzői: - testi-fizikai - lelki - kognitív - viselkedésbeli /beszédesség, mozgékonyság, játékosság, mintakövetés, nyitottság, befolyásolhatóság, cselekvéshez kötöttség/ erős emócióhoz kötődés

A tartalmi szabályozás szintjei:- NAT- Kerettantervek- Helyi tanterv- Tanmenet- Óraterv

A nem szakrendszerű oktatás célja: Az 5-6. évfolyamon a 10-12 éves korú gyermekek tantárgy feletti és minden tantárgyra ható képességeinek fejlesztése. A nem szakrendszerű tanulásszervezés alapozó szakaszra történő kiterjesztésével segítse a szövegértés és a problémamegoldás területén tapasztalt hiányosságokat, és kapjanak kiemelt hangsúlyt a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.

A nem szakrendszerű képzés végrehajtása:1. Szervezeti keretek2. Képzési modellek3. A tartalom tervezése4. A személyi feltételek tervezése5. A tárgyi feltételek megtervezése6. A forgatókönyv kidolgozása7. Kommunikáció/fenntartóval, intézményvezetőkkel, tantestülettel, szülőkkel,

gyerekekkel/

1. Szervezeti keretek1.1. A munkacsoport vezetője: egy a képzésben résztvevő pedagógus /koordinátor/

A munkacsoport tagjai: az oktatásban résztvevő pedagógusok, igazgatóhelyettes1.2. A döntési folyamat résztvevői: igazgató, koordinátor, fejlesztő pedagógusok1.3. A koordinátor feladatai és felelőssége:

- A fejlesztés kereteinek biztosítása- Kapcsolattartás a résztvevőkkel- Személyi kérdések- Az iskolai PR szervezése

2. A képzés rendszere- Napi 1-2 óra (5,625 + 1,4 = 7,025 óra/hét) (52. § (7)

bekezdés)- „Nívócsoportos” oktatás (a 4. évfolyamon történt diagnosztikus mérés alapján)- Témahét, projektmódszer is alkalmazható

57

3. A tartalom tervezése3.1.Tematikus fókusz(ok)

Pl.: újságírás, kirándulás, játéktanulás, karácsonyi/húsvéti vásár, közlekedés, állatok/háziállatok, gyümölcsnap stb.

3.2.IdőgazdálkodásA tematika megvalósításához szükséges idő

3.3. Érintett műveltségterületekAz alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken indokolt, de bevonandók más műveltségi területek is.

3.4. Képességfejlesztési fókuszok 3.4.1. Adottsághoz kötött képességek Tantárgy feletti képességek /gondolkodás-tanulás, kommunikáció, konfliktuskezelés/ Minden tantárgyra érvényes képességek3.4.2. Adottsághoz kötött képességek /észlelés, emlékezet, felidézés, gondolkodási műveletek/ Gondolkodási képességek /feladatmegoldó logikai-algoritmikus, problémamegoldó heurisztikus-kreatív/ Tanulási képességek /tanulási önismeret; önellenőrzés; önértékelés és mások értékelése; tanulástervezés; tanulásszervezés; irányított tanulásban való részvétel, együttműködés a társakkal és a pedagógussal; szövegértési önismeret megalapozása; szabályalkotás; szabályfelfedezés; ismeretalkalmazás/ Nyelvi és nem nyelvi kommunikációs képességek

- Beszédképességek /reproduktív, félreproduktív, spontán/- Beszédértés-képességek /reprodukált szöveg befogadása, félreproduktív

szöveg befogadása, spontán beszéd értése/- Írásképességek /reproduktív; félreproduktív; spontán, kreatív/- Olvasási képességek /a szavak felismerésének képessége (technika),

jelentéstulajdonítás (folyamat)/- Nyelvi normatív és korrekciós képességek /helyesírás, helyesejtés/- Nem nyelvi kommunikációs képességek /térközszabályozás, testtartás,

gesztikuláció, mimika, tekintet, hanghordozás/ Konfliktuskezelés Szociális képességek /a szereplők közti viszony azonosítása; szerepeknek megfelelő beszédmód, viselkedés; figyelmesség; norma/

3.5. A fentiek alapján kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – képesség területek lehetnek /a 4. évfolyamon végzett diagnosztikus mérés figyelembe vételével/: Alapkészségek: olvasáskészség (szövegértő, élményszerző olvasás), íráskészség, elemi számolási készség (a számírás készsége, mértékegységváltás, a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségei), elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés kiemelt figyelmet fordít az alábbi területekre: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák - az információszerzés és –feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képessége - a kommunikációs képességek - szociális kompetenciák - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás

3.6. Produktum/prezentáció58

Pl.: napló, újság, társasjáték stb.3.7. A témazárás módja Pl.: kirándulás, játékbajnokság, sportbajnokság stb.

4. A személyi feltételek megtervezése /a tematikus fókusz és a rendszer függvényében/ „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.” (17.§ (8) bekezdés)

5. A tárgyi feltételek megtervezésePl.: számítógépterem, papír és írószerek, fénymásolás stb.

6. A foglalkozások tervezése – tanmenet, forgatókönyv -6.1. Az egyénre szabott feladatok6.2. Képességfókusz6.3. Munkaformák /egyéni, homogén v. heterogén pár, homogén v. heterogén csoport,

frontális/6.4. Módszerek, eljárások /differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, a

kritikai gondolkodás fejlesztése, interaktív és reflektív tanulási módszerek/6.5. Értékelés /diagnosztikus mérés, formatív – fejlesztő és/vagy folyamatértékelés -,

szummatív – írásos és/vagy érdemjeggyel -/

7. Kommunikáció /fenntartóval, intézményvezetőkkel, tantestülettel, szülőkkel, gyerekekkel/

8. A megvalósítás módja

Nem szakrendszerű oktatás5 – 6. évfolyam (felmenő rendszerben)

Képességfejlesztés (kompetenciák)4 óra Matematika - Elemi számolási készség

- Elemi rendszerező képesség- Elemi kombinatív képesség- Olvasáskészség- Íráskészség- Kommunikáció képességek

2 óra Nyelvtan - Olvasáskészség (Szövegértő, élményszerző olvasás)- Íráskészség- Önálló tanulás, jegyzetelési technikák, információszerzés és –feldolgozás- Nyelvi és nem nyelvi kommunikációs képességek

1 óra Testnevelés - Térbeli tájékozódás- Szociális kompetenciák

18. Modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

A NAT-ban előírt műveltség területek moduljait önálló tantárgyként tanítjuk. A műveltségi területek értékelése, minősítése:

Az önálló tartárgyként oktatott modulok esetében a tanuló teljesítményét, előmenetelét a nevelő a tanév közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. Az évfolyam teljesítéséhez alapfeltétel az elégséges osztályzat.

59

A modulban elért elégtelen teljesítmény nem eredményezhet osztályismétlést. Ez esetben az osztályozó konferencia előtt beszámolási lehetőséget kell adni a tanulónak, hogy a követelményeket teljesítse, a hiányokat pótolja.

Ha valamely modult két pedagógus tanítja (tánc és dráma), akkor kettejük értékelése alapján kerül megállapításra az osztályzata.

19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai és motorikus képességének mérése

Mérési idő: Ősz – tavasz – 2004. szeptembertől

1.) Testsúly – testmagasság2.) Ülésben előrenyúlás (kötelező)

A vizsgált tényező: Hajlékonyság

A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás.

Útmutatások a mérést vezető személynek:

Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét. A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a

vonalzót, mielőtt elkezdené az előrehajlást. Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált

személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.

Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.

A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül.

A második kísérlet rövid pihenő után következik.

Pontozás:A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején levő beosztáson elért cm érték).

3.) Helyből távolugrás

A vizsgált tényező: Alsó végtag dinamikus erejének mérése.A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás.

A tanulóknak adandó utasítások:„Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra. Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenesen megállni. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít.”Útmutatások a mérést vezető személynek.

A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re.

60

A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést. Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot. A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság

adja. Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármely más

testrészével érinti a szőnyeget. A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is

megfelelően kell rögzíteni. Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni.

Pontozás:A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg.

4.) Felülés – törzserő

A vizsgált tényező: a törzs ereje (hasizom erő- állóképesség).A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés.

A tanulóknak adandó utasítások:„Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van. Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel, és könyököddel érintsd meg térdedet. Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt. Amikor azt mondom „kész… rajt”, ismételd meg ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Folytasd, amíg nem hallod az „állj”-t. Ezt a tesztet csak egyszer végezd el.”

Útmutatások a tesztet vezető személynek: Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet. A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak

talajon tartását és a derékszögű comb – lábszár helyzetet. Miután megadta a teszt-útmutatást, és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy

csinálja meg egyszer a gyakorlat ellenőrzéseképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot.

Indítsa el az órát a „kész…rajt” jelre és állítsa meg 30 másodperc után. Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy

teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.

Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.

A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget könyökével a térdét, amikor felemelkedik a kiinduló helyzetbe.

Pontozás:A 30 mp alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot.

5.) Függés hajlított karral.

(A vállövi és a karizmos statikus erő-állóképességének mérése)Időtartam: ki, ameddig bírja.Kiinduló helyzet: Húzódzkodó vason könyökben hajlított kar, madárfogás, tenyerek előre nézzenek. Áll a vas fölött. Feladat: sípjelre a tanuló tartja magát függőben mindaddig, amíg orra hegye a húzódzkodó vas vonaláig le nem ér. Az állat a vasra tenni tilos!

61

Értékelés: ahány másodperc, annyi pont.

6.) 10 x 5 méteres ingafutás (kötelező)

A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség.A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje.

A tanulóknak adandó utasítások:

„Állj indulásra készen a vonal mögé. Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el. Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábaddal lépj át a vonalakon. Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni. Az ötödik körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást. Ezt a tesztet egy alkalommal végezd el.”

Útmutatások a tesztet vezető személyeknek: Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter

távolságra egymástól. A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla stb.). Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindig mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a vonalat,

hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.

A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén. A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a

célvonalat. Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon

előre vagy oldalra.

Pontozás:

Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket.Példa:A 21.6 másodperc idő pontszáma 216.

7.) Conconi-teszt

A vizsgált tényező: Kardio-respiratikus állóképesség.A teszt leírása: A gyermekek egymás mellett állva, dudaszóra indulva 20 m-es távolságra elhelyezett vonalhoz érnek az újabb dudaszóra. A duda jelek percenként rövidülnek, így egyre gyorsabban kell mozogni. A tesztnek akkor van vége, ha a tanuló már másodszor is késve érkezik a 20 m-es vonalhoz. A gyerekek által megtett hosszakat számoljuk. Ahány hossz, annyi pont.

20. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Tanítási szünetekre, hétvégére csak korlátozott mennyiségű házi feladat adható.

62

A szaktanárok, tanítók a délutáni, önállóan elkészítendő feladatok mennyiségét úgy igyekeznek meghatározni, hogy alsó tagozaton kb. egy óra, felső tagozaton két óra elegendő legyen a felkészüléshez. (Differenciált házi feladat)

21. Kötelező tananyag elsajátításának egyéb keretei, iskolán kívüli tanórai foglalkozások

A tanórán kívüli programok, foglalkozások során a tanulók nem tanórai keretek között és nem tantermi környezetben kapnak segítséget a tananyag alaposabb elsajátításához, emellett jelentős személyiség- és közösségformáló hatása is van. (lásd. 2. fejezet)Pozitívan befolyásolja énképük és későbbi életük alakulását. Fontos szerepe van az esztétikai nevelésben, az egészséges életvezetés kialakításában.Megtanít harmóniában élni a környezettel, segít megismerni és megbecsülni azt.Lehetőséget biztosít a pedagógusnak is arra, hogy a tanulókat jobban megismerje, szellemi és gyakorlati igényességüket fokozza, társas kapcsolataik alakításában segítse őket.

A tananyag elsajátításához iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenységeket biztosítunk tanulóink számára. Ezek a következők:

Iskolán belüli tevékenységek

szakkörök: énekkar, fotószakkör, napközi, tanulószoba korrepetálás, fejlesztő foglalkozások – gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus

bevonásával tehetséggondozás (felkészítés tanulmányi versenyekre) könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat iskolai rendezvények: Föld Napja, Víz Napja, Madarak és fák napja, Állatok

Világnapja, Költészet Napja, szavalóversenyek, próza és mesemondó bemutatkozások, Pais napok, karácsonyvárás, farsang, Gyermeknap, ünnepi megemlékezések, sportnap, DÖK rendezvényei

Iskolán kívüli tevékenységek

tanulmányi versenyek (városi, megyei, országos)Valamely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtó, a tantárgy iránt nagyobb érdeklődést tanúsító gyermekek számára jó lehetőség a megmérettetésre.

úszásoktatásA Pais iskola uszodája és a Városi Uszoda lehetőséget teremt minden tanuló számára az úszás alapjainak elsajátítására, amely a mozgás szeretetére, az egészséges életmódra nevel.

korcsolyázás, jégkorongozás a Városi Jégcsarnokban felkészítés a továbbtanulásra, pályaválasztás előkészítése

Ebben segítséget nyújt a Pályaválasztási Tanácsadó és a középiskolák előkészítő munkája.

63

(A Pályaválasztási Tanácsadó látogatása és az üzemlátogatások osztálykeretben, a középiskolai előkészítő foglalkozások látogatása egyénileg történik)

Nevelési Tanácsadó, Fejlesztő Központ tevékenységeA tanulási vagy magatartási zavarokkal küzdő tanulók beilleszkedésének és haladásának segítése, fejlesztése.

város, művelődési intézmények kulturális programjai: rendezvények, kiállítások, színház- és múzeumlátogatások, könyvtári foglalkozásokA Keresztúry Dezső ÁMK közelsége iskolánk számára plusz lehetőség, jó kapcsolatot és együttműködést tesz lehetővé a két intézmény között.

22. Érvényességi rendelkezések, legitimációs záradék

Érvényességi záradék

A Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, Sportiskola módosított pedagógiai programja a fenntartói jóváhagyással lép életbe.

A módosított pedagógiai program elfogadásakor a testület nyilatkozott arról, hogy a pedagógiai programot évente a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten felülvizsgálja, szükség szerint aktualizálja, módosítja.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el (az SZMSZ-ban megfogalmazottaknak megfelelően 75 %-os támogatással) és a fenntartó hagyja jóvá.

64

A pedagógiai program módosítására akkor van szükség, ha: valamilyen új innovációs program az iskola életében tartalmi változásokat indít

el, ha a tantestület legalább 50 %-a kezdeményezi a pedagógiai program egyes

fejezeteinek átdolgozását.

Zalaegerszeg, 2007. szeptember 20.

Mátai Ferenc igazgató

Nyilvánossági záradék

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala:

1-1 példányban elhelyezésre kerül és megtekinthető: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában a titkárságon az iskola könyvtárában www.landorhegyi.sulinet.hu és a www.pais-iskola.hu iskolai honlapokon

1-1 példányban megtekinthető a rövidített változata: a diákönkormányzat helyiségében az iskola faliújságán a szülői munkaközösség vezetőjénél.



Legitimációs záradékok

A módosított pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása.

A Módosított pedagógiai programot az iskola Szülői munkaközössége a 2007. szeptember 17-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.


…………………………………………… SZ elnökök

65

http://www.pais-iskola.hu/

http://www.landorhegyi.sulinet.hu/

A Módosított pedagógiai programot a Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, Sportiskola tantestülete Szülői munkaközössége a 2007. szeptember 17-i ülésén elfogadta.

Zalaegerszeg , 2007. szeptember 20.


Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, Sportiskola pedagógiai programjának 2007. évi szeptemberi módosítását a

ZMJVK …………………./2007. sz. határozata alapján

……………………………………

Dr. Gyimesi Endre polgármester

66

I. számú mellékletHallássérültek iskolai integrációja

Az integráció fogalma, szükségessége:

Érzékszervi, testi, értelmi fogyatékos, érzelmi-és viselkedészavaros gyermek normál populációban való nevelése, oktatása.

A sérültséggel élő ember a társadalom olyan tagja, aki -születése előtt -születése közben, vagy -későbbi élete során eltérő jegyeket szerző, majd hordozó ember, aki másságával,

érzékszervi, testi, szellemi különbözőségével elszigeteltséget válthat ki.

Az integráció ezt az elszigeteltséget oldja fel.

Szükségessége:

A befogadásra irányuló nevelési feladatok megoldása csak egy része a feladatoknak. Kapcsolódó feladatsorokat kell megoldani ahhoz, hogy a befogadás maximális és elégséges sérülésspecifikus fejlesztéssel párosuljon, melynek eredménye a saját magát elfogadó, teljes életet élő ember.

A történelem folyamán hosszú út vezetett odáig, hogy egy-egy társadalom legyőzze előítéleteit. A világ első rokkantsági (fogyatékkal élő) törvényét 1990-ben fogadták el az USA-ban. Hazánkban 1980.as évektől kezdődött meg a közoktatás rendszerében az integráció tudatosan tervezett szervezése. Az óvodák elsők között fogtak a kísérletek beindításához. Törvényes hátteret a közoktatás és benne az iskolák részére az 1993. LXXIX törvény a Közoktatásról és annak melléklete adott.

A hallássérült gyermekek iskolai integrációja program általános fejlesztési céljai, megalapozottsága, feladatai

A program arra épít, hogy a hallássérült gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata.Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a későbbi társadalmi integrálódás, a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát.

67

A program szervezeti és működési rendje:

A hallássérült gyermekek iskolai felvétele a Hallássérültek Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága által kiadott integrációt javasló szakvélemény alapján történik. A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési szolgáltatások biztosításával. A munkában részt vesz szurdopedagógus.

A fejlesztés a tanórán belül (kölcsönös konzultáció alapján)

egyéni, vagy kiscsoportos szervezési formában az osztályközösségen ill. iskolai közösségben történik.

Az iskola munkarendje nem tér el az általános hazai gyakorlattól, hanem kibővül a szakirányú ellátással.

A pedagógusok és a szurdopedagógusok közösen alakítják ki a legmegfelelőbb feltételeket a hallássérült gyermekek iskolai osztályon belüli tevékenységeihez, beleértve az ültetési helyzetet, a kedvező szájrólolvasási feltételekhez stb. Javaslatot tesznek az eszközök, speciális berendezési tárgyak beszerzéséhez .stb.Az érintkezés formái:

megbeszélés tanácsadás írásbeli rögzítések alkalmanként tanórán való segítés szakmai konzultáció

A program feladatai:Feltételek.

Az egyéni hangerősítés szakszerűségének és folyamatosságának biztosítása, szakorvosi – pedoaudiológiai ellenőrzése.Az anyanyelvi fejlesztésnek megfelelő, a szájról olvasást illetve hallási észlelést biztosító tantermi berendezés.Képek, modellek, konstrukciós játékok a „leképező” tevékenység, alkotás eszközei. A betűtanítás eszközrendszere.Vizuális és auditív információhordozók ( írásvetítő, televízió, videomagnó, diavetítő, filmvetítő, számítógép, szoftverek).Videokamera gyermekfilmek készítéséhez.

Tankönyvek:A pedagógus által választott többségi iskolai tankönyvcsalád (ábécéskönyv, olvasókönyv, munkafüzetek, feladatlapok)

68

A kommunikáció általános fejlesztése

6. Cél

Beilleszkedés a hallók közösségébe Hallássérült-halló interakciók kialakítása A hallási figyelem fejlesztése interakciós közegben A természeti és társadalmi környezet akusztikus felfogására és feldolgozására nevelés A beszédhallás és a beszéd szinten tartása illetve fejlesztése, különös tekintettel a halló

társak beszédének értésére A zenei képességfejlesztés alapjainak lehetséges mértékű megközelítése. Motiváció és

igény kialakítása a hallókkal megvalósuló interakciókra Beilleszkedés vegyes (nagyothalló-halló) csoportba, kiscsoportba Elfogadó kapcsolat a csoportban tevékenykedő felnőttekkel A környezet akusztikus jeleinek felfogása, megértése és értékelése, a közvetített

információk hasznosítása A halló társak beszédének megértésére való törekvés Pozitív irányultság kialakulása az énekes-zenés játékok iránt Motiváció és igény kialakítása a hallókkal megvalósuló interakciókra

Követelmény: Ismerje a hallókkal létesíthető verbális és nonverbális kapcsolatteremtés leggyakoribb megoldásait.

Tartalom:

A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás formái A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szintjei (gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt) Az együttműködés tényezői Csoportos és interaktív játékok, játékszabályok, hangeffektusok, beszédtartalmak A verbális kapcsolat gyakori változatai, azok megértése és alkalmazása Konfliktus-megoldó technikák Tanulási technikák

Értékelés A tanuló nyomonkövető megfigyelése

Feltételek- személyi

Igazgatók, osztályfőnökök, résztvevő pedagógusokAz integrációt segítő gyógypedagógusEgyéni anyanyelvi nevelést végző szurdopedagógus, logopédu

Követelmény Igényelje az azonos életkorú halló társakkal és közösségekkel létesített kapcsolatot. Legyen képes együttműködni a környezetében lévő felnőttekkel. Törekedjen saját másságának elfogadására és elfogadtatására. Figyeljen fel, differenciálja a környezetében hallható hangokat, és reagáljon azokra. Mutasson türelmes megértésre való törekvést a hallók beszédével kapcsolatosan. Törekedjen az érthető hangos beszédre. Érezze természetesnek a játékok örömének zenévei-énekkel való kifejezését Mutasson fel a nagyothalló folyamatos fejlődést a kommunikációs készségében

69

Differenciálja az ember (nő és férfi, gyermek és felnőtt) valamint környezete hangjait (zörejek és zenei hangok, állathangok, járművek által keltett zajok)

Legyen gyakorlott a hallás segítségével a saját hallásállapotának megfelelő beszédészlelésben

A beszédhang (alapzönge) minősége közelítse meg a természetes hangzást. Beszéljen helyes ritmusban Alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket, hangsúlyozzon kifejezőén, hanglejtése

közelítse a beszédnormát Legyen képes a szöveg ívének megvalósítására, a helyes tagolásra Kommunikációs kapcsolataiban alkalmazza a nyelvi illemtan szabályait Alkalmazza az iskolai tantárgyak szókincsét, legyen gyakorlott az összefüggő szóbeli

szövegalkotásban. Az iskolás kor végére közelítse meg a halló társak nyelvi szintjét

7. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szintjei

Hallássérült gyermek – halló gyermek

A halló csoport felkészítése a kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra A fogadó iskola más gyermekcsoportjainak felkészítése a

kapcsolatfelvételre A hallássérült tanuló felkészítése A szülők kétoldalú felkészítése Folyamatos interakció játékos tevékenységben,

Hallássérült gyermek – halló felnőtt

8. Az együttműködés tényezői Kommunikációs szándék Érzelmi kötődés Érdek Nyitottság, önbizalom. Az életkori sajátosságoknak megfelelő csoportos és interaktív játékok (A mozgásos,

sport-,szituációs szerepjátékok főként népi gyermekjátékok keretében.)

Az életkori sajátosságoknak megfelelő komplex tevékenységek mint a séta, kirándulás, játszóház, bábszínház

Az egyéni percepciós valamint a tanulási típus megállapítása és tudatosítása

9. A verbális kapcsolattartás gyakori változatai, formulái Köszönés – elköszönésÜdvözlés, meghívásÉrdeklődés – gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt viszonylatbanAz elismerés, kölcsönös öröm és jóérzés nyelvi formuláiA szomorúság, bánat, együttérzés nyelvi formulái, hangneme és hangszíneA sztereotip töltelékszavak kiiktatása, az eredeti fogalom megnevezése A köznapi társalgás konvencionális kifejezései.

10. Konfliktusok, veszekedések megoldási kísérletei, kilépés a konfliktusból Önuralom A mondanivaló átgondolása, a pontos fogalmazás Az arckifejezés, gesztusok lágyítása, érintés, testkontaktus Hangnem, hangerő

70

Túlzó indulatszavak kerülése Felelősségvállalás Bocsánatkérés Békítés

11. Tanulási technikák -Utánzás

Ismétlés Együttmondás Analógiák létrehozása Asszociációs kapcsolatok kiépítése Mozgással könnyített tanulás Vizuálisan támogatott tanulásFeladat-megoldási technikák (a feladat értelmezése, feltételek, adatok számbavétele, rendezése, az algoritmusok meghatározása, megoldás, feladat elvégzése, önellenőrzés, a hibák elemzése, javítás)

Értékelés Az iskola gyakorlatának megfelelően, Hl. A szakvélemény útmutatása lapján A tanuló nyomonkövető megfigyelése a követelmények szempontjai szerint Induló állapotához mért változás (pozitív és esetleges negatív) a szociabilitásban Kommunikációs késztetése és annak biztonságao Általános megjegyzések A nagyothalló gyermek beszédfejlődése késve, általában spontán, esetenként

azonban csak speciális segítséggel indul meg. Hallását tekintve a nagyothalló tanuló általában képes az emberi beszédhang valamint a környezet hangjainak korlátozott felfogására, differenciálására.

A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve éppen ezért teszi a nagyothalló iskolás gyermekek fejlesztésének központi feladatává a nyelvi kommunikáció megindítását, a nyelvi kommunikáció alkalmazását.

Az egyéni anyanyelvi nevelés kiemelt anyanyelvi feladatai közül a köznapi helyes ejtés alakítását, a hangképzés, a kiejtésjavítást vállalja fel. A kiejtés figyelemmel kísérésében, eseti korrigálásában, a mondatfonetikai és metakommunikatív eszközök megismertetésében, alkalmazásuk késztetésében azonban meghatározó szerepe van az anyanyelv – magyar nyelv és irodalom – magyar nyelv – irodalom tantárgyaknak

Kapcsolatok

• Az iskolai nevelés, oktatás valamennyi fejlesztési területével, kiemelten az anyanyelvi nevelés tantárgyaival.

Függőség- feltételek

• Korai fejlesztés• Szurdo-logopédus• Támogató családi háttér• Hallókészülék és viselése• Az egyéni és kislétszámú (2-3) csoportos munkához szükséges szurdo-logopédiai felszerelés• Vizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet

•Általános megjegyzések:Az érzékszervi fogyatékosságok következtében a tanulóknál alapvető speciális nevelési, oktatási igények jelentkeznek. Nagyothalló gyermekeknél más

71

korrekciós feladatok mellett szerepel a hallás további csökkenésének megakadályozása, a hallás-beszédhallás fejlesztése. Ez a teendő az oktatás teljes időtartama alatt állandó feladat, nem szünetel sem a tanórai, sem pedig a tanórán kívüli foglalkozások alatt. Intenzitásában, módszereiben természetesen függ a foglalkozások jellegétől. Ez a korrekció a hallás-ritmusnevelésen kívül elsősorban az egyéni anyanyelvi nevelésben teljesedik ki. A szókincs és a nyelvi szerkezetalkotás szintje a nagyothalló tanulók esetében az esetek többségében az intenzív anyanyelvi fejlesztés ellenére is elmarad a halló társak kifejezőképességétől. Éppen ezért – a kommunikáció anyanyelv és irodalom tantárgyi fejlesztésével párhuzamosan, annak anyagán szükséges az egyéni képességfejlesztés, a folyamatos korrekciós, kompenzáló tevékenység. Csak rendszeres egyéni segítséggel közelítheti a tanuló nyelvi, kommunikációs szintjét a halló társakéhoz.

A fogalmak és a nyelvi eszközök iránti érdeklődés felkeltése A szókincs fejlesztése A passzív szókincs körének bővítése Az aktív szókincs széleskörű alkalmazása változatos kommunikációs szituációkban A társalgó beszéd szintjének elérése A nyelvi szerkezetek helyes alkalmazása a spontán beszédben Gyakorlottság a szövegértésben, szövegalkotásban Tantárgyi felzárkóztatás

Kiemelt célok és követelmények az integrált hallássérült tanulók Magyar Nyelv és Irodalom tanulása során:

• A társas – társadalmi együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése a kommunikáció komplex alakításával, annak az életkorban megegyező gyermekekéhez hasonló szinthez való közelítésével.

• A pozitív kommunikációs attitűd alakítása, a különféle beszédszándékok terén való megnyilvánulások késztetése.

• A szókincs / fogalomkincs fejlesztése – gazdagítása élmények, tapasztalatok, tematikus és spontán beszélgetések, köznapi helyzetek, olvasás, kulturális és közösségi tevékenységek révén.

• Az anyanyelvi tanulás képességének fejlesztése az új szókincsnek / fogalomkincsnek az egyéni beszédtartományban való rögzítésével, a meglévőkhöz való logikai hozzárendelésével, az aktív nyelvhasználatban való fokozatos megjelentetésével.

• A tematikus beszélgetések során szerzett ismeretek, gondolatvilág értő elsajátítása, rendszerezése, életviteli és etikai elemeinek interiorizálása.

• A szintaktikai feladatrendszer teljesítésével a magyar nyelv belső szerkezetének, szerkezeti elemeinek, összefüggéseinek fokozatos megismerése, a nyelvhelyességet közelítő mondat –és szövegalkotás ösztönzése.

• A társas kapcsolatok különféle formációiban, a beszédhelyzetekben és beszédaktusokban a nyelvi érintkezés nyelvhelyességnek megfelelő, kulturált formáinak elsajátíttatása..

• A szóbeli és írásbeli kifejezés fejlesztése során a különböző fogalmazási típusok és technikák elsajátítása.

• Az évfolyamszintnek megfelelő nyelvtani és helyesírási ismeretek, szabályok elsajátítása, a gyakorlatban való alkalmazása.

• A szövegértő és technikailag megfelelő olvasás és az eszközszintű íráshasználat teljes kialakítása.

• Népköltészeti – műköltészeti művek magyar és külföldi szerzők alkotásainak a megismerése.• Irodalomelméleti, irodalomtörténeti ismeretek elsajátítása.• Az olvasás, a könyvtári tevékenység során a hagyományos és modern vizuális –

akusztikus információhordozók teljes körű megismertetése.72

• Közösségi nyelvi-kulturális tevékenységekben, drámajátékban, kreatív tevékenységekben való részvétel igényének és szokásának kialakítása.

• A tanulási képesség fejlesztése során a memoriter tanulás egyéni technikájának alakítása verses és prózai szövegekkel.

• A műismeret során megismert verses- prózai művek és a tematikus beszélgetések során tárgyaltak révén etikai – esztétikai értékítéletek alkotása az életkor – évfolyamszint illetve az individuális nyelvi szint függvényében.

• A nemzeti kultúra közelítése során a nemzettudat, a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség, tisztelet, azonosulás kialakítása.

• Más népek gondolatvilágának, kultúrájának közelítése, tiszteletben tartása.• A szóbeli kommunikáció során az Egyéni anyanyelvi nevelés körébe utalt

alapozó kiejtésfejlesztő – korrigáló feladatokon túl az élőbeszéd érthetőségének, a mondatfonetikai, a nyelvfonetikai, metakommunikatív eszközök használatának alakítása, a helyes beszédmód ösztönzése.

Követelmények

Kommunikáció• A kommunikációs helyzetekben a beszélő – hallgató szerepnek megfelelő, a

különféle beszédszándékokat érvényesítő nyelvhasználat.• A mondatfonetikai és a metakommunikatív kifejezőeszközök gyakoribb és

minőségileg fejlettebb használata.• Törekvés a nyelvhelyességhez és a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra a

kifejezésben. ( A magyar nyelv szerkezeti elemeinek adekvát alkalmazása, a nyelv törvényszerűségeinek megfelelő mondatalkotás, szövegalkotás.)

• A tematikus beszélgetések, tapasztalatok, gyakorlatok során megismert szókincs / fogalomkincs logikai rendezése és rögzítése az egyéni beszédtartományban, elemeinek, mondanivalójának életviteli – morális interiorizálása.

Nyelvismeret (olvasás, íráshasználat, nyelvtan, helyesírás)• Az évfolyamszinteknek megfelelő értelmes, kifejező, jó tempójú hangos olvasás.• A teljes szövegértést közelítő néma olvasás.• Rendezett íráskép, megfelelő tempójú írásmód.• A tollbamondások, másolások, az önálló írásmunka során a pontosságra, a

helyesírási szabályok betartására, az esztétikus írásra való törekvés.• Az évfolyamszintnek megfelelően a tanult szófajok felismerése, helyesírásuk

fő szabályainak ismerete.• Az egyszerűbb helyesírási szabályok önálló alkalmazása.• Önellenőrzés és hibajavítás.• A Helyesírási kéziszótár alkalmazása.

Szóbeli – írásbeli szövegalkotás• Szövegekből a téma, a lényeg kiemelése, ok-okozati, időrendi kapcsolatok

megállapítása.• Elbeszélés, leírás jellemzés, levél szerkesztése.• Egyszerű rövid szövegek összefoglalása témamegnevezéssel, tények,

anyagok kiemelésével.• Ismeretek rövid szóbeli – írásbeli összefoglalása.• Jártasság többféle kifejezésmód együttes használatában (pl. elbeszélés leírással

együtt, elbeszélés párbeszéddel együtt).• A tematikus beszélgetések és a tanult tantárgyak szókincsének alkalmazása az

egyéni kifejezésben.

Irodalomolvasás – irodalmi kifejezési formák• Különböző műfajú szövegek olvasása, tanulása során a magyar népköltészet -

73

műköltészet tartalmi – érzelmi megközelítése• A magyar és külföldi elbeszélő irodalom.• Különböző műfajok jellegzetességei ismeretének elsajátítása.• Az olvasott művek szerzőjének, témájának, fő mondanivalójának, műfajának

felismerése, megnevezése.• Az olvasott epikai művekben a helyszín, az időpont, a helyzet, a

szereplők, a cselekmény-elemek megnevezése.• Egyszerű esztétikai és etikai ítéletek alkotása a szereplőkkel, az

eseményekkelkapcsolatban.

• A megismert magyar írók, költők életrajza legfontosabb elemeinek ismerete.• Az epikai művek szerkezeti elemeinek felismerése ( a cselekmény menete,

fordulatai, az epizód, a hős életútja).• Részvétel irodalmi kommunikációs helyzeteket megelevenítő és más

típusú drámajátékokban.• A dramatizált formák néhány elemének ismerete, megnevezése : helyszín, helyzet,

szereplők, monológ, dialógus.• A hazával, a szülőfölddel kapcsolatos alapvető irodalmi motívumok felismerése a

népköltészeti, a műköltészeti alkotásokban.• Az irodalmi élmények révén a nemzettudat és a más népek, kultúrák iránti

tolerancia együttes alakítása.

Memoriter• A megtanulandó verses és prózai szövegeknél a szöveghűségre, a mondatfonetikai

és metakommunikatív eszközök helyes használatára való törekvés.• Rövid prózai, verses műveknek, művek részleteinek emlékezetben tartása. ( Pl.

János vitéz, Toldi – részletek, a Himnusz, a Szózat részletei, Petőfi-versek, Arany – versek illetve versrészletek, Weöres Sándor versek illetve Móra Ferenc és Gárdonyi Géza műveinek rövid részletei).

• Idézet megfigyelése a hétköznapi szóhasználatban, egy-egy idézet, szállóige önállóhasználata.

Értékelés• A tanulók nyelvi fejlődésének a beszédértés, a tartalom-elsajátítás és a struktúrák

értő alkalmazása szerinti nyomon követése, rögzítése ( eszközök : a nyelvi állapot összetevőinek, a szókincsnek, a szintaktikai készségszintnek, a beszédérthetőségnek hangszalagos rögzítése, feladatlapok, témazárók, szóbeli feleletek, a pedagógus által kialakított, megválasztott megfigyelő – felmérő módozatok).

• A kommunikációs szint és attitűd kizárólag szöveges minősítése.• Az olvasás – írás készségszintjének, a szóbeli és az írásbeli fogalmazásnak

negyedévi felmérések alapján ötfokos skálával való minősítése.• Az irodalomanyag elsajátításának, a műismeret – irodalomismeret, a memoriter

tanulásának negyedévenkénti ötfokos skálával való minősítése.• A nyelvtani ismeretek elsajátításának és a helyesírás készségszintjének

negyedévenkénti felmérése, ötfokú osztályozási skálával való minősítése.• Félévkor és a tanév végén a tantárgy valamennyi feladatcsoportjában elért haladást

komplex módon értékelő, ötfokú osztályozási skálával való minősítés.A félévi és tanév végi osztályozás mellett az individuális haladás és tanulási attitűd esszé-jellegű értékelése.A gyermekek felé való pozitív értékelés mellett az önértékelés folyamatos fejlesztése, alakítása.

74

II. számú mellékletMagatartás és szorgalom értékelése

(tanulói)

2.osztályos

értékelő Iskola:

lapja

…..év

………..hóNevem: ÖNÉRTÉKELÉS

……nap .

Mag

atar

tás

Tanórán fegyelmezett vagyok

Figyelembe veszem a munkámat segítő utasításokat

Udvariasan viselkedek nevelőimmel, társaimmal

Tanszereimet, az iskolai felszerelést gondosan kezelem

Környezetemet, ruhámat rendbe tartom

Szor

galo

m

Feladataimat lelkiismeretesen igyekszem elvégezni

Az órákon figyelmesen, szorgalmasan dolgozok

Felszerelésem hiánytalan, tiszta

Önként és megbízatásként vállalt feladataimatlelkiismeretesen elvégzem

Ünnepélyekre szereplést vállalok, versenyeken részt veszek, ezekre szorgalmasan készülök

Tanulói önértékelés tantárgyanként

75

ÖNÉRTÉKELÉS

2.osztályos

Iskola:

értékelő lapja

Nevem:

……..év …….hó

………nap

MA

TE

MA

TIK

A 2

.o. I

. fé

lév

A számjegyeket írom, olvasom 100-ig

Számokat csökkenő, növekvő sorrendbe tudom rendezni

Ismerem a számok helyét a számegyenesen

Bizton adok össze 100-as körben

Biztosan vonok ki 100-as körben

Szöveges feladatokat értelmezem és megoldom

Írásbeli munkámra ügyelek

76

ÖNÉRTÉKELÉS

2.osztályos

Iskola:

értékelő lapja

Nevem:

……..év …….hó

………nap

MA

TE

MA

TIK

A 2

.o. é

v vé

ge

Ismerem a számokat és tudom rendezni 100-as körben

Biztosan adok össze 100-as körben

Biztosan vonok ki 100.as körben

A szorzó- és bennfoglaló táblákat gyorsan és pontosan tudom

Eltudom végezni a maradékos osztást

Műveletek sorrendjét jól alkalmazom

Nyitott mondatokat jól megoldom

Szöveges feladatokat értelmezem, lejegyzem és megoldom


77

ÖNÉRTÉKELÉS

3.osztályos

Iskola:

értékelő lapja

Nevem:

……..év …….hó

………nap

MA

TE

MA

TIK

A 3

.o. f

élév

Számokat írom, olvasom, helyesen használom 1000-es körben

A szóbeli összeadást, kivonást biztosan végzem

Az írásbeli összeadást biztosan végzem és ellenőrzöm

Az írásbeli kivonást biztosan végzem és ellenőrzöm

Műveletek helyes sorrendjét ismerem, a zárójeleket használom

Nyitott mondatokat jól megoldom

Sorozatok szabályát felismerem és folytatom

A szöveges feladatok megoldásának lépéseit ismerem és alkalmazom


78

ÖNÉRTÉKELÉS

3.osztályos

Iskola:

értékelő lapja

Nevem:

……..év …….hó

………nap

MA

TE

MA

TIK

A 3

.o. é

v vé

ge

Számokat írom, olvasom, helyesen használom 1000-es körben

A szóbeli összeadást, kivonást biztosan végzem

A szóbeli szorzást, osztást biztosan végzem

Az írásbeli szorzást egyjegyű szorzóval biztosan végzem

Helyesen becsülök tízesre és százasraaz írásbeli műveletek végzése előtt

Tudom a műveletek helyes sorrendjét, ismerem a zárójel használatát

Nyitott mondatokat jól megoldom.

A szöveges feladatok megoldásának lépéseit ismeremés alkalmazom

Méréseket szívesen végzek, a hozzákapcsolódóváltozásokat megoldom.


79

ÖNÉRTÉKELÉS

4.osztályos

Iskola:

értékelő lapja

Nevem:

……..év …….hó

………nap

MA

TE

MA

TIK

A 4

.o. f

élév

Számokat olvasom, helyesen használom 10 000-es körben

Számok alaki-, helyi-, valódi értékét ismerem

Számok 10-es, 100-as, 1 000-es számszomszédait biztosan meghatározom

Műveletek eredményét helyesen becsülöm

Szóbeli összeadást, kivonást biztosan végzem

Írásbeli összeadást, kivonást biztosan végzem

Szöveges feladatok megoldásának lépéseitIsmerem és alkalmazom

Sorozatok szabályát felismerem és folytatom


80

ÖNÉRTÉKELÉS

2-4.osztályos

Iskola:

értékelő lapja

Nevem:

……..év …….hó

………nap

Kör

nyez

etis

mer

et2-

4.o.

félé

v

A tanult ismeretekről szóban beszámolok

A tanult ismeretekből írásban beszámolok

Gyűjtőmunkát szívesen végzek

Ismereteimet igyekszem bővíteni

Környezetem tisztaságára ügyelek

Szeretem és védem a természetet


ÖNÉRTÉKELÉS

2. osztály 1-2. félév81

Iskola: ……………………………………

Név:

……………………………M

agya

r ir

odal

om

Udvariasan fejezem ki magam, érthetően beszélek.

Szerepjátékokban ügyes vagyok.

Önállóan beszámolok az olvasottakról.

Hangos olvasásom lassú folyamatos

Hangos olvasásomban a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel érzékeltetem.

Olvasási hibákat nem követek el.

Önállóan, kevés hibával oldom meg a szövegfeldolgozás feladatait.

Verset sokat tudok; ezeket szöveghiba nélkül Helyes-ejtéssel tudom mondani.

ÖNÉRTÉKELÉS

2. osztály 1. félév82

Iskola: ……………………………………

Név:

……………………………M

agya

r

nye

lv

A mondatírás szabályait betartom.

A hosszú magán- és mássalhangzókat érzékelem, és helyesen írom a szabályok alkalmazásával.

Helyesen tudok szótagolni, elválasztani.

A személyneveket nagy betűvel írom.

Ly és j-s szavakat többnyire biztosan írom.

Betűcserét, betűkihagyást, ékezethiányt általában nem követek el.

Másolásban írástechnikai hibát nem követek el.

Tollbamondás után egy-két hibával írok.

Írásbeli munkáim tiszták, tetszetősek, könnyen olvashatóak.

ÖNÉRTÉKELÉS

2. osztály 2. félév

83

Iskola: ……………………………………

Név:

……………………………M

agya

r

nye

lv

A mondatírás szabályait betartom.

A hosszú magán- és mássalhangzókat érzékelem, és helyesen írom a szabályok alkalmazásával.

Helyesen tudok szótagolni, elválasztani.

A személyneveket nagy betűvel írom.

Ly és j-s szavakat többnyire biztosan írom.

Betűcserét, betűkihagyást, ékezethiányt általában nem követek el.

Másolásban írástechnikai hibát nem követek el.

Tollbamondás után egy-két hibával írok.

Írásbeli munkáim tiszták, tetszetősek, könnyen olvashatóak.

Felismerem a mondatfajtákat; a magán- és mássalhangzókat

ÖNÉRTÉKELÉS

3. osztály l- 2. félév

84

Iskola: ……………………………………

Név:

……………………………M

agya

r

nye

lv

A mondatfajtákat felismerem, írásbeli szabályait betartom

Felismerem a főnevet, írásának szabályait betartom

Felismerem az igét, írásának szabályait betartom

Felismerem a melléknevet, írásának szabályait betartom

A bővülő helyesírási szókészlet szavait pontosan írom

Másolásban nem ejtek hibát

Tollbamondás után kevés hibával írok

Emlékezetből való írásomban 1-2 hibával írok

Írástechnikai hibát (betűcserét, betűkihagyást, ékezethiányt)nem követek el

Írásbeli munkáim tiszták, tetszetősek, könnyen olvashatók

ÖNÉRTÉKELÉS

3. osztály 1-2. félév

85

Iskola: ……………………………………

NévM

agya

r ir

odal

om

Udvariasan fejezem ki magam, érthetően beszélek

Szerepjátékokban ügyes vagyok

Önállóan beszámolok az olvasottakról

Gazdag szókinccsel rendelkezem

Fogalmazásaim színesek, másoknak is élményt jelentenek olvasásomkor

Olvasásom folyamatos, megfelelő tempójú

Hangos olvasásom a hallgatóság számára kifejező

Olvasási hibákat nem követek el

Önállóan, kevés hibával oldom meg a szövegfeldolgozásfeladatait.

Verseket, szövegeket tanulok kívülről, ezeket szöveghibanélkül, helyesejtéssel adom elő

ÖNÉRTÉKELÉS

4. osztály 1-2. félév86

Iskola: ……………………………………

Név………………………………M

agya

r ir

odal

om

Udvariasan fejezem ki magam, érthetően beszélek

Szerepjátékokban ügyes vagyok

Gazdag szókinccsel rendelkezem

Összefüggően önállóan beszámolok az olvasottakról

Fogalmazásaim színesek, a hallgatóság számára is élményt jelentenek.

Felismerem a szövegalkotási műfajokat és alkalmazoma leírás és elbeszélés szabályait

Olvasásom folyamatos, kifejező, jó tempójú

Olvasástechnikai hibákat nem követek el

Önállóan, kevés hibával oldom meg a szövegfeldolgozás feladatait

Tájékozott vagyok az irodalmi műfajokban, költőink- íróink alkotásaiban, népünk hagyományaiban, történelmi ismereteiben

Képes vagyok az önálló ismeretszerzésre, s ezt szívesen teszem

Verseket, szövegeket tanulok kívülről, ezeket hibátlanul,helyesejtéssel adom elő

ÖNÉRTÉKELÉS

4. osztály 1-2. félév

87

Iskola: ……………………………………

NévM

agya

r ny

elv

A mondatírás, mondatfajták szabályait betartom

Felismerem a tanult szófajokat, írásaiknak szabályaitbetartom

A bővülő helyesírási szókészlet szavait pontosan írom

Felismerem a tanult igealakokat, helyesen írom őket

A tulajdonnevek, s a belőlük képzett - i képzős melléknevek helyesírásában jártas vagyok

Felismerem a számelvet, a fajtáit; helyesen írom őket

Másolásban nem ejtek hibát

Tollbamondásomban és emlékezetből való írásomban 1-2 hibával írok

Írástechnikai hibát már nem követek el

Írásbeli munkáim tiszták, rendezettek, könnyen olvashatóak

III. számú melléklet Taneszközjegyzék

88

1. Tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, tananyagok és követelmények (tantárgyi tantervek)(lsd. óratervek, helyi tanterv mellékletek)

2. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozására, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe.A taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A hagyományos tanulási módszerek mellett adjon lehetőséget a korszerű ismeretszerzési technikák alkalmazásához. Szerkezete legyen világos, egyszerű. Motiváljon, keltse fel a gyerekek érdeklődését. Szövege az életkornak megfelelő legyen. Kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat. Ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést. Ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre. Adjon mintát az önálló feladatmegoldásoknak. Tegye lehetővé a differenciált képességfejlesztést. Piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamon. Méretében legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós. Legyen több évig használható és az ára elérhető.Új taneszköz használatát csak ha nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényesen jobbító esetben vezetjük be.Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mért - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a hátrányos helyzetű tanulók - a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelők javaslata alapján - ingyenesen használhatják.

89

TANESZKÖZSZÜKSÉGLET 5-8.osztály

Tantárgy 5. évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyamMagyar nyelv és irodalom 3 db 21-32 sz. vonalas füzet

1 db 81-32 sz. vonalas füzetceruza, toll, zöld színes

ua. mind 5.évf.--- csak 5. osztályban

u.a. mind 5.évf.

Német nyelv 2 db 21-32.sz.vonalas füzet1 db 31-32.sz.szótár füzet

" "

Angol nyelv 1 db 21-32 sz.vonalas füzet1db 31-32.sz. szótár füzet

" "

Matematika 2 db 87-32.sz. négyzetrá- csos füzet1 db 27-32 sz.négyzetrácsos füzet1 db 80-32 sz. sima füzet- körző, - 2 db vonalzó (egyenes,de- rékszögü)- szögmérő, ceruza (HB3)- kék, piros színes ceruza

ua.mind 5.évf. ua.mind 5.évf.

Történelem 1 db 21-32.sz.vonalas füzet ceruza

" "

Biológia 1 db 20-32.sz. sima füzetszínes ceruza (6 szín)

" "

Földrajz 1 db 21-32.sz.vonalas füzetszínes ceruza

" "

Fizika 1 db 27-32.sz.négyzetrácsos füzet

ua.mind 6.évf.

Kémia 2 db 80-32.sz.sima füzet(kettő tanévre)

Ének 1 db 36-16.sz.hangjegy füz. ua.mind 5.évf. ua.mind 5.évf.

Mozgóképkultúra,média-ismeret

1 db 20-32.sz.sima füzetCeruza (11-es: B-s)

Informatika 1 db 87-32.sz. vonalas füzet1 db mágneslemez10 db fénymásolópapír

Ua. miot 5. évf. Ua. mint 5.évf.

Technika,háztartástan

1 db 20-32 sz.sima füzet2 db ceruza (H-s; B-s)körző,vonalzók (45 -os; 60 -os)2 db A4-es műszaki rajzlap

ua.mind 5.évf. ua.mind 5.évf.

Rajz: 5-8.évfolyam: 1 db papírdosszié, 1 db rajz vázlatfüzet, 2-3 db A3-as méretű rajzlap,1-2 db A4-es fekete fotókarton, színespapír készlet, 1 db puha ceruza 2B; 3B; 4B, 1 doboz színesceruza, 1 db vékony 4-es, 1 db vastag 10-

es ecset, 1 doboz vízfesték, 5 db tempera: 1-1 fehér, fekete, sárga, piros, kék. (rongy) Olló,

ragasztó.1 db 6-os filctoll készlet (1 db TINTEN PEN)

5-6.évfolyam: 40 db félfamentes A4-es, 5 db A4-es műszaki rajzlap2 db milliméterpapír, 1 doboz zsírkréta (ne viaszkréta legyen),

7-8.évfolyam: 20 db A4-es félfamentes, 2 db A4-es műszaki rajzlap.

90

Minden évfolyamon az eszközök folyamatos pótlása.Számítástechnika tagozat: 3. tagozat: 2 négyzetrácsos füzet, 10 db fénymásolópapír, 1 db mágneslemez vagy 120 Ft.

4. tagozat 2 négyzetrácsos füzet, 10 db fénymásolópapír 5-8. tagozat: 2 négyzetrácsos füzet, 10 db fénymásolópapír

A fenti listákat őrizzétek meg! Előreláthatólag 4 évig használjátok a taneszközöket.

91

TANESZKÖZSZÜKSÉGLET 1-4. osztály

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyamMagyar nyelv és irodalom

3 db vonalas füzet, ceruza, toll, kék, zöld, piros színes




Matematika

2 db négyzetrácsos füzet,2 db vonalzó (egyenes, derékszögű)m kék, piros színes ceruza, korong, logikai lapok, mérőszalag, pálcika, egyéb, a tanulók egyéni kérelme szerint

2 db négyzetrácsos füzet,2 db vonalzó (egyenes, derékszögű)m kék, piros színes ceruza



Környezetismeret 1 db sima lapú füzet 1 db sima lapú füzet 1 db sima lapú füzet 1 db sima lapú füzetTechnika 1. osztályos

technikacsomag, olló, ragasztó, színespapír

2. osztályos technikacsomag, olló, ragasztó, színespapír



Ének 1 db hangjegyfűzet 1 db hangjegyfűzet 1 db hangjegyfűzet 1 db hangjegyfűzet

RajzPapírdosszié, 30 db A3-as méretű rajzlap, színespapír, 12-es színesceruza, 12-es vízfesték, 1 db fehér tempera, olló, ragasztó

Papírdosszié, 30 db A3-as méretű rajzlap, színespapír, 12-es színesceruza, 12-es vízfesték, 1 db fehér tempera, olló, ragasztó



TestnevelésLányok: egész tornaruha, tornacipő, melegítőFiúk: fehér atléta, fekete rövidnadrág, tornacipő, melegítő

Lányok: egész tornaruha, tornacipő, melegítőFiúk: fehér atléta, fekete rövidnadrág, tornacipő, melegítő



Megjegyzés: Ez a lista átlagos ajánlat, ettől a tanítók eltérhetnek. A változásokat közöljük!

Német és angol nyelv értékelésekéttannyelvű és emeltszintű német, angol nyelv1-4. oszt. félévig

Órai aktivítás: Jó Közepes Gyenge

Órai figyelem: Kitartó Változó Szétszórt

Beszédértés Jó Megfelelő Gyenge

Nyelvhelyesség szóban: írásban:

JóJó

MegfelelőMegfelelő

GyengeGyenge

92

Kommunikáció: Jó Megfelelő Gyenge

Kiejtés: Jó Megfelelő Gyenge

Dátum: …………………………..

Nevelő: _____________________________________________Aláírás: Szülő:

IV. számú mellékletTantárgyi rendszer, óraszámok

Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi

rendszere és az óraszámok

Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom (dráma)

4 4 3,5 4

Történelem és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Informatika 1 1Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5Biológia és egészségtan 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1Rajz 1,5 1,5 1 1Technika és életvitel 1 1 1 0,5Testnevelés és sport (tánc) 2,5 2,5 2 2Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5Tantervi modulok

93

Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika 0,5 Ember és társadalomismeret, etika

1

Mozgókép és médiaismeret

1

Egészségtan 0,5 Szabadon tervezhető 0 0 0 0Kötelező óraszám a törvény alapján

22,5 22,5 25 25

Az 1-4.

évfolyam ajánlott

tantárgyi rendszere

és az óraszámok

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7 Matematika 4 4 3,5 3 Informatika Idegen nyelv 3 Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene 1 1 1,5 1,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Szabadon tervezhető óra 1 1 1 1Kötelező óraszám a törvényben

20 20 20 22,5

A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1-8.. évfolyamra

94

Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4

Első idegen nyelv 3 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3Történelem 1,5 1,5 1,5 3Természet és környezetismeret

1 1 1 1 2 1

Biológia és egészségtan 1 1 1,5Fizika 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 2 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1,5 1 1Vízuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1,5Informatika 0,5 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 3 3 3 3 2 2 2 2Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5Tantervi modulok

Küzdelem és játék 1 1 1 1 1 1 0,5Emberismeret, etika 0,5Tanulásmódszertan 0,5Kötelező óraszám atörvény alapján

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Szabadon tervezhető 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

A sportiskolai kerettanterv testnevelés és sport műveltségi területének heti kötelező és ajánlott óraszámai. Az ajánlott testnevelés óraszámokat a szabadon tervezhető órák terhére szervezzük.

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Testnevelés 3 3 3 3 2 2 2 2Ajánlott testnevelés órák 2 2 2 2 2 2 1 1Edzés idők délelőtt 2 2 2 2Délutáni sportági edzések 2 2 2 2 4 4 6 6

95

az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb...

Documents