az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

Oktatáskutató és Fejlesztő IntézetTÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása

Európai SzociálisAlap

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

A kézikönyv az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által a Széchenyi 2020 Befektetés a jövőbe Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.5/12-2012-0001 számú, „Pedagógusképzés támogatása” című kiemelt projekt keretében megvalósított fejlesztés eredményeképp jött létre.

Szakmai vezetők: dr. Pompor Zoltán, dr. Szabó MáriaProjektmenedzser: Kovács MelittaÖsszeállították a TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása c. projekt munkatársai.Szerkesztők: Kézy Ágnes, Kuti ZsuzsaNyelvi lektor: Sáfrányné Molnár MónikaBorítóterv és tördelés: Nagy Milán

© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015

ISBN 978-963-682-890-5

Kiadja: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet1143 Budapest, Szobránc u. 6–8.www.ofi.huFelelős kiadó: Kaposi József

Nyomás és kötés:Felelős vezető:

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve Témajegyzék

Bevezetés

Hogyan használjuk a kézikönyvet?

I. Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadói rendszer koncepciója Szaktanácsadói kompetenciaprofil

II. A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató szaktanácsadás Célok és alapelvek Eljárásrend Dokumentumok „Gördülő” modell Visszatérő látogatás

III. A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás Eljárásrend Praktikák, jó tanácsok

IV. Szaktanácsadói módszerek

V. A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió

VI. Továbbképzések Új pedagógus-továbbképzések A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere

VII. Fogalomtár

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

Bevezetés

Az Európai Unió jelentős anyagi támogatásával 2012-2015 között nagyszabású fejlesztés való-sult meg az Oktatási Hivatal (OH) által vezetett, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), vala-mint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésében meg-valósuló TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt keretében. A Pedagógusképzés támogatását célzó fejlesztések azon oktatáspolitikai törekvések mentén valósultak meg, amelyek az oktatási rendszer eredményességét a pedagógiai munka minőségének javulásával kívánják elérni. A vi-lág legeredményesebben működő oktatási rendszereinek elemzéséből tudjuk, hogy az oktatási eredményesség fejlesztésében meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, az eredményes fejlesztés azonban rendszerszintű beavatkozásokat kíván. A pedagógusok munkája akkor lesz eredményes, ha (1) a legkiválóbb fiatalok választják a pedagógus pályát, akik (2) magas szintű képzésben részesülnek és (3) hosszú ideig a pályán is maradva képesek a változó világ egyre gyorsabban változó szakmai kihívásainak megfelelni (Barber–Mourshed 2007, Mourshed–Chi-jioke–Barber 2010).

A TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt fejlesztései a pályán lévő pedagógusok támoga-tására irányultak. A konzorciumi együttműködés keretében valósult meg a pedagógus életpá-lya szintjeihez tartozó szintleírások meghatározása, az életpályán való előrehaladást lehetővé tevő minősítési eljárások kidolgozása és a folyamatos szakmai fejlődést, és így az életpályán való előrehaladást is támogató szaktanácsadói rendszer megújítása.

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) leszögezi, hogy a pedagógusok és a köznevelési intézmények munkáját szaktanácsadók segítik [61.§ (4)]. Az oktatási eredményes-séggel foglalkozó nemzetközi kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyorsan változó 21. században ahhoz, hogy a közoktatás képes legyen lépést tartani a kihívásokkal, teljesíteni tudja a vele szemben támasztott alapvető elvárást: a társadalomban értékes szerepvállalásra alkalmas fiatalok nevelését, a rendszer minden szereplője számára világos célok eléréséhez kapcsolódó egyértelmű elvárásokra és a megvalósulásukhoz kapcsolódó támogatásokra is szükség van.

Külső segítésre, támogatásra mindenkinek szüksége lehet, de különösen fontos ez olyan szakmák esetében, ahol a munkavégzés eszköze és tárgya is ember. A pedagógus hivatás ese-tében pedig – ahol a munka eredménye és hatása nem mérhető közvetlenül – különösen fontos a szakmai tevékenység folyamatos elemzése és a tapasztalatok alapján történő folyamatos fej-lesztése. Ebben a reflektív szakmai gyakorlatban természetes partnerei lehetnek egymásnak az egy intézményben dolgozó pedagógusok, illetve az intézményvezetés tagjai. A nemzetközi szakirodalomban peer mentoringnak nevezett gyakorlatnak azonban nincsenek hagyományai a hazai közoktatásban. A pedagógusok általában nem szívesen beszélnek kollégáikkal és főleg vezetőikkel a számukra kihívást jelentő feladatokról, problémákról, mert azt a gyengeség jelé-nek gondolják. Egy más intézményben dolgozó, de hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollé-ga – a szaktanácsadó – előtt könnyebben megnyílnak. A szaktanácsadás lényege éppen a kül-ső szakmai támogatás, amely azonban csak akkor lehet hatásos, ha katalizátorként működik. Vagyis, ha képes az intézményi folyamatokhoz kapcsolódni, és azokat módosítani. Ezért akár az egyes pedagógusokat támogató tantárgygondozó szaktanácsadás, akár az oktatáspolitika által meghatározott témák mentén megvalósuló szervezeti szintű szaktanácsadás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha érzékelhető változásokat idéz elő a köznevelési intézmények működésében, az intézmény tanulóinak tanulási eredményességében.

A Nkt. és a 48/2012. EMMI rendelet alapján megvalósuló fejlesztés eredményeként a köz-nevelési rendszer minden szintje és valamennyi szakterülete számára rendelkezésre állnak a szaktanácsadók alapképzését biztosító 60 órás akkreditált tantárgygondozó szaktanácsadói képzések (összesen 23 féle témában). Ezeket a képzéseket közel 3500 pedagógus végezte el és szerzett jogosítványt a szaktanácsadói munkához. Közülük 2014 során 1659-en váltak mester-pedagógussá.

A jogszabályi kereteken túl a gyógypedagógusokat (látás-, hallás-, mozgássérültek, enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrum-zavarral küzdő tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusokat és pszichopedagógusokat) és az intézményvezetőket támogató szaktanácsadók számára is lehetőség volt 60 órás akkreditált képzésen való részvételre. A szervezeti szintű tematikus szaktanácsadás megvalósításának támogatására való felkészülést pedig 30 órás akkreditált képzés támogatta (Probléma alapú interprofesszionális szaktanácsadó képzés). Ezt a képzést közel 350 szaktanácsadó végezte el a projekt keretében.

A képzések fejlesztése, illetve megvalósítása során a résztvevők próbalátogatásokat végez-tek, de ezen túl is zajlottak a projekt keretében szaktanácsadói látogatások. (Összesen több mint 8000 tantárgygondozói és közel 450 tematikus szaktanácsadói látogatás valósult meg.)

A köznevelési rendszer eredményesebb működése érdekében történő rendszerszintű be-avatkozások között egyre nyilvánvalóbbá válik a minősítés, a fejlesztő célú értékelés (tanfel-ügyelet) és a fejlesztő célú támogatás (szaktanácsadás) kapcsolata. A tantárgygondozó szakta-nácsadás szorosan kapcsolódik a pedagógusok minősítéséhez és a tanfelügyelethez is, hiszen mindhárom terület alapját a nyolc pedagóguskompetencia jelenti. A 48/2012. EMMI rendelet 10-15. §-aiban meghatározott szaktanácsadási típusokat a projekt összefoglaló néven szerve-zeti szintű tematikus szaktanácsadásnak hívja. Ezeknek a területeknek az a közös jellemzője, hogy valamely oktatáspolitikai prioritás (téma) mentén kívánják az intézmények működését ja-vítani. Ez minden esetben (intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő – tehetséges, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő – gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés és oktatás, pedagógiai mérés-érté-kelés) szervezeti szintű beavatkozást igényel.

Eredményes munkát kíván a kézikönyv használatához a projekt szakmai csapata nevében

dr. Szabó Máriaszakmai vezető

TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001Pedagógusképzés támogatása

Budapest, 2015. június

Forrás:

� Mourshed, M. – Chijioke, C. – Barber, M. (2010). How the world’s most improved school sys-tems keep getting better. McKinsey & Company. http://www.mckinsey.com/Client_Service/Social_Sector/Latest_thinking/Worlds_most_improved_schools.aspx

� Barber, M. – Mourshed, M. (2007). Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítmé-nyének hátterében? McKinsey & Company. http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf

Hogyan használjuk a kézikönyvet?

Ez a kézikönyv a Pedagógusképzés támogatása c. (TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) projekt keretében felkészített szaktanácsadók, továbbá a projekt belső munkatársai, a projekt szakmai vezetése és a szakpolitikai döntéshozók számára készült. Tartalmazza a fejlesztők elgondolását a szakta-nácsadás alapelveiről, a szaktanácsadói látogatások eljárásrendjét és az egyes lépések megvaló-sításakor használt dokumentumokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai anyagokat.

Célunk, hogy egyszerű, a napi munka során is használható formában adjunk gyakorlati támogatást a szaktanácsadói munkához, ezért egyes részei kivehetők. A kézikönyv bővíthető formában készült, így lehetőséget biztosít arra, hogy a szaktanácsadók mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikat, reflexióikat lejegyezzék, a kézikönyv tartalmát kiegészítsék.

A kapcsos könyv tematikus egységeit külön-külön fejezetbe rendeztük, színkóddal jelölve a tematikailag összetartozó részeket. A dokumentumtípusokat 5 különböző ikonnal jelöljük:

elméleti háttér

eljárásrend

módszertani ötletek, javaslatok

dokumentumok

továbbképzés

Minden egységet egy-két mondatos szöveg vezet be, amely röviden jelzi a felhasználónak, miről szól az adott rész.

A kézikönyv tematikus egységei alkalmasak arra, hogy a szaktanácsadók látogatásuk előtt tanulmányozzák azokat, segítségükkel felelevenítsék ismereteiket, pontosítsák az eljárásrend lépéseit, vagy útmutatás keressenek benne új szaktanácsadói helyezetek megoldásához. A kive-hető részek egy-egy látogatás kísérő dokumentumai is lehetnek.

A jegyzetoldalak helyet biztosítanak a szaktanácsadói munka során megfigyelt történések, összegyűjtött tapasztalatok gyors lejegyzésére, amelyek később felhasználhatók a szaktanács-adói dokumentáció elkészítéséhez, vagy kiinduló pontjai lehetnek szakmai műhelyeknek, meg-beszéléseknek.

Bízunk benne, hogy a kézkönyv hasznos, értékes és személyes szakmai reflexiókat is tartal-mazó kiegészítője lesz a szaktanácsadók mindennapi munkájának.

A szerkesztők

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei

A szaktanácsadói rendszer koncepciója 3

Szaktanácsadói kompetenciaprofil 15

3

A szaktanácsadói rendszer koncepciója

Ez a tematikai egység bemutatja a szaktanácsadói rendszer megújítására kidolgozott el-gondolásokat. Leírja a szaktanácsadás célját, területeit és szakterületek szerinti felada-

tait. Áttekinti a szaktanácsadás szintjeit, és javaslatot tesz a rendszer működtetésére.

I. Bevezetés

A koncepció tartalmazza a szaktanácsadás célját, a – hatályos jogszabályok alapján1 – model-lezett szaktanácsadási rendszert, az egyes szakterületek feladatleírását, azokat a tevékenység-szinteket, amelyeken a szaktanácsadás jellemzően megvalósul, továbbá a szaktanácsadás mű-ködtetésére vonatkozó általános alapelveket.

Az egyes szakterületekhez kapcsolódó feladatok és tevékenységek leírásához kapcsolódnak a szaktanácsadói kompetenciaprofilok, amelyek külön dokumentumban találhatók.

A működtetés konkrét modellje, illetve lehetséges modelljei szintén önálló dokumentumok-ban kapnak helyet csakúgy, mint a szaktanácsadás minőségbiztosítási rendszere és vele össze-függésben a szaktanácsadók minősítési szintjei.

A modell alapja, hogy a pedagógus professzió a diploma megszerzését követő kb. tízezer órá-nyi reflektált szakmai gyakorlat során teljesedik ki. A szaktanácsadás feladata a szakmai tanu-lás e szakaszának, a pedagógusok számára elkerülhetetlen folyamatos szakmai fejlődésnek a támogatása, továbbá a szakpolitikai prioritások intézményi és osztálytermi megvalósulásának elősegítése.

A McKinsey & Company2 által 2006-2007 között lefolytatott kutatás eredményei azt bizo-nyítják, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg. Azok a diákok, akiket alacsonyan teljesítő tanárok tanítanak, olyan lemaradást szenvednek el, amelyet később már nem tudnak behozni. A jól teljesítő tanárok diákjai viszont háromszor gyorsabban haladnak.

A szaktanácsadói rendszer az egyes pedagógusok és pedagógus csoportok szakmai fejlődé-sének támogatásával járul hozzá az oktatás eredményességéhez.

1 2011. évi CXC. törvény 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26/2015. (V.22.) EMMI rendelet

2 McKinsey & Company (2007). How the world’s best-peforming schools come out on top http://mckinseyonsociety.com/how-the-worlds-best-performing-schools-come-out-on-top/


4

1. ábra: A tanári minőség hatása

A szaktanácsadás megújítására azért van szükség, mert az elmúlt tizenöt évben jelentősen megváltoztak a köznevelési intézményekkel, illetve a pedagógusokkal szembeni társadalmi és szakmai elvárások. Szinte már szakmai közhely, hogy a huszonegyedik századi pedagógus leg-fontosabb feladata a diákok egyéni tanulásának irányítása, szervezése. A tanítás mellett egyre fontosabbá válik a nevelés, minden egyes tanuló személyiségének fejlesztése, amibe beletarto-zik a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, illetve a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Fontos kérdés, hogy a pedagógusképzés mennyire készít fel ezekre a szerepekre, és hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének támogatásában ezek mennyire vannak jelen.Bár a szaktanácsadásnak vannak hagyományai a magyar közoktatási rendszerben, annak fel-ismerése, hogy az oktatás minőségének szempontjából meghatározó szerepük van a pedagógu-soknak, szükségessé tette a szaktanácsadói rendszer újjáépítését. A koncepció kidolgozásához elsősorban a 48/2012. EMMI rendelet3 jelentette a jogszabályi alapot, míg a szakmai támponto-kat a nemzetközi és hazai szakirodalmi kutatásokból leszűrt eredmények adták.

II. A szaktanácsadás általános célja

Legáltalánosabb cél a köznevelési rendszer eredményességéhez való hozzájárulás, amely � a pedagógusok egész életpályára kiterjedő, folyamatos szakmai fejlődésének a támogatása, � a tartalmi és módszertani megújítás, � a köznevelési intézmények tanuló szervezetté fejlesztése, � révén érhető el.

III. A szaktanácsadó szakterületek

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését elsősorban a tantárgygondozó szaktanácsadás segíti, amely a nyolc pedagógus-kompetencia mentén támogatja az egyes pedagógusokat.

A szakmapolitikai prioritások – intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (benne a tehetséges és a sajátos nevelési igényű,

3 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § (4)


5

valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek), nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés - képviseletét, az intézmény szervezeti szintű fejlesztését a „tematikus” szaktanácsadás látja el.

A pedagógus munkája azonban szervesen beágyazódik az intézményi kontextusba, a „te-matikus” szaktanácsadás területei pedig az intézményfejlesztés folyamatába. Ezért indokolt az intézményfejlesztési szaktanácsadásra úgy tekinteni, mint ami keretbe foglalja a többit. A szaktanácsadói támogatást, a szaktanácsadás által generált fejlesztéseket az intézmény szint-jén érdemes megtervezni, és az adott fejlesztés összes érintettjével összehangoltan elindítani. Az intézményi kontextus figyelembe vétele a fejlesztés eredményességének feltétele, ezért az intézményfejlesztési szaktanácsadásnak kiemelt jelentősége van.

2. ábra: A szaktanácsadói típusok rendszere

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos szaktanácsadás szürke színnel je-löltük, mert az nem tartozik a projekt témái közé.

IV. A szaktanácsadás szakterületek szerinti feladatai

A szaktanácsadás legáltalánosabb megközelítésben támogatja egyrészt a köznevelési intézmé-nyek, ezen belül kiemelten a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését, ugyanakkor segítsé-get nyújt a szakmapolitikai prioritások érvényesítéséhez is.

A jogszabály4 az alábbi szakterületeket nevesíti: 1) tantárgygondozói

� óvodapedagógusi szakterület � tanítói szakterület � magyar nyelv és irodalom � idegen nyelv (a nyelv megjelölésével) � matematika, � történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalmi, állampolgári és gazdasági

ismeretek, hon- és népismeret, � erkölcstan, etika, filozófia, � biológia, egészségtan, természetismeret,

4 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § (4)


6

� fizika, természetismeret, � kémia, természetismeret, � földrajz, természetismeret, � művészetek, � informatika, � technika, életvitel és gyakorlat, � testnevelés és sport, � alapfokú művészetoktatási szakterület, � kollégiumi szakterület, � iskolai könyvtári szakterület, � szakképzési szakterület (a szakmacsoport megnevezésével),

2) nemzetiségi (a nyelv megjelölésével),3) intézményfejlesztési,4) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése,5) konfliktuskezelési,6) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése,7) pedagógiai mérés-értékelési.

A jogszabályban nem nevesített szaktanácsadói hiányterületként azonosította a projekt a gyógy pedagógusokat (a szakterület megnevezésével), a pedagógiai szakszolgálatban pedagó-gus munkakörben dolgozó munkatársakat, továbbá az intézményvezetőket támogató szakta-nácsadást. Az intézményvezetőt támogató szaktanácsadó vezetői munkakörben dolgozó peda-gógusnak nyújt személyes támogatást, de nem a pedagógusi, hanem a vezetői kompetenciák alapján.

Tantárgygondozó szaktanácsadás

A tantárgygondozó szaktanácsadás középpontjában a pedagógus mesterségbeli tudása fejlesz-tésének támogatása áll. Személyeses tanácsadás keretében járul hozzá a pedagógus szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez, a pedagógus életpályán való előmenetelhez, a minősítésre való felkészüléshez, de legalapvetőbben a folyamatos szakmai fejlődéshez. Hangsúlyos eleme a tanóra-, illetve foglalkozáslátogatás. A jogszabály a tantárgygondozás kifejezést használja, de valójában nem a tantárgy, hanem a tantárgyat tanító pedagógus „gondozásáról” van szó.

A tantárgygondozó szaktanácsadás három alapelvre támaszkodik:

Folyamatosság

A szaktanácsadó a látogatást a pedagógus szakmai fejlődésének folyamatában értelmezi. Ugyan csak egy nap erejéig lép be a pedagógus (és az intézmény) életébe, a fejlesztési folyamat az intéz-ményen belül azonban tovább folytatódik, a pedagógusnak szakmai célkitűzései megvalósítá-sához az intézményen belül támogatókat kell találnia.

Fontos, hogy a pedagógust időről időre ugyanaz a szaktanácsadó látogassa, illetve a szakta-nácsadóknak legyen egy intézményi körük, amellyel – a látogatásokon túl is – állandó kapcso-latot tartanak.

Személyre szabottság

A szaktanácsadó az egyes pedagógus igényeihez és szükségleteihez igazodik, az ő folyamatos szakmai fejlődése áll a szaktanácsadói látogatás középpontjában. Olyan körülményeket bizto-sít a számára, ahol a hangsúly a pedagóguson van, aki tudatosan készül a szaktanácsadói óra/tevékenységlátogatásra, önértékeléssel kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, amelye-


7

ken fejlődni akar, javaslatot tesz az óra- és tevékenységlátogatás megfigyelési szempontjaira, megfogalmazza a munkájával kapcsolatos kérdéseit, és ő tervezi meg saját szakmai fejlődését is. Ebben a folyamatban a tantárgygondozó szaktanácsadó reflexiói segítik.

Fontos, hogy a szaktanácsadó meg tudja teremteni azt a bizalmi légkört, amely kellő bizton-ságot nyújt a pedagógusnak ahhoz, hogy legyen bátorsága megfogalmazni a kérdéseit, kételye-it, szembe tudjon nézni hiányosságaival, felismerje, hogy milyen területen kellene fejlődnie, és merjen segítséget kérni a szaktanácsadótól. A tantárgygondozó szaktanácsadási folyamat megvalósítása során a szaktanácsadó nem ad közvetlen tanácsokat, hanem úgy vezeti a közös munkát, hogy maga a pedagógus jusson el saját szükségletei azonosításához, szakmai fejlődési tervének elkészítéséhez.

A szaktanácsadó mindenben épít a támogatott pedagógus tudására. Ehhez az szükséges, hogy a viszony paternalista helyett partneri legyen.

Egyenrangú kapcsolat

A szaktanácsadó maga is pedagógus, aki a meglátogatott kollégájával azonos iskolatípusban, azonos földrajzi környezetben ugyanazt a tantárgyat tanítja. Az egyenrangú kapcsolathoz azonban ezen túl fontos a szaktanácsadónak a viselkedésében, munkamódszerében megjelenő attitűdje is.A hangsúly a visszajelzésen, a közös munkán, a fejlődési lehetőségek közös felfedezésén van.

A szaktanácsadónak nem tiszte értékelni, minősíteni, kritizálni, faggatni a pedagógust. Feladata viszont a fejlesztő célú, egyéni szaktanácsadás feltételeinek megteremtése, amelynek alapját a személyközpontú támogatás főbb attitűdjei jelentik: a másik fél elfogadása, megbecsü-lése, megerősítése. Fontos, hogy a szaktanácsadó olyan támogatást tudjon nyújtani, amely során a meglátogatott pedagógus jobban megérti önmagát.

Az egyenrangúság a kölcsönös tanulásban is megnyilvánul, hiszen nemcsak a pedagógus, hanem a folyamat minden résztvevője tanul a folyamatban.

A „tematikus” szaktanácsadás

A szakpolitikai prioritások (konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés) megvalósulá-sát, illetve az intézmény fejlesztését országosan megszervezendő szaktanácsadási szakterü-letek támogatják, amelyeket összefoglaló néven a projektben tematikus szaktanácsadásnak neveztünk, mivel ezek a szaktanácsadói területek különböző témák mentén a köznevelési in-tézmények fejlődésére hatnak.

A tematikus szaktanácsadói területek között fölmerült az igény az ökoiskola, illetve zöld óvoda programok megvalósításával kapcsolatos szaktanácsadásra is.

1. Nemzetiségi szaktanácsadás

A nemzetiségek létszámától függetlenül – nyelvterületenként – megszervezendő nemzetiségi nevelés-oktatást támogató szaktanácsadás sok szempontból hasonlít a tantárgygondozó szak-tanácsadáshoz.

A nemzetiségi szaktanácsadás speciális feladata a nemzetiségi identitás erősítése. Ebből következően a nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadóknak az adott

nyelvhez/nemzetiséghez tartozónak kell lenniük, igazodniuk kell az adott iskolatípushoz, pe-dagógiai szakaszhoz és a helyi sajátosságokhoz. Az általános tantárgygondozói szaktanácsadás-hoz képest jóval erőteljesebben kell figyelembe venniük a nemzetiségi iskola kiterjedt anyaor-szági, külföldi kapcsolatrendszerét.


8

A nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadás kiemelt területe � a pedagógusok munkájának támogatása a nemzetiségek anyanyelve és irodalma, valamint

az adott nemzetiségre vonatkozó népismeret területén; � az adott intézmény pedagógiai programjában tükröződő – a közismereti tantárgyakban sze-

replő – nemzetiségi tartalmak elsajátításának támogatása.

2. Intézményfejlesztési szaktanácsadás

Az intézményfejlesztési szaktanácsadó elsősorban az intézményt támogatja a stratégiai terve-zésben, a szervezet fejlesztésében, a változás menedzselésében, mindig szem előtt tartva az osz-tálytermi szinten megvalósuló pedagógiai folyamatokat és az oktatásnak a tanulók egyéni fej-lesztésére vonatkozó általános célkitűzését. Segíti az intézményt, hogy az helyzetére alapozva és a környezet kihívásaira válaszolva tervezetten fejlődjön, saját tanulási folyamataira reflektálva egyre hatékonyabb közösségként járuljon hozzá tanulóinak eredményesebb fejlődéséhez.

Az intézményfejlesztési szaktanácsadó legfontosabb feladatai, hogy � támogassa az intézmény közösségét és vezetését a fejlesztési stratégiák és projektek tervezé-

sében, előkészítésében, megvalósításában, értékelésében és fenntartásában, � adjon folyamatos visszajelzést az intézmény fejlődéséről, � támogassa az intézményi önértékelést, � segítse elő a tanulási folyamatokat, a belső tudásmegosztást, a hálózati tanulást, � támogassa az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű összehangolását, � működjön együtt a többi szaktanácsadóval.

Az intézményfejlesztési szaktanácsadás az intézmény működésével kapcsolatos adatokra épít-ve támogatja az intézményeket abban, hogy az képes legyen elkészíteni egy olyan intézkedé-si tervet, amelyet megvalósítva az intézmény által végzett pedagógiai tevékenység színvonala emelkedik. Az intézkedési terv készítésével kapcsolatos segítségnyújtásnak a jogszabály két helyzetben szán szerepet: egyrészt akkor, ha az iskola alacsonyabb teljesítményt nyújt a kom-petenciamérésen a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottnál, másrészt pedig az ötévente végrehajtandó intézményértékelést követően.

3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése

A Köznevelési törvény5 hatálybalépésével megváltozott a sajátos nevelési igényű, illetve halmo-zottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók fogalmának használata. Tartalmuk módosult, illetve új fogalomként bekerült a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és tanulók fogalma az alábbiak szerint:

„Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és hal-mozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló”.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról szóló rendeletben6 külön szaktanácsadói területként sze-repel a „Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése”, illetve a

5 2011. évi CXC. törvény 4. § (13)

6 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 26. § (4)


9

„Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése” szakterü-let. Ennek megfelelően határozza meg a 12. § a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő, valamint a 14. § a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segí-tő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást, és ezen belül a szaktanácsadást.

Ez a dokumentum – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a továbbiakban az alábbi két részre bontja a szakterületet, és az alábbi szaktanácsadói elnevezést használja:

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók integrált nevelését segítő szaktanácsadás

Az e területen dolgozó szaktanácsadók az intézményi integrált nevelési folyamatot támogatják, elsősorban az alábbi tevékenységeken keresztül:

� segítségnyújtás a szakvélemények értelmezéséhez, értő felhasználásához; � az integráció előmozdítása azoknak a pedagógusoknak a támogatásán keresztül, akik sa-

játos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók nevelésével foglalkoznak;

� szemléletváltás ösztönzése, módszertani eszköztár bővítése a befogadó pedagógia elterjedé-se, intézményesülése érdekében.

Tehetségfejlesztési szaktanácsadás

A tehetségfejlesztési szaktanácsadók segítik a pedagógusokat a tehetségfejlesztéshez kapcsoló-dó szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeinek megismerésében és alkalmazásában. Feladataik elsősorban:

� a tehetség felismerésének, azonosításának, kiteljesedésének támogatása; � a Nemzeti Tehetség program és a Géniusz hálózat népszerűsítése; � a tehetségfejlesztő szemlélet és gyakorlat tudatosítása; � a Nemzeti Tehetség Programnak megfelelő innovációk, projektek indításának segítése.

4. Konfliktuskezelési szaktanácsadás

A konfliktuskezelési szaktanácsadás közvetetten egy speciális szervezetfejlesztési folyamatot ösztönöz. Tevékenysége elsősorban az agresszió-prevencióra, illetve a pedagógusok, diákok, szülők konfliktuskezelési képességeinek fejlesztésére terjed ki. A tevékenységek széles skáláját kínálja, amelyekből az adott helyzet függvényében választhat egy-egy intézmény.

A konfliktuskezelési szaktanácsadó támogatja a szervezeti tanulást annak érdekében, hogy az intézmény képessé váljon:

� saját működésében felismerni azokat a tényezőket, amelyek elősegítik az antiszociális ag-resszió megjelenését;

� a pedagógiai programját és gyakorlatát fejleszteni annak érdekében, hogy megelőzhető le-gyen az agresszió;

� minden pedagógusban kialakítani az erőszakmentes konfliktuskezelés igényét és képességét; � minden érintettet bevonni a gyermekek és tanulók problémamegoldó, konfliktuskezelő ké-

pességének fejlesztésébe.

5. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése

Az ehhez a szakterülethez tartozó szaktanácsadást a Türr István Képző és Kutató Intézet fej-leszti.


10

6. Pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás

A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás szorosan összekapcsolódik az intézményfejlesz-tési szaktanácsadással. Adatokat, eredményeket szolgáltat, következtetéseket von le a mérési eredményekből, melyek az intézményi fejlesztési folyamatok pontos tervezéséhez jelentenek alapot.

A pedagógiai mérési értékelési szaktanácsadók abban támogatják az intézményeket, hogy � a mérőeszközeik szakszerűek legyenek; � a lehető legadekvátabb pedagógiai értékelési rendszert működtessék; � a lehető legjobb minőségű adatokkal rendelkezzenek saját programjuk megvalósításának

eredményességéről; � épüljenek be a mérés-értékelési eredmények az intézményi fejlesztési folyamatokba.

V. A szaktanácsadás szintjei

A szaktanácsadói támogatás – szakterülettől függetlenül – öt lehetséges szinten valósulhat meg, de szakterületenként eltérő, hogy a szaktanácsadó tevékenységében melyik szint válik hang-súlyossá.

3. ábra: A szaktanácsadás típusai és jellemző szintjei

A tantárgygondozó (illetve a hozzá közel álló nemzetiségi) szaktanácsadás a beavatkozási szin-tek közül elsősorban a pedagógusok és a pedagógusok valamely csoportja szintekre koncent-rál. A pedagógusok személyes szakmai fejlődését támogatja kétszemélyes munkakapcsolatban, esetleg kisebb szakmai közösségek működésének támogatásán keresztül.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, a konflik-tuskezelési, a pedagógiai-mérés értékelési szakterületeken működő szaktanácsadók elsődleges beavatkozási szintje a pedagógusok valamely csoportja és az intézmény szintje. Ők a szakmai közösségekben folyó egymástól tanulás támogatásán keresztül segítik a pedagógusok szakmai fejlődését az oktatáspolitika által kiemelt területeken, illetve járulnak hozzá az intézmények tanulószervezetté válásához.

Az intézményfejlesztési szaktanácsadás pedig – mintegy keretbe foglalva a többi szakta-nácsadást – elsődlegesen az intézményi szinten nyújt segítséget a szervezeti tanuláshoz, az in-tézményvezető munkájának támogatásához.

Intézményközi és országos szinten valamennyi szakterülethez tartozó szaktanácsadás ki-fejti hatását.


11

A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadó feladatai az adott szinten

1. Egyéni tanulás támogatása 1.1. Az aktuális gyakorlat fejlesztő célú támogatása, tartalmi és módszertani megújulást segítő eljárások, gyakorlatok, lehetősé-gek megismertetése

1.2. Az önreflexió szorgalmazása

1.3. A folyamatos tanulás, az életpálya-építés támogatása

1.4. Segítségnyújtás az oktatáspolitika által támasztott feladat telje-sítéséhez

1.5. Jó gyakorlatok megismerésének, adaptációjának szorgalmazása

2. Csoportos tanulás támogatása 2.1. Társtámogatási, -tanulási formák elterjesztésének ösztönzése

2.2. Ad hoc munkacsoportok, munkaközösségek, fejlesztő teamek működésének támogatása

2.3. Szaktárgyi és szaktárgyak közötti pedagógiai együttműködések segítése

3. Szervezeti tanulás támogatása 3.1. A pedagógiai program fejlesztésének és megvalósításának tá-mogatása

3.2. Az intézmény önértékelési rendszere fejlesztésének segítése kü-lönösen a helyzetelemzésben, a feltárt adatok értelmezésében, fejlesztések kidolgozásában

3.3. Az intézményvezetés támogatása a pedagógust támogató kör-nyezet kialakításában

3.4. Helyzetelemzés az intézménnyel együtt, és ennek nyomán segítségnyújtás a fejlesztési stratégiá(k) megalkotásában, illetve a további szaktanácsadói és más támogatási formák kiválasztá-sában

3.5. A belső tanulási folyamatok, a tanuló közösséggé válás ösztön-zése

3.6. Fejlesztési projektek megvalósításának támogatása

3.7. Komplex intézményfejlesztési program megvalósításában együttműködés más szaktanácsadókkal

4. Intézményközi tanulás támo-gatása

4.1. A szaktanácsadó által gondozott szakterület képviselete regio-nális vagy országos szinten

4.2. Különböző intézmények, pedagógusok jó gyakorlatainak ter-jesztése, elérhetővé tétele

4.3. A hálózati tanulás előmozdítása intézmények között: a fejleszté-si tapasztalatok megosztásának támogatása

4.4. Együttműködés más szaktanácsadókkal komplex intézményfej-lesztési program megvalósítása, támogatása kapcsán

4.5. Intézmények egymástól tanulásának támogatása

4.6. Az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű össze-hangolásának támogatása

4.7. Csoportosan végzett, összehangolt szaktanácsadói munka terve-zése és megvalósítása


12

A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadó feladatai az adott szinten

5. Országos szint – a szakpoliti-kai döntések támogatása

5.1. Tapasztalatok megosztása adott területről vagy intézményről más szaktanácsadókkal

5.2. Összegzés készítése szakterülete helyzetéről, javaslatok megfo-galmazása a szakmai irányítás számára

5.3. Tájékoztatás szakmapolitikai prioritásokról

5.3. Fejlesztési tájékoztatások, műhelyfoglalkozások tartása intéz-ményeknek

5.4. Átfogó fejlesztési stratégiák megfogalmazásához, országos pro-jektek indításához javaslatok készítése

1. táblázat: A szaktanácsadás tevékenységi szintjei és a hozzájuk rendelt feladatok

VI. A szaktanácsadói rendszer általános működése

A szaktanácsadó általános feladata a köznevelési-közoktatási rendszerben érintettek, a külön-böző célcsoportok szakmai tevékenységeinek fejlesztő célú támogatása, a változások inspirálá-sa. Ez a feladat összetett tevékenységrendszerben valósul meg, amelynek egy jellegzetes eleme az intézménylátogatás.

Az intézménylátogatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket vizsgálva célszerű két, egymástól elkülönülő feladat kiemelése. Az egyik, amikor a szaktanácsadó – szakterületétől függetlenül – egy felszínre került intézményi probléma azonosításában, megoldási javaslatok keresésében segít, a másik pedig, amikor szakmai konzultáns szerepét tölti be. Az első esetben probléma-megoldó szaktanácsadóról beszélünk, akinek a feladata támogatni az érintetteket a probléma azonosításában vagy átfogalmazásában, az okok feltárásában, a lehetséges megoldások fel-vázolásában. A második esetben konzultáló a szaktanácsadói helyzet, ekkor a szaktanácsadó szakmai együttgondolkodásra, műhelymunkára, innováció támogatására érkezik.

Másik dimenzió mentén beszélhetünk hívó, illetve küldő jellegű szaktanácsadásról. Az első esetben az intézmény maga kéri a szaktanácsadó segítségét, a másodikban pedig a szakpolitika által kiemelten fontosnak tartott fejlesztések, programok népszerűsítésére, bevezetésére, illet-ve krízishelyzetbe került intézmény támogatására küldi megbízója.

A küldő-konzultáló szaktanácsadás szervezeti szinten segítheti egy új kerettanterv, tantárgy, programcsomag bevezetését. A tantárgygondozó szaktanácsadás esetében pedig azon pedagó-gusoknál adekvát, akik a munkájuk során a rutint helyezik előtérbe, vagy minősítésre készül-nek. Ilyenkor a vezető rendeli meg a tantárgygondozó szaktanácsadást a pedagógus részére. A hívó-konzultáló szaktanácsadói helyzetben a szaktanácsadónak kevesebb energiát kell az ellenállás-kezelésre fordítania, sőt, a folyamatos szakmai fejlődés iránt elkötelezett pedagógu-sokra számíthat. Ez a szaktanácsadás a szakmai fejlődéshez társreflexiót igénylő pedagógusok esetében lehet eredményes, és különösen alkalmas a pedagógusok szakmai fejlődési terve el-készítésének támogatásához. Intézményi szinten innovációs folyamatok, pályázati tevékenység indítása, támogatása lehet jellemző oka ennek a látogatástípusnak.

A hívó-problémamegoldó szaktanácsadás olyan esetekben lehet eredményes, amikor a peda-gógusnak, illetve az intézménynek szüksége van egy külső szakember problémaértelmezésére, szakértelmére a lehetséges megoldások megkeresésére. E szaktanácsadói modell akkor lehet iga-zán hatékony, ha az intézmény szervezeti kultúrájába beépült a folyamatos fejlesztés képessége.

A küldő-problémamegoldó szaktanácsadás a krízishelyzetben lévő intézmények és/vagy pe-dagógusok fejlesztésének lehet fontos eszköze. Ehhez olyan indikátorrendszerre van szükség, amely jelzi a krízist. Ennek elemei lehetnek a kompetenciamérések eredményei, a tanfelügye-leti értékelések, a minősítő vizsgák és eljárások tapasztalatai, illetve a minden intézmény szá-mára kötelezően előírt rendszeres önértékelés.


13

A szaktanácsadást úgy célszerű kiépíteni és működtetni, hogy mind a négy tanácsadási helyzet-re legyen lehetőség. Egy olyan vegyes hívó-küldő rendszer kiépítése látszik célszerűnek, amely-nek három alappillére van:1) A szaktanácsadók – előre kialakított munkaterv és prioritási szempontok szerint – látogat-

ják az intézményeket, pedagógusokat.2) Az intézmények kérhetik a szaktanácsadó segítségét egyedi problémájuk megoldásához. 3) Az oktatáspolitika központilag kiírt pályázatok útján támogatja a szaktanácsadók igénybe-

vételét. Ezek a pályázatok kapcsolódhatnak oktatáspolitikai prioritásokhoz, krízishelyzetek felszámolásához.

A szaktanácsadói rendszer szereplői az országos vezető szaktanácsadók, akik a szakmai koor-dináció, döntéshozók, szolgáltatók és intézmények közötti kapcsolattartás „hídemberei”.


15

Szaktanácsadói kompetenciaprofil

Ez a rész szakterülettől függetlenül határozza meg a szaktanácsadókkal szembeni szak-mai és személyes elvárásokat, majd szakterületenként összegyűjti a legfontosabbnak tartott tulajdonságokat. Részletezi az egyes profilok jellemzőit és a szaktanácsadóktól

elvárható minőség paramétereit.

I. Bevezetés

A szaktanácsadói kompetenciaprofilok gyakorlatilag hazai előzmények nélkül írják le az ehhez a speciális – pedagógus pályához kötött – „szakmához” szükséges kompetenciákat. Azt fogal-mazzák meg, hogy a megújított szaktanácsadói rendszerben milyen az ideális szaktanácsadó. Nélkülözhetetlen a szerepük az új típusú szaktanácsadói rendszer kialakításában, működteté-sében és fejlesztésében.

II. A kompetenciaprofil célja, szerepe

A szaktanácsadók kiválasztásának támogatása

A kompetenciaprofilok megmutatják, hogy kik alkalmasak egy-egy adott szaktanácsadói szak-területen való tevékenységre, így meghatározhatják a kiválasztás szempontjait.

Képzéstervezési alapdokumentum

A kompetenciaprofilok a képzésfejlesztés és – akkreditáció alapdokumentumai. A képzés során a kompetenciaprofil leghangsúlyosabb elemeinek fejlesztése történik, szem előtt tartva az ide-ális szaktanácsadó vízióját.

A szaktanácsadás minőségfejlesztése

A profil az ideális szaktanácsadót írja le, ebben az értelemben „zsinórmértékként”, viszonyítási alapul szolgál, minőségbiztosító és – fejlesztő funkciója van.

A szaktanácsadás bemutatása az érintetteknek

Egy jól összeállított kompetenciaprofil képes bemutatni egy szakma sokszínűségét. Sokat se-gíthet a pályára készülőknek vagy az oda frissen belépetteknek is, ezen túl a szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára teszi világossá az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit.

Közös nyelv megalkotása

A szaktanácsadással kapcsolatos nyelv és gondolkodás egységesítésének is hasznos dokumen-tuma a kompetenciaprofil, amennyiben segíti az azonos értelmezést. Lefekteti azokat az alap-fogalmakat, amelyek a szaktanácsadói professzió értelmezéséhez nélkülözhetetlenek.


16

III. A szaktanácsadói munka szintjei

A tantárgygondozó szaktanácsadó elsősorban a tantárgyhoz kapcsolódóan támogatja a peda-gógusok szakmai fejlődését, a pedagógus életpályán történő előrehaladásukat. Ehhez közel áll a nemzetiségi szaktanácsadó tevékenysége, aki a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai neve-lést-oktatást, kollégiumi nevelést végző pedagógusok támogatásában vesz részt.

A többi szakterületen dolgozó szaktanácsadó elsősorban átfogó, vagy egy-egy speciális szakterületen megjelenő intézményi szintű fejlesztést, szervezeti tanulást támogat. Ezt a típu-sú tevékenységet szervezeti szintű, tematikus szaktanácsadásnak hívjuk, mivel ezek (intéz-ményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, pedagógiai mérés-értékelés, nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása) a köznevelési intézmények szervezeti kultúráját különböző tématerületek alapján közelítik meg. A szaktanácsadói tevékenységeknek öt jellemző szintjét különböztetjük meg annak alapján, hogy ki vagy kik állnak a tanácsadás középpontjában.

Szint Feladat

1. Egyén Egy pedagógus szakmai fejlődésének támogatása

2. Csoport, közösség Pedagógusok közötti együttműködés, egymástól való, illetve közös tanulás ösztönzése

3. Szervezet Az eredményes tanulást segítő intézményi környezet kialakításának és fenntartásának támogatása

4. Intézményközi Helyi szintű együttműködések, valamint az intézmények hálózatosodásá-nak serkentése, a jó gyakorlatok terjedésének előmozdítása

5. Országos Közvetítés az intézmények és a döntéshozatali, illetve a szakmai irányítás szervezetei között

Minden szaktanácsadónak rendelkeznie kell önfejlesztő képességgel, amely alkalmassá teszi mások fejlődésének támogatására. A szaktanácsadót tehát az különbözteti meg a mesterpeda-gógustól, hogy kiforrott pedagógus kompetenciái mellett megjelennek a mások támogatásához szükséges szaktanácsadói, illetve az egy speciális szakterülethez tartozó szakmai kompetenciái.

IV. Szaktanácsadói kompetenciák

Önfejlesztéshez szükséges szaktanácsadói kompetenciák

A szaktanácsadói munka elsősorban más emberekkel való kapcsolatokban, interakciókban va-lósul meg, ezért különösen fontos, hogy a szaktanácsadók kompetenciái ezeken a területeken fejlettek legyenek. Elengedhetetlen a mély önismeret, az önreflexió.

Ismeret Készség és képesség Attitűd

Áttekintése van saját személyisé-gének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének mozgatórugóiba, hátterébe, motívumrendszeré-be, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását.

Felismeri saját és mások érzel-meit, képes saját viselkedését kontrollálni.

Saját gyakorlatát reflektív módon elemzi és értékeli.

Fontosnak tartja személyes fejlő-dését.

Fontosnak tartja önismeretének tudatos fejlesztését.

Igényli mások visszajelzéseit munkájával, személyével kapcso-latban.


17


Birtokában van önreflektivitást és önértékelést segítő módszerek-nek.

Ismeri az önismeret fejlesztésé-nek módszereit, lehetőségeit.

Ismeri szakmai céljait, azt hogy hová akar eljutni, továbbá ismeri a célok eléréséhez vezető utat.

Ismeri a szaktanácsadói munká-hoz használható IKT eszközrend-szert.

Ismer stressz-kezelési, szoron-gást oldó technikákat.

Tisztában van saját erősségeivel, gyengeségeivel, fejlődési lehető-ségeivel.

Ismeri az időgazdálkodás alapfo-galmait, sajátosságait.

Azokat az innovatív kezdeménye-zéseket, amelyekkel munkája so-rán találkozik, beépíti tudásába.

Összehangolja egyéni fejlődésé-nek irányait a szakmapolitikai prioritásokkal és a megrendelői igényekkel.

Hosszú, közép és rövidtávon tu-datosan megtervezi saját fejlődé-sének állomásait.

Saját fejlődését folyamatosan értékeli, szükség szerint azt újratervezi.

Munkájához IKT eszközöket használ, követi az IT környezet változásait.

A rendelkezésére álló idővel tudatosan gazdálkodik.

Szakmai publikációkhoz, kapcso-latok építéséhez használja a Web 2.0 legfontosabb eszközeit.

A reflektív gyakorlatot szemé-lyes fejlődése alapjának tekinti.

Hisz abban, hogy a legnagyobb hatást személyes példájával érheti el.

Elkötelezett a folyamatos tanulás iránt.

Fontosnak tartja szakmai publi-kációk készítését, olvasását.

Egyéni tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák

A szaktanácsadó egyéni (esetleg kiscsoportos) konzultációk alkalmával támogatja a pedagógu-sokat szakmai fejlődésükben, reflektív gyakorlatuk kialakításában, fejlesztésében. A szakta-nácsadó segíti a pedagógust abban, hogy ismerje saját kompetenciahatárait, meg tudja határoz-ni személyes fejlődési lehetőségeit, a munkáját támogató környezetet, szakmai hálózatot.

Ebben a munkában az egyén támogatásán van a hangsúly. Szükség esetén a szaktanács-adó egy elemző, feltáró folyamaton vezeti végig a pedagógust, melynek során „belső” munkára készteti, „dolgoztatja”, gondolkodtatja. Elemzi a kiindulási helyzetet, kidolgozza a lehetséges megoldási alternatívákat, és eljut egy önálló döntés meghozataláig. E tevékenységek elvégzése természetesen a szaktanácsadó segítségével történik, az ő speciális felkészültsége teszi lehető-vé, hogy mindezt el tudja érni a pedagógussal.


Ismeri a szerephatárait.

Ismeri a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait.

Ismeri a védekező/elhárító me-chanizmusok működését.

Jól ismeri a kommunikáció elmé-letét, a meggyőző kommunikáció összetevőit.

Tisztában van vele, hogyan teremtheti meg a támogatáshoz szükséges, kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációt.

Képes a szerephatárok betartá-sára.

Értő figyelemmel, aktív hallga-tással vesz részt a pedagógussal folytatott beszélgetésben.

A helyzethez igazodó kérdezés-technikával irányítja a beszélge-tést.

Értelmezések megfogalmazásá-val, összegző visszajelzésekkel segíti a „belső munkát”.

Hisz abban, hogy minden ember fejleszthető.

Hisz saját és partnere személyes erejében.

Fontosnak tartja a reflektív szem-lélet és gyakorlat kialakítását.

Munkája céljának azt tekinti, hogy segítse a pedagógus döntés-hozatalát, nem pedig azt, hogy döntéseket hozzon helyette.


18


Tisztában van a tanácsadással összefüggő pedagógiai és szociál-pszichológiai ismeretekkel, azok alkalmazásával.

Ismeri a beszélgetésvezetés mód-szereit, sajátosságait.

Különbséget tesz mentorálás, tutorálás, tanácsadás és más, egymástól eltérő támogatási for-mák között.

Felismeri a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit és ehhez igazodva irányítja a folyamatot.

Ahhoz segíti hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a szá-mára adekvát fejlődési lehetősé-geket és tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat.

Felismeri és figyelembe veszi a metakommunikációs jeleket.

A támogatott pedagógus szemé-lyiségéhez, céljaihoz és feladata-ihoz illeszkedő támogatási és ön-fejlesztési módszereket választ.

Rugalmasan vált nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megérti.

Az érzelmek mögött meghúzó-dó szükségleteket, érdekeket felismeri, feltárásukat képes támogatni.

A bizonytalanságot jól tűri.

Bizalommal teli légkört teremt.

Hisz abban, hogy a tanácsadás módszereit a támogatott pedagó-gushoz és annak céljaihoz kell igazítani.

A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekinti.

Fontosnak tartja a saját és a tá-mogatott pedagógus idejével való hatékony gazdálkodást.

A bizalommal teli légkört az eredményes fejlesztés alapfelté-telének tekinti.

A támogatott pedagógusra úgy tekint, mint olyasvalakire, aki saját munkájának legjobb szak-értője.

Csoportos tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák

A pedagógiai folyamatok általában nem egyetlen pedagógushoz kapcsolódnak, jellemzően a pedagógusok kisebb-nagyobb csoportját érintik. Egy-egy nevelőtestületen belül a kollégák szakmai felkészültsége, érdeklődése, speciális kompetenciái nagyon eltérőek, emiatt fontos, hogy a szaktanácsadó tevékenysége során felismerje és megfogalmazza a közös tanulásban, a tantestületen belüli együttműködésben rejlő erőt.

Ennek tevékenységformái lehetnek a hospitálások ösztönzése, a csoportos tanácsadás, a té-mához kapcsolódó tanórakutatások elindítása.

Támogatja esetmegbeszélő csoportok működését, vezetését, együttműködik más szakta-nácsadókkal, szakemberekkel.


Átfogó és alapos csoportlélektani ismeretekkel rendelkezik.

Ismeri a csoportfoglalkozások szervezésére és vezetésére vonat-kozó legfontosabb módszereket.

Ismeri a tanórakutatást mint a szakmai fejlődés csoportos mód-szerét, tisztában van alkalmazási lehetőségeivel.

Ismeri a csoportos tanácsadást mint tanácsadói módszert, tisztában van e módszer sajátos-ságaival.

A csoportdinamikai folyamatok figyelembe vételével irányítja a munkát.

A csoport belső, alakulási folya-matait irányítja, értelmezi.

Az egyén viselkedését a szervezet sajátosságaival összefüggésben értelmezi, értékeli.

Felismeri az intézmény szükség-leteit és igényeit.

A csoportmunkában felmerült viták során egyezteti a különbö-ző érdekeket.

Nyitottan, előítéletektől mente-sen közelít másokhoz.

Partnerként, egyenrangú félként tekint másokra.

Fogékony a probléma iránt.

Bízik abban, hogy a támogatott pedagógusok képesek megoldani az aktuálisan előttük álló felada-tokat.

Van türelme a csoportmunka támogatásához.

Tud háttérben maradni.


19


Ismeri az esetmegbeszélés műfa-ját, sajátosságait.

Ismeri az esetmegbeszélő csoport működtetésének szabályait.

Ismer olyan módszereket, ame-lyek a csoportfejlődés folyamatát gyorsítani képesek.

Olyan módszereket ismer, ame-lyek előhozzák, explicitté teszik a csoport tagjaiban egyenként vagy együtt meglévő rejtett tudá-sokat.

Ismeri a hálózati tanulás lénye-gét.

Fejlesztési lehetőségeket fogal-maz meg a team munka javítá-sára.

Átlátja a csoport feladatait.

Nyitottan áll a megoldandó fel-adatok elé.

A közösségeket törekszik bevon-ni a problémamegoldásba.

Elkötelezett a szakmai együttmű-ködések iránt.

Szervezeti tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák

A szervezeti szintű szaktanácsadó az intézményvezetést támogatja az intézményi önértékelés-ben, pedagógiai gyakorlatának és környezetének elemzésében, fejlesztések kidolgozásában. A helyzetelemzéshez mérőeszközöket, módszereket ajánl. Segíti a kiértékelést végző, majd a be-avatkozási lehetőségeket kereső teamek munkáját. Támogatja az intézményvezetést az önérté-kelés eredményeire épülő fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában.


Ismeri az intézményi önértékelés alapvető módszereit és eszközeit.

Alaposan ismeri a PDCA logiká-ra épülő folyamatos fejlesztés lépéseit.

Tisztában van a stratégiai terve-zés folyamatával.

Ismer helyzetelemzési módszere-ket, eszközöket.

Naprakészen ismeri a köznevelé-si intézmények működésére vo-natkozó jogszabályokat és egyéb szabályozó dokumentumokat.

Ismeri a problémamegoldó fo-lyamat lépéseit, tisztában van a fejlesztési-, intézkedési-, cselek-vési-terv készítés sajátosságaival.

Ismeri a tanulószervezet fő jellemzőit, a szervezeti tanulás elemeit és az abban rejlő lehető-ségeket.

Tisztában van a változáskezelés sajátosságaival.

Ismeri a hatékony intézményfej-lesztés kritériumait, feltételrend-szerét.

Támogatja az intézményi önér-tékelést eszközök, módszerek ajánlásával, bemutatásával.

Támogatja az intézményvezetést a stratégiai tervezésben, célok felállításában, problémamegol-dásban, fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési tervek készítésében.

Támogatja az intézményvezetést az intézményi kulcsfolyamatok beazonosításában, fejlesztésé-ben.

Támogatja az intézményvezetést a szakterületét érintő projektek tervezésében, megvalósításában.

A nyilvános tudás (kutatási eredmények) és a gyakorlati tudás (intézmény pedagógusai-nak tudása és az adott kontextus ismerete) szintetizálásával új tudás létrejöttét segíti

Átlátja egy konkrét fejlesztés megvalósításának összefüggé-seit.

Szervezeti és folyamat szinten is fontosnak tartja a reflektív gyakorlatot.

A hibákat és az akadályokat a munkafolyamat szerves részének tekinti.

Nyitott mások megoldási javasla-taira.

Fontosnak tartja, hogy a pedagó-gus és a szervezet céljai harmoni-záljanak.

A szervezetre, mint az egyéneken túl is létező entitásra tekint.

Fontosnak tartja, hogy az in-tézmény tanulószervezetként működjön.


20


Ismeri az intézményfejlesztési folyamatok megvalósításának jellegzetességeit, beleértve a nehézségeket is.

Tisztában van a projektirányítás alapjaival.

Átfogó vezetési, szervezetfejlesz-tési, minőségbiztosítási ismere-tekkel rendelkezik.

Intézményközi tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák

Az intézmények szervezeti tanulásához elengedhetetlenül fontos a más intézményekkel törté-nő együttműködés, a mások jó gyakorlatából való tanulás.

A szaktanácsadó területi munkaközösséget működtet, vagy bekapcsolódik más szaktanács-adók által működtetett területi munkaközösségek munkájába.

Szakmai műhelyeket, konzultációs lehetőségeket szervez, illetve támogatja a tematikus mű-helyek szervezését, megtartását. Rendszeresen megosztja tapasztalatait és eredményeit a többi szaktanácsadóval, a pedagógiai folyamatokat támogató szakemberekkel.

A szaktanácsadó a pedagógiai-szakmai szolgáltatóval együttműködve olyan internetes szol-gáltatást nyújt, amely tartalmazza a témához kapcsolódó jogi és elméleti ismereteket, bemutat-ja a térségben található jó gyakorlatokat, lehetővé teszi a téma iránt érdeklődő intézmények és pedagógusok aktív együttműködését.

A térségben található referenciaintézményekkel együttműködve segíti a jó gyakorlatok megismerését, adaptációját, az adaptáció során keletkező tapasztalatok kicserélést és feldolgo-zását.


Ismeri a tudásmegosztás külön-böző formáit, előnyeiket, hátrá-nyaikat.

Ismeri a hálózati tanulás jellegze-tességeit és kritériumrendszerét.

Ismeri a területi együttműkö-désben rejlő lehetőségeket és nehézségeket.

Ismeri a területi együttműködés hatását a benne résztvevő egyes intézményekre.

Tájékozott az intézményekben megvalósuló jó gyakorlatokról.

Ismeri a jó gyakorlatok átvételé-vel és adaptációjával kapcsolatos szakmai buktatókat és azok elke-rülésének módjait.

Ismeri az adaptációs folyamat lépéseit.

Tájékozott a szakmai publikálás webes lehetőségeiben.

Szakmai forrásokat, szakmai anyagokat, jó gyakorlatokat kutat fel.

Az általa megszerzett informáci-ókat hatékonyan megosztja.

Szakmai előadásokat, fórumokat, műhelymunkákat, bemutató fog-lalkozásokat szervez és tart.

Segít elterjeszteni a referenciain-tézmények jó gyakorlatait.

Inspirálja az érintetteket az álta-la használt adatbázisok, források használatára, újak felkutatására.

Támogatja az intézményi jó gya-korlatok publikálását.

Ki tudja választani, hogy az adott intézménynek milyen jó gyakor-latra van szüksége.

Támogatja az intézményeket mások jó gyakorlatainak adaptá-lásában, implementálásában.

Elhivatott az együttműködés iránt.

Hisz az egymástól való kölcsönös tanulás erejében.

Pozitív a viszonya jó gyakorlatok átvételéhez.

Segítőkész az adaptáció megter-vezésében.

Elkötelezett saját szakmai ta-pasztalatainak, jó gyakorlatának átadása mellett.

Az intézményekre mint egymás munkáját segíteni képes szerve-zetekre tekint.


21


A Web 2.0 legfontosabb eszkö-zeit használva kommunikációs tereket teremt, és ezek haszná-latában segíti az azt használó pedagógusokat.

Országos szint, a szakpolitikai döntések támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák

A szaktanácsadó segíti az oktatásirányítás döntés-előkészítő munkáját, a szakterületét érintő oktatáspolitikai programok közvetítését, és támogatja az implementációt.

Együttműködik a szakterület országos szakmai koordinációjának képviselőjével. (A pro-jektben ezek az OFI-ban dolgozó vezető szaktanácsadók.)

Részt vesz a szaktanácsadói hálózat munkájában, a szaktanácsadók egymástól tanulásának folyamatában.

Segíti az intézményeket a szakterületéhez kapcsolódó országos vagy regionális közneve-lés-fejlesztési pályázatokon való részvételben, azok megvalósításában.


Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az oktatásirányítás rendszeréről, mechanizmusáról.

Ismeri a pedagógiai szakmai szolgáltatások országos rendsze-rét, működését.

Ismeri a más területek szakta-nácsadóival való kapcsolattartási lehetőségeket, fórumokat.

Ismeri a közvetítői szerep krité-riumait.

Rendszerszinten ismeri szakterü-letének aktuális helyzetét.

Ismeri a köznevelési rendszer eredményességének helyi és or-szágos tapasztalatait, adatait.

Együttműködik az őt megbízó pedagógiai szakmai szolgáltató vezetőivel, munkatársaival.

Együttműködik a területi, illetve országos vezető szaktanácsadók-kal.

Megosztja saját tapasztalatait más területek szaktanácsadóival.

Más területek szaktanácsadói tapasztalatait beépíti saját tevé-kenységébe.

A szakterülete helyzetjelenté-séhez szükséges információkat összegyűjti.

Az általa összegyűjtött informá-ciókat elemzi.

Az általa kidolgozott elemzést bemutatja.

Igénye van a folyamatos szakmai fejlődésre mások tudásának sa-játjába történő beépítése által.

Igénye van tudásának, tapasz-talatainak másokkal történő megosztására.

Elkötelezett a pontos információ-szolgáltatás mellett.


A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgy-

gondozó szaktanácsadás

Célok és alapelvek 3

Eljárásrend 5

Dokumentumok 13

„Gördülő modell” 19

Visszatérő látogatás 23

3

Célok és alapelvek

Ez a tematikai egység ismerteti a pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás általános céljait, és röviden bemutatja három

kiemelkedő alapelvét.

Az egyéni fejlődést támogató tantárgygondozó szaktanácsadás célja a meglátogatott pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, a pedagógus életpályán történő eredményes elő-rehaladásának támogatása, munkájának a szakterületével, munkakörével összefüggő szak-módszertani segítése. Legfontosabb jellemzője a partneri kapcsolatban megvalósuló, sze-mélyközpontú támogatás. Épít a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott pedagógus-kompeten-ciákra, illetve az azokhoz kapcsolódó pedagógiai szintleírásokra, és figyelembe veszi a megláto-gatott pedagógus helyzetét és a szakmai fejlődésével kapcsolatos igényeit.

Az új típusú, egyéni fejlődést támogató szaktanácsadás legfontosabb alapvetése, hogy a peda-gógusok olyan szakemberek, akik felelősek a saját szakmai fejlődésükért. Ez összhangban van a személyközpontú tanácsadás központi gondolatával, amely szerint mindenki a saját életének legjobb szakértője. A személyközpontú tanácsadói szemléleten alapuló szaktanácsadás ezért tartózkodik attól, hogy néhány órás találkozás, „szakmai pillanatfelvétel” alapján irányítsa, „szakmai jó tanácsokkal” lássa el a meglátogatott pedagógust. A non-direktívnek nevezett tá-mogatási folyamatban a tanácsadó feladata, hogy megalapozza az együttműködés feltételeit, mely során a pedagógust elsősorban abban támogatja, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza a szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit.

Az együttműködést elősegítő munkakapcsolat és klíma kialakításának feltétele a szakta-nácsadó hitelessége, amely a támogató kapcsolat egyenrangúságát és a bizalmat alapozza meg, ezáltal a pedagógus is megengedheti magának, hogy önmaga lehessen.

A másik fontos feltétel, hogy a szaktanácsadó tudjon feltétel nélküli elfogadást, figyelmet és pozitív visszajelzést nyújtani a pedagógusnak, aki ezáltal biztonságban érezheti magát, és erő-södik az együttműködési készsége. A szaktanácsadó nem feltételeket, követeléseket támaszt, hanem támogatást nyújt. Az empátiás megértés magas szintű közvetítése azt jelzi a pedagó-gusnak, hogy a szaktanácsadó érti, figyel rá, meghallja egyéni igényeit, „jelen van”, és átérzi mondanivalója lényegét.

Az új típusú szaktanácsadás legfontosabb jellemzői a folyamatosság, a személyre szabottság és az egyenrangú szakmai kapcsolat.

A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás

4

A FOLYAMATOSSÁG abban nyilvánul meg, hogy a szaktanácsadói látogatás nem egyszeri esemény a pedagógus életében, hanem időközönként ismétlődik. Az együtt eltöltött szaktanácsadási na-pot követően a pedagógus és a szaktanácsadó között kialakult szakmai kapcsolat folyamatosan életben tartható; a pedagógus e-mail-en, telefonon, más kommunikációs csatornákat alkalmazva fordulhat a szaktanácsadójához, ha szükségét érzi. A visszatérő látogatásokon ott folytathatják a szakmai munkát, ahol az abbamaradt, nem kell elölről kezdeni az ismerkedést, a közös szakmai nyelv megtalálását. Ugyanaz a szaktanácsadó látogatja meg visszatérően a pedagógust, és az előző látogatás óta eltelt eredmények áttekintését követően tűznek ki együtt új célokat, felada-tokat.A folyamatosság megvalósításához járulhat hozzá a továbbiakban, ha a látogatás során a szakmai párbeszéd alapját pedagógusnak a – később már folyamatosan vezetett – portfóliója jelenti. Ez ugyanis jól dokumentálja a pedagógus tevékenységében, gondolkodásában történő változásokat, kísérleteket.

A SZEMÉLYRE szabottság abban nyilvánul meg, hogy a szaktanácsadó a meglátogatott pedagó-gus szakmai fejlődésével kapcsolatos szükségleteihez és igényeihez alkalmazkodva szervezi és irányítja a közös munkát. A szaktanácsadói folyamat egészének fókuszában a támogatás egyéni jellege áll.

Az EGYENRANGÚSÁG abban jut érvényre, hogy az egyéni fejlődést támogató szaktanácsadók ma-guk is pedagógusok, akik a látogatott kollégához hasonló szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen vele azonos szaktárgyat, azonos iskolatípusban, általában ugyanabban a régióban taníta-nak. Fontos, hogy a látogatást annak minden szereplője kölcsönös tanulási folyamatként értel-mezze, illetve vegyen részt benne.

A szaktanácsadói támogatás csak úgy töltheti be feladatát, ha kapcsolódik a tanfelügyeleti elle-nőrzéshez és a pedagógusok minősítési rendszeréhez is; mindkét hatósági eljárás előtt segítheti a pedagógust a felkészülésben. A tanfelügyelet során elkészülő pedagógusértékelés fejlesztő javaslatainak megvalósításában fontos szereplő lehet a szaktanácsadó. Segítheti a pedagógust annak felmérésében is, hogy mely kompetenciaterületeken felel meg a következő életpálya-fo-kozat által támasztott követelményeknek, és hol van még szüksége fejlődésre. Az erősségként azonosított kompetenciaterületek tekintetében így megerősíti a pedagógust, míg a fejlesztendő kompetenciaterületekkel való további munka megtervezésében segíti őt.


5

Eljárásrend

Ez a rész a tanítót vagy tanárt kísérő tantárgygondozó szaktanácsadónak mutatja be a szaktanácsadói látogatás lépéseit, a kapcsolatfelvételtől a szaktanácsadói összegzés elké-

szítéséig. Részletesen leírja az új típusú szaktanácsadás folyamatát, bemutatja a látoga-tás ütemezését, lépéseit és felsorolja az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat.

A különböző pedagógus-munkakörökhöz kapcsolódó, a pedagógus egyéni fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás eljárásrendjei némileg különböznek egymástól. A kézikönyv-ben a tanítói és tanári munkakörre vonatkozó látogatások eljárásrendje található. Az óvodape-dagógusok és kollégiumi nevelők szaktanácsadói látogatásához kapcsolódó eljárásrend ebben a projektben az OFI Szaktanácsadás honlapján érhető el. Ugyanitt találhatók meg a szaktanács-adási folyamat során használt dokumentumok is, letölthető Word formátumban.

A szaktanácsadói látogatás eljárásrendjének áttekintése

A folyamat már a szaktanácsadó megérkezése előtt elkezdődik. A pedagógusnak ugyanis fel kell készülnie a szaktanácsadói látogatásra. Önértékelést végez, a szaktanácsadó által megkül-dött önértékelő lapon megnevezi erősségeit, kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, ame-lyeken fejlődni szeretne, megtervezi saját előrehaladását.

A szaktanácsadó egy napot – 6 szaktanácsadói órát – tölt el az intézményben. Feladata, hogy az előzetes felkészülés (2 szaktanácsadói óra) és a helyszíni tapasztalatok alapján reflektál-jon a pedagógus fejlődési elképzeléseire, visszajelzéseivel, kérdéseivel gondolatokat ébresszen, igény esetén javaslatokat fogalmazzon meg. A helyszíni látogatás végén a pedagógussal közösen rögzítik a folyamat további lépéseit, felelőseit és a határidőket.

A helyszíni látogatást utómunkálat (2 szaktanácsadói óra) követi, amikor a szaktanácsadó összegzi a látogatás tapasztalatait, és feltölti a dokumentumokat a szaktanácsadók munkáját követő elektronikus felületre (jelen projektben ez a TÁMOP 3.1.5./12 Szaktanácsadói Portál).

A szaktanácsadónak egy intézményhez kapcsolódó tevékenysége – ideális esetben – kb. egy hónap időtartamot fog át, amelyből egy nap az intézményi helyszíni látogatás. Erre az időre azért van szükség, hogy a pedagógusnak, az intézménynek és a szaktanácsadónak is, legyen ideje felkészülni a látogatásra, valamint az utómunkálatokra.

Ha egy intézményben több pedagógust látogat meg ugyanaz a szaktanácsadó, akkor azt ebben az időszakban párhuzamosan is meg tudja valósítani. Ez az un. gördülő modell, melynek rész-letesebb leírását külön részben mutatjuk be.

Az intézményi helyszínen folytatott, összesen hat óra szaktanácsadói látogatás egyes tevé-kenységei rugalmasan ütemezhetőek, azaz sorrendjükben, időtartamukban illeszkednek az egyes szaktanácsadói látogatás aktuális intézményi körülményeihez, feltételeihez. A szakmai munka magas minőségű és hatékony megvalósítását a hat órás időkeret betartása biztosítja.


6

A szaktanácsadói látogatás ütemezése

n = az első (I.) tevékenység napja

Sorszám Tevékenység Szaktanácsadói munkaóra Határidő

I.Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése

– n

II. A pedagógus felkészülése a szaktanácsadói látogatásra – n+10 nap

III. A szaktanácsadó felkészülése a látogatásra 2 óra n+19 nap

IV. Szaktanácsadói látogatás 6 óra n+20 nap

1. Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés 0,5 óra

2. Óralátogatás előtti megbeszélés a pedagógussal 1 óra

3. Óralátogatás 1 tanóra*

4. Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése 1 óra

5. Pedagógus szakmai fejlődési tervének (PFSZT) elkészítése 2 óra

6. A helyszíni látogatás lezárása 0,5 óra

V. Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 2 óra n+30 nap

Elégedettségmérő visszajelző lapok kitöltése - n+30 nap

* Amennyiben a pedagógus igényli, a szaktanácsadó 2 tanórát is meglátogathat egy szakta-nácsadói nap alakalmával. Ebben az esetben a PSZFT elkészítésére fordított időkeret terhére történhet a 2. óra meglátogatása.

A szaktanácsadói látogatásnak a pedagógus számára legfontosabb dokumentuma a pedagógus szakmai fejlődési terve (PSZFT), amelynek elkészítése a pedagógus feladata és felelőssége, de a dokumentum a szaktanácsadó és a pedagógus szoros együttműködésében készül el.

A záró megbeszélésen a pedagógus ismerteti szakmai fejlődési tervének főbb irányait az intézmény vezetőjével, aki a dokumentum első oldalán aláírásával igazolja, hogy támogatja a pedagógust szakmai fejlődési tervének megvalósításában.

Ha a helyszíni közös munka során nem készül el a pedagógus szakmai fejlődési terve, akkor lehetőség van arra, hogy távkapcsolatban (pl. e-mail) közösen dolgozzon még a pedagógus és a szaktanácsadó a feladaton.

Ebben az esetben a vezetői aláírás beszerzése a pedagógusra hárul. Ekkor az aláírt PSZFT fedőlapját szkennelt formában is, a PSZFT-t Excel formátumban küldi meg a szaktanácsadónak a látogatást követő legkésőbb öt napon belül.

A szaktanácsadói folyamat lépései és dokumentumai

A szaktanácsadási folyamat során használt és az alábbi táblázatban felsorolt dokumentumok (pl. levelek, szempontok, kérőívek, stb.) elérhetők, illetve Word formátumban letölthetők az OFI Szaktanácsadás honlapjáról.


7

Tevé

keny

ség

Szak

- ta

nác

s adó

i m

un

kaór

aÉ

rint

ette

kA

tev

éken

ység

hez

tart

ozó

doku

men

tum

ok

A f

olya

mat

ban

ke

letk

ező

do

kum

entu

mok

Hat

árid

ő (a

z I.

tevé

keny

ség

nap

játó

l szá

mít

va)

1. B

EJE

LE

NT

KE

ZÉ

S, T

ÁJÉ

KO

ZTA

TÁS,

DO

KU

ME

NT

UM

OK

KÜ

LD

ÉSE

ÉS

KÉ

RÉ

SE

A s

zakt

anác

sadó

kik

üld

i az

inté

zmén

y-ne

k –

az in

tézm

ényv

ezet

őnek

és

az é

rint

ett

peda

gógu

snak

– a

tájé

kozt

ató

leve

let,

ben

ne

a sz

akta

nác

sadó

i fol

yam

at le

írás

át, a

sza

kta-

nác

sadá

s so

rán

has

znál

andó

dok

um

entu

mok

és

seg

édan

yago

k on

line

elé

rhet

őség

ét.

–Sz

akta

nác

sadó

In

tézm

ényv

ezet

ő Pe

dagó

gus

Kik

üld

endő

dok

um

entu

mok

: �

Inté

zmén

yvez

etői

táj

ékoz

tató

levé

l �

Peda

gógu

snak

szó

ló t

ájék

ozta

tó le

vél

�

Peda

gógu

s ön

érté

kelő

lap

�

Peda

gógu

s sz

akm

ai te

véke

nys

ég b

emu

-ta

tásá

nak

sab

lon

ja �

Els

ő be

szél

geté

s a

peda

gógu

ssal

tém

ái �

Óra

-meg

figy

elés

i sze

mpo

nto

k

�

Lev

él

mel

lék

lete

kke

l1.

nap

Az

inté

zmén

yvez

ető

viss

zakü

ldi a

kér

t do-

kum

entu

mok

at, v

agy

meg

jelö

li a

zok

onli

ne

elér

hető

sége

it. (

A p

edag

ógu

stól

elk

ért d

oku

-m

entu

mot

a 2

. pon

tban

rés

zlet

ezzü

k.)

–In

tézm

ényv

ezet

őE

lkér

endő

dok

um

entu

mok

: �

Peda

gógi

ai p

rogr

am

�

Hel

yi t

ante

rv

�

Peda

gógi

ai

prog

ram

�

Hel

yi t

ante

rv

3. n

ap

2. A

PE

DA

GÓ

GU

S FE

LK

ÉSZ

ÜL

ÉSE

A S

ZA

KTA

NÁ

CSA

DÓ

I LÁ

TO

GA

TÁSR

A

Az

inté

zmén

yvez

ető

és a

ped

agóg

us

– a

szak

-ta

nác

sadó

tól k

apot

t dok

um

entu

mok

ala

pján

–

meg

besz

élik

a s

zakt

anác

sadó

i lát

ogat

ást

elők

észí

tő te

endő

ket.

–In

tézm

ényv

ezet

ő Pe

dagó

gus

�

Inté

zmén

yvez

etői

táj

ékoz

tató

levé

l �

Peda

gógu

s tá

jéko

ztat

ó le

vél

3. n

ap

A p

edag

ógu

s �

átte

kin

ti a

sza

ktan

ácsa

dási

fol

yam

at b

e-m

uta

tásá

t tar

talm

azó

prot

okol

lt, e

lolv

assa

és

átg

ondo

lja a

ped

agóg

us

inte

rjú

kérd

é-se

it,

�

kit

ölti

az

önér

téke

lő la

pját

(nem

kel

l elk

ül-

den

ie a

sza

ktan

ácsa

dón

ak),

�

meg

jelö

li e

rőss

égei

t és

fejl

eszt

endő

terü

-le

teit

, �

kiv

álas

ztja

azt

az

egy

vagy

max

imu

m k

ét

kom

pete

nci

ater

üle

tet,

am

elye

n f

ejle

szté

si

célo

kat k

íván

meg

foga

lmaz

ni ö

nm

aga

szám

ára,

–Pe

dagó

gus

�

A s

zakt

anác

sadá

s pr

otok

ollja

�

Els

ő be

szél

geté

s a

peda

gógu

ssal

tém

ái �

Óra

/tev

éken

ység

-meg

figy

elés

i sze

m-

pon

tsor

�

Kit

öltö

tt

peda

gógu

s ön

-ér

téke

lő la

p �

Szak

mai

te

véke

nys

ég

bem

uta

tása

10. n

ap


8

Tevé

keny

ség

Szak

- ta

nác

s adó

i m

un

kaór

aÉ

rint

ette

kA

tev

éken

ység

hez

tart

ozó

doku

men

tum

ok

A f

olya

mat

ban

ke

letk

ező

do

kum

entu

mok

Hat

árid

ő (a

z I.

tevé

keny

ség

nap

játó

l szá

mít

va)

�

elké

szít

i a s

zak

mai

tevé

ken

ység

e be

mu

-ta

tásá

t tar

talm

azó

doku

men

tum

ot, é

s az

t el

küld

i a s

zakt

anác

sadó

nak

.

A p

edag

ógu

s �

felk

észü

l a s

zakt

anác

sadó

i lát

ogat

ás s

orán

m

egta

rtan

dó ó

rá(i

)ra,

�

az ó

ralá

toga

tási

sze

mpo

nts

orbó

l kiv

á-la

sztj

a az

okat

, am

elye

kre

irán

yíta

ni

kív

ánja

a s

zakt

anác

sadó

figy

elm

ét,

�

össz

egyű

jti a

zoka

t a k

érdé

seit

, am

elye

kre

vála

szt v

ár a

sza

ktan

ácsa

dótó

l.

–Pe

dagó

gus

�

Óra

/tev

éken

ység

-meg

figy

elés

i sz

empo

nto

k �

Óra

vázl

at �

Tevé

ken

ység

vá

zlat

a

19. n

ap

3. A

SZ

AK

TAN

ÁC

SAD

Ó F

EL

KÉ

SZÜ

LÉ

SE A

LÁ

TO

GA

TÁSR

A

A s

zakt

anác

sadó

�

a be

kért

dok

um

entu

mok

ala

pján

fel

kész

ül

a sz

akta

nác

sadó

i lát

ogat

ásra

, �

meg

ism

eri a

z in

tézm

ényi

dok

um

entu

mok

m

egfe

lelő

fej

ezet

eit,

�

elol

vass

a a

peda

gógu

s ál

tal m

egkü

ldöt

t sz

akm

ai te

véke

nys

ég b

emu

tatá

sát.

2 ór

aSz

akta

nác

sadó

�

Szak

mai

tevé

ken

ység

bem

uta

tása

�

Tájé

kozó

dás

a do

kum

entu

mok

ból

�

Veze

tői i

nte

rjú

�

Peda

gógu

s in

terj

ú

�

A s

zakt

anác

s-ad

ó fe

ljegy

zése

i19

. nap

4. S

ZA

KTA

NÁ

CSA

DÓ

I LÁ

TO

GA

TÁS

Talá

lkoz

ás a

vez

etőv

el, v

ezet

ői m

egbe

szél

és.

0,5

óra

Inté

zmén

yvez

ető

Szak

tan

ácsa

dó �

Vezé

rfon

al a

vez

etői

meg

besz

élés

hez

�

A s

zakt

anác

s-ad

ó fe

ljegy

zése

i20

. nap

Talá

lkoz

ás a

ped

agóg

uss

al.

A s

zakt

anác

sadó

és

a pe

dagó

gus

átte

kint

ik a

fe

lkés

zülé

s ta

pasz

tala

tait

: �

érte

lmez

ik a

ped

agóg

us

kom

pete

nci

ater

ü-

lete

ket (

ha

erre

szü

kség

van

),

1 ór

aSz

akta

nác

sadó

Peda

gógu

s �

Els

ő m

egbe

szél

és a

ped

agóg

uss

al �

Szak

mai

tevé

ken

ység

bem

uta

tása

�

(Ped

agóg

us

önér

téke

lő la

p) �

Peda

gógi

ai s

zin

tleí

ráso

k*_P

edag

ógi-

ai_s

zin

tleí

ráso

k_1

�

Óra

-meg

figy

elés

i sze

mpo

nts

or �

Óra

vázl

at

20. n

ap


9

Tevé

keny

ség

Szak

- ta

nác

s adó

i m

un

kaór

aÉ

rint

ette

kA

tev

éken

ység

hez

tart

ozó

doku

men

tum

ok

A f

olya

mat

ban

ke

letk

ező

do

kum

entu

mok

Hat

árid

ő (a

z I.

tevé

keny

ség

nap

játó

l szá

mít

va)

�

a pe

dagó

gus

meg

oszt

ja a

sza

ktan

ács-

adóv

al s

zakm

ai ö

nér

téke

lésé

nek

ere

d-m

énye

it; a

z ál

tala

erő

sség

nek

tar

tott

és

fejl

eszt

endő

kom

pete

nci

ater

üle

teke

t (az

ön

érté

kelő

lapo

t nem

köt

elez

ő m

egm

uta

t-n

ia),

�

a pe

dagó

gus

meg

foga

lmaz

za, h

ogy

a m

ost

köve

tkez

ő ór

alát

ogat

áson

mir

e fi

gyel

jen

a sz

akta

nác

sadó

, meg

jelö

li a

z ór

a-m

eg-

figy

elés

i sze

mpo

nto

kat,

meg

foga

lmaz

-za

mu

nká

jáva

l kap

csol

atos

an a

zoka

t a

kérd

ései

t, a

mel

yekr

e a

láto

ttak

ala

pján

a

szak

tan

ácsa

dótó

l vál

aszt

vár

.

A s

zakt

anác

sadó

meg

láto

gatj

a a

peda

gógu

s ki

vála

szto

tt ó

rájá

t/ór

áit,

meg

figy

elés

eit,

fel-

jegy

zése

it fe

lvez

eti a

z ór

a/te

véke

nysé

glát

oga-

tási

ada

tlap

ra v

agy

szab

ad je

gyze

teib

e.

1 ta

nóra

�

Óra

láto

gatá

si a

datl

ap �

Óra

vázl

at �

Óra

láto

gatá

si

adat

lap

�

A s

zakt

anác

s-ad

ó fe

ljegy

zése

i

20. n

ap

Az

óral

átog

atás

tapa

szta

lata

inak

meg

besz

élé-

se, a

mel

y so

rán

a pe

dagó

gus

és a

sza

ktan

ács-

adó

refl

ektá

lnak

a lá

tott

akra

.

1 ór

a �

Óra

-meg

figy

elés

i sze

mpo

nts

or a

lapj

án

kész

ítet

t fel

jegy

zése

k �

Óra

vázl

at

�

Kit

öltö

tt ó

ralá

-to

gatá

si a

datl

ap20

. nap

A p

edag

ógu

s az

elő

zete

s ön

érté

kelé

s és

az

órár

a ad

ott r

eflex

iók

alap

ján

célo

kat f

ogal

-m

az m

eg ö

nm

aga

szám

ára,

az

egye

s cé

lokh

oz

tevé

keny

sége

ket,

fela

dato

kat r

ende

l. A

ped

a-gó

gus

a sz

akta

nác

sadó

seg

ítsé

géve

l kit

ölti

a

peda

gógu

s sz

akm

ai fe

jlődé

si te

rv s

ablo

nját

. M

inim

um

egy

cél

meg

hat

ároz

ása

és a

nn

ak

kido

lgoz

ása

köte

lező

a fo

lyam

atba

n.

2 ór

a �

PSZF

T sa

blon

�

Kit

öltö

tt P

SZFT

20. n

ap

Az

inté

zmén

yvez

ető,

a p

edag

ógu

s és

a

szak

tan

ácsa

dó le

zárj

a a

tan

ácsa

dási

nap

ot,

az é

rint

ette

k sz

óbel

i vis

szaj

elzé

st a

dn

ak a

fo

lyam

atró

l.

0,5

óra

Inté

zmén

yvez

ető

Szak

tan

ácsa

dóPe

dagó

gus

�

Záró

meg

besz

élés

for

gató

kön

yve

�

Alá

írt P

SZFT

20. n

ap


10

Tevé

keny

ség

Szak

- ta

nác

s adó

i m

un

kaór

aÉ

rint

ette

kA

tev

éken

ység

hez

tart

ozó

doku

men

tum

ok

A f

olya

mat

ban

ke

letk

ező

do

kum

entu

mok

Hat

árid

ő (a

z I.

tevé

keny

ség

nap

játó

l szá

mít

va)

5. S

ZA

KTA

NÁ

CSA

DÓ

I UT

ÓM

UN

KÁ

LA

TO

K

A s

zakt

anác

sadó

a lá

toga

tást

köv

etőe

n ös

szeg

-zi

és

érté

keli

a lá

toga

tást

, refl

ektá

l a s

zakt

a-n

ácsa

dói f

olya

mat

ra, i

llet

ve s

aját

sza

ktan

ács-

adói

tevé

keny

ségé

re.

A s

zakt

anác

sadó

a p

edag

ógu

s re

ndel

kezé

sé-

re á

ll (o

nli

ne),

hogy

sza

kmai

fejlő

dési

terv

ét

végl

eges

ítse

. Az

elké

szü

lt te

rvet

a p

edag

ógu

s m

egkü

ldi a

sza

ktan

ácsa

dón

ak, a

ki e

rre

rea-

gál,

és e

zutá

n tö

rtén

ik m

eg a

dok

um

entu

m

végl

eges

ítés

e, in

tézm

ényv

ezet

ő ál

tali

tám

oga-

tó a

láír

ása,

mel

ynek

fele

lőse

a p

edag

ógu

s.

2 ór

aSz

akta

nác

sadó

�

Szak

tan

ácsa

dói ö

ssze

gzés

�

Szak

tan

ácsa

dói ö

nér

téke

lő k

érdő

ív (n

e-gy

edév

ente

tölt

i ki a

sza

ktan

ácsa

dó)

�

Szak

tan

ácsa

dói

össz

egzé

s �

Szak

tan

ácsa

dói

önér

téke

lő k

ér-

dőív

(neg

yed-

éven

te tö

lti k

i a

szak

tan

ácsa

dó)

30. n

ap

6. E

LÉG

ED

ET

TSÉ

GM

ÉR

Ő L

APO

K K

ITÖ

LTÉ

SE

Az

elég

edet

tség

mér

ő ké

rdőí

veke

t a s

zakt

a-n

ácsa

dói f

olya

mat

ban

rész

tvev

ők o

nli

ne

felü

lete

n tö

ltik

ki.

–Pe

dagó

gus

Inté

zmén

yvez

ető

�

Elé

gede

ttsé

gmér

ő ké

rdőí

v pe

dagó

gus

�

Elé

gede

ttsé

gmér

ő ké

rdőí

v in

tézm

ény-

veze

tő

�

Elé

gede

ttsé

g-m

érő

kérd

őív

peda

gógu

s �

Elé

gede

ttsé

g-m

érő

kérd

őív

inté

zmén

yve-

zető

30. n

ap

* E

lérh

ető

az w

ww

.ofi

.hu

hon

lapr

ól a

z al

ábbi

útv

onal

at k

övet

ve: C

ímla

p »

Szer

veze

ti s

tru

ktú

ra »

Pro

jekt

irán

yítá

si f

őiga

zgat

ó-he

lyet

tes

» TÁ

MO

P 3.

1.5/

12-2

012-

0001

» K

özre

mű

ködő

inté

zmén

yekn

ek »

A l

átog

atás

hoz

kapc

soló

dó s

egéd

anya

gok

» Pe

dagó

giai

szi

ntl

eírá

sok


11

Jegyzet

Észrevételeim az eljárásrenddel kapcsolatban:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Pozitív tapasztalataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Kérdéseim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


13

Dok

umen

tum

ok

Ez

a ré

sz b

emut

atja

a p

edag

ógu

s eg

yén

i fej

lődé

sét t

ámog

ató

tan

tárg

ygon

dozó

sza

ktan

ácsa

dás

foly

amat

ában

has

znál

t dok

um

entu

mok

at.

Tábl

ázat

öss

zegz

i a d

oku

men

tum

ok t

ípu

sát,

leír

ását

és

az a

zok

kal k

apcs

olat

os f

elad

atok

at.

A s

zakt

anác

sadá

si f

olya

mat

sor

án h

aszn

ált é

s az

alá

bbi t

áblá

zatb

an f

elso

rolt

dok

um

entu

mok

(pl.

leve

lek,

sze

mpo

nto

k, k

érdő

ívek

, stb

.) je

len

pro

-je

ktbe

n e

lérh

etők

, ill

etve

Wor

d fo

rmát

um

ban

letö

lthe

tők

az O

FI S

zakt

anác

sadá

s ho

nla

pjár

ól.

A d

oku

men

tum

nev

eA

dok

um

entu

m

típu

saA

dok

um

entu

m le

írás

aV

issz

akü

lden

dőa

láto

gatá

s

szer

vező

jéne

k

Am

enny

iben

ig

en, m

ikor

?

1. A

SZ

AK

TAN

ÁC

SAD

ÓI L

ÁT

OG

ATÁ

S E

LŐ

KÉ

SZÍT

ÉSE

1.In

tézm

ényv

ezet

ői

tájé

kozt

ató

levé

lkö

tele

zőA

sza

ktan

ácsa

dási

foly

amat

ind

ítás

akor

a s

zakt

anác

sadó

az

inté

z-m

ényv

ezet

őnek

kü

ldi,

a le

vél t

ájék

ozta

tja

az in

tézm

ényv

ezet

őt a

lá

toga

tás

céljá

ról,

men

etér

ől, a

z in

tézm

ényv

ezet

ő fe

lada

tair

ól.

nem

2.A

ped

agóg

usn

ak s

zóló

tá

jéko

ztat

ó le

vél

köte

lező

A s

zakt

anác

sadá

si fo

lyam

at in

dít

ásak

or a

sza

ktan

ácsa

dó a

pe-

dagó

gusn

ak k

üld

i, a

levé

l táj

ékoz

tatj

a a

peda

gógu

st a

láto

gatá

s cé

ljáró

l, m

enet

éről

, a p

edag

ógu

s fe

lada

tair

ól.

nem

3.Pe

dagó

giai

szi

ntle

írás

okh

átté

rany

agR

észl

etes

en b

emut

atja

a p

edag

ógu

s ko

mpe

tenc

iák

tart

alm

át é

let-

pály

a sz

akas

zon

ként

és

peda

gógu

s m

un

kakö

rön

ként

. A p

edag

ógu

s le

vélb

en h

ivat

kozá

skén

t sze

repe

l.

nem

4.Pe

dagó

gus

önér

téke

lő la

pkö

tele

zőA

ped

agóg

us

a lá

toga

tásr

a ké

szü

lve

tölt

i ki.

Az

önér

téke

lő la

p m

egál

lapí

tása

i bek

erü

lnek

a s

zakm

ai te

véke

nysé

g be

mut

atás

ába.

A

peda

gógu

snak

nem

kel

l vis

szak

üld

enie

a s

zakt

anác

sadó

nak

, de

a lá

toga

tás

sorá

n m

egos

zth

atja

vel

e az

abb

an fo

glal

taka

t.

nem

5.Sz

akm

ai te

véke

nysé

g be

mut

atás

a (s

ablo

n)kö

tele

ző

A lá

toga

tás

előt

t a s

zakt

anác

sadó

ált

al m

egad

ott i

dőpo

ntra

a p

eda-

gógu

s ki

tölt

i és

elkü

ldi a

sza

ktan

ácsa

dón

ak.

igen

a he

lysz

íni l

átog

a-tá

st k

övet

ően

leg-

késő

bb 1

0 n

appa

l


14

A d

oku

men

tum

nev

eA

dok

um

entu

m

típu

saA

dok

um

entu

m le

írás

aV

issz

akü

lden

dőa

láto

gatá

s

szer

vező

jéne

k

Am

enny

iben

ig

en, m

ikor

?

2. A

HE

LYSZ

ÍNI S

ZA

KTA

NÁ

CSA

DÓ

I LÁ

TO

GA

TÁS

6.Ó

ra-m

egfi

gyel

ési

szem

pont

sor

hát

téra

nyag

Az

óral

átog

atás

i sze

mpo

ntso

r az

1. S

zakt

udom

ányo

s, s

zakt

árgy

i, ta

nter

vi t

udás

,2.

Ped

agóg

iai f

olya

mat

ok, t

evék

enys

égek

terv

ezés

e, 3

. A ta

nulá

s tá

mog

atás

a, 4

. A ta

nuló

sze

mél

yisé

géne

k fe

jlesz

tése

, az

egyé

ni

bán

ásm

ód é

rvén

yesü

lése

, 5. A

tanu

lói c

sopo

rtok

, köz

össé

gek

alak

ulá

sán

ak s

egít

ése,

fejle

szté

se, 6

. Ped

agóg

iai f

olya

mat

ok é

s a

tanu

lók

szem

élyi

ségf

ejlő

désé

nek

foly

amat

os é

rték

elés

e, e

lem

zése

, 7.

Kom

mu

nik

áció

és

szak

mai

egy

üttm

űkö

dés,

pro

blém

ameg

oldá

s ko

mpe

tenc

iate

rüle

thez

kap

csol

ódóa

n ad

rés

zlet

es m

egfi

gyel

ési

szem

pont

okat

, és

segí

ti a

sza

ktan

ácsa

dót é

s a

peda

gógu

st a

felk

é-sz

ülé

sben

. Leh

etőv

é te

szi,

hogy

a p

edag

ógu

s eb

ben

a do

kum

entu

m-

ban

beje

lölje

azo

kat a

sze

mpo

ntok

at, a

mel

yekr

e a

szak

tan

ácsa

dó

figy

elm

ét s

zere

tné

irán

yíta

ni,

ille

tve

lehe

tősé

g va

n m

ás s

zem

pon

-to

k m

egh

atár

ozás

ára

is.

A s

zakt

anác

sadó

a k

ivál

aszt

ott é

s az

1. S

zakt

udom

ányo

s, s

zakt

ár-

gyi,

tant

ervi

tud

ás k

ompe

tenc

iate

rüle

t sze

mpo

ntja

ira

fóku

szál

.

nem

7.Ó

ralá

toga

tási

ada

tlap

köte

lező

Az

óral

átog

atás

i ada

tlap

onaz

órá

val k

apcs

olat

os té

nyek

et r

ögzí

ti a

sz

akta

nác

sadó

. A p

edag

ógu

s ko

mpe

tenc

iák

közü

l a 1

. Sza

ktud

omá-

nyos

, sza

ktár

gyi,

tant

ervi

tud

ás k

ompe

tenc

iate

rüle

t sze

mpo

ntja

i el

őre

rögz

ítet

tek

a do

kum

entu

mba

n, a

tová

bbi s

zem

pont

okat

a

szak

tan

ácsa

dó a

hel

yszí

nen

írja

bel

e, v

agy

szab

ad je

gyze

tet h

asz-

nál

, és

utól

ag tö

lti k

i az

adat

lapo

t.

igen

a he

lysz

íni l

átog

a-tá

st k

övet

ően

leg-

késő

bb 1

0 n

appa

l

8.Ve

zérf

onal

a v

ezet

ői

meg

besz

élés

hez

hát

téra

nyag

A d

oku

men

tum

seg

íti a

sza

ktan

ácsa

dót é

s az

inté

zmén

y ve

zető

jét a

sz

akta

nác

sadó

i lát

ogat

ásra

tört

énő

felk

észü

lésé

ben

, ill

etve

tám

-po

ntok

at a

d a

szak

tan

ácsa

dón

ak a

vez

etőv

el fo

lyta

tott

meg

besz

élés

ir

ányí

tásá

hoz.

nem

9.E

lső

besz

élge

tés

a pe

dagó

guss

alh

átté

rany

agA

dok

um

entu

m s

egít

i a p

edag

ógu

st é

s a

szak

tan

ácsa

dót a

sza

kta-

nác

sadó

i lát

ogat

ásra

tört

énő

felk

észü

lésé

ben

, ill

etve

tám

pont

okat

ad

a s

zakt

anác

sadó

nak

a p

edag

ógu

ssal

foly

tato

tt, a

z ór

alát

ogat

ást

meg

előz

ő m

egbe

szél

és ir

ányí

tásá

hoz.

nem


15

A d

oku

men

tum

nev

eA

dok

um

entu

m

típu

saA

dok

um

entu

m le

írás

aV

issz

akü

lden

dőa

láto

gatá

s

szer

vező

jéne

k

Am

enny

iben

ig

en, m

ikor

?

10.

Peda

gógu

s sz

akm

ai

fejlő

dési

terv

e (P

SZFT

)kö

tele

zőA

sza

ktan

ácsa

dási

foly

amat

legf

onto

sabb

dok

um

entu

ma,

am

ely

tart

alm

azza

a fo

lyam

atba

n ré

szt v

evő

peda

gógu

s sz

akm

ai fe

jlődé

se

érde

kébe

n m

egte

rvez

ett c

élja

it, t

eend

őit,

azok

lépé

seit

és

a ki

tűzö

tt

hat

árid

őket

. A

PSZ

FT-t

a s

zakt

anác

sadó

seg

ítsé

géve

l a p

edag

ógu

s ké

szít

i el.

A

hely

szín

i lát

ogat

ás s

orán

lega

lább

egy

sor

t (cé

lt) k

özös

en k

itöl

tene

k,

a tö

bbi m

egbe

szél

t cél

és

a ka

pcso

lódó

tevé

keny

sége

k le

írás

a a

pe-

dagó

gus

fela

data

és

fele

lőss

ége.

A s

zakt

anác

sadó

az

inté

zmén

yvez

e-tő

ált

al jó

váh

agyo

tt te

rvet

tölt

i fel

a s

zakt

anác

sadó

i mu

nka

felü

letr

e.

igen

a he

lysz

íni l

átog

a-tá

st k

övet

ően

leg-

késő

bb 1

0 n

appa

l

11.

Záró

meg

besz

élés

hát

téra

nyag

Abb

an s

egít

i a s

zakt

anác

sadó

t, ho

gyan

vez

esse

a z

áró

meg

besz

élés

t.ne

m

3. A

SZ

AK

TAN

ÁC

SAD

ÓI L

ÁT

OG

ATÁ

S U

TÓ

MU

NK

ÁL

ATA

I

12.

Szak

tan

ácsa

dói ö

ssze

gző

köte

lező

Ezt a

dok

um

entu

mot

a s

zakt

anác

sadó

tölt

i ki a

láto

gatá

s ut

án.

Ebb

en k

ell ö

ssze

gezn

i a s

zakt

anác

sadó

i fol

yam

at le

gfon

tosa

bb

szak

mai

jell

emző

it é

s er

edm

énye

it e

lsős

orba

n a

peda

gógu

s és

az

inté

zmén

y sz

ámár

a.A

kit

öltö

tt d

oku

men

tum

ot a

sza

ktan

ácsa

dó a

láto

gatá

st k

övet

ő h

árom

nap

on b

elü

l ele

ktro

nik

usa

n el

küld

i az

inté

zmén

yvez

etőn

ek

és a

ped

agóg

usn

ak, a

kikn

ek 5

nap

áll

ren

delk

ezés

ükr

e az

abb

an

fogl

alta

kra

való

rea

gálá

sra.

Am

enny

iben

nem

érk

ezik

jelz

és tő

lük,

a

szak

tan

ácsa

dói ö

ssze

gzőt

elf

ogad

ottn

ak k

ell t

ekin

ten

i, és

fel k

ell

tölt

eni a

sza

ktan

ácsa

dói e

lekt

ron

iku

s fe

lüle

tre.

A v

ezet

őtől

és/

vagy

a p

edag

ógu

stól

érk

ezet

t vis

szaj

elzé

s sz

öveg

ét a

do

kum

entu

mba

be

kell

ille

szte

nie

a s

zakt

anác

sadó

nak

.

igen

a he

lysz

íni l

átog

a-tá

st k

övet

ően

leg-

késő

bb 1

0 n

appa

l

13.

Peda

gógu

s el

éged

etts

égm

érő

lap

aján

lott

A d

oku

men

tum

lehe

tősé

get a

d a

peda

gógu

snak

a s

zakt

anác

sadó

i lá

toga

táss

al k

apcs

olat

os v

élem

ényé

nek,

elé

gede

ttsé

géne

k vi

ssza

jel-

zésé

re. T

arta

lmaz

za a

foly

amat

tal,

ille

tve

az é

rint

ette

kkel

kap

csol

a-to

s vi

ssza

jelz

ései

t is.

igen

a pe

dagó

gus

a lá

toga

tást

köv

ető

10 n

apon

bel

ül k

i-tö

lthe

ti a

z el

ektr

o-n

iku

s fe

lüle

ten


16

A d

oku

men

tum

nev

eA

dok

um

entu

m

típu

saA

dok

um

entu

m le

írás

aV

issz

akü

lden

dőa

láto

gatá

s

szer

vező

jéne

k

Am

enny

iben

ig

en, m

ikor

?

14.

Inté

zmén

yvez

etői

el

éged

etts

égm

érő

lap

aján

lott

A d

oku

men

tum

lehe

tősé

get a

d az

inté

zmén

yvez

etőn

ek a

sza

kta-

nác

sadó

i lát

ogat

ássa

l kap

csol

atos

vél

emén

yéne

k, e

lége

dett

ségé

nek

kife

jezé

sére

.

igen

az in

tézm

ényv

e-ze

tő a

láto

gatá

st

köve

tő 1

0 n

apon

be

lül k

itöl

thet

i az

ele

ktro

nik

us

felü

lete

n

15.

Szak

tan

ácsa

dói

önér

téke

lő k

érdő

ívne

gyed

éven

te

köte

lező

A s

zakt

anác

sadó

ált

al n

egye

déve

nte

kitö

ltöt

t öné

rték

elő

kérd

őív

a sz

akta

nác

sadá

si fo

lyam

atba

n vé

gzet

t mu

nká

járó

l, az

ön

refl

exió

i m

egfo

galm

azás

ához

ad

szem

pont

okat

. Els

ősor

ban

a sz

akta

nác

sadó

sa

ját s

zakm

ai ta

nulá

sán

ak, f

ejlő

désé

nek

tám

ogat

ásár

a sz

olgá

l.

igen

negy

edév

ente

16.

Segé

dany

ag a

refl

ektí

v gy

akor

lat é

rtel

mez

éséh

ezh

átté

rany

agEz

a d

oku

men

tum

egy

oly

an s

egéd

anya

g, a

mel

ynek

cél

ja e

gyré

szt

bem

utat

ni a

sza

kmai

refl

exió

t, m

int c

éltu

dato

s, s

tru

ktu

rált

, az

elm

élet

et é

s a

gyak

orla

tot ö

ssze

kapc

soló

, a v

álto

zást

és

a fe

jlődé

st

célz

ó go

ndol

kodá

smód

ot. M

ásré

szt m

egis

mer

tetn

i a r

eflek

tív

gond

olko

dás

és m

agat

artá

s m

egje

lené

si le

hető

sége

it a

ped

agóg

iai

gyak

orla

tban

, em

elle

tt b

emut

atja

a r

eflek

tív

nap

ló fo

galm

át é

s h

aszn

álat

át.

(Lás

d kü

lön

feje

zetb

en.)

nem


17

A szaktanácsadói látogatás összegzése

A látogatás előtt az intézményvezetőtől elkért adat:

Az aktuálisan érvényben lévő pedagógiai program és helyi tanterv internetes elérési linkje vagy elektronikus változata.

A pedagógusnak szóló tájékoztató levéllel együtt a szaktanácsadó által elküldendő szakmai anyagok:

1) Pedagógus önértékelő lap sablonja2) Első találkozás a pedagógussal témái3) Szakmai tevékenység bemutatása sablon4) Óralátogatási szempontsor

A szaktanácsadó által a látogatás előtt a pedagógustól bekért szakmai anyag:

1) Szakmai tevékenység bemutatása

A pedagógus tevékenysége a látogatás előtt:

� A pedagógus kitölti az önértékelő lapját, és az eredmények tükrében választ a kompetencia-területek közül – a Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás mellé – egy vagy két olyan területet, amelyeken fejlődni kíván. Megjelöli erősségeit.

� Elkészíti a szakmai tevékenysége bemutatását tartalmazó dokumentumot. � Felkészül a szaktanácsadói látogatás során megtartandó órájára. � Óra-megfigyelési szempontokat jelöl ki a látogatandó órájával kapcsolatban. � Összegyűjti azokat a szakmai kérdéseit, amelyekre választ vár a szaktanácsadótól.

A szaktanácsadói portálra feltöltendő szakmai anyagok:

1) Pedagógus szakmai tevékenység bemutatása2) Óralátogatási adatlap3) Pedagógus szakmai fejlődési terv (PSZFT)4) Szaktanácsadói összegző


19

„Gördülő modell”

Ez a rész leírja az azonos intézményben dolgozó pedagógusok tantárgygondozó szak-tanácsadói látogatásának egy lehetséges megszervezését és lebonyolítását. Áttekinti a

szaktanácsadói látogatás több hetes időtartamának feladatait és időbeosztását.

Az ún. „gördülő modell” alkalmazása akkor célszerű, amikor egy köznevelési intézményben több, azonos feladatot ellátó pedagógus szakmai támogatását végzi egy szaktanácsadó. Ez jellemző-en óvodákban, általános iskolák alsó tagozatában, és olyan esetekben valósítható meg, ahol több azonos szakos pedagógus szakmai támogatása valósul meg közel egy időben, egy szaktanácsadó közreműködésével.

A szaktanácsadói látogatás ebben az esetben is 10 óra. Ebből 6 kontakt óra jut egy-egy pedagó-gusra, de ezek nem egy nap, hanem több hét alatt valósulnak meg – feltételezve, hogy a szakta-nácsadónak egy héten egy nap áll rendelkezésére (intézményi elfoglaltságai miatt) szaktanács-adói feladatainak végzésére.

A „gördülő modell” jellemzői: � egy szaktanácsadó több pedagógus támogatását végzi egy intézményben, azonos időszak-

ban, párhuzamosan, � az intézmény vezetőjével csak egyszer készül interjú, � több pedagógus bevonásával történik a közös nyitómegbeszélés, amely alkalmas a kapcso-

latépítésre, a feszültségek oldására, a szakmai tartalmak, elvárások azonosítására, a felme-rülő kérdések megválaszolására, a szaktanácsadó szerepének és attitűdjének tisztázására,

� a pedagógusoknak több idejük marad szakmai bemutatkozó anyaguk elkészítésére, a ta-nórára/foglalkozásra történő felkészülésre, az óra/foglalkozás-megbeszélésre, szakmai fej-lesztési tervük elkészítésére,

� a pedagógust nem egy teljes napra kell kiemelni a munkavégzésből, kevesebb helyettesítés-sel lehet számolni,

� több napon keresztül zajlik a közös munka, ami elősegíti az átgondoltabb, tervezést és kivi-telezést,

� a látogatás csoportos nyitása és zárása lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok egy-más tapasztalatait, kérdéseit és konklúzióit is megismerjék, ezzel lehetőség adódik a hori-zontális tanulásra is,

� a látogatás rugalmasabban tud alkalmazkodni a pedagógusok órarendjéhez/munkaidő-be-osztásához, az intézmény működési rendjéhez,

� a pedagógus a nap végére kevésbé fárad el, több energiája marad a szakmai fejlődési tervé-nek (PSZFT) átgondolására, illetve elkészítésére.

A szaktanácsadói látogatások a pedagógusok számára ismert protokoll szerint történnek. A közös munka megkezdése előtt a szaktanácsadó pontosan megtervezi az elkövetkező he-

tek programját, és azt a nyitó megbeszélésen ismerteti a résztvevőkkel. Így az intézményvezető és a pedagógusok is előre tervezhetik a látogatásokhoz kapcsolódó elfoglaltságukat.A következő példa három látogatandó pedagógusra vonatkozóan szemlélteti a folyamatot.

Az összesen rendelkezésre álló 30 órát négy héten át használja fel a szaktanácsadó.


20

A gördülő szaktanácsadói látogatás ütemezése

1. hét Szaktanácsadói felkészülés 1,5 óra

Nyitó megbeszélés az összes érintett pedagógus és az intézményvezető részvételével 1

Vezetői interjú 1

Beszélgetés az 1. pedagógussal 1

Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 1,5 óra


Óralátogatás az 1. pedagógusnál 1

Óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése 1

A PSZFT készítése az 1. pedagógussal 2

Beszélgetés a 2. pedagógussal 1



Óralátogatás a 2. pedagógusnál 1


A PSZFT készítése a 2. pedagógussal 2

Beszélgetés a 3. pedagógussal 1



Óralátogatás a 3. pedagógusnál 1


A PSZFT készítése a 3. pedagógussal 2

Záró megbeszélés az összes érintett pedagógus és az intézményvezető részvételével 1 óra


Szaktanácsadói kontakt órák száma 18 óra

Szaktanácsadói felkészülésre és a dokumentáció elkészítésére jutó órák száma 12 óra


21

Jegyzet

Észrevételeim a gördülő modellel kapcsolatban:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Kérdéseim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


23

Visszatérő látogatás

Ez a rész leírja a pedagógus hosszú távú szakmai fejlődését kísérő, visszatérő tantárgy-gondozó szaktanácsadói látogatás szervezésének és lebonyolításának lépéseit. Megjelöli

annak céljait és röviden áttekinti annak tartalmát.

A visszatérő tantárgygondozó szaktanácsadói látogatás során a szaktanácsadó egy korábban már meglátogatott pedagógushoz tér vissza, újra végigvezeti a szaktanácsadói látogatás folyamatán és visszajelzéseiben kiemelt figyelmet szán a pedagógus fejlődésének az előző látogatás óta be-következett állomásaira, jellemzőire, eredményeire. A pedagógussal együtt áttekintik a korábban megfogalmazott fejlődési célokat, reflektálnak a célok elérésével kapcsolatos tevékenységekre, a tevékenységek során fellépő sikerekre és nehézségekre, majd a pedagógus aktív közreműködésé-vel meghatározzák a szakmai fejlődés új, lehetséges irányát.

A visszatérő szaktanácsadói látogatás célja

A pedagógus folyamatosan (meghatározott időszakonként) külső visszajelzést kap arról, hogy mennyiben felel meg a szakmai elvárásoknak, és támogatást kap további szakmai fejlődéséhez és az életpályáján történő előrejutáshoz.

A visszatérő szaktanácsadói látogatás tartalma

Az előző szaktanácsadói látogatás óta eltelt időszak, a pedagógus szakmai fejlődési céljai időará-nyos megvalósulásának áttekintése, új célok és tevékenységek megfogalmazása.

A visszatérő szaktanácsadói látogatás folyamata

A szaktanácsadó írásban felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel és a pedagógussal. Egyezteti és rögzíti a visszatérő látogatás időpontját és protokollját az érintettekkel.

Megkéri a pedagógust, hogy az előző látogatás óta eltelt időszakról készítsen egy rövid ösz-szefoglaló beszámolót, és küldje el azt számára a látogatást megelőzően legkésőbb 5 nappal.

Egyezteti a pedagógussal, hogy mire kéri az összpontosítást a találkozó során, milyen óra-látogatási szempontok megfigyelését kéri, vagy milyen más témákban szeretné a pedagógus a szaktanácsadó támogatását igénybe venni.

A szaktanácsadó felkészül a látogatásra. Elolvassa az előző látogatás során keletkezett do-kumentumokat: a szaktanácsadói összegzőt, a pedagógus szakmai fejlődési tervét (PSZFT), a pedagógus portfólióját (ha készült ilyen időközben). A pedagógussal együtt újonnan megfogal-mazott fejlődési célokat bevezetik egy új PSZFT-tébe.

A pedagógus felkészül a látogatásra. Elemzi a korábbi látogatás során készült PSZFT-jét, megfogalmazza önreflexióit a célok teljesülésével kapcsolatosan. Áttekinti az eredményeket, a tapasztalatait rögzíti a szaktanácsadó által elküldött tájékoztató levélben szereplő szakmai beszámolóban, majd ezt legkésőbb a látogatás előtt öt nappal megküldi a szaktanácsadónak. A látogatás végére – a pedagógus szakmai beszámolójából kiindulva - összeállítják az új PSZFT-t. Az új PSZFT megőrzése a pedagógus felelőssége.


24

Az intézményvezető biztosítja a feltételeket a szaktanácsadói látogatás optimális lebonyolí-tásához. A látogatás napján mentesíti a pedagógust a munkavégzés alól (megoldja helyettesíté-sét), hogy a folyamat megszakítások nélkül, egyben mehessen végbe. Lehetőség szerint egy kü-lön termet (szobát) bocsát a pedagógus és a szaktanácsadó rendelkezésére, ahol nem zavarják meg őket a nyugodt munkavégzésben. Optimális esetben, ebben a helyiségben biztosított az internet elérés és a nyomtatási lehetőség.

A szaktanácsadó – a látogatáshoz illeszkedő protokoll szerint – lebonyolítja a látogatást.Az előzetes felkészülésére fordított idő annak függvényében nőhet, hogy a pedagógus készí-

tett-e portfóliót az előző látogatás óta eltelt időszakban. Amennyiben igen, a szaktanácsadó a portfólióba is betekint, tájékozódás céljából.

A kontakt órákon belül a protokollban meghatározott időtartamok a pedagógus szükségle-tei és igényei szerint átcsoportosíthatók – a 6 kontakt óra betartásával.

Az egyes tevékenységek között érdemes rövid, 5-10 perces szüneteket beiktatni, ezzel is el-választva egymástól a szaktanácsadási folyamat lépéseit.

A látogatást követően a szaktanácsadó elkészíti a látogatás dokumentációját, és feltölti azt a megbízó által megjelölt felületre.

A pedagógus és az intézményvezető a számukra külön-külön megküldött linken kitöltik az elégedettségi kérdőívet.

A visszatérő látogatás ütemezése

Időtartama 10 óra – ebből 6 kontakt óra

Tevékenységek Idő

Kapcsolatfelvétel, egyeztetés a pedagógussal, a vezetővel 0,5 óra

A szaktanácsadó felkészül a látogatásra 1,5 óra

Szaktanácsadói látogatás lebonyolítása 6 óra

Találkozás az intézményvezetővel 0,5 óra

Találkozás a pedagógussal; a megbeszélés témái lehetnek: a) Az előző látogatás óta eltelt időszak szakmai áttekintése b) A PSZFT-ben megfogalmazott célok megvalósításának státuszac) Téma a pedagógus igénye szerintd) Az óralátogatásra kiválasztott osztály/tanulócsoport rövid bemutatásae) Az óralátogatás szempontjainak megbeszélése

1 óra

Óralátogatás 1 óra

Óramegbeszélés, reflexiók megfogalmazása a pedagógus részéről, visszajelzés a szaktanács-adó részéről

1 óra

A PSZFT áttekintése; témák:a) Lezárult folyamatok és azok eredményeib) A megvalósítás eredményei, sikerei, problémák a megvalósítás soránc) Cél(ok) esetleges módosításad) Új célok megfogalmazása (új PSZFT írása)

2 óra

A látogatás lezárásaA cél(ok) módosítása, új célok megfogalmazása esetében az intézményvezető bevonásával

0,5 óra

Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 2 óra

Utólagos tevékenységek

Elégedettségi kérdőív kitöltése – vezető

Elégedettségi kérdőív kitöltése – pedagógus


25

Jegyzet

Észrevételeim a visszatérő látogatás eljárásrendjével kapcsolatban:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Kérdéseim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


A szervezeti szintű intézményi fejlődést

támogató szaktanácsadás

Eljárásrend 3

Praktikák, jó tanácsok 9

3

Eljárásrend

Ez a rész bemutatja a szervezeti szintű intézményi szaktanácsadói látogatás szereplőit, azok feladatköreit, felsorolja lépéseit a kapcsolatfelvételtől a szaktanácsadói

összegzés elkészítéséig. Javaslatot tesz a látogatás ütemezésére és áttekinti a látogatás során elkészülő dokumentumokat. Külön foglalkozik nemzetiségi

szaktanácsadás eljárásrendjével.

Az eljárásrend a szaktanácsadási folyamat szabályozó dokumentuma, melyben külön pontban je-lenik meg a nemzetiségi szaktanácsadás. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi szaktanácsadást a jelenleg hatályos jogszabály a szervezeti szintű szaktanácsadáshoz sorolja, de a látogatás megva-lósításának módjában inkább a tantárgygondozó szaktanácsadáshoz áll közel. Az eljárásrend sorvezetőként szolgál a szaktanácsadói munka tervezéséhez, kivitelezéséhez és lezárásához. Betartása nem kötelező, de hasznos dokumentum a szaktanácsadók számára, mert segíti az eligazodást, és a szolgáltatásokat szervezők számára is, mert megkönnyíti a koordinált működtetést.

I. Résztvevők és szerepköreik

A meglátogatott intézmény vezetője/bevont pedagógusok

A látogatott intézmény célszemélye/csoportja a látogatás eredményeként átfogó, vagy egy-egy spe-ciális szakterületen megjelenő intézményfejlesztést, szervezeti tanulást támogató tervet készít.

Szervezeti szintű tanácsadást végző szaktanácsadó

� felkészül a szaktanácsadói látogatás(ok)ra; � kapcsolatot tart az intézmények vezetőivel és pedagógusaival; � közreműködik a szaktanácsadói látogatói csoportok megszervezésében és a látogatások elő-

készítésében; � támogatja az intézményi fejlődési tervek készítését.

Szervezeti szintű szaktanácsadás országos vezető szaktanácsadója

� segíti a szaktanácsadókat szakmai feladatteljesítésükben; � látogatja a szaktanácsadókat és reflektál.

II. A szaktanácsadói látogatás eljárásrendjének áttekintése

Szaktanácsadói csoportok kialakítása

A szaktanácsadói látogatás történhet egyénileg és csoportosan is. Egyéni szaktanácsadás esetén a szaktanácsadó a látogatás előtt meggyőződik arról, hogy

mennyire komplex az intézmény által jelzett probléma. Amennyiben szükségesnek látja, felve-szi a kapcsolatot az érintett szakterületek szaktanácsadóival.

A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás

4

Csoportos látogatás esetén a csoportoknak heterogénnek kell lenniük, azaz különböző szak-területekhez tartozó szaktanácsadók a tagjai, legfeljebb öt fő.

A szaktanácsadás megvalósítása

A szaktanácsadók a látogatás előtt legalább öt nappal felveszik a kapcsolatot az intézmény ve-zetőjével. Részletes problémaleírást kérnek, majd felkészülnek a látogatásra, megelőzően tájé-koztatják az intézményvezetőt a programról.

A szaktanácsadói látogatás négy órát vesz igénybe, mely a vezetővel történő megbeszéléssel, egyeztetéssel kezdődik. Ezt követően a szaktanácsadók további adatokat, információkat gyűj-tenek az intézményben. A szaktanácsadásban résztvevőkkel azonosítják a problémákat − kont-extusba helyezik, megállapítják, hogy kik az érintettjei, részletes feltárást végeznek. Ezután döntési alternatívákat dolgoznak ki, és támogatják az intézményvezetést az intézményfejlődési terv vázlatának elkészítésében.

A látogatást lezárják, majd a szaktanácsadó e-mailben elküldi az intézményvezetőnek az elektronikusan elérhető vezetői elégedettségi kérdőív elérési útvonalát, és a részt vett pedagó-gusoknak szóló elégedettségmérő kérdőív útvonalát is.

A szaktanácsadói dokumentációt a szaktanácsadó a látogatást követő negyedik munkanap végéig megosztja a munkáját támogató vezető szaktanácsadóval és szolgáltatásszervezővel.

A szaktanácsadói látogatás összesen 10 munkaórát vesz igénybe a szaktanácsadó részéről.A látogatás után mind az intézmény vezetője, mind a szaktanácsadásban résztvevő pedagó-

gusok kitöltik a számukra összeállított elégedettségmérő űrlapot, online formában.


n = az első (I.) tevékenység napja.


I. Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése

n

II. Az intézmény vezetője / bevont pedagógusok felkészülése a szaktanácsadói látogatásra

n+4 nap

III. A szaktanácsadók csoportos felkészülése a látogatásra 3 óra n+4 nap


1. Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés

2. Az intézményben (további) adatgyűjtés, adatelemzés

3. A probléma azonosítása, kontextusba helyezése

4. Döntési alternatívák megfogalmazása

5. Intézményi fejlődési terv vázlatának elkészítése az intéz-ménnyel együtt a további folyamatról

6. A helyszíni látogatás lezárása

7. Elégedettségmérő lapok kiküldése 3 óra n+6 nap

V. Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése n+9 nap


5

III. Dokumentumok

� Jelenléti ív � Szaktanácsadói egyéni záró beszámoló (ennek része a látogatás során helyben kitöltött In-

tézményi fejlődési terv (IFT) vázlata) Amennyiben csoportos látogatás történik, a jelenléti ív és az IFT vázlat a résztvevő szaktanács-adók dokumentációjában megegyezik, az egyéni záró beszámolóban azonban minden szakta-nácsadó a saját tapasztalatait fogalmazza meg.

IV. Visszatérő szaktanácsadói látogatás

A szaktanácsadók többször is visszatérhetnek egy intézménybe. Időkorlát, melynek a két láto-gatás között el kell telnie, nincsen. Amennyiben az első látogatás során igény jelentkezik más szaktanácsadók bevonására, akkor a következő szaktanácsadás történhet más csoportössze-tétellel is. Visszatérő látogatás esetén minden produktumot újra el kell készíteni, az egyénileg megfogalmazott záró beszámolóval együtt.

V. A nemzetiségi szaktanácsadás eljárásrendje

A szaktanácsadás szervezése

A szaktanácsadói látogatás egyénileg történik.

A szaktanácsadás megvalósítása

A szaktanácsadó egy pedagógus munkáját segíti.A szaktanácsadó a látogatás előtt legalább öt nappal felveszi a kapcsolatot az intézmény ve-

zetőjével. Részletes problémaleírást kér, majd felkészül a látogatásra. A látogatást megelőzően intézménylátogatási forgatókönyvet küld az intézményvezetőnek.

A szaktanácsadói látogatás négy órát vesz igénybe, mely a vezetővel történő megbeszéléssel, egyeztetéssel kezdődik. Ezt követően a szaktanácsadó megbeszélést folytat a meglátogatott pe-dagógussal, és részt vesz a pedagógus által tartott tanórán, melynek tapasztalatait az óra után megbeszélik. Mindezek eredményeképpen elkészítik a pedagógus szakmai fejlődési tervének vázlatát.

A szaktanácsadói dokumentációt a szaktanácsadó a látogatást követő negyedik munkanap végéig megosztja a munkáját támogató vezető szaktanácsadóval és szolgáltatásszervezővel.

A szaktanácsadói látogatás összesen 10 munkaórát vesz igénybe a szaktanácsadó részéről.


6


n = az első (I.) tevékenység napja.


I. Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése

n

II. A nemzetiségi pedagógus felkészülése a szaktanácsadói látogatásra

n+4 nap

III. A nemzetiségi szaktanácsadó felkészülése a látogatásra 3 óra n+5 nap


1. Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés

2. Óralátogatás előtti megbeszélés a nemzetiségi pedagógussal

3. Óralátogatás

4. Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése

5. A nemzetiségi pedagógus szakmai fejlődési terv vázlatának (PFSZT vázlat) elkészítése

6. A helyszíni látogatás lezárása

V. Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 3 óra n+9 nap

Visszatérő szaktanácsadói látogatás

A szaktanácsadó többször is visszatérhet egy intézménybe. Időkorlát, melynek a két látogatás között el kell telnie, nincsen. Visszatérő látogatás esetén minden produktumot újra el kell ké-szíteni.

Dokumentumok

� Jelenléti ív � Óralátogatási adatlap (nemzetiségi változat) � PSZFT vázlat (nemzetiségi változat) � Szaktanácsadói összegzés (nemzetiségi változat)


7

Jegyzet

Észrevételeim az eljárásrenddel kapcsolatban:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Kérdéseim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


9

Praktikák, jó tanácsok

Ez a rész a már megtörtént szervezeti szintű látogatások tapasztalataira építve fogalmaz meg javaslatokat, jó tanácsokat az intézményi látogatásokban résztvevő

szaktanácsadóknak.

Ez a fejezet a szervezeti szintű szaktanácsadói munkához szolgál segítségül a projektben össze-gyűlt tapasztalatok felhasználásával. 2014 novemberében szervezeti szintű, „tematikus” szak-tanácsadásra történő felkészítés után 88 szaktanácsadó folytatott próbalátogatásokat azokban az intézményekben, amelyek problémát küldtek be az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ko-rábbi felhívására. Az intézmények szabadon dönthettek arról, hogy milyen problématerületet jelölnek meg, a cél az volt, hogy a megoldásához szükségét érezzék a szaktanácsadói támogatás-nak. A szaktanácsadók közül 2015 januárjában 24-en vállalták a további próbalátogatások el-végzését az intézményi igények kielégítésére. A látogatások során keletkezett visszajelzésekből, illetve az ő munkájukat kísérő (és arra időnként személyesen is reflektáló) vezető szaktanács-adók tapasztalatainak leírásából készült ez az összefoglalás.

A praktika nem más, mint gyakorlat, foglalkozás, valaminek az alkalmazása. Praktikus, azaz gyakorlati, használható, célszerű.

A hasznosnak ítélt megoldásokat, jó gyakorlatokat a szaktanácsadói látogatás folyamatához il-leszkedve az alábbi témák alapján rendeztük sorba, a könnyebb felhasználás érdekében: 1) Előkészítés, kapcsolatfelvétel2) A probléma pontosítása3) Az intézményvezető, a bevont pedagógusok köre4) Tevékenységek, módszerek5) A látogatás eredménye, az intézményi fejlődési terv vázlata6) Dokumentáció elkészítése7) Drive, tudástár, online kommunikáció8) Hálózati együttműködés 9) Kommunikáció


10

1. Előkészítés, kapcsolatfelvétel

Az intézménnyel való kapcsolatfelvétel kulcsfontosságú a sikeres szaktanácsadói munkához. A szaktanácsadó feladatát megkönnyíti, ha az előzetes egyeztetés során alapos munkát végez, és jó benyomás keltésével magalapozza az elengedhetetlen bizalmat.

A projektben megvalósult szervezeti szaktanácsadás során az intézményvezetők többnyire nem voltak tisztában a szaktanácsadás céljával, illetve a szaktanácsadás segítő, támogató jelle-ge és a minősítés/ellenőrzés fogalmai még nem határolódtak el eléggé. Ezért a szaktanácsadók egyik első feladata, hogy az intézmény vezetőjével megismertessék az új típusú szaktanács-adás felépítését, alapelveit, hogy az intézményvezető és a pedagógusok tisztában legyenek az-zal, milyen előnyökkel jár a szaktanácsadói látogatás. A kapcsolatfelvétel során hasznos, ha a szaktanácsadó elküldi az intézménynek az un. intézménylátogatási forgatókönyvet, hogy ezzel részletes képet nyújtson arról, mi fog történni a látogatás során, illetve kinek/kiknek a részvé-telére számít. A forgatókönyv azt is tartalmazza, mennyi időt vesz igénybe a szaktanácsadás. Ez a kollégák részvételének megtervezéséhez fontos adat. Már a kapcsolatfelvételkor érdemes beszélni a látogatás produktumairól (kitöltendő dokumentumok), hogy a látogatás adminiszt-rációja ne érje váratlanul az intézményvezetőt, és így a szaktanácsadó se érezze kellemetlenül magát. Mindenki legyen tisztában azzal, hogy mire számíthat.

Kapcsolatfelvételkor érdemes határozottnak lenni. A visszajelzések alapján megállapítottuk, hogy a gyenge, engedékeny kollégák kellemetlen helyzetbe kerültek egy-egy látogatás során. Ha nem sikerül személyesen beszélni az intézményvezetővel, akkor el kell kérni annak a sze-mélynek a nevét, akivel beszéltünk, hogy félreértések esetén lehessen kire hivatkozni.

A szaktanácsadó munkája során olyan helyzetbe is kerülhet, hogy neki kell felvennie a kapcso-latot az intézményekkel, annak érdekében, hogy teljesíthesse szaktanácsadói látogatását. Ezt főleg a szaktanácsadás kezdeti szakaszában gondoljuk jellemzőnek, amikor még az intézmé-nyek nem ismerik kellően az új típusú szaktanácsadás jellegét, folyamatát. Ilyenkor a szakta-nácsadó a rendszer népszerűsítése érdekében intézménytoborzást végez. Fontos, hogy ilyenkor ne azt érezze, hogy most „bekéredzkedik” egy intézményvezetőhöz, hanem legyen tudatában annak, hogy szakmai segítségére lesz az intézmények. A bemutatkozó telefonos beszélgetés-ben, ebben az esetben, érdemes arra is kitérni, hogy értékes információkkal jár, ha egy adott problémára új szemüvegen keresztül, kicsit távolabbról nézünk rá. Arra is érdemes figyelni, milyen aktuális feladatok előtt áll az intézmény. Pl. ha a tanév rendjében meghatározták, hogy intézkedési tervet kell készíteni, akkor érdemes a kapcsolatfelvétel során felhívni az intézmény vezetőjének a figyelmét, hogy ebben a feladatban is segítséget tud nyújtani a szervezeti szintű szaktanácsadói látogatás.

2015 tavaszán a szervezeti szintű szaktanácsadás népszerűsítésére szaktanácsadóink kon-zultáló jelleggel vették fel a kapcsolatot az intézményekkel. Ez adott esetben jelentheti egy ta-nítás nélküli munkanap keretében megtartott szakmai műhely lebonyolítását, vagy egy-egy speciális témában a nevelőtestület továbbképzését. Erre konkrét példa, hogy a szaktanácsadó első látogatása alkalmával az intézményi fejlesztési tervben felvettette egy szakmai műhely-foglalkozás megtartásának lehetőségét. Az intézményvezető néhány hónappal később, vissza-térő látogatás keretében élt is vele.


11

Tapasztalataim, jegyzeteim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


12

2. A probléma pontosítása

Abban az esetben, ha az intézmény egy problémát jelez, amelynek megoldására, enyhítésére segítségét kíván igénybe venni, nagyon fontos, hogy a szaktanácsadó legyen tisztában azzal, hogy az intézmény által megfogalmazott probléma nem biztos, hogy ugyanazt jelenti minden érintett számára. Az sem megkérdőjelezhetetlen, hogy egy általánosan megfogalmazott prob-léma mögött nem húzódik-e meg egy másik, tényleges probléma, amelyet az intézmény nem tudott nevesíteni. A tapasztalatok szerint a kapcsolatfelvétel után a probléma pontosítása a második legfontosabb teendő, amely jelentősen elősegíti a szaktanácsadói látogatásra való fel-készülést. Fontos a célzott, tisztázó jellegű, pontosító kérdések egyértelmű megfogalmazása, az aktív hallgatás technikájának alkalmazása és a visszacsatolás. Ha szükséges, inkább többször kérdezzen vissza a szaktanácsadó, hogy megbizonyosodjon arról, “egy nyelvet beszél” az intéz-ményvezetővel.

Az intézményvezető az intézmény és a kollegák helyzetét a helyi körülmények ismeretében nyilvánvalóan másképpen látja, mint a szervezetbe kívülről érkező szaktanácsadó. Lehetnek olyan információk, amelyek helyi specialitások, ezek az intézmény, vagy a szervezet tagjai szá-mára természetesek, ezért nem kerülnek említésre, pedig a probléma feltárása szempontjából a szaktanácsadó számára fontosak lehetnek.

A probléma pontosítása során a professzionális kommunikációnak meghatározó szerepe van. (lásd. 9. pont)


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


13

3. Az intézményvezető, a bevont pedagógusok köre

A projektben megvalósult próbalátogatások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sok esetben az intézményvezető vagy helyettese képviselte az intézményt a szaktanácsadói látoga-tás során. A nevelőtestületet tagjainak bevonásakor gyakran okoz gondot, hogy a pedagógusok nem tájékozottak az új típusú szaktanácsadásról, illetve a szaktanácsadói feladatokról. Ezért érdemes a nevelőtestület előtt is elmondani néhány tájékoztató mondatot a szervezeti szin-tű tematikus szaktanácsadás és az egyéni szakmai fejlődést támogató tantárgygondozó szak-tanácsadás közötti különbségekről, a szervezeti szintű szaktanácsadás funkciójáról, oktatási rendszerben betöltött szerepéről. Az is előfordult, hogy az információ elakadt az intézmény-vezető és a nevelőtestület között félúton, és így a résztvevők kevésbé voltak motiváltak a szak-tanácsadói látogatással kapcsolatban. Erre a helyzetre is fel kell készülni, hiszen arra nincs lehetőség, hogy a szaktanácsadó - akár az intézményvezető megkerülésével - tájékoztassa a nevelőtestületet a várható látogatásról. Érdemes a bejelentkező levélben felhívni az intézmény-vezető figyelmét arra, hogy tájékoztassa kollégáit a szaktanácsadói látogatásról. Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadásba bevont pedagógusok motiváltak legyenek a feldolgozandó probléma megoldásában, mert így releváns információkat hoznak.

Összefoglalva fontosnak tartjuk, hogy a látogatás elején néhány kérdés segítségével tisztá-zódjon, hogy minden résztvevő számára egyértelmű-e az intézményi szintű szaktanácsadás felépítése, feladata, az, hogy milyen kérdések, problémák tisztázásában tud a szaktanácsadó az intézmény és a pedagógusok segítségére lenni. Ha ez tisztázódik, akkor a pedagógusok számára egyértelmű lesz, hogy mit várhatnak a szaktanácsadói látogatástól.


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


14

4. Tevékenységek, módszerek

Általános tapasztalat, hogy az intézmények meglepődnek, amikor a szaktanácsadók munkára fogják őket - inkább kész megoldásokat várnak.

A tevékenységekről és az alkalmazható módszerekről készült módszertani gyűjtemény megtalálható a Google Drive felületén1 és ebben a kézikönyvben is.

A szaktanácsadó feladata módszereinek tárházát fejleszteni, az interneten fellelhető tartal-makkal kiegészíteni, a szakirodalomból tájékozódni, jó gyakorlatokat megismerni. Ehhez nyújt szempontokat a kézikönyv módszertani gyűjtemény része.


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

1 A Google Drive felületén az OFI által szervezett „Szaktanácsadók felkészítése szervezeti szintű tanácsadásra in-terprofesszionális csoportokban” c. képzésen részt vett szaktanácsadók részére hozzáférhető a „Tudástár” map-pájában.


15

5. A látogatás eredménye, az intézményi fejlődési terv vázlata

A látogatás produktuma az intézmény képviselőivel közösen elkészített intézményi fejlődési terv vázlata. Ez az a kézzelfogható dokumentum, amely egy látogatás alkalmával elkészül. Az intézményi fejlődési tervben az azonosított problémából kiindulva az intézményvezetés és a szaktanácsadó közösen fogalmazzák meg, hogy a probléma megoldása érdekében milyen célo-kat kívánnak elérni, illetve pontosítják az ehhez szükséges lépéseket, feladatokat, időpontra, személyekre, felelősökre lebontva. A vázlat további munkálkodásra ösztönzi az intézményt, hiszen ez alapján ki kell dolgoznia a részletes fejlődési tervét. Ez azonban csak akkor tűnik biz-tosítottnak, ha az intézményi fejlődési terv az intézmény saját arculatához igazítottan készül el. Óvakodjunk tehát az előre elkészített, és a látogatás első 5 percében aláírásra, pecsételésre át-nyújtott fejlődési tervtől. Felmerülhet az az igény is, hogy a szaktanácsadó valamilyen szinten kövesse a fejlődési terv megvalósulását – akár csak néhány email-váltás erejéig. Hasznos lehet visszatérő látogatásokban gondolkodni. Ez az intézmény és a szaktanácsadó között kialakult bizalmi légkört, a jó szakmai kapcsolatot megerősíti.

Az intézményi fejlődési terv vázlata segíti az intézmény további, a probléma megoldására irányuló önálló munkáját.


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


16

6. Dokumentáció elkészítése

A szaktanácsadói látogatások során az alábbi dokumentumok készültek el: � Intézménylátogatási forgatókönyv: ez a dokumentum egy terv, amelyet a szaktanácsadó

vagy a szaktanácsadók csoportja előzetesen elkészít és az intézménybe is eljuttat a látogatás előtt. Ez akár módosulhat is, hiszen előfordulhat, hogy a problémaazonosítás során más problémák (is) felmerülnek, amelyek esetleg más feladatokat jelölnek ki, illetve más mód-szerek alkalmazását igénylik.

� Intézményi fejlődési terv vázlata: az intézmény képviselőivel és a szaktanácsadóval közö-sen készül. Tartalmazza azokat a célokat, és az azok eléréséhez szükséges feladatokat, lépé-seket, amelyek az adott probléma.

� Egyéni záró beszámoló: a szaktanácsadó leírja a látogatás menetét, az elért eredményeket, az esetlegesen felmerült nehézségeket.

� Elégedettséget mérő lap: a látogatásba bevont vezetők és pedagógusok által – online módon – kitöltött dokumentum.

Az egyes szaktanácsadói látogatások dokumentumait portfóliós szemlélettel célszerű elkészí-teni. Tapasztalat, hogy az egyéni záró beszámolóban nem mindent írnak le a szaktanácsadók. Ha néhány hónap múlva újra kezükbe kerül a dokumentáció, már nem emlékeznek pontosan a történtekre. A dokumentáció pontos elkészítése részben az esetleges visszatérő látogatás miatt fontos, részben pedig a saját szakmai fejlődés, szaktanácsadói életpálya-építés szempontjából is. A részletes dokumentáció olyan segédanyag, amely a következő látogatások tervezéséhez is támogatást jelent. Pozitív példaként idézzük Kerekes András mérés-értékelési szaktanácsadó (Heves Megye) egyéni záró beszámolójából az intézménylátogatási tapasztalatokat. „Mind az intézményvezető, mind az interjúkba bevont pedagógusok innovációs készségről tettek bizony-ságot, szakértelmükre, együttműködő-készségükre már a bemutatkozás után, az első kérdé-seknél fény derült. […] A szaktanácsadást nem teherként élték meg, hanem segítséget vártak tőlünk. Power Point bemutatót tartottam az intézkedési tervről s átadtam szakirodalmi ajánlá-somat, valamint az önértékelésről is szó esett. Az önértékelési rendszer bevezetésének szüksé-gességéről és módjáról is tájékoztattam az intézményt. Ennek szükségességét belátták, s ezt be is emeltük az intézkedési tervbe a többi intézkedés mellé.

A látogatásba bevont szereplők: az intézményvezető, a vezetőhelyettes, valamint a gyógype-dagógus és a fejlesztőpedagógus.

Az alkalmazott munkamódszerek: interjú (előre szerkesztett kérdésekkel), erőtér – analízis, dokumentumelemzés, intézménybejárás, előadás.

Az erőtér analízis az alábbi erősségeket tárta fel: � a szakértelmet; � az összetartó, támogató attitűdű pedagógus- közösséget; � valamint, hogy a tanulók és a szülők szeretik az iskolát, kötődnek az intézményhez.

Gátló tényezők: � nem megfelelő az eszközellátottság, kisméretű és kevés a tanterem; � nem biztosított a pedagógusok támogatása (gyógypedagógiai asszisztens, pszichológus); � sok tanuló október 1-je után érkezik az intézménybe, ami a statisztikai normatívát csökkenti; � az interjú során kiderült, hogy a kompetenciaméréshez kitöltendő családi háttér-kérdőíve-

ket kis létszámban küldik vissza a szülők, így ezeket nem lehet figyelembe venni.

A látogatás eredményeként elkészült a fejlődési terv vázlata, ami rögzíti az intézményben az SNI, BTMN tanulók ellátásának fejlesztését, annak fontosabb állomásait. […] A fejlődési tervbe bekerült az önértékelési rendszer kiépítése, az önértékelési csoport megalakításával, mely mű-ködését a decemberben megjelenő önértékelési szempontsorokkal fogja megkezdeni.”


17


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


18

7. Drive, tudástár, online kommunikáció

A szervezeti szintű szaktanácsadás esetén, amikor egy adott intézménybe több szaktanács-adó látogat el közösen, az infokommunikációs technológiák jelentősen megkönnyítik a szak-tanácsadók munkáját. A látogatásokkal kapcsolatos szakmai munka során a Google Drive lett a szaktanácsadók munkafelülete, virtuális irodája. Itt a nagy mennyiségű adat tárolásán túl, lehetőség nyílik egy-egy szöveges dokumentumot vagy táblázatot egyszerre több résztvevővel, hozzászólóval is, szimultán megszerkeszteni. Mivel a szaktanácsadók földrajzilag gyakran tá-vol dolgoznak egymástól, ez a lehetőség meggyorsítja a közös munkát, nem kell e-mailben fáj-lokat küldözgetni, nyilvántartani, hogy melyik a legutóbbi verzió. A szaktanácsadók csoportos felkészülését jelentősen megkönnyíti a közös virtuális munkafelület.

A tudástár eredetileg a képzésre, az önálló tanulás megkönnyítése céljából jött létre. A tu-dástár a képzések befejeztével továbbra is elérhető, így lehetőség van arra, hogy az egyes szak-tanácsadói csoportok ezt a szakirodalmi gyűjteményt tovább bővítsék, frissítsék. Több szak-tanácsadók jelezte, szívesen bővíti a feltöltött anyagok körét. Eddig elsősorban a módszertani eszköztárral bővült ezt a felületet, így egyfajta elektronikus szakkönyvtárrá is válhat a jövő-ben.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy az IKT kompetenciák folyamatos fejlesztése a szaktanácsadók elengedhetetlen feladata.


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


19

8. Hálózati együttműködés

A hálózati együttműködés vertikálisan és horizontálisan is működik ebben a szaktanácsadási formában.

Horizontális irányban a szaktanácsadók egymással együttműködnek a próbalátogatás elő-készítése, lebonyolítása során. Az egyéni záró beszámolók alapján megállapítható, hogy a szak-tanácsadók szívesen dolgoztak bevált, stabil munkacsoportokban. Ez érthető, hiszen kialakult közöttük a bizalom, a jó együttműködés, a munkamegosztás és a földrajzi távolságok is köny-nyebben leküzdhetők. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportok ne elsősorban a megszokás alapján működjenek, hiszen problémaalapú szaktanácsadásról beszélünk, tehát az intézmény adott problémájára jöjjenek létre “alkalmi” szaktanácsadói csoportok.

Vertikális irányban ugyancsak működött az együttműködés, hiszen a szaktanácsadók terü-leti, ők pedig országos vezető szaktanácsadókhoz kapcsolódnak. A három szint akkor működik jól, ha a kommunikáció folyamatos és kétirányú. Felmerülő kérdések, szakmai kihívások ese-tén a szaktanácsadó keresse meg területi vezető szaktanácsadóját online formában.


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


20

9. Kommunikáció

A próbalátogatások eredményei azt mutatják, hogy az intézménylátogatások során túlnyomó-részt bizalmi légkör, kollegiális kapcsolat alakult ki az érintettek között. A szaktanácsadó célja, hogy segítse az intézmények fejlődését és ezzel hozzájáruljon a közoktatás eredményesebbé tételéhez. A magas szakmai színvonalon végzett munka, a nyílt, őszinte, asszertív kommuni-káció a szaktanácsadó szakmai kötelezettsége. A szakmai kommunikáció lényeges eleme, hogy a jó gyakorlatokat, bevált módszereket rendszeresen megosztják egymással a szaktanácsadó kollégák.

A szaktanácsadói praktikákat összegezve, a szaktanácsadói autonómia, elhivatottság és sze-repazonosság minden szaktanácsadótól elvárt. Fontos, hogy a szaktanácsadó önállóan tudjon dolgozni, képes legyen önállóan kialakítani a saját működési terepét, ne várja, hogy megmond-ják neki, mit csináljon. Ne csak saját tevékenységére figyeljen, hanem tartsa szem előtt azt is, ő egy szakmai csoport tagja, ahol a tudásmegosztás mindenkinek együttes érdeke.


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


Szaktanácsadói módszerek

3


Ez a tematikai egység szaktanácsadói látogatások során alkalmazható módszereket kínál. Lépésekre bontva, részletesen leírja azokat, és külön felhívja a figyelmet

a módszerekkel kapcsolatos tudnivalókra.

A módszertani gyűjtemény azzal a céllal készült, hogy segítse a szaktanácsadókat az intézmény-látogatások és az egyéb feladatteljesítés során a változatos, helyzetnek megfelelő, szakszerű módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.

A szaktanácsadóval szembeni elvárások nagyok, éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy ennek megfelelő felkészültséggel érkezzen a látogatásokra.

A módszerek közül ki-ki saját személyiségének, szakterületének, illetve az adott szakta-nácsadói feladatnak a tükrében válogathat. Nem fontos, hogy mindent kipróbáljon. Nem csak választani lehet belőle, hanem érdemes hozzátenni is. A saját gyakorlatban bevált praktikák, szaktanácsadói megoldások leírása gazdagítja a szaktanácsadó portfolióját, és folyamatosan bővülő eszköztárként szolgál a számára.

A módszertani gyűjtemény minden szakterület szaktanácsadójának készült, tantárgygon-dozónak és szervezeti szintű, „tematikus” szaktanácsadónak egyaránt. Helyet kaptak benne a „jelenléti” mellett az online módszerek is.

A gyűjtemény a könnyebb használhatóság érdekében ábécé sorrendben tartalmazza az egyes leírásokat.

A -val jelölt módszerek időigényesek, alapos felkészülést igényelnek .


5

I. Helyzet- és problémafeltáró módszerek

A helyzetfeltárás vagy diagnózis az intézménynek a szaktanácsadó támogatásával végzett munkája, amely során a kezelni kívánt kérdést vagy problémát megérti és meghatározza. Ered-ményeként felfedi a háttérben álló kiváltó erőket, azonosítja a szereplőket, érintetteket, kont-extusba helyezi a kérdést vagy problémát, és mindezek alapján megállapítja, hogy milyen vál-toztatás végrehajtása vezethet el a leghatékonyabban a megoldáshoz. A tevékenység alapvető célja, hogy alaposan megismerje és értelmezze a problémát, továbbá elősegítse annak megol-dását.

A helyzetfeltárás lépései:

1) A jelentkező probléma azonosítása. A probléma megfogalmazása a résztvevők szemszögéből.2) A vizsgálni kívánt területek behatárolása. Azoknak a konkrét kérdéseknek az összegyűjté-

se, melyekre a résztvevők választ szeretnének kapni. 3) Döntés a bevonni kívánt résztvevőkről (pl. intézményvezető, munkaközösség-vezetők, pe-

dagógusok, az intézmény egyéb dolgozói, szaktanácsadó), szerepük és feladatkörük megha-tározása.

4) Az információgyűjtési módszerek kiválasztása. Egyéni vagy csoportos interjúk; csoportos tevékenységek; kérdőívek; helyzetfeltáró eszközök; dokumentumok elemzése; megfigyelés.

5) Az információk összegyűjtése. 6) Az információk szűrése, összefoglalása és elemzése: a releváns információk kiszűrése, a

legfontosabb tudnivalók összefoglalása, értelmezése és következményeinek elemzése1.

1 Hope, 1994.


7

I.1. Interjú

Spontán interjú

A spontán interjút az különbözteti meg a hétköznapi beszélgetéstől, hogy az interjút készítő fejében ott a kutatási cél. Tájékozódásra használjuk, pl. az intézmény megismerésére, a viszo-nyok feltérképezésére, elvárások megfogalmazására, illetve olyan esetekben, amikor nem lehet rögzíteni a beszélgetést.

JEGYZETEK

A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

A módszer előnyei:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

A módszer hátrányai:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


9

Strukturált interjú

A kérdések sorrendje kötött, azokat a szaktanácsadók (néhány kivételtől eltekintve) szó szerint teszik fel, s jelentős részükre kötelezően választ várnak. A válaszok rögzítése – lehetőség sze-rint – az interjúalany szavaival történik, ez „puha” információval is szolgál, amely a szakta-nácsadás további részében felhasználható.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


11

Kevert típusú interjú

A beszélgetés egy részében strukturált interjúra emlékeztető kérdéseket tesz fel a szaktanács-adó, amelyekre jól körülhatárolható (akár mérhető) válaszokat kap.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


13

Fókuszcsoportos interjú

Egy vagy két szaktanácsadó egyidejűleg több interjúalannyal beszélget, előre meghatározott, közösen összeállított interjúvázlat alapján. Ez az interjútípus jól tervezett és kontrollált körül-mények között zajlik, a résztvevők körültekintő megválogatása után.

Fontos, hogy az interjú ne alakuljon át személyes beszélgetéssé, ne érzelmi oldalról, hanem racionálisan tárjuk fel az adott helyzetet. Az interjút készítő akár teljesen vissza is húzódhat, mind több teret engedve a válaszadónak arra, hogy véleményét kifejtse.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


15

I. 2. Kérdőíves felmérés

A kérdőíves felméréssel a szaktanácsadó információkat gyűjthet a nevelőtestület belső és külső intézményképéről, különös tekintettel az intézmény dolgozóinak elvárásaira és a külső partne-rek feltételezett igényeire és elégedettségére.2

Az információgyűjtéshez gyakran használunk tényekre vagy véleményekre rákérdező írás-beli kérdőíveket. Az ilyen felméréseknél gondot okozhat, hogy a belőlük nyert, elemezhető és grafikusan ábrázolható információk indokolatlanul nagy súlyt kapnak. Ennek elkerülése ér-dekében a kérdőíves vizsgálatok eredményeit mindig az adott problématerületre vonatkozó egyéb információkkal együtt, csak a legfontosabb összetevőket kiemelve vizsgáljuk, részrehaj-lásmentes ítéletekre alapozva az adatok elemzését és a következtetések levonását.

A kérdőívet úgy kell összeállítani, hogy az általa feltárt eredmény teljes intézményképet ad-jon. A bevezető részben adjunk rövid tájékoztatást a kérdezés céljáról, a kitöltés módjáról, az eredmények feldolgozásáról, felhasználásáról. Biztosítsuk a kitöltőt az anonimitásról, az adat-kezelés korrektségéről. Egyszerű, bevezető kérdéssel kezdjünk, ami könnyen megválaszolha-tó. Kevés (10-12) kérdést tegyünk fel. Változatos kérdéstípusokat alkalmazzunk. Rövid, tömör legyen a kérdés, olyan kifejezéseket használjunk, amely mindenki számára érthető, minden megkérdezett azonos módon értelmezze azokat.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

2 Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai


17

I. 3. SWOT-elemzés

1. Alaptáblázat

A SWOT – elemzés bemutatásával egy olyan eljárást javasolunk az intézmények tantestületei számára, amelynek segítségével csoportos munkában összegyűjthetik az intézmény legfonto-sabb jellemzőit. A SWOT – elemzés a nyitott önértékeléshez kapcsolódó eszköz, amelyet az in-tézményi helyzetértékeléshez használhatunk fel.

(SWOT: strenghts – erősségek, weaknesses – gyengeségek, opportunities – lehetőségek, threats – veszélyek.)

A módszer célja, hogy feltárja az intézmény egészének vagy egyes kiemelten fontos területének (kulcsterületének) intézményen belüli erősségeit, azaz a működésnek azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellően vagy nem kielégítően fejlődtek a belső és/vagy a külső partnerek szerint. Az elemzés számba veszi az intézmény lehetőségeit és buktatóit, illetve ezek összefüggéseit. Rendezni az intézményről rendelkezésre álló információkat.

Lépések:

1) Az elemzésben részt vevők egy négy ablakra osztott táblázatot töltenek ki, amelyben az egyes ablakok az erősségek, a gyengeségek – (belső elemzés), – valamint a lehetőségek és a veszélyek – (külső elemzés), – felsorolását teszik lehetővé.

2) A résztvevők által kitöltött táblázatok összesítése után súlyozással kiválasztják az egyes mezőkben szereplő tényezők közül a legfontosabbakat.

3) Ezt követően az egyes mezők közötti kapcsolatok feltárása következik. Ennek során kide-rül az, hogy az erősségek milyen további lehetőségek kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását, illetve a gyengeségek közül melyek azok, amelyek akadályozzák az egyes lehetőségek kiaknázását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását.

A SWOT – elemzés előnye, hogy az intézmény egészére alkalmazható, könnyen és viszonylag gyorsan elvégezhető. Végrehajtása nem igényel előképzettséget. Az elemzés egyes lépései vé-gezhetők kezdettől fogva csoportokban is. A folyamat során a közösen végzett súlyozásnak ki-emelkedő jelentősége van.

Erősségek Gyengeségek

Lehetőségek Veszélyek


18

2. Kereszttáblázat

A kezdeti elemzés (Alaptáblázat) után kerül sor az erősségekhez kapcsolódó lehetőségek és ve-szélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek kereszttáblázatban való összesítésére, az összefüggések feltárására.

Lépések:

1) Az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.) lehetőséget?2) Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetőség kihasználásában?3) Az adott erősségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést?4) Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínűsége az adott fenyegetés bekövetkezésének?

Lehetőségek Veszélyek

1 2 3 1 2 3

Erős pontok

1

2

3

Gyenge pontok

1

2

3


19


3. Tevékenységek

Az elemzés harmadik fázisában kerül sor az egyes lehetőségekhez kapcsolódó tevékenységek számbavételére annak érdekében, hogy a leghatékonyabban lehessen megoldani az adott terü-leten jelentkező feladatokat.

Mely tevékenységek teszik lehetővé, hogy éljünk a lehetőséggel?

Mely tevékenységek teszik lehetővé, hogy elhá-rítsuk a veszélyeket?

Mely gyengeségek akadályozzák, hogy éljünk a lehetőségekkel?

Mely gyengeségek akadályozzák, hogy a veszé-lyeket elhárítsuk?

Az elemzés a tapasztalatok írásbeli rögzítésével, illetve az egyes területeken a hozzájuk kapcso-lódó tevékenységek, feladatok meghatározásával zárul.

21

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


23

I. 4. Erőtér analízis

Egy hosszú távú fejlesztés elindítása előtt fontos vezetői feladat annak felmérése, hogy milyen az a környezet, amelyben a változtatást meg akarjuk valósítani. Ehhez nyújt segítséget ez a módszer. Segítségével (1) végiggondoljuk a tervezett változás megvalósítását elősegítő és gát-ló hatásokat; majd (2) megbecsüljük, hogy az adott hatás kihasználása, illetve megváltoztatá-sa mennyire könnyű vagy nehéz, végül (3) megítéljük, hogy az illető hatás mennyire komoly tényező. Ezzel a viszonylag egyszerű és gyors technikával felmérhető, hogy mely hatásokkal érdemes, illetve szükséges foglalkozni. Az analízishez használjuk az alábbi ábrát (a betűk je-lentése: P–pontszám, H–hatás, K/N–könnyű/nehéz, értelmezésüket lásd alább).

1) Megfogalmazzuk az adott témával kapcsolatos jelenlegi helyzetet, és azt az állapotot, ahová el szeretnénk jutni.

2) Az ábra középső két oszlopába összegyűjtjük mindazokat a hatásokat, amelyek segítik, il-letve gátolják a tervezett jövő elérését. A bal oldali oszlopba az előrevivő, támogató a jobb oldaliba a hátráltató, gátló tényezőket írjuk. Az oszlopokba a lehető legtöbb elem kerüljön.

3) A K/N oszlopba elemenként haladva beírjuk, hogy az adott pozitív hatást mennyire könnyű vagy nehéz kihasználnunk a kívánatos jövő eléréséhez. Ugyanez a negatív oldalon annak felbecsülését jelenti, hogy mennyire könnyű vagy nehéz az adott negatív hatást megváltoz-tatni terveink megvalósítása érdekében. Véleményünket ötfokú skálával fejezzük ki: 5 - na-gyon könnyű, 1 - nagyon nehéz.

4) Ezután szintén soronként haladva felmérjük, hogy az adott pozitív, illetve negatív hatás mennyire erős. Véleményünket a „H” oszlopba írjuk, 5 - egyáltalán nem erős, 1 - nagyon erős.

5) Elemenként összeadjuk a H+K/N értékét és beírjuk a P oszlopba.6) A pontszámok alapján mind a pozitív, mind a negatív oldalon kialakul egy rangsor. A pozitív

oldalon a magas pontszámok azt jelentik, hogy a hatás erős és könnyű kihasználni, míg a negatív oldalon ugyanez azt jelzi, hogy bár erős gátló tényezőről van szó, könnyű megvál-toztatni.

Az innováció megvalósítása során tehát a magas pontszámú pozitív elemekre érdemes építe-nünk, míg a negatív oldalon a magas pontszámú elemek gátló hatása könnyen kiküszöbölhető. Az erőtérelemzés eredményeit a tervezés során használjuk föl.


25

Jegyzetek


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


27

I.5. Dokumentumok elemzése

A feladat jellegétől függően érdemes megvizsgálni az intézmény által készített tanügyi doku-mentumokat, például a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, az éves munkatervet, esetleg a tantervet vagy a tanmeneteket. Ezeket a szaktanácsadó elolvassa és meghatározott szempontok alapján elemezi. Összpontosíthat a bemutatott arculatra, a tartalmi elemekre vagy a tényadatokra, vagy felhasználhatja arra, hogy általánosabb képet alakítson ki az intézmény céljáról, adott időszak alatti fejlődéséről. A dokumentumok emellett az intézmény belső és külső kommunikációjáról és döntéshozási folyamatairól is segítenek képet alkotni.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


29

I.6. Megfigyelés

A megfigyelés időigényes, de lehetővé teszi, hogy első kézből nyerjünk információkat az intéz-mény működéséről, melyeket később az érintettekkel együtt közösen megbeszélhetünk, vizs-gálhatunk. A szaktanácsadó és a résztvevők számára egyaránt érthetőnek kell lennie, hogy kit vagy mit és miért kell megfigyelni. A kollégákat előre tájékoztatni kell a megfigyelő jelenlétéről és a megfigyelés okáról. Meg kell állapodni abban, hogy lehet-e jegyzetelni, vagy más módon rögzíteni az észrevételeket, és hogy az eredményeket hogyan használják majd fel. Fontos, hogy a szaktanácsadó és a résztvevők is tisztában legyenek azzal, hogy a megfigyelő jelenléte min-dig befolyásolja a megfigyelt eseményt, így nem biztos, hogy az tipikus példát ad arról, ami nap mint nap történik az intézményben.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


31

II. Megoldást kereső módszerek

Problémáról akkor beszélünk, ha van egy cél, megoldandó feladat vagy elérendő – a jelenlegi-nél ideálisabb – állapot, amit el akarunk érni, de nem tudjuk ez hogyan lehetséges, nem ismer-jük az eléréshez vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegol-dásnak.

A problémamegoldás folyamata, általános lépései:

A probléma felismerése, pontos definiálása

A probléma megértése, elemzése

Megoldások létrehozása, a legjobb megoldás kiválasztása

A megoldás alkalmazása

Ellenőrzés3

3 Obermayer - Kovács, 2012


33

II.1. Ablak

Ez a módszer kiválóan alkalmas az egyénileg összegyűjtött ismeretek csoportos, strukturált rendezésére.

Egy lap közepére rajzolunk egy négyzetet. Csúcsait összekötjük a lap sarkaival. A kö-zépső négyzetbe kerül a csoportosítás témája (kérdés, probléma stb.). A vonalakkal határolt négy részben egy-egy csoporttag egyszerre dolgozik. Saját részébe beleírja a témával kapcso-latos véleményét. A középső rész üresen marad, csak a téma megnevezését tartalmazza. Ebbe – az egyes vélemények megbeszélése, tisztázása után - a megállapodással megszületett közös csoportvélemény kerül.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


35

II.2. Fókusz-meghatározás módszere – célfókusz

A fókusz pontos meghatározásának szükségessége sokkal többször merül fel, mint aho-gyan azt gondolnánk. Célfókusz az a fókusz, amely egy bizonyos probléma, feladat megha-tározására irányul.

Lépések:

1) Alapprobléma meghatározása2) Az alapprobléma többféle (legalább ötféle) megfogalmazása3) Egy probléma-meghatározás konszenzusos kiválasztása4) Célfókuszok képzése: lássuk tisztán, mit akarunk elérni.

Az egyszerű témamegjelölésnél, szempontismertetésnél hosszabb, látszólag bonyolultabb fo-lyamat. A fókusz betartatása nagy határozottságot követel a résztvevőktől.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


37

II.3. Gondolattérkép

A gondolattérkép („mind map”) módszer hatékony grafikai technika, amely utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználásához, alkalmazható az emberi tevékenységek bármely területén, ahol tanulásra, tiszta gondolkodásra van szükség. A módszer bevezetése Tony Buzan nevéhez fűződik, aki pedagógiai kutatásai során találta rendkívül hatékonynak az oktatási anyag ilyen formában történő átadását.

Egy gondolattérkép felépítése és jellemzői:

1) Tárgya egy központi képben, a térkép középpontjában kristályosodik ki.2) A fő témák a központból ágaznak ki. Keressünk különféle szempontokat, amelyekkel a téma

értelmezhető, megvizsgálható, kifejthető! Ezekből a szempontokból válasszuk ki a legérde-kesebbeket vagy a feladatnak megfelelőket, és a középponthoz kapcsolva jelöljük a csomó-pontokat kulcsszavakkal! Tisztázzuk az egyes szempontok egymáshoz való logikai viszo-nyát!

3) Az ágak tartalmaznak egy kulcsszót, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon he-lyezkedik el. A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon.

4) Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak.5) Gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb, szebb és sze-

mélyesebb legyen.

A gondolattérképet vázlatként használva kezdjük el a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotást!


39

Jegyzetek


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


41

II.4. Halszálka diagram

A diagram elkészítése során csoportos ötleteléssel hívjuk elő a kérdéseket és válaszokat. A hal-szálka ábrán a fej a probléma, a szálkák a probléma gyökerei.

Lépések:

1) Mi okozhatja a problémát? 2) A „hal” gerincéből leágazó fővonalak végeire beírjuk a fő ok-csoportokat.3) A fő ok-csoporttól kiindulva addig tesszük fel a „miért?” kérdést (max. ötször), amíg elemi-

nek nem tekinthető okokhoz nem jutunk.4) Szavazással, vagy konszenzusig tartó vitával meghatározzuk és rangsoroljuk a három legje-

lentősebbnek tartott okot.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


43

II.5. „Gondolkodó kalapok”- Hat gondolkodási terület

Edward de Bono4 módszere ott lehet különösen eredményes, ahol többen működnek együtt egy feladat megoldásán (csoport, értekezlet, esetfeldolgozás). A hat megközelítési mód tudatos szétválasztásával előtérbe kerülhet a kreatív közösségi munka. Alkalmazá-sa elősegítheti az összes résztvevő kreativitásának együttes felhasználását.

Amikor a résztvevők együtt gondolkodnak, mindenkin ugyanolyan színű kalap legyen. Miért épp kalap metafora? Mert azt ember könnyen felveheti és leteheti – mondja az értelmi szerző. A kalapok gondolkodás-irányokat jelölnek. Külön-külön és egymást követően is hasz-nálhatóak.

Átfogó gondolkodás, folyamatirányítás. A kék kalapot mindig egy bizonyos személy viseli a teljes folyamat alatt, ő irányítja a beszélgetést, rendszerezi az elhangzottakat, terelgeti a résztvevőket a megfelelő irányba. Egész idő alatt fontos szerepet játszik egyfajta karmesterként: a folyamat kezdetekor meghatározza, hogy miért vannak ott a résztvevők, mi a cél, és azt hogyan, mennyi idő alatt tervezi elérni. A gondolkodási folyamatban rugalmasan változtathatja a kalapok sorrendjét, ha ennek szükségét lát-ja, illetve instrukciókkal láthatja el a résztvevőket a viselkedési szabályokat illetően: „Kérek mindenkit, hogy most vegyük fel a zöld kalapot, és dolgozzunk ki még min. 2 új megoldási lehetőséget a meglévő alternatívák mellé.” Ő zárja is le a folyamatot, összefoglalva az elért eredményeket, és meghatározva a kö-vetkező lépéseket és azok határidejét.

A tényeket szimbolizálja. Általában a megbeszélés kezdetén szokták használni. Az ösz-szegyűjtött információkról fontos eldönteni, hogy tények vagy feltételezések-e. Fehér kalapban tényeket, nem pedig feltételezéseket gyűjtünk.

Érzések. Lehetőséget teremt érzéseink kifejezésére anélkül, hogy magyaráznunk vagy indokolnunk kellene azokat. Az érzelmek megfogalmazása szükségszerű, mert ha el-fojtjuk ezeket egy döntési folyamat során, akkor meglapulhatnak a háttérben, és egész idő alatt rejtett módon fejtik ki hatásukat a gondolkodásra.

4 De Bono, 2009

Tények

Érzések

Előnyök

Ellenvetések

Ötletek

A folyamat


44

Hátrányok, ellenvetések. Ezt a kalapot használjuk a leggyakrabban. Bizonyos tekintet-ben a legértékesebb, megakadályozza, hogy hibát kövessünk el. A kritikus gondolko-dást képviseli. A kritikának viszont mindig logikán kell alapulnia.

Előnyök. Összegyűjtésük pozitív és konstruktív gondolkodást takar. Feladata megvizs-gálni és felkutatni az előnyöket, értékeket, majd ezekhez igyekszik logikus alátámasz-tást találni.

Ötletek. A zöld kalap a kreatív gondolkodásra szolgál. Az alternatívák, ötletek, lehetősé-gek keresését kínálja, a folyamat alapvető része.

Összefoglalásul a Hat Kalap előnyei a hagyományos, vitán alapuló gondolkodáshoz képest:

� A problémamegoldásra, és nem a vita megnyerésére fókuszál, ezáltal szignifikánsan jobb eredmény érhető el a problémamegoldó folyamatban.

� Elválasztja a különféle gondolkodásmódokat, és egyúttal lehetővé és kötelezővé is teszi olyan aspektusok kifejezését is (pl. érzelmek vagy pozitívumok), amelyek a gyakorlatban nem kerülnek kifejezésre vagy elsiklunk felettük.

� Mindenkit együttgondolkodásra késztet. Csakis úgy lehet kitűnni a párhuzamos gondolko-dásban, ha minden kalap során aktívak vagyunk.

� Időt és energiát takarít meg a résztvevőknek, amit az érvrendszerű gondolkodásban fel-emésztene a vita.

� Nem kétféle érvelés közül kell választani, így lehetőség van új ötletek megfogalmazására, amelyek adott esetben megfelelőbbek lehetnek, mint a rendelkezésre álló alternatívák.

� Nem két fél helyezkedik szembe egymással, mint a vita során, így csökken a személyek kö-zötti különbségek (nem, életkor, státusz, pozíció stb.) szerepe a gondolkodási folyamatban.

� Erősíti az együttműködést és a csapatszellemet, csökkenti a konfliktusokat és az azokból eredő feszültséget, emeli a gondolkodás színvonalát.

� Egyénileg is alkalmazható. � Könnyű megtanulni és használni.


45

Jegyzetek


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


47

II.6. Konstruktív vitatechnikák

A vita olyan együttműködésen alapuló tanulási tevékenység, amely fejleszti a résztvevőkben a saját álláspont melletti érvelés, a mások véleményének figyelmes meghallgatása, a mérlegelés és az empátia képességét. Vita közben erősödnek az együttműködési készségek, a konszenzusra való hajlam.

Akadémikus vita

Az akadémikus vita aktív részvételre és körültekintő gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket egy ellentmondásos téma több szempontú vizsgálatában.

Lépések:

1) Ismertessünk egy ellentmondásos témát a csoporttal, és fogalmazzunk meg egy eldöntendő (igen-nem, mellette-ellene) állítást a témával kapcsolatban!

2) A résztvevők négyes csoportokban dolgoznak. Minden csoporton belül az egyik pár támoga-tó, a másik pár ellenző álláspontra helyezkedjék. A kérdés megvitatása párokban történik. Minden pár az általa képviselt álláspont szerint listát készít az érvekről, illetve ellenérvek-ről kb. 7-8 percben.

3) A következő lépésben a pár egyik tagja egy másik pár hasonló tagjával ül össze, és az eddig azonos feladaton dolgozó új pár kb. 4-5 percben összeveti nézeteit.

4) Az eredeti párok ismét összeülnek, és 4-5 percben összevetik jegyzeteiket, részletes listát állítanak össze az álláspontjukat erősítő érvek alapján. Az eredeti négyes megvitatja a kérdést. Mindkét oldal ismerteti meggyőződését, majd 8-10 percben megvitatják álláspontjukat.

5) Mindkét oldal írásban zárónyilatkozatot készít a vita lezárásaként, törekedve a konszenzu-sos álláspontra a megelőző vita leghatásosabb érvei alapján.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


49

Konstruktív vita

Ez a vitatechnika segítséget nyújt a vitázóknak saját érveik kidolgozásában, előadásában, az érvek különböző szempontok szerinti sorrendjének megfigyelésében, illetve alapos magyará-zatában, valamint mások figyelmes meghallgatásában.

Lépések:

1) Egy résztvevő ismerteti a témát, majd eldöntendő kérdés formájában megfogalmazza azt.2) A csoportot kettéosztjuk, a két lehetséges álláspont képviseletére. A két táboron belül a

résztvevők párokat alkotnak.3) A párok együtt elolvassák az anyagot, majd listát készítenek az álláspontjukat támogató,

általuk legerősebbnek ítélt érvekről.4) Az egyik csoport tagjai előadják érveiket a másik félnek, akik tisztázó kérdéseket tehetnek

fel, de ezen a ponton még nem vitatkozhatnak az érvekkel. A másik fél is ismerteti állás-pontját.

5) A résztvevők saját csoportjaikban megvitatják a másik fél által előadott érveket, majd közö-sen kiválasztják az öt legfontosabb érvet.

6) A két csoport egymás után előadja a másik fél leghatásosabb érveit. A résztvevők újra csak tisztázó jellegű kérdéseket tehetnek fel.

7) Az utolsó lépésben az egész csoport számára megnyitjuk a vitát. A résztvevők felsorolják a két fél által ismertetett legmeggyőzőbb érveket, amelyeket a csoportvezető táblán rögzít. A résztvevők közösen megvitatják az érvek erős és gyenge pontjait.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


51

Vitaháló

Ez a kooperatív vitatechnika aktív részvételre ösztönöz a vita folyamatában. A kollégák párok-ban dolgozva, táblázatba gyűjtik a felvetett kérdés mellett és ellen szóló érveiket. A kibontako-zó vita során mindenkinek állást kell foglalnia. A résztvevők párban dolgoznak egy függőlege-sen kettéosztott papírlapon. Az eldöntendő kérdés vagy probléma középre kerül, míg a kérdésre adandó igenlő válaszok az IGEN szó alá, a lap bal oldalára, a nemleges válaszok a NEM szó alá, a lap jobb oldalára kerülnek.

A résztvevők megvitatják párjukkal a kérdést, érveiket és ellenérveiket a megfelelő oszlop-ba jegyzik.

Mindegyik pár csatlakozik egy másik párhoz, és megosztják egymással mind az IGEN, mind a NEM alatt felsorakoztatott érveket. Megvitatják mindkét érvcsoportot, valamint bővítik saját listájukat.

Minden résztvevő egyénileg eldönti, miként érez az adott kérdéssel vagy problémával kap-csolatban.

Ezt követően két csoport alakul, akik az IGEN mellett, és azok, akik a NEM mellett foglaltak állást. A bizonytalanok külön csoportot képeznek.

A csoport álláspontjuk védelmére együtt megbeszéli és kiválasztja a leghelytállóbb érveket.Ezután vita következik a két csoport között: egy önkéntes minden csoportból ismerteti cso-

portja álláspontját. A határozatlanok csoportja is hangot ad kételyeinek. A hozzászólásoknak a vezető szab időhatárt.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


53

II.7. Ötletbomba

A módszer alapszabálya, hogy minden problémára a lehető legnagyobb számú lehetsé-ges megoldást kell megkeresnünk, mert minél több megoldási lehetőség kínálkozik egy problémára, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy közöttük van az optimális ötlet.

Lépések:

1) Kiválasztunk három szempontot, amelyek alapján a problémamegoldást értékelni fogjuk. (pl. pontosság, gyorsaság) Ez kellően árnyalt megoldásokat tesz lehetővé.

2) Létrehozunk szempontonként három alapötletet.3) További három variációt létrehozunk alapötletenként.4) Kombinációkat alkotunk.5) Kiválasztunk három ígéretes megoldást. 6) Gondolatkísérlet: „Mi lenne, ha … ?” jelleggel gondolkodunk a három ígéretes megoldás al-

kalmazásának következményeiről. Végül, a legjobbnak tartott megoldást kiválasztjuk, és hozzáfogunk a megvalósításához.

Ez a módszer nem garantál biztos megoldást, azonban lehetőségeket nyit. A módszer műkö-désképtelenné válhat az „időfösvény” gondolkodóknál, akik gyakran a „végezzünk és lépjünk tovább” attitűdöt képviselik.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


55

II.8. Ötletroham

A módszer csoporton belüli ötletek összegyűjtésére szolgál. Minden résztvevő elmondhatja gondolatait, véleményét. A felvetett problémára szabadon lehet asszociálni. Az ötletroham (öt-letbörze) a leggyakrabban használt kreatív gondolkodási technika. Ahhoz, hogy valóban élve-zetes, vidám és sikeres legyen, előre rögzített formában kell alkalmazni. Az ötletbörze szabá-lyait és eljárását a résztvevőknek az egész gyakorlat során be kell tartaniuk.

Lépések:

1) Az ötletroham témáját, amelyre ötleteket kell keresni, felírjuk egy nagyméretű, kifüggesz-tett papírra. A megfogalmazásnál használjuk a „Hány?”, „Hányféle módon?”, „Hogyan?” kérdőszavakat.

2) Kiválasztunk valakit a csoportból, aki az ötleteket lejegyzi. Fontos, hogy ez a résztvevő gyorsan és olvashatóan írjon.

3) Elkezdjük az ötletek felvetését. Először sorban mindenki mond egyet, ha nincs ötlete, pasz-szol. A módszert alkalmazhatjuk kevésbé strukturált formában is, amikor a résztvevők kö-tetlen sorrendben mondanak ötleteket.

4) Valamennyi ötletet felírjuk a papírra (még akkor is, ha olyan javaslatról van szó, amely már elhangzott.) Ha betelt, tűzzük a papírokat a falra, hogy egyszerre mind látható legyen. Amikor kezdenek fogyni az ötletek, tegyük fel a hat kérdést: Ki? Mit? Miért? Hol? Hogyan? Mikor? – vagy állítsuk szembe a szélsőségeket, a széthúzó javaslatokat.

5) Végül, a résztvevők álljanak meg és hagyják, hogy az ötletek „megérjenek”. Ha mégis foly-tatják az értékelési fázissal, tartsanak szünetet, és a beszélgetést korlátozzák az ötletek pontosítására, ne kritizálják ezeket. Ha van rá lehetőség, akkor tartsunk hosszabb szünetet vagy akár folytassuk a következő napon, mert így több visszajelzésre és asszociációra nyílik lehetőség. Hagyjuk kifüggesztve a listákat az érlelési szakasz alatt.

Fontos, hogy minden résztvevő részt vegyen a gondolkodásban. Ebben az esetben nincs jó és rossz ötlet, mindet egyenrangúként kell felírni, értékelő, minősítő megjegyzés nélkül.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


57

Strukturált ötletelés

A résztvevők párokban megbeszélik nézeteiket vagy gondolataikat, majd minden pár felír egy-egy dolgot abból, amire jutott. Ezt addig folytatják, amíg valamennyi kérdés sorra nem került.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


59

Jegyzetlapok

Minden résztvevő három jegyzetlapot kap, amelyre leír egy-egy olyan okot, mely szerinte sze-repet játszik a probléma fennállásában. Ezek után valamennyi kártyát kirakják egy asztalra vagy a földre, és egymás után mindenki kiválasztja azt a két lapot, amelyen véleménye szerint a legfőbb okok állnak. Akinek az első két választását mások már említették, az csak egy okot választhat, vagy egyet sem. Az így megszűrt lapokat ismét kirakják (a többire a továbbiakban nem lesz szükség), majd a résztvevők lefordítják azokat, amelyeken olyan dolog áll, amivel nem értenek egyet, vagy ami nem világos a számukra. A fennmaradó lapokon olvashatók azok az okok, amelyekkel mindenki egyetért. Ezeket felírják egy nagyméretű papírra. A csoport ezek után a lefordított jegyzetlapokkal foglalkozik. Véleményük indoklására kérik azokat, akik az egyes okokat írták, majd vagy kiegészítik a korábban elfogadott listát az új okkal vagy annak módosított változatával, vagy elvetik a gondolatot.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


61

II.9. Pókhálóábra

Ez a grafikai szervező egy központi „hívó szóhoz” (fogalomhoz, kifejezéshez, problémához, kér-déshez, stb.) társított gondolatok, információk, fogalmak, jelentések, asszociációk elsődleges összegyűjtését és rögzítését segíti. Használatakor minden, a „hívó szóról” eszünkbe jutó tartal-mat a központi kifejezéshez társítunk, és nem gondolkodunk azon, hogy logikai kapcsolatokat vagy alá-fölérendeltségi viszonyokat hozzunk létre a felírt jelzésszerű gondolatok között. Hasz-nálata a problémára való ráhangolódás szakaszában hatékony.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


63

II.10. Problémafa

A problémafa a problémaelemzés eredménye, amely a feltérképezett problémákat egymással való összefüggésükben, ok-okozati viszonyban szemlélteti. A megoldásra váró helyzet vizsgá-lata után kerülhet sor a célelemzésre, amely egy célfát, a problémafa pozitívvá fordított mását eredményezi.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


65

II.11. Problémafa célfává alakítása

A problémafa birtokában kezdődhet a célképzés. A célkitűzés nem tevékenységek összessége, hanem annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírása, melynek elérését szolgálják tevékenysége-ink. A probléma annak a negatív állapotnak a leírása, amin változtatni szeretnénk, a célkitűzés pedig, mint a fentiekből kitűnik egy jövőbeli, pozitív állapot. Nincs más dolgunk tehát, mint a problémafa tükörképeként, a negatívumok pozitív eredménnyé történő átfordításával elkészí-teni a célkitűzés-fát, amely az ok-okozati logika helyett eszköz-eredmény összefüggésben ábrá-zolja a problémák megoldását célzó fejlesztési utakat. A célkitűzést úgy fogalmazzuk meg, hogy konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható legyen. Ezek után, tulajdonképpen azt döntjük el az érintettek, de mindenképpen legalább a leendő együttműködő partnerek bevonásával, hogy a fa melyik részletét valósítjuk meg, azaz kiválasztjuk azt a konkrét célkitűzést, amelynek eléréséért reálisan a legtöbbet tudunk tenni. A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő cél lesz az átfogó célunk, míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó célok lesznek az ered-ményeink, amelyek megvalósításához a tevékenységeket rendelni kell.5

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

5 Kellermann, 2008


67

II.12. A SCAMPER módszer

Ennél a módszernél célunk, hogy egy meglévő ötlet, gondolat, valamilyen módosításával új, az adott feladatnak megfelelő megoldásra tegyünk szert. A megközelítés lényege, hogy az új létrehozását egyszerűen valami meglévőnek a megváltoztatásával érjük el.

A módszer hét megváltoztató technikát tartalmaz, amelyek az angol betűszóhoz kap-csolódnak:

� Substitute: Szedd ki egy részét, cseréld le másra, helyettesítsd! � Combine: Csatold valamihez, keverd össze, egyesítsd mással! � Adapt: Adaptálj, alkalmazz valamit máshonnan! � Modify: Módosítsd, növeld meg, kicsinyítsd le! � Put another use: Próbáld másképp/másra használni! � Eliminate: Hagyj el belőle valamit! � Rearrange: Rendezd át a sorrendet, fordítsd meg az irányt!

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


69

II.13. Véleményrács

A véleményrács integrálja és továbbfejleszti az egyik legrégebbi kooperatív tanulási módszert, a kölcsönös véleménycserét és vitát. A gyakorlatot hármas, illetve négyes csoportokban végez-zük.

Lépések:

1) A táblára felírjuk a kérdést: Mi a valódi probléma?2) A résztvevők egyénileg felsorolják a valódi probléma szerintük legfontosabb három jellem-

zőjét, ezt az ábra 1. pontjában írásban is rögzítik.3) A csoporttagok véleményt cserélnek. A résztvevők egymás véleményét a 2., 3. és 4. pontok

alatt rögzítik.4) A következő lépésben a csoporttagok megvitatják, hogy az egyénileg felsorolt jellemzőkből

melyik három a legfontosabb. Ezeket az ábra közepén lévő kis négyzetben rögzítik.5) A csoportok kiválasztott jellemzői felkerülnek a táblára, melyeket közösen megvitatnak,

kiegészítenek egy ötletrohammal. 6) Végezetül a résztvevők rendszerezik az így nyert ismereteket.

JEGYZETEK


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


71

III. Kommunikációs technikák

Az emberekkel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb képessége, sőt munkaeszköze a ha-tékony kommunikáció. Az alábbiakban néhány kommunikációs módszerre hívjuk fel a figyel-met, mely szaktanácsadók eszköztárából nem hiányozhat.

III.1. Az aktív hallgatás technikája

Az aktív hallgatás vagy értő figyelem technika lényege, hogy az üzenet fogadója ne legyen pasz-szív szerepbe kényszerítve, s kapjon folyamatos visszatükrözést. Az aktív hallgatás különbözik magától a hallgatástól. A kettő közötti különbség ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki leül és figyelmesen végighallgat egy új zenei albumot, vagy amikor valaki fogalmazásírás közben rádiót hallgat a háttérben. Az aktív hallgató megpróbálja megérteni a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó érzéseit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csendben figyel, megfelelő szem-kontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és észrevételeivel bátorítja a beszélőt a folytatásra. Azért, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy helyesen érti időnként – a beszéd ter-mészetes szüneteiben – újrafogalmazza a beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fon-tos, hogy csak arra adjon visszajelzést, amit számára a beszélő üzenete jelentett, sem többre, sem kevesebbre. Azáltal, hogy hallgat és hangsúlyoz, ahelyett hogy tanácsolna és ítélkezne, a hallgató az elfogadás és megértés légkörét kelti.

Az aktív hallgatás:

� a pszichológiai gátak ledöntését, teljes nyitottságot, � empátiás készséget, � a verbális és nem verbális, illetve metakommunikatív üzenetek pontos dekódolását, � a figyelem folytonos jelzését az adó számára, � tisztázó kérdések használatát, � az érzelmek és gondolatok szavakban való visszatükrözését jelenti.

Mire jó az aktív hallgatás?

� Dekódolást pontosít: az aktív hallgató, a szaktanácsadó által közvetített figyelem, a vissza-jelzések azt biztosítják, hogy ne értse félre a beszélőt, a pedagógust.

� Elfogadást közvetít: önmagában a szaktanácsadó hátralépése, a beszélő (pedagógus) meg-hallgatása, aktív hallgatással kísérése bizalmi légkört segít kialakítani.

� Közelíti a nézőpontokat: a nem meggyőzés célú beszélgetés, hanem az egymásra figyelés segíti a nézőpontok közeledését.

� Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott visszajelzésekkel, tisztázó kérdé-sekkel a beszélő jobban megérti saját helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárulnak.

� Csökkenti a negatív érzéseket. � Aki aktívan hallgat, az nem azt hallja, amit hallani akar, hanem azt, amit a másik ténylege-

sen mond, vagy amit ki sem mond, de érez vagy gondol.


73

Jegyzetek


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


75

III.2. Megbeszélés

A megbeszélés személyes, közvetlen és alkalmazkodó kommunikációs forma. Az érintettek sze-replőként vesznek részt a beszélgetésben. A kimenet szempontjából különbség van a megbe-szélés két típusa között:

� A nyílt/szabad beszélgetés esetén a dialógus kimenetele nem ismert, esetleg feltevések lehet-nek róla. A beszélgetés kifejezést is használják erre a formára.

� A zárt/kötött megbeszélés kimenetele tervezhető. Rávezetésként gyakran alkalmazzuk. A megbeszélés esetén részletes, de rugalmas tervet szükséges készíteni, amely a szituáció-nak megfelelő eltérésnek is lehetőséget biztosít. A megbeszélés a racionális érvelést, a sze-mélyes tapasztalatok elmondását és a kételyek kifejezését egyaránt magába foglalja. Ebben a kommunikációs formában minden résztvevő egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

Jegyzetek


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


77

III.3. Visszajelzés

A visszajelzés célja, hogy a résztvevők olyan információkat kapjanak, melyek hatására elhatá-rozzák magukat a cselekvésre. A szaktanácsadó feladata, hogy világos képet adjon a fennálló helyzetről, ajánlásokat tegyen jobbító szándékkal a látottakkal kapcsolatban, és a figyelmet a fejlődés lehetséges irányára, a fejlesztendő területekkel kapcsolatos teendőkre irányítsa.

Hogyan adjunk visszajelzéseket?

Figyeljünk az időzítésre: lehetőség szerint a viselkedést követően olyan gyorsan jelezzünk visz-sza, ahogy arra lehetőségünk van, mert mondandónk aktualitását veszítheti.

Visszajelzésünk befogadása akkor a legkedvezőbb, ha a másik „fogadókész” állapotban van, éppen ezért fontos, hogy „előkészítsük a terepet”, egyeztessünk időpontot.

A visszajelzés adása során törekedjünk a kétirányú kommunikációra. A bennünket pozitívan érintő viselkedésre adjunk megerősítést. A negatívan érintő viselke-

dések megkérdőjelezése is fontos lehet.

A következő alapelveket érdemes figyelembe venni a visszajelzés megfogalmazása során:

� Ne próbáljuk megváltoztatni a másikat, ne törekedjünk a befolyásolásra, ösztönözzük a fejlő-dés, a változás elérésére. A másik tetteiről, viselkedéséről beszéljünk, ne a személyiségéről.

� Visszajelzéseink legyenek megfontoltak, konkrétak, ne tartalmazzanak általánosításokat. � Visszajelzéseink legyenek leíró jellegűek, a minősítést kerüljük el. � A visszajelzés saját nevünkben, én-üzenetekben (egyes szám első személyben) történjen. � Vegyük figyelembe, hogy a másik mennyi információt képes egyszerre befogadni, túl sok

mindent ne tegyünk bele az üzenetbe.

A visszajelzés felépítésénél a következőkre érdemes hangsúlyt fektetni:

� a mérhető tények és teljesítmények, viselkedések leírása, � a bennünket érintő következmények, érzések, a ránk gyakorolt hatás, � s ez után következzen az igényeink, elvárások megfogalmazása, � a másik fél pedig következtetésként fogalmazza meg a megteendő lépéseket, s hogy mit tesz

a probléma megoldása érdekében.6

6 Roebuck 2000.


79

Jegyzetek


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


81

Felhasznált irodalom

1) Hope, Philip: Helyzetfeltárás, adatgyűjtés és visszajelzés a tanácsadás során. Bennett, N. (et al) (ed) Improving Educational Management Through Research and Consultancy. Paul Chapmen Publishing Ltd. In Association with Open University Press, London. 187-208. (1994): Magyarul: http://fszk.hu/images/stories/chapter13.pdf

2) Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. http://old.ektf.hu/~novadam/szakdoga/kutatasmodszertan.pdf

3) Dr. Obermayer – Kovács Nóra – Magyar Dániel: Korszerű probléma-megoldási módszerek. Készült a TÁMOP-4.1.2.a/1-11/1-2011-0096 témájú, felsőfokú szakképzések fejlesztése az NY-ME-TTK-n projekt keretében. Nyugat-magyarországi Egyetem, 2012.

4) De Bono, Edward: A kreatív elme – 62 gyakorlat a kreativitás növelésére. HVG Kiadói Rt., 2009.

5) Kellermann Éva: Pályázatkészítési technikák: problémafa, SWOT elemzés, logikai keret-mátrix készítése. 2008. http://www.kef.hu/Controls/Download.aspx?attId=e08d434a-f494-419e-ae23-7b50a01869ec

6) Roebuck, C.: Hatékony kommunikáció. Scolar Kiadó, Budapest, 2000.

Ajánlott irodalom

� Bárdossy Ildikó - Dudás Margit - Pethőné Nagy Csilla - Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése – Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Tanulási segédlet pedagógusok és pedagógusjelöltek számára a sajátélményű tanuláshoz. Pécs - Bu-dapest, Pécsi Tudományegyetem, 2002.

� Helyzetelemzés – online cikk http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/helyzetelemzes

� Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! 12 kreatív problémamegoldó módszer. HVG Kiadó Zrt. Budapest, 2011.

� Szecsei Anna Mária - Tóth Erika: Pedagógiai kommunikáció. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2005.


83

Jegyzetek

Módszer:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


85

Jegyzetek

Módszer:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


87

Jegyzetek

Módszer:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


89

Jegyzetek

Módszer:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


91

Jegyzetek

Módszer:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Javaslataim:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


A pedagógus és a szaktanácsadó

reflektív gyakorlata

Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat 3

Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió 7

3

Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat

Ez az írás az önfejlődés, a reflexió fontosságát és szükségességét taglalja a pedagógus szemszögéből. Támogatás nyújt a szaktanácsadónak a látogatáson megvalósuló szakmai

beszélgetések vezetéséhez.

A reflektív gyakorlat nem csak a pedagógus munkájának segítője, hanem minden munka, így a szaktanácsadói feladatok egyre színvonalasabb ellátásának is feltétele és eszköze. A szaktanács-adóknak három nézőpontból is tisztában kell lenniük a reflektív magatartás mibenlétével: � segíteniük kell a pedagógusokat a reflektív szakemberré válásban azzal is, hogy közismertté

teszik a ma még újdonságként ható kifejezést, annak tartalmát és jelentőségét; � szaktanácsadói feladataikat reflektív szemlélettel kell végezniük, hogy maguk is fejlődjenek

ezen a szakterületen;� saját nevelési-oktatási folyamataikban is alkalmazniuk kell a reflexiót.

Az alábbi írás a pedagógus nézőpontjából tekint a reflexióra, de könnyen értelmezhető a szakta-nácsadó munkájára, szaktanácsadói minőségében való fejlődésére is.

A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő maga-tartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.

A „reflexió” az új keletű kulcsszavak közé tartozik, bizonyára sok olyan pedagógus van, aki még nem is találkozott vele, ennek ellenére előfordulhat, hogy ő maga is reflektív szakember. A „reflexió”, a „reflektív magatartás” több annál, hogy elgondolkodunk valamin. Szinte mind-annyian szoktunk olyasmin elmélkedni, hogy mit is csinálunk és ez hogyan hat másokra, de gyakran elmarad az a lépés, hogy tervet készítsünk arra nézvést, mit és hogyan csinálnánk másképp. A szakmai reflexió szándékos, céltudatos, strukturált, az elméletet és a gyakorlatot összekapcsoló, tanulással kapcsolatos, a változást és a fejlődést célzó, egy bizonyos cél elérésére irányuló gondolkodás.

A professzionális pedagógus olyan gazdag eszköztárral rendelkezik, amelyben szinte min-den helyzetre van megfelelő megoldás. Gyakran észre sem veszi, hogy valamilyen módszert al-kalmaz, de ha rákérdeznek, mit miért úgy csinált, ahogyan, akkor meg tudja mondani az okát. A reflektív magatartásnak az egész életpályát végig kell kísérnie, nem állhat meg a kezdeti szakasz különböző módszerekkel való próbálkozásai, sikerei és kudarcai után. A tapasztalat és a tanításban eltöltött idő még senkit sem tesz automatikusan kiválóvá vagy „szakértővé”, ehhez reflexióra is szükség van.

Dewey, a ma is nagyhatású múlt századi amerikai filozófus már 1933-ban megfogalmazta az olyan gondolkodás szükségességét, amellyel elrugaszkodhatunk az ösztönös napi rutintól, kiszabadulhatunk egy olyan állapotból, amelyben az események irányítanak bennünket, és nem mi az eseményeket. Nem csak reagálunk a történésekre, hanem befolyásoljuk, sőt előidéz-zük vagy megakadályozzuk őket. A rutin cselekvést reflektív cselekvésre váltjuk folyamatos önértékelés és fejlődés közepette (Dewey, 1933, 1997). Dewey szerint a reflektív gondolkodást valamilyen kétely vagy zavar indítja el, ez a tanári munka esetében különösen gyakori, ha új, ismeretlen tanulókat kezdünk tanítani. Amikor valami nem úgy megy, ahogyan szeretnénk,

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata

4

valamit nem tudunk megmagyarázni, gyakran tehetetlennek érezzük magunkat. Ezekből a helyzetekből is lehet azonban tanulni, éppen ezek kínálnak alkalmat a szakmai fejlődésre.

A reflexió a szakmai gyakorlatban kétféleképp nyilvánulhat meg: tevékenység közben és a tevékenység után. E fogalmakat Donald A. Schön amerikai gondolkodó, a reflektív szakmai tanulás gyakorlatának kidolgozója vezette be. Amikor a tervezett tanulási folyamat éppen meg-valósul, bármennyire is benne vagyunk a folyamatban, kis távolságot tartva, kívülről is lát-nunk kell, mi történik. Ez a reflexió arra ad lehetőséget, hogy szükség szerint módosítsunk az eredeti terven, vagy egyéb módon avatkozzunk be még a folyamat során. A tevékenység utáni vagy a tevékenységre vonatkozó reflexió pedig arra szolgál, hogy a megvalósult folyamatot elemezzük, értékeljük a tanulás és a tanítás szempontjából is. Ennek eredményeként módosít-hatunk a következő szakaszra vagy a következő alkalomra szóló tervünkön. Ez valójában egy több szakaszból álló, ciklikusan ismétlődő folyamat, amely a következő lépésekből áll: terve-zés, megvalósítás, értékelés, újratervezés…

A reflektív gondolkodás és magatartás a pedagógiai gyakorlatban akkor kezdődik, amikor a frissen végzett pedagógus gyakorlati tapasztalatai nem egyeznek a tanultakkal vagy a taní-tásról, tanulásról benne élő képpel, vagyis ha eltérés van az elmélet és a gyakorlat között. Ez a konfrontáció gyakran odáig vezet, hogy a pedagógus úgy gondolja, nagyon szép, amit tanult, csak éppen nem alkalmazható. A kezdő tanár esetében nagyon fontos és hasznos eszköz a re-flektív napló, amelyben rögzítheti megfigyeléseit, s amelyeket aztán így megvitathat a mentorá-val vagy akár egy másik kezdő pedagógussal. A tapasztalatból kinövő tacit1 tudás az idők során így explicitté válhat, azaz tudatosulhat, az elméleti és a tapasztalati tudás közötti szakadék lassan szűkülni kezd. (A reflektív napló egyben a reflektív magatartás bizonyítéka is.)

Problémát jelenthet például a biztonságos, pozitív tanulási környezet megteremtése, ami elméletben nagyon jól hangzik. A gyakorlatban azonban kísérletezni kell az adaptációval: pró-bálkozások vezetnek el az elmélet gyakorlati alkalmazásáig. (Schön, 1983)

A David Kolb és Ron Fry által a hetvenes években kidolgozott- tapasztalati tanulás négy lépésből álló ciklusa (gyakorlati tapasztalás — reflexió — absztrakció /elmélet — aktív kísér-letezés) a pedagógusok esetében bármelyik ponton elindítható, de fontos, hogy minden fázis megtörténjen. A modell az alábbi példa alapján egyszerűen kipróbálható bármely mostanában alkalmazott új módszer esetében.

A tapasztalati tanulás ciklusai Történés

Gyakorlati tapasztalás A pedagógus vitamódszert alkalmaz az óráján.

Reflexió Elgondolkodik azon, miért volt sikeres, és hogyan lehetne fejleszteni a módszert.

Tanulás: absztrakció, (fejlettebb) elmélet Szakirodalmat keres, kollégákkal beszélget, fejleszti a koncepciót.

Aktív kísérletezés Kipróbálja az új, fejlettebb verziót.

A reflektív magatartás magában foglalja a folyamat közben megtapasztalt érzések megneve-zését és elemzését is. Ha ez gyakorlattá válik, az érzelmi intelligencia fejlődéséhez vezet. Ha választ keresünk arra, miért éreztük tanácstalannak magunkat, miért voltunk zavarban vagy mi dobott fel, nem csak érzéseink válnak tudatosabbá, hanem megtanulhatjuk szükség szerint elkerülni vagy megismételni azokat a körülményeket, amelyekben a negatív és pozitív érzel-mek kiváltódtak (Gibs, 1988).

1 kimondatlan, rejtett, tapasztalatban, gyakorlatban megmutatkozó


5

Miért legyünk reflektívek?

1) Mert muszáj. Olyan szakmai elvárás, amelynek bizonyítékát kell adnunk a szakmai ellenőr-zés és a minősítés során. (Ez azonban mégsem a legfontosabb ok.)

2) Mert arra ösztönöz, hogy jobban megértsük a tanulókat, szükségleteiket és képességeiket. A gyerekek fejébe látni nem könnyű! A reflektív tanár könnyebben eléri a tanulóknál is, hogy reflektáljanak saját tanulásukra, ezáltal elemezzék, értékeljék és fejlesszék azt. Segít önálló tanulóvá fejlődni.

3) Mert a reflexió fejleszti érzelmi intelligenciánkat, különösen, ha érzelmeink elemzésére is gondot fordítunk. Ha tudatosulnak bennünk érzéseink, könnyebb kezelni őket.

4) Mert a reflexió a fejlődés kulcsa. Fejlődni csak úgy lehet, ha elgondolkodunk azon, ami tör-tént, elemezzük és további tudást és új utakat keresve folyton kísérletezünk.

A reflektív gyakorlat kialakításához jó szolgálatot tesz az a kaland, ha valamelyik konkrét ta-nulónk helyébe képzeljük magunkat egy konkrét óránkon. Mit tesz? Milyen lehetőségei van-nak? Mennyit mozog, mennyit és kivel beszél? Mit talál érdekesnek? Mennyire érti, amiről szó van? Mennyire van benne egy aktív folyamatban? Unatkozik? Ezt kezdhetjük a saját érzéseink elemzésével is, amikor előadáson vagy értekezleten vagyunk. (Jegyezzük le, pl.: Szomjas va-gyok. Jó lenne felállni egy kicsit. Meddig beszél még, rettenetesen unalmas. Vajon hazaért már a gyerek?) Mit tehetnénk a következő órán, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat?

Hogyan írjunk reflektív naplót?

A reflektív napló a tanulás és a tanítás tervezésével, az előkészületekkel és a megvalósítással kapcsolatos tapasztalatokat és érzéseket tartalmazza. Rávilágít azokra a momentumokra, ame-lyek további szakmai fejlődést, tanulást tesznek szükségessé. Szubjektív jellegű, elsősorban magunknak írjuk, de tudnunk kell, hogy vannak olyan helyzetek, amikor más is megnézi, nem lehet tehát indiszkrét vagy túlzottan informális. A legsikeresebb és a legkevésbé sikerült órá-ink érdemlik meg a legmélyebb elemzést, hogy a siker ismételhető, a sikertelenség elkerülhető legyen. A reflexió okozhat nehézséget: gyakran nem könnyű őszintének lenni még magunkhoz sem. De őszinte szembenézés nélkül nincs szakmai fejlődés sem.

Az írás kiváló módja annak, hogy összeszedjük, elemezzük és értékeljük, mi is történt va-lójában. Érdemes hozzászokni, hogy az óra, foglalkozás, esemény után minél hamarabb neki-álljunk. Ne sokat gondolkodjunk, csak írjuk, ami eszünkbe jut, kiemelve néhány fontos pontot. Amint leírtuk az eseményt, máris tanulhatunk belőle. „Keveset és gyakran”, ez jó irányelv le-het. A szokás kialakításához valami rendszerességet kell bevezetni, például egy kiválasztott tanulócsoportban tartott foglalkozások vagy két tanulócsoport foglalkozásainak összehasonlí-tása lehet a vezérfonal.

Írhatunk szabadon, nem kell tudományosnak lenni, de a művelt köznyelvi szint alá menni nem tanácsos, és semmiképp ne tartalmazzon a napló személyeskedő megjegyzéseket sem ta-nulókról, sem felnőttekről. A siránkozást is el kell kerülni. Rajzokkal, képekkel, táblázatokkal, hang- és videofelvételekkel is ki lehet egészíteni a naplót, ezek azonban nem lehetnek öncélúak, és az sem jó, ha kiválóságunk igazolására szolgálnak. A reflexiós napló minden eleme álljon szakmai fejlődésünk szolgálatában!

Az olyan bejegyzés, amely pusztán leír valamilyen eseményt (azt, ami történt), nem ér sem-mit. Elemzést is kell tartalmaznia, vagyis azt, hogyan történt és miért, mennyire volt hatékony és mi következik ebből. Segíthetnek például a következő kérdések:

� Mi történt? Mit láttam/hallottam/tapasztaltam? Egyszerű, ítéletmentes beszámoló legyen. � Hogy éreztem magam? Milyen hatással járt, amit tettem/nem tettem? Ezt sem kell elemezni. � Mi volt abban a jó és a rossz, ami történt? Fogalmazzunk meg értékítéleteket. � Mi miért történt úgy, ahogyan történt? Kérdezzünk meg másokat, olvassunk!


6

� Mi következik abból, amit leírtam és elemeztem? Általános következtetés. � Mit tehetek másképp? Személyes következtetés, terv.

Bizonyára annyiféle reflektív napló születik, ahányan írjuk. Reméljük, hogy mindannyian ta-nulunk is a sajátunkból. A reflektív naplóról való reflektív gondolkodás fejleszti a reflektív napló írására való képességünket.


� The reflective teacher in: Peter Scales: Teacing in the Lifelong Learning Sector. Open Univers-ity Press, New York, 2008. (19-37. p.)

További szakirodalom

� Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Géniusz könyvek, Budapest, 2010 � John Dewey: How we Think, Courier Dover Publications, 1997. � Donald A. Schön: The Reflective Practitioner: How Professionals Think in Action. Basic books,

USA, 1983. � Graham Gibs: Learning by Doing: A Guide to Teaching and Learning Methods. 1988.


7

Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió

Ez a dokumentum a szaktanácsadó szakmai fejlődését segíti elő, szempontokat ad mun-kájának értékelésére, és egyben rávilágít a rendszeres visszajelzés szükségességére.

A pedagógusoktól elvárt, hogy időszakonként reflektáljanak munkájukra.A pedagógust támogató szaktanácsadótól is elvárható, hogy időszakonként önértékelést végez-zen, tekintsen vissza tevékenységeire, és fogalmazza meg önmaga számára a fejlődés lehetősé-geit és irányait.Érdemes félévente/évente önértékelést végeznie, akár a régebbi önértékeléseket összehasonlíta-nia egymással.Ez a dokumentum ebben nyújt segítséget a szaktanácsadónak.

Szaktanácsadói jellemzőim, képességeim megítélése

Három fokú skálán becsülje meg, hogy mennyire jellemzők Önre az alábbi szaktanácsadói kom-petenciák.

Önismeret Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé

jellemző

Ismerem személyiségem jellemzőit, összetevőit, határaimat és lehetőségeimet.

Tisztában vagyok viselkedésem mozgatórugóival, hátterével, motívumrendszerével.

Helyesen ítélem meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepemet, hatásomat.

Felismerem saját és mások érzelmeit.

Képes vagyok kontrollálni a viselkedésemet.

Ismerem az önismeret fejlesztésének módszereit, lehetőségeit.

Ismerek önreflektivitást és önértékelést segítő módszereket.

Igénylem mások visszajelzéseit a munkámmal, személyemmel kapcsolatban.

Jól tűröm a bizonytalanságot.


8

Önfejlesztés Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé

jellemző

Fontos számomra önismeretem és szakmai – szakta-nácsadói – fejlődésem.

Szaktanácsadói gyakorlatomat reflektív módon elem-zem és értékelem.

Hosszú-, közép és rövid távon megtervezem szakmai – szaktanácsadói – fejlődésem állomásait.

Szakirodalmi forrásokból tanulok.

Beépítem a tudásomba azokat az innovatív kezdemé-nyezéseket, amelyekkel munkám során találkozom.

Szaktanácsadói ismeretek, képességek Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé

jellemző

Tudom, hogy mi a különbség a mentorálás, a tutorálás és a szaktanácsadás között.

Rendelkezem a szaktanácsadással összefüggő pedagógi-ai és szociálpszichológiai ismeretekkel.

A szaktanácsadással összefüggő pedagógiai és szoci-álpszichológiai ismereteimet tudom a gyakorlatban alkalmazni.

Ismerem a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait.

Munkámhoz IKT eszközöket használok.

Szakmai publikációkhoz, szakmai kapcsolatok építésé-hez használom a Web 2.0 legfontosabb eszközeit.

A rendelkezésemre álló idővel tudatosan gazdálkodok.

Együttműködés a pedagógussal Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé

jellemző

Bizalommal teli légkört tudok teremteni.

Felismerem a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit, és ehhez igazodva irányítom a folyamatot.

Ahhoz segítem hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a számára adekvát fejlődési lehetőségeket, és maga tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat.

A támogatott pedagógus személyiségéhez, céljaihoz és feladataihoz illeszkedő támogatási és önfejlesztési mód-szereket választok.

Feladatomnak tekintem, hogy segítsem a pedagógus döntéshozatalát.

Arra törekszem, hogy ne adjak kész válaszokat a peda-gógus problémáira.


9

Problémamegoldás Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé

jellemző

Átlátom az ok-okozat közötti összefüggéseket, jó az elemző képességem.

Rugalmasan váltok nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megértem.

Az érzelmek mögött meghúzódó szükségleteket, érdeke-ket felismerem, képes vagyok támogatni a pedagógust ezek feltárásában.

A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekintem.

Kommunikáció Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé

jellemző

Jól ismerem a kommunikáció elméletét, a meggyőző kommunikáció összetevőit.

Értő figyelemmel, aktív hallgatással veszek részt a pe-dagógussal folytatott beszélgetésben.

A pedagógusnak adott visszajelzéseim megfigyelésre, tényekre, adatokra épülnek, konkrétak.

A helyzethez igazodó kérdezéstechnikával irányítom a beszélgetést.

Parafrázisok megfogalmazásával, összegző visszajelzé-sekkel segítem a „belső munkát”.

Ismerem a védekező/elhárító mechanizmusok működé-sét.

Felismerem és figyelembe veszem a metakommunikáci-ós jeleket.

Vegye számba szaktanácsadói munkájának legsikeresebb és legkevésbé sikeres elemeit az ed-dig végzett szaktanácsadói látogatásai alapján.

Nevezzen meg három olyan dolgot, ami Ön szerint a legjobban sikerült az eddigi látogatásai során, és keresse meg a siker okait.

A szaktanácsadói munkám legsikeresebb elemei Mi jelezte a sikert? Mi volt a siker oka?

1.

2.

3.


10

Nevezzen meg három olyan dolgot, amivel a legkevésbé volt megelégedve, és keresse az okokat, azokat az elemeket, amelyeket legközelebb másként csinálna.

Amivel a saját munkámban nem voltam megelégedve

Mi váltotta ki Önben ezt az érzést/gondolatot?

Mi az, amit legközelebb más-ként kellene csinálnia?

1.

2.

3.

Az önértékelő kérdőív kitöltése után válassza ki azt a kompetenciaterületet, amelyen fejlődési lehetőséget lát önmaga számára.

A választott kompetenciaterület:

� Önismeret � Önfejlesztés � Szaktanácsadói ismeretek, képességek � Együttműködés a pedagógussal � Problémamegoldás � Kommunikáció

Fogalmazza meg, hogy miért választotta ezt a területet! Jellemezze önmaga működését az adott területen! Gondoljon a kompetenciaterületen belül az alpontokra is. Miben szeretne változni, változtatni? Milyen változással lenne elégedett? Tervezze meg azt is, hogy mikorra szeretné elérni a célját, mikor fog ismét önértékelést végezni.

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

A következő szaktanácsadói látogatásokra való felkészülés során mit fog tenni, milyen tevé-kenységeket fog elvégezni, amelyek segítik ennek a kompetenciájának a fejlődésében?

Mit fog tenni a látogatások alkalmával, mit fog másképpen csinálni, elkezdeni a fejlődés érdekében?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................


11

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Az Ön által meghatározott látogatásszám/időintervallum elteltével fogalmazza meg reflexióit.

Foglalja össze, hogyan fejlődött Ön, a kompetenciái a látogatások folyamatában? Milyen terüle-teken érez fejlődést?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Milyen további fejlődési lehetőséget lát önmaga számára? Mit fog tenni ennek érdekében a ké-sőbbiekben?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Vegye számba, melyek voltak szaktanácsadói munkájának legsikeresebb és legkevésbé sikeres elemei az értékelt időszakban.

Fogalmazzon meg három olyan dolgot önmaga számára, ami Ön szerint a legjobban sikerült a látogatások során, és keresse meg a siker okait.

A szaktanácsadói munkám legsikeresebb elemei Mi jelezte a sikert? Mi volt a siker oka?

1.

2.

3.


12

Fogalmazzon meg három olyan dolgot, amivel a legkevésbé volt megelégedve, és keresse az okokat, azokat az elemeket, amelyeket legközelebb másként csinálna.

Amivel a saját munkámban nem voltam megelégedve

Mi váltotta ki Önben ezt az érzést/gondolatot?

Mi az, amit legközelebb más-ként kellene csinálnia?

1.

2.

3.

Időszakonként végezze el önértékelését, és ha fejlődést tapasztal szaktanácsadói kompetenciái-ban, nyugtázza elégedettséggel.

Választhat magának új fejlesztendő területet, új célokat a folyamatos tanulása és önfejlesz-tése érdekében.


Továbbképzések

Új pedagógus-továbbképzések 3

A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere 5

A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere 9

3

Új pedagógus-továbbképzések

Ez a rész röviden bemutatja az új pedagógus továbbképzések kínálatát, arról informálja a szaktanácsadót, milyen képzéseket ajánlhat a pedagógusnak.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a TÁMOP 3.1.5./12-2012-0001 Pedagógusképzés támo-gatása projekt keretében közel 50 új pedagógus-továbbképzés született. A képzések újszerű vo-nása, hogy legalább három érvényesül bennük az alábbi jellemzőkből:

� építenek a résztvevők előzetes tudására; � folyamatba ágyazottak (menet közben mód van a tanultak kipróbálására); � blended (kevert) formájúak (részben távoktatásosak, de mindenképp van online támogató

környezetük; � belső modulárisak (választható útvonalat tartalmaznak oktatási szint vagy érdeklődés sze-

rint); � modulárisak (több egymásra épülő, de részben szabadon választható 30 órás modulból áll-

nak); � követő támogatást tartalmaznak (a tanultak alkalmazását, a szakmai hálózat kialakulását

támogató online környezetben legalább egy hónapig még kommunikálhatnak a résztvevők és a képző);

� az egész tantestületnek vagy a nevelőtestület nagyobb csoportjának helyben is megszervez-hetők.

A képzések listája és részletes ismertetői megtalálhatók az OFI honlapján, a „Pedagógusoknak1” menüpontban.

1. Szakmai megújító képzés általános iskolában tanító magyar szakos tanárok számára

2. Szakmai megújító képzés középiskolában tanító magyar szakos tanárok számára

3. Szakmai megújító képzés középiskolában tanító történelem szakos tanárok számára

4. Szakmai megújító képzés általános iskolában tanító történelem szakos tanárok számára

5. Szakmai megújító képzés vizuális kultúrát tanító általános és középiskolai tanárok számára

6. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító ének-zene szakos tanárok számára

7. Szakmai megújító továbbképzés általános és középiskolai matematikatanároknak pénzügyi-gazdasá-gi ismeretek fókusszal

8. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító fizika szakos tanárok számára

9. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító kémia szakos tanárok számára

10. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító biológia szakos tanárok számára

11. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában életvitel tantárgyat tanító pedagógusoknak

12. Informatika szakmai megújító továbbképzés általános iskolai tanároknak

13. Középiskolában informatikát tanító tanárok felkészítése az IKT koordinátori szerepre

14. Új elvárások az óvodavezetőkkel szemben – Továbbképzés óvodavezetőknek

1 http://www.ofi.hu/node/172249

Továbbképzések

4

15. Új elvárások az intézményvezetőkkel szemben – Továbbképzés iskolavezetőknek

16. Intézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés – Továbbképzés óvodavezetőknek

17. Intézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés – Továbbképzés iskolavezetőknek

18. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment - Továbbképzés óvodavezetőknek

19. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment – Továbbképzés iskolavezetőknek

20. Óvodapedagógusok szakmai megújító továbbképzése

21. Alsó tagozatos szakmai megújító továbbképzés

22. SAKKHATÁS Játékkal, sakkal, logikusan - A Sakk-logika nevelés és oktatás a gyakorlatban

23. Felkészítés a szakiskolai közismereti program tanítására

24. Komplex egészségnevelési tanfolyam óvodapedagógusok és tanítók számára

25. A közösségi szolgálat élményszerű megvalósítása a középiskolában

26. A reflektív pedagógusszerep és az aktív tanulás gyakorlata

27. A felnőttoktatás módszertana

28. Felkészítés a Köznevelési Hídprogramokban történő oktató-nevelő munkára

29. Komplex egészségnevelési tanfolyam általános iskolai tanárok számára

30. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

31. Erkölcstan képzés általános iskolai tanítók számára

32. Etikus vállalkozói ismeretek (középiskola)

33. A tanulás tanítása általános iskolában

34. A tanulás tanítása a középiskolában

35. A kortárs gyermekirodalom megjelenése az alsó tagozatos oktató-nevelő munkában

36. A tanulók szövegértési képességének fejlesztése az alsó tagozaton

37. A szövegértési képességek fejlesztésének lehetőségei az általános iskola felső tagozatán

38. Konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata köznevelési intézményekben

39. Generációk közötti kommunikáció a XXI. század iskolájában

40. Stressz, kiégés a pedagóguspályán - megküzdési stratégiák

41. A módszertani eszköztár bővítése. Aktív tanulás haladóknak

42. Jogtudatosság az iskolában és az online térben

43. A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása

44. A fejlesztő értékelés gyakorlata

45. Médiatudatosság fejlesztése az iskolában

Továbbképzések

5

A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere

Ez a rész összefoglalja a továbbképzések hasznosulásának lehetséges módjait és szintjeit kiemelve a szaktanácsadók szerepét.

Ez a táblázat (1. sz.) azt mutatja be, milyen tényezők állnak rendelkezésre és melyeket kell biz-tosítani ahhoz, hogy a pedagógus-továbbképzések a korábbiaknál nagyobb hatással legyenek a pedagógiai munkára. A szaktanácsadóknak ismerniük kell a képzési kínálatot, és segíteniük kell a szükségletekhez illeszkedő fejlődési mód, például a képzés kiválasztásában. Ezen túl a mátrix kiemelt pontjain tudnak hozzájárulni a továbbképzéseken tanultak alkalmazásához és megosztásához. Regionális és országos szinten pedig azt jelezhetik, ha valamilyen képzés hiányzik a kínálatból.

Ahhoz, hogy a szaktanácsadók hatékonyan támogathassák a pedagógusok szakmai fejlődé-sét, kínálaton túl ismerniük kell a képzések újszerű elemeit is.

Blended képzés: Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben meg-valósuló képzés. Általában két jelenléti nap között helyezkedik el a jellemzően 15 órás távokta-tásos szakasz. Hozzájárul a pedagógusok informatikai kompetenciájának fejlődéséhez, mintát ad az IKT-eszközök tanulási célú alkalmazására, és csökkenti a képzési költségeket, valamint a munkából való távollét idejét.

Digitális platform, Moodle: A Moodle az egyik legismertebb online tanulási környezet. Az OFI ezt a környezetet minden képzés kiszolgálására felkészítette, vagyis minden képzés önálló „kurzusként” működik akkor is, ha egyébként teljes egészében kontaktórás. Ilyenkor a résztve-vők egymás közötti és a felkészítővel/képzővel folytatott kommunikációját támogatja, valamint azt a legalább egy hónapos követő támogatást teszi lehetővé, ami minden új képzés közös sajá-tossága. Itt kell elérhetővé tenni minden segédanyagot is.

Folyamatba ágyazott képzés: A pedagógus-továbbképzésekbe általában egy 2-4 hetes vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve (esetleg több is). Ennek során a résztve-vők a gyakorlatban próbálják ki a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni (online formában). Ebben a szakaszban általában vala-milyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban, kiscsoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi is egy-egy jelenléti képzési szakasz.

Horizontális szakmai együttműködés intézményen belül és intézmények között, hálózati tanulás: A pedagógusok egymástól való tanulásának optimális módja az intézményben és azon kívül is. A TÁMOP 3.1.5./12 keretében fejlesztett továbbképzések egyik célja az, hogy megismer-tessék és népszerűsítsék ennek a szakmai kommunikációnak a módjait és kultúráját. A szakmai együttműködésben résztvevők a képzést követően a szerzett új tudást megosztják intézményü-kön belül és/vagy más intézményekkel, esetleg a gyakorlati alkalmazásban is együttműköd-nek. Az együttműködés szorgalmazásában, megvalósításában nagy szerepe lehet a szaktanács-adóknak is.

Követő támogatás: A TÁMOP 3.1.5./12-2012-0001 kiemelt projekt keretében, az OFI által akkre-ditálásra benyújtott képzések mindegyike tartalmazza. A felkészítőknek legalább egy hónapon

Továbbképzések

6

keresztül követő támogatást kell nyújtaniuk a felkészítésen tanultak mélyebb megértéséhez és alkalmazásához. Ez a támogatás az OFI által az indító rendelkezésére bocsátott online fe-lületen, Moodle környezetben történik. Lényegében abból áll, hogy a fórumon nyíltan, vagy személyesen a felkészítőnek, de a Moodle környezetben feltett kérdésekre kell válaszolni, és ösztönözni kell a résztvevők egymástól való tanulását, hálózati együttműködését.

Szakmai megújító képzés: Olyan tantárgyi és módszertani képzés, amely az új szaktudomá-nyos eredményeket is beépítve segít a már 7 éve pályán lévő vagy megújító képzésben 10 éve nem részesült pedagógusok szakmai szinten tartásában, fejlődésében. Megújító képzésre akkor is szükség van, ha a köznevelésben jelentős tartalmi és/vagy módszertani változások mennek végbe.

Moduláris képzés: Olyan képzési szerkezet, amelyben egyes képzési részek (modulok, temati-kai egységek) választhatók, illetve kiválthatók.

Továbbképzések

7

A t

ámog

atás

cé

lcso

port

ja

A t

ováb

bkép

zése

k h

aszn

osu

lásá

nak

és

mu

ltip

liká

ciój

ának

ren

dsz

ere

Kép

zésb

e ág

yazv

a(a

lapí

tó)

Kép

zésh

ez k

apcs

olód

-va

(ind

ító)

Az

inté

zmén

yben

Inté

zmén

yek

közö

ttA

ren

dsz

er s

zint

jén

Az

egye

s pe

dagó

gus

Ble

nded

, fol

yam

atba

ág

yazo

tt, m

odu

lás-

ris

és k

övet

ő tá

mo-

gatá

st ta

rtal

maz

ó ké

pzés

ek b

izto

sí-

tása

.

A k

épző

ált

al b

izto

síto

tt

men

torá

lás,

kom

mu

ni-

káci

ó, e

gyüt

tmű

ködé

s a

képz

és u

tán

a ké

pzőv

el

és a

több

i rés

ztve

vőve

l.

Alk

alm

azás

, am

elye

t az

inté

zmén

yvez

ető

elvá

r, tá

mog

at é

s el

lenő

riz,

a (m

ento

r)

szak

tan

ácsa

dó s

egít

.

A m

ár in

tézm

énye

sült

jó

gya

korl

at m

egos

ztá-

sa m

ás in

tézm

énye

kkel

, kö

lcsö

nöss

égi a

lapo

n.

Tanu

ló h

álóz

at, m

űhe

-ly

ek, f

ogla

lkoz

áslá

toga

-tá

sok.

A p

edag

ógia

i szo

lgál

tatá

soké

rt fe

lelő

s in

téz-

mén

y ál

tal f

ennt

arto

tt h

onla

p, a

mel

y fó

rum

ot

bizt

osít

az

azon

os k

épzé

sen

rész

tvev

ő pe

dagó

-gu

sok

szám

ára.

Sza

kiro

dalm

i ajá

nló

k, k

épzé

si

kín

álat

, in

form

áció

k.V

issz

ajel

zése

k al

apjá

n m

inős

ítet

t kép

zése

k.

(nyi

lván

ossá

g)

Inté

zmén

y-ve

zető

/ te

am

Ble

nded

, fol

yam

atba

ág

yazo

tt, m

odu

lári

s és

köv

ető

tám

oga-

tást

tart

alm

azó

kép

-zé

sek

bizt

osít

ása.

A k

épző

ált

al b

izto

síto

tt

men

torá

lás,

kom

mu

ni-

káci

ó, e

gyüt

tmű

ködé

s a

képz

és u

tán

a ké

pzőv

el

és a

több

i rés

ztve

vőve

l.

Alk

alm

azás

, am

elye

t a

fen

ntar

tó e

lvár

, tá-

mog

at é

s el

lenő

riz,

a

szak

tan

ácsa

dó s

egít

.

Peer

-lear

nin

g tu

dás-

meg

oszt

ás, c

oach

ing,

in

tézm

ényl

átog

atás

. Ta

nuló

hál

ózat

, mű

he-

lyek

, fog

lalk

ozás

láto

ga-

táso

k.

A p

edag

ógia

i szo

lgál

tatá

soké

rt fe

lelő

s in

téz-

mén

y ál

tal b

izto

síto

tt h

onla

p, a

mel

y fó

rum

ot

bizt

osít

az

azon

os k

épzé

sen

rész

tvev

ő in

téz-

mén

yvez

etők

szá

már

a. S

zaki

roda

lmi a

ján

lók,

ké

pzés

i kín

álat

, in

form

áció

k.V

issz

ajel

zése

k al

apjá

n m

inős

ítet

t kép

zése

k.

(nyi

lván

ossá

g)

A t

ante

stü

let

Nev

előt

estü

leti

, he

lybe

n ta

rtot

t, „k

i-he

lyez

ett”

kép

zés.

(M

un

kakö

zöss

ég,

fóku

szcs

opor

t vag

y te

ljes

test

üle

t)

A k

épző

ált

al b

izto

síto

tt

men

torá

lás,

kom

mu

ni-

káci

ó a

képz

ővel

.

Tud

ásm

egos

ztás

, am

elye

t az

inté

z-m

ényv

ezet

ő és

a

szak

tan

ácsa

dó is

tá

mog

at. M

űhe

lyek

, ór

alát

ogat

ás.

A m

ár in

tézm

énye

sült

jó

gya

korl

at m

egos

ztá-

sa m

ás in

tézm

énye

kkel

, kö

lcsö

nöss

égi a

lapo

n.

Tanu

ló h

álóz

at, m

űhe

-ly

ek, f

ogla

lkoz

áslá

toga

-tá

sok.

Min

t a p

edag

ógu

sok

eset

ében

Köz

eli,

ro-

kon

isko

lák

köre

–A

kép

ző á

ltal

biz

tosí

tott

m

ento

rálá

s (k

övet

ő tá

mog

atás

), ko

mm

u-

nik

áció

a k

épző

vel é

s ol

yan

isko

lákk

al, a

kik

szin

tén

rész

t vet

tek

a ké

pzés

en.

Tud

ásm

egos

ztás

, am

elye

t az

inté

z-m

ényv

ezet

ő és

a

szak

tan

ácsa

dó is

tá

mog

at. M

űhe

lyek

, ór

alát

ogat

ás.

A m

ár in

tézm

énye

sült

jó

gya

korl

at m

egos

ztá-

sa m

ás in

tézm

énye

kkel

, kö

lcsö

nöss

égi a

lapo

n.

Tanu

ló h

álóz

at, m

űhe

-ly

ek, f

ogla

lkoz

áslá

toga

-tá

sok.

Min

t a p

edag

ógu

sok

eset

ében

Köz

neve

lési

re

ndsz

er–

––

–Sz

akta

nác

sadá

s. N

yilv

ános

, min

ősít

ett k

épzé

si

vála

szté

k, k

omm

un

ikác

ió, i

nfo

rmác

ió

1. s

z. tá

bláz

at: A

tám

ogat

ások

mát

rixa

a s

zakt

anác

sadó

sze

repé

nek

kiem

elés

ével

Továbbképzések

9

A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere

Ez a rész bemutatja a szaktanácsadót körülvevő szakmai kapcsolati hálót és röviden ismerteti annak elemeit.

A szaktanácsadói rendszer értelmes, intelligens működésének záloga a szaktanácsadók folya-matos szakmai fejlődése. A szaktanácsadói rendszer támogatásának elméleti hátterét a tanu-láselméletekben a tanulás II. módjaként emlegetett (Gibbons et al, 1997) a tudás létrehozásának közösségi formáját. A tudás már nem egyéni, önálló tevékenység, hanem több szereplő, szerve-zet együttműködését feltételezi. A szaktanácsadói rendszer működtetésének célja, hogy a hierar-chikus felépítésből adódó irányítási struktúra kiegészüljön egy széleskörű, hierarchia-független szakmai kapcsolati hálóval.

A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer olyan elemekből kell, hogy álljon, amelyek egyrészt hozzásegítik a pedagógusokat ahhoz, hogy szakmai pályafutásuk sikeresebb, eredményesebb legyen, másrészt fejlesztik az egész életen át tartó tanulásra való képességüket, ösztönzik az erre való hajlandóságukat. A támogató rendszer működtetése elen-gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szaktanácsadók munkájának minősége egyéni, intézmé-nyi és rendszer szinten is várhatóan javuljon. A rendszer segíti a szaktanácsadót, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza saját szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit.

A szaktanácsadó folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer legfontosabb elemei: � öntevékeny tanulás: aktív felelősségvállalás szaktanácsadói kompetenciáinak fejlődéséért,

tudományos reflexióra való törekvés; � gyakorlatközösség: egyenrangú, általában nem egy munkahelyen dolgozó szaktanácsadók,

vagy több intézmény közötti tudástranszfer; � tudásmegosztás: az egész életen át tartó tanulás folyamatában / folyamatban; � tutori támogatás: a szaktanácsadók adott témára szerveződött szakmai műhelyként való

együttműködése; � szervezett tanulás: a szaktanácsadók számára szervezett tematikus továbbképzéseken való

részvétel.

1. ábra: Szakmai kapcsolati háló

Továbbképzések

10

A korábban említett közösségi tudáslétrehozás alapján a szakmai fejlődést segítő kapcsolati háló működését az adott szinten érintett oktatáspolitikai irányítás szereplői úgy tudják segíteni, hogy támogatják az érintettek közötti szakmai kapcsolatok kialakulásához szükséges infrastrukturá-lis és szakmai csatornák kiépítését, valamint aktív személyes részvétellel segítik a hálózati tanu-lást. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszeres találkozási alkalmak biztosítása, a szakmai kapcsolati háló építési kultúrájának megteremtése. Az egyéni, speciális tudás megosztása ennek éppúgy szerves része, mint a továbbképzéseken vagy konferencián hallottak disszeminációja. Kerete lehet egy közös projekt, online szakmai fórum vagy levelezőlista. A folyamatos szakmai fejlő-déshez nélkülözhetetlen a szaktanácsadó reflektív magatartása, kreativitása és kíváncsisága. Az önfejlesztés módszerei lehetnek a reflexió, gyakorlás és továbbfejlesztés, szakirodalom követése, szakmai publikáció, kutatás, kísérlet, azaz új ötletek kipróbálása és kockázatvállalás.

Az öntevékeny tanulás folyamatát, célját és jellégét tekintve is oldottabb, kevésbé kötött, vi-szont képes változásokat előidézni a szaktanácsadók attitűdjében. A résztvevők motivációját belső meggyőződés adja, az a szakmai elköteleződés, amely a praxis folyamatos felülvizsgála-tában és javításában rejlik.

A gyakorlatközösség egymás kölcsönös fejlesztését és a bevált, jó gyakorlatok rendszeres, előre tervezett formában történő megosztását jelenti. A pedagógusok jó gyakorlatainak temati-zálása, összegyűjtése és közzététele, valamint ennek a keretei között egy szisztematikus elméle-ti reflexió vezetése arról, mit jelent a jó gyakorlat, és hogyan terjed a szervezeten belül alapvető eleme a horizontális tanulásnak. A jó gyakorlatok időbeli fejlődés eredményeképpen jönnek létre, vagyis az az állapot, amelyben ismertetik, már kevéssé hasonlít ahhoz, ami a kialakulás kezdetét jellemezte, és ami majd az átvevőre is jellemző lehet a kiindulási állapotban. Az idő-dimenzió kiemelése nélkül nem lehet bemutatni és megismertetni a jó gyakorlatot. Ebből az is következik, hogy a jó gyakorlat leírásának része kell, hogy legyen időbeli fejlődésének bemuta-tása. Érdemes elemezni egyrészt azt, hogy a pedagógusok hogyan tanulnak egymástól, különös figyelmet szentelve az időtényezőnek, valamint azt, hogy a terjedésnek vagy átvételnek milyen segítő és gátló tényezői vannak, valamint azt is, hogy a minőséget hogyan lehet hosszú távon biztosítani (fenntarthatóság).

A tudásmegosztás formája lehet a nevelőtestületi szakmai nap tervezése, megtartása; mű-helymunka, belső képzések szervezése; konkrét témára vonatkozó szakmai megbeszélés; kö-zös projektek tervezése és megvalósítása. A szaktanácsadói tapasztalatok megosztása történhet személyes találkozók során, illetve az erre a célra kialakított virtuális felületen is.

A tutori támogatás során egyéni, személyre szabott támogatást kapnak a szaktanácsadók egy olyan szakembertől, aki az adott témában rendelkezik többlettudással, jártassággal, és en-nek elsajátításában is segítséget nyújt.

A szervezett tanulás magába foglalja a konferenciákon való részvételt, illetve az ott hallot-tak gyakorlati hasznosítását, az új ismereteket tartalmazó vagy meglévő ismeretek elmélyíté-sére szolgáló képzéseket, valamint a műhelymunkákat is.


� Gibbons, M., Limoges, C., Nowotny, H.(1997): The New Production of Knowledge: The Dyna-mics of Science and Research in Contemporary Societies

Továbbképzések

11

Jegyzetek

Tapasztalataim az öntevékeny tanulás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim az öntevékeny tanulás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Továbbképzések

13

Jegyzetek

Tapasztalataim a gyakorlatközösség területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a gyakorlatközösség területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Továbbképzések

15

Jegyzetek

Tapasztalataim a tudásmegosztás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a tudásmegosztás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Továbbképzések

17

Jegyzetek

Tapasztalataim a tutori támogatás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a tutori támogatás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Továbbképzések

19

Jegyzetek

Tapasztalataim a szervezett tanulás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a szervezett tanulás területén:

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Továbbképzések

Fogalomtár

3

A pedagógusok támogató rendszeréhez kapcsolódó fogalmak és szerepek

Ez a rész a projekt idején, a fejlesztés során használt fogalmakból mutatja be a legalap-vetőbbeket, röviden.

A Pedagógusképzés támogatása ( TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) kiemelt projekt megvalósítása során a közreműködők többször szembesültek azzal, hogy a szakmai közvélemény, a vonatkozó jogszabályok, de még a projektben együtt dolgozó szakemberek körében sem egységes bizonyos fogalmak használata és értelmezése. Mind az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a projekt megvalósításán dolgozó szakemberekben, mind a konzorciumi partnerekben megfogalmazódott az igény egy közös fogalomtár kialakítására. Az elképzelést az OFI-nak a TÁMOP 3.1.5 projektben részt vevő munkatársai váltották valóra. A fogalomtár összeállításában és a meghatározások megfogalmazásában az 1. alprojekt koordiná-lásával mindhárom alprojekt szakemberei részt vettek.

A fogalomtár készítésének célja

A fogalomtár elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy minden – a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó fejlesztésekben érintett – szereplő a fogalmakat egységesen értel-mezze és használja.

További cél, hogy a projekt megvalósítása során a szaktanácsadók, a szakértők és a tanács-adásban, értékelésben érintett pedagógusok fogalomértelmezése és -használata azonos keret-ben történjék.

A fogalomtár használói köre

A fogalomtár elsődleges (közvetlen) célcsoportja a TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektet megvalósí-tó konzorciumban dolgozó fejlesztők.

További (közvetett) célcsoportok a projektben képzésen részt vevő, illetve dolgozó szakta-nácsadók, szakértők, tanfelügyelők, illetve az általuk meglátogatott pedagógusok.

A célcsoport harmadik körét a szakmai szolgltatásban érintett szakemberek, az OFI és az EMMI munkatársai alkotják.

Fogalomtár

4

A fogalomtár használata

A dokumentum tartalmazza a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó – a fejleszté-si folyamat során felmerült és használt – fogalmak korszerű pedagógiai szakirodalomra, is-kolafejlesztési tapasztalatokra épülő meghatározását. A megértést (azonos értelmezést) több esetben magyarázatok, illetve példák segítik (dőlt betűkkel szedve). A fogalmak szoros ABC sorrendben jelennek meg, az összetartozó fogalmak közötti kapcsolódásokat jelöli.

Ez, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetben fejlesztett, és az Oktatási Hivatal által jegyzett Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. dokumentumban lévő fogalomtár kölcsö-nösen kiegészítik egymást.

Ez a fogalomtár nem tartalmaz a pedagógusok szakmai támogatásával kapcsolatos minden fogalmat. A használata során szerzett tapasztalatok alapján bővíthető, kiegészíthető, pontosít-ható a fogalmak köre és tartalma – a felhasználói kör szakmai igényei szerint.

Jegyzeteim

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Fogalomtár

5

AdaptivitásA körülményekhez való alkalmazkodás, az erre való képesség. Pedagógiai értelemben egyrészt a tanuló egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodó differenciált pedagógia, másrészt a környezet, a társadalom változásaira reagáló, azokkal reflektív kölcsönhatásban álló folyamat. (Nádasi 2010)

AlapképzésAz alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Scien-ces) az általános ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlatot biztosítja. A szakmai specializálódásra a mesterszakokon van lehetőség. Egyedi csoportot alkotnak az ún. osztatlan mesterképzések, amelyeken gyakorlati-lag összeolvad az alap- és a mesterképzés. A felsőoktatás részét képezi a felsőoktatási szakkép-zés is: az ilyen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe.

Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés(Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény)

Általános pedagógiai módszertanOlyan pedagógiai módszerek, eljárások közös neve, amelyek nem kötődnek tantárgyakhoz. Pl. fejlesztő értékelés, kooperatív tanulás, személyre szabott tanulás, projektpedagógia.

AttitűdTartós beállítódás, értékelő viszonyulás valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában; a kompetencia egyik komponense (Halász, Hunyadi és Marton, 1979. 49. o. nyomán).

Blended képzésKevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés, amely aktív részvételre, együttműködésre és kommunikációra épül. A visszacsatolás, a kime-neti követelmények teljesítése is történhet távoktatási környezetben.

Alapképzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés

CélEgy jövőbeni, kívánatos állapot, amelynek érdekében egy egyén vagy egy szervezet hosszabb időn keresztül tervezett, irányított és ellenőrzött közös erőfeszítéseket tesz.

CélmeghatározásA tervezésnek az a lépése, amikor egy egyén, csoport vagy szervezet tagjai közösen megfogal-mazzák egy tevékenység vagy folyamat kívánatos eredményét.

CoachingEgyüttműködésre épülő, jövőorientált, megoldás- és eredményközpontú, szisztematikus folya-mat, amelynek célja az önirányító tanulás, a teljesítmény, az életminőség, és ezáltal a szakmai fejlődés elősegítése. Megfelelő keret arra, hogy a kliens rendezze gondolatait, konkretizálja cél-jait, számba vegye erőforrásait, és megtervezze a következő lépést.

DiagnózisEgy értékelési folyamat eredményeként felállított helyzetkép (személyről, szervezetről, prob-lémáról).

Fogalomtár

6

Diagnosztikus értékelésA tanuló(csoport) következő tanulási szakasz szempontjából lényeges jellemzőinek felmérése. A mérés kognitív, affektív és pszichomotoros területekre is kiterjedhet. Célja, hogy a pedagógus a szükségleteknek megfelelően alakítsa a tanulási folyamatot, növelve ezzel annak hatékony-ságát (Vidákovich 1990).

DisszeminációAz eredmények, az információk tervszerű megosztása, terjesztése. Többnyire projekt- és kuta-tási eredményekkel kapcsolatban használatos.

E-learningAz IKT eszközök használatára építő oktatási forma, amely legtöbbször digitális, illetve online tanulási környezetben valósul meg, személyes jelenlétet nem igényel.

Tutor; Konzulens

EnkulturációFejlődési folyamat, amelynek során az ember fokozatosan részévé válik az őt körülvevő kultú-rának (Gombocz–Trencsényi 2007).

Az enkulturáció kultúrantropológiai fogalom, amelyet a neveléstudomány is használ. Megalkotó-ja az amerikai M. H. Herskovits (1947), a magyar szakirodalomba német közvetítéssel került. Azt a folyamatot jelenti, amelyben az idősebbek, illetve – kortárs újraértelmezésben – a társadalom egyéb szereplői (közösségek, média, intézmények stb.) biztosítják a felnövekvő individuumnak a személyes és a szociális identitást, a kultúraspecifikus normarendszerbe való beilleszkedést. A ne-velés a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy egy-egy társadalom a kultúráját az egyénben reprodukál-ja, és azt az egyes generációk közvetítésével továbbörökítse (Kron 1994, 47-48.). Az enkulturáció tehát az a folyamat, amelynek során az újszülött kultúrlénnyé, a kultúra hordozójává válik.

E-portfólióA portfólió készítésére alkalmas szoftver, illetve a benne tárolt tartalom.

Portfólió(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Eredményesség Egy folyamat eredményessége megmutatja, hogy az milyen mértékben közelítette meg a céljait. Egy személy, egy szervezet vagy egy más rendszer eredményessége a hozzá rendelt folyamatok eredményességét jelenti.

Hatékonyság

Értékelés Az a folyamat, amelyben egy személy, egy csoport vagy egy szervezet, illetve ezek egy produk-tumának kiválasztott jellemzőit összevetik a rá vonatkozó cél- vagy kritériumrendszerrel. Az oktatásban a tanulási folyamat aktuális állapotának vagy eredményességének, illetve pro-duktumának megítélése. Célja szerint három alaptípust különböztetünk meg: formatív, szum-matív és diagnosztikus (Scriven 1967 alapján).

Eredményesség; Minősítés

Fogalomtár

7

FacilitátorEgy csoportban zajló konkrét folyamat serkentője, előmozdítója, segítője. Feladata a csoportban rejlő energiák mozgósítása, hatékonnyá tétele, a folyamat mederben tartása a célok elérése ér-dekében.

Moderátor

Fejlesztő célú látogatás A tantárgygondozó szaktanácsadás jellemző formája. Meghatározott protokoll szerint zajlik, a szakmai fejlődésre fókuszál, és együttműködésre épülő, eredményközpontú, jövőorientált tá-mogatást nyújt.

Tantárgygondozó szaktanácsadás(Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

FelnőttképzésÁtfogó értelemben a felnőttek intézményes tanítása, művelése, nevelése, oktatása, képzése.

Alapképzés; Blended képzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés(Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

Folyamatba ágyazott képzésOlyan továbbképzési forma, amelybe 2-4 hetes, vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve. Ennek során a résztvevők kipróbálják a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni. Ebben a szakaszban általában vala-milyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban vagy kis csoportban kooperálva megol-daniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi egy-egy jelenléti képzési szakasz.

Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés

Folyamatos szakmai fejlődésAz egész pályán átívelő formális, nonformális és informális szakmai tanulás komplex folya-matában létrejövő, fokozatos kiteljesedés. Az EU tanárpolitikájában a pedagógusképzés és -to-vábbképzés helyett elterjedten használt fogalom. Tervezett, önvezérelt, egyénileg támogatott folyamatos és komplex szakmai tanulás, amelynek célja a tanári munka eredményesebbé válá-sa a szakmai professzió kiteljesedése és egyre tudatosabbá válása által.

Formális tanulásSzervezett keretek között, iskolarendszerben folyó ismeretszerzés. Jellemzően bizonyítvány-nyal, igazolással, oklevéllel zárul.

Formatív értékelésA tanulási folyamat során a tanulási folyamatra és annak eredményességére adott gyakori visz-szajelzés. Az a célja, hogy a folyamat minél sikeresebb legyen. Fejlesztő, az eredményességet javító javaslatok és a tanuló erősségeinek kiemelése jellemzik.

Fogalomtár

8

Gyakornokok támogató rendszereA pályakezdő pedagógusok (gyakornokok) szervezeti szocializációját szakmailag segítő eljárá-sok és szolgáltatások összessége. Törvényben meghatározott eleme a mentori támogatás.

Mentor; Mentorálás(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Hálózati tanulásEgymással kapcsolatban álló egyéni szakembereknek vagy az általuk képviselt intézmények-nek egy adott probléma megoldására irányuló, a nyilvános tudásból táplálkozó, fejlesztő tevé-kenysége annak érdekében, hogy a keletkező közös tudás a résztvevők szakmai tevékenységét eredményesebbé tegye.

HatékonyságHatékonyság alatt az elért eredmények (kibocsátás) és a befektetett erőforrások (ráfordítás) arányát értjük.Az oktatást akkor nevezhetjük hatékonynak, ha az adott kibocsátást (pl. tanulási teljesítmény) a lehető legkevesebb ráfordítással érik el, vagy adott ráfordítások mellett maximalizálják a kibocsátást (Pedagógiai Lexikon, 1997).

Eredményesség

ImplementációBevezetés, elterjesztés, harmonizáció. Valamely kidolgozott rendszer gyakorlatba való beépíté-sének folyamata.

Informális tanulásNem szervezett, többnyire spontán, egyéni indíttatású ismeretszerzés és kompetenciafejlesz-tés.

InklúzióBelefoglalás; befogadás. A pedagógiában a mindenkit befogadó gyakorlatot jelenti, az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. Alapvető jellemzője az együttnevelés tárgyi és személyi fel-tételeinek a megteremtése. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik (Kapcsáné 2006).

Innováció Szakmai újítás, egy új ötlet kifejlesztése és megvalósítása. A pedagógiában új folyamatok, módszerek vagy szervezeti megoldások létrehozását, beveze-tését és konszolidációját jelenti annak érdekében, hogy a tanítás és a tanulás eredményesebb legyen.

IntegrációÁltalános értelemben egységesülést, beillesztést és beilleszkedést vagy beolvasztást, hozzácsa-tolást, összevonást, illetve a részek egésszé válását jelenti.Pedagógiai értelemben a sajátos nevelést igénylő tanulóknak a többségi oktatási intézmények-ben megvalósuló nevelése, oktatása. Minőségi értelemben az integrált nevelés továbbfejlesztett formája az inklúzió. Beszélhetünk tantárgyi és szervezeti integrációról is. (Kapcsáné 2006)

Inklúzió

Fogalomtár

9

InterkulturalitásA kultúrák közötti interakció, a kulturális és a társadalmi sokféleséget, különbözőségeket fi-gyelembe vevő pedagógiai megközelítés és gyakorlat.

Interprofesszionális képzésOlyan képzési forma, amelyben több szakterület (pl. intézményfejlesztési, konfliktuskezelési, pedagógiai mérés-értékelési) képviselőjéből álló csoportban folyik a felkészülés. A képzés a csoporttagok speciális, szakterületi tudásának összeadására koncentrál. A szervezeti tanulást támogató, tematikus szaktanácsadók felkészítésében alkalmazott interprofesszionális megkö-zelítés abból indul ki, hogy az intézményi problémákat mindig komplexen célszerű megközelí-teni. E módszer egyben elősegíti az intézmény szervezeti szintű, átfogó fejlődését is.

Intézményfejlesztés (iskolafejlesztés) A közoktatási intézmények (elsősorban iskolák) működési sajátossága, amelyben az intézmény – a diákok tanulási eredményességének és a szervezet változáskezelési képességének növelése érdekében - tényekre és adatokra alapozva beavatkozik a tanulási-tanítási folyamatok szerve-zésébe, irányításába, és elemzi a beavatkozások hatását(Hopkins 2001 alapján).

Pedagógiai fejlesztés, Szervezetfejlesztés

IsmeretA kompetencia egyik komponense. Az emberek tudatában létező „naiv elméletek, világkép(ek), kidolgozott, tudományos alaposságú elméleti rendszerek, modellek, sémák vagy forgatóköny-vek.” Az egyén ezeken a kognitív struktúrákon keresztül értelmezi az új információkat, és ezek a struktúrák is kiegészülnek és módosulnak a tanulás által (Falus 2003, 120-125.).

Tanulás, attitűd, készség

Jó gyakorlatAz intézményi gyakorlatban és működésben tapasztalható innovatív folyamat-, módszer,- cse-lekvés- és eszközhasználat-együttes. Eredeti környezetében jól működik, ezért esély van arra, hogy adaptálható más környezetben is.

Képzési modulA képzési program, illetve szak önálló tananyagegysége, amely tematikailag vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket vagy több képzés, szak közös ismeretanyagát foglalja össze. A modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. Lehetővé teszik a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, bizto-sítják az átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, az előzetes ismeretekhez való alkalmazko-dást, a képzések különböző irányú specializálását.

Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Továbbképzés

KészségA cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A kompetencia egyik komponense. (Nagy J. 2000)

Ismeret; Kompetencia; Képesség; Attitűd

Fogalomtár

10

KépességValamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke. A kompetencia egyik komponense.

Ismeret; Készség; Attitűd; Kompetencia

Kéthurkos tanulásA beidegződött, megrögzött szakmai gyakorlat megkérdőjelezésén alapuló, annak megváltoz-tatására, eredményesebbé tételére irányuló magatartás-változtatás, amely magában foglalja a cselekedeteket meghatározó értékek felülvizsgálatát, a gyakorlat megváltoztatását és a válto-zások hatásainak elemzését. Ezzel elősegíti a szakmai gyakorlat eredményesebbé tételét (Chris Argyris 1978).

KompetenciaAz Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló komplex kognitív és pszichikus struktúra, amely az ismeretek, képessé-gek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk” (Ha-lász 2006). A kompetenciák képezik a tanulók és a pedagógusok fejlesztésének és fejlődésük értékelésének az alapját.

KompetenciaprofilA szaktanácsadói kompetenciaprofilok meghatározzák, hogy milyen ismeretek, készségek/ké-pességek és attitűdök teszik alkalmassá a pedagógust egy-egy adott szaktanácsadói szakterü-leten való tevékenységre. A szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára világossá teszik az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit. A kompetenciaprofilok az ideális szakta-nácsadót írják le, így felhasználhatók a kiválasztás szempontjainak definiálásában, továbbá a szaktanácsadói minőségbiztosítási és – fejlesztési rendszer kilépítésében

KonstruktivizmusPedagógiai nézetrendszer, amely szerint a világ megismerése, illetve a tanulás során az ember felépíti, konstruálja a valóságot, nem pedig befogadja „külső”, objektív igazságként.

Konzulens Valamely folyamat felkért vagy kijelölt szakmai segítője, akihez tanácsért, támogatásért for-dulnak, akivel megbeszélik az adott témát, problémát.

Kritikus barátSegít a kihívások azonosításában és elfogadásában, a kezdeményező kedv erősítésében, és tá-mogatást biztosít a megvalósítás során. Olyan személy, akiben megbízunk, aki megállapodás alapján provokatív kérdéseket tesz fel, más nézőpontból vizsgálja az összefüggéseket, és ba-rátként véleményezi partnere munkáját. A pedagógiában egyrészt az elméleti kutatók munká-jának támogatásában (akciókutatások), másrészt az intézményi értékelést segítő, megfelelően érzékeny eljárásokban (tanuló szervezetek), valamint a pedagógus szakmai tevékenységének, önreflexiós gyakorlatának facilitáló attitűddel történő segítésében jelenik meg (Simon 2011).

Mediációs technikák A konfliktuskezelő szakember által alkalmazott vitarendező technikák.

Fogalomtár

11

MentorAz a szakember (pedagógus), aki a kezdő, kevésbé gyakorlott, a szervezetbe hosszabb távollét (pl. GYES) után visszatérő, vagy újonnan érkező szakember ( pedagógus) számára nyújt folya-matos, egyéni támogatást. Elsősorban az intézményi- és pályaszocializáció területén, a tanu-lásirányítás és a tanulásszervezés hatékony megvalósításában vagy valamely új pedagógiai stratégia, módszer, eszköz alkalmazásában nyújt támogatást. (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet)

MentorálásEgy tapasztalt pedagógus által a kezdő, kevésbé gyakorlott vagy a szervezetbe újonnan érkező pedagógus számára nyújtott egyéni támogatás. Fenntartható és strukturált folyamat, amely-nek célja a támogatott személy szakmai kultúrába, a helyi kontextusba való beilleszkedésének az elősegítése, a tudatos szakemberré válásának a támogatása (Hobson és mtsai. 2009 nyomán).

MinősítésOlyan értékelési eljárás, amely során egy személy, szervezet működéséhez, produktumához kategóriát rendelünk.

Értékelés

ModerátorAz a csoportkommunikációban jártas személy, aki mederben tartja, felszólításokkal, kérdések-kel, útmutatással irányítja valamely csoport tanácskozását, vitáját.

Facilitátor

MultiplikációMegsokszorozódás, tovagyűrűző hatás. Valamely stratégia, módszer, eszköz megosztása és a gyakorlatba való beépülése.

MűhelyA résztvevők aktív együttműködésére, a közös problémamegoldásra és egy közös produktum létrehozására szervezett ismétlődő vagy eseti találkozó.Az adott szervezetre/témára/tevékenységre jellemző értékek, célok meghatározására, a műkö-dési folyamatok, a működési problémák feltárására, az erőforrások meghatározására és aktivi-zálására, új, gyakorlatias megoldások kidolgozására, a szervezeti hatékonyság növelése érde-kében jön létre.

Nem formális (vagy nonformális) tanulásNem a hagyományos oktatási és képzési rendszereken belül, de szervezett formában zajló tanu-lási folyamat, általában nem kötődik hozzá bizonyítvány. Lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok tevékenysége keretében is.

Nézetek„Olyan feltételezések, feltevések, amelyeket igaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéletein-ket, s amelyeket felhasználunk döntéseink során.” (Falus szerk. 2003, 92. o.). A pedagógusmes-terség olyan lényeges, nehezen megváltoztatható komponensei, amelyek jelentős mértékben meghatározzák az ismeretszerző és a gyakorlati tevékenységet (Falus 2001 alapján).

Fogalomtár

12

OktatóA felnőttképzésben vagy a szakképzésben tanító, a szakmai gyakorlatot vezető szakember (nem feltétlenül pedagógus), tanfolyami előadó. (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

ÖnértékelésAz aktuális (milyennek gondoljuk, tapasztaljuk magunkat), az ideális (amilyenek szeretnénk lenni), valamint az elvárt énkép (amilyenné mások szeretnék, hogy váljunk, vagy amilyenné magunk szeretnénk válni) összevetése.

ÖnismeretAz önismeret a belső szabályszerűségek, tendenciák, érzelmi viszonyulásmódok közvetlen ta-pasztalati megértése, az identitáskeresés része. Az emberben élő törekvés „önmaga integrálá-sára, belső diszharmóniáinak feldolgozására, képességeinek kibontakoztatására” (Buda, é.n.).

ÖnreflexióTudásunk és viselkedésünk aktív, kitartó vizsgálata. Segítségével a pedagógusok tudatossá te-szik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselkedésük okait (Hoekstra és Korthagen 2011 alapján). Megkülönböztetjük a gyakorlati tevékenység érdekében, a tevékenység során és az utána vég-zett elemző, értékelő magatartást.

Reflexió

Partnerközpontú működésOlyan szervezeti magatartás, amelyben alapvető a partnerek igényeinek való megfelelés.

Pedagógiai fejlesztés A nevelést és az oktatást érintő tervszerű beavatkozás a tanulás eredményességének növelésére.

Pedagógiai professzióA pedagóguskompetenciák által meghatározható mesterség, standardjai (→) folyamatosan ala-kulnak.

PedagógusképzésA pedagógusvégzettség megszerzése céljából felsőoktatási intézmények által szervezett képzés. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján valósul meg. Tágabb értelemben a pedagógus folyamatos szakmai fejlődése.

Folyamatos szakmai fejlődés(Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény; 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet)

Pedagógus szakmai fejlődési tervA szaktanácsadói látogatás eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely tartalmazza a fo-lyamatos szakmai fejlődés következő szakaszának céljait és lépéseit. Arra készteti és abban se-gíti a pedagógust, hogy folyamatosan figyelje és aktualizálja szakmai fejlődésének alakulását, gondolkodjék céljairól, lehetőségeiről.(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Fogalomtár

13

PedagógusszerepA pedagógusstátuszhoz kapcsolódó, az elvárásoknak megfelelő, illetve azokra reagáló viselke-désmintázat.

Zrinszky (1994) többféle, jellegzetes, tipikus pedagógusszerepet sorol fel: nevelő, oktató, admi-nisztrációs, közéleti, partneri (szülőkkel), kolléga stb. A pedagógusszerepet az egyes pedagógus, a tantestület, az oktatáskutatás és az oktatáspolitika is meghatározhatja. Koronként és pedagógiai filozófiák szerint is eltérő a tartalma.

Pedagógusok támogató rendszere Azon szolgáltatások és módszerek együttese, amelyek egymással kölcsönhatásban segítik a pe-dagógusok, az intézmények és az oktatási rendszer céljainak a megvalósulását. (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CXC. törvény; 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

PerszonalizációAz egyénre jellemző személyiségtulajdonságok kialakulása. A csoportból való kiemelkedést, az egyén kibontakozását segíti elő (Nagy József 2000 alapján).

Szocializáció

Portfólió A fejlődést dokumentáló vagy egy adott állapotot tükröző dokumentumgyűjtemény, amely rep-rezentálja tulajdonosának szakmai kompetenciáit.

E-portfólió(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

ReflexióValamely személy vagy csoport viselkedésének, tevékenységeinek megfigyelésén alapuló visz-szajelzés. Segítségével a pedagógusok tudatossá teszik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselke-désük okait (Hoekstra és Korthagen 2011).

Önreflexió

ShadowingInformációszerzés valamely személy tevékenységéről úgy, hogy a megfigyelő a megfigyelt sze-mélyt – a köztük lévő megállapodás alapján – hosszabb időn keresztül árnyékként követve gyűjt adatokat (viselkedésről, tevékenységről).

Szakmai standardEgy adott szakma vagy munkakör elvárásainak a széles szakmai közvélemény által elfogadott rendszere. A folyamatos szakmai fejlődés, a képzés, a továbbképzés, az értékelés és a minősítés közös alapja.

Szakmai identitásSzakmai önazonosság. Az, ahogyan egy személy, csoport, intézmény a többi személyhez, cso-porthoz, intézményhez képest, a kontextussal és a saját belső folyamataival dinamikus interak-cióban meghatározza önmagát, szakmai sajátosságait.

Fogalomtár

14

Személyes támogatás A pedagógus szakmai fejlődésének az egyén szükségleteihez és adottságaihoz illeszkedő, a té-mában és a módszerben jártas szakember által történő elősegítése.

Mentor; Mentorálás(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

SzervezetfejlesztésA vezetés által támogatott és irányított, de a dolgozók bevonásával megvalósuló tervszerű, irá-nyított, hatékonyságjavító/eredményességnövelő, a szervezet egészére vagy a működés egy te-rületére kiterjedő, a szervezeti folyamatokat érintő rendszerszerű beavatkozás.

Intézményfejlesztés; Pedagógiai fejlesztés

SzocializációA társadalomba való beilleszkedés egész életen át tartó folyamata, amely során az egyén meg-tanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt viselkedésmódokat (Bagdy 1986 alapján).

Perszonalizáció

Szummatív értékelés A tanulási folyamat eredményességére fókuszáló értékelés. Azt fejezi ki, hogy a tanulási folya-mat egy adott pontján az elvárt vagy a kitűzött célokhoz képest hogyan teljesít a tanuló.

Értékelés

SzupervízióEgy támogató, erre felkészített szakemberrel folytatott együttgondolkodás során megvalósuló irányított, aktív tanulási folyamat. A folyamat fókuszában a résztvevő által hozott probléma és szakmai személyiségének a fejlesztése áll.

Szupervizor

SzupervizorA szupervíziót vezető szakember.

Szupervízió

TanulásAktív folyamat, amelynek során egy személy tudása a környezettel való interakcióban új isme-rettel érintkezik, és ennek feldolgozása során bővül vagy struktúrájában módosul.

Tudás

Tanuló szakmai közösség vagy szakmai tanulóközösség„Az egymást támogató, együtt dolgozó emberek csoportja, akik fontosnak tartják a közösségbe való bevonódást, a tanulásra vonatkozó közös elképzelés kialakítását, s akik közvetlen közös-ségükön belül és kívül lehetőségeket keresnek gyakorlatuk vizsgálatára, arra, hogy közösen új, jobb módszereket sajátítsanak el, amelyekkel diákjaik tanulását eredményesebbé tehetik”. (Stoll és Seashore 2007. nyomán)

Fogalomtár

15

TanulásszervezésA tanulás lépéseinek és módszereinek tervszerű felépítése egy rövidebb tanulási szakaszra, általában egy tanórára vonatkozóan. Az egyéni és a társas, valamint a frontális elemek tudatos elrendezése.

Tantárgygondozó szaktanácsadásA pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését támogató szakmai szolgáltatási rendszernek egy tantárgyra, műveltségterületre, pedagógiai szakterületre irányuló eleme. A pedagógiai munka támogatásakor közvetlenül a pedagógusra fókuszál, a jogszabályban meghatározott nyolc pe-dagógus-kompetencia mentén segíti önreflexióját és munkája tudatosabbá válását és minősé-gének javítását. Szakterületei a kerettanterv által meghatározott tantárgyakon túl az óvodai nevelés, az alsó tagozatos tanítói munka, az iskolai könyvtár, a kollégiumi nevelés és az alapfokú művészetok-tatás. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Tematikus (szervezeti szintű) szaktanácsadás A szaktanácsadásnak az a módja, amikor az intézmény fejlődését valamilyen meghatározott – gyakran egyszerre több – téma nézőpontjából segíti(k) a szaktanácsadó(k). Mivel az ezeken a területeken jelentkező problémák – intézményfejlesztés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek-kel foglalkozó nevelés mérés-értékelés, konfliktuskezelés nemzetiségi nevelés - elsősorban a szervezet szintjén jelennek meg, a beavatkozás is csoportos, illetve intézményi szinten való-sulhat meg hatékonyan. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Társértékelés A hasonló szerepben lévő együttműködő partnerek egymás tanulási folyamatára adott kölcsö-nös visszajelzése.

Tanulás

TárstámogatásA munkatársak egymásnak nyújtott, tudatos támogatása az általuk végzett munka minél maga-sabb szintű ellátása érdekében. A támogató és a támogatott szerepe rendszeresen felcserélődik. A fejlesztésben és a társtámogatásban való részvétel önkéntes, és a támogatás éppúgy magában foglalja a célok kiválasztását, mint azok megvalósulásának értékelését és az újratervezést.

Kritikus barát

TávoktatásOlyan képzési forma, amelyben a tanár és a tanuló térben és általában időben is elkülönül egy-mástól. A tanulásnak valamilyen online felület ad közös teret.

Távoktatási keretrendszer(Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

Távoktatási keretrendszerA távoktatással folyó kurzus támogatására létrehozott informatikai rendszer.

Távoktatás(Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

Fogalomtár

16

TovábbképzésValamely szakmára vagy szakmai feladatra való szervezett, kiegészítő felkészítés.

Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul

TrénerA tréninget vezető személy. Feladata a résztvevők tevékenységére épülő tanulás elősegítése. El-sősorban a résztvevők bizonyos képességét, készségét, attitűdjét fejleszti csoportra/személyre szabottan.

Tréning

TréningA saját élményű, tapasztalatra épülő tanulási és az ennek megfelelő oktatási forma, komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszeregyüttes).

Tréner

TudásAz ember minden kognitív funkciójának kivitelezője. A külvilággal kapcsolatba kerülve értel-mezi annak jelenségeit, előrejelzi a bekövetkező változásokat, „megjósolja” a saját beavatko-zásaink következményeit, s mindezek segítségével irányítja a cselekvéseinket (Nahalka 2003 alapján).

TudásmegosztásAz a folyamat, amikor egy személy vagy szervezet valamely tudását más személyek vagy szer-vezetek rendelkezésére bocsátja, akik ezt felhasználva módosíthatják a kognitív struktúráikat.

Tudás; Tanulás

Tutor A távoktatás és a blended képzés szakértő támogatója. Végzettsége szerint tanár, de a feladat ellátása külön felkészítést igényel. A tanuló által megszerezni kívánt tudáson kívül rendelke-zik az egyéni és a csoportos tanulás támogatásához, a csoportdinamika befolyásolásához és a kommunikáció ösztönzéséhez szükséges kompetenciákkal. Ösztönzi a résztvevők munkáját és együttműködését, de nem tanít. Technikai és tartalmi szempontból is szakértő.

Távoktatás; Blended képzés

Vezető szaktanácsadóA vezető szaktanácsadó részt vesz az országos szaktanácsadói hálózat létrehozásában. Ennek érdekében megismeri a vonatkozó jogszabályokat, amelyekkel összhangban tartalmi és struk-turális fejlesztéseket végez. Kipróbálja, elemzi, korrigálja a tervezett modellt. Ehhez mozgó-sítja a személyes, a társas és a módszertani kompetenciáit. Kapcsolattartói szerepet tölt be az oktatásirányítás és a szaktanácsadói hálózat között.(Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Fogalomtár

17


� Argyris, C.; Schön, D. (1978). Organizational Learning: A theory of action perspective. Reading MA: Addison-Wesley. (kéthurkos tanulás)

� Bagdy Emőke (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. (szocializáció)

� Balogh László, Mező Ferenc, Kormos Dénes (2010): Fogalomtár a Tehetségpontok számára, Géniusz könyvek 20. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. (önértékelés, dissze-mináció)

� Bárdossy Ildikó (2011): Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez. Pécsi Tu-dományegyetem (curriculum)

� http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/curriculum/index.html � Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázla-

ta, Okker Kiadó, Budapest. (általános pedagógiai módszertan, cél) � Báthory Zoltán, Falus Iván főszerk. (1997): Pedagógiai Lexikon 1-3. köt. Keraban, Budapest. � Buda Béla (é.n): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturá-

lis és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest. � COSTA, Arthur L & Kallick, Bena 1993, Through the Lens of a Critical Friend, Educational

Leadership, Vol 51 No 2. (kritikus barát) � Dobos Ágota (2009): Facilitáció a felnőttképzésben, Felnőttképzési Szemle 3. évf. 1 sz. 71-77.

(facilitátor) � Dr. Mészáros György, Kákonyi Lucia (2013): A pedagógusok szakmai támogatásának nem-

zetközi elméleti megközelítései és gyakorlati útjai (Nemzetközi összefoglaló tanulmány), OFI TÁMOP, 3.1.5 (coaching)

� Dr. Poór Ferenc: humánerőforrás szótár (tréner) � Falus Iván (2001): Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra, 11. 2. sz. (reflexió,

nézet) � http://epa.oszk.hu/00000/00011/00046/pdf/Iskolakultura_EPA00011_2001_02_021-028.pdf � Falus Iván (szerk.,2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (adaptivitás, cél, di-

agnosztikus értékelés, értékelés, facilitátor, formális tanulás, formatív értékelés, interkul-turalitás, inklúzió, képesség, készség, kompetencia, minősítés, reflexió, szocializáció, tanu-lás, tanulásszervezés)

� Falus Iván, Környei László, Németh Szilvia, Sallai Éva szerk. (2012): A pedagógiai rendszer – Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Budapest, Educatio 2012. (akkreditáció, pedagógiai fejlesztés, értékelés)

� Fullan, M. (2008): Változás és változtatás I-III. OFI: Budapest. (pedagógusszerep) � Gombocz János - Trencsényi László (2007): Változatok a pedagógiára. A nevelés „műkedvelői-

nek” – művelőinek, kedvelőinek. Okker Zrt., Budapest (enkulturáció) � Halász Gábor (2006): Előszó. In.: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. (kompetencia) � http://www.ofi.hu/tudastar/kompetencia/eloszo � Halász László, Hunyadi György és Marton, L. Magda (1979): Az attitűd pszichológiai kutatá-

sának kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. (attitűd) � Hobson, A. J., Ashby, P. Malderez, A, and Tomlinson, P.D. (2009) Mentoring beginning tea-

chers: what we know and what we don't. Teaching and Teacher Education: An International Journal of Research and Studies, 25(1), 207–216.

� Hoekstra, Annemarieke; Korthagen, Fred (2011): Teacher Learning in a Context of Educatio-nal Change: Informal Learning Versus Systematically Supported Learning. Journal of Tea-cher Education (2011) 62: 76 (reflexió)

� Hopkins, D. (2001): School Improvement for Real. London/NY; Routledge-Falmer (intézmény-fejlesztés, szervezetfejlesztés)

Fogalomtár

18

� M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás (Géniusz könyvek 1.) Magyar Tehetségse-gítő Szervezetek Szövetsége. (adaptivitás)

� http://geniuszportal.hu/content/adaptiv-neveles-es-oktatas � Molnár György: A leggyakrabban használt pedagógiai fogalmak. In: Dr. Benedek András

(szerk.): A szakképzés-pedagógia alapkérdései - Egyetemi jegyzet. Typotex Budapest, 2005. december pp. 191-218 (felnőttképzés, képzés, e-learning)

� Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest (kompetencia, képesség, készség, perszonalizáció)

� Nahalka István (2003): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzedékek Tudása, Buda-pest. (tanulás, tudás)

� Recognition of Non-formal and Informal Learning (OECD) (Formális, nem formális, infor-mális tanulás)

� http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/recognitionofnon-formalandinformal-learning-home.htm

� Robins, Pam (1991): How to Plan and Implement a Peer Coaching Program (társtámogatás) � Scriven, Michael (1967): Series on Curriculum Evaluation. No. 1. Methodology of Evaluation.

Aera Monograph. (értékelés) � Simon Gabriella (2011): A kritikus – barát módszer. A kritika művészete. Pedagógusképzés,

No. 9 (38), 2011/1-2. pp. 47 – 64. (kritikus barát) � SUPLICZ Sándor (2011): A tanárok mentorálásának elméleti alapjai. DSGI Kiadó, Székesfe-

hérvár. (reflexió, önreflexió) � Showers, Beverly és Joyce, Bruce (1996): The Evolution of Peer Coaching. Educational Le-

adership. (társtámogatás) � Stoll, L. – Seashore, K. L. (2007): Professional Learning Communities: Divergence, Depth and

Dilemmas. Open University Press, London. (tanuló szakmai közösség) � Szivák Judit (2003): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó,

Budapest. (nézet) � Tordai Péter (2002): Az eredmények terjesztése a Strukturális alapok esetében. In.: Felké-

szülés a strukturális alapok felhasználására, Válogatott tanulmányok. Budapest, Tempus Közalapítvány. 107-112. (Disszemináció)

� www.celodin.org/files/hu/5738544757.doc � Vargáné Mező Lilla (2006): Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a

pedagógusképző intézmények számára. (integráció, inklúzió) � http://rs1.szif.hu/~nyeki/okt/jog_hatter.pdf � Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikai pedagógiai értékelés. Akadémia Kiadó, Budapest.

(diagnosztikus értékelés) � Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest (pedagógussze-

rep)

Fogalomtár

az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

Documents