2011. február 24.

Az Az ÁÁllami Szllami Száámvevmvevőőszszéék k szervezete szervezete éés ms műűkkööddéésese

2011. február 24.

2

Tartalom

A szA száámvevmvevőőszszééki ellenki ellenőőrzrzéés ts töörtrtéénelmi gynelmi gyöökereikerei

Az Az ÁÁllami Szllami Száámvevmvevőőszszéék jogk jogáálllláása, az sa, az áállamszervezetben llamszervezetben elfoglalt helyeelfoglalt helye

Az Az ÁÁllami Szllami Száámvevmvevőőszszéék szervezete k szervezete éés irs iráánynyííttáásasa

Az ellenAz ellenőőrzrzéések sek éés hasznoss hasznosííttáásuksuk

A szA száámvevmvevőőszszééki munka minki munka minőőssééggéének fejlesztnek fejlesztéése se

A helyi A helyi öönkormnkormáányzatok gazdnyzatok gazdáálkodlkodáási rendszere si rendszere ellenellenőőrzrzéésséének megnek megúújjííttáásasa

2011. február 24.

3

A szA száámvevmvevőőszszééki ellenki ellenőőrzrzéés s ttöörtrtéénelmi gynelmi gyöökereikerei

2011. február 24.

4

• Európában 250-300 éve jelentek meg a mai számvevőszékek előzményei, először Németországban és Belgiumban

• 1870-ben jött létre történelmi elődünk, az Állami Számvevőszék.

• 1914-től Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ)

• 1949-ben megszüntették a LÁSZ-t.. A kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása és központi szervezete.

• A rendszerváltás „előestéjén” az 1989. október 23-i Alkotmány-módosítással újra létrejött az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

• 1989. október 28-án fogadták el az 1989. évi XXXVIII. törvényt az ÁSZ-ról.

• A több mint 20 év alatt alatt számos törvény szélesítette az ÁSZ ellenőrzési jogosultságát, illetőleg tovább erősítette függetlenségét.

2011. február 24.

5

Az Az ÁÁllami Szllami Száámvevmvevőőszszéék jogk jogáálllláása, sa, az az áállamszervezetben elfoglalt helyellamszervezetben elfoglalt helye

2011. február 24.

6

• a demokratikus jogállam működésének garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon felhasználásának jogszerűsége, átláthatósága, elszámoltathatósága,

• az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, a demokratikus államberendezkedés egyik garanciális alapintézménye,

• a közpénzek és a közvagyon hasznosítását az Állami Számvevőszék ellenőrzi,

• politikailag és szakmailag független szervezet,• ellenőrzéseit utólagosan törvényességi,

célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

Jogállását meghatározza, hogy

2011. február 24.

7

Függetlenségének biztosítékai• csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve,• az ÁSZ-ról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők

kétharmadának igen szavazata kell.• az elnök és az alelnökök megválasztásához az összes országgyűlési

képviselő kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az elnököt és az alelnököket az Országgyűlés 12 évre választja és újraválaszthatók,

• az elnök és az alelnökök mentelmi joggal rendelkeznek; politikai tevékenységet nem fejthetnek ki,

• az elnökre és az alelnökökre, valamint az ÁSZ főtitkárára, vezetőire és számvevőire szigorú összeférhetetlenségi előírások és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek vonatkoznak,

• önállóan állítja össze az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként terjeszt elő az Országgyűlésnek, önállóan állapítja meg (működési) létszámát.

2011. február 24.

8

Az Az ÁÁllami Szllami Száámvevmvevőőszszéékkszervezete szervezete éés irs iráánynyííttáásasa

2011. február 24.

9

2011. február 24.

10

Az ÁSZ mintegy 600 munkatárssal teljesíti feladatát

– 80% felsőfokú végzettségű,

– egyharmada többdiplomás szakember,

– egyharmada a kiemelt idegen nyelvek (angol, francia, német) legalább egyikéből állami nyelvvizsgával rendelkezik.

Az ÁSZ hivatali szervezete (1.)

2011. február 24.

11

Az elnök– felelős az ÁSZ munkájának irányításáért,– jóváhagyja az ellenőrzési tervet,– a jelentéseket nyilvánosságra hozza,– részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésén, kérdés intézhető

hozzá.Az alelnök

− az elnök által kialakított munkamegosztás szerint – részt vesz az Állami Számvevőszék törvényi feladatainak körében koncepcionális, stratégiai szintű elképzelések kialakításában, az ezek megvalósítását szolgáló tevékenységek megalapozásában, valamint a szervezet külső képviseletében.

A főtitkár− Az elnök irányítása alatt, a jogszabályi és szakmai

követelményeknek megfelelően a főtitkár vezeti az ÁSZ hivatali szervezetét, irányítja a Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóságot és egyben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait is gyakorolja.

Az ÁSZ hivatali szervezete (2.)

2011. február 24.

12

Az ellenőrzéseket két igazgatóság végzi a főigazgatók irányítása alatt: – Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző

Igazgatóság– Önkormányzati és Területi Ellenőrzési

Igazgatóság.

Az ellenőrzési igazgatóságok ellenőrzési módszerei egységes elvekre épülnek:– szabályszerűségi ellenőrzéseket,– teljesítmény-ellenőrzéseket végeznek.

Az ÁSZ hivatali szervezete (3.)

2011. február 24.

13

A szervezet értékőrző megújítása során támaszkodunk az eddig elért eredményekre.

A megújítással célunk, hogy a szervezetet képessétegyük a folyamatos építkezésre, valamint megfeleljünk a változó környezet kihívásainak.

A megújítás részeként− korszerű struktúra, kevesebb szervezeti egység és

hierarchikus szint; − a szervezeti egységek közötti hatékonyabb funkcionális

munkamegosztás;− az állományi létszám feltöltése;− gyakornoki program indítása, gyakornoki képzés;− a nyugdíjba vonulók pótlása tapasztalt szakemberekkel.

Az ÁSZ hivatali szervezete (4.)

2011. február 24.

14

A számvevőszéki tevékenységet szakmai műhelyként támogatja az ÁSZ Kutató Intézete.

Legfontosabb feladata az, hogy kutatásaival támogassa az Állami Számvevőszéknek az Országgyűlés, illetve a kormányzat számára végzett tanácsadói tevékenységét.

Az Intézet kutatási tevékenysége során – a számvevőszéki ellenőrzési tapasztalataira támaszkodva – összegző, értékelő tanulmányokat, illetve a közpénzügyi rendszer működését és továbbfejlesztési lehetőségeit bemutatóháttértanulmányokat készít.

Az ÁSZ szakmai-tudományos háttérintézménye

2011. február 24.

15

Pénzügyi Szemle

Negyedévente magyar és angol nyelven megjelenőközpénzügyi szakfolyóirat

Célja, hogy hiteles képet adjon a pénzügyi rendszerről, a legfontosabb pénzügyi összefüggések tükrében a közszféra és a nemzetgazdaság működésének főbb vonásairól, a felzárkózási, jövőépítési törekvésekről és a kapcsolódó szakmai vitákról.

A Szerkesztőbizottság szívesen fogad tanulmányokat a Pénzügyi Szemlében való megjelentetésre!

2011. február 24.

16

Az ellenAz ellenőőrzrzéések sek éés hasznoss hasznosííttáásuk suk

2011. február 24.

17

Küldetés és jövőkép• Küldetés

Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a „jókormányzáshoz”.

• JövőképAz állampolgárok bizalmát élvező, szakmai tekintéllyel rendelkezőÁllami Számvevőszék ellenőrzéseivel és tanácsaival támogatja az Országgyűlést. Javaslataival a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti.

2011. február 24.

18

A számvevőszéki ellenőrzési célja:

− hozzáadott érték teremtése;

− közpénz megtakarítása;

− szükséges változtatások kezdeményezése;

− változtatásokkal mérhető eredmények felmutatása.

A vizsgálati tapasztalatok a múltról és a jelenről számolnak be, de alapvetően a jövőnek szólnak.

Fontos feladatunk az ellenőrzések során tapasztalt „legjobb gyakorlatok” széles körű megismertetése, terjesztése.

2011. február 24.

19

Az ÁSZ ellenőrzési felhatalmazását közel 30 törvény részletezi.A törvényi kötelezettségek és jogosultságok megismerhetők

az ÁSZ honlapján (www.asz.hu)A számvevőszéki ellenőrzések kiterjednek

– a teljes államháztartásra,– az állam kincstári és vállalkozói vagyonára,– az államháztartáson kívüli egyes szervezetek

gazdálkodására,– az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel

tartozó intézmények működésére,– az állami költségvetésből nyújtott támogatás, illetve az

állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználására,

– a pártok gazdálkodásának törvényességére.

Az ellenőrzési feladatstruktúra

2011. február 24.

20

ÁSZ törvény 2010. évi módosítása

Új lehetőségek:

- többségi önkormányzati tulajdonban lévőgazdálkodó szervezetek ellenőrzése;

- államháztartási alrendszerből támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesülőszervezet gazdálkodási tevékenysége egészének ellenőrzése.

2011. február 24.

21

Kapacitás-felhasználás ellen ırzési terület szerint

0

5

10

15

20

25

zárs

zám

adás

kp.-i

ktv.h

ez ka

pcs.

önko

rmán

yzato

kel

k. á.

pén

zala

pok

TB alap

ok

áll. v

agyo

n

külfö

ldi tá

m.áll

.házt

.on k

ívüli

egyé

b

eze

r e

llenı

ri n

ap

2005 2006

2007 2008

2009

2011. február 24.

22

• Az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlása szempontjából meghatározóak a költségvetés egészének megalapozásához, tervezéséhez, az elszámoltatáshoz és a zárszámadáshoz kapcsolódószámvevőszéki feladatok.

• A legfontosabb “klasszikus” feladat a költségvetési törvény végrehajtásának, a zárszámadásnak az ellenőrzése.

• Hasonló súlyú – a nemzetközi gyakorlatban azonban nem jellemző – a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának számvevőszéki véleményezése.

Kiemelt, garanciális jellegűalkotmányos feladatok

2011. február 24.

23

Éves gyakoriságú ellenőrzések:– a költségvetési törvényjavaslat (kivéve, ha nem

éves javaslat készül),– a zárszámadási törvényjavaslat,– az önkormányzatok költségvetési kapcsolatai,– az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással

kapcsolatos tevékenység ellenőrzése.

Két évenkénti ellenőrzések:– a rendszeres költségvetési támogatásban részesülő

pártok és pártalapítványok gazdálkodása.

Az ellenőrzések gyakorisága (1.)

2011. február 24.

24

Rendszeres ellenőrzések:– a költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az

elkülönített állami pénzalapok, – a helyi önkormányzatok, – illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása (A

hatályos jogszabályok nem értelmezik, konkretizálják a “rendszeresen” előírást, ez az ÁSZ felelősségi körébe tartozik, része függetlensége garanciáinak.).

Az ÁSZ-ról szóló törvény szerint a Számvevőszék (eseti) ellenőrzést végez (köteles végezni) az Országgyűlés utasítására.

Az ellenőrzések gyakorisága (2.)

2011. február 24.

25

Kiemelt ÁSZ jelentésekPlenáris ülésen megtárgyalják és szavaznak róla.Az OGY elnöke kijelöli a jelentést megtárgyaló bizottságokat.Évente kerülnek benyújtásra.Plenáris ülésen az ÁSZ elnöke expozét mond.Országgyűlési nyilvántartásban sorszámot kap.

A kiemelt jelentések elkészítése az ellenőri kapacitás mintegy 60%-át foglalják

le.

Kiemelt jelentések:

• a költségvetés véleményezése• a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentés• az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzéséről

készített jelentés• az ÁSZ éves tevékenységéről szóló beszámoló

2011. február 24.

26

Kapacitás-felhasználás jogalap szerint

0

5

10

15

20

25

30

éves kétéves rendszeres felkérés(Országgyőlés,

Kormány)

elnöki döntés

eze

r e

llenı

ri n

ap

2005 20062007 20082009

2011. február 24.

27

• javaslatot tesz a jogi szabályozásra,

• felhív a törvényes állapot helyreállítására,

• kezdeményezi a szabálytalanul felvett pénzek visszafizettetését, személyi felelősségre vonást,

• javasolhatja Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását,

• bűncselekmény alapos gyanúja esetén bűntető feljelentést tesz,

• zároltathat anyagi eszközöket pazarló felhasználás esetén,

• felfüggesztheti a költségvetési finanszírozást beruházások esetén, kármegelőzés céljából.

Az ÁSZ eszközei, jogosultságai:

2011. február 24.

28

Évente 50-60 nyilvános számvevőszéki jelentés készül, amelyek 1200 javaslatot fogalmaznak meg. Jelentéseink elérhetőek az ÁSZ honlapján.

A vizsgálati jelentéseket az Országgyűlés, a miniszterelnök és a felelős miniszterek részére az ÁSZ elnöke kísérőlevéllel küldi meg.

A jelentéseket az alkotmányos szervezetek vezetői (a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, az országgyűlési biztosok) is rendszeresen megkapják.

A médiának megküldjük jelentéseink sajtó-összefoglalóját, fontosabb ellenőrzéseinkről sajtótájékoztatót tartunk.

A jelentések nyilvánossága

2011. február 24.

29

A szA száámvevmvevőőszszééki munka ki munka minminőőssééggéének fejlesztnek fejlesztéésese

2011. február 24.

30

Stratégiai irányok:– a közszféra átlátható, szabályszerű

működésének, a költségvetési felelősség erősítésének támogatása, a szükséges változtatások kezdeményezése,

– az állami feladatok hatékony ellátásának elősegítése,

– korszerű belső szervezetirányítás és munkamegosztás,

– az ellenőrzés-szakmai szabályozási rendszer minőségközpontú fejlesztése,

– a kommunikációs tevékenység korszerűsítése,– az ellenőrzési kultúra színvonalának emelése.

Az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája (I.)

2011. február 24.

31

Az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája (II.)

Folyamatosan fejleszti illetve továbbfejleszti– a számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályozási

rendszerét (az alkalmazás során nyert tapasztalatok, a nemzetközi fejlesztések és a legjobb gyakorlat figyelembevételével),

– az ellenőrzések tervezésének módját, – az ellenőrzési eljárásokat és az ellenőrzési

eredmények megjelenítésének formáját, ideértve a témaválasztást, az ellenőrzések végrehajtásának számítógéppel támogatott, standardizált dokumentációs rendszerét, valamint a jelentések belső struktúrájának korszerűsítését.

2011. február 24.

32

Az Állami Számvevőszék:– csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve;

– számvevői elfogulatlanul végzik az ellenőrzéseket, feladatukat a szakmai és az etikai szabályok maradéktalan betartásával látják el;

– hitelesen tárja fel és értékeli a tényeket; – a hibák, hiányosságok megelőzésére, az ellenőrzötteket segítő

együttműködésre törekszik;– segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható

közpénzfelhasználást; – elkötelezett híve a minőségközpontú működésnek; – kész a folyamatos szervezeti megújulásra; – szervezetében a munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülése magas

szintű, megvalósul a teljesítményarányos bérezés, az esélyegyenlőség és a folyamatos fejlődés;

– saját működését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság jellemzi.

Alapértékek

2011. február 24.

33

A 2011. évi ellenőrzési terv széles körben nyitott, alulról építkező pályáztatással valósult meg:– a terv ellenőrzési témáit többfordulós versenyben, adott

értékelési szempontok alapján választották ki,– az ÁSZ-tól 150, az országgyűlési bizottságtól 23 téma-

javaslat érkezett,– kötöttséget jelentenek a kötelező gyakorisággal teljesítendő

feladatok, illetve a tárgyévet megelőzően megkezdett ellenőrzések.

A tervkészítés folyamatának megújítása:– cél a gördülő tervezés: „az egyik ellenőrzés generálja a

másikat” elv,– a szervezeti átalakulással összhangban projekt-szerű

ellenőrzés-szervezés, – vizsgálatvezetők belső pályáztatása,– számvevők kompetencia szerinti besorolása.

Az éves ellenőrzési terv (1.)

2011. február 24.

34

Az éves ellenőrzési terv tartalma:− a megelőző évről áthúzódó témák mellett, az adott

évben kezdődő és befejeződő, valamint a következőévre átnyúló ellenőrzéseket is tartalmazza;

− bemutatja az egyes ellenőrzések legfontosabb jellemzőit (célja, indokoltsága, várható eredménye, becsült erőforrás-igénye, kezdési/befejezési időpontja);

− a 2011. évi tervben 56 ellenőrzési témából, 14 (pénzügyi) szabályszerűségi, 40 teljesítmény, illetve 2 átfogó (2010. évről áthúzódó) ellenőrzés.

A vezetői információs rendszer részeként az ellenőrzéseket nyilvántartó és nyomon követőadatbázis kezelő rendszer működik (megújítása és a tervezési folyamathoz igazítása a közelmúltban kezdődött meg).

Az éves ellenőrzési terv (2.)

2011. február 24.

35

A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere ellen ırzésének megújítása

2011. február 24.

36

Eddig mire irányult a helyi önkormányzatok gazdálkodásának

ellenőrzése?

• a költségvetési és pénzügyi egyensúlyra,

• az Európai Uniós pénzeszközök felhasználására való felkészülésre,

• tervezési, gazdálkodási, zárszámadási feladatok kontrolljainak kialakítására, működésére,

• korábbi ÁSZ ellenőrzések javaslatainak megvalósítására.

2011. február 24.

37

Eddig hogyan történt az önkormányzatok kiválasztása

helyszíni ellenőrzésre?

A 2006 és 2010 évek között:

• a megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi és a városi önkormányzatokat négyéves, nyilvános ütemezés alapján,

• nagyközségi, községi önkormányzatok évenkénti kiválasztással, a rendelkezésre álló „maradék”ellenőrzési kapacitás függvényében.

2011. február 24.

38

2011-től az önkormányzatok ellenőrzésének célja:

• a vagyoni, pénzügyi helyzet kockázatainak feltárása, minősítése,

• a gazdálkodási kockázatok növekedésében a szubjektív (belső) és az objektív (külső) tényezők szerepének értékelése,

• a vagyongazdálkodásban a belső kontrollrendszer kockázatának és működésének minősítése,

• az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi érdekek érvényesülésének a minősítése,

• a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett javaslatok hasznosulásának utóellenőrzése.

2011. február 24.

39

Önkormányzatok kiválasztása helyszíni ellenőrzésre 2011-ben

• A kiválasztás alapja a kockázatok előzetes feltárása és értékelése valamennyi önkormányzatnál.

• A korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri kapacitást a magasabb vagyoni, pénzügyi kockázattal működőönkormányzatok ellenőrzésére tudjuk fordítani.

• Ezt követően a legkockázatosabb önkormányzatoktól az automatikus kiválasztási mutatók erősítését, gyengítését és kiegészítését szolgáló információkat kérünk („testreszabott” tanúsítványban).

• Ezen információkat is elemezve alapján hozzuk meg a döntést a helyszíni ellenőrzésekről.

2011. február 24.

40

Monitoring rendszer kialakítása:

• alkalmas a vagyoni, pénzügyi kockázatok figyelemmel kísérésére valamennyi helyi önkormányzatnál (folyamatos jelenlét),

• lehetővé teszi, hogy a későbbiekben ennek alapján válasszuk ki ellenőrzésre a legkockázatosabb helyzetben lévőönkormányzatokat.

2011. február 24.

41

Az ellenőrzések megbízhatóságának garanciális eleme a többszintű, komplex belsőminőségbiztosítási rendszer.

Az ÁSZ jelentései a valóságot tükrözik.

Ellenőrzési módszerei megfelelnek a nemzetközi standardoknak és EU elvárásoknak.

Zárt, technologizált rend érvényesül.

Az ellenőrzési alaptevékenység hézagmentes belső kontrollját biztosítja.

Támogatja a módszertani fejlesztéseket.

A számvevőszéki tevékenység minőségének javítását szolgálja.

Minőségbiztosítási eljárás

2011. február 24.

42

Az ÁSZ kapcsolatrendszerének építése az ellenőrzési kultúra fejlesztését szolgálja.

A Számvevőszék vezető szerepet vállal a pénzügyi rendszerrel és ellenőrzésével foglalkozótársadalmi/tudományos egyesületekben.

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, egyetemekkel, főiskolákkal.

Közreműködik abban, hogy a vezetői és pénzügyi ellenőrzés helyet kapjon a graduális felsőoktatási képzésben.

Az ÁSZ hazai kapcsolatrendszere

2011. február 24.

43

Az ÁSZ nemzetközi kapcsolatrendszere

Célja az ismeretszerzés, a szakma és a szervezetrendszer fejlesztése.

A többoldalú nemzetközi kapcsolatépítés fórumai:• INTOSAI (a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi szervezete),• EUROSAI (az INTOSAI európai regionális szervezete),• EURORAI (az európai regionális ellenőrzési intézmények szervezete),• EU – Kapcsolattartói Bizottság

V4+2 (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, valamint Ausztria és Szlovénia számvevőszéki elnökei együttműködési fóruma).

A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok:• Kétoldalú együttműködési szerződések,• Koordinált ellenőrzések,• Nemzetközi szakmai képzések.

2011. február 24.

44

KKööszszöönnööm a figyelmetm a figyelmet