az ÁltalÁnos gazdasÁgstatisztikai kÖvetelmÉnyek … · 2005. 4. 8. · az általános...

AZ ÁLTALÁNOS GAZDASÁGSTAT I SZT IKA I KÖVETELMÉNYEK ÁTTEK INTÉSE

2004 . DECEMBER

HU

AZ ÁLTALÁNOS GAZDASÁGSTATISZTIKAIKÖVETELMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

2004 . DECEMBER

Az EKB 2004. évi kiadványain

a 100 eurós bankjegy képe látható.

© Európai Központi Bank (2004)

Cím:Kaiserstrasse 2960311 Frankfurt am Main, Németország

Postacím:Postfach 16 03 1960066 Frankfurt am Main, Németország

Telefon:+49 69 1344 0

Honlap:http://www.ecb.int

Fax:+49 69 1344 6000

Telex:411 144 ecb d

Valamennyi jog fenntartva. A kiadványkizárólag oktatási és nem kereskedelmicélból, a forrás feltüntetésévelsokszorosítható.

A 2004. decemberi állapot szerint.

ISBN 92-9181-593-4 (nyomtatott formában)ISBN 92-9181-594-2 (elektronikus formában)

3EKB

Az általános gazdaságstatisztikai követelmények áttekintése2004. december

TARTALOMJEGYZÉKTARTALOMJEGYZÉK1. BEVEZETÉS 4

2. A STATISZTIKAI KÖVETELMÉNYEKVÁLTOZÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE 5

3. ÁLTALÁNOS ADATSZÜKSÉGLET,A JELENLEGI ADATÁLLOMÁNY VIZSGÁLATA 6

4. A KONKRÉT STATISZTIKAI KÖVETELMÉNYEK 8

4.1 Harmonizált fogyasztóiár-index 9

4.2 Negyedéves és éves nemzetiszámlák: főbb aggregátumokés bontások 9

4.3 Negyedéves és éves nemzetiszámlák: gazdasági szektorok 10

4.4 Negyedéves és éves kormányzatibevételek és kiadások 11

4.5 Rövid távú iparstatisztika(beleértve az építőipart is) 11

4.6 A kiskereskedelem és azegyéb szolgáltatások rövidtávú statisztikája 12

4.7 Munkaerőpiaci statisztikák:foglalkoztatottság,munkanélküliség 13

4.8 Munkaerőpiaci statisztikák:a jövedelmek ésa munkaerőköltség-statisztika 14

4.9 Az üzleti vélemény felmérése(Business Opinion Survey) 14

4.10 Külkereskedelmi statisztika 14

5. AZ EURÓÖVEZETEN KÍVÜLI ORSZÁGOKRAVONATKOZÓ STATISZTIKÁK 15

5.1 Az euróövezeten kívüli unióstagállamok 15

5.2 A csatlakozó országokravonatkozó statisztikák 15

1. FÜGGELÉK: AZ EKB ÁLTAL RENDSZERESENIGÉNYELT ÁLTALÁNOS GAZDASÁGSTATISZTIKAIADATOK AZ EURÓÖVEZET VONATKOZÁSÁBAN 17

2. FÜGGELÉK: AZ EKB ÁLTAL IGÉNYELT ÁLTALÁNOSGAZDASÁGSTATISZTIKAI ADATOK A CSATLAKOZÓORSZÁGOK VONATKOZÁSÁBAN 20

4EKBAz általános gazdaságstatisztikai követelmények áttekintése2004. december

1. BEVEZETÉS

Az eurórendszer elsődleges célja az árstabilitásfenntartása az euróövezetben.1 Továbbá, ezenelsődleges cél veszélyeztetése nélkültámogatnia kell a Közösség általánosgazdaságpolitikáját. Az említett célokmegvalósításának keretében az eurórendszeregyik alapvető feladata az euróövezetmonetáris politikájának irányítása.

Az Európai Unióról szóló szerződés az EKBelődje, az Európai Monetáris Intézet (EMI)egyik feladatául a gazdasági és monetáris unió(GMU) harmadik szakaszának statisztikaiszempontból történő előkészítését, elsősorban akívánt mértékű statisztikai harmonizációelősegítését tűzte ki. Első lépésként 1996júliusában az EMI nyilatkozatot bocsátott kia statisztikai követelményekről, majd 2000augusztusában az EKB nyilvánosságra hoztaáltalános gazdaságstatisztikai követelményeit.2

Utóbbi hasznos támpontot nyújtott az EKB-nkívüli statisztikai intézményekkel folytatottegyeztetések során. Jelen írás, amelynek céljaaz EKB említett követelményeinek naprakésszététele, elsősorban az euróövezet, a többi unióstagország és a csatlakozó országok havi ésnegyedéves (éven belüli) statisztikáivalfoglalkozik: a közelmúlt fejleményei, példáula szolgáltatási szektorra vonatkozó statisztikákiránti növekvő igény figyelembevételéveláttekinti a régebben megfogalmazottkövetelményeket.

Az EKB (a Statisztikai főigazgatóság) uniósszinten vagy kizárólagosan, vagy az EurópaiBizottsággal (Eurostat) közösen felela monetáris, a banki, a pénzügyi piaci éskapcsolódó statisztikákért, a fizetésimérleggel, illetve egyéb külfölddelkapcsolatos, valamint a gazdasági szektorokpénzügyi számláira és negyedéves számláiravonatkozó statisztikákért.3 Az említettekenkívül sok egyéb statisztika játszik még fontosszerepet a monetáris politika irányításában,nevezetesen az ár- és költségstatisztika, azegyéb nem pénzügyi nemzeti számlák,a munkaerőpiaci statisztika, valamint számos

egyéb rövid távú statisztika. Ezekre a jelenkiadványban általános gazdaságstatisztikáknéven utalunk. Az EKB az EurópaiBizottsággal szoros együttműködésben kívánjamegvalósítani a fenti statisztikákra vonatkozókövetelményeit, amelyek közül sok esetébenaz EU Tanácsának és a Bizottságnaka jogszabályai az irányadóak, a közösségistatisztikákról szóló 322/97/EK tanácsirendeletben meghatározott keretben.Amennyiben az EKB nem tud beszereznivalamilyen általános gazdaságstatisztikát azEurópai Bizottságtól, olyankor tagállami vagyegyéb európai forrásból gyűjti összea szükséges információkat.

Szintén a gazdaságstatisztika a tárgya annaka részletes jelentésnek, amelyet a MonetárisBizottság a gazdasági és monetáris unióbanérvényes tájékoztatási követelményekrőlkészített, és amely jórészt az EKB statisztikaikövetelményeit tükrözi. Az 1999. januárban azECOFIN Tanács által elfogadott jelentést azelért eredményeket vizsgáló hat további jelentéskövette.4 Ennek egyik eredményeként az EurópaiBizottság (Eurostat) – az ECOFIN kéréséreés az EKB-val szoros együttműködésben –akciótervet készített a GMU-val kapcsolatosstatisztikai követelményekről. A dokumentumkijelöli a tagállamok számára a legsürgősebbfeladatokat jelentő területeket, és meghatározzaa statisztikai szabályozásban szükségesmódosításokat. Az akcióterv a 2002 végéig tartóidőszakot ölelte fel, de teljes megvalósításamég folyamatban van.5 Ezt követően 2003

1 A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) az EurópaiKözponti Bankot (EKB) és az Európai Unió (EU) tagállamainaknemzeti központi bankjait foglalja magában. Az eurórendszerelnevezés az EKB-t és az euróövezetet alkotó EU-tagállamoknemzeti központi bankjait jelöli. Az Alapokmány a KözpontiBankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányát jelenti.

2 A két dokumentum az EKB honlapján (www.ecb.int) olvasható.3 Lásd még az Európai Bizottság (Eurostat) és az Európai

Központi Bank (Statisztikai főigazgatóság) között 2003.március 10-én létrejött egyetértési megállapodást (elérhető azEKB weboldalán).

4 A jelentéseket lásd a következő weboldalon: http://ue.eu.int/cms3_applications/docCenter.ASP?expandID=132&lang=en&cmsID=245

5 Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság 2004. május 25-ihelyzetjelentését a GMU-tagsággal járó információskövetelményekről, valamint a 2004. június 2-i ECOFIN Tanácsülés határozatait.

5EKB


AZ ÁLTALÁNOSGAZDASÁGSTATISZTIKAI

KÖVETELMÉNYEKÁTTEKINTÉSE

februárjában a Tanács és a Bizottság átfogójelentést fogadott el az euróövezeti statisztikákkérdéséről. A jelentés különösen hangsúlyozza,hogy 2005-re létre kell hozni a fő európaigazdasági mutatókat (Principal EuropeanEconomic Indicators – PEEI), amelyeketa legmagasabb nemzetközi színvonalnakmegfelelő gyorsasággal és megbízhatósággaltesznek közzé.

Az eurórendszer által támasztott statisztikaikövetelmények hasonlóak más nagy gazdaságitérségek (pl. az Egyesült Államok) monetárispolitikai hatóságainak követelményeihez. Ajó minőségű statisztikák kiemelt szerepetjátszanak a helyes monetáris politikai döntésekmeghozatalában. Az elégtelen vagy nemmegbízható statisztikákra alapozottdöntésekért az árstabilitás, a kibocsátás ésa foglalkoztatás terén nagy árat kell fizetniea gazdaságnak. Bár az elmúlt évekbenjelentősen javult a monetáris politikastatisztikai megalapozottsága, még továbbielőrelépésre van szükség ezen a téren.6

2. A STATISZTIKAI KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSAINAKÁTTEKINTÉSE

A jelen kiadványban nem fogalmazódnak meglényeges új kötelezettségek a 2000-benközzétett jelentéshez képest. Sőt közülüktöbbet már a Monetáris Bizottságnak aGMU-tagsághoz kötődő tájékoztatásikötelezettségről szóló 1999-es jelentése,valamint a Gazdasági és PénzügyiBizottságnak az elért eredményeket bemutatótovábbi jelentései is tartalmaznak. Az elsőkiadáshoz viszonyítva azért érdemes kiemelnia következő, előretekintő módosításokat:

– nagyobb hangsúlyt fektettünk az euróövezetiaggregátumokra: az EKB javaslata szerint azáltalános nemzeti gazdaságstatisztikákelőállítását, közzétételi és felülvizsgálatigyakorlatát össze kell hangolni azeuróövezeti aggregátumok kívánalmaialapján;

– a gyakorisági és gyorsaságikövetelményeket összeigazítottuk a PEEIEurópára elfogadott célkitűzéseivel, ígyazok az EKB követelményeivel többnyireösszhangban állnak;

– meghatároztuk a szolgáltatási szektorhavi és negyedéves statisztikáira vonatkozókövetelményeket; a szolgáltatásokravonatkozó jó minőségű mutatók egyrefontosabbak mind önmagukban, mind aGDP volumenére és az ár- éstermelékenységváltozásokra vonatkozóaggregált gazdasági statisztikák minőségeszempontjából;

– a nemzeti adatok szintjén a felhasználóikövetelményeket tovább differenciáltuk: azeuróövezet elemzéséhez használt idősorokközül nincs mindegyikre szükség az összeseuróövezetbeli, euróövezeten kívüli éscsatlakozó ország tekintetében;

– ennek megfelelően támogatni kell az olyanúj, az euróövezeti statisztikai adatgyűjtésrevonatkozó módszereket, amelyek bár azövezet szintjén jó eredményeket adnak, nemterhelik túl a nemzeti statisztikairendszereket;

– áttekintjük a külkereskedelmi statisztikaprioritásait;

– végül az egyes fejezetekben rövid értékeléstadunk a legfontosabb jövőbeli fejlesztésifeladatokról.

6 Az euróövezettel kapcsolatos általános gazdasági statisztikákértékeléséről további tájékoztatás az EKB havi jelentésének2003. áprilisi számában, „Az euróövezetre vonatkozó általánosgazdasági statisztikákkal kapcsolatos fejlemények” címűfejezetben található. Az EKB monetáris politikai stratégiájárólfriss információkat a Havi jelentés 2003. júniusi számában, „AzEKB monetáris politikai stratégiájáról készült értékeléseredményei” címmel olvashatunk.


3. ÁLTALÁNOS ADATSZÜKSÉGLET, A JELENLEGSZOLGÁLTATOTT ADATOK ÉRTÉKELÉSE

Az általános gazdaságstatisztikákelőállításának jogi alapjait az 1990-es évekelejétől fokozatosan fektették le az EU Tanácsaáltal elfogadott több statisztikaijogszabályban. Az elmúlt években a Parlament,illetve a Bizottság is bekapcsolódotta folyamatba. A közösségi statisztikákravonatkozó szabályozásban a szubszidiaritáselve érvényesül, ugyanakkor a szabályozásmegkívánja, hogy „az eredményekösszehasonlíthatóságának biztosításaérdekében a közösségi statisztikákat egységesstandardok és meghatározott, kellően indokoltesetekben harmonizált módszerek alapján kellösszeállítani” (1. cikk). Az euróövezetegységes monetáris politikája az alapvetőmakrogazdasági statisztikák esetébenegységes szabványok és harmonizáltmódszertanok kialakítását követeli meg.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEKAz euróövezetre vonatkozó statisztikáktekintetében az a legfőbb kívánalom, hogy azadatok összeállítása és közzététele euróövezetiaggregált eredmények számítására irányuljon.Kevéssé használhatók az övezet elemzésére azolyan statisztikai adatok, amelyek csupán kisrészben fedik le az euróövezet gazdaságát,illetve az olyan nemzeti statisztikák, amelyeknem összesíthetők értelmes euróövezetiaggregátumok formájában. Ebből többfélekövetkeztetést lehet leszűrni.

A földrajzi lefedettséget illetően fontos, hogyaz országos adatok teljesen vagy a lehetőlegjobban lefedjék az euróövezetiaggregátumokat. Különösen fontosak az övezetnégy legnagyobb tagországának adatai(Németország, Franciaország, Olaszország ésSpanyolország teszi ki az euróövezet GDP-jének 80%-át), mivel a rájuk vonatkozó adatokhiánya súlyosan gátolhatja megbízhatóeuróövezeti becslések összeállítását.Miközben az EKB minél szélesebblefedettségű euróövezeti statisztikakialakítására törekszik, támogatja az olyan új

fejlesztéseket is, mint a differenciáltadatszolgáltatási követelmények és az európaimintavétel néven ismert eljárások. Ezekmegbízható euróövezeti szintű adatokelőállítására irányulnak anélkül, hogytúlterhelnék a kisebb tagállamok statisztikairendszereit. Az említett módszerek továbbfejlesztendők és szélesebb körbenalkalmazandók a statisztikák iránti egyrenövekvő felhasználói igény és a statisztikaiadatforrások korlátainak figyelembevételével.

Az egyes ágazatok és szektoroklefedettségének (coverage) szempontjábóla statisztikának teljes képet kell mutatniaa gazdaságról. A szokványos ipari éskiskereskedelmi statisztika mellett szükségvan az egyre fontosabbá váló szolgáltatásiágazatok mutatóira. Emellett egy olyan nagygazdasági térség esetében, mint az euróövezet,rendelkezésre kell állnia a fő gazdaságiszektorokra – a háztartásokra, a nem pénzügyiés a pénzügyi vállalatokra, valaminta kormányzatra – vonatkozó teljesszámlarendszernek.

Mivel az euróövezeti statisztikák az egyesországok adatszolgáltatásaiból állnak össze, azadatok minősége szempontjából rendkívülfontos a statisztikai módszertanokösszehasonlíthatósága. Bár ezen a területenjelentős haladás történt, a GMU első néhányévének tapasztalatai azt mutatják, hogybármilyen fontos is a megállapodás a közösstatisztikai definíciók és osztályozásokkérdésében, ez sokszor önmagában nemelegendő az adatok összehasonlíthatóvátételéhez. Kívánatos lenne az egyes országokáltalános gazdaságstatisztikáinak egymássalvaló összehangolása és standardizálása,különösen az olyan mutatók esetében, minta HICP, amelyre vonatkozóan szigorúösszehasonlíthatósági követelményeknek kellmegfelelni. Gondoskodni kell továbbáa csaknem az összes euróövezeti statisztikábanhasznált, standard nemzetközi osztályozásokaktualizálásáról és meghatározottidőközönkénti felülvizsgálatáról. A gazdaságitevékenységek európai osztályozásának

7EKB




(NACE) jelentős felülvizsgálatát tervezik2007-ben. Az új osztályozásra szorosegyeztetés mellett kell áttérni, hogy a lehetőlegkisebbre szorítsuk az átmeneti időszakbanaz euróövezeti aggregátumokat érintőproblémákat.

Az euróövezeti statisztikák esetébena tárgyidőszak lezárulása és az adatközlésidőpontja közötti időtartam (timeliness)lerövidítésével kapcsolatban az EKB a PEEI-rea közelmúltban megállapított célkitűzésekettámogatja. Néhány kivételtől eltekintve jelenkiadványban is ezekre hivatkozunk. Javulugyanakkor az euróövezeten kívüli gazdaságokstatisztikai rendszereinek teljesítménye is,miközben a növekvő igényeket kielégítő minélgyorsabb adatszolgáltatás folyamatos kihívástjelent. Az általános gazdaságstatisztika néhányterületén továbbra is aggodalomra ad okot aközzétételi idő elhúzódása, ezért sürgetővé válta helyzet javítása (pl. a munkaügyistatisztikában). Mivel az egységes monetárispolitika középpontjában az euróövezetegészére vonatkozó aggregátumok állnak,a teljes övezetre vonatkozó becslések nemjelenhetnek meg később, mint a legnagyobbországok első országos becslései, sőt lehetőségszerint korábban kell őket közölni. Ez európaiszinten egyeztetett közzétételi politikát ésközös közzétételi ütemtervet igényel, amielsőrendű cél az elkövetkező évek folyamán.A nemzeti hatóságoknak továbbá a határidőkbetartásával kell az országos adatokat azEurópai Bizottsághoz (Eurostat) eljuttatniuk.Az Eurostat az európai általánosgazdaságstatisztikák központi forrása, így azegyes EU országok adatainak országospublikálásával egy időben kell tudnia ellátniadattal az európai felhasználókat. AzEurostatnak emellett az euróövezetiaggregátumok összeállításában és közlésébenmegfelelő gyorsaságot kell tanúsítania.

Ami az adatközlés gyakoriságát (frequency)illeti, a monetáris politika igényeinek valómegfeleléshez előfeltétel a havi és negyedévesgyakoriság. Bizonyos statisztikai témakörökesetében (pl. a munkaerőpiachoz és a nemzeti

számlákhoz kapcsolódóan) szükség lenne azilyen adatközlések és azon átfogó adatokközötti jelenlegi egyensúly felülvizsgálatára,amelyet az EU törvényhozás éves illetve kisebbgyakorisággal megkíván. Különösen fontosaka gazdasági szektorok szerinti negyedévesnemzeti számlák. Számos rövid távú mutatómég mindig csak negyedéves gyakorisággalkerül közzétételre, hosszas publikációskésedelemmel, ezért nem használhatókonjunkturális elemzésre. A közgazdasági ésökonometriai elemzés szempontjából szinténfontos, hogy az idősorok megfelelő hosszúaklegyenek, azaz a fő aggregátumok esetébenlegalább egy-két üzleti ciklust lefedjenek.

A minél gyorsabb és gyakoribb adatközlésiránti igény kapcsán felmerül a kérdés, hogya gyorsaság és a megbízhatóság csak egymásrovására érhető-e el. A hitelességszempontjából elengedhetetlen, hogya monetáris politikai döntések indoklásábanhasznált statisztikák megbízhatóak legyenek.Az eurórendszer tisztában van a közzétételhezszükséges idő korlátaival, ezért igen óvatos,amikor a publikációs menetrend lerövidítésétkéri. A megfelelő időben közzétett aggregálteredmények ugyanakkor fontosabbak, mint arészletes bontás. Több uniós tagállam jóeredményeket ért el a mielőbbi közzétételtekintetében a megbízhatóság veszélyeztetésenélkül. Néhány euróövezeti aggregátum(pl. GDP, HICP, ipari termelés éskiskereskedelem) esetében is javulta közzététel gyorsasága, és semmi nem utalarra, hogy ez az adatok megbízhatóságánakrovására történt volna.

Az adatközlés idejére és a közzétételimenetrendekre vonatkozó közös szabványokontúl további problémát jelent az euróövezetistatisztikák felhasználóinak a közös európaifelülvizsgálati politika általánosan jellemzőhiánya, hiszen ez is közrejátszik abban, hogy azeuróövezeti aggregátumok sokszor szorulnakutólagos korrekcióra.

További probléma, hogy mivel a legtöbb adatesetében szezonális és munkanaphatásokkal is


számolni kell, a szezonális kiigazításimódszereket és gyakorlatot, valamint aholszükséges a munkanap szerinti kiigazításokatis harmonizálni kell. A negyedéves nemzetiszámlák és a rövid távú statisztikák esetébenmár megszületett a megállapodás a közösszabványokról, teljes körű végrehajtásukazonban még várat magára. Az egyébgazdasági statisztikák esetében még nemkészültek közös szabványok.

A PRIORITÁSOK ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATA, ÁTTEKINTÉSEÖsszességében véve elmondható, hogy azeuróövezet esetében rendelkezésre állnaka legfontosabb általános gazdaságstatisztikák,amelyek egyben a monetáris politikamegbízható alapját képezik. Itt elsősorbana HICP-ről mint az árstabilitás fő mércéjérőlvan szó, de mellette számos olyan fontosáltalános gazdaságstatisztikai mutatóról (pl.a kibocsátásra, a munkanélküliségre ésa termelői árakra vonatkozó adatok) is, amelyetaz EKB monetáris politikai stratégiájánakközgazdasági elemzési pillérével összefüggésbenhasznál. Az elmúlt években több javítóintézkedést sikerült foganatosítani, így jobb letta HICP-indexek lefedettsége; nagyobb számúnegyedéves nemzetiszámla-adatot publikálnak(pl. hozzáadott érték, munkavállalói jövedelem);javult néhány rövid távú mutató (pl.a kiskereskedelmi forgalom, építőipari kibocsátás,fő ágazati termékcsoportok szerintiadatok) országonkénti lefedettsége ésösszehasonlíthatósága; javult a munkanélküliségistatisztikák összehasonlíthatósága, valaminta közzétételi gyorsaság több mutató (pl. a HICP,a GDP, a termelés, a külkereskedelem) esetében,mindez a pontosság csorbulása nélkül.

A fenti területeken elért eredményekelismerése mellett azonban az euróövezetistatisztika sok tekintetben továbbra sem felelmeg a felhasználói követelményeknek. Azeuróövezeti adatok gyakran vagy túl későnvagy (az elégtelen országlefedettség miatt)egyáltalán nem állnak rendelkezésre.Hiányoznak a nemzeti számlák gazdaságiszektorokra vonatkozó alapvető aggregátumai.Jelentős rések találhatók a munkaügyi

statisztika területén, például olyan alapvetőmutatók esetében, mint a foglalkoztatottság ésa ledolgozott munkaórák száma. A HICP-statisztika is tökéletesítésre szorul(módszertanok harmonizációja). Két továbbiprobléma, hogy hiányoznak az euróövezetszolgáltatási szektorára vonatkozó adatok,továbbá a kellően összehasonlíthatószezonális- és munkanap-kiigazítási gyakorlat.Emiatt több euróövezeti statisztika még mostsem olyan teljes körű, gyors közzétételű ésmegbízható, mint az egyes euróövezetiországoké és az euróövezeten kívüli nagyobbvalutaövezeteké, például az EgyesültÁllamoké. A fent említett területeken továbbijavulásra van szükség.

Az euróövezet általánosgazdaságstatisztikájának megőrzése éstökéletesítése érdekében fontos feladata prioritások felülvizsgálata, hogy enyhítenilehessen a ma már kevésbé fontosnak tekintettterületekkel kapcsolatos jogikövetelményeken. Az EKB saját hatáskörénbelül csökkenti a külkereskedelmi statisztikáravonatkozó követelményeit, elsősorban azIntrastat és egyéb strukturális üzletistatisztikák vonatkozásában. Ezenkívül azEKB támogatja azokat a fejlesztéseket,amelyek a nemzeti adatszolgáltatásikötelezettségek differenciálását és az európaimintavételi gyarkorlat meghonosításátszolgálják, hogy a kis és a nagy tagállamokbanegyaránt csökkenjenek az adatszolgáltatókranehezedő terhek.

4. A KONKRÉT STATISZTIKAI KÖVETELMÉNYEK

Jelen publikáció függelékében többek közöttösszefoglaló felmérés található a monetárispolitikai elemzés céljára rendszeresített főmakrogazdasági mutatókról, a gyakoriságra,részletezettségre és a közzététel idejérevonatkozó követelményekről, valamint afejlesztés prioritásairól. Jelen áttekintés nemterjed ki az alkalmi kutatási célra használt,nagy részletezettséggel közölt statisztikaiinformációkra.

9EKB




4.1 HARMONIZÁLT FOGYASZTÓIÁR-INDEX

A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) azEKB monetáris politikájában használt egyik főindikátor, hiszen az EKB monetáris politikaistratégiájában e mutató alapján határozzák megaz árstabilitást. Az EKB jelentős szerepetjátszott a HICP kidolgozásában, elsősorbana HICP-indexről szóló tanácsi rendelet 5.3cikkében meghatározott konzultációs eljárásokkeretében.7 A monetáris politikaszempontjából a legfontosabb követelménya háztartások kiadásainak széles körűlefedettsége, az összehasonlíthatósága lefedettség és a módszertanok tekintetében,valamint a havi gyakorisággal, megfelelőidőben közzétett, megbízható adatokbiztosítása. A HICP-vel kapcsolatos továbbifeladatok közül ki kell emelni a saját tulajdonúlakásszolgáltatással kapcsolatos kiadásokindexbe történő bekerülésével kapcsolatosproblémák kielégítő megoldását, valaminta minőségi kiigazítások kérdésében tapasztaltgyorsabb előrelépést.

A HICP-re a COICOP négy számjegyesbontásában van szükség. Alkalmi elemzésicélokra kívánatos lenne egy még részletesebbeuróövezeti szintű bontás, például azélelmiszerekre és a szolgáltatási ágazatravonatkozóan. Ez megkönnyítené további,a közgazdasági elemzéshez szükségesmérőszámok számítását és bizonyos tényezőkhatásának elkülönítését is, úgymint az indirektadók változásának a HICP-re gyakorolt hatása(HICP változatlan adótartalmú indexe) ésa szabályozott árak.

A HICP-t az idő folyamán továbbtökéletesítették, ami az index egyesalkomponenseiben strukturális töréseketokozott. A hosszú távú elemzések és azökonometriai modellezés azonban megkívánja,hogy hosszú és konzisztens idősor-becslésekálljanak rendelkezésre.

Mivel a HICP-t az uniós konvergenciaértékelésére is felhasználják, az

összehasonlítható HICP-statisztikák irántiigény egyaránt érvényes az euróövezetjelenlegi és jövőbeli tagországaira.

Az EKB elsőrendű feladatnak tekinti a sajáttulajdonú lakás kezelésével, a minőségikiigazítással és a HICP változatlanadótartalmú indexével kapcsolatostennivalókat.

4.2 NEGYEDÉVES ÉS ÉVES NEMZETI SZÁMLÁK: FŐBBAGGREGÁTUMOK ÉS BONTÁSOK

A negyedéves nemzeti számlák kulcsszerepettöltenek be a gazdaság konjunkturálishelyzetének vizsgálatában, valamint annakkiderítésében, hogy milyen mértékben hata konjunktúra az áralakulási kilátásokra.A hosszabb késéssel rendelkezésre álló, derészletezettebb éves számlák a strukturálisfolyamatok és a hosszabb távú tendenciákszélesebb alapokon nyugvó elemzéséhezszolgálnak megfelelő kiindulópontul.

A főbb negyedéves aggregátumok ésa részletesebb éves nemzeti számlák az ESA-rendelet hatálya alá tartoznak.8 A rendeletelőírásainak teljes körű, különösena negyedéves adatok tekintetében történővégrehajtása azért elengedhetetlen, mert azESA alapozza meg az euróövezeti statisztikát.További negyedéves adatokra is szükség van –különösen az euróövezeten kívüli exportra,importra és a ledolgozott munkaórák számáravonatkozóan –, és nem áll rendelkezésrekellő információ a jövedelmekről, amegtakarításokról és a beruházásokról sem(lásd még a következő fejezetet). Az ágazatok(pl. a 31 NACE alcsoport) szerinti bontásbankülönös jelentőséggel bír a beruházásról ésa termelésről éves gyakorisággal adotttájékoztatás mind az euróövezetiaggregátumok, mind a több országot érintőelemzés szempontjából.

7 Lásd a Tanács 1995. október 23-i, 2494/95/EK rendeletéta fogyasztói árak harmonizált indexeiről.

8 A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a közösséginemzeti és regionális számlák európai rendszeréről.


A nemzeti számlák a nem pénzügyi eszközökrevonatkozó harmonizált statisztikai információkkizárólagos forrásai a nemzetgazdaság, a főbbszektorok és ágazatok tekintetében egyaránt.A nemzetgazdaság, különösen a háztartásiszektor vagyonának (vagy a vagyonváltozásainak) elemzése megkívánja az említetteszközökre vonatkozó teljes körű mérlegek ésmindenfajta mérlegváltozás (tranzakciók,átértékelések és egyéb volumenváltozások)éves hozzáférhetőségét fő gazdasági szektorok(háztartások, vállalatok, kormányzat) és főkategóriák (lakások, egyéb tárgyi eszközök,immateriális javak, egyéb termelt eszközök,föld, egyéb nem termelt eszközök) szerintibontásban. Nagy igény van még konkrétnegyedéves adatokra – elsősorbana lakáseszközökre vonatkozóan –, továbbáéves forrás és felhasználás táblákra.

A negyedéves és éves fő aggregátumok elsőközlése maximum 60 napos késéssel történhet.A GDP-re és fő komponenseire vonatkozó elsőbecslések (ún. előzetes becslések) ennéllegalább 15 nappal korábbi publikálása igenhasznos, amennyiben az adatok kellőenmegbízhatóak. Ezek a célkitűzésekvonatkoznak a PEEI-mutatókra. Az egyéb évesnemzeti számlákra vonatkozó euróövezetiaggregátumok, elsősorban a nemzetgazdaságágazati bontású táblái, valamint az eszközökreés a tőkeállományra vonatkozó adatok,a tárgyévet követő hat–kilenc hónapon belülkell, hogy rendelkezésre álljanak. Az egyébszámlákra vonatkozó euróövezetiaggregátumok (pl. forrás-felhasználás táblák)többsége jelenleg még nem elérhető, ezérte területen lenne helye előrelépésnek.

A konjunkturális elemzés céljára fontosaka megfelelő hosszúságú idősorok. A rendeletértelmében a fő negyedéves aggregátumokat1980-ig kell visszavezetni, az új tagállamokkivételével, amelyeknek az 1990-es évekelejétől (az átmenet évétől függően) kellidősorral rendelkezniük.

Az EKB elsőrendű fontosságot tulajdonítannak, hogy a 60 napos késéssel közöltnegyedéves számlák teljesebb körűek legyenek,és tartalmazzák különösen a GDP kiadási éskibocsátási oldalára vonatkozó változatlanáras adatokat is. Az éves és az éven túligyakoriságú számlák esetében jelenlegtöbbnyire nem áll rendelkezésre euróövezetiaggregátum, ezek összeállítása kiemeltfeladat.

4.3 NEGYEDÉVES ÉS ÉVES NEMZETI SZÁMLÁK:GAZDASÁGI SZEKTOROK

Alapvető fontosságú a teljes körű éves, illetveteljes – bár kevésbé részletezett – negyedéveságazati számlák elkészítése.9 Ezek révénlehetővé válik minden egyes gazdaságiszektorban az euróövezeti szintű számlákösszeállítása. A szektoronkénti számlákugyanis a jövedelmek, a kiadások és a termeléselemzése mellett lehetőséget nyújtanak azegyes szektorokban végrehajtottmegtakarítások és beruházások vizsgálatára is,beleértve a köztük lévő összefüggéseket ésa külföldhöz fűződő kapcsolatukat. Másszóval, különösen a partnerszektor szerintibontásban közölt adatok (az úgynevezett kitől-kinek típusú (from whom-to-whom) információk)járulhatnak hozzá a monetáris transzmissziósmechanizmus elemzéséhez. Az átfogószektorszámlák módszertanát már az ESA-rólszóló rendeletben meghatározták. Az éves ésnegyedéves szektor szerinti bontásban az EKBvonatkozásában különbséget kell tennilegalább a nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyivállalatok, a kormányzat, a háztartások(beleértve a háztartásokat segítő nonprofitintézményeket) és a külföld számlája között.A szektor szerinti bontást valamennyiegyenlegező tételre, illetve egyenlegező tételteredményező tranzakcióra alkalmazni kell(negyedéves adatközlés esetében kisebbrészletességgel, mint az éves számlákon). Azelső euróövezeti negyedéves szektorszámlákatvárhatóan 2006-ban teszik közzé feltéve, hogyennek jogi alapjait a közeljövőben lefektetik.

9 A kormányzati szektorral bővebben a 4.4. fejezet foglalkozik.

11EKB




Az éves adatok tekintetében szintén közölnikell a nem pénzügyi eszközökre, ezen belüla nem pénzügyi vállalatok állótőke-állományára, illetve a háztartásokingatlanvagyonára vonatkozó adatokat is (lásd4.2. fejezet).

Az EKB elsőrendű fontosságot tulajdonítannak, hogy megvalósuljon a negyedévesnemzeti számlák közlése gazdasági szektorokszerinti bontásban.

4.4 NEGYEDÉVES ÉS ÉVES KORMÁNYZATI BEVÉTELEK ÉSKIADÁSOK

Ahhoz, hogy a kormányzati pénzügyekalakulását figyelemmel lehessen kísérni,szükséges, hogy a tagállamok megbízható évesadatokat szolgáltassanak a kormányzatbevételeiről, kiadásairól, valamint azállamháztartási hiányról/többletről. Egyrefontosabbnak tűnik továbbá a kormányzatikiadások megfelelő mértékű funkcionálisosztályozása (kormányzati tevékenységekosztályozása, angol rövidítéssel COFOG).

Az államháztartási bevételek és kiadásoktekintetében az EKB negyedévesadatszolgáltatási kötelezettséget is előíra tagállamok számára a tárgyidőszaklezárulását követő három hónapon belül.10

A euróövezeti és uniós szintű aggregátumokösszeállításához ugyancsak ESA szerinti uniósköltségvetési adatokra van szükség.

Míg a rövid távú euróövezeti államháztartásistatisztikában a negyedéves adatoka legfontosabbak, addig nemzeti szinten ennélnagyobb gyakoriságú (havi) adatok isrendelkezésre állnak. Utóbbiak rendszerintnem harmonizáltak, illetve a kormányzatiszektornak csak bizonyos szegmenseit érintik,mégis hasznos plusz információt nyújtanaka tagállamok költségvetésének alakulásáról.

Az EKB elsőrendű feladatként kezelia megbízható, éves és negyedéves kormányzatibevételek és kiadások közlésének maradéktalanmegvalósítását.

4.5 RÖVID TÁVÚ IPARSTATISZTIKA (BELEÉRT VE AZÉPÍTŐIPART IS)

A rövid távú statisztika fontos információkatszolgáltat a keresletről, a kibocsátásról és azárakról. A negyedéves nemzeti számlákesetében előrejelző szereppel is bír. Az iparitermelés változatlanul a gazdaság jelenlegiteljesítményének legfontosabb mutatója. Az újmegrendelések és a rendelésállomány mutatójaa jövőbeli termelésről közvetít lényegesinformációkat, éppen ezért az újmegrendelésekkel kapcsolatos statisztikátlehetőség szerint volumenadatokkal kellmegadni. A termelői árak havi mutatói,valamint a költségmutatók (pl. termelésiköltségek, de ide tartoznak a munkabérek ésfizetések költségei is) az inflációs folyamatokelemzésekor használatosak, mely elemzés azeuróövezet import- és exportár-indexeire iskiterjed. A foglalkoztatottságra ésa munkamennyiségre vonatkozó adatoka konjunktúraelemzésben játszanakkulcsszerepet, és gyakran van rájuk szükségkiegészítő mutatók (egy munkaórára esőbérköltség, termelékenységváltozás)számításához is.

A havi és negyedéves rövid távú euróövezetistatisztikát a rövid távú statisztikáról szólótanácsi rendelet szabályozza.11 Azeurórendszer vonatkozásában az elsődlegesszempont, hogy a főbb folyamatokról rövid időalatt aggregált, kis részletezettségű, nem pedigteljes alapossággal kidolgozott, valamennyiágazatra kiterjedő adatokhoz jusson. Ennekérdekében a lehető legtöbb mutatót havirendszerességgel kell frissíteni, ideális esetbenmegközelítőleg 30 napos adatközlési idővel(amely negyedéves mutatók esetében 45-60nap). Általános szabályként e követelmény

10 Negyedéves kormányzati kiadásokra és bevételekre vonatkozóadatközlést a Bizottság 2000. február 3-án kelt 264/2000/EKrendelete a Bizottság 2223/96/EK rendeletének a rövid távúállamháztartási statisztika vonatkozásában történőmegvalósításáról, továbbá az Európai Parlament és a Tanácsnegyedéves kormányzati nem pénzügyi számlákról szóló2002. június 10-én kelt 1221/2002/EK rendelete szabályozza.

11 A Tanács rövid távú statisztikáról szóló 1998. május 19-én kelt1165/98/EK rendelete.


érvényesítendő az iparstatisztika NACE Rev. 1főosztályi szintjén. Az EKB bizonyosesetekben (NACE csoportok) továbbirészletezést is megkíván, az adatközlés idejéreés gyakoriságára vonatkozó előírás azonbankevésbé szigorú.

A rövid távú statisztika bizonyos mutatói – azúj megrendelések, a forgalom és az árak –esetében földrajzi értelemben különbséget kelltenni a „belső” illetve a „külső” piachoz kötődőtevékenységek között. Az euróövezetistatisztika és az EKB relációjában ez azeuróövezeten belüli és az euróövezeten kívüliországokkal lebonyolított tranzakciókmegkülönböztetését jelenti. Mivel ezen adatokaz euróövezeti aggregátumokban kiemeltszerepet kapnak, az egyes országok esetébenviszont kisebb a jelentőségük, az EKBtámogatja az úgynevezett európai mintavételiprogramok létrehozását, amelyek célja, hogyenyhítsék a tagállamok megnövekedett terheit.

A különböző kibocsátási, keresleti és ármutatókaz építőipar valamint az ingatlanpiacszempontjából is nélkülözhetetlenek. Idetartoznak a lakáscélú ingatlanok harmonizált,legalább negyedéves gyakorisággal frissítettindexei. A belőlük nyert információk azinfláció, az eszközárak és a háztartásokvagyonának elemzésekor nyújtanak fontossegítséget. Az ingatlanárakkal kapcsolatosjelenleg rendelkezésre álló adatok nemelegendőek, minőségük a legtöbb esetben nemkielégítő.

Az EKB számos, PEEI-vel kapcsolatoskövetelménye és célkitűzése tükröződika Bizottságnak a rövid távú statisztikákrólszóló tanácsi rendeletet módosító javaslatában,amelyet az EKB is támogatotta kérdésben megfogalmazott véleményében.12

A rendelettervezet azonban számos esetbennem felel meg e kívánalmaknak, így az újmegrendelésekre és a legtöbb építőiparimutatóra vonatkozó adatközlés gyakorisága ésideje tekintetében sem.

Az EKB elsőrendű feladatként kezelia PEEI-szabványok maradéktalan ésmielőbbi megvalósítását, valamint a lakáscélúingatlanokkal kapcsolatos statisztikaiinformációk tökéletesítését.

4.6 A KISKERESKEDELEM ÉS AZ EGYÉBSZOLGÁLTATÁSOK RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁJA

Az előírt havi és negyedéves rövidtávú mutatók második csoportjaa kiskereskedelemre és a szolgáltatások egyébágazataira vonatkozik. Ezekről részben a rövidtávú statisztikáról szóló rendelet, valamintennek módosító javaslata rendelkezik.

A (változatlan áras) kiskereskedelmiforgalomra vonatkozó havi adatok előidejűindikátorként funkcionálnak a nemzetiszámlák háztartásifogyasztás-adataihoz,amely egyben a legjelentősebb kiadási tétel. Azadatokat a PEEI esetében megállapított30 napos közlési célkitűzéssel összhangbankell publikálni.

A rövid távú kiskereskedelmi és iparstatisztikamellett a szolgáltatási szektorban is fontosvolna havi vagy negyedéves statisztikákmeghonosítása, különös tekintettela konjunktúraérzékeny ágazatokra. A legtöbbinformáció (forgalom, termelői árak, bérek,ledolgozott munkaórák, foglalkoztatás)egyelőre kidolgozásra vár. A StatisztikaiProgrambizottság (SPC) és a Monetáris,Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikákBizottsága (CMFB) prioritásai a következők:a piaci szolgáltatások terén folyó és változatlanáras konjunktúra-/forgalommutatók, az üzletiszolgáltatások terén kibocsátási árak, piaci ésnem piaci szolgáltatások terén munkaköltség-és a foglalkoztatásmutatók kidolgozása.A Gazdasági és pénzügyi bizottság támogattaezen elképzeléseket, mely véleménnyel azEKB is egyetértett.

12 Lásd az Európai Központi Bank véleménye (2004. május 24.),Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 158., 2004. június 15.,3. old.

13EKB




Az EKB elsőrendű feladatként kezeli a piaciszolgáltatásokra vonatkozó rövid távú mutatókkidolgozását, különös tekintettel az érvénybenlévő és módosított rövid távú statisztikaiszabályozás maradéktalan megvalósítására.

4.7 MUNKAERŐPIACI STATISZTIKÁK:FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG

A munkaerőpiaci statisztika mint a monetárispolitikát megalapozó tényező az EKBközgazdasági pillérének egyik fontos eleme.A munkaerőpiac vonatkozásában a statisztikaikövetelmények két kategóriáját lehetmegkülönböztetni. Az első: a nemzetgazdaságegészét és a főbb ágazatokat külön-különtekintve (pl. a nemzeti számlák hat fő ágazatotmegkülönböztető A6-os bontása szerint)megfelelő időben publikált becsléseket kellkészíteni az aggregált foglalkoztatásról ésa munkanélküliségről, amelyekhez kiegészítőmunkaerőpiaci mutatókat is kell csatolni(úgymint a tényleges munkamennyiség, pl.ledolgozott munkaórák stb., illetvea betöltetlen álláshelyek). A második:részletesebb adatokat kell közölnia foglalkoztatásról és a munkavállalóijövedelemről ágazat és olyan egyébtársadalmi-gazdasági változók – nem, életkor,iskolai végzettség – szerint, amelyekre azadatközlés ideje és gyakorisága tekintetébenenyhébb követelmény vonatkozik. A 4.7. ésa 4.8. fejezetben megvitatott munkaerőpiaciváltozókhoz kapcsolódó adatgyűjtés többfélemódon történhet (pl. vállalkozásoktól,háztartásoktól vagy közigazgatásiforrásokból), ugyanakkor kívánatos, hogya makrogazdasági eredmények összhangbakerüljenek a nemzeti számlákkeretrendszerében használt becslésekkel. Ezelsősorban akkor lehet fontos, ha különbözőváltozókat akarunk összekapcsolni: pl.a termelékenység és a fajlagos munkaköltségkiszámítása során.

A PEEI célja, hogy az euróövezet relációjábana negyedéves összfoglalkoztatottsági adatokra45, a havi munkanélküliség vonatkozásábanpedig 30 napos adatközlési időt érjen el.

E célkitűzést az EKB is támogatja. Lépéseketkellene tenni egy euróövezeti havifoglalkoztatási mutató kialakítására. A rövidtávú statisztikáról szóló tanácsi rendeletadatszolgáltatási kötelezettséget ír elő aziparban (az építőipart is beleértve)foglalkoztatottak és a ledolgozott munkaórákszámának, valamint a kiskereskedelemben ésegyéb szolgáltatásokban foglalkoztatottakszámának tekintetében is. Az EKB-nak azadatközlések idejére és részletességérevonatkozó kívánalmai megegyeznek egyébrövid távú statisztikák követelményeivel (lásd4.5. és 4.6. fejezet). Az ESA-rendelet minda foglalkoztatás, mind a munkanélküliség ésa ledolgozott munkaórák tekintetébennegyedéves és éves közlést ír elő. Fontosugyanakkor kiemelni a ledolgozott munkaórákszerepét, például a termelékenység mérésében.A harmadik, a részletesség szempontjábólvalószínűleg leggazdagabb információforrásaz Európai Unió mintavételes munkaerőpiacifelmérése (labour force sample survey).13

A rendszeres monetáris politikai elemzéshez erendkívül részletes vizsgálatnak csupán kisrésze szükséges, mégis a releváns adatoktekintetében kívánatos lenne, hogy azeuróövezet és az euróövezetbeli országoknegyedéves eredményei a tárgyidőszaklezárultát követő 45 napon belül rendelkezésreálljanak. A munkaerő-felmérés jelenleg nemelégíti ki ezt a feltételt.

Az Európai Bizottság (illetve az Eurostat) havimunkanélküliségi adatai szóbeli megállapodásalapján 35 nap múlva hozzáférhetők. AzEKB-nak viszont szüksége lenne bizonyoskiegészítő rövid távú munkaerőpiaci mutatókrais, jóllehet ezek euróövezeti szintenhiányoznak. Utóbbiak között megemlítendőka munkanélküliség időtartamára ésa munkanélküliség változására (frissmunkanélküliek, újonnan felvettek száma)vonatkozó konzisztens becslések, a munkaidő-korlátozás okozta alulfoglalkoztatottságbecslései, de fontosak a betöltetlen

13 A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségimunkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről.


álláshelyekre vonatkozó – a PEEI-ben isszereplő és jelenleg kidolgozás alatt álló –adatok is.

Az EKB elsőrendű feladatként kezelia munkaerő volumenére (havifoglalkoztatottság, ledolgozott munkaórák),a betöltetlen álláshelyekre, valaminta szolgáltatási ágazatok munkaerőpiaciadataira vonatkozó statisztikák tökéletesítését.

4.8 MUNKAERŐPIACI STATISZTIKÁK: A JÖVEDELMEK ÉS AMUNKAERŐKÖLTSÉG-STATISZTIKA

Jövedelem- és munkaerőköltség-adatokat azinflációval, a kereslettel, valaminta versenyképességgel kapcsolatos elemzéseksorán alkalmaznak. Az EKB szemszögébőllegkiemelkedőbb jelentősége egy olyan havi(vagy negyedéves) rendszerességgel közölteuróövezeti munkaerőköltség-mutatónak van,amely mind az egy főre jutó, mind az egymunkaórára eső munkaerőköltségrőlmegbízható információkat nyújt.E statisztikáknak át kell fognia nemzetgazdaság egészét, ki kell terjednia munkaerőköltség legfontosabb összetevőire,és összhangban kell állni a nemzeti számlákkal.Segítségükkel lehetővé kell tennia legfontosabb gazdasági ágazatokban zajlófolyamatok elemzését – lehetőleg a NACE Rev.1 főosztályi (division) szintjén –, valamint ateljes munkaerőköltség két legfontosabbköltségösszetevőre (munkajövedelem ésszociális költségek) történő bontását. Hasznoslenne, ha a bónuszjuttatásokkal kapcsolatban isrendelkezésre állnának statisztikaiinformációk. A társadalmi-gazdaságikritériumok – pl. iskolai végzettség, nem –szerinti felosztás csak ritkábban közölt adatokesetében szükséges. A jelenlegimunkaerőköltség-mutatókkal szerzetttapasztalatok arra hívják fel a figyelmet,mennyire fontos, hogy a rövid távú (bruttó bérés fizetés) és a munkapiaci statisztikából(munkaerőköltség-mutatók) származó adatokösszhangban legyenek a nemzetiszámla-adatokkal (munkajövedelem).

A munkaerőpiac és az árak jövőbeli alakulásaszempontjából fontos következtetésekvonhatók le a havi bérmegállapodásokkalkapcsolatos információkból, noha azeuróövezet munkaerőpiacaiintézményrendszer tekintetében eltérnekegymástól.

Az EKB elsőrendű feladatként kezelia munkaerőköltség-indexre és a nemzetiszámlákból származtatott, az egy munkaóráraeső munkajövedelemre vonatkozóadatszolgáltatás, s egyúttal a szolgáltatásiszektorra vonatkozó statisztika fejlesztését.

4.9 AZ ÜZLETI VÉLEMÉNY FELMÉRÉSE(BUSINESS OPINION SURVEY)

Az üzleti vélemény euróövezeti szintenvégzett, egymással összevethető felmérései azeuróövezet gazdasági elemzése szempontjábólalapvetőnek, a kvantitatív statisztikavonatkozásában viszont hiánypótlónak(például rendelési nyilvántartás elemzése,szolgáltatások konjunkturális alakulása)számítanak. A véleményfelmérésekbenmegjelenő bizonyos információk – különöstekintettel az kapacitáskihasználtságra –semmilyen más statisztikai forrásban nemlelhetők fel. A havi, vagy esetenkéntnegyedéves adatközlési gyakoriság, ésa konjunkturális adatok részletezettségemegfelel a monetáris politikai elemzéscéljainak. E területen az Európai Bizottságüzleti és fogyasztói felmérései képesekszolgáltatni az EKB által igényelt statisztikaiinformációk túlnyomó részét.

Az EKB elsőrendű feladatként kezeli az üzletifelmérések folyamatban levő kiterjesztéséta szolgáltatási tevékenységek területén.

4.10 KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKA

Az EKB a külkereskedelmi statisztikaiforgalmak folyó áron (értéken), illetvevolumenadatként való jelentését írja elő. A főpartnerrégiók és -országok szerinti bontásmellett az EKB árucsoportok szerinti bontást is

15EKB




alkalmaz. A havi adatok KombináltNómenklatúra szerinti két számjegyes szintje,valamint a negyedéves adatok négy számjegyesbontása elegendő az EKB – pontosabban azIntrastat – számára. Ezek segítségével a főbbtermékcsoportok (például főbb iparitermékcsoportok) esetében létrehozhatóka megfelelő szub-aggregátumok. Azeuróövezeti import- és exportárak alakulásáróljelenleg nem áll rendelkezésre egyéb statisztikaiinformáció, különösen az euróövezetre mintegészre vonatkozó valós kereskedelmi árindexhiányzik. Ezért az EKB szerint az euróövezetrevonatkozó havi egységérték-indexek közlésenem a legcélravezetőbb megoldás (lásd méga 4.5. fejezetet).

A külkereskedelmi statisztikára vonatkozójogszabályokat az EU Tanács és a Bizottságkülönböző rendeletei tartalmazzák, amelyekkülön kezelik az Európai Unión belüli(Intrastat) és az azon kívüli országokkalfolytatott kereskedelmet.14 A tagállamokközötti kereskedelem tekintetében az EurópaiBizottságnak (vagyis az Eurostatnak) történőadatszolgáltatási határidő nyolc, illetve tíz hét(előbbi az összforgalmakra vonatkozikpartnerországok szerinti bontásban, utóbbia részletezett adatokra vonatkozó határidő),míg az Európai Unión kívüli országokkalfolytatott kereskedelem esetében hat hét. Azeuróövezeten kívüli kereskedelemvonatkozásában viszont ez a határidő túl késeiaz adatok gazdaságpolitikai célúhasznosításához. A PEEI-vel összhangban azeuróövezet összesített kereskedelmérevonatkozó adatoknak a tárgyhónap végétkövető 45 napon belül rendelkezésre kellállniuk, majd ezt két héttel később egyteljesebb adategyüttesnek kell követnie.

Az EKB elsőrendű feladatként kezeli, hogyrövidüljön az euróövezet külkereskedelmiadatainak közlési ideje, összhangban a PEEI-ben megfogalmazott célkitűzésekkel (t+45 nap).További prioritás az import- és exportár-statisztikák tökéletesítése. Ezen túlmenően, azEKB szűkítené az Intrastat statisztikáinak

részletességét, valamint szorgalmazza a jogikövetelmények egyensúlyának átalakítását.

5. AZ EURÓÖVEZETEN KÍVÜLI ORSZÁGOKRAVONATKOZÓ STATISZTIKÁK

5.1 AZ EURÓÖVEZETEN KÍVÜLI UNIÓS TAGÁLLAMOK

A valutaunión kívüli tagállamokkalkapcsolatban három szempont miatt vanszükség gazdasági statisztikákra. Az első:a Szerződés 122(2) cikke az eltéréssel nemrendelkező tagállamok esetében előírjaa konvergencia vizsgálatát, amely néhányalapvető makrogazdasági konvergenciamutatósegítségével történik. A második: ezenországok gazdasági fejlődése a statisztikaimutatók egy szélesebb körére támaszkodvakísérhető figyelemmel. Az Európai Unióvalamennyi tagállamának nemzeti központibankja tagja az EKB Általános Tanácsának, ésmint ilyen részt vesz az évente kétszermegrendezett monetáris politikai koordinációsgyakorlaton. Végül ezen országoknakáltalában véve törekedniük kell arra, hogystatisztikai rendszerüket zökkenőmentesenintegrálják az euróövezet statisztikaikeretrendszerébe többek között azáltal, hogykellő mennyiségű visszabecsült adatotszolgáltatnak. E feltétel elsősorban azeuróövezeti aggregátumoknak várhatóanjelentős részét adó tagállamokra vonatkozik.

5.2 A CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKRA VONATKOZÓSTATISZTIKÁK

Az EKB elsősorban azért készít gazdaságistatisztikákat a csatlakozó országokban az

14 Az adatszolgáltatási határidőket a következő jogszabályokbanhatározták meg: a Bizottság 2000. szeptember 7-i 1901/2000/EK rendelete a Tanács a tagállamok között árukereskedelemrevonatkozó statisztikákról (Intrastat) szóló 3330/91/EGKrendeletének végrehajtására vonatkozó sajátos rendelkezések,valamint a Bizottság 2000. szeptember 7-i 1917/2000/EKrendelete a Tanács külkereskedelmi statisztikákról szóló 1172/95/EK rendeletének végrehajtására vonatkozó sajátosrendelkezések. A Tanács 3330/91 rendelete az év végén hatályátveszti, helyébe a Parlament és a Bizottság 2004. március 31-i638/2004/EK rendelete lép (Európai Unió Hivatalos Lapja,L 102, 2004. ápr. 7., 1. old.).


uniós csatlakozást megelőzően, mert nyomonkívánja követni magát a csatlakozásifolyamatot, illetve általánosságban véve azeuróövezeten kívüli gazdasági helyzetalakulását. Ezért – továbbá annakbiztosítására, hogy a csatlakozáskor legalábbnéhány évre vonatkozó visszabecsült adathozzáférhető legyen – fontos szempont azadatok összevethetősége, azaz a hatályos uniósstatisztikai rendeletek alkalmazása.A csatlakozást követően ezen országokra nézveugyanazok a statisztikai követelmények lépnekéletbe, mint amelyek a valutaunióhoz nemcsatlakozott többi uniós tagállamraérvényesek.

Az Európai Unióhoz való csatlakozástmegelőzően a megfelelő időben közölt főaggregált mutatók állnak a figyelemközéppontjában, közülük is elsősorban azok,amelyek segítségével a konvergenciát figyelik.E fő aggregált mutatók között megemlítendő azaggregált HICP, az éves és negyedéves nemzetiszámlák legfontosabb aggregátumai (kiadásokés kibocsátás, munkajövedelem, háztartásokjövedelme és megtakarításai), kormányzatibevételek és kiadások, foglalkoztatottság ésmunkanélküliség. Fontosak még a különbözőinflációs kiegészítő mutatók (termelői árak,munkaköltség), valamint a külkereskedelmiadatok. További részletek a 2. függelékbenolvashatók.

17EKB


Kívánt mutató (gyakoriság)Rövidítések: h = havi;n = negyedéves; é = éves

Fogyasztóiár-index (HICP)(h)

Termelőiár-indexIpar (h)Építőipar (n)Szolgáltatások (n)

Munkajövedelem, bruttó bérés fizetés, fajlagosmunkaerőköltség, egymunkavállalóra/munkaóráraeső átlagos munkaerőköltség(h/n)

Nyersanyagárak (heti)

Lakáscélú ingatlanok árai (n)

Bérmegállapodások (h/n)

Export és import árindexek(euróövezeten kívül) (h)

Kívánt részletesség

COICOP négy számjegyes szint,továbbá részletesebb bontáseuróövezeti szinten; homogénaggregálás; az adóváltozások és aszabályozott árak hatására vonatkozóbecslések.

NACE Rev. 1 FőosztálySzerkezetkész épület(rész), egyébépítmény építéseNACE Rev. 1 Főosztály (piaciszolgáltatások)

Nemzeti számlák (n): legalább A6

Rövid távú statisztikák (h): NACERev. 1 FőosztályMunkaerőköltség-statisztika (h/n):munkaszerződésben megállapított bér,egyéb bérek, egyéb munkaköltség,NACE főcsoport

Nyersanyagok és főcsoportok szerint

Nagyvárosi új építésű és használtházak, lakások

NACE Rev. 1 Főosztály

Adatközlés kívántidőpontja(tárgyidőszak+ „x“ naptári nap)

t + 15 (és t + 0 az elsőelőzetes becslés)

t + 35t + 45

t + 60

t + 60

t + 30

t + 70

t + 5

t + 60-90

t + 45

Fejlesztési prioritások

Saját tulajdonú lakásMinőségkorrekcióVáltozatlan adótartalmúHICP-index

Euróövezeti aggregálttermelői árak a piaciszolgáltatások területén

Egy órára esőmunkajövedelemGyorsabb adatközlés

Az LCI(munkaerőköltség-index)teljes körű alkalmazása

-

Negyedéves euróövezetiindex

-

Az euróövezetiaggregátumok összeállítása

1. függelék Az EKB által rendszeresen igényelt általános gazdaságstatisztikai adatok az euróövezetvonatkozásában

A. Árak és költségek

Főszektor és az adatközlés ideje szerint (a részletek abérmegállapodás menetétől függően alakulnak)



Nemzeti számlák anemzetgazdaságtekintetében (n/é)

Nemzeti (nem pénzügyi)számlák gazdasági szektorszerint (n/é)

Éves nemzeti számlák (é)

Tőkeállomány (é)

Nem pénzügyi eszközök (é)

Forrás és felhasználástáblák (é)

Input-output táblák(ötévente)

Ipari termelés(NACE C-F) (h)

Új ipari megrendelések(NACE D-F) (h)

Kiskereskedelmi forgalom(nominális ésváltozatlan áras) (h)

Ipari forgalom(NACE C-F) (h)

A főbb szolgáltatásiszektorok forgalma(termelése) (h)

Ipari véleményfelmérés (h)

Fogyasztóivéleményfelmérés (h)

Építési engedélyek(megkezdett építkezések) (h)

Külkereskedelem(euróövezeten kívüliországokkal), érték- ésvolumenadatok (h)


Legfontosabb nemzetgazdaságiaggregátumok, legfőbb ágazatok éstermékek (ESA 95, 1. tábla)

S11, S12, S13, S14 + 15, S2 szerintibontásban, különös tekintettel a főegyenlegekre

ESA 95, 3. tábla (A31), 4. tábla(euróövezet/nem euróövezet szerintibontás), 5. tábla (COICOP négyszámjegy), 8. tábla (részletesszektorszámlák)

Összesített adat, állami szektoré,Pi6, bruttó és nettó

Nemzetgazdaság, háztartási szektor,ingatlan

ESA 95, 15. tábla (A60/P60)

ESA 95, 17. tábla (P60/P60)

NACE Rev. 1 Főosztályok 1)

NACE Rev. 1 Főosztályok 1)

euróövezeten belüli/kívüli származás

NACE Rev. 1 Főosztályok éscsoportok

NACE Rev. 1 Főosztályok

NACE Rev. 1 Főosztályok (illetvecsoportok, ahol az előbbi heterogén)

NACE Rev. 1 Főosztályok

Főbb épülettípusok szerint

Két számjegyes KombináltNómenklatúra, főbb felhasználásicsoportok, földrajzi bontás


t + 60, a GDP-re ésfő összetevőire vonatkozóelőzetes becslések korábban

t + 90

t + 180-270

t + 1 év

t + 1 év

t + 2-3 év

t + 2-3 év

t + 30

t + 30

t + 30

t + 45

t + 45

t + 0

t + 0

t + 45

t + 45 (aggregátumok);t + 60 (részletezés,volumenek,fajlagos értékek


Gyorsabb adatközlés(negyedéves számlák,kiadások és kibocsátásszerinti bontásban, t + 60)

A negyedéves számláktekintetében euróövezetiaggregátumok, gazdaságiszektor szerint

Euróövezeti aggregátumokösszeállítása


Euróövezeti aggregátumokösszeállítása, háztartásokingatlanadatai



Gyorsabb adatközlés

Gyorsabb adatközlés, defláltadatok, az euróövezetiexportmegrendelések világosmeghatározása

-

Gyorsabb adatközlés


A piaci szolgáltatási szektorteljes lefedése

-

-

Gyorsabb adatközlés(PEEI célkitűzés)


B. Kereslet és kibocsátás

19EKB



Kormányzati kiadások ésbevételek (é)

Kormányzati kiadások ésbevételek (n)

A kormányzati szektorszámlái (n)

Nemzeti számlák (é)

Foglalkoztatás ésfoglalkoztatottak (h/n)

Munkanélküliség (h)

Az alulfoglalkoztatottságotés a munkaerő-tartalékotmérő kiegészítő mutatók (n)

A munkanélküliség ésa foglalkoztatottságváltozásait mérőkiegészítő mutatók (h/n)

Ledolgozott munkaórák(h/n)

Betöltetlen álláshelyek (n)


Az EKB Havi jelentésében közölteuróövezeti statisztikákévalmegegyező bontás

Egyszerűsített, de az éves adatokkalkonzisztens bontás

S13 szerinti bontás, összhangbana negyedéves szektoronkéntinemzetiszámla-adatokkal (beleértvea tőkeszámlát is) (lásd B pont)

ESA 95 8. tábla (S13), illetve a11. tábla (COFOG)

Nemzetgazdaság tekintetében elsőelőzetes becslés (h/n)Nemzeti számlák (n): legalább A6Rövid távú statisztikák (h/n): NACERev. 1 FőosztályokMunkaerőpiaci felmérés (h/n): főbberedményekMunkaerőpiaci felmérés (h/n):részletes eredmények

Ágazat szerint: legalább A6Életkor szerint: nagyobb korcsoportokIdőtartam szerint: rövid, közepes,hosszú távú

Alulfoglalkoztatottság főbb ágazatokszerintMunkaerő-tartalék életkor és nemekszerint 2)

Friss munkanélküliek, újonnanfelvettek (határozott, határozatlanidőre, részmunkaidőben, főállásban) 2)

Nemzeti számlák (n): A6Rövid távú statisztikák (h): NACERev. 1 Főosztályok

Ágazat szerint: legalább A6


t + 90

t + 90

t + 90

t + 180-240

t + 45

t + 60t + 30

t + 60

t + 90

t + 30

t + 60

t + 45

t + 60t + 45

t + 45


Lefedettség javítása

Teljes körű megvalósítás

Teljes körű megvalósítás


Gyorsabb adatközlés,statisztikák a szolgáltatásiszektorról, havi adatok

A munkanélküliségidőtartama szerinti bontás

Munkaidő-korlátozás okoztaalulfoglalkoztatottságvonatkozásában aggregáltadatok összeállítása

A friss munkanélküliek ésaz újonnan felvettekvonatkozásában aggregáltadatok összeállítása


Nagyobb lefedettség,illetve az euróövezetiaggregátumokösszevethetősége


C. A kormányzati szektor nem pénzügyi számlái

1) és szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése.2) Nagy gyakoriságnál nem kötelező bontás/részletes adat.

MAGYARÁZAT:A tábla a leggyakrabban alkalmazott makrogazdasági statisztikákat tartalmazza az árak ésköltségek, a reálgazdaság, a kormányzati szektor nem pénzügyi számlái és a munkaerőpiacvonatkozásában. Nem szerepelnek benne konkrét célra – például kutatáshoz – használt továbbiide kapcsolódó statisztikák.

D. Munkaerőpiac


2. függelék Az EKB által igényelt általános gazdaságstatisztikai adatok a csatlakozó országokvonatkozásában

1) A táblázatban szereplő adatközlési idő (a vélemény felmérések kivételével) megfelel a hatályos uniós rendeletekben foglaltaknak.2) A csatlakozó országokra vonatkozó részletes külkereskedelmi statisztikai információkat az olyan statisztikákból is elő lehet állítani,amelyekben az euróövezet mint elvámoló ország szerepel.

Mutató és gyakoriság Részletezettség Adatközlés időpontja(első eredmények) 1)

(tárgyidőszak + „x” nap)

Fogyasztóiár-index (HICP) (h) COICOP egy számjegyű, valamint t + 35további homogén aggregációk

Nemzeti számlák a nemzetgazdaság Legfontosabb nemzetgazdasági t + 90 (n)tekintetében (n/é) aggregátumok (ESA 95, 1. tábla) t + 360 (é)

Foglalkoztatás és munkanélküliség (n) Összesített adat, fő csoportok t + 90 (munkaerőpiaci felmérés),t + 90 (nemzeti számlák)

Ipari termelés és termelői árak (h) Összesített adat, fő ágazati csoportok t + 50-60

Külkereskedelem (h) 2) Összesített adat; az EU-val, t + 56euróövezettel bonyolítottkereskedelem; egyéb

Üzleti és fogyasztóivéleményfelmérések (h/n) Bizalommutatók, fő komponensek t + 15

Kormányzati kiadások és bevételek (é) Fő kategóriák t + 120

az ÁltalÁnos gazdasÁgstatisztikai kÖvetelmÉnyek … · 2005. 4. 8. · az általános...

Documents