4 Csütörtök, 1979. július 26.

Az utolsó öntözőhajó Hajdanában a technika

csodájának számított az az öntőzőhajó, amely az Alföl-dön utoljára dolgozott. Je-lenleg a Hódmezővásárhelyi Főiskolai Tangazdaság atka-szigeti kerületében fedett dokkban pihenve várja, mi lesz a sorsa. Annyi bizonyos, hogy sok évtizedes hűséges szolgálat után nyugdíjazták, többé nem használják, de társaitól eltérően megmene-kült a beolvasztástól. A Ma-gyar Mezőgazdasági Mú-zeum ugyanis nyilvántartás-ba vette és ezzel védettséget kapott.

A szerencsés véletlennek, pontosabban szólva az 1976 évi aszályos nyárutónak kö-szönheti megmaradását. Ak-kor már kiselejtezésre ítél-ték, szét akarták bontani, de a rendkívüli szárazság még egyszer munkára szólította. A gazdaság gépészei, szerelői éjt nappallá téve megfeszí-tett erővel felújították, üzemképes állapotba hozták, a gazzal benőtt csatornát pe-dig kubikosok tisztították ki, tették hajózhatóvá. Akkor indult utolsó útjára, hogy az aszálytól meggyötört szom-jazó növényeket, kétszáz hektár kukoricát megment-sen a kiszáradástól.

A kis hajó korát ma már aligha tudná valaki ponto-san megmondani, csak latol-gatni, találgatni l ehe t Min-den bizonnyal túl van a negyvenedik életévén. Arra viszont még többen emlé-keznek, hogy jelenlegi mo-torját közvetlenül a máso-dik világháború befejezése után egy tönkrement harc-kocsiból vették ki és szerel-ték bele. Ezért is csapott minden ú t ján olyan zajt, hogy visszhangzott tőle a ha-tár.

A vasból készült öntöző alkalmatosság érdekessége, hogy nem propellerek haj -tották, hanem vízsugarakkal kormányozták, az úszómű elején és végén, valamint ol-dalán levő csövek vízsuga-rai terelték megfelelő irány-ba. A legnagyobb teljesít-ményű öntözőcsövekből mindkét oldalra kilencven-kilencven méteres távolságra jutott el a víz vastag sugár-ban. A csatornát teljesen fel kellett tölteni, mert a be-rendezés óriási mennyiségű vizet fogyasztott. Mintegy négy kilométer hosszúságii vízi útvonalon közlekedett, és egyszerre negyven milli-méter mesterséges csapadék-kal árasztotta el a növény-zetet. A valamikor legkor-szerűbbnek ismert esőztetö-berendezés üzemeltetése valójában sokba került, és a csatornahálózat rendszeres

A kis hajó óriási vízsugarakat lövellt

karbantartása ugyancsak rengeteg munkát adott a gazdaságnak. Mégis nagy hasznára volt az embernek, mert éltető vizével védte, óvta a termést. Hasznossága mellett, mint látványosság szinte lenyűgözte, ámulatba ejtette a szemlélőt. Amerre elhaladt, a vízsugarain meg-törő napfény szivárványt va-rázsolt a mező fölé, ugyan olyan színpompásak, mint nyári esők után az égbolton látható természeti tünemény. Csupán méreteiben maradt el attól, de közelségénél fog-va a kétszáz méteres minia-tűr szivárvány óriásnak tűnt.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum illetékes osztályán ügy nyilatkoztak, hogy meg-hagyják Csongrád megyében az utolsó öntözőhájőt, ha méltó környezetet találnak számára. Dr. Trogmayer Ot-tó, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója elmon-dotta: igényt tar tanak rá, mert a pusztaszeri nemzeti emlékparkban létesülő me-zőgazdasági múzeum anya-gát kívánják vele gazdagíta-ni. Valóban ennél jobb he-lyet, illóbb környezetet lelni aligha lehetne az utolsó esőztető kishajónak.

Tóth Béla

Fejlődni tilos ?

Magyar könyvek a moszkvai vásárra

Elkészült a második fél-éves könyvkiállítási naptár, amelyből kitűnik, hogy több mint 30 könyvkiállításra és -vásárra, közeli és messzi országba jutnak el a ma-gyar könyvkiadók legkivá-lóbb alkotásai a következő hónapokban.

A gazdag programból k i -emelkedik a második moszkvai nemzetközi könyv-vásár és könyvkiállítás, amelyre már javában készül a magyar könyvszakma.

A „könyv a béke és a ha-ladás szolgálatában" címmel ez év szeptember 4—10. kiű-zött megrendezendő ese-ményre mintegy 2100 köte-tet csomagolnak össze ezek-ben a napokban. A moszk-vai könyvvásár — hasonló-an az elsőhöz — ez alkalom-mal is a népek kulturális

A „zöld patika" kincsei A harkovi gyógyszerészek Megfelelő Intézkedések

elkészítették a vadon termő rendszerét dolgozták ki e gyógynövények atlaszát. Az növényállomány helyreállí-összeállítás 200 gyógynö- tására és pótlására. A pol-vény és gyökérféle törzslap- tavai, a szumi és a harko-ját tartalmazza, amelyekkel vi területen ideiglenes pe-a természet bőkezűen meg- zervátumokat hoznak létre, ajándékozta az Ukrajna ahol bizonyos növények északkeleti övezetében a gyűjtését átmenetileg meg-sztyeppés réteket és erdő- szüntetik vagy korlátozzák, ket. — ^ _ _ _

Az atlasz felsorolja a kü-

együttműködését, a békét szolgáló kiadványok népsze-rűsítését, a kereskedelrhi' kapcsolatok fejlesztését szol-gálja. Kiadásunk 400 négy-zetméteren a legfrissebb művekkel és az elmúlt két év legsikeresebb könyveivel mutatkozik be.

A kiállításra eljutó köny-vek háromnegyed része ma-gyar nyelvű, a fennmaradó hányad pedig a Corvina és az Akadémiai Kiadó idegen nyelvű kiadványa. A nem-zetközi gyermekév alkalmá-ból Moszkvában külön blokkban a hazai ifjúsági és gyermekirodalom gazdag vá-lasztékából is képet adnak.

Augusztusban .Szófiában részt veszünk a nemzetközi

gyermekkönyv-kiállításon. Először v e n d e z n e k magyar könyvkiállítást a baráti Mongólia fővárosában, Ulán-bátorban, ahol az elmúlt évek könyvtermésének szí-nejavát, mintegy 1600 köte-tet állítanak ki szeptember-ben. Bécs novemberben ad otthont magyar könyvkiál-lításnak, s még az év végén magyar gyermekkönyv- és illusztrációs kiállítást ter-veznek az NSZK-ban is. A könyvek, a magyar iroda-lom, kultúránk követeiként ugyancsak először jutnak el a távoli olajországba, Ku-vaitba.

Sokszor, he j de sokszor mondjuk: értek én mindent, csak a hivatali (hivatalos) észjárást vagyok képtelen követni. Mert itt van pél-dául egy eset a sok közül. Közeledik az év vége X (ezúttal az X nem mate-matikai ismeretlent, hanem típust kíván jelölni) válla-latnál. Közeledik az év vé-ge, s Deindul a vásárlási láz. Bútor, szőnyeg^ szobadísznek televízió, kiscsomag, nagy-csomag özönlik be a kapun, hogy helyet is alig találnak a sok cuccnak. És hogy miért? Mert- van még száz-ezer forint elköltetlen pénze a vállalatnak, amit ki kell valahogyan adni, mert ha nem, a tröszt elvonja, s jö-vőre kevesebbet ad.

Hogy van ez? Beszélünk a takarékosságról, s az év vége felé sok helyen úgy költekezünk, mint egy félre-sikerült Rotschild bárófi, akit hamarosan családi, Il-letve elmegyógyintézeti gyámság alá helyeznek? S őszintén szólva nem is ezért vagyok a legdühösebb. In-kább azért, mert tudom, X vállalatnál Y, no meg Z, és 'még sokan régóta rágják a pénzkezeléssel megbízott alkalmazottak fülét egy író-gépért, számológépért, vagy egyéb eszközökért, amelyek-re viszont nem jut egy alzó grand sem. Az ugyanis be-ruházás, más keret. S azok, akiknek munkaeszközre len-ne szükségük, hogy gyor-sabban, eredményesebben, szóval hatékonyabban végez-hessék munkájukat , kényte-lenek fogvicsorgatva nézni a szőnyegek, fölösleges bútorok áramlását év vége felé, vagy éppen azt, hogy a még tiszta falakat ismét csak átfestik. Mert ugye a pénzt csak el kell valahogyan költeni. Egy feltétellel: nem munkaesz-közre!

Tudom, ez ma már jobbá-ra múlt idő, hiszen köztudo-mású, hogy legalább a költ-ségvetési szerveket az eddi-ginél jóval szigorúbb gazdál-kodásra, intenzív takarékos-ságra fogják késztetni, vagyis az ilyen, sokszor stá-tus-vásárlásoknak nevezett, ám inkább kényszer-vétel-nek tűnő pazarlásnak las-

sanként bealkonyul. A költ-ségvetésből gazdálkodó szer-veknél minden bizonnyal, s valószínűleg a vállalatoknál is, ahol talán már keve-sebb pénz jut ezután ilyes-mire. Csak egyben nem bí-zom. Abban, hogy a fölös-leges vásárlásoktól fölszaba-duló összegekből ezután több munkaeszközt vásárol-hatnak a vállalatok, hogy jobban, okosabban,- gyor-sabban, egyszóval hatéko-nyabban végezhessék mun-k á j u k a t

Könnyű lenne kimondani a közhelyt: érthetetlen ez a hi-vatali (hivatalos) észjárás. Pedig hát nem is olyan ér t -hetetlen. Mert csupán azt kell föltételeznünk, hogy minden döntésnek, szabályo-zásnak van valamiféle racio-nális, értelmes és jó szándé-kú oka. S nyilván így volt ez valamikor, amikor a beru-házásokat, s a kapcsolódó költségeket (pl. eszközlekö-tési adó) szabályozták. Meg-volt a maga oka, hiszen (a termelőeszközök túlterhelt piacán ez a szabályozás csökkenteni szerette volna a lefedezhetetlen keresletet, s szerette volna elérni, hogy a vállalatok csak ennyi esz-közt és anyagot szerezzenek be, amennyire valóban szük-ségük van, hogy ne növeljék a hiányt a piacon, a ne ál l ja-nak náluk fölöslegesen és ki-használatlanul nagy értékű anyagok, gépek és berende-zések. Ám valahogyan ez az egész a tényleges cél ellen fordult sok helyen, s károm-kodva nézhették az emberek a sok ú j szőnyeget, fotelt, asztalt, tévét vagy frizsidert. Nem azért, mintha önmagá-ban nem örültek volna az újnak, hanem azért, mer t tudták, minden egyes ú j bú-tor egy új, hasznos munka-eszközzel rövidítette meg őket. Olyasmivel, amit már régen kértek, s még annyi-ba sem került volna, mint két f o t e l . . .

Szóval maga a szabályozás célszerű és értelmes volt, csak éppen a gyakorlatban sokszor saját értelmes célja ellen fordult, úgy késztetve vállalatokat hamis áltakaré-kosságra, hogy amíg mun-kaeszközökben a minimáli-

san szükséges alá kellett venni a fejlesztéseket, köz-ben tíz- és tízezreket költöt-tek végsősoron nélkülözhető, a munkát nem gyorsító és javító tárgyak özönére. Mintha csak kiadtuk volna a jelszót: fejlődni tilos!

Az árak, a fogyasztói árak változásaival egyidőben az is ismertté vált, hogy a fo-gyasztói árak változásait ha-marosan a termelői árak rendezése ls követi majd. S ezzel egy időben jelentősen változik ma jd a vállalati szabályozók, adók rendszere is, amely nemcsak egysze-rűbb 1PS7. a jelenleginél, ha-nem föltehetően az értelme-sebb, a piac és a termelés érdekeit inkább szem előtt tartó módon szabályozza ma jd a vállalatok tevékeny-ségét. Tehát jövőre remélhe-tőleg megszűnnek majd a ha-mis érdekeltségek és ostoba vásárlások. S ezzel egyidő-ben remélhetőleg a meglevő pénzekből több ju t majd fej -lesztésekre, munkaeszközök-re, amelyek gyorsítják, ész» szerűbbé és eredményesebbé tehetik majd a m u n k á t Re-mélhetőleg, főleg, ha a jövő év elején várhatóan életbe lépő ú j szabályozásban, és adózási rendszerben a válla-latok vezetői rögtön észre is veszik majd új, értelme-sebb lehetőségeiket

Csak egytől félek. Még fél év van az ú j szabályzókig, e közben lesz egy év vége is. S közben sok, főleg a trösztök-höz tartozó vállalatnál még elevenen fognak majd állni a rossz hagyományok, s no-vemberben és december* ben netán még utol-jára ismét megindul az üz-letekből a fölösleges bútorok, szőnyegek, tévék és frizside-rek áramlása a vállalatok-hoz fölöttébb kétes karácso-nyi ajándékként, hogy orszá-gos méretekben tíz- és száz-milliók cseréljenek gazdát anélkül, hogy ezzel jottányit is javulnának a munkafel té-telek. Talán, sőt mindenkép-pen hasznos lenne a várha-tó, ú j szabályozók hatását valamelyest visszamenőleg, tehát már az idei utolsó ne-gyedévben is érvényesíteni, vagy legalábbis — értelmes garanciákkal — tudatosítani.

Szávay István

„Mesés" városok Szibériában Szibéria gazdasági meg-

hódításával egyidejűleg csak az elmúlt két esztendő alatt 60 ú j város és több mint 10 városjellegű település nőtt ki. a földből. S bár a hőmérséklet a

lönféle füvek ismertetői ele-it, elterjedésük helyét, gyűj-tésük módjait. Részletezi a növények gyógyhatását, is-merteti szárításuk, feldolgo-zásuk és tárolásuk techno-lógiáját. Segítséget nyújt a gyógyszerészeknek abban, hogy jobban eligazodjanak a „zöld patikában", éssze-rűen végezzék a növény-gyűjtést. Az atlaszhoz napi-tárat is mellékeltek, amely közli, mikor legalkalmasabb a gyógynövénye gyűjtési .

A természeti kincsek törzskönyvezése megmutat-ta, hogy az értékes gyógyfü-veket sok helyütt a kipusz-tulás vészét e fenyegeti.

Lengyel hajózás A második világháború 2,5 millió tonna árut szállí-

után Lengyelország vissza- tott. 1960-ig 138-ra nőtt a ha-kapta tengeri területeit, így jók száma, 6 millió tonnára tengerpartja az akkori 140 a szállított áru mennyisége, kilométerről 694 kilométerre A legközelebbi múlt adatai nőtt A tengerhajózás előtt ennél is jóval nagyobb fej-tehát új, nagv távlatok nyíl- lődésről adnak számot: 1976-tak meg. Elti ntették a há- ban már 320 tengerjáró hajó borús károk nyomait, meg- szállított 253 ezer utast és kezdték a tengeri kikötők 35,5 millió tonna árut. * "vítését, korszerűsítését, a A tengeri kikötők — hajóállomány gyarapításit. Gdansk, Gdynia, Szczecin és

Az ötvenes évek elején Swinoujscie — átrakóképes-már 52 lengyel hajó járt a» sége az elmúlt ötéves terv-tengeren, 16 ezer i t as í és időszakban meghaladta a 22

millió tonnád A szczecini a Keleti-tenger legnagyobb ki-kötőjévé fejlődött.

Lengyel .kereskedelmi ha-jók 40 állandó útvonalon közlekednek, érintve Európa, a Földközi-tenger, a Közel-és a Távol-Kelet, Afrika, Észak- és Dél-Amerika leg-fontosabb kii tóit.

A halászflotta nagyságát tekintve a Szovjetunió, Ja-pán, Spanyolország és az USA után az ötödik helyen áll Lengyelország.

téli időszakban mínusz 70 Celsius-fokra is lesüllyed, egyre jobb a szibériai váro-sok és települések közmű-vesítése, ma már alig talál-kozhatunk ideiglenes épít-ményekkel; az első napoktól kezdve a teljes terv szerint, azaz 15—20 éves perspektí-vában gondolkozva építkez-nek. A lakóházak mellett azonnal megjelennek az is-kolák, óvodák, bölcsődék, orvosi szakrendelők, keres-kedelmi és szolgáltatóintéz-mények. filmszínházak, kul-túrházak és sportlétesítmé-nyek is.

Sztrezsevoj például kisvá-ros, a tomszki terület észa-ki részén. A nyugat-szibé-riai síkság mocsarai és in-goványai között épült fel. Éppen ez a kedvezőtlen ter-mészeti körülmény indokol-ta, hogy a város lakónegye-deit különlegesen kiképzett, komfortos házakkal építet-ték be. A lakájok hőszigete-

lése magas fokú, a falak kétszer vastagabbak a szok-ványosnál, az ablakok pe-dig hármas üvegezésúek. A belső tér kiképzése és meg-tervezése nem marad el a legjobb fővárosi lakásoktól sem, felszereltségük a leg-modernebb. A fehér és vö-rös téglák más és más mó-don történő beépítése Sztre-zsevoj lakónegyedeinek • dí-szes külsőt kölcsönöz.

Színes kirakatok és díszek ékesítik a „Nyeftjanyik" kultúrpalotát, a „Szkazka" kávéházat, a „Szeverjanka" és a .„Brusznyicska" étkez-déket, az iskolákat, óvodá-kat, bölcsődéket és a varos más épületeit. Az ingová-nvok és mocsarak között Sztrezsevoj valóban olyan, mint egy mérés gyöngy-szem. Mindazt, ami Ft meg-található. t « b száz kilomé-terről t»c7ták. ide, légi és vízi útoi:, hóban-íagyban.

kAPJC