Csenger Város Önkormányzat ÓvodájaCsenger

Honvéd út 22.

Az óvoda helyi nevelésiprogramja

Csenger

2

Tartalomjegyzék

1. Az óvoda jellemzői 4. oldal1.1 Az óvoda adatai 4. oldal1.2 Ajánló 5. oldal1.3 Helyzetértékelés 5. oldal

2. Küldetés nyilatkozat 12. oldal2.1 Jövőkép 12. oldal

3. Óvodakép 12. oldal3.1 Óvodai nevelésünk alapelvei 12. oldal3.2 Óvodai nevelésünk célja 13. oldal3.3 óvodai nevelésünk célja az Országos

Alapprogram szellemében 13. oldal3.2.2 Nevelési programunk sajátosságainkból eredő

nevelési célunk 13. oldal3.2.3 Speciális célok: sajátos nevelési igényű

gyermekek fejlesztése 13. oldal3.3 Gyermekképünk 13. oldal3.3.1 Szülőkép 14. oldal3.3.2 Pedagóguskép 14. oldal3.4 A helyi nevelési programunk óvónőivelszemben támasztott követelmény 15. oldal3.5 Az óvodai környezet 17. oldal

4. Az óvodai nevelés feladatai 17. oldal4.1. Egészséges életmód kialakítása4.1.1 Gyermekek gondozása, speciális gondozás, 17. oldal

testi szükségleteik kielégítése, azegészségmegőrzés szokásainak kialakítása

4.2 Mozgás fejlődésének elősegítése 18. oldal4.2.1 Egészséges és biztonságos környezet 19. oldal

kialakítása, fenntartása4.2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 20. oldal4.2.1. Az érzelmi nevelés 20. oldal

4.2.2. A szocializáció biztosítása 21. oldal4.3. Az értelmi fejlődés, nevelés biztosítása 22. oldal

5. Az óvodai élet megszervezése 23. oldal5.1. A gyermekek csoportokban való 23. oldal

elhelyezésének szempontjai5.2. A napirend kialakításának 23. oldal szempontjai, követelményei5.3. Az óvodai nevelés tervezése, 24. oldaldokumentációs rendszer5.4. Személyi, tárgyi feltételek 26. oldal

3

5.5. Az óvoda kapcsolatai 26. oldal

6. Az óvodai élet tevékenységi formái 28. oldalés óvodapedagógus feladatai6.1. Játék 28. oldal6.2. Mozgás 32. oldal6.3. A külső világ tevékeny megismerése 40. oldal6.3.1. Környezetismeret, környezetvédelem 40. oldal

kozmikus nevelés6.3.2. Matematika 45. oldal6.4. Kommunikáció, vers, mese, anyanyelvi nevelés 47. oldal6.5. Ábrázoló tevékenység, rajzolás, mintázás,

kézimunka 50. oldal6.6. Ének, zene, énekes játék 52. oldal6.7. Munka jellegű tevékenységek 54. oldal

6.8. Az epochális tanulás 57. oldal6.9. Hagyományápolás, 62. oldal ünnepek – ünnepélyek, rendezvények

7. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén 63. oldal7.1. Tanuláshoz szükséges alapkészségek 63. oldal7.2. A nyolcadik életévüket óvodában 65. oldal

töltő gyermek foglalkoztatása

8. Számítógép használat az óvodában 65. oldal

9. Integráltan nevelkedő sajátos nevelésű 65. oldal gyermekek nevelése

10. Gyermek és ifjúságvédelem 66. oldal

11. Bázis óvodai feladatok 67. oldal

12. Óvodánk dokumentációs rendszere 69. oldal

13. Eszközjegyzék 69. oldal

6. Legitimációs záradék 91. oldal

Felhasznált irodalom 92. oldal

4

1. Az óvoda jellemzői1.1. Az óvoda adatai

Az óvoda elnevezése: Csenger Város Önkormányzat Óvodája

Az óvoda címe, elérhetősége: 4765 Csenger, Honvéd út 22.

Telefon/fax: 44/520-148Telefon: 44/520-149

E-mail: ovoda-csenger@mail. datanet.hu

Az óvoda alapító okiratának kelte: 2001. 03. 29. Száma: 21/2001.(III. 29.) CSKTK

Az alapító okiratban meghatározott max. férőhely: 200 fő. 6 vegyes, 1 minicsoport

Az engedélyező szerv neve: Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Katona Gyuláné

Az óvodai tevékenységek nyelve: magyar

5

1. 2. Ajánló:

Óvodánk nevelési programját ajánljuk, mindazoknak a szülőknek, akikgyermekük fejlődésében fontosnak tartják:v A meleg szeretetteljes óvodai légkört, melyben a játék a legfontosabb

gyermeki tevékenység.v Azt az óvodapedagógusi szemléletet, mely a gyermek személyiség

fejlődésében fontosnak tartja az egyéni képességfejlesztést.v Szeretné, ha gyermeke sikerorientált, szívesen kommunikáló, jó

kapcsolatteremtő képességét megalapoznánk az óvodai neveléssel.v Mély természetszeretet kialakítanánk gyermekeikben.

Óvodánk 1999. szeptember 01-től helyi nevelési programját a debreceniEpochális program irányelveit követve dolgozta ki. E program több évestapasztalatokra építve nagyszerű eredményeket ért el a 3-6 éves gyermekekfejlesztésében. Nevelőtestületünk minden tagja megismert az epochálisprogramot, részt vett a három napos felkészítő tanfolyamon. Az epochálisprogramot helyi sajátosságainkra kidolgozva teljes mértékbennevelőtestületünk megfelelőnek tartja az óvodás gyermek sokoldalúszemélyiség fejlesztésének megvalósításában.

Óvodánk, mint önkormányzati intézmény alapvetőenVilágnézetileg és politikailag semleges.

1. 3. Helyzetértékelés:

Ø Az óvoda működését befolyásoló tényezők

Ø Az óvodai környezet jellemzői

Ø Szülői háttér, szülői elégedettség elemzése

6

Óvodánkban Csenger egész területéről járnak a gyerekek. Komlódtótfalubólintézménytársulás keretén belül 5 fő, és a szülők szabad intézményválasztásának eredményeként néhány gyermek a környező településről ishozzánk jár óvodába.Tényadatok:

Vizsgálati szempontok: 2002/03 tanév adatai 2003/04 tanév adatai

Beirt gyermeklétszám 215 212Értelmiségi szülők 70 68Fizikai szülők 145 144Munkanélküli szülők 68 63Etnikai szülők 72 64Hátrányos helyzetűszülők 60 59Teljes család 148 170Egy szülős család 67 42

Sajnálattal megállapíthatjuk, hogy óvodáinkban évről-évre növekszik ahátrányos helyzetű gyermekek száma.Városunkban jelentős a munkanélküliek száma, s ez jelentősenmeghatározza a gyermek vállalást. Az értelmiségi szülők egy, vagy kétgyermeket vállalnak. Kitolódott a családalapítást vállaló korosztály életkora( 30 éves korra ). E szülői réteg elsősorban a biztos családi otthonmegteremtését, a karriert, a munkahely megteremtést tartja fontosnak. Azalul iskolázott hátrányos helyzetű szülők vállalkoznak vagy több gyermeknevelésére akik sajnos sok esetben munkanélküliek. E szülői réteg agyermekek után járó családi pótlék, és egyéb kedvezményes juttatásra tervezicsaládjának létfenntartását.Az óvodába érkező gyermekek az elmúlt évekhez viszonyítva gyengébbképességűek. Óvodáinkban vegyes csoportokat szervezünk, mellyelbiztosítani szeretnénk az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek arányoselosztását.A szülők elégedettség vizsgálatát elvégeztük, melynek eredményemegelégedéssel tölt el bennünket. A szülők véleménye szerint óvodánkmagas színvonalon működik, szakmai munkánkat elismerik. A szülőktöbbsége elégedetlenséget jelzett a honvéd úti óvoda épületével szemben, detudomásul veszik azt, hogy ki kell várnunk a pályázat kiértékelését.

A mérések eredményeinek elemzése alapján a óvoda nevelőtestületemeghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyekmegvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek,megvalósítását értékeli, és azok eredményeit használja működésénekfolyamatos fejlesztéséhez.

A minőségbiztosítási rendszer működtetéseként számba vettükintézményünk közvetlen és közvetett partnereit. Közvetlen partnereinkkel

7

évente kérdőívet küldünk, megkérjük azok kitöltésével segítség pedagógiaimunkánkat. Közvetett partnereinket háromévente kérjük a kérdőívkitöltésére.A partnereink elégedettségét vizsgáltuk:

- A gyerekek körében- Szülők körben- Iskola körében- Fenntartó körében- Óvodai dolgozók körében

A kiadott kérdőívek készségesen válaszoltak a megkérdezettek.

Ø A gyerekek körében a képolvasás módszerét alkalmazva mértük fel”Milyen tevékenységet szeret, illetve nem szeret az óvodában. Milyentevékenységre vágysz az óvodában?

A kapott válaszokat az óvónők minőségbiztosítási team tagjai értékelték. Akívánságok realitását, megvalósíthatóságát megvizsgáltuk nevelőtestületiértekezleten.Tervezéseinkben, gyakorlati munkánk során a megvalósításra törekszünk.

Ø A szülők körében a gyermek létszám 50 % -na megfelelően került sora kérdőívek kiosztására.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a kérdőíveket név nélkül őszintevéleménynyilvánítással juttatták vissza a szülők többsége.Az elégedettségeket, elvárásokat kiemelve megállapítottuk:A szülők többsége pedagógiai munkánkkal elégedett, a tárgyi feltételekjavítását tartják fontosnak, különösen a Honvéd úti óvodában.

Ø Az iskolában az első osztályos tanító néniket (8 fő) kértünk fel akérdőív kitöltésére.

A kapott válaszok alapján megállapíthatjuk: elégedettek az óvoda iskolaelőkészítésével.További feladatunk: a tanítók – óvónők kölcsönös tapasztalatcseréjénekmegszervezése. Bemutató foglalkozások kölcsönös látogatása.

Ø Fenntartó: Az önkormányzat részére nyolc kérdőív kitöltésére kértemfel az óvodával kapcsolatban álló személyeket. Sajnálattal állapítottammeg, hogy többszöri felszólítás ellenére is csak a kérdőívek 50 %-aérkezett vissza.

A kérdőíveket kiértékelve megállapítom, hogy az óvodai nevelésünkelismerést nyert. Javaslataikat, elvárásaikat figyelembe vesszük azelkövetkező időben, megvalósításra törekszünk.

8

Ø Az óvodai dolgozók: Őszinte véleménynyilvánításukkal feltárták,melyek azok a tényezők melyek nehezítik munkavégzésüket.

Az első három helyen a következő elvárások fogalmazódtak meg.1. A Honvéd úti óvodában az épület adottságai a minél előbbi

átépítéssel biztosítsa a gyermek nevelés ideális feltételeit.2. Csökkenjen a gyermeklétszám a csoportban.3. Bővüljön az oktató – nevelőmunkát segítő eszköztár folyamatos

és bőségesebb eszközkészlet álljon rendelkezésünkre a gyermekkülönböző tevékenységeihez.

A minőségbiztosítási rendszer egy hosszantartó folyamat, melynek elsőlépéseit megtettük. Az óvodai munkatervben évente megtervezzük aminőségbiztosítási terv megvalósításának részfeladatait.Rövid – közép – hosszú távú célok meghatározásával, határidő, felelősökkijelölésével az elérni kívánt célok megvalósítását ellenőrizzük, majdértékeljük. Az értékelést követően újabb helyzetelemzésként elégedettségivizsgálatot kell végeznünk. A szervezetfejlesztés folyamatát azintézményértékeléssel biztosítjuk az óvodában.

A minőségbiztosítási rendszer működtetése valóban azóvodapedagógusoknak jelentősen megnövelte adminisztratív munkáját. Anevelő testület tagjait a folyamatos szakmai tapasztalatok átadása,információ áramlására és a még tudatosabb tervszerű pedagógiai munkárakészteti.

Gyerekekre vonatkozó jellemzők elemzése, gyermeki elégedettségGyermekösszetételre vonatkozó adatok 2004-es adatokGyermeklétszám összesen 216Ebből sajátos nevelésű gyermek 31Gyermekek korszerinti összetétele

2 éves3 éves4 éves5 éves6 éves7 éves

21495545424

Csoportlétszám 24-34-igÁtlaglétszám csoportonként 30

Gyermeklétszám alakulása az utóbbi két évben:

2003-ban 216 fő2004-ben 212 fő

9

Gyermeklétszámunk az elmúlt években állandóságot mutat, vagy esetenként1-2 fő eltérés tapasztalható. A csoportok létszámában nincs lényeges eltérés,közel azonos létszámú csoportok szerveződtek. A gyermeklétszámkialakításánál a ktv. által előírt maximális létszámot túllépjük minden évben.A gyermeki betegségeket figyelembe véve tapasztalat az csoportonkénti 25 főtátlagban nem haladja meg a gyermeklétszám.Óvodánk helyzete sajátos mivel a mini csoportban már 2 éves kortól fogadjuka gyerekeket. Ebben a csoportban gondozónők foglalkoznak a gyerekekkeléletkori sajátosságuknak megfelelően. Problémát jelent számunkra, hogyrészükre a normatív támogatás nem igényelhető le.Óvodáinkban évről-évre növekszik a hátrányos és sajátos nevelést igénylőgyermekek száma, ezért a 2004/2005-ös tanévtől pályázatot nyújtottunk bea integrált nevelés bevezetésére.

Humán erőforrás elemzés:Nevelőtestületünk szakmai fejlődésre vonatkozó adatok

Képzések megnevezése 2004F.f. óvónőképzőt végzett 12Össz.ped. létsz.-ból további képesítésekÓvónőképző főiskolát végzettMásodik szakképesítést szerzett120 órás továbbképzésen részt vett

132213

Nevelőtestületünk jól képzett, a kolléganők hozzáértéssel, elhivatottandolgoznak. A program cél és alapelvek meghatározása, feladatokra bontássala munkatársak bevonása szintén maximális értéket kapott. Aminőségfejlesztési értékek azt mutatják számunkra, hogy a helyi nevelésiprogramunk jól megfogalmazott, megvalósítható, jelentős változtatásra nincsszükség. Ebben a tanévben 1 fő pedagógus szakvizsgát szerzett, snevelőtestületünk több tagjának szándékában áll másoddiplomásszakképesítésben részt venni. A szakvizsgák megszerzését a továbbképzésretámogatására biztosított pénzösszeg támogatásával a továbbképzési tervbenfoglaltak szerint valósítjuk meg.

Az óvónők életkora: 45évÓvónők száma: 13 főPedagógiai munkát segítő dajkák száma: 6 főGyermek gondozónő: 3 főÓvodatitkár: 1 főKarbantartó (közhasznú): 1 főSzámítógépes ismerettel rendelkezik óvodánkban: 4 fő

Nevelőtestületünk maximálisan elkötelezett helyi nevelési programunk iránt.Nevelőtestületünkre jellemző a folyamatos önképzés, továbbtanulási igénynagy, de a képzések miatt egymás helyettesítése megterhelő. Óvodánkbankét munkaközösség (környezet és matematika)működik. A

10

munkaközösségben dolgozó óvónők a munkaterv ütemezése szerint évesszinten bemutató foglalkozásokat tartanak s az azt követő kiértékelésenkicserélik szakmai tapasztalataikat. A minőségfejlesztő munka hatásáraelterjedt a team munka, mely a feladatok megosztottságát is biztosítja. Amag team irányító szerep évről-évre erősödik, mely meghatározó szakmaimunkánk színvonalában.

Tárgyi feltételek

A tárgyi feltételekben az elmúlt tanévhez viszonyítva jelentős változás nemtörtént. A Riskó I. úti óvoda az elmúlt tanévben az önkormányzatfelújításának eredményeként megszépült. A szülői munkaközösségsegítségével ebben a tanévben a farsangi bál bevételéből új szőnyegekvásárlására került sor.A Honvéd úti óvodában az óvónők a szülői munkaközösségközreműködésével karácsonyi vásárt rendeztek, melynek bevételébőlképesség fejlesztő játékot vásároltak a csoportok. Az óvónők sajátkészítésűeszközökkel bővítették a képességfejlesztő játékok eszköztárát. Acsoportszobák esztétikusak, az óvónők a gyermek élményvilágánakmegfelelően vidámmá, gyermek közelivé téve díszítették a helyiségeket. Azóvodák költségvetése az épületek zökkenőmentes működési feltételeitbiztosították. Higiénikus szép esztétikus környezetet teremtettünk az óvodásgyermekek számára.

Helyi nevelési program gyakorlati megvalósulásának értékelése:

Nevelési programunk bevezetését követő évek sok sikert, és eredményekethoztak számunkra. Óvónőink a helyi program célkitűzéseivel azonosultak, saz elmúlt évek tapasztalatai alapján sikereket értek el. Az epochális elemekettartalmazó helyi programunk megvalósításában jártasságra tettünk szert. Azelmélet és gyakorlat egysége érdekében kidolgoztuk sajátoscsoportnaplónkat, s az egységes tervezés érdekében többszöri szakmaiegyeztetést végeztünk. Az elemzéseknél kiderült, hogy alapvetően összhangvan a program és a csoport dokumentációja között.A gyermekek egyéni fejlődését nyilvántartjuk a fejlődési naplóban, melynekáttekinthetősége, hasznossága érdekében még van javítandó terület. Afejlesztés lehetőségét rögzítik az óvónők, s törekednek a gyermekmegismerésére s fejlődésének hatékonyabb támogatására.Az óvodai tevékenységek rendszere megfelelő. Az óvodai méréseket mérésitrendben foglaltak szerint végezzük, melyet a gyermek egyéniképességfejlesztés mérésében kívánunk hasznosítani. Neveltségi szint méréstévente alkalmazzunk az iskolába távozó gyermekek körében. Mérésünk, minta nevelés feladatai teljesülésének indikátora 3 évre visszamenően mutatjaeredményeinket, s teszi szemléletessé partnereink számára.

11

Szervezeti keretek elemzéseAz elmúlt években vegyes szervezésű csoportokat indítottunk. Ecsoportszervezésű formát indokolta az évről-évre növekvő cigány gyermekekszáma. A szülők elfogadták s megkedvelték e csoport elosztási formát, melylehetőséget teremt a szülők igényeit figyelembe venni a beiratkozás során.Teljesen átalakult a foglalkoztatási forma, melyet nagy előrelépésnektekintünk a hagyományos óvodai neveléssel szemben. Gyakorlattá vált amikrocsoportos és egyéni munkaforma, mely személyiség központúpedagógiánk egyik alapkövetelménye.

A program vizsgálat nyomán feltárt erősségek, fejlesztendő területekrangsora az alábbi:

Erősségek:

Rangsor TerületekHelyi nevelési program

szintű erősségekMás területről

származó erősségek1. Gyermek központúság X2. Szülőkkel való jó kapcsolat Szülői vélemény3. Továbbképzéseken való

részvétel X Comenius mérése4. A gyermekek neveltségi szintje

X5. Ünnepeken való szereplés Elégedettség mérés6. Sikeres pályázatok dolgozói SWOT

Fejlesztendő területek:

Rangsor TerületekHelyi

nevelésiprogramszintű

fejlesztések

Más alacsonyabbszintű

dokumentum,vagy cselekvési

szintű fejlesztések

A MIPcélrendszerében

szereplő fejlesztések

1. Az épület adottságainakjavítása Honvéd út óvodában X

Comenius mérések

2. Eszközrendszertovábbfejlesztése, esztétikusudvar kialakítása

X X X

3. Csoportlétszámokcsökkentése X

4. Fejlettségmérő lapokeredményeinekösszefoglalása, feladatokmeghatározása

X X X

5. Sajátos nevelést igénylőgyermekek nevelésirendszerénektovábbfejlesztése

X

6. Kommunikációs folyamatokszabályozása intézményenbelül és a partnerekkel

X

12

2. Küldetés:

A Helyi Nevelési Program megvalósítása során biztosítsuk városunk óvodásgyermekeinek fejlődését. Gyermeki, szülői megelégedettséget szem előtttartva az óvodai nevelésünk városunk óvodás gyermekeinek örömteli óvodáséveket biztosítsunk.

Mottónk:

Figyelj rám és segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak”„Figyelj rám” – érzelmi, lelki egészségsegíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak”-genetikai adottságok,az érés sajátos törvényszerűségesspontán és tervszerűen alkalmazott környezetihatás

2.1. Jövőkép:Óvodánk hosszútávra biztos jövőt nyújtson gyerekeknek, szülőknek,dolgozóknak egyaránt.

Legyen biztosított a gyermek neveléshez:¨ Az óvoda tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztése¨ A gyermeklétszámnak megfelelő személyzettel¨ Bízzunk abban, hogy továbbra is biztosított lesz a 7 csoport működtetése¨ Olyan jövőt képzelünk el, ahol hatékonyan tudjuk megvalósítani kitűzött

céljainkat. Bízunk az önkormányzat támogató magatartásában.

3. Óvodakép:Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, acsaládi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolábalépésig. Az óvoda funkciói : óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztőfunkció.

3. 1. Óvodai nevelésünk alapelvei:

Ø Óvodapedagógiánk elvi alapjait az epochális pedagógiával azonosulvahatározzuk meg. Az alapelvek filozófiájukban tartalmazzák azonáltalános értékeket, melyek az emberi jogok és gyermeki szabadságbiztosítására a gyermekek tiszteletére és védelmére, a család óvodaegyüttműködésére vonatkoznak.

Ø A családi nevelés elsőbbségét ismerve azzal karöltve a gyermekekérdekét mindenekelőtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozottlégkörben neveljük a hozzánk járó kisgyermeket.

Ø A gyermek immanens (belső) fejlődési terve értelmében megvannakazok a belső tulajdonságok, melyeket ki kell bontani. Fontos, hogy ezta gyermek is akarja, mely a pedagógustól nagyfokú tapintatot igényel.

13

Ø A gyermek szabadságának biztosítása, önálló törekvéseinektámogatása értelmében a rászabott környezetben szabadonnyilatkozhat meg mindaddig, míg tevékenységével, magatartásávalnem sérti a közösség érdekét, melybe tartozik. A érdeklődését, akaratát

Ø Az önkéntességét tiszteletben kell tartani.

3. 2. Óvodai nevelésünk célja:3.2.1. Óvodai nevelésünk célja az Országos Alapprogramszellemében:

Az óvodai nevelés célja, az hogy az óvodások sokoldalú harmonikusfejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, azéletkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütemfigyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekekellátást is).

3. 2. 2. Nevelési programunk sajátosságaiból eredő nevelési célunk:

§ Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuálisfejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékenyrészvétellel szerzett tapasztalatokra építve.

§ Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartóóvodai nevelés.

§ Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó,problémájukra - aktívan közreműködve -, saját megoldást találó, jókapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése.

§ Mély természetszeretet kialakítása."§ Néphagyomány ápolása a munkatervben foglaltak szerint,§ Az egészséges életmód érdekében a közösség szemléletének alakítása,

az egészséges állapot megőrzésére nevelés,§ Természeti adottságainkból eredően, életkortól függően

természetvédelem,§ A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása egyéni

differenciált fejlesztése.§ A gyermekek neveltségének életre szóló megalapozása, a magatartás,

beszédkultúra, higiénés szokások, udvariasság, és együttműködésiformák vonatkozásában

§ Sajátos nevelési igényű gyermekek és részben integrált fejlesztésbiztosítása

3. 2. 3. Speciális célok: Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése

3. 3. Gyermekképünk:Minden gyermek egyedi, egyszeri és csak saját képességeinek vizsgálatávallehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztéskiindulópontja.

14

"A képességek az emberben a nekik megfelelő tevékenységek célszerűgyakorlásával alakulnak ki. A már kialakult képességek részt vesznek atovábbi tevékenységek lebonyolításában és ezen keresztül éreztetikhatásukat. A tevékenységek és a képességek egymástólelválaszthatatlanok."1

A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban tevékenységben érhetőtetten, és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységben hatékony.A pedagógiai folyamatban a fejlesztő feladatokat a fokozatokfigyelembevételével célszerű megtervezni, majd a gyermek tényleges fejlődésiüzeméhez kell igazítani.

A programot adaptáló óvoda célkiegészítéséből következő koncepciós elemek:· személyiségvédelem,· pozitív társas kapcsolatok erősítése,· közösségi érzés fokozása, érzelmi kapcsolatok megszilárdítása,· a környezetvédelemhez való pozitív viszony alakítása, fejlesztése,· a testi, lelki egészség megőrzésére nevelés.

3. 3. 1. Szülőkép:

Ø Az óvoda jó hírnevével vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat azóvodai nevelés iránt.

Ø Legyen az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek, hogy a szülőkaz óvodapedagógussal együttműködve valósítsák meg a gyermekfejlesztését.

Ø Érezze a szülő, hogy gyermeke napi ellátása, sokoldalú harmonikusfejlesztése az óvodai ellátásban biztosított.

3. 3. 2. Pedagóguskép:

Ø A jól együttműködő nevelőtestületünk mindentagja továbbra is hosszútávon teljes aktivitással ideális környezetben végezze pedagógiaimunkáját.

Ø Pedagógiai munkánk során új utak, lehetőségek keresésére törekszünk.Ø Helyi nevelési programunk megvalósítása során a minőségibb

munkavégzéssel szaktudásunk mélyítése a célunk.Ø Az óvodai oktató-nevelő munkánk tárgyi, személyi feltételeink

megteremtésével a gyermekek fejlesztéséhez a magas szintűszaktudásunkat biztosítjuk.

Ø A minőségbiztosítás megvalósítása során partnereink elvárásait, szemelőttartjuk megelégedettségük érdekében együttműködésre, törekszünk.

Ø Óvodai oktató-nevelő munkánk eredményességét közzé tesszük szakmaikiadványokban, folyóiratokban. Szakmai tapasztalatainkból cikketjelentetünk meg.

15

Ø Régiónkban a bázishoz tartozó kis óvodák óvodapedagógusainak számáraelméleti –gyakorlati bemutatókat tartunk.

Ø Óvodánkban magas színvonalon végzett pedagógiai munkánkeredményeiről tájékoztatjuk a szülőket nyílt napokon, szülőiértekezleteken, konferenciákon.

Ø Városi rendezvényeken intézményünk részt vállal a gyerekek fellépésével,szerepeltetésével.

Ø Régiónk központ szerepét felvállalva szervez, irányit.Ø Megyei szinten közzé teszi az óvoda programjait, és látogatási lehetőséget

biztosít számunkra.Ø Az óvodapedagógusok az önértékelés módszerével szakmai erősségeink

kimutatásával egyéni és csoportos feladatvállalással a pedagógusmunkaszínvonalát növeli.

Ø Az óvoda jó hírnevével, vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmataz óvoda nevelése iránt.

Ø Az óvodán belül a családias légkör megteremtésem, amelyben érvényesüla jó kapcsolat és a dolgozók egyéni tehetségeinek kibontakoztatására islehetőség, van.

Ø Helyi nevelési programunk biztosítja a gazdag élményszerző lehetőséget,változatos, gazdag tevékenységrendszer biztosításával.

Ø Szakmai bemutatók továbbképzések segítségével a HOP-ot magas szintenvalósítjuk meg.

Ø A Közoktatási Törvény által előírt maximális gyereklétszám biztosításávalóvodánk 7 csoportjának megtartásával, folyamatosan működjön.

Ø Az óvoda hosszútávra biztos jövőt nyújtson, szülőknek, gyerekeknek, ésdolgozóknak egyaránt.

Ø Biztosított legyen a feltétel nevelő-oktatómunkánhoz.Ø Mint közalkalmazottak, a törvényi változásokban megfelelő anyagi,

erkölcsi elismerésben szeretnénk részesülni.

3. 4. A helyi nevelési programunk óvónőivel szemben támasztottkövetelmény

A helyi nevelési programunk megkívánja, a folyamatos önképzéssel szakmaitudását bővíteni, megújulni képes pedagógust, aki az alábbiakfigyelembevételével végezze pedagógiai munkáját:

· Meleg, szeretetet sugárzó óvodai nevelés biztosítson a gyerekeknek.· A megismerő képesség fejlesztése természetes közegben szerzett

tapasztalatra épüljön.· A fejlesztendő részképességnek megfelelő tevékenységet gyakoroltasson.· A gyakoroltatás hosszan tartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan

nehezedik és játékos.· Pontosan tudjuk, milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási

jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, mely területeken fejlettebb, holvannak elmaradásai, azaz, milyen a képességszintje.

· Biztosítsa, hogy minden gyerek egyéni ütemében haladjon, önállóantevékenykedjen.

16

· A feladat önálló gondolkodásra késztessen, nem csak analóg megoldásra.· Önként, öntevékenyen, aktívan vesznek részt a folyamatban, mert a

fejlődés gyorsabb, eredményesebb, ha egybeesik a gyermektevékenységvágyával.

· Belső indítékra (érdeklődés, kíváncsiság, tudásvágy) épülő motivációkészteti a tevékenységre, pozitív viszony alakul ki a gyermekben atevékenység iránt.

· A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ezelsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon.

· A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ezelsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon.

· A külső késztetés helyét fokozatosan átveszi a belső motiváltság, melyetkivált az érdekes, vonzó játékra épülő tanulás, felkeltve a gyermekkíváncsiságát, tevékenység- és tudásvágyát, a szabályjáték sikeres,eredményes megoldási vágyát, a játék, a tanulás örömét.

· A tanulásban az egyénnek tervezett játék, játékos feladat erőfeszítés árán,de eredményesen megoldható.

· A feladat végzése közben szükség szerinti segítséget kap a gyermek, azóvónő figyelemmel kíséri külön-külön minden gyermek tevékenységét, ésészreveszi a megakadást, meghagyva neki a hibázás, tévedés, próbálkozás,önkorrigálás jogát. Az óvónői segítség ne a gyerek helyettifeladatmegoldást, hanem közös gondolkodást eredményezzen, ígyerőfeszítés árán jut sikerhez a gyerek, megtanul kitartóan dolgozni, anehézségek nem meghátrálásra, hanem újra és újra próbálkozásraösztönzik.

· Az óvónő értékelése ösztönző, mindig reális, ne elítélő, elmarasztaló,megbélyegző, megszégyenítő legyen. A pozitívumokra építve, bízva agyermekben, kifejezi azt a hitét, meggyőződését, hogy a gyermek képes azeredményes munkára.

· Értékelésében arra fektet hangsúlyt, ami jó, a hibák kijavításáralehetőséget ad.

· Kialakul olyan tanulási légkör, melyben feloldódnak a szorongások,természetes a gyerekek megnyilatkozása (a gyengébb képességűeké is),amelyet szeretet, egymás elfogadása, emocionális biztonság jellemez.

· Mindenkit meghallgat az óvónő, mindenkinek válaszol is, nem kerül senkihátrányos helyzetbe.

· A gyerekek megtanulnak önállóan dolgozni - kialakul a szükségesönfegyelem -, betartják a tevékenységhez kapcsolódó szabály- ésszokásrendszert.

· Óvatosan, szabályosan használják az eszközöket, eszközhasználatukbiztos.

· Az óvónő és a gyerek, gyerek és gyerek között oldott, de a tevékenységrekoncentráló interaktív, kommunikatív viszony alakul ki."

· A pozitív érzelmi kötődés fokozza a néphagyományok megismerését,ápolását.A higiénikus környezet megteremtésével, a helyes táplálkozási szokásokelsajátításával, a rendszeres mozgás megszerettetésével a helyes

17

testápolással, az egészséges életmódra nevelés megvalósítására. Séták,kirándulások alkalmával természetszeretet fokozása.Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek befogadása előítélet nélkül agyerekcsoportban, a másság elfogadására nevelés.

3. 5. Az óvodai környezet:

A csoportokban nyílt polcokon elhelyezett eszközök közül a gyermekszabadon választhat. Minden a megfelelő, állandó helyén áll, s ez segíti agyermeket abban, hogy cselekedetei is rendezettek legyenek. Az eszközöketmindig a helyére kell visszatenni. A rend nem a külső személyfigyelmeztetésére fenntartott állapot, hanem a belső rendet kialakítókörnyezeti hatás. A gyermeki tapasztalat ismeret forrása elsősorban akörnyezet, melyet az óvónő tudatosan szervez meg.Az óvodai légkör legfontosabb elemei: a biztonságot, szeretetet, másságelfogadását, derűt, optimizmust sugárzó szellemiség.Óvodánk a programban szereplő alapelvek érvényre juttatásával szervezi mega gyermekek életkorának s egyéni sajátosságainak megfelelő gazdagtevékenységrendszert, melyben kiemelt szerepet biztosít a játéknak – s ennekhatására sokoldalú testi, lelki, értelmi képességeit ideális fejlődését teszilehetővé.

4. Az óvodai nevelés feladatai:

4. 1. Egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja:A gyermekek szokásrendszerének életre szóló megalapozása a testápolás,egészséges életmódigény, egészségmegőrzés területén.

Feladatok:4.1.1. Gyermekek gondozása, speciális gondozása, testi szükségleteinekkielégítése, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

A beszoktatás körültekintő megszervezése. A gyermekek otthoniszokásainak, család elvárásainak megismerése, figyelembevétele a gondozásifeladatok megtervezésénél.A mindennapi élet gyakorlatinak bemutatásával s a gyakorláslehetőségének biztosításával segítse elő a gyermekek önállóságánakkialakulását és fejlődését.A testápolás teendőinek kialakítását életkornak megfelelően tervezze,segítse, szilárdítsa meg a gyermekekben a higiénés szokásokat.A kultúrált étkezési szokásait fokozatosan alakítsa ki a gyermekekben.Speciális gondozást biztosítson a gyermekek egyéni eltéréseiből adódószükségleteknek megfelelően.Vegye figyelembe a szülők által jelzett eltéréseket, orvosi, egészségügyitanácsadói, szakértői bizottsági javaslatokat.

18

Testi szükségletek kielégítésének biztosítása

Rendszeres a napirendbe építve és a gyermek jelzései alapján folyamatosanbiztosítsa testi szükségleteinek kielégítését az alábbi területeken:

VízivásWC használatSzabad mozgás lehetőségeÉhségérzet csillapításaAlvás, pihenési igény kielégítése.

A tevékenységek, megszervezésében törekedjen a szellemi és fizikai terhelés amozgalmas és nyugalmas tevékenységek helyes arányának kialakítására.

Az egészségmegőrzés szokásainak alakításában

Táplálkozási szokások alakításánál fordítson figyelmet az egészséges ételekmegkedveltetésére.Az étkezés mennyiségének arányos kialakításával az édességek mellőzéséveltörekedjen megelőzni a gyermekkori kövérség kialakítását.A gyermekek öltözködésében figyeljen arra, hogy az a hőmérsékletnek,évszaknak megfelelő legyen, a ruházat legyen laza, biztosítsa a szabadmozgás lehetőségét.A gyermekek egészségvédelme érdekében gondoskodjon a beteg gyermekelkülönítéséről, a betegségből visszatérők esetében az orvosi igazolásokbekéréséről és tárolásáról.A gyermekek edzésének fokozása, víz, lég és napfürdő alkalmával, azegyéni érzékenység figyelembevételével.Az edzés legfontosabb részeként kezelje az óvónő a kintartózkodást, aváltozatos kinti tevékenységek biztosítását.

Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása érdekében törekedjenegyüttműködésre a szülőkkel, szervezzen előadásokat, közös programokat.

4.1.2. Mozgás fejlődésének elősegítése, testi képességek fejlesztése,mozgás és pihenés arányának kialakítása, prevenció korrekció amozgásban

Az óvodapedagógus feladatai

A mozgásfejlődés és testi képességek fejlesztése érdekében

Az egyéni képességek megismerése, fejlettségmérő lapon történő rögzítése, afejlesztés egyéni és csoportszintű tervezése.Folyamatos mozgáslehetőség biztosítása, erre a csoportszobában és azudvaron a beépített lehetőségeken túl mobil eszközök használata, szabad térkialakítása. Megengedő támogató és óvó pedagógiai módszerek alkalmazása.Mindennapos mozgásos játék kezdeményezése a délelőtti és délutáni udvarijáték első szakaszában. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé a szabad

19

levegőn tartózkodást, a mozgásos játékot az átszellőztetett csoportszobábankezdeményezze.

Prevenciós és korrekciós feladatok

Ismerje és építse be az óvónő a mindennapos testnevelésbe a játékos láb-ésgerinctorna elemeit.Az összerendezett és harmonikus mozgás fejlesztése érdekében célzottfeladatok, mozgásos játékok kezdeményezése.Az egyéni megfigyelések során szűrje ki és rögzítse a fejlettségmérő lapon azesetleges rendellenességek gyanúját, a szülők, keresztül kezdeményezze akivizsgálást. Orvosi javaslatra és szülői kérésre irányítsa a gyermeket azóvodai gyógytestnevelésre.Biztosítsa a gyermek részvételét az óvodai éves orvosi státusvizsgálatokon, avédőnő által végzett látás és hallásvizsgálaton. Továbbítsa a szülő felé ajavasolt intézkedéseket.

4. 1. 3. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása ésfenntartására vonatkozó követelményeket részletesen a MIP 5. számúmelléklete tartalmazza.

A feltételeknek valló megfelelés az éves ellenőrzés hatáskörében vont terület.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén· A gyermeköltözésben, étkezésben önálló· A testápolással, tisztálkodással kapcsolatos teendőit készség szinten végzi,

stabil szokásokkal rendelkezik.· Saját holmiját rendben tartja, környezete rendjének, tisztaságának

fenntartásában bekapcsolódik.· Kultúráltan étkezik, az evőeszközöket biztonsággal használja. Képes

önállóan eldönteni miből, mennyit kér, egyedül meríti az ételt, tölti afolyadékot.

· A tárgyak játékok, berendezések használatában óvatos, csendes, kultúrált.

A fejezetben szereplő gyermeki tevékenységek szintjének megállapításátNeveltségi szint mérésünk keretében végezzük tanévenként az iskolábatávozó gyerekek körében.

"Az óvodai nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetősége. Az óvónőszerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, asimogató kéz melege, a mosolygó, bíztató tekintet, a körülölelő védettség adjameg a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozottfejlődésének feltétele.

Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyiszokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció.A fejlődéshez biztosítani kell:

20

· a gyermek alakuló kapcsolatait felnőttel és társaival pozitív érzelmi töltésjellemezze,

· én tudatának én érvényesítő törekvésének és szociális érzékenységénekegyüttes fejlődését,

· hogy utánzással - felnőtt, nagyobb társ - természetes élethelyzetekbenmegtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. Gyakorolják atoleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgelelfogadják a másságot.

· Én tudatának én érvényesítő törekvésének és szociális érzékenységénekegyüttes fejlődését,

· hogy utánzással - felnőtt, nagyobb társ - természetes élethelyzetekbenmegtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. Gyakorolják atoleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgelelfogadják a másságot.

4. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

4. 2. 1. Az érzelmi nevelés céljaÉrzelmi biztonság nyújtása, mely az anya-gyermek kapcsolatmeghosszabbítása. Olyan légkör kialakítása, melyben a gyermek szabadonnyilatkozhat meg, melyben légkör kialakítása, melyben, egyediségébenértékes emberkének érezheti magát, mely önbizalmat ad.

Az óvodapedagógus feladatai

Az óvodát megkezdő gyermekek fogadásának körültekintő előkészítése.Gyermek, szülő előzetes megismerése, az óvodával való ismerkedéslehetőségének biztosítása.A szülő jelenlétének biztosítása a beszoktatási folyamatban.A csoportban lévő nagyobb gyermekek felkészítése, bevonása a kicsikfogadására.A gyermek személyiségének megerősítése, az otthonról hozott szokásokegyéni szükségletek elfogadása, figyelembe vétele.

Barátságos, derűs, tevékeny csoportlégkör kialakítása.A gyermek érdeklődésének, igényének érvényesülését támogassa, nyújtsonpozitív megerősítést.Rugalmas, megengedő, a gyermek akaratát is beépítő egyszerű, betarthatócsoportnormákat alakítson kis.A gyermek saját tulajdonú kedves, az otthon meghosszabbítását jelentőtárgyainak óvodai jelenlétét biztosítása.

A gyermek éntudatának kialakítását változatos módszerekkel, eszközökkelsegítse elő.Ennek formái óvodánkban:- a születésnapos gyermekről információk gyűjtése, közreadása,- beszélgetőkörök saját élményről, betegségekről, hétvégékről, szabadságról

visszatérést követően, családi események megbeszélése,- ajándékok, meglepetések készítése egymásnak, szülőknek.

21

Az óvónő alakítson ki feltétlen szeretet nyújtó kapcsolatot mindencsoportjába járó kisgyermekkel. A büntetést, szeretet megvonást mellőzze.Személyes példaadással alakítsa a gyermekek egymás közötti elfogadását,segítését, a másság kezelését.Pozitív érzelmek keltésével építse ki a gyermekekben a jó, szép elfogadását,fogalmát konkrét szinten.

4.2.2. A szocializáció biztosítása

Cél:A gyermekek társas igényének, az együttélés szokásainak kialakítása

Az óvodapedagógus feladatai:Közös élmények szervezésével, gazdag tevékenységek feltételeinekmegteremtésével biztosítsa a társas együttlét megszerettetését.Segítse elő a gyermekek együttműködését a kortársak és kisebbek,nagyobbak között egyaránt. Olyan közösségi szabályokat alakítson ki agyermekekkel együtt, melyek könnyen betarthatók, folyamatos, szabadegyüttélést biztosítanak.Erősítse a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, szabálytudatát.Nyújtson példát magatartásával, egymás tiszteletére, az udvariasságiformákra. Az emberi kapcsolatokban a felnőttek és gyermekekkommunikációjára, ezek társadalmilag elfogadott kifejezésénekelsajátíttatására helyezze a hangsúlyt.Mélyítse el a gyermekekben az udvariassági szokásokat a magatartás ésbeszéd vonatkozásában egyaránt. Nevelje a gyermekeket feltétlenigazmondásra, erősítse ezt az esetleges szorongások oldásával. Fordítsonkülönös figyelmet a gyermekek saját környezetében lévő tárgyak kultúrálthasználatának kialakítására.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén:- A gyermek jól érzi magát a közösségben, szeretettel, bizalommal fordul

társai és az óvónő felé.- Nagy érzelmi kilengéseit a közösségi normáknak elfogadható mederben

tudja tartani. Tudja értelmezni a környezetéből érkezőmegnyilvánulásának kommunikációs és metakommunikációs jelzéseit.Érzelmeit az életkorának megfelelő kultúrált módon fejezi ki.

- Életkornak megfelelő önértékeléssel rendelkezik énképe pozitív, társaivaljóhiszemű.

- A közösségi szokásokat, normákat betartja, alakítja, figyelmezteti társaitis erre.

- A tevékenységek során együttműködnek egymással és az óvónővel a közöscél érdekében.

- Alkalmazkodnak egymáshoz.- Szükségleteit képes késleltetni, egyes lehetőségeket kivárni.- Udvariasak egymással, a felnőttekkel, alkalmazzák az udvariassági

szabályokat.

22

- A megkezdett feladatok befejezésében közösen vesznek részt, azakadályokat igyekeznek legyőzni.

- Elfogadja az alá-és fölé rendeltségi helyzetet. Képes övérvényesítésre.

A fejezetben szereplő udvariassági szokások érvényesülését, tárgyak játékokkulturált kezelését Neveltségi szint mérésünk kertében végezzük tanévenkéntaz iskolába távozó gyermekek körében. A februári mérést, értékeléstkövetően a gyermekenkénti korrekciókra tanév végéig kerül sor.

4.3. Az értelmi fejlődés, nevelés biztosítása

Cél:Az ismeretszerzés legyen öröm a gyermekek számára, érdeklődésselforduljanak az ismeretlen felfedezése és a problémák megoldása felé, atanulás legyen szórakoztató, sikert, örömet hozó tevékenység.Az óvodapedagógus feladatai:Az előkészített környezet kialakítását a MIP 5. Sz. melléklete alapján végzi.

A gyermek érdeklődésére, szabadságára, érzékeny periódusokmegjelenésének támogatására, indirekt pedagógiai megközelítésre alapozott,az érzelmek pozitív energetikai jellegét felhasználó, a gyermekek önfejlődéséttámogató módszertan alkalmazása.A gyermekek számára sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása amegismerési folyamatokban.Az értelmi fejlődésben az óvónő a gyermek aktuális egyéni fejlettségi szintjéttekintse alapnak, fejlődését ennek megfelelően támogassa a következő szintetmegcélzó eszközök, problémák, ingergazda környezet kialakításával. Ne zárjale a fejlődés lehetőségét életkori felső követelmények meghatározásával, neszabjon felső határt, folyamatosan biztosítsa az egyes gyermek számára atovábblépés lehetőségét minden területen érdeklődésének megfelelően.Pedagógiai munkája során a gyermeki érzékelés, észlelés szintjeitszintetizáló, integráló módszerekkel vigye tovább a gyermeki gondolkodás(általános tájékozottság, kreativitás, képzelet fejlődésének) irányába.

A gondolkodás és beszédfejlődés összhangjának kialakítása. Beszélgetőhelyzetek teremtése, türelmes meghallgatás, az összefüggések nyelvikifejezésének segítése folyamatosan aktuális feladat. A gyermekekbeszédkedvének, az életkorra oly jellemző kérdező kíváncsiságánakfenntartása, kielégítés szintén a napi pedagógiai feladatok része.

A szülőkkel alakítson ki szoros kapcsolatot az alábbi területeken:Család értékrendjének megismerése, együttműködés kialakítása.A gyermek értelmi fejlődését elősegítő családi háttér kialakításávalkapcsolatos pedagógiai tanácsadás.Az egészséges értelmi, lelki fejlődést gátló hatásokkal kapcsolatosfigyelemfelhívás, ellensúlyozás.A gyermek fejlődésének kölcsönös nyomon követése.

23

A gyermek értelmi fejlődésének nyomon követését elemzését, értékelésétszolgáló óvodai mérések:- fejlettségmérő lapok vezetése- Iskolaérettségi vizsgálat minden tanév február hónapban.

5. Az óvodai élet megszervezése

5.1. A gyermekek csoportokban való elhelyezésének szempontjaiÓvodán belül a szülők igényeinek és az óvónők irányultságának megfelelőenéletkoronként vegyes csoportokat alakítunk ki.

Vegyes életkorú csoportokban lehetőség szerint biztosítjuk a szülők kérésnekmegfelelően a testvérek és barátok együttes elhelyezését.A vegyes életkorú csoportok a testvér gyermekek számára a családi érzéstovábbvitelét, barátok, rokonok esetében a személyes kapcsolatokmegőrzését biztosítják.Lehetőséget ad a különböző életkorú gyermekek együttéléséből származóspontán helyzetek nevelőértékének felhasználására.Az átlagosnál gyorsabban, vagy lassabban fejlődő gyermek előrehaladásánaksegítése megkülönböztetés nélkül végezhető.A csoportok kialakításánál lehetőség szerint törekszünk a fiúk lányokhasonló arányának kialakítására.A gyermekek szociális háttere szempontjából egy-egy csoporton belül célunka heterogén összetétel kialakítása, mely a szociális tanulás szempontjábólrejt kiváló lehetőségeket.

5.2. A napirend kialakításának szempontjai, követelményei

- a napirend, mint a tevékenységek ismétlődő kerete nyújtson érzelmibiztonságot a gyermekek számára.

- Segítse elő a gyermeki igényekhez, szükségletekhez igazodó életritmuskialakítását.

- Az egészséges gyermeki fejlődéshez és fejlesztéshez biztosítson megfelelőidőkeretet.

- Segítse a tevékenységek folyamat jellegét, legyen rugalmas.

Az óvodapedagógus feladata a napirend kialakításában, működtetésébenMegtervezi a csoport részletes napirendjét és rögzíti a csoportnaplóban. Atanévre vonatkozóan 2 féle napirendet készít a csoport összetételének és azévszaknak megfelelően (1 téli- ősz - tavaszi, 2 nyári)

A folyamatosságot minden tevékenységnél érvényesítse. Kiemelten atestápolás és étkezés, játék, udvari tevékenységekhez való ki és bemenetel,délutáni pihenés esetében.Az étkezésnél vegyes életkorú csoportokban a tízórai és uzsonna folyamatosönkiszolgálással történik.Az ebédnél naposi rendszerben a nagyok terítenek a kicsiknek,asztaltársaságonként kezdik és fejezik be az étkezést.

24

Napirend javaslatSzeptember 1- május 31. között

Időtartam Tevékenység7.00-től

Játék

Gyülekezés, szabadon választott tevékenység,Testápolási teendőkFolyamatos tízóraiMese-versKötetlen tanulás Játék az udvaron

12.00-től Testápolási teendőkEbédPihenés előtti mesePihenés, alvásTestápolási teendőkUzsonna

15.30-től – 18.00- ig Szabadon választott tevékenységJáték

Június 1. augusztus 31 között

7.00-tól Gyülekezés, szabadon választott tevékenység az udvaronvagy a csoportszobábanTestápolási teendőkFolyamatos tízóraiHomokozás mozgásfejlesztő játékok, képességfejlesztő játékokjátszása az udvaronKirándulások, élményszerző séták

12.00-15.30-ig Testápolási teendőkEbédPihenés előtti mesePihenés, alvásTestápolási teendőkUzsonna

15.30-18.00-ig Játék az udvaron vagy csoportszobábanSzabadon választott tevékenységek

5.3. Az óvodai nevelés tervezése

Cél:Céltudatos pedagógiai munka, mely különböző időtávokat fog át és kiterjed anevelőmunka minden szereplőjére.

Tervezéssel kapcsolatos követelmények:- távlati és szakaszos

25

- logikus egymásra épülés- konkrétság- folyamatosság- tartalmi, formai egység- a tervezés és értékelés összhangja

Dokumentummegnevezése

Időtáv Tartalom Módszer Készítéséértfelelős

Helyi nevelési program

Hosszútávú2004.szept. 1-2008. De31.

Pedagógiai stratégia, célok feladatok,nevelési tartalmak, fejlődés várhatójellemzői óvodás kor végére, legitimáció

Dokumentumkészítés

Óvodavezetőóv. vez. h.gyógyped.nevelőtestülettagjai

Minőségirányításiprogram

Hosszútávú2004.Szept12008dec. 31

Az óvoda min. politikája, minőségirendszere

Dokumentumkészítés Óvodavezető

Minőségfejlesztésiprojektek

Rövid,közép,hosszútávú

Mérésekből következő célok, cselekvésilépések

Projekt tervekAktuálisanválasztott teamvezetők

Munkaterv1 évszept. 1-aug. 31-ig

Éves ped. Munka operacionalizált célés feladatrendszer

Felépítésestervezési technika

Reszortfelelősök, mk.Vezetők,szerkezetióvodavezetőóv. Vez. H.

Minőségfejlesztési terv1 évszept 1-aug 31-ig

Városi és helyi MIP operacionalizált célés feladatrendszer

Projekt tervek Min. fejlesztésiteam.

Min. fejl. Vez.Beszámoló

1 év aug31-ig

Éves minőségfejlesztési terv értékelése Megfeleltetés Óvodavezető

Tevékenységekütemterve

1 évszept 1-aug 31

Tevékenységek tartalma hetekrebontva

Egymásra épülőlogikai rendszer,anyag kigyűjtés

Valamennyióvónő

Csoportra szóló nevelésiterv

3hónapraszept.okt. nov.dec. jan.febr.márc.árp. Máj.jún. júl.aug.

Egészséges életmódra nevelés,gondozás, mindennapi élet feladatai,társas kapcsolatok, érzelmi nevelés,munka, játék – gyermekitevékenységei.

A helyi nevelési pr.Operacionalizálttevékenységeinektervezése

Valamennyióvónőcsoportjáravonatkozik

Csoportra szóló nevelésiterv

1hónapra

A tevékenységekhez kapcsolódóprogramok ünnepekkel kapcsolatosteendők, eszközök készítése,biztosítása aktuális feladatok

Idő és tevékenységtervezés Valamennyi

óvónő

Fejlettségmérő lapokgyermekenként

Óvodábantartózkodás idejealatt

A dokumentum által meghatározottan.Vezetéssel kapcsolatos követelmények:először-óvodába lépést követő 3hónapon belül. Évente a gyermekszületésnapját megelőző vagy követő 2héten belül. Évente a kitöltésselegyidőben összefoglaló készítése agyermek fejlettségéről. A tervezettintézkedésekről évente egygyermekrajz, csatolása.

Kategóriarendszeresmegfigyelésösszegzése

Valamennyióvónő

SZMSZ és kötelezőmellékletei

2004.szept. 1-tőlvisszavonásig

Hatályos törvények és jogszabályokalapján

Belső szabályozás Óvodavezető

Házirend 2004.nov. 31.

Szabályos törvények és a belső rendalapján

Szabályozás Óvodavezető

26

A tanulás tervezésének éves elosztása

Az óvodavezető megkezdő 3 évesek számára november 1. napjától május 31-ig a tevékenységek tervezése az életkori sajátosságoknak megfelelőtartalommal valósul meg.

Az 1-3 év óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére szeptember 15 –szeptember 30. napjáig ismétlő jellegű, október 1. napjától május 31-ig újanyagot is tartalmazó tevékenységek tervezése történik.A tervezésnél a pályakezdő óvodapedagógusnál előírható a napi vázlatkészítése.

5.4. Személyi, tárgyi feltételek

Személyi feltételekKövetelmények

Ép gyermeket nevelő csoportjainkban a nevelőmunkát óvodapedagógus végzia helyi nevelési program 2.4. pontja tartalmazza.A HOP nevelési rendszer ismeretét valamennyi óvodapedagógustól elvárjuk.Pedagógus jelenléte a teljes nyitvatartási időben kötelező.Az óvoda valamennyi dolgozójának hozzá kell járulnia az intézményműködésének eredményességéhez.

Minden dolgozónak saját munkaterületéhez kapcsolódóan feladata, hogyműködjön közre a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának célkitűzéseimegvalósításában.

Valamennyi alkalmazott fontos felelőssége, hogy megjelenésével,magatartásával, beszédkultúrájával mintát nyújt a gyermekek számára.

Tárgyi követelmények

Intézményünk 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. Sz. melléklete által előírtkövetelményekhez viszonyított bútor, berendezés, taneszköz felmérését helyinevelési programunk 2. Sz. pontja tartalmazza. A beszerzéseket afenntartóval a MIP 4. Sz. melléklete által jóváhagyott taneszköz jegyzékütemterve alapján kívánjuk megvalósítani.

5.5. Az óvoda kapcsolatai

Partnerkapcsolatainkban célunk az intézményi MIP – ben lefektetett módonaz elégedettség folyamatos javítása, a reális és pedagógiailag elfogadhatóelvárásoknak való megfelelés.

27

Az óvoda és a családAz óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését.Fontos feladat egyrészt a gyermek családi környezetének és nevelési elveinekmegismerése, másrészt óvodai nevelésünk sajátosságainak bemutatása, azegyüttműködés kialakítása.

A kapcsolattartás formái:Családlátogatás során az óvónő teremtsen a gyermekkel és a szülőkkelszemélyes kapcsolatokat még óvodába érkezés előtt, vagy az első óvodábantöltött hetekben.

A beszoktatás ideje alatt a személyes beszélgetések alkalmával a szülőkneklegyen lehetőségük megismerni az óvodai napirendet, történéseket.

Szülői értekezleten az óvoda nevelési elveivel, rendjeivel, elvárásaivalismerkedhetnek meg, előadásokat hallhatnak külső szakemberektőlkülönböző kérdésekben. Elmondhatják meglátásaikat, javaslataikat.

A nyílt napokon az óvodai élet személyes megismerését teszik lehetővé aszülők számára.

A szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások, egyéb rendezvények aközös élményforrások beiktatását teszik lehetővé, az együttműködést segítik.

Az óvoda megszervezi a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumait,működésüknek megfogalmazott cél elérését segítik.

A gyermekintézmények egymásra épülésének elve alapján tartunk fennkapcsolatokat az iskolákkal.A kölcsönös érdeklődés lehetővé teszi egymás nevelési céljánakmegismerését, megértését, az átmenet problémáinak mérséklését.

A kapcsolattartás formái: tapasztalatszerzések, csoport és óvodalátogatások,tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődéséről, egymás rendezvényein valómegjelenések, igény és elégedettségmérés – valamint erre épülő fejlesztések.

Közművelődési intézményekKívánatos, hogy az óvoda kapcsolatai terjedjenek ki a közművelődésiintézményekre, programkínálatuk, tevékenységük gazdagítsa a gyermekekmindennapjait.

Szakmai kapcsolatokSzakmai kapcsolatot tartunk fenn a Magyarországi Epochális Egyesületenkeresztül az országban dolgozó Epochális bázisintézményekkel és óvónőkkel.Folyamatosan tartalmi kapcsolatot működtetünk a fenntartóval, a szakmaiszolgáltató és szakszolgálat intézményeivel a gyermek – és ifjúságvédelmiintézményekkel, valamint az intézmény MIP-ben meghatározott partnerekkel

28

6. Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

6.1. Játék

Cél:A játékot a gyermek alapvető, legtöbb időt felölelő tevékenységekéntmegtartani. A játék a nap folyamán visszatérő módon biztosítsa a gyermeklelki szükségleteit, mely egybefüggően és zavartalanul elégülhet ki.

A játék kínáljon változatos tevékenységi lehetőségeket, melynek soránfejlődik a gyermekek érzelemvilága, szocializációja, együttműködése.

Váljon a játék a gyermeki gondolkodás fejlődésének (érzékelés, észlelés,emlékezet, kreativitás, képzelet, gondolkodás, kommunikáció) alapvetőkeretévé.

Óvodapedagógus általános feladatai

Nyugalmat, biztonságot adó légkör megteremtése, ahol a gyermek a játékbanés más tevékenységben elmélyülten vehet rész.

A békés, konfliktustól mentes játék feltételeként olyan viselkedési szabályokkialakítsa, amelyben a játék birtoklása, egymás játékának tiszteletbentartása nem szenved csorbát.

A játékon keresztül segítse a csoportba való beilleszkedést. Az erkölcsinevelésre helyezzen hangsúly a szokások kialakításánál, elfogadásánál,betartásánál, az egymással szembeni kultúrált viselkedésnél. Személyespéldaadása legyen követendő minta a gyermekek számára.

A játék során fordítson fokozott figyelmet a gyermekek esztétikai nevelésére.Lehetőség szerint hozza felszínre az összes játékfajtánál a természet éséletközelséget.

Az óvodapedagógus feladatai a feltételek megteremtésében:

Hely:A gyermekek kedvük szerint játszhassanak gyakorlójátékot szőnyege ésasztalnál egyaránt, magányosan vagy társaikkal. A hely megválasztásátilletően a csoportban kialakult szabályt tartsák be.

A szerepjáték játszóhelyeinek kialakításánál az óvodapedagógusnakfigyelembe kell venni, hogy vannak helyileg állandó játékok (babaszoba,

29

babakonyha, fodrász, bábozás, barkácsolás) és mobil játékok (orvos, patika,mozgásos játékok). Mindezek mellett adjon szabad teret a gyermekikezdeményezésnek a játéktér berendezésében, hogy fantáziájuk alapjánszabadon megválaszthassák a játék helyét.A hagyományos képességfejlesztő játékok zavartalan, elmélyülthasználatához alakítson ki elkülönített nyugodt helyet, kuckót.Az óvodapedagógus érje el, hogy a gyermekek egymás játékát tartsáktiszteletben.

A konstrukciós játék helyét úgy kell kialakítani, hogy lehetőséget adjunk azidőben hosszan tartó, folyamatos építésre, más játéktevékenység zavarásnélkül.

A csoportszobában és az udvaron is, jó térkialakítással biztosítson tágashelyet a többszereplős, mozgásos játékhoz.

A barkácsolás helyét úgy kell kijelölni, hogy stabil, megfelelő magasságúasztalon dolgozhassanak a gyerekek és a mozgásos játék számára kijelölthelytől távolabb, legyen.

IdőIdő tekintetében minden szabadon választott játékhoz a napirendbenmeghatározott időkeret áll rendelkezésre. Fontos, hogy a játékra fordíthatóidő legyen egybefüggő, lehetőség legyen a folyamatos játékra, mert csak ígytud kiteljesedni s így tudja betölteni a kapcsolatokat összekötő szerepét.

A mikrocsoportos foglalkozások idején a játékot és más tevékenységeket úgyszervezze mg az óvodapedagógus, hogy a foglalkozáson kívül tevékenykedőgyermekek a visszafogottabb konstrukciós és fejlesztő játékokat részesítsékelőnyben.

A több napig elhúzódó játéktevékenységben az óvodapedagógus támogatószerepe nyilvánuljon meg abban is, hogy a helyszín berendezésemegmaradhat, nem kell elpakolni a játékeszközöket.

A délutáni játékidőt az óvónő a gyermek által választott játékon keresztülhasználja ki a differenciált fejlesztésre.

EszközökAz óvodapedagógus rugalmas, átgondolt szervezéssel oldja meg, hogy mindenjátékfajtához elegendő eszköz legyen. Következetesen fejlessze a gyermekekrend iránti igényéét azáltal, hogy a játékoknak könnyen elérhető, állandóhelyet biztosít.A vegyes csoportokban a 3-7 éves korosztály számára olyan eszközökhasználatát kell lehetővé tenni, amelyek igazodnak a különböző korosztályokfejlettségéhez, az aktuális érdeklődéshez.A játékhoz szükséges eszközök biztosítása során fontos, hogy jó minőségű,esztétikus, balesetvédelmi szempontból megfelelő, biztonságos játékokálljanak a gyermekek rendelkezésére.

30

Ez utóbbi feltételek egyaránt vonatkoznak a szerep, a szabály, akonstrukciós, a képességfejlesztő, a mozgásos játék, valamint a barkácsoláseszközeire is.

A gyakorló játékhoz biztosítani kell a hagyományos játékeszközöket, valamintolyan eszközöket, melyek használatával módjuk van a gyerekeknekkülönböző mozdulatok, mozgások ismétlésére, gyakorlására.

Az óvodapedagógus a szerepjátékhoz biztosítson olyan játékeszközöket,amelyek a játék színterét be tudják rendezni. Ezek hasonlítsanak a valós életeszközeire, vagy legyenek valóságosak, mert egyrészt lehetőséget adnak afelnőtt életének, tevékenységének reprodukálására, másrészt hagyjákkibontakozni a gyerekek fantáziáját, motiválják, őket a játékban valórészvételre.

A kislányok a szerepjátékban elsősorban a babaszobai játékot részesítikelőnyben. A játék témájaként a családi élet eseményei és az ünnepek(névnap, születésnap, húsvét, karácsony) egyaránt megjelennek. Lehetőségetkell adni arra, hogy a kiegészítő eszközök, kád, takarítóeszközök a valóságosélet eljátszására adjanak alkalmat.A higiéniai követelmények mellett készíthessenek igazi süteményeket,salátát, amellyel megkínálhatják egymást.A patika és a fodrászos játékok kellékeinek, eszközeinek folyamatosgazdagítása, szükség szerint cseréje legyen az óvodapedagógus és agyermekek közös tevékenysége.

A fiúk játékában főleg az építőjáték dominál, ami gyakran kapcsolódik aközlekedéshez, az élet megfigyelt munka jellegű tevékenységekhez (tűzoltókrendőrök, útjavítás, hátépítés) ezért számukra az ilyen jellegű eszközökbiztosítása a feladat.A kész játékok mellett félkész, mobil, átalakítható eszközök biztosítása,amelyek készítése, befejezése fejleszti a gyermekek kreativitását, fantáziáját,készügyességét, kitartását, türelmét, esztétikai érzékét.

A barkácsoláshoz szükséges anyagokkal motiválja a gyermekeket és elősegíti,hogy a szerepjátékhoz rövid időn belül készíthessenek kiegészítő eszközöket.Az eszközök biztosításakor a különböző korosztályokra való tekeintettel afokozatosságot minden téren szem előtt kell tartani. A játékidőbenfolyamatosan elérhetővé kell tenni a biztonságos, gyermekméretűszerszámokat, a könnyen megmunkálható anyagokat.

Törekedjenek arra, hogy a gyermekek életkorának, érdeklősének megfelelőtársasjátékok fejlesztő játékos álljanak rendelkezésre. Gazdagítsa aválasztási lehetőséget saját készítésű eszközök.

A mozgásos játékok sokirányú fejlesztőhatását, a mozgás örömét fokozhatjukváltozatos játékok és sporteszközök biztosításával.

31

ÉlményekAz óvodapedagógus juttassa a gyermeket olyan óvodai és óvodán kívüliélményhez, amelyek minden tekintetben megfelelnek a 3-7 éves korosztályérdeklődésének, fejlettségének. (bábszínház, színházi előadások, Állatpark,kirándulások, séták, kiállítások, múzeum látogatás).Törekedjen egy olyan színvonalon, hogy a gazdag élmények, tapasztalatok agyermek számára számos tevékenységben alkalmazhatóak legyenek, példáuljelenjenek meg a különböző játékfajtákban.

Használja fel a gyermekek családból hozott élményeit is a játéksémákgazdagítására.

A játéktartalmában megjelenő témák, melyek nem előre tervezettek, de azóvónő tevékenysége által indirekt formában befolyásoltan jelennek meg.

Az óvodapedagógus feladata elérni, hogy évszakokban az ünnepekre valóörömteli családi és óvodai készülődés, és a hozzá kapcsolódó tevékenységekvalamilyen formában és szinten megjelenjenek a különböző játékfajtákban is.Az ünnepre hangolódást, a hangulati elemeket megfigyelhetjük a rövidtávú(nagytakarítás a babakonyhában húsvét előtt, sütemény, saláta készítés) ésa hosszú távú készülődés (karácsony, húsvét) ünnepvárás során is.Amennyiben az élmények mellett megfelelő eszközöket is biztosítunk, azévszakok, az irodalom és az állatik témakörének elemei beépülnek akülönböző játékfajták tartalmába új megközelítésben kerülnek feldolgozásra,ezáltal is színesítve a gyermekek személyiségét.Az óvodapedagógus feladata, hogy a valóságtartalom megtartása mellett afantázia érvényesítésének is teret adjon, mindezek mellet előrelátássalbiztosítsa a szükséges témához kapcsolódó, azt színesítő eszközöket.

Az óvodapedagógus és a játékirányításAz óvodáskor életkori sajátosságit ismerve lehetővé kell tenni, hogy szabadonjátszanak, tapasztalatokat szerezzenek, kísérletezzenek, hogy kialakulhassonbennük az „én csinálom” érzése. A felnőttel való közös játék ne sértse agyermek önállóságát, kreativitását, elképzeléseit.

Átgondolt szervezéssel, a gyermekek közti különbségek figyelembe vételével avegyes csoportban teremtse meg a különböző korcsoportok konfliktus nélküliegyüttjátszását, a közös tevékenységre való igényt.Feladata továbbá, hogy ismerve a gyermekeket segítsen a játékba nehezenkapcsolódnak, tapintatosan alakítsa a játszócsoportok, majd a barátikapcsolatok alakulását, mert jó légkörben pozitív irányba fejlődiktoleranciájuk.Kísérje megosztott figyelemmel a gyermekek játékát, mert így döntheti el,mely helyzetekben szükséges a közvetlen beavatkozás, mikor elég amintaadás, de van amikor a legcélravezetőbb ha elengedjük a gyermekpróbálkozásait.A fokozatosság elvének betartásával, ötletadással, esetenkéntisegítségnyújtással juttassa a barkácsolást, a gyermek önálló munkáját,alkotóvágyát magas szintre.

32

A játék terápiás szerepének felhasználása a nevelő munkában

Az óvodapedagógus egész személyiségének követendő mintaként kell agyermekek előtt állni, mert szívesebben utánoznak olyan felnőtt mintát,amely biztonságot ad számukra, akivel jó érzelmi kapcsolatban vannak,akivel gondjaikat, örömeiket érdemben megoszthatják.

A gyermeklélektant jól ismerő óvodapedagógus feladat, hogy a gyermeketismerve észrevegye, feltárja a gyermek problémáinak jelentős részét, amelyfrusztráció hatására agresszióban, vagy regresszióban nyilvánul meg és ajátékot, mint feszültségoldó eszközt, terápiás lehetőséget alkalmazza a kínosélményektől való megszabadulásra, negatív viselkedésformák korrigálásra.Magatartásproblémák, gátlásosság, félénkség, beszédhibák javításában afejlesztőjátékokkal a csoportban jó eredményeket érhet el azóvodapedagógus, egyéni fejlesztés során a gyógypedagógus

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén

Þ kisebb nagyobb csoportokban képesek együttjátszani.Þ Aktív résztvevői a játéknak, törekednek a játéktémák gazdagítására.Þ Játékukban meghatározó a változatos, témájában gazdag szerepjátékÞ Játékukban fantáziadúsak, kreatívak, megfelelő önfegyelemmel,

szabálytudattal, empátiás készséggel, nyelvi kifejezőkészséggelegyüttműködéssel rendelkeznek

Þ Elképzelésük szerint alkotnak komoly tervezést igénylő építményeket.Þ Tudnak örülni egymás sikerének.Þ Óvodáskor végére a játékon keresztül megtanulnak utasításokat

követni másokhoz, alkalmazkodni, mert ez által jól fejlődnek akarati,erkölcsi tulajdonságaik, érettebbek lesznek az iskolai élet elvárásaivalszemben.

6.2. Mozgás

Cél:A 3-7 éves gyermekek nagyfokú mozgásigényének a kielégítése változatos ésjátékos mozgásanyag összeállításával spontán és szervezett formábanegyaránt.Rendszeres mozgással megalapozni az egészséges életmód szokásrendszerét.A gyermekek harmonikus mozgásának valamint testi képességeinek (erő,ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése.Az óvodáskor végén alakuljon ki a gyermekek szabálytudata,helyzetfelismerése, alkalmazkodó képessége, térbeli tájékozódása,feladattudata és feladattartása.A mozgás segítse a személyiség akarati tényezőinak az alakulását.

33

Az óvodapedagógus feladatai

A mozgásanyag kiválasztásánál vegye figyelembe a különböző életkorú éseltérő mozgásfejlettségű gyermekek terhelhetőségét.A korszerű tervezési formákkal biztosítsa a gyermeki szervezet számára afolyamatos terhelést és megfelelő mozgásintenzitást.

A gyakorlatsort építse a téri tájékozódás, a nagyság, a távolság, a tömegészlelésére, az oldaliság gyakorlására, az egyensúlyérzék fejlesztésére.Fejlessze a gyermekek ritmusérzékét, és finommotorikus készségét a kéziszerek változatos használatával.A vázizomzatot erősítő játékos gyakorlatok alkalmazásával előzze meg amozgásszervi elváltozásokat és deformitásokat.A pedagógia is fontosnak tartja a gyermekek egészséges növekedéséhez ésfejlődéséhez elengedhetetlen szabad és önálló mozgás biztosítását, melyreteremtsen lehetőséget az óvónő.A csoportszobában és az udvaron is biztosítson a gyermekek számára olyaneszközöket, amelyek spontán és szervezett formában, a nap bármelyszakaszában segítik a nagyfokú mozgásigény kielégítését.A csendjátékban a vonalon járás alkalmazásával és egyensúlyozógyakorlatok, beépítésével járuljon hozzá a helyes testtartás kialakításához, azegyensúlyérzék fejlesztéséhez.

A vegyes korcsoportban teremtsen lehetőséget a differenciálásra, amozgásfejlettségnek megfelelő gyakorlatsorral és eszközválasztással.A tornafoglalkozásoknál mindig tartsa tiszteletben a gyermekek különbözőadottságait és teljesítményeit mindig önmagához, hasonlítsa.A kisebb fejlődést is vegye észre és örüljön együtt a gyermekekkel azeredményeiknek.A pontos és sikeres végrehajtás érdekében az óvónő mindig mutassa be amozdulatsort.

Testnevelés

"A mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítania kell amozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek napontatöbb órát szabad levegőn mozogjanak.Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhozmérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat,mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség.Hetente két foglalkozás tartása kötelező. Az epochális tanulási rendszerhezigazodva ciklusos bontásban akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendőképességhez hozzárendeljük azt a testnevelés mozgásanyagot, amellyel afejlődést kívánjuk elérni."

34

Mivel óvodánk rendelkezik tornateremmel, illetve lehetőségünk van hetenteegyszer használni a sportcsarnokot - a testnevelés foglalkozásokat ennektudatában kell megszervezni, anyagát összeállítani.A II. számú óvoda udvara alkalmas kinti foglalkozás megtartására és a töltésközelsége sem elhanyagolható. Ha a feladat, anyag megengedi, minél többettornázzanak a szabadban.A nagyoknál határozott legyen a gyakorlatvezetés, ez az iskolára valóelőkészítés miatt is fontos. A kisebbeknél a játékosság domináljon. Megfelelőmódon legyenek leterhelve a gyerekek, se alul, se felül ne tervezzünk etekintetben. Ez főleg a vegyes csoportokban fontos szempont.Nagyon fontos a gyakorlatok pontos megfogalmazása, hiszen a beszédértéstígy fejleszthetjük hatékonyan. A bemutatás is fontos, hiszen az óvodáskorúgyerekek az utánzásból is rengeteget tanulnak, és így sajátítják el a megfelelőgyakorlatvégzést.Heti 2 foglalkozáskötelező. A két foglalkozás anyag megegyezik, a gyakorlásmódja változó. A szereken differenciálva a fokozatos terhelés növeléséretörekszik az óvónő. A kisebbekkel együtt játszik, a nagyobbaknak beindítjaaz óvónő a játékot, aztán hagyja őket játszani.

Az osztott csoportokban az óvónők biztosítják az azonos korúak együttesmozgását, csoportos játékát, a megmérettetést (csapatverseny). Afoglalkoztatási formákat változatos módon a végzendő gyakorlatnakmegfelelően alkalmazzuk (csoportos, egyéni, együttes).

Modellek:1./ - Sorakozás

- Játék- Gimnasztika- Főgyakorlat- Levezetés, köszönés

2./ - Sorakozás- Játék- Levezetés, értékelés, köszönés

A testnevelés mozgásanyagának felosztása a különböző motorosképességek fejlesztése érdekébenA kondicionális képességek fejlesztése érdekében egyaránt fejlesztjük agyermekek erejét, állóképességét, és gyorsaságát.A gyermek erejét a gyorserő és a test általános erejének növelésévelfejlesztjük.

Gyorserőt növelő gyakorlatokSzökdelésTávol-és magasugrás helyből és nekifutásbólFel-és leugrások szerekre, szerekről

35

A test általános erejét növelő gyakorlatok

Kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrásDobásokMedicinlabdagyakorlatokMinden kéziszer gyakorlat magas ismétlésszámmal

Az állóképességet az alapállóképesség és a globális állóképesség növelésévelerősítjük meg.

Az alapállóképességet fejlesztő gyakorlatok

Hosszantartó lassú és közepes iramú futásokMinden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék

A globális állóképességet növelő gyakorlatokHosszú ideig végzett kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrásA gyorsaság fejlesztése kétirányú, egyrészt a mozgás gyorsítása, másrészt areakció idő rövidítése a feladatunk.

A gyerekek mozgásának gyorsítása a következőképpen érhető el.Gyors futásokÉlénk tempójú kúszás, csúszás, mászások, nyusziugrásA reakció gyorsaságot fejlesztő gyakorlatokFutójátékok feladattalJárásból, futásból /akusztikai jelre/ irányváltások, megállapításokkülönböző testhelyzetek felvétele

A koordinációs képességek fejlesztésének részfeladatai, a térbelitájékozódás-, a kinesztétikus differenciálás-, az egyensúlyérzék-, aritmusérzék fejlesztése és a reakció képesség gyorsítása.

A térbeli tájékozódó képesség fejlesztésére alkalmazható feladatokÁtbújásMinden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatássalJárások, futások irányváltoztatássalCélbadobások, labdagyakorlatok

A kinesztétikus differenciáló képességet minden kéziszer gyakorlattalserkentjük.A reakció képesség gyorsítása alkalmas minden futójáték, melyet feladattalvégzünk.

Egyensúlyérzék fejlesztésére alkalmas gyakorlatsorKeskeny felületen végzett járások, futások, kúszások, csúszások, mászások,nyusziugrásGurulás a test hossztengelye körülGuruló átfordulás előreMinden csukott szemmel végzett gyakorlat

36

Ritmusképességet fejlesztő mozgásokEgyszerű ciklusmozgás (járás, futás, szökdelés, kúszás, mászás) akusztikusjelre a ritmus tartásával

A mozgékonyságot és a hajlékonyságot fejleszti valamennyi izületiközepes és élénk tempójú nyújtó hatású gyakorlat.

A mozgásanyag tartalma, fajtái, egymásra épülő fokozatai az óvodábantöltött 3-4 év alatt

Mozgásanyagfajtája

I. fokozat II. fokozat III. fokozat

Járás Természetes járás Járás ütemtartássalJárásirányváltoztatássalJáráskülönbözőkartartásokkal.Járás lábujjon

Járás sarkon.Járás külső-belsőtalpékenJárásguggolásban.Járás oldalirányban éshátraJárás fordulatokkal

Járás csukott szemmelFutások Lassú futás közepes

iramú futásBelegyorsuló futásFutástempóváltoztatássalFutásirányváltoztatássalFutás versenyszerűen

Gyorsfutás.Futás magas térd- éssarokemeléssel.Futás versenyszerűen

Dobások Hajítás távolbankislabdával vagybabzsákkal terpeszből

Hajítás vízszintes ésfüggőleges célbaterpeszből.

Hajítás vízszintes ésfüggőleges célba kidobóterpeszből

Kúszások Kúszás talajonKúszásirányváltoztatással

Kúszás padonKúszás rézsútospadon felfelé lefeléKúszás két egymástólkb. 20 cm távolságralévő padon

Kúszás két egymástólkb. 20 cm távolságralévő részutós padon.Kúszás hátrafeléKúszás oldaliránybantalajon és padonKülönböző magaseszközökön keresztül

Csúszások Csúszásülésben talajonCsúszásülésbenIrányváltozással talajonCsúszásülésbenvonalak közöttCsúszásülésben, ölbenKönnyűszerrel talajon

Csúszás hátrafeléCsúszásülésben padonCsúszásülésbenrézsútos padon felfeléCsúszásülésben, ölbenkönnyűszerrel, padon

Csúszás rézsútos padoneszközhordássalCsúszásülésben padonhátrafelé

Csúszás hasonfelfekvésben padon

Csúszás hasonfelfekvésben rézsútospadon felfelé

Csúszáshanyattfekvésben padon, részutós padon

Rákjárás talajon RákjáráseszközhordássalRákjárás talajonirányváltoztatássalRákjárás padonRákjáráseszközhordással

Rákjárás rézsutospadoneszközhordással

Függések Függés érintőmagas szerenMászás fel-lebordásfalon

Függésbenlábmozgások

LajhárfüggésLajhármászás

37

Egyensúly feladatok Egyensúlyozó járáspadonEgyensúlyozó járásfejtetőn babzsákkalEgyensúlyozó járáseszközökkel akézben

Egyensúlyozó járásrézsutos padonfelfelé és lefeléEgyensúlyozó járásmegemelt vízszintespadon

Egyensúlyozó járásrézsutos padon felfeléés lefelé, fejtetőnbabzsákkal vagyeszközzel a kézbenEgyensúlyozó járásmegemelt vízszintespadon fejtetőnbabzsákkal vagyeszközzel a kézben.Egyensúlyozó járáshátrafelé ésoldalirányban.Rézsútos és megemeltpadon egyensúlyozójárás fejtetőnbabzsákkal vagyeszközzel a kézben.Egyensúlyozó járásfelfordított padonfejtetőn babzsákkalvagy eszközzel akézben.Egyensúlyozójárásmegemeltfelfordított padonfejtetőn babzsákkalvagy eszközzel akézben.

Hossztengely körüli gurulás Hossztengely körüligurulás talajon(szőnyegen)Hossztengely körüligurulásmagatartásbankézkulcsolással.Hossztengely körüligurulás eszközzel akézben

Hossztengely körüligurulás boka közötteszközzel

Hossztengely körüligurulás kézben ésboka között eszközzel.Hossztengely körüligurulás párosával.

Guruló átfordulás előre Guruló átforduláselőre kis hajlítottterpeszállásbólnyújtott ülésben.Guruló átfordulásterpeszguggolótámaszbólguggolótámaszba.Guruló átforduláselőreguggolótámaszbólguggulótámaszba

Guruló átforduláselőre terpeszállásbólguggoló támaszba.IkerbukfencGuruló átforduláspadról kéztámsszal aszőnyegenGurulóátforduláselőrekétszer.Guruló átfordulásrézsutos szerről előre.

Guruló átfordulás hátra Guruló átforduláshátra nyújtott ülésbőltérdelésbe.Guruló átforduláshátra guggolótámaszból guggolótámaszba.Guruló átforduláshátra kétszer.

Fellendülés kézállásba Guggoló támaszbólcsípőemelésselláblendítések hátra

Fellendülés kézállásbasegítséggelFellendülés kézállásbafalnál

38

Tarkóállás Tarkóállás segítséggelTarkóállás

Gyakorlatok ugrószekrényen Gyertyaugrás:kéztámasszal azugrószekrényenhelyből felgugolásegyrészesugrószekrényre ésfelugráskarlendítéssel felfelé,érkezés hajlítottterpeszbe. Néhánylépés nekifutássalfelguggolásokegyrészesugrószekrényre.Zsugorkanyarlatiátugrás egy éskétrészes szerkényenszéltében állítva.Hosszába állítottszekrényen gurulóátfordulás előrehelyből felguggolás ésguruló átforduláselőre.

Nyusziugrás Nyusziugrás talajon Nyusziugrás padonNyusziugrásleterpesztéssel

Zsugorkanyaralti átugrás padon Kézfogással a padkét oldalánfelguggolás pároslábbal a padra,másik oldalraleugrás

Kézfogással a padkét oldaln felugráspáros lábbal majdleugrás át a padmásik oldalára

Kézfogás a pad kétoldalán páros lábbalátugrás a pad másikoldalára

Labdával végezhető gyakorlatok Labdagurítás kézzela test körültérdelésben,guggolásban,Labdagurítás kézzeljárás közbenLabdagurítástársnak ülésben egyés két kézzelGuggolásbantérdelésben ülésbenlabda feldobáselkapás két kézzel

Labdagurítás lábbaljárás közbenLabdagurítástársnak állásban egyés két kézzelLabdavezetés járásközben

Labdagurítás lábballassú futás közbenLabdagurítás társnaklábbal állásban ésjárás közbenLabdagurítás kézzelés lábbal vízszintes ésfüggőleges padon.Labdafeldobás éselkapás két kézzeljárás és lassú futásközbenLabdafeldobás éselkapásKét kézzel vízszintesés rézsútos padonLabdavezetés helybenlabdavezetés lassúfutás közbenlabdavezetésvízszintes és rézsútospadon.

Mászások Mászás talajonirányváltoztatássalMászás két vonalközött talajon

Mászás hátrafelé ésoldalirányba Mászáspadon, rézsútospadon felfelé éslefeléMászás egymástól

39

kb. 20 cm távolságpadonMászáskülönbözőmagasságú eszközökfölött

Pókjárás talajon Pókjárás talajonirányváltoztatássalEszközhordássalPókjárás talajon kétvonal között

Pókjárás rézsútos padPókjárás rézsútos padeszközhordással

Pókjárás padonPókjárás padoneszközhordással

Zsugorkanyarulatiátugráspadon

Kézfogással a pad kétoldalán felguggolás pároslábbal a padra, másikoldalra leugrás

Kézfogással a pad két oldalnfelugrás páros lábbal majdleugrás át a pad másik oldalára

Kézfogás a pad kétoldalán páros lábbalátugrás a pad másikoldalára

Labdávalvégezhetőgyakorlatok

Labdagurítás kézzel a testkörül térdelésben,guggolásban,Labdagurítás kézzel járásközbenLabdagurítás társnakülésben egy és két kézzelGuggolásban térdelésbenülésben labda feldobáselkapás két kézzel

Labdagurítás lábbal járásközbenLabdagurítás társnak állásbanegy és két kézzelLabdavezetés járás közben

Labdagurítás lábballassú futás közbenLabdagurítás társnaklábbal állásban és járásközbenLabdagurítás kézzel éslábbal vízszintes ésfüggőleges padon.Labdafeldobás éselkapás két kézzel járásés lassú futás közbenLabdafeldobás éselkapásKét kézzel vízszintes ésrézsútos padonLabdavezetés helybenlabdavezetés lassú futásközben labdavezetésvízszintes és rézsútospadon.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén

- A gyermek megszereti és igényli a mozgást.- Mozgása összerendezetté, harmonikussá válik.- Kialakul nagymozgása, finommozgása, mozgáskoordinációja,

egyensúlyérzéke, téri tájékozódó képessége, lateritása.- Gyorsul cselekvőképessége, fejlődik testi képessége, mint erő ügyesség,

állóképesség- Fegyelmezetté válik, kitartó, bátor.- Szívesen vesz részt, szereti az egyéni, csoportos és váltóversenyeket, a

szabályokat betartja- Léglabdát korának megfelelően tud dobni, pattogtatni, kézzel vezetni.- Képes ütemesen járni, annak tempóját változtatni, 20-30 métert futni,

egyensúlyérzéke kifinomul.- Akadályokon átugrik, távolba ugrik, kislabdát hajít.- Szívesen vesz részt és maga is, kezdeményez mozgásos játékokat.- Akarati tulajdonságai megalapozódnak. Képes betartani a szabályokat,

kitartó, tud a csapatért küzdeni, örül a győzelemnek, elviseli, ha nem őnyer.

40

6.3. A külső világ tevékeny megismerése

6.3.1. Környezetismeret, környezetvédelem, kozmikus nevelés

Cél:A gyermekek életkoruknak megfelelően szerezzenek minél több tapasztalatotaz őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, s ez által jussanakel a szűkebb és tágabb környezetben való biztonságosabb tájékozódáshoz.Mindez biztosítson alapot a természetvédelemnek és a környezetbarátéletmódnak.

Az óvodapedagógus általános feladataiKörnyezetismeret, környezetvédelem, munka, illem

"A környezetismeret célja a természet szépségének megláttatása, a természetikörnyezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása."Tanulják meg szépnek látni az óvónő segítségével a természetet, s haszeretik, vigyázni fognak rá és gondozni fogják.Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyekhelyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók agyermekeknek.

A témakörök - az epochák és a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, melyneka környezetismeret kertét adják, figyelembe kell venni:· a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét,· a település természeti környezetét, jellemzőit, állat- és növényvilágát,· a közlekedést,· az utazási lehetőségeket, mert az utazások során gyakorolják a

közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmikörnyezetükkel, megtanulnak tájékozódni, eligazodni a világban.

Öt téma - epocha - feldolgozására van lehetőség, ezek lehetnek:· ősz, tél, tavasz, nyár, közlekedés.· Kiegészítő játékkal napszakok, színek, család, testünk témakörök

beépítésévé.· Közlekedés végcéljaként, pl. vonattal, busszal, erdei kirándulások,

vadaspark, botanikus kert, helyi üzemek.

A természetvédelmi feladatokról: az indíttatást a természethez kötő pozitívérzelmi viszony adja. Az a gyerek, aki szereti a természetet, az gondoskodik isróla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük.A gyermekeknek meg kell tanulnia:· a szettet a tárolóba, tartókba tegye,· óvja, gondozza a virágokat, növényeket,· figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat.

41

A munka az évszakokhoz kötődik, tevékenységen keresztül történőtapasztalatgyűjtést és a munkára nevelést szolgálja.A gyermekek az évszakokhoz igazodva végzik az éppen aktuális munkát(locsolás, gyomlálás, levélsöprés, hólapátolás, stb.).

A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítsukmeg a gyermekeket a helyes viselkedésre:· ne szemeteljenek,· ne bántsák az állatokat, bogarakat,· ne tépjék le a virágokat,· köszönjenek a felnőtteknek,· közlekedés szokásainak elsajátítása, betartása,· üzemlátogatás, boltlátogatás alkalmával a kulturált viselkedés

szabályainak betartása,· könyvtárlátogatáskor illedelmes, udvarias viselkedés, kölcsönzés

szabályai,· bemutatkozás, megszólítás, kérdezés módjai.

A környezetismereti tanuláshoz a tapasztalatokat a gyerekek a helyszínen,természetes környezetben szerzik. Az óvónő az epocha első két-háromhetében 6-8 gyermekkel megy a helyszínre, az óvodában maradókkal a másikóvónő játszik.A beszélgetés kiemelt módszer. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet.Nagyon fontos, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat,tevékenységeik mozzanatait fogalmazzák meg szóban is. Beszélgessenekegymással, az óvónővel, idegen felnőttel, gyermekekkel, ha arra lehetőségnyílik.A ciklus utolsó hetében a tapasztalatok, ismeretek alkalmazását gyakoroljáka gyermekek a csoportszobában szervezett tanulási helyzetben játékokonkeresztül.

Osztatlan csoportban a témakörök feldolgozása 2-3 hét helyszíni és 1 hétbenti (termi) felosztással történik.Kiscsoportban csak kinti, azaz helyszíni tapasztalatszerzést szabad szervezni:kéthetes ciklusokban, cselekvésbe szőve, közvetlen érzéki, észleleti útonszerezzenek tapasztalatokat kirándulások, séták alkalmával. Cél: a gyerekekcselekvésbe ágyazott közvetlen úton szervezzenek tapasztalatokat.Középső csoportban a feldolgozás olyan, mint az osztatlan csoportban.A nagycsoportosok minden ciklusban egy hétig a helyszínen elevenítik feltapasztalataikat, ismereteiket, majd 2-3 hétig benti tanulás következik,amely alkalmas az ismeretek alkalmazására, a gondolkodási műveletekgyakorlására, az alkalmazóképes tudás, a képességfejlődés megfigyelésérejátékokon keresztül.

Saját környezetünk folyamatos alakítása védelme, az óvoda udvaránakalakítása, élő sövény, bokrok, fák beazonosítása. Fokozott figyelem a rendszeretetére nevelésre. Lakóhelyünk természeti értékeinek megóvása, bokrok,parkok, Szamos-folyó tisztaságának vizsgálata, növények, fák, rovarok,állatok védelme.

42

Személyes példával nyújtson mintát a környezet megbecsülésének ésvédelmének lehetséges módjáról.

Az őszi és tavaszi időszakban 2 hetenként szervezzen tapasztalt ésélményszerző kirándulásokat változatos természeti környezetbe (erdő,vízpart) Ismerkedjenek a gyermekek az időjárás és a természet változásainakösszefüggéseivel.

Rendezzen be természetsarkokat, ahol a csoport, illetve egyénileg gyűjtötttermészeti kincsek, érdekességek, albumok mindig az aktualitásnakmegfelelően kapjanak helyet. Legyen a gyermekeknek lehetőségükvizsgálódásra, összehasonlításra, a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel(nagyító, mikroszkóp)

Ügyeljen arra, hogy a csoportszobában elhelyezett növények és kisállatok agyermekek számára jól látható és elérhető helyen legyenek, hogy figyelemmelkísérhessék a növények fejlődését, az állatok életét, majd fokozatosan ők isvegyenek részt ápolásukban, gondozásukban.

Külön könyvespolcra kerüljenek azok a könyvek, lexikonok, amelyekéletkoruknak megfelelően mutatják be a körülöttünk és velünk élőtermészettel és környezettel kapcsolatos valóságot. Törekedjen azóvodapedagógus az ilyen jellegű könyvek számának gazdagítására.

Teremtsen megfelelő feltételeket a tapasztalatok, ismeretek feldolgozására ésrendszerezésére változatos és gazdag eszközkészlettel. Biztosítson nyugodtlégkört az elmélyült, szabad tevékenységhez, s használja fel a kör adtahelyzetet a kommunikációs készség, a külvilág iránti érzékenység ésnyitottság kialakítására.

Folyamatosa álljanak a gyermekek rendelkezésére az anyagoktulajdonságainak vizsgálatához szükséges eszközök.

Kísérje figyelemmel, a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napokat, azévszakokhoz kapcsolódó népi hagyományokat, s biztosítson változatostevékenységeket a gyermekek számára az aktualitásnak megfelelően.Óvodapedagógus feladatai témakörönként

Idő témakör

Folyamatosan kísérjék figyelemmel az időjárás változásait. Az udvari élet ésséták alkalmával nyújtson közvetlen tapasztalatot az évszakok változásátkísérő természeti jelenségekre vonatkozóan.Változatos módszerekkel és eszközökkel érzékeltesse az idő múlását agyermekek aktív részvételével (homokóra, gyertyaégetés, eseménynapló,időszalag)

43

Alapelvekre épülő gazdag eszköztárral teremtse meg a feltételeket az idővel,évszakokkal kapcsolatos ismeretek, tapasztaltatok elmélyítésére ésrendszerezésére. Az évszakok szemléletes megjelenítésére készítsenekalbumokat, tablókat.

Állatok témakör

A házi állatok közvetlen megfigyelésére szervezzen lehetőség szerint családigazdaságba ismeretszerző sétákat, s a hazai valamint más földrészekenvadon élő állatokkal kapcsolatos tapasztalatszerzésre kirándulásokat azállatkertbe.

Téli időszakban mutasson be olyan természetfilmeket, amelyek a gyermekekszámára érdekes, közvetlenül meg nem tapasztalható ismereteket nyújtanakaz állatvilágról, s ráirányítják figyelmüket az állatok védelménekfontosságára.

Növények témakör

Séták, és kirándulások során nyújtson fokozatosan bővülő információkat akerti, szántóföldi és vadon termő növényekről.

Végezzenek kísérleteket növényekkel, teremtse meg a feltételeket acsíráztatáshoz, magvak ültetéséhez, hajtatáshoz és rügyeztetéshez. Atapasztalatok alapján irányítsa rá a gyermekek figyelmét a növények életbenmaradásához szükséges feltételekre, s az ember talajt, vizet, levegőt károsítótevékenységére.

Eszközökkel segítse elő a növényvilágról szerzett ismeretek, tapasztaltokelmélyítését, tablók és albumok készítésével a fogalomalkotást.

A mi óvodánk, a mi városunk, óvoda és iskola témakör

Ismerkedjenek a gyermekek az óvodával és az ott dolgozó felnőttekmunkájával, segítse az óvodapedagógus az otthonosság érzésénekkialakítását, s a biztonságosabb eligazodást.

Látogassanak el rendszeresen az óvoda környékének nevezetességeihez,kísérjék figyelemmel a változásokat, majd fokozatosan bővítse a gyermekeklátókörét a város környékére és távolabbi nevezetes helyekre szervezettkirándulásokkal.

Készítsenek albumot városunkról, használják fel a városról készültképeslapokat, saját készítésű fotókat és újságból kivágott képeket.

Az óvodapedagógus hangolja rá érzelmileg az iskolára a gyermekeket közösenszervezett rendezvényekkel, közös iskolalátogatással.

44

Család témakör

Lehetőség szerint látogassanak el családokhoz, ismerkedjenek egymáséletkörülményeivel, társuk kedvenc játékaival, állataival, nézegessenekcsaládi fotókat.

Családi élmények felidézése, időszalag és fényképek nézegetése közbensegítse a gyermekek családban elfoglalt helyének, s a felnőttek családbanilletve társadalomban betöltött szerepének megismerését.

Testünk témakör

Látogasson el a gyermekkel orvosi, fogorvosi rendelőbe, gyógyszertárba.Ismerkedjenek meg az egészség, betegség, gyógyítás fogalmával.

Eszközök segítségével nyújtson gyakorlati ismerteket a test felépítéséről,testrészek szerepéről, érzékszervek funkciójáról.

A gondozási feladatok során a szokás rendszer elsajátításával mélyítse el ahigiénés szokásokat, az egészséges táplálkozás, a mindennapi testedzésiránti igényt, fogékonyságot.

Közlekedés témakör

Szervezzen sétákat kisebb csoportokban az óvoda környezetében, melyneksorán ismerkedjenek a gyermekek a gyalogos közlekedéssel és gyakoroljákannak szabályait biztonságosabb közlekedés érdekében.

A nagyobb gyermekek számára tegye lehetővé a tömegközlekedésieszközökkel való ismerkedést, a kultúrált utazás elsajátítását, majd azélmények és tapasztalatok, feldolgozására teremtsen optimális feltételeket aszabad játék során.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

- Különbséget tud tenni az évszakok között, észreveszi a változásokat,alkalmazkodik az időjáráshoz.

- Felismeri a napszakokat, megfelelően használja az időhatározó szavakat.- Az ismert állatokat csoportosítja élőhelyük, és életmódjuk szerint tudja

milyen szerepet, töltenek be az ember életében.- Megnevezi környeztükben található növényeket, zöldségféléket, virágokat.- Tudja, hogy a növények magból kelnek ki ismeri szükségletüket. Önállóan

végzi a növénygondozás egyszerűbb műveleteit.- Ismeri néhány közeli intézményrendeltetés, városunk néhány

nevezetességét.- Tudja lakcímét szülei nevét, foglalkozását, saját nevét, születési helyét és

idejét.- Megnevezi a főbb testrészeit, ismeri az érzékszervek funkcióit.

45

- Betartja az alapvető közlekedési szabályokat. Megkülönbözteti a személy,teherszállító járműveket. Ismeri a szárazföldi, vízi, légi közlekedésieszközöket.

- Környezetében felismer, és nyelvileg ki tud fejezni oksági összefüggéseketle, tud vonni következtetéseket.

- Össze tud hasonlítani jelenségeket, mely összehasonlítás nyelvileg iskifejezi.

- A tartalomban megjelölt témakörökben általános tájékozottsággalrendelkezik.

6. 3. 2. Matematika

„A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történőismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap, mint nap kapcsolatbakerülhetnek játékuk vagy más tevékenykedések, cselekvések soránfejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbimatematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik afelfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét.”

A matematika ciklusok szervezése, az epochák témaköreinek meghatározása,hetekre bontása osztatlan, középső- és nagycsoportban azonos. Négy epochakialakítására van lehetőség:I. Epocha 4 hét: Tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azoktulajdonságairól.II. Epocha 3 hét: Téri viszonyok tapasztalása.III. Epocha 3 hét: Kiterjedések térben, síkban.IV. Epocha 4 hét: Tapasztalatszerzés tér és síkmértani formákról.

Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés, a ciklusok kéthetesek.A kiscsoportos matematika anyag a közvetlen környezet tárgyainaktulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján.Ajánlott témakörök:I. Epocha 2 hét: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairólII. Epocha 2 hét: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairólIII. Epocha 2 hét: Téri viszonyok.IV. Epocha 2 hét: Tapasztalatok komplex gyakorlása

Az óvodapedagógus feladatai:

Segítse a gyermeket a matematikai tapasztalatok, ismeretek szerzésében,amelyek tényeket és viszonyokat tükröznek.Fejlesz az óvónő a gyermekek értelmi képességeit a cselekvés és megismerésközben. Fedezze fel az érzékelés és észlelés során a tárgyak dolgoktulajdonságait, sajátosságait, azonosságait, különbségeit, összefüggéseit.Fokozatosan irányítása a gyermekek figyelmét a lényeges részletekre, tanítsaőket gondolkodva észlelni. Késztesse a gyermekeket arra, hogy matematikaihelyzetekben a tárgyakat egészben és részleteiben is tekintsék át. Ezzelfejlessze a megfigyelőképességet.

46

Önálló tevékenykedési lehetősséggel célra vezető eszközökkel keltse fel agyermekek érdeklődését, figyelmét.

Helyesen választott módszerrel fokozza a figyelem tartósságát, majdterjedelmét. Vegye észre a gyermekben ébredő érdeklődést – az előkészítettkörnyezettel teremtse meg az ehhez kapcsolódó tevékenységet. Támogassa azelmélyülést.

Fejlessze a gyermekek emlékezetét. Érdekes tevékenység közbentapasztalatok szerzésével összefüggések megértésével, esztétikus eszközökkelpozitív érzelmek keltésével, albumok, gyűjtemények készítésével támogassaaz emlékezés fejlődését.Igyekezzen a gyermekek képzeletét feladatmegoldás során ügyes ötletekkelsegíteni, késztesse újabb és újabb megoldás keresésére.

Teremtsen olyan helyzeteket, amelyekben a gyermekek problematikus feladatelé kerülnek. Ehhez ismereteket, tapasztalatokat, problémát rejtő helyzeteketés eszközöket biztosítson. A gondolkodás fejlesztésére vonatkozó feladatnálvegye figyelembe milyen szinten áll a gyermek gondolkodása:- cselekvő gondolkodás fokán eszközökkel hozassa létre a matematikai

viszonyokat,- képszerű gondolkodás fokán a tárgyak észlelésének, de nem manipulálva

legyenek képesek a feladatot megoldani- a fogalmi gondolkodás jeleinek megmutatkozás után szóban válaszoljon a

feltett kérdésre, és szóban oldja meg a feladatot.Éreztesse meg az óvónő, hogy a feladatok érdekesek izgalmasak melybenfelfedezhetik, megkereshetik a gyermekek a szabályokat, összefüggéseket, amegoldást. Biztosítsa az önállóságot, késztesse a gyermeket arra, hogybátran mondják el gondolataikat.

A tevékenység során juttassa sikerélményhez a gyermekeket. Legyen kíváncsia gyermekek véleményére, együtt örüljön a helyes megoldásnak. Hiba eseténnem marasztalja el.

Fejlessze a gyermekek matematikai képességét, úgymint dimenziókszámosság.

Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével ismertesse meg a gyermekeket adimenziókkal a súlyok összehasonlításával, mértani testekkel, formákkal.

A számolás eszközeivel fedeztesse fel a mennyiségek és számokszimbólumának összekapcsolását, a mennyiségek számosságát, azalapműveletek közül az összeadás kivonás értelmezését. Irányítsa agyermekek figyelmét az önellenőrzés lehetőségére.

47

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén

¨ Szívesen vesz rész matematikai tevékenységben. Megérti az óvónőmatematikai kérdéseit. Saját gondolatait, problémáit el tudja mondani

¨ Képes jól ismert tulajdonságok szerint válogatást folyatatni,sorbarendezést kiegészíteni, saját szempontú válogatást elvégezni. Azösszehasonlítást szóba kifejezni.

¨ Érteni a mennyiségekkel, halmazokat, kapcsolatos összehasonlítástkifejező szavakat, megtanulja a helyesen használni.

¨ Össze tud mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig), az elemekszíne, nagysága elrendezése esetén is.

¨ Elő tud állítani bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.¨ Tárgyakat meg tud egyenlő számolni, legalább 10-ig.¨ Azonosítani tud egyenlő alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással

képes megépíteni, kirakni térbeli és síkbeli formákat.¨ Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint tér és síkbeli

alakzatokat szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni.¨ 2-4 elemből álló alakzatot, tűkörképét meg tudják építeni. Térben való

tájékozódásban érti, és követni tudja az irányokat, ill. helyzetet kifejezőnévutókat.

¨ Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével megismeri a dimenziókat,sorozatok törvényszerűségét súly és nagyságbeli összefüggéseket.

¨ A számtani rudak, dörzspapír számok számkártyák, pálcikák, az aranygyöngykészlet, Seguin tábla eszközeivel összefüggéseket keres amennyiségek között. A kígyójáték gyöngyeivel, a csíkos tábla éskiegészítővel összead, kivon az érdeklődő gyermek.

6.4. Kommunikáció

BeszédfejlesztésA kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. Abeszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladat a beszédhelyzetek teremtésea gyermek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség acsaládi környezet - élmények, ingergazdagság - és az

Óvodai modell - óvónő, felnőttek, gyermektársak - együttesen hatnak agyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülőtársas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek.A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnekismernie kell a gyermek beszédállapotát, amelyet az alábbi szempontokszerint figyelhet meg:1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéleteshallás.2. Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés.3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén.4. Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok).5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása).

48

Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégiskifejező.Feladatai még:· a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon,· tegyen fel ő is kérdéseket,· segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését,· fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli

aktivizálásra,· alkalmazza a nyelvi játékokat.

További feladatokat mindig az adott csoport határozza meg a felmért szintbőlkiindulva. A gyerekek beszédkészségét meghatározza a család légköre,beszédstílusa. Fontosnak tartjuk a szülők együttműködését. Beszéltessékminél többet otthon is gyermeküket, és javítsák hibáikat. A beszédhibásgyerekeknél (pl. Pösze, raccsoló, hangot felcserél) a fejlesztendő hangravonatkozó versikéket alkalmazzuk.

Mese-vers

Cél:A mesék versek esztétikai értékének élményszerű megszerettetése útján abefogadói és alkotói tevékenységek életkornak és egyéni sajátosságoknakmegfelelő fokozatos fejlesztése.A mesék, versek élményfeldolgozása során harmonikusan fejlődjönszemélyiségük anyanyelvi képességük, erkölcsi és szociális magatartásuk. Azirodalmi élmények, átélésén keresztül alakuljon ki a művészetek irántiérzelmi kötődés.

Az óvodapedagógus feladatai:

Mesesarok barátságos légkörének kialakítása.Az irodalmi anyag igényes életkornak évszakoknak, ünnepélyeknek,aktualitásoknak megfelelő összeállítása a művel való azonosulás. Azanyagkigyűjtés készítésekor törekedjen a változatosságra, legyen igényes.Legyen tekintettel a gyermekeket érdeklő témákra.A gyerekek pozitív életszemléletének alakítása érdekében főleg a magyarnépmesék tárházából válogasson.

A játékidőben kezdeményezett mesét szabadon, kívülről mesélje. Mindennapjuttassa meseélményhez a gyerekeket, egy –egy mesét napon áthallhassanak.

Élményt nyújtó hiteles megjelenítés bábjáték és dramatikus játékok által.Egy-egy mese feldolgozása során legalább 3-4 éle feldolgozási lehetőségettervezzen (óvónői előadásmód, elalvás előtti mese, 1-2 bábbal, paravánmögötti játék, drámajáték).Különleges élményt nyújtó eszközhasználattal (árnyjáték, marionett, stb.)teremtsen lehetőséget az alkotó fantázia kibontakoztatására.

49

Vegyes életkornak megfelelő verses kötetek, mesekönyvek, képeskönyvekbiztosítása.

A gyermekek irodalmi élményeit vezesse át ábrázoló tevékenységükbe,közösen készítsenek mesealbumokat, közmondás és találós kérdésgyűjteményeket.Az óvónői beszéd legyen mindig modell a gyerekek számára.

A komplex művészeti nevelés érdekében fejlessze a gyerekek kreativitását,kommunikációs képességeit, szókincsét, beszédkészségét, memóriáját,önbizalmát, toleranciáját, térbeli tájékozódását a mesék, versek feldolgozásasorán.

"Mesét vagy verset - egy hétig ugyanazt - a hét minden napján hallanak agyerekek, megközelítően azonos időben.Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélnek az óvónők, hogy atelevízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyerekek képesek legyenek abelső képalakításra.A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes.A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak mástanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakhoz, énekanyaghoz,ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A mesélés játékidőn belül történik. Agyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert."

Az új mese-vers bemutatása a hét első 3 napján az óvónő bemutatásábantörténik. A 4-5. Napon a gyerekek, bevonásával kerüljön sor az ismétlésre,dramatizálásra. A gyermekek ösztönzésére, aktivizálására kiegészítőeszközöket (fejdísz, báb) biztosítunk. Az anyag-összeállítás a komplexitásfigyelembevételével az aktuális évszakhoz kapcsolódóan történik. A mese,vers arányos elosztása az éves anyagkigyűjtésben foglaltak szerint történik. Amesét, verset a hét minden napján, megközelítően azonos időben hallanak agyerekek a csoportszobában, jól elkülönített, nyugodt helyen. A mesélés,verselés szabályai minden csoportban azonosak és minden gyerekreérvényesek.Ezek a következők:· Mese, vershallgatáson résztvevő gyerekek ne vigyenek magukkal a

korábban játszott játék eszközeit.· A mesét, verset a gyerekek mesepárnán vagy mesekígyón ülve, nyugodtan,

egymást nem zavarva hallgassák a mesére hangolódva.· A mesélésbe, verselésbe önként bekapcsolódó gyerekek hallgassák végig

figyelemmel az elhangzottakat, mindvégig maradjanak együtt amesélőkkel.

· A mesélés játékidőn belül történik. A játszó gyerekek csendben, finomanbánjanak a játékeszközökkel, ne zavarják a mesélésben résztvevőket.

· A gyerekek az óvónőt jól lássák. Az óvónő mimikájával, előadásmódjávalfokozza az érdeklődést, tegye kifejezőbbé, élményszerűbbé a mesét.

A bábozás, dramatizálás során az óvónő tudatosan figyelmet fordít abeszédfejlesztésre. A zárkózott, beszédhibás, dadogó gyerek a bábozás, mese

50

hatására feloldódik, megnyílik. Az óvónő aktív ösztönzése ezekre a gyerekreirányul.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén

- A gyermek szívesen ismételgeti a verseket, rigmusokat.- Egyénileg vállalkozik a mondókák, versek, mesék elmondására.- Várja és kéri a mesehallgatást- Szívesen mesél, bábozik, dramatizál a társaival együtt, képes történeteket

kitalálni és eljátszani.- Megjegyez 10-14 gyermekmondókát

8-10 verset 15-20 mesét

- Bekapcsolódik a közös játékba, és abban tevékenyen vesz részt. Örül asaját és a mások sikerének.

- Képes közvetlenül verbális kontaktus felvételére.- Képről összefüggéseket meglátva tud mesélni.- Összefüggően összetett mondatokban, nyelvileg helyesen beszél.

IllemA gyerekeknek meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemiszabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak:· Tisztelettudat bővítése: a tv- és videofilmek káros hatásainak

ellensúlyozására. A felnőttek és társaik másságának elfogadása,tiszteletben tartása.

· Segítőszándék pozitív értelmezése, melyben a szeretet dominál.· Helyes köszönési módok gyakorlása.· A séták során gyakorolható viselkedési szokások elmélyítése.· A közlekedési eszközökön, üzletekben a megfelelő udvariassági és

fegyelmezett viselkedési normák gyakoroltatása.

6.5.Ábrázoló tevékenység, rajzolás, mintázás kézimunka

Cél:Legyenek fogékonyak az esztétikumra környezetükben, váljanak nyitottáannak befogadására.A gyermekek élményei, érzelmei, fantáziája saját elképzelésük soránérvényesüljenek, nyerjenek képi kifejezési formát. Alkotómunkájukbanmutatkozzon meg a kreativitás. Tapasztalataikat, elképzeléseiket tudjákegyéni képességeiknek megfelelően változatos módon kifejezni.Végezzék a manipulatív tevékenységeket örömmel, közben alakuljon ki, ésfolyamatosan fejlődjön tér – forma és színérzékük.

Óvodapedagógus feladatai:Gazdag, változatos élményekkel segítse a gyermekek sokoldalú, érzékletestapasztalatszerzését, ezáltal alakítsa ki az esztétikum iránti érzékenységüket.

Biztosítsa az optimális feltételeket, (hely, idő, eszköz) amelyek a gyermekekalkotótevékenységének kibontakozását eredményezik.

51

Támogassa az óvodapedagógus az önálló gyermekei elképzelésmegvalósulását, szükség esetén nyújtson segítséget.

Teremtsen folyamatos lehetőséget az ábrázoló tevékenységhez, az eszközökmindenkori elérhetőségéhez a gyermeki önmegvalósítás érdekében.A változás technikák bemutatásával az Epochális eszközök használatávaljuttassa el a gyermeket a gyakorlás szintjéhez, mely a finommotorikusképességek kialakulását, fejlődését eredményezze.Az óvodapedagógus segítse a kreatív gyermeki személyiség kialakulását azEpochális elvek betartásával az egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatáskeretében. Tájékoztassa a szülőket a gyermekek ábrázoló tevékenységénekfontosságáról, nyújtson elméleti segítséget az otthoni feltételekmegteremtésével.

Vegye figyelembe a komplexitásból adódó témák sokszínűségét aktuálisesemények, élmények feldolgozásával: évszakok, ünnepek, kirándulások,népi motívumok – díszítés, zene.

Minden vizuális tevékenységben érvényesüljenek a népi motívumok gazdagfelhasználási lehetőségei.

"Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének,alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásánakkibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Az ábrázoló tevékenységsorán a gyerekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be,tanítunk. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, atémavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik.Az új technika alkalmazása lehetőség a gyerekeknek. Az előző ciklusbanhasznált eszközök (festék, anyag stb.) mindig elérhetők, használhatók,mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat.Természetesen az óvónő ösztönzi a változatos alkalmazást.

A gyerekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napjaszükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért,sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt azábrázolásban. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám atechnikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyreszóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín, formaviláguk,technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését.Osztott és osztatlan csoportnál egyaránt fontos, hogy ne a csoport életkorát,hanem a gyerekek fejlődési ütemét vegyük figyelembe. Nem siettetjük afejlődési folyamatot. Cél, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogy őlátja, és nem, ahogy mi mondjuk neki. A saját tapasztalatra, élményekretámaszkodva dolgoznak a gyerekek, bár ebben a korban az utánzásostanulás is jelentős.Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvónő mindennapos feladata.Együttműködik a gyerekekkel ezekben a tevékenységekben. Munkájávalösztönzi a technikához illeszkedő témaválasztást, beszélgetéssel segíti az

52

élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Ő is készíti a sajátszövését, bábját, festményét vagy agyagfiguráját. Szemlélteti a technikaieljárásokat, 5-6, maximum 8 gyereknek mutatja be, így az esetlegeshiányosságok hamar orvosolhatók."

Az ábrázoló tevékenységnek minden csoportban egy állandó helyet kellkijelölni, ahol a játszó gyerekek mozgása, játéka nem zavarja az itttevékenykedőket.

A kijelölt helyen mindig fellelhetőek legyenek azok az eszközök, amelyeket azaddig elsajátította eljárásokhoz használtak, valamint olyan anyagok, amelymegmozgatják a gyerekek fantáziáját, fejlesztik kreativitását.Az agyagozás, festés - annak, akinek már jól megy ez a technika - kint azöltözőben is történhet, de csak abban az esetben, ha 1 fő (felnőtt) állandójelenléte biztosított, aki a kinti dolgokra felügyel. Amennyiben ez nemmegoldható, ezt a két tevékenységi formát benk kell biztosítani.Fontos a szokásrendszer állandó szintentartása, önállóan választhattechnikát, a szükséges eszközöket vegye el önállóan, a végén rakjon mindenta helyére. Az elkezdett munkát fejezze be. A választott technikát önállóanvagy segítséggel - de szakszerűen alkalmazza. Ne zavarja társait. Várjontürelmesen, ha munkájához segítséget igényel, de az óvónő éppen másnaksegít. Ha jártas egy technikában, szívesen segítsen társainak, legyensegítőkész.Az elkészült rajzok, munkák legyenek mindig elérhető magasságban.

Alkalmazott technikák: - rajzolás, - festés, - agyagozás, - bábkészítés, -képkészítés, - gyöngyfűzés, - vágás, - tépés, - hajtogatás, - viaszolás.

Anyagok: festék, ceruza, filctoll, színes szövetek, anyagok, termések,gyöngyök, papír, zsírkréta, gyertya, agyag, gyurma.

Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:· Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.· A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színes

variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket.· Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak.· Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.· Téralakításban, építésben közösen vesznek részt.· Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.· Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.· Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.· Az emberábrázolás jelenjen meg rajzaikban.· Alakuljon ki a gyermek finommotorikus képessége.

6.6. Ének-zene, énekes játék

"Az ének-zenének nincs meghatározott időpontja és napja.Így a hét minden napján, játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egymásfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki

53

nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevőkváltozók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük agyerekeknek az énekes játékra.A zenei anyag témájában kapcsolódjon az adott epochához. Az ének-zenébenegy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kellbontani.Naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre, és annyi feladatot kellgyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogyaz adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak.A zenei hallás- és ritmusérzék-fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogymindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan éshová szeretnénk eljuttatni.Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különbözőformában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja.A csoportszobában állandó, megszokott helyen legyen az ének-zenének,amely megfelelő nagyságú a dalos játékok számára. Lehetőséget kellteremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációsképességek fejlődésére.

· A zenei képességfejlesztés tartalmának tervezését nem életkorisajátosságokban, hanem területenként, azon belül a részképességeketegymásra építve dolgozzuk ki. A fejlettségi szintnek megfelelő zeneifeladatokat úgy tervezzük, hogy a fokozatosság érvényesüljön.

· A fejlesztés játékos módjainak olyan fokú tervezését is fontosnak tartjuk,amelyben az óvodapedagógus módszertani szabadsága, kreativitásaérvényesül. Ezáltal fejlődik a gyerek zenei kreativitása is.

· Sokszituációs játék lehetőségének megteremtése.· A komolyabb zenei értékek bemutatása az ingerszegény környezetből jövő

gyerekek élményeinek gazdagítása érdekében.· Zeneóvoda illetve zenecsoport létrehozása erre képzett óvónő vezetésével,

mivel a helyi adottság ezt lehetővé teszi.· Példaértékű legyen az óvónőcsengő, tiszta éneklése, jókedvűen, vidáman.· A dalosjáték szabályainak betartása során legyen következetes.· Mindig a megfelelő módszert válassza a feladat megoldásához.

Néptánc, népszokásA helyi adottság és személyi feltétel miatt a néptánc kiemelkedő szerepet töltbe az óvodánkban. Az alaplépéseken túl, amit az ÉNO előír, már többtánclépést is ismerjenek meg a részképességeknek megfelelő ritmusban azenéhez, annak hangulatához alkalmazkodva. Tudják érzelmeiketmozdulatokkal is kifejezni. Emelje az óvodai ünnepek hangulatát a néptánc.Az óvónő ritmikus táncmozgását utánzással sajátítják el a gyerekek.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére· A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.· A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.· Élvezettel tudnak zenét hallgatni.· Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat.· Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

54

· Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.· Tudjon 5-6 mondókát, 10-15 dalt biztonsággal énekelni.· A tempó a természetes járásnak megfelelő legyen.· Ismert dalt szöveg nélkül is tudjon énekelni dúdolva.· Ismerje fel a magas és mély éneklés közötti különbséget.· Tudjanak felelgetős játékokat 2 csoportban folyamatosan segítség nélkül

énekelni.· Énekeljenek vissza változatos dallammotívumokat és tapsoljon vissza

ritmus motívumokat.· Tudjon halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.· Énekeljen vissza változatos dallammotívumokat és tapsoljon vissza ritmus

motívumokat.· Tudjon halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.· Legyen képes zenei fogalom párokat – gyors – lassú, halk –hangos, -

dinamikai különbséget együtt felismerni.· Ismerje fel a dalokat dúdolásról, hangszerről sajátos kezdő, motívumról.· Figyelje és különböztesse meg a hangszínek finom eltéréseit zörejen,

beszédhangon a természet és a környezet hangjait megfigyelve. Ismertóvodai hangszerek hangját különböztessék meg. Megfelelő módonhasználja az ütőhangszereket lüktetés, ritmus, motívumhangsúlykiemelésére.

· Tudja érzékeltetni az egyenletes lüktetés és a ritmust.· Járjanak körbe egyöntetűen, szép kicsit oldalt fordított testtartással,

kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat szépen formáljákmeg, esztétikusan, jó kedvvel végezzék

· A bemutatott élőzenét, a hangulatukban egymástól eltérő népdalokat,műzenét figyelmesen hallgassák meg.

6.7. MunkaCél:Az életkornak megfelelő egyes munkafajták végzésekor tapasztalatokgyűjtése a gyermekek által sikeresen elvégezhető tevékenységekről.A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek megszerzése, erkölcsi,akarati tulajdonságok formálódása.Olyan tapasztalatok szerzése, melyes során kialakul a gyermekekben azegyüttműködés, a közösséghez való pozitív viszonyulás, erősödnekszemélyközi kapcsolataik.

A munka - mint a vevelés egyik eszköze - által minden gyerek egyéniségénekmegfelelő módon fejlődjön.

Az óvodapedagógus feladataiA munkafajták tervezése, szervezése során az óvónő vegye figyelembe acsoport összetételét, életkorát, az egyes gyermek fejlettségi szintjét.

A felnőtt személyes példaadása alapján az eszközök célszerű használatánakbemutatása, megtanítása, gyakorlása.

55

Az óvónő biztosítása a munkatevékenységek állandóságát, folyamatosságát.Életkoronként a munkatempó kialakítása.

A munka jellegű tevékenység feltételei:Megfelelő munkaeszközök biztosítása, rendben tartása (célszerűség, méretanyag).Elegendő munkalehetőség (életkori sajátosságukat figyelembe véve, amitcsak tud a gyermek, végezzen)Elegendő idő (ne kelljen várakozniuk)Megfelelő hely (ahol az adott feladat kényelmesen elvégezhető)Kiegyensúlyozott légkör (nyugodt, békés hangulatban önállóantevékenykedjenek, de legyen lehetőségük segítséget kérni.)Heti munkanap"Hetente egyszer mindig ugyanabban az időben az óvónő elkezdi azt amunkát, melyet egy tanévre a csoportja számára választott.

A munkát mindig az óvónő kezdi el - mintát adva a gyerekeknek arendszerességről -, előkészíti a szükséges eszközöket, és munkához lát. Agyerekek csatlakozhatnak, ha akarnak. Aki bekapcsolódik, annak a munkafázisait pontosan, tökéletesen kell végezni, s csak akkor hagyhatja abba, havégigvitte a folyamatot, pl. kimosta az ábrázoláshoz használt kötényt,lereszelte az almát stb.A gyerekek valódi eszközökkel dolgoznak - ismerik a balesetvédelmi éshigiéniai szabályokat -, a munka eredményét ők maguk is látják, élvezik."Feladata: Kitartásra, figyelemre, fegyelemre nevelés. Az egymás után

következő munkafázisok bevésése. Szívesen tevékenykedjenek aközösségért. Örüljön az elkészült munkának. Legyen igényekörnyezete megfelelő rendjére, szépítésére. Megfelelően,rendeltetésszerűen használja az eszközöket. A megkezdett munkátfejezze be.

Munkafajták: 1./ Heti munkanap (takarítás, játékok elrendezése stb.)2./ Mindennapi élettel kapcsolatos3./ Évszakokhoz kapcsolódó munkák.4./ Önkiszolgálás5./ Naposi munka6./ Növény és állatgondozás7./Egyéb munka tevékenységek a gyermekek körében

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére· A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.· Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.· Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.· Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.· Szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában.· Kialakulnak azok a munkaképességek végzések, amelyekkel saját

személyété és használati tárgyait rendben tudja tartani

56

· Szeretnek közösen dolgozni, átérzik az alkotás örömét, örülnek az újalkotásnak.

· Önállóan, igényesen végzi a naposi munkát, megtanulnak együttműködnimásokkal, megismerkedik a munkaszervezés elemeivel.

· Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.· Szívesen segít a növények –és állatok gondozásában.· Szeret meglepetést, ajándékot készíteni szüleinek, társainak, a

felnőtteknek.· Segít a kisebbek öltöztetésében, tálalásban, folyadék töltésében.· Igényes környezete rendjére, tisztaságára, részt vesz annak

fenntartásában.· Képesek egyszerűbb munka jellegű feladatokat együtt megtervezni és

végrehajtani.· Kialakul munkatempója, kitartása a munkatevékenységek során, mely

alapja az iskolai élet elvárásainak.

6.8. Az epochális tanulási rendszer

Célja:Tanulás során váljon pontosabbá a gyermeke érzékelése, észlelése, fejlődjönmegfigyelőképességük, gazdagodjon fantáziájuk, tökéletesedjengondolkodásuk, problémamegoldó képességük.A képességek fejlődésével egy időben formálódjon magatartásuk, tanulásiránti vágyuk, beszédük.Gyarapodjanak, rendeződjenek tapasztalataik, ismereteik.A gyermekek gondolkodása fejlődjön cselekvő, szemléletes, képi, esetlegelvont szinten.

"Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben:· a testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a

szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobbanaktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat,

· önként, de egyszerre maximum nyolc gyerek vehet részt,· elkerülhető, hogy legyenek olyan gyerekek (tankötelesek), akik az

önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt a szervezetttanulási folyamatban.

Az óvodapedagógus feladatai:Tekintse a tanulást folyamatos tevékenységnek, mely biztosításával atanulás részben spontán, utánzásos alapon, részben szervezett formában jönlétre.Alkalmazzon olyan változatos szervezeti formákat, melyek igazodnak agyermek életkorához, egyéni érdeklődéséhez képességeihez és a témához.

Tartsa szem előtt a tanulás értelmezésében, hogy a gyermekek életkorukbóladódóan elsősorban spontán módon tanulnak, ezért az óvónő a megismerési

57

vágyra, érdeklődésre, belső hatóerőkre számíthat. A tapasztalat ésismeretszerzés folyamatát azonban tudatosan irányítani kell, főként indirektmódszereket alkalmazva. Segítse a megismerést, érzelmi kötődéssel, azönkéntelen figyelem, a játékosság, a szabad nyitott légkör felhasználásával.

A tanulási tevékenység szervezése epochákban történik, környezetismeret,környezetvédelem, munka, illet és matematikatanulás epochák, vannak,melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás (pl. évszak) határozza meg.Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokbarendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör (pl. Ősz) anyagávaltöbb hétig (2, 3 akár 4 hét is) lehet foglalkozni folyamatosan. A napontaismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt iseredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul, majd arészek egymásra építésével, majd az egészhez tér vissza. Epochálisfeldolgozás eredményeként megszűnt az ismeret és tapasztalatszerzésmozaikolásának szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig azepochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozzameg.A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos,egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülőtapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az okságiviszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségekmeglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választottszempont szerinti osztályozásra.Az epochákat témakörönként kell kialakítani, hozzá kapcsolva lehetőségszerint komplexen a zenei, a mese és vers anyagot, ábrázoló technikát,testnevelést.Az epochák időtartama (az, hogy hát hétig tart) a feldolgozandó témakörtőlfügg, ettől eltérés csak a kiscsoportban van.A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek. A matematika- éskörnyezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti,hogy ezeken a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers,ének, ábrázolás és testnevelés.A témakörök anyagát hetekre kell bontani úgy, hogy feldolgozásuk kövesse atapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánostól indulva, arészeken át vissza az egészlegességig.Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos - osztott és osztatlan életkorúcsoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulásitevékenységet szerveznek, maximum 8 gyermek részvételéve, négy naponkeresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel,eszközökkel.A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik,melyik napon vagy egy héten át hányszor vesznek részt a tanulásitevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addigönként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre(mese, ének-zene, ábrázolás, matematika, környezet) vonatkozik. Helyes, haaz óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt atanulásban, és igyekszik az okokat megtalálni.

58

A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, a tanulásnakfenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük.

Az óvónőnek ki kell alakítania a nyugodt tanulás feltételeit:· elmélyülten játszó gyermekcsoport,· jól átgondolt szokásrendszer (pl. halk beszéd, tapintatos viselkedés),· célszerűen berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített

tanulóhellyel."

Az epochális tanulási rendszer jellemzői, pozitívumai

· Az óvónők ciklusmegosztásban dolgoznak. Folyamatosan követni tudják agyerek tapasztalatszerzését, ismereteik bővülését, képességeik fejlődését.Követni tudják az egész éves és az évenkénti egymásra épülő folyamatot.Azonban figyelemmel kell kísérniük egymás munkáját, mert azegyüttműködés elengedhetetlen a gyermekek érdekében. Fontos atapasztalatcsere, egymás munkájának elősegítése.

· "Osztatlan és osztott életkorú csoportokban a fejlesztés egyaránt az egyénifejlettségre épül. Belső motiváció és nem külső kényszer hatására vesznekrészt a gyerekek egy sajátos megismerő folyamatban, kivéve azokat, akikönként nem kapcsolódtak be és tankötelesek. Számukra esetenkéntkötelezővé válhat a részvétel, hisz nem maradhatnak ki rendszeresen aszervezett tapasztalatszerzésből.

Egyszerre kevés gyerek vesz részt a szervezett tanulásban (6-8 fő), az óvónőminden gyerek tevékenységét külön-külön figyelemmel kíséri, kiküszöböli asikertelenséget, kudarcot, növelve a gyerek önbizalmát, mely fokozzaaktivitását, teljesítményét.Segítséggel vagy önkorrigálással javíttatja a hibát, rávezet a sikeresmegoldásra, az iskolába menőket fokozottan önellenőrzésre buzdítja.Fontos, hogy a gyerekekben pozitív viszony alakuljon ki a megismeréshez,ezen belül a tanuláshoz, azaz szeressenek, akarjanak tanulni. A kudarc,sikertelenség azt a kíváncsiságot, érdeklődést oltja ki a gyerekből, ami azóvodáskor oly szembetűnő jellemzője, ha megfelelő tanulási feltételeketteremtünk számukra. Ezért a tanulásban - nem a szocializációs tanulásifolyamatban - a gátló kudarcok, kiküszöbölésére kell törekedni, mert a sikeröröme önmaga motiválja a gyermeket az újabb örömteli megismerő,tapasztalatszerző tevékenységre, tehát önmaga fejlődésének rugójává válik.Az óvónőnek pontosan tudnia kell, hogy az adott gyermeknek milyen szintűfeladatot adhat ahhoz, hogy erőfeszítések árán sikerélményhez jusson, vagyisa tevékenység elvégzésének eredményeként képességei fejlődjenek.Az óvónő mindig meggyőződik arról, hogy a gyerek érti-e a neki adottfeladatot, megoldásra ösztönöz, kitartásra, újabb próbálkozásra buzdít,értékelésével erősíti a gyermekekben a reális önbizalmat, ami fokozzabiztonságérzetüket, emocionális stabilitást eredményez.

59

Az epochális tanulási folyamatban megsokasodott a beszédhelyzetek száma,fokozódik a gyerekek beszédkedve. A tanulás időtartama nem behatárolt, agyerekek érdeklődésétől függ. Epochális rendszerben egy héten át akárnégyszer is részt vehetnek a tanulási tevékenységben, folyamatosgyakorlásra van lehetőség.A gyermekek általában más-más feladatot kapnak, esetenként lehet azonosis, vagy a másik gyermek előző játékát is megkaphatják, ha azt az óvónőszükségesnek tartja, vagy a gyermek kéri.Az epochális tanulási folyamatban (matematika, környezet bentifeldolgozása) a gyermekek az óvónők által tervezett játékokon, játékosfeladatokon keresztül szerzik meg, gyakorolják, alkalmazzák ismereteiket."

(A nevelőtestület folyamatosan keresse és fogalmazza meg a tapasztalatait atanulási tevékenységről.)

· Megfelelő legyen a spontán tanulás és a szervezett tevékenység aránya.· A foglalkozás időtartama függ a gyerek érdeklődésétől, a feladatok

megoldásától.· A tanulás lehetőleg azon helyen és időben történjen.· A gyerekek elhelyezése tanuláshoz a lehető legmegfelelőbb legyen.· Az eszközök motiválják a gyerekeket, de nem vonják el figyelmüket a

lényegről.

A játék szerepe az epochális tanulási folyamatban

"A gyermek a játékban tanul legintenzívebben. Amikor játszik, a gyermekbenemóciók zajlanak, erősödnek, képességek aktivizálódnak, melyek egészszemélyisége fejlődésének rugója. A játékban a gyermek általában aktív,belső motivációból eredő érdeklődése hosszú ideig megmarad. Képes sokáigfigyelmi, tevékenységére kitartás, elmélyülés jellemző. A játék öröme, a sikerérzése újra és újra tevékenységre ösztönzi.Ebből a felismerésből is következik, hogy az óvodáskorban a pedagógiaiértelmezésű tanulást a gyermek számára játékokon keresztül kell szervezni,hogy a tanulásban is aktivizálhatók legyenek a fent jelzett folyamatok. Azepochális rendszerű tanulási folyamat erre épül. A gyermekek az óvónő általtervezett, elkészített szabályjátékok, játékfeladatokon keresztül ismerkedneka matematikával, dolgozzák fel a környezetről szerzett tapasztalatokat,ismereteket. Egyértelműen el kell különíteni játékidőben játszott és atanulási folyamatban felhasznált játékot.Az epochális tanulási folyamatban alkalmazott játék az idegrendszerösszerendeződését segíti, és minden esetben, magában hordozza azt aműveltség- és tudástartalmat, melyet megértetni, elsajátíttatni, gyakoroltatnikívánunk a gyerekekkel. Ez mindig egyéni képességhez tervezett játék, amelyarra szolgál, hogy az adott gyermek képességeit fejlessze öntevékenyrészvételével.

60

Ezek a játékok a képességfejlesztés eszközei és módszerei is egyben. Olyaneszközök, amelyek együttesen magukban hordozzák a játék és a tanuláspozitívumait. Az a cél, hogy a szenzomotoros rendszerek fejlődési ésösszerendeződési folyamatát - szín- és alaklátás, egész-rész összefüggésénekhelyes felismerése, formaészlelés (forma, méret, felület nagyság), motorosfejlődés (szem-kéz koordináció), finommotoriak fejlődése, a taktilisfelismerés, térészlelés - a játékokon keresztül segítsük, hiszen ez alapfeltételea magasabb rendű megismerő folyamatoknak, a sikeres iskolai tanulásnak.Játékok a gondolkodási műveletek gyakoroltatását, az emlékezet, a beszéd ésa figyelem fejlesztését szolgálják.A tanulási folyamatban a játékok, játékos feladatok vonzóvá teszik a tanulásta gyermekek számára, önként, belső motiváció hatására vesznek részt afolyamatban. Növelik a gyermek intellektuális aktivitását, kíváncsiságát,megtartják érdeklődését, fokozzák tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását, asiker reménye újra és újra próbálkozásra ösztönzi. A vonzó játékokgyakorlása, új megoldások keresésére sarkallják.A tevékenység, a játék öröme, az öntevékeny részvétel a tanulásban, a tudásszülte sikerélmény pozitívan befolyásolja a gyermek viszonyát a tanuláshoz,kiküszöböli a tanulásban a kudarcot, ami a tanuláshoz, iskolához valóviszony alakítása szempontjából rendkívül fontos."

A tanuláshoz használt játékok érzelmileg is álljanak közel a gyerekekhez,ezáltal felkeltik érdeklődésüket, intenzívebbé válik tanulási szándékuk. Aprobléma megoldása az adott játékban nem tűnjön megoldhatatlanfeladatnak.

A kötetlenségről"A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőségetjelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy:· részt vesz-e a tanulási tevékenységben, vagy inkább tovább játszik,· a hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor.

A kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak az asztaltól vagy a tevékenységhelyéről, és elmehetnek, ha akarnak - természetesen csak akkor, ha a kapottvagy választott feladatukat befejezték - úgy, hogy a többieket ne zavarják. Az5-7 évesek - akik tankötelessé válhatnak - csak akkor mehetnek el, haelvégezték a feladatokat, amit az óvónő nekik tervezett. Az ő esetükbenkövetelmény az önfegyelemre épülő szándékos figyelme, kitartás,feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése, mint az iskolamegkezdéséhez szükséges magatartás.Az óvónő számára tudatosan tervezett tanulási helyzet megteremtését jelenti,naponta megközelítően azonos időben és helyen. A tanulási folyamatban azóvónő felelőssége, nevelői kompetenciája, döntéshozó helyzete miatt megnő.A ciklusra, hétre meghatározott keretanyagból neki kell eldönteni, hogymelyik gyereknek milyen nehézségű játékot, feladatot ad. (A gyerekekkíváncsiságát is figyelembe veszi, ha ők egymás játékát kérik.). Alternatívákközül kell választani a gyermek aktuális teljesítményéhez, érdeklődéséhezigazodva.

61

Birtokában kell lennie az egész éves tematikus tervnek, mert az egyénieltérések és a fejlesztés következményeként vannak olyan gyerekek, akikneka heti anyag jelenti az új ismeretet, vannak olyanok, akikkel az előző ciklusanyagához kell visszatérni, és olyan gyerek is vannak, akik már jóval előrébbtartanak az ismeret- és tapasztalatszerzésben. Igaz, ez osztott és osztatlanéletkorú csoportok esetében is."

A kötetlenség a gyerek számára lehetőséget teremt a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenységekbe való bekapcsolódásra és az onnan valótávozásra is. Ezekbe a tevékenységekbe is önkéntesen, belső motivációhatására vesznek részt és távoznak.A vizuális tevékenységek során kitartásra kell ösztönözni őket, hogy csakakkor menjenek el, ha befejezték a munkájukat.

Módszerek, eszközök, munkaformák

Módszerek:· "Szabályjátékok.· Természetes környezetben év valóságos tárgyakon történő szemléltetés,

bemutatás, irányított megfigyelés, 6-8 fővel, egyéni fejlettség szerintiszempontokkal.

· Gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás."· Beszélgetés, élmények felelevenítése (pl. kirándulás).· Cselekedtetés. pl. bekapcsolódik a szüretbe.· Társasjátékok: képességfejlesztő játékok, óvónő által készített, illetve

készen kaphatóak.

Eszközök:"Az epochális tanulás eszköze maga a környező valóság, a természeteskörnyezet, a valóságos tárgyak, élőlények (állatok) és azok makettjeiből,képeiből, rajzokból készített játékeszközök, játékos feladatok.A valóságról szerzett tapasztalat alkalmazásához készített környezeti játékokképei, rajzai, makettjei élethűek, színesek, nem tartalmaznak meséselemeket.

A matematikai játékokhoz felhasznált formák változatosak, színesek.Követelmény, hogy az eszközök ne csak az ismeretek, tapasztalatokmegszerzését, alkalmazását szolgálják, hanem a gyerekek esztétikai érzékétis fejlesszék."

Matematikatanulásnál alkalmazzuk a séták, kirándulások alkalmávalgyűjtött terméseket, kavicsokat. Alkalmazhatóak matematikánál éskörnyezetnél a munkalapok, különböző képességfejlesztő kiadványok azismeretek megszerzésére, rögzítésére.

Munkaformák:"Frontális munkaformát ritkán, helyzethez igazítottan (testnevelés, ének)szabad alkalmazni."

62

Környezetvédelmi feladatok megvalósításánál - pl. udvarseprés, levélseprés -frontális munkaformát is alkalmazhatunk. A gyerekek virágot ültetnek, füvetgondoznak, locsolnak tavasszal és nyáron. Télen havat sepernek. Akirándulás is frontális formában zajlik.

"Csoport- és páros munkaforma alkalmazása esetenként indokolt, példáulközös rajz, festés, éneklés, mesehallgatás vagy két gyerek együttesen old mega tanulásban egy szabályjátékot. Az epochális tanulási rendszerben amikrocsoportos egyéni munkaformát kell alkalmazni rendszeresen. Amikrocsoportos kiscsoportot jelent, azt, hogy a szervezett, kötetlentanulásban - matematika, környezet, benti feldolgozás és ábrázolás -maximum 6-8 gyermek vehet részt (a mese- és vershallgatásban, éneklésbenrészt vevők száma nem meghatározott), míg a csoport többi része játszik.Ennyi gyerek számára van előkészítve hely a tanulóasztalnál. Tapasztalatigazolja, hogy ennél magasabb létszám esetén már nem lehet megvalósítaniaz egyéni, individualizált munkát.Az individualizált munkával a gyermek egyéni sajátosságainak maximálisfigyelembevétele történik, az eredményesség érdekében. Ez adja az igaziegyéni fejlesztés alapját, a fejlesztés az egyéni elsajátítási folyamathoz,tempóhoz igazodik.A gyermek önállóan végzi feladatát, tehát rendelkeznie kell az egyénifeladatvégzéshez szükséges tulajdonságokkal (türelem, feladattudat,feladattartás, kitartás, önfegyelem, eszközhasználat stb.)."

Egyéni feladatadásnál az óvónőnek ismernie kell:· a gyermek előzetes tudását,· aktivizálhatóságát,· egyéni munkával való képességét,· eszközzel való bánnitudását.

6.9. Hagyományápolás, ünnepek – ünnepélyek, rendezvények

Cél:A gyerekek számára megismerhetővé, átélhetővé, hitelessé tenni a régmúlttradícióit, hagyományait, népszokásait közvetlen tapasztalatokon és pozitívélményeken keresztül. A népszokások szellemiségének tovább élésévelközösségi magatartás módok megismerése, erősítése.

Az óvodapedagógus feladataAz óvodánkban szokássá vált néphagyományokon alapuló jeles napok,ünnepek, egyéb rendezvények műsorának az összeállítása, megszervezése.

A néphagyományok ápolásához és hagyományos ünnepeinkhez kapcsolódójellegzetes szokások, eszközök biztosítása életkoronként.

Folyamatos kapcsolattartás, figyelő az óvodásokat érintő eseményekkelkapcsolatos a város kulturális intézményeit tekintve (Múzeum, színház stb.)

63

Előadóművészek színvonalas zenés illetve bábelőadásainak megszervezésehavonta legalább egy alkalommal.

Néphagyományokon alapuló jeles napjainkŐszi ünnepkör: Mihály nap (szept. 29)

Szüreti nap (október első hetében)

Téli ünnepkör: Mikulás (dec. 6) Karácsony (dec. 24) Farsang (február)

Tavaszi ünnepkör: Húsvét (április) Majális (máj. 1) Anyák napja (május első vasárnapja) Gyermeknap (május utolsó vasárnapja)

Nyári ünnepkör: ÉvzáróBúcsúzás

Egyéb rendezvények: születésnap és névnap megünnepléseKarácsonyi, Húsvéti vásár

7. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén (iskolakészültség)A belső érés, valamint a családi és óvodai nevelés együttes eredményekéntéri el a gyermek az iskolához szükséges fejlettséget.A tankötelezettséget a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. Ésmódosításai a 6.§ és 24.§. alapján szabályozza.

„Az iskolaérettségnek, az iskolai életre felkészültségnek testi, lelkik ésszociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el” – szólaz Óvodai nevelési országos alapprogramja

Mértékadónak kell tekintenünk azon fejlődés-lélektani törvényszerűségeket,melyeket az alábbi táblázat foglal össze:

7.1. A tanuláshoz szükséges alapkészségek optimális érési időpontjai

Évek 2 2. 6 3 3. 6 4 4. 6 5 5. 6 6 6. 6 7 7. 6 8 8. 6 9Beszédkialakítása X X X X

Beszédhibák X XDominancia x XLátás x xBeszédészlelésÉs megértés

x X

Hallás x XVizuomotorosKoordináció x x x XSzámolásiKészség x XGrafomotoroskészség x x x x X

64

Javaslatát valamennyi óvodapedagógus e törvényszerűségekhez viszonyítottegyéni fejlettség alapján közli a szülővel, az ideális iskolakezdés időpontjátegyeztetve alakítják ki.

Várható testi változások:Megkülönböztető figyelmet kell szánnunk a testi változásoknak, melyet azelső alakváltozással jellemezhetünk.A megfigyelés területei:- Testarányok- Statikai funkciók- Mozgásszervek működése mozgáskoordináció- Író-rajzoló tevékenységhez szükséges finommozgás koordináció- Vizuomotoros koordináció (függ a vázizmok fejlettségétől, az idegrendszer

érettségétől, érzékszervek fejlettségétől)- Kezesség kialakulása, stabilizálódása- Térirányok ismerete, pontos észlelése- Érzékszervek működése- Általános egészségi állapot

Lelki érettség, munkaérettség jellemzői:- Feladattudat, feladattartás,- Ábrázoló kifejezőkészség, melyből érzelmi, értelmi és motoros

képességekre következtetünk- Beszédkészség formai és tartalmi jellemző, melyhez kapcsolódik az

általános tájékozottság megfigyelése- Gondolkodási funkciók szemlélethez kötődnek, oksági viszonyok

felismerése- Analízis, szintézis képessége- Az egyszerű problémamegoldás, az elvont gondolkodás szóhoz kötött

formában is sikeres- A mennyiségfogalom vizsgálata legalább 10-es számkörön belül

cselekvéses, műveleti szintekkel összekötve- Megfigyelési, emlékezeti fejlettség – történet visszahallgatással, időben

eltolt felidézéssel,- Akaratlagos emlékezet figyelmen alapuló bevésés felidézésével forma

emlékezet reprodukcióval- Helyzetmegoldó képesség hétköznapi problémák esetében.

Az érzelmek fejlettségére jellemző a differenciálódás az érzelmektartósságának növekedése, az érzelmeken való uralkodás kialakulásánakképessége.

A szociális érettség jellemzői:Egyéni és csoportos helyzetekben, játékszituációban a gyermek felveszi akapcsolatot társaival, felnőttekkel. Társakhoz való viszonya pozitív,együttműködő. Önfegyelme várakozási helyzetekben, szabályokelfogadásában megfelelő, kitartása munkatempója, önállósága azelvárásoknak megfelel.

65

Helyi nevelési programunk az egyes tevékenységeknél részletesen leírjaaz óvodáskor végén elvárható jellemzőket.

7.2. A nyolcadik életévüket is óvodában töltő gyermek foglalkoztatása

Az 1993. évi Közoktatásról szóló LXXIX. Tv. 2003. Évi módosításának 6.§-alehetővé teszi, hogy a 8 éves gyermeke is óvodában maradhassanak. A tv.24.§ (5) bekezdése szól arról, hogy a gyermeknevelési tanácsadói, vagyszakértői bizottsági javaslatra maradhat óvodában, mely szervezetek csak anevelőtestület egyetértésével tehetnek ilyen javaslatot.

A nevezett bizottságok vizsgálati eredményét a gyermek fejlettségmérőlapjához kell csatolni. Fejlesztésére vonatkozóan egyéni fejlesztési tervet kellkészítenie óvónőjének, fejlődésétét dokumentálni szükséges. A vizsgálatbanelőírt pluszfejlesztéseket (pl. logopédia, gyógytestnevelés stb.), az iskolaszakszolgálatának kell biztosítani.

8. Számítógép használata az óvodában:Óvodánk kedvezményezettje lett az Informatikai és Hírközlési Minisztériumáltal meghirdetett OVI PC pályázatának. A központi óvodába kerültbeépítésre a gyermekek számára készült oktató programmal ellátottszámítógép. A számítógépet a pályázatban foglaltak szerint a gyermekekegyéni képesség fejlesztésére, a tehetséges gyermekek fejlesztésére, ahátrányos helyzetű gyermekek informatikai ismereteinek megalapozásánakfigyelembe vételével ütemezzük be a gyermekekkel való mindennapifoglalkozásokba.A foglalkozásokat ütemezés szerint az informatikai végzettséggel rendelkezőóvónők végzik.

9. Az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

Cél:Az eltérő képességű gyermekek személyiségfejlesztése a számunkralegmegfelelőbb integrációs forma alkalmazásával.

Teljes integrációban nevelkednek az ép intelligenciával rendelkező, devalamilyen tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel,beilleszkedési zavarral küzdő gyermek. Számukra heti rendszerességgelegyéni és mikrocsoportos fejlesztéseket szervezünk, melyek a részképességekkorrekcióját célozzák meg.

Az integrált nevelés során az eltérő családi háttérrel rendelkező különbözőképességű és fejlettségű gyermekeket együtt neveljük, fejlesztjük.Lehetőséget kell teremteni minden gyermek számára képességeikibontakoztatásához.Képességfejlesztés.Az otthonról hozott kultúráját minden gyermek értékként kamatoztatja.Együttműködő elfogadó környezet, ahol nincs előítélet.

66

Egyéni különbségekre figyelő pedagógiai módszerek és eszközökA bátorító nevelés tudatos alkalmazása.

Az integrált nevelésre vonatkozó részletes programunk 2004 szeptemberétőldolgozza ki nevelőtestületünk pályázati sikereink függvényében.A sajátos nevelést igénylő gyermekeket az óvónők javaslatára az iskolapedagógiai szakszolgálatában alkalmazott szakemberek (pszichológus,logopédus) felmérik, s a szükséges fejlesztést terápiás kezelés keretén belülelvégzik. Az óvoda továbbképzési tervében az intézményi szakemberekkiképzését tervezi a speciális feladat elvégzésére.

10. Gyermek és ifjúságvédelem

Az óvodáskorú gyermek nevelésében a legfontosabb nevelési funkciót a jólműködő családok tölthetik be.

Cél:Az intézményünkben járó gyermekek helyzetének felmérése, a hátrányos ésveszélyeztetett gyermek fokozottabb segítése. A neveltetésükből vagy acsaládjuk szociális helyzetéből adódó hátrányaik mérséklése.

Az óvodapedagógus feladatai- Felismeri az általa nevelt gyermek teljesítmény – viselkedés –és

kapcsolatzavarainak kiváltó okait.- Jelezni a problémákat az óvoda gyermekvédelmi felelősnek- Együttműködni a családokkal való kapcsolattartásban.- Differenciált bánásmódot alkalmazni az adott gyermek nevelésében.- Nyomon követni a fejlődést, szükség esetén szakemberek segítségét igény

bevenni- Kötelesek bizalmasan kezelni a tudomásukra jutott információkat.

A gyermekvédelmi felelős feladatai

- Nyilvántartást vezetni a veszélyeztetett helyzetű gyermekekről.- Nyilvántartani a hátrányos helyzetű gyerekeket.- A szülőket tájékoztatni a gyermekvédelmi feladatokról.- Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése a szülők

bevonásával.- Szülők anyagi nehézsége esetén támogatás, juttatás biztosítása, ennek

nyilvántartása- Figyelemmel kísérni a gyermekek egészségét- Szükség esetén védő óvó intézkedéseket tenni- Kapcsolattartás Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint Gyámügyi és

Szociális irodával- A kapcsolattartás időpontjait és a találkozások tartalmát külön füzetben

rögzíteni- Adatgyűjtés évente az óvodákba járó gyermekek családjainak jellemzőiről.- Az óvodalátogatás figyelemmel kísérése.

67

- Gyermekvédelemmel kapcsolatos új törvények, rendeletek figyelemmelkísérése.

- Faliújságon ki fűggeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátóintézmények címét és telefonszámait.

- Köteles bizalmasan kezelni a tudomására hozott információkat.- Minden tanévben éves tervet ill. beszámolót készíteni.

Törvényi meghatározások Hátrányos helyzetű gyermekAkit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett,illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak (Kt.21§/1/14).

Veszélyeztetett gyermek

Az a gyermek, aki családjában vagy környezetében ismétlődő vagy tartósfizikai és / vagy lelki bántalmazásnak és / vagy szexuális zaklatásnak,erőszaknak és / vagy elhanyagolásnak van kitéve, valamint fejlődésébencsaládja és/vagy közvetlen környezete károsan befolyásolja, és ezt nemellensúlyozza semmi (gyermekjóléti szolgálat meghatározása alapján).

Az óvoda köteles felvenni a körzetében élő hátrányos helyzetű gyermeketamennyiben betöltötte a 3 évét. Hasonló módon köteles felvenni azt agyermeket, akinek felvételéről a gyámhatóság dönt. (Kz. 65§/2/).

11. A bázisóvodai feladatok

Óvodánk Csenger Város Önkormányzata és a Megyei KözoktatásiKözalapítvány megbízásából 1998. szeptember 1-től bázisóvodai feladatokatlát el.

Módszertani központAz óvodai neveléssel támasztott szülői igények bemérésének segítése.A szülő igényeknek, a nevelőtestület irányultságának és az óvodai pedagógiaiprogramnak megfelelő érték és programválasztás, programírás segítése.Konzulensek és mentorok felkérése a helyi nevelési programok segítése.Megszervezni az azonos vagy hasonló programok szerint dolgozó intézményekszakmai találkozóit.Módszertani műhely létrehozása egy-egy munkaterületen.Kitekintések tanulmányi utak szervezése az országon belül.Hospitálási lehetőség biztosítása pályakezdő, fizetés nélküli szabadságrólvisszatérők részéről.Szervezési központA bázisóvoda, mint továbbképzési központ közelebb viszi a pedagógushoz azinformációt.Kihelyezet tanfolyamokon továbbképzéseken, konferenciákon területiszervezési formában lényegesen többen tudnak részt venni.Kevésbé költség- és időigényes, mint a megyeközpontú vagy országosközpontú szervezés.

68

A feladat az M.P.K.K.I. Együttműködésével valósítható meg. Fontos abázisóvoda megfelelő szakmai infrastruktúrájának fejlesztése, amely amodern követelményeknek megfelel (számítógép, Internet, fax, fénymásoló,könyvtár és szertár állomány fejlesztése.).MérésekAz óvodapedagógusok szemléletmódja nevelés és személyiség orientált. Ebbőlkövetkezően a mérések egy-egy gyermek, vagy gyermekcsoport fejlődésére,esetleg különböző nevelési területek vizsgálatára kell, hogy irányuljanak.Minőségfejlesztéssel kapcsolatos módszertan tanfolyami keretben történőmegismertetése, konzultáció szervezése.

A bázisóvoda konkrét feladatai- A gyermek fejlődésének megfigyelését segítő mérőeszközök terjesztése.- Az iskolaérettséget megállapító vizsgálati anyag biztosítása óvónők,

tanítók számára.- Különböző nevelési területek értékelését segítő szempontsorok

közreadása.- Statisztikai adatok elemzési módszereinek bemutatása.- Módszertani ajánlás a helyi nevelési program ellenőrzéséhez,

értékeléséhez.- Tanév – végi értékelés szempontsorának közreadása.- Országos mérésekbe való bekapcsolódása.

A bázisóvoda fejlesztése folyamatos. A pénzügyi támogatásnak egyarántirányulnia kell a személyi és a tárgyi feltételek előmozdítására.A bázisóvodák Csenger együttműködésében, feladatmegosztásban,összehangoltan dolgoznak.A Megyei Közoktatási Közalapítványnak évente szakmai beszámolótkészítünk, amelynek részre az alapítványi támogatás felhasználásánakelszámolása is.

69

12. Óvodánk dokumentációs rendszere:

Jogi dokumentáció:

Ø Alapító OkiratØ Helyi Nevelési ProgramØ Szervezeti és Működési SzabályzatØ Házirend

Pedagógiai dokumentáció:

Ø Vezetői programØ Éves pedagógia programØ Továbbképzési terv

A csoportok dokumentumai:

Ø CsoportnaplóØ Étkezési naplóØ Felvételi és mulasztási napló

Az egyéni fejlesztés dokumentációi:

Ø AnamnézisØ Fejlődési naplóØ Fejlettségmérő lapok

(személyiség lapok)Egészségügyi törzskönyv

13. Eszközjegyzék:A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről ésfelszereléseiről 2003 – 2008. tanévre

Az óvoda taneszköz jegyzékében foglaltak megvalósítását Csenger VárosKépviselő-testülete jóváhagyta, az évenkénti beszerzés a fenntartóval történőegyeztetés alapján történik.

70

Óvoda neve: Csenger Város Önkormányzat Óvodája Csenger, Honvéd út 22.

1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez

I. Helyiségek

HelyiségMennyiségi

mutatószükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Különbözetkialakítható

Különbözetnem

kialakítható

Pótlásbecsültösszege

CsoportszobaCsoportonként

1 6 - - -

Tornaszoba

Óvodánként(székhelyen,Telephelyen)

11 1 - 200. 000

LogopédiaiFoglalkoztató,egyéni fejlesztőszoba

Óvodánként(székhelyen,Telephelyen)

1- 1 - 200. 000

JátszóudvarÓvodánként

1 1 - - -Óvodavezetőiiroda

Óvodánként1 1 - - -

Gazdaságivezetői iroda

A MagyarKözlöny

1998/68. Sz.49991. Oldal

alapján

1 - - -

Nevelőtestületiszoba

Ugyanott- 1 - 300. 000

Orvosi szoba Ugyanott1 1 - 80. 000

Gyermeköltöző Csoportonként1

(közös is lehet)3 3 - 45. 000

Gyermekmosdó,WC

Csoportonként1

(közös is lehet3 3 - 1. 600. 000

Összesen: 2. 425. 000 Ft

71

Kiszolgáló helyiségek:

HelyiségMennyiségi

mutatószükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Különbözetkialakítható

Különbözetnem

kialakítható

Pótlásbecsültösszege

Felnőtt öltöző Épületenként 1- 1 - 300. 000

Elkülönítő szoba Óvodánként 11 1 - -

FőzőkonyhaÓvodánként1,

ha helybenfőznek

- - - -

Melegítő konyha Óvodánként1

1 - - -

Tálaló, mosogató,ezen belül felnőttétkező

Óvodánként1

1 1 - 500. 000

Felnőtt mosdó Épületenként1 1 - - -

Felnőtt WC Épületenként1 1 - - -

Mosléktároló Óvodánként1 1 - - -

Áruraktár Óvodánként1,ha helybenfőznek

- - - -

Földesáru raktárÓvodánként1,

ha helybenfőznek

- - - -

Egyéb raktár Óvodánként1

1 - - -

ÉléskamraÓvodánként1,

ha helybenfőznek

- - - -

Szertár Épületenként 11 - - -

Összesen: 800. 000 Ft

72

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

1. Csoportszobai berendezések:

HelyiségMennyiségi mutató

szükségletMennyiségi

mutatótényleges

Különbözetkialakítható

Különbözetnem

kialakítható

Pótlásbecsültösszege

Óvodai fektető Gyermeklétszám szerint 1 150 50 6. 750 db 337. 500

Gyermekszék Gyermeklétszám szerint 1 120 120 2. 860 db 343. 200Gyermekasztal Gyermeklétszám

figyelembe vételével 20 20 10. 975 db 219. 500Fényvédő függöny Ablakonként az ablak

lefedésére elkészítettméretben

- - - -

Szőnyeg Csoportonként a padlóegyötödének lefedésére

elkészített méretben- - - -

Játéktárolószekrény, vagypolc

Csoportonként 212 4 38. 419 db 153. 676

Fektető tároló Valamennyigyermekágytároláshozszükséges mennyiség

6 6 41. 575 / db(30 db-hoz)

249. 450

Élősarok állvány Gyermekcsoportonként 1 - 6 12. 000 db 72. 000Hőmérő Gyermekcsoportonként 1

6 6 500 db 3. 000Óvodapedagógusiasztal

Gyermekcsoportonként 1- 6 36. 500 db 219. 000

Felnőtt szék Gyermekcsoportonként 2 6 6 12. 000 db 72. 000Eszköz- előkészítőasztal

Gyermekcsoportonként 1- 6 7. 200 db 43. 200

Textiltárolószekrény

Gyermekcsoportonként 1- 6 16. 000 db 96. 000

Edény-ésevőeszköz-tárolószekrény

Gyermekcsoportonként 1- 6 13. 500 db 81. 000

Szeméttároló Gyermekcsoportonként 1 6 6 1. 000 db 6. 000

Összesen: 1. 895. 526 Ft

Megjegyzés: Különbségben benne van az elhasználódás, selejtezés miatti igény is.

73

2. Tornaszoba felszerelés:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Tornapad 2 2 2 28. 500 db 57. 000

Tornaszőnyeg 1 1 1 38. 500 db 38. 500

Bordásfal 2 2 4 14. 900 db 59. 600

Óvodaitöbbfunkciósmásszókészlet

1 1 1 142. 500 db 142. 500

Összesen 297. 600 Ft

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Tükör Egy gyerek egyfelnőtt - 1 7. 000 7. 000

Asztal 1 - 1 12. 000 12. 000Szék 2 - 2 2. 860 5. 720Szőnyeg 1 - 1 28. 000 28. 000

Összesen: 52. 720 Ft

4. Játszóudvar:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Kerti asztal Gy. csop. 1 - 4 10. 000 40. 000Kerti pad Gy. csop. 2 - 12 10. 000 120. 000Babaház Gy. csop. 1 2 4 175. 000 700. 000Udvarihomokozó

Gy. csop. 1 2 4 100. 000 400. 000

Takaróháló Homokozóként1 - 6 10. 000 60. 000

Összesen: 1. 320. 000 Ft

Mozgásigényt kielégítő eszközök az V.résznél felmérés szerint

74

5. Óvodavezetői iroda:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Íróasztal és szék 1-1- 1-1

35. 00022. 000

35. 00022. 000

Tárgyalóasztal 1 1 - 13. 000 -Szék 2 2 - 14. 000 -Telefon 1 1 - 3. 000 -Könyvszekrény 1 1 - 17. 200 -Iratszekrény 1 - 1 130. 000 130. 000

Összesen: 187. 000 Ft

6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezető iroda (több iroda esetén afelszerelések szerint helyezhetők el)

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Asztal Felnőtt létszámfigyelembevételével

2 1 14. 000 14. 000

Szék Felnőtt létszámfigyelembevételével

2 1 10. 000 10. 000

Iratszekrény 2 1 1 40. 000 40. 000

Lemezszekrény 1 1 - 56. 000 -

Írógépasztal ésszék 1-1 - 1

25. 00010. 000 35. 000

Számítógépasztal és szék 1-1 1 1

40. 00010. 000 -

Írógép 1 1 - 60. 000 -Telefon 1 1 - 3. 000 -Fax 1 - 1 70. 000 70. 000Számítógép,nyomtató

1 1 1 240. 000 240. 000

Összesen: 409. 000 Ft

75

7. Nevelőtestületi szoba:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Fiókos asztal Pedagóguslétszám szerint

1- 12 17. 000 240. 000

Szék Pedagóguslétszám szerint

118 8 10. 000 80. 000

Könyvtáridokumentum

500 (MagyarKözlöny 4995.

O200 300 1. 000 300. 000

Könyvszekrény 2 2 2 20. 000 40. 000Mosdókagyló 1 - 1 7. 000 7. 000Tükör 1 - 1 5. 000 5. 000

Összesen: 636. 000 Ft

8. Orvosi szoba berendezése a 26/97. (IX. 3. ) NH. Rendelet 300. 000 Ft

9. Gyermeköltöző:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Öltözőszerű,ruhatároló fogas

Gy. 6 főrelétszám

figyelembevételével

24 15 23. 712 355. 687

Öltözőpad Gy. létszámfigyelembevételével

20 34 21. 640 db6 főre

735. 760

Összesen: 1. 091. 447 Ft

76

10. Gyermekmosdó, WC

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Törölközőtartó Gy. létszámszerint 6 6

9. 687 db18 főre 58. 125

Falitükör Mosdókagylónként1

- 12 5. 000 60. 000

Rekeszes falipolc(fogmosótartó)

Gyermeklétszám

figyelembevételével

6 128. 50018 főre 102. 000

Hőmérő Helyiségenként 1 6 6 500 3. 000

Összesen: 223. 125 Ft

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Egyénitisztálkodószerek

150 150 100 300 db 3. 000

Tisztálkodófelszerelések 12 - 12 300 db 3. 600Fésűtartó

6 6 - - -Törölközőtartó 450 150 300 600 db 180. 000Takaró 150 - 150 1. 400 db 210. 000Ágyneműhuzat,lepedő 150 - 150 2. 500 375. 000Abrosz 126 42 84 1. 600 134. 400

Összesen: 933. 000 Ft

77

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Szennyesruhatároló

1- 1 2. 500 2. 500

Mosottruhatároló

1 1 - - -

Mosógép 1 1 1 34. 000 34. 000Centrifuga 1 1 1 34. 000 34. 000Vasaló 1 1 1 6. 000 6. 000Takarítóeszköz 1 1 1 140. 000 140. 000Hűtőgép 1 1 - - -Porszívó 1 1 - - -Kertimunkaeszközök,szerszámok

4 4 - - -

Vasalóállvány 1 1 - - -Szárítóállvány 1 1 1 3. 500 3. 500

Összesen: 220. 000 Ft

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként)

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Különféle játékformák: A gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségbenMozgásosjátékok,szerepjátékok,építő-konstruálójátékok,szabályjátékokés bábozás,barkácsoláseszközei

Labda 45Tornakarika 45

Homokozókészlet 45

454545

-25

203420-

4520

45203445

560750

5963. 5001. 5002. 000

25. 20015. 000

26. 82070. 00051. 00090. 000

Mozgáskultúrát,mozgásfejlesztéstKielégítőeszközök

Mini-trambulin6

Ugráló kötél 45Kerékpár 20

Roller 20

125--

5202020

13. 400195

14. 5006. 000

67. 0003. 900

290. 000120. 00

Ének-zene,énekes játékokeszközei

Ritmuskészlet 6 1 5 60. 000 300. 000

78

Az anyanyelvifejlesztésének. Akommunikációsképességekfejlesztésénekeszközei

Könyv 270

Képkirakó 45

120

18

150

36

1. 800

1. 600

270. 000

69. 120

Értelmiképességeket(érzékelés,emlékezet,figyelem,képzelet,gondolkodás ésa kreativitástfejlesztőanyagok,eszközök)

Képességfejlesztőjátékok 45

20 25 6. 500 db 162. 500

Ábrázolótevékenységeketfejlesztő(rajzolás, festés,mintázás, építés,képalakítás,kézimunka)anyagokeszközök

150 főreanyagszükséglet

éves szinten

50 100 6. 000 600. 000

Természetiemberi tárgyikörnyezetmegismerésételősegítőeszközök,anyagok

Nagyító 9Mikroszkóp 9Terepasztal 6

--1

995

1. 2004. 5006. 000

10. 80040. 50030. 000

Munka jellegűtevékenységekeszközei

GyermekSzerszámok

45- 45 1. 600 72. 000

Összesen: 2. 313. 840 Ft

2. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Videó (lejátszó) 1 1 - - -Televízió 1 1 - - -Magnetofon 1 1 - - -Diavetítő 1 - 1 48. 600 48. 600Vetítővászon 1 - 1 13. 200 13. 200Hangszer(pedagógusoknak) 1 1 1 12. 360 12. 360

79

Hangszer(gyermekeknek)

26 főrekészlet 26 26 5. 776 150. 187

Egyéni fejlesztéstszolgáló speciálisfelszerelések

- - - - -

Összesen: 223. 747 Ft

VI. EGÉSZSÉG-ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Étel-mintavétel(üvegtartály)készlet

1 1 1 2. 400 2. 400

Mentőláda 1 1 - - -Gyógyszerszekrény 1 - 1 4. 600 4. 600Munkaruha 34 17 34 10. 500 357. 000Védőruha 20 6 20 7. 500 150. 000Tűzoltó készülék 6 6 4 10. 000 40. 000

Összesen: 554. 000 Ft

I. sz. óvoda összesen: 13. 882. 005 Ft

Óvoda neve: Csenger Város önkormányzat Óvodája

80

Telőhelye: Csenger, Riskó Ignác út 1.

1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez

I. Helyiségek

Kiszolgáló helyiségek:

HelyiségMennyiségi

mutatószükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Különbözetkialakítható

Különbözetnem

kialakítható

Pótlásbecsültösszege

Helyiség

Felnőtt öltöző Épületenként 11 - - - Csoportszo

baElkülönítő szoba Óvodánként 1

- - - -Tornaszoba

FőzőkonyhaÓvodánként1,

ha helybenfőznek

- - - -Logopédiaifogó, egyénifejlesztőszoba

Melegítő konyha Óvodánként1

1 - - - Játszóudvar

Tálaló, mosogató,ezen belül felnőttétkező

Óvodánként1

- - 1 250. 000Óvodavezetői iroda

Felnőtt mosdó Épületenként1 1 1 - - Gazdasági

vezetői iroda

Felnőtt WC Épületenként1 1 1 - -

Nevelőtestületi szoba

Mosléktároló Óvodánként1 1 - - -

Orvosiszoba

81

Szárazárú raktár Óvodánként1,ha helybenfőznek

- - - -Gyermeköltöző

Földes árú raktárÓvodánként1,

ha helybenfőznek

- - - -Gyermekmosdó, WC

Egyéb raktár Óvodánként1

1 - - -

ÉléskamraÓvodánként1,

ha helybenfőznek

- - - -

Szertár Épületenként 11 - - -

Összesen: 250. 000Ft

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

6. Csoportszobai berendezések:

HelyiségMennyiségi mutató

SzükségletMennyiségi

mutatótényleges

Különbözetkialakítható

Különbözetnem

kialakítható

Pótlásbecsültösszege

Óvodai fektető Gyermeklétszámszerint 1

50 50 6. 750 db -

Gyermekszék Gyermeklétszámszerint 1

50 30 2. 860 db-

Gyermekasztal Gyermeklétszámfigyelembe vételével 10 5 10. 975 db 54. 875

Fényvédőfüggöny

Ablakonként az ablaklefedésére elkészített

méretben- - - -

Szőnyeg Csoportonként a padlóegyötödének lefedésére

elkészített méretben2 2 26. 000 52. 000

Játéktárolószekrény, vagypolc

Csoportonként 22 - 38. 419 db -

82

Fektető tároló Valamennyigyermekágy tároláshozszükséges mennyiség

2 2 41. 575 / db(30 db-hoz)

83. 150

Élősarok állvány Gyermekcsoportonként1

- 6 12. 000 db 72. 000

Hőmérő Gyermekcsoportonként1 - 2 500 db 1. 000

Óvodapedagógusiasztal

Gyermekcsoportonként1 2 2 36. 500 db 73. 000

Felnőtt szék Gyermekcsoportonként2

4 - 12. 000 db -

Eszköz-előkészítő asztal

Gyermekcsoportonként1 - 2 7. 200 db 14. 400

Textiltárolószekrény

Gyermekcsoportonként1 - 2 16. 000 db 32. 000

Edény-ésevőeszköz-tárolószekrény

Gyermekcsoportonként1 - 2 13. 500 db 27. 000

Szeméttároló Gyermekcsoportonként1

2 2 1. 000 db -

Összesen: 409. 425 Ft

Megjegyzés: Különbségben benne van az elhasználódás, selejtezés miattiigény is.

7. Tornaszoba felszerelés:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Tornapad 2 2 2 28. 500 db 57. 000

Tornaszőnyeg 1 1 1 38. 500 db 38. 500

Bordásfal 2 - 2 14. 900 db 29. 800

Óvodaitöbbfunciósmászókészlet

1 1 1 142. 500 db 142. 500

Összesen 267. 800 Ft

83

8. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Tükör Egy gyerek egyfelnőtt - 1 7. 000 7. 000

Asztal 1 - 1 12. 000 12. 000Szék 2 - 2 2. 860 5. 720Szőnyeg 1 - 1 28. 000 28. 000

Összesen: 52. 720 Ft

9. Játszóudvar:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Kerti asztal Gy. csop. 1 1 - 10. 000 -Kerti pad Gy. csop. 2 4 - 10. 000 -Babaház Gy. csop. 1 1 1 175. 000 175. 000Udvarihomokozó

Gy. csop. 1 2 1 100. 000 100. 000

Takaróháló Homokozóként1 - 2 10. 000 20. 000

Összesen: 295. 000 Ft

Mozgásigényt kielégítő eszközök az V. Résznél felmérés szerint

10. Óvodavezetői iroda:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Íróasztal és szék1-1 - -

35. 00022. 000 -

Tárgyalóasztal 1 - - 13. 000 -Szék 2 - - 14. 000 -Telefon 1 - - 3. 000 -Könyvszekrény 1 - - 17. 200 -Iratszekrény 1 - - 130. 000 -

Összesen:0 Ft

84

6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezető iroda (több iroda esetén afelszerelések szerint helyezhetők el)

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

AsztalFelnőtt létszám

figyelembevételével

2 2 14. 000 28. 000

SzékFelnőtt létszám

figyelembevételével

2 2 10. 000 20. 000

Iratszekrény 2 - 2 40. 000 80. 000

Lemezszekrény 1 1 1 56. 000 56. 000Írógépasztal ésszék 1-1 - 1-1

25. 00010. 000 35. 000

Számítógépasztalés szék 1-1 1 1-1

40. 00010. 000 50. 600

Írógép 1 - 1 60. 000 60. 000Telefon 1 1 - 3. 000 -Fax 1 - 1 70. 000 70. 000Számítógép,nyomtató

1 - 1240. 000 240. 000

Összesen: 639. 600 Ft

7. Nevelőtestületi szoba:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Fiókos asztal Pedagóguslétszám szerint 1 2 2 17. 000 34. 000

Szék Pedagóguslétszám szerint 1 2 4 10. 000 40. 000

Könyvtáridokumentum

500 (MagyarKözlöny 4995. O 100 100 1. 000 100. 000

Könyvszekrény 2 - 2 20. 000 40. 000Mosdókagyló 1 - 1 7. 000 7. 000Tükör 1 - 1 5. 000 5. 000

Összesen: 226. 000 Ft

8. Orvosi szoba berendezése a 26/97. (IX. 3. ) NH. Rendelet 150. 000 Ft

85

9. Gyermeköltöző:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Öltözőszerű,ruhatároló fogas

Gy. 6 főrelétszám

figyelembevételével

10 10 23. 712 -

Öltözőpad Gy. létszámfigyelembevételével

- 10 21. 640 db6 főre

-

Összesen: 0 Ft

10. Gyermekmosdó, WC

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Törölközőtartó Gy. létszámszerint 2 2

9. 687 db18 főre -

Falitükör Mosdókagylónként1

- 6 5. 000 -

Rekeszes falipolc(fogmosótartó)

Gyermeklétszám

figyelembevételével

2 28. 50018 főre -

Hőmérő Helyiségenként 1 1 - 500 -

Összesen: 0 Ft

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Egyéni tisztálkodószerek 50 50 50 300 db 15. 000Tisztálkodófelszerelések 6 - 6 300 db 1. 800Fésűtartó

2 2 - - -Törölközőtartó 150 50 100 600 db 60. 000Takaró 50 - 50 1. 400 db 70. 000Ágyneműhuzat,lepedő 50 - 50 2. 500 125. 000Abrosz 30 15 15 1. 600 24. 400

Összesen: 313. 800 Ft

86

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Szennyesruhatároló 1 - 1 2. 500 2. 500Mosottruhatároló

1 - 1 5. 000 5. 000

Mosógép 1 1 1 34. 000 34. 000Centrifuga 1 1 1 34. 000 34. 000Vasaló 1 1 1 6. 000 6. 000Takarítóeszköz 1 1 1 110. 000 110. 000Hűtőgép 1 1 - - -Porszívó 1 1 - 32. 000 32. 000Kertimunkaeszközök,szerszámok

4 4 - - -

Vasalóállvány 1 1 - 3. 500 3. 500Szárítóállvány 1 1 1 2. 500 2. 500

Összesen: 229. 500 Ft

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként)

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Különféle játékformák: A gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségbenMozgásosjátékok,szerepjátékok,építő-konstruálójátékok,szabályjátékokés bábozás,barkácsoláseszközei

Labda 15Tornakarika 15

Homokozókészlet 15

151515

--

1555-

1515

15101415

560750

5963. 5001.5002. 000

8. 40011. 250

8. 94035. 00015. 00030. 000

Mozgáskultúrát,mozgásfejlesztéstKielégítőeszközök

Mini-trambulin2

Ugráló kötél 15Kerékpár 8

Roller 8

----

21588

13. 400195

14. 5006. 000

26. 8002. 925

116. 00048. 000

Ének-zene,énekes játékokeszközei

Ritmuskészlet 2 - 2 20. 000 40. 000

87

Az anyanyelvifejlesztésének. Akommunikációsképességekfejlesztésénekeszközei

Könyv 100

Képkirakó 15

40

5

60

10

1. 800

1. 600

108. 000

16. 000

Értelmiképességeket(érzékelés,emlékezet,figyelem,képzelet,gondolkodás ésa kreativitástfejlesztőanyagok,eszközök)

Képességfejlesztőjátékok 15

5 10 6. 500 db 65. 000

Ábrázolótevékenységeketfejlesztő(rajzolás, festés,mintázás, építés,képalakítás,kézimunka)anyagokeszközök

50 főreanyagszükséglet

éves szinten

50 50 6. 000 300. 000

Természetiemberi tárgyikörnyezetmegismerésételősegítőeszközök,anyagok

Nagyító 6Mikroszkóp 2Terepasztal 2

---

622

1. 2004. 5006. 000

7. 2009. 00012. 000

Munka jellegűtevékenységekeszközei

GyermekSzerszámok

45- 15 1. 600 24. 000

Összesen:944. 515 Ft

2. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök:

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Videó (lejátszó) 1 1 - - -Televízió 1 1 - - -Magnetofon 1 1 1 8. 500 8. 500Diavetítő 1 - 1 48. 600 48. 600Vetítővászon 1 - 1 13. 200 13. 200Hangszer(pedagógusoknak) 1 1 1 12. 360 12. 360

88

Hangszer(gyermekeknek)

15 főrekészlet - 15 5. 776 86. 640

Egyéni fejlesztéstszolgáló speciálisfelszerelések

- - - - -

Összesen: 169. 300 Ft

VI. EGÉSZSÉG-ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Eszközfelszerelés

Mennyiségimutató

szükséglet

Mennyiségimutató

tényleges

Mennyiségimutató

különbözet

Beszerzésegységár(db/m2)

Pótlásbecsültösszege

Étel-mintavétel(üvegtartály)készlet

1 1 1 2. 400 2. 400

Mentőláda 1 1 - - -Gyógyszerszekrény 1 - 1 4. 600 4. 600Munkaruha 8 8 8 10. 500 84. 000Védőruha 10 - 10 7. 500 75. 000Tűzoltó készülék 2 2 2 10. 000 20. 000

Összesen: 186. 000 Ft

II. sz. óvoda összesen: 4. 213. 660 Ft

MINDÖSSZESEN: 18. 095. 665 Ft

89

K I M U T A T Á SAz óvoda taneszköz jegyzékének 5 érve tervezett ütemezéséről

2003/04. tanévre tervezett taneszköz beszerzés:

Sorszám

Megnevezése Összérték

1. Csoportszobai berendezések 409. 425 Ft2. Tornaszoba (Riskó úti óvoda) 267. 800 Ft3. Logopédiai foglalkoztató 52. 720 Ft4. Orvosi szoba (Riskó úti óvoda) 150. 000 Ft5. Tisztálkodás és egyéb 249. 360 Ft6. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 651. 671 Ft7. Egészség és munkavédelmi 148. 000 Ft

Összesen: 1. 928. 976 Ft

2004/05. tanévre tervezett taneszköz beszerzés:

Sorszám Megnevezés Összérték1. Kiszolgáló helyiségek 1. 050. 000 Ft2. Csoportszobai berendezések 452. 431 Ft3. Logopédiai foglalkoztató (Honvéd úti óvoda) 52. 720 Ft4. Tisztálkodási és egyéb 249. 360 Ft5. Felnőttek munkavégzése 220. 000 Ft6. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 651. 671 Ft7. Egészség és munkavédelmi 148. 000 Ft

Összesen: 2. 824. 182 Ft

2005/06. tanévre tervezett taneszköz beszerzés:

Sorszám Megnevezés Összérték1. Óvodai helyiségek 2. 505. 000 Ft2. Csoportszobai berendezések 1. 443. 095 Ft3. Tornaszoba 297. 600 Ft4. Óvodavezetői iroda 187. 000 Ft5. Óvodavezető-helyettesi iroda 409. 000 Ft6. Nevelői szoba 636. 000 Ft7. Gyermeköltöző 1. 091. 447 Ft8. Gyermekmosdó 223. 125 Ft9. Tisztálkodási 249. 360Ft10. Felnőttek munkavégzéséhez 229. 500 Ft11. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 651. 671 Ft12. Nevelőmunkát segítő egyéb 223. 747 Ft13. Egészség és munkavédelem 148. 000 Ft

Összesen: 8. 294. 545 Ft

90

2006/07. tanévre tervezett taneszköz beszerzés:

Sorszám Megnevezés Összérték1. Játszóudvar 295. 000 Ft2. Játszóudvar 1. 320. 000 Ft3. Óvodavezető-helyettesi 639. 600 Ft4. Tisztálkodási és egyéb 249. 360 Ft5. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 651. 671 Ft6. Nevelőmunkát segítő egyéb 169. 300 Ft7. Egészség és munkavédelem 148. 000 Ft

Összesen: 3. 472. 931 Ft

2007/08. tanévre tervezett taneszköz beszerzés:

Sorszám Megnevezés Összérték1. Nevelői szoba (Riskó út óvoda) 226. 000 Ft2. Orvosi szoba (Honvéd úti óvoda) 300. 000 Ft3. Tisztálkodási és egyéb 249. 360 Ft4. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 651. 671Ft5. Egészség és munkavédelmi eszköz 148. 000 Ft

Összesen: 1. 575. 031 Ft

Ø 2003/2004 tanévre tervezett ütemezése: 1. 928. 976 FtØ 2004/2005 tanévre tervezett ütemezése: 2. 824. 182 FtØ 2005/2006 tanévre tervezett ütemezése: 8. 294. 545 FtØ 2006/2007 tanévre tervezett ütemezése: 3. 472. 931 FtØ 2007/2008 tanévre tervezett ütemezése: 1. 575. 031 Ft Összesen: 18. 095. 665 Ft

91

14. Légimitációs záradék

1. Elfogadta:A nevelőtestület dátum:2004. június 9

2.Egyetértést nyilvánította:Az óvodai szülői munkaközössége dátum:2004. június 10.

3.Véleményezte:Szakértő dátum: 2004.június 15.

4.Jóváhagyta Önkormányzat dátum: ________________

92

Felhasznált irodalom:

Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Budapest 1996

A Helyi óvodai nevelési program felülvizsgálata. MPKKI. Nyíregyháza 2004.

1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról és annak módosításai 23/1997. (VI. 4.)MKM.

1/1998. (VII.24.)OM rendelet a nevelési – oktatási intézmények kötelezőminimális eszközeiről és felméréséről.

Óvodavezetési ismeretek (módszertani kézikönyv)