szent-györgyi albert Általános iskola és gimnázium min ...szgya.hu/doksik/minir.pdfkilépéskor...

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium Intézményi minőségirányítási program

1

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium minőségirányítási programja


2

Tartalomjegyzék: I. Minőségpolitika.............................................................................................3 1. Helyzetelemzés............................................................................................4 1.1. Törvényi háttér............................................................................................5 1.2. Az intézmény bemutatása...........................................................................7 1.3. Fenntartói elvárások, minőségcélok............................................................8 2. Jövőkép - stratégiai irányvonal -................................................................10 2.1. Minőségfogalmunk....................................................................................11 2.2. Minőségpolitikai célok és feladatok..........................................................12

II. Minőségirányítási rendszer...........................................................................13 1. Vezetési feladatok..........................................................................................14 2. Tervezési feladatok........................................................................................16 3. Ellenőrzési feladatok......................................................................................17 4. Felelősségi mátrix..........................................................................................18 5. Mérési és értékelési rendszer területei...........................................................19 5.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése...........20 5.2. Az országos kompetenciamérés eljárásrendje............................................21 5.3. Partneri igény és elégedettség mérés..........................................................22 5.4. Az esélyegyenlőségi terv végrehajtásának mérése.....................................23 6. Az intézményi önértékelés területei, módszerei és eljárásrendje..................24 7. Záradék..........................................................................................................25 Mellékletek....................................................................................................26


3

I. Min őségpolitika


4

1. Helyzetelemzés

1.1. Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10) bekezdése előírja, hogy "A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60., 61. §) és iskolai diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé." (11) " Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását." Iskolánkban a rendszer működtetése során a már kialakított Comenius I. modellt alkalmazzuk. Az IMIP stratégiai dokumentum. 1.2. Az intézmény bemutatása A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata által fenntartott alap- és középfokú oktatással foglalkozó intézmény iskolánk, mely önálló jogi személyiségként működő szervezet. Az általános iskolai képzés mellett 1990-től gimnáziumi oktatást is indítottunk, 1990-től 4 évfolyamos, majd 1992-től 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokkal. Az iskola szerkezete így döntően átalakult, hiszen az alapozó négy év után (1-4. osztály) a tanulók felső tagozaton (5-8. évfolyam), illetve a nyolc osztályos gimnáziumi képzés keretében (5-12. évfolyam) folytathatják tanulmányaikat. 2004 szeptemberétől - a törvényi feltételekkel élve - nyelvi-informatikai évfolyamot is indítunk, mely a 8 osztályos gimnáziumi képzés 8. évfolyama után következik. Ezen túl - igény esetén - 4 osztályos gimnáziumi tanulócsoportokat is működtetünk. A XIX. század utolsó harmadában iskolának épült mindkét épületünk. Adottságaink 28 tanulócsoport elhelyezését, oktatását teszik lehetővé. Ennek 650-700 fő körüli gyereklétszám felel meg, ami évek óta iskolánk tanulólétszáma. Nevelő-oktató munkánk alapvető céljának a tananyag feldolgozása során megvalósuló személyiségfejlesztést tartjuk, melynek során szem előtt tartjuk az egyéni képességeket és az iskolahasználók elvárásait.


5

Pedagógiai programunkban az alábbi konkrét célokat fogalmaztuk meg: 1. A tanulói személyiség aktív alakítására törekszünk. 2.A közösséghez való tartozást igyekszünk több szinten kialakítani. 3. Az általános műveltség és az alkalmazható tudás egyensúlyát igyekszünk megteremteni. 4. A megszerzett tudást minden diákunk eszközként tudja alkalmazni. 5. A környezetére figyelő és azt megőrző, óvó felnőttek legyenek majd tanulóink. Pedagógiai tantervünket kiegészítettük a kompetencia alapú oktatás módszertanával, valamint az esélyegyenlőséget növelő eljárásokkal, projektekkel is. SWOT analízisünk és önértékelésünk során kialakított intézményképünk szerint erősségeink a következők: - hagyományaink őrzése

- egyéni bánásmód, tanulók képességeinek figyelembe vétele - tanulói tehetséggondozás, felzárkóztatás - önismeretre nevelés - iskolai könyvtár szakmai munkája - nyelvgyakorló külföldi utak - diákönkormányzat munkája - iskolánk jó földrajzi elhelyezkedése - kreatív, innovatív tantestület

Fejlesztendő terület: - tanórán kívüli foglalkozások körének bővítése

- kommunikációs problémák kiküszöbölése - hatékony, egységes értékközvetítő kommunikáció a szülők felé, illetve

intézményen belüli összhang ezen a területen is - az általános iskolai osztályokban tanuló gyerekek sikerélményhez juttatása

Lehetőségeink közül kiemeltük:

- szülőkkel való kapcsolattartás megújítását - külföldi szakmai kapcsolatok kiépítését - új tanulásszervezési módszerek kipróbálását - diákügyelet megújítását - épületeink tereinek jobb kihasználását - erdei iskolai programok átalakítását


6

1.3. Fenntartói elvárások, minőségcélok

A Ferencvárosi Önkormányzat közoktatási intézményrendszerének irányításában, működtetésében legfőbb feladatának tekinti az intézményrendszer szolgáltatásai sokszínűségét megőrizni, betartatni a tanügy-igazgatási feladatok intézményi végrehajtásának törvényességét. Az intézmények pedagógiai szolgáltatásában általános fenntartói elvárások:

- A társadalmi kihívásoknak való megfelelés, korszerű ismeretek nyújtása. - Sokszínű közoktatási, szolgáltatási intézményrendszer fenntartása: az

intézménytípus teljes vertikumának (óvodától a középiskoláig, nevelési tanácsadó) jelenlétével, szakmai önállóságot tükröző helyi programok finanszírozásával, a lakossági igények figyelembevételével.

- A művészeti nevelés támogatása. - A tantárgygondozói és óvodai mentori koncepció érvényesülése, mely

elsősorban az adott szociokulturális hátterű tanulók optimális nevelésének, taníthatóságának módszereire vonatkozik - tudományos igényű megalapozottsággal.

- Az integrált nevelés elvének érvényesítése - új módszerek bevezetésével támogatni heterogén összetételű óvodai/tanuló-csoportok differenciált foglalkoztatását, az egyéni bánásmód megvalósítását -az adott keretek között.

- Általános elvárás, hogy a leszakadó, lényeges hátránnyal induló tanulók megmaradhassanak az intézményben, és a 8. osztályt be tudják ott fejezni, de úgy, hogy ne csak a megtartás legyen a cél, hanem kapjanak valami pluszt, foglalkozzanak velük, és a felkészítésük, felzárkóztatásuk megtörténjen. Az is fontos, hogy minden iskolára jellemző legyen ez a szemlélet, ne csak arra a néhányra,, amelyek most is vállalják ezeknek a gyerekeknek az oktatását-nevelését.

- A nevelés és a képességfejlesztés előtérbe kerülésének elve - a nevelő munka hatékonyságának fokozása, a motiváció erősítése. Az oktatás módszertani kultúrájának emelésével növelni az érettségizett tanulók számát.

- Az intézmény, mint munkahely és mint oktatási környezet mentálhigiénéjének fejlesztése.

- A pedagógus munkája elismerésének alapja az óvodától a középiskoláig a pedagógiai hozzáadott érték legyen - méréssel alátámasztva. Belépéskor és kilépéskor mérni kellene a diákok tudását, neveltségi szintjét, a pedagógiai hozzáadott értéket. A fő cél az lenne, hogy az ötödikeseket, majd ugyanezeket a tanulókat nyolcadikban kimenetként, a neveltségi szintet és a tudást együtt mérni.

- Az intézményhálózat harmonizáljon a tanuló/gyermeklétszám változásával. Speciális elvárások: A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók, fiatalok esélyegyenlőségének növelésére vonatkozó elvárások: - Az önkormányzat a kötelező feladatellátáson túl - a hátrányos helyzetű tanulók, fiatalok esélyegyenlőségének növelése céljából gondoskodik szakiskolai ellátásról, a felnőttoktatás


7

fejlesztéséről, a sajátos nevelési igényű (korai fejlesztés, enyhe fokban, középsúlyos értelmi és egyéb fogyatékos, valamint autista gyermekek) óvodai és általános iskolai ellátásáról. - Minél nagyobb arányban el kell érni, hogy a tanulók a megfelelő időben tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek. Intézményünkre vonatkozó fenntartói elvárások és feladatok Elvárások Feladatok Társadalmi kihívásoknak való megfelelés, korszerű ismeretek nyújtása

Nyelvi előkészítő osztályok színvonalas működésének biztosítása. Lehetővé kell tenni, hogy a diákok a középiskolai tanulmányaik alatt idegen nyelvi környezetben is gyakorolhassák az adott nyelvet. Iskolai oktatás színvonalasabbá tételével tudjanak a diákok nyelvvizsga bizonyítványt szerezni. Az informatika oktatás tárgyi és személyi feltételeinek bővítése. A nyelvvizsgák számával összemérhető számú ECDL vizsga letétele.

A tantárgygondozói koncepció érvényesülése Kerületi báziskönyvtár létrehozása a pedagógusok szakmai munkájának segítésére.

Leszakadó, hátrányos helyzetű tanulókkal ugyanolyan mértékű foglalkozás, mint a nyolcadik osztályba átlépőkkel.

Az ötödik évfolyamtól az "e" osztályban maradók felzárkóztatása egyéni fejlesztéssel. A hátrányok kompenzálása oly módon, hogy számukra is biztosítsák a tehetséggondozást. A képességfejlesztés kerüljön előtérbe. Pszichopedagógus és fejlesztőpedagógus segítse a tanulókat.

Az intézmény mint munkahely és mint oktatási környezet mentálhigiénéjének fejlesztése

Olyan pályázatokon részvétel, amely lehetővé teszi a világítás, a vizesblokkok korszerűsítését. A festés-mázolás biztosításához szponzorok felkutatása.

Az alapozó szakasz szakmailag kiemelt megerősítése

Egyéni fejlesztésekkel, motivációval segíteni a körzetes gyerekeket, hogy a saját iskolából minél többen részt vehessenek a nyolc osztályos képzésben.

Az egészségnevelés kiemelt kezelése A zárt tömbházas, udvar nélküli iskolából szükséges az erdei iskolai programok következetes fejlesztése és megvalósítása.

Művészeti nevelés A tánc tanításába egyre több 6 - 15 éves gyerek bevonása.


8

2. Jövőkép - stratégiai irányvonal -

2.1. Minőségfogalmunk Számunkra a minőség azt jelenti, hogy kit űzött céljainkhoz sikerül közelítenünk eredményeinket, működésünket. Alapvetően két fő célnak kívánunk megfelelni:

- az általános iskolai képzés keretében olyan tudás kialakítása és képességfejlesztés a célunk, mely tanulóink ezen körének a sikeres pályaorientációját és továbbtanulását szolgálja,

- 8 osztályos gimnáziumként a diákok nagyobb körét készítjük fel a kétszintű érettségire, valamint felsőoktatási tanulmányaikra.

Szervezeti folyamatainkat úgy alakítjuk, hogy partnereink elégedettek legyenek és igényeik folyamatosan beépüljenek intézményünk gyakorlatába. Ezért jó hangulatú osztály és iskolai közösségek kialakításán fáradozunk, ahol egymást segítő és egymásra figyelő diákok élik mindennapjaikat. A szülőkkel folyamatosan együttműködve alakítjuk iskolánk arculatát. Véleményük, elvárásaik befolyásolják oktató-nevelő munkánkat. Pályázati forrásokkal és különböző szakmai szolgáltatások igénybevételével tárgyi és humán erőforrásainkat igyekszünk megújítani. Mind a tanulói, mind a tanári munka folyamatában differenciált követelményrendszert, de egységes értékelési rendszert működtetünk. Az iskola működését szabályozó dokumentumok belső koherenciájára figyelünk, a fő folyamatoknak alárendeljük a részfeladatok megoldását. Küldetésnyilatkozat: Iskolánk felső- és középszintű vezetése elkötelezett a partnerközpontú minőségirányítási rendszer működtetése iránt, hiszen legfőbb célunk, hogy közösségünk minden tagja kultúrált környezetben, elfogadó, bizalomteljes légkörben, hagyományainkra építve dolgozhasson. Diákjaink szerezzenek annyi alkalmazható tudást, hogy önmagukat elfogadva képesek legyenek megvalósítani céljaikat.


9

2.2. Minőségpolitikai célok és feladatok

Cél Feladat Módszerek, eljárások

Felelősök

1. Fakultációk megerősítése

a. új nyelvek oktatásának bevezetése b. szakmai végzettséget adó fakultációk indítása

igényfelmérés igazgató, szakmai koordinátor

2. Az alsó tagozat oktatási

palettájának színesítése

a. játékos nyelvi képzés bevezetése b. tehetséggondozó szakkörök indítása c. játékos informatikai szakkörök szervezése d. szociális kompetencia fejlesztése különféle módszerekkel e. tanulásmódszertani foglalkozások szervezése

rendhagyó osztályfőnöki órák, projektek szervezése

igazgató, igazgatóhelyettes, alsós szakmai koordinátor

3. Az általános iskolai felső tagozat megerősítése

a. egyéni fejlesztési tervek készítése b. tanulásmódszertani foglalkozások szervezése c. a pályaorientációba külső szakemberek bevonása

projektek szervezése, rendhagyó szakórák, foglalkozások szervezése

igazgató, szakmai koordinátorok

4. A nem szakrendszerű oktatás átalakítása és fejlesztése

a. alaptantárgyak racionalizálása b. művészeti tárgyak integrációja

igazgató, szakmai koordinátorok, munkaközösség-vezetők

5. Az iskola nemzetközi kapcsolatainak megerősítése

a. az oktatott idegen nyelvek országainak iskoláival való kapcsolatfelvétel b. határon túli magyar iskolákkal való kapcsolatfelvétel

igazgató, nyelvi szakmai koordinátor

6. Az iskola arculatának egységessé tétele

a. megterveztetni az iskola logóját b. az iskola honlapjának folyamatos fejlesztése c. az iskolai dokumentumok formai megjelenésének

pályázat igazgató, igazgatóhelyettesek


10

egységessé tétele 7. ÖKO iskolává válni (a környezeti- és az egészségnevelés magas szintű megvalósítása)

a. erdei iskolai programunk átalakítása b. az épületben szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas helyek létrehozása c. külső szakemberek meghívása

pályázatok, rendhagyó osztályfőnöki órák

igazgató, szakmai koordinátor

8. Nyelvi-informatikai képzés átalakítása

a. idegen nyelvi környezetben való nyelvgyakorlás lehetővé tétele b. az ECDL vizsga moduljainak sikeres teljesítése

tanulmányi kirándulások, cserekapcsolatok szervezése

igazgató, szakmai koordinátorok


11

II. Min őségirányítási rendszer (Az intézmény működésének folyamata)


12

1. Vezetési feladatok

Intézményünk vezetése elkötelezett a folyamatos, partnerközpontú minőségfejlesztésben, valamint szakmai felelősséget vállal a feladatok elvégzésében és az iskola hatékony és jogszerű működtetésében. Vezetői struktúra:

A szűkebb iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek, szakmai koordinátorok, DÖK tanácsadó) legalább kéthetente ülést tart, melyen értékelik az eltelt időszak programjait, kijelölik az iskola stratégiai és operatív feladatait és előkészítik azok végrehajtását. Az iskola vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Szakmai munkánk megerősítésére megtartjuk és fejlesztjük a team-munkát, mert gyors alkalmazkodóképességünk, rugalmasságunk fenntartását elősegíti. Belső kapcsolattartásunk rendjét egymással és partnereinkkel az SzMSz szabályozza. A vezetői feladatmegosztás az SzMSz-ben és a munkaköri leírásokban pontosan követhető.


13

2. Tervezési feladatok

Tervezőmunkánk célja: iskolánk működésének szabályozott és átlátható működtetése. Alapkövetelményként fogalmaztuk meg, hogy intézményünk munkájának egésze egymásra épülő folyamatokból álljon, amelyek kiszámíthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. A hatályos törvények és rendeletek előírásain túl a fenntartó tervezési dokumentumait is figyelembe vesszük a tervező munka megkezdésekor. Stratégiai tervünk a pedagógiai programban -melynek része a helyi tanterv- és a minőségirányítási programban szerepel. Mindkét alapdokumentumot - a vezetői ciklushoz igazodva - legalább 5 évente felülvizsgáljuk. Stratégiai tervezésünk folyamata:

1. Első lépésként az iskola vezetősége áttanulmányozza a Kt-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a dokumentum módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3. Szeptember végén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból és felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

4. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról és az első olvasat elkészítésének, előterjesztésének időpontjáról.

5. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 6. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító

javaslataikat és összehasonlítják azokat. 7. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik

elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 8. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések

bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik 1 héten belül.

9. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal.

10. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a fejlesztési módosításokat. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal, visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

11. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (gyerekek, szülők) különböző fórumokon.

12. Az igazgató a második félév elején a módosított dokumentumot felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.


14

Minden tanév elején munkatervet készítünk, melynek célja, hogy az adott nevelési-oktatási év konkrét céljait, feladatait meghatározza. Az éves munkaterv elkészítésének folyamata:

1. Az alakuló értekezleten az igazgató tájékoztatja a kollégákat a tanévre vonatkozó pedagógiai célkitűzésekről, elletve a személyi feltételek alakulásáról. A tárgyi és szervezeti feltételeket és ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek.

2. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a céljaikat.

3. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkerteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

4. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségük tervét.

5. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik.

6. A DÖK és a gyermekvédelmi felelősök is elkészítik éves munkatervüket. 7. Ezt követően az igazgató a rész munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét,

amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 8. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a

mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 9. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát és az

iskola éves munkatervét. 10. Szeptember végén a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. 11. Szeptember 30-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak.

Humánerőforrás fejlesztésére szolgáló tervünk a továbbképzési terv. Ezt 5 évenként vizsgáljuk felül, s ehhez minden márciusban beiskolázási tervet fogadunk el, melyet a tanév elején kiegészítünk, módosítunk. Helyi tantervünk alapján minden tantárgyhoz és az osztályfőnöki munkához tanmeneteket készítünk. Költségvetésünket a fenntartó által biztosított keret és a nevelőtestület véleményének összhangba hozásával készítjük el.


15

Az iskolai működés tervezési rendszerének elemei: Dokumentum megnevezése Határidő Pedagógiai program és a helyi tanterv szükség szerint (de legalább 5 évente) Intézményi minőségirányítási program szükség szerint (de legalább 5 évente) Az iskolai könyvtár minőségirányítási programja

szükség szerint

Szervezeti és működési szabályzat szükség szerint Házirend szükség szerint Az iskola éves munkaterve évente szeptember Munkaközösségek munkaterve évente szeptember Esélyegyenlőségi terv évente Továbbképzési program 5 évente Továbbképzési terv évente Munkavédelmi szabályzat folyamatos Tűzvédelmi szabályzat folyamatos Selejtezési, leltározási szabályzat folyamatos


16

3. Ellenőrzési feladatok

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

- a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, c) szakmai koordinátorok A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.


17

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.


18

4. Felelősségi mátrix

A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy a minőségirányítási rendszerben mely fő folyamatnak ki a gazdája.

Szervezeti egység vagy folyamatgazda A igazgató B igazgatóhelyettes C igazgatóhelyettes D szakmai koordinátorok E folyamatgazda (az adott feladatra

aktualizált) F gazdasági vezető G munkaközösség-vezetők

Folyamat A B C D E F G 1. Stratégiai tervezés X X 2. Éves tervezés X X X X X 3. Vezetői ellenőrzés X X X X 4. Irányított önértékelés X X X 5. Partnerek azonosítása,

igényeiknek és elégedettségüknek a mérése

X X

6. Kiválasztási és betanulási rend működtetése

X X X X

7. Továbbképzési rendszer működtetése

X X X

8. Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése)

X X X X X

9. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra)

X X

10. Gazdasági és pénzügyi folyamatok

X X

11. Beiskolázás X X 12. Módszertani eszköztár és

kultúra X X X

13. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés

X X

14. Az intézmény működésének éves értékelése

X X X X


19

5. Mérési és értékelési rendszer területei

5.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése

Külön dokumentumban szabályozzuk a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelését. Jelen dokumentum a teljesítményértékelés céljait és az értékelési ciklust rögzíti. A teljesítményvizsgálat célja az oktatás-nevelés szakmai színvonalának, az igazgatás színvonalának emelése. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek:

- a fejlesztő szándék elve - a sokoldalúság elve - a méltányosság elve

Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok:

- segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce, kritériumrendszer szerint,

- nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést,

- segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével elősegíteni a tanár szakmai fejlődését.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok:

- elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását,

- elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását, - elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés

összehangolását, - adatokat szolgáltatni az iskolai stratégiai dokumentumok aktualizálásához, - javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt.

Az értékelés tárgya, követelményrendszere: A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: - az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános leírásán, valamint a pedagógus személyre szóló munkaköri leírásán, - egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló norma- vagy kritériumrendszeren, - az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket.


20

Az értékelési ciklus: A tantestületben az értékelés folyamatosan zajlik, úgy, hogy minden tanárra három tanévenként sor kerüljön. Az adott tanévre vonatkozóan az éves munkatervben rögzíteni kell az értékelésben érintett pedagógusok és az értékelési csoport névsorát. A melléklet tartalmazza a pedagógusok és vezetői munkakört betöltők teljesítményértékelésének szempontjait, metódusát. 5.2. Az országos kompetenciamérés eljárásrendje A mérés-értékelés a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának megállapítását szolgálja. A külső értékelés funkciója, hogy kellő információt kaphassunk eredményességünkről az azonos típusú intézmények összehasonlításában. Feladat Felelős Határidő Ellenőrzést

végzi Dokumentáció

Mérés előkészítése mérésfelelős, osztályfőnökök

május eleje igazgató

Kompetenciamérés mérésfelelős május igazgató Háttérvizsgálati kérdőív

osztályfőnökök május mérésfelelős

Valamennyi dolgozat javítása

mérésfelelős, munkaközösség-vezetők

június vége igazgató

Eredmények gépi feldolgozása

osztályfőnökök, érintett szaktanárok

június vége mérésfelelős

Prezentáció készítése

munkaközösség- vezetők

szeptember 15. mérésfelelős

Nevelőtestületi értekezlet, értékelő összehasonlítás

igazgató október 30. jegyzőkönyv

Intézményi célmeghatározás

igazgató október 30. jegyzőkönyv

Munkaközösségi elemzés

munkaközösség-vezetők

november közepe

igazgató emlékeztető írása

Feladatok kijelölése

munkaközösség-vezetők

november közepe

igazgató munkaközösségi feladatterv

Feladatok megvalósítása

munkaközösség-vezetők, szaktanárok

június közepe igazgató, munkaközösség-vezetők

óralátogatás, dokumentumok elemzése

A mérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala

igazgató szeptember (következő tanév eleje)

Honlap, Szülők Fóruma


21

5.3. Partneri igény- és elégedettség mérés Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése az iskola igazgatójának elkötelezettsége nélkül nem valósítható meg. Fontos a vezetés példamutatása, részvétele és célképzése, de ugyanilyen mértékben fontos az ellenőrzés és az objektív értékelés is. A mérési-értékelési rendszer eredményeinek felhasználása és a tervezés is két külön területre koncentrálódik iskolánkban. A tanítás-tanulás folyamatához tartozó feladatok, a rövid- és középtávú tervek létrehozása, végrehajtása a szakmai munkaközösségekhez tartozik. Ezek irányítása a munkaközösség-vezető feladata. A stratégiai tervezés és a nevelési folyamatok mérése, ellenőrzése a szakmai koordinátorok feladatköre, az érintett osztályfőnökökkel együtt. Természetesen egy oktatási intézményben nem válik, nem válhat ketté a nevelés és oktatás folyamata. Amennyiben szükséges egy-egy feladat végiggondolására, a folyamat megtervezésére szakmai, minőségi kört hozunk létre. Az iskolai könyvtár saját minőségirányítási programjának megvalósításával segíti, kiegészíti az intézményben folyó pedagógiai munkát. Az egyes nevelési, oktatási folyamatok jobb átláthatósága érdekében visszatérő módon az alábbi méréseket végezzük: Tanulók körében végzett mérések: Mérés megnevezése Érintettek köre Felelősök Gyakoriság A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések

1. Szociometriai vizsgálat 4., 5., 9. évfolyam osztályfőnökök évente 2. Tanulói elégedettség mérése 7., 13. évfolyamon osztályfőnökök évente 3. A tanulók egyéni megismerése 5. évfolyam osztályfőnökök évente A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések

4. Egy-egy témakör lezárását követő vizsgáló összegző mérés

évfolyamonként minden tantárgyból

tanítók, szaktanárok

évente többször

5. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok

évfolyamonként minden tantárgyból

tanítók, szaktanárok

évente többször


22

Szülők körében végzett elégedettségi mérések:

1. Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban - évente, a tanév utolsó szülői értekezletén - felelős: osztályfőnökök

2. Kérdőíves módszerrel a 3., 6. és a 8. évfolyamon

- évente - felelős: szakmai koordinátorok

Pedagógusok körében végzett mérések:

1. Az iskolai klíma vizsgálata - 5évente (az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) - felelős: igazgató

2. SWOT analízis

- 2 évente - felelős: igazgató

3. Pedagógusok értékorientációs vizsgálata

- 5 évente (az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása esetén)

- felelős: igazgató


23

5.4. Az esélyegyenlőségi terv végrehajtásának mérése Az esélyegyenlőségi terv tervezésekor és végrehajtásakor elérendő általános célok és betartandó etikai elvek: "Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról" szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében fő célunknak tekintjük: az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés elvének maradéktalan érvényesítését intézményünkben, diszkriminációmentes, szegregációmentes iskolai klíma kialakítását, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját. Eredményességi célok: Akkor tekintjük eredményesnek munkánkat, ha

- a hátrányos helyzetű tanulók aránya megfelel a jogszabályban előírtaknak, - az iskolánk tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken

eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére, - a multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervünkbe, - az intézményünk párbeszédet alakít ki a szülőkkel - az intézményünkben működik a tanári együttműködésre épülő értékelési

rendszer, - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók

száma, - csökken az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az

iskolai rendszerből kikerülők száma - nő az érettségit szerző hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási aránya.

A tervezés és végrehajtás folyamata: 1. Helyzetelemzés készítése - időpont: minden tanév elején (október 15-ig) - részei: a. tematikus adatgyűjtés - az intézményből továbbtanuló diákok mutatói - a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok eredményei - az intézményben fő- és mellékállásban, illetve óraadóként foglal- koztatott pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő szakemberek szakmai végzettsége - infrastruktúrális és eszköz-ellátottságra vonatkozó adatok b. tanulási- tanítási eszközrendszer elemei 2. Az adott tanévre szóló konkrét célok megfogalmazása


24

3. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése érdekében alkalmazott módszerek, eljárások - időpont: folyamatosan a tanév folyamán - részei: - az óvodából az iskolába való átmenet segítése - együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése (szülői házzal, gyermekjóléti szolgálattal, szakmai és szakszolgá- latokkal, kisebbségi önkormányzattal, civil szervezetekkel)

- tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei: - kompetenciafejlesztő programok, programelemek - előítéletek kezelését szolgáló programok - pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítő programok - tanulási technikák tanítása - egyéni értékelés

- tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - műhelymunka - a tanári együttműködés különböző formái: - értékelő esetmegbeszélések - hospitálásra épülő együttműködés - hatásvizsgálatok 4. Eredményességi, összegző vizsgálatok - időpont: május, június


25

6. Az intézményi önértékelés területei, módszerei és eljárásrendje Minőségbiztosítási rendszerünk kiépítése érdekében az elmúlt években kapcsolódtunk a Comenius I. programhoz. Egy olyan partnerközpontú szervezeti modell kiépítése vált így lehetővé, amelynek az a - nevelőtestületünk által is vallott - felfogás az alapja, mely szerint az oktatás szolgáltatás, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Az irányított önértékelés felfogásunk szerint egy összegző értékelés, amelyet egy minőségfejlesztési ciklus végén és egy új ciklus indításaként végezhetünk. Az önértékelési eljárásrendünket úgy alakítottuk ki, hogy az a nevelési-pedagógiai programunk értékelésének szerepét töltse be. A partneri igény- és elégedettségvizsgálatok illeszkednek az éves munkaterv ütemtervéhez, vagyis beépülnek abba. A partnerek szélesebb körének megkérdezése pedig az irányított önértékelés 5 évente bekövetkező időszakához kapcsolódik. Az ily módon kialakított rendszerrel igyekszünk összehangolni, illetve mérni az iskolánk stratégiáját és éves munkáját. Önértékelésünk céljai: - mutassa be az intézményünk adottságait, eredményeit - iskolánk tényekre alapozva tudja meghatározni erősségeit és fejlesztendő területeit A partnerközpontú működésünk megvalósításának folyamata az alábbi lépésekből áll: - intézményen belüli helyzetfelmérés - az érdekelt felek, partnerek azonosítása - a partnerek iskolánkkal szemben támasztott igényeinek, elégedettségének felmérése - a megismert igények és elégedettség elemzése - a nevelő-oktató munka céljainak, prioritásainak felülvizsgálata és módosítása - intézkedési terv készítése a nevelő-oktató munka módosított vagy új céljainak elérésére - az intézkedési terv megvalósítása - az intézkedési terv megvalósításának értékelése - belső önértékelés meghatározása az iskola pedagógiai programjának módosításával Ez a folyamat természetesen ismétlődik, hiszen a folyamatos fejlesztés alapelve döntően befolyásolja, meghatározza intézményünket. Az erősségek és a gyengeségek azonosítása és pontosabb artikulációja miatt fontos, hogy folyamatosan adatokat gyűjtsünk, méréseket végezzünk. A feldolgozott adatok, tendenciák mind a stratégiai tervezésben, mind az éves munkatervben a célok és feladatok meghatározásában az alapot adják.


26

Az irányított önértékelés módszere A vizsgálandó területek: Vezetés Célok Folyamatok Erőforrás Partnerek Adottságok (feltételek)

A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

Az intézmény stratégiája és annak megvalósítása

A meglévő folyamatok szabályozottsága

Az erőforrások figyelembevételének módja

A partneri igények figyelembevételének módja

Eredmények A munkatársak bevonásának mértéke A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

A kitűzött célok elérése, megvalósulása A folyamatos fejlesztés eredményei

A szabályozási rendszer bevezetettsége A szabályozott folyamatok alkalmazásának hatékonysága

Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

A partnerek elégedettsége

A fenti területek értékelésére alkalmazott módszerek: 1. A partneri visszajelzések: - partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés - általános kérdőív a változások felmérésére - partneri igények összehasonlító elemzése 2. Az intézmény eredményességi mutatói: - tanulmányi eredmények - továbbtanulási mutatók - gazdálkodási mutatók - egyéb statisztikai mutatók 3. EFQM modell iskolára adaptált változata Az alkalmazott kritériumrendszer: - vezetők irányító tevékenysége

- fejlesztési program - a munkatársak vezetése - forrásgazdálkodás - értékteremtő pedagógiai folyamatok - a partnerek elégedettsége - a munkatársak elégedettsége - részvétel a közéletben - eredmények, távlati kilátások


27

Alkalmazott eljárásrend:

1. Értékelő csoport alakítása 2. Kérdőívek ellenőrzése, kipróbálása 3. Dokumentumok azonosítása 4. Munkatársak bevonása az értékelésbe 5. Adatokat tartalmazó táblázatok kitöltése

Munkaközösségek adatai alapján az iskolavezetés végzi el. 6. Kérdőívek konszenzussal történő kitöltése: az értékelő csoport a rendelkezésre álló

dokumentumok alapján először egyénenként, majd közösen, konszenzusra törekedve kitölti az önértékelő lapokat.

7. A kérdőív eredményeinek kiértékelése 8. A fejlesztési folyamat eredményességi mutatóinak meghatározása ( a minőségi kör

tagjai töltik ki) 9. Beszámoló az oktató-nevelő munkáról a megfelelő statisztikai adatlapok és táblázatok

alapján 10. Következtetések levonása (tantestületi értekezleten)


28

7. Záradék Az alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2009. október A program hatályossága: érvényes visszavonásig A tervezett felülvizsgálat időpontja: 2010. október A nyilvánosságra hozatal módja: - nyomtatott formában az iskolai könyvtárban - elektronikus formában az iskola honlapján (www.szgya12.sulinet.hu) A jelen minőségbiztosítási program az iskola egyéb alapdokumentumaival együtt érvényes. Budapest, 2009. október ............................................... igazgató


29

Mellékletek

szent-györgyi albert Általános iskola és gimnázium min ...szgya.hu/doksik/minir.pdfkilépéskor...

Documents