(1883-1941)

Babits a sokoldalú íróSzekszárdon született.Tanulmányait Pesten, Pécsett végezte, majd a Pázmány

Péter TE BTK magyar-francia (majd latin) szakosa Négyesy László híres stílusgyakorlat óráin ismerkedett

meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel.

Babits a sokoldalú íróFekete ország című

versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével együtt érthetetlennek találták.

Az induló Nyugat állandó munkatársa lesz, majd Itáliába utazik, ahol elhatározza az Isteni színjáték lefordítását.

A politikus Adyval szemben Babits hangsúlyozottan elhúzódik a politikától.

A formájában újat teremtő Ady mellett Babits formavilága benne gyökeredzik az évezredek hagyományaiban.

Ady az életnek rendeli alá a költészetet, Babitsnál az élet alkalom a költészetre.

Eredetiben olvasta az európai irodalmat: francia, latin, görög, angol, német stb.

A világháború végén eltanácsolják a tanári állásból.

Felesége: Tanner Ilona (Török Sophie álnéven ír)

A XX. századi Kazinczy Ferenc – irodalomszervező tevékenység

Ha vannak jó értelemben vett diktátorok, akkor ő az volt:

1929-től megbízzák a Baumgarten-díj kuratóriumi elnökségével és döntőhozói tisztségével.

Osvát Ernő halála után a Nyugat szerkesztője haláláig.

1909-ben első verseskötetével - Levelek Iris Koszorújából - az új magyar költészet első vonalába lép.

Korai verseiben - egészen az első világháborúig - sok a szecessziós túldíszítés, nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom.

Babits a sokoldalú író

Babits…a regényíró

a műfordító

GólyakalifaHalálfiaiElza, a pilótaTímár Virgil fia

Dante: Isteni színjátékBaudelaire: A romlás

virágai

Petőfi és AranyAz európai irodalom

története

a tanulmányíró

a költő – Én-költészetA lírikus epilógjaFekete országŐsz és tavasz közöttJónás könyve- elbeszélő

költemény

A lírikus epilógjaElőre megírta a kötete „utószavát”…Nem összefoglalója a kötetnek – egy újabb filozófiai–ismeretelméleti

probléma megragadása:

Mi van akkor, ha egybeesik a megismerő alany és a megismerés tárgya, azaz az alany és a tárgy?

A lírikus epilógjaÚtkereső vers a világ ábrázolásáról. A vers filozofikus jellegét erősítik a közismert

toposzok: Schopenhauertől veszi át a bűvös kör, a vak

dió metaforáját Nietzsche Zarathustrájából való a vágy nyila

és az ómega és alfa.

Az önmagábazártság problémájához adott a versforma, a szonett.

A lírikus epilógjaA hagyományos, zárt forma évszázadokra

nyúlik vissza – Babits előszeretettel alkalmazza a klasszikus verselési formákat.

A tartalom modern életérzés, újszerű gondolat.

A költő maga, a költészet, az esztétikai minőség válik a vers tárgyává. Ars poetica.

Száz esztendeje már, hogy a költőnk megszületett ésSárból kelt rózsát égi magasba emelt.Kezdeti éneke könnyed volt, ámbár sose könnyű,Szélben hullámzás, isteni lengedezés.Csak később fordúlt komorabbra, alakja szobor lett,Csapzott, elkínzott kőszobor, ám eleven.Két nagy háború közt kínját lengette az égig,Mégis az Úristen vissza nem integetett.(1983)