Babits Mihály

A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja. Író, költő, műfordító, történész. A népnemzeti irányzatot felváltó, esztétikailag magas szintű irodalom másik nagy alakja Ady mellett. Irodalomszervező munkásságát Kazinczyéval is párhuzamba állíthatjuk.

Élete- Szekszárdon született- Értelmiségi család- Édesanyja: Kelemen Auróra- Mélyen katolikus neveltetés- Pécsi cisztercita gimnázium- Bp.: magyar-francia szakos, majd később magyar-latin- Négyesy-féle stílusgyakorlatok- Egyetem után egy év Baja- 1906-1908: Szegedi Állami Főreáliskola- Versei megjelennek a Holnap Antológiában

oNyugat előzményének tekinthetőoNagyváradon jelenik megoFőszerkesztő: Juhász Gyula

- 1908 Fogaras száműzöttség, elhagyatottság, de szellemileg rendkívül termékeny időszak (3 év) megtanul olaszul, görögül

- Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium- Az I. Világháborútól elhatárolja magát- Játszottam kezével félreértették, beperelték miatta (hazafiatlansággal vádolták)- 1916 Húsvét előtt, ettől a verstől kezdve számítjuk Babits közösség felé fordulását- 1921 megnősül- felesége Tanner Ilona (művészneve: Török Sophie)- 1937-41 haláltudat, halálközelség határozza meg költészetét

Halálközelségének költészeteHaláltudata nagyban befolyásolja költészetét. Meghatározóvá válik az elmúlás problémája, az elmúlás egyéni megélése. Verseiben a halál közelsége miatt felértékelődik az élet.

Újabb versek című kötetből:

Ősz és tavasz között- Témája nem a halál, hanem az egyéni elmúlással való szembenézés- A címadás párhuzamba hozható Berzsenyi: közelítő tél című versével, mindkét szerző

a statikus állapot leírása helyett valamiféle mozgást, előrehaladást akar ábrázolni- Babits az emberi elmúlást a téllel hoza párhuzamba- A vers két versszakonként osztható szerkezeti egységekre, erre a refrén utal1-2. vsz.- A késő őszi táj leírásával kezdi a verset- A második versszak utolsó hasonlata viszi be a halál motívumát (végig a

költeményen), de ez kezdetben nem tragikkus- A komor hangulat folytatódik a második versszakban- A az estét az öregséggel hozza párhuzamba3-4. vsz.:

- a havas táj képe dominál- a tél esztétikuma jelenik meg- családi hangulat gyermekkorának emlékei- hangulati ellentétesség jellemzi ezt az egységet- összefonódik a gyermekkori idill és a halottas ágy képzete5-6. vsz.:- idő fogyása, rohamos múlása kerül előtérbe- Arany János: Epilógus című versét idézi7-8. vsz.:- tavasz előtti állapot jelenik meg- tavaszt könnyűsége jelenik meg- a költő is átéli ezt a tavasz előtti állapotot- a 8. versszakban a 7. versszak reményteljes hangulatával szemben a 8. mint egy

forduló pontot jelent, az évszak váltás már nem állítható párhuzamba az emberi léttel- a természet halálát a tavasz, a megújulás követi, a költő számára viszont a tél vége a

halált jelenti- a személyes névmásokkal az egyéni haláltudatot méginkább felerősíti9-10. vsz.:- ember magára maradottsága a halálban, a halál előtti állapotban- a túlzások nemcsak magánéletére utalnak- felnagyító túlzásban költészetét is múlandónak ítéli- az utolsó versszak tőke-hasonlata visszautal az első versszakra és teljessé teszi a

költeményt- az egyetlen menedék a szerelem, ami esetleg enyhíteni tudja a költő fájdalmát, de

feloldani nem

Balázsolás- Szent Balázs a keresztény védőszentek egyike, torokbetegségek elleni védőszent- Valóban létező szertartásra utal vissza: két keresztbe tett égő gyertyát helyeztek a

gyerekek torka fölé és Szent Balázshoz imádkoztak- A vers a gyerekkori emlék felidézésével kezdődik- A költő öniróniával gondol vissza gyermekkori énjére- Megjelenik a felnőtt ember hálátlansága- A költőt önvád gyötri hálátlansága miatt- Utolsó menedéke a gyermekkori hitbe való menekülés (a halál előtt)- A versben segítséget kér a hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt szenttől- A vesr végén azt kéri, hogyha a szent nem tudja életét megmenteni, akkor legalább

adja meg számára a halálba való belenyugvás bölcsességét