barátainknak 2016/1

közös ügy

2016. tavasz

Postai vagy digitális úton a Jezsuita Rend adatbázisában tárolt, korábban Ön által megadott információk alapján értesítettük. Adatait kizárólag a Rend által kezdeményezett kommunikációra használjuk, harmadik félnek nem adjuk át. Amennyiben nem kíván a jezsuita rendtől további hírlevelet, megkeresést kapni, kérjük jelezze a [email protected] címen vagy a +36 1 327 4054-es telefonszámon.

Ha szeretné a jezsuiták értesítőjét – Barátainknak – következő számától kezdve digitálisan fogadni, kérjük, küldje el kérését a [email protected] címre. A digitális formátum igénylésével segít csökkenteni postai költségeinket. Köszönjük!

ADOMÁNYAIKAT A MINDENKORI JEZSUITA MUN-KÁKRA BÁRMIKOR KÖSZÖNETTEL FOGADJUK A „JTA BARÁTAINK” ELNEVEZÉSŰ ALAPÍTVÁNYI BANKSZÁMLÁRA:

11100104-18064333-12000007 (CIB BANK ZRT.)

TarTalomIskolalelkészség 4Gyermekien élni 6Belgium, Chile, miskolc 8a miskolci stratégia 10„mit miskolc adhatott” 12Gyűjtés a zenéért 13Közös-Tér, azaz a remény helye 14„Többet, jobban, IsTen dicsőségére” 16Jezsuita Önkéntes szolgálat 17Kerkai Jenő Nyitott Ház – oktatási központ az avason 18In memoriam 20a pécsi Pius Gimnázium 100. éve 21Friss erő a fejlesztésben 22a Tao is 23

BarÁTaInKnaK – a maGYar JeZsUITÁK HÍRleVél úJsÁGaFelelős kiadó: Jézus Társasága Magyarországi

Rendtartománya, P. Forrai Tamás Gergely SJ

Szerkesztő: Naszádos Márk

Grafikai tervezés: Tar Éva

Fotó, képi tartalmak, grafika: Czope Anna, Fábry Katalin,

Janus Pannonius Múzeum, Shutterstock, Studio Bakos,

Tímár Dalma, Urbán Máté.

A címlapképen a miskolci jezsuita gimnázium kápolnájának

üvegablaka látszik, mely Xantus Géza alkotása. A képen

Szent Ignác mutat rá azon evangéliumi történetre, amikor

Jézus megmossa Péter lábát. Arra hív, hogy ezen elmélked-

jünk, ezt kövessük életünkben.

Kapcsolat: www.jezsuita.hu, [email protected],

/jezsuitak (Jezsuiták Barátai)

2 0 1 6 . tava s z 3

K Ö S Z Ö N T Ő

Kedves Barátaink!

A Barátainknak újság mostani számát miskolci külde-tésünknek szenteljük. Huszonöt évvel ezelőtt arra kaptunk meghívást, hogy az Avas-déli lakótelepen egy újfajta, komplex missziót építsünk fel. A templom, a gimnázium és a szociális szolgálat egységében hisszük, és tapasztaljuk, hogy ezek kö-zös, egymásra építő, egymást megtermékenyítő közege kü-lönleges kihívás, de egy csodálatos lehetőség is számunkra.

E számunk ezekből a lehetőségekből csupán néhány ké-pet villant fel, kiemelve az ott szolgáló jezsuitákat (akik immár tízen vannak; köztük két vietnámi fiatal, aki szépen haladnak a magyar nyelv elsajátításának útján), a munkatársakat és az önkénteseket: köszönet a munkájukért!

Az irgalmasság évébe léptünk, amikor szeretnénk jobban megismerni és megszeretni Jézust, az irgalmasság arcát. Olyan szépen mondja ezt Ferenc pápa, hogy ez benne lesz látható, megtapasztalható a világ számára: legyen áldás közös utunkon!

P. Forrai Tamás Gergely SJprovinciális

B a R Á ta I N K N a K4

l e l K I s é g

IsKolalelKésZséG

2015 augusztusától a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban dolgozom iskolalelkészként. Az elmúlt hónapok számomra főleg

tanulással teltek. Tanultam (és még mindig tanulom) az iskola világát, ismerkedem a diákokkal, a tanárokkal. Bár az ezt megelőző nyolc év során eddig is főleg fiatalokkal foglalkoztam, de egy egyetemista, egy fiatal felnőtt mégis másképp szólítható meg, mint egy középiskolás, még ha vannak is hasonlóságok. A gimnáziumban is a 11 éves ötö-dikesek és a 18–19 éves, érettségire készülők között bizony jelentős különbségek vannak, hiszen az emberi fejlődésben ez az egyik legje-lentősebb változási időszak. Nagy különbség számomra az is, hogy az eddigi munkáim során olyan fiataloknak tartottam lelkigyakorlatokat vagy más lelki programokat, akik saját döntésük révén belülről mo-tiváltak voltak, míg egy iskolában a dolgok természetéből fakadóan azért mégsem az önkéntesség mindig a kulcsszó. Ami meg kötelező, annak mindjárt más íze van.

Más tehát a közeg, más a korosztály... Mégis mire törekszem a lelkiség, a hit átadása során?

Mielőtt Miskolcra jöttem volna számos beszélgetést folytattam elődömmel, Nagy Bálint atyával, rendtársakkal, tanárokkal, öregdiák-okkal, arról, hogy milyen is egy jó iskolalelkész. Volt egy dolog, ami

2 0 1 6 . tava s z 5

l e l K I s é g

szinte minden beszélgetésben megfogalmazódott: a jelenlét. Elérhe-tőnek lenni, ismerni a diákokat, a tanárokat, egyszerűen köztük lenni és figyelni rájuk. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy program a Jezsuban van sok, tehát nem a programokból kellene több, hanem a személyes figyelemből, a jelenlétből. Ezért arra törekszem, hogy jelen legyek az iskola életében: az iskolaudvaron és a tanáriban is. Ott lenni, figyelni, érdeklődni, megszólítani a diákokat, tanárokat. Tényleg érdekel, hogy milyen a napjuk, mi érdekli, mi foglalkoztatja őket, minek örülnek, vagy éppen miért szomorúak. Egyre több diák nevét tudom, és az életükről is egyre több részletet ismerek meg. Részükről is megtapasztalom a növekvő bizalmat, nyitottságot. Az udvari rövid beszélgetéseken túl is megkeresnek kérdéseikkel, gondjaikkal, vagy éppen a bűneikkel, ami-ket a szentgyónásban szeretnének letenni. A beszélgetések mélysége nagyon változó: a hétköznapi témáktól eljutunk egészen mély hit és életkérdésekig. A diákok és élethelyzetük ismeretét azért is fontosnak tartom, mert ez inspirál a prédikációkban is. Isten igéjét igyekszem az ő élethelyzetükre alkalmazni. Szeretek beszélni, de a diákok alapvető-en a rövid prédikációnak örülnek, de ez nem mindig sikerül… Mégis azt érzem, hogy alapvetően figyelnek rám.

Lelkészi munkám fontos dimenziója az imádság is. Igyekszem az Úr előtt is megemlékezni azokról, akikkel a nap során találkoztam, akik megosztották életük, hitük vagy éppen keresztjük egy szeletét velem. Az iskolai évkönyv is segédeszközöm az imában, hogy a névsorok alapján imádkozzam a diákokért és a tanárokért.

Az iskolai lelki élet központi aspektusának tarom, hogy nemcsak az iskolalelkész felelőssége a lelki élet, hanem tanárok, sőt diákok is be vannak vonva. Ez utóbbira példa a parázs közösség, amely 9–12-es diákokból áll, s ők segítenek a lelkigyakorlatok, az iskolai lelki napok során, valamint a reggeli imák előkészítésében. Fontos szerepük van a hit és a lelkiség továbbadásában, hiszen a gimnazistáknál a kortár-sak szerepe nagyon meghatározó. Sokkal könnyebben megnyílnak például egy csoportbeszélgetésnél a lelkigyakorlat során, a tőlük csak kicsivel idősebb fiatal csoportvezető előtt, mint egy felnőtt előtt. Amit egy ilyen fiatal mond nekik a hitről, Istennel való kapcsolatáról, az gyakran mélyebben bennük marad, mint sok prédikáció. A lelkiség továbbadása tehát mindnyájunk közös ügye.

P. Koronkai Zoltán SJ


h I vat Á s

GYermeKIen élnI

Erdélyből származom, 1990-ben jöttem Magyarországra. Mivel művészeti iskolát

végeztem, egy reklámstúdiónál kezdtem el dolgozni Szegeden. Megtérésem után 1994-ben úgy döntöttem, hogy pap leszek. Két évig Gyulafehérváron voltam papnövendék, de ekkor azt éreztem, hogy a gazdag ifjúhoz hasonlóan valamit még én sem „adtam el”. Ekkoriban nyílt meg előttem az érzés, hogy szívesen lennék jezsuita. A döntésben sokat segített a szeminárium akkori lelki vezetője, Nemes Ödön jezsuita. Ismét Szegedre kerül-tem, hiszen ott volt a jezsuita noviciátus.

A noviciátus óta szerettem volna misszi-óba menni, ezért amikor a sok éves képzés utolsó szakasza alatt Srí Lankán megláttam azt a népcsoportot, a teaültetvényeken élő tamilokat, akik között jelenleg élek, akkor azt éreztem, hogy nem akarok tovább ke-resgélni, megtaláltam a helyem. Amit láttam,

az nekem elég volt ahhoz, hogy eldöntsem: mindent meg akarok tenni, hogy ide visszake-rüljek. 2010 márciusától működöm Srí Lankán misszionáriusként. Szerettem volna eljutni a nehezebb helyekre, a határokra, s ez meg is adatott. A misszionárius vállalja a nehézsége-ket Krisztusért és országáért.

Számomra Isten országa egyszerű, szinte gyermeki módon érthető. Nem tudom, hogy Napóleon mit csinált, nem értem, de azt töké-letesen értem, hogy Szent Márton mit csinált akkor, amikor köpenyének egyik felét odaadta annak, aki fázott. A mai posztmodern világ-ban, amikor az ember a sok ideológiából kiáb-rándulva érdektelenné válik szinte mindennel szemben, az Isten egy olyan útra hív, amely el tud még kápráztatni bennünket. Eljött az ide-je, hogy a nagy érdektelenségben megtaláljuk azt, ami igazán érdekelni tud bennünket. Hi-szem, hogy ez mindenki számára elérhető cél. Számomra ez a cél a szegénység és a gyerme-ki egyszerűség boldogsága. Ezt bárhol meg le-het valósítani, de én most legkönnyebben itt, Srí Lankán, a tea- és kaucsukültetvények tamil-jai között találom meg. Ők még közel vannak igazi emberségükhöz, gyermeki lényükhöz. Ők tudják, hogy az ember nem elég önmagának, hanem természeténél fogva rászorul a másik-ra és Istenre.

P. Tőkés György SJ


t Á R s a s Á g / a R C é l

Károly atya, több mint 65 éve, 24 évesen Bel-giumban léptél be a Jézus társaságába. Milyen út vezetett odáig?A kalocsai jezsuita gimnáziumba jártam, és 1944-ben, a háború vége felé előrehozott érettségit kellett tennünk. Szüleimnek otthon, Mosonmagyaróvá-ron volt egy húsüzeme, és a tervük az volt, hogy én vigyem tovább a családi vállalatot. Én nem vol-tam meggyőződve arról, hogy ez az utam. Buda-pesten, az ELTE-n vegyész diplomát szereztem, s csatlakoztam egy fiatalokból álló csoporthoz, akik

a magyar társadalom keresztény szellemiségben történő megújításán dolgoztak. 1949-ben úgy határoztunk, hogy elhagyjuk az országot, és ekkor kerültem Belgiumba. Végül hosszú keresgélés után érett meg bennem a döntés, hogy kérjem felvételemet a jezsuita rendben. Pá-rizsban találkoztam a magyar provinciálissal, aki a belgiumi Arlon no-viciátusába küldött.

a képzést külföldön töltötted, aztán spanyolországban, Chilé-ben dolgoztál. Mi az, amire a legszívesebben emlékszel vissza?A francia, majd spanyol nyelvet kellett először elsajátítanom, s nem volt könnyű, főként a lelki életbe való bevezetés szempontjából. Ugyanak-kor örömmel vállalkoztam a missziós hithirdető munkára. 1959-ben érkeztem Chilébe. Előbb a fővárosban, Santiago peremén dolgoztam, ahol a nemrégiben szentté avatott Alberto Hurtado jezsuita is tevé-kenykedett. Aztán, hivatásomnak legmeghatározóbb időszakát az or-szág nagy északi bányavidékein, Chuquicamatában töltöttem, a bánya melletti lakótelep lelkipásztori ellátásában.

Belgium, Chile, miskolcP. Csókay Károly SJ a miskolci jezsuita közösségben élve a város lakóit szolgálja hosz-szú évek óta. Színes múltat hozott magával, hogy annak sok tapasztalatát megoszt-hassa másokkal.

2 0 1 6 . tava s z 9

t Á R s a s Á g / a R C é l

9

Később Dél-Amerikából a kontinens északi részére, Kanadába kerültél…1975-ben megüresedett a montreali magyar plébánia. Provinciálisom, P. Deák Ferencre – aki szintén Chilében dolgozott egyetemi tanárként – és rám bízta a plébánosi szolgálatot, amit felváltva töltöttük be.

Közel 40 év után, 1993-ban érkeztél vissza Magyarországra. Mivel szembesültél hazatérve?Amikor ide kerültem Miskolcra, ahol jelenleg is szolgálok kisegítő lel-készként, azt kellett látnom, hogy sokaknak nem sikerült megőrizni a hitet az előző rendszer ideje alatt. Sok helyütt tapasztaltam, hogy az emberek a félelem miatt nem ismerik egymást, még közvetlen szom-szédjaikat sem, éppen ezért az egyedüli fontos, hogy – gyarlóságaink közepette is – Jézus Krisztusról tanúságot tegyünk.

Készítette: S. Jancsó Árpád SJ

(Károly atya Chilei munkásságát Egy magyar hithirdető Chilében című könyvében írta le, ami 2011-ben a Kairosz Kiadónál jelent meg.)


O K tat Á s

JeleNlegI helyzetA Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium fiatal intézmény, mégis az eltelt, alig több mint húsz év során Magyarország egyik legkiemel-kedőbb középiskolája lett. Az egyetlen magyar jezsuita iskola nyolc és négy évfolyamos kép-zést kínál azoknak a diákoknak és szüleiknek, akik számára egyaránt fontos a kiváló oktatás és a keresztény szellemiségű képzés.

A gimnázium a HVG által összeállított, 2015. évre vonatkozó gimnáziumi rangsorá-ban a 36. helyezést kapta. Ez a rangsor ugyan évenként változhat, mégis elmondható, hogy jellemzően az ország legjobb 50 iskolája kö-zött szerepel az intézmény.

A jogszabályok által megfogalmazott el-várások a jezsuita nevelési filozófiában a kivá-lóságra, a magisra való törekvésnek felelnek meg. Ez a törekvés azonban a keresztény, vagyis a krisztusi emberképből származó sze-mélyiségkoncepcióval valósulhat meg. Ezért a jezsuita nevelés ideálja a másokért és mások-kal együtt élő ember, aki fejlett lelkiismerettel, szellemi nyitottsággal, kiváló képzettséggel, istenhittel, tettekben elkötelezett szeretettel és igazságossággal szolgálja a közösséget,

a MIsKOlCI stRatégIa

egyházat, a hazát és ezáltal az emberiség nagy családját. Ennek a célnak megfelelően a jezsui-ta iskola a teljes ember – lelki, fizikai, intellektu-ális, morális – nevelésére, képzésére törekszik.

„teljesítsük kötelességünket tehetségünk szerint; a többit hagyjuk Istenre; az Ő gondviselése mindenre kiterjed.”

(Loyolai Szent Ignác)

PIlléReKA Spirituális/Lelkiségi Pillérnek két meghatáro-zó eleme van: a Szent Ignác-i lelkiség és a je-zsuita szolgálat. A Fényi Gyula Jezsuita Gimná-zium és Kollégium tudatosan vallja, hogy csak akkor képes az intézmény kiválóan működni, ha a kereszténység megélése és megvallása áll a középpontban, a tantestület, a diákok és családjaik keresztény értékekben való elkötele-zettségének növelésével.

Az iskola több mint oktatási intézmény, sokkal inkább templom köré épített iskola. Ez a koncepció mutatkozik meg abban is, hogy a jezsuita közösség jelentős számú szerzetes-

A miskolci jezsuita gimnázium egy példaértékű tervezési időszak gyümölcseként saját apostoli tervet készített. A 2015–2020 időszakra vonatkozó stratégia, figye-lembe véve az iskola eddigi működését, megfogalmazza a pilléreket, melyekre alapozva építhető a jövő. A szemelvények néhány fontos pontját idézik a harminc oldalas, kétnyelvű kiadványnak.

11

O K tat Á s

tagja van jelen a campuson. A közösség egyik része az Avas-déli plébánia munkájában vállal részt, a másik része az iskola életében tölt be vezető szerepet. Mindkét terület az Avason végzett misszió lényegi részét jelenti: szoros együttműködésben, kölcsönösen kiegészítve egymást végzik szolgálatukat.

A Pedagógiai Pillér célja keresztény értékek alapján teljes és kiegyensúlyozott embert ne-velni a diákokból a magis szellemében. Magas színvonalú oktatás keretében gondoskodni a diákok személyiségfejlődéséről. A nevelés-ok-tatás egyik kulcsfogalma a személyes törődés, a cura personalis, amely a jezsuita nevelés egyik legmeghatározóbb jellemzője. Megjele-nik ez a nyomon követésben, a személyre sza-bott kísérésben is. A másik alapvető fogalom a tehetséggondozás, ami azt tűzi ki célul, hogy a diák kibontakoztathassa képességei legjavát, külső közegben megmérettesse tudását.

Az Erőforrásaink Pillér a munkatársakból, elkötelezett diákokból – kiemelendő a Jezsu-ita Diáksport Egyesület –, valamint az épített környezetből áll.

A Barátaink a küldetésünkben Pillér a cé-lok megvalósítása érdekében a lehetséges

stratégiai partnerek hatékony megszólítására és bevonására helyezi a hangsúlyt.

„Két úton vezet minket Isten; az egyik rej-tett és ezért ismeretlen, erre maga oktat; a másikra megengedi, hogy az emberek tanítsanak.”

(Loyolai Szent Ignác)

A jÖvŐA Jövőkép része felkészíteni a fiatalokat a fel-nőtt életre, Jézushoz vezetve őket, hogy meg-ismerjék, szeressék és kövessék őt. A kiváló tanulmányi eredmények érdekében kihívások elé kell állítani őket, de mindeközben mellettük állva bátorítani őket, hogy nyitottak legyenek a növekedésre, és így szellemileg felkészült, hívő emberekké váljanak, akik elkötelezettek a béke, az igazságosság és a szeretet szolgálatá-ra a helyi közösség, a nemzet és az emberiség nagy családja érdekében.

www.jezsu.hu


Ö R E G D I Á K S Á G

„mit miskolc adhatott”

Nehéz tömören összefoglalni, hogy mit kaptam a miskolci jezsuita gimnázium-

tól. Az osztályközösség, az énekkar és a ki-rándulások élménye mellett azonban most az olykor ezeken is túlmutató, ajándékba kapott értékeket szeretném kiemelni. Azo-kat, melyekkel az emberek talán egész életük során nem találkoznak.

Nekünk, ha néha visszakoztunk is tőle, természetes volt, hogy a hetet szentmisével kezdjük. Természetes volt, hogy évente fel-mentünk a Bükkbe, hogy a kurtabérci erdész-házban „lelkigyakorlatozzunk”. Természetes volt, hogy az ötödik óra végén exament tar-tunk. Most látom igazán, hogy ezek olyan lelki többletek, amelyek bárkinek megadhat-ják a kezdő löketet a lelki úton való egyéni elinduláshoz.

Megtanulhattuk azt is, hogy a tanulás fontossága mellett megéri versenyekbe, pro-jektekbe, kóruséneklésbe is energiát fektet-ni. Megtanulhattuk, hogy valójában ezekből születik az a rengeteg közösségi élmény, az az összetartás, az a másokért élés, amit nem lehet tankönyvekből megtanulni. A lelkiség, a közösség és a tanulás mellett vállalt dolgok kimeríthetetlen lehetőségei – számomra va-lahol ezeknek a dolgoknak az összefonódása a Jezsu. Kiegészülve jó képességű, közösségi diákokkal, kitűnő tanárokkal, kollégiumi ne-velőkkel, akiktől rengeteget tanultam össze-tartozásból, emberségből és szeretetből.

Ezekkel a tapasztalatokkal mentem tovább a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumba. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő időszak nem csupán a már megkezdett út egyszerű foly-tatása lesz, hanem annak kamatoztatása és kiteljesedése is. Megőrizve azt a pluszt, azt az útravalót, amit számomra Miskolc és a jezsuiták adtak.

Janka Györgyöregdiák

2 0 1 6 . tava s z 13

K Ö Z Ö S S É G E I N K É L E T É B Ő L

GYŰJTÉS A ZENÉÉRT

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium gyűj-tést szervez egy digitális zongora megvá-

sárlásához. A hangszer két ének szakos hallga-tó tanulmányait, a kollégiumi kórust, illetve a kollégisták vállalásait – például zenei szolgálat szentmiséken, jótékonysági estek – segíti majd. A szakkollégisták a hangszer egyharmadát önerőből összeadták. Ahhoz, hogy képesek legyenek az összesen 330 000 Ft-os zongorát megvásárolni, várják a jó szándékú támogatók felajánlásait.

JTA Barátaink számla (CIB Bank) 11100104-18064333-12000007(JELIGE: „zongora”)


K Ö Z Ö S S É G E I N K É L E T É B Ő L

KÖZÖs-Tér, azaz a remény helyeAmint erről folyamatosan igyekszünk beszámolni a Közös-Tér program fog-

ja össze az avasi lakótelepen végzett szolgálatainkat. A sport és a kreatív programok segítségével, illetve az aktív önkéntesség útján szólítjuk meg saját diákjaink mellett az ifjúságot. Avason sajnos máig nincs elég sport, kulturális és közösségi lehetőség, melyek pedig a prevenció és társadalmi integráció egyik leghatékonyabb útjai.

A 2015. év fontos lépése volt, hogy ősztől végre saját otthont tudtunk bizto-sítani a Lehetőségek Iskolája programunk és egy támogatott tanoda számára. A Kerkai Ház büszkén viseli Kerkai Jenő jezsuita nevét, aki a harmincas és negyvenes években zseniálisan tudta megfogalmazni és megszervezni a vidéki fiatalok százez-reit (!) támogató képzési és közösségi rendszert, a KALOT népfőiskolai mozgalmat. Köszönet a városnak az épületrészért és önkénteseinknek az itt végzett munkáért!

Mindezekben továbbra is olyan feladatokat szeretnénk előnyben részesíteni, amelyeket lehet másokkal együtt végezni – elsősorban a jezsuita misszió már elkezdett munkái mentén –, és ahol látjuk a folytatást is. Íme, néhány példa: A Lehetőségek Iskolája keretében mentortanári feladat az általános iskola felső tagozatának elvégzéséhez szükséges egyéni tanuláshoz. A jezsuita gimnázium önkéntes csoportjainak szolgálata az Avason. A KÖT-programoknál cél a lakóte-lep lakosainak közösségfejlesztése, meghívva őket különböző sport- és kreatív rendezvényekre, ifjúsági és kertészeti programokra. Öko-kertészkedésben egy tucatnyi lakótömb számára tudunk felajánlani közösségi megművelésre előké-szített gyümölcsöst. Ennek talaj-előkészítése megtörtént, valamint egy kis belső útrendszer és a közvilágítás is elkészült. 2016-ban már át is tudjuk adni a terüle-teket az érdeklődőknek. Ezt kiegészítve az idén meg fog valósulni a gyümölcsös-re és a kertekre tekintő térfigyelő rendszer, így aki arra kocog, sétál vagy kutyát sétáltat, nagyobb biztonságban teheti azt.

Az évnek hasonlóan kiemelt célja, hogy a tovább építsük a jezsuita plébánia programjait, különösen is az évente megrendezendő nagyobb lelkiségi és kulturális programokat.Mindezekhez várunk minden érdeklődőt, segíteni vagy adakozni vágyót!

Szabó Zsolt és Forrai Tamás SJ

www.kozos-ter.hu


S j M É D I A

Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium: itt készül a Magis című

diákújság. Szerkesztői az igényességre, a jobbra, a „magisra” törekednek a lapkészítés során. A tavalyi évben az újság különleges ki-tüntetésben is részesült, ugyanis Dr. Gaul Emil professzor a tudományos munkája során megállapította, hogy a Magis Magyarország legjobb tipográfiájú diáklapja.

Az újságírói gárda évente változik, így mindig új és sokoldalú a tartalom. A szer-kesztőség idén tizenegy jezsus diákból áll, akik minden számban publikálnak egy általuk választott témakörben.

Az iskolaújság célja, hogy képviselje a ke-resztény értékeket, és hű maradjon a címé-hez: Magis. A szerkesztés során ezt egyrészt a lap formai és tartalmi igényességével, más-részt olyan témájú cikkekkel kívánjuk elérni, amelyek az iskola diákjait közvetlenül érintik.

Hat állandó rovatunk van (KulTúra, Tanulás, Szórakozás, Programok, Sport, Aktuális és Környékünk), melyekben iskolánk hétköz-napjaitól kezdve irodalmon, szórakozáson keresztül, egészen országunk és a világ hely-zetéig próbálunk sok mindent megmutatni. Célunk ebben a modern világban a hagyo-mányos nyomtatott sajtó segítségével az értékközvetítés, és olvasóink látókörének szélesítése.

Idén a változatosság jegyében a tartalom tovább bővült. Létrejött például a közked-velt Ti írtátok rovat, melyben diáktársaink verseit olvashatjuk. Ezek mindig különleges módon hatnak, hiszen az írók minden reg-gel ugyanazon a kapun lépnek az iskolába, vagy éppen sorakoznak az ebédlőben, mint mi. Tehetséges diákjainknak jó lehetőség ez a publikálásra, és arra is, hogy az irodalomhoz és egymáshoz is közelebb kerüljenek, hiszen a közölt alkotásokban a jezsus fiatalok érzé-sei fogalmazódnak meg.

A Magis kapható az iskolánkban, vala-mint internetes formában is elérhető az újság honlapján!

Jó szórakozást, kellemes időtöltést, olva-sást kívánok!

Pákozdi Zsófia, a MAGIS főszerkesztője

www.magisujsag.jezsu.hu

„Többet, jobban, IsTen dicsőségére”

2 0 1 6 . tava s z 17

Ö N K é N t e s s é g

Az önkéntes szolgálat pár évvel ezelőtt Bu-dapesten, az Útkeresés Házában indult

útjára, s adott teret, lehetőséget az önkéntes-ségre nyitott fiataloknak. Mára kiteljesedett formájában második éve működik Miskolcon, az Avas-Déli lakótelepen, a jezsuiták Közös-Tér programja keretén belül.

A JÖSz célja lehetőséget teremteni egy időleges, de radikális váltás számára. Ennek for-mája, hogy a fiatalok lépjenek ki egy tanévre életükből, munkájukból, tanulmányaikból, és vállaljanak részt a miskolci jezsuiták munkáiból. Ilyen munka lehet személyre szabottan a tevé-keny együttélés, bekapcsolódni a Lehetőségek Iskolája programjába, ahol az általános iskolát el nem végzett felnőttek tanulnak, vagy a Tanoda programjába, melyben hátrányos helyzetű kisis-kolás korú fiatalok tanulnak és játszanak együtt délutánonként. A fiatalok együttműködhetnek a lakótelepen jelen lévő civil szervezetekkel, va-lamint segíthetnek az önkormányzattal közös programokat megvalósítani, de akár nevelői, zenei feladatokból is kivehetik a részüket a Je-zsuita Gimnáziumban és az Avas-Déli Plébánián.

A 2015/16-os tanévben három fiatal kezdte meg az önkéntes munkát. Tamás te-ológushallgató, így ő elsősorban a lelki élet szervezésében vesz részt, a gimnázium lelké-szének segít a lelkigyakorlatok során. Roland fizikus és informatikus, reál tárgyakat tanít a Lehetőségek Iskolájában és a Tanodában. Ist-ván közgazdász és kántor; ő gazdasági rész-feladatokat lát el a gimnáziumban, valamint

közreműködik a plébánia zenei életében és az iskolai kórusban is.

Számtalan program, közösségi alkalom, mély lelki beszélgetés, együttlét színesíti az önkéntesek éves programját. Részt vettek P. Mustó Péter SJ önkénteseknek adott lelki-gyakorlatán Dobogókőn, az Útkeresők lelki napján Csobánkán, illetve a taizéi találkozón, a spanyolországi Valenciában. Számos szerda esti közösségi vacsorát szerveztek, ahol sok meghívott vendég mesélt életéről, hitéről, ta-pasztalatairól.

Kedves Fiatal! Ha úgy érzed, hogy komo-lyan szembe akarsz nézni önmagaddal, és még ezen felül van erőd szívből adni, olvasd el a részleteket a jezsuita önkéntesség oldalán, és jelentkezz! Mi adjuk a szállást Miskolcon, ahol lesz saját hálószobád, közösségi tér és kápolna az igazán mély szellemi és lelki asztal-társasághoz. Alapvető költségeid megtérítése biztosított, és heti, rendszeres jezsuita közös-ségi kísérés áll segítségedre. Már csak rajtad múlik. Belevágsz? Fontold meg és jelentkezz!

www.jezsuita.hu/onkentes

JeZsUITa ÖnKénTes sZolGÁlaT (JÖsZ)



KERKAi JENő NYiToTT HáZ – oktatási központ az avason

Régi tanítvány az újnak:„Jó helyre jöttél, jól fogod magad itt érezni, ne félj! Itt szeretnek minket!”A Lehetőségek Iskolája immár hatodik éve működik, lassan isko-

lás korba lép… Remélhetőleg a gyermekbetegségeken már átesett, védőoltásokat is kapott, egyszóval megerősödött Miskolcon az Avas Lakótelepen, illetve Budapesten a „nyóckerben” is. Ez nagyban kö-szönhető annak, hogy az iskola nyáron egy ingatlant kapott haszná-latra a miskolci önkormányzattól. Kényelmes és világos, van egy nagy tanterme, konyhája, kiszolgáló helyiségei és egy kicsi, saját udvara is. Szintén ettől a tanévtől Budapesten az a közösségi ház, ahol az

iskola működik, egy mindennel felszerelt saját tantermet is biztosít. Ez a két bázis sok új tanítványt vonzott, s fogadott be az év során, akik a vizsgákon is szépen szerepeltek. Nagy segítséget jelent az is, hogy a Jezsuita Önkéntes Szolgálat kere-tében a miskolci iskolában két fiatalem-ber is elkezdett tanítani. Mivel az elmúlt három tanévben egyre több fiatal fiú és lány érkezett a Lehetőségek Iskolájába, nagy segítséget jelent a korban hozzájuk közelebb álló, fiatal önkéntesek munkája, akik egy-egy pingpong partiban is part-nerek lehetnek két megoldandó matek feladat között.

A miskolci Kerkai Jenő Nyitott Ház jelenleg három programnak ad otthont: délelőtt a Lehetőségek Iskolája tanulói ké-szülnek ott a júniusi vizsgára; délután az Összefogás a Magyar Családokért Egyesület

2 0 1 6 . tava s z 19


19

Csapó Barbara

által működtetett, Kereszt az Aszfaltdzsungelben Tanoda fiataljainak biztosítanak foglalkozásokat; minden második péntek délelőtt pedig a lakótelepen élő fiatal anyukák klubja várja az érdeklődőket.

A ház Kerkai Jenő jezsuitáról lett elnevezve, aki a két háború közti Magyarországon képes volt a látott problémákra rendszerben összera-kott feladatokkal reagálni és egy egyedülállóan sikeres vidékfejlesztési programot megteremteni. Az integráció, illetve felzárkózás területén is pontosan erre lenne szükség, s a Lehetőségek Iskolája is erre törekszik saját keretein belül. A Kerkai Ház Miskolcon, az Avas lakótelepen találha-tó, öt percre a Jezsuita Gimnáziumtól, két percre a Közösségi Kávézótól és a családsegítő szolgálattól.

Az elmúlt néhány évben a Közös-Tér program keretein be-lül elindított kezdeményezések nagyszerű példái annak, hogyan lehet egy elidegenedő, bezárkózó közösséget átformálni, ho-gyan lehet idegen emberekből beszélgető, közösen gondolkodó, problémamegoldó közösséget formálni. Nagyszerű példa még arra is, hogyan tudnak más-más területen működő, de azonos gondolkodású szervezetek együttműködni, egy célért dolgozni. A kicsiben elindult közösségi kezdeményezések körül olyan élet lett, hogy a Közösségi Kávézóban folyamatosak a klubok, ját-szóházak, irodalmi estek, és felsorolni is nehéz, még mi minden. A pár évvel ezelőtt megálmodott programok megvalósulása és működése hitet és erőt ad mindannyiunknak ahhoz, hogy tovább vigyük, és tovább álmodjuk mindazt, ami közösségeink javát szolgálja.

P. Németh József SJ 1925. február 17-én született Nagylózson. 1936–44 között a soproni bencés gimnáziumban tanult és ott is érettsé-gizett. Pár hónap munkaszolgálat után 1944. augusztus 14-én belépett a jezsuiták noviciátusába, a budapesti Manrézában. Az 1949 júliusában Sze-geden megkezdett filozófia tanulmányait Innsbruck-ban fejezte be. A belgi-umi Enghien-ben szerzett teológiai licenciátust, ahol 1955. július 31-én pap-pá szentelte Ferdinand Perier SJ, kalkuttai érsek. A bécsi egyetemen tanári

diplomát, majd doktorátust szerzett latin és görög nyelvből. 1961. augusztus 15-én tette le az ünnepélyes fogadalmait Feldkirch-ben. Ugyanitt a svájci jezsuiták ausztriai gimnáziumában tanított latint és görögöt, ahol 1969-től az iskola feloszlatásáig (1979) igaz-gatóként tevékenykedett. 1980–90 között Kalksburg-ban, a jezsuiták bécsi gimnáziumában tanított latint és görögöt s közben lelkipásztori munkát is végzett. Nyugdíjas tanárként az innsbrucki jezsuita kollégiumban tanított latint, görögöt és németet jezsuita teológusoknak, misézett az innsbrucki magyaroknak, és részt vett a Pax Romana munkájában. 2013 nyarán, mikor testvérét meglátogatta szülőfalujában, rosszul lett és ott maradt, így gyorsan megerő-södött. 2016. január 19-én kora reggel, csendben hunyt el.

P. Molnár Miklós SJ Budapesten született 1928. május 6-án. Tanulmányait a győri bencés, majd a székesfehérvári ciszterci gimnázi-umban, később a Görgey Műszaki Hadapród Iskolában végezte, végül a Szerb utcai Reálgimnáziumban érettségizett 1947–48-ban. Ezt követően a Műszaki Egyetemet kezdte el, de már abban az évben el kellett hagy-nia az országot. Külföldön, 1948. szeptember 15-én lépett be a jezsuita rend magyar provinciájába. Képzését és filozófia tanulmányait Pullach-ban, Rottmanshőhe-n, a belgiumi Eegenhovenben (Leuven) végezte, és 1955-

ben licenciával fejezve be. Teológiai tanulmányait 1956-60-ban Enghien-ben és Chantilly-ban végezte, majd 1959. szeptember 7-én pappá szentelték Chantilly-ban. 1961–69 között Hollan-diában volt a magyar menekültek lelkésze. 1970-ben Kanadába küldték, ahol a torontói Szent Erzsébet plébánián, és a hamiltoni Szent Erzsébet Otthonban végezte papi szolgálatát. 1974–90 között a kanadai Londonban (ON) volt plébános a Szent István plébánián, ahol templomot is épített és sok menekültet segített a letelepedésben. Elöljárói kérésre 1989-ben az elsők között tért haza Magyarországra, hogy segítse a lelkipásztori munka újrakezdését. Kalocsán a jezsuita templomot vezette nyolc éven át, majd Kárpátaljára került, Ráton lett magyar lel-kész, ahol igen nehéz körülmények között dolgozott. 1997-től két évig volt a miskolci jezsuita gimnázium hittanára, majd 2002-től a pesti Jézus Szíve-templom segédlelkészeként szolgált. Gyenge egészségi állapota miatt 2004-ben bevonult a Pilisvörösvári Otthonba. 2008-tól a Szeretetláng Mozgalom nemzetközi koordinátora volt, s lelkesen segítette a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségét. 2015. november 16-án hosszú, fájdalmas betegség után hazatért Teremtőjéhez.

In m

emor

Iam úgy szerette Isten a világot,hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Jn 3,16)

2 0 1 6 . tava s z 21

a J e z s U I ta M Ú l t a K t U a l I t Á s a

a pécsi Pius Gimnázium 100. éve Az 1900-as évek elején Pécsett működött az ország egyik legkiválóbb oktatási intézménye, a je-

zsuita Pius Gimnázium. A létesítmény berendezése, felszereltsége modern, a kor színvonalának élvonalába tartozó volt. Az intézmény 50 katasztrális holdján épültek könyvtárak, külön előadóter-mek és szertárak, zenetermek, színházterem, tornaterem, uszoda, lőtér, tenisz-, krikett- és szabályos nagyságú labdarúgópálya futópályával. Ródlizásra, korcsolyázásra és síelésre is volt helyben mód.

Gróf Zichy Gyula pécsi püspök nagylelkűségéből, X. Pius pápa áldásával az 1912-ben meg-szervezett jezsuita gimnázium fokozatosan épült meg és fejlődött. Kezdetben egy bérházban, majd 1914-ben a Zichy püspök által adományozott új épületben kezdett működni. Példaként, a torna- és játékórák az első évfolyamon azzal kezdődtek, hogy a növendékeket megtanították a szabályok betartására, a fegyelmezettségre, és a sportszerűségre. A testnevelésnek az egészség megőrzésére való törekvés is részét képezte. A tanulókat például minden tanév kezdetén látás-vizsgálatnak vetették alá. A Pius fennállásának 36 éve alatt a nyolcosztályos fiúgimnáziumban 1780 diák érettségizett, és kb. 1400 diák végezte el az alsó négy osztályt.

A Jezsuita Diákszövetség kezdeményezésére 2015. december 16-án megemlékezés-re került sor a Pécsi Tudományegyetem épületében, a hajdani Pius átriumában. A jezsui- ták képviseletében P. Szabó Ferenc SJ vett részt az ünnepségen, aki 1950 májusában, mint az Ignatianum diákja, a rendházban érettségizett. Egy hónapra rá a kommunisták szétszórták a szerzeteseket, a gimnáziumot pedig államosították.

A rendszerváltozás után a magyar jezsuita tartomány újjáéledt. A gazdag pécsi ha-gyományt is követve ma a középiskolások oktatása és nevelése jelenleg Miskolcon folyik.

Forrásként szolgáltak: Haszon Zsófia (pecsma.hu) és dr. Petz Gábor (jpm.hu) cikkei.


F R I E N D - R A I S I N G

Történetem 27 évvel ezelőtt kezdődött, Matyóföld szívében, Mező-kövesden. Szüleim és bátyám már nagyon vártak, boldogok voltak,

hogy egy huncutszemű mosolygós kislányt vihettek haza a kórházból. Alig telt el pár év, s immár velem együtt örülhettünk Isti öcsém érkezésé-nek. Talán felmerül a kérdés, hogy miért pont ő az, akit kiemelek a csalá-dunkból, s miért róla írok, nem pedig magamról. Bizton merem állítani, hogy az én “kisöcsém” volt az, aki a legnagyobb dolgokra tanított meg az életben, akinek köszönhetően lettem az az ember, aki most ezeket a sorokat írja. Sokan úgy tartják, hogy Istit és a többi Down-szindrómás gyerkőcöt a Jóisten küldte a földre, mert úgy találta, hogy hiányzik a Földről a szeretet. Szerintem sincs ez másként! Vele felcseperedve ér-tettem meg igazán, mit jelent a család, az összetartás, a gondosko-dás, a lelkesedés, a bátorság, a küzdelem, az állhatatosság, a feltétel nélküli szeretet, a cselekvő hit és még megannyi dolog! Ez az intenzív életélmény járt mindig a fejemben, ezen a különleges szűrőn keresztül próbáltam gyerekként - s felnőttként is - szemlélni a mindennapokat. A kisiskolás és gimnazista évek alatt további meghatározó emlékeim kötődnek a Szentjánosbogár táborokhoz, az első Taizé találkozómhoz, Kerényi Lajos atya által vezetett egerszalóki lelkigyakorlatokhoz, vala-mint a matek- és nyelvórákhoz. Mindezeket alapul véve döntöttem úgy, hogy az érettségi után a Miskolci Egyetemen folytatom tovább tanul-mányaimat nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon. A könyvek-ben olvasottak azonban nem mindig elégítették ki a kíváncsiságom, tudatosan kerestem azokat a lehetőségeket (szakkollégium, AIESEC, ERASMUS tanulmányi félév), amelyek a helyi- és külföldi közösségekre, az egyéni- és társadalmi felelősségvállalásra, az aktivizmusra, a tapasz-talati úton megszerezhető tudásra, illetve az alternatív látásmódra irá-nyították a figyelmemet. Így nem is volt véletlen, hogy az elmúlt közel másfél évben egy olyan alapítványnál tevékenykedtem, ahol új utakat hoztunk létre a hazai adományozási kultúrában egy erős, társadalmi érdekeket képviselni tudó, hatékonyan működő civil szektorért. Bízom benne, hogy a Jezsuita Fejlesztési Iroda munkatársaként eredményesen kamatoztathatom eddigi tapasztalataimat!

FRiSS ERő A FEJlESZTÉSbEN

22

Jacsó Annamária

2 0 1 6 . tava s z 23

F R I E N D - R A I S I N G

www.jta.jezsuita.hu

Naszádos Márk„Friendraiser”forrásfejlesztő

Könnyű dolgom van, mert minden alkalommal, amikor írok Önöknek, egy dolog változatlan, s így egyszerűen összeáll az

egy oldal tartalom. Ez az állandóság a köszönet.Köszönetet mondok ismét az elmúlt időszakért. Decemberben

azt kértük, segítsék a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumot, hogy fenntartható legyen még nagyon sok éven át. Február nyolcadikáig, a könyvelés szerint, 1.347.200 Ft érkezett a SzIK számára fenntartott jezsuita alapítványi számlára. Ezzel párhuzamosan pedig, ugyaneb-ben az időszakban, 4.012.705 forintot adományoztak a Barátaink el-nevezésű, alapítványi gyűjtőszámlára. Egy kiemelkedő jótevő ajánlott fel ebből három millió forintot a Jézus Társasága Alapítvány céljaira. Volt, aki a Közös-Tér programra, más A Szív folyóiratra, ismét más Kárpátaljára szánta a hozzájárulását. Így hálánk még nagyobb, örö-münk még teljesebb, hiszen az elmúlt időkben elhangzó kéréseink továbbra is, mind a mai napig megszólítanak segíteni kész embere-ket. Nem mondhatok így továbbra sem mást: köszönjük jóságukat!

Tavaszra leporoltuk és újra kitesszük a 2014-ben elindított Közös-Tér kampány elemeit. Hiszen a téma él, a programhoz tartozó lelki és szellemi munka tovább folyik Miskolcon. Reményeink szerint pe-dig megépülhet majd a fizikai háttér, a központ is hozzá. Ez persze nagyon komoly előkészületeket igényel. A tervezési és megvalósítást előkészítő folyamat már 2014 óta folyik, s most ennek érdekében szeretnénk megszólítani a vállalkozásokat is. Ugyanis a társasági adó (TAO) törvény lehetőséget ad a sport támogatására. Ilyen formán a vállalkozások számára a Közös-Tér, számukra is kedvező finanszí-rozására, „szja egy százalék” felajánláshoz hasonló módon. Minden felajánlás nagy segítség.

Kívánok minden kedves Olvasónak áldott húsvétot! Egy olyan misztérium ünnepe ez, aminél nincs istenibb: meghalt értünk és fel-támadt, hogy itt éljen közöttünk, bennünk. Köszönetet sem vár érte. De ha befogadjuk, boldogok leszünk.

a Tao Is

a magyar jezsuitáknak

adószámunk:

18064333-2-421%jta.jezsuita.hu

JÉZUS TÁRSASÁGA ALAPÍTVÁNY

barátainknak 2016/1

Documents