Tartalomjegyzék

Bevezetés és összefoglaló......................................................................................................................1

Díjak és elismerések ..................................................................................................................................... 2

Teljesítményünk a 6 fenntarthatósági fókuszterület mentén ..................................................................... 3

1. Éghajlatváltozás ................................................................................................................................4

Hosszú távú termékportfolió ....................................................................................................................... 4

Energiahatékonyság ..................................................................................................................................... 5

Üvegházhatású gázkibocsátás...................................................................................................................... 8

2. Környezet .........................................................................................................................................9

Levegőtisztaság-védelem ............................................................................................................................. 9

Vízgazdálkodás ........................................................................................................................................... 11

Hulladékgazdálkodás ................................................................................................................................. 12

Környezetbe történő elfolyások ................................................................................................................ 14

Zajvédelem ................................................................................................................................................. 14

Kármentesítés ............................................................................................................................................ 15

Biológiai sokféleség .................................................................................................................................... 15

EBK megfelelés ........................................................................................................................................... 17

3. Egészség és Biztonság ...................................................................................................................... 19

Munkavédelem .......................................................................................................................................... 20

Foglalkozás-egészségügy ........................................................................................................................... 22

Munkahelyi egészségfejlesztés .................................................................................................................. 22

Közlekedésbiztonság .................................................................................................................................. 24

Folyamatbiztonság és kockázatkezelés ...................................................................................................... 25

Beszállítói menedzsment rendszer ............................................................................................................ 25

Vészhelyzetek kezelése .............................................................................................................................. 29

4. Humán Tőke .................................................................................................................................... 31

Tehetségek vonzása ................................................................................................................................... 31

Munkavállalók megtartása és motiválása .................................................................................................. 32

Humán Tőke fejlesztése ............................................................................................................................. 33

Partnerség és együttműködés ................................................................................................................... 34

Munkavállalói kapcsolatok......................................................................................................................... 35

5. Közösségek ..................................................................................................................................... 36

Közösségi kapcsolatok ............................................................................................................................... 36

Társadalmi befektetések ............................................................................................................................ 36

6. Gazdasági fenntarthatóság .............................................................................................................. 38

Átláthatóság ............................................................................................................................................... 38

Ügyfélközpontúság .................................................................................................................................... 38

Pénzügyi eredmények ................................................................................................................................ 39

Fenntarthatósági teljesítmény számokban ........................................................................................... 40

Rövidítések jegyzéke ........................................................................................................................... 42

1

Bevezetés és összefoglaló

A fenntartható fejlődés (FF) számunkra olyan vállalati elkötelezettség, amelynek célja, hogy kiegyensúlyozott mértékben integráljuk a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi tényezőket mindennapi üzleti tevékenységeinkbe, a hosszú távú értékteremtés maximalizálására és a társadalomtól kapott „működési engedélyünk” megőrzésére. A MOL-Csoport hetedik éve jelenteti meg Fenntarthatósági Jelentését, amelyben beszámol arról, hogyan teljesültek a fenntarthatósági stratégiában meghatározott célkitűzések. A Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió 2011-2015 időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődés (FF)1 stratégiai céljai között szerepelt, hogy kétévente készüljön fenntarthatósági jelentés finomítás szinten is. A kétévente megjelenő külön jelentésben számolunk be a Termelést (korábban Finomítást) érintő fenntarthatósági céljainkról és azok teljesüléséről. Idén immár második kiadványunkat tartja az olvasó a kezében, amely tehát a MOL Nyrt. Termelés szervezetének 2013. illetve 2014. évi eredményeit foglalja magában. Finomítás alatt a Dunai, Zalai és Tiszai Finomítót együttesen értjük.

Az elmúlt évek fenntartható fejlődés területén végzett munkánk eredményét mi sem bizonyítja jobban, mint a két egymást követő évben elnyert MOL Csoport EBK Elnöki Díj. Az elismerést 2013-ban „EBK tudatosság és kultúra” míg 2014-ben „folyamatbiztonság menedzsment (PSM)” kategóriában érdemeltük ki.

Említésre méltó, hogy 2014-ben Öko-hatékonyság kategóriában a DS Finomítói Termékfejlesztés „Gumibitumen-út a jövőbe” c. pályázata is elismerést kapott.

A fenntartható vállalati működést, és ezzel a fenntartható fejlődés kialakulásához történő hozzájárulást úgy is meg lehet határozni, mint a hármas optimalizálás elvének megfelelő működést. Ez azt jelenti, hogy a vállalat gazdasági, környezeti és társadalmi téren is teljesítményének folyamatos javítását tűzi ki célul. A MOL Fenntartható Fejlődés stratégiája 6 fókuszterületre koncentrál: klímaváltozás, környezet, egészség- és munkavédelem, közösségek, humántőke fejlesztése és gazdasági fenntarthatóság. A következő fejezetek célja az, hogy a Finomítás ezen fenntarthatósági területeken elért eredményeit és előrehaladását összefoglalja.

1 A rövidítések jegyzéke a kiadvány végén található

Az elismerés fontos állomás azon az úton, amelyet évekkel ezelőtt kezdtünk meg, és melynek célja a balesetmentes működés biztosítása üzemeinkben, szervezeteinkben, minden területünkön.

Nagyon sokat tettünk ennek a célnak az elérése érdekében, de még továbbra is nagyon sok munka vár ránk. A balesetmentes működés elérése és fenntartása, mind saját dolgozóink, mind a területünkön dolgozó kivitelezőink esetében lankadatlan figyelmet, erőfeszítést, tudatos hozzáállást és egymás segítését – és ha szükséges – figyelmeztetését igényli nap mint nap.

Köszönjük minden dolgozónk munkáját, ami lehetővé tette eddigi eredményeink elérését. Továbbra is számítunk munkavállalóink, vezetőink, partnereink, kivitelezőink további erőfeszítéseire az EBK tudatosság és kultúra fokozásában, a PSM rendszer működtetésében, a folyamatbiztonsági kultúra fejlesztésében.

Galambos László DS Termelés MOL vezető

2

Díjak és elismerések

DS Termelés

MOL Csoport EBK Elnöki Díj „EBK tudatosság és kultúra”

kategória

2013

Kiemelkedő minőségű GmB 45/80-55 gumival modifikált terméke

Magyar Minőség Háza díj

2013

„Gumival modifikált bitumen”

Környezetbarát termék védjegy használati jog

2014

DS Termelés

MOL Csoport EBK Elnöki Díj „folyamatbiztonság menedzsment PSM”

kategória

2014

Környezetvédelmi Innovációs Díj a gumibitumen technológia és

gumibitumennel épített aszfaltút fejlesztéséért

2014

DS Finomítói Termékfejlesztés

MOL Csoport EBK Elnöki Díj „Öko-hatékonyság”

kategória

2014

„Gumibitumen-út a jövőbe” c. pályázat

3

Teljesítményünk a 6 fenntarthatósági fókuszterület mentén ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

► Évente 150 ezer darab gumiabroncsot dolgoz fel a Zalai Finomító modifikált gumibitumen üzeme. ► Számos kutatási és fejlesztési projekt indult a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célozva. ► A LEAN program első hat hulláma jelentős eredményekkel zárult. ► Megkezdődött az ISO 50 001 Energiairányítási rendszerek bevezetése a Dunai Finomítóban

KÖRNYEZET ► Folytatódott az üzemek VOC fugitív emissziójának feltérképezése a Dunai Finomítóban, elkészült a

VOC leltár. ► A párolgási veszteségek csökkentésére oldószer visszanyerő berendezés épült a MEK üzemben. ► A fáklyagáz hasznosító üzem megépítésével jelentősen csökkent az elfáklyázott gázok mennyisége ► A Makro- és Mikroparaffin hidrogénező üzemekben CO határérték-túllépés történt. ► A Zalai Finomítóban zajcsökkentési intézkedési terv készült a zajtérkép alapján. ► A Zalai Finomító légszennyezőanyag kibocsátása a kazánház földgáztüzelésre való átállásának

köszönhetően jelentősen csökkent.

EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG ► A Finomításban nem történt saját munkavállalót érintő munkaidő-kieséssel járó baleset. ► „Biztos a Biztonság” programunk sikerrel lezárult, a kitartó munkánknak köszönhetően

MOL-Csoport EBK Elnöki díjat nyertünk két egymást követő évben. ► Bevezettük az elektronikus munkaengedélyezési rendszert (MeFTIR). ► A kivitelezők biztonsága érdekében új eszközöket vezettünk be, mint pl. a STOP kártya,

munkafolyamat veszélyelemzés (JSA) és munkavégzést közvetlenül megelőző kockázatértékelés (LMRA)

► A PSM kulcsterületeinek monitorozására új PSM indikátor rendszert vezettünk be. ► A munkabiztonság növelése érdekében bevezettük a 10 pontból álló „Életvédelmi Szabályok”-at.

HUMÁN TŐKE ► Harmadik alkalommal került megrendezésre a „Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról?” c.

vetélkedő, amellyel az általános iskolai tanulók érdeklődését keltettük fel a természettudományok iránt.

► A Growww Frissdiplomás Program keretében 5 fő csatlakozott szervezetünkhöz. ► A kompetencia alapú Petroskills oktatási rendszer alkalmazásával célirányosabbá tettük a dolgozók

szakmai továbbképzését. ► Létrehoztuk a Vállalati Hűség Programot.

KÖZÖSSÉGEK ► Városi és egyéb sportrendezvényeken sikeresen szerepeltek csapataink különböző sportágakban. ► Társadalmi szerepvállalásunk részeként helyi közösségeket, rendezvényeket támogattunk több

millió Ft értékben. ► Rendszeresen szervezünk közös rendezvényt az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesületével. ► Számos oktatási intézmény tett látogatást a Dunai Finomítóba. Két alkalommal nyílt napot

rendeztünk a Dunai és Tiszai Finomítóban is.

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG ► Iparűzési adó címén az utóbbi két évben 6 milliárd forintot fizettünk Százhalombatta

önkormányzata részére. ► A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért 2013-as céglátogatásainak első állomása a

Dunai Finomító volt. ► Hatékonyságnövelő programunk „Next Downstream Program” néven folytatódik.

4

1. Éghajlatváltozás A vállalatcsoport általános stratégiai célja: „Klímaváltozással kapcsolatos lehetőségek és kockázatok kezelése” A klímaváltozás továbbra is hangsúlyos szerepet tölt be az EU napirendjében. A Finomítás szén-dioxid csökkentő fejlesztéseivel, energiahatékonyság javítását célozó projektjeivel továbbra is részt kíván vállalni ezen törekvésekből.

Hosszú távú termékportfolió Kapcsolódó célkitűzésünk: „Alacsony karbontartalmú termékek és szolgáltatások arányának növelése” A MOL Csoport elkötelezett célja az alacsony széndioxid kibocsátású termékek fejlesztése és előállítása. Az elmúlt időszakban több K+F projektet indítottunk annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk az üzemanyagok életciklusa során a légkörbe jutott fosszilis eredetű széndioxid mennyiségét. A meglévő termékeink optimalizálása mellett olyan technológiákkal foglalkozunk, amelyek nem élelmiszeripari és hulladék alapanyagokból képesek megújuló üzemanyagokat, valamint finomítóban feldolgozható anyagáramokat létrehozni. A megújuló energiaforrások mindennapi üzemelésbe építésére ígéretes megoldásokat találtunk. Ezen kívül folyamatosan figyelemmel kísérjük olyan újszerű technológiák fejlesztését, amelyek képesek lehetnek arra, hogy a termékeink ökológiai lábnyomát csökkenteni tudják. Nem élelmiszeripari alapanyagból előállított üzemanyagok Az elmúlt év során jelentős K+F erőfeszítéseink irányultak három korai fázisban lévő technológiára, amelyek alkalmasak arra, hogy cellulóz alapanyagot folyékony üzemanyaggá alakítsanak át. Ezek közül kiemelt figyelmet érdemelnek a pirolízis technológiák, és a termékeik minőségének javítására irányuló törekvések. A következő évben folytatódni fog ez a tevékenységünk külső partnerek és tudományos intézetek bevonásával.

A megújuló energia terén kitűzött célok rövid távú teljesítése érdekében vizsgáljuk a hulladék olajokból és zsírokból hidrogénezéssel történő bioüzemanyag előállítás lehetőségét. Ez a technológia alkalmas lehet meglévő üzemeinkben megújuló üzemanyag komponens előállítására, elkerülve a földhasználat közvetett megváltozását is. A részletes műszaki és gazdasági elemzés után a megvalósításra vonatkozó végleges döntés a 2015-ös év során várható.

Néhány korábbi témánkat, mint például az algákkal kapcsolatos kutatásokat, a műanyag hulladékok feldolgozásának elemzését, valamint a biogáz előállításának vizsgálatát megszakítottuk, főleg a gazdasági mutatóik miatt. Ennek ellenére figyelemmel kísérjük a technológia fejlődését ezeken a területeken, s amennyiben áttörés mutatkozik valamelyik esetben, újra elemezni tudjuk a megvalósítás lehetőségét. Azért, hogy a MOL-Csoport a jövőben is energiaforrást tudjon biztosítani a vásárlóinak, elkezdtük elemezni a jövőbeli technológiákat, amelyek alkalmasak lehetnek energia tárolási problémák megoldására. Ezek leginkább a nem folyamatosan termelődő megújuló energia raktározására és ennek az energiának az üzemanyag célú felhasználására vonatkoznak. Hulladékalapú biokomponens bekeverés A hulladék-alapú bioüzemanyagok mind üzleti, mind pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából egyre fontosabb szerephez jutnak. 2012-től folyamatosan növekedik a bekevert használt sütőolaj mennyisége az egyik biodízelt gyártó vegyesvállalatunknál. A használt sütőolaj-alapú biodízel 88%-os ÜHG-kibocsátás megtakarítással bír a fosszilis üzemanyagokkal szemben

5

(2009/30/EK irányelv). Folyamatosan dolgozunk ezen üzemeink jelenlegi technológiájának fejlesztésén a nagyobb mennyiségű hulladék alapanyag feldolgozásának biztosítása érdekében. Gumival modifikált bitumen gyártás A hulladék gumiabroncsok nagy volumenű újrahasznosítása még ma sem megoldott feladat, lerakásuk pedig súlyos környezetvédelmi problémát jelent. A MOL 2012 őszén adta át gumival modifikált bitumen (GMB) gyártó prototípus üzemét a Zalai Finomítóban. Az üzem teljes kapacitás mellett mintegy 150 ezer db hulladékká vált gumiabroncsból származó gumiőrleményt tud anyagában hasznosítani. A hulladékhasznosítás környezetvédelmi jelentőségén túlmenően a GMB felhasználásával épített aszfaltutak minősége és tartóssága nagymértékben felülmúlja a hagyományos aszfaltutak műszaki paramétereit. A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által készített tanulmány a GMB-vel épített utak másfélszeres élettartamot, lényegesen kisebb fenntartási költséget és a teljes életciklus alatt pedig mintegy 30%-kal kisebb CO2 kibocsátást mutatott ki. A tanulmány kiemeli azt is, hogy a GMB-vel épített utak minősége nem csupán a normál bitumennel gyártott aszfaltutakénál jobb, hanem az autópálya minőségű aszfaltokéval összemérhető, egyes minőségi paraméterekben azokat felül is múlja. A GMB nagyvolumenű alkalmazásával elérhető műszaki és gazdasági előnyök nemzetgazdasági jelentőségűek. A GMB útépítésben történő használatának sikerességét és környezetvédelmi jelentőségét mutatja, hogy a MOL a Strabaggal közösen elnyerte a 2014. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjat, a GMB termék 2014 novemberében pedig a Környezetbarát termék védjegy használati jogát nyerte el. Fuel economy - CO2 csökkentés az üzemanyagok terén A MOL üzemanyag-fejlesztéseiben az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet kaptak a kisebb fogyasztást célzó törekvések („fuel economy”) - a kiváló minőség megtartása mellett. Ezen üzemanyagok egyrészt a vásárlók/partnerek számára üzemanyag-gazdaságosságot biztosítanak, másrészt pedig használatukkal jelentős mennyiségű széndioxid kibocsátás csökkenés érhető el, a hatékonyabb égésnek köszönhetően.

Energiahatékonyság Kapcsolódó célkitűzésünk: „Az energiahatékonyság javítása” A Downstream Termelés szervezetén belül folytatódtak az előző években megkezdett energiahatékonysági programok a Technológia és Fejlesztés Folyamatos Fejlődés, valamint a Lean Energia és hozam szervezetek irányításával. Az akciók fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében 2014 elején világos, elérhető célokat határoztunk meg, mellyel hozzájárulunk az energiahatékonyság növeléséhez. Az üzemeltetési területen megvalósított Lean hullámoknak köszönhetően jelentős eredményeket értünk el a főbb energiafelhasználó berendezések üzemeltetésének felülvizsgálatával és az energiatudatos működtetés alkalmazásával. A csőkemencék, kolonnák, kompresszorok, szivattyúk üzemeltetésének optimalizálásán kívül a „Lean filozófia” elterjedését említhetjük meg a program jelentős eredményeként, mellyel üzemeink nagymértékben hozzájárulnak a finomítói fajlagos energiafelhasználási mutató javításához.

A Környezetvédelmi Innovációs Díj átvétele a Parlamentben

2015. március 26-án

6

A szervezetünkben 2008 óta működő Eiffel program azon hatékonyságnövelési ötletek megvalósítására fókuszál, melyek megtérülési ideje 3 évnél rövidebb. Az ötletek jelentős hányada energiahatékonyság javítását irányozza elő, ezen belül is elsősorban gőz- és fűtőgáz-felhasználás, kisebb mértékben villamos energia és vízfelhasználás csökkentését. Nem elhanyagolható azon ötletek száma sem, amelyek az értékesebb termék előállítását, és a hozamok növelését célozzák. Emellett előfordulnak karbantartási költség, vegyszerfelhasználási költséget csökkentő javaslatok is. A 2014-ben befejeződött „Új Downstream Program” fő célja a hatékonyságjavítás volt, ahol az egyik legfontosabb költségtényező az energiafelhasználás. A program sikerességét bizonyítja a 74 000 tonna szén-dioxid kibocsátás-csökkenés, mellyel 6 milliárd Ft energiaköltség csökkenést értünk el. A jövedelmezőség növekedésének biztosítéka – az imént említett folytatásaként – a 2015-ben induló „Next

Downstream Program”, amelytől ugyancsak jelentős megtakarításokat és fejlődést várunk. Az elmúlt években elindított projektek és programok közül kiemelt jelentőségű a kemencék, a kolonnák és a szivattyúk energiahatékonyságának előtérbe helyezése. A jelentős fűtőanyag-felhasználású csőkemencék jobb hatásfokú üzemeltetése céljából 2012-ben egy több éves programot indítottunk, melynek során energiahatékonyságot támogató beruházásokat is megvalósítunk. A fejlesztések a kemencék által kibocsátott füstgáz levegőt szennyező összetevőinek, így az NOx, SOx, CO2 és CO koncentrációjának csökkentéséhez is nagymértékben hozzájárulnak. 2014 során három nagy méretű tüzelőberendezés korszerűsítését végeztük el. Ennek eredménye 18 630 tonnával kevesebb CO2 gáz kibocsátás mellett 332 660 GJ-lal alacsonyabb fűtőanyag felhasználás, amely több mint 1 milliárd forintnyi költségcsökkenést jelent.

2014-ben több tízmillió forintos beruházási munka keretében 7 db szivattyú energiafogyasztásának optimalizációja történt meg. A projekt kivitelezésével éves szinten kb. 1 690 MWh-val csökkentettük a finomítói villamosenergia-felhasználást. Az előző évhez hasonlóan folytatódott a kolonnák energiahatékonysági programja, melynek kulcstényezője a desztillációs és deszorpciós oszlopok működésének részletes elemzése, és ezek alapján definiált akciótervek megvalósítása volt. A minőség elajándékozás csökkentése, a napi odafigyelés, a szisztematikus rendszer működtetésének eredménye az 1,6 milliárd Ft megtakarítás, melynek hatására több mint 25 000 tonnával csökkent a Dunai Finomító CO2 kibocsátása. A folyamatos ellenőrzés és visszacsatolás, a megfelelő kommunikáció hosszú távú biztosításával további energiafogyasztás-csökkentés érhető el. Mindezeken túl – az ISO 50 001 Energiairányítási rendszerek bevezetésével - kiemelt projektként kezeljük az „EMS” energia monitorizáló rendszer nagy energiafogyasztó üzemekre való kibővítését. A rendszer alkalmas az energiafigyelés, értesítés, beavatkozás folyamatának gyakorlatban történő megvalósítására. Az „EMS” által meghatározott kulcs teljesítménymutatók és paraméterek összhangban vannak a finomítói „KPI breakdown” teljesítménymenedzsment rendszer által meghatározott célokkal. Ezen rendszer megvalósítása és működése folyamatosan követhetővé teszi a finomító energiafelhasználásának hatékonyságát. Számos egyéb hatékonysági intézkedés valósult meg, az Ingatlan- és Létesítménygazdálkodás szervezet projektjeinek kapcsán. A régi elavult légkondicionáló berendezéseket - amelyek hűtőközege R22 volt - új, energiahatékony készülékekre cserélték számos irodaépületben. A hőközpontok felújítása folyamatos,

7

amelyek közül 2014-ben az ARB, FCC, OLK hőközpontokban a használati melegvíz készítő rendszerek kerültek cserére, új hőcserélők és szigetelt tartályok kerültek beépítésre helyi szabályozással. Az elmúlt 5 évben számos helyen alakítottunk ki mérőhelyeket és építettünk be mérőket a fűtési, valamint a villamos energia rendszerekbe a jövőbeni projektek vizsgálatára, valamint megvalósult projektek eredményeinek visszamérésére egyaránt. Működik már olyan rendszer is, ahol a fűtés távfelügyeleti rendszerben szabályozható. 2014-ben számos vizes blokk került felújítása, ahol a világításnál mozgásérzékelős kapcsolókat alkalmaztak. Egy másik fenntartható megoldás a Dunai Finomító Tornacsarnokában valósult meg, ahol az ún. Solarspot fénycsatorna rendszer került alkalmazásra. Szintén az Ingatlan- és Létesítménygazdálkodás szervezetének kezdeményezésére komplex energiatakarékossági projektek indultak a parancsnoki épület hűtési és fűtési rendszerének Fan-Coilos rendszerre való cseréjére, valamint a beruházási irodaépület világításának komplett cseréje LED-es fényforrásokra illetve az öltöző és fürdő helyiségekben perlátorok felszerelésére. A Dunai Finomítóban már néhány éve hatékonyan működik a gőzhálózat ellenőrzésére szolgáló „gőzkommandó”. A heti ellenőrzés során hibalista kerül felvételre, melyet azonnali intézkedés céljából megkap a karbantartás. A csoport munkája segítségével jelentősen csökkenthető a nem megfelelő berendezések által szabadba jutott gőz mennyisége, ezáltal minimalizálható a veszteség. LEAN program – hogy lehet a folyamatokat jobban csinálni Ebben a fejezetben kell megemlítenünk a MOL csoport Downstream egészére kiterjesztett LEAN programot, hiszen ennek eredményeképpen jelentősen növeltük a működési hatékonyságunkat. A termelékenységnövelést célzó program szerves része az Új Downstream programnak, ahol a navigátorok (kiválasztott dolgozók, a program hajtóerejei) és a dolgozók közös, értékteremtő ötleteinek felhasználásával segítenek a termelőegységben dolgozóknak még egyszerűbben, adott esetben másként végezni munkájukat, mint eddig. A LEAN program célja az, hogy a meglévő jó dolgokat közös együttműködéssel még hatékonyabbá tegyük. További cél például az energiafelhasználás, a karbantartás

és az ellenőrzési műveletek optimalizálása, illetve a működési folyamatok egyszerűsítése, ezáltal nyereségesebbé tétele. Fontos az emberek gondolkodásának megváltoztatása, ami nem megy egyik napról a másikra. A LEAN tulajdonképpen semmi más, mint a józan paraszti ész logikája, valójában a dolgok ésszerű megközelítéséről van szó. A Dunai Finomítóban, az üzemeltetésben lezajlott első hat

hullám jelentős eredményeket és tapasztalatokat hozott. A programban 131 fő navigátor és 19 fő local champion vett részt. A Finomításban a LEAN üzemi blokkonként haladt, az egyes üzemi blokkokra jutott egy hullám, ami három hónapig tartott. Egy csapat az üzemeltetést tekintette át, míg egy másik az energia- és hozam szempontjából vizsgálta meg az egyes területeket. Jelenleg a Technológia és Fejlesztés szervezete csatlakozott a programhoz, ők indítják el a következő átalakulási programot.

8

Üvegházhatású gázkibocsátás Kapcsolódó célkitűzésünk: „2011-2015 közötti időszakra telephelyeink az iparági CO2-mutató alapján felállított európai rangsorban egy decilissel javítsák a pozíciójukat2” Összehasonlítva a finomítókat, az összetett technológiáknak köszönhetően a Dunai Finomító a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, ahol a szennyezőanyag nemcsak technológiai eredetű, hanem tüzelésből és fáklyázásból is létrejön. A Finomítás CO2 kibocsátása a 2014. évben 1 396 850 tonna volt. A Finomítóban keletkező CO2 mennyiségét hatékonyság-javítással, kisebb technológiai módosításokkal ugyan kis mértékben még lehet csökkenteni, de jelentős mértékű kibocsátás csökkentést csak a keletkező CO2 felhasználásával, hasznosításával lehet elérni.

A szén-dioxid kibocsátás csökkentésének lehetősége számos kutatási projektben is megjelenik, ilyen a már említett nem élelmiszeripari alapanyagból előállított üzemanyagok, a hulladékalapú biokomponens bekeverés és a gumival modifikált bitumengyártás. 2014 első felében projekt keretében fáklyagáz hasznosító épült a GOK-3 és FCC üzemi fáklyákhoz kapcsolódóan. A beruházásnak köszönhetően csökkent az elfáklyázott gázok mennyisége, így az ehhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás is. A kibocsátás csökkenéssel egyidejűleg az energiafelhasználás hatékonysága is javult, a visszanyert gázok fűtőgázként kerültek felhasználásra.

2 A fenti CO2 összehasonlítás az egyes létesítmények szektoriális eredménye alapján történik, azok CO2 kibocsátását alapul véve. A

legjobb 10% átlaga európai szintű elemzés alapján kerül meghatározásra. A rangsort 10 egyenlő részre (decilisekre) osztják fel. A MOL működési területei a teljesítményük alapján ezen decilisek mentén kerülnek besorolásra. Célunk valamennyi létesítményünk esetében egy decilissel történő teljesítményjavítás. A MOL-csoport öt finomítója a termeléssel súlyozott átlagos szén-dioxid kibocsátás szempontjából az Európai Unió finomítóinak felső 30%-ba tartoznak.

9

2. Környezet A vállalatcsoport általános stratégiai célja: „Környezeti lábnyom csökkentése” A környezeti dimenzió a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésen túl a környezeti lábnyom csökkentését és az ún. öko-hatékonyság javítását is jelenti. A kibocsátások csökkentése, az elfolyások megelőzése, a kiváló hulladékgazdálkodás, a természeti értékek megőrzése mellett a hatékony vízfelhasználás és a javuló energiahatékonyság is a környezeti pillérben való jó eredmény feltétele. Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni azok a gondolatok, amiket - hosszú kitartó munka eredményeként - az oktatásokon, különböző fórumokon környezetünk megóvása érdekében hangoztatunk. Nemcsak az elfolyások száma csökken, hanem a kifolyt anyag mennyisége is, ami nagyban köszönhető az üzemi dolgozók felkészültségének, ahol nagyon fontos a gyors észlelés és reagálás. Egyre ritkábban fordul elő felderítésre váró csatornaszennyezés, mivel a dolgozók tisztában vannak a szennyvíztisztítás hatékonyságára gyakorolt hatásával, ill. következményeivel. A felhasználói tapasztalatok figyelembevételével megújításra került Csatorna Kibocsátási Rendszerünk a CSAKIR, mely kibővítésre került a hűtővízkörökkel is. A csőkemencék üzemeltetésénél fontos szempont lett az oxigéntartalom helyes beállítása. Az égők optimális tartományban tartása nemcsak tüzelőanyag megtakarítást eredményez, hanem a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenésével is jár. A szakterületenként eredmények alább láthatók.

Levegőtisztaság-védelem Kapcsolódó célkitűzésünk: „Az LDAR módszertan révén mérjük/számítsuk és csökkentsük a VOC (illékony szerves vegyületek) emissziót a teljes MOL-Csoportban” A VOC kibocsátásunk csökkentését célzó LDAR (Leak Detection and Repair, Szivárgás felderítés és javítás) programunk 2012-ben kezdődött el a Dunai Finomítóban. Két, a módszert kiválóan ismerő és alkalmazó vállalkozóval kötött keretszerződés lehetővé tette az üzemek fugitív VOC3 emissziójának mérését a nagyleállások előtt. Az elvégzett mérések alapján meghatározásra kerültek az üzemi szivárgó pontok, melyeknek javítása megvalósult a leállás ideje alatt. Az üzemek újraindítását követően ismételt méréssel ellenőriztük a VOC emissziójának csökkenését. A programnak köszönhetően már 415 tonnával kevesebb VOC került ki a környezetbe. A program folytatásával célunk a Finomító teljes fugitív VOC emissziójának meghatározása, és a kapcsolódó karbantartási munkákkal a kibocsátás elérhető mértékű minimalizálása. 2014-ben már 19 üzemben történt VOC mérés, mely méréssorozat tovább folytatódik. Az alábbi kép mutatja az Aromás blokk Xilol üzemrészében végzett mérési eredményeket és a karbantartás során elért kibocsátás csökkenést emisszió-forrás típusonként.

3 Fugitív VOC – technológiai berendezések szivárgásából (pl. nem megfelelő tömítés) származó illékony szerves vegyületek (benzol,

toluol, xilolok) kibocsátása.

10

2013-ban kezdődött el a Dunai Finomítóra teljes körű VOC leltárának elkészítése, ami a 2014-es adatokkal pontosításra, kiegészítésre került. Ez az emissziós leltár az összes forrásból származó VOC emissziót magába foglalja (fugitív emisszió, tartályból és szennyvíztisztítóról származó elpárolgások, üzemi oldószerveszteség, stb.). Az adatgyűjtés célja az volt, hogy lássuk, az egyes forráskategóriák milyen mértékben járulnak hozzá a teljes VOC kibocsátáshoz. A leltár eredményeként be tudjuk azonosítani a legnagyobb VOC forrásokat, intézkedéseket tudunk megfogalmazni a jövőbeni beavatkozásra. Ennek a felmérésnek következtében indítottuk el az oldószerveszteség csökkentésére irányuló projektünket. A MEK üzemből származó oldószerveszteség csökkentésére irányuló projektünket egy kriogén oldószer-visszanyerő berendezés létesítését tűzte ki célul. A hűtés hatására a gázból kikondenzálódó oldószerek zárt rendszeren keresztül kerülnek vissza a technológiába, jelentős alapanyag, ill. szennyezőanyag mennyiséget megtakarítva. A berendezés 2014. év végére készült el, a jövőben várhatóan évi 65-100 tonna oldószert tudunk ezzel visszaforgatni a technológiába. A közelmúltban befejezett Központi Gázüzem átalakítása projekt eredményeképpen az üzem a korábbinál nagyobb hatékonysággal, folyamatosan képes a megszigorított környezetvédelmi előírásoknak megfelelő minőségű, mosott fűtőgáz kiadására.

Az elmúlt évek környezetvédelmi beruházásainak, és a gondos üzemeltetésnek köszönhetően jelentősen csökkent a Finomítás légszennyező anyag kibocsátása. Sajnálatos módon 2014-ben a Makro- és Mikroparaffin hidrogénező üzemek két pont-forrása szén-monoxid tekintetében átlépte a megengedett határértéket. Szakértők bevonásával megállapításra került, hogy a tüzelőberendezésben lévő égők elszennyeződtek, a fúvókák egy része eltömődött. A nem egyenletes tűztér hőmérséklet miatt a kemencében nem tökéletes az égés, ami többlet szén-

monoxidot eredményez. A probléma megoldására projekt indult. Első lépésben a 2015-ös nagyleállás során elvégzik a tisztítást, majd a kemence huzatszabályozása történik meg. Jelentős sikereket értünk el a Zalai Finomító diffúz forrásaiból származó kellemetlen szagok megszüntetésében. A szaghatás csökkentését célzó projekt keretében korábban megvalósult a technológiai szennyvizek zárt elvezetése és egy új, fedett kivitelű olajleválasztó medence létesült. A záportározóba beépítésre került egy olajfogó, mely az esetlegesen bekerülő szénhidrogén szennyeződés leválasztására alkalmas. Technológiai területen épült egy zárt gyűjtőtartály a kismennyiségű, de nagy szaghatással bíró kondenzvizek tárolására, melyek zárt vezetéken kerülnek elvezetésre. A vasúti töltő-lefejtő zárttá tétele befejeződött, ezáltal egy újabb jelentős szagforrást számoltunk fel. A Zalai Finomító légszennyezőanyag kibocsátása a kazánház földgáztüzelésre történő átállásának köszönhetően 2014-ben jelentősen csökkent. A korábbi fűtőolaj tüzelés miatti kén-dioxid és szilárd anyag

A Dunai Finomító kibocsátása 2002 - 2014

11

kibocsátás a kazánházi pontforrásnál gyakorlatilag megszűnt, és az NOx kibocsátás is jelentősen lecsökkent.

Vízgazdálkodás Kapcsolódó célkitűzésünk: „A 2010. évi vízfelhasználás csökkentése 5%-kal 2015 végéig” A kőolaj-feldolgozás rendkívül vízigényes technológia. A szükséges víz mennyisége függ az adott finomító komplexitásától, nagyságától és a feldolgozott nyersanyagok minőségétől is. Kiemelve a Dunai Finomítót, éves szinten mintegy 10 millió m3 vizet használ fel, melynek csupán 2-3%-át teszi ki a kommunális vízigény. A hatalmas vízhasználat hatalmas szennyvíz mennyiség keletkezésével jár, tevékenységünk során éves szinten 9 millió m3 szennyvíz gyűjtéséről és kezeléséről kell gondoskodnunk. Szennyvizeink vízminőségi vizsgálatára saját akkreditált laborunkban kerül sor, a mintavétel önellenőrzés keretében napi rendszerességgel történik. A vízminőségi adatok értékelése alapján megállapítható, hogy határérték túllépés nem fordult elő, a Dunába vezetett tisztított szennyvíz minősége megfelelő volt. A kőolaj-feldolgozó technológia fejlődésével a világ minden táján, így a Dunai Finomítóban is egyre nagyobb igény van a frissvíz felhasználás csökkentésére, melyre egy megoldás lehet a tisztított szennyvíz Dunába vezetés helyetti visszaforgatása. Az utóbbi években többször felmerült a szennyvíz-visszaforgatás kérdése, azonban a jelenlegi szennyvíztisztítási eljárással nem érhető el az ipari víz minőségi előírásai, ezért a tisztított szennyvíz visszaforgathatóvá tételéhez mindenképpen technológiai módosításra, újításra lenne szükség. 2013-ban újra napirendre került a víz visszaforgatási projekt, mely eredményeképpen csökkenthető a friss víz felhasználásunk. 2013-ban valósult meg az üzemek hűtővizét szolgáltató Recirkulációs vízmű rekonstrukciójára indított projekt. A felújítás eredményeképpen nagyobb rendelkezésre állást és megbízhatóbb működést tudunk biztosítani az üzemek számára. Az 59. blokk felújítása szintén a biztonságos üzemeltetést hivatott szolgálni. A Finomító területének és környezetének felügyelete érdekében, egy 479 db figyelőkútból, 10 km hosszú résfalból és 7,5 km hosszú szivárgó rendszerből álló talajvízvédelmi monitoring rendszert üzemeltetünk. A 2014. év során az alábbi vizsgálatok elvégzésére került sor:

A Finomítóban és a környezetében található összes talajvízfigyelő, valamint rétegvíz figyelő kút folyadékszint és szénhidrogén vastagság mérése kéthavi gyakorisággal megtörtént.

A résfal mentett oldalán található talajvízfigyelő kutak, valamint forrásfoglalások vízmintázása és vízkémiai vizsgálata - terv szerint - évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) megtörtént.

12

A résfal Finomító felőli oldalán kiépített szivárgók kútjaiban és aknáiban a folyadékszintet és a szénhidrogén vastagságot kéthavonta ellenőriztük.

2014-ben elkezdődött az ETP konténer modernizálása, mely a hulladékégetőről elfolyó szennyvíz higanytartalmának csökkentését szolgálja.

Jelentős eredményként könyveljük el, hogy a Dunai Finomító szennyvíztisztítójában megszüntetésre került a nyitott ülepítő medence. Innentől kezdve minden technológiai áram a fedett ipari ülepítő medencébe kerül, ezáltal tovább csökken a felületi forrásból származó VOC emisszió.

Hulladékgazdálkodás Kapcsolódó célkitűzésünk: „Csökkenteni a normál működés során keletkezett hulladékok fajlagos mennyiségét 5%-kal, és a hasznosított hulladékok arányát növelni 2015-ig (viszonyítási alap: 2010)" Működésünk során törekszünk a termelődő veszélyes hulladékok minimalizálására, a gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások maradéktalan betartására. 2013-ban a Finomítás MOL tevékenységéből keletkező hulladék teljes mennyisége mintegy 29,5 kt, 2014-ben 32 kt tehető, ami több mint 10%-os csökkenést jelent a bázis 2010-es év ugyanezen időszakához viszonyítva. 2014 eleje óta folyik a kommunális hulladék hasznosítható részének szelektív gyűjtése a MOL Nyrt. Százhalombattai telephelyén. A szelektív gyűjtésben a százhalombattai telephelyen működő valamennyi szervezet részt vesz.

A Dunai Finomítóban keletkezett hulladékok mennyisége

Csak az igazság számít, nincs más érdekünk Index, 2014.07.30-án megjelent cikke alapján

A médiában felröppenő, az európai felszíni vizek vegyi szennyezettségére utaló hírek alapján az Index munkatársai kutatásba kezdtek. Mintát vettek a Balatonból, a Velencei-tóból és a Dunából két helyen, Százhalombattán és Ercsiben. A mintákat a Wessling Hungary Kft. elemezte meg, szennyezést nem találtak. Ahogy a cikk fogalmaz, „pontosan semennyivel sem szennyezettebb a Duna az olajfinomító felett, mint alatt”.

13

A szelektíven gyűjtött hulladék frakciók: - PET palackok - üvegpalackok - alumínium italos dobozok Az épületekben, műszertermekben három elsődleges szelektív gyűjtőkukát helyeztünk ki, ezekben kell szelektíven gyűjteni a fentebb meghatározott frakciókat (120 helyszínen összesen 360 db kuka). Négy gyűjtőszigetet alakítottunk ki, ahol hasonló tartalmú 1 m3-es kukákat helyeztünk ki. Ha az elsődleges, az épületekben, műszertermekben elhelyezett kukák megteltek, a takarító személyzet a legközelebbi gyűjtősziget valamelyikére szállítja el a kuka tartalmát és a megfelelő nagy kukába borítja.

Ha a nagy kukák megteltek, a SZÁKOM Kft frakciónkénti gyűjtőjárattal elszállítja azok tartalmát. Az elmúlt év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szelektív hulladékgyűjtés megfelelően működik. Két és fél év kutatási-fejlesztési, illetve beruházási munka után sikeresen lezárult a „XXI. század útburkolata” elnevezésű projekt, amelynek célja a saját szabadalom alapján egy gumibitumen üzem felépítése, a gyártás optimalizálása és az új termék piaci bevezetése volt. A Zalai Finomító éves szinten 5000 tonna gumibitumen gyártására alkalmas. Az üzem mintegy 750 tonna gumiőrleményt használ fel, ami körülbelül 150 ezer darab gumiabroncs feldolgozását és környezetbarát alkalmazását teszi lehetővé. A fenntartható fejlődéshez jelentős mértékben hozzájárul ez az új útépítő anyag, a hulladék gumiabroncsok útépítés során történő felhasználásával. Korábban a nem szennyezett építési-bontási hulladékok kezelésére egy inert hulladék lerakó üzemelt a Dunai Finomító területén. A lerakó megtelte után, 2013-ban megtörtént a lerakó rekultivációja: a hulladék test kiegyenlítése, termőfölddel takarása, füvesítése, fásítása. Ennek karbantartásáról folyamatosan gondoskodunk. A papír és toner használat, valamint a nyomtatás minimalizálását célzó kezdeményezésre a Finomításban is telepítésre kerültek olyan hálózati megosztott nyomtatók, melyeknek kétoldalas, fekete-fehér üzemmódú az alapbeállításuk. A Tiszai Finomítóban egy, a hulladékképződés csökkentését szolgáló beruházás valósult meg, melynek keretében egy jobb hatásfokú háromfázisú centrifuga került beszerzésre. Ennek rendeltetése a finomító területén folyamatosan keletkező kiegyenlítő tárolótéri tartály hulladékok (szennyvíz hulladékok, iszapok), valamint a tárolótéri tartályokban a nyersolajokból és egyéb szénhidrogénekből időszakosan keletkező iszap hulladékok feldolgozása. A telep végtermékei közül a slop-olaj újrafeldolgozásra kerül, a leválasztott vizet szennyvíztisztítónkra vezetjük, míg a maradék pasztafázist a hulladékégetőben ártalmatlanítjuk. 2013-ban a Tiszai Finomító engedélyt kapott a fáradt-olaj saját égetőben történő elégetésére, ezzel az elmúlt években jelentős földgáz-megtakarítást (évi 100 millió Ft) értünk el. Jelenleg folyik a hulladékégető zsákos porszűrő kiépítésére irányuló projekt, mely eredményeként az égető jelenlegi korlátozott kapacitás kihasználtsága (jelenleg 30 %, évi 2200 tonna hulladék) 100 %-ra növelhető, ami évi 7000 tonna veszélyes hulladék elégetését jelentené.

14

Környezetbe történő elfolyások Környezeti elfolyásainkat EBK jellegű eseményként tartjuk nyilván. Fontos alapelvünk az elfolyásoknál a gyors helyzetfelismerés és beavatkozás, ill. vészhelyzeti reagálás, hogy minél kevesebb szennyező anyag kerüljön ki a környezetbe. A 2012-ben regisztrált 6 eseménnyel szemben 2013-ban 2, míg 2014-ben mindössze 1 alkalommal került a környezetbe kisebb mennyiségű szennyező anyag, elsősorban vezeték lyukadás, szelep és vezeték leürítő meghibásodása miatt. Talajszennyezések esetében intézkedések történtek ezen esetek jövőbeni előfordulásának kiküszöbölésére (pl.: kármentő tálcák használata), valamint a kifolyt szénhidrogén és a szennyezett talaj ártalmatlanítására.

A meghibásodások gyakori kiváltó oka a korrózió. Az üzembiztonság és a berendezések rendelkezésre állásának növelése, a termeléskiesések miatt elmaradó árbevétel, illetve karbantartási költségek csökkentése érdekében a Finomítás középtávú korróziós projekt programot indított el. Kiemelt területek között szerepel a korrózióvédelmi kompetenciák fejlesztése, hatékony állapotvizsgálati módszerek bevezetése, központi korróziós adatbázis létrehozása, monitoring rendszer fejlesztése és a meglévő korrózióvédelmi rendszerek hatékonyabb alkalmazása.

Zajvédelem Ugyan a stratégiai céljaink között nincs azonosítva külön a környezeti zaj, mégis azt gondoljuk, hogy a finomításban ezzel foglalkoznunk kell, hiszen ez a környezetvédelmi probléma, a levegőszennyezés után a második helyen van az egészségkárosító környezeti hatások listáján. A zajszennyezés összetett egészségügyi problémák előidézője lehet: bosszúságérzés, alvászavar, ingerlékenység, fáradtság, fejfájás, koncentrációcsökkenés, illetve az ezekből adódóan gyakrabban előforduló gyomor- és bélrendszeri, szívpanaszok és metabolikus szindróma. Felismerve a zajszennyezés jelentőségét és kockázatait 2008-tól kezdődően folyamatosan vizsgáljuk a Dunai Finomító zajkibocsátását, a zajkibocsátási határértékeknek való megfelelést. Zajtérképünk segítségével elemeztük, összehasonlítottuk az üzemi zajforrásaink zajkibocsátását, meghatároztuk a Dunai Finomító zajvédelmi szempontú hatásterületét. A környezeti terhelés kialakulását elsősorban a védendő övezetekhez legközelebb eső üzemek és zajforrások határozzák meg, ezért az üzemeket területi elhelyezkedésüktől függően zajvédelmi zónákba soroltuk, zónánként eltérő zajvédelmi követelményrendszert felállítva. A zajvédelmi követelmények betartására nagy hangsúlyt helyezünk beruházásaink, valamint gépek/berendezések cseréjénél/felújításánál is előirányozva a zajterhelés szinten tartását illetve mérséklését. 2014-ben újabb üzemi zajméréseket végeztünk, ami alapján frissíteni tudjuk zajtérképünket, pontosítjuk szabályzatunkat, előírásainkat. A Zalai Finomító zajtérképe 2013-ban készült el. Ennek alapján 2014-ben zajcsökkentési intézkedési tervet készítettünk, hogy csökkentsük környezetünkben élők zajterhelését. A zajmérések és a hozzá tartozó számítások segítségével meghatároztuk azokat a zajforrásokat, amelyek meghatározó szerepet játszanak a környezeti zajterhelésben. Az intézkedési tervben 8 zajforrás zajcsökkentése került megtervezésre, amelynek magvalósítására projektet indítottunk.

A Zalai Finomító zajtérképe

15

Kármentesítés Kapcsolódó célkitűzésünk: „25%-kal csökkentsük a teljes MOL-Csoportban az ismert környezetvédelmi kötelezettségeket (2010) a kockázat alapú megközelítés alkalmazásával" Az elmúlt időszakban a Dunai Finomító környezeti kárkezelésével kapcsolatban szemléletváltás történt. Ennek lényege, hogy az eddigi gyakorlatot felváltva, mely az egyes szennyező források, szennyezőanyagok külön-külön történő kezelésén alapult, a továbbiakban a Finomító teljes területét egy egységként kezelve folytatjuk a kármentesítést. 2013-2014 évben a Dunai Finomító területén folyó kármentesítés során a hatósági előírásokon túlmenően az alábbiakat végeztük el:

A résfallal kizárt szennyezések lehatárolását Ercsi irányában.

Mind a résfalon belüli, mind a résfalon kívüli területek vonatkozásában kármentesítési monitoring terv készítése a kármentesítés hatékonyabbá tétele érdekében.

Megkezdtük az eddigi monitoring tevékenység értékelését, a kútazonosító vizsgálatokat, valamint a fennmaradó és megszüntetendő kutak körének meghatározását. A kritikus területek feltárásának célja a monitoring rendszer fejlesztése.

Biológiai sokféleség Kapcsolódó célkitűzésünk: „A Biodiverzitás Akcióterv végrehajtása új projektek esetén 2012-től kezdődően és a kritikus tevékenységek állapotának nyomon követése 2014-től" A Dunai Finomító telephelyéhez tartozó parti sáv az ökológiai csatorna szerepét látja el, a Duna védett élővilágának fő mozgástere. Kiemelt figyelmet szentelünk a területen élő védett természeti értékek megóvására.

Telephelyünkön nem ritkán őz, vaddisznó, nyúl és fácán is megfigyelhető. A téli etetés következtében előforduló gyakori vendég a tengelic, cinkefélék, feketerigó és a vadgerle. De költési időben megtalálható az örvös galamb, a törpegém és a gyurgyalag is. Érdekességként említhető meg, hogy területünkön az egyébként védett kockás siklóval is lehet találkozni. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy faültetés során lehetőleg

őshonos fajtákat válasszunk. Örömmel észleltük, hogy területünkön megjelent az orchideák családjába tartozó, szintén védett „Fehér madársisak”. ÖKO Centrum kialakítása Az alsó szennyvíztisztító területén lévő – használaton kívüli – iszapszikkasztó gödör és környékének helyreállításával megteremtettük egy természetszerű vízfelület létrehozásának feltételeit. A szakadó part egyik tisztavizű forrásának helyszínre vezetésével kialakítottunk egy mintegy 2 – 2,5 m mély, kb. 40 x 40 m alapterületű lefolyás nélküli tavat, melyet ponty, kárász, amur, és egyéb halivadékkal telepítettünk be. A kialakult vízfelület 4 db – az egyébként fokozottan védett - mocsári teknősnek is otthont ad. Az állatok közérzetét tavirózsa telepítéssel javítottuk. Folyamatos gondoskodással biztosítani szeretnénk a széles halfauna kialakítását annak érdekében, hogy bebizonyosodhasson, egy Finomító is lehet környezetkímélő, környezetbarát szervezet. A közelmúltban országos jelentőségű természetvédelmi érték felbukkanására is felfigyeltünk a Dunai Finomító 200 j. tárolótér (alsó tároló) 10023. tartályának megbontott rézsűfalánál. A jellegzetes hangjáról,

16

de még jellegzetesebb tollazatáról könnyen felismerhető madár, a gyurgyalag (méhészmadár, méhevő madár) tucatnyi egyedéről van szó, mely egy példányának eszmei értéke 100 000 Ft. Hazánkban költő

fajként rendkívül fontos fészkelőhelyének védelme, hogy erősen megritkult állománya erősödésnek indulhasson. Kiemelt figyelmet fordítunk a jövőben, hogy biztosítsuk e fokozottan védett madárfaj helyi kolóniájának megtelepedését, gyarapodását. A Tiszai Finomító szennyvizének utótisztítására mesterséges tavak szolgálnak, ahol a maradék szerves anyag lebomlása természetes folyamatok révén megy végbe. Az utótisztító tavaknál a vándormadarak – gólyák, kócsagok – új szálláshelyhez jutottak. A tórendszer életközössége sokféle, ebbe beletartoznak a költöző és ragadozó madarak, rágcsálók, halak, ezen kívül a növényvilág változatossága is igen jelentős. A tavak biodiverzitásának megőrzését elősegítik – a működési hatékonyság fenntartása érdekében – időszakosan végzett munkálatok, úgy, mint a téli

lékvágás (halpusztulás megelőzése), valamint az éves nádvágások, hínárazások, melyek az eutrofizáció, az elmocsarasodás megelőzését hivatottak. A tórendszer működtetésének a fenntartásával, egyrészt nemcsak a szennyvíztisztítás hatékonysága javítható, hanem ezzel párhuzamosan a tavak ökoszisztémájának megőrzése is elérhető.

17

EBK megfelelés A Finomítás elkötelezte magát, hogy az EBK-t érintő jogszabályi és hatósági követelményeknek, illetve a MOL-Csoport előírásainak teljes mértékben megfeleljen. Intézkedéseinknek köszönhetően 2013/2014-ben nem fizettünk EBK jellegű bírságot. A hatékony Egészségvédelmi, Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi (EBK) irányítás napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik. A jogszabályi követelmények és a nyilvánosság által támasztott elvárások is egyre szigorodnak. Kötelezettségvállalásunkat erősíti annak egyre jobb megértése is, hogy az EBK teljesítmény javulása fokozza az általános üzleti hatékonyságot és eredményességet. A Finomítás EBK célkitűzések teljesítésének elősegítése érdekében a SEMAFOR (online monitoring) rendszerben EBK dashboardok (kijelző) fejlesztésére került sor. Az EBK dashboard csoport hat különböző területre vonatkoztatva szolgáltat információt a felhasználók számára. A dashboardok kialakításakor arra törekedtünk, hogy a kiválasztott teljesítmény mutatók az EBK tevékenységek monitorozását támogassák, és egyúttal mérjék is azokat. Az adatok nyomon követése hatékony közbelépést tesz lehetővé a negatív tendenciák kezelése során.

Általános információk, balesetek, tűzesetek, stb.

Szén-dioxid kibocsátás

AV2 üzem on-line emisszió mérő rendszer adatai

Dunai, Tiszai és Zalai Finomítók szennyvíz kibocsátási adatai

Dunai Finomítóban felhasznált fűtőolaj kéntartalma

Dunai és Tiszai Finomítókban felhasznált finomítói fűtőgázok kénhidrogén tartalma

Az EBK dashboard kezdő oldala általános információkat szolgáltat a felhasználók számára a következő adatokról, melyek átfogó képet szolgáltatnak a kiválóságra vonatkozó jövőképünk eléréséhez szükséges fejlődés mértékéről.

Az itt látható dashboardon a finomítói gázok kénhidrogén tartalmát követhetik nyomon a

felhasználók. Az adatok vizsgálata kiterjed a Dunai Finomító három üzemére, valamint a Tiszai Finomítóra.

Az aktuális kénhidrogén tartalom megjelenítés a határértékhez viszonyítva történik.

18

Föld napi programok a Dunai Finomítóban A környezetvédelem területén elkötelezettségünket mutatja, hogy már kétszer rendeztük meg Föld Napi programunkat a Dunai Finomítóban, ahol faültetés, előadások, rejtvények, a „Dunai Finomító környezeti állapota - 2013” tabló leleplezése, pillekő készítés és raklapbútor barkácsolás is szerepelt a programok között. Képgalériánk magáért beszél:

19

20

3. Egészség és Biztonság A vállalatcsoport általános stratégiai célja: „EBK kiválóság biztosítása a működésben”

Munkavédelem Kapcsolódó célkitűzésünk: „2014-re nulla balesetet és foglalkozási megbetegedést, illetve a magas kockázatú munkahelyek felszámolását célzó program bevezetése” Az EBK tudatosság javítására az elmúlt években tett tudatos kezdeményezéseink eredményezték azt, hogy a Dunai Finomító területén több mint három évig nem volt munkaidő kieséssel járó baleset, a Zalai finomítóban több mint 6 éve, ill. ez a szám a Tiszai finomítóban is meghaladta a 2 évet. A balesetek számának, illetve frekvenciájának csökkenő tendenciája jól megfigyelhető a Dunai Finomító baleseti statisztikáját hosszútávon bemutató ábrán:

A Dunai Finomító balesetszáma és baleseti frekvenciája A célkitűzésnek megfelelően a Termelés MOL 2012-ben elindította a „Biztos a Biztonság – Balesetmentes Finomításért” programját, melynek keretében számos fókuszterületet jelöltünk meg, amelyben fejlődnünk kell. Ahhoz hogy a munkavállalók gondolkodása és viselkedése is EBK tudatossá válhasson, bevontuk őket az operatív EBK tudatos munkavégzésbe, műszakonkénti EBK felelősök kijelölésével. Biztonsági kampányokkal, plakátokkal folyamatosan kommunikáljuk a biztonság fontosságát. A havi rendszerességgel megtartott EBK Bizottsági ülések fokozzák a vezetői elkötelezettséget, ami az EBK tudatos működésünk megfelelő irányba haladását biztosítja. A munkabiztonsági kultúránk folyamatos fejlesztésének kiváló eszköze a viselkedési (behaviour) auditok rendszere, mely nem elsősorban a műszaki hiányosságokra helyezi a hangsúlyt, hanem a kollégáink a munka biztonságos elvégzéséhez való hozzáállását vizsgálja. Ezt az audittípust 2005-től alkalmazzuk, képzett auditorainknak havonta legalább egy auditot végeznek el.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

Balesetek száma Baleseti frekvencia

21

A MOL-Csoport 2013-ban bevezette az Életvédelmi Szabályait, mely szabályokat a Termelés MOL valamennyi fizikai és műszaki területen dolgozó munkavállalója személyes oktatás keretében ismerhette meg.

Az EBK kultúra magas szintje személyes értékké vált. Nagyon jól követhető ez a védőfelszerelések folyamatos használatában, a munkaengedélyezés módjában, amelynek során a munkát végzőket tájékoztatjuk a tevékenység és a terület veszélyforrásairól. A feladatkiosztás és a munkautasítások módszerében, továbbá az oktatások rendszerében. A biztonsággal kapcsolatos elvárások napi szinten való jelenléte úgy a hierarchiában felülről lefelé, mint horizontálisan egymás között. Nagyon nagy szerepe van a példamutatásnak. Az üzemi területen megjelenő vezetők, szakértők, látogatók szabálykövető magatartása, az előírt védőfelszerelés viselése általános. A hiányosságok szóvá tétele erénnyé vált. Az elmúlt évek folyamatos, kitartó munkájának köszönhetően 2013-ban a DS Termelés nyerte a MOL-Csoport EBK Elnöki Díját „EBK tudatosság és kultúra” kategóriában.

„Az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek, nem ülhetünk karba tett kézzel, ezeket az eredményeket meg is

kell tartani – ami nem kisebb feladat, mint eljutni idáig.

Egy hasonlattal élve, ami az El Caminot illeti, nem a célba érés a fontos, hanem maga az út.”

A kvázi események/balesetek bejelentése rendkívül fontos, melynek rögzítésére a „gyorsjelentés” felülete szolgál. A kvázi események/kvázi balesetek kivizsgálásával és szükség esetén javító intézkedések bevezetésével és a tanulságok megosztásával elkerülhetőek a súlyosabb kimenetelű események, balesetek. A munkavállalók véleményére építő „munkabiztonsági kultúra felmérés” készült a DS Termelés MOL szervezetnél. A kérdőívre adott válaszok kiértékelése után olyan intézkedéseket tudunk kezdeményezni, amelyek által a Finomítás munkahelyei még biztonságosabbak lesznek. A 2014-ben bevezetett életvédelmi szabályok betartását a jövőben további két új program segíti: a Stop Kártya rendszer és a Munkafolyamat veszélyelemzés.

Stop Kártya rendszer

Munkafolyamat veszélyelemzés (JSA)

célja, hogy a munkavállalóknak is legyen lehetőségük jelezni az olyan nem biztonságos cselekedeteket és nem biztonságos körülményeket, mely személyi sérüléssel is járhat. Arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy avatkozzanak be.

olyan dokumentációs eszköz, mely gyorsan végigköveti a tevékenység lépéseit, azonosítja a veszélyeket eldönthető, hogy megfelelőek és elegendőek-e a meghozott intézkedések, vagy újabbakra van szükség.

A „munkavégzést közvetlenül megelőző kockázatértékelés (LMRA)” pedig a munkavégzők által a munkavégzés helyszínén és közvetlenül a munka megkezdése előtt elkészített értékelés, mely során meggyőződnek arról, hogy a tervezett munka a helyszíni adottságok, a létszám, a felkészültség, a munkaeszközök és a védőeszközök figyelembe vételével biztonságosan elvégezhető. Az LMRA a

22

munkavégzés helyszínén a munkát végző munkavállalók bevonásával (az érvényes munkaengedély birtokában) készül el, mely folyamatot a helyszíni irányító fogja össze.

Céljaink elérése érdekében nagyon nagy hangsúlyt kap a kommunikáció. Rendkívül fontos, hogy a megfelelő információk eljussanak a rendeltetési helyükre. Egyfajta „marketinget” végzünk, az egyébként sokszor egyértelmű dolgokat is „újracsomagoljuk” és eljuttatjuk a célcsoporthoz. Az EBK az a terület, ahol nem lehet elégszer ismételni a szabályokat, újra és újra fel kell hívni a figyelmet nap, mint nap megszólítani a dolgozókat még akkor is, ha ez olykor már unalmassá válik. Ami épp ezért nem egyszerű feladat. Kampányainkkal azt kívánjuk elérni, amit a reklámok. Álmunkból ébredve is tudjunk jó döntést hozni. Az információk átadására alkalmas módszerek közé tartoznak a műszakátadások előtti „EBK 5 percek”, rendkívüli oktatások, figyelemfelhívó levelek, plakátok, cikkek megosztása a megfelelő belső információs oldalakon. A Dunai Finomítóban

működő EBK kijelző rendszer folyamatosan frissülő és aktuális tartalommal hívja fel a figyelmet a legfontosabb szabályokra. Nagy hangsúlyt kap az oktatás, ahol a kötelezőn kívül számos tanulságos eset, jó gyakorlat válik közkincsé.

Foglalkozás-egészségügy A MOL-Csoport foglalkozás-egészségügyi menedzsment rendszere, valamint a magasan képzett szakértői személyzet biztosítja a munkavállalók védelmét a foglalkozás-egészségügyi kockázatokkal szemben. A 2012-es évhez hasonlóan 2013-ban és 2014-ben sem regisztráltunk egyetlen foglalkozási megbetegedést sem. Biológiai monitoring vizsgálatokon keresztül rendszeresen ellenőrizzük, hogy a Termelés MOL munkavállalói esetében a munkahelyi expozíció szintje a minimumon maradjon (kevesebb legyen, mint a törvényben meghatározott limit 50%-a). A citogenetikai vizsgálatok programunkat - amely véleményünk szerint az olajipar vezető monitoring programja - szintén bővítettük, összesen több mint 140 munkavállaló vett részt a vizsgálatokon, melynek célja, hogy még a betegség kialakulása előtt felismerje a szervezetben a vegyi anyagok hatása miatt esetlegesen kifejlődő rendellenességeket.

Munkahelyi egészségfejlesztés Kapcsolódó célkitűzésünk: „Munkahelyi egészségfejlesztési program megvalósítása minden országban, és a rendszerességi mutató legalább 30%-át elérni 2014-ig.” 2012 óta, amikor a Finomítás szervezet nagyobb önállóságot kapott a STEP programok szervezésében, sokkal hatékonyabban, szélesebb igényeket kielégítve tudunk működni. Több lehetőségünk van a helyi viszonyokhoz jobban igazodó tervezésre, a rendelkezésünkre álló költségkeret hatékonyabb kihasználására. Sokkal inkább meg tudunk felelni a szervezet munkavállalói struktúrája által generált kihívásoknak.

A Százhalombatta Termelés és a DS Innováció egy egységet képez EBK szempontból. Ez 1100-1300 főt jelent (szervezeti változások függvényében). Szervezetünkben kiemelkedően magas a műszakos létszám, s ez meghatározó a szervezéseinknél. A földrajzi adottságok speciális igényeket is generálnak, de tudjuk kezelni a Zalai és Tiszai Finomító, a Szajoli Laboratórium és a Dunai Finomító területén a hely specifikus igényeket is. (Teke, Tollaslabda, 12 próba versenyek, stb.). Szerencsés körülmény, hogy a szervezetünk vezetői részéről a program támogatottsága kiemelkedő. Nehézséget okozott az elmúlt két évben, hogy Százhalombattán két fontos helyszín, két városi szabadidős központ gazdasági okokból bezárt, így sok népszerű programunkat nem tudtunk megszervezni

23

(fallabda bajnokság, speciális női tornák, stb.) Ez szerencsére 2014 második felére részben megoldódott, az egyik létesítmény a korábbihoz hasonló struktúrában újra indult. A szervezeti adottságokból eredően egyik kiemelkedően fontos célunk a műszakos munkavállalók „megmozdítása”. Ez persze nem könnyű feladat, de azt elmondhatjuk, hogy az elmúlt két évben jelentős előrelépést tettünk ezen a téren is. A népszerű gerinctorna és irodai masszázs továbbra is folyik, most már minden hozzánk tartozó telephelyen (Zalaegerszeg, Tiszaújváros, Szajol, Százhalombatta). Az uszodabérletek népszerűsége szintén mindenütt minden eddiginél nagyobb, és egyre több műszakos munkavállaló jár rendszeresen uszodába. A korábbi bowling péntekek helyett nagy sikerrel elindítottuk a bowling csapatbajnokságot, amely rendszerességével és magas részvevői létszámával nagyban hozzájárul kitűzött célunk eléréséhez. A csapatok zöme műszakos körből kerül ki és a versenynapokon közel 100 főt sikerült így megmozgatnunk, heti rendszerességgel eddig már háromszor 10-11 héten keresztül.

A 12 órás műszakbeosztás is új kihívás elé állított bennünket, ez leginkább a focibajnokságban játszó csapatok fogyatkozásában mutatkozik meg. Az eddigi 10-11 csapat helyett jelenleg 5 csapattal folyik a bajnokság, viszont az elkötelezettség továbbra is magas. Támogatjuk a téli időszakban a műfüves focipályán zajló heti

edzéseket is. Speciálisan műszakos kollektíváknak szerveztünk több alkalommal Kalandpark túrákat, ahol kötetlenül, mozgásos élmények közben lehettek együtt azok, akik nap, mint nap a munkahelyeiken is együtt vannak. Így jobban megismerve egymást és természetesen egymás családtagjait is, akiket szintén bevontunk.

A tavalyi évben a Zöldpont szervezésében kiemelkedően magas létszámban vettek részt munkavállalóink mozgásszervi szűrésben. Itt nemcsak a felmérés eredményeit beszélték át velük a szakemberek, hanem tanácsokat is adtak arra vonatkozóan, milyen mozgásformákkal, gyakorlatokkal tudják javítani, jobbá tenni állóképességüket, korrigálni a kiszűrt hibákat.

Új és sikeres kezdeményezésünk az ún. „Kerékpárral, gyalog” programunk, amelynek keretében azok a munkavállalók, akik rendszeresen kerékpárral vagy gyalog járnak munkába, egy regisztrációs felületre jelentkezhetnek be. Itt rögzíthetik, hogy az adott hónapban hány alkalommal jöttek munkába gyalog, illetve kerékpárral. A jelentkezők között minden hónapban apró ajándékokat sorsolunk ki, de meggyőződésünk, hogy nem annyira az ajándékok, mint a „csapatélmény”, az „én is megcsináltam” élménye ösztönzi kollégáinkat a folyamatosan növekvő részvételre. Az pedig egyáltalán nem lehet kétséges, hogy ők, akik a program részesei igazán komoly sportteljesítményt mondhatnak magukénak. A legközelebbi lakóhely is minimum 8 km-re van a Finomítótól, tehát kerékpárral és gyalog még inkább nagy teljesítmény a napi minimum 16 km megtétele (van olyan is, aki naponta 30

24

km-t kerékpározik). Jelenleg több mint 200 fő regisztrált „sportolónk” van, a létszám folyamatosan növekszik. Több alkalommal, sikerrel rendeztük meg a Kerékpárral Batta körül programunkat, amelyhez a nagy létszámra való tekintettel a helyi rendőrörs és a Polgári védelem segítségét is igénybe kellett vennünk az útbiztosításhoz.

Minden programunk közül kiemelkednek hétvégi túráink nagy és egyre növekvő népszerűségükkel. A 10-15 km-es gyaloglás mellett mindig igyekszünk valamilyen kulturális pluszt belevinni ezekbe a buszos programokba. A munkavállalók közvetlen családtagjaikkal vehetnek részt a kirándulásokon. Az úti célokat a dolgozók javaslatai alapján választjuk ki és a Zöldpont tapasztalt túravezetői biztosítják a biztonságos túrázás alapfeltételeit.

Elismerő oklevelet kapott Bodnár Gábor, mint a Százhalombatta Termelés STEP legeredményesebb sportolója.

Gábor eredményei: Európa bajnok fedett pálya 200m és 3. hely 60 m Világbajnok fedett pálya 200 m és 3. hely 60 m (2014) Kétszeres Európa-bajnok 60 és 200 m (2013) Kétszeres Európa-bajnok 100 m (2010, 2012) Világbajnok 2. hely fedett pályán 60 m (2012) Világranglista 5. helyezett korosztályában 100 m

A statisztikák szerint 2014-ben a helyileg szervezett STEP eseményeinken ~2800 regisztrált résztvevőnk volt (ebben nincsenek benne a családtagok). Ebből a számból is látszik, hogy jelentős azoknak a munkatársainknak a száma, akik több mint három rendezvényen vettek részt.

Összességében elmondhatjuk, hogy a munkavállalóink többségét sikerült bevonni legalább egy STEP keretében meghirdetett mozgásos programba. Ez persze nem jelenti azt, hogy megpihenhetünk. Sok új terv és ötlet van a további fejlődésre. Kidolgozás alatt van egy speciális, kifejezetten a műszakosokra szabott terv, amelynek elsődleges célja, hogy azokat is bevonjuk programjainkba, akiket esetleg eddig nem sikerült, illetve növeljük azoknak a számát, akik több alkalommal is részt vesznek rendezvényeinken.

Közlekedésbiztonság Kapcsolódó célkitűzésünk: „A defenzív és környezettudatos járművezetési gyakorlatok kiterjesztése valamennyi érintett munkavállalóra, valamint a baleseti mutatónk alacsony szinten (legjobb 25%-os tartományban) való tartása” Az elmúlt időszakban bekövetkezett kerékpáros közlekedési balesetek csökkentése érdekében „Közlekedés Biztonsági Program”-ot indítottunk. Felmérés készült a meglévő kerékpárutak és gyalogjárdák állapotára vonatkozóan a Finomítók területén, annak érdekében, hogy javaslatot tegyünk a munkahelyre és munkahelyen történő biztonságos kerékpározás és gyalogos közlekedés feltételeinek javítására. Oktatóanyag készült a kerékpáros és segédmotoros közlekedés szabályairól, a KRESZ által előírt kötelező tartozékokról, az ellenőrzés rendjéről.

25

A saját és vállalati tulajdonú kerékpárok műszaki állapota rendszeresen ellenőrzésre kerül. A kiemelten forgalmas helyeken, gyalogátkelőknél villogó jelzők kerülnek kihelyezésre, melyek meghatározott ütemterv szerint kerülnek megvalósításra. Téli időjárás esetén kedvezőtlen körülmények között, a kerékpáros közlekedés felfüggesztésre kerül. A gépjárművel való közlekedés kockázatának csökkentése érdekében készült „Közlekedésbiztonsági alapelvek” és a téli közlekedés veszélyeire plakát formájában figyelmeztető felhívások kerültek kihelyezésre a finomítók területén.

Folyamatbiztonság és kockázatkezelés Kapcsolódó célkitűzésünk: „A Folyamatbiztonsági Irányítási Rendszer (PSM) kiterjesztése és bevezetése valamennyi MOL ellenőrzés alatt álló társaság esetében 2014 végéig” A Folyamatbiztonság Irányítás területe a Finomítás szervezeteiben folyamatosan nagy hangsúlyt kap. A Finomításban mindig is arra törekedtünk, hogy folyamatainak biztonságosak legyenek, munkánkat biztonságban végezzük.

A 2007-ben bevezetett PSM rendszer megerősítésére, megújítására 2013-ban gyökeresen megváltoztattuk működési struktúránkat, új PSM hálózatot építettünk. A havi rendszerességgel tartott PSM értekezleten a PS mérnökök, küllőfelelősök és a vezetőink vesznek részt. Felülvizsgálatra került a PSM auditok végrehajtási és nyomonkövetési rendszere, az auditokat megújított módszertan szerint végezzük. PSM indikátorainkat kibővítettük illetve egyéni KPI rendszert alakítottunk ki. Elvégeztünk egy PSI gap analízist, amely során üzemenként megállapítottuk a követelményeknek való megfelelés szintjét. Elkészítettük a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó feladattervet, amely végrehajtása után, 2015. év végére elérjük a DuPont által elfogadhatónak tekintett 90% fölötti megfelelőségi szintet. A Finomítás szinte minden technológiája veszélyes technológia, amelyek jelentős kockázatot hordoznak magukban. Ez tűz, robbanás és/vagy egyéb veszélyes anyagok kikerülésének kockázatát, és ebből eredő veszélyes események kialakulását jelenti. Célunk az, hogy ezeket a veszélyeket, kockázatokat a lehető legalacsonyabb, tolerálható szintre csökkentsük. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha rendszeres időközönként értékeljük a technológiákban rejlő kockázatokat, és ezek szintjét minimalizáljuk. Ezért végzünk 5 évente HAZOP veszélyelemzési felülvizsgálatokat az üzemekben, ill. új projekteknél is kötelező a veszélyelemzések elvégzése. Befejeztük az összes veszélyes üzem (65 db) HAZOP elemzés felülvizsgálatát, illetve új HAZOP elemzéseket készítettünk annak érdekében, hogy üzemeink megfelelő védelemmel legyenek ellátva, és az azokat

„A folyamatbiztonság magas szintje nemcsak azért kiemelten fontos a DS Termelés MOL számára, hogy

minimalizáljuk a rendkívüli eredmények bekövetkezéséből származó kockázatokat, amelyek veszélyeztetik

dolgozóinkat, eszközeinket, környezetünket, hanem azért is, mert ezek az események az EBK kockázatokon túl

jelentős üzleti veszteséget is okoznak. A folyamatbiztonság magas szintjének elérésében és fenntartásában minden

Termelésben dolgozó vezetőnek, munkatársnak a saját munkakörében nélkülözhetetlen szerepe van.”

26

üzemeltető és karbantartó munkavállalók a nemzetközi gyakorlatban elfogadott kockázatok mellett végezzék napi munkájukat. Új technológiai ábrák ún. P&ID készültek el, amelyek segítik a biztonságosabb napi munkavégzést. Emellett tervezetten, folyamatosan történik a már meglévő technológiai folyamatábrák frissítése, aktualizálása is. Kiemelkedően fontos feladat volt a PSM kritikus berendezések meghatározása. Ezen munka során közel 106 ezer eszköz lett megvizsgálva a vonatkozó GRP által meghatározott módszertanok szerint, és ez alapján kb. 20 ezer eszköz minősült PSM kritikusnak, amelyből kb. 13 ezer a gépészeti, és kb. 7 ezer a műszeres eszköz. 2015-ben kezdődik a PSM kritikus eszközök preventív karbantartási terveinek a kidolgozása és a SAP rendszerbe való beillesztése.

Az operátor tréning szimulátor (OTS) rendszerek alkalmazásával kollégáinknak lehetőségük van, szakmai támogatással és önállóan is, olyan, ritkán előforduló, kockázatos műveletek gyakorlására, mint pl. az üzemindítás és leállítás, különböző üzemzavarok elhárítása, bonyolult berendezések indítása, stb. Ezek a tréningek is biztosítják a megfelelő felkészültséget az éles helyzetek kezeléséhez. Jelentős biztonságnövelő hatása van az alarm menedzsment (AMS) rendszerek bevezetésének, amelyek az üzemek operatív irányítását végző kollégáinkat segítik abban, hogy az üzemeltetésben bekövetkező valóban fontos változásokra tudjanak fókuszálni, kiküszöbölve a zavaró, nem valós jelzéseket. Jelenleg 11 üzemünkben működik AMS, és 8 üzemünkben OTS rendszer. 2016 júliusára minden üzemünkben működni fog az AMS, ill. további 3

kulcsüzemünkben tervezzük OTS rendszer telepítését.

A PSM ismeretek és tudatosság terén nagyon fontos szerepe volt és van az oktatásoknak, prezentációknak, a műszakos dolgozók részére kidolgozott PSM oktatási modulnak, az EBK napok járőrversenyein működtetett PSM állomásnak, a Megbízhatósági napok rendezvényeinek, valamint a 2013. ősztől bevezetett PSM vizsga rendszernek is. Ez utóbbi kötelező a PSM releváns munkakörben dolgozó műszakiak (üzemvezetők/üzemirányítók, technológusok, karbantartó mérnökök) számára, de 2014. ősztől a műszakvezetőknek is lehetőségük van önkéntes alapon vizsgát tenni. Eddig 147 fő kollégánk tett sikeres vizsgát, közülük 32 fő volt műszakvezető. A vizsga írásbeliből és egy finomítás vezetőkből álló vizsgabizottság előtti szóbeliből áll, és tapasztalatunk szerint képzési szempontból is rendkívül hatékony. Elektronikus felügyeleti- és dokumentációs rendszerek alkalmazását vezettük be a legfontosabb PSM indikátoraink és tevékenységeink nyomon követésére, mindezt lényegében a meglévő rendszereinkben rejlő lehetőségek feltárásával és kihasználásával (retesz- és technológiai kártya monitoring, PSM auditok és üzemindítást megelőző biztonsági szemlék ADAMS rendszerben való kezelése, stb.). A felügyeleti rendszerek alkalmazásának jelentős hatása van az üzemeltetés biztonságára, pl. a retesz monitoring bevezetése óta az egy napnál hosszabb ideig feloldott reteszek száma több mint a felére csökkent és a technológiai kártya eltérések arányában is látható csökkenés. Ez azért fontos, mert az előírt technológiai paraméterektől való eltérés, és a biztonsági vészleállító rendszerek kikapcsolása a biztonsági kockázatok növekedését jelenti. Új PSM indikátor rendszert dolgoztunk ki, ami a korábbi 6 indikátorral szemben 41 indikátort tartalmaz, amelyek a PSM szempontjából kulcsterületek (üzemeltetés, karbantartás, EBK, technológia) PSM szempontú működésének, teljesítményének monitorozását célozzák. Minden változás, ami a technológiát érinti, veszélyt, kockázatot rejthet, amennyiben nem járunk el körültekintően. Azért, hogy az első pillantásra nem nyilvánvaló kockázatokat felderítsük, ill. egy-egy változás kapcsán az adott technológia biztonsági szintjét ne rontsuk, sőt inkább javítsuk, elengedhetetlen,

27

hogy a javasolt változtatásokat előzetesen megvizsgáljuk, értékeljük, és csak azokat valósítsuk meg, amelyek a technológia biztonságát nem veszélyeztetik. Már a PSM bevezetése előtt is foglalkoztunk a technológiai változások kezelésével azokban az esetekben, ahol a P&ID változtatása is szükséges volt. A PSM követelménye volt azonban, hogy az előírásoknak megfelelő változáskezelési folyamatot dolgozzunk ki, melyet 2009-ben el is kezdtük minden érintett szervezet bevonásával. A folyamatot úgy alakítottuk ki, hogy hozzá egy szoftvert is fejlesztettünk, ami a mai napig segíti és támogatja a technológiai-, a finom- és a személyi változások kezelését. Az új elektronikus MoC rendszer 2010. január óta működik. Azóta a DS Termelés MOL területén több mint 1300 új változáskezelést igénylő javaslat került regisztrálásra, ill. felülvizsgálatra. 2014-ben 323 javaslat került be a rendszerbe. Itt egyaránt rögzítésre kerülnek mind a technológiai változást, mind a „finom” változást, illetve a DS Termelés MOL személyi változásait érintő folyamatok is. 2013. évi szervezet átalakítás előtt a MoC rendszeren belül vizsgáltuk felül, hogy a csökkentett létszám milyen feltételek mellett lesz képes ugyanazon üzemeltetési feladatok ellátására. 2014-től ugyanebben a rendszerben történik meg a projekthez kapcsolódó MoC folyamatok rögzítése is. Egy-egy javaslat az előzeteses kockázatelemzés elvégzése után kerül be a rendszerbe, majd az érintett szervezetek által elvégzett szakértői felülvizsgálat eredményének figyelembe vételével eldöntésre kerül, hogy a javaslat megvalósítható-e vagy sem. A többlépcsős jóváhagyási rendszernek köszönhetően a rögzített javaslatok esetén nagyobb biztonsággal szűrhetők ki az esetlegesen ”PSM kockázat növelő” átalakítások. A PSM egyik fontos eleme az üzemindítást megelőző biztonsági szemle (PSSR). A szemle egy utolsó ellenőrzési pontot jelent annak megerősítésére, hogy az üzem vagy egy berendezés biztonságosan indítható. A 2014. évben 138 PSSR szemlét végeztünk el, amelyek során 87 hiányosságot találtunk és 92 db feladatot határoztunk meg.

Az események kivizsgálása már a PSM bevezetése előtt is folyt, először papír alapon, majd saját fejlesztésű szoftver (ICA) segítségével. 2008 óta egy eseménykivizsgáló csoport került felállításra, amelynek feladata a DS termelés MOL területén történt nem tervezett események gyökér okainak feltárása és javító-, megelőző intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy az esemény újra ne következzen be. 2005 óta több mint 600 eseményt vizsgáltunk ki és több mint 2000 javító intézkedést hoztunk és valósítottunk meg. 2011-ben létrehoztuk a Gyorsjelentés rendszerét, amelyben minden eseményt rögzíteni kell, ill. a szervezeteknek helyi szinten kivizsgálni az érintett szakterületek szakértőinek bevonásával. Azóta több mint 400 gyorsjelentés került a rendszerbe, ebből 189 darab 2014-ben. Utóbbi eseményekhez kapcsolódóan több mint 170 darab javító intézkedést fogalmaztak meg és hajtottak végre a kollégák. A Gyorsjelentés rendszer bevezetésének köszönhetően a korábbiakhoz képest több eseményt, kvázi eseményt vizsgálunk ki.

A PSM (process safety management – folyamatbiztonság menedzsment) egy olyan menedzsment rendszer alkalmazását jelenti, amely azonosítja, értékeli, és ellenőrzi a folyamatokban rejlő veszélyeket, kockázatokat annak érdekében, hogy megelőzze a nagyobb tüzeket, robbanásokat és a mérgező anyagok kijutását, amelyek potenciálisan súlyos sérüléseket, esetleg halálos balesetet okozhatnak. A DuPont által kidolgozott rendszert közel egy évtizede, 2007 óta alkalmazzuk a MOL finomításnál.

A DuPont rendszer 14 küllős kereke jelképezi a PSM szakterületeit – minden küllő saját felelőst kapott

28

Előrelépés történt a PSM auditok módszertanát és eredményét illetően is. Az egyes PSM elemek önellenőrző auditjait azok felelősei, az ún. küllőfelelősök vezetik, a magyar nyelvre lefordított és értelmezett DuPont kérdéslisták alapján. Az önellenőrző auditok mellett ún. keresztauditokat is végeznek, amelyek keretében a csoport szintű és társszervezeti szakértőkkel közösen, mintegy külső auditor csapatként, közösen értékelik az adott PSM küllő megfelelőségét. Az eddig lefolytatott keresztauditok eredménye többnyire összhangban volt az önellenőrző auditok eredményével. A 2014-ben lebonyolított PSM kultúra felmérésben a PSM releváns munkakörben dolgozóknak kb. 60 %-a (236 fő, ebből 115 fő műszakvezető) vett részt, és elmondható, hogy kedvező eredményt mutatott. Jelenleg azon dolgozunk, hogy az eredmények ismeretében a PSM kultúra és tudatosság további fejlesztése érdekében hatékony akciókat fogalmazzunk meg és hajtsunk végre. Megkezdtük a LOTO (Lock out/Tag out) rendszer bevezetését az Aromás üzemben pilot jelleggel. A rendszer egyszerű eszközökkel, de hatékonyan véd az energiaforrások vagy veszélyes anyagokat elhatároló szerelvények véletlen ki vagy bekapcsolása ellen: a szerelvényre vagy kapcsolóra lakat kerül és egy figyelmeztető tábla. Ez a rendszer, annak fegyelmezett alkalmazása esetén, jelentősen csökkenti a karbantartási munkák kockázatait. A LOTO Aromás üzemi bevezetéséhez külső szakértő cég segítségét vettük igénybe, de a többi üzemben már saját erőből fogjuk megvalósítani, a pilot tapasztalatai alapján. A havi rendszerességgel megtartott PSM értekezleteken megosztott információk és meghatározott feladatok hatékony kommunikációja és a beosztott dolgozók bevonásával határidőre történő végrehajtása, fontos mércéje a vezetők elkötelezettségének, és fontos eszköze a munkavállalói PSM tudatosság növelésének. Említésre méltó továbbá a 2014-ből bevezetett Asset Team (AT) szerinti működés, ahol az AT-et az üzemvezető irányítja egy technológiai és egy karbantartási AT vezető segítségével. Feladatuk az eszközök biztonságos, nagy hatékonysággal történő működtetése. A napi, heti értekezleteken, illetve a havi beszámolókon kiemelt terület a PSM események és KPI-ok bemutatása, értékelése. A fentiekben említett törekvéseink elismerésére 2014-ben a DS Termelés MOL szervezet ismételten elnyerte a MOL Csoport Elnöki EBK Díját, most a folyamatbiztonság menedzsment (PSM) kategóriában.

29

Beszállítói menedzsment rendszer Kapcsolódó célkitűzésünk: „Hatékony beszállítói EBK menedzsment program és az ehhez kapcsolódó megfelelési folyamatok kifejlesztése 2012 végéig” A kivitelezői munkavégzéssel összefüggő súlyos EBK eseményekre válaszul 2010-ben a MOL-Csoport felülvizsgálta a beszállítókra vonatkozó EBK menedzsment rendszerét. Az újonnan meghozott intézkedések, programok elemei között szerepeltek a következők: a vállalkozók EBK előauditja, az EBK terv, egységes munkaengedélyezési rendszer, éves kivitelezői EBK oktatások, munkavégzés közbeni audit, vállalkozók utóértékelése, kivitelezői EBK hírlevél kiadása és az „5 lépés a biztonságért” program. Tisztában vagyunk vele, hogy a területünkön dolgozó kivitelezők biztonságáért mi is felelősek vagyunk, ezért ez elmúlt években tovább erősítettük beszállítói irányítási rendszerünket. Főbb intézkedésink:

Egységes szerződés EBK melléklet bevezetése a MOL Nyrt. valamennyi üzleténél – egyforma EBK szabályok mentés dolgozhatnak a kivitelezők a MOL valamennyi telephelyén.

Elektronikus munkaengedélyezési rendszer bevezetése – ennek eredménye a pontosabb nyilvántartás és a magasabb szintű kontroll.

Több olyan eszközt is bevezettünk, melyek a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárulnak a kivitelezők biztonságosabb munkavégzéséhez:

o JSA – Munkafolyamat veszélyelemzés, o LMRA – Munkavégzést közvetlenül megelőző kockázatértékelés, o Stop kártya – Nem biztonságos cselekedet vagy körülmény esetében avatkozz be.

Rendszeres kivitelezői EBK fórumokat tartunk a szerződésgazdák, illetve az EBK szakemberek közreműködésével.

Vészhelyzetek kezelése Kapcsolódó célkitűzésünk: „Az üzletmenet-folytonosság fenntartását támogató, csoportszintű vészhelyzet-kezelési keretrendszer kialakítása és működtetése” A lehetséges vészhelyzetek kezelésére való felkészülés során alapvető fontosságú a telephelyi személyzet és a vészhelyzet elhárításában szorosan együttműködő szervezetek, személyek által végrehajtandó vészhelyzeti reagálási terv körültekintő elkészítése. A tervben foglalt intézkedéseknek a legfontosabb célja a személyzetre, a környezetre és a létesítményekre gyakorolt károsító hatások csökkentése, minimalizálása, valamint a kialakult vészhelyzetek azonnali irányítás alá vonása. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet (SEVESO irányelv) alapján a Dunai Finomító felső küszöbértékű veszélyes üzemek közé sorolandó, ezért Biztonsági jelentés és a hozzá tartozó Belső védelmi terv készítésére kötelezett. 2013-ban és 2014-ben is, jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve megtartottuk a Belső Védelmi gyakorlatot. A gyakorlatok feltételezett eseményeit a Biztonsági Jelentés forgatókönyveiből választottuk ki, a MOL csoportnál történt aktualitásokat figyelembe véve. Így került kiválasztásra például a Finomító teljes feszültség kimaradásának elgyakorlása gázkiömléssel kombinálva. Törekszünk rá, hogy a gyakorlatot képzés (törzsvezetési gyakorlat formájában) előzze meg, majd éles gyakorlat után a tapasztalatokat beépítsük a következő évi eseménysor kiválasztásába. A feladat bonyolultságát mutatja, hogy a gyakorlaton a Termelés személyi állományán kívül, MOL csoport leányvállaltok és külső vállalkozások mellett a hivatásos Katasztrófavédelem is részt vesz. A következő években új kockázatértékelési szoftver alapján fog készülni a DS Termelés MOL biztonsági jelentése. A dokumentáció alapját egy nemzetközileg elfogadott és alkalmazott kiválasztási módszer lehetővé teszi, hogy a részletes QRA (Quantitative Risk Assessment) során azok a létesítmények (források)

30

legyenek figyelembe véve, amelyek a megadott határérték feletti kockázattal rendelkeznek. A biztonsági jelentés külön fejezetekben tárgyalja ezen létesítményeket. Ezen dokumentumok tartalmazzák a lehetséges következményeket és a káresetek felszámolásához szükséges erő- és eszközigényt. A Belső védelmi tervek biztosítják a létesítmény tűzoltóság által használt Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek (TMMT) alapját. Az egyes szcenáriók bekövetkezésekor a létesítmény tűzoltóság a TMMT-k alapján reagál a vészhelyzetekre.

A Dunai Finomítóban működő létesítmény tűzoltóság, a FER, több évtizedes vegyipari tűzoltási és műszaki mentési tapasztalattal, valamint magas színvonalú erő és eszköz állománnyal rendelkezik. A tűzoltóik naprakészségét a Finomító területén található gyakorló pálya biztosítja, ahol testközelből tapasztalhatják meg az olajipari üzemek területi sajátosságait és a különböző kolonna-, ill. tartálytüzek oltásában rejlő nehézségeket. Az eseményekre való reagálás legfontosabb elemei az észlelés, illetve a riasztás. A megfelelő szervezetek értesítéséért a Vészhelyzeti Diszpécser Központ a felelős.

A Belső védelmi terv oktatására üzemi blokkonként oktatási tematika készül, amelyet az EBK szervezet hagy jóvá. Az oktatás negyedéves ciklusokban zajlik, valamint az oktatási tematika évente felülvizsgálatra kerül. A Belső védelmi tervben foglaltak gyakorlása kiemelt fontosságú. A jogszabályban előírt éves gyakorlat mellett, 2013-tól kezdődően évente egy szúrópróba szerű gyakorlatot is végrehajtunk a finomítóban. A DS Termelés MOL összes üzemének minden műszakjában negyedévente kell üzemzavar/vészhelyzet elhárítási gyakorlatot tartani, amiből 3 elméleti egy pedig gyakorlati. A vészhelyzetekre való jobb felkészülés jegyében finomítóinkban felmértük a vészhelyzeti szakaszoló szerelvények állapotát, szabványossági és zárási szempontból egyaránt, ill. meghatároztuk azokat a pontokat, ahol új EIV-k (Vészeseti elzáró szerelvények) beépítésére van szükség. A felmérés alapján projektet indítottunk ezek beszerzésére.

31

4. Humán Tőke A vállaltcsoport általános stratégiai célja: „Befektetés a humán tőkébe” Mára már nem csak az energiaipar, de szinte a legtöbb iparág egyre növekvő szakemberhiánnyal küzd. A tapasztalt szakemberek nyugdíjba mennek, a piacon egyre kevesebb a szakértő a természettudományok terén. Ilyen körülmények között a tehetséges, képzett szakemberek alkalmazása elengedhetetlen az üzlet hosszú távú stabilitása és fenntarthatósága szempontjából.

Tehetségek vonzása Kapcsolódó célkitűzéseink: „A stratégiai együttműködés bővítése a kulcsfontosságú oktatási intézményekkel minden régióban/országban ahol jelen vagyunk” „Fiatal tehetségek, pályakezdők vonzása és megtartása” A Finomítás kiemelt figyelmet fordít a szakember utánpótlás állandó és magas színvonalú biztosítására. Elkötelezettségünk leginkább abban nyilvánul meg, hogy az oktatási intézményekkel a különböző támogatásokon felül állandó és közvetlen kapcsolatot is ápolunk.

2014-ben immár harmadik alkalommal került megrendezésre – a Finomítás munkavállalóinak szervezésében – a „Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról?” c. természettudományi vetélkedő, mely a Százhalombatta és környéki (Martonvásár, Tárnok, Ercsi) általános iskolák 7-8. osztályos tanulóinak érdeklődését szeretné felkelteni az olajipar irányába. A verseny során a diákok és felkészítő tanáraik tematikus előadásokon, feladatokon és a kapcsolódó gyárlátogatáson keresztül közvetlen bepillantást nyerhettek a

Dunai Finomító életébe. Munkatársaink távolabbi iskolák kérésére is rendelkezésre állnak, rendszeresen veszünk részt különböző szakmai napokon, fórumokon. Középiskolai vonalon részt veszünk a Junior Freshhh vetélkedő előkészítésében, valamint együttműködési megállapodás keretében nyári szakmai gyakorlati képzést nyújtunk a Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium gépgyártás-technológus hallgatói számára, de 2014-ben a Minőségellenőrzés laboratóriumaiba is fogadtunk fiatalokat több más középiskolai intézményből. Egyetemi stratégiánk részeként kiemelt figyelmet fordítunk a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnöki B.Sc. és M.Sc. képzéseire, teljes körű oktatási feladatot látunk el több – olajipari témájú – tárgyban. 2007-ben nyitotta meg kapuit a PIMS Akadémia, a Pannon Egyetem és a MOL-csoport közös szervezésében. A két féléves posztgraduális képzésen részt vevő hallgatók az olajipari ellátási lánc optimalizálási szakértőivé válnak. 2013-ban pedig megalakult a DS Fejlesztési Akadémia, melynek célja szénhidrogénipari technológia fejlesztő szakmérnökök képzése.

32

A BMGE kapcsolat új elemeként részt veszünk a Gépészmérnöki Kar szakember képzésében, valamint közreműködünk a Debreceni Egyetem kihelyezett TVK tanszékének a munkájában is. Az állandó hallgatói kapcsolattartás révén lehetőségünk van évről-évre a legtehetségesebb fiatalokat kiválasztani és tanulmányaikat, pályaorientációjukat MOL ösztöndíjjal

segíteni. Kiemelt feladatunk a nyári gyakorlatra jelentkező egyetemi, főiskolai hallgatók szűrése, a 4 illetve 6 hetes program összeállítása, a hallgatók foglalkoztatása, szakmai elkötelezettségük erősítése. A gyakorlaton résztvevők száma folyamatosan növekszik, köszönhetően a Termelés valamennyi szervezete fogadókészségének és aktív szerepvállalásának.

A Growww Frissdiplomás Program keretében évente 5-7 fő csatlakozik a MOL DS Termelés szervezetéhez. A kiválasztott tehetségek a központi oktatási program mellett az egy év során az ún. GRIP (Growww Refining Integration Program) révén megismerhetik a Dunai Finomító részletes működését, elmélyíthetik egyetemi tanulmányaikat, szakmai kapcsolatokra tehetnek szert, találkozhatnak a LEAN módszertanával és

részt vehetnek különböző projekt jellegű munkákban (pl. ISO 50001 Energiairányítási rendszer bevezetése, Szakmai gyakorlat szervezése).

Munkavállalók megtartása és motiválása Kapcsolódó célkitűzéseink: „Integrált csoportszintű karriermenedzsment és utódlástervezés” „Következetes menedzseri és munkavállalói teljesítménymenedzsment MOL-Csoport szinten” A Karrier Menedzsment Rendszer (CMS) elsődleges célja a tehetségek azonosítása, a megfelelő utánpótlás-tervezés támogatása és a szervezetek/munkavállalók fejlesztése az üzleti stratégiában megfogalmazott követelményekkel összhangban. Munkavállalói Teljesítmény Menedzsment Rendszer (MTMR) Az utóbbi években került bevezetésre egy teljesítményértékelő rendszer, mind munkavállalói, mind vezetői szinten. A rendszer célja, hogy mérni lehessen a munkavállalóink teljesítményét, a fizetésemeléseket és jutalmakat pedig a teljesítményértékelés során szerzett információra alapozva tudjuk meghatározni. MTMR értékelésre évente kétszer kerül sor. Kommunikációs kutatás A belső kommunikációs folyamatok működésének feltérképezésére a Dunai Finomítóban 2013-ban közel száz dolgozó és vezető részvételével ún. memetikai kommunikációs kutatást végeztünk szakértő bevonásával. A kutatás jól kiegészíti a kétévente végezett csoportszintű Dolgozói Kerekasztal-felmérés eredményeit. A kutatók azt vizsgálták a csoportos és mélyinterjúk során, hogy a munkavállalók hogyan vélekednek a Finomítóról, a MOL-ról, hogyan látják a cég és saját jelenüket és jövőjüket, milyennek látják a belső kommunikációt, milyen kommunikációs utakat használnak, mire lenne igény, mit tartanak az emberek feleslegesnek. Az eredmények alapján négy fő téma foglalkoztatja a dolgozókat, a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, a dolgozók és vezetők közötti viszony, a hitelesség és a szakmai felkészültség. Annak ellenére, hogy a dolgozók különféle fórumokon elmondhatják véleményüket, mégis az eredmények azt mutatták, hogy a jelenlegi gyakorlatot felül kell vizsgálni. A menedzsment jelenleg

33

dolgozik egy olyan akcióterven, amellyel növelheti a munkatársak elégedettségét, stabilabbá teheti jövőképüket és javíthatja a belső kommunikációt. Jövőkép A MOL Finomítás üzletágában 2008 közepén indult „Finomítás Jövőkép” szervezeti kultúraváltási program alapvető célja volt egy „olyan nyitott, innovatív, együttműködésen alapuló szervezeti kultúra megteremtése, amelyben munkatársainak elégedettsége és tenni akarása garantálja, hogy vállalati célkitűzéseinket elérjük, vevőink igényeit kielégítjük”. A több mint 3 éves program 2012 elején fejeződött be, kiemelkedő eredményekkel. A Jövőkép aktualizálásra került, amelynek célja volt ezen új szervezeti kultúrának a megerősítése, fenntartása és továbbfejlesztése.

A 2014-2018 időszakra megfogalmazott Jövőkép – Küldetés – Értekek hármasa határozza meg az elkövetkezendő időszak teendőit, fejlődési irányát. Vállalati Hűség Program A korengedményes nyugdíjazás megszűnése miatt a MOL létrehozta saját Vállalati Hűség Programját. Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy hogy munkavállalói korábban kezdjék meg pihenő éveiket. Az a munkavállaló, aki a 2015-2019. évben jogosult nyugdíjazásra, saját választása alapján részt vehet a Vállalati Hűség Programban. A program várhatóan 95 kollégát érint a Finomítás szervezetben.

Humán Tőke fejlesztése Kapcsolódó célkitűzéseink: „Csoportszintű funkciók közötti szakmai kompetencia-felmérés és -fejlesztés bevezetése” „Divizionális utánpótlás programok megvalósítása az utánpótlás tervezés és az idősödő munkaerő kezelése érdekében” Hisszük, hogy a hosszú távú sikerünk nagyban függ munkavállalóink szakértelmétől, szakmai és személyes fejlődésüktől. Emiatt olyan professzionális rendszerek és fejlesztő programok kialakítására törekszünk, amelyek tükrözik az üzleti elvárásokat és hozzájárulnak ahhoz, hogy dolgozóink kimagasló teljesítményt nyújtsanak a változó üzleti környezetben. Az Iránytű elnevezésű komplex fejlesztési programban szakértők és vezetők egyaránt részt vettek, támogatva a Finomítás Jövőkép céljainak megvalósítását. 2013/2014-ben nemcsak vezetők, hanem üzemirányítók és műszakvezetők is delegálták magukat 21 fővel. A képzési folyamat a MOL mindennapi működéséből merített esetek és a legjobb gyakorlatok elemzésére épül. A korábbi résztvevők részére speciális tréningnapokat szerveztünk, hogy tudásukat felfrissítsük és szinten tartsuk. A végzett csoportok fejlődését kompetencia visszaméréssel ellenőriztük. 2015-ben útjára indult a „MOL Finomítás Iránytű 2015 Műszakvezetői Fejlesztési Program”, melynek célja a Finomítás által meghatározott értékek képviselete, azok átváltása valós vezetői működésmódokra a műszakvezetők életében. A fejlesztési program ehhez biztosít módszertani, szemlélet- és kompetenciabeli felkészítést a résztvevőknek. A műszakos dolgozók szakmai képzése rendkívül fontos, ezért az üzemi képzés/oktatás hatékonyságának növelésére, kidolgoztunk egy egységes színvonalú finomítói oktatási rendszert, a MOR-t (Műszakos Oktatási Rendszer). Különböző oktatási modulok készültek, amelyek megfelelő minőségű, korszerű szakmai felkészültséget megvalósító, elméleti-, és gyakorlati ismereteket biztosítanak.

34

Az idei évben is számos szakirányú képzésen, konferencián, workshopon vettek részt kollégáink, ilyen volt pl. a korróziós tanfolyam, a PSM mérnök képzés, sugárvédelmi továbbképzés, informatikai tréning, de hatósági képzés keretében pl. „ipari gáz- és olajtüzelő berendezés kezelő”, „nyomástartó rendszerek karbantartása”, „műszaki ellenőr” ill. „kazángépész” ismeretekkel is gyarapodtak. Néhány éve indított munkahelyi rotációs programunkban műszakvezetők és vezérlők vettek részt, szakmai tapasztalatszerzés céllal. A munkavállalók megismerték a technológiában előttük és utánuk lévő üzemet, amely eredményeképpen hatékonyabbá vált az együttműködés. A program keretében nemzetközi tapasztalatcserére is sor került, szakértőink bepillantást nyerhettek külföldi finomítóink életébe. 2014-ben 5 fő érkezett a Slovnaft és az INA finomítóból a Dunai Finomítóba. A nyelvi képzés a stratégiai együttműködés fontos eleme, a nemzetközi kiküldetések munkanyelve általában az angol, ezért nagy hangsúlyt fektetünk munkavállalóink ilyen irányú fejlesztésére. Különböző szintű nyelvórákon, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében vehetnek részt dolgozóink. Szakmai képzéseink tervezését új alapokra helyeztük. Ahhoz, hogy a munkavállalók képzése célirányosabban történjen meg, egy szakmai kompetencia-rendszer alkalmazására volt szükséges. A módszer más olajipari cégeknél is alkalmazott PetroSkills sztenderdek felhasználására épül. A rendszer alapjául a szakmai kompetencia-térképek szolgálnak, ezek világossá teszik, hogy egyes szakmai területeken, tudásszintenként milyen szaktudásra van szükség. 2012 óta folyamatosan vesznek részt szakmai képzéseken a Finomításban dolgozó kollégák. 2014-ben a 29 képzésen, hozzávetőlegesen 300 munkatársunk tett vizsgát. 2013 nyarán került meghirdetésre a Vezetői Utánpótlás Program (VUP) a Downstream szervezetnél, ahol

20 kiválasztott vehetett részt a további képzésben. A Finomítást 5 fő képviselte. A képzés egyik részében a jelöltek vagy ún. „tálentek” szeminárium jellegű, kompetencia képzés keretében sajátíthatták el a mátrix-szervezetben való működés fortélyait, a hatékony

kommunikáció eszközeit. A projekt másik része a projektláb, ahol a menedzsment által beazonosított fejlesztendő területek közül, munkacsoportban, egy adott projektet kellett végrehajtani. A tálentek munkáját mentorok segítették a program során.

Partnerség és együttműködés Kapcsolódó célkitűzésünk: „A felelős munkáltatói gyakorlat fokozása a munkavállalói elkötelezettség és sokszínűség biztosítása érdekében” A dolgozók észrevételeit gyűjtő, ún. DÉR rendszer 2006 óta működik a Finomításban, mely javaslatok megvalósítása a jövőképünkben is megfogalmazott célunk. A rendszer létjogosultságát mutatja, hogy már a megalakuláskor 432 db észrevétel érkezett, különböző témákban, mint pl. öltözők felújítása, közlekedési utak, buszmegállók építése, világítás, klíma felújítások. 2013-ban 34, 2014-ben pedig 19 db felmerült igény megvalósításán dolgoztunk. A legtöbb bejegyzés a munkahelyi környezet javítására irányult (világítás,

35

székcsere, elszaporodott galambok), de voltak EBK jellegű (darazsak eltávolítása, kamionsofőrök útbaigazítása, stb.) és létesítménygazdálkodást érintő (öltözőket érintő hibaelhárítások) indítványok is. Kiemelkedő teljesítményük alapján munkavállalóink évente igazgatói elismerésben részesülnek. Az EBK Napok keretében került kiosztásra a Barabás Viktor Munkavédelmi díj, a TOP 5 auditor, EBK Pályázat és Járőrverseny díjai. Immár hagyomány, hogy a regionális családi napon kerül kiosztásra a „Kiváló Munkavégzésért” arany,

ezüst és bronz fokozata. 2013/2014-ben bronz fokozatot 20, ezüst fokozatot 16 és arany fokozatot 12 kolléga vehetett át. A MOL-Csoport legrangosabb kitüntetését az „Életpálya Díj”-at 2013-ben egy, míg 2014-ben három munkatársunk is átvehette. Az oklevéllel, emlékgyűrűvel és

pénzjutalommal járó elismerést évről évre a legalább 25 éves MOL-Csoporton belüli munkaviszonnyal rendelkező kollégáknak ítélik oda kiemelkedő, értékteremtő szakmai tevékenységükért, elkötelezett munkavégzésükért, az utánpótlás-nevelésben vállalt szerepükért.

Munkavállalói kapcsolatok Vállalatunknál a munkavállalói részvételt munkavállalói képviseleti testületeken keresztül biztosítjuk. A gyülekezési jog gyakorlásának jogát és a kollektív tárgyalást fontos szempontnak tartjuk. A munkavállalói képviseleti testületek a következőek: Európai Üzemi Tanács (EÜT), helyi üzemi tanácsok, szakszervezetek, munkavédelmi bizottságok és a munkavállalói képviselet a MOL Felügyelő Bizottságban. 2013-ban újjáalakult a MOL Nyrt. Üzemi tanácsa ötéves időtartamra. Az ÜT munkarendjének megfelelően havonta ülésezik. A helyi üzemi tanács üléseken a vezetés rendszeresen beszámol a társaság tevékenységéről, illetve véleménycserére is lehetőséget biztosít az Üzemi Tanács és a szakszervezetek részére. Az ÜT hatáskörébe tartozik a jóléti keret felosztása, támogatások és segélyek odaítélése. Az ÜT delegál tagokat az Európai Üzemi Tanácsba. Az Európai Üzemi Tanács egyik legfontosabb programja a vezetői fórum, ahol az EÜT tagok a MOL-csoport menedzsmentjétől kapnak tájékoztatást a vállalatot érintő aktuális témákról. A felső vezetés kiemelkedően fontosnak tartja az EÜT-vel való együttműködést, illetve az EÜT találkozókat, amelyet a csoport Elnök-vezérigazgatója személyes részvételével is hangsúlyoz.

36

5. Közösségek Kapcsolódó célkitűzésünk: „Bizalom és hitelesség erősítése az érintett felekkel”

Közösségi kapcsolatok Rendszeresen részt veszünk helyi sportrendezvényeken, MOL-os színekben indítunk csapatokat, ezzel is részesévé válunk a helyi közösségeknek. Nagy népszerűségnek örvend a sárkányhajó verseny vagy a Százhalombattán megrendezett „Játékos Városiak Találkozója”, ahol már többször elhódítottuk a trófeát.

Evezőseink a 2014 tavaszán megrendezett Gróf Széchenyi István Emlékversenyen elsők lettek az amatőrök tízevezős számában.

Nagy sikerrel szerepeltünk az Üzleti Liga bajnokságain, 2013-ban kézilabdásaink negyedszerre is bajnokok lettek, de bowling kategóriában is rendszeresen a dobogón állnak sportolóink.

Társadalmi befektetések Kapcsolódó célkitűzésünk: „Helyi társadalmi szerepvállalási terv mérhető célokkal minden ország” Kiemelten fontosnak tartjuk a helyi közösségekkel való jó kapcsolat fenntartását. Célunk olyan támogatási programok végrehajtása, melyek működési területünkön, a társadalom széles körét megszólítva, valós szükségleteket kielégítve működnek. Továbbra is kiemelt területek az oktatás, a kultúra és a sport. A 2013. évben 9, 2014-ben pedig 4,4 millió Ft támogatásban részesültek helyi általános- és középiskolák, különböző alapítványok, civil szervezetek, sportegyesületek és művészeti csoportok, illetve olyan rendezvények is, mint a Summerfest vagy az Ercsi Ötvös Napok. Százhalombattán a Barátság Kulturális Központ színház- és koncertjegyekkel köszöni meg támogatásunkat, melyeket a dolgozóink között osztunk ki. Az anyagi támogatáson túl nagy hangsúlyt fektetünk az ismeretátadásra, az utánpótlás nevelésre. Ennek apropóján született a „Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról?” c. vetélkedőnk az általános iskolások részére. Évek óta részt veszünk a „Középiskolások Környezetvédelmi Konferenciá”-ján mint előadók, és mint a környezetvédelmi pályázatok bírálói. 2014-ben gyakorlati környezetvédelem címmel tartottunk előadást a Százhalombattai 1. Sz. Általános Iskolában. Önkénteseinkkel rendszeresen részt veszünk a Faluvédő Egylet – Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálata által hirdetett szemétszedési akciókban. Rendszeres kapcsolatot ápolunk a helyi önkormányzatokkal, Százhalombatta város vezetőivel több

alkalommal egyeztettünk a települést is érintő beruházásainkról, szervezetfejlesztésünkből adódó változásokról. Zalaegerszegen több ízben tartottunk lakossági fórumot, ahol a lakosság első kézből kapott információt a vállalat helyzetéről, terveiről. A Tiszai Finomítóban nyílt napot rendeztünk két alkalommal is. Minden érdeklődő oktatási intézmény, szakkollégium, társadalmi szervezet számára lehetőséget biztosítunk a Dunai Finomító látogatására. A résztvevők szakembereink

37

vezetésével egy filmvetítéses előadáson és egy autóbuszos körutazáson ismerkedhetnek meg a vállalat százhalombattai gyáregységével. 2013/2014-ben több mint 50 csoportot fogadtunk. Az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés már az általános iskolák részéről is. 2014-ben környezetvédelmi projektnap keretében érkeztek felsősök, ill. a kisebbek játékos előadás formájában tudhattak meg még többet a kőolajipar szépségeiről. Az egyedi igények, megkeresések mellett évente két alkalommal szervezünk nyílt napokat a Dunai Finomítóban.

A Tiszai Finomítóban az elmúlt években számos oktatási intézmény tett helyszíni látogatást. Óvodapedagógusok, általános-, közép és felsőoktatási intézmények oktatói ismerkedhettek meg a finomítás működésével. Egyedi esetekben, a megfelelő biztonsági intézkedések mellett helyt adunk különleges kéréseknek is. Ilyen volt például 2014-ben a Tankcsapda zenekar „Köpök rátok” c. videoklipének a forgatása vagy a Brutális fizika című nagy sikerű Spektrum televíziós sorozat két epizódjának felvétele.

Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete - OMNYE 2009-ben az egykor a Dunai Finomítóban dolgozók javaslatára megalakult az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete. Az egyesület tevékenysége messze meghaladja egy szokásos nyugdíjasklubét. Rendszeresen szerveznek olyan programokat, melyek révén tájékozódnak a MOL tevékenységéről, eredményeiről, fejlesztéseiről. Évente közös rendezvényt szerveznek a Dunai Finomítóval, és ott az általuk megjelölt témákban az adott területek MOL-os vezetői előadásokat tartanak. E programokon az aktív munkavállalók közül is sokan részt vesznek. Emellett az egyesület tagjainak az is céljuk, hogy az általuk felhalmozott szakmai tapasztalatok egy részét visszajuttassák a Finomításnak, a mai szakmai generációnak. Nyugdíjas gépész kollégák például előadásokat tartottak fiatal mérnököknek, és oktatási anyagokat véleményeztek. A Finomítás által megrendezett „nyílt napokon” a látogatói csoportok egy részét az OMNYE tagjai kalauzolták a felkeresett létesítményekben.

38

6. Gazdasági fenntarthatóság A vállaltcsoport általános stratégiai célja: „Összpontosítás a felelős működésre és a hosszú távú gazdasági fejlődésre”

Átláthatóság Kapcsolódó célkitűzésünk: „A helyi (telephely/vállalat/országszintű) FF jelentéstételi keretrendszer kialakítása és végrehajtása” Fenntarthatósági jelentést a Finomítás immár második alkalommal ad közre, tesszük mindezt azért, hogy tájékoztassuk az érintetteket a környezeti és társadalmi ügyekben tett erőfeszítéseinkről, kinyilvánítsuk elkötelezettségünket az átlátható működés és elszámoltathatóság mellett. A környezet védelmével kapcsolatos eredményeinket folyamatosan megosztjuk a hatóságokkal, de túl a kötelezéseken, számos – levegőtisztaság-védelmet, vízminőséget és talajvizet érintő - mérési eredményünket küldjük el Százhalombatta és Ercsi város részére is. Minden évben elkészítjük környezetvédelmi jelentésünket a hatóságok felé, ami Százhalombatta esetében bekerül saját fejlesztésű környezetvédelmi információs rendszerébe (TEKIR) is. Annak érdekében, hogy folyamatos visszajelzéseket kapjunk érintettjeinktől, kerekasztal-beszélgetéseket, ún. Zöld Fórum-ot szervezünk Százhalombattán, ahol zöld civil szervezetek, környezetvédelmi hatóságok és nemzeti parkok képviselői egyaránt rész vesznek. 2013-ban a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért 2013-as céglátogatásainak első állomása Dunai Finomító volt. A rendezvény célja a házigazda vállalat környezetvédelmi és fenntarthatósági tevékenységének bemutatása a KÖVET tagvállalatok szakemberei előtt. Tájékoztatásul számos környezetvédelmi eredményt, beruházást, szervezetfejlesztést érintő változásokat jelentettünk meg a helyi médiában.

Ügyfélközpontúság Kapcsolódó célkitűzésünk: „Magas szintű ügyfél-elégedettség elérése és megtartása“ Minőségirányítási rendszerünknek megfelelően biztosítjuk termékeink megbízható minőségét, egyben a reklamációk minimalizálására törekszünk. Vevőink részére széleskörű tájékoztatást adunk tevékenységünkről, igény esetén biztosítjuk, hogy partnereinkkel vevői audit keretében is találkozhassunk. 2014-ben a TOTAL cég képviseletében1 db vevői auditra került sor. A hatósági előírásoknak maximálisan megfelelünk, tanúsítványainkkal (ISO 9001, 14001, OHSAS 18000, HACCP, ISCC, Bitumenek CE) folyamatosan biztosítjuk folyamataink, termékeink fejlesztését. Minőségellenőrzési laboratóriumaink rendelkeznek akkreditált státusszal, melyet előírt időszakonként megújítanak. 2014-ben 24 esetben érkezett vevői reklamáció, amiből ezúttal nem volt jogos minőségi reklamáció. Minden reklamáció kivizsgálásra kerül, nem megfelelő minőség esetén az ellenmintát visszamérjük, és jogos panasz esetén kárpótoljuk a vevőt.

39

Pénzügyi eredmények 2014-ben több mint 6,5 millió tonna kőolajat és 2 millió tonna egyéb alapanyagot dolgoztunk fel, mely a piaci igények csökkenése miatt több mint 7%-kal marad el az előző évitől. Fő termékeink a gázolaj, benzinek, fűtőolaj, bitumenek, kenőolajok és egyéb termékek, melynek megoszlását az alábbi ábra szemléleti. 2013-ban és 2014-ben Százhalombatta iparűzési adó címén 6 milliárd forintot fizetett a helyi önkormányzat részére, amivel a MOL Százhalombatta legnagyobb „virilistája”4 évek óta. Az elmúlt néhány év rendkívüli kihívásokkal szembesítette a MOL-Csoportot, melyeket a kedvezőtlen gazdasági környezet és az iparágunkra különösen negatívan ható külső tényezők idéztek elő. Az üzemeltetési költségek drámai módon megemelkedtek, főleg a magas alapanyag- és energiaárak miatt, mindeközben pedig a jelentős európai finomítói kapacitásfelesleg és a magas termékárak csökkenő értékesítési árréshez és szűkülő piaci kereslethez vezettek. Mivel nem tudjuk befolyásolni a nemzetközi alapanyag-termék árréseket és a külső környezetet, ezért kell a saját üzemeltetési hatékonyságunkra összpontosítanunk. A negatív üzleti környezetre adott válaszul, a Downstream üzletág5 átfogó programot indított el a korszerűtlen folyamatok felszámolására és a profitabilitás növelése érdekében. Az „Új Downstream Program” a hatékonyságjavítást, a rugalmasabb üzemeltetést és szigorú költséggazdálkodást célozta meg. A program több száz különböző akcióból áll, mely jelentős eredményjavulást tűzött ki célul 2014-re. A tervezett növekedés megközelítőleg 70 %-a költségcsökkentésből, míg 30%-a bevétel növekedésből ered. A program „Next Downstream Program” néven, hasonló célkitűzésekkel folytatódik. A fő fókusz a legnagyobb költségelemekre helyeződik, melyek az energia, a karbantartás, és a személyügyi költségek. A kedvezőtlen külső hatások ellenére a MOL-Csoport Downstream divíziója elkötelezett aziránt, hogy nyereségesség és hatékonyság szempontjából visszakerüljön az első helyre a kelet-közép-európai régióban. Az Új Downstream Program intézkedései mintegy 251 millió dollár eredményjavulást eredményeztek csoport szinten, amiből a Termelés 86,3 millió dollárt képvisel a referencia időszakhoz képest.

4 Virilista – a legtöbb adót fizető személy vagy vállalat

5 A downstream szegmens 5 finomítót (Dunai, Pozsonyi, Mantovai, Rijekai, Sisaki), 2 petrolkémiai üzemet (TVK, SPC) és egy

regionális logisztikai rendszerrel ellátott üzemanyag-töltőállomás hálózatot működtet.

Fenntarthatósági teljesítmény számokban (MOL Nyrt.)

Mutató Mérték-

egység 2013 2014

Változás 2013-2014

(%)

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Üvegházhatású gázok

Szén-dioxid (CO2) t 1 473 880 1 446 642 -2

Szén-dioxid (CO2) ETS szerint t 1 452 231 1 406 817 -3

Közvetett módon kibocsátott üvegházhatású gázok összesen CO2 egyenérték

millió t-ban 234 058 210 138 -11

Energiafogyasztás

Földgáz GJ 3 013 152 3 581 351 16

Egyéb szénhidrogén (üzemanyag, stb.) GJ 14 895 813 15 511 968 4

Elsődleges energiaforrásokból származó összes energiafogyasztás

GJ 17 908 965 19 093 318 6

Villamosenergia GJ 2 029 391 2 118 625 4

Egyéb közvetett energia (gőz, fűtés, stb.) GJ 1 871 577 1 383 668 -35

Összes közvetett energiafogyasztás GJ 3 900 968 3 502 292 -11

Összes energiafogyasztás GJ 21 809 933 22 595 611 3

KÖRNYEZET

Levegő

Kén-dioxid (SO2) t 455,8 291,3 -56

Nitrogén-oxidok (NOX) t 1041,5 889,5 -17

Szén-monoxid (CO) t 116 75,2 -54

Szilárd részecskék (PM) t 33,3 36 8

Víz

Teljes vízkivétel ezer m3 10 569 9 696 -9

Összes vízkibocsátás ezer m3 9 171 8 212 -12

Összes alifás szénhidrogének (TPH) t 5 2 -112

Kémiai oxigén igény (KOI) t 284 259 -10

Biológiai oxigén igény (BOI) t 75 49 -52

Hulladék

Összes keletkező hulladék t 29 491 32 323 9

Veszélyes hulladék t 23 592 29 455 20

Nem veszélyes hulladék t 5 898 2 868 -106

Ártalmatlanított/ lerakott t 3 553 11 907 70

Újrafelhasznált/újrahasznosított t 26 315 20 422 -29

Újrahasznosítási arány % 89 63 -41

Elfolyások

Elfolyások száma darab 2 1 -100

Elfolyások mennyisége m3 2,8 0,5 -460

Egyéb környezeti mutatók

EBK jellegű bírságok millió Ft 2 659 6310 0 0

Környezetvédelmi beruházások millió Ft 1 393 2 208 37

EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG

Biztonsági mutatók

Munkaidő-kieséssel járó munkabalesetek (LTI) darab 1 0 -

Munkaidő-kieséssel nem járó munkabalesetek (NLTI) millió Ft 5 10 50

Munkaidő-kieséssel járó munkabalesetek gyakorisága (LTIF) darab 0,5 0 -

Az összes jelentésköteles foglalkozási megbetegedés gyakorisága (TROIF)

darab 0 0 0

Halálos balesetek száma – saját munkavállalók darab 0 0 0

Halálos balesetek száma alvállalkozók esetében darab 1 0 -

Munkaidő-kieséssel járó munkabalesetek (LTI) alvállalkozók esetében

darab 5 5 0

Kvázi balesetek száma darab 21 53 60

Tűzesetek száma darab 2 3 33

Egymillió levezetett kilométerre eső balesetek száma (RAR) 2,6 0 -

41

*Megjegyzés a humán tőke adatokhoz:

Az összes munkaerő a 2013.12.31-es illetve a 2014.12.31. záró létszámot tartalmazza

A vállalatot elhagyók száma 2013-ben kiegészítésre került azzal a létszámmal, akik tartós mentesítésen vannak (55 fő), így ez a létszám levonásra került az összes munkaerő, ill. teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámából.

A fluktuáció alatt megadott adat a tartós mentesítésen lévők (55 fő) nélkül értendő.

Köszönet A „Finomítás Fenntarthatósági Jelentése” nem jöhetett volna létre, ha a különböző szakterületek szakértői nem adták volna hozzá információt, adatot, ötletet vagy akár egy fényképet. A közreműködésért az alábbi kollégákat illeti köszönet:

Auer Róbert dr., Baladik Margit, Baladincz Jenő, Barna Judit, Benkő Norbert, Bodnár Gábor, Csernik Kornél, Csurka Krisztina, Czerva Zoltán, Dobrosi Zoltán, Dudásné Józsi Judit, Enzsöl Ervin, Fehér Anita, Gaál László, Galambos László, Győri Sándor, Kiss Levente, Kodela János, Kovács János, Körtélyesiné Mikó Mariann, Krutek Tímea, Nagy Lajosné, Németh Gergely, Némethné Kovács Márta, Padányi László, Patkó Gergely, Simon Richárd, Soczó Attila, Söjtöri Péter, Stefán Ferenc, Szilágyi Eszter, Szönyi Zsuzsa, Turi Tamás, Vadász Lászlóné és Vargha Ilona.

HUMÁN TŐKE

Munkavállalók

Teljes munkaerő fő 1185 1208 2

Részmunkaidős munkavállalók száma fő 3 7 57

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma fő 1182 1201 2

A vállalatot elhagyók létszáma* fő 54 (+55) 27 -100

Fluktuáció* % 4,6 2,2 -104

KÖZÖSSÉGEK

Társadalmi mutatók

Szponzoráció millió Ft 3,5 2,5 -40

Mecenatúra millió Ft 5,5 1,9 -187

Pénzbeli adomány összesen millió Ft 9 4,4 -103

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG

Működési költségek

Energia millió Ft 31 157 29 525 -6

Egyéb anyagi jellegű millió Ft 2 578 2 166 -19

Anyagjellegű szolgáltatás millió Ft 17 280 17 278 0

Személyi jellegű költségek millió Ft 11 006 10 897 -1

Értékcsökkenés millió Ft 16 999 16 615 -2

Működési költség összesen millió Ft 80 591 78 400 -3

Karbantartási költségek

Karbantartási költség millió Ft 13 558 13 753 1

Fajlagos feldolgozási költség

Fajlagos feldolgozási költség Ft/tonna 7 201 6 824 -6

Iparűzési adó

Iparűzési adó millió Ft 4 149 4 093 -1

42

Rövidítések jegyzéke ADAMS – Audit Tervező és Menedzselő Rendszer

AMS – Alarm menedzsment Rendszer

AT – Asset Team

CMS – Karrier Menedzsment Rendszer

CSAKIR – Csatorna Kibocsátások Információs Rendszere

DÉR – Dolgozói Észrevételek Rendszere

DS – Downstream

EBK – Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem

EIV – Vészeseti elzáró szerelvény

EMS – Energia Menedzsment rendszer

ETS – Emission Trading Scheme – Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer

FF – Fenntartható Fejlődés

FMB – Folyamatos Működés Biztosítása

GRIP – Growww Refining Integration Program

GRP – Group Recommended Practice

HACC – Hazard Analysis and Critical Control Points – Veszélyelemzés és kritikus ellenőrzőpontok

HAZOP – Hazard and Operability Study

ICA – Eseménykivizsgáló szoftver (Investigation and Corrective Action)

ISCC – International Sustainability and Carbon Certification System

JSA – Munkafolyamat veszélyelemzés

KGÜ – Központi Gázüzem

KPI – Kulcs teljesítmény mutató

LDAR – Leak Detection and Repair – Szivárgás felderítés és javítás

LEAN – a DSre kiterjedő termelékenység-növelést célzó program

LMRA – a munkavégzést közvetlenül megelőző kockázatértékelés

LOTO – Lock Out/Tag Out biztonsági rendszer

LTI – Lost Time Injury – Munkaidő-kieséssel járó balesetek száma

LTIF – Lost Time Injury Frequency – Munkaidő-kieséssel járó balesetek gyakorisága

MoC – Management of Change - Változáskezelés

MOR – Műszakos Oktatási Rendszer

MTMR – Munkavállalói Teljesítmény Menedzsment Rendszer

NLTI – Non-LTI – Munkaidő kieséssel nem járó baleset

OKF – Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség

OMNYE – Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete

OTS – Operátor tréning szimulátor

P&ID – Process Instrumentation and Diagram

PSI – Process Safety Information

PSM – Process Safety Management – Folyamatbiztonsági Irányítási Rendszer

PSSR – Üzemindítást megelőző biztonsági szemle

QRA – Quantitative Risk Assessment kockázatértékelési szoftver

RAR – Road Accident Rate – Közúti balesetek gyakorisága

SEMAFOR – System to Monitor Operation’s Performance

TMMT – Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek

TROIF – Összes jelentésköteles foglalkozási megbetegedés száma (Reportable Occupational Illness Frequency)

ÜHG – Üvegházhatású gáz

ÜT – Üzemi Tanács

VDK – Vészhelyzeti Diszpécser Központ

VOC – Volatile Organic Compounds – Illékony szerves vegyületek

43

Impresszum Felelős kiadó: Galambos László Szerkesztő: Bábikné Gyovai Anita Kapcsolat: ebkfininfo@mol.hu A fenntartható fejlődés terén elért eredményeinkkel és teljesítményünkkel kapcsolatos véleményére kiemelt figyelmet fordítunk. Kérjük ossza meg velünk észrevételeit elektronikus levél útján: ebkfininfo@mol.hu Csak azokra a megkeresésekre válaszolunk, melyek a MOL Finomítás fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységére vonatkoznak. Kérjük, ne küldjenek erre a címre kéretlen küldeményeket, önéletrajzokat és hirdetéseket, mert azokat nem őrizzük meg és nem továbbítjuk más szervezetünk felé.