békés megyei hunyadi jános gimnázium, …...4 4. közvetlen jogelődjének neve, székhelye:...

A HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ

ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA,

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY,

EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI

INTÉZMÉNY,

NEVELÉSI TANÁCSADÓ ÉS KOLLÉGIUM

5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63.

OM azonosító: 028376

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

2

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................... 2

I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................ 3 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI,

ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................................................................ 3

1.1. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat alapján ........................................................ 3

1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: ................................................................... 19

1.3 Az intézmény jelképei: ...................................................................................................... 22

1.4. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása.............................. 26

1.5 A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei.............................................. 31

1.6 A közoktatási törvény intézményt érintő feladatai ............................................................. 32

1.7 Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai ......................................................... 33

1.7.1. Az összetett iskola intézményegysége......................................................................... 33

1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani és Gyermekvédelmi Intézményegység ... 35

1.7.3. A kollégiumi nevelés .................................................................................................. 38

1.8 Intézményünk pedagógiai szemlélete ................................................................................ 38

1.9 Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai .................................................... 40

1.9.1 Fő célunk ................................................................................................................... 40

1.9.2. Pedagógiai programunk általános feladatai ................................................................. 41

1.9.3. Eszközök, eljárások .................................................................................................... 52

1.9.4 Nevelésünk eredményességének mutatói ................................................................... 53

2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................. 54

3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................... 57

4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT

SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ................................................. 60

5. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ......... 67

6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................................. 68

7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................... 68

8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A KÖVETKEZŐ

TEVÉKENYSÉGEK SORÁN TÖRTÉNIK ......................................................................................... 73

9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK .................... 78

10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................................................. 80

11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI, KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTT-MŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................................... 82

12. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI ............................................... 85

13. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ......................................................................................... 87

14. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ........................................................... 102

14.1 Célok és feladatok .......................................................................................................... 102

14.2 Elméleti háttér ................................................................................................................ 102

14.3 Jogszabályi háttér: ......................................................................................................... 104

14.4 Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................................................. 105

14.5 Az egészségnevelés iskolai területei ................................................................................ 107

14.6 Mindennapos iskolai testedzés-program ......................................................................... 112

14.7 Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata: .......................... 113

14.8 Várható eredmények, értékelés ....................................................................................... 115

3

I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat alapján

1. A költségvetési szerv neve:

Hivatalos név:

Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési

Tanácsadó és Kollégium

Rövid nevek:

a) Hunyadi János Közoktatási Intézmény Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

b) Hunyadi János Közoktatási Intézmény Magyarbánhegyesi Speciális Szakiskola, Egységes

Módszertani Intézmény, Kollégium

c) Hunyadi János Közoktatási Intézmény Orosházi Egységes Módszertani Intézmény és

Nevelési Tanácsadó

Rövidített név:

Hunyadi János Közoktatási Intézmény

Intézmény azonosító számai:

Törzsszám: 342175


2. Az intézmény székhelye:

5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63.

3. Létrehozásáról rendelkező jogszabályok:

Békés Megye Képviselő-testülete 152/2007. (VI.1.) KT. számú határozata

4

4. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye:

Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és

Kollégium (5800 Mezőkovácsháza, Sármezey u 63)

Békés Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény (5900 Orosháza, Pacsirta

u 1)

Békés Megyei Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium (5820 Mezőhegyes, Kozma

Ferenc u 23)

Békés Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Módszertani Intézmény és

Lakásotthonok (5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u 81)

5. Jogszabályban meghatározott közfeladata:

Közoktatási, szakképzési, felnőttképzési közszolgáltatási feladatok ellátását végző

közszolgáltató költségvetési szerv

853100 Általános középfokú oktatás

5.1 Az intézmény tevékenységei, szakfeladat számai:

Az intézmény tevékenységeinek államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása és

megnevezései:

559000 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

562900 Egyéb vendéglátás

682000 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

852010 Alapfokú oktatás

852020 Alapfokú művészetoktatás

853100 Általános középfokú oktatás

853200 Szakmai középfokú oktatás

854100 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

856000 Oktatást kiegészítő tevékenység

855900 Máshová nem sorolható egyéb oktatás

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (K.T.) 67.§ (5) bekezdése alapján:

„A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is, hogy a csak

szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában

felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítő

iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel – részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam

követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldő

5

iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén

a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési

évfolyam nélkül is működhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára

felkészítő iskola szakképzési évfolyamába - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint -

ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább.

Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő

feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő

iskola és a küldő iskola nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a

tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében.”

Fogadó intézmény, mely részben ellátja az alábbiak szerint a szakképzési évfolyamokon való

felkészítést:

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

(Fogad a Harruckern János Közoktatási Intézményből.)

Logisztikai ügyintéző OKJ 54 345 02 1000 00 00

Küldő intézmény az alábbiak szerint:

- Mezőgazdaság szakmacsoport:

(Küld a Farkas Gyula Közoktatási Intézménybe.)

Fűszernövény-termesztő OKJ 31 622 01 0100 2101

A küldő és fogadó intézmények a K.T. 67.§ (5) bekezdése alapján összehangolják a

Pedagógiai programjukat és a szakképzési feladatok közös feladatellátásának részleteit külön

megállapodásban rögzítik. A megállapodás az alapító okirat elválaszthatatlan része melyet az

1. számú melléklet tartalmaz.

5.2 Alaptevékenysége:

692000 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam)

a 9-12, illetve a 9-13. évfolyamain működő gimnáziumi oktatás, nyelvi előkészítő

évfolyammal működő gimnázium

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

6. évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamain működő gimnázium

853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9–12/13.

évfolyam) integráltan

- sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi oktatása

keretén belül végzett különleges gondozása

6

- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több

fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos tanulók fejlesztése

- pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók

nevelése, fejlesztése

- SNI (organikus „a”), integrált csoportokban

- SNI (nem organikus „b”), integrált csoportokban

853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam)

nappali, esti, levelező, vagy más sajátos munkarend szerinti oktatás

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam

- a 9-12, illetve a 9-13. évfolyamain működő szakközépiskolai oktatás, nyelvi

előkészítő évfolyammal működő szakközépiskola

Informatikai szakmacsoport

Közgazdasági szakmacsoport

Egészségügyi szakmacsoport

Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport


- Érettségire épülő szakképző évfolyamok: 1/13, 2/14, 3/15


- 54 213 02 0000 00 00 hangtechnikus

- 54 321 01 0010 54 03 újságíró I.

(régi OKJ újságíró II.: 52 8402 02

- 52 345 02 1000 00 00 közművelődési szakember

- 52 345 02 0010 52 01 kulturális rendezvényszervező

- 52 345 02 0001 54 01 közösségfejlesztő


- (régi OKJ multimédia-fejlesztő: 54 8409 01) új OKJ

szerint csak iskolarendszeren kívül oktatható

- (régi OKJ számítógéprendszer-programozó: 54 4641 05)

az új OKJ-ben nem szerepel

- 54 481 02 0010 54 01 infokommunikációs

alkalmazásfejlesztő

- 54 481 02 0010 54 02 információrendszer-elemző és

tervező

- 54 481 02 0010 54 03 internetes alkalmazásfejlesztő

- 54 481 02 0010 54 04 szoftverfejlesztő

- 54 481 03 0010 54 01 informatikai hálózattelepítő- és

üzemeltető

- 54 481 03 0010 54 03 IT biztonság technikus

- 54 481 03 0010 54 04 IT kereskedő

- 54 481 03 0010 54 05 számítógéprendszer-karbantartó

7

- 54 481 03 0010 54 07 webmester

- 54 481 04 0010 54 01 gazdasági informatikus

- 54 481 04 0010 54 02 infostruktúra menedzser

- 54 481 04 0010 54 04 műszaki informatikus

- 54 481 04 0010 54 05 Távközlési informatikus


- 52 344 03 0000 00 00 pénzügyi-számviteli ügyintéző

- 52 462 01 1000 00 00 statisztikai és gazdasági

ügyintéző

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

- 54 812 02 0010 52 01 protokoll ügyintéző

- 54 812 02 0001 54 01 rendezvény-és

konferenciaszervező


- 54 345 02 0000 00 00 logisztikai ügyintéző

Egészségügyi szakmacsoport

- 52 726 01 0010 52 01 gyógymasszőr

- 54 726 01 1000 00 00 rehabilitációs tevékenység

terapeuta

Oktatás szakmacsoport

- 54 761 01 0000 00 00 családpedagógiai mentor

- 54 140 01 1000 00 00 gyógypedagógiai asszisztens

854211 Felsőfokú szakképzés

- Nappali rendszerű felsőfokú szakképzés:


- 55 481 02 0000 00 00 informatikai statisztikus és

gazdasági tervező (együttműködve a

Pannon Egyetem Georgikon

Mezőgazdaságtudományi Karával, (8360

Keszthely, Deák F. u. 16., engedély

száma: XXXV-1575/2000)


- 55 343 01 0010 55 06 Számviteli szakügyintéző

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása

(9–12/13. évfolyam)

- sajátos nevelési igényű tanulók szakközépiskolai oktatása





- pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók

nevelése, fejlesztése

- SNI (organikus „a”), integrált csoportokban

- SNI (nem organikus), integrált csoportokban

8



Oktatás szakmacsoport



853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam)

nappali, esti, levelező, vagy más sajátos munkarend szerinti oktatás

853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam)

9-10. szakiskolai évfolyamok, felzárkóztató oktatás szakiskolában

Könnyűipari szakmacsoport

Mezőgazdasági szakmacsoport

853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–

10. évfolyam)

- szakiskola 9-10 évfolyamain tanórai és tanórán kívüli

foglalkozások: enyhén értelmi és halmozottan fogyatékos

tanulók képzése

- szakiskolai felzárkóztató oktatás

- szakmai előkészítő ismeretek oktatása

- szakmai elméleti és szakmai gyakorlati foglalkozások

enyhén értelmi- és halmozottan fogyatékos tanulók

képzése

- pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók integrált

szakiskolai oktatása

- sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai oktatása





- SNI (organikus „a”) külön csoportokban és integráltan

- SNI (nem organikus „b”) külön csoportokban és

integráltan

9-10 speciális szakiskolai évfolyam, 9-10 kézségfejlesztő speciális szakiskolai

évfolyam, 9-10 előkészítő szakiskolai évfolyam

Szakképző évfolyamok 1/11, 2/12


- 54 211 02 0000 00 00 bőrműves

- 31 215 02 0010 31 02 népi kézműves, fajáték-készítő

- 31 215 02 0010 31 04 népi kézműves, fazekas


9

- számítógép-kezelő, használó (régi OKJ: 33 4641 01) – új OKJ-ben nincs ilyen

szakmai képzés

Könnyűipari szakmacsoport

- 31 542 02 1000 00 00 szíjgyártó és nyerges

- 31 542 02 0100 31 01 bőrtárgykészítő

(régi OKJ bőrtárgykészítő: 21 5272 01)

- 33 542 02 1000 00 00 cipész, cipőkészítő, cipőjavító

- 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves

Ügyviteli szakmacsoport

- 33 346 01 0100 31 02 gépíró, szövegszerkesztő

- 52 347 03 0100 31 01 számítógépes adatrögzítő


- 33 215 02 0100 31 02 virágkötő

- 31 341 02 0100 21 01 áruösszeállító

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

- 33 811 03 0100 21 01 konyhai kisegítő

Építészeti szakmacsoport

33 582 04 1000 00 00 festő, mázoló és tapétázó

Mezőgazdasági szakmacsoport

- 31 622 01 0100 21 01 fűszernövény-termesztő

(régi OKJ fűszer- és zöldségtermesztő: 21 6207 08)

- 31 622 01 0010 31 04 zöldségtermesztő

- 54 622 01 0100 21 01 parkgondozó

853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti

oktatás a szakképzési évfolyamokon

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati

oktatás a szakképzési évfolyamokon

853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali

rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

- a szakiskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozások:

enyhén értelmi és halmozottan fogyatékos tanulók

képzése



képzése



10






SNI (organikus „a”), külön szervett csoportokban és

integráltan

- SNI (nem organikus „b”), külön szervezett csoportokban

és integráltan

853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő

nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

- a szakiskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozások:

enyhén értelmi és halmozottan fogyatékos tanulók

képzése



képzése








SNI (organikus „a”), külön szervett csoportokban és

integráltan

- SNI (nem organikus „b”), külön szervezett csoportokban

és integráltan

Szakképző évfolyamok 1/11, 2/12

- 54 211 02 0000 00 00 bőrműves

- 31 215 02 0010 31 02 fajáték-készítő

- 31 215 02 0010 31 04 fazekas

- 31 542 02 1000 00 00 szíjgyártó és nyerges

- 31 542 02 0100 31 01 bőrtárgykészítő

(régi OKJ bőrtárgykészítő: 21 5272 01)

- 33 542 02 1000 00 00 cipész, cipőkészítő, cipőjavító

- 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves

- 33 346 01 0100 31 02 gépíró, szövegszerkesztő

- 52 347 03 0100 31 01 számítógépes adatrögzítő

- 33 215 02 0000 31 02 virágkötő

- 31 622 01 0100 21 01 fűszernövény-termesztő

- 31 622 01 0010 31 04 zöldségtermesztő

(régi OKJ fűszer- és zöldségtermesztő: 21 6207 08)

- 31 341 02 0100 21 01 áruösszeállító

- 33 811 03 0100 21 01 konyhai kisegítő

- 33 582 04 1000 00 00 festő, mázoló és tapétázó

- 54 622 01 0100 21 01 parkgondozó

11

853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (1–4. évfolyam)

- enyhén értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos

tanulók alapfokú oktatása

- közepesen súlyos értelmi fogyatékos,

halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú

oktatása

- súlyosan – halmozottan fogyatékos tanulók,

fejlesztő iskolai, alapfokú oktatása

- pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók

alapfokú oktatása

- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,

autista, több fogyatékosság előfordulása esetén

halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése

- SNI (organikus), külön szervezet csoportokban

SNI (nem organikus), külön szervezett

csoportokban

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

- enyhén értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos

tanulók alapfokú oktatása

- közepesen súlyos értelmi fogyatékos,

halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú

oktatása

- súlyosan – halmozottan fogyatékos tanulók,

fejlesztő iskolai, alapfokú oktatása

- pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók

alapfokú oktatása

- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,

autista, több fogyatékosság előfordulása esetén

halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése

- SNI (organikus), külön szervezet csoportokban

és integráltan

- SNI (nem organikus), külön szervezett

csoportokban és integráltan

852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

Zeneművészet művészeti ág:

- zongora, furulya, fuvola, keyboard

12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4

továbbképző

- zenetörténet

8 évfolyam (4 alapfok, 4 továbbképző)

- clarinét


továbbképző)

- magánének

7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok)

12

Felvehető tanulók száma összesen: 62 fő

852032 Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és

bábművészeti ágban Képző-, iparművészet művészeti ág:

- grafika, festészet, kézművesség, kerámia


továbbképző


Színművészet-, bábművészet művészeti ág:

- színjáték tanszak


továbbképző


Táncművészet művészeti ág:

- modern-kortárs tánc, néptánc, társastánc


továbbképző


559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

559015 Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása

855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi,

externátusi nevelése

855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű

tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység

- logopédiai ellátás

- gyógytestnevelés

- nevelési tanácsadás

- továbbtanulási, pályaválasztási

tanácsadás

- konduktív pedagógiai ellátás

- integrált SNI gyerekek, tanulók ellátása

- felülvizsgálati szakértői bizottsági

feladatok

- utazó szakember hálózat

856012 Korai fejlesztés, gondozás

- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

- utazó szakember-hálózat

856013 Fejlesztő felkészítés

- fejlesztő felkészítés

- utazó szakember-hálózat

856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások

- szakmai tanácsadás

- igazgatási, intézményi irányítói pedagógiai szolgáltatás

13

- pedagógiai át és továbbképzés

- tanulótájékoztató, tanácsadó szolgáltatás

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel szemben

855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás

855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések

855935 Szakmai továbbképzések

856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások

856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati

költségvetései szervnél

870001 Szociális, gyermekjóléti ellátások pénzügyi igazgatása önkormányzati

költségvetési szervnél

5.3. Kisegítő tevékenység:

Kisegítő tevékenységének felső határa a szerv kiadásaiban: max. 20 %

6. Működési köre:

Nevelési tanácsadó esetében: Orosháza Kistérségi Társulás

Egyéb esetekben: Országos

7. Irányító szerv neve, székhelye:

Békés Megyei Önkormányzat

5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.

7.1 Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye:



14

7.2 Felügyeleti szerv neve, székhelye:



8. Típus szerinti besorolása:

8.1 Tevékenységek jellege alapján:

Közszolgáltató költségvetési szerv

8.2 Közszolgáltató szerv fajtája:

Közintézmény

8.3 Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója:

Önállóan működő, és gazdálkodó költségvetési szerv

9. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje:

Az intézmény vezetőjét a Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki

pályázat útján. A pályáztatás és foglakoztatás tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról

szóló többször módosított 1992.évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi

LXXIX. törvény, a 138/1992. évi (X.8.) kormányrendelet előírásai az irányadóak.

Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke gyakorolja.

10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése:

Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti

jogviszony, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti

munkajogviszony.

11. Alapító, illetve a fenntartó neve és címe:



12. A intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Intézménytípusok megnevezése: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális

szakiskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes gyógypedagógiai

15

módszertani intézmény általános iskolája, kollégium, alapfokú művészetoktatási intézmény,

egységes pedagógiai szakszolgáltatások, pedagógiai szakmai szolgáltatások

Intézményegységek:

Összetett iskola (középiskola, szakképző iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény)

Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (benne általános iskola), speciális

szakiskola, pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások, nevelési tanácsadó

Kollégium

13. Telephelyei, címei:

5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81.sz.

(melyhez hozzátartozik még 5667. Magyarbánhegyes, Árpád u. 1.,

5667.Magyarbánhegyes, Damjanich u. 13.)

5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1-4.

5800 Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 56.

5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63.

5900 Orosháza, Pacsirta u. 1. (hatályos 2010. 08. 01-ig)

5630 Békés, Farkas Gyula u. 2. 5540 Szarvas, Rákóczi F. u. 23-25.

5600 Békéscsaba, Degré u. 59.

5900 Orosháza, Kossuth tér 1. (hatályos 2010. 08. 01-től)

5900 Orosháza, Kossuth tér 4. (hatályos 2010. 08. 01-től)

14. A feladatellátást szolgáló vagyon:

Ingatlanok:

Békés Megye Közgyűlése által rábízott vagyon a székhelyen, a telephelyen lévő

épületingatlan, valamint az intézményi leltár szerint nyilvántartott eszközök.

Székhely: Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63., hrsz: 1469, 9.813 m2, ebből oktatási

célú:

5.813 m2.

Telephelyek:

Mezőkovácsháza, Hősök tere 1-4. hrsz.: 269/9 2.012 m2

Magyarbánhegyes, Árpád u 1. hrsz.: 968 (1.166 m2)

16

Magyarbánhegyes, Damjanich u 13. hrsz.: 968 ( 458 m2)

Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81. hrsz.: 968 9.821 m2

ebből oktatási célú 7.000 m2

Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 56. hrsz.: 126 3.132 m2

Az ingatlanrész a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért Alapítvány

tulajdona (1783/3132 tul. hányad)

5900 Orosháza, Pacsirta u. 1. hrsz.: 2385 1.938 m2

(hatályos 2010. 08. 01-ig)

Az ingatlanok Orosháza Önkormányzatának tulajdonát képezik (hatályos

2010. 08. 01-ig)

Ingóságok:

A mindenkori vagyonrendeletben, intézményi leltárban, a mindenkori leltár szerinti értékben

meghatározott ingóságok.

Pénzeszközök:

Az önkormányzat éves költségvetésében szereplő források.

15. A vagyon feletti rendelkezési joga:

Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Békés Megyei

Önkormányzata vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó.

16. Maximális gyermek-, tanulólétszám:

Általános iskola: 8 évfolyammal működő általános iskola: 150 fő

Fejlesztő iskola: 3 fejlesztő csoport: 18 fő

Alapfokú művészetoktatás: 494 fő

12 évfolyam (2 előképző, 6 alapképző, 4 továbbképző évfolyam)

Középiskola: 600 fő, 7-12. évfolyam, 7-13. évfolyam, 9-12. évfolyam, 9-13. évfolyam

Szakképző évfolyamok, speciális szakképző évfolyamok: 140 fő

1/8, 1/9, 1/13,2/14,3/15; 1/11,2/12,3/13 évfolyamok

Kollégium: 185 fő

17. Tagozat megnevezése:

Nappali tagozat: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola, sajátos

nevelési igényű tanulók általános iskolája

17

Levelező tagozat: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola

Esti tagozat: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola

18. Évfolyamok száma:

Általános iskola: 8 évfolyammal működő általános iskola

Speciális szakiskola: 9-10. évfolyam és szakképző évfolyamok

Előkészítő szakiskola: 9-10. évfolyam

Szakiskola: 9-10. évfolyam és szakképző évfolyamok

Alapfokú művészetoktatás: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapképző, 4 továbbképző

évfolyam)

Középiskola: 7-12. évfolyam, 7-13. évfolyam, 9-12. évfolyam, 9-13. évfolyam

Szakképző évfolyamok, speciális szakképző évfolyamok:

1/8, 1/9, 1/13,2/14,3/15; 1/11,2/12,3/13 évfolyamok

19. Művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése:

852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban (2010.01.01-től)

Zeneművészet művészeti ág:

- zongora, furulya, fuvola, keyboard

12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző

- zenetörténet

8 évfolyam (4 alapfok, 4 továbbképző)

- clarinét

10 évfolyam (2 előképző, 4 alapfok, 4 továbbképző)

- magánének

7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok)


852032 Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és

bábművészeti ágban (2010.01.01-től) Képző-, iparművészet művészeti ág:

- grafika, festészet, kézművesség, kerámia



Színművészet-, bábművészet művészeti ág:

- színjáték tanszak



Táncművészet művészeti ág:

18

- modern-kortárs tánc, néptánc, társastánc



Békés Megye Képviselő-testülete a Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Mezőkovácsháza) alapító okiratát a 152/2007.

(VI.1.) KT. számú határozatával elfogadta. Az alapító okiratot a 203/2007. (VI. 27.) KT. sz., a

269/2007. (X. 5.) KT. sz., a 25/2008. (II. 08.) KT. sz., a 226/2008. (VI. 27.) KT. sz., a

426/2008. (XII. 12.) KT. sz. határozattal módosított 306/2008. (IX. 12.) KT. sz., a 18/2009.

(II. 13.) KT. sz., a 85/2009. (III. 27.) KT. sz., a 158/2009. (V. 22.) KT. sz., a 190/2009. (VII.

03.) KT. sz., a 280/2009. (X. 9.) KT. sz., a 34/2010.(II. 19.) KT. sz., és a 88/2010. (IV. 30.)

KT. sz. határozataival módosította, ezzel egyidejűleg az intézménybe integrálódó Békés

Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény megszüntető okiratát elfogadta.

A 152/2007. (VI. 1.) KT. számú határozat elfogadásával egyidejűleg az intézmény korábbi,

87/2005. (IV. 8.) KT. számú határozatával elfogadott, majd a 311/2005. (XII. 2.) KT számú, a

268/2006. (XII. 8.) KT. számú, valamint a 100/2007. (IV. 13.) KT. számú határozattal

módosított alapító okiratát hatályon kívül helyezi, ezzel egyidejűleg az intézménybe

beintegrálódó Békés Megyei Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium (Mezőhegyes)

86/2005. (IV. 8.) KT. sz. határozattal elfogadott, többször módosított alapító okiratát hatályon

kívül helyezi, Megszüntető okiratát 2007. június 30-i hatállyal elfogadja, továbbá egyidejűleg

az intézménybe beintegrálódó Békés Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola,

Módszertani Intézmény és Lakásotthonok (Magyarbánhegyes) 97/2005. (IV. 8.) KT. sz.

határozattal elfogadott, többször módosított alapító okiratát hatályon kívül helyezi és

Megszüntető okiratát 2007. június 30-i hatállyal elfogadja. Az alapító okiratot a 269/2007.

(X.5.) KT. sz. határozatával módosította.

Záradék: a Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú


Tanácsadó és Kollégium alapító okiratát Békés Megye Képviselő-testülete a 88/2010. (IV. 30.) KT.

sz. határozatával hagyta jóvá.

1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata:

- Székhely (Mezőkovácsháza)

hosszú bélyegző:

Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab hosszú bélyegzővel rendelkezik, egyenként

külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve:

Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola,

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,

Nevelési Tanácsadó és Kollégium


Pf.: 48. Tel/fax: 68/550-170

Adószám: 15342177-2-04

OTP: 11733034-15342177

OM azonosító: 028376 körbélyegző:

Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab körbélyegzővel rendelkezik, egyenként külön

sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve:



Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza

- Telephely (Orosháza)

hosszú bélyegző:

Az intézmény az alábbi feliratú hosszú bélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön

sorszámmal ellátva (8. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve:






OROSHÁZI TELEPHELY

5900 Orosháza, Pacsirta u. 1.


körbélyegző:

Az intézmény az alábbi feliratú körbélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön




Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza, Orosházi telephely

20

- Telephely (Magyarbánhegyes)

hosszú bélyegző:








MAGYARBÁNHEGYESI TELEPHELY

5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81.


körbélyegző:





Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza, Magyarbánhegyesi telephely

- Telephely: Nevelési Tanácsadó (Orosháza):

hosszú bélyegző:








NEVELÉSI TANÁCSADÓ

5900 Orosháza, Előd u. 15.


körbélyegző:





Tanácsadó és Kollégium Mezőkovácsháza,

Nevelési Tanácsadó, Orosháza

Vizsgabélyegzők:

érettségi vizsga körbélyegzője:

21


Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,

Nevelési Tanácsadó és Kollégium mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottsága,

Mezőkovácsháza

szakmai vizsga körbélyegzője:



Nevelési Tanácsadó és Kollégium mellett működő szakmai vizsgabizottság,

Mezőkovácsháza



Nevelési Tanácsadó és Kollégium mellett működő szakmai vizsgabizottság,

Magyarbánhegyes

Az iskolai könyvtár bélyegzői (bélyegző-nyilvántartásba bevételezve)

iskolai könyvtár bélyegzője:


Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium KÖNYVTÁRA,

Mezőkovácsháza, ………………………………

leltári szám



Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium KÖNYVTÁRA,

Magyarbánhegyes, ………………………………

leltári szám



Intézmény, Nevelési Tanácsadó, és Kollégium KÖNYVTÁRA,

Orosháza, ………………………………

leltári szám

22

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:

igazgató

szakmai igazgatóhelyettes

gazdasági igazgatóhelyettes

gazdálkodási csoportvezető

intézményegység-vezetők és helyettesek

igazgatói titkárság - ügyintéző

iskolatitkárok

pénztáros

könyvtárosok

Az iskola hivatalos képviselete az igazgató, szakmai igazgatóhelyettes, gazdasági

igazgatóhelyettes, illetve az igazgatói titkárság révén történik. Az intézményegységek,

egyes szakterületek hivatalos kommunikációja az igazgató jóváhagyásával történik az

intézmény PR-szabályzatában foglaltaknak megfelelően.

1.3 Az intézmény jelképei:

pecsétek

hosszú bélyegző

körbélyegző

A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az intézmény

szimbólumai:

Az intézmény jelvénye: Hunyadi címerben található, csőrében arany gyűrűt tartó fekete

holló az írás jelképével, egy tollszárral és egy nyitott könyvvel. Emblémánk kör

alakú, világoskék alapszínű, körvonalán az intézmény nevének felirata található.

Az intézmény zászlója: Világoskék mezőben az iskola jelvényével. Minden évben az

intézmény végzős diákjai a ballagási ünnepségen szalagjukkal díszítik az iskola

zászlaját, amely éke minden ünnepélyes rendezvényünknek.

Hunyadi János szobra: Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász-művész munkája. A

ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai tiszteletadásként megkoszorúzzák

az iskola szobrát.

23

Hunyadi Krónika: Boros Béla karikaturista és grafikus művész munkája, a Hunyadi

kor szellemiségét idéző díszveretes könyv, mely hivatalosan 2005. december 16-án

a Dél-békési Oktatási Centrum átadási ünnepségére készült. A könyv folyamatosan

örökíti meg az intézmény életének főbb eseményeit, emléket állítva ezzel az utókor

számára. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai aláírásukkal zárják

középiskolai tanulmányaikat.

Hertay rézkarc: Hertay Mária grafikus művész alkotása a Mezőkovácsházi Hunyadi

János Gimnázium címmel. A rézkarc megjelenik az iskola szimbólumaként az írásos

dokumentációkban ill. az elektronikus megjelenítésekben (pl.: home page).

Hunyadi kalap:

Sötétkék Bocskai kalap az iskola címerével. A kalapot a ballagási ünnepségen a

végzős diákok kapják az éretté válás jelképeként.

Hunyadi induló:

Diákpályázatra írt, s megzenésítetett zenei mű: Pintér Vilmos-Mihály Katalin: Alma

Mater c. dala középiskolánk hivatalos dala, mely minden hivatalos iskolai

rendezvényen felcsendül.

A székhely épületszárnyai:

A Dél-békési Oktatási Centrum 2005. december 16-án rendezett átadási ünnepségén

az iskola épületszárnyait a Hunyadi család történetének tisztelettel adózva nevezte el

az alábbiak szerint:

- Vajdahunyad,

- Buda,

- Visegrád,

- Nándorfehérvár.

Triptichon:

Boros Béla alkotása, 2006. március 27-én került leleplezésre a megyei fenntartó

adományaként.

Az első kép Hunyadi János törökök felett aratott 1456-os nándorfehérvári győzelmét

ábrázolja, valamint megörökíti a pápai bulla által elrendelt déli harangszót.

A második kép a Mátyás kódexek emlékeként a tudomány, az írás, a dicső múlt és a

történelem méltóságára emlékeztetnek. A kódexek lapjai a Hunyadi család

24

történetének főbb állomásait, valamint középiskolánk történetének főbb

momentumait őrzik.

A harmadik kép azt a történelmi eseményt ábrázolja, amikor Mátyás király trónján

ülve átnyújtja Mezőkovácsháza városalapító oklevelét Szentdemeteri Bessenyei

Benedek földbirtokosnak, valamint a település papjának a templom kulcsát 1489-

ben. Hagyomány, hogy a ballagás napján a végzős diákok a Triptichon előtt írják alá

az iskolai kódexet, a Hunyadi-krónikát.

25

Az intézmény tanulóinak ünnepi viselete:

A mezőkovácsházi székhelyen:

lányoknak: matrózblúz, iskolai jelvény, sötét alj,

fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény, nyakkendő, zakó

A magyarbánhegyesi egységben:

lányoknak: fehér blúz, iskolai jelvény, sötét alj,

fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény

Az orosházi egységben:

lányoknak: fehér blúz, iskolai jelvény, sötét alj,

fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény

Az iskola pedagógusainak ünnepi viselete:

férfiaknak: sötét öltöny

hölgyeknek: sötét kosztüm

Az iskola hagyományos sport öltözete:

lányok: fehér póló, fekete nadrág/tornanadrág

fiúk: fehér póló, tornanadrág

Az EGYMI-Pedagógiai Szakszolgálat intézményegység logója:

A logó 2003-ban a Fogyatékkal Élők Európai Évében jelent meg az Összefogás

Gyermekekért Alapítvány támogatásával készült „Bemutatkozunk” kiadványban. A

képet Curpásné Rosinsky Tünde az Orosházi Egységes Módszertani Intézmény

gyógypedagógusa készítette.

A tenyér a biztonságos, elfogadó környezetet szimbolizálja. A mosolygó gyermekek

arca a harmonikus kiteljesedett élethez való lehetőség jogát bizonyítja, melyhez

elengedhetetlenül fontos a társadalom segítő kéznyújtása.

26

1.4. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása

1.4.1. Hunyadi János Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

és Kollégium

Mezőkovácsháza városa az ország dél-keleti területén, Békés megyében, a Dél-békési

Kistérség centrumában található. A település 1986-ban kapott városi rangot. Mezőkovácsháza

városában több mint 50 éve áll fenn a település egyetlen középfokú oktatási intézménye, a

Hunyadi János Középiskola és Kollégium.

A Mezőkovácsházi Állami Általános Gimnázium 1952-ben nyitotta meg kapuit 1 osztállyal, 48

tanulóval.

1954-ben nyert jogot intézményünk a felnőttoktatás indítására, vagyis ettől kezdve

működhetett a dolgozók gimnáziuma.

Középiskolánk rendeltetésszerű helyére, azaz mai székhelyére 1957. november 24-én költözött,

majd névadójaként a híres törökverőt, Hunyadi Jánost választották elődeink, hiszen

településünk egykoron a Hunyadiak birtokállományához tartozott.

Az iskola épületének udvar felőli falán 5 domborművet helyeztek el, Rajki József alkotásait.

Az akkori főbejárat homlokzatán pedig 3 Hunyadi domborművet építettek be: a farkast elfogó

ifjút, a törökverőt, s Hunyadit, mint kormányzót ábrázoló alkotásokat.

1977-ben elkészült és felavatásra került Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrászművész

alkotása, a Hunyadi-szobor, mely azóta iskolánkat ékesíti.

1978-ban került átadásra iskolánk tornacsarnoka.

Iskolai könyvtárunk 1953-ban került megalapításra 700 darab kötettel. Ma már 10 000 kötetes,

modernizált, 1996 óta számítógépes nyilvántartású iskolai könyvtár, multimédiás eszközökkel,

a folyóiratok széles választékával. Könyvtárunk a Világnyelv Program keretében térségi idegen

nyelvi tanulóközponttá, információs bázissá vált.

1986-ban nyitotta meg kapuit a diákotthon, mely tovább erősítette a középiskola térségi

szerepét.

1995-ben megtörtént az új iskolaszárny épületének átadása, mely lehetővé tette az intézmény

képzési profiljának bővülését: a szakképzés beindulását.

1995. december 20-án a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozata alapján módosult

az intézmény alapító okirata:

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

A fentiek értelmében az 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény hatálya alá eső, érettségire

épülő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő új szakképzés került bevezetésre az

intézményben.

A középfokú képesítést szerzett, azaz érettségizett fiatalok számára 13. illetve 14. évfolyamon

iskolarendszerű nappali tagozatos szakképzés indítására nyílt lehetőség közép illetve

felsőfokon.

1997. július 1-jétől Békés Megye Képviselő-testülete vállalta fel iskolánk további

működtetését. Így intézményünk neve:

Békés Megye Képviselő-testülete Hunyadi János Gimnázium,

Szakközépiskola és Kollégiuma

2003. november 21-én a megyei fenntartó módosította iskolánk alapító okiratát. Az intézmény

új neve:

Békés Megyei Hunyadi János Középiskola és Kollégium

Szakmai profilbővítés következtében 2005. december 2-án a megyei fenntartó intézményünk

nevét az alábbiak szerint módosította:

27

Békés Megyei Hunyadi János Középiskola,

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

2005. december 16-án átadásra került a Dél-békési Oktatási Centrum mezőkovácsházi

épületegyüttese.

2007. július 1-jén megalakult :



Kollégium és Lakásotthonok

2008. július 1-jén létrejött


Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és

Kollégium.

A Hunyadi János Közoktatási Intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény



Tanácsadó és Kollégium. Szolgáltatási területeink a következők: gimnáziumi, szakközépiskolai

képzés, művészeti oktatás, speciális gondoskodást, nevelést, szakképzést igénylő tanulók

ellátása, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadás. E feladatok ellátását segíti az otthonos,

széleskörű tanulási és szabadidős tevékenységet kínáló kollégiumi ellátás: Magyarbánhegyesen

105, Mezőkovácsházán 80 diáklakó számára.

Intézményünk részt vett a Phare (HU0105-03) program keretén belül a „Vállalkozói

készségek fejlesztése a közoktatásban” című pályázati programban.

A program célja a középiskolai tanulók vállalkozási ismereteinek bővítése elméleti és

gyakorlati képzés formájában. A program során a pedagógusok a modern digitális

technológiára alapozva oktatási-képzési anyagokat (alaptankönyv, modulfüzet) készítettek el,

amelynek tananyagát 2001 óta a 11. és a 12. évfolyamon a gazdasági ismeretek tantárgy

keretén belül sajátíttatnak el a tanulókkal. A képzés során a tanulók gyakorlat orientált

módszerekkel, életszerű feladatok segítségével, naprakészen sajátítják el a vállalkozási

ismeretek alapjait. A program keretében mini vállalkozásokat hoznak létre, üzleti tervet

készítenek és működtetik a vállalkozásaikat.

A HEFOP 3.1.4. „A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése” című pályázat „KOMP-ra

szállás” projektjében az intézmény valamennyi pedagógusa részt vett. A projekt célja a

kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan megismertetése a pedagógusok körében, és a

megfelelő környezetben a pozitív attitűdök elterjesztése, valamint a projekt közvetítette tanítási

gyakorlat hasznosítható formáinak bevezetése az oktatás folyamatába.

Intézményünk 2009. szeptember 01-től kezdve részt vesz a TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia-

alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat megvalósításában. A megvalósítás során célunk a kompetencia-alapú oktatás módszertanának

és eszközrendszerének szélesebb körű elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának

korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és

megerősítése, és a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, valamint az egyenlő

hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése.

Ezen belül célul tűzzük ki a szegregáció- és diszkriminációmentes környezet biztosítását, a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását.

28

Valamennyi tanuló részére biztosítjuk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést,

esélyeik növelését, eredményességük javítását.

A pályázat keretében a következő tevékenységek valósultak meg:

A kompetencia alapú oktatás implementációja:

A középiskola feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre

teljes tanórai lefedettséggel:

7. osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika

9. A osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika

10. C osztály: Idegen nyelv

A kompetencia-alapú oktatás bevezetésének implementációjában a középiskola feladat-

ellátási helyen 8 fő pedagógus vett részt.

A kollégium feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre

a kollégiumi csoportokban:

Szociális-életviteli és környezeti kompetencia-terület

Életpálya-építési kompetencia-terület

Az implementációban a kollégium feladat-ellátási helyen 3 fő pedagógus vett részt.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 7. osztály, 9. A osztály

Tantárgytömbösítés: 7. o, 9. A, 10. A, 10. B, 11. C osztályok

Új tanulásszervezési eljárások bevezetése:

Témahét és három hetet meghaladó projekt, valamint moduláris program

megvalósítása.

Saját innovációk kidolgozása:

Környezeti nevelés program keretében:

Környezetvédelem témakör

Egészségnevelési program keretében:

Egészségvédelem témakör

Jó gyakorlatok átvétele:

Szövegértés-szövegalkotás kompetencia-terület

Matematika kompetencia-terület

1.4.2. Hunyadi János Orosházi Egységes Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó

Orosházán a gyógypedagógiai nevelés-oktatás 1947-ben kezdődött meg két osztállyal. 1950-től

1953-ig önálló gyógypedagógiai intézetként működött, mely kollégiumi elhelyezést is

biztosított. 1954-től általános iskola mellét rendelt tagozatként működött, majd 1971-ben ismét

önálló gyógypedagógiai intézmény lett. A tanulócsoportok szétszórtan, három külön épületben

nyertek elhelyezést.

1968-tól Békés megyében elsőként logopédiai ellátást is biztosított intézményünk a város

gyermekeinek.

1986-tól 1996-ig Speciális Szakiskola is működött az intézményben.

29

1993-ban háromlépcsős bővítés kezdődött a központi épületben, mely esztétikus, szép

környezetet és tornatermet is biztosít a tanulók számára. 1995-ben megkezdődött a korai

fejlesztő tevékenység, valamint a fejlesztő felkészítés a képzésre kötelezett gyermekek részére.

1997-től középsúlyos értelmi fogyatékos tanulócsoport is helyet kapott az intézményben.

2000. szeptember 1-jétől intézményünk Gyógypedagógiai és Szakszolgálati Intézményként

működött, melyben Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, és Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat látja el a gyermekeket.

1.4.3. Hunyadi János Magyarbánhegyesi Speciális Szakiskola, Egységes Módszertani

Intézmény, Kollégium és Lakásotthonok

Iskolánk az 1959/60-as tanévben kezdte meg működését megyei fenntartású intézményként.

Kezdettől fogva enyhe értelmi fogyatékosok bentlakásos gyógypedagógiai intézeteként

funkcionál.

A tanulók közel 50%-a állami gondozott volt, akik a gyulai Gyógypedagógiai Intézetből

érkeztek.

A négy tanulócsoportban alsó és felső tagozatos összevont osztályokban tanuló fiúgyermekek

száma évekig 50 körül mozgott.

Az épületben, mely eredetileg szálloda, és vendéglő volt négy tantermet alakítottak ki. A

diákotthonban két hálószobában történt az elhelyezés.

1973-tól csak alsó tagozat működött, a felső évfolyamot Tarhoson folytathatták az innen

kikerülők.

1985-ben koedukált lett az intézet. Az 1989/90-es tanévtől folyamatosan felső tagozatos

osztályok léptek be.

1993/94 tanévtől korai gyógypedagógiai decentrumként a térségben élő fogyatékos

kisgyermekek gondozását végezzük. A területi logopédiai ellátás is ettől a tanévtől szervezett.

A térségi igények felmérése után 1994-től speciális szakiskolai képzés indult bőrtárgy készítő

betanított munkás képesítést adó szakmával. 1995-ben elkészül a speciális szakiskolai új

épület, ahol már két szakma elsajátítására nyílt lehetőség (bőrtárgykészítő, cipőjavító).

1994/95-ös tanévtől Gyula városa a Megyének adta a Kisegítő Tagozat működését, mely

innentől fogva intézményünkhöz integráltan a Béke sgt. 41. sz. épület-be költözött négy

összevont tanulócsoporttal.

Az utóbbi évek alatt dinamikusan fejlődő gyógypedagógiai intézet tárgyi ellátottságában is

bővült. 1990-ben tanügyi szárny épült három tanteremmel, torna-szobával.

1991-ben a diákotthoni rekonstrukció is megvalósult 10 hálószoba, ebédlő, konyha készült el.

1996-ban vásárolta meg a fenntartó a szakiskolai diákotthon épületét.

1996-ig az állami gondoskodásban lévő, tanulásukban akadályozott gyermekek azonos

körülmények között éltek a diákotthoni elhelyezettekkel. Ez az elhelyezési forma

kedvezőtlenül befolyásolta felkészülésüket az önálló életre.

Az 1997-ben megjelenő gyermekvédelmi törvényt megelőzően intézményünk már 1996-ban, a

Népjóléti Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázattal megkezdte a nevelőotthoni elhelyezés

korszerűsítését.

A „START-program” keretében a széles korhatár miatt az élet diktálta szükségszerűség hozta

magával a megújítási törekvéseket. A „START-lakás” működtetése új típusú nevelői szemlélet

kialakítását követelte.

1997 tavaszán NM pályázati támogatással egy családi házat vásároltunk. Hét, vegyes életkorú

lány vette birtokba a szépen berendezett, összkomfortos lakást. Az 1997. november 1.-én

hatályba lépett XXXI. törvény megerősített bennünket úttörő törekvéseink helyességéről,

amelyeket az állami gondoskodásban lévő gyermekeink és fiataljaink mindenek felett álló

érdeke vezérelt.

30

Pályázati támogatással 1998 tavaszán újabb két lakásotthonnal gazdagodott intézményünk. A

vásárolt épületek szintén a falu központjában helyezkednek el. Alapterületüknél,

elrendezésüknél fogva alkalmasak 8-10 gyermek, illetve fiatal kényelmes életterének.

A fenntartó segítségével 1999 őszétől megoldódott utógondozottjaink lakhatása is.

Pusztaföldváron, a Magyarbánhegyestől 20 km-re levő községben kialakított lakásotthon első

lépésnek tekinthető az önállósági törekvések megvalósítása felé. Ismerve növendékeinket,

akikre jellemző a beilleszkedési és alkalmazkodási nehézség, tervünket apró lépésekben

valósítottuk meg. A távolság nem jelentett végleges leválást, csak a „köldökzsinór”

vékonyodott.

Hatodik lakásotthonunkat 2001. január elején vették birtokba a lakói. A családi ház nagysága

és az épület elrendezése, valamint a biztosított tárgyi és optimális személyi feltételek lehetővé

tették a koedukált, heterogén életkorú csoport kialakítását.

Ezáltal megvalósult a gyermekotthon teljes körű lakásotthoni kiváltása, amely megyénkben a

gyógypedagógiai intézmények közül elsőként nyújtja a legkorszerűbb elhelyezési formát az

intézményünkben élő 56, tanulásában akadályozott, állami gondoskodásban részesülő

gyermeknek és utógondozott fiatalnak.

2001 őszétől a pusztaföldvári lakásotthon – a fenntartó döntése alapján a békéscsabai Degré

utcai intézményhez került.

A 2003/2004. tanévtől a fenntartó engedélyével, az OM 33 4641 01 számítógép-kezelő (-

használó) központi programjának helyi adaptációjának alapján újabb szakképző osztály indult.

A 2005/2006-os tanévben az intézmény szakmai repertoárja a zöldség- és fűszernövény-

termesztő szak indításával bővült.

2005 novemberében átadásra került a Dél-Békési Oktatási Centrum beruházás keretében a

modern, jól felszerelt iskolaépületünk.

2006 júniusában a gyulai tagozat működtetését átvette Gyula Város Önkormányzata.

31

1.5 A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei

Az iskola felelőssége

Az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és

tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében:

o a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában

együttműködik a szülővel

o a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével

együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját

o felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

Az iskola világnézeti elkötelezettsége

o Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja

az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú

közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást

azok tanításairól.

o Az iskola gondoskodik az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Tárgyszerűen

ismerteti tananyagában a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti vonatkozásait.

o Az intézmény lehetővé teszi tanulói egyházi jogi személy által szervezett fakultatív

hit- és vallásoktatását, a tanulók és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és

vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket.

A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos

megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen

következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök

alkalmazásával történik.

Az iskolai oktató-nevelő munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink

végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló

érdekét vesszük figyelembe.

Az oktatás nyelve Iskolánkban az oktató-nevelő munka nyelve a magyar.

32

1.6 A közoktatási törvény intézményt érintő feladatai

Felkészítés érettségi vizsgára, valamint szakmai vizsgára:

o Iskolánk feladata a tanulók rendszeres nevelése- oktatása, érettségi vizsgára, illetve

szakmai vizsgára történő felkészítése kötelező tanórai foglalkozások keretében. Az

intézmény a vizsgára készülést nem kötelező tanórai foglalkozások keretében is

segíti.

o Az iskolai rendszerű szakképzés az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgára

készít fel, illetve biztosítja a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges

ismereteket.

A nevelés-oktatás céljait az iskola az ajánlott kerettanterv alapján választja meg

A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

o a nevelés- oktatás céljaira, tartalmára, a tantárgyak rendszerére, az egyes

tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti

követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az

iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel

összefüggő feladatok végrehajtására.

o Szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó

oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a

pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai

elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira.

o Szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati

szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó

nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elmélet és gyakorlati szakmacsoportos

alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására,

időkereteire és arányaira.

o Intézményünk az Oktatási Miniszter által kiadott Kerettanterveket adaptálja. Az

iskolánk helyi tanterve úgy alakul ki, hogy a nevelőtestület a helyi sajátosságoknak

megfelelően választ az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek

között saját viszonyainkra adaptálja.

Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek átadása

o Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai

foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció,

speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából.

o A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete a meghatározott heti kötelező

óraszámok:

az első-negyedik évfolyamon 10 %-a,

az ötödik-hatodik évfolyamon 25 %-a,

a hetedik-nyolcadik évfolyamon 30 %-a,

kilencedik – tizedik évfolyamon 45 %-a,

tizenegyedik – tizenkettedik évfolyamon 60 %-a,

a szakképzésben 5 %-a.

o Az iskola a meghatározott időkeretből osztályonként heti egy órát az osztály

közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak ellátására

fordít.

33

o A megmaradt időkeret terhére szerveződnek az egyes tantárgyi specializációk,

emeltszintű programok, csoportbontások és a mindennapi testedzést biztosító

foglalkozások.

Iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység és az iskolai sportkör

időkeretei

o Az intézmény a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített

testnevelés megszervezéséről.

o Az iskola a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére

megteremti a tanulók mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, és biztosítja

az iskolai sportkör működését a nem tanórai foglalkozások időkeretén belül.

A tehetség kibontakoztatása, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

o Az intézmény kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére

rendelkezésre álló órakereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában

a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzetű tanulók

felzárkóztatására biztosít. E keret terhére szerveződnek a felzárkóztató programok

(korrepetálás, előkészítők, önfejlesztő tréningek), a tehetséggondozást szolgáló

programok (nyelvvizsga előkészítő, szakkörök, versenyre, felkészítő programok)

1.7 Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai

A Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium

többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény.

Intézményegységei:

Összetett iskola (középiskola, szakképző iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény)

Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (benne általános iskola), speciális

szakiskola, kollégium, pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások, nevelési tanácsadó

Kollégium

1.7.1. Az összetett iskola intézményegysége

o A gimnáziumi képzés

A gimnázium általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú

iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, valamint előkészít

a munkába állásra. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és

gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében.

A gimnáziumi oktatás a 7. ill. 9. évfolyamon kezdődik és a 12. ill. 13. évfolyamon

fejeződik be.

A középiskolai követelmények teljesítését követően 12. illetve 13. évfolyam után

közép vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet a tanuló a vizsgaszabályzatnak

megfelelően.

A gimnáziumi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, az érettségi

bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre ill. továbbtanulásra,

valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódásra jogosít.

34

o A szakközépiskolai képzés

A szakközépiskola 9-12. évfolyamán általános műveltséget megalapozó, érettségi

vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és

oktatás folyik, valamint előkészíti a tanulók munkába állását. A fenti célok elérését

szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező

tanórai foglalkozás keretében.

Az érettségire épülő iskolarendszerű nappali tagozatos OKJ szerinti szakképzés,

amely 1/13. és 2/14. évfolyamokon folyhat.

Iskolarendszerű szakképzésünk fókuszában olyan közép és felsőfokú

szakképesítések oktatása áll, melyek rugalmasan alkalmazkodnak a munkaerő-

piaci igényekhez, a régió gazdasági kihívásaihoz.

Akkreditált felsőfokú informatikai statisztikus és gazdasági tervező képzés (OM

engedélyszám: XXXV-1575/2000.)

o A szakiskolai képzés

A szakiskolának 9-10. és az adott szakképzés megszerzéséhez szükséges, az

Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van

(1/11, 2/12, 3/13). A szakiskola 9. évfolyamán általános műveltséget megalapozó

nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, 10. évfolyamán a kötelező

tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti

és gyakorlati oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon a szakmai

vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

Szakképzésünkben törekszünk a moduláris képzés megvalósítására, azaz olyan

szakmacsoportok együttes képzésére, ahol a tanulók számára lehetőség nyílik a

rugalmas pályakorrekcióra az adott szakmacsoportban, illetve a megfelelő képzési

szinteken való kilépésre.

o A felnőttoktatás, felnőttképzés

Az intézmény az Alapító Okiratában rögzített módon végzi a gimnáziumi,

szakközépiskolai és a szakképzési területen a felnőttoktatást, valamint az

iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszeren belüli képzési formákat.

Az iskolarendszeren kívüli képzések keretében folytatja intézményünk az ECDL-

oktatást és vizsgáztatást akkreditált vizsgaközpontként.

Akkreditációs szám: 379.

A felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szabályozásokat a 2001. évi CI. törvényben

foglaltaknak megfelelően az intézmény külön szabályzatban határozza meg.

o Alapfokú művészetoktatás

12 évfolyamos iskola: 2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző.

Pedagógiai munkánkban egészséges arányban ötvözzük a képességfejlesztő és a

produkcióközpontú művészeti nevelést. Egyformán lényegesnek tartjuk

mindkettőt, hiszen csak megfelelő képességfejlesztés után lehet sikerélményt

nyújtó produkciót létrehozni.

Kiemelt oktatási és nevelési célunk, hogy intézményünk a választott tanszakon

felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó

pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag,

kreatív személyiség kialakításához.

Alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen

a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek

művelésére.

35

Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben,

együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.

Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú

továbbtanulásra. A képzés folyamán a tanulók művészeti alapvizsgát (4. ill. 6 év

végén) és záróvizsgát (10. ill. 12. év végén) tesznek.

1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani és Gyermekvédelmi Intézményegység

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozás keretében állapotának megfelelő

pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesül attól kezdődően, hogy

igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és

állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak

szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés

keretében valósul meg.

o Korai fejlesztés és gondozás

A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos

nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai

fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása.

Az óvodás korú sajátos nevelési igényű, vagy a fejlődés egyes meghatározott

területein az átlagostól elmaradt gyermekek speciális fejlesztése, iskolai életmódra

való felkészítése. A 3-6 éves korosztályt érintő speciális gyógypedagógiai ellátás

az iskolás kor előtti megsegítést célozza meg a Szakértői Bizottság határozata, és

útmutatása alapján.

A korai fejlesztés és gondozás megszervezhető egyéni foglalkozás, csoportos

foglalkozás és otthoni ellátás keretében.

o Fejlesztő felkészítés

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az

évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első

napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt.

Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak

szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét

egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés

megszervezhető otthoni ellátás keretében is.

A halmozottan sérült képzési kötelezett gyermekek fejlesztése családi

környezetükben történik, utazó gyógypedagógusi hálózat keretében a Szakértői

Bizottság határozata és útmutatása alapján.

o Fejlesztő iskolai oktatás

A tanulók fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján egészségügyi és

pedagógiai célú, rehabilitációs célú foglakoztatásban részesülnek.

Általános iskolai képzés

1-8. évfolyamon alapképzést biztosít a tanulóknak.

Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos)

és értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) valamint

halmozottan fogyatékos és autista tanulók különleges gondozásának,

speciális nevelési oktatási igényének kielégítése, sajátos fejlesztése,

36

nevelése 1-8. évfolyamon. A tanulók felkészítése a társadalmi

cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való

alkalmasságra, továbbtanulásra.

Előkészítő Szakiskola

Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos)

tanulók képességének fejlesztése, nevelése-oktatása a 9-10. évfolyamon.

Felkészítés szakképzésbe történő bekapcsolódásra, illetve alapműveltségi

vizsgára azoknak a tanulóknak az esetében, akiknek fejlődése,

terhelhetősége, fejleszthetősége ezt lehetővé teszi.

Speciális szakiskola

Az értelmi fogyatékos tanuló szakiskolánkban felkészülhet a speciális

szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.

A pályaorientációs 9-10. évfolyamon szintetizálja, kiegészíti a már

megszerzett ismeretanyagot, felkészít a szakmai képzésre a két, vagy négy

évfolyamos, OKJ - jegyzékben szereplő szakmákban szakmai képzést

folytat, figyelembe véve a munkaerő piaci elvárásokat.

A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek

rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési

technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai

életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is

kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során

elsajátítsák azokat az ismeretek és készségeket, amelyek az önálló

életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz

elengedhetetlenül szükséges.

o Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó

Egységes gyógypedagógiai módszertani intézményünk pedagógiai szakszolgálatot

működtet.

Utazó szakember-hálózat látja el a vonzáskörzetben a rászorulókat a többi

gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban

nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásában.

Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd -

beleértve a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban

tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus,

kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermeket és tanulót - (a

továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló), a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs

célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési

tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható

meg.

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

A sajátos nevelési igény, a testi, érzékszervi, az értelmi, a beszéd – vagy

más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek

korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával. A szülők részére

tanácsadás nyújtása.

37

Logopédiai ellátás

Sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek részére beszédindítás,

beszédhibák javítása, nyelvi – kommunikációs zavarok kezelése, a dyslexia

megelőzése és gyógyítása.

Gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú

testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi

szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

Fejlesztő felkészítés

A tankötelezettségüket fogyatékosságuk miatt teljesíteni nem tudó

gyermekek részére a képzési kötelezettség teljesítésének biztosítása a

tankötelezettség időtartama alatt.

Utazó szakemberhálózat működtetése

Utazó szakemberekkel a kistérségi gyógypedagógiai feladatok minél

teljesebb körű ellátása, az integrált nevelés szakmai segítése.

Nevelési tanácsadás

Feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény

készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a

szülő bevonásával. A Nevelési Tanácsadó működési körzetében az óvoda

megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a

gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha

ezt az érintettek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége,

fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás a szakértői és

rehabilitációs bizottság által készített és a Nevelési Tanácsadó részére

megküldött szakvélemény alapján segíti az érintett gyermekek, tanulók

óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását.

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

A tanuló adottságait, tanulási képességét, irányultságát szakszerűen

vizsgálja, és ennek eredményeképpen segíti a tanulók iskolaválasztását.

o Pedagógiai-szakmai szolgáltatások

Szaktanácsadás

Oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése.

Gyógypedagógiai tájékoztatás

Szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek,

tankönyve, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba

adása, tájékoztatás nyújtása.

Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás

Programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági,

jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök

megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az

iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés.

38

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése,

szervezése

Tanulótájékoztató, tanácsadó szolgáltatás

A tanulók, tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik

érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási,

közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

1.7.3. A kollégiumi nevelés

A kollégium megteremti a feltételt a vidéki növendékek iskolai tanulmányaihoz, ill.

azoknak, akik közoktatási intézményünket választották továbbtanulási céllal.

Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a

tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben

résztvevő tanulókat.

Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel

rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő

és vállaló állampolgár nevelése.

A diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres

életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése,

kibontakoztatása,

a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása,

a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési

képességeinek a kibontakoztatása, fejlesztése,

az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a

technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása,

a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása,

a tanulásnak, a játéknak, a munkának beépítése a színes sokoldalú iskolai életbe,

az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése,

az akarat edzése,

az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás

fokozatos kialakítása, meggyökereztetése.

Alapelveink közül kiemelkedő a személyiség tisztelete. A gyermek fejlődő személyiség,

sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.

Nekünk pedagógusoknak úgy kell segítenünk ezeknek a szükségleteknek, igényeknek a

kielégítését, hogy az mindenképpen egy pozitív, előremutató személyiség fejlődését

eredményezze. Teret kell biztosítani az egyéniségeknek, a kreativitásnak.

1.8 Intézményünk pedagógiai szemlélete

"Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben

és ezt a valamit mindenáron el is kell érnünk."

(Madame Curie)

Iskolánk mottója tükrözi pedagógiai hitvallásunkat. A diákok nevelésének és oktatásának

folyamatában törekszünk az adott individuum képességeinek kibontakoztatására, ezzel

párhuzamosan megteremtve a lehetőséget az egyén számára tehetsége szabad kibontására.

39

Hisszük és valljuk Németh László következő szavait: "A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az

emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók."

Emberképünk:

o Olyan testileg és lelkileg egészséges, pozitív beállítottságú, nyitott, harmonikus

személyiség, aki elfogadja, sőt természetesnek tartja világa kulturális, etnikai

sokszínűségét, az eltérő nyelvi, nemzeti hagyományokat és vallási különbözőségeket.

Öntudatos, munkája és környezete iránt igényes, őszinte, tisztességes ember, aki

képes a múlt értékeinek megőrzésével építeni a jelent, és alapozni a jövőt.

o Képes a megújulásra, tudása innovációjára, és arra az alkalmazkodási képességre,

mely lehetővé teszi számára nemcsak a jelen, hanem a holnap társadalmába való

beilleszkedést.

o Programunk olyan, a kompetencia alapú tanulási folyamatot irányító, segítő,

támogató és innovatív pedagógus személyiséget kíván, aki oktató-nevelő

tevékenysége során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként

kezeli a tanulói személyiség egészének fejlődését.

Alapelveink:

o Iskolánk pedagógiai tevékenységének középpontjában a személyiség harmonikus

fejlesztése áll. Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így

központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben

tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése.

o Feladatunk az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése,

elsajátíttatása, az értékek interiorizációja, a döntési képesség, demokrácia gyakorlása.

o Törekednünk kell a diákok esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására, a

szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítására.

o Gondot fordítunk, hogy diákjaink rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel,

képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására.

o Mindezek megvalósítására olyan iskolai közösségi légkör megteremtésére

vállalkozunk, ahol jól érzi magát a tanár és diák egyaránt, ahol természetes elvárás

egymás személyiségének tiszteletben tartása, a tanulók és pedagógusok jogainak

gyakorlása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során.

o Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

o A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

o Az oktatás során figyelembe vesszük a tanuló egyéni képességeit, az esélyegyenlőség

érvényesítése érdekében. Fontos alapelvként határozzuk meg a tehetséggondozás

mellett a hátránykompenzáció biztosítását.

o Gyógypedagógiai tevékenységeink során képessé tesszük tanulóinkat a másság

elfogadására, a mássággal való együttélés erősítésére a szocializációs folyamatban.

Feladatunk az eredményes társadalmi beilleszkedés elősegítése, feltételeinek

megteremtése a nyitottság, felvilágosítás által is.

o A tanulóink számára biztosítjuk az önálló életvezetési technikák elsajátításának

lehetőségét, segítve a pozitív életperspektíva kialakulását.

o Programunk olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában, a tanulók

tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe

véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet

és tevékenység számos egyéb fóruma is.

o A pedagógiai munkánkban lényegesnek tartjuk a képességfejlesztő és a

produkcióközpontú művészeti nevelést, elősegítve ezzel a siker élményt nyújtó

produkciók létrehozását.

40

o Művészeti képzésünkben a választott területen felül speciális művészeti ismereteket

biztosítunk, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével

hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.

o Oktatási, képzési rendszerünknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a XXI. század

gazdasági, társadalmi követelményinek megfeleljen anélkül, hogy legkevésbé is

korlátozná, vagy háttérbe szorítaná egy adott nemzet kulturális identitását.

1.9 Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai

1.9.1 Fő célunk

Diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (tudásokat és képességeket),

amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez,

az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Anyanyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás),

Idegen nyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás,

beszédkészség, más kultúrák megértése),

Matematikai kompetenciák (matematikai modellek – képletek, struktúrák,

grafikonok, táblázatok - alkalmazása),

Természettudományos kompetencia (fenntartható fejlődés formálása, egyéni és

közösségi felelősség),

Digitális kompetencia (információ felismerése, visszakeresése, értékelése,

tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje),

Hatékony, önálló tanulás (új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését

jelenti),

Az élethosszig tartó tanulás igénye

Használható, eszközszintű tudás elsajátítása

Szociális és állampolgári kompetencia (a harmonikus életvitel kialakítása,

közösségi beilleszkedés feltételeinek ismerete, hatékony társadalmi és szakmai

élet megalapozása, a demokrácia megismerése),

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia (a kreativitás, az innováció

képességeinek kialakítása és fejlesztése),

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés,

élmények és érzések kreatív kifejezése, megismerése modern művészeti kifejező

eszközökkel).

Az általános iskolában tanulóink felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló

életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra. A hiányosan

működő képességek korrekciója valamennyi területen, osztályfokon.

Tanulóink az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz utolsó évfolyamára

felkészüljenek az érettségi vizsgára, annak általános vagy emelt szintű követelményeinek

megfeleljenek.

A szakképzésben tanulók eredményesen készüljenek fel a szakmai vizsgára és annak

követelményeit sikeresen teljesítsék.

A speciális szakiskolai képzésben az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a

tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési

technikák tudatos gyakorlása.

Művészeti oktatásunk alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai

érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti

tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi

kapcsolatteremtésre, együttműködésre és a toleráns magatartásra.

41

A kollégiumi diáklakók elsajátítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait, miközben

önálló, öntevékeny, felelősségtudattal rendelkező személyiséggé válnak.

1.9.2. Pedagógiai programunk általános feladatai

Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a

munkának, a csapatszellemnek.

Fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat álmaik

megvalósításához.

Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos

kialakítását.

Ismeretszerzési, a kommunikációs és a cselekvési képességek fejlesztése változatos,

hatékony tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretei között.

A tanulók érdeklődési köréhez igazodó, korszerű gyakorlati, elméleti képzés

megvalósítása.

Helyi tantervünkben biztosítani tanulóink életkorához és az oktatott tantárgyak

sajátosságaihoz igazodva, hogy elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a

fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi

bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal

összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az

infokommunikációs technológiák alkalmazásával.

Olyan humánus, emberközpontú személyiség fejlesztése, mely az információs társadalom

kialakulásának folyamatában képes megőrizni emberi értékeit.

A speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelésének általános feladatai:

A gyermekek, tanulók érzelmi, értelmi fejlődését, az emberi kapcsolatok kiteljesedését

segítő oldott, harmonikus intézményi légkör megteremtése

Érzelmi biztonság nyújtása az állami gondoskodásban lévőknek.

Az egyéni képességek korlátain belül a tanulók eljuttatása lehetőségeik maximumára.

Képességfejlesztés biztosítása egyéni és kiscsoportos formában.

A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során.

Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottság, magatartási

zavar esetén.

A nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével

a kompenzációs lehetőségek bővítése, a sérült pszichikus funkciók és fejletlen

gondolkodási műveletek célzott direkt terápiája.

Alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése az ismeretek megszerzésére.

Önmaga és a környezete értékeinek felismertetése, elfogadtatása, ellátó és védőtechnikák,

viselkedés és magatartásmódok kialakítása és gyakoroltatása.

Konfliktuskezelő technikák elsajátíttatása, tudatos alkalmazásának gyakoroltatása.

Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, érzelmi

kötődések, azonosulások kiépítése.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése egyénre szabott tanulási módszerek és

technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.

Önálló életvezetési technikák elsajátíttatása, az állóképesség, az erőnlét fokozása, a

kitartás, akarat fejlesztése, az önbecsülés erősítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi szerepvállalásának erősítését szolgáló

versenyeken, vetélkedőkön, többségi iskolák rendezvényein való részvételi, szereplési,

versenyzési lehetőségek biztosítása

42

A tanulók sikeres tanulása, továbbhaladása érdekében a rendszeres iskolába járás

szokásának kialakítása, megerősítése.

1.9.2.1. Fő feladataink négy fókuszban egyesíthetők

Tehetséggondozás

Igény szerint, érdeklődési körnek megfelelően biztosított legyen a többletismeretek

megszerzése az érettségi vizsgaszabályzatban adott tantárgy emelt szintű

követelményrendszeréhez igazodva. Motiváltan tudjuk tanulóinkat elképzeléseikben

segíteni.

Általános műveltség

Célunk, hogy tanulóink készség, jártasság szintjén tudjanak ismereteket elsajátítani.

Humán műveltségi területhez kapcsolódva középiskolás szinten tudjanak tájékozódni

könyvtárainkban katalógushasználat mellett.

A diákok többsége otthonosan mozogjon valamennyi műveltségi terület szintjén.

Ezért törekszünk az általános műveltség horizontjának kiszélesítésére, olyan kiegészítő

ismeretek átadásával, amelyek az "élethossziglan tanulás" (life long learning)

folyamatában időtállóak, a tudás innovációját segítik. (Informatikai ismeretek, idegen

nyelvi képzés, környezetvédelmi nevelés, egészségnevelés-életvezetési szabályok,

személyiségfejlesztő programok, drámapedagógiai- pályaorientációs programok).

Felzárkóztatás

Biztosítani szeretnénk, hogy az érettségi vizsgaszabályzat általános

követelményrendszeréhez igazodó minimális teljesítményszint minden diák számára

elérhető legyen. (felzárkóztató programok lehetőségei)

Szakképzés

Feladatunknak tekintjük olyan sokoldalú, kvalifikált szakemberek képzését, akik

tudásukat képesek az új elvárásoknak megfelelően alkalmazni, illetve továbbfejleszteni a

munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.

43

1.9.2.2. Alcéljaink és feladataink

Cél Feladat Kötelezően

választható

Szabadon

választható Választható

Hon és

népismeret:

Minden tanuló

ismerje meg

népünk, kultúránk

nagy múltú

értékeit.

Legyenek jól

tájékozottak hazánk

földrajzában,

irodalmában,

történelmében, a

mindennapi

életben.

A pedagógusnak

törekednie kell arra,

hogy megismertesse

tanulóival az egyéni

és közösségi

tevékenységek

lehetőségeit, amelyek

az otthon, a lakóhely,

a szülőföld, a haza

megismeréséhez, az

ezekkel való

azonosuláshoz

vezetnek.

A nevelő-oktató

munka alapozza meg

a nemzettudatot,

mélyítse a nemzeti

önismeretet.

Magyar nyelv-

és irodalom

Történelem

Ének-zene

Rajz

Osztályfőnöki

Földrajz

Tánc-és dráma

Idegen nyelv

Művészetek

Mozgókép- és

médiaismeret

Emeltszintű

képzések:

Magyar nyelv

és irodalom

Történelem

Idegen nyelv

Alapfokú

Művészet-

oktatási

Intézmény

Duma’Színház

Drámapedagógiai

foglalkozások

Tanulmányi

kirándulások

Nyelvi tábor

44


választható

Szabadon


Európai

azonosságtudat –

egyetemes kultúra:

A tanulók

magyarságtudatuka

t megőrizve

váljanak európai

polgárokká.

Tudjanak élni a

megnövekedett

lehetőségekkel.

Ismerjék és

becsüljék meg az

európai fejlődés

során létrehozott

eredményeket.

Legyenek nyitottak

az európai kultúra,

életmód, szokások,

hagyományok

iránt. Ismerjék meg

az egyetemes

emberi civilizáció

legjellemzőbb,

legnagyobb hatású

eredményeit.

Kialakítani a

tanulókban a pozitív

hozzáállást a közös

európai értékekhez.

Segíteni kell abban,

hogy információt

szerezzenek az

emberiség közös –

főleg Magyarországot

közelebbről érintő

problémáiról.

Európai Uniós

ismeretek átadása.

Globális problémák

megbeszélése,

nemzetközi

együttműködések

lehetőségeinek

feltárása.

Nemzetközi

kapcsolatok ápolása.

Idegen nyelv

Magyar nyelv-

és irodalom

Történelem

Ének-zene

Rajz

Osztályfőnöki

Földrajz

Tánc-és dráma

Informatika

Művészetek

Mozgókép- és

médiaismeret

Emeltszintű

képzések:

Magyar nyelv

és irodalom

Történelem

Idegen nyelv

Alapfokú

Művészet-

oktatási

Intézmény

EU szakkör

Erdélyi kirándulás

Sítábor

Európa-túrák

Nyelvvizsga

előkészítők

Nyelvi tábor

Informatikai tábor

EU programok

(vetélkedők,

rendezvények,

kiállítások)

45


választható

Szabadon


Aktív

állampolgárságra,

demokráciára nevelés

Olyan aktív

állampolgárok

oktatása-nevelése,

akik a megfelelő tudás

birtokában képesek a

társadalmi együttélés

szabályainak

betartására, az emberi

jogok és a demokrácia

értékeinek tiszteletére.

Kialakítani a

tanulókban az aktív

állampolgári

magatartáshoz

szükséges

részképességeket: a

társadalmi

viszonyrendszerek

felismerésének és az

egyenlő

bánásmódhoz való

jog felismerésének

képességét, a

konfliktuskezelés a

humanitárius

segítségnyújtás, az

együttműködés

képességét.

Segíteni kell abban,

hogy diákjaink az

iskolai élet

demokratikus

gyakorlása közben

megismerjék a

felelősség, az

autonóm cselekvés, a

megbízhatóság, a

tolerancia és a

társadalmilag

elfogadott

viselkedésformák

jelentőségét.

Magyar nyelv- és

irodalom

Történelem

Emberismeret

Filozófia

Osztályfőnöki

Élet- és

pályatervezés

Idegen nyelv

Földrajz

Dráma

Művészetek

Mozgókép- és

médiaismeret

Emeltszintű

képzések:

Magyar nyelv

és irodalom

Történelem

Idegen nyelv

Alapfokú

Művészet-

oktatási

Intézmény

Tanulmányi

kirándulások

Történelmi

vetélkedők

Dráma-színjátszó

foglalkozások

Önfejlesztő

tréningek

Nyári táborok

Projekt napok

46


választható

Szabadon


Gazdasági nevelés

A gazdaság alapvető

összefüggéseit értő

és a javaikkal

gazdálkodni képes

tanulók oktatása,

képzése.

Diákjaink megértsék

a fogyasztás

gazdaságot mozgató

szerepét, saját

fogyasztói

magatartásuk

jelentőségét,

felelősségét.

Ki kell alakítani a

diákokban az okos

gazdálkodás

képességét.

Tanulóink ismerjék

fel a fenntartható

fogyasztás és egyéni

érdekeik kapcsolatát.

A pedagógusnak

törekednie kell arra,

hogy diákjai tudatos

fogyasztókká

váljanak, mérlegelni

tudják a döntéseikkel

járó kockázatokat, a

hasznot vagy a

költségeket.

Elő kell segíteni,

hogy a tanulók

képessé váljanak a

rendelkezésükre álló

erőforrásokkal való

gazdálkodásra, el

tudjanak igazodni a

fogyasztási javak,

szolgáltatások,

marketinghatások és

viselkedés-módok

között.

Gazdasági

ismeretek

Gazdasági

környezet

Történelem

Osztályfőnöki

Élet- és

pályatervezés

Földrajz

Emeltszintű

képzések:

Történelem

Tanulmányi

kirándulások

Gazdasági

versenyek

Önfejlesztő

tréningek

Fogyasztóvédelmi

előadás

Nyári táborok

47


választható

Szabadon


Környezet-

tudatosságra

nevelés:

A tanulóknak

érzékennyé kell

válniuk

környezetük

állapota iránt.

Legyenek képesek

a környezet

sajátosságainak,

minőségi

változásainak

megismerésére.

Alakuljon ki

bennük bátorító,

vonzó jövőkép,

amely elősegíti a

környezeti

harmónia

létrejöttéhez

szükséges életvitel,

szokások

kialakulását.

A fenntarthatóság

pedagógiai

gyakorlatának

megvalósítása.

Elősegíteni a tanulók

környezettudatos

magatartásának,

életvitelének

kialakulását.

Konkrét hazai

példákon ismertetni a

társadalmi-gazdasági

modernizáció pozitív

és negatív

következményeit.

Segíteni abban, hogy

életmódjukban a

természet tisztelete, a

felelősség, a

környezeti károk

megelőzésére

törekvés váljon

meghatározóvá.

Biológia

Földrajz

Osztályfőnöki

Kémia

Történelem

Idegen nyelv)

Emeltszintű

képzések:

Biológia, kémia

Erdélyi kirándulás

Sítábor

Európa-túrák

Tanulmányi

kirándulások

Erdei iskola

48


választható

Szabadon


Információs és

kommunikációs

kultúra:

Alakuljon ki a

tanulók

információs és

kommunikációs

kultúrája, amely

képessé teszi őket a

szocializációra, az

egyéni és közösségi

érdekek

érvényesítésére,

egymás

megértésére,

elfogadására,

megbecsülésére.

Tanulóink váljanak

az új audiovizuális

környezetet értő,

szelektíven

használó

fiatalokká.

Fejleszteni kell a

tanulókban a

megismerést, a

tanulást, a tudást, az

emberi kapcsolatok

kialakítását.

A tanítási órák

kommunikációs

helyzeteiben nagy

figyelmet kell

fordítani a beszédbeli

kifejezésekre, a

szabatos

nyelvhasználatra.

A kommunikációs

kultúra

középpontjában kell

állnia az önálló

ismeretszerzésnek,

vélemény-

formálásnak.

Az anyanyelv minél

teljesebb értékű

elsajátíttatása

Idegen nyelv

tanítása.

Idegen nyelv

Magyar nyelv- és

irodalom

Történelem

Osztályfőnöki

Tánc-és dráma

Informatika

Élet- és

pályatervezés

Emelt szintű

képzés:

Magyar,

informatika,

idegen nyelv

Alapfokú

Művészet-

oktatási

Intézmény

Duma’Színház

Dráma-színjátszó

foglalkozások

Önfejlesztő

tréningek

Nyári táborok:

nyelvi tábor,

informatikai tábor

49


választható

Szabadon


Testi és lelki

egészség: Alakuljon ki

legtöbb tanulóban

pozitív beállítódás,

magatartás, szokás

az egészségi állapot

megőrzésére,

fenntartására,

javítására.

Minden

tevékenységnek

szolgálnia kell a tanulók egészséges

testi, lelki fejlődését.

Az egészséges életmódra nevelés

nemcsak a betegségek

megelőzésének módjára tanít, hanem az

egészséges állapot

örömteli megélésére is.

A pedagógusoknak fel kell készíteni a

gyermekeket arra, hogy

önálló, felnőtt életükben legyenek

képesek életmódjukra

vonatkozóan helyes

döntéseket hozni. Az iskolai környezet,

mint élettér is biztosítsa

az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

A középiskola nevelési

filozófiájában fontos szerepet tölt be az

alapvető

illemszabályok

elsajátíttatása, a megfelelő társasági

magatartási formák

kialakítása. /A társastánc alapjainak

elsajátítása./

A mindennapi élethez tartozó

fogyasztóvédelmi

szabályok

megismertetése és gyakorlati alkalmazása.

Testnevelés

Osztályfőnöki

Tánc-és dráma

Biológia

Élet- és

pályatervezés

Tömegsport Sportversenyek

Tanulmányi

kirándulások

Kortárs segítő

képzés

Mentálhigiénés

tréningek

Erdei iskola

Fogyasztó-védelem

Szakelőadások

50


választható

Szabadon


Pályaorientáció –

Felkészülés a

felnőtt lét

szerepeire:

Rendelkezzenek a

tanulók a

következő kulcs-

kompetenciákkal:

rugalmasság,

együttműködés, a

bizonytalanság

kezelésének

képessége.

A 21.század

fogyasztói

társadalmának

alapvető szabályait

ismerjék meg a

tanulók

Segíteni a tanulók

pályaválasztását.

Szociális és

társadalmi, cselekvési

kompetenciák tudatos

fejlesztése.

Énkép, önismeret

fejlesztése.

Tudatosítani kell a

tanulókban, hogy

életük során többször

pályamódosításra

kényszerülhetnek.

Ennek érdekében

olyan feltételek,

tevékenységek

biztosítására van

szükség, amelyek

elősegíthetik, hogy a

tanulók

kipróbálhassák

képességeiket.

A pályaorientáció

csak hosszabb

folyamat során lehet

eredményes, ezért a

pedagógusnak időben

kell a tanulókat

motiválni céljaik

elérésében. A mindennapi élethez

tartozó fogyasztóvédelmi

szabályok

megismertetése és

gyakorlati alkalmazása.

Osztályfőnöki

Élet- és

pályatervezés

Beiskolázási

programok

Pályaválasztási-,

önfejlesztő- és

munkahelykereső

tréningek

51


választható

Szabadon


Tanulás tanítása,

Énkép, önismeret: Valamennyi értelmi

képesség és az egész

személyiség

fejlesztése.

Az alapkészségek

kialakítása:

értő olvasás,

íráskészség,

számfogalom

fejlesztése.

Egyénre szabott

tanulási módszerek

kiépítése: csoportos

tanulás módszerei,

kooperatív munka.

A tanulók tegyenek

szert fokozatos

önállóságra a tanulás

tervezésében, meg-

valósításában, az

ismeret-szerzésben.

Az egész életen át

tartó tanulás

eszközeinek,

módszereinek

megismertetése

Felkelteni az

érdeklődést a

különböző szaktárgyi

témák iránt.

Megtanítani tanulni a

fiatalokat.

A hatékony tanulás

módszereinek és

technikáinak

elsajátíttatása.

Az emlékezet

erősítésére,

gondolkodás fej-

lesztésére speciális

gyakorlatokkal lehet

készülni.

A pedagógusok

ismerjék meg a

tanulók sajátos

tanulási stílusát,

stratégiáit

Gondolkodási

képesség fejlesztése.

Törekedni kell a

tanulók ön- és

világszemléletének

folyamatos

formálására.

Ki kell alakítani az

alapvető erkölcsi és

etikai normákat.

A tanulókat képessé

kell tenni arra, hogy

érezzék saját

felelősségüket

fejlődésük, sorsuk és

életpályájuk

alakításában.

Osztályfőnöki

Élet- és

pályatervezés

Dráma-

pedagógiai

foglalkozások

Duma’Színház

Alapfokú

Művészet-

oktatási

Intézmény

Önismereti-,

önfejlesztő

tréningek

Dráma tábor

52

1.9.3. Eszközök, eljárások

Intézményünk a kompetencia alapú oktató-nevelő munkát helyezi előtérbe. Ennek szellemében

történik a tantárgyi követelmények elsajátíttatása és a projekt programok szervezése.

A célok megvalósítását támogató eszközök

ESZKÖZÖK/ÉVFOLYAM

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

Tantárgytömbösítés X X X X X

Műveltségterület tantárgyi bontás

nélküli oktatása

X

X

Három hetet meghaladó projekt X X X X X X

Témahét X X X X X X

Moduláris oktatási program X X

Az intézmény a differenciált képességek kibontakoztatását csoportbontással, kooperatív

módszerekkel, hatékony tanuló megismerési technikákkal, szakkörök szervezésével igyekszik

megvalósítani. A tanórákon a multimédiás eszközök, digitális tananyagok használata, igénybe vétele

emeli az oktatás színvonalát, segíti az IKT módszerek elterjedését.

Differenciált, egyénre szabott oktatási nevelési formákban valósítjuk meg a pedagógiai feladatokat,

az esélyegyenlőség megteremtésének igényével. (csoportbontás, felzárkóztatás, önfejlesztő

tréningek).

► Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek, egyéni – páros csoportmunka

szervezése

► Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén

csoportban

► Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása

► Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés

► Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása

► Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása; Internet-használat

► A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH

tanulók esetén

► A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása

► Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése

érdekében

A sajátos nevelési igényű (fogyatékos) gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye sajátos

fejlesztő, korrekciós habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását

teszi szükségessé.

Az egyéniesített nevelés differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon kiscsoportos egyéni

fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul meg.

A fogyatékos tanulók különleges gondozási igényét optimális bánásmóddal nevelési

többletszolgáltatásokkal kívánjuk kielégíteni. A sajátos elvek, célok és tartalmak, de a szervezeti

keretek is a fogyatékos tanulók nevelhetőségét szolgálják. A gyógypedagógiai nevelés figyelembe

veszi az intellektuális sérüléshez társuló fizikai és pszichikai zavarokban rejlő, nevelést nehezítő

tényezőket és életkori sajátosságokat.

53

A gyógypedagógiai nevelés a sajátos egyéni terápiás eljárásaival szerves egységben alkalmazza, és

fontosnak tartja az általános pedagógiai eszköz és eljárásrendszereket.

Alkalmazzuk pedagógiai munkánk során azokat a közvetlen és közvetett nevelési eljárásokat,

amelyek segítik növendékeink személyiségének minél teljesebb kibontakozását. Nevelő

munkánkban elsősorban a közvetett hatásokat, tekintjük előrevivőnek, mind a szokások kialakítása,

mind a magatartási modellek bemutatása, közvetítése során, és ezt a módszert alkalmazzuk a

tudatosítás, a meggyőződés kialakítására is.

1.9.4 Nevelésünk eredményességének mutatói Az oktató nevelő munka eredményességének mutatói a nevelési program és tanterv céljainak

figyelembevételével a minőségirányítási program stratégiai céljaiban, valamint minőségirányítási

rendszerében a folyamatok szabályozásában, illetve azok eszközeiben részletesén meghatározásra

kerül. /lsd. indikátorok, irányított önértékelés, minőségcélok./

54

2. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében Az intézmény a tanuló személyiségének fejlesztésének, képességeinek kibontakoztatásában

együttműködik a szülővel.

A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése,

tanítása keretében Az iskola pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel

összefüggésben kötelességük, hogy nevelő és oktató tevékenységük keretében gondoskodjanak a

tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről továbbá

az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről.

Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával megvalósul a tanulók személyiségének

komplex fejlesztése.

A személyiségfejlesztés komplex tevékenység, mely a tanulásukban akadályozottaknál az

értelem kiművelésére, a segítő életmódra, az egészséges és kultúrált életmódra, valamint a

szakmai képzés alapozására irányul.

A személyiségfejlesztés célja, hogy a különböző szintű adottságokkal, az eltérő fejlettséggel

rendelkező, tanulásukban akadályozott növendékeknél személyre szabott, sérülés specifikus

módszerekkel, egyéni bánásmóddal, önismereti-személyiségfejlesztő tréningekkel elérjük a

harmonikus, reális, pozitív én-képpel rendelkező személyiség kialakulását.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése

o Az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása

o Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése és tudatosítása (bűnmegelőzés)

A tanulók értelmi nevelése

o Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése

o Hazánk, az Európai Unió és a világ megismerésére való törekvés igényének

kialakítása

o A tanulási kötelességtudat kialakítása:

kognitív rutinok kialakítása, gyakoroltatása

gondolkodási stratégiák és taktikák kialakítása és

gyakoroltatása, alkalmassá tétele arra, hogy az

iskoláskort követő életszakaszban segítse biztonságos

eligazodásukat

o Az értelmi fejlesztés, a tanulásra motiváltság kialakítása, az érdeklődés felkeltése

és fenntartása

o A játék-szeretet kialakítása, „alkotóvágy” fejlesztése:

sikerélmények biztosítása,

kudarcfélelem oldása

A tanulók önismeretének kialakítása

o A testi - lelki tulajdonságok megismerése- elfogadása

o Pozitív adottságok kibontakoztatása – megerősítése tudatosítása – vonzóvá tétele

o Kommunikációs, metakommunikációs szokások gyakoroltatása.

o Játékban, feladatokban való együttműködés képességének fejlesztése

55

o Szolidaritás, segítőkészség fejlesztése – kudarctűrő képesség növelése – gyakorlása

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése

o A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása

o Együttműködési készség kialakítása

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

o A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy tudjanak környezetükkel, közösségükkel

harmonikusan élni valamint az őket és környezetüket érintő változásokra pozitívan

reagálni

A tanulók akarati nevelése

o A tanulókban az önismeret, az önfejlesztés igényének felébresztése

o Az öntevékeny, kreatív életre való nevelés, a rugalmasság, eredetiség,

ötletgazdagság kialakítása

o A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása

A tanulók nemzeti nevelése

o A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése

o A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete,

ápolása, megbecsülése

o A hazaszeretet érzésének felébresztése

A tanulók állampolgári nevelése

o Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése

o Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt igény

kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való

részvételre

A tanulók szociális készségeinek fejlesztése

o A felelősségvállalás megalapozása

A tanulók munkára nevelése

o Az önálló munkavégzés igényének kialakítása

o Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása

o A tanulók önállóságára és környezetük rendben tartására irányuló

tevékenységeinek gyakoroltatása

o A szakmai előkészítő és alapozó ismeretek tananyag tartalmainak tudatos és

körültekintő megválasztásával, a szakmatanulás megalapozásának biztosítása.

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése

o A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése

o Egészséges, edzett személyiség kialakítása

o Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az

egészséges életmód iránti igény kialakítása (drogprevenció)

o A kondicionálási és koordinálási képességek fejlesztése

o A kézügyesség fejlesztése különböző tevékenységek során

o Önellátó képesség tevékenység- formáinak megismertetése gyakoroltatása,

tudatosítása

o Igényes esztétikus környezet biztosítása az intézményben, amely fejleszti a tanulók

ízlését és emeli igényszintjüket.

56

A tanulók önálló életvitelre, integrációra való felkészítése

o A szociális viselkedés alapvető szabályainak megismertetése és elsajátíttatása

o A pozitív szociális szokások kialakítása, egyértelmű átlátható szabályok kialakítása

és következetes betartatása

o A pozitív minták felkínálása személyes példamutatás, történelmi személyiségek,

irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel.

o A szociális készségek folyamatos gyakoroltatása, fejlesztése

o Segítő légkör kialakítása, amelyben a segítés elvárt és elismert tevékenység

o Megfelelés a növekvő partneri elvárásoknak, törekvés a család és a társadalmi

csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítésére, hibáinak korrigálására

o A fogyasztóvédelmi nevelés közben a fogyasztói magatartás, a javakkal való

gazdálkodás, a gazdasági ésszerűség megismertetése

o A személyiségfejlődés zavarainak megelőzése, illetve a meglevő zavarok

korrekciója, a negatív attitűdök leépítése.

57

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagógus feladatai a közösségi együttműködés magatartási szabályainak

elsajátíttatásával és betartatásával összefüggésben A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembe vételével

elsajátítassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.

Az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint ezek időkerete a

választható foglalkozások időkeretén belül Az intézmény biztosítja a meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként

heti egy órát az osztály közösségi programjaihoz és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak

megoldásához.

Az iskola feladatai a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (szakkör,

érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport) szervezésével kapcsolatban és a

diákkörök időkerete Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak

létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében,

szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a

diákönkormányzatban.

Az intézmény biztosítja tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók érdeklődése, igénye

szerint szakkör, érdeklődési kör, önképző kör létesítését.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

o Biztosítani az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek

kialakítását (jelentkezés, érdeklődési körök, előzetesen tanult idegen nyelvek)

o Tanulói csoportok bontásánál a diagnosztikus mérések eredményei alapján

kerülnek a tanulók besorolásra

o Tudatosan és tervszerűen fejleszteni a csoport életét

A tanulók életkori fejlettségek figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében o Közösségi együttműködés szabályainak megismertetése, azok betartásának

ellenőrzése, az életkorral változó közösségi magatartáshoz alkalmazkodva

Az önkormányzás képességének kialakítása

o Tanulói közösségek fejlesztése során a tanulókban kialakítani a célmeghatározás

képességét, az összehangolt tevékenység formáit és az értékelés képességét

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése o A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése a

tanulók bevonásával

o A közösségi életben való aktív közreműködés igényének kialakítása

o A közösségi együttéléshez szükséges tapasztalatok, viselkedési normák

elsajátíttatása

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

o A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési

normák, formai keretek kialakítása és ápolása

58

o Összekötő, összetartó erő kialakítása a hagyományok ápolásában, megőrzésében és

átörökítésében

Az osztályközösség a tanulók tanulmányi munkájának összefogó kerete, „véletlenszerű”

gyülekezete, így legfontosabb célunk ebből az összetömörült csoportból valódi közösséget

formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, és az iskola

szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

A tanórai közösségfejlesztés során megvalósítandó feladatok o A tanulás folyamatában kölcsönös, önzetlen segítségnyújtás egymás képességeinek

tiszteletben tartásával. A felelősi rendszer kiépítése, működtetése az életkori

sajátosságok figyelembe vételével. A tanulmányi munka fontosságának

felismertetése, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, megerősítése

osztályközösségi és össz-tanulóközösségi szinten.

o A tanulásukban akadályozottaknál nevelői segítséggel érjük el, hogy legyenek

képesek kezdeményezésre, amit minden esetben, ha az arra érdemes, meg kell

erősíteni.

o A helyes közösségi magatartás kialakításához ragadjuk meg a példa-értékű

cselekedeteket, fejlesszük bíráló, önbíráló képességüket.

o Kiemelt szerepet tulajdonítunk a tanulói önállóságnak, öntevékenységnek, az

önigazgató képesség fejlesztésének.

o Az együvé tartozás az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

o A közösségért való cselekvőképesség kialakítása, fejlesztése

o Azoknak az ismereteknek az elsajátítása és gyakorlása, amelyek a közvetlen

környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására irányulnak.

o Olyan nevelőkollektívát kell kialakítani (megtartani), amely módszertanilag

átgondolt, egységes nevelői eljárásával az egyes osztályokat vezetni, és

tevékenységüket koordinálni képes.

o Mindezeket hassa át az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének

erősítése.

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt

szabadfoglalkozások élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

o Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.

o A tanulók igényei alapján összeállított és a tanév elején kidolgozott tervek alapján

pedagógiai irányítással biztosítsa, hogy a különféle tevékenységek megfelelően

fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

o A foglalkozások keretén belül a tanulók ismerkedjenek meg a társas együttélés

alapvető szabályaival, melyek a harmonikus közösséghez való tartozás alapjai.

o Ismertesse meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető

tényezőit, és ezek elkerülésének módjait.

o Biztosítson személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok

közös kezelése és megoldása terén.

o A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás

erősítéséhez.

o A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti

felelősség érzését.

59

o A fogyatékos tanulók jellemzője az önirányítás gyengesége, az önszervező

képesség kialakulatlansága. Erre jó fejlesztési teret nyújt a

DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA. Ennek keretében a tanulásában

akadályozott gyermek és fiatal gyakorolhatja a társadalomban megjelenő

demokratikus szerveződési és döntési modelleket.

Különösen fontos hangsúly kap a tanulásukban akadályozottaknál a szilárd erkölcsi normákon

alapuló jól szervezett közösség, aktív, élmény-dús programjaival, mely megelőzheti a deviáns

elcsúszásokat.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

o Élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő tevékenységek szervezése.

o A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem elmélyítése, az

együttműködés megalapozása.

o Olyan érzelmi, értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, melyek kapcsán

erősödik a közösséghez való tartozás élménye.

o Jó kapcsolat kiépítése a tanulókkal, szüleikkel, a tevékenységet segítő külső

partnerekkel.

o A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, önfegyelem

fejlesztése.

o Csoporton belüli kapcsolatok erősítése.

o Olyan csoportok kialakításának segítése, melyek hatással vannak a pozitív töltésű

életmód kialakítására.

o Biztosítson teret a kulturált kommunikáció gyakorlására

o Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét

o Fejlessze az elfogadó, segítőkész magatartást

60

4. Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti

formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba

illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a

tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó

aktivitását biztosítják.

o Célunk, hogy intézményünk diákjai megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (tudásokat

és képességeket), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és

fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a

pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott

teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a

tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az EGYMI intézményegységbe járó gyermekek fogyatékossága az értelmi fogyatékosság, melyhez

az esetek többségében különféle társfogyatékosságok csatlakozhatnak. Leggyakrabban a gyermekek

személyisége sérül, a fogyatékosság tudata, önértékelésüket negatív irányba befolyásolja.

Néhányukból ez túlzott gátoltságot, másokból agresszív megnyilvánulásokat vált ki. A tanítási órák

feladata a gyermek sikerélményhez juttatása a tananyagon keresztül. Ez úgy érhető el, hogy a

pedagógus:

o A lehető legteljesebb mértékben ismeri a gyermek előéletét, tisztában van képességeivel.

o Fejlesztéséhez a legmegfelelőbb módszereket választja.

o A tananyag feldolgozás során annyi „mankóval” (jól megválasztott segédeszközökkel) látja

el a gyermeket, amennyi a jó eredmény eléréséhez szükséges.

o Fontos az azonnali pozitív megerősítés.

o A gyermekek hiányzó tanulási motivációját, a pedagógusnak az eredményes munkavégzés

érdekében szemléletes magyarázattal, színes, érdeklődést felkeltő eszközökkel, saját

sokoldalú személyiségével kell felkeltenie.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli

tevékenységek segítik:

o Míg a tanórákon az oktató munka aránya van túlsúlyban, (új ismeretanyag közvetítése),

addig a tanórán kívüli foglalkozásokon szélesebb lehetőség nyílik a nevelőmunka

kiterjesztésére. Tágabb teret kap a diák önképének realizálódása.

A tanár - diák kapcsolatban a diák kezdeményezőkészsége dominál:

o javaslatot tesz, öntevékenyen dolgozik, saját elképzeléseit valósíthatja meg... stb

61

Hagyományőrző tevékenységek

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a diákok közösségi emberré formálására.

Az iskolai közösség központi magja a tanárok és a diákok közössége.

Az összekötő, összetartó erő a hagyományok ápolásában, megőrzésében és átörökítésében rejlik.

o Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi János emlékének ápolása. Ezt

szolgálják a minden évben megrendezésre kerülő, a diákönkormányzat által

szervezett Hunyadi-napok, az iskola ünnepségek alkalmával a Hunyadi mellszobor

megkoszorúzása és az erdélyi túrák keretében Vajdahunyad várának megtekintése.

o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nagy nemzeti

ünnepeink és az emléknapok alkalmából.

o Hagyományos rendezvényeink:

Iskolánk névadójának, Hunyadi Jánosnak tiszteletére rendezett "Hunyadi-

nap".

A kezdő évfolyamosok ünnepélyes közösségbe fogadására, Gólyatábor

szervezése, "Hunyadis"-sá avatására a Gólyabál, illetve a kollégiumban a

KOPAJ (Kollégiumi Pajkosságok) kerül megrendezésre.

Iskolanap: Szeptember utolsó hetében egész napos szórakoztató programot

szervezünk tanulóinknak elősegítendő a tanulók és pedagógusok

kapcsolatrendszerének gazdagítását.

A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért

Alapítvány által szervezett Hunyadi Gála.

Télapó-ünnep.

9. évfolyam Táncvizsgájával egybekötött Karácsonyi bál.

Farsangi mulatság.

Szavalóversenyek, Ki mit tud? – játékos vetélkedő

Végzős diákjainkat köszönti a Szalagavató Bál és a Ballagás.

Projekt napok, témahét – Egészségnap, szakmai programok.

Három hetet meghaladó projekt

Anyák napja és Gyermeknap.

Művészeti Gála – az AMI növendékeinek tanévzáró fellépése.

Madarak és fák napja – környezetvédelmi vetélkedő.

Hagyományos összejöveteleink a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek és

értekezletek.

Hangversenyek, művészeti rendezvények.

Egy-egy kisebb közösség összekovácsolódását segítik elő az osztálykirándulások.

Diákönkormányzat

Az iskola feladatai a diákönkormányzat működésével, munkájának segítésével, a diákközgyűlés

szervezésével kapcsolatban

Az intézményben a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek

képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a

tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervez a

diákönkormányzat, működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésének a céljából.

o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán

kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat

62

működik az SZMSZ-ben lefektetett alapelvek szerint. Az intézményegységekben a

diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai és a kollégiumi

diákönkormányzatok tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők

segítik. Évente egy alkalommal kerül összehívásra a Diákparlament. A

Diákparlamentet az igazgató hívja össze a diákönkormányzattal egyeztetett

időpontban.

Diákétkeztetés A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori / ötszöri étkezésben részesülnek (életkoruknak

megfelelően). A kollégiumba nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít

az intézmény.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a

gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és

felzárkóztató foglalkozások segítik.

o Az intézményben az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.

o Az egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek

fejlesztésére tehetséggondozó órákat szervezünk.

o Az érettségiző évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére, a szakmai vizsgára való

felkészítésre, valamint a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a

jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk. További

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények

és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt.

o A művészeti oktatás keretében a tehetségeket személyre szabott fejlesztéssel

segítjük szakmai továbbfejlődésükben, továbbtanulásukban.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési

órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a

különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Iskolánkban nagy hangsúlyt helyezünk a diáksport fejlesztésére, a tömegsport népszerűsítésére.

A fentiek szellemében lehetőséget biztosítunk a különféle labdajátékok űzésére (kézilabda,

labdarúgás, röplabda, kosárlabda stb.), atlétikai felkészítést folytatunk, teniszoktatást biztosítunk

az alapítványunk tulajdonában lévő teniszpályán, síoktatást biztosítunk, illetve sítáborokat

szervezünk.

Diákjaink edzettségét növelik erdélyi túráink és magashegyi túráink.

Az EGYMI sportköri foglalkozásain elsősorban atlétika és labdajátékok segítségével az erőnlét,

ügyesség, állóképesség fejlesztése és a tanulók versenyekre történő felkészítés folyik. /négytusa,

kispályás labdarúgás, zsinórlabda/

Napközi

Igény és rászorultság alapján tanulóink döntő többsége napközis ellátásban részesül. Az alapozás

éveiben az intenzív fejlesztés érdekében szorgalmazzuk minden tanuló számára a napközis

foglalkozásokon való részvételt. A felsőbb évfolyamokon a tanulók önállósága, a családi

munkamegosztásban való részvétel, a közlekedési eszközök indulási ideje befolyásolja a

szolgáltatás igénybevételét.

63

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek

valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő

igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt.

A szakkörök programjai részben a helyi tantervből kimaradt műveltséganyag – tartalmakat,

részben pedig a fogyatékos gyermek számára és motiváló a siker megélésének lehetőségét

biztosító, örömet adó tevékenységformákat kínálnak a képességfejlesztés, tehetséggondozás,

személyiségfejlesztés, a szociális kapcsolatok erősítése céljából.

Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A

legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a

nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Tantárgyi vetélkedők,

Komplex vetélkedő,

Sportversenyek.

Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást

szerveznek.

Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain

kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy

tantárgyi téma feldolgozása történik.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken

való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

o Legfontosabb színterei:

Hangversenyek (Ifjú Zenebarát Hangverseny)

Szakmai kirándulások (múzeum látogatás, erdélyi túrák, osztály- és

tanulmányi kirándulások)

Színházlátogatások (Békéscsaba, Budapest, Szeged)

Szakkiállítások (Compfair, Ifabo, BNV)

Filmvetítések

Társastáncok

Európa Túrák (partneriskolákkal, testvériskolákkal közös szakmai

projektek)

64

TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZÍNTEREI I.

Évfolyam Hon- és népismeret

Európai

azonosságtudat –

egyetemes kultúra

Környezeti nevelés

Információs és

kommunikációs

kultúra

Testi és lelki

egészség Pályaorientáció

Tanulás, énkép,

önismeret

7-8.

Dél-Békési

kistérség értékei

A helyi szokások, hagyományok

megismerése, helyünk Európában

Dél-Békési kistérség

természeti értékeinek

megismerése

Önálló

ismeretszerzés és

véleményformálás

Kirándulás, terep

bejárás

Kézműves

foglalkozás, régészet,

népi mesterségekkel

ismerkedés

Ismerkedés a Dél-

Békési kistérség

történeti, kulturális

múltjával

9.

Ópusztaszeri

kirándulás,

+ Szeged

A magyarság nemzeti hagyományainak

ápolása

Feszty-körkép, Romkert, skanzen

„Erdő és ember”

kiállítás,

Természetvédelmi

Park, Nomád Park,

Szeged: Füvészkert,

Vadaspark

Önálló

ismeretszerzés és


Lovaglás,

honismereti séta

Kézműves

foglalkozás, régészet,

népi mesterségekkel

ismerkedés

Kalandozások és a

honfoglalás

századai, földrajz,

természetismeret

10.

Megyénk kulturális

nevezetességei:

Gyula,

Békéscsaba,

Vésztő-Mágor

A magyarság nemzeti hagyományainak

ápolása

Erkel Ferenc Emlékház, kiállítás, Várkilátó,

Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház,

Történelmi emlékhely, „Csolt-monostor”

„Körösök Vidékének

élővilága – Munkácsy

Mihály Múzeum

fás puszta

Bélmegyeren

Önálló

ismeretszerzés és


Fürdőzés, szauna,

masszázs

Várháborúk kora

Magyarországon,

romantika, Erkel,

természetismeret,

földrajz

11.

Színház- és

múzeumlátogatás

„Titkok és csodák” - rendhagyó

színházlátogatás, Országos Színháztörténeti

Múzeum és Intézet programjain való

részvétel, Bajor Gizi Színészmúzeum Katona József Emlékház

Színházi előadás,

műhelybeszélgetés

Betekintés a színházi

kulisszák mögé

Drámapedagógia, -

képzés,

színháztörténeti

ismeretek irodalom,

szocializáció

12.

Társadalom-ismereti barangolás

Budapest - Parlament: koronázási jelvények,

Országos Széchényi Könyvtár, Terror Háza

Hódmezővásárhely – Terror Háza, Holocaust Múzeum, Zsinagóga

Planetárium – a

Naprendszer bemutatása

Önálló

ismeretszerzés és véleményformálás

+

Társadalom és

állampolgári

ismeretek, történelem,

csillagászat

65

TEVÉKENYSÉG ÉVFO-

LYAM

Hon- és

népismeret

Európai

azonosságtudat –

egyetemes kultúra

Környezeti nevelés

Információs és

kommunikációs

kultúra

Testi és lelki

egészség Pályaorientáció

Tanulás, énkép,

önismeret

Szakkiállítások/

Múzeumlátogatások

9. + + + + +

10. + + + + +

11. + + + + +

12. + + + + +

13. + + +

Hangversenyek 1-13. + + + + +

Erdélyi tábor 7-13. + + + + + + +

Sítábor 7-13. + + + + + +

Drámatábor 7-13. + + + + + +

Nyelvi tábor

(belföldi, külföldi) 7-13. + + + + + + +

Filmvetítések 1-13. + + + + + +

Tanulmányi

kirándulások

(külföldi, belföldi

szakmai kirándulások)

1-6. + + + + + +

7-9. + + + + + + +

10. + + + + + +

11. + + + + +

12. + + + + + +

13.

Informatika tábor 7-13. + + + +

Társastáncok 9. + + + + +

Erdei iskola 10. + + + + + + +

Telezöld 5-13. + + + + +

DUMA'Színház 7-13. + + + + + +

Sportkör 1-13. + + + +

66

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti,

mely egyben a térségi oktatási intézmények idegen nyelv oktatásának szakmai segítését is ellátja

a Világ-Nyelv program keretében.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári

felügyelet mellett,a használati rend betartásával – egyénileg vagy

csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató

tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való

részvétel a tanulók számára önkéntes.

67

5. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

tevékenységek

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal és a sajátos nevelési

igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok:

o sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a többi tanulóval együtt, azonos

iskolai osztályban történik

o iskolai szűrés a tanulók belépésekor (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős,

szakemberek)

o a kiszűrt tanulók útjának megtervezése (fejlesztési terv készítése)

o együttműködés a szülővel – családlátogatások, szülői értekezletek és fogadóórák

szervezése

o kapcsolat a Gyámhivatallal, a TEGYESZ-szel és a Békés Megyei Humán

Fejlesztési és Információs Központtal,

o a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai

o a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

Prevenciós célú tevékenységek:

o a tanuló helyzetének megismertetése a közösségben

o tolerancia kialakítása a tanulókban

o mentálhigiénés tájékoztatás és – programok megszervezése

o személyiségfejlesztő foglalkozások tervezése

Személyes megsegítés tevékenységei:

o fejlesztési terv elkészítése

o együttműködés a pedagógiai tevékenységben résztvevőkkel o az érintett tanuló(k) motiválása nehézségei(k) legyőzésére

o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

o felzárkóztató órák szervezésem

o a tanulószobai foglalkozások a kollégiumban

Az EGYMI intézményegységben oktatott tanulóink vivő fogyatékossága (enyhe értelmi

fogyatékosság) mellett gyakran másodlagos tünetként jelennek meg a magatartási rendellenességek,

illetve a beilleszkedési zavar.

A hozzánk érkező gyermekek előélete, az ott szerzett élmények – (normál óvodai nevelés, általános

iskolai sikertelen teljesítés, illetve a családból történő kiemelés) általában peremhelyzetbe juttatta

őket, ennek eredményeként különleges bánásmódot igényelnek.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai

feladataink:

o érzelmi biztonság kialakítása,

o pozitív önértékelés elősegítése,

o pozitív minták felkínálása, példamutatás,

o akaraterő, önkontroll fejlesztése,

o szolidaritás, segítőkészség fejlesztése,

o alkalmazkodó képesség fejlesztése,

o a családból hozott szocializációs hiányok kiegyenlítése,

o negatív attitűdök leépítése, a változtatási igény felkeltése,

o társas kapcsolatok megalapozása, kapcsolatfejlesztés,

o kultúrált társas érintkezés alapvető szokásrendszerének kialakítása,

o társakkal való együttműködés képességének fejlesztése,

o szociális készségek folyamatos gyakoroltatása.

68

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

A tehetséggondozó foglalkozások - szakkörök

Drámapedagógiai-, önismereti fejlesztés színterei a tréningek és iskolánk színjátszó csoportja,

a DUMA’Színház foglalkozásai

A művészeti iskola keretei között a tehetséges fiatalok felkészítése

Az iskolai sportkör

Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)

A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)

Az öntevékeny, kreatív életre való nevelést szolgálja iskolánkban az iskolarádió, valamint

tájékoztatás eszköze, a Suliújság. Mindkettőt a diákok szerkesztik és készítik, így jut

kifejezésre kreativitásuk és alkotóerejük

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

A továbbtanulás segítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében a „tehetség” speciális értelmezése

A fogyatékos tanulók sajátosságaiból következően „tehetség”-ről csak relatív értelemben

beszélhetünk, gyógypedagógiai felfogásunk értelmében ez a nem vagy kevésbé sérült ill.

jobban fejlett funkciókat jelenti, továbbá azt, hogy a mi gyermekeink, tanulóink is, egyes

területeken az épekkel egyenrangú teljesítményekre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és

gondozása kiemelt feladatot jelent. A különleges gondozási igényből adódó feladatok

végrehajtásánál törekszünk arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók, a felfedezett egyéni

jobb képességek, „tehetségek” differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek

a kompenzációs lehetőségek.

A jobb képességek kibontakozását segítő tevékenységi formák:

o Felmenő rendszerű komplex tanulmányi versenyekre történő felkészítés, és a

versenyeken való részvétel biztosítása.

o Felmenő rendszerű sportversenyekre való felkészítés, és a részvétel biztosítása.

o Kulturális bemutatókon való részvétel, és felkészítés.

o Részvétel biztosítása a többségi iskolákkal közös vetélkedőkön, versenyeken,

bemutatókon (rajz, KRESZ vetélkedő, mezei futás).

o Művészeti szakkörök szervezése (rajz, zenei, irodalmi).

o Kézműves szakkörök szervezése.

7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskola feladata

a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében, együttműködése a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal [11/1994. (r. 6. § (1)]

Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési

tevékenységet is folytat, melyben kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzése,

illetve VI. 8.) MKM a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére

[11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6. § (6)]

69

Az intézmény ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a

tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások

megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására.

Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolát ezen

feladataiban a gyermek jóléti szolgálat segíti.

Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladata a tanuló

veszélyeztetettségének megelőzése (testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy

akadályozó állapot), feltárása és megszüntetése [Gyvt. 5. § n), Kt. 19. § (7) d), 41. § (6)].

Az intézmény vezetője

o Felelős a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az

egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, a balesetek

megelőzéséért. Évente egyszer a tanulók fogászati, szemészeti, belgyógyászati

vizsgálata, évente kétszer a fizikai állapot mérése szükséges.

o Gondoskodik a tanulói felügyelet megszervezéséről, a balesetet előidéző okok

feltárásáról, megszüntetéséről. a gyermekbalesetek kivizsgálásáról, jegyzőkönyv

vezetéséről, nyilvántartásáról.

o Eleget tesz jelentéstételi kötelezettségének (a gyermekbalesetek jegyzőkönyveit

megküldi a jegyzőnek).

o Tájékoztatja a tanulókat, illetve a szülőt - vétség vagy sérelem esetén - az eljárási

szabályokról.

o Kiemelt figyelmet fordít a káros szenvedélyek terjedésének megelőzésére.

o Együttműködik, illetve kapcsolatot tart a település gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatokat ellátó szerveivel, szervezeteivel.

o Ellenőrzi, hogy a pedagógusok eleget tesznek-e a gyermek- és ifjúságvédelemmel

összefüggő kötelezettségeiknek az alábbiak szerint:

a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges

ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjön, baleset vagy

balesetveszély esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,

feltárásában és megszüntetésében.

a szülőket figyelmeztesse, ha a gyermek jogainak megóvása vagy

fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

Úgy szervezi és irányítja az iskolát, hogy abban a gyermekek jogai

maradéktalanul érvényre jussanak.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős működik [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6. § (5)]. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül

feladatai közé tartozik különösen:

o az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és

milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen

gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel

o a tanulók és szüleik tájékoztatása írásban (az ellenőrzőbe) a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról

o az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségeiről

szóló tájékoztatás jól látható helyre történő kihelyezése

o sajátos nevelési igényű tanulók felmérése és segítése

70

o veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében –

családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét

o gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató

értesítse a gyermek jóléti szolgálatot

o gyermekjóléti szolgálat felkérése, hogy részt vegyenek esetmegbeszéléseken

o a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény

igazgatójánál eljárás indítását rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapítására

o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak

o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét

o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról

o Osztályfőnöki órák keretein belül egészségügyi, mentálhigiénés felvilágosítások

szervezése. Továbbá videó filmek segítségével felhívjuk a tanulók figyelmét a

dohányzás, az alkohol, a kábítószer káros hatásaira; a szexuális úton terjedő

betegségekre (pl. AIDS). Segítséget nyújtunk a helyes énkép kialakításában

valamint ezekről a témákról a tanulókkal együtt kötetlen beszélgetést folytatunk a

GYIV felelős vezetésével

o 7. és 10. évfolyam részére szervez szexuális és mentálhigiénés felvilágosítást

o 11. és 12. évfolyamon családtervezési ismeretek átadása, egészséges életkezdetet

segítő elemek megismertetése szerepel

o AIDS világnapja alkalmából kiállítás szervezése a diákok alkotásaiból

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető

okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a

gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel

súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit

o meg kell keresni a problémák okait

o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához

o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a

területileg illetékes:

o nevelési tanácsadóval

o gyermekjóléti szolgálattal

o családsegítő szolgálattal

o polgármesteri hivatallal

o iskolaorvossal

o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

o a felzárkóztató foglalkozások

o a tehetséggondozó foglalkozások

o az indulási hátrányok csökkentése

o a differenciált oktatás és képességfejlesztés

o a pályaválasztás segítése

o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

71

o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

o a családi életre történő nevelés

o az iskolai étkezési lehetőségek

o az egészségügyi szűrővizsgálatok

o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok)

o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)

o a szülőkkel való együttműködés

o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység a speciális nevelési szükségletűek nevelése oktatása

terén:

Törvényi megalapozottság

o Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek Védelméről,

o A Magyar Köztársaság 1991. LXIV. évi törvényével kihirdetett a Gyermekek

Jogairól Szóló egyezmény, 23. cikkely, amely a fogyatékos gyermekekről szól.

Helyi sajátosságok

o a szülő többségének alacsony iskolai végzettsége, kulturális hátrányai,

igénytelensége

o a gyermekek egészséges harmonikus fejlődését veszélyeztető antiszociális,

alkoholizáló, bűnöző életmódot folytató családok számának növekedése.

A feladatokat meghatározó alapelvek

o a fogyatékos gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése,

o a veszélyeztető tényezők enyhítése, a veszélyeztetettség megelőzése,

o az etnikai, fogyatékosságbeli és bármely más okból történő hátrányos

megkülönböztetés tilalma,

o a fogyatékos gyermekek emberi méltóságának tiszteletben tartása,

o védelmük biztosítása a fizikai és a lelki erőszakkal szemben,

o a fogyatékos gyermekek szabad véleménynyilvánításának biztosítása.

Feladatok és tevékenységek eljárásrendje

o minden tanév elején számba vesszük, kategorizáljuk a veszélyeztető tényezőket,

o tanév elején az intézménybe felvett új tanulók körülményeinek veszélyeztetettségi

vizsgálata, a régebbi tanulók, veszélyeztetettségeinek felülvizsgálata, a

veszélyeztetett tanulók regisztrálása,

o a regisztrált veszélyeztetett tanulók megsegítéséhez módszerek, tevékenységek

választása,

o a veszélyeztetett tanulók érdekében végzett tevékenységek megvalósítása

tapasztalatok, eredmények számbavétele,

o az eredmények elemzése, értékelése külső segítők (Családsegítő, Gyermekjóléti

Szolgálat, TEGYESZ, Gyámhivatal) véleményének figyelembevétele,

o új stratégiák kialakítása, a meglévők módosítása.

72

A feladatok tevékenységtartalmai

o a tankötelezettség teljesítésének elősegítése,

o az egészségügyi veszélyeztetettség megelőzése, kompenzálása,

o az anyagi veszélyeztető tényezők kompenzálása,

o a kulturális veszélyeztető tényezők kompenzálása.

73

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a

következő tevékenységek során történik

A pedagógus feladata nevelő és oktató feladata során figyelembe venni a tanuló egyéni

képességét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát,

segíteni a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását.

Kudarc megelőző tevékenység:

o a tanulók motivációs vizsgálata

o pedagógus továbbképzés szervezése a témával kapcsolatosan.

Kudarckezelő tevékenység:

o a tanulók kiszűrése

o tanulási kudarcok okainak feltárása

o egyéni fejlesztés

o felmentés egyes tantárgyak tanulása alól

o időszakos kontroll vizsgálat

o együttműködés a szülőkkel, szakszolgálatokkal.

Személyes megsegítés tevékenységei:

o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

o kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való

tanulás biztosítása

o a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán

o tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása

o az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása

o hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.

o egyéni fejlesztési tervek alkalmazása, egyéni foglalkozások

o a tanulószobai foglalkozások a kollégiumban


o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata

o a továbbtanulás irányítása, segítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tanulási kudarcának háttere

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye biológiai,

pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanulók nevelhetőségének jellegzetes

különbségeit fejezi ki.

A gyógypedagógiai nevelés – oktatás – fejlesztés feladata:

Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodáshoz, az élet zavartalan működtetéséhez szükséges

alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, valamint ezekkel egy időben és egyenrangúan

a sérült pszichikus funkciók, a fejletlen gondolkodási műveletek célzott, direkt terápiája.

A tanítás – tanulás folyamatának oly módon van csak személyiségfejlesztő hatása, ha a pszichikus

funkciók egészére hat. Ez csak úgy valósulhat meg, ha minden műveltségi területen, minden tantárgy

hozzájárul a maga lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrigálásához.

74

A tapasztalat bizonyítja, hogy az izoláltan szervezett és működtetett terápiás programok alacsony

hatásfokúak. Az ilyen jellegű tréningeket a nevelés – oktatás – fejlesztés egészébe kell beilleszteni.

A különleges gondozási igény az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges, vagy teljes

kiesése, fejletlensége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos, fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását és

kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.

Objektív mérési mutatók alapján megtervezett nevelési, oktatási, fejlesztési feladatainkat

Az intézménybe kerüléskor (output állapot)

o a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság által meghatározott korrekciós feladatok

alapján, kiegészítve saját diagnosztikai eszközökkel történő méréseredményeink

alapján határozzuk meg a kiinduló állapotot.

o Tanévenként: diagnosztikus kontrollmérésekkel regisztráljuk a fejlődés mértékét,

és határozzuk meg az egyes terápiás és/vagy kisegítő pedagógiai szolgáltatások

szervezésének szükségletét.

A tevékenységprogram általános távlati ütemterve:

Május-június

A tanulók alapvető percepciós és kognitív képességeink diagnosztikus eszközökkel történő

mérése, a szocializációs fok mérése.

Június

A feladatok maghatározása, a tevékenységszükségletek megtervezése a következő tanévre.

Augusztus-szeptember

Az újonnan érkező tanulók diagnosztikus mérése egyéni illetve kiscsoportos terápiás

programok megtervezése.

Október-június

A terápiás célú fejlesztő habilitációs, rehabilitációs programok megvalósítása.

Május- június

Az elért eredmények diagnosztikus eszközökkel történő mérése, elemzése, értékelése, a

következő évi feladatok meghatározása.

A közoktatási törvény 50. §-a lehetőséget biztosít a helyi tanterv és szakmai program keretében,

hogy az intézmény a helyi tantervben a nehezebben haladó gyermekek számára a követelmények

teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is adhat.

Ez lehetővé teszi a tanuló saját haladási tempóját, mely által elkerülheti a kudarcot,

személyiségfejlődése nem sérül. Ezen tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv kidolgozását igényli.

Alkalmazott terápiák, fejlesztő foglalkozások

A kultúrtechnikák alapozásának éveiben a sérült pszichikus funkciók fejlesztése,

működőképességének helyreállítása, képességek fejlesztése, kompenzáló terápiák alkalmazása,

magasabb óraszámot igényel. Ezért a rehabilitációs foglalkozások évfolyamok közötti

átcsoportosítása a tanulócsoportok igénye és szükséglete szerint történik.

Felsőbb évfolyamokon a kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások a napközis foglalkozásokhoz

kötötten szerveződnek

Logopédiai terápia

75

A sajátos nevelési igényű enyhe értelemi fogyatékos tanulók 65-70%-a iskolába kerülése idején

beszédhibás. Jellemző beszédhiba az általános pöszeség, de van dadogó, hadaró gyermek is. A

tanulók beszédészlelése pontatlan, hangzódifferenciálásuk rossz, beszédértésük bizonytalan.

A logopédiai terápia célja:

o A pontos beszédészlelés kialakítása,

o Az alakilag tiszta, érthető beszéd kialakítása,

o A grammatikailag helyes nyelvhasználat fejlesztése.

A logopédiai terápia feladatai:

o A hallási figyelem fejlesztése,

o Helyes légzéstechnika kialakítása

o Hangzódifferenciálás fejlesztése,

o Beszédészlelés/megértés fejlesztése,

o A beszéd ritmusának, prozódiájának kialakítása,

o A verbális memória terjedelmének növelése,

o Hanghibák korrekciója,

o Diszfáziás tünetek enyhítése, szükség esetén beszédindítás.

o Szükség esetén beszédindítás.

Felzárkóztató fejlesztő foglalkozások

Pontos pszichodiagnosztikus eszközökkel történő mérések alapján egyéni vagy kiscsoportos

terápiás programokkal történik.

Célja:

o Az egyes részképesség zavarok korrekciója.

A fejlesztés fő területei:

o vizuális percepció fejlesztése,

o testséma fejlesztése,

o finom-motorika fejlesztése,

o szem-kéz koordináció fejlesztése,

o kommunikáció fejlesztése,

o szenzoros integráció fejlesztése,

o tanulás segítése,

o integráltan neveltek egyéni megsegítése,

o a jobb képességű tanulók fejlesztő felkészítése esetleges visszahelyezésre,

o alapvizsgára felkészítés.

Mozgásfejlesztés – mozgásnevelés

A mozgásfejlesztés – mozgásnevelés a gyógypedagógiai nevelés szerves része, mely egyesíti

magában a gyógyítást közvetlenül célzó, az egészségi állapotnak megfelelő szakkezelést, és az

életkori igényeknek megfelelő testnevelést, amely mozgásanyagában alkalmazkodik a

megváltozott biológiai feltételekhez.

Célja:

o A sérült mozgásfunkciók korrekciója, vagy kompenzációja.

o Motoros képességek javítása, korrekciója,

o Életminőség javítása.

A mozgásfejlesztés – mozgásnevelés feladatai:

o az esetleges maradványreflex leépítése,

o a kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok pótlása,

76

o az érzelmi, hangulati labilitás csökkentése,

o a saját test feletti uralom, az önszabályozás képességének alapozása,

o a két agyfélteke együttműködési képességének javítása,

o figyelemfejlesztés és a perszeverációra való hajlam mérséklése,

o emlékezet és szerialitási képességének fejlesztése, a fejlődésben egymásra épülő

mozgásminták újratanulása, és kifinomítása útján,

o testi képességek fejlesztése és egészségnevelés,

o az író, rajzoló és eszközhasználó mozgás fejlesztése.

Magyar (anyanyelvi) felzárkóztatás

10 éves diagnosztikai méréseink igazolják, hogy tanulóink spontán nyelvi fejlődése

alacsonyszintű. A beszédészlelés/megértés hiányosságai mellett jellemző a rövid idejű és

megtartó verbális emlékezet gyengesége, a szókincs szűkössége.

Beszédhasználatban gyakori az agrammatikus mondatalkotás, a nehézkes szövegalkotás. A

tanulók a közös jellemzőkön túl, jelentős egyéni eltéréseket is mutatnak. A nyelvi készségek

megfelelő szintű fejlődése, fejlesztése nélkül zavarok keletkeznek a kultúrtechnikák

elsajátításában, az ismeretszerzésben, a társadalmi kommunikációban.

A csoportok fejlesztési felzárkóztatási terve a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tantervi

követelményeinek alapján készül, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez és haladási

üteméhez.

A magyar anyanyelvi felzárkóztatás célja:

o A pontos beszédészlelés/megértés,

o A szövegmegértés és szövegalkotás fejlesztése,

o A grammatikailag helyes nyelvhasználat megerősítése.

Feladatai:

o Beszédészlelés/megértés, verbális memória fejlesztése,

o Szövegértés, szövegmegjelenítés különböző típusú olvasmányokban,

o Mondatalkotási, mondatfűzési képességek fejlesztése a grammatikai szabályok

betartásával, szemléletes alapon,

o Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokon,

o Írásbeli szövegalkotás képességeinek fejlesztése,

o A magyar nyelv rendszerére vonatkozó tanult és begyakorolt alapvető nyelvtani,

nyelvhelyességi helyesírási ismeretek alkalmazása szóban és írásban.

Diszkalkulia reedukációs foglakozások.

Sokéves tapasztalatunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körében is

számolnunk kell a diszkalkulia jelenlétével, a tanulók számolási zavarával, a matematika

tanulásához szükséges képességek gyengeségével. E tanulóknál hiányzik a matematikai

érdeklődés, kialakulatlan és nehezen kialakítható a mechanikus számolás képessége, a

mennyiségállandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek

azokat a mennyiséggel egyeztetni vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a

számjegy nevét memóriájukban megtartani, felidézni. Súlyos elmaradásaik vannak a

matematikai nyelv használatában a matematikai relációk verbális kifejezésében. Az általános

szövegértési nehézséggel küzdő tanulók számára nagy probléma a matematikai szövegértés,

ebből következően a szöveges feladatok értelmezése, a szövegben meglévő összefüggések

felismerése. A saját évfolyamukon a követelményeknek megfelelő teljesítményre nem képes, a

társaikkal együtt haladni nem tudó tanulóink speciális megsegítése érdekében, az ő számukra

szervezzük a diszkalkulia reedukációs foglalkozásokat.

A diszkalkulia reedukáció célja:

77

Az eredményes matematikatanuláshoz szükséges (csökkent) matematikai képességek fejlesztése,

korrekciója.

Feladatai:

o Testséma kialakítása,

o a téri relációk közötti biztonságos eligazodás gyakoroltatása,

o a relációk nyelvi megalapozása a matematikai nyelv tudatosítása,

o a szerialitás erősítése,

o számfogalmak, mennyiségállandóság kialakítása,

o érzékelés, észlelés, figyelem emlékezet gondolkodás, és beszéd összehangolt

intenzív fejlesztése,

o segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

o alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése sokoldalú

gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörben,

o a matematikai nyelvi relációk tudatosítása,

o matematikai szövegértő képesség fejlesztése,

o az analógiás gondolkodás kiemelt fejlesztése,

o a helyiérték-fogalom kialakítása és alkalmazásának segítése,

o műveleti algoritmusok kialakítása, helyes alkalmazásának segítése.

78

9. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek

szolgálják

Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén

kezdeményezi, hogy az iskolaigazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában

tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres

vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás

természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6. § (5)

e)].

A területileg illetékes gyermekjóléti Szolgálatok, a családsegítő központok, az intézményünk

gyermekvédelmi felelőse és a gyermeket körülvevő nevelői közösség az első és legfontosabb

észlelője és jelzője a családi problémáknak. Így együttműködésük szakmai szempontból

rendkívül fontos.

Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai

hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák

miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon

leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le.

Ennek a káros hatása megjelenik a gyerek viselkedésében-, teljesítmény-, és kapcsolatzavarainak

formájában.

Célunk, hogy az iskolai gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermek problémáit minél

korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat.

A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek

részére biztosítsa:

o a fejlődéséhez szükséges feltételeket,

o lehetőségeket adjon a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához,

o segítséget nyújtson, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat,

amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál

fogva fennállnak.

Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérése:

o beiratkozásnál a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdőív kitöltése

o tanév eleji osztályfőnöki felmérések

Szociális segélynyújtás formái:

o anyagi támogatás (tankönyv vásárlási -, étkezési hozzájárulások)

o közösségbe való beilleszkedés elősegítése

o tanulás támogatása.

Személyes megsegítés tevékenységei: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

o a felzárkóztató órák

o a tanulók napközis ellátásának biztosítása

o a tanulószoba a kollégiumban

o a diákétkeztetés


o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata

o a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

o a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése

79

o a családlátogatások

o a továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése

o az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

o a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás

o az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás

o szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálattal annak

érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb

segítségben részesüljenek.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység távlati ütemterve:

Időpont Feladat Felelős

Június-augusztus Hátrányos helyzetű tanulók

regisztrálása

osztályfőnökök,

ifjúságvédelmi felelős

Augusztus – szeptember Tevékenységformák

megszervezése

osztályfőnökök,


Szeptember Tevékenységek ütemtervének

elkészítése

osztályfőnökök,


Október-június Megvalósítás osztályfőnökök,


Június Eredmények számbevétele

javaslatterv a következő évre

ifjúságvédelmi felelős,

igazgató

80

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Törvényi háttere: Kt. 132. § (11), 11/94 (VI. 8) MKM r.7. melléklet, Funkcionális taneszköz-jegyzék,

Művelődési Közlöny 1998. 2/II. szám

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb

berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a

nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/94 (VI. 8) MKM r.7. számú

melléklete tartalmazza.

Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális)

eszköz- és felszerelésjegyzék, ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet

igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközkészlet fejlesztése és beszerzése

az intézmény fenntartója által elfogadott eszközfejlesztési és felszerelési ütemterv alapján

történik.

A nevelő – oktató munkát segítő eszközök

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az

osztályteremben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják:

o multimédiás eszközök – multimédia projektor, számítógép, vetítővászon,

multimédiás nyelvi labor,

o audio-vizuális eszközök – írásvetítő, TV, video, kazettás magnó, CD lejátszó,

DVD lejátszó, diavetítő,

o szemléltető eszközök,

o digitális tananyagok

o művészeti oktatásban – hangszerek, taneszközök.

Intézményünkben nagy szakmai gondossággal és körültekintéssel célirányosan

összeválogatott a funkcionális taneszközjegyzék és a kötelező eszközjegyzék alapján

folyamatosan bővülő fejlesztő-, tantárgyi szemléltető-, audiovizuális – és sporteszköz-

készlet szolgálja a gyermekek/tanulók fejlesztését, nevelését, oktatását.

A folyamatos illetve szakaszos pedagógiai – pszichológiai diagnosztikához gazdag és

folyamatosan bővülő teszt – készlettel és vizsgáló eljárásokkal, eszközökkel rendelkezünk.

A diagnosztika alapján meghatározott terápiákhoz tudatosan válogatott pedagógiai fejlesztő

eszközök, játék-, sport- és taneszközök biztosítják az aktuális igényeknek megfelelő

tartalmak, tevékenységformák, változatos módszerek alkalmazását a sérült vagy fejletlen

pszichikus funkciók korrekciójára illetve kompenzálására, tekintetbe véve, hogy a

gyógypedagógiai nevelés – oktatás folyamatában a közvetlen érzékelési tapasztalatoknak a

tárgyi cselekvéses megismerésének és a szemléletes képi gondolkodásnak hangsúlyos

szerepe van.

Az alapvető eszközkészletünk tehát biztosított, annak további bővítése és korszerűsítése

szükséges különösen az alábbiak vonatkozásában.

o szaktantermi felszerelés bővítése,

o tanuló – kísérleti eszközök mennyiségi fejlesztése,

o számítógépes programok kínálatának gazdagítása,

o készségfejlesztés eszköztárának gyarapítása.

81

A tanórai oktató és nevelő munkát segítő taneszközök a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján

tantárgyanként:

Tantárgy Eszközök

magyar nyelv- és

irodalom

oktatási CD anyagok, video kazetták

történelem oktatási CD anyagok, video kazetták, fali térképek

idegen nyelv oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták, szemléltető

táblák

matematika oktatási CD anyagok, számológép (gyökvonás, hatványozás,

logaritmus, sin-cos-tg), körző, vonalzókészlet, szögmérő

fizika oktatási CD anyagok, video kazetták, számológép

kémia oktatási CD anyagok, video kazetták, számológép, periódusos

tábla

biológia oktatási CD anyagok, video kazetták

földrajz oktatási CD anyagok, video kazetták, fali térképek, körző,

vonalzó, szögmérő

ének-zene oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták

rajz- és vizuális

kultúra, művészetek

oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták, diatár

drámapedagógia fény- és hangtechnika, multimédiás- és audio-vizuális

eszközök, kelléktár

informatika oktatási CD anyagok, video kazetták, szemléltető táblák

testnevelés előírt öltözet, tornaszerek, mászófal, teniszpálya,

gyógytestneveléshez szükséges sporteszközök

82

11. A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együtt-

működésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Intézményünk minőségbiztosítási rendszerének kiépítése kapcsán megerősítette a már

korábban is érvényesülő partnerközpontú működés továbbfejlesztése iránti elkötelezettségét.

Az intézmény a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját a

tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során

A szülők feladata, hogy elősegítsék gyermekeik közösségbe történő beilleszkedését, valamint

az iskola, a kollégium rendjének, közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását

Az intézmény pedagógusai a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeik

kibontakoztatásában együttműködnek a szülőkkel, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése

során a szülők közösségével együttműködve végzik nevelő- oktató munkájukat.

A szülők kötelessége a rendszeres kapcsolattartás a gyermekükkel foglalkozó

pedagógusokkal. A kapcsolattartás formái:

o fogadóórák

o szülői értekezlet (összevont szülői értekezlet évelején. Tanévenként min. három

osztály szülői értekezlet, interaktív szülői értekezletek)

o szülői Közösségi értekezletek tanévenként min. három alkalommal

o írásbeli tájékoztatás, értesítés

A kollégium feladata kapcsolatot tartani a tanulók szüleivel és iskolájával:

o írásbeli tájékoztatás – havonta

o szóbeli konzultáció fogadó órákon

Gyógypedagógiai tevékenységünk eredményességének elengedhetetlen feltétele az abban

érdekeltek széleskörű, koordinált, aktív együttműködése.

A kapcsolattartásra és együttműködésre a következő lehetőségeket biztosítjuk

intézményünkben:

o nyílt órák/napok szervezése

o rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

o pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás

o az intézmény rendezvényeire, ünnepségeire meghívásuk

o kéréseiket, véleményeiket, javaslataikat közvetlenül vagy a választott ISZMK

elnök vagy az osztályfőnökök közvetítésével eljuttathatják az iskolavezetéshez

o tanácsadás

83

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM

DÖK-Tanács

EGYMI- GYV

intézményegység

DÖK Vezetősége

Kollégium

DÖK Vezetősége

Összetett iskola

DÖK Vezetősége

Diákok Diákok Diákok

Szülői Közösség

Tanácsa

EGYMI- GYV

intézményegység


Vezetősége

Kollégium Szülői Közösség

Vezetősége

Összetett iskola


Vezetősége

Szülő Szülő Szülő

Szakszervezet Közalkalmazotti

Tanács

Alkalmazottak

84

Az érdekképviseleti fórum színtere három pólusú:

1. Az Iskolaszéknek és az iskola szülői közösségének az alapsejtjei az osztály szülői közösségek.

Ebből a közösségből 5 főt delegálnak az iskolai szülői közösségbe. A közvetlen kapcsolattartást az

igazgató a szülői közösséggel kapcsolatot tartó pedagógus révén gyakorolja. A kapcsolattartás

fórumai: a szülői értekezletek (osztály, illetve iskola szintű), és a fogadóórák.

2. A diákok érdekképviseletének alapsejtjei az osztály-diákbizottságok, melyek tagokat delegálnak

az iskolai Diákönkormányzatba.

Külön szervezeti egységet alkot a kollégium diákbizottsága, mely szintén része az iskolai

diákönkormányzat vezetőségének.

A Diákönkormányzat munkáját telephelyenként 1 fő pedagógus és 1 fő kollégiumi DÖK segítő

tanár támogatja, valamint 1 fő félállású osztott munkakörben foglalkoztatott gyermek-és

ifjúságvédelmi pedagógus segíti.

Kapcsolattartás fórumai: diákönkormányzati ülések, az iskolavezetéssel rendszeres konzultációk,

Diákparlament, iskolarádió, Suliújság.

3. A munkavállalók érdekeit szervezetten fogja össze és képviseli a Közalkalmazotti Tanács és a

Szakszervezet.

A Közalkalmazotti Tanács tagjait a törvény által előírt órakedvezmények megilletik.

A közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai a törvényi előírásoknak megfelelően részesülnek

órakedvezményben.

Kapcsolattartás fórumai: havonkénti konzultációk az iskolavezetéssel, közalkalmazotti

értekezletek.

Az együttműködés formáinak továbbfejlesztése

Célunk iskolánk pedagógusainak és szülői közösség kapcsolatában a partneri viszony további

erősítése. Közös programokat szervezünk az alábbi témakörökben:

Prevenció a gyermeknevelésben

Rekreáció, a szabadidő hasznos eltöltése

Projektek, témahetek megvalósításában való közös szerepvállalás erősítése

Nevelési attitűdök. Szülői magatartásformák a serdülőkori problémák

kezelésében

Kulturális és sport programok, rendezvények

Kirándulások, túrák

Tréningek–konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés, pozitív gondolkodás,

önismeret és önfejlesztés…

Tanfolyamok – idegen nyelv, informatika, autóvezetés

85

12. Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési formái

Az iskola kapcsolatrendszere igen kiterjedt, sokrétű. Az iskola kapcsolatteremtésének belső

színterei az érdekképviseleti fórumokkal való kapcsolattartásban realizálódnak. Az

érdekképviseleti fórumok intézményegységenként szerveződnek.

o A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet a munkáltatói és a munkavállalói

közötti közvetítő egyben érdekképviseleti funkcióját aktív módon látja el.

Színtere: értekezletek, valamint az iskolavezetéssel konzultációk.

o A Diákönkormányzat és az iskolavezetés az elképzelések harmonizálását

megbeszélések formájában végzi.

o Az iskolai Szülői Közösség aktívan funkcionál, a tanulókat és a szülőket érintő

kérdésekben konzultatív partner.

Kapcsolattartás fórumai: osztály szülői, és iskolai összevont szülői

értekezletek, fogadó órák.

A megyei Fenntartóval jó kapcsolat kiépítésére, összehangolt együttműködésre, rendszeres,

nyílt tájékoztatásra törekszünk.

Fórumai: Vezetői konzultációk, Képviselő-testületi ülések.

Külső kapcsolatrendszer

Külső kapcsolatrendszerünkben központi szerepet tölt be a helyi és környező általános

iskolákkal, oktatási intézményekkel való együttműködés. Regionális

iskolaszövetség keretében törekszünk beiskolázási körzetünk általános iskoláival

és a környező oktatási intézményekkel koordinálni az iskolánkban folyó oktató-

nevelő munkát.

o az intézménnyel kapcsolatban álló iskolákkal térségi iskolaszövetség keretében

tanulmányi

szakmai

kulturális és sport együttműködés

o az általános iskolák számára szervezett

Nyílt napok

beiskolázási programok

Világ-Nyelv program

tanulmányi versenyek

szakkörök

o Közigazgatási Hivatal

o Gyermekjóléti Szolgálat

o Gyámhivatalok

o TEGYESZ

o Gyermekjogi képviselő

o művészeti iskolák

o a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége

o a Jeunesses Nemzetközi Ifjúsági Zenei Szervezet

o a felügyeleti szervek (szakminisztériumok, Oktatási Hivatal, NSZFI)

o a helyi és környező oktatási, kulturális intézmények

o a helyi és környező vállalkozók és gazdálkodási egységek

szakmai konzultációk

86

gyakorlati képzés szervezés

beszámoló a szakképzési hozzájárulás felhasználásáról

o az illetékes kamara

o civil egyesületek

o Alapítvány a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért

közhasznú alapítvány

o a megyei társintézmények

o az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató (iskolaorvos,

iskolafogászat)

o a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

o az orosházi intézményegységet támogató „Összefogás a Fogyatékos Gyermekekért

Alapítvány” kuratóriuma

o patronáló intézmények és más jogi személyek (pl. civil szervezetek, Cigány

Kisebbségi Önkormányzat, stb.)

o Vöröskereszt - Bázisiskola

o szakhatóságok

o Egyházak

A magyarbánhegyesi telephelynek sokéves múltra visszatekintő tartalmas

kapcsolatot sikerült kialakítani a Baptista Egyházzal.

rendszeres hitoktatásban részesülnek az érdeklődők,

tanulóink részt vesznek az imaházi vallásgyakorlatokon,

szabadidős tevékenységeket szerveznek tanulóinknak,

nyári táborokat biztosítanak számukra,

részt vesznek ünnepségeinken, rendezvényeinken.

A pedagógiai szakszolgálat kapcsolatot tart az együttműködési szerződést kötött települések

intézményeivel:

o A megkötött szerződéseknek megfelelően az intézmény vezetője tartja a szakmai

szempontú kapcsolatot.

Egyéb intézményekkel:

o Az óvodák, iskolák vezetőivel az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot az

óvodavezetői és igazgatói értekezletekre való meghívások alapján, illetve

közvetlen, személyes megkeresés alapján az egyéni esetek, problémák szerint.

o A más fogyatékosság és a felzárkóztató oktatás ellátásával kapcsolatos szakmai

kapcsolattartás az óvodákkal és az iskolákkal a gyermekkel foglalkozó

pedagógusok útján történik mindkét intézmény részéről.

o A gyámhatósággal és a családsegítő szolgálattal is a Nevelési Tanácsadó vezetője

tartja a kapcsolatot a szükség szerinti esetekben.

o A városi ideggondozóval, a megyei gyermek pszichiátriai osztállyal is az

intézmény vezetője tartja a kapcsolatot.

o A tanulási képességet vizsgáló bizottsággal a gyógypedagógus folyamatos

kapcsolatot tart.

Intézményünk kapcsolatrendszere az Európai Unió felé is terjeszkedik. A számítástechnika és az

idegen nyelvek mélyebb elsajátítása alapvető feltétele ennek hatékony kiépítésére, valamint az

intézményünk Eu-s stratégiája is e kapcsolatteremtés eredményességét szolgálja.

Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztendő területei:

A Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítése

során folyamatosan kiépítettük a partnerközpontú működést, azonosítottuk partnereinket, felmértük

igényeiket, elvárásaikat, szabályoztuk az igényeknek megfelelő működést. A partnerközpontú

87

működés és a stratégia céljaink elérése érdekében működtetjük a minőségbiztosítási rendszert és

megvalósítjuk minőségirányítási programunkat (MIP).

13. Környezeti nevelés programja

Környezeti nevelés fogalma:

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket

felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és

élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.”

Ezért a környezeti nevelés:

o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg

az élő ill. élettelen környezettel;

o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

o felkelti az igényt, képessé tesz:

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető

kapcsolatok megértésére;

a problémák megkeresésére, okainak megértésére;

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges

megoldások megkeresésére;

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására

környezeti kérdésekben;

a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának

folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai

környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és

hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét

érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód

kialakítására.”

(IUCN, 1970)

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő

természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság

pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével

olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó

gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a

jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

(NAT 243/2003)

A környezeti nevelés jogszabályi háttere

A környezeti nevelés – mint az intézményes nevelés-oktatás egyik, egyre nagyobb figyelmet

érdemlő területe nem független azoktól a szabályozóktól, amelyek a közoktatás egészének

működését, a tanítás tartalmát és munkaformáit meghatározzák.

A vizsgált jogszabályok a következők:

88

o Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a

„Fenntarthatóságra nevelés évtizedének” nyilvánította. Célja, hogy az oktatás

minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet– és az

egészségvédelem alapértékei. Ennek elérését szolgálják az iskolák környezeti- és

egészségnevelési programjai.

o A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségi védelemmel

kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az

egészséges környezethez.

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető

legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

o A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint

„…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és

ismereteinek fejlesztésére.”

o Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában [132/2003. (XII.

11.) OGY határozat] önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a

környezettudatosság növelése érdekében.

o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról – többször (elsősorban az 1995. évi

LXXXV. törvénnyel, az 1995. évi CXXI. törvénnyel, az 1996. évi LXII. törvénnyel és

az 1999. évi LXVIII. törvénnyel) módosítva

o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, (az

1/1998 /VII.24./ OM rendelettel módosítva)

o A Kormány 130/1995. (X.26.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról

(A 63/2000. /V. 5./ Korm. rendelettel módosítva)

o A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.

(IX.21.) OM. rendelet (Az oktatási miniszter 4/2001. (I.26.) OM rendelete egyes

oktatási jogszabályok módosításáról)

A környezeti nevelési program az OM következő - 2003-ban megfogalmazott - közoktatás-

fejlesztés stratégiai célok elérését szolgálja:

o Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén

A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben

gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési

folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos

adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs

kompetencia).

o Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése

A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek

csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok

lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a

hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni,

fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű

tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles

módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül

megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott

pedagógiai módszerek alkalmazása.

o Az oktatás minőségének fejlesztése

A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos

jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A

89

környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú

pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.

o Az oktatás tárgyi feltételei javítása

A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források (pl.

Zöld Forrás6, Erdei Iskola Program7) hozzásegíthetik iskolákat a tanulás tárgyi

feltételeinek és környezetünk javításához.

Helyzetelemzés, helyzetkép:

Előélet, hagyományok

Az eredményekben bővelkedő környezeti oktatásnak nevelésnek, évtizedes hagyományai

vannak:

o TELEZÖLD: környezetvédelmi helyi kábeltelevíziós műsorunkat a város lakói 5

éven keresztül, 48 részben, összesen 24 órás műsoridőben láthatták. A műsor

filmarchívuma értékes és fontos dokumentum a jövőre nézve is.

o Erdélyi természetjáró túrák: eddig 38 alkalommal, zömmel egy hetes nomád túrán

vettek részt tanulóink, ahol a természetismeret mellett a néprajz és történelem

vonatkozásában meríthettek ismereteket. Ezekről a túrákról is készültek oktató

jellegű filmek.

o Versenyek:

Kitaibel Pál biológiai és környezetvédelmi verseny: minden évben több

tanulónk vesz részt, sokan értek el megyei helyezést, négy alkalommal jutott

tanulónk az országos döntőbe, legjobb eredményünk a 2. helyezés volt.

OKTV: kisebb számban indulnak tanulóink, megyei helyezéseket értünk el

Körös-völgyi természettudományos verseny: először indultunk, és első

helyezést értünk el ezen a megyei vonzáskörű versenyen.

o „Madarak és Fák Napja”: kiemelt fontosságú a környezeti nevelésben, sok éven

keresztül valamennyi 9.-11. évfolyamos tanuló számára rendeztünk egész napos

vetélkedőt, négy éve a Dél-Békési Kistérség általános iskolás csapatainak

szervezünk vetélkedőt.

o Természetkutatás-védelem: tanulóink bekapcsolódnak természeti értékeink feltárási

és védelmi munkálataiba, védett „gyepsávunk” van, emellett újabb területek

védetté nyilvánítása van folyamatban. Rendszeresen végezzük a fenntartó, javító

munkálatokat.

o Pályázatok: rendszeresen készítünk, és nyerünk pályázatokat, melyek részben

programjaink pénzügyi fedezetét teremtik meg.

o Média: a városi lapban és az iskolaújságban többször jelennek meg cikkeink

környezeti témában.

o Környezetvédelmi szakkör: rendszeresen visszatérő programjaink: látogatás a

Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságán, egyes védett területein, Arborétumban,

Munkácsy Múzeumban Békéscsabán, terepgyakorlatok városunk környékén,

cselekvő természetvédelmi akciók (védett gyepsáv fenntartó munkálatai).

o Honlapunk az interneten: az iskola internetes Web-lapján környezeti-

természetvédelmi tevékenységünket külön oldalakon mutatjuk be.

o Természettudományos tantárgyak közös projektje évente egy alkalommal

(környezetvédelmi mérések, értékelések helyi viszonylatban)

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában a tantestületnek a kisebb hányada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel

főként csak a tanórák adta lehetőségeket kihasználva. Intenzív munkát kevés kolléga végez a

90

szakterületen. Probléma a kollégák időhiánya, ami részben a bejárásból, részben a

továbbképzésben résztvevők nagyobb arányából, és a pályakezdés fokozott terheiből adódik.

Erőforrások:

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot,

együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben

környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

o Nem anyagi erőforrások:

Iskolán belüli együttműködés o Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos

magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz,

hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és

célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell

fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az idősebb

kollégáknak át kell adniuk a területen szerzett tapasztalataikat. A közös

munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az

iskolai szabadidő-szervező tanár látja el.

o Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére

és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő

feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek,

valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett

tanulókból álló diákcsoportnak.

o Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is

nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése.

Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos

magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt

azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat,

ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti

nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve –

a családok maguk is biztosítják.

o Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs

és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési

programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatuk, az

anyag-, és energiatakarékosság (papírfelhasználás, fűtés, világítás…).

Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során

környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.

Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai

szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív,

környezettudatos munkájára is szükségünk van.

o Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok

elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban

rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk

hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.

Iskolán kívüli együttműködés o Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott

intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös

együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési

programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának

feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb

91

helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező

támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

o Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli

környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző

intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból

kiemelkedően fontos a Nemzeti Múzeum (Bp.), Munkácsy Mihály Múzeum

(Békéscsaba) Körös Maros Nemzeti Park Bemutatóháza (Szarvas), Városi

Könyvtár, (Mezőkovácsháza) időszakos kiállításai, programjai. Iskolai

tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú

intézménylátogatáson részt kell vennie.

o Civil szervezetek. (Városvédők Köre, Mezőkovácsháza; Szárazér Társaság,

Tótkomlós) A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal

segítik környezeti nevelési munkánkat. A civil szervezetekkel való iskolai

szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg is

alakítanak ki kapcsolatot az egyes szervezetekkel.

o Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése,

hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően

működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az

iskolai környezet kialakításában.

o Anyagi erőforrások

Saját erőforrások o Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként ötszáz

forintot biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek az összegnek

a felét - rászorultsági alapon - belépőkre és a városon belüli utazási

költségekre lehet fordítani. A tanulók közötti elosztás elvét minden tanév

elején a nevelőtestület határozza meg. Az összeg másik feléből a környezeti

nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás,

valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása

lehetséges. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején a környezeti

nevelési munkacsoport dönt.

Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni,

amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a

környezetkímélő működtetést szolgálják.

o Alapítvány. Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a

tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Minden

diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség

van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását

az alapítvány anyagilag segítse.

Külső erőforrások o Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik

kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden

évben tanulónként ötezer forintnyi összeggel támogatja az iskolai környezeti

nevelési munkát. (Az összeg az inflációnak megfelelően évente változik.)

Ebből a pénzösszegből van arra lehetőség, hogy a 9. évfolyamon erdélyi

kiránduláson, a 10. évfolyamon erdei iskolai programon vegyen részt a

tanuló, valamint múzeumlátogatást szervezzünk. A pénzösszeg elosztásáról

egy olyan munkacsoport dönt, melynek tagjai a szabadidő szervező tanár, az

osztályfőnökök és a gazdasági igazgatóhelyettes.

92

o Saját bevétel. Az iskolának saját bevétele változó. Ebből az iskolai

beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható

környezeti nevelési célokra.

o Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése a pályázati felelős illetve az

igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a

pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Iskolánk

rendszeresen nyer pályázati pénzeket erre a célra.

A település, helyi értékek és problémák:

Térségünk az Alföld Körös-Maros közén, a Csanádi-, és részben a Békési-háton fekszik. Ez az

ország egyik legmelegebb, legnapsütésesebb, és legszárazabb területe, ezzel összefüggésben

vidékünk felszíni vizekben kifejezetten szegény. A kiváló minőségű fekete földek miatt az

országban itt találjuk a legnagyobb arányban a szántókat, és a legkisebb arányban az erdőket,

gyepterületeket.

Természeti értékek:

o Rajta-erdő:

Bár telepített, 185 hektárnyi területén idős tölgyek, az Alföld őshonos cserjéi, fái

csaknem félszáz gomba, száz madár 300 lepkefaj, sok más rovar, és gerinces

található meg, közöttük sok védett és „vörös Könyves” faj is. Kiváló lehetőséget

találunk itt az erdei iskolai programok megvalósításához. Távolsága mindössze 5

km iskolánktól

Problémák: az erdei utak csak időnként gondozottak, sok a tájidegen faj (akác, zöld

juhar, ostorfa…)

o Vizes élőhelyek:

Szárazér: (a Maros levágott fattyúága) nevének megfelelően gyakran kiszáradt,

Phare-rekonstrukcióval korszerűsítették (hidak, átereszek), ezért az ökológiai

minimum biztosított. Keresztülfolyik a Rajta-erdőn, ami komplex megismerést tesz

lehetővé rövid időn belül.

Víztározók: a Rajta erdőben, illetve vele érintkezve a 67-es major mellett létesült.

A vizes élőhelyek a vízi, és vízhez kötődő társulások, fajok megismerését, illetve

vízminőség-vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé.

Problémák: a Szárazér vízbiztosítása esetleges, gyors a feltöltődés, nem a legjobb a

víz minősége sem

o Löszgyepek:

Térségünkben valaha nagy kiterjedésben fordultak elő, mint zonális társulások.

Fajgazdagságuk a gyepek között a legnagyobb.

Tompapuszta: a Körös-Maros Nemzeti Park 20 hektáros, fokozottan védett

löszgyepe, mintegy 200 növényfaj fordul itt elő. Engedéllyel látogatható. Sarkadi

László, iskolánk biológia tanára a terület önkéntes polgári természetvédelmi őre.

Védett gyepsáv a battonyai úton: az útszéli gyepsáv iskolánk kezdeményezésére lett

védett, és mi vagyunk a védnökei a területnek. Több védett növénynek, és a

fokozottan védett atracélcincérnek az élőhelye.

Löszgyepsáv a Szárazér partján, az egykori „Terra-fürdőnél”: A terület tudományos

feltárása iskolánkhoz kapcsolódik, több védett, illetve „Vörös Könyves növényfaj

található itt.

Löszgyepsáv a Katalin-major és a kunágotai kereszteződés között: Sok védett

löszgyepfaj, és több száz fokozottan védett atracélcincér található itt.

93

Rajta-erdő széle: Védett növények és a „Vörös Könyves” délvidéki poszméh

élőhelye.

Problémák: a gyepsávok kicsiny kiterjedésük, a pufferzóna hiánya miatt fokozottan

érzékenyek az emberi hatásokra (vegyszerezés, hulladék elhelyezése, útjavító

munkák) ezen kívül a kaszálások elmaradása miatt a szukcesszió veszélyezteti őket.

o Horgásztó:

Az egykori Homokbánya-tó. Falában néhány pár fokozottan védett gyurgyalag,

valamint parti fecskék fészkelnek, és más vízi madarak is előfordulnak.

Problémák: A horgásztársadalom nagyobb létszáma, a közelben húzódó út miatt az

itt élő fajok zavarásnak vannak kitéve.

o Gyógyvíz:

Egy meddő szénhidrogén kutató fúrás eredményeként kerül a felszínre, vizét a

Parkfürdő hasznosítja. A „Borostyán” fantázianevű termálvíz gyógyvízzé

minősített, reumatológiai és nőgyógyászati problémák megoldására javasolt.

(összetétele a gyulaihoz hasonló).

o Ivóvíz:

Településünk a Maros-hordalékkúpon fekszik, alattunk kiváló minőségű, nagy

mennyiségű ártézi víz található 50-250 m mélységben. A vizet a Dél-Békési

Vízművek szolgáltatja, településünk központjában víztorony található.

o Hulladékelhelyezés:

A kommunális hulladék rendszeres elszállítása megoldott és általánosnak

tekinthető.

Probléma: a szelektív gyűjtésnek még nincsenek hagyományai, és a veszélyes

hulladékok gyűjtése sem került megfelelően megoldásra.

o Neolit, és árpád-kori településmaradványok:

A Szárazér mentén találhatók, gyakorlatilag feltáratlanok.

Mezőkovácsháza:

Városunk kis lélekszámú (7-8.000 fő), alapvetően falusias, környezete agrártáj. A

város kellően parkosított, sok a zöldfelület, díszfák (50 faj és fajta), virágok.

Akik megismerik térségünk természeti és környezeti értékeit, problémáit, tenni

akarnak és tudnak a maguk képességei szerint az értékek megőrzésében, a

problémák megoldásában, környezet-tudatos állampolgárrá válva.

Alapelvek, jövőkép, célok:

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel

és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld

egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek.

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,

tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

o a fenntartható fejlődés;

o a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, rendszerszemlélet;

o a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

o alapvető emberi szükségletek;

o elővigyázatosság;

o biológiai és társadalmi sokféleség;

o a környezettudatos magatartás és életvitel

o érzelmi és értelmi, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;

o az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése;

o az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

94

o az egészség és a környezet összefüggései;

o problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

o az egyetemes Természetnek, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az

összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;

o hozzájárulását a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak megtartásához,

visszaállításához, - kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést;

o a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzésének igényét

o a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő

nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására,

elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT);

o a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos

magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét

meghatározó erkölcsi alapelvvé;

o aktív cselekvési, együttműködési készséget közvetlen – és tágabb - környezeti értékeink

megőrzésére, gyarapítására;

o a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

o a rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését

o az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

o alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

o szintetizálás és analizálás;

o problémaérzékenység, integrált megközelítés;

o kreativitás;

o együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

o vitakészség, kritikus véleményalkotás;

o kommunikáció, média használat;

o konfliktuskezelés és megoldás;

o állampolgári részvétel és cselekvés;

o értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok

számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül

hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Kreatív, együttműködésre

alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes

készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon

törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes

egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos

tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk, de az összhangnak ki kell terjednie a

humán területekre is. Tanórán, a nomád táborokban, az erdei iskolában megismertetjük

gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat.

Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a

köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a

természetet féltő, óvó felnőttekké.

95

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok:

Célok Feladatok Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az

oktatás és nevelés

valamennyi területén jelenjen

meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként

és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük

meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt

módszereket.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti

nevelés valósul meg:

- átdolgozott tanmenetek;

- hatékonyabb környezeti nevelés

- változatosabb tanítási, környezeti nevelési

módszerek.

A pedagógusok, a felnőtt

dolgozók és a szülők

személyes példájukkal

legyenek a környezettudatos

életvitel hiteles terjesztői!

Képzések, továbbképzések, szülői

értekezletek tartása az adott témában.

Egyre több szülő, tanár vesz részt a

programokon, továbbképzéseken.

Rendelkeznek mindazon ismeretekkel,

szakmai hozzáértéssel és

személyiségvonásokkal, amelyek a

környezettudatosság alakítása során

mintaként szolgálnak.

A tanulók ismerjék meg természeti környezetük

értékeit, problémáit!

Erdei iskola: terepgyakorlatok, vizsgálatok, mérések végzése. Kiállítások, versenyek

szervezése, azokon tanulóink részvétele.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Célok Feladatok Sikerkritériumok Tanulóink vegyenek részt

erdélyi nomád természetjáró

táborozáson (9. évf.) és

erdei iskolai programban

(10. évf.)

Meg kell szervezni a nomád táborozás és

erdei iskola működési feltételeit

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük

védelmezői!

A tanulók vegyenek részt védett gyepsávunk fenntartó, rekonstrukciós

munkáiban, hulladék eltakarításában.

Javul védett területünk állapota, a tanuló átérzi munkájának fontosságát, jelentőségét,

kötődik szülőföldjéhez!

Ápoljuk iskolai

hagyományainkat a

környezetvédelemben!

Tartsuk fenn a „Jeles napok” programjait,

természetjáró kirándulásainkat, készítsük fel

tanulóinkat tanulmányi versenyekre,

szervezzük meg a Környezetvédelmi

szakkört!

Tanulóink növelik az iskola hírnevét,

eredményeket érnek el a versenyeken,

közösségi emberré formáljuk őket.

Teremtsük meg a tanulók

önálló ismeretszerzési

képességét –ösztönözzük

őket az élethosszig tartó

tanulásra!

„Zöld sarok” kialakítása az iskolai

könyvtárban: szakkönyvek, folyóiratok,

videó-anyag és CD-k beszerzése. Internet-

hozzáférés biztosítása. Az iskola Web-

lapján és iskolaújságban „zöld” oldal

működtetése.

A tanulókban kialakul az önálló

ismeretszerzés-rendszerezés képessége.

Kiselőadások tartásával, cikkek írásával

hatnak társaik környezettudatára is.

Fejlesszük a problémamegoldó

gondolkodást, erősítsük a

tantárgyközi kapcsolatokat,

hogy a tanulók egységben

lássák az egy témához

tartozó ismereteket.

Projektek kidolgozása, elsősorban az erdei

iskola programon belül

A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak,

egyre több tanuló vesz részt tanulási

projektben

A biológia középszintű érettségire projektek

készülnek

Takarékoskodás: vízzel,

villannyal, papírral.

Mérések, számítások, következtetések

végzése. Rendszeres ellenőrzések az

osztályokban. Figyelem felhívása az

iskolaújságban, szakórákon.

Nem lesznek nyitva felejtett csapok,

folyamatosan égő villanyok. Csökken az

iskola víz- és villanyszámlája,

papírfelhasználása.

Az iskola tisztaságának

javítása, szemét

mennyiségének csökkentése.

Tisztaság rendszeres ellenőrzése a DÖK

bevonásával. Szelektív hulladékgyűjtés

szervezése. Helyes fogyasztói, vásárlási magatartás

kialakítása.

Javul az iskola tisztasága, kevesebb szemét

képződik, jó irányban változnak a fogyasztói szokások.

96

Szaktárgyi célok, feladatok:

o Magyar nyelv és irodalom

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,

az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,

véleményalkotásra, érvelésre

erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük

legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre

tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni

tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

o Történelem

értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén

alakult át a természet

vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom

megvalósítása érdekében

tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra,

az életmódra, a közösségi normák alakulására

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket

alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti

népek példáján keresztül

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat

érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák

elhárításában, csökkentésében

o Filozófia

értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és

természet egységének megbomlása

lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása

érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása

legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban

véleményezze az értékrend változás negatív következményeit

értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha

észszerűen használjuk azokat

o Idegen nyelv

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv

segítségével más országok hasonló problémáit

tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,

projekt-munkában választ keresni

fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek

lehetőségeit

97

o Matematika

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti

összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére

és feldolgozására

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

legyenek képesek reális becslésekre

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási

készségük

o Fizika, kémia

legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj,

rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának

csökkentési lehetőségeit

ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei

közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel

szabad csak használni

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó

állampolgárrá

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre,

valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

o Biológia, földrajz

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit!

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit

értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a

Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit

98

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel

azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt

bekövetkező változásokat

ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait

aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére

és mérséklésére

alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk

o Etika

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a

lehető legkevesebb károsodást okozzák

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő

életteret kell hagyniuk

alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk

fokától függetlenül is értéket képviselnek

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel

kapcsolatban

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az

egészséges környezetért

o Ének-zene

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét

tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a

hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek

vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

o Rajz és vizuális kultúra


ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira

ismerjék a természetes alapanyagok használatát

legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti

formatervezésre

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket

o Tánc és dráma

sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját

tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel

legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és

mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)

fejlődjön a természethez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül

o Testnevelés

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket

99

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés

és a tolerancia fejlesztésében

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek

sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

o Környezet- és munkavédelem

A szakközépiskolai oktatás során valamennyi OKJ-s szakma keretében a tanulók

környezet- és munkavédelem tantárgyat tanulnak.

o Kollégium

A tanulók:

o ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát

és tanulják megbecsülni azt;

o ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak

elkerülésére;

o tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi

kapcsolatokat;

o legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat

megvalósítani;

A tanulókban

o alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép;

o fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kultúrált

lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban;

o alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben

a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az

óra, és a téma jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A szemléltetés

hagyományos, audiovizuális módszerei mellett hangsúlyosabb lesz az önálló ismeretszerzés,

emellett fontos szerepet kell kapnia az informatikai lehetőségek kihasználásának, így élményszerű

tanulásra nyílik lehetőség.

Hagyományos órakeretben történik a növényhatározás, állatismereti gyakorlatok elvégzése, mely a

fajismeret gazdagításán túl pozitív érzelmi kötődés kialakítását jelenti, hiszen közvetlen

környezetünk megismeréséről van szó.

Nem hagyományos tanórai keretben

o Erdei iskola: a 10. évfolyam tanulói (az érettségi szünetben) több napos programon

vesznek részt. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka

meghatározott, speciális órarend szerint folyik.

o Nomád táborozás: a 9. évfolyam tanulói több napos erdélyi nomád táborozáson vesznek

részt ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét,

„túlélési” ismereteik kritikus élethelyzetekben segíthetik őket. Emellett elsajátítják az

ökológiai szemléletmódot, védett területek értékeit, megtartásuk problémáit derítik fel.

o Versenyek: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és

természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál

100

biológia és környezetvédelmi verseny, Körös-völgyi természettudományos verseny).

Ezeken a versenyeken való részvételnek hagyományai, elért eredményei vannak.

o Madarak és Fák Napja: évtizedek óta programunk, fenn kell tartani a gimnáziumi

versenyeket (legalább osztály-csapatok szintjén) emellett a kistérségi vetélkedőket,

melyet iskolánk szervez sikeresen több éve.

o Környezetvédelmi szakkör: évtizedes múltja van, részben a versenyekre való felkészítést,

részben kutatási feladatok (vízminőség vizsgálat, élővilágunk feltárása, feltérképezése),

illetve gyakorlati természetvédelmi munkák (fenntartó munkák a védett gyepsávon)

elvégzését szolgálja.

o TELEZÖLD: hagyományait követve újabb filmek elkészítését vállalja.

o Kiállítások: „Jeles Napok”, kiemelt események megünneplésére rendezünk (iskolai, és

városi szinten)

o Környezetvédelmi akciók: bekapcsolódunk a városi programokba, és mi is szervezünk

(védett gyepsávon iskolai szinten). Ezen a téren továbblépés szükséges.

o Média: Környezetvédelmi kiadványok: füzet, CD, DVD elkészítése, iskolaújságban, helyi

és megyei lapban cikkek megjelentetése

o Hétköznapi környezetvédelem az iskolában: takarékosság (víz, villany), tisztaság -

osztályok versenye, madáretetés az iskolaudvaron

o Előadások-témanapok szervezése az iskolában

o Gólyatábor (évente 1 alkalommal)

o Természettudományos tantárgyak közös projektje évente egy alkalommal

(környezetvédelmi mérések, értékelések helyi viszonylatban)

o Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári

táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást.

o Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. témái:

színek, portrék, játék a településen. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a

közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.

Alkalmazott módszerek:

Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú,

érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

o Játékok (szituációs; memóriafejlesztő; kombinációs; érzékelést fejlesztő; ráhangolást

segítő…)

o Modellezés (előrejelző; hatásvizsgálatok….)

o Riport módszer (kérdőíves felmérés; fotóriport)

o Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok; egyszerű megfigyelések; célzott

megfigyelések, mérések)

o Aktív, kreatív munka (természetvédelmi és fenntartási munkák; rekonstrukciós munkák);

o Madárvédelmi feladatok; szelektív hulladékgyűjtés; rend- és tisztasági verseny

o Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében)

o Művészi kifejezés (esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; a tanulók önkifejezése a

művészetek nyelvén)

Szükséges eszközök:

Ismerethordozók tanulók számára:

o viszonylag nagy számban:

Sarkadi László: Mezőkovácsháza és környéke élővilága

Seregélyes-Simon: Növényismeret

Varga Zoltán: Állatismeret

101

o Kisebb számban, csoportmunkához (iskolai könyvtárban):

határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok

elvégzéséhez kiadványok, ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti

parkokról), CD-k.

Ismerethordozók tanárok számára:

o Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem

hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok:

Történelem)

Eszközök:

o Multimédiás segédanyagok, videofilmek (TELEZÖLD), internet hozzáférés

o Vízvizsgálati mérőkészlet (környezetanalitikai koffer)

o Mikroszkópok (hagyományos és sztereo)

o Digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera

o Táborozáshoz szükséges felszerelések: sátrak, folifóm szivacsok, hálózsákok

o Autóbusz

102

14. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program

14.1 Célok és feladatok

Az egészséges iskolák célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon

kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés

célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy

milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.

Ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet.

Tudatosítsa, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy

ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési

technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy

egészségük megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik.

Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok,

szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon

támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve,

hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek

meg a mindennapi életükben.

Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a

megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újratermelhetik életük

egyensúlyát.

14.2 Elméleti háttér

A jelen egészségnevelése, egészségfejlesztése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott

készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott

cél irányába elmozdítható. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási

felelősség és számos feladat hárul az iskolára, s különösen a pedagógusokra. Az Egészségügyi

Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan

fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges

színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek,

a szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat

biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és

hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési

programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek

és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki

egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jó-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak,

valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi

103

közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy

éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:

Adottságok

Környezeti tényezők

Életmód

Az egészségügyi ellátó rendszer

ADOTTSÁGOK KÖRNYEZET ÉLETMÓD

AZ EGÉSZSÉGÜGYI

ELLÁTÓ RENDSZER

MŰKÖDÉSE

genetikai tényezők

nem

kor

levegő minősége

lakáshelyzet

víz minősége

szociális környezet

gazdasági környezet

dohányzás

alkohol

táplálkozás

fizikai aktivitás

drogok

szexuális magatartás

stressz

oktatás

egészségügyi ellátás

szociális

szolgáltatások

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az

iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával – az iskola-egyészségügyi ellátás

minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően

befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak értelmében, hogy ezt a megállapítást

helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni:

Az egészség fogalma

A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia szerint az egészség a nemzetgazdaság fejlődésének

szükséges feltétele, ezért nem kizárólag az emberek egyéni tulajdonának tekinthető, hanem nemzeti

kincsnek, tehát erőforrásnak. A NAT hangsúlyozza, hogy az egészséges életmódra nevelés nemcsak

a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a

harmónikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem

csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllétet.. Az

egészség a WHO mai meghatározása szerint nem statikus állapot, hanem állandó mozgásban,

változásban lévő kiegyenlítődésre törekvő folyamat, amely a szervezeten belüli összhangban, illetve

az egyén és természeti-, társadalmi környezete közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Ez az

egyensúlyra törekvő folyamat az egyén aktív, cselekvő tevékenységének eredménye.

Egészségfejlesztés fogalma

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és

növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük

jobb legyen. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma,

tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az

egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az

embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó

társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának

érősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a

társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a

104

köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat,

amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal

egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához.

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése,

egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni

képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.

Az egészségfejlesztés sarokpontjai:

az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít

az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző

szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra,

gazdaság)

az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

Egészségnevelés fogalma

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat

használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos

ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének

előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység,

melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze:

a prevenció

az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere

az egészséget támogató társadalompolitika

hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

rizikócsoportos megközelítés

érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

kortárshatások az egészségfejlesztésben

színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.)

közösségi alapú komplex egészségfejlesztés

14.3 Jogszabályi háttér: 1. A 2003. évi LXI. tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. A Közoktatásról 48 § (3) bek.

2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.

17.) Korm. Rendelet

3. A 96/2000. (XII.11.) Országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-

fogyasztás visszaszorítására”

4. A 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú

céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

5. A 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az egészség évtizedének Johan Béla

nemzeti programjáról

6. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának

egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv.

7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv., 38 § (1) és (2) bek.

8. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet 2. és 3. sz.

melléklete

9. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai

felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

szóló 51/1997. (XII. 18.) NM. rendelet

10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

105

14.4 Helyzetelemzés, helyzetkép

Az előélet:

Iskolánkban az egészségnevelés és egészségfejlesztés eddig az osztályfőnöki, testnevelés,

biológia, kémia órák keretein belül, valamint a tömegsport foglalkozások, az iskolai és a

kollégiumi szabadidős programok keretein belül valósultak meg. Ezekre meghívott előadók, a

védőnői szolgálat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a testnevelők valamint a kortárssegítők

munkáját vettük igénybe.

Az iskola működése egészségnevelési, egészségfejlesztési szempontból:

Az iskolában a tantestületnek kisebb hányada foglalkozik kimondottan egészségvédelemmel.

Minden pedagógus valamilyen szinten a saját tantárgya által közrefogottan egészségnevelési- és

fejlesztési ismereteit átadja a tanulók számára. Ezeket a diákok nem mindig tudják

összefüggéseiben látni és az egészségtudatos magatartást ezáltal kialakítani. A segítő

kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a

gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a

diákok együttműködése jelenti.

Erőforrások:

Elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső

intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki.

Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

1. Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségtudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai

egészségnevelés, egészségfejlesztés ill. oktatás közös szemléletben valósuljon meg, ki

kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

Ezt a következőképpen valósíthatjuk meg.

Egészségfejlesztő team létrehozása:

Jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai

programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az

alábbi szereplők alkossák az egészségfejlesztő csoportot:

az intézményvezető vagy megbízottja

az egészségnevelő, aki célirányos továbbképzésen részt vett pedagógus (pl.

MAP program)

az iskolai drogügyi koordinátor

az iskolaorvos, védőnő

a testnevelő

a szabadidő-szervező

a diákönkormányzatot segítő pedagógus

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

2. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy egészségtudatos magatartását

kialakítsa. Ebben kiemelkedő feladat hárul az iskolai diákönkormányzat tagjaira, az

osztályközösségre, valamint a kortárssegítőkre az értékek közvetítése szempontjából.

106

3. A szülők. A család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők

megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az

iskola egészségfejlesztési programjait.

4. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztratív és technikai

dolgozóinak munkája is nagyon fontos. Példamutató magatartásukkal nagymértékben

hozzájárulhatnak a tanulók egészségtudatos magatartásának kialakulásában.

(osztálytermek takarítása, szellőztetés stb.)

Iskolán kívüli együttműködés

1. Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját

és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés is fontos. Az

iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető

legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

2. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a

védőnő közösen látja el.

o A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata

o Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

o Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi,

táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola

vezetésével egyeztetve

o Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskolai egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud hasznos

ismereteket nyújtani:

o Életmód és betegségek összefüggései

o Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis”

kiegészítése, megoldási javaslatok

o A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás az érzelmi, magatartás,

életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában

o Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi

kérdésekben

3. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő. A gyermekvédelmi

munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a

gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben

dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

4. ÁNTSZ.-Egészségfejlesztési szakemberei szakmai előadásokkal segítik az iskolai

egészségnevelési munkát és szakmai ill. hatósági kontrollt jelentenek az intézmény

egészségnevelő munkájában.

5. Rendvédelmi szervek. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a

bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi,

gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával

tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

Költségvetés: Az iskola éves költségvetésében tanulónként 500 forintot biztosít az

egészségnevelési és fejlesztési program céljainak magvalósítására.

Alapítvány: az alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően - rászorultsági alapon -

támogatja a tanulók helyes életmód kialakítását támogató táborozásokat.

107

Külső erőforrások

Fenntartó. A fenntartóval történ egyeztetés után az iskola egyik kiemelt nevelési területe az

egészségnevelés ezért a fenntartó minden évben tanulónként ötezer forint összeggel

támogatja az iskolai egészségnevelési munkát. (az összeg az inflációt követve minden

évben változik) Az így biztosított pénzösszeg segíti az egészségnevelési program közvetett

és követlen eszközeinek megvalósítását illetve fejlesztését (életmódtáborok, szakmai

előadások, kortársképzés, egészségnap, továbbképzés…). A pénzösszeg elosztásáról az

egészségfejlesztési team dönt.

Saját bevétel. – Összege változó így a beszerzések során egyeztetés tárgyát képezi mekkora

összeg fordítható egészségnevelési célokra. Az egyeztetés partnerei a gazdaságvezető és az

egészségfejlesztési team.

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése a pályázati felelős illetve az igazgatóhelyettes

feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a

pályázatok elkészítésében. Iskolánk rendszeresen nyer pályázati pénzeket erre a célra.

14.5 Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket

felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az

egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak

legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola

pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek ismerete

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség-megőrzésben

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

a tanulás és a tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e

olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges

témák, mint például:

az egészséges táplálkozás témái

a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

a testi higiénia

a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)

a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

kortárskapcsolatok

108

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény

szervezettségével. Például:

rendszeres szellőztetés

a tanulók egészségi állapotára vonatkozóan

osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelően

a tanórán belüli mozgásigény kielégítése

Iskolai programok

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott –

lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. Ezt

egyeztesse, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos,

hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos

területekre, mint:

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése

az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka)

a mindennapi testmozgás

a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése

a fogyatékosok hátrányos helyzetűek integrációja

az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése

a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Tanórai foglakozások

Szinte minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez.

1. Magyar nyelv és irodalom

Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti értékeket, az ember és a

természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, érvelésre

Legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre

2. Történelem

Vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása

érdekében

Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket

Alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat

Érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák

elhárításában, csökkentésében

3. Filozófia

Érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása

Legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban

Véleményezze az értékrendváltozás negatív következményeit

Értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha

észszerűen használjuk azokat

4. Idegen nyelv

Célirányos szövegfeldolgozás segítségével értsék és érzékeljék az egészség

fontosságát

A beszédkészség fejlesztés témaköreiben pl. napirend, sport, egészség, táplálkozás

stb. tudatosuljanak a helyes életviteli magatartásformák

109

Fejlődjön egészségmegőrzéssel összefüggő felelősségtudatuk

Idegen nyelvi kommunikáció révén ismerkedjenek meg más népek egészség

magatartásával

5. Matematika

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

6. Fizika, kémia

Legyenek képesek a környezeti változások egészségre gyakorolt hatásainak

megértésére, érzékelésére

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj,

rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési

lehetőségeit

ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei

közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére

7. Biológia, Földrajz

Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket közvetlen környezetükből, annak

egészségre gyakorolt hatásairól

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit!

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit

értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld

erőforrásainak kimerüléséhez vezet

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezet egészséggel kapcsolatos

összefüggéseit, pl. természetes anyagok előtérbe helyezése

ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel

azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt

bekövetkező egészségügyi változásokat

ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait

aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére

és mérséklésére

alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk

8. Etika

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a

lehető legkevesebb károsodást okozzák

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő

életteret kell hagyniuk

110

alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától

függetlenül is értéket képviselnek

9. Ének-zene

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát és azok

pozitív hatását az egészségre

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő és egészség harmonizáló

szerepét, pl. relaxáció

tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a

hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek

vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez

10. Rajz és vizuális kultúra


ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

ismerjék a természetes alapanyagok használatát

legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek az egészségről szólnak

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

tudjanak példákat mondani az egészségnevelési szempontok szerinti

formatervezésre

11. Tánc és dráma

sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját

a játék során arra bátorítsa a gyerekeket, hogy nehéz helyzetekben a saját döntéseik

után vállalni tudják a felelősséget

tudjanak improvizálni a tánc és dráma eszközeivel

legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok

segítségével

fejlődjön az egészséghez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül

sajátítsák el a stressz és a konfliktuskezelési technikákat

a drámajáték óvja a gyerekek mentális egészségét

12. Testnevelés

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és

a tolerancia fejlesztésében

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek

sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

13. Kollégium

A tanulók:

o ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és

tanulják megbecsülni azt;

o ismerjék fel az egészségkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak

elkerülésére;

111

o tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi

kapcsolatokat;

o legyenek képesek pozitív, egészségtudatos döntéseket hozni és azokat

megvalósítani;

Eszközök (közvetett és közvetlen)

Speciális sportszerfejlesztés a kitűzött célok eléréséhez.

Videófilmek, oktató anyagok, szakkönyvek.

Gyógyászati segédeszközök. (pl. vérnyomásmérő, vércukorszintmérő, bioptron lámpa)

Az egészségnevelő plakátok kiválóan használhatók, mert jelentős információhordozók, s mozgósító

hatásuk sem elhanyagolható.

A faliújság alkalmas arra, hogy a gyűjtőmunkákat, a feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is

tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét

leírására. Az adott témához, a tanulók aktív részvételével kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős

érzelmi, értelmi motivációt tesznek lehetővé.

Iskola környezetünket úgy alakítjuk, hogy segítse az egészségtudatos magatartás kialakítását: az

osztálytermeket, szaktermeket vizuál táblákkal láttuk el, a tanulói székek a biomechanikailag helyes

testtartás fenntartását szolgálják (többpozíciós székek), a számítógépek monitorjai fényszűrővel

ellátottak.

Módszerek

Célunk az egészségnevelés, fejlesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és

tevékenységalapú interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

1. A témától függően rendezhetünk kerekasztal-vitát játékos formában, pl. a dohányzásról úgy,

hogy a tanulók szerepjátéka érvényesüljön. A vita-módszere problémafelvetéssel,

kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok

ütköznek, ezért fontos, hogy az összecsapás után közös állásfoglalás alakuljon ki.

2. A magyarázó jellegű előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Érthetőnek kell

lennie és a tanulók életkorának megfelelő legyen.

3. Az elbeszélés legyen színes, motiváló és élményszerű

4. A megfigyelés, mint módszer a NAT általános fejlesztési követelményeiben is hangsúlyos

szerepet kap.

5. A kísérletezés előnye, hogy ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és

meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezető,

meggyőző vagy bizonyító jellegű, attól függően, hogy mire kívánjuk felhasználni.

6. Ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatása

ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű

gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére.

7. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a

tanulóknak az önmegismerésben

8. A relaxációs módszerek a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók

oldhatják a napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a

fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a

koncentrációképességük

9. Intézményi Projekt napok szervezése (Egészségnap, szakmai programok) a térség fiataljainak

közreműködésével. EGÉSZSÉG KÖZTÁRSASÁG!

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó

segítségével történik, a pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. Meghívott előadóink

lehetnek: egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel

112

rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ANTSZ,

Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa.

Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezünk versenyeket, készíttetünk a tanulókkal, a

témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával

kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.

Szervezünk kirándulásokat, lehetővé tesszük a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk

be ezekbe.

14.6 Mindennapos iskolai testedzés-program A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi

egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52.§ (9-10.),

valamint az 53.§ (9) bekezdésében foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló

243/2003 (XI.17.) Korm. rendelet keretei között.

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki

fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az

azzal együtt járó technológiák, az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény

életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi

teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a

szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt

fejlesztjük.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi

sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban a tornateremben, a

kondicionáló teremben és a felújítandó iskolai sportudvarunkon

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és

légző-rendszer megfelelő terhelése

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás

kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l.: 243/2003. (XII. 17.)

Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait)

a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön

figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

(1.a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM

„Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben

megjelent kiadványt)

minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az

eltérő adottságú tanulóknak is

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-

programban

a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat és megtanít (olyan

sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében)

a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz. Lehetőségeink szerint a

gyógytornán, tömegsporton és egyedi megvalósításban történik

a tanév során a 2,5 óra/hét kötelező testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten.

Egyéb módszerek

Lehetőségként merül fel a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett tömegsport

foglalkozásokat (gyógytorna, tartásjavító-torna, labdajátékok, falmászás és egyéb rekreációs

sportok) kínálunk, azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai programban

megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken.

113

14.7 Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de

tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.

Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási

alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással,

segítéssel, példamutatással.

Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására,

közös véleményformálással, támogató tanácsadással is.

Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az

egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes

döntések megvalósításában.

Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését.

Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.

Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak

és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli

megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.

Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos

embertársaik iránt.

Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket a káros függőséghez vezető szokások

kialakulásánál megelőzésre nevelje.

Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.

Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Nyújtson támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok

kialakulásának megelőzésében.

Fordítson figyelmet a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére,

legfontosabb szabályaira.

Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Az egészségnevelő órák legfontosabb feladata a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek,

adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Ezért nagyon fontos a tanulók megfelelő előismerete,

tájékozottsága. Feltétlenül figyelembe kell venni:

A tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit,

Az adott körülményeket, feltételeket és lehetőségeket,

Az egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését.

114

Egészségnevelési programtáblázat

Cél Feladat (1-14. évfolyamokon) Tevékenység Eszköz

A család mellett az iskola váljék az

egészségfejlesztés alapvető

színterévé

A tanulók egészség-magatartási ismereteinek elmélyítése a

helyi tanterv műveltségi területeibe ágyazva

Az alkalmazotti kör és a szülői közösség egészségtudatos

magatartásával segíti a program megvalósítását

Egészség- betegség fogalmának értelmezése,

Önmagunk és egészségi állapotunk, a betegségek kialakulása és a gyógyulási

folyamatok megismerése

Iskolaorvosi szűrővizsgálatok elvégzése.

Képzések-, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában

„Tökéletes közérzet” programjának kidolgozása

Iskolai egészség nap bevezetése

Előadás

Videó film

Megfigyelés

A tanulók egészségi állapotának

javítása egészséges táplálkozással

Az étkezés, a táplálkozás

egészséget befolyásoló szerepének

megismertetése

Az életkornak és energia-felhasználásnak megfelelő, tápláló

étrend kialakítása

A helyes táplálkozás egészséget befolyásoló ismérveinek

feltárása

Ideális testsúly megteremtésének motiválása

A táplálkozással kapcsolatban felmerülő fogalmak tisztázása.

Étlaptervezés- dietetikus által összeállított étrend bevezetése

Az iskolai büfé áru-kínálatának egészség-centrikus átalakításának szorgalmazása

Tanácsadás

Testsúlykontroll

Ötletbörze

Megfigyelés

Minták

Dietetikus tanácsadás

A rendszeres testmozgás beépítése

az egészség magatartásba, a

mozgás, mint nélkülözhetetlen

életviteli elem

A rendszeres testmozgás megtervezése

A életkori fejlődési szakaszok és változások összehasonlítása, a

különbségek elemzése,

A helyes énkép kialakítása

A szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása

Megszervezzük a rendszeres testmozgást, megismertetjük a „life-time” sportokat

(tenisz, úszás, kerékpározás, gyaloglás, futás…)

Rekreáció

„Ép testben ép lélek” program

Személyes higiéné kialakítása. A

testápolás szükségességének

hangsúlyozása

A személyi higiénia mint az egészségmegőrzés egyik

tartópillére

A tanulók igényszintjébe beépítjük az ápoltságot, mint a

harmónia megteremtésének fontos eszközét

Személyi higiénia történeti áttekintése

A higiéniához tartozó alaptevékenységek helyes elsajátíttatása (kéz-, bőr-, fog-,

száj-, haj-, láb- stb. ápolása)

Test és lélek kapcsolata - Pszichoszomatikus betegségek

Védőnői szolgálat

Kerekasztal-vita

Pszichológus

Veszélyes anyagok, dohányzás,

alkoholfogyasztás kirekesztése a

tanulók életéből

Kortárssegítő hálózat kiépítése

A rászokás megelőzése és a leszokás támogatása

A kortárs-képzésben résztvevő tanulók továbbképzése,

utánpótlás nevelés

A „legális” és „illegális” szerek fogalmának,

törvényi szabályozásának értelmezése.

Prevenció-, rekreáció

Kortárshatás

Interaktív előadások. Rekreációs

programok,

drámajátékok

Családi élet jelentősége. A

kapcsolati hálók fajtái és

jelentőségük

Személyes krízishelyzetek

felismerés és kezelési stratégiák

A tanulók rávezetése a helyes

életvezetési technikák elsajátítására

Kialakítjuk a helyes énkép megalkotásának igényét,

A reális önismeret kialakítása, mint a társadalomban és a

családban elfoglalt hely helyes értelmezésének eszközét

Felvilágosítás, személyiségfejlesztés, pozitív motiváció

Szerepjátékok

Szituációs játékok

Tréningek

Az emberi szexualitás Mit kell tenni az egészséges nemi élet kialakulása érdekében A nemhez illő viselkedésformák elsajátítása. Serdülés.

Szerelem és párválasztás. Családtervezés.

Transzparens.

Döntési modell

Előadás

Oktató film

A környezettudatos nevelés Növelni kell a környezetvédelmi magatartást. A környezetnevelési program végrehajtása.

Gyűjtőmunka

Szituációs játék

Kiselőadás

Videófilm

Környezetnevelési program

Balesetek megelőzése-

elsősegélynyújtási ismeretek A gyerekek felelőséggel óvják saját és egymás testi épségét.

Elsősegélynyújtási ismeretek, balesetvédelmi, tűzvédelmi és az intézmény óvó-

védő intézkedések szabályzatának elsajátíttatása

Elsősegélynyújtó eszközök

Előadások

Prevenció

115

14.8 Várható eredmények, értékelés

Az egészségfejlesztés, egészségnevelés program pozitív eredménye kell legyen, hogy a tanulók

korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal

rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az

életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Erősödjön bennük az önmagukkal szembeni

felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s

lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási,

megküzdési technikák. Tanulják meg helyesen értelmezni azt a tényt, hogy az egészség megőrzése

egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik. A diákok az iskola

befejezésekor megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.

Az egészségnevelés tanulói teljesítményeit nem érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük, de

mindenképpen el kell ismernünk az eredményes munkát. Ennek egyik eszköze lehet az

„EGÉSZSÉGPONTOK” egész éven történő gyűjtése, amelyeket a tanév végén és félévkor a tanulók

az egészséges életmód kialakításához szükséges eszközökre válthatnak be.

békés megyei hunyadi jános gimnázium, …...4 4. közvetlen jogelődjének neve, székhelye:...

Documents