büntethetőségi akadályok rendszere - vaskuti akadalyok rendszere.pdfvégszükség 30. (1) nem...

Büntethetőségi akadályok rendszere

példa

M. Viktória vádlott az elkövetéskor 14 éves és hat hónapos. Társa N. Gábor az elkövetéskor 13 éves és 6 hónapos. A sértett K. Virág az elkövetéskor 11 éves.

M. Viktória és N. Gábor elhatározták, hogy megölik a sértettet, akik ennek érdekében – fényképeszkedés céljából – egy erdőbe csaltak.

A kiserdőben egy kisebb irtásos résznél N. Gábor megállította a két lányt, majd azzal az ürüggyel, hogy mindhármukról fényképet készítenek ugyanolyan pózokban, a magukkal hozott zoknit a vádlott K. Virág szája elé tartotta, N. Gábor a nála lévő madzaggal azt nem túl erősen odakötötte. N. Gábor a nála lévő kötéllel K. Virág kezeit – amelyek közül a bal keze könyékig be volt gipszelve – hátra kötözte, majd odalépett a sértetthez, a térdénél kirúgta a lábát, amitől nevezett hanyatt esett. N. Gábor lefogta a sértettet az egyik kezénél, illetve az állánál, hogy ne tudjon mozogni, kiabálni. A vádlott végig bíztatta társát, és mondta neki, hogy fogja meg K. Virág mellét. Miután N. Gábor ennek a kérésnek eleget tett, a vádlott elővette a táskájából a magukkal hozott nuncsakut, a sértetthez lépett, letépte nevezett alsó testéről a ruházatot, és mivel K. Virág elkezdett rugdalózni, ráállt a lábára, illetve abba belerúgott. Ezt követően M. Viktória a nuncsaku 3 cm átmérőjű fa nyelét több alkalommal a sértett hüvelyébe nyomta, majd ugyanezzel az eszközzel megütötte a bordáinál két-három alkalommal. Ezután M. Viktória megrúgta K. Virágot, többek között a nemi szervénél is, miközben a sértett próbált védekezni, majd megismételte azt a kijelentését, hogy K. Virág „kurvaként haljon meg”, megfogta a sértett fejét, rálépett az egyik karjára, és felszólította N. Gábort, hogy erőszakolja meg a kislányt. N. Gábor kigombolta a nadrágjának az egyik gombját, a sértett lábai közé térdelt, megkérte a vádlottat, hogy forduljon el, majd úgy tett, mintha megerőszakolná K. Virágot. Ezt követően a vádlott szólt N. Gábornak, hogy „kezdjük el”, felvette az időközben földre került nuncsakut és a társa kezébe adta. N. Gábor átvezette a sértett nyaka alatt a láncos botot, és annak két végét néhány percig összeszorítva tartotta, miközben a vádlott összepakolta a sértett ruhaneműit, tárgyait. Miután M. Viktória és társa meggyőződött arról, hogy a sértett már nem él, N. Gábor a kislány gipszére ráírta, hogy „game ower” (a játéknak vége). Közösen betakarták növényzettel a sértett holttestét, majd magukhoz vették annak tárgyait, ruházatát és haza indultak. Útközben a ruházatot, az iskolatáskát és a tanszereket szétszórták.

2. példa

Fk. H. András vádlott 2001. év elején rendszeresen nézte az RTL Klubon vetített „Barátok közt” című sorozatot. A vádlottnak egyre ellenszenvesebb, majd gyűlöltebb lett az egyik főszereplőnek, Konta Barbara színésznőnek a személye, ezért 2001. június hónapban a színésznő Budapest, XV. kerület Késmárk utcában parkoló GWB-635 frsz-ú Fiat Sciento személygépkocsijának a jobb oldalát fekete festékkel befújta. A gépkocsiban 11.700,- kár keletkezett, mely nem térült meg.

Fk. H. András vádlott megtudta, hogy 2001. augusztus 2-án Konta Barbara a Budapest, XI. kerület Fehárvári úton tartózkodik. A vádlott a sértett gépkocsijának jobb hátsó kerekét – az erre a célra magával vitt késsel – két késszúrással kilyukasztotta. Ezután megvárta, míg Konta Barbara beszáll a gépkocsiba, és elhajt. A sértett kb. 15 percig haladt a gépkocsival, mikor a kerekek teljesen leeresztettek, a kocsi „megugrott”, és a sértettnek csak nagyon nehezen sikerült megállni. Az, hogy komolyabb baleset nem történt, a sértett vezetői rutinjának köszönhető. A gépkocsi kerekét le kellett cserélni, az új kerék 15.500,- forintba került, a kár nem térült meg.

2002. januárjában a vádlott ellenszenve Konta Barbara színésznő felé oly mértékben nőtt, hogy elhatározta, megöli. Először úgy döntött, hogy leszúrja, majd pedig arra gondolt, szerez egy fegyvert, és nagyon közelről lelövi a sértettet.

2002. januárjában megkérte osztálytársát, Ulm Róbertet – aki idősebbnek nézett ki a vádlottnál – segítsen neki fegyvert vásárolni. 2002. január 29-én a vádlott és Ulm Róbert a Budapest VII. kerület, Rákóczi u. 20-22. szám alatt lévő Reflex Alcor Bt-be ment, és ott 11.550,- forintért vásároltak egy 9 mm kaliberű egylövetű Flobert pisztolyt és 20 db. töltényt. A vádlott a fegyverrel a XVI. kerület ún. Szentmihályi kiserdőben gyakorlásként több lövést leadott.

A vádlott környezetében egyre többen szereztek tudomást arról, hogy szándéka Konta Barbara megölése.

A nyomozás során a pisztolyt és a töltényeket lefoglalták.

A fiatalkorú vádlottnál lappangva kifejlődő tudathasadásos elmebetegségre jellemző tünetek fedezhetők fel; már a cselekmény elkövetésénél is fennálltak. Mindezek alapján megállapítható, hogy fk. H. András képtelen volt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, és a felismerésének megfelelően cselekedjék.

Büntethetőségi akadályok rendszere 3

ÁLTALÁNOS RENDSZEREZÉS

A rendszerezésnek többféle módja lehetséges:

• elsődleges és másodlagos büntethetőségi akadályok

• anyagi jogi illetve eljárásjogi akadályok

• törvényi, illetve a jogalkalmazói gyakorlat által kialakított akadályok

• általános részben illetve különös részben meghatározott okok

• beszámítást, bűnösséget, társadalomra veszélyességet kizáró okok


elsődleges büntethetőségi akadály másodlagos büntethetőségi akadály

önmagukban a bűncselekmény létrejöttét zárják ki

a ténylegesen létrejött bűncselekmény ellenére kizárják a büntethetőséget

pl. gyermekkor beszámítási képesség hiánya jogos védelem - élet védelme - nemi szabadság védelme - tulajdon védelme végszükség - súlyosan sérült hozzátartozót ittasan kórházba szállítja

pl. magánindítvány hiánya - kts (magánvád!) - erőszakos közösülés - hozzátartozó sérelmére lopás


anyagi jogi akadály eljárásjogi akadály

pl.

gyermekkor beszámítási képesség hiánya jogos védelem végszükség

pl.

mentelmi jog felfüggesztésének hiánya – (Be. 551.§) diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség – (Be. 553.§)


törvényi akadály jogalkalmazói gyakorlat által kialakított akadály

pl. gyermekkor magánindítvány hiánya jogos védelem elkövető halála

pl. sértett beleegyezése ökölvívó sérülést szenved fegyelmezési jogkör gyakorlása szülő gyermekét bezárja a lakásba jogszabály engedélye elővezetés kényszer alkalmazásával megengedett kockázatvállalás emberen végzett orvos kísérletek


Btk. Általános Részében meghatározott akadály

Btk. Különös Részében meghatározott akadály

pl. gyermekkor jogos védelem végszükség

pl. vérfertőzés 203. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be. (3) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

bűnpártolás 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, (4) nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.

önkényuralmi jelképek használata 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.


A Btk felosztása

Büntethetőséget kizáró okok

Büntethetőséget megszüntető okok

A különbségtétel alapja

már az elkövetéskor hiányzik valami, ami szükséges a felelősségre vonáshoz szükséges

az elkövetéskor megvalósul a bűncselekmény, de utóbb olyan körülmény áll be, ami megszünteti a felelősségre vonást

pl.: 13 éves gyilkos pl.: elkövetés után meghal a felnőtt korú tolvaj


A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai (a tankönyv szerint)

A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

büntethetőséget kizáró okok

büntethetőséget megszüntető okok

az eljárás lefolytatásához

szükséges feltétel hiánya


BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK

Büntethetőséget kizáró okok a Btk-ban: 22. § A büntethetőséget kizárja:

a) a gyermekkor,

b) a kóros elmeállapot,

c) a kényszer és a fenyegetés,

d) a tévedés,

e)

f) a jogos védelem,

g) a végszükség,

h) a magánindítvány hiánya,

i) a törvényben meghatározott egyéb ok.


Büntethetőséget kizáró okok csoportosítása

beszámítást kizáró okok bűnösséget kizáró okok társadalomra veszélyességet kizáró okok

hiányzik a bűncselekmény alanya

gyermekkor kóros elmeállapot kényszer fenyegetés jogos védelem 29.§ (2) végszükség 30.§ (2)

tévedés elöljáró parancsa – 123.§

jogos védelem 29.§ (1) jogos védelem 29/A.§ végszükség 30.§ (1) **** Btk. Különös Részében (egyéb okok) **** nem a Btk-ban szabályozott okok


Jogos védelem

29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(társadalomra veszélyességet zárja ki)

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(beszámítást kizáró ok)

29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.



végszükség

30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.


(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.

(beszámítást kizáró ok)


Tévedés

Ténybeli tévedés Társadalomra veszélyességben való tévedés

Pl. Közösülésnél a sértett életkora (ha joggal hihető, hogy már betöltötte a 14. életévét)

Pl. Vélt jogos védelemben cselekvés (alaposan hihettem, hogy a sértett le a kar lőni)


elöljáró parancsa

123. §

(1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.

(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel.


Társadalomra veszélyességet kizáró okok

Btk Általános Rész Btk Különös Rész (egyéb okok)

nem a Btk-ban meghatározott okok

• jogos védelem 29.§ (1)

• jogos védelem 29/A.§

• végszükség 30.§ (1)

(néhány példa az alábbi /külön dia/felsorolásból)

• sértett beleegyezése • fegyelmezési jog gyakorlása • jogszabály engedélye • megengedett kockázatvállalás (lásd külön dia)


A büntethetőséget kizáró, törvényben meghatározott egyéb okokra lásd a következő rendelkezéseket:

• 150. § (2) bek., feljelentés elmulasztása

• 173/A. § (3) bek., beavatkozás az emberi génállományba

• 173/C. § (2) bek., születendő gyermek nemének megválasztása

• 173/F. § (4) bek., embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése

• 182. § (1) bek., valóság bizonyítása

• 183. § (3) bek., kívánat hiánya

• 203. § (2) bek., vérfertőzés (lásd jogszabály szövege külön)

• 223. § (2) bek., államtitoksértés feljelentésének elmulasztása

• 238. § (3) bek., hamis tanúzás

• 241. § (1) bek., hamis tanúzás

• 243. § (2) bek., mentő körülmény elhallgatása

• 244. § (4) bek., bűnpártolás

• 269/B. § (2) bek., önkényuralmi jelképek használata (lásd jogszabály szövege külön)

• 273. § (2) bek., önbíráskodás

• 290. § (6) bek., csődbűncselekmény


vérfertőzés

203. §

(1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.


Önkényuralmi jelképek használata

269/B. §

(1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt;

b) nagy nyilvánosság előtt használ;

c) közszemlére tesz;

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.


nem a Btk-ban meghatározott okok példákkal

• sértett beleegyezése

pl. sportoló sérülés okozásába

• fegyelmezési jog gyakorlása

pl. szülő, pedagógus

• jogszabály engedélye pl. járványügyi szabályok

• megengedett kockázatvállalás pl. emberen végzett orvosi kísérlet


BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK

Btk.

32. § A büntethetőséget megszünteti

a) az elkövető halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) a tevékeny megbánás,

e) a törvényben meghatározott egyéb ok.


Büntethetőséget megszüntető egyéb okok az Általános Részben

• 17. § (3) bek. (az önkéntes visszalépés a kísérletnél);

• 18. § (2) bek. (az önkéntes visszalépés az előkészületnél);

• 73. § (3) bek. (a próbaidő eredményes eltelte próbára bocsátás esetén);


Büntethetőséget megszüntető egyéb okok az Általános Részben

• 139. § (3) bek. (önkéntes visszalépés az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásától);

• 139/A. § (2) bek. (önkéntes visszalépés az alkotmányos rend elleni szervezkedéstől);

• 140. § (3) bek. (a tömegzavargás elhagyása lázadásnál);

• 147. § (4) bek. (a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás visszavonása a kémkedésnél);

• 196. § (4) bek. (a tartási kötelezettség utólagos teljesítése tartás elmulasztása esetén);

• 229. § (7) bek. (a csoport elhagyása hivatalos személy elleni erőszak esetén);

• 249/A. § (2) bek. (a végrehajtásból eredő kötelezettség utólagos teljesítése);

• 255/A. § (2) bek. (a vesztegetés bejelentése és körülményeinek feltárása);

• 263/C. § (2) bek. (a bűnszervezet elhagyása vagy felfedése a hatóság előtt);

• 283. § (a kábítószerfüggőséget gyógyító kezelés igazolása kábítószerrel visszaélés esetén);

• 283/A. § (2) bek. (kábítószer készítése elősegítésének felfedése a hatóság előtt);

• 297. § (2) bek. (a tartozás utólagos kiegyenlítése tartozás fedezetének elvonása esetén);

• 303. § (6) bek. (feljelentés pénzmosás esetében);

• 342. § (tevékeny megbánás katonai bűncselekményeknél;


AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTEL HIÁNYA

• magánindítvány hiánya – 31.§ (1)

• legfőbb ügyész döntésének hiánya – 4.§ (3)

• kívánat hiánya – 183.§ (3)

• feljelentés hiánya – 236.§ (1), 240.§

• mentelmi jog felfüggesztésének hiánya – (Be. 551.§)

• diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség – (Be. 553.§)


gyermekkor

Btk. 23. §

Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.


27 Fk aktuális Tököl

Gyermekkorú, ha bűncselekményt követ el

Csak gyermekvédelmi intézkedés alkalmazható, de ezt nem a büntetőeljárás során, nem büntetőbíróság mondja ki, hanem közigazgatási (gyámhatósági) eljárás keretében történik.

Büntetőjogi következmények

elkobzás


A gyermekkorú elkövető ellen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján tehető intézkedések.

• védelembe vétel

• ideiglenes hatályú elhelyezés

• átmeneti nevelésbe vétel

• nevelési felügyelet


Kóros elmeállapot

Btk. 24. §

(1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.


A kóros elmeállapot az elkövető beszámítási képességét zárja ki. A nem beszámítható elkövető magatartása nem bűncselekmény, de vele szemben - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - intézkedések, nevezetesen kényszergyógykezelés és elkobzás alkalmazásának lehet helye.


A felismerési képesség

a cselekmény következményeinek előrelátására, valamint a cselekmény társadalomra veszélyességének felismerésére való képesség (értékelési képesség).

Az akarati képesség

az akarat képzésére és az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására való képesség.


kóros elmeállapot

különösen

• elmebetegség

– skizofrénia (személyiségszerkezet hasadása)

– paranoia (legalább 6 hónapja fennálló téveszme) • nagyzásos téveszme

• üldöztetés téboly

• féltékenységi paranoia

– mániás depresszió

– bénulásos elmezavar

• gyengeelméjűség (veleszületett genetikai hiba)

– debilitás / 50-70 IQ /

– imbecilitás / 30 – 50 IQ /

– idiotizmus / 30 alatti IQ /

• szellemi leépülés (idős kór, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, fertőzések pl. AIDS)

• tudatzavar (átmeneti tudatszűkült állapot)

• személyiségzavar (csak, ha súlyos patológiás vonásokat mutat)


Pszichopátia kérdése

• nem tanul

• nem szorong

• nem szeret

nem büntethetőséget kizáró ok, és általában enyhítő körülményként sem értékelhető


eljárási kérdések

mindig szakértői kérdés (2 szakértő kell)

- Elkövetéskor kell fennállnia

- Ha később következik be

az eljárást vagy

a végrehajtást kell

felfüggeszteni


Ha kizárt a beszámítási képesség

elkövető nem büntethető

Ha a beszámítási képesség korlátozott

enyhe

közepes

súlyos fokban

büntetés korlátlanul enyhíthető


ittas állapot / büntethető


büntethetőségi akadályok rendszere - vaskuti akadalyok rendszere.pdfvégszükség 30. (1) nem...

Documents