borsod-abaÚj-zemplÉn megye lakossÁgÁnak …...a nagyobb számú hátrányos helyzetű térséget...

1

„Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának

egészségi állapotáról”

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakmai

munkájának részét képezi többek között az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló

1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzatok részére készített

beszámolók, melyek által tájékoztatást adunk a lakosság egészségi állapotáról, továbbá a fővárosi és

megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás

30. § (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Ügyrendje VII. fejezet 1.5 c) pontja alapján végezzük a

lakosság egészségi állapotának és az egészséget befolyásoló tényezőknek egybevetett elemzését is.

A tájékoztatás célja, hogy az önkormányzat vezetői és képviselői ismerjék meg a lakosság egészségi

állapotával kapcsolatos problémákat, melyek ismeretében a kedvezőbb irányú befolyásolásra

hivatalból is lehetőségekkel rendelkeznek.

A lakosság egészségi állapotának javításához népegészségügyi beavatkozások szükségesek,

melyek rendkívül sokoldalúak, és jellemzően nem az egészségügyi ellátás feladatkörébe tartoznak.

Az egészségügyi törvény szerint a „népegészségügy a társadalom egészének szervezett

tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a

betegségek megelőzése".

2

A lehetséges beavatkozók köre tehát túlmutat az egészségügyön, de az önkormányzatokon is,

gyakorlatilag felöleli a társadalom minden szféráját, melyben meghatározó szereplő maga az egyén is,

a saját egészségét tudatosan befolyásoló magatartásával.

"Az egészségügy időnként valamennyiünk számára fontos.

A népegészségügy valamennyiünk számára mindig fontos."1

Bízunk abban, hogy a jelen tájékoztató anyagunk hasznos segítséget nyújt prevenciós programok,

helyi fejlesztési koncepciók kidolgozásához.

A tájékoztató bevezetésképpen bemutatja a megye településszerkezetét, demográfiai és

népmozgalmi helyzetét, továbbá elemzi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosság halálozási

és megbetegedési viszonyait. Ezen mutatók ismeretében kiemelten kezeli a korai (15-64 év közötti)

életszakaszban bekövetkező halálozási és megbetegedési eseményeket. Nemzetközileg elfogadott

gyakorlat szerint ezen – korai - életszakaszban a fejlettebb társadalmakban már nem szabad

elhalálozni, figyelembe véve az egészségügy felkészültségét, illetve a káros hatások társadalmi szintű

kiküszöbölési lehetőségeit, de az egyéni egészségtudat fejlettségi szintjét is.

1 Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága, 1/2010-2014 (2010. június 16.) számú állásfoglalása

3

A 65 év alatti halálozások hátterében többek között az egészségtelen életmód, környezeti

szennyezések, egészségügyi ellátás hozzáférhetőségeinek különbségei, társadalmi- gazdasági-

szociális esélyegyenlőtlenségek állhatnak, amelyek érinthetik a teljes lakosságot, vagy annak

nagyobb csoportjait. A kiváltó okok erőssége, a káros hatások összegződése pedig jóval korábbi

életkorba tolja át a kapcsolatba hozható betegségek kialakulását, és így a végzetes kimenetel is

korábbi életkorokban következik be.

Tájékoztató anyagunk a halálozási és megbetegedési viszonyokon belül kiemelten foglalkozik a

szív-és érrendszeri megbetegedések átfogó leíró epidemiológiai elemzésével, mely

megbetegedési főcsoporton belül elemzi az ischaemiás szívbetegség valamint az akut miokardiális

infarktus előfordulásának helyzetét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos adatok tükrében.

Halálozási viszonyok tekintetében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Halálozási

Mutatók Információs Rendszere adatai alapján végeztük elemzésünket.

A megye megbetegedési helyzetének elemzéséhez több forrásból gyűjtöttük adatainkat:

o Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet - Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai

(NSZR)

o Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – OEP által finanszírozott szív-és érrendszeri

megbetegedések esetszámai

o Központi Statisztikai Hivatal - kétévenként kötelező, a „Kimutatás a háziorvosi szolgálatokhoz

bejelentkezettek betegségeiről”

o Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) által gyűjtött adatok

Településszerkezet, népesség száma és jellemzői A népesség összetételét befolyásolja az adott területen élő lakosság száma, kormegoszlása,

halandóságának szintje, a bevándorlás és elvándorlás nagysága.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezete, 2013. január 1.

Forrás: KSH, Területi statisztika, Táblák (STADAT)

4

A települések megoszlása népességnagyság kategóriák szerint, 2013. január 1.

Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013.

A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett népességadatai

szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 358 településén élő népesség lélekszáma 2014. január 1-

jén 674 999 fő volt, 7 351 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A lakónépesség

2 alakulása, 2011-2014.

Megnevezés 2011 2012 2013 2014*

Lakónépesség, január 1, ezer fő

Férfi 326 328 325 322

Nő 359 361 357 353

Összesen 685 689 682 675

Ebből:

megyeszékhelyen 168 165 163 -

több városban 233 236 233 -

községekben 283 288 286 -

*az üres cellák tekintetében még nem rendelkezünk adatokkal

2 A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei

lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett

5

2013. január 1-jén a megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 28

városban, 42 százaléka községekben, nagyközségekben élt. A megye településszerkezetét az

aprófalvak erősen meghatározzák. 2014. évi előzetes adatok alapján ezen, százalékos arányokban

jelentős változások nem voltak megyénk területén.

Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát,

az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a

törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint

néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ezen településtípusba tartozó települései közül 18 település

lakosságszáma a 2011-es népszámlálás alkalmával nem érte el a 200 főt, továbbá népessége

legalább 30%-át elvesztette a legutóbbi két népszámlálás között. Ezek a települések: (Bódvarákó,

Becskeháza, Büttös, Debréte, Gagybátor, Irota, Kány, Tornabarakony, Tornaszentandrás, Litka)

Borsod-Abaúj-Zemplén egyik hagyományosan aprófalvas területén, a Csereháton vannak. Tőlük kissé

nyugatabbra, de még mindig a határhoz közel fekszik három település (Imola, Égerszög, Varbóc),

amelyeket az Aggteleki-karszt, ezzel együtt a nemzeti park határol észak felől. Tőlük keletre, a

Zempléni-hegység két oldalán van további négy település. Arka és Pányok a hegység északnyugati

tövében, míg Füzérkajata és Háromhuta a másik oldalán helyezkedik el. Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében még egy 200 fő alatti település népessége csökkent 30%-kal a legutóbbi két népszámlálás

között: Bükkmogyorósd, mely a Bükk hegységtől északra fekszik.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint összesen 58 olyan település volt megyénkben (a megye

településeinek 16%-a), amelynek lakosságszáma nem érte el a 200 főt. Ezeken a kis lélekszámú

településeken él a megye összlakosságának 0,88 %-a.

Ezen települések korszerkezete öregedő: 1970-ben még közel ugyanannyi gyermekkorú volt, mint

időskorú, azonban a legutóbbi népszámlálás alkalmával a 60 évesek és idősebbek már három és

félszer voltak többen a 15 éven aluliaknál.3

3 KSH, 2014. április. Települések a lét határán

6

200 fő alatti települések elhelyezkedése a megye területén

Piros jelzésű települések: lakossága nem érte el a 200 főt és népessége a legutóbbi két népszámlálás között legalább 30%-al csökkent Zöld jelzésű települések: valamennyi 200 fő alatti lélekszámú település

Népesedési helyzetünk az Európai Unióban

Magyarország népesedési viszonyai kedvezőtlenebbek az Európában megfigyeltektől, hazánkban

közel három évtizede folyamatosan csökken a népesség. Az országot öregedő és fogyó népesség

jellemzi, a népesség természetes utánpótlását jelentő termékenység tartósan nem éri el a

reprodukciós szintet. Mindez nemzetközi összehasonlításban is magas és csak igen lassan javuló

halandósággal társul.

A folyamatokat döntően befolyásolja a népesség öregedő korösszetétele, az életmód, melyet

súlyosbít a nemzetközi összehasonlításban még mindig magas halandóság. A természetes fogyást a

nemzetközi migrációs folyamatok mérséklik. 2011-ben az Európai Unió 27 tagországa közül a

népesség száma – a természetes népesedési folyamatok és a nemzetközi vándorlás egyenlegeként –

nyolcban fogyott. Közülük hat ország 2004-ben vagy azután csatlakozott a közösséghez, a régi

tagországok közül mindössze Görögország és Portugália tartozott ide. 2011-ben mind a nyolc

országot természetes népességfogyás jellemezte, amit Bulgáriában, Görögországban, Lettországban,

Litvániában, Romániában és Portugáliában tovább erősített a nemzetközi vándorlási veszteség, míg

Magyarországon a vándorlási nyereség fékezte a folyamatot.

A születések és a halálozások számának változása, illetve a várható élettartam folyamatos

emelkedése jelentős hatással van a népesség korstruktúrájára. Legfontosabb változás az idősebb

korosztályok arányának növekedése valamint a gyermekkorúak korcsoportjának csökkenése.

Magyarországon az EU-28 átlagánál alacsonyabb mind a 0–14 évesek (14,5%), mind a 65 éves és

idősebbek (16,9%) aránya. A tagállamok közül az öregedési index alapján legkedvezőbb

korszerkezetű Írországnál hazánkban 7,1 százalékponttal kisebb a gyermekkorúak aránya, és 5

százalékponttal nagyobb az időskorúaké.4

4 KSH, EU-INFO

7

A 65 éves és idősebbek népességen belüli aránya, és az öregedési index az Európai Unió országaiban, 2012. január 1.

Forrás: KSH, EU-INFO

Magyarországon 2001 elején száz gyermekkorúra 91 időskorú személy jutott, 2014. január 1-jén 121.

A főváros és a megyék sorrendjében Budapest öregedési indexe a legmagasabb (148). A mutató

(száz gyermekkorúra jutó időskorú személyek száma) értéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az

elmúlt közel negyed évszázad alatt kétszeresére emelkedett, míg 1990 elején száz gyermekkorúra

csupán 53 időskorú személy jutott, addig ez a mutató 2001-ben 76, 2014. január 1-jén pedig 106-ra

emelkedett.

A fejlett országokban a népességszám tartós és folyamatos csökkenése önmagában is nyugtalanító

jelenség, mindez azonban a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel

torzulásával, illetve a gyermek- és a fiatal-, valamint az időskorú népesség korosztályainak

kedvezőtlen arányváltozásával jár együtt. A népesség öregedése önmagában kedvező folyamat,

hiszen a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg az időskort, vagyis

emelkedik a megszületett nemzedék tagjai által leélt összes életévek száma. Ennek értékét egy főre

vetítve kapjuk meg az adott nemzedék tagjainak átlagosan várható élettartamát. A népesség

öregedésének egyik alapvető és pozitív eredménye a várható élettartam emelkedése.5

5 KSH, Társadalmi helyzetkép, 2010.

8

Forrás: adatok KSH, ábra saját szerkesztés

Magyarország halálozási viszonyai alapján a legrosszabb helyzetű országok közé tartozik Európában

és ehhez a területi egyenlőtlenségek is hozzájárulnak. A mortalitás földrajzi különbségeinek és azok

időbeli változásának bemutatására a születéskor várható élettartam, és a százezer főre jutó

standardizált potenciális 70 évből elvesztett életévek mutatója a legalkalmasabb.

A releváns földrajzi eltérések hátterében az életmódbeli eltérések, a különböző társadalmi és

gazdasági tényezők, a szociális és egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés

állnak.

A férfiak születéskor várható élettartama a vizsgálat 13 év (2000-2012.) leforgása alatt Vas megye

mellett Borsod-Abaúj Zemplénben javult a legkisebb mértékben, kevesebb, mint 3,5 esztendővel.

A nagyobb számú hátrányos helyzetű térséget magukban foglaló megyék közül – Szabolcs-Szatmár-

Bereg, Somogy, Baranya, és Borsod-Abaúj-Zemplén – kizárólag Szabolcs-Szatmár-Beregben

emelkedett a férfiak születéskor várható élettartama az országos átlag feletti szinten, így csak ott

tapasztalható felzárkózás a férfiak életkilátásaiban.

A nők esetében sem kedvezőbb a kép a férfiaknál, Hajdú-Bihar megyében növekedett legnagyobb

mértékben a születéskor várható élettartam, ha a hátrányos helyzetű közigazgatási területre

vonatkozó születéskor várható élettartamokat vizsgáljuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével

mindegyik idesorolható területen (Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában) az

országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett ez a mutató.

9

A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint 2000 és 2012 között

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012.

A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint 2000, 2012.

Férfi Nő

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000, 2012.

10

2012-ben a magyar férfiak születéskor várható élettartama 71,5, a nőké 78,4 év volt. Az előbbiek 4,4,

az utóbbiak 2,8 esztendővel remélhetnek hosszabb életet, mint az ezredfordulón. 2012-ben egy

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében született fiú újszülött 4,6 évvel számíthat rövidebb életre, mint egy

fővárosban világra jött társa, a lányoknál ez a különbség kevesebb: 2,4 év.

Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Észak

Magyarországon, 1990; 2001; 2013 években

62636465666768697071727374757677787980

1990 2001 2013 1990 2001 2013

férfi nő

Borsod-Abaúj-Zemplén Észak-Magyarország

Nógrád Heves

Magyarország

Forrás: adatok KSH, ábra saját szerkesztés

2012-ben országosan átlagban a férfiak 3312-vel, a nők 1307-tel kevesebb esztendőt vesztettek el

százezer főre számítva a potenciális 70 évből, mint az ezredfordulón. 2012-ben a legkedvezőtlenebb

helyzet mindkét nem esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, ahol a férfiak elvesztett

életéveinek száma továbbra is öt számjegyű (10 739 életév), míg a nők vesztesége ennek

megközelítőleg a fele (5 576 életév).

A vizsgált 13 esztendőben a nők esetében az elvesztett életévek száma Borsod-Abaúj Zemplénben

és Győr-Moson-Sopronban mérséklődött a legkisebb mértékben, mindkét közigazgatási területen alig

több mint 7 százalékot volt meghaladó a csökkenés. Országos átlagban összesen csaknem

negyedével csökkent az elvesztett életévek száma.

11

Nők és férfiak százezer főre jutó standardizált elvesztett életévei a potenciális 70 évből megyénként és nemek szerint, 2000, 2012.

Férfi Nő


12

A százezer főre jutó standardizált, potenciális 70 évből elvesztett életévek változása megyénként és nemek szerint 2000 és 2012 között


A férfiak és nők idő előtti és elkerülhető halálozásainak csökkenése jelentősen hozzájárul a

születéskor várható élettartamok emelkedéséhez, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a területi

egyenlőtlenségeket sem. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindkét indikátor (várható élettartam,

életévi veszteség) szerint és nemenként is az egyik legalacsonyabb mértékű javulás volt tapasztalható

2000-2012 időszak alatt.

Az egyenlőtlenségeket figyelembe véve 2012-ben Budapest II. kerületében a férfiak születéskor

várható élettartama 78,9, a nőké 82,9, a Bodrogközi térség értékei pedig 64,2 és 76 év volt. Egyes

fővárosi kerületekben élők várható élettartama annyi, mint Angliában, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei Bodrogközi térség férfi lakosai rövidebb életet remélhetnek, mint Moldovában, a nők értéke

pedig Ukrajna szintjén van.6

6 KSH, A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012.

13

Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma

A népesség korösszetétele Magyarország megyéiben, 2013. január 1.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességcsökkenés és az öregedés mellett a két nem

korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 52 százaléka 40 évnél fiatalabb, a nőknél ez az

arány 46 százalék. 40 évesek korcsoportjáig férfitöbblet uralkodik, majd a 40-49 éves korosztályában

a két nem létszáma kiegyenlítődik, és az 50 év feletti korcsoportokban már a nők vannak túlsúlyban a

férfiak korai életszakaszban (15-64 évesek) bekövetkező elhalálozása miatt.

14

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének életkor és nemek szerinti összetétele, 2014. január 1.


Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének életkor és nemek szerinti összetétele a

népességcsökkenés kezdetekor és jelenleg

1992. január 1. 2014. január 1.

Forrás: KSH, a magyar régiók és megyék interaktív korfája

15

2014-ben száz aktív korúra 23 gyermek és 39 időskorú személy jutott Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében.

Az eltérő település szerkezet miatt járásonként a korösszetétel jelentősen eltért, száz aktív korúra

gyermekek esetében az Encsi járásban jutott a legtöbb (36 gyermek), és a Tokaji járásban a

legkevesebb (20 gyermek). Az időskorúak eltartottsági rátája a Mezőkövesdi járásban (száz aktív

korúra 44 időskorú személy jutott) volt a legnagyobb, és az Encsi járásban a legkisebb (száz aktív

korúra 31 időskorú személy jutott). A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva továbbra is

legmagasabb az eltartási mutató a Cigándi járásban (72), a legalacsonyabb a Tiszaújvárosiban (57).

Népmozgalmi események alakulása

Élveszületések és halálozások ezer lakosra vetített száma,

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

1313,3

13,8 14 14,213,8

14,113,7 13,9

14,314,00 14 14,2

10,6 10,410,1 10 10,2

10,810,2

10,510,2

9,7 9,6 9,8 9,8

9

10

11

12

13

14

15

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013élv

eszü

leté

s/h

alá

lozá

s s

zá

ma

eze

r la

ko

sra

halálozás élveszületés

Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés

Ezer lakosra jutó élveszületések száma, Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

16

Ezer lakosra jutó halálozások száma, Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

17

Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

Ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.


A népesség gyarapodása vagy fogyása alapvetően a születések és a halálozások alakulásától, illetve

e két népmozgalmi folyamat egymáshoz viszonyított számától függ. Ez határozza meg a népesség

természetes szaporodásának/fogyásának mértékét és irányát.

18

A születések és a halálozások a természetes népmozgalmi jelenségek meghatározói, szemben a

mechanikus népesedési folyamatokkal, amelyek közé a helyváltoztatással együtt járó belföldi és

nemzetközi vándorlás tartozik.

A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2001-2013.


Az élveszületések és a halálozások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,

2013 - 2014. I. félévig

Forrás: KSH, Fókuszban a megyék – 2014. I. félév

19

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességfogyás nagyobb mértékű az országosnál. 2014 év eleji

lakónépesség 674 999 fő volt, 1,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a gyermekkorúak (0–

14 éves) és a felnőtt korúak (15–64 éves) száma csökkent, addig az időskorúaké (65 éves és

idősebb) nőtt.

Előzetes adatok szerint a 2014-es év első hat hónapjában (2014. január–júniusban) több gyermek

született, és kevesebben haltak meg az előző év azonos időszakához képest. Az élveszületések

száma 6,5%-kal nőtt, a halálozásoké 2,3%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó

népességfogyás üteme tovább lassult. Természetes fogyás következtében 1521 fővel csökkent a

megye lakónépessége az év első felében. Idén az első félévben 55%-kal kevesebb csecsemő hunyt

el, mint tavaly ebben az időszakban. 2014. I. félévében ezer élveszületésre 4,5 csecsemőhalálozás

jutott.7

Ezer élveszületésre jutó 1 éven aluli elhalálozások száma Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

7 KSH, Fókuszban a megyék – 2014. I. félév

20

Csecsemőhalandósági arány 3 éves átlaga

megyénként, 2011–2013.

(országos átlag 4,96 ezrelék)

Veszprém6,16

Hajdú4,00

Fejér5,30

Baranya

4,56

Nógrád7,53

Bács5,13

Pest

3,56

Heves

5,53

Békés4,43

Jász

5,20

Komárom4,63

Vas5,23

Győr5,46

Bp.

3,33

Somogy8,03

Tolna5,60

Zala3,93

Borsod9,06

Szabolcs5,60

3,33 - 4,00 (4)

Csongrád4,76

4,43 - 4,76 (4)

5,13 - 6,16 (9)

7,53 - 8,03 (2)

9,06 - (1)



Általános halálozás A halálozás struktúrája a teljes borsod megyei lakosság körében A 0-X éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,

2008-2012.

Nők

6312; 26%

11110; 44%

1957; 8%

1883; 8%

1673; 7%

4659; 20%

13229; 56%

1151; 5%

904; 4%

2110; 9%

1769; 7%

1485; 6%

Rosszindulatú daganatok

(BNO-10.:C00-C97)

Keringési rendszer

betegségei (BNO-10.:I00-I99)

Légzőrendszer betegségei

(BNO-10.:J00-J99)

Emésztőrendszer betegségei

(BNO-10.:K00-K93)

Külső okok (BNO-10.:V01-Y98)

Egyéb

Forrás: HaMIR, saját szerkesztés

Férfiak

21

A megyénkben bekövetkezett halálesetek több mint 90 százalékáért a nem fertőző betegségek

felelősek, mint pl. a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a daganatok. A két nem halálozási

struktúrája eltérő az általános halálozás tekintetében. A keringési rendszert érintő elhalálozások

férfiaknál 44, nőknél 56 százalékos halálozási részarányt képviseltek a vizsgált öt év (2008-2012)

összevont adatai alapján. Míg a rosszindulatú daganatok haláloki súlya tekintetében a férfiak voltak

érintettebbek 26%-os aránnyal, nők esetében ez az érték 20% körül alakult.

Magyarország jelentős halandósági többletet mutat nem csupán az Európai Unió legfejlettebb

országaihoz képest, hanem az Unióhoz hazánkkal egyszerre vagy később csatlakozott országokhoz

viszonyítva is. A 65 évesnél fiatalabb magyar férfiak halandósága 2,5-szerese ugyanezen korcsoport

esetében az Unió legfejlettebb országaiban tapasztalható halálozási átlagánál. A 65 évesnél fiatalabb

magyar nők halálozása 1,7-szerese a legfejlettebb Uniós országok átlagos halálozási szintjének.

A teljes halálozás alakulása Magyarországon az Európai Unió átlagainak tükrében,

1980 és 2012 között, (SDR/100 000 fő)

SDR: Standardizált Halálozási Arány

EU members

before May

2004=

2004 májusa előtt

csatlakozó

országok átlaga =

EU(15)

EU members

since May 2004=

2004 májusa után

csatlakozó

országok átlaga =

EU(10)

EU = EU(27) átlaga

22

A 0-64 éves korban bekövetkezett teljes halálozás alakulása Magyarországon az

Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között

(SDR/100 000 fő)

SDR:standardizált halálozási arány

Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014

Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált halálozás alakulása Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Férfiak

1000

1050

1100

1150

1200

1250

1300

1350

1400

1450

1500

2008 2009 2010 2011 2012

Év

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

ny

szá

m

10

00

00

fő

re

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

23

Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Nők

600

620

640

660

680

700

720

740

760

780

800

2008 2009 2010 2011 2012

Év

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

ny

szá

m

10

00

00

fő

re



Az általános halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi halálok terén a

férfiak érintettsége súlyosabb a nőkénél, közel kétszerese a standardizált halálozási arányuk.

Ugyanakkor pozitív jelenség, hogy a férfiaknál a vizsgált években az általános halandóság

mutatójának csökkenése volt tapasztalható, nőknél 2010-ben történt csak javulás, a többi években

emelkedés mutatkozik. Mindkét nem esetében az országos átlagot meghaladóan alakult a teljes

halálozási arány értéke.

Az összes halálok miatti halálozás területi egyenlőtlenségei

A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012.

Korcsoport

Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/

2008-2012.

Férfiak Nők

0 160,2 (286)

1-14 146,1 (118)

15-64 124,9 (9874)

118,3 (4396)

65-74 116,9 (6021)

108,4 (4318)

75+ 110,4 (8674)

106,5 (14706)

0-X 117,6

(24704) 109,1

(23538)

A magyar átlagnál szignifikánsan magasabb/alacsonyabb

24

A megyénkben élő lakosság valamennyi vizsgált korcsoportjában és mind két nem tekintetében a

magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak az általános halandóságon

belül. A legnagyobb eltérés az egy éves kort be nem töltöttek körében tapasztalható, majd az 1-14

évesek körében is 46%-ot meghaladó értéket mutat. A 15-x évesek korcsoportjában a férfiak

érintettsége az országos átlaghoz képest kifejezettebb a nők körében tapasztaltaktól.

25

Az általános halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva itt is láthatjuk a férfiak

fokozottabb érintettségét, mely érték a hazai átlagot valamennyi járási területen meghaladta, bár a

miskolci és tiszaújvárosi járás erősen megközelítette a hazai halálozási szintet. Nőknél a tiszaújvárosi

járásban tapasztalható általános halálozási érték az országos halálozási szinttel azonosnak bizonyult

a vizsgált öt évben.

26

Korai halálozás Összes halálok miatti korai halálozás struktúrája

A 15-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrája, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2008-2012.

Nők

2929; 30%

3176; 32%

1306; 13%

1331; 13%

642; 7%

1259; 29%

472; 11%

324; 7%

392; 9%

490; 5%

1673; 38%

276; 6%

Rosszindulatú daganatok

(BNO-10.:C00-C97)

Keringési rendszer

betegségei (BNO-10.:I00-I99)

Légzőrendszer betegségei

(BNO-10.:J00-J99)

Emésztőrendszer betegségei

(BNO-10.:K00-K93)

Külső okok (BNO-10.:V01-Y98)

Egyéb


A két nem idő előtti (15-64 évesek) általános halálozási struktúrája eltérő a teljes életszakaszban

bekövetkező halálozásokétól. A keringési rendszert érintő elhalálozások tekintetében fordulat

következett be, miszerint a férfiak érintettebbek ebben az életszakaszban, mint a nők, továbbá a

férfiak esetében vezető halálok maradt, míg a nőknél a rosszindulatú daganatok haláloki súlya került

az első helyre.

Az összes halálok miatti korai halálozás alakulása Az általános korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy

valamennyi halálok terén a férfiak érintettsége nagyobb a nőkénél. Mindkét nemnél a vizsgált években

az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, majd nőknél erőteljesebben,

férfiaknál mérsékeltebben emelkedett. Az általános korai (15-64 évesek) halálozás megyénkben

tapasztalható értékei mind férfiak, mind a nők esetében az országosan javuló halálozási szintet

meghaladóan alakult.

Férfiak

27

Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Férfiak

500

550

600

650

700

750

800

850

900

2008 2009 2010 2011 2012Év

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

ny

szá

m 1

00

00

0 f

őre


Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Nők

240

260

280

300

320

340

360

2008 2009 2010 2011 2012

Év

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

ny

szá

m 1

00

00

0 f

őre



28

Az összes halálok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei

Az általános idő előtti halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva a férfiak

fokozottabb érintettsége itt is jelentős, azonban a korai halálozás hazai átlagát férfiaknál a miskolci és

29

tiszaújvárosi járás területén jól közelítette ezen érték, míg a többi területeken meghaladta azt. A 30%-

ot elérő magas halálozási többlet férfiaknál hét járási területet érintett megyénkben. Nőknél hat járási

területen a hazai szintet közelítette a halandóság, és három járás esetében több mint 30%-kal

meghaladta azt.

30

Az összes halálok (BNO-10.:A00-Y98) miatt bekövetkező becsült halálozási kockázat alakulása,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző halálozási kockázatú járási területein élő 15-64 éves

lakosság körében , 2007-2012.

(viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka)

Férfiak Nők

0,60

0,80

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2,00

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Gönci járás Magyarország

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

1,30

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)


0,60

0,80

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Mezőcsáti járás Magyarország

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

1,30

1,40

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Mezőcsáti járás Magyarország

0,85

0,95

1,05

1,15

1,25

1,35

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

oc

ká

zat

(vis

zon

yít

ási

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Mezőkövesdi járás Magyarország

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

1,15

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

oc

ká

zat

(vis

zon

yít

ási

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Mezőkövesdi járás Magyarország

31

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

1,15

1,20

1,25

1,30

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

oc

ká

zat

(vis

zon

yít

ási

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Miskolci járás Magyarország

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

1,15

1,20

1,25

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alál

ozá

si K

ock

ázat

(vi

szo

nyí

tási

alap

: o

rszá

gos

hal

álo

zás

20

07

-20

12

öss

zevo

nt

idő

szak

a)

Miskolci járás Magyarország

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

1,15

1,20

1,25

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Tiszaújvárosi járás Magyarország

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

1,15

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)


Forrás:HaMIR, saját szerkesztés

Az összes halálok miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata

tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes járásaiban élő lakosság kedvezőbb vagy

kedvezőtlenebb kiemelt halálozási kockázattal bír:

A mezőcsáti járásban minkét nem tekintetében magasabb a teljes korai halálozás becsült halálozási

kockázata a hazai viszonyítási szinttől, férfiaknál magasabb kockázattal bír, viszont csökkenő

tendenciát mutat mindvégig.

A mezőkövesdi járás női lakossága körében a korai halálozás becsült halálozási kockázata, az

országos szintet 2011-ben megközelítette, majd emelkedésnek indult, férfiak körében magasabb a

kockázat a hazai átlagnál, de csökkenő tendenciát követ.

A gönci járás esetében férfiak korai halálozási kockázata a vizsgált hat évben az országos halálozási

szint közel kétszerese volt, a nők esetében is magasabb volt a kockázat, de szintje kedvezőbb,

tendenciája viszont enyhén emelkedő.

Tiszaújvárosi járás területén élő lakosság általános korai (15-64 éves) halálozásának becsült

halálozási kockázata a vizsgált években az országos átlagszint közeli volt, tendenciája a magyar

átlagnak megfelelően csökkenő.

Miskolci járásban mindkét nem korai halálozási kockázata a hazai szintet meghaladó volt, bár attól

nem tért el nagyon. A hazai trenddel párhuzamosan csökkenő volt mindkét nem esetében, 2011-től

nőknél erőteljesebben, férfiaknál mérsékeltebben emelkedésnek indult.

32

Keringési rendszert érintő megbetegedések / halálozások (BNO-10.:I00-I99) helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Globális helyzet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a

globális halálokok listáját, becslések szerint évente 17.5 millió ember halálát okozza, azaz az

összes halálozás 30%-ért felelősek a kardiovaszkuláris megbetegedések. Az előrejelzések alapján ez

a helyzet várhatóan a jövőben sem fog változni, 2015-ben ez a halálozási szám megközelíti majd a 20

milliót.

A szív-és érrendszeri betegségeken belül az ischaemiás szívbetegség (ISZB) a fejlett világ egyik

meghatározó haláloka. Ezen betegségcsoport okozta megbetegedés tekintetében Magyarország és

azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem kivétel. A halálesetek több mint feléért a szív-és

érrendszerrel kapcsolatos betegségek felelősek. A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak

az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. Földrajzi eloszlását illetőn megyén belüli

területi különbözőségek is megfigyelhetőek.

Nyers halálozási arány alakulása Európában, 2012.


33

A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás a 0-64 éves férfiak

körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében,

1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás a 0-64 éves nők


1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


34

Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás alakulása a 0-64 éves férfiak


1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás alakulása a 0-64 éves nők körében

Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében,

1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)



35

A keringési rendszert érintő megbetegedések / halálozások (BNO-10.:I00-I99) Borsod-Abaúj-

Zemplén megyei helyzete a hazai adatok tükrében

2008 - 2012 közötti időszak összevont keringési rendszert érintő halálozási adatai

2008-2012 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a keringési rendszert érintő haláloki

csoport valamennyi korcsoportban és mind két nem körében összesen 24 339 halálesetet

követelt, mely a teljes megyei halálozás felét tette ki. Ezt a haláloki csoportot követi a rosszindulatú

daganatos megbetegedések csoportja, mely a vizsgált időszakban a halálozások 23 százalékáért volt

felelős.

A korai (15-64 évesek körében) életszakaszban bekövetkező okspecifikus halálozás a megye

lakossága körében 4 435 halálesetet követelt, mely az idő előtt bekövetkező összes halálozások

30 százaléka volt.

Nemek szerinti eloszlás

Nemek szerinti megoszlás tekintetében valamennyi korcsoportban a nők esetében rosszabb az

arány, hiszen a 2008-2012 között elhunyt nő 56 százaléka (13 229 fő) valamilyen keringési rendszert

érintő betegség következtében veszítette életét (a férfiak körében a 11 110 halálesettel az arány 44

százalék volt). A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok

veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a

rizikó hirtelen növekedését.

A korai (15-64 évesek körében) életszakaszban bekövetkező keringési rendszert érintő betegség

miatti okspecifikus halálozás a férfiak esetében rosszabb, mely betegségcsoport a vizsgált

időszakban 3 176 halálesetet követelt, ez az idő előtt bekövetkező összes halálozások 32 százaléka

volt. Nők körében a férfiaknál tapasztalt halálesetek felét sem érte el a keringési rendszert érintő

betegség miatti halálesetek száma (1 259 eset), részaránya 29 százalékot tett ki.

Életkor szerinti eloszlás

A 45-49 éves korosztályból a vizsgált 5 év alatt (2008-2012) 298 férfi halálát követelte valamilyen szív-

és érrendszeri betegség, az 50-54 évesek között ez a szám már 600 volt. Nők esetében a növekedés

később mutatkozott, a 60-64 év közötti korcsoportnál kezd emelkedésbe. A nők esetében 50-54 év

közöttieknél keringési rendszert érintő betegség még "csak" 225 esetben volt a halál oka (a férfiaknál

tapasztalható szám harmada).

36

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek száma, 2008-2012.

Férfiak

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek száma, 2008-2012.

Nők

37

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 100 ezer főre vetített száma az országos átlag tükrében, 2008-2012.

Férfiak

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 100 ezer főre vetített száma az országos átlag tükrében, 2008-2012.

Nők

38

A 15-64 évesek körében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a százezer főre vetített keringési

rendszert érintő halálozások száma már a 30-34 éves korcsoporttól kezdődően az országos átlagtól

látványosan magasabb szinten kezdi emelkedését és ez a tendencia a hazai trendnek megfelelően a

kor előrehaladtával, folyamatosan növekszik. Férfiak nyers halálozási aránya szinte valamennyi

vizsgált korcsoport tekintetében közel 3 szorosa a nőknél tapasztalt értékeknek.

A szív és érrendszeri megbetegedések körében jelentős halálozással bírnak az ischaemiás

szívbetegségek, ezen belül is a heveny szívizomelhalás, valamint a magas vérnyomás és az agyér

betegségek okozta megbetegedések.

Az vizsgált öt évben (2008-2012) a szív és érrendszeri halálozások tekintetében megyénk 15-64 éves

elhalálozott férfi lakosságának közel kétharmadát sújtotta az ischaemiás szívbetegségek miatt

bekövetkező elhalálozás, melynek 39%-át heveny szívizom elhalás okozta.

Nőknél valamelyest mérsékeltebb részarányról beszélhetünk, bár itt is közel felére tehető az

ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező halálozás a 15-64 éves elhalálozott nők esetében,

viszont ezen belül a férfiakéhoz hasonlóan közel azonos arányt képvisel (32%) a szívinfarktus

bekövetkezte.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves korcsoportba tartozó lakossága körében a magas

vérnyomás és az agyér betegségek által okozott halálozás haláloki súlya a nők körében bizonyult

magasabbnak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozás

haláloki struktúrája, 2008- 2012.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 15-64 éves férfi lakossága körében

bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti

halálozások haláloki struktúrája, 2007-2011.

24,0%

59,0%

17,0%Magas vérnyomás és

az agyér betegségek

Ischaemiás

szívbetegségek

Egyéb

39

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakossága körében bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozás

haláloki struktúrája, 2008- 2012.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 15-64 éves női lakossága körében

bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti

halálozások haláloki struktúrája, 2007-2011.

30,3%

51,7%

18,0%Magas vérnyomás és

az agyér betegségek

Ischaemiás

szívbetegségek

Egyéb

Keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás részletes elemzése

A keringési rendszeri betegségek miatti korai halálozás alakulása

A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Férfiak

150160170180190200210220230240250260270280290

2008 2009 2010 2011 2012

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

nys

zá

m 1

00

00

0 f

őre

Év


40

A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Nők

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

2008 2009 2010 2011 2012Év

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

ny

szá

m 1

00

00

0 f

őre


A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva

megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége kifejezettebb, közel háromszor magasabb halálozással

bírnak mint a nők, mely mutató értéke az országos szintet 2008-2012 közötti időszakban mindvégig

meghaladta. Nőknél a standardizált halálozási mutató értéke az országos szintnél magasabban

alakult, és a vizsgált időszakban mindvégig meghaladta azt, de a férfiakétól alacsonyabb halálozási

szinten.

A 0-X éves férfiak és nők keringési rendszeri betegségek miatti halálozásának eltérései a

magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012.

Korcsoport


2008-2012.

Férfiak Nők

0 -

1-14 -

15-64 130,1 (3176)

136,5 (1259)

65-74 123,5 (2764)

115,3 (2011)

75+ 113,2 (5167)

108,4 (9957)

0-X 120,2

(11110) 111,6

(13229)


41

A keringési rendszeri betegségek miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei

Az országos átlagot valamennyi korcsoportban szignifikánsan meghaladó volt a megye lakosságának

halálozása mind két nem tekintetében. Legkedvezőtlenebb eltérés a 15-64 évesek körében

mutatkozott mely nők esetében a magyar átlagot 36 százalékkal haladta meg, ezzel országosan a

megyék között a legrosszabb halálozással bírt. Az idősebb korcsoportokban és a teljes lakosság

körében a férfiak halálozási szintje bizonyult magasabbnak a hazainál.

43

A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi

egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mindkét nem esetében a halálozás a hazai

halálozási szintet meghaladóan alakult megyénk szinte valamennyi járási területén.

Kivételt képez a tiszaújvárosi járás, mely a vizsgált időszakban férfiaknál az országos átlagtól

kedvezőbbnek bizonyult, az encsi járás pedig jól megközelítette a hazai átlagot.

Nőknél a tokaji és a tiszaújvárosi járás lakosságának halálozási szintje közelítette meg a magyar

átlagot, de attól kissé kedvezőtlenebb szinten.

A keringési rendszer egyes betegségei miatti okspecifikus halálozás helyzete Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében

A magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozás megyénk férfi lakossága

körében az országos halálozási szinttől rosszabb, mely jellemző észak-magyarország mindhárom

megyéjére.

Járási területeink tekintetében a férfiak magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai

halálozási egyenlőtlenségei jól láthatóak, a miskolci és mezőkövesdi járás halálozási mutatója a hazai

halandósági szinttől kissé kedvezőbb, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi területek esetében 10-20%

százalékot is meghaladó kedvezőbb halálozás mutatkozott.

A szomszédságukban lévő járások pl.: kazincbarcikai, ózdi, putnoki, edelényi, gönci, cigándi, tokaji és

mezőcsáti járások az országos átlaghoz képest a legrosszabb – 30 százalék többlethalálozást is

meghaladó – halálozással bírtak a vizsgált öt év tekintetében.

Megyénk 15-64 éves női lakossága a körében a magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta

korai halálozás az országos halálozási szinttől rosszabb, amely jellemző észak-magyarország

mindhárom megyéjére.

Járási területeink tekintetében az egyenlőtlenségek itt is jól láthatóak, de míg a tokaji járás

tekintetében férfiaknál az egyik legkedvezőtlenebb a halálozási helyzet, addig nőknél az országos

szinttől nem tért el. A sárospataki és sátoraljaújhelyi járási területén a férfiakéhoz hasonlóan közel 10-

20 százalékkal kedvezőbb halálozás mutatkozott az országos átlagnál a vizsgált öt év tekintetében.

46

Az ischaemiás szívbetegségek okozta korai halálozás magas megyénk férfi és női lakossága

körében is, országosan a legrosszabb. Ugyanakkor a tiszaújvárosi járásban élő lakosság korai

halálozása ezen halálok tekintetében kedvezőbb a hazai szinttől. Férfiaknál az encsi járás a magyar

átlagot jól közelítette, nők esetében a szikszói és a szerencsi járás területén tapasztalható a hazai

szinttel megegyező ischaemiás szívbetegségek okozta korai halálozás.

48

Heveny szívizomelhalás okozta idő előtti halálozás területi egyenlőtlenségei tekintetében férfiaknál a

hazai szinttől kedvezőbb az encsi és miskolci járási területeken, a legkedvezőbbnek a mezőkövesdi és

tiszaújvárosi területek bizonyultak. Nők körében a szerencsi járás, halálozási mutatója alakult a

legkedvezőbben ezt követi a miskolci és a szikszói járási terület majd az edelényi jól közelítette a

hazai átlagszintet, továbbá a tiszaújvárosi azzal megegyezően alakult 2008 és 2012 közötti időszak

összevont standardizált halálozási adatai szerint.

50

Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző halálozási kockázatú

járási területein élő lakosság körében, 2007-2012.

(viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka)

Férfiak Nők

0,60

0,80

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2,00

2,20

2,40

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Cigándi járás Magyarország

0,60

0,80

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2,00

2,20

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Cigándi járás Magyarország

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

1,30

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alál

ozá

si K

ock

ázat

(vi

szo

nyí

tási

alap

: o

rszá

gos

hal

álo

zás

20

07

-20

12

öss

zevo

nt

idő

szak

a)

Encsi járás Magyarország

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

1,30

1,40

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Encsi járás Magyarország

0,50

0,70

0,90

1,10

1,30

1,50

1,70

1,90

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

oc

ká

zat

(vis

zon

yít

ási

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)


0,50

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

1,30

1,40

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

oc

ká

zat

(vis

zon

yít

ási

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)


51

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alál

ozá

si K

ock

ázat

(vi

szo

nyí

tási

alap

: o

rszá

gos

hal

álo

zás

20

07

-20

12

öss

zevo

nt

idő

szak

a)


0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)


0,60

0,80

1,00

1,20

1,40

1,60

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alál

ozá

si K

ock

ázat

(vi

szo

nyí

tási

alap

: o

rszá

gos

hal

álo

zás

20

07

-20

12

öss

zevo

nt

idő

szak

a)

Tokaji járás Magyarország

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00

1,10

1,20

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Be

csü

lt H

alá

lozá

si K

ock

áza

t (v

iszo

ny

ítá

si

ala

p:

ors

zág

os

ha

lálo

zás

20

07

-20

12

öss

zev

on

t id

ősz

ak

a)

Tokaji járás Magyarország

Keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási

kockázata tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes járásaiban élő lakosság kedvezőbb vagy

kedvezőtlenebb kiemelt halálozási kockázattal bír:

A cigándi járásban minkét nem tekintetében 2007-2012 között a keringési rendszert érintő korai

halálozás becsült halálozási kockázata kétszerese volt a hazai szintnek. Tendenciája nem mutat

csökkenést.

Az encsi járás férfi lakossága körében kedvezőbb a halálozás kockázata, a magyar átlagszint körül

alakult a vizsgált időszakban, nők esetében a halálozás kockázata magasabbnak bizonyult,

tendenciája csökkenést mutat.

A gönci járás esetében férfiak halálozási kockázata a vizsgált hat évben az országos halálozási szint

közel kétszerese volt, a nők esetében is magasabb a kockázat, de szintje kedvezőbb és tendenciája is

csökkenő.

Tiszaújvárosi járás területén élő férfiak keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező korai (15-64

éves) halálozásának becsült kockázata 2008-2009 és 2012. években az országos átlagszintet

érintette, nőknél felette volt ugyan, de jól közelítette azt.

Tokaji járásban a férfiak halálozási kockázata a hazai szintet meghaladó volt, nőknél 2008, 2010 és

2012-ben jól megközelítette, tendenciája csökkenést mutat.

52

Keringési rendszert érintő megbetegedések

A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) jelentései HMAP bemutatása A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) hazánkban az első reprezentatív igényű, a

nemzetközi elvárásokhoz igazított morbiditás regisztrációs/monitorozó program. A programhoz az

indítás óta (1998.május) 11 megye (Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-

Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-

Szolnok és Zala) szolgáltat rendszeresen megbetegedési adatokat összesen 192 háziorvosi praxis

részvételével, így a magyar felnőtt lakosság közel 4%-ának morbiditási viszonyairól nyerhetők adatok.

Az alapellátásra épített, őrposztrendszeren alapuló morbiditási adatgyűjtés kialakítása és fenntartása

hazánkban egyértelműen indokolt és eurokonformitást biztosító minőségben megvalósítható. A

gyűjtött és gondosan elemzett adatok nemcsak hiteles és megbízható alapot nyújtanak a magyar

lakosság egészségi állapotának jellemzéséhez, de lehetőséget nyújtanak a kiválasztott betegségek

morbiditási struktúrájában bekövetkező változások monitorozására is. Ezáltal a program a

döntéshozók számára értékes támpontot nyújt az egészségügyi ellátó kapacitás tervezéséhez, a

prioritások meghatározásához és a népegészségügyi intervenciók hatékonyságának megítéléséhez.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007 szeptemberében csatlakozott a programhoz 25 háziorvosi praxis

részvételével.

A vizsgálatban jelentésre kerülő megbetegedések döntő része szakrendelőben, illetve fekvőbeteg

intézményben kerül diagnosztizálásra. A vizsgálati populációt a résztvevő háziorvosok praxisaiba

mindenkor tartozó személyek alkotják.

Fontos kiemelni, hogy az egyes megbetegedések esetében jelzett „országos eloszlás” az egész

országra vonatkozó előfordulási gyakoriságok becslésének tekinthető.

A HMAP által gyűjtött legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedési adatok ismeretében

jelen tájékoztató anyagunk a prevalens (vizsgált időszakban jelenlévő) esetek 2013-as évi

korcsoportos eloszlásával, valamint idősoros standardizált hányados mutatójával, továbbá a 2013-as

53

évben újonnan diagnosztizált megbetegedések korcsoportos eloszlásával igyekszik bemutatni Borsod-

Abaúj-Zemplén megye népességének a keringési rendszert érintő morbiditási helyzetét az országos

átlag tükrében.

Keringési rendszert érintő megbetegedések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Háziorvosi

Morbiditási Adatgyűjtési Program 2013-as időszak jelentései alapján

Hypertónia (magasvérnyomás)

Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as magasvérnyomás prevalencia

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében a magasvérnyomás betegség korcsoportos

eloszlása a 30-34 évesek korcsoportjától a magyar átlag felett alakult, amely a kor előrehaladtával

egyenes arányban növekedett.

Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált standardizált

magasvérnyomás prevalencia hányados

megyei eloszlás, férfiak országos eloszlás, férfiak megyei eloszlás, nők országos eloszlás, nők


54

Magasvérnyomás megbetegedés időbeni alakulása a program kezdetétől (2007) a megye

lakossága körében a hazai szintet meghaladó volt, tendenciája 2012-től csökkenést mutat az

országos trendhez hasonlóan.

Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as

magasvérnyomás incidencia

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 2013-ban újonnan diagnosztizált magasvérnyomás

betegség gyakorisága a hazai átlagot meghaladta mind két nem tekintetében. Az életkor

előrehaladtával az új esetek gyakorisága 75 éves korig töretlenül emelkedik, majd felette jelentős

visszaesés látható. A férfiak esetében megyénk mutatóiban a 60-69 évesek korcsoportjában a hazai

átlag alatti gyakoriságot láthatunk.

Ischaemiás szívbetegségek

Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as ischaemiás szívbetegség prevalencia



55

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében az ischaemiás szívbetegségek előfordulása a

40-44 évesek korcsoportjától a magyar átlag felett alakult, amely a kor előrehaladtával egyenes

arányban növekedett.

Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált ischaemiás szívbetegség

standardizált prevalencia hányados

Ischaemiás szívbetegségek időbeni alakulása 2007-től a megye lakossága körében a hazai szint

feletti volt, tendenciája az évek alatt csökkenést mutat az országos trendhez hasonlóan.


ischaemiás szívbetegség incidencia

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 2013-ban újonnan diagnosztizált ischaemiás

szívbetegségek gyakorisága (incidencia) a hazai átlagot meghaladta mind két nem tekintetében.



56

Az életkor előrehaladtával az új esetek gyakorisága emelkedő tendenciát követ, majd nők esetében

75 éves kortól jelentős visszaesés tapasztalható.

Akut szívinfarktus (acut myocardialis infarctus)


akut szívinfarktus prevalencia

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében az akut szívinfarktus gyakorisága férfiak

esetében az 50-54 évesek korcsoportjáig a magyar átlag felett alakult, amely kor előrehaladtával

egyenes arányban növekedett. A megye férfi lakossága esetében 60-75 korév közöttieknél csökkent,

majd az országos trendhez hasonlóan emelkedésnek indult. Nők esetében az 50-54 évesek

korcsoportjáig figyelhető meg emelkedés és csúcsosodik ki az akut szívinfarktus megbetegedés

gyakorisága, majd az 55-59 évesek körében elérve az országos átlag szintet csökkenésnek indul, és a

60-x éves nőket 2013-ban már alig érintette ezen betegség előfordulása.


akut szívinfarktus prevalencia hányados



57

Az akut szívinfarktus gyakoriságának időbeni alakulása 2007-től a megye lakossága körében a

hazai szint alatt mozgott mind két nem esetében, tendenciája 2010-től nőknél meredeken emelkedő

volt mindvégig.


akut szívinfarktus incidencia

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 2013-ban újonnan diagnosztizált (incidencia) akut

szívinfarktus gyakorisága férfiaknál 45 és 69 éves lakosság körében, nőknél 45 éves kortól 79

évesek korosztályáig a magyar átlag felett alakult.

Stroke (agyi érkatasztrófa)

Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as stroke prevalencia



58

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 40-59 és 65-x éves férfi lakossága körében a stroke gyakorisága a

magyar átlag feletti volt, amely a kor előrehaladtával egyenes arányban növekedett. Nőknél 55 éves

kortól volt a növekedés tapasztalható a hazai átlagtól magasabb gyakorisággal.


stroke prevalencia hányados

A stroke előfordulásának időbeni alakulása 2007-től a megye lakossága körében a hazai szint

feletti szintről indulva csökkenő tendenciát mutatott, majd elérte a hazai halálozási szintet, de

tendenciája újra emelkedésnek indult.


stroke incidencia

Az újonnan diagnosztizált (incidencia) stroke megbetegedések előfordulása 2013-ban nők

esetében a magyar átlagszint feletti volt, amelyet egyes korcsoportokban azonban jól megközelített

(50-54 évesek, 70-74 évesek).



59

Megyénk férfi lakosságára 2013-ban a hazai átlaghoz közelítő megbetegedési gyakoriság volt

jellemző egészen a 74 éves kort bezárólag, ettől idősebb férfi populációban már az országos átlag

többszörösét jelentő embert érint a stroke megbetegedés előfordulása.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kezelt, finanszírozási adatok a keringési

rendszert érintő megbetegedések vonatkozásában.

A keringési rendszert érintő megbetegedések miatt 2009 és 2013 között, a kórházakban kezelt

betegek és ezen, betegek körében bekövetkező megbetegedési esetek száma megyénkben csaknem

5%-kal csökkent, ugyanakkor számuk így is magas.

2013-ban - ha Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes lakosság számát vesszük figyelembe -, 100

lakosból 5 (országosan 3 lakos) kórházi kezelésre szorult keringési rendszert érintő betegsége miatt.

A keringési rendszer betegségeivel megjelentekre vonatkozó kórházi adatok, számokban

ÉV

Kórházban kezelt keringési rendszert érintő

ESETEK SZÁMA Borsod-Abaúj-Zemplén

megye

Kórházban kezelt keringési rendszert érintő

BETEGEK SZÁMA Borsod-Abaúj-Zemplén

megye

2009 35179 27579

2010 35423 27288

2011 36072 27520

2012 34118 26683

2013 33253 26039

Forrás: OEP finanszírozási adatok

Háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségei, 2005-2013 közötti alapellátásból

származó jelentések alapján.

Az alábbi morbiditási adatok a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtött Országos Statisztikai

Adatgyűjtési Program jelentéseiből származnak, melyek a kétévenkénti háziorvosi jelentések

orvoshoz fordulási megbetegedési adatait tükrözik Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan.

A háziorvoshoz bejelentkezett felnőtteknél (19 éves és idősebb) az életkorral jelentősen emelkedik a

keringési rendszer betegségeit érintő megbetegedések tízezer megfelelő korú népességre jutó száma.

Az első helyen mind két nem tekintetében a magasvérnyomás betegségek állnak, a lakosság egy

harmada szenved ezen betegségekben. A nők jobban érintettek, mint a férfiak, tízezer lakosra

férfiaknál 3267, nők esetében 4001 megbetegedés jutott megyénkben. A 35-44 évesek korcsoportjától

a következő két tízéves korcsoportban már megduplázódik a betegség gyakorisága mindkét nem

tekintetében. A korai halálozás tekintetében ezen megbetegedéssel leginkább érintett népesség a 35-

64 évesek korosztálya.

60

A második helyen az ischaemiás szívbetegségek állnak, itt is a női nem érintettebb, körükben a

tízezer megfelelő korú női lakosra 1992 megbetegedés jutott, férfikanál ez a szám 1432 volt. A 45-54

évesek körében tapasztalt megbetegedési gyakoriság a következő tízéves korcsoportban már közel

háromszorosára nő mind két nem tekintetében. A korai halálozás tekintetében ezen megbetegedéssel

leginkább érintett korcsoport 45-64 évesek népessége.

Agyér betegségek tízezer lakosra jutó gyakorisága férfiaknál 652 eset, nők esetében valamivel

magasabb 778. A korai halálozás tekintetében ezen megbetegedéssel leginkább érintett korosztály

45-64 évesek népessége.

A cukorbetegség szintén a nőket sújtja jobban, körükben a betegség száma tízezer megfelelő korú

női lakosra 1030 volt, férfi lakosra ez az érték 983.

A keringési rendszert érintő főbb megbetegedések a kor előrehaladtával egyenes arányban

növekszenek, egyes korcsoportoknál mért gyakoriságok a következő korosztályban már két-

háromszoros emelkedést mutatnak. A női populáció érintettsége meghatározóbb volt a férfiakénál,

amelyhez hozzájárulhat a női nem tudatosabb orvoshoz fordulási szokásai megbetegedésük esetén.

19 éves és idősebb férfiak leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű betegségeinek tízezer megfelelő korúra jutó száma

8, Borsod-Abaúj-Zemplén megye háziorvosi

praxisainak nyilvántartása alapján, 2013.

Betegség 19-24 éves

férfiak

25-34 éves

férfiak

35-44 éves

férfiak

45-54 éves

férfiak

55-64 éves

férfiak

65-74 éves

férfiak

75 éves és idősebb férfiak

19 éves és idősebb férfiak

Rosszindulatú daganatok (C00-C97)

17 41 83 186 504 1 040 1 589 345

Diabetes mellitus (E10-E14) 46 82 262 891 1 861 2 700 2 669 983

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78)

44 189 601 1 418 2 349 2 972 2 701 1 275

magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

296 691 1 608 3 376 5 497 7 357 8 416 3 267

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

17 45 222 897 2 475 4 213 6 139 1 432

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) 4 15 66 305 1 047 2 020 3 291 652

Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44)

337 292 306 567 1 178 1 489 1 982 724

Spondylopathiák (M45-M49) 204 457 943 1 859 3 078 3 218 3 079 1 661

8 A betegségadatok melyekből a tízezer főre jutó gyakoriságot származtattuk nem a személyek számát, hanem

az egyének betegségeinek számát jelentik (egy személynek többféle betegsége is szerepelhet a nyilvántartásban).

61

19 éves és idősebb nők leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű betegségeinek tízezer megfelelő korúra jutó száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megye háziorvosi

praxisainak nyilvántartása alapján, 2013.

Betegség 19-24 éves

nők 25-34

éves nők 35-44

éves nők

45-54 éves nők

55-64 éves nők

65-74 éves nők

75 éves és idősebb

nők

19 éves és idősebb nők

Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 18 18 98 284 593 905 1 046 424

Diabetes mellitus (E10-E14) 49 49 191 609 1 463 2 376 2 475 1 030

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78)

56 56 387 1 162 2 404 3 027 2 667 1 441

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

162 162 1 352 3 404 5 859 7 663 8 840 4 001

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) 38 38 237 1 074 2 781 4 137 5 900 1 992

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)

13 13 70 334 926 1 567 2 739 778


311 311 447 817 1 359 1 332 1 378 872

Spondylopathiák (M45-M49) 198 198 1 077 2 415 4 158 4 030 3 826 2 407

Forrás: KSH, Háziorvosi nyilvántartás adatai

19 éves és idősebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és magyar lakosság leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű betegségeinek tízezer megfelelő korúra jutó

száma, háziorvosok nyilvántartása alapján, 2013.

387

719

803

1 008

1 364

2 059

3 658

372

685

555

1 131

1 585

1 435

2 069

3 682

1 731

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000

Rosszindulatú daganatok (C00-C97)

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)


Diabetes mellitus (E10-E14)

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák

(E78)

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

Spondylopathiák (M45-M49)

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

19 éves és idősebb magyar lakosság

19 éves és idősebb Borsod-Abaúj-

Zemplén megye lakossága

Forrás: KSH, Háziorvosi nyilvántartás adatai, saját szerkesztés

62

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye felnőtt (19 és idősebb népesség) lakossága körében a vizsgált öt év

adatai alapján az országos átlagnál magasabb megbetegedési gyakoriság tapasztalható az

ischaemiás szívbetegségek és az agyér betegségek tekintetében, az életévek előrehaladtával 2005

és 2013 között valamennyi vizsgált megbetegedés előfordulása emelkedő tendenciát mutat. A vizsgált

jelentési években az évek előrehaladtával a lakosság körében tapasztalt megbetegedések

emelkedésének oka lehet a tudatosabb orvoshoz fordulási szokások javulása is.

19 éves és idősebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a magyar lakosság leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű megbetegedéseinek tízezer megfelelő korúra jutó

száma, háziorvosok nyilvántartása alapján, 2013.

Betegség

2013 2011 2 009 2007 2 005

19 éves és idősebb Brosod-Abaúj-

Zemplén megyei

lakosság

19 éves és

idősebb magyar

lakosság

19 éves és

idősebb Brosod-Abaúj-

Zemplén megyei

lakosság

19 éves és

idősebb magyar

lakosság

19 éves és


Zemplén megyei

lakosság

19 éves és

idősebb magyar

lakosság

19 éves és


Zemplén megyei

lakosság

19 éves és

idősebb magyar

lakosság

19 éves és


Zemplén megyei

lakosság

19 éves és

idősebb magyar

lakosság

Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 387 372 346 339 311 321 274 292 230 234

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) 719 685 669 618 612 605 536 541 391 340

Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) 803 555 750 457 528 423 456 402 402 343

Diabetes mellitus (E10-E14) 1 008 1 131 925 1 078 816 974 725 859 604 679

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) 1 364 1 585 1 239 1 441 1 031 1 254 765 1 045 508 655

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) 1 731 1 435 1 627 1 357 1 457 1 345 1 311 1 238 1 111 914

Spondylopathiák (M45-M49) 2 059 2 069 1 914 1 832 1 129 1 427 681 846 583 685

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) 3 658 3 682 3 509 3 500 3 327 3 405 3 041 3 136 2 717 2 501

Forrás: KSH, Háziorvosi nyilvántartás adatai

63

Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben (NSZR) rögzített események

Az 1970-es években az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére számos országban

Infarktus Regiszterek jöttek létre és több országban némi változással jelenleg is működnek.

Magyarországon a szívinfarktus miatt kórházban kezelt betegek számáról és a kezelés során

elvégzett beavatkozásokról a finanszírozási adatbázis alapján tudunk tájékozódni. A finanszírozási

adatbázisban az ellátás során megállapított diagnózisok a BNO osztályozás alapján kerülnek

rögzítésre, amely nem különbözteti meg az ST elevációval járó (STEMI) és a nem ST elevációval járó

(NSTEMI) myocardialis infarctust. Az infarktus ezen két formájának optimális ellátása azonban

alapvetően különbözik. Létrehoztak egy olyan adatbázist, amely prospektív módon rögzíti az ellátás

legfontosabb adatait, alkalmas a betegek korai és késői prognózisának követésére, a beavatkozások

eredményességének lemérésére.

Az Infarctus Regiszter 2010. január 1.-től működik. 2010.01.01.-2011.12.31 között "pilot" jelleggel,

2012.01.01-től, mint Nemzeti Szívinfarctus Regiszter.

A Nemzeti Szívinfarctus Regiszter a BNO-ban I21-I23 kóddal jelzett eseményeket rögzíti, ugyanakkor

megkülönbözteti az ST elevációval járó (STEMI), és az ST elevációval nem járó (NSTEMI)9

szívinfarktusos eseményeket, mivel ezen betegségek ellátásának szakmai protokollja különbözik.

Jelenleg az adatszolgáltatásban országosan 65 ellátó hely vesz részt. Az akut infarktus ellátásban

részt vevő intézetek 90%-a szolgáltat adatokat.

A programban résztvevő kórházak száma országosan 85, 2014. 12. 05. napjáig a rendszerbe rögzített

események száma: 36 564, betegek száma: 34 506 volt.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területéről a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben rögzített betegekre és

eseményekre vonatkozó adatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató

Kórház az I. Belgyógyászati Osztály–Kardiológia egységében ellátottakra vonatkozóan szolgáltatja.

Az adatszolgáltatást adó 85 kórház között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi

Oktató Kórház I. Belgyógyászati Osztály–Kardiológia egysége 2014. 12. 05. napjáig 1774 eseményt

rögzített, ezzel a hetedik legtöbb eseményt jelentő kórház országosan.

9 STEMI: ST elevációs miokardiális infarktus. Olyan akut szívinfarktus, ami az EKG-n az ST szakasz megemelkedésével,

elevációjával jár. Általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti. Életveszélyes állapot, a beteget azonnal kórházba kell juttatni. A fájdalom kezdetétől számított néhány órán belül sürgős szívkatéteres beavatkozással az elzáródást meg lehet szüntetni. Ha a katéteres beavatkozás nem végezhető el, alternatíva lehet a gyógyszeres vérrögoldás, a fibrinolízis. NSTEMI: Nem ST elevációs miokardiális infarktus. Olyan heveny koszorúér keringési zavar, ún. akut koronária szindróma (ACS), ahol az EKG-n az ún. ST szakasz nem emelkedik meg, mint STEMI-ben; viszont kimutatható tartós szívizom károsodás. Sürgős ellátást igénylő kórkép

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/beteg/infarktus.php

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/adattar/?abc=f#fibrinolizis

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/adattar/?abc=a#acs

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/adattar/?abc=s#stemi

64

Forrás: NSZR

Az Infarktus Regiszterben rögzített események száma,

országos adatok(2012.03.08. esetszám: 10024, betegszám: 9553)

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

Összes STEMI NSTEMI

Összes 2517 6058 8575 10113

STEMI 1280 3213 4493 5263

NSTEMI 1111 2437 3548 4208

2010 2011 2010-2011 2012.03.01

Forrás: NSZR, saját szerkesztés

65

Rögzített infarktusos (STEMI+NSTEMI) betegek száma nemek szerint,

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15.

0

100

200

300

400

500

600

Összes

Férfi

Nő

Összes 78 132 380 494 116

Férfi 45 74 241 276 78

Nő 33 58 139 218 38

2010 2011 2012 20132014.01.01.-

04.15-ig


2010.01.01.-2014.04.15. között rögzített kezelések száma:1499, infarktusos betegek száma 1200 volt

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Az évenkénti rögzített infarktusos betegek száma tekintetében a férfiak körében jelentett események

száma több a nőknél tapasztaltaktól, 2013-ban a két nem eseményszáma közelítette egymást, és az

életévek emelkedésével a rögzített infarktusos betegek száma egyre növekszik megyénk tekintetében.

Rögzített kezelések száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,

2010.01.01.-2014.04.15. ellátási években

0

100

200

300

400

500

600

700

Összes

STEMI

NSTEMI

Összes 98 173 463 609 156

STEMI 78 132 380 494 116

NSTEMI 20 41 83 115 40

2010 2011 2012 20132014.01.01.-

04.15-ig


66

A rögzített kezelések száma adott időszakban szintén emelkedést mutat mind a STEMI és ISTEMI

eseteiben. A STEMI esetében jóval nagyobb számú az emelkedés. A STEMI olyan akut szívinfarktus,

amely általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti, életveszélyes állapot, a beteget azonnal

kórházba kell juttatni. A fájdalom kezdetétől számított néhány órán belül sürgős szívkatéteres

beavatkozással az elzáródást többnyire meg lehet szüntetni.

Rögzített infarctusos (STEMI+NSTEMI) betegek száma korcsoport szerint

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15.

Ellátás éve Korcsoport Férfi Nő Összesen

2010 30-39 4 4

40-49 5 2 7

50-59 14 9 23

60-69 11 12 23

70-79 5 7 12

80+ 6 3 9

2010 Összesen 45 33 78

2011 20-29 1 1

30-39 2 3 5

40-49 12 10 22

50-59 25 3 28

60-69 23 20 43

70-79 5 20 25

80+ 6 2 8

2011 Összesen 74 58 132

2012 20-29 1 1

30-39 12 4 16

40-49 34 10 44

50-59 68 26 94

60-69 75 45 120

70-79 41 37 78

80+ 10 17 27

2012 Összesen 241 139 380

2013 20-29 1 1

30-39 5 4 9

40-49 43 17 60

50-59 90 40 130

60-69 71 66 137

70-79 51 56 107

80+ 16 34 50

2013 Összesen 276 218 494

2014. 04.15-ig 30-39 3 3

40-49 14 3 17

50-59 23 5 28

60-69 16 7 23

70-79 18 14 32

80+ 4 9 13

2014.04.15-ig összesen 78 38 116

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2010-2014 évek ősszesen 714 486 1200

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/beteg/infarktus.php

67

A rögzített NSTEMI esetek közel negyedére tehetőek, mint a STEMI-vel rögzítésre kerülők. A NSTEMI

esetek olyan heveny koszorúér keringési zavarok, úgynevezett akut szívkoszorúér (koronária)

szindrómák (ACS), melyek EKG-ja eltér a STEMI esetekben tapasztaltaktól, viszont kimutatható a

tartós szívizom károsodás. Szintén sürgős ellátást igénylő esetek.

Rögzített kezelések száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

2010.01.01-2014.04.15.

AKUT MYOCARDIALIS INFARCTUS Összes kezelés

NSTEMI 299

STEMI 1200

összesen 1499

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15. közötti ellátási években rögzített

infarktusos (STEMI+NSTEMI) betegek számának korcsoportos megoszlása tekintetében a leginkább

érintett korosztály az 50-69 évesek teljes népessége volt. 2012 ellátási évtől már a 40-49 éves

népesség is ide sorolandó. Az évek során egyre több a rögzített infarktusos betegek száma

megyénkben, amely esemény leginkább a megye 69 évesnél fiatalabb életszakaszában lévő férfi

lakosságát sújtja. A kor előrehaladtával 60-69 évesek illetve 2012-ben már az 50-59 évesek

korcsoportjában csúcsosodik ki.

Ellátás éve Diagnózis Férfi Nő Kezelések

száma

2010 NSTEMI 14 6 20

STEMI 45 33 78

2010 Összesen 59 39 98

2011 NSTEMI 34 7 41

STEMI 74 58 132

2011 Összesen 108 65 173

2012 NSTEMI 42 41 83

STEMI 241 139 380

2012 Összesen 283 180 463

2013 NSTEMI 68 47 115

STEMI 276 218 494

2013 Összesen 344 265 609

2014 NSTEMI 22 18 40

STEMI 78 38 116

2014 Összesen 100 56 156

Megye összesen 894 605 1499

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/adattar/?abc=a#acs

68

Infarktus Regiszterbe regisztrált összes beteg halálozási viszonyai, Borsod-

Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2013.06.30.

5,78%

11,56%

3,37% 3,55%

5,62%

10,27%

2,96%

5,91%

16,26%

0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

12,00%

14,00%

16,00%

18,00%

Kórházi halálozás 30 napos halálozás 1 éves halálozás

Összes infarktusos halálozás (betegek

száma: 1038)

STEMI halálozás (betegek száma: 818)

NSTEMI halálozás (betegek száma: 203)


A szív-és érrendszeri megbetegedések fő kockázati tényezői a helytelen táplálkozás, a testmozgás

hiánya, az elhízás, a dohányzás, a diabétesz és a stressz.

Ezen betegségek jelentős része azonban megelőzhető azokkal a tényezőkkel, amelyeken maga az

egyén változtathat, azaz egészségesebb életmóddal.

a több mozgás,

a dohányzás elhagyása,

az egészséges/ebb táplálkozás.

69

A tartósan betegek arányának területi különbségei

A 2011. évi népszámlálás tartós betegségre vonatkozó, önbevalláson alapuló válaszai szerint 2011.

október 1-jén országosan 1,6 millió fő szenvedett tartós betegségben. A tartósan betegek

lakónépességen belüli aránya a közép- és nyugat-dunántúli megyékben, valamint Hajdú-Biharban

kisebb az országos átlagnál (17%). Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének 18,3 százaléka,

azaz közel 124 és félezer ember vallotta magát tartósan betegnek.10

Tartósan betegek a lakónépesség százalékában, 2011. október 1.

Forrás: KSH, Statisztikai tükör 2013/77

10

KSH, Statisztikai tükör 2013/77

70

Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás

A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás alakulása

A rosszindulatú daganatok okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva

megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége meghatározóbb, magasabb halálozással bírnak, mint a

nők. Férfiak esetében a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás az országos szintet

meghaladta a 2008-2012 közötti időszakban. Nőknél a standardizált halálozási mutató értéke 2008 és

2011 években az országos értéktől kedvezőbb volt majd 2012-ben hirtelen emelkedésnek indult.

A rosszindulatú daganatok (BNO-10: C00-C97) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás

alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Férfiak

200

205

210

215

220

225

230

235

240

245

250

2008 2009 2010 2011 2012

Sta

nd

ard

izált

Halá

lozá

si

Ará

nyszám

1000

00 f

őre

Év


A rosszindulatú daganatok (BNO-10: C00-C97) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás

alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Nők

100

105

110

115

120

125

130

135

140

145

2008 2009 2010 2011 2012

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

nys

zá

m 1

00

00

0 f

őre

Év


71

A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei

A 0-X éves férfiak és nők rosszindulatú daganatok miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként,

2008-2012.

Korcsoport


2008-2012.

Férfiak Nők

0 -

1-14 -

15-64 113,2 (2929)

101,1 (1673)

65-74 105,1 (1799)

94,6 (1264)

75+ 97,2

(1575) 88,5

(1714)

0-X 106,4 (6312)

94,4 (4659)


Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfi lakossága körében a 75+ évesek korcsoportjának kivételével

valamennyi vizsgált korosztályban a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek

mutatkoznak a rosszindulatú daganatok miatti halálozások tekintetében. Legkedvezőtlenebb

helyzetben a 15-64 éves férfi lakosok vannak körükben 13 százalékkal bizonyult magasabbnak ezen,

halálok miatti halálozás. A teljes női lakosság körében a hazai átlagnál szignifikánsan alacsonyabban

alakult a halálozás standardizált mutatója.

72

A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás járási területi egyenlőtlenségei tekintetében

férfiaknál a miskolci járás halandósága a hazai szinttel megegyező volt, míg a sárospataki és

sátoraljaújhelyi járásban az országos átlagtól kedvezőbben alakult a vizsgált időszakban. Nők

esetében 2008-2012 közötti években hét járási területen a hazai szinttől kedvezőbb volt a

rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás alakulása (miskolci, tiszaújvárosi, kazincbarcikai,

gönci, sárospataki, mezőkövesdi, sátoraljaújhelyi járás).

74

Emésztőrendszer betegségei miatti korai halálozás

Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás alakulása

Az emésztőrendszeri betegségek (BNO-10: K00-K93) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon,

2008-2012.

Férfiak

50

60

70

80

90

100

110

120

130

2008 2009 2010 2011 2012

Év

Sta

nd

ard

izált

Halá

lozá

si A

rán

yszá

m

1000

00 f

őre


Az emésztőrendszeri betegségek (BNO-10: K00-K93) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon,

2008-2012.

Nők

20

25

30

35

40

45

2008 2009 2010 2011 2012

Év

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

ny

szá

m 1

00

00

0 f

őre


Az emésztőrendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását

vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a férfiak érintettsége meghatározóbb a nők

75

okspecifikus halálozásánál, közel háromszorosa a standardizált halálozási arányuk. Férfiaknál 2009-

től folyamatos csökkenő tendencia tapasztalható. Nők esetében 2011. évben tapasztalt erőteljes

csökkenés után 2012 évben ennél a haláloknál is egy erőteljes emelkedés mutatkozik.

Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei

A 0-X éves férfiak és nők emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként,

2008-2012.

Korcsoport


2008-2012.

Férfiak Nők

0 -

1-14 -

15-64 133,6 (1306)

129,9 (472)

65-74 120,6 (411)

111,2 (248)

75+ 100,1 (238)

100,6 (431)

0-X 125,7 (1957)

113,3 (1151)


Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfi lakossága körében a 75+ évesek korcsoportjának kivételével

valamennyi vizsgált korosztályban a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek

mutatkoznak az emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozások tekintetében.

Legkedvezőtlenebb helyzetben a 15-64 éves férfi lakosok vannak körükben 33 százalékkal bizonyult

magasabbnak ezen, halálok miatti halálozás. A 0-X és a 15-64 éves női lakosság körében a hazai

átlagot az utóbbinál 30 százalékkal meghaladta az emésztőrendszeri megbetegedések miatti

halálozások standardizált értéke, mely mindkét esetben szignifikánsnak bizonyult.

77

Az emésztőrendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi

egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiaknál a tiszaújvárosi járás kivételével

valamennyi járási terület okspecifikus halálozása az országos szintet mintegy 20 %-kal meghaladó

78

volt. Nők esetében a szikszói a szerencsi, a mezőkövesdi és a cigándi járásban az emésztőrendszer

betegségei okozta korai halálozási szintje a hazai átlagtól kedvezőbben alakult, a gönci járásban a

hazaival megegyező volt. Vannak olyan járási területek (pl. ózd, putnok, edelény, tokaj,

sátoraljaújhely) ahol a férfiakéhoz hasonlóan helyenként 30%-kal is meghaladta az országos korai

halálozási átlagot.

Légzőrendszeri betegségek miatti korai halálozás

A légzőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás alakulása

A légzőrendszeri betegségek (BNO-10: J00-J99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon,

2008-2012. Férfiak

20

25

30

35

40

45

2008 2009 2010 2011 2012

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

nys

zá

m 1

00

00

0 f

őre

Év


A légzőrendszeri betegségek (BNO-10: J00-J99) miatti standardizált korai (15-64 éves)

halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.

Nők

10

12

14

16

18

20

22

24

26

2008 2009 2010 2011 2012

Sta

nd

ard

izá

lt H

alá

lozá

si

Ará

nyszám

100000 f

őre

Év


79

A légzőrendszeri betegségek okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva

megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a férfiak érintettsége meghatározóbb a nők okspecifikus

halálozásánál, közel kétszerese a standardizált halálozási arányuk. A megye hallozási tendenciája az

országos trenddel megegyezően alakul, de magasabb halálozási érték szinten.

A légzőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei

A 0-X éves férfiak és nők légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként,

2008-2012.

Korcsoport


Férfiak Nők

0 -

1-14 -

15-64 145,3 (490)

150,2 (276)

65-74 146,8 (439)

141,9 (272)

75+ 151,7 (1068)

160,1 (1079)

0-X 151,0 (1769)

157,9 (1485)


80

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében mindkét nem esetében és valamennyi

korcsoportban a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak a

légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozás tekintetében. Legkedvezőtlenebb halálozási

helyzetben a 15-64 éves női lakosság van, körükben 50 százalékkal bizonyult magasabbnak ezen,

halálok miatti elhalálozás.

81

A légzőrendszeri betegségek okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi

egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiaknál a miskolci és a mezőkövesdi járási

területek okspecifikus halálozása az országos szintnél a legkedvezőbben alakult, a putnoki járás a

hazai átlaghoz hasonló halálozással bírt.

Nők esetében négy járási területen (edelényi, szikszói, szerencsi, mezőkövesdi) volt kedvezőbb ezen

okspecifikus halálozási mutató, viszont a legtöbb járás tekintetében a vizsgált években (2008-2012) a

legrosszabb halálozási szintet mérhettük megyénk területén.

Miskolc, 2014. december 10.

Dr. Asztalos Ágnes

megyei tisztifőorvos

82

Függelék Alkalmazott mutatók és értelmezésük:

Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA)

Megmutatja, mennyi lenne a vizsgált terület halálozása, ha a populáció összetétele megfelelne a

standard populáció összetételével (1976. évi Európai standard populáció korösszetétele).

Az index közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé, így időbeli alakulás elemzésére kiválóan

alkalmas.

Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH)

Az SHH megmutatja, hogy az adott terület lakosságának adott időszakra és halálokra vonatkozó

halálozása mennyivel tér el a standard populáció (jelen esetben az országos) halálozási szinttől.

Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az

SHH = 1,00 akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság,

SHH < 1,00 akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság,

SHH > 1,00 akkor az országos szintnél magasabb a halandóság.

Empirikus SHH

Az empirikus Bayes becsléssel korrigált (stabilizált, simított) SHH. Értelmezése azonos az SHH-val.

Leíró epidemiológiai elemzés:

A halálozás időbeli alakulásának vizsgálata

Megyei és országos szinten a halandóság időbeli alakulásának elemzéséhez, a halálozás

torzítatlan összehasonlítása érdekében, a 2007-2011. közötti időszakban a fentebb sorolt konkrét

halálokok vonatkozásában Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA) kerültek alkalmazásra. Az

indexek számítása a direkt standardizálás módszerét alkalmazva történt. E korrekciós statisztikai

technika a korösszetételi különbségek torzító hatását kiszűri, lehetővé téve a népességek

halálozásának közvetlen összehasonlíthatóságát, és így az időbeni változások vizsgálatát.

Standardnak az Európai standard populáció 1976. évi (0-X, 15-64 éves, 65-74 éves és 75-x éves korú

lakosságának) kormegoszlását tekintettük.

A halálozás területi különbségeinek vizsgálata

A halandóság területi különbségek vizsgálatához az SHA kis esetszámokból eredő instabilitása miatt

az indirekt standardizálás módszere került alkalmazásra.

A térepidemiológiai elemzést a Rapid Inquiry Facility (RIF) [8] szoftver segítségével végzetük. A

halandóság területi egyenlőtlenségeinek vizsgálata Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH)

számításával történt. Az SHH azt mutatja meg, hogy az adott település lakosságának adott időszakra

és halálokra vonatkozó halálozása hány százaléka az országos halálozási szintnek, tehát a

viszonyítási alapot az adott időszakra vonatkozó országos nem-, és korspecifikus halálozási

arányszámok képezték. E szerint az ország férfi, illetve női lakosságának korspecifikus halálozás i

arányszámait a vizsgált kerületek populációjának réteglétszámaival súlyozva számoltunk várható

esetszámot (V). Ez megmutatta, hogy mekkora lenne az adott halálozás intenzitása a vizsgált

populációban, ha az a standard populációtól (ország férfi és női lakossága az adott évben) csupán az

eltérő korösszetételben különbözne. Az SHH a vizsgált populációban a halálozás tényleges

esetszámát (T) viszonyítja a halálozás várható számához (V):

83

Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az

SHH = 1,00 akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság,

SHH < 1,00 akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság;

SHH > 1,00 akkor az országos szintnél magasabb a halandóság.

A vizsgált időszakban a halálozás véletlenszerű ingadozásainak csökkentése érdekében a

halandósági különbségek vizsgálatakor többéves időtartamra összevonva végeztük az elemzést. Az

SHH már stabilabb mutató a direkt standardizált arányszámnál, azonban, mivel a népesség

korcsoportos eloszlásbeli különbségeit „átörökíti” a hányados mutatóba, így közvetlenül (direkt módon)

nem hasonlítható össze sem időben, sem térben. Mindig a standardhoz viszonyított kockázatot jelenti.

Az SHH mutatók stabilizálására alkalmazott statisztikai módszerek (símitó-eljárások)

Az empirikus Bayes becslés lényege, hogy az értékeket a teljes vizsgált terület átlagához közelíti,

oly módon, hogy ez a korrekció annál nagyobb, minél instabilabb a hányados (kis populáció, kis

esetszám).

Segítségével értelmezhető a kockázat az olyan területeken is ahol nem volt megfigyelt eset. Jól

alkalmazható olyan területi egységek halálozási mutatójául, mint a kistérségek, járások.

borsod-abaÚj-zemplÉn megye lakossÁgÁnak …...a nagyobb számú hátrányos helyzetű térséget...

Documents