6 hete fut premierben

Dayka Margit i d e i i eg fnagyobb f i l m s i k e r e a „ S z e r e l m i l á z " Megjelentető filmszínházak: Uránia, Korzó, Radius.

Budapest, 1943.

június 9

V. évf.

} Egyes %' szám ára:

70 fill. 2 %. s

I HEINZ R Ü H M A N N

ELSE v. MÖLLENDORFF ÉS L I L A D I N fi erényeire a Vaszary János

darabja nyomán készült

fordulatos, ötletes vígjátékban

című 7 E R R A-f i i m b e n

F I L M K A M A , R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : V I L , E r z s é b e t - k ö r ú t 13. I V . e m e l e t . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz.: 15410. Előfizetési á r : egy évre 35 pengő, félévre 18 pengő.

V. É V F O L Y A M 23. SZÁM — M E G J E I E N I K 1 M I N D E N SZERDÁN — B U D A P E S T . 1943. J Ú N I U S HÓ 9

Cél : az üzleti erkölcs tisztulása Amióta felvetettük lapunkban a

mozgóképszínházak j egybevételei-nek ellenőrzési kérdését, illetve a bevételek elszámolása körül sok helyen mutatkozó anomáliát, va­lóságos pergőtűz alatt állok. E z mutatja legjobban, hogy mennyire elevenére tapintottunk egy olyan jelenségnek, amelynek létezését mindenk i tudja, el ismeri , de amit — mert kényes hozzányúlni — szí­vesen hallgat el mindenki .

A z elhallgatás módszere volt a múltban Magyarországon sok baj­nak a forrása. A nyílt kiállás, az egyenes vélemény-nyilvánítás — tu­dom — sohasem hálás dolog. De a liberális-demokrata korszakból ittmaradt ellussolási módszernek a ma i időkben nincs már semmi ér­telme. A nyílt színvallások korát éljük. N e m lehet »kibeszélésekkel^ sértődöttséggel, vagy lekicsinylő gesztussal e lmenni o lyan problé­mák mellett, amelyek égetően sür­gős megoldást várnak.

Nem lehet hiúsági kérdést sem csinálni olyasmiből, ami sokkal mé­lyebben fekvő problémája ennek az országnak, semhogy felületes hiú­sági komplexum áldozatául eshessek.

Irta: M A T O L A Y G É Z A DR.

A befuló tiltakozások, felháboro­dások és fenyegetések igazolják leg­jobban, hogy mennyire fontos volt ennek a már évek óta naponkint felvetődő kérdésnek tisztázására felhívni a figyelmet.

A kerülő úton hozzám eljuttatott »jóakaratú« figyelmeztetések, intő telefonüzenetek, levelek, tiltakozá­sok és fenyegetések összefoglaló ké­pe körülbelül ez:

1. A mozis társadalmat megsér­tettem s ennek nem lesz jó vége.

2. A mozisok egyesülete, a MMOE megsértett becsülete miatt sajtópert indít ellenem.

3. Ugyancsak a MMOE bojkott alá helyezi a lapunkat, ha nem adunk az egyesületnek elégtételt és személyem ellen könyörtelen hadjáratot indít.

4. Igaz, igaz, hogy vannak visz-szaélések, de ezt nem lett volna szabad a nyilvánosság elé vinni.

5. A mozisok az illetékes hatósá­goknál panaszt tesznek ellenem, s azok majd leintenek, s akkor szé­gyenszemre vissza kell vonulnom, takarodót kell fújnom és bocsána­tot kell kérnem a megbántott mo­zis társadalomtól.

Felelet a jótanácsokra Vegyük csak sorra- a sok tanács,

tiltakozás és fenyegetés alapján fel­állított öt pontot. Sorra felelek azokra.

1. Először is a mozis társadalmat, mint összességet nem sértettem meg, csupán beszámolt a »Magyar Film« azokról a jelenségekről, ame­lyek a mozisok jegybevételének e l ­számolása körül sok helyen tapasz­talhatók és ami az ellenőrzéssel já ró költségek révén évenkint ke­reken egymilliójába kerül a ma­gyar filmszakmának.

Soha nem általánosítottunk. M i n ­denkor elismertük, hogy kivételek

— hála Istennek — szép számmal vannak, de hogy sok a jegybevéte­lek eszámolása körül mutatkozó visszaélés, ami megkárosítja úgy az államot, mint a jilmszakmát, azt állítottuk és állítjuk most is.

»Akinek nem inge, ne vegye ma­gáraié — Miért akarja mindenáron — jóakaratú informátoraim állí­tása alapján kérdem — az egész mozis társadalom magára venni? Csak azok reagáljanak reá, akikre vonatkozik. De azok se fenyege­tésekkel kíséreljék meg becsületük védelmét, hanem azzal a sokkal hatásosabb és meggyőzőbb válasz-

szal, amely arról tudat, hogy ed* digi rendszerüket megváltoztatták s ezzel megszüntették a visszaélési lehetőséget.

2. Nagyon szép, hogy a M M O E annyi ra k i akar állni egyesületébe tartozó valamennyi tagtársa érde­kében és mint testület sajtópert akar indítani ellenem, mert be­csületében sértve érzi magá t . . .

Hát ez valóban nagyon szép! Csak nem értem. Cikkeinkben, ame­lyek a jegyelszámolási és ellenőr­zési kérdéseket érintették, soha meg sem emlékeztünk a MMOE-ről. En-: nek folytán meg sem sérthettük! H a azonban o lyan mimóza ez az egyesület, hogy válogatás nélkül valamennyi tagjáért megsértve érzi magát, akkor csak a r ra figyelmez­tetjük, hogy mi egyáltalában senkit meg nem sértettünk. Tényeket álla­pítottunk meg, amelyek elvitatha­tatlanok! Aki pedig az általunk fel­sorolt visszaéléseket elköveti, azt nem lehet megsérteni becsületében, mert éppen az a baj, hogy nem járt el becsületesen.

Becsületsértésről vagy rágalma­zásról i lyen esetekben tehát nem lehet beszélni. Tényeket állítottunk s ezeket a tényeket készséggel bizo­nyítjuk is. Öreg újságíró vagyok, de soha még egyetlen sajtóperem nem volt. Ha én egyszer tényekei állítok, akkor azok megdönthetet­len bizonyítékokon alapulnak. Higyje el a M M O E , hogy kár a perköltségért, az időért és a fáradt­ságért.

Sokkal jobban tenné, h a az általa is bizonyára ismert körülményeket vizsgálat tárgyává tenné és azokat, akik nem kezelték ügyeiket a kellő becsületességgel, kitaszítaná egye­sületéből, vagy rászorítaná a tiszta munkára. Higyje e l a M M O E veze­tősége, hogy a presztízsük megőrzé-

sének ez sokkal inkább megfelelő eleimében fel akarja venni azt a módja, mint az, hogy megtévedt, kesztyűt, amelyet nem feléjük dob­nem igaz úton já ró "tagtársai vé- lak.

Kár azokat védeni , akik nem érdemlik meg 3. H a a mozisok elhatározzák,

hogy lapunkat bojkottálják, ez e l ­len nem szólhatunk semmit, leg­feljebb sajnáljuk. Másképen hang­zik azonban az, hogy ha nem adok elégtételt, akkor!... E jnye , ejnye! Ennek a megszövegezése így már egészen más elbírálás alá esik. Nem is akarom feltételezni, hogy i lyen kijelentés valóban elhangzott.

A m i az ellenem indítandó had­járatot i l l e t i , nincs mi t felelnem. Tessék! N e m szoktam megijedni. Csak azt nem értem, hogy i lyen szükségtelen erőpocsékolás helyett, miért nem azok ellen indítanak hadjáratot, akik ezt a mai tűrhe­tetlen állapotot előidézték és fenn­tart ják? Miért akarnak az ellen

fordulni , ak i a becsülelért harcol?! Kár azokat védeni, ak ik azt nem érdemlik meg és kár azok ellen harcolni , ak ikke l egy fronton ke l ­lene küzdeni a tisztaságért, a be­csületes munkáért. E g y testületnek sokkal inkább lehet ez a feladata, mint egyeseké.

És még valamit. A k k o r , amikor a ma i rendszer visszásságát szóvá tettük, egyetlen célunk az volt, hogy ennek feltárásával javasla­tokat kapjunk: miként lehetne ren­det teremteni és a nagy költségeket megszüntetni, amik a magyar f i l m ­gyártást terhelik. Nem kipellengé-rezés. hanem az üzleti erkölcs meg­javítása volt a célunk. Lehet ez ellen kifogást emelni?

Ha volna egy közös fegyelmi hatóság 4. A z egyik előkelő pesti mozitu­

lajdonos azért tett szemrehányást, hogy az ügyet a nyilvánosság elé vittem. A z z a l válaszoltam nek i :

— Nézd, ha va lak i egy csirkét tu­lajdonít el, annak az ügyét nyilvá­nosság előtt tárgyalják, s másnap .az összes lapok megírják, hány hó­nap i fogházra ítélték. A z is előfor­dult már, hogy hasonló, aránylag k i s bűntettet va lak i elsötétítés alatt követett e l , s ezért életével fizetett.

De ettől eltekintve azt kérdezem a nyilvánosságon kívül ugyan hova

fordulhattunk volna, amikor nincs olyan közös fegyelmi hatóság, amely filmgyártók, kölcsönzők és mozisok között felmerült viták, vagy viszályok ügyében dönthetne. A különböző i lyen-olyan egyesület, amely valamelyik csoport kizáróla­gos érdekképviselete, nem a lka l ­mas erre. H a volna egy o lyan ösz-szefogó szerv, mint a kamara, amelyben úgy a f i lmszakma, mint a moziszakma minden egyes tagja helyet foglalna, akkor lenne o lyan fegyelmi halóság is, amely hasonló

kérdések és panaszok ügyében tel­jes rendet teremthetne.

De hát ez nincs és így meg k e l l maradjunk a mai viszonyok között adódó lehetőségek mellett.

5. A z illetékes hatóságok közbe­lépésével való fenyegetésnek el le­nem irányuló formáját kissé külö­nösnek találom. A magyar hatósá­gok — remélem — csakugyan köz­be fognak lépni és megszüntetik azokat az állapotokat, amelyeket kifogásoltunk. Akkor . , amikor arról van szó, hogy a közélet valamelyik területén rendet ke l l teremteni, amikor helyre ke l l állítani a tiszta erkölcsöt s le ke l l r a k n i a becsüle­tes munka biztos alapjait, akkor nem kétséges, hogy hatóságaink ezt a törekvést elősegíteni és nem gán­csolni fogják..

És végezetül még csali ennyit : csodálatos módon egyetlen o lyan levél nem érkezett, amely cáfolná az általunk szóvá tett manipuláció­kat, sőt mindenki elismeri igazun­kat. Miután pedig igazunk van, hát akkor nem az a helyes, ha maguk a mozisok sürgősen hozzákezdenek a rendezéshez, tisztogatáshoz?

M i l y e n szép lenne egyszer viták és veszekedések nélkül dolgozni a közös, becsületes, együttes cél ér-dekében. Higyjék el, nem nehéz> csak a kis egyéni, önző érdekeket és a személyi hiúságot k e l l k ikap­csolni.

M i lenne, ha egyszer megpróbál­nánk ?

MIT HOL JÁTSZANAK BUDAPESTEN A h a r m i n c a d i k Nép A l á p v i r á g a Duna A l i a T a u Fórum A m a i a k k a i n ő Beieznay A m a r o k k ó i l á n y Vitéz B a j t á r s a k Ujfouda B a r 1 e 11 a i p á r v i a d a l Petőfi B ű n ö s v a g y o k Kristály C s a l ó d á s Capitol C s e r e b e r e Tisza C s ö k p a r á d é Corvin D o k t o r J ö r n Szittya D z s a r a b u b Szivárvány E g y b o l o n d s z á z a t c s í n á 1 Kamara E g y s z í v m e g á l l Hunnia, Józsefvárosi,

Kultin-. Palota, Pluto, Tátra, Ugocsa Kultin-. Palota, Pluto, Tátra, Ugocsa

E g y s z o k n y a , egy n a d r á g 0 innia E l h a g y a t v a Béke, ősbuda E l k é s e t t l e v é l Maros E l t i t k o l t s z e r e l e m Korzó E r é n y c s ő s z Uránia F e k e t e g y é m á n t o k Rákóczi F é r j j e t k e r e s e k Alkotás H a j s z a a t e n g e r e n Toldi H á z a s s á g Ráday H á z a s s á g g a l k e z d ő d i k Bethlen, Csaba, H á z a s s á g g a l k e z d ő d i k

Mesevár H e t e n m i n t a g o n o s z o k Nemzeti Apolló

H o t e l K i k e l e t Turul K e r e s z t ú t o n Zugló L á n y o k e g y m á s k ö z t Erzsébet L e g é n y a g á t o n Barlang. L e g é n y v á s á r Délibáb M a l á j i k a l ó z o k Nap M a r c o V i s c o n t i Hazám, Korona M á r i a n ő v é r Homeros M é n e k ül ő a s s z o n y Székely N á p o l y a c s ó k o k

t ü z é b e n Nyugat N e h é z a p á n a k l e n n i Baross N e m l o p t a m é n

é l e t e m b e n Diadal ö r d ö g t o r o n y Éva P á r d u e k i s a s s z o n y Scala P é n z b e s z é l Attila P i s t a t e k i n t e t e s ú r Pest P o f o n az é j s z a k á b a n Népszínház R a g a s z k o d o m a

s z e r e l e mihez Rádius S o k h ű h ó E m m i é r l Tinódi S z e r e n c s é s f l ó t á s Átrium, Deák,

Kaszinó S z é p c s i l l a g Andrássy T a v a s z i s z o n á t a Budai Apolló, Ipoly T e c s a k p i p á l j L a d á n y i Anna T i g r i s e k u r a Adria, Damjanich.

Körönd, Otthon, Túrán Z o r o é s II u r u Belvárosi, Glória

FÉNYES ALICE:

El vagyok ragadtatva attól az igyekezettől és bensőséges szellemtől, mely áthatja a magyar filmgyártást

Nem birom anyagiakkal, idővel a tengernyi levélre való választ

A »Ragaszk'odom a szere­lemhez* c. film. szereplői kö­zül kétségkívül Fényes Alice aratta az egyik legnagyobb sikert. Ez alkalommal sze­rettünk volna elbeszélgetni a művésznővel, akit súlyos e l ­foglaltsága közben megtalál­ni külön művészet. A Pesti Színházban sikerül elvonni ra­jongóitól, kik öltözője előtt csiripelnek. Az élénk diáklá­nyok most nem merik hábor­gatni a művésznőt, mert éppen Hamza D. Ákos rendező re­ferál a bemutató sikeréről. Együtt osztoznak a munka eredményében, örömeiben.

Alice mosolyog, mikor be­lépünk. Mindjárt jelezzük, hogy kint kedves társaság várja.

Fényes Al ice

— Óh tudom, az én kis rajongóim. Ezek a kislányok karácsonykor vígszínházi öl­tözőmben egy gyönyörűen fel­díszített karácsonyfával leptek tmeg. Higyje e l , jóleísik[ a (sze­retetnek az az őszinte meg­nyilvánulása, amely munkám minden lépésénél elkísér. E z éppen így van a műteremben is, amikor filmezem! s a dí­szítőktől a világosítókig —* a mi kedves rendezőnkről nem is beszélve — mindenhol fel­csillan a szeretet. Tudja, ez azért fontos, mert őszintén szólva, nagy félelemmel lép­tem a f i lm területére.

»A láp virága«

— Olyan dolgokat meséltek a néhány év előtti állapotok­rój, hogy már előre bizal­matlan voltam mindennel és mindenkivel szemben. Júj , de nagy öröm, hogy csalódtam! Mondhatom, el voltam ragad­tatva ettől a külön világtól s különösen attól a baráti szellemtől, amely eddigi pro­dukcióimnál megnyilvánult. Barátság, előzékenység, alkot­ni akarás voltak1 a líegfőbb je l ­

lemzői ennek a munkának. A rendezőim, Farkas Zoltán (a »Hegyek lánya« rendezője) vagy Hamza D. Ákos a csen­desség, türelem és jóindulat mintaképei. Azt mondhatom, szinte jellemzi őket, hogy a munkájuk közben idegesség nélkül végzik nehéz és sokol­dalú feladatukat. Pedig az ér­dem — különösen a f i lm te­rületén — csaknem kizárólag a rendezőé.

A jó színész még nem biztosítja a sikert — Jó színész még nem

döntötte el soha egy f i lm sikerét, csak a jó rendező, kinek kezében minden szál összefut. Természetesen a színpadon sem elég csupán a színész játékára támaszkodni, nem akarnám itt a rendező érdemeit csökkenteni, azon­ban a filmnél a technikai kérdések is fontos szerepet játszanak.

— M i t érez a legfőbb kü­lönbségnek a színpadi pro­duktum és a filmen való j á ­ték között?

— A mai körülmények kö­

zött magyar viszonylatban a filmszínésznek szüksége van a színházra és a színpadi sze­replésre. A darab igazi át­élése a folyamatosság sor­rendjében csak a színpadon lehetséges. A filmen az át­élést, beidegződést, a cselek­mény folyamatát kizárólag és egyedül a rendező érzi, ve­zeti. Talán éppen a haldok­lási jelenettel kell megkez­deni a f i lm első felvételeit s az ismerkedés vagy a cselek­mény korábbi mozzanatai csak a forgatókönyv előzetes e l ­olvasásából szakadoznak ké­pekre bennünk. A feladat te-

B E M U T A T Ó F I L M S Z Í N H Á Z A K M Ű S O R A

ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ K O R Z Ó NEMZETI APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA

Szerencsés flótás Csókparádé Szerencsés flótás Alfa Tau Szerencsés flótás Eltitkolt szerelem Heten mint a gonoszok Egy szoknya egy nadrág Ragaszkodom a szer. Párduckisasszony Dr Jörn Az erénycsősz

V. 28-tól VI. 8-tól

21-től 24-től 21-től 4-től

18-tól 13-tól 2-től

28-től 2-tól 8 tói

V. V. V. VI. V. V. VI. V. Vi. VI.

Jupiter Budapest Jupiter Esperia Jupiter Esperia Léna Hamza Kokas Mester Z. Horváth UFA

hát, játék szempontjából, lé­nyegesen nehezebb.

— Szükségesnek tartaná az előzetes próbákat?

— Feltétlenül kellene né­hányszor olvasó próbái tar­tani együttesen is, hogy ak­kor, amikor a munka folya­mata alatt a mozaikszerű ré­szekből kialakul a f i lm, k i -k i helyén lehessen. Azonban ahogy azt jelenleg is csinál­juk — nem egyszer a leg­nagyobb időhiánnyal küzdve —', a kapkodás nincs előnyé­jre a tökéletes kidolgozásnak. Az előzetes próbák kétségj-kívül áthidalnák ezekéit a ne­hézségeket.

— Melyik filmjét szerette eddig legjobban ?

— A »Ragaszkodom, a sze­relemhez* c. filmet még nem láttam egészben, így arról most nem szólhatok. Egyéni-

»Hegyek lánya«

ségemhez a »Hegyek lánya« állt legközelebb. Ismerem és imádom Erdély hegyeit, min­den fa, minden szikla és hegyorom, úgy érzem, igazán enyém. Az a széles skála, amit érzelmekben végigélhet­tem ebben a filmben, teljesen megfelelt kívánságaimnak.

— M i a véleménye a ko ­lozsvári filmgyárral kapcso­latban, amennyiben az k i v i ­hető volna?

— A filmgyártáshoz kévés egyetlen társulat, így pesti színészek nélkül a feladatot megoldani csaknem lehetetlen. Ez csak akkor volna elképzel­hető, ha külön filmszínészeink volnának, színházi kötelezett­ségek nélkül.

— Szeretnénk valamit hal­lani kolozsvári színházi sze­repléseiről.

— Hét évig voltam a T hallá -társulat tagja, melyet gróf Bánffy és báró Kemény vezették. A románok nem néz­ték jó szemmel sikereinket, de azért minden jó darabnál ott voltak a nézőtéren. Ha a siker túíriagy volt, olyankor mindig beleakadt valamibe a cenzúra.

— M i t forgatnak jelenleg? — A »Kívánsághangver-

seny« c. filmben Babay Jó ­zsefnek egy balladáját adom elő.

Az öltöztetőnő toppan be, úgylátszik, türelmetlen kint a leánysereg.

— Képzelem, mennyi leve­let kap, hogyha még itt is a szeretetnek ilyen spontán megnyilvánulását láthatjuk!

— Nagyon sokat. Külön időt szentelek ezeknek a le­veleknek az elolvasására, ame­lyeket magam bontok fel. De írja meg, legyen kedves, hogy sem idővel, sem anya-

M A G Y A R

M O Z G Ó F É N Y K É P G É P K E Z E L Ő K

O R S Z Á G O S E G Y E S Ü L E T E

mint az állami munkakőzveliró-hivatal hat. eng. megbízottja

D Í J T A L A N U L KÖZVETÍT S Z A K A V A T O T T G É P É S Z E K E T

állandó alkalmazásra és kisegíté­sekre úgy helyben, mint vidéken.

Budapest, VIII., Népszinház-u. 19. Teleion: 337-598

Hivatalos érák: 1—3 tg Hivatalos érák után Tátra mozgó

Legszebb olvasmány a jó forgatókönyv

giakkal nem győzöm már a válaszokat, s ezentúl csak vá­laszborítékkal és képpel e l ­

látott levelekre tudok felelni. (Ezt már csak nekem

mondja kis megdöbbenéssel;

— Most csináltattam ezer fotót s már egy sincs be­lőle.)

Csengetnek. A művésznő egy pillanatra kimegy szobá­jából. Utólag bevallom, hogy |ezt a fényképet — az utolsót — én loptam le az öltöző fa­láról a »Magyar Film« ked­ves olvasói részére, de Ígé­rem, hogy ha visszakapom a nyomdából, sajátkézüleg te­szem vissza a helyére.

Oyimesy Kásás Ernő

A Magyar Filmoperatőrök Társaságának júniusi összejövetele

felvevőgép helyzetek és a képhangulatok legtöbbször a darab forgatókönyvében előre le vannak írva, tehát az ope-jratőr és a rendező is ahhoz tartja magát.

A f i lm kollektív munka. A jelenetek képszerűségét kar-társias alapon a rendező és az operatőr együttesen beszé­lik meg és nem utasítások szerint, legkevésbbé ellenőr­zéssel.

A képszerkesztés, a k i v i ­telezés, teháit a világítás és az árnyfény megvilágítás az ope­ratőr funkciója.

A Filmoperatőrök Társasá­ga az ősszel tartja meg leg­közelebbi összejövetelét.

(Qy-)

Június másodikán tartotta rendes havi összejövetelét a Mcgyar 'Filmoperatőrök Tár­sasága. Ezúttal a szokottnál is bensőségesebb hangulatban töltötte együtt az estét az operatőrgárda, kik hangos lelkesedéssel köszöntötték a később érkezett kisjeszeni Paulovits Mihályt, k i jelen­leg katonai szolgálatot telje­sít. Az ismertnevű operatőrün­ket, ki a legutóbbi összejö­vetelen főhadnagyként Vett részt, időközben századossá léptették elő.

Paulovits Mihály főleg k u l -túrfilmek készítésével szerzett megbecsülést a magyar név­nek.

Somkati István üdvözölte az ünnepeltet elsőnek, meleg szavakkal gratulálva az elő­léptetéshez.

Az est folyamán jemlékéztek meg Bánky Viktor, György

István és Farkas Zoltán szak­mabeli érdemeiről, kiket a Magyar Filmoperatőrök tisz­teletbeli tagjaivá választottak.

Mint más alkalommal is szokásos, ezúttal sem maradt el a szakmabeli -tudást, to­vábbképzést ápoló előadás.

Ezúttal Somkuti István tar­tott igen érdekés felolvasást a világhíradók filmoprátörjei-nek életéből válogatva össze szemelvényeket.

A társaság működéséről külföldön is tudomással bír­nak. Ennek alapján kérte^ fel a Deutsche Kinotechnische Gesellsckaft a Magyar F i l m -opratőrök Társaságát tagjaik sorába való belépésre.

A megtisztelő meghívás nemcsak anyagi kötelezettsé_ gektől mentes, hanem értékes szakkönyvekkel is ellátták operatőreinkét.

Somkuti István kifért az

est folyamán Szőts Istvánnak a i>Magyar Múzsa* 1943. 2. számában megjelent cikkének (Őszinte szó a filmkritikáról) operatőrökre vonatkozó részletére is. — Az operatőr és rendező mukakörét is igen gyakran összetéveszti a f i lm­hez nem értő kritikus. — mondja Szőts István cikke. — Beállítás, képszerkesztés, sőt a kép fény és árnnyal elért hangulatát az operatőrnek tu ­lajdonítják, noha az csak megvalósítja a rendező kí­vánságait és a rendező ismé­telten ellenőrzött utasításait.

Somkuti az operatőrök ál­láspontjának leszögezéseképen kifejtette, hogy a filmek egyetlen kritikusáról sem té­telezzük fel azt, hogy ne tud­ná, hogy egy fi lm rendezőjé­nek legközelebbi és legfonto­sabb munkatársa az operatőr, akinek munkája nélkül a f i lm meg sem születhetik, mivel a f i lm fundamentuma legelső­sorban a fotográfia.

A képbeállítások, illetve

flifaiau

R O D R I G U E Z :

A film összetett művészet, melynek a rendező az első számú munkatársa

Szombat délutánonként még a filmgyárak környékén is abbamarad a munka, nem szól a duda, nem figyelmez­tet a lámpa csendre s csak itt-ott hallunk kopácsolást a visszhangzó műtermek felől. A következő heti filmek fel­vételeinek díszletei készülnek. A szirénabúgás azonban nem jelent teljes hétvéget s mikor végigsétálunk a iműtermekben, a díszlettervező és rendező is ott settenkedik a munkások között- Hiába, nem tudnak, egykönnyen elszakadni i n ­nen . . .

Ilyenkor az újságíró is kel­lemesebb helyzetbe kerül, mert nem kell kérdéseivel a munkát feltartani s ellesett mondatok helyett belemerül­het azokba a témákba, me­lyekkel mindnyájan a tovább­fejlődés utait keressük.

Rodriguez Endrével, az is­mert magyar rendezővel vo­nulunk a [Hunnia egy csende­sebb szobájába. Mint említi, nem nagyon volt alkalma o l ­vasni lapunkban a rendezők­kel folytatott beszélgetéseket, de részükre ez annál kedve­zőbb, mert befolyásmentesen tárhatja fel a magyar rendező feladatkörét. Ügy, ahogyan ő látja. Mintha azonban össze­beszélt volna kartársaival, a beszélgetés során1 ő is ugyan­azokat a fájó pontokat em­legeti :

— A z időhiány kerül a legtöbb pénzünkbe — mond­ja Rodriguez. — Minél rö­videbb idő alatt kell a f i l ­met elkészíteni, annál hosz-szabb; időt kel] az előkészü­letekre szentelni. Könnyű azt mondani — folytatja —, hogy •miért nem figyel jobban a rendező, az idő hiányával nem lehet megküzdeni. Pedig a jó f i lm előfeltétele az, hogy műterembekerülés előtt érni kell a könyvnek. Tragikus persze az is, hogy aki már háromszor volt moziban, hoz­záértőnek, aki pedig már a műterembe is betette a lá­bát, feltétlenül »szakemberi-nek« hiszi magát.

— Ha valaki nem hajlandó szellemileg prostituálni magát a pénzember kívánságainak megfelelően, úgy a rendezőt hozzá nem értőnek deklarál­ják. Pedig ugyanaz a pénz­

ember, p l . 3 millióért palo­tát épít, ott viszont nem szól bele a pillérek elhelyezésébe, vagy a falak vastagságát i l ­letően. Pedig a filmnek ép­pen úgy van konstrukciója, technikai felépítése, mint a legszebb palotának. Ha azon­ban ez a konstrukció rossz, a f i lm a premieren dől össze.

— Hol kezdted pályafutá­sodat?

— 17 évig voltam külföl­dön, főleg Németországban, ahol R o l f Ratte rendező mel­lett asszisztáltam. Itteni ta­pasztalataimra hivatkozva mondhatom, hogy ott állan­dó stábbal dolgozva, sokkal eredményesebb és művészibb a munka is. Nálunk, mire az egybehangolódáts a munkatár-

A színész — Mennyi volna az az idő,

ami okvetlenül szükséges len­ne az előkészületi munkák megtételére?

— Egy jó hónap minden­esetre kell az előkészülethez, a f i lm leforgatására pedig legalább 20 forgatási nap szükséges. P l . jelenleg a Ka­lotaszegi Madonna című f i l ­met csináljuk. A f i lm női fő­szereplője Adorján Éva, aki minden várakozásomat felül-multa. Én, aki mindenkor kedvvel foglalkozom a fiata­lokkal és most, hogy egy kis

sak között létrejön, jóformán vége a filmnek.

A témakiválasztás iránt ér­deklődünk :

— Itt is nem egyszer visz-szás helyzetnek lehetünk ta­núi. Nagyon gyakran nem a rendezővel közösen keresik a témát, hanem a filmhez ke­resnek rendezőt. A z írói vagy költői elgondolás lehet érté­kes és színes, azonban ezjE az elgondolást realizálni kell. E z pedig a rendező feladata.

— Ejs a közönség? — Természetesen a kö­

zönség ítéletét sem lehet min­denkor alapul venni. Ugyan­olyan igényekkel ül be egy itt készült, kis költségvetésű f i lm megtekintésére, mint egy kül­földi mammutprodukcióhoz.

sem g é p időm is adatott erre, mondat-ról-mondatra, betüről-betűre szedtük ízekre szerepének minden részleiét. Egy gyakor­lottabb művész esetleg köny-nyebben fogja fel és veszi, át a részleteket, így azonban el kellett mélyülni a dologban úgyannyira, hogy a felvé­telek tartama alatt valósággal áthasonul azzá, akit majd a filmben alakít Á hosszabb munkának máris érzik a ha­tása. Néhány jelenetet meg­néztünk a vetítőben és való­sággal a könnyezésig meg-

Mednyánszky és B i l i c s i a Heten, min i a gonoszok című filmben

pendítette a jelenlevőket. Saj­nos, nem minden esetben s i ­kerül ilyen részletesen foglal­kozni a szereplőkkel. P l . apa-, vagy anyaszereplőt is lehet találni mindenféle egyéniségre, azonban a sze­reposztásnál is külső befo­lyással találkozik a rendező s a már bevált, vagy meg­szokott apa- és anyaszerep­lőt kell alkalmaznia a kívána­tos új típusok helyett.

— Tudomásunk szerint je­lenleg 8000 méter körüli •nyersanyag áll rendelkezés­re egy-egy magyar film el­készítésére, mi történik akkor, ha ez nem. elég?

— Erről jobb nem be­szélni. Az ember már az első felvételeknél drukkol, hogy hogyan tudja beosztani a képnegatívot. Legalább tízezer m-re lenne szükségünk. Nem szabad elfeledni — folytatja Rodriguez —, hogy a színész sem gép. Az ismétléseknél

nem tudja minden esetben koncentrálni figyelmét, vagy pedig ha ő az ötödik pró • bánál jön bele a játékba,-leseíleg a partnere, vagy más szereplő talán a hetedik is­métlésnél csinálja legjobban. Az ember nem üveg, hogy minél tovább csiszolom, an­nál simább éj csillogóbb lesz, mert erre az idegmunkára is különféleképen reagálnak szí­nészeink. Ilyen esetben pedig az anyag megkötése nagy ne­hézséget jelent.

Egy légy elrontja a felvételt

— Van más zavaró mo­mentum is, ami a gyártási gátolja?

— Hogyne. Éppen tegnap fordult velünk elő, hogy a legkitűnőbb felvételnél egy légy került a mikrofon elé, majd rászállt. Az érzékeny műszer a zümmögő hangot természetesen felerősítette, ami teljesen tökretette a fel­vett jelenetet. Képzeljük el, .'hogy a színész az összes pró­bák alatt erre az egyetlen je­lenetre gyűjtögette indulatait, kitöréseit, erejét s jezt esetleg meg sem lehet ismételni. Egy ilyen kis epizód aztán az er­kölcsi káron kívül jó néhány száz pengőjébe kerül a pro­dukciónak.

Ö s s z m u n k a — Szeretnénk valamit hal­

lani a rendező és munkatár­sak kapcsolatáról.

— Hangsúlyoznom Kell er-revonatkozólag, hogy a f i lm kollektív művészet és a ren­dező csupán elsőszámú mun­katársa a filmnek. Szükség van igazi filmíróra, akinek mondanivalóját — úgy mond­hatnám — a rendező inter­pretálja. A zenében sem fon­tos, hogy okvetl.e,nü(l a szerző adja elő művét, hanem k i ­választja hozzá a legalkalma­sabb előadóművészt és így a mű értéke nyer vele. Ter­mészetesen fontos a »hang-szer«, a színész is.

— Mennyire fontos az operatőr szerepe?

— Tulajdonképen a rende­zőnek az operatőr feladatát is értenie és éreznie kel l , hogy megkomponálja a megfelelő képet, meghatározza a kivá­gásokat. De szabad teret en­ged a rendező az operatőr meglátásainak, ízlésének és technikai kívánságainak, ő otthonos a felvétel területén és így bizalommal kell fo-ígadnom az 6 munkáját éppen úgy, mint ahogy a produk­ciónak is teljes bizalmát kell helyezni a rendezőbe. Azért ad neki megbízást.

— Van valami egyéni ren­dezői metódusod?

— A témát minden részle­tében feldolgozom, mielőtt műterembe kerül. Átélem és magam előtt látom minden részletében úgyannyira, hogy forgatókönyv nélkül rendezek.

— Melyek voltak eddig legsikerültebb munkáid?

— Művészileg ma is a »Né­ma kblostor«-t tartom egyik legjobb filmemnek. Min t f i lm az »Élefre ítéltek« vol t a leg­érdekesebb feladatom. A »He-íten, mint a gonoszok« c. f i l m ­nél — miután zenei f i lm — a zenéhez kellett alkalmaz­kodni.

Kissé elgondolkozva foly­tatja :

— Annyi bizonyos, hogy a magyar rendezőnek ezernyi súlyos feladattal kell meg­küzdenie. H a közülüjnk bár­melyik külföldre menne, ál­lítom, hogy mint magyar ren­dező mindenütt megállnánk a helyünket, viszont hiába jön­ne a leggyakorlottabb kül­földi rendező is hozzánk, az itthoni körülmények és kor­látolt lehetőségek mellett ku­darcot vallanánaE

oy. K. E.

Akit még a kollegák is tenyerükön hordanak Hajdú Erzsike: a legnépszerűbb „filmsztár"

Hogy k i az a magyar szín­művésznő, aki úgy a színpa­don és a filmműteremben, mint az életben is a legtermé­szetesebben is mozog és beszél, akiben a póznak és mester-kéltségnek még csak a szik­rája sincs meg. Szóval, a l ig hiszem, hogy a fentebbi kér­désre valaki is megadná a megfelelő feleletet, ilíetve e l ­találná személyszgrint az i l le ­tő hölgyet.

Miért a szó legigazibb ér­telmében van a magyar szín­játszás égboltozatán ilyen művésznő. A z is bizonyos hogy aki csak egyszer látta játszani, sohasem felejti e l , népszerűsége még a kollégák

körében is a legideálisabb alapon nyugszik és még hosz-szú évekig valószínűleg nen? is fog csorbát szenvedni. Az szintén természetesnek tűnik, hogy az illető művésznő olyan szerepkört tölt be, amellyel senki sem konkurálhat. Sze­repei, hogy úgy mondjam, »he!,yzeti determináltságából<{ adódnak. Művésznőnk ugyanis még Iskolába sem jár, ara­nyos kis termete most ostro­molja az egyméteres határt, jóval térdenfelüli szoknyács-kában jár — talán ez az egy valami miatt i r igyl ik a »na-gyok« —, gyönyörű, vállra-omló szőke haja van és mit mondjak még? Semmit! Be­széljen ő helyettem.

Nehezen ismerkedünk Először hiába kérdgzem,

nem akar felelni. E l fordu l . Már azt hittem, hogy rossz kedvében találtam a kis mű­vésznőt, de valaki a műtermi segéderők közül felvilágosít: mindig így csinálja, nem sze­ret Ismerkedni a kulisszák mögött ismeretlen bácsikkal. Lámpafényben... az mást

A négy és féléves szőke csöppség: Hajdú Erzsibe, kész színésznő. És még te­gyük hozzá: erősen foglalkoz­tatott színésznő. Délelőtt a filmgyárakban játszik, este

színpadon szerepel. Mint úri kislányhoz i l l ik , a mamája gar­dírozza. És mint jólnevelt kis­lány, szóifogad az édesma­májának. Ezt használom fel én is és a mamán keresztül kötök barátságot az apróka »sztárral«.

— Gyere ide csöppségem és felelj szépen a bácsinak — szól az anyja Erzsikéhez.

A gyermekművésznő most már barátságosabban néz rám Valószínűleg »megbííztk ben­nem «.

Tőkés Anna „lánya" — Erzsike, ne félj tőlem,

kérdezni akarok va... — Nem vagyok Erzsike, én

Tőkés Anikó vagyok — vág­ja ketté hirtelen a kérdése­met, miközben szégyenlősen morzsolja ujacskai között : nyakláncán függő medaliont.

— Igen, most mindenkinek így mutatkozik be — egészíti k i az anyja —, mert a szín­házban Tőkés művésznő lá­nyának hívja.

— Melyik darabban játszol a színháznál kincsem?

— A fekete macskában. — És mit csinálsz a szín­

padon? — Ülök és beszélek. — Kikkel játszol együtt. Hajdú Erzsike művésznő

most már folyamatosan felel: — Oobbi Hilda nénivel és

Füzes Anna nénivel, Lehótay bácsival, ő az én papám, — de csak a játékban! Tánéo-

Uunk, is a színpadon. A gtigi*-lestf

— Gugulest? Mi az — kérdezem-

— Mi az? A gugules? Tánc! — és most ő csodálkjo-zik rajta, hogy ezt nem tu­dom. Hamar keresztül síklom a kérdés felett, nehogy tény­leg azt higyje ez a kis mű­vészpalánta, hogy nem tudom m i az a gugules.

— Hát persze, hogy tánc! — És szeretsz itt lenni a

műteremben ? — Igen! Nagyon szeretekX

— Ez?el máris otthagy fakép­nél. A kulisszák mögül be-ifut a lámpák fényébe, ahol a felvételhez készülnek.

Reggeltől-estig munka Amit ezután szeretnék meg­

tudni Erzsikéről, azt az any­jától kérdezem meg.

— Hány filmben játszott már a kislánya?

— Tizenkettőben. — És mit csinál otthon a

gyerek napközben vagy este, mivel foglalkozik,

— Óh, nagyon elfoglalja r színészet. Nappal próbák van­nak, este pedig a színházba! játszik. A »Passló« után a »Szépanyám«-ban játszott, most pedig a »Fekete macs­káé-bán szerepel.

— Hogy tanulja meg, a szerepét a gyéreié?

— Felolvassuk neki estén­kint, amit meg kell tanul­nia és olyan jói a memóriája, hogy már harmadszori olva­sás után el tudja mondani az egészet. Vol t már rá eset, hogy este küldték el a ver­set, amit már másnap sza­valnia kellett és rögtön beta­nulta. Olyankor pedig, amikor szerepel, előző éjjel Idegesen alszik. H a azután néha elma­rad az előadás, szomorúan jegyzi meg: »engem mindig becsapnakif

— Erzsike! — szól a mama — gyere vissza hozzám. Sza­vald el azt a verset, amit eb­ben a filmben fogsz elmon­dani.

Erzsike már, mint régi is­merőshöz jön felém. Megáll előttem két lépésnyire puk-kedlit csinál és hangosan, k i ­csit sejpítvé, tele utánozha­tatlan gyermeki bájjal, e l ­kezdi a szavalatot:

Kedves édesapám,. üzenem magának

S minden, künn harcoló, jó. magyar apának,

Minden gondolatunk, min­den Igaz vágyunk,

Minden sóhajtásunk, min-- den édes Álmunk,

Minden hönyörgésünk, hisz ennél szebb nincsen,

Az, hogy jó apánkat se­gítse az Isten!

Ujabb pukkedli és Hajdú Erzsike művésznő máris sza­lad vissza a rendező, szle-replők és világosítók k ö z é . . .

Cs. M.

F r o n t r ó l h a z a t é r t

Ü Z E M V E Z E T Ő több éves gyakorlattal, ál­landó alkalmazásra, állást keres. Vidékre is elmegy. Cim; T A S N Á D Y L A J O S , Csillaghegy, Almássy-u 16.

ó

Újabb hozzászólások a mozgóképszínházak jegybevételeinek ellenőrzéséről indított vitához

Á filmgyártók jogos megmozdulását ne minősítsék mozis oldalon támadásnak, hanem segítsenek a megoldásban

A mozgóképszínházak jegy­bevételeinek ellenőrzése, il­ltetve a visszaélések kiküszö­bölése ügyében megindított akciónk az egész országban élénk visszhangot keltett. A (elvetett problémához ismét több hozzászólás érkezett be, amelyek közül többet az alábbiakban közlünk. Sajná­lattal tapasztaltuk, hogy mo­

zis oldalról kevés megértés­sel fogadták törekvéseinket, s azokat — tisztelet a kivé­teleknek — jegy szerűen a mo­zik elleni támadásnak mi­nősítik. "•

Misii sorban éppen a mo­zisokon volna a sor, hogy megfelelő javaslatokat tegye­nek, amelyek lehetővé teszik a visszaélések kiküszöbölé­

sét. Ezzel azután nagyrészt megszüntethető lenne a mos­tani ellenőrzési rendszer, amely nem nevezhető túlsá­gosan megtisztelőnek a mo­zisokra nézve.

Ismét felszólítunk minden­kit, hogy hozzászólásával se­gítse elő ennek a kérdésnek sürgős tisztázását és új, jobb rendszer megvalósítását.

arra lesz hivatva, hegy meg­felelő hozzáértéssel és egy­más iránti feltétlen jóindulat­tal találja meg a megoldást, hogy ezt az ügyet véglegesen lezárhassuk.

— Befejezésül még csak annyit: a szakma mindkét ágazatát alaposan ismerem. 12 év alatt igyekeztem megtanul­ni. Egyet azonban tényként kell megállapítanom; kocká­zatot mindenkor csak a fil­mes (gyártó) vállal. Áll ez különösen a mai időkben, ami-kar a gyártási költségek szé­dületes emelkedése és a rög­zített helyárak miatt ott tar­tunk, hogy a legsikeresebb magyar filmek sem tudnak másfél, két év alatt annyit forgalmazni, amennyi elegen­dő lenne egy új film gyártá­sához. Természetes, hogy a gyártói (filmes) oldal vigyáz érdekeire, mert hiszen élet­halál harcot vív. Egy dekon­junktúra például, amely mo­zis oldalon csak' a megszokott jövedelmet csökkentené, a gyártóknál (filmeseknél) biz­tos katasztrófát jelentene! Hiba az, hogy a gyártói ( f i l ­mes) oldal minden jogos megmozdulását a mozisok ahelyett, hogy megértenék és segítenének, támadásnak mi­nősítik. Értsük meg végre, hogy nem lehetünk ellensé­gek, mert egymásra vagyunk utalva. Csak, vállvetve, egy­más iránti feltétlen jóindu­lattal és bizalommal érhetjük el nagy közös célunkat: a magyar nemzeti filmgyártás jövőjének biztosítását.

Ma nincs más módja az ellenőrzésnek

Koppány Györgyj, a Fórum Filmszínház üzemvezetője, a következőkben foglalta össze véleményét:

— Véleményem szerint ezt a kérdést érzékenységi szem­pontból nem szabad vizsgálni. Semmi sértőt nem találhat egy mozitulajdonos sem ab­ban, hogyha a kölcsönző a mozissal egyértelműleg meg­kötött szerződésadta ellenőr­zési jogát gyakorolja. — Természetesen az ellenőrzés módjának nem szabad a j ó -ízlés határát túllépni.

— M a már a mozgószín-

Miért szükséges az améta rendszer és miként lehetne megszüntetni a visszaéléseket?

Görgényi Sándor, a Kárpát Film kölcsönosztályvezetője a következő nyilatkozatot küldötte be hozzánk:

Görgényi Sándor, a Kár­pát F i l m kölcsönosztályvezc-jtője a következő nyilatkozatot küldötte be hozzánk:

— A »Magyar Film« má­jus 26-i számában megjelent »nyilatkozatomat« szükséges­nek tartom a következőkkel kiegészíteni:

— Legbensőbb meggyőző­désem szerint az amétahér-dés ténylegesen a szakma leg­égetőbb problémái közé tar­tozik. Mégis a szakma belső ügyének tartom. Magunk kö-között kell megoldani, illető­leg megkeresni a módozato­kat a kérdés rendezésére, mert úgy nekünk filmeseknek, mint a mozisoknak elsőrendű érdekünk, hogy minden olyan okot, amely az együttműködés harmóniáját zavarhatná, meg-szüntessük. Semmiesetre sem lehet általánosítani. Vannak ma is visszaélések, mint ahogy mindig is voltak. E tekin­tetben a mi szakmánk sem kivétel. Ma már azokat a mo­zisokat kell kivételnek tarta­nom, (meggyőződésem sze­rint kiveszőben vannak), akik miatt ez a probléma ismét szőnyegre került. Ezek a k i ­vételek még a régi szellem képviselői, akik magatartá­sukkal és a sokszor kierősza^ kolt hatósági beavatkozások­kal akadályozzák a szakmai élet egészséges fejlődését.

— Vita tárgyává sem te­hető, hogy az amétarendszerre szükség van. A nagy f i lm­színházaknál más megoldás el sem képzelhető. Természetes ugyanis, hogy a filmes, amennyiben fix összegben megállapítandó kölcsöndíjról volna szó, mindig azt kérné,

amit a színház eddig mint maximumot produkált. M i ­után pedig az egyes filmek üzleti értéke, eltekintve i w konjunktúrától, valóságban igen különböző, a fix összeg vállalása mozis részről igen nagy kockázatot jelentene.

— De szükség van az amétarendszerre a magyar film művészi színvonalának fejlődése érdekében is. Amíg a kölcsönző a fix kölcsön,-díjak mellett, egy meglehető­sen szűk keretek között mozgó bruttóval kalkulálhat, addig nem lesz más érdeke, mint csupán az, hogy tekintet nél­kül a f i lm nívójára, a gyár­tási költségek csökkentésével minéi nagyobb hasznot bizto­sítson magának. Mert hiszen akármilyen filmet gyárt, az elérhető eredmény lényegesen nem változhat.

— Általános améta esetén más a helyzet: megindul egy egészséges folyamat. A gyár­tó célja most már az lesz, hogy a magyar filmek mű­vészi színvonalát emelje. Nem sajnál nagyobb kockázatot vállalni, mert tudja, hogy

filmjének üzleti eredménye a film minőségének függvénye.

— E tekintetben mozis o l ­dalról sem tudok más véle­ményt elképzetni, A mozis­nak célja az, hogy bruttó be­vételét fokozza és ezáltal . a maga részére is minél na­gyobb hasznot biztosítson. A bruttó bevétel fokozásának pedig csak egy módja van, éspedig az, ha a bemutatásra kerülő filmek a mozilátogató közönség folyton fejlődő igé­nyével lépést tartanak. Első­rendű nemzeti érdek is ez, (merít a háború utá|n a (magyar filmgyártás csak akkor ma­radhat meg a mai keretek között (évente 40—50 fi lm), ha művészi színvonalánál^ folytonos fejlődésével (beho­zatali korlátozásokra nem gondolva) bírni fogja, a nagy anyagi felkészültséggel ren­delkező külföldi gyárak kon-, kurrenciáját.

— A legalsóbb mozis ka­tegóriákban, ahol az elérhető bruttó bevételek tekintetében átlagosan csak egészen jelen­téktelen eltérések lehetnek, nem tartom szükségesnek az amétát.

„Nem lehetünk ellenségek, mert egymásra vagyunk utalva"

— Az améta gyakorlati le­bonyolítása tekintetében leg­fontosabbnak tartom, hogy a szakma két ágazata kö­zött a bizalmatlanság meg­szűnjön. Mindkél félnek ér­deke, hogy olyan megoldás jöjjön létre, amely kizárja a visszaélés lehetőségét. Magam részéről leghelyesebbnek tar­tom a garnitúra rendszer be­

vezetését- Ha a mozisoknak js az a szándékuk és ezt fel­tételezem, hogy ez az égető probléma rendeztessék, vagy fogadják el a mások által is helyesnek tartott javaslatomat, amely egyébként gyakorlati­lag már egész Európában be­vált, vagy pedig hívjanak ösw sze minikét ágazat képvise­lőiből egy bizottságot, amely

há'ak legnagyobb részének olyan az ügyvitele, hogy igen könnyen és eredménye­sen ellenőrizheti a kölcsönző megbízottja a bevételeket. Az a mozis pedig, aki rendes üz­leti könyvekel és megnyug­tató módon vezetett pénztár­jelentéseket nem készít, nem veheti rossznéven, ha a köl­csönző, tekintve, hogy más módja az ellenőrzésnek ilyen esetben nincsen, améta ellen­őrt küld a moziba.

— Az améta rendszer any-nyi előnyt biztosít a mozis­nak és a kölcsönzőnek, hogy mindenképpen megéri egy­részről a mozisnak az améta-ellenőrzés okozta kényelmet­lenséget, másrészről a köl­csönzőnek az ellenőrzés fo ly­tán felmerülő költségeket.

— Szerény véleményem sze-'rint a mai játszási rend mel­lett, jobb rendszer el nem képzelhető.

„Mindenkinek a saját becsülete legyen az ellenőre!"

Dr. Láng Lajos, a Bethlen-Hollywood filmszínház igaz­gatója a következőket mon­dotta, rövid, párperces tele-fonintervjú keretében, az améta-kérdésről:

— Tulajdonképen a do log-ban nem tudok véleményt nyilvánítani úgy, ahogy sze­retnék. Másfél évig kint v o l ­tam a fronton. Választmányi gyűléseinken éppen ennek kö­vetkeztében hosszú idő óta nem voltam. A véleményem azonban mégis az, hogy a nagyobb moziknál jogos az améta-rendelet. Hogy mivej lehetne az amétázást kiküszö­

bölni? Ez csak akkor válna lehetségessé, ha a hatóság le­bélyegezné a Jegyeket, pz len­ne az egyik eset. A másik esetben: ha a filmesek v i ­seltetnének annyi bizalommal a mozisok iránt, amely feles­legessé tenné és megszüntet­hetné az améta-ellenőrzést. Természetesen legideálisabb ebben az ügyben az lenne, ha mindenkinek a saját be­csülete lenne az ellenőrzési fórum. Hozzám egyáltalában nem járnak ki améta-ellenő-rök és soha egy fillér dife • renciám nincsen a filmessel szemben.

A filmes és mozis egymás nélkül nem élhet meg Vitéz Kiss Ernő, & Kultúr-

mozgó engedélyese, amikor megkérdeztük tőle, hogy a mozis és a filmes között örök problémát jelentő améta-rend-szerről mi a véleménye, így nyilatkozott:

— Engem teljesen hidegen hagy az améta-ügy. Én min­den filmessel szemben a leg­becsületesebben járok el és nyug d.an mondhatom, hogy vélem szemben a filmkölcsön-zők is bizalommal vannak. Ezeknek 90»/o-a améta-ellen-őrt sem küld hozzám.

— Különben az az érzésem, hogy amíg magyar film. lesz, márpedig legyen] addig az améta is fenn fog maradni. Az is igaz, hogy a kölcsön­zők most körülbelül három­szorosát kapják annak az ösz-szegnek améta alapon, mint azt a múltban kapták. Viszont azt sem lehet letagadni, hogy ne lenne ma konjunktúrája a mozinak. Az egész kérdést nem kellene úgy kijátszani, ahogyan teszik, hiszen a f i l ­mes és a mozis egymásra vannak utalva, egyik a má­

sika nélkül nem élhet meg.

Minden mozis lelkiismereti kérdésnek kell, hogy tekintse a magyar filmgyártás

megsegítését Oaramvölgyl Sándor üzem­

vezető álláspontját így foglal­ta össze:

— Az améta-ellenőrzés kérdé­séhez történt hozzászólások formájában igen sok érde­kes és megszívlelendő d o l ­got hallottunk és merem hinni, hogy fogunk is még hallani. Magam is hallot­tam, hogy vannak lelkiisme­retlen mozisok, akik miatt ezt a kérdést, amely a magyar filmgyártás rovására történik,

gyökerében kfcll megoldani. Nagyon helyes elgondolása van Grenda Andor engedé­lyesnek a »Filmközponti jegy-üzem« felállításával. Ezzel az elgondolással a filmgyártók a jegyellenőrzést kezükben tarthatnák. A kérdés rendezése sürgős, viszont a fenti meg­oldás megvalósítása pillanat­nyilag rengeteg akadályba üt­köznék. Szükségmegoldásokat kellene addig is találni, hogy segítségére lehessünk a ma­

gyar filmgyártásnak, amelyre a mai időkben fokozottabban szükségünk van.

Minden mozgófényképüzem engedélyesnek lelkiismereti kérdésnek kell tekintenie, hogy az államtól nyert ezen ked­vezményének birtokában sa­ját maga is segítségére s i ­essen a magyar filmgyártás­nak azzal, hogy semmiféle visszaélést nem követ el és ebből a szempontból üzemét fokozottan ellenőrzi.

Részmegoldásként talán megoldható lenne ideiglene|-sen, hogy a kölcsönzői a f i lm játszási idejére a mozist be­lépőjegyekkel látná el, vagy a mozis által a filmkölcsönző rendelkezésére bocsátott je­gyeket a filmes valamilyen formában felülbélyegezné. Meggyőződésem, hogy a mo­zisok nagyobb százaléka szí­vesen vesz minden olyan meg­oldást, amely még a látszat visszaélés alól is mentesíteni fogja.

— A magam részéről nehezen tudok elképzelni mozist, aki ne szívesen fizetné meg száz­százalékosan 'a kikötött ha­szonrészesedés összegét ak­kor, amikor olyan filmet tud bemutatni, amellyel nemcsak a pillanatnyi üzletét találja meg, hanem mintegy bizto­sítja üzemének jövőbeni lá­togatottságát. A magyar film pedig; mindenkor jó üzlet­nek mondható.

— Célszerűnek látnám, ha a mozgófényképüzem engedé­lyesek a filmkölcsönzőkkel összeülnének és részleteiben megtárgyalva az amétakér-dést, közös megegyezés alap­ján 'megoldást tudnának ta­lálni ennek a mindkét félre nézve kellemetlen kérdésnek megoldására. Hiszem, hogy a kérdés ilyen formában valói megoldása eredményes lenne. Hasonlatképpen — bár más természetű — legyen sza­bad utalnom a Zeneszerzők Szövetségével legutóbb történt megállapodásra.

Áki a fix játszást tartaná helyesnek . . . Az Otthon-ftimszmház itt nálunk a moziban gyerek-

üzemvezetőjét, Fördiös Fe ­rencet is megkérdeztük az améta el'enőrzéssel kapcsolat­ban.

— Az amétát csak úgy le­hetne megszüntetni, ha a filmkölcsönző fix összegre adná a filmjét. Ez lenne a legkényelmesebb és a mozis­ra nézve is jobb lenne.

— A múltban másképen merft a dolog. A magam ré­széről azt mondhatom, hogy

játék az amétás dolga. A leg­apróbb részletekig leellenőriz­heti a jegyeladást, már csak azért is, mert hiszen a nyom­dából már úgy kapjuk a je­gyeket, hogy AZ napra és dá­tumra van kinyomva.

— Ma az a helyzet, hogy tulajdonképen alig marad va­lami a mozis zsebében a ba vételből, olyan magas az améta-kulcs és nem is csoda, hogy minden mozis ezt sírja.

Hatóságilag kellene szabályozni Kaptuk a következő hoz­

zászólást: — A mozgóképszínházak

bevételének elszámolása iránt ketten érdeklődnek: a film­kölcsönző és az állam. A f i lm kölcsönző nem szeretné, ha a o/o arányban kapott köl-csöndíja kevesebb lenne, mint amennyi megilletné; az ál­lam viszont nem szeretné, ha adóban károsodna. Természe­tes tehát, ha ez a kettő kívá­natosnak látja a bevételek e l ­számolásának ellenőrzését. Ezt az ellenőrzési pedig egy jóhiszemű mozgóképszínház sem kifogásolhatja. Mive l pe­dig az ellenőrzés kettőt érint: kettőjüknek kellene gondos­kodni az ellenőrzés megszer­vezéséről. Ha pedig az egyik fél maga az állam: nyilván­való, hogy kormányrendelet­tel kellene szabályozni a kér­

dést. Megbízható egyének kellenek, akik úgy az állam, mint a kölcsönző részére és terhére biztosítják az elszá­molás pártatlan helyességét. Ez lenne az ellenőrzés kérdé­sének személyi oldala. Van azonban' a kérdésnek egy tár­gyi oldala is. E z pedig a régebben emlegetett jegygar-nítúrarendszer bevezetése lenne, oly megoldásban, hogy az egyes előadásokra szóló jegyek színben, csíkozásban vagy valamely más feltűnő módon megkülönböztethetők legyenek. He pedig az ellen­őrzésnek úgy személyi,. mint tárgyi kérdését ilymódon megoldjuk, akkor úgy az ál­lam, mint a kölcsönző nyu­godtan mondhatja, hogy a mozgószínháztól tényleg meg­kapta azt, ami jogosan meg­illette.

Lucrezia Borg/a őszintén elmond mindent.. . Levélintervju Budapes t—Ve lence—Bo logna—Róma között Isa Pólóval

A közeljövőben mutatják be Budapesten az olasz f i lmal­kotások sorában az első he­lyek egyikét elfoglaló hatal­mas filmet, a y>Lucrezia Bor-gla*-t A filmnek női fősze­replője a tüneményes, egyé­ni szépségű Isa Pola lesz. C alakítja Lucrezia Borgia fé­lelmetes a'akját. Hogy k i ­csoda ez a fiatal nagytehet­ségű olasz filmszínésznő, aki­ről nálunk csak! azért nem hallani, illetve csak azért nem ismerik úgy, mint mondjuk Alida Vali i t , mert eddig még egy filmje sem került hoz­zánk.

Egyéni és intervjúk törté­netében egészen szokatlan módon mutatjuk be isa Po-lát kedves Olvasóinknak. Az alábbi beszélgetés ezztel a hí­res olasz filmszínésznővel, kö­zel másfélezer kilométeres tá­volságból folyt le. Hogyan? Telefonon? Rádión? Nem! A legegyszerűbb eszközök egyikévei, amely két egymás­tól messze levő . személy kö­zött az érintkezést lebonyo­lítja: levéllel.

Utoljára Velencében talál­koztunk vele. Akkor mindösz-sze három perc állott rendel­kezésünkre beszélgetni, mert vonalátszállás közben éppen-csak hogy kezet szoríthattunk vele s mgigértettük' a siető művésznővel, hogy mint jó ismerősnek, nem tagadja meg tőlünk a levél-intcrvjút.

Nagyon^szere tem a magyarokat

így ment el a levél, még januárban, Isa Pola címére. Közben múltak" a hetek, sőt hónapok. Isa Pola nem jelent­kezett. Csak nem történt va­lami baja? Végre egy hónap­pal ezelőtt hosszúkás, nápo­ly i égboltozatra emlékeztető égszínkék borítékban megjött a vá lasz . . . Kérdéseinkre hűen megírta a feleleteket Isa Po­la, csakf a fénykép nem volt a levélben. A szigorú cenzor úrnak biztosan megtetszett ,, kép, vagypedig — és éz a valószínűbb, — mivel min­denféle fénykép küldése tilos egyik országból a másikba, ezért jött meg a levél kép nélkül. K á r . . .

tiAmico, — kezdi levelét Isa Pola, — azért nem írtam eddig, mert nem írtam l... Most azonban, gondolván,

hogy elfelejtett, jelentkezem. Kicsit dühös is voltam magá­ra, hogy annyira kikérdezett; jó, jó , tudora, ne méltatlan­kodjék, igaza van: ehhez iga­zán hozzá szokhattam volna már. Csakhogy elfelejti azt,

H o l is kezdjem? Azt kér­dezi, hogy hol szü'ettem? Bo­lognában. Hogy mikor? Szé-gyelheti mrgát, hogy ilyet kérdez egy nőtől! Azt ellen­ben elárulom, hogy az »Isa Pola« nem születési nevem. Igazi nevem: Maria Luisa Pola. Mikor kerültem kapcso­latba először a filmmel? T i ­zenhatéves koromban. A C I -N E S szerződtetett akkor. A z olasz filmgyártás még meg­lehetősen gyermekcipőben járt. O h ! Most majdnem elárul­tam ezzel a koromat! A m i ­kor az első felvételt csinálták rólam, azt mondta valaki a világosítók közül: »crca szép és mosolygós, teste fejteit.* E z volt az első kritika, amit kaptam. A többi bizony nem mindig volt ilyen semmitmon-dóan is jó . . .

De gyerünk szépen sorjá­ban. M i t is akar még tudni? Első sikereim? Ilyenek alig voltak. Illetve nem olyanok, mint én szerettem volná. M i n ­d ig azt szerettem volna, hogy nagynak higyjenek. A »Terra Madre*-ban volt tulajdonké­pen az első siker. Azután csak a reklámom volt nagy. Én

Egy napon valaki megkér­dezte tőlem, hogy miért nem vállalok színházban szerepet? Bennem már előbb is felvető­dött a gondolat, hogy szín­házhoz megyek szerencsét pró­bálni és — tanulni. A színpad jelenthetett volna iskolát szá­momra.

Nem sokáig gondolkoztam a dolgon. Nekivágtam: a szín­padnak. Azonban senki sem jött hozzám a színigazgató urak közül, hogy szerződtes­sen.

Legyőztem lázadó büszkesé­gemet és én merítem el az egyikhez, aki történetesen a velencei színtársulat izazga-tója volt. ö szerződtetett. Borzalmas időkét éltem át,

hogy én itt, egyszerűen nem adok senkinek sem intervjut, maga csak azért kivétel, mert . . . mert . . . talán azért, mert magyar... Én pedig nagyon szeretem a magyaro­kat!

nemhogy a szerepeimmel, de a magam munkájával sem v o l ­tam mege'égedve. A rek'ám y.diva*-tent tüntetett fel. Messze voltam én még akkor a »diva« fogalmától. A tár­saság felkapott az igaz, na­gyobb szerepeket is kaptam egyes filmekben, mint a y>La telefonista*, vagy a r>Ragaz-zo«, vagy az 7>Áccialo«-ban.

Kérdezi egy helyen a le­velében, hogy megszenved­tem-e a sikerért? Amico, er­re csak azt felelhetem, hogy — nagyon! Évekig csak egy-egy filmben játszottam epi­zódszerű szerepeket, közben rengeteget tanultam és a ren­dezők csak mint ingyekvö va­lakit* vettek figyelembe. Vég­re 1938-ban Alessandrini volt az, aki »/'elfedezett*. A Sca-lera produkciójában akkor rendezte a Wedova* darabot és ennek a női főszerepére engem szerződtetett. A fi lm szerencsétlenségemre csr.k fél­sikert aratott. M i t gondol mi lett ennek' a vége? Az, hogy nem szerződtettek újabb film­re. Kétségbe voltam esve, h i ­szen annyit dolgoztam, tanul­tam.

amig megtanultam — olaszul beszélni velencei tájszólásban. »/ quatro rusthegi* darabom­ban lámpalázam, szörnyű fé­lelmen ellenére is sikert kap­tam. A Teatro Veneziánál két évig dolgoztam és ez alatt az idő alatt valóban y>megcsiszo-lódtam*.

Később otthagytam Velen­cét és magam is félig-med­dig társulat-társ voltam Via-risio és Porelli mellett. Ujabb két évig velük dolgoztam egy társaságban és Falconi, meg Biancoli szellemes, vidám cse-vegésű és cselekményű da­rabjaiban azután óriási sikere­ket arattunk. Néha azért f i l ­men is játszottam.

Mit alakítok most és hol? Lelkiismeretesen felelek erre

is. Cinecittában nemrégen fe­jeztem be a »/ bambini cl guerdano* című filmemet, amelynek női főszerepét alakí­tom. Ugy hiszem és velem együtt a produkció vezetői­nek is az a véleménye, hogy a film az 1943-as szezon leg­sikerültebbjeinek egyike lesz. Ebben az évben még két sze­repet vállaltam el filmen. Egyikben valószínűleg Fosco Oiachettivel játszom. — Elég indiszkréten, még azt is meg­kérdezte tőlem, hogy m k lesz­nek a további terveim? Ját­szom-e, férjhez megyek-e? Kedves Amico, nem nyilat­kozom! Illetve úgy színpadon, mint filmen természetesen ját­szani fogok. A z utolsó kér­désre kérdéssel felelek: cso­dálom, hogy ilyen tájékozat­lan családi ügyeim felől, pe­dig volt idő, amikor...

Ugy hiszem, hogy most már minden kérdésére vála­szoltam. Haragszom magára, egészen belefájdult a kezem az írásba!

Minden v á g y a m , hogy Magyaro rszágra mehessek

Maga ugyan elfelejtett vala­mit kérni tőlem a fényképe­men kívül, amit mellékelten küldök. Mégpedig azt, hogy mit üzenek a magyaroknak? Ezért, ha majd ír a ftapjában, írja meg azt is, hogy minden vágyam, hogy egyszer Ma­gyarországra mehessek. Ha valamelyik filmem elkerülne Budapestre, a maguk híres költőjének szavaival élek ak­kor, amikor azt az óhajomat fejezem k i : »szeretném, ha szeretnének . ..« Üdvözölje kö­zös ismerőseinket: Isa Pola.

A levélnek ezzel vége. Ilyen őszinte vallomás után igazán kíváncsian várjuk a •nLucrézia Borgiá*-i. A sikert előre el­könyveljük, de a nézőtérre azért szigorú kritikusokként; fogunk beülni és ha netán mégsem lenne meg az a b i ­zonyos r>nagy* siker, az sem baj, Isa Pola messze van Pesttől, most úgysem fogja megtudni, később pedig már a »mérsékeít* sikerből is »nagy* l ehe t . . . Ennyi jó­akarattal csak lehelünk iránta.

Csorító Menyhért.

Az első kritika

A színház szerencsét hoz

HÁMORY IMRE: Hómolty mm/Á&zl vnMikát csak a s<zé$> családi ítútt M& etnket* tud nyújtani

Szokatlan arcot láttunk fel­tűnni hétfőn délélőtt a Hunnia udvarán. Edd ig az Opera­házban és annak környékén természetesnek vettük da­liás alakjai, hiszen i l lusztr is Hágja, erősége a magyar Ope­rának. De. hogy hirtelen át­nyergeljen egyik napról a niásikra a filmhez, az szinte hihetetlennek látszott volna.

Letelepedtünk a parkban a legközelebbi padra.

•-- Csak olyan kis kirán­dulás ez ide — feleli Há-mory Imre. — A »Kívánság-hangyerscny«ben énekelem (el- a »Pajtás, pajtás, jössz-ft velem . ..« című népszerű d a l l és cigányzene kísérettel magyar nótákat is énekelek.

— Először vagy a felvevő­gép előtt?

— Oh, nem — mosolyodik el az opera férfikcdvence. — Első filmemet: »Borcsa Amerikában* 1938-ban készí­t i t e k Amerikában. A k k o r Mály Gerővel és D a y k a Mar­gittal voltam odakint. A z -útán a íLeáriyvári boszor­kány* főszerepét, játszottam e l Hát persze, ha valaki egy-két évig nem jelenik meg a vásznon, úgy elfelejtik, mintha sohase, is lelt volna, ott.

- - Mégis, m l az oka annak, hogy olyan hosszú idő óla nem filmeztél?

— Ok? O k ? — tűnődik FIámory Imre — nagy az elfoglaltságom az Operában és soha nem is jutott eszem­be, hogy fi lmen szerepel-Jek.

- - H a most, tegyük fel, va­l ak i választás elé állítana: f i lm, vagy opera, mely ike i választanád?

—- Pi l lanatra sem lehet két­séges, hogy az operánál ma­radnék. Hiszen fő-főszerel-meni az Operaház és a v i ­déki szereplések. De, — áll­junk meg egy szóra! — emeli fel jobb kezén a mulató uj­ját, — ha megfelelő jó sze­repet kapnék a fiimer., örömmel vállalkoznám.

— Gyermekkorod óta a művészi pályát tűzted k i éle-led céljául?

i — Tulajdonképen tíz éve annak, hogy tagja vagyok az Operaháznak. Pedagógus pályáról léptem erre. a te­

rületre. Azóta vidéken is sok hangversenyen. szerepeltem.

- - Meg vagy elégedve sor­soddal?

—- Hál lehet valaki elé­gedetlen, akinek egy gyönyö­rű felesége és két szép fia van? A kisebbik most két hetes, j

Hámory Imre különös nyomatékkal mondotta ezt a feleletet. A szavak hangbeli színezetén keresztül még a vak is kiérezhelte volna, ha nem látja Hámory arcát, •hogy a mellettem ülő ember, a világ egyik legboldogabb embere.

— A művészi élet és a házasság . . . ? -

— Tudom, mit akarsz kér­dezni, hogy összeegyezlethe-tő-e? A n n y i r a összevág a kettő, hogy komoly művé­szi munkát csak a szép csa­ládi életei élő ember tud nyújtani.

— És még van egy másik szívügyem is : a gazdálkodás. Azt akarom, ha már öreg nyugdíjas leszek, — mondja tréfásan — legyen pár ho ld földem és azon gazdálkod­hassak. Bián már van egy k i s b i r tokom, illetve birto-

Braunmühl és Weber né­met kutatók a zene közvetíté­sére teljesen új eb'árást d o l ­goztak k i , amiely a hang me­chanikai visszaadása terén forradalmi újítást jelent. A tudósok abból a megállapí­tásból indultak k i , hogy amint az ember két szemmel min­dent plasztikusan lát a térben, ugyanúgy két füllel szintén plasztikusan hallja a hango­kat. A hanglemezre vételnél ez a plasztikusság veszendőbe megy, mert hiányzik a máso­dik fül. A fényképezésnél már régóta megoldották a probléma egy második len­cse alkalmazásával és az ilyen lmodon készült úgynevezett istereoszkop-f elvételek csak­ugyan megadják a térbenlá­tás illúzióját. Hanglemezeken ilyen párhuzamos hangrögzí­tést azonban nem lehet elérni, mert ez a módszer hangtor­zuláshoz vezetett. A két német tudós új eljárása nemcsak a plasztikus hangvisszaadás

kocskám. mert csak becéz­ve lehet nevezni, olyan — kicsike.

— Jövő ambícióid? —- A még hátra levő nagy

bari ton szerepekel elénekel­n i és ezzel kapcsolatban a jó egészség megtartása, hojgv ezt a nagy munkát el tud­jam látni

Hámory Imre kicsit elme­reng. Szemében látom, hogy kuíal a múltban.

— Bizony régen volt, vagy nem is olyan régen, csak ne­kem líínik fel annak, ami­kor min! kalocsai diák az első sikert mellemre szív­tam. Azután, amikor Pesten az első utam Palló Imréhez vezetett aki az első biztatást adta nekem. V o l t . . . és jó , hogy v o l t . . . hogy meg ke l ­lett dolgoznom mindenért.

Talán éppen ezért boldog most Hámory Imre. Csak

az az ember tudja értékelni a boldogságot, aki szenve­ded életében, aki értékelni tudja az élet mindennapos, kics iny ajándékait is. Ehhez is érzék k e l l . . . vagy na­gyon-nagyon tiszta lélek.

(csontó)

problémáját oldja meg, ha­nem a hangfelvételt is a hanglemeztől teljesen eltérő és sokkal tökéletesebb módon biztosítja. A hangot fémpor­réteggel fedett filmszalagra veszik fel és a kettős hallás­nak megfelelő hangnyomok tökéletes szinkroni?á'ással raj­zolódnak fel a szalagon. Ez az eljárás kiküszöböl minden mechanikus mellékzörejt és . a hang színezését és erősségét a legfinomabb árnyalatok­ban is híven rögzíti. A f i lm­szalag a lejátszáskor nem ko­pik, másfelől hosszabb zene­darabok felvételét is lehető­vé teszi, A most befejezett első felvételek hallgatói a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak élményükről. Minthogy mind a felvevő, imind a visszaadó készülékek teljes sikerrel állták ki a gya­korlati próbát, ennek az ér­dekes problémának megoldá­sa most már végleges.

. K I M I K O R O Y A R T A HUNNIÁBAN? Érdekes táb­lázat mutatja Tangl Ló­ránt Hunnia-főmérnök szo­bájának falán, hogy a közeli két hónapban kl mi­kor gyárt és mit. Ezek szerint a régi műteremben most áll gyártás alatt a »Kalolaszegi Mcdonnae, amelynek befeje­zése után Zichyné vonul mű­terembe yMukie című Rá-thonyi-vígjátékka\. Az eredeti könyvet Bónyi Adorján írta Ezt követően a propaganda minisztérium gyártja, le a »/?<?'-rynée című történelmi filmjét.

Az új műteremben jelenleg a y,Kívánsághangversenye f e l ­vételei folynak. Amikor ezt be­fejezték Kolczonay kezdi meg a »Zenélő malomé forgatását. Csak ezután kerül sor a Haj­dú—Hunnia filmjének elkészí­tésére. A y>Rákoczi nólájae cí­mű filmet Daróczy József rendezi.

A pasaréti-műteremben kö­zeli napokban kezdik el a •»Megálmcdtatake felvételeit. A filmlet a Paiaii/tus gyártja. A Pegazus gyártóvállalat Zi-tahy: Waiamít visz a vize című regényét filmesíti meg.

Egyelőre így áll a mű­termi kiutalások sorrendje a Hunniában. A későbbi időben való gyártás a legközelebbi filmbizoftsági ülésen dől el.

SZÖBÉNYI ÉVÁNAK K I S ­FIA S Z Ü L E T E T T . Hosszabb ideje nem láttuk szerepelni Szörényi Évát. k i egy évvel előbb ment férjhez Örményi Istvánhoz, a Hunn ia f i l m ­gyár főmérnökéhez.

Június negyedikén Szöré­ny i Éva egészséges kisfiúnak adott életet, akit édesapja, lilán Istvánnak keresztellek. A boldog - szülőkel a szak­mabeliek és közönség elhal-mozla szerencsekívánatok­ka l .

IGAZGATÓVÁLTOZÁS A Z E S P E R IÁNÁL. Dr. Serafino Mittiga, az Esperia vezér­igazgatója, előreláthatólag a bukaresti fiók vezetését veszi at a közeljövőben és így . a budapesti Esperia vállalat ve­zetésétől . megvált. .

Helyette a zágrábi fiók veit igazgatója, Max Montagna.nl vette át . a magyarországi ügyek vezetését.

MEZŐTÚRON MEGNYÍ­L I K A MÁSODIK M O Z I . E n ­gedélyese az orosz fronton hősi háláit halt Qoebl László dr. tart. tüzérhadnagy Özve­gye, Lápössy Magda, már az ősszel megindítja üzemét

A plasztikus hang

írták: Martin Pál, Waltér Forsler, Péter Qroll Rendezte: Martin Pál

Zene: Michael Jary Főszereplők: Dora Komar, Dórit Kreysler, Lohannes Heesters, Hans Moser

Hossza: 2522 méter Beszél: németül Cenzúra: aluli

Készült: Hunnia Filmgyár

Produkció: Berlin Film Forgalombahozza: Budapest

Bemutatta: Corvin Gyártásvezető: Franz Vogel Magyar gyártásvezető: Nagy

Mária Díszlet: Alfréd Bülow és

Walter Beisenherz Bennünket magyarokat kü­

lönösen érdekel a xCsókpa-rádé« c. f i lm, mely »Ha sze­retsz, elvehetsz« címmel mtilt

év végén Budapesten készült el . F d d i g ez volt a legna­gyobb külföldi produkció, melyet Magyarországon ké­szítettek. A másik magyar szempont ugyancsak különö­sen érdekel bennünket. A f i lm rendezője a magyar Martin Pál, operatőrje a Ikülföldöin is elismert Eiben István és Lohr Ferenc, aki a f i lm hangmér­nöke völt. A statisztéria és a balett ugyancsak a magyarok­ból került k i .

A gyártás Ideje alatt több­ször volt alkalmunk megte­kinteni azt a nagyszabású munkát, csodálatosan szép díszleteket és ;azt a magyvona-lúságot,. melyet a mintegy kétmillió pengős költségvetési keret lehetővé tett. Magyar vonatkozásban elképzelhetet­len ilyen »korlátlan« lehető­séggel gyártani filmet. E z -ídőszerint kiállításban nem tudjuk felvenni a versenyt. A pénznek jelentékeny részét Magyarországon költötték el és a szellemi résztvevésünk' alapján is magunkénak kell érezzük ezt a »Berlin Film« produkciót.

A f i lm meséje a színházi világba vezejt s a főszereplők szerelmének bonyodalmait tá­lalja fel mulatságosan és ked­vesen. Olyan kedvességgel, amilyenek főszereplői. A bű­bájos Dora Komar, a csin­talan Dórit Kreysler^ a hódí­tó Johannes Heesters és az

európaszerte kedvelt Moser. Dehogyis tudnánk rájuk ha­ragudni, akármilyen huncut­ságot is követnének el a f i lm­ben! De nem követnek. A színház bonvivánja (Hees­ters) házasság előtt áll, ami­től csupán percek választják el. Érzelmileg azonban még mindig elvált feleségéhez (Dora Komar) áll közel, aki-

viszont tényleg szerelmes az alférj, aki a legrövidebb időn belül hajlandó legalizálni ezt a kedvező látszatot. A . két szerelmes v égül megtalálja egymást s mos tmiár a kö­zönség szórakoztatásának szánhatják életüket.

A műgond középpontjában a revüszerűség áll. A f i lm meséjéhez szövődő elemek is a szemrevalóság jellegével vannak kirakati pedantériával felvonultatva, akár a szerep­lőkről (a megvesztegető mo­solyú Heesters és két szerel-íniese, a kedvesen zsörtölődő Moser stb.), akár a környe­zetről beszélünk. A mese i n ­kább' jíajz operettek valószí­nűtlen színességében jár

r •

vei mindössze négy heti há­zaséletet éltek. Valami művészi kérdésen összezördülve hatá­rozták el az elválást. Talán nem is véletlen műve, hogy a színház új főszereplőjeként az elvált asszonyt szerződtet^ ték, aki időközben más né­ven jó hírnevet szerzett ma­gának. Férjének második há­zassága éppen e találkozással odázódik el, először csupán egy napra, de később sem lehet házasság belőle, mert a házasulandó férj rájön, hogy ezt az igazi asszonyt szereti. A hoppon maradt menyasz-szony (Dórit Kreysler) ter­mészetesen boszankoiik, de e g y jó főszerep sokkal job­ban érdekli, minfi; a 'házasság. A z elvált asszony ugratni akarja volt férjét és azt ál­lítja, hogy már férjhezment. Egy álférjet szerződtet maga mellé, aki titokban tényleg szerelmes a híres színésznőbe. Egy fényes fogadóestén azon­ban kiderül, hogy a művész­nő második házassága nem felel meg a valóságnak, de

(konstrukcióban erőtlen), de zenében, dalban, vágásban nem gördül, hanem — egyes részeiben röpül,

Martin Pál, a rendező len­dülettel ad szárnyat Jary k i ­tűnő muzsikájának s ezernyi alkalmat ad Eiben István fo-tografáló készségének. Lohr Ferencre is büszkék lehe­tünk'.

A díszletek irígylésremél-fóan ötletesek és főleg gaz]-dagok. (Egyik legutóbbi is­mertetésünkben a magyar díszletlehetőséggel kapcsolat­ban éppen az összehasonlítás hatása alatt használtuk a »kö-zepes« jelzőt.)

A csókparádé, produkciós költségéből 7—8 magyar f i l ­met kell kalkulációban kigyár­tanunk. Add ig csak kirakat­üvegen át nézhetjük az alko­tás lehetőségeit.

De az üveg túlsó oldalán ott tükröződik ránk néhány magyar tehetség, \ kikkel együtt dobog a szívünk a jövő magyar filmjeiért.

Oy. K. E.

O r s z á g o s Mozgóképv izsgá ló Bizottság által engedélyezett filmek

. Előadásra alkalmasnak találja, — de eltiltotta, hogy azon 16 évesnél fiata­labb korúak jelen lehessenek:

Az ifjúság titka (Geheimniss u m Schönheit und Jugend) ( U F A ) hangos kultúrfiim 1 felvonásban, a Herbert Dreyer filmgyárban 1939. évben ké­szült, 3 2 0 m hosszú mozgófényképet.

Alfa Tau (Esperia) hangos dráma 5 felvonásban, a Scalera filmgyárban 1942. évben készült, 2729 m. hosszú.

U F A magazin 7. sz. (Ufa Magasin N r . 109.) ( U F A ) -hangos r ipor t 1 fel­vonásban, az Universum filmgyárban 1943 . évben készült, 2 6 2 m. hosszú,

U F A magazin 8. sz. ( U F A Magasin N r . 113.) ( U F A ) hangos r ipor t 1 fel­vonásban, az Universum filmgyárban 1943 . évben készült, 2 3 5 m. hosszú,

Magyar világhíradó 1002. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvonásban, a M a ­gyar F i l m Irodában 1943. évben ké­szült, 2 5 7 m. hosszú,

U F A váilághíi-adő 1 8 9 . ,AusIand.skm-woche N r . 189.) ( U F A ) hangos r ipor t 1 felvonásban, az Universum filmgyár­ban, 1943. évben készült, 368 m. hosszú,

[

1003. A Skandináv félsziget északi ré­

szén még havas hóviharok dúlnak, míg európa más részem már bekö­szöntött a tavasz. A partizánoktól megtisztított boszniai hegyek között megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Erdély havasi legelőire k i ­hajtották a juhokat és az erdélyi tájra annyira jellemző bivalyokat.

Gasparich Márk ferencr^endi szer­zetes az 1848—49-es szabadságharc után lelkes magyarságáért mártírha­lált halt. Muraköz hős fiának szob­rát nagyszabású ünnepség keretébea leplezték le Csáktornyán.

Az idei háborús gyermeknapok keretében is sok örömet nyújtottak a kicsinyeknek. |

A kolozsvári Mátyás király szobor előtt avatták fel a Wesselényi lövész­egyesület díszzászlaját.

A csepeli Duna-ágban rendezték meg az első idei nagyszabású eve­zős versenyt.

A Magyar Tűzharcos Szövetség az Uj városházán a bolgár követséggel karöltve dísztáborozást rendezett a bolgár hősihaloltak emlékezetére.

A harctéren sem szunnyadnak a mú­zsák! A harcok szünetében egy hon­véd művész Krisztus szobrán dolgozik.

A keleti hadszíntér magyar meg­szálló csapatai az arcvonal mögötti megtisztítják a területet a fel-felbuk­kanó partizán bandáktól.

L U C E olasz világhíradó 79. sz. (Hun­nia) hangos r ipor t 1 felvonásban, a L U C E filmgyárban, 1943. évben ké­szült, 2 7 0 m. hosszú,

E U C E olasz világhiradó 80. sz. (Hun­nia) hangos r ipor t 1 felvonásban, a L U C E filmgyárban 1943. évben ké­szült, 261 m. hosszú,

Vacsora 3 / 4 8 -kor (Kovács Gusztáv) hangos ismeretterjesztő 1 felvonásban, a Kovács és Faludi. laboratóriumban' 1937. évben készült, 4 8 0 m . hosszú,

Ezeréves Magyarország (Kovács Gusztáv) hangos ismeretterjesztő 1 fe l ­vonásban, a Kovács és F a l u d i laborató­r iumban 1939. évben készült, 2 9 5 m. hosszú,

Angol szigetek a csatornában (Eng-lische Kanalinseln) ( U F A ) hangos r i ­port 1 felvonásban, az - Universum filmgyárban 1942. évben készült, 3 2 1 hosszú,

Mexikói futár (Cielito L indo) (Hor­váth János) hangos dráma 4 felvonás­ban, az Erna filmgyárban 1941 . év­ben készült, 2128 m . hosszú,

H Í R A D Ó K 1004.

1. Cagl iar i bombázott templomai. 2 . Kéményseprő esküvő Budapesten. 3. Kerékpárosok Szent Kristóf ün­

nepe. 4. A szegedi hármas huszárok

szobra. 5. 7 5 éves magyar dalosszövetség. 6. Jány vezérezredes a Vöröskereszt­

nél. 7. Megszálló csapataink Ukrajnában. 8. A ^Magyar Művészetért* kiállí­

tása.

191 .

1. Stockholmban bemulatták a svéd divattervezők legújabb alkotásait.

2. Négy esztendei szünet után az idén tartották meg 41-szer a hagyo­mányos Par is -Roubaix közötti kerék­párversenyt.

3 . Megalapításának tizedik évfordu­lóját ünnepli a német munkafront.

4. A z új német hadimozdony, ed­digi sokezer kilométert lefutott pró­baútjain a legsúlyosabb időjárási v i ­szonyok közepette is kitűnően bevált.

5. A Hornét nevű 2 0 ezer tonnás amerikai repülőgépszállító hajót 2 hó­nappal a háború kitörése előtt állí­tották szolgálatba s így az amerikai haditengerészet legmodernebb hajótfc-pusai közé tartozik.

U F A világhíradó 189. (német beszéd­del) (Auslandstonwoche N r . 189.) (Deutsch gesproch) ( U F A ) hangos r i ­port 1 felvonásban, az Un ive r sum filmgyárban 1943. évben készült, 368-m. hosszú,

Zivatar Kemenespusztán (Kovács Gusztáv) hangos dráma 5 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1936. évben ké­szült, 2 4 0 6 m . hosszú,

Emberek a Szahara szélén (Volks -leben am Rande der Sahara) ( U F A ) hangos kultúrfiim 1, felvonásban, az Universum filmgyárban 1943. évbeo készült, 372 m. hosszú mozgófényké— péket.

U F A világhíradó 187 (Auslandston­woche N r . 187.) ( U F A ) hangos r i ­port 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1943. évben készült, 325-m . hosszú,

Magyar világhíradó 1001. sz. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvonásban, a M a ­gyar F i l m Irodában, 1943. évben ké­szült, 2 4 7 m . hosszú,

U F A világhíradó 186. (Auslandston­woche N r . 186.) ( U F A ) hangos r ipo r t 1 felvonásban, az Universum f i l m ­gyárban 1943. évben készült, 3 3 2 m. hosszú,

1 6. Egy Novorossijsk melletü tábori

repülőtéren. A német stukák hatha­tósan támogatják a bolsevista páncé­losok elleni harcban álló gyalogságot.

192. sz. Körmenetekkel és hálaadó istentiszte­

letekkel ünnepli az ukrán lakosság Isten házának megnyitását.

Az Orleánsi szűz halálának 5 1 4 . év­fordulóját ünnepli Franciaország.

A rossz időjárás ellenére a belga Boitsfort-i versenypályán lefutották a? brüsszeli nagydíjat. -

A földkerekség minden részén már évszázadok óta sikeresen kezelik magu­kat a neumás betegek méhesípőssél.

Németország minden részéről özönle­nek az újoncok a véderő zászlaja alá.

Egy német tüzérségi iskolában. Itt-nyerik kiképzésüket a könnyű és nehéz tüzérség fiatal tisztjei.

Német katonák pihenőnapja a keleti foharcvonal mögött. A vöröskereszt j a ­vára nagy ügetőwersenyt rendeztek.

Egy német zuhanóbombázóraj táma­dásra indul a kúbáni hídfő állásai ellen,

Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr.

Felelős kiadó: LIEBER LÁSZLÓ dr.

Kiadóhivatali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNŐ

Készült a >Jövő< nyomdaszövetkezet műhelyébecl

Budapest, IX. , Erkel-u. 17. Telefon: 182—278.

N e m c s a k

pompás opereM,

fényes revű,

de szel lemes,

ötletes vígjárék is

című film

Főszereplők:

D o r a K o m a r D ó r i t Kreysler ' Johannes Heesters H a n s M o s e"r Richárd Romanovsky Axel v Ambesser

Berlin-film

Forga lombahozza :

BUDAPEST FILM RT Budapest, VII., Rákóczi-út 52 T e l e f o n : 223 — 435

Budapest, 1943.

június 9 V. évi. 23. sz. Egyes

•iám ára: 70 fffl.

J á v o r P á l és Doris Duranti a C A R M E L A című Esperia-film főszereplői.