Budapest fejlődése a hosszú XIX. században

1) Előzményeka) Magyarország felszabadul a török megszállás alól

1687. szeptember 2-án III. (Lotaringiai) Károly (1685-1740) visszafoglalja Budát és Pestet.

Buda és Pest a küzdelem során nagy részben elpusztul, majd elnéptelenedik. Nehezen állnak talpra, kiváltságleveleiket csak húsz év múlva kapják vissza.

A 18. század első felében sem haladta meg a lakosságszám a 20.000 -24.000 főt, a lakosság főleg a betelepülő németetek, szerbek (rácok) és görögök alkották.

b) Budapest a 18. század második felében 1773-ban megválasztják az első pesti polgármestert. A felvilágosodás jegyében Buda kulturális élete is fellendül

1772-ben megnyílik az első állandó német nyelvű színház 1777-ben Mária Terézia (1741-1780) meghozza egységes oktatásról szóló

rendeletét (Ratio Educationis), melyek hatására iskolák létesülnek, és ugyanebben az évben a várba költözteti a nagyszombati egyetemet.

1782-ben II. József (1780-1790) mérnökképző intézetet (Institutum Geometricum) létesít (1850-ben egyesül a József Ipartanodával)

1783-ban Budára helyezik a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, mely közigazgatási szereppel ruházza fel Pest-Budát

19. század elejére Buda és Óbuda népessége eléri a 24.300, Pest népessége pedig a 30.000 főt.

2) Pest-Buda és a reformkora) A kor szemlélete

A magyar nemesség számára a város a politikai legalitás és a független államiság jelképe, ezért támogatja kulturális értékeinek fejlesztését.

Ez a szemlélet főleg a liberális, polgárosodó köznemességre volt jellemző, de akadtak főurak is, akik támogatták a modernizálást.

A liberalista és modernizációs szellem terjedése nagy részben volt köszönhető az ebben a korszakban megjelenő közösségi fórumoknak, szórakozóhelyeknek is, ahol a fent említett társadalmi réteg eszmét cserélhetett.

b) A korszak nagy előremozdítói József nádor (1796-1847)

1808-ban létrehozza a Szépítészeti Bizottságot, mely a középületek építését kezdeményezte, és amely nagyban hozzájárult az egységes, klasszicista stílusú városképhez.

Kezdeményezi a Nagy Német Színház felépítését (1808-1812), melynek helyén a mai Vígszínház áll.

Kezdeményezi továbbá Lipótváros kialakítását, a Gellért-helyi Egyetemi Csillagda és a Császári-királyi Magyar Ludovika (Ludoviceum) (1836) megépítését.

1846-ban róla nevezik el a József Ipartanodát, mely az ő nevét viseli (ugyan más formában) egészen 1949-ig.

Adományival bővíti a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, fejleszti az Országos Széchényi Könyvtárat (Széchényi Ferenc alapította 1802-ben)

10.000 forintos adománnyal támogatja a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását.

Fazekas Nóra 12. osztály1

Gróf Széchenyi István Az 1825-1827-es országgyűlésen kezdeményezi a Magyar Tudományos

Akadémia felépítését és felajánlja tőkésített jövedelmének egy éves kamatait (~60.000 forint) erre a célra. (Vay Ábrahám 8000, Andrássy György gróf 10 000, Károlyi György gróf 40 000 forint)

Angliai útjai után meghonosítja Magyarországon is a lóversenyzést és a kaszinózást. 1827-ben tartják meg az első lófuttatást Pesten és ugyanebben az évben megépül a Nemzeti Casino épülete is.

1842-ben megindul az általa kezdeményezett dunai hídépítés, melynek eredményeképp 1849-re elkészül a Clark Ádám tervezte Lánchíd.

Támogatta és szorgalmazta a hajózást és a hajóépítést (Óbudai Hajógyár 1835), és az ipar fejlődését (József hengermalom 1841, Ganz vasöntöde 1845).

c) Előrelépések, építkezések Ipar

Látványosan fejlődik Pest-Budán a szeszipar és a malomipar. 1835-ben megépül az első gőzmalom a Pesti Hengermalom társaság

építésében, melyet további malmok követtek. Pénzügy

Az 1839-1840-es országgyűlésen elfogadják a szabad gyarapításról való törvényeket és a váltótörvény, mely javította a hitelfelvétel lehetőségét, támogatva ezzel a gazdaságot.

1840-ben létrejön a Pest Hazai Első Takarékpénztár, majd 1842-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.

Vasút 1846-ban elkészül Magyarország első vasútvonala Pest-Vác között. Ennek végpontjaként épül meg a Nyugati Pályaudvar ugyanebben az évben,

melyet később a Nagykörút építése miatt lebontanak, és kissé északabbra építenek újjá 1877-ben Eiffel tervei alapján, romantikus stílusban.

1847-ben elkészül a Pest-Szolnok vonal is. Zsidó emancipáció

Az 1830-as években megindul a zsidó emancipáció, melynek hatására megépítik az Óbudai Zsinagógát 1837-ben Landherr András tervei alapján, klasszicista stílusban, majd később 1859-ben elkészül a híres Dohány utcai zsinagóga, melyet Ludwig Förster és Feszl Frigyes tervezett.

Szórakozás, társadalmi élet, kultúra 1833-ban megépül a Pesti Vigadó (melyet ekkor Redoute-nak hívtak) Pollack

Mihály tervezésében. Ezt az épületet 1849-ben az osztrákok szétlövik, így 1865-ben Feszl Frigyes tervei alapján építik újra.

1837-ben megépül a Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) klasszicista stílusban.

A nacionalizmus és a nemzeti ébredés hatására megszületik a nemzeti opera (Erkel Ferenc) és megépül az Operaház (1837) Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.

1839-ben megépül Angol Királynő Szálló. 1947-ben elkészül a Magyar Nemzeti Múzeum, klasszicista stílusban (tervező:

Pollack Mihály).

d) Lakosság A korszak végére (’40-es évek vége) Buda és Óbuda népessége eléri az 50.000 főt,

Pest lakossága pedig körülbelül ennek a dupláját.

Fazekas Nóra 12. osztály2

3) Pest-Buda a ’48-49-es forradalom és szabadságharc alatt

1848. február 22-én kitör Párizsban a forradalom, mely egy egész hullámot indít el Európában. Pestre március 15-én ér a forradalom.

A Tizenkét pont alapján elkészülnek az Áprilisi törvények (ápr.11.), melyek nyomán a létrejövő első felelős magyar kormány (Batthyány kormány) üléseit köteles minden évben Pesten megtartani. Így az országgyűlés Pozsonyból Pestre települ.

A forradalom és a szabadságharc sikereit azonban vereségek követik:

1848. október 30-án Schwechatnál Windisch-Grätz csapatai vereséget mérnek a magyar hadakra.

Ezután a Duna mentén indítanak támadást és Görgey hadát egészen Budáig visszaszorítják. 1849. január 4-én Görgey, annak védelme érdekében, feladja a fővárost.

Ezt követően a kormány Debrecenbe költözik, Pest-Buda ideiglenesen elveszti központi politikai és gazdasági szerepét.

Az osztrákok a megszállás alatt ágyúzzák Pestet és a Duna-sor század elején épült palotáit, köztük a Pesti Vigadót.

Budát 1849. május 21-én foglalták vissza a magyar csapatok.

Először tüzérségi előkészítés nélkül rohanják meg a várat, ám mivel súlyos veszteségeket szenvednek, így Komáromból ostromágyúkat hozatnak és lövetik a várat. Ennek hatására a vár is igen jelentős károkat szenved.

1849 után a főváros ismét visszanyeri központi szerepét és újult erővel fejlődik tovább, habár politikai és társadalmi akadályok nehezítik ezt a kiegyezésig.

4) Az kiegyezés kora

a) Politikai helyzet

A magyar-osztrák ellentétek orvoslására 1867-ben megszületik a kiegyezés.

1867. június 8-án magyar királlyá koronázzák Ferenc Józsefet (1867-1916).

A provizórium (1861-1865) után újra felelős kormány alakul Pesten gróf Andrássy Gyula vezetésével.

b) Városfejlődés

Építkezések, közlekedés

1869-ben a magán vasútvonalak felvásárlásával létrejön a MÁV. Létrejön egy Budapest centrikus, európai színvonalú vasúthálózat.

1870-ben megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (elnökei többek között Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes), amely megkezdi 1870-ben a Sugárút (1886-tól Andrássy út), majd 1871-ben a Nagykörút építését.

1874-ben megépül a Fogaskerekű.

1875-ben megépül a Budapesti Népszínház.

1876-ban megépítik a Margit hidat.

Fazekas Nóra 12. osztály3

A vasúti közlekedés fokozott igényére megépül 1884-ben a Keleti Pályaudvar Rochlitz Gyula, Feketeházy János és Than Mór tervei alapján eklektikus stílusban.

1885-ben megkezdődik az Országház építése Steindl Imre tervei alapján eklektikus stílusban, melynek építési munkálatai 1904-ig tartottak.

1887-ben megépülnek az első villamos vonalak.

1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejön Budapest.

1881-ben létrejön a Budapesti Magyar Királyi és Államrendőrség.

Millenniumi építkezések 1896

Megépül Európa első kéregvasútja,

a Millenniumi emlékmű (Zala György) a Hősök terével és a Műcsarnokkal (Schickedanz Albert),

a Ferenc József híd (ma Szabadság híd),

a Vámház körúti Nagycsarnok,

befejeződik az Andrássy út kiépítése.

Budapest népessége 1900-ra eléri a 860.000 főt.

5) Budapest a XX. század elején

a) Városfejlődés

1903-ban megépítik az Erzsébet hidat.

1909-1910-ben bevezetik az elektromos közvilágítást.

Megjelenik az építészetben a szecesszió.

A város népessége az I. világháborúig eléri, majd meghaladja az egymillió főt.

6) Összegzés

a) A város

A kor városszerkezetének megfelelően elkülönültek az eltérő funkciójú városrészek (üzleti és igazgatási negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok).

Budapest az európai fejlődés élvonalába kerül, maga mögött hagyva az ország lassabban fejlődő egyéb részeit.

Mivel az erőforrások Budapestre koncentrálódnak, így az ország többi régiójában a fejlődés nem tudja utolérni a fővárost.

A magyar városszerkezet fejlődése sem tud lépést tartani a főváros népességének gyarapodásával. (1920-ban Budapest Európa 8. legnépesebb városa.)

b) A társadalom

A tárgyalt időszakban létrejön egy torlódott társadalmi rendszer, melyben egymás mellett él a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkés jellegű

Fazekas Nóra 12. osztály4

társadalom. Budapest népességére is jellemző a kettősség, ám fővárosi (gazdasági és ipari) jelleg miatt inkább a második, polgárosodó csoport képviselteti magát.

A fővárosban még mindig igen jelentős (egyre jelentősebb) a zsidó (23%) lakosság, akik legfőképp kereskedelemmel foglalkoznak.

Főleg a fővárosban válnak igen népszerűvé „a boldog békeidők” ajándékai: a szabadidő és a szabadidős elfoglaltságok.

Mozi

az első erre a célra bérelt teremben 1896-ban kezdődött meg a vetítés (Ikonográf)

1906-tól önálló mozi épületek nyílnak (Projektograph, Apolló 1912)

Modern sportok és a testedzés (futball, kerékpáriskola…)

1901-ben létrejön a Magyar Labdarúgó-szövetség.

Megjelenik az utazásszervezés és az idegenforgalom.

A századfordulón élte virágkorát az operett.

Az országhoz képest Budapest aránytalan fejlődése a városi és a vidéki lakosok között nagy árkot, alá-fölérendeltségi viszonyt teremt, mely napjainkig jelen van.

Fazekas Nóra 12. osztály5