oktatásban közvetlenül nem használhatók.Például: Az első kémiai újságokról, A kol-loidkémia útja Magyarországon, A kémiaoktatásának története hazánkban 1750–1950. Kisebb számban jelentek meg olyanközlemények, amelyek olyan szorosan kap-csolódnak a tananyaghoz, hogy ezáltal be-építhetők a kémiaórákba. Ilyenek: sav-bá-zis elméletek és ezek oktatási vonatkozásai– a tudomány által használt fogalmak fej-lődése, finomodása [1]; a daltoni szemlélettovábbélése napjaink nyelvhasználatában[2]; a vegyi fegyverkezés története [3]. Hasz-nosak az életrajz jellegű cikkek, amennyi-ben a tantervhez kapcsolható tudósokat

dottan nekik szóló folyóiratokat tekintemát kémiatörténeti szempontból, amelyeketaz 1980-as években vagy azután adtak ki.A kémia tanítása című módszertani fo-lyóirat 1962-től 1989-ig jelent meg. 1993-ban a Mozaik Kiadó jóvoltából újjáéledt,2013 óta sajnos csak elektronikusan jelenikmeg (2014 óta szünetel). Régi és új folya-ma is viszonylag sok kémiatörténeti cikketközöl, évente átlagosan kettőt. Az 1970-esévekben Szőkefalvi-Nagy Zoltán, későbbBalázs Lóránt publikált sokat e témában.Ezek a cikkek azonban többnyire szaktu-dományos jellegűek, amelyek a pedagó-gusok számára íródtak érdekességként, az

kémia köztudottan nem túl népszerűtantárgy. Ezért különösen nagy a ta-

nár felelőssége abban, hogy meg fe lelőenmotiváljon, hogy lelkesítse a tanulókat. Amotiváció legfontosabb módszere vitatha-tatlanul a kísérletezés; a tanári és a tanu-lókísérleten kívül azonban számos más mó-don is fölkelthető a diákok érdeklődése.Ide tartozik a kémia hétköznapi vonatko-zásainak megemlítése, izgalmasak a határ-tudományok, például az ásványtan, a kü-lönböző vegyületek élettani jelentősége, akörnyezetvédelem. Ebbe a sorba tartozik akémiatörténet is.

A történelem, az események egymás-utánisága önmagában is érdekes; egy-egytörténeti kitérő a kémiaórákat is földob-hatja. Tanulmányom első fele – amely je-len folyóiratszámban olvasható – módszer-tani szakirodalmi összefoglalás, illetve egyfejezetben konkrét példákat hoz a kémia-történet tanítására: az etimológiai vonat-kozások vizsgálatát. Ennél talán érdeke-sebb és lényegesebb lesz a cikk második fe-le, amelyben arról esik majd szó, milyentörténeti kommentárok fűzhetők a közép-iskolás kémiatananyaghoz, a hagyományosirodalmon (tanterv, tankönyvek) túlmenően,gyakorló tanárok igényeihez szabottan. Egy-fajta, az órák színesítésére alkalmas tudo-mánytörténeti érdekességekből összeállí-tott gyűjteményt kívánok bemutatni.

Kémiatörténet a szakmódszertani irodalomban

Az alábbiakban azokat a kémiatanárok szá-mára könnyen elérhető, esetleg kimon-

370 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Keglevich Kristóf Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium | keglevich@fazekas.hu

Kémiatörténet a kémia tanításábanÖtletek kémiatanároknak óráik színesítéséreElső rész*

A

OKTATÁS

* Köszönet illeti Riedel Miklóst és Lente Gábort, amiértértékes megjegyzéseikkel, az irodalmazásban nyújtott se-gítségükkel hozzájárultak a tanulmány megszületéséhez.

Tanóra a Fazekas Mihály Gimnáziumban

LXXII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ● 2017. DECEMBER ● DOI: 10.24364/MKL.2017.12 371

mutatnak be. Jó ötlet volt Balázs LórántÉvfordulók című cikksorozata, amelybenösszegyűjtötte az adott naptári évben ün-nepelt 25, 50, 75, 100 stb. éves jubileumo-kat, jól használható listát adva a tanárokkezébe, amelyből egész évben válogathat-tak. Az első 1984-ben, Mengyelejev szüle-tésének 150. évfordulóján jelent meg [4].Az utóbbi időben Kalydi György írt szá-mos életrajzot, elsősorban a középiskolaitanárok számára szinte teljesen ismeretlenmagyar tudósokról. Egy zenei beállítottsá-gú középiskolás diáknak érdemes talántudnia, hogy Mozart a Varázsfuvola Sarast-róját Born Ignác erdélyi szász bányamér-nökről mintázta. Könnyebben hasznosít-ható Kekuléról írt cikke [5]. Kisebb szám-ban kémiatörténeti jelentőségű kísérletekleírása is hozzáférhető, így például Wöhlerhíres kísérlete [6] vagy Az Avogadro-számkísérleti meghatározása (igaz, nem kora-beli módszerrel) [7]. Üdítő színfolt, ahogyegy publikáció nyomán Görgey Artúr – akivegyész is volt – munkája alapján összeál-lított kísérleteket és számolási feladatokatvégeztethetünk a tanulókkal. A motiválóerő nem szorul külön magyarázatra [8].Victor András kitűnő írása történeti ala-pon, közérthetően mutat rá, hogy a termé-szettudományokat dialektikus megközelí-téssel szebb, igazabb és érdekesebb módonlehet leírni, mint ha merev kategóriákkaldolgozunk [9].

Az 1994 és 2003 között létezett Módszer-

tani Lapok profiljába a kémiatörténet nemtartozott bele. Az 1974-ben indult Közép-iskolai Kémiai Lapok (KÖKÉL) rendszer-telenül bár, de közöl kémiatörténeti cikke-ket, tudósportrékat, illetve a tanulóknakszóló kémiatörténeti feladatokat. A 2004-ben átalakult KÖKÉL több számában muta-tott be Kalydi György 19. századi magyarvegyészeket, feltételezhetően inkább a ta-nárok, mintsem a diákok érdeklődésére szá-mot tartva. A szerző az anyagot 2005-benkönyvvé formálva is kiadta [10]. A KÖKÉLSzakmai cikkek rovatában azóta is számoskémiatörténeti cikk látott napvilágot. A2004–2005 táján megjelent Győri KÖKÉLis mutatott be magyar vegyészeket [11]. Szint-úgy haszonnal forgatható a Magyar Kémi-kusok Lapja (MKL), mely gyakran tesz köz-zé az adott évhez kapcsolódó kémia- ésvegyipartörténeti évfordulókat. Az Évfor-dulónaptár című cikkeket 1978 és 1983Költő K. László jegyezte, 1984 óta PróderIstván szerkeszti. Próder tucatnyi más ké-miatörténeti cikket is közölt a lap hasábjain[12]. Az MKL 2012-ben indult, Lente Gá-bor által szerkesztett Híresek és kémiku-sok című rovata olyan személyeket ismer-tet, akiket elsősorban nem kémikuskéntismerünk, bár ilyen végzettségük is van/volt (Margaret Thatcher, Angela Merkel, Fe-renc pápa, Alekszander Porfirjevics Boro-gyin, Görgey Artúr, Martinovics Ignác stb.).A cikkek jó része könyv formában is meg-jelent [13].

Összegezve: a régi kémiatörténeti szak-módszertani irodalom zöme a tanításbannem használható, nem elég közvetlen. A kö-zelmúltban e téren pozitív változás állt be.Az említett folyóiratokban az elmúlt húszévben örvendetesen megnőtt a kémiatör-téneti cikkek száma. Egy részük műfajaklasszikus tudóséletrajz, más részük egyfelfedezést, természettudományos problé-mát jár körül. Ez utóbbiak az értékeseb-bek. Hosszuk (néhány oldal) és mélységük(népszerűsítő jellegűek) is megfelelő, akárérdeklődő diákok számára is.

A jogszabályi háttér

Az első, 1995. évi Nemzeti Alaptanterv (NAT)kiadásáról a 130/1995. (X. 26.) kormány-rendelet határozott, bevezetése szakaszo-san, az 1998/99-ik tanévben kezdődött el(1998. szeptember 1.) az első és a hetedikévfolyamon. A NAT új szempontokat hono-sított meg a magyar közoktatásban. Ezekegyike volt, hogy a tantárgyi megközelítésta tanítási tartalom integrált szemléletévelváltotta fel, 10 műveltségi területet határo-zott meg. A kémiát az Ember és természet

műveltségi területbe sorolta, ezzel önma-gában is a különböző tudományterületekegymásra utaltságát jelezte. Ezt külön ishangsúlyozta. A NAT jegyében az a hozzá-állás vált uralkodóvá, hogy a kémiát kevés-bé elvont és öncélú módon kell tanítani, ahétköznapi vonatkozásokat ki kell dombo-rítani. (A jó tanár alighanem korábban isígy járt el.) Ennek hatására a kémiatörté-net egyenesen „trendi” lett, hiszen a NAT-ban határozott kémiatörténeti előírások isolvashatóak: A tanulóknak nyolcadikos ko-rukra képesnek kell lenniük az anyag szer-kezetével kapcsolatos ismeretek fejlődésé-nek, valamint egy-két kiemelkedő kutató(Dalton, Mengyelejev, Curie házaspár, Bohr,Rutherford) munkáságának áttekintésére.Az egyes anyagokhoz tartozó kémiatörté-neti vonatkozásokat (Irinyi, Szent-Györgyi,Hevesy) is ismerniük kell. A tizedik évfo-lyam végére könyvtár, ismeretterjesztő iro-dalom fölhasználásával föl kell tudniuktárni az egyes anyagokhoz kapcsolódó tu-dománytörténeti eseményeket, össze kelltudniuk gyűjteni a kiemelkedő tudósokmunkásságára vonatkozó információkat[14]. Az imént megkövetelt ismeretek egyrészével a diákok jó része a mai napig nincstisztában, például elterjedt tévhit, hogySzent-Györgyi a C-vitamin előállításáért,mi több, fölfedezéséért, Hevesy pedig a haf-nium fölfedezéséért kapott Nobel-díjat (he-lyesen: a biológiai égésfolyamatok tanul-mányozásáért, különösen a C-vitamin és afumársav-katalízis vonatkozásában, illetve:az izotópos nyomjelzés módszeréért).

A 2003-i és a 2007-i után jelenleg a 2012.évi NAT hatályos. A 2012-es, a NAT-ra épü-lő kémia kerettanterv számos ponton utala humán tudományokra (ún. kapcsolódá-si pontok): a magyarra [15] („Addig üsd avasat, amíg meleg”, „Eltűnik, mint a kám-for”), a vizuális kultúrára (kovácsoltvaskapuk, ékszerek) és természetesen a törté-nelemre. Emellett tantárgyi fejlesztési cél-ként fogalmazza meg a tanulókban a ké-mia kultúrtörténeti szemléletének kialakí-tását [16]. Karlik Zsuzsanna hangsúlyozza,hogy míg a természettudományok össze-vonásáról (science) manapság egyre többethallunk, a humán és reál tudományok me-rev szétválasztását szinte senki sem kérdő-jelezi meg – pedig kapcsolatuk, kölcsön-hatásuk vitathatatlan. Gondolhatunk itt azipari forradalomra vagy az atombomba ki-fejlesztésére, ahol történeti események ha-tottak a mérnöki tudományok fejlődésére,de említhetjük a kvantummechanika filo-zófiára gyakorolt hatását vagy egyszerűenazt a tényt, hogy a budapesti tudománye-gyetemen 1949-ig a Bölcsészettudományi

OKTATÁS

372 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Karon tanították a természettudományosismereteket [17].

Kémiatörténet a tankönyvekben

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)égisze alatt 2015-ben megjelent nyolcadi-kos kísérleti kémiatankönyv egyik fejeze-tének címe: A tűzgyújtás története. A leckefelét valóban tudománytörténet teszi ki: adiák a kovakőtől kezdve Brandon keresz-tül Irinyi gyufáiig egy oldal terjedelembentájékozódhat a témáról [18]. Ez a lecke akorábbi tankönyvekben A fehér- és vörös-foszfor összehasonlító jellemzése címmellátott volna napvilágot. A két allotróp szer-kezetének összevetése most egy kis táblá-zatnyi helyet kapott; az anyagszerkezet ésa kémia belső logikája teljesen háttérbe szo-rult. A nyolcadikos tananyag drámai át-alakításának vagyunk tanúi. A rendszerezőszervetlen kémia helyett „életszagú” vagyszórakoztató kémia kerül a tankönyvekbe.E sorok írója szkeptikus a tekintetben, va-jon ettől a cseltől csakugyan diákkedvenctantárggyá válik-e a kémia. Ezt már a 2003-iNAT is szorgalmazta, teljesen eredmény-telenül, a kémia reputációja akkor sem nőtt.

Mivel e pillanatban nem lehet látni, a ló-halálában megírt és íziben bevezetett tan-könyvek közül melyek és milyen átalakítá-sok után maradnak majd tényleges hasz-nálatban, összeállításomban elsősorban aközelmúlt tankönyvei közül szemlézem, hi-szen ezek közül némelyiket – így a MozaikKiadó termékeit – ma is rendelik még is-kolák. A meghatározó fontosságú, nagyobbpéldányszámban megjelent, széles körbenhasznált gimnáziumi és általános iskolaitankönyveket nézem át. Essék szó elsőkéntaz 1990-es évek tankönyveiről! Ezek jelen-tőségét az adja, hogy vitathatatlan szak-maiságuk mellett a jelenleg praktizáló ké-

miatanárok többsége ezeken a könyvekennevelkedett, ezek jelentik a kiindulópon-tot, az etalont. A Boksay Zoltán és szerző-társai által írt elsős tankönyv [19] kisebbszámban, Hobinka Ildikó elsős [20], vala-mint Pfeiffer Ádám másodikos könyvében[21] nagyobb számban voltak kémiatörté-neti kommentárok. Az elsős könyvekbenaz atommodellek tárgyalása és bizonyos tör-vényszerűségek kapcsán szerepel Mengye-lejev, Rutherford, Pauli, Guldberg, Waage,Arrhenius, Brönsted stb. fényképe. Az atom-szerkezet témájának kifejtése Hobinka Il-dikó művében kimondottan történeti ala-pú volt, Boksay Zoltán a kvantummecha-nikai modellt véve alapul a történeti oldaltkiegészítésként közölte. Pfeiffer Ádám szer-ves kémiai könyvében a híres tudósok port-

réin kívül egyéb képi, illetve szöveges in-formációk – a dinamit története, Emil Fi-scher kutatásai – is szerepeltek. Pfeifferkönyvében a kémiatörténetet a főanyagtólelkülönítve, a bal oldalon, a kiegészítésekközött tárgyalta.

Némiképp meglepő módon, fiatal cél-közönsége ellenére a Kecskés Andrásné ésRozgonyi Jánosné neve alatt megjelent ésmegannyi kiadást megélt általános iskolaitankönyvek igen sok kémiatörténeti infor-mációt tartalmaztak. Ezek száma az új ke-rettantervek nyomán létrejött átdolgozá-sokban még tovább nőtt. Például a 2007.évi NAT után megjelent nyolcadikos kö-tetben a hidrogén-klorid apropóján olvas-hatunk a glaubersóról és Glauber sósav-desztilláló berendezéséről, továbbá a besz-

Növényi ornamentika Fazola Henrik kovácsoltvas kapuján, az egri vármegyeházában

Fehérfoszfor égése Besztercebánya és környéke

OKTATÁS

LXXII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ● 2017. DECEMBER ● DOI: 10.24364/MKL.2017.12 373

tercebányai cementvízről, amelyben az al-kimisták igazuk egyik fő bizonyítékát lát-ták, ugyanis a vasszerszámok rézzé változ-tak benne (redukálósor). Ezekben a tan-könyvekben a kémiatörténeti adalékok gyak-ran a szövegbe vannak ágyazva, szerepüknem csupán egy képaláírás, hanem szerveskapcsolatban állnak a tanulnivalóval. A leg-utóbb megjelent, az OFI jelenlegi tankönyv-jegyzékére is felkerült hetedikes kötet vé-gén Tudóslexikon is helyet kapott [22].

A NAT orientációjának hatására megje-lent tankönyvekben a kémiatörténet mintmotiváló erő nagyobb súlyt kapott. Ezek akönyvek elődeiknél sokkal jobban töre-kedtek arra, hogy megszerettessék a ké-miát a diákokkal. Az igényes kivitel, a szí-nes rajzok, a kísérletfotók mellett ezt acélt szolgálta a sokasodó tudománytörté-neti információ is. E tekintetben kiemel-kedik Boksay Zoltán Kémia 9. és PfeifferÁdám Kémia 10. című munkája. Mindket-ten régi, jól bevált könyvüket alakítottákát. Főként az elsőben annyi a kémiatörté-neti vonatkozás, hogy már-már terhesnekérzi az olvasó. Kimondottan érdekes ol-vasmány, de egy 14–15 éves diáknak való-színűleg túl sok. (Arról nem is beszélve,hogy a könyv a 9. évfolyam témájába, azanyagszerkezetbe és az általános kémiábamég a szervetlen kémiát is integrálja.) Jel-lemző, hogy Gróh Gyulának szóló ajánlás-sal jelent meg. Rengeteg arc-, illetve fény-képet tartalmaz; a flogisztonelmélet mi-benléte és cáfolata a törzsanyaghoz tarto-zik; hozza Mengyelejev eredeti periódusosrendszerét (ami a maira külsejében egyál-talán nem hasonlít). A klasszikus latinosműveltséget is gyarapítani akarja, példáula hét, ókorban ismert fémhez kötve közlia hét napjainak latin, olasz, francia, angolneveit [23]. Pfeiffer könyve, amely korábbiművének átdolgozott változata, a múlt (ré-gi technológiák, tudósok fényképei stb.)mellett a modern tudománytörténetre isgyakran utal, egyebek közt Oláh GyörgyNobel-díján keresztül bemutatja a karbo-kationokat, illetve megemlíti a kombinato-rikus kémiát is [24]. Jelen sorok írója sze-rint mind Boksay, mind Pfeiffer műve in-kább alkalmas tanári segédkönyvnek (eb-ben a műfajban kiválóak), semmint tan-könyvnek.

A többi forgalomba került tankönyvcsa-lád anyagában is nagyobb súlyt kapott a ké-miatörténet. Siposné Kedves Éva és szer-zőtársai Mozaik Kiadónál napvilágot lá-tott, vonzó külsejű kötetei megjelenésük-től (az ezredforduló) a 2013-ban elkezdetttankönyvreformig nagy népszerűségnek ör-vendtek [25]. A mozaikos tankönyvsoro-

zat, mely a közoktatási kémia mind a négyévét (7., 8., 9., 10.) lefedi, nagyon – talántúlságosan is – diákbarát kialakítású, ren-geteg érdekességet és sok fotót foglal magá-ba. Azon túl, hogy a NAT-nak megfelelőmódon a szóba kerülő – a tudományos tör-vényszerűségeknek nevet adó – tudósok-ról szerepel fénykép, esetleg egy-két élet-rajzi adat, előfordul néhány kémiatörténetifogalom (az arisztotelészi négy őselem ta-na, vis vitalis), mindezek tetejébe seregnyiérdekfeszítő kiegészítés is. Ezek többségeegyszersmind hétköznapi vonatkozású: cu-kor-, sör-, gumi-, papír- és üveggyártás-,ezenfelül kerámiatörténet. Némi kultúrtör-téneti ismeret saját jogon is helyet kapotta kötetekben, mint például az ókori római-ak rövid életideje és az ólommal bélelt víz-vezetékcsövek, illetve az ólomtartalmú arc-festékek közötti összefüggés. A mozaikoskönyvek erős oldala az ízléses külalak, asok információ. Hátrányuk, hogy a kémiabelső logikája, összefüggései veszítettek fon-tosságukból.

Villányi Attila a Műszaki Kiadó általmegjelentetett, szűkebb kör számára írt,emelt szintű tankönyvei a kémiatörténetiszéljegyzetek vonatkozásában is külön uta-kon járnak. Viszonylag kevés van belőlük,és gyakran mások, mint amit a többi könyvközöl: például a Fehling-próba kifejleszté-se, Alexander Fleming és a penicillin. Eti-mológiai kiegészítései részben a tanárok-nak is újak lehetnek. (Pl. az észter szó azetil-acetát régi német nevéből, az ecet-ész-ter jelentésű essig etherből származik.) Akémiatörténeti kiegészítések itt a főszö-vegtől elkülönítetten olvashatók [26].

A 2012. évi kerettanterv nyomán jelen-tősen szűkült a tankönyvpiac, jelenleg 12könyv szerepel a hivatalos listán (2–2 hete-dikes, nyolcadikos, kilencedikes A és B, ti-zedikes A és B kerettanterv szerinti). Nemtudni, melyek terjednek majd el. A régebbielőzmények átdolgozásaként megszületettáltalános iskolai kötetekről fentebb márszót ejtettem. Mivel bevallott cél a tananyag„konyhakémia” szintű tanítása – amitőlazt várják, hogy a kémia népszerűbb lesz–, bőségesen van helye a lényeghez nemszervesen kapcsolódó kiegészítéseknek,így tudománytörténetnek is. Ezeket – pél-daképp – az OFI kilencedikes és tizedikesB tankönyveiben megkülönböztető barackszínű háttér jelzi. Egy érdekesség: a szer-zők álláspontja szerint a kémiai egyenle-tekben eredetileg nyíllal jelölték az átala-kulást, az egyszerűbb nyomtathatóság miatttértek át az egyenlőségjelre [27]. A tenden-cia egyértelmű: egyre több a kémiatörté-net a tankönyvekben. Szomorú, hogy ezzel

párhuzamosan maga a tananyag és a ké-mia tanítására fordítható órakeret mind ke-vesebb lesz…

Kémiatörténet a közoktatási kémiatanításban

Több szempontból is érdemes a kémiaórá-kat kémiatörténeti vonatkozásokkal színe-síteni. Pontosabban érdemes lenne, ha a tan-terv hagyna rá időt, és nem lenne a kémia-tanárnak az érdekességek elhagyása mel-lett is az az érzése, hogy rohannia kell azanyaggal, ha teljesíteni akarja a tantervielőírást. A történeti vonatkozások azonbanáltalában izgalmasak, így önmagukban isfölkeltik a diák érdeklődését. Szerepük le-het az ún. felfedeztetve tanításban vagy akutatásalapú tanulásban (inquiry-basedscience education, IBSE) [28], akár kísér-letek pótlására is használhatók. Persze, nemminden kísérlet helyett, hiszen a kémia kí-sérleti tantárgy, de előállhat olyan helyzet,hogy hiányzik egy fontos vegyszer, vagy azadott témához nincsen kísérlet (atomszer-kezet). Ilyenkor motivációképpen jól jöhetegy rövid kémiatörténeti kitekintés. A har-madik szempont: a tudománytörténet gya-rapítja az általános műveltséget, különö-sen az etimológiai megjegyzések kapcsán.A redukál ige a köznapi életben története-sen pont fordított jelentésben használatos(csökkent, kisebbít, lefarag), mint a kémi-ában (elektront ad, tehát növel, kiteljesít).Erre fontos rávilágítani, különben a diákoka redukciót hibásan értelmezhetik. Negyed-szerre: a tudománytörténet tanítása nyo-matékosítja a diákokban, hogy jelenlegi tu-dásunk egy hosszú fejlődési folyamat ered-ménye. Emellett világossá válik, hogy a ké-mia vívmányai nélkül évszázadokat/évez-redeket kellene visszalépnünk az életminő-ségben [29]. A gyufa, a szappanfőzés vagya kőolaj-finomítás története (ezek mindszóba szoktak kerülni kémiaórán) rámu-tatnak, hogy a kémia és a vegyipar milyenkomoly szerepet játszik a hétköznapokban.Végül: a kémiatörténet a kiemelkedő ma-gyar tudósok munkásságának bemutatá-sán és földrajzi, ipari vonatkozásain ke-resztül a magyarságra nevelés eszköze islehet. Például felidézhető, hogy Irinyi Já-nos jelentős feladatot látott el az 1848/49-es szabadságharcban, az ágyúöntést és alőporgyártást felügyelte. A szabadságharcbukása úgy megtörte, hogy utána már sem-mit sem publikált. Általánosabban fogal-mazva sok vegyész életútjából – példáulMarie Curie első világháborús embermentőtevékenysége nyomán – tanulhatunk em-berséget.

OKTATÁS

374 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Egy pedagógiai szempontra is szeret-ném fölhívni a figyelmet. Beszélhetünk adiákoknak a tudósok tévedéseiről, illetve akésőbbiekben hibásnak bizonyult elméle-teikről is, például a Thomson- vagy a Bohr-féle atommodellről, vagy akár Mengyele-jev (mai szemmel nézve érthetetlenül bu-ta) tévtanairól: amellett, hogy kitűnő in-tuícióval több felfedezetlen elemet előremegjósolt (Ga, Ge), két, a hidrogénnél ki-sebb atomtömegű elem (éter és kolónium)fölfedezésére is számított. Valójában a Men-gyelejev megjósolta elemeknek csak a felelétezett a valóságban. A tudomány 19. szá-zad végi állása szerint sikertelen jóslatai semvoltak logikátlanok [30]. Lényeges, hogy adiákok megértsék: egy elmélet addig mű-ködik, amíg ellentmondó eredményeket nemkapunk, kísérletek meg nem cáfolják. (Akára mai elméletek között is lehetnek olya-nok, amelyek néhány évtized múlva erre asorsa jutnak!) Ezenkívül ha elismert tudó-sok (még a legnagyobbak is) tévedhettek,akkor ez velünk is előfordulhat. Nem szé-gyen, ha a diák melléfog, miközben elmond-ja véleményét, elképzelését a tanórán (vagyotthon gondolkodik). A híres tudósok té-vedéseinek bemutatása azzal a további elő-nyel is jár, hogy a tanulókat kritikus gon-dolkodásra neveli: ne fogadják el senki vé-leményét automatikusan, hanem merje-nek kételkedni az arra okot adó – példáuláltudományos – elméletekben [17].

Természetesen a kémiatörténet közép-iskolában nem tanítható a maga összefüg-géseiben, csak olyan részletekben, amelyekhozzákapcsolhatók az aktuális tananyag-hoz. Vannak olyan részek, amelyek a ké-miatörténet belső logikájában rendkívül fon-tosak, az iskolai órákon mégsem kerül(het)-nek elő. Ilyen egyebek között a dualista el-mélet vagy a gyökelmélet. A kémiatörté-net ugyanakkor határterületet képez többmás tantárggyal, így a technikával (acél-gyártás története), a földrajzzal (Magyar-ország híres porcelángyárai: Pécs, Herend,Hollóháza), a biológiával (Szent-GyörgyiAlbert és az aszkorbinsav) és természetesena történelemmel. Ezt az interdiszciplinárisszellemet erősíthetjük egy-egy osztályki-rándulás alkalmával is, ha felkeressük ahelyi kémiatörténeti emlékeket. Például avárpalotai Vegyészeti Múzeum egy közép-kori várban kapott helyet. Alapvetően tech-nológiai szemléletű kiállításai mellett a bá-nyászattörténeti tárlat – mozgó, világító,csilingelő stb. modelljeivel – minden diák-nak érdekes lehet [31]. A somogyfajszi ésújmassai őskohó a korai vasgyártást mu-tatja be, előbbi középkori (tulajdonképpenőskori), utóbbi 18. századi szinten. Az új-

massai őskohó és a szomszédságában lé-vő, a magyar vas- és acélgyártást teljes mér-tékben áttekintő felsőhámori KohászatiMúzeum ráadásul nagyon szép természetikörnyezetben van [32]. A Herendi Porce-lánművészeti Múzeum hatalmas porcelán-gyűjteménye és a porcelánkészítés gyakor-lata mindenkit megfog [33]. Végül a parád-sasvári Üvegmanufaktúra (az üveggyár, aParád Kristály Manufaktúra 2005. évi be-zárása után az üveggyártási hagyományokőrzője) talán a leginkább figyelemfelkeltővalamennyi hazai kémiai jellegű múzeumés kiállítás közül. Itt az üvegtörténeti kiál-lítás mellett az üvegfújókat munka közbenláthatjuk [34].

Természetesen vigyázni kell a „tiszta”kémia és a kitérők, a motiváció helyes ará-nyának fenntartására. E sorok írója hallottmár olyan gyermekről, aki a gimnázium-ban kémia tantárgyként végig ógörög ter-mészetfilozófiát tanult. Az egyetemen ké-miatanár szakra vették fel, de innen hamarkibukott; ugyanis rá kellett döbbennie, hogya kémiában egyenletek, matematikai ösz-szefüggések és számolások is vannak. Te-hát a kémiatörténet – vagy akármilyen máskiegészítés – csak jelentőségének megfe-lelő súllyal szerepelhet az órán, és nem me-het a tulajdonképpeni tananyag rovására.Az érdeklődő és/vagy tehetséges diákok per-sze az órai anyagon kívül is foglalkozhat-nak kémiatörténettel. A tanár adhat különinformációt, másoknak terápiás céllal, egyjobb jegy érdekében, otthoni feladatot tűz-het ki, amely utánaolvasást igényel. Egyilyen – adott esetben csoportos – projekteredménye lehet házi dolgozat, plakát vagykiselőadás.

Etimológia a kémiaórán

Cikkem első részének utolsó fejezetébennéhány példát mutatok, hogyan lehet ké-miaórán etimológiai vonatkozások kap-csán kultúrtörténetet, kémiatörténetet, il-letve szoros értelemben vett kémiát taní-tani [35]. Látszólag a réz (cuprum) és azezüst (argentum) latin neve is földrajzieredetű: Ciprusra, illetve Argentínára utal-nak. A magyarázat a réz esetében helytál-ló, érceit az ókorban csakugyan Ciprusszigetén bányászták [36]. Az ezüst latin ne-ve azonban évezredekkel korábbi, mintDél-Amerika fölfedezése: ez esetben a fémkölcsönözte nevét a 16. században a mai ál-lamnak, amelyről kiderült, hogy földjegazdag ezüstben [37]. A chilei salétrom arézhez hasonlóan lelőhelyéről kapta nevéta 19. században [38]. Szintén tanulságos agallium nevének elemzése, amelyről sokan

úgy vélik, hogy Franciaországra (Gallia) utal.Ez azonban nem – vagy csak részben –igaz, ugyanis az elem, a Mengyelejev meg-jósolta ekaalumínium fölfedezőjét PaulÉmile Lecoq de Boisbaudrannek hívták(1875). Boisbaudran nevének le coq tagjaazt jelenti, kakas, latinul gallus. Így a fel-fedező elsősorban saját magának állítottemléket az elem nevével [36]. A higany ne-veinek (hydrargyrum, mercurium, szerdany,higany, keneszu, kéneső) vizsgálatával alegkülönfélébb kémiai, illetve kultúrtörté-neti vonatkozásokat taníthatjuk meg a di-ákoknak: gyors pergése miatt az ókorbana tolvajok és hírnökök istene, Mercuriusfémje volt, aki a szerdai naphoz (mercredi,mercoledì) is kapcsolódik. A keneszu tö-rök jövevényszó, jelentése: az atkákat le-mosó víz. A kéneső pedig a pirit pörkölé-sékor képződő kéngőzöket érzékelteti [39].A transzurán elemek elnevezéséért folyta-tott küzdelem – pl. kurcsatóvium vagy ru-therfordium legyen-e a 104-es rendszámúelem – hidegháborús összefüggésekbentárgyalható [40].

Az elemek után vizsgáljuk meg egy-kétvegyület köznapi nevét és az abból levon-ható kémiai tanulságokat! Az ezüst-nitrátlápisz vagy a kissé ijesztő pokolkő (lapisinfernalis) néven is ismert. Pedig nevénekpozitív üzenete van. Mint nehézfémsó bak-tericid hatású, régen rúddá öntve szövetekhelyi felületi marására, fertőtlenítésre hasz-nálták, például a lepra (poklosság) okoztafekélyek esetében is [41]. A hamuzsír (ká-lium-karbonát) neve onnét származik, hogya növényi hamu mindig tartalmazza. Ol-data lúgos, emiatt sikamlós („zsíros”) ta-pintású és zsíroldó hatású [38]. A metil-al-kohol és az etil-alkohol köznapi nevei illé-konyságukkal függnek össze. A rézelejenév úgy született, hogy az égetett szeszesitalok készítésekor az erjesztett cefre le-párlásakor az erjedés során kis mennyi-ségben keletkező metanol előbb csöpög lea rézretortán, mint az etanol [42]. A spiri-tusz név pedig az etil-alkohol–víz elegyazeotrópos jellegére, a 96 térfogatszázalékalkoholt tartalmazó párlat minimális for-ráspontjára mutat rá. Akármilyen összeté-telű elegyet – mások mellett bort – forra-lunk is, először gyakorlatilag az alkohol forrel belőle, ami ezért kapta a bor lelke (spi-ritus vini) nevet. Ha ezt nem húzzuk alá, adiák arra is gondolhat, hogy az alkoholosbefolyásoltság elősegíti a spiritualitást…[38] Nemigen hangzik el kémiaórán, hogyaz aszkorbinsav név a vegyület skorbutel-lenes hatásában gyökeredzik [36]. Láttuk,hogy a baktericid hatás, a lúgos hidrolízis,a forráspont függése a moláris tömegtől

OKTATÁS

LXXII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ● 2017. DECEMBER ● DOI: 10.24364/MKL.2017.12 375

és az elegy összetételétől milyen szemléle-tesen tanítható szómagyarázatokon ke-resztül.

Fogalmakhoz is kapcsolhatók etimoló-giai kommentárok. Ezek közül sok általá-nosan ismert – pl. aldehid (hidrogénelvo-náson, enyhe oxidáción átesett alkohol),keményítő (oldatával inggallérokat, szok-nyákat keményítettek) – mások kevésbé.Ilyen az ion, amely ugyanaz a szó, mint ajón (oszloprend, görög törzs): vándor [36].A kifejezés Svante Arrhenius elektrolitosdisszociáció-elméletéhez köthető: az elekt-rolitok az oldószer hatására elektromosantöltött ionokká válnak szét, amelyek ván-dorolhatnak az oldatban. Végül a kovalensszó eredetét szeretném bemutatni: együtt(co-, con-) boldoguló. A latin valeo ige azt je-lenti: jó erőben lenni, egészségesnek lenni.Az ókorban búcsúzáskor is használták: Va-le!, azaz Élj boldogul!/Viszontlátásra! [43].

IRODALOMRövidítések: KT = A kémia tanítása; KÖKÉL = Középis-kolai Kémiai Lapok (online elérhetőség: http://www.ko-kel.mke.org.hu). A honlapok esetében az utolsó látogatásidőpontja: 2017. augusztus 31.

[1] Balázs Lóránt: Sav-bázis elméletek és ezek oktatásivonatkozásai. KT, 3. évf. (1964) 2–3. sz. 70–75.

[2] Boksay Zoltán: A daltoni szemlélet fennmaradásaegyes fogalmakban és ezek oktatási vonatkozásai. KT,9. évf. (1970) 4. sz. 118–120.

[3] Buzás Norbert: A vegyi fegyverkezés rövid története.I–III. KT, 4. évf. (1996) 2. sz. 27–28., 3. sz. 20–21.; 5.évf. (1997) 2. sz. 10–11.

[4] Balázs Lóránt: Mengyelejev – a periódusos rendszerkidolgozója. KT, 23. évf. (1984) 5. sz. 149–157. Uő: Év-fordulók 1993-ban. In: KT, 1. évf. (1993) 4. sz. 10–11.;Évfordulók 1994-ben. KT, 2. évf. (1994) 2. sz. 8–10.;Évfordulók 1996-ban. KT, 4. évf. (1996) 3. sz. 8–11.

[5] Kalydi György: A debreceni kollégium tudós profesz-szora. 290 éve született Hatvani István. KT, 16. évf.(2008) 5. sz. 28–31.; Uő: Egy világhírű bányász, ko-hász. KT, 19. évf. (2011) 3. sz. 30–32.; Uő: Kekulé „álma”.KT, 18. évf. (2010) 5. sz. 16–19.

[6] Tóth Zoltán: Wöhler kísérletének bemutatása. KT, 3.évf. (1995) 5. sz. 18.

[7] Fórián-Szabó Zoltán: Az Avogadro-szám kísérletimeghatározása. KT, 11. évf. (1972) 1. sz. 26–28.; Bara-bás György: Egyszerű módszer az Avogadro-féle számmeghatározására. KT, 13. évf. (2005) 2. sz. 11–12.

[8] Somogyi Farkas Pál–Riedel Miklós: „Arthur Görgeyaus Toporez in Ungarn”, a vegyésztábornok. 90 évehunyt el Görgey Artúr. KT, 14. évf. (2006) 4. sz. 10–16.

[9] Victor András: Dialektika a kémiában. KT, 15. évf.(2007) 1. sz. 4–11.

[10] Kalydi György: Arcképek a magyar tudománytörté-netből. Győr, k. n., 2005.

[11] S. n.: Bay Zoltán (1900–1992). Általános és Középis-kolai Kémiai Lapok, 31. [1.] évf. (2004) 4–5. sz. 242–243.; Várnai György: Winter Ernő (1897–1971). „Akatódos Winter”. Győri KÖKÉL, 32. [2.] évf. (2005) 1.sz. 3–4.

[12] Próder István írásait lásd Tömpe Péter: A MagyarKémikusok Lapja repertóriuma. 1946–2006. Bp., Py-theas, 2015.

[13] Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiá-ból. Bp., Typotex, 2017. A cikkek szerzőjük honlapjánonline is elérhetőek: http://www.inorg.unideb.hu/Len-teBlog/archivum_tema. html#1

[14] Nemzeti Alaptanterv. Bp., Művelődési és Közoktatá-si Minisztérium, 1995. Kémia: 140–144.

[15] Ide köthető: Lente Gábor–Ősz Katalin: Mennyire is-merte Jókai Mór a vegytant? KÖKÉL 39. (2012) 2. sz.93–99.

[16] kerettanterv.ofi.hu[17] Karlik Zsuzsanna: Tudománytörténet a kémiaórán.

KT, 16. évf. (2008) 2. sz. 20–25.[18] Albert Attila et al.: Kémia 8. Tankönyv. Bp., OFI,

2015. 44–45.[19] Boksay Zoltán et al.: Kémia a gimnázium I. osztá-

lya számára. Bp., Tankönyvkiadó, 1982.[20] Hobinka Ildikó: Kémia a gimnázium I. osztálya

számára. Bp., Tankönyvkiadó, 1989.[21] Pfeiffer Ádám: Kémia a gimnázium II. osztálya szá-

mára. Bp., Tankönyvkiadó, 1990.[22] Kecskés Andrásné et al.: Kémia 7., Kémia 8. Bp.,

OFI, 2015, 2016. (A könyvek előzményének első ki-adása: Tankönyvkiadó, 1984, 1987.)

[23] Boksay Zoltán: Kémia 9. Bp., Nemzeti Tankönyvki-adó, 2001.

[24] Pfeiffer Ádám: Kémia 10. Bp., Nemzeti Tankönyvki-adó, 2002.

[25] Siposné Kedves Éva et al.: Kémia 7–10. Szeged, Mo-zaik, 1998–2002.

[26] Villányi Attila: Kémia 9. Általános kémia. Kémia 10.Szerves kémia. Bp., Műszaki, 2013, 2011. (A könyvekelőzményének 1. kiadása: 2002, 2003.)

[27] Tóth Zoltán et al.: Kémia 9., Kémia 10. Tankönyveka B kerettantervhez. Bp., OFI, 2015.

[28] Szalay, Luca–Tóth, Zoltán: An inquiry-based app-roach of traditional ’step-by-step’ experiments. Che-mistry Education Research and Practice, 17. évf. (2016)923–961.

[29] Francziszti László–Németh Veronika: Ismerik-e aközépiskolások a kémiatörténetet? KT, 16. évf. (2008)2. sz. 26–32.

[30] Lente Gábor: Mengyelejev tévedései. KÖKÉL, 36. évf.(2009) 4. sz. 289–294.

[31] Kovács Gy. István–P. Nagy Sándor: Várpalota, Ma-gyar Vegyészeti Múzeum. [Bp.], TKM Egyesület, 1992.(Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 192.)

[32] Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászattörténete a feudalizmus korában. Bp., Akadémiai,1991.

[33] Sikota Győző: Herend porcelánművészete. Bp., Mű-szaki, 1984.

[34] http://www.artglassparad.hu/uveggyartas-paradsas-varon/

[35] Victor András: Sav, avagy egy szó százféle jelentése.KT, 13. évf. (2005) 2. sz. 6–10.

[36] Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimoló-giai szótár. Celldömölk, Pauz-Westermann, 1998. 22.(aszkorbinsav); 34. (cuprum); 54. (gallium); 68. (ion)

[37] Greenwood, N. N.–A. Earnshaw: Az elemek kémiája.III. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 1607.

[38] Balázs Lóránt: A kémia története. I–II. Bp., Nem-zeti Tankönyvkiadó, 1996. I. 51. (K2CO3), 144. (spiri-tusz), 365. (NaNO3)

[39] Keglevich Kristóf: Nendtvich Károly és magyar nyel-vű kémiája. KÖKÉL, 33. évf. (2006) 4. sz. 245–253.

[40] Inzelt György: Kalandozások a kémia múltjában ésjelenében. Bp., Vince Kiadó, 2003. (Tudomány-Egye-tem) 194–202.; Lente Gábor: Elemnévadás az uránontúl. KÖKÉL, 34. évf. (2007) 5. sz. 345–351.

[41] Römpp Vegyészeti Lexikon. Szerk. Beliczay András.I. Bp., Műszaki, 1960. 605–606.

[42] Bruckner Győző: Szerves kémia. I-1. Bp., Tankönyv-kiadó, 1973. 264–271.

[43] Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Bp., FranklinTársulat, 1884. [Reprint: 2002.] 410., 2069.

Jón oszloprend: az athéni Athéna Niké-templom

OKTATÁS

LXXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2018. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2018.01 9

anulmányom második része elsősor-ban a kémiatanár olvasóközönséget

célozza meg. Arra nézve találhatók bennejavaslatok, hogyan csatolható be a tudo-mánytörténet az általános és középiskolaikémiatanításba. Már az elején le kell szö-geznem, semmiképp sem úgy, hogy teljesórákat szánunk a kémiatörténet egy kor-szakának kimerítő tárgyalására, hiszen ezta kémia tanítására fordítható időkeret nemengedi meg. Annak ellenére sem, hogy azOktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelenleghatályos, 2012. évi emelt óraszámú kémiakerettanterve 12. évfolyamon 10 órát szána kémiatörténet tanítására (A kémia hatásaaz emberi civilizáció fejlődésére címmel)[1] – ám e sorok írója még egyetlen tanár-ról sem hallott, akinek az érettségire valófölkészítés helyett ideje vagy indíttatása lettvolna tartani magát ehhez. A kémiatörté-net a közoktatásban nem tanítható a magaösszefüggéseiben, hanem anekdoták, ér-dekességek, etimológiai megjegyzések for-májában; motivációképpen. Természete-sen ha a kémiatörténet tanítása egy meg-sárgult fénykép felmutatását vagy néhánymagában álló unalmas évszámot jelent,aligha lesz motiváló ereje. Ha azonban atanár utánanéz egy-egy felfedezés körül-ményeinek, például a vegyipar fejlődésétkiváltó társadalmi szükségletek kutatás-ban betöltött szerepének, vagy híres törté-neti eseményekhez köt egy-egy vegyi anya-got, óráit színesebbé teheti egy-egy élveze-tesen előadott kémiatörténeti csemegével.

Jelen cikk első felében olyan témákat ve-tek föl néhány mondatban, amelyek nemszoktak szóba kerülni a kémiaórákon, pe-dig tapasztalataim szerint könnyen érthe-tőek, szemléletformálóak és alkalmasakarra, hogy felélénkítsék a lankadó figyel-

met. Ezekhez az ötletekhez további irodal-mat is ajánlok. A tárgyalás sorrendje az is-kolai oktatásban megszokott általános –szervetlen – szerves kémia. A cikk másodikfele pedig egy katalógus, amelyben kom-mentár nélkül, címszavakban olvasható egy-egy témakör számos kémiatörténeti vo-natkozása: a kötelező tematika (Semmel-weis Ignác, vis vitalis-elmélet) és kevésbéismert tudnivalók egyaránt. Ez a gyűjte-mény szintén a gyakorló tanárok igényeitszolgálja – mintegy tálcán kínálja a moti-vációs lehetőségeket, amelyeket a tanár is-mer – hiszen közhelyesek –, de gyakranmégsem vonja be őket az oktatásba.

Általános kémia

Érdemes rámutatnunk, hogy az alkimistákma nevetségesnek vélt eszméje – különféle

fémekből arany előállítása – a kor tudo-mányos modellje alapján egyáltalán nemvolt abszurd elképzelés. A 18. századig el-fogadott arisztotelészi elemtan szerint min-den anyag földből, vízből, levegőből éstűzből áll, ezek aránya változik. Ha vasbólaranyat akarunk készíteni, csak annyi ateendő, hogy földtartalmát csökkentsük va-lamiképp, tűztartalmát pedig növeljük. Er-re jó módszer lehet lánggal történő kezelé-se [2].

Szomorú, a radioaktivitás veszélyeire in-tő példa a „rádiumlányok” története. Amunkáslányok 1917-ben, a New Jersey-beliOrange városban alapított United States Ra-dium Corporation nevű gyárban kaptaksugárszennyezést. A gyárban rádiumbólkészítettek világító festéket, amit mintegyhetven nő ecsettel vitt fel karórák szám-lapjára (és a mutatóra) mindenféle óvin-

Keglevich Kristóf Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium | keglevich@fazekas.hu

Kémiatörténet a kémia tanításábanÖtletek kémiatanároknak óráik színesítéséreMásodik rész

OKTATÁS

T

Tanóra a Fazekas Mihály Gimnáziumban

10 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

tézkedés nélkül. Gyakran szájukkal nedve-sítették meg az ecset végét, így folyamat-san rádiumot vittek be a szervezetükbe. Ér-dekes volt, mondta az egyik lány, hogy ami-kor kifújták az orrukat, néha a zsebkendőis világított, mások pedig – hogy barátai-kat lenyűgözzék – bekenték a festékkel akörmeiket, amelyek így világítottak a sö-tétben. Az 1920-as években több haláleset,majd egy nagy port kavaró per lett az ügy-ből [3]. Maga Marie Curie is a legcseké-lyebb elővigyázatosság nélkül dolgozott aradioaktív izotópokkal – olykor zsebébenhordott egy kémcsőnyi α-sugárzó rádiu-mot, hogy megmutathassa zöldes fényét –,ennek folyományaképpen sírja olyan erő-sen sugárzott, hogy a turisták a Geiger–Müller-számláló élénkülő lüktetése alapjántalálták meg a Párizshoz közeli sceaux-i te-metőben. A párizsi Panthéonba való újra-temetésekor ólomkoporsóba helyezték, jegy-zeteit is ólomdobozban őrzik a Sorbon-ne-on [4].

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev az általafelfedezett periódusos rendszert egyre to-vább fejlesztette. Élete vége felé, 1904-benolyan verziót is közzétett, amelyben – kez-deti, az ekaalumíniumot és az ekaszilíciu-mot illető sikerein fölbuzdulva – újabb jós-latokat tett, feltételezte például két, a hid-rogénnél kisebb atomsúlyú elem létezését(x, y). A Mengyelejev által előre jelzett ele-meknek csak a fele létezik a valóságban[5]. Senki sem tévedhetetlen – sem Men-gyelejev, sem a tanár, sem a diák.

A gyémánt az atomrács és a IV. főcsoportelemeinek tanítása során kerülhet elő. Ér-dekes és igen fordulatos a leghíresebb gyé-mántok históriája: a Regent (Pitt) gyémán-

tot egy indiai rabszolga találta meg, majda combján ejtett sebbe rejtve csempészteki a bányából. Nem sokkal ezután meggyil-kolták. A Regent későbbi sorsa is kalan-dos, Napóleon kardjának markolatgombjátis díszítette, ma a párizsi Louvre-ban van

kiállítva. A brit koronaékszereken láthatóKoh-i-Noor és Cullinan gyémánt is emlí-tést érdemel. Magyar szempontból a leg-érdekesebb a 137 karátos, sárgás színű Fi-renzei gyémánt (Florentiner). Ez MerészKároly burgundiai herceg, ezt követően itá-liai notabilitások, például a firenzei Medi-ciek birtokában állt. Miután Firenze Tos-cana tartománnyal együtt a 18. századbana Habsburg Birodalom részévé vált, a gyé-mánt a Habsburg császároké lett, és Bécsbekerült. IV. Károly, az utolsó magyar király1918-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiaösszeomlásakor egy svájci bankházba küld-te, de útközben ellopták. Ekkor nyoma ve-szett, azóta csak mendemondák ismerete-sek róla [6].

A kémiai reakcióknál tanítható a tömeg-megmaradás törvénye és a gyors égés fel-tételeinek fölismerése. Mindkét felfedezésAntoine Laurent Lavoisier nevéhez fűző-dik (előbbi Lomonoszovéhoz is). Lavoisiera szerves kémia bevezetésénél (organogénelemek fogalma) vagy a gyémánt kapcsán(a szén egy módosulata) is megemlíthető.Igen tanulságosak Lavoisier halálának kö-rülményei. Gazdagsága miatt a jakobinusdiktatúra 1794-ben nyaktiló általi halálraítélte. A tudós lefejezését kísérletképpenhasználta fel egy régi élettani kérdés eldön-téséhez, tudniillik hogy az akarat az agy-ban vagy a szívben lakik-e. Kivégzésekorarra koncentrált, hogy pislogjon. Mivel le-vágott feje még 15-öt pislogott, a neve alattposztumusz megjelent cikk bizonyítottnaktekintette, hogy az akarat az agyban lako-zik. A történet hitele vitatott, valószínűlegfiktív, mégis érdemes elmondani, mert rá-mutat a 18. század végének szemléletmód-jára, problémafölvetésére [7].

Az egyensúlyi reakcióknál, az ammóniaipari előállítása kapcsán fontos érinteni kétnémet kutató, Fritz Haber és Carl Boscheltérő életpályáját. A zsidó származású FritzHaber, a vegyi fegyverek atyja személyesenvolt jelen, amikor a németek 1915-ben aklórgázt először vetették be harci gázkéntaz I. világháborúban a belgiumi Ypernnél.1918-ban kémiai Nobel-díjat kapott, amiigencsak megosztotta a nemzetközi közvé-leményt. Felesége, Clara Immerwahr, akiszintén kémikus volt, 1915-ben öngyilkoslett, mivel férje szerinte a tudományt a tö-meggyilkosság szolgálatába állította. Ha-ber származása miatt a náci diktatúra kez-detén, 1933-ban kénytelen volt elhagyni Né-metországot, emigrációban halt meg. Fia-talabb pályatársa, a szintén Nobel-díjas(1931) Carl Bosch, a BASF és az IG Farbe-nindustrie vegyészmérnöke kritikusan állta náci hatalomhoz, főképp annak antisze-

Mengyelejev 1904-ben közölt periódusos rendszere

A Firenzei gyémántról – lásd alul – ismertegyetlen fénykép (1870–1900 között)

OKTATÁS

LXXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2018. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2018.01 11

mitizmusát támadta. Ezért mellőzött lett,és alkoholistaként halt meg 1940-ben [8].Egy kémiatanár pályája során Haber életeazon kevés lehetőség egyike, amikor egymorális dilemma megbeszélésre hívhatjaföl a diákokat: megérdemelte-e Haber a No-bel-díjat?

Svante Arrhenius neve elsősorban a rólaelnevezett sav–bázis fogalom kapcsán szo-kott elhangozni. Lényeges és szemléletfor-máló rávilágítani, hogy ez nem önmagá-ban állt Arrhenius életművében, hanem azelektrolitos disszociáció elméletébe illik. Asvéd vegyész 1883-ban benyújtott doktoriértekezésében fejtette ki, hogy az elektro-litok molekulái vízben való oldáskor az ol-dószer hatására elektromosan töltött io-nokká válnak szét. Erre az ilyen oldatokelektromos vezetése miatt gondolt, azon-ban a kémia ekkor még daltoni szinten állt,vagyis az atomot oszthatatlannak vélték!Az elektront csak 1897-ben fedezték föl.Arrhenius tehát egészen másképp jutott elaz ionokig, mint az elektronleadásban, il-letve -felvételben gondolkodó mai diák. Afiatal Arrhenius hipotézise professzoraitnemigen győzte meg, doktoriját csak ne-hezen sikerült megvédenie. Húsz évvel ké-sőbb, 1903-ban ugyanezért Nobel-díjat ka-pott [2].

Kétféle hagyomány él arra nézve, hogyanfedezte fel Vámossy Zoltán, a budapestiTudományegyetem farmakológus profesz-szora a fenolftalein hashajtó hatását. Azelső szerint szeszfüggő laboránsa jobb hí-ján és főnöke távollétében belekortyolt azáltala készített fenolftaleinoldatba (amely-nek oldószere 50 térfogatszázalék etil-alko-holt tartalmaz). A professzor az erőteljes

fiziológiai hatás okát nyomozva tette felfe-dezését [2]. Meglepő módon maga Vá-mossy másként emlékezett a történetre:amikor eredményes állatkísérletek nyomána fenolftaleint alkalmasnak találta a ha-misított törkölyborok kimutatására, önkí-sérletet végzett, amitől bő, vizes ürülés álltbe [9]. Ez persze nem cáfolja az italozó la-boráns legendáját, de nem is erősíti meg.Mindenesetre Vámossy az új orvosságonúgy meggazdagodott, hogy egy villát épít-hetett a Gellért-hegy oldalában (11. kerület,Mányoki út 8.), amelyet rokonai – utalvaa jövedelem eredetére – csak ,,szarpalota”néven emlegettek. Az eset példa a véletlenszerepére a tudományos felismerésekben.

Szervetlen kémia

A történelemnek talán nincs olyan fejeze-te, amely a diákokat jobban érdekelné, minta II. világháború hadtörténete és fegyverei.A Nagynémet Birodalom (közkeletű, de nemkorabeli nevén III. Birodalom) végnapjai-ban, 1944 őszén bevetett V-2 rakéta hajtá-sáról a hidrogén-peroxidból kálium-per-manganáttal fejlesztett oxigén és etil-alko-hol gondoskodott. A V-2 volt az első em-ber alkotta eszköz, amely kilépett a világ-űrbe. Létrehozása komoly mérnöki telje-sítmény volt [10].

Az ammónia szó Amon-Ré egyiptomi fő-isten nevéből származik. Létezett egy Amon-kegyhely a líbiai sivatagban, a templommelletti istállóban dombbá halmozódottfel a zarándokok tevéinek trágyája, ebbőlnyerték ki az ammónium-kloridot (szal-miáksó, sal ammoniacum, vagyis amoni

só) [11]. További furcsaság, hogy az ókor-ban az állott vizeletet – amit e célból fél-retettek – mosásra használták. Zsíroldó ha-tása ammóniatartalmának, lúgos kémha-tásának volt köszönhető [2]. Ezután ter-mészetesen öblítettek.

Miután Hennig Brand a 17. század kö-zepén vizelet desztillálása révén fölfedeztea fehérfoszfort, a titokzatos, zöldes fény-nyel világító gőzökből Brand és mások is

próbáltak pénzt csinálni. Fejedelmi udva-rokban házaltak a foszforral, bemutatókattartottak. A hannoveri hercegségben a rej-telmes fénnyel világító előadás meghozta ahatását, a herceg támogatásképpen Brand-nak ígérte hadserege katonáinak vizeletét,hogy a foszfort nagyobb mennyiségben iselőállíthassa. Lehetséges, hogy Brand nemilyen fizetségre gondolt [2].

A Szent Ilona szigetén száműzetésben1821-ben elhunyt Napóleon szervezetében1965-ben a ma természetesnek tartott ar-zénszint tízszeresét mutatták ki, de a tu-

Vámossy Zoltán (1868–1953)

Vámossy villája a Gellért-hegyen

Joseph Wright of Derby: Az alkimista felfedezi a foszfort (részlet)

OKTATÁS

12 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

dósok más kortársak maradványait is meg-vizsgálták. Kiderült, a 18/19. század fordu-lóján élt személyeknél a magas arzénszintszokványos, az eltérő étkezési szokásokbóladódik. A száműzött császárt az ismert mí-tosszal ellentétben nem mérgezték meg [12].

A konyhasó tanításának felpezsdítésé-hez: az Ur-Nammu sumer uralkodó (Kr. e.2100 körül) által kiadott, a világ legidő-sebb – fönnmaradt – törvénykönyvénekparagrafusai elrendelik, ha a rabszolgáválett úrnő a férfi rabszolganőjére átkot szórvagy megveri, az úr 1 sila (kb. 40 dkg) sótdörzsöljön le a száján. Ez a törvény érdekespélda arra, hogy a nátrium-kloridot bün-tetés-végrehajtó eszközként, méregként ishasználták. Mindez azt az elvet is illuszt-rálja, hogy bizonyos mennyiségben min-den anyag mérgező (sola dosis facit vene-tum) [13].

József Attila első, kilencéves korában el-követett öngyilkossági kísérlete a nátrium-hidroxidhoz és a keményítőhöz kapcsoló-dik. Anyja mosónő, apja szappanfőző mes-ter volt, a későbbi költő a szappankészítés-hez használt lúgkővel akarta magát meg-mérgezni, de tévedésből keményítőt ivott[14].

Az ónpestis hozzájárult I. Napóleon 1812.évi oroszországi kudarcához, ugyanis aGrande Armée, a császár soknemzetiségűhadseregének zubbonyán ónból készültgombok voltak, és a hideg orosz időjárás-ban kiperegtek, jelentősen rontva a kato-nák hangulatát. A Déli-sark meghódításátcélul kitűző Robert Scott 1910. évi tragédiá-ját is részben az ónpestis okozta, ugyanisa brit kapitány hátrahagyott raktáraibanónforrasztású kannákban tárolta a petró-leumot. A kannákat a visszavezető útonüresen találták, az expedíció megfagyott[15].

„Erre még a Dárius kincse sem elég” –a közismert mondás a sárgaréz tanításá-hoz köthető. I. Dareiosz, a dúsgazdag óper-zsa király (Kr. e. 500 körül) perszepoliszipalotájának ajtajait sárgaréz lemezek bo-rították, és mesés kincsei között sárgarézkupák is helyet kaptak. Világos a propa-gandisztikus cél: rendkívüli gazdagságá-nak látszatát a király ezzel a csellel mégtovább fokozta. I. Dareioszról diákjaink agörög-perzsa háborúk veszteseként 9. osz-tályban ősszel tanulnak – kémiából ekkor-tájt kerülhet terítékre a fémrács és az öt-vözetek tanítása. Kitűnő lehetőség nyílik atantárgyak közötti koncentráció (kapcso-lat) kialakítására [2].

A valaha talált legnagyobb nuggetet (ter-mészetes aranyrögöt), a Welcome Stran-gert Ausztráliában találták 1865-ben, tö-

mege 71 kg volt. 65 kg aranyat nyertek kibelőle. A bécsi Naturhistorisches Museum-ban őrzik eredeti fotó alapján készített gipsz-másolatát [16]. Az arany nagyfokú nyújt-hatóságának illusztrálásához: az Operaház1985-i felújításakor az épület díszítéséhezolyan vékony aranylemezeket (aranyfüst)használtak, hogy a rekonstrukcióhoz mind-össze 7,5 kg arany volt szükséges [17]. Asűrűség ismeretében érdemes a diákokkalfejben kiszámoltatni, mekkora térfogatotjelent ez: kb. 4 dl jön ki. A Welcome Stran-ger térfogataként 3,5–4 liter adódik.

Az ó- és középkorban az orálisan ada-golt higanyt bélcsavarodás és székrekedésellen használták, abban bízva, hogy súlyá-nál fogva kiegyenesíti a belet. Még a 19.század végén is adtak kisebb tömegű (né-hány dekagrammnyi), vízzel fölrázott vagykrétával, keményítővel szétdörzsölt elemihiganyt a pácienseknek, azt remélve, hogya bél nyálkahártyáját izgatva hasmenéstokoz majd [18].

Szerves kémia

A Minamata-kór arról a japán halászfalu-ról kapta a nevét, ahol az első, környezet-szennyezés hatására kialakult tömeges hi-ganymérgezés történt (1950-es évek). Egyvegyi üzem szennyvizének Hg2+-tartalmaa halak szervezetében fölhalmozódott,majd a környékbeli halak, macskák – ezekún. táncbetegséget kaptak –, végül a halá-szok szervezetébe jutva végtagzsibbadást,általános izomgyengeséget, súlyos esetbenbénulást, kómát vagy halált okozott. A csa-torna menti iszapban akkora higany-mennyiséget találtak (2 kg/tonna) amely-nek akár a bányászata is rentábilis lehetettvolna. A higany(II)ionok egy közeli acetal-

dehidgyárból kerültek a vízbe; az acetilénvízaddícióját higany(II)-szulfát katalizálja[19].

A DDT sikeres bevetése, majd betiltásaigen tanulságos történet: a történelemre (II.világháború, járványok), a globális problé-mákra (a harmadik világ szegénysége) ésa kemikáliák bevizsgálásának szükséges-ségére egyaránt ráirányítja a figyelmet.Paul Hermann Müller 1934-ben fedezte föla DDT rovarölő tulajdonságát, első jelen-tősebb bevetése 1943-ban, a szövetségesekdél-itáliai partraszállása után a németekáltal védett Nápoly ostroma során történt.Ekkor szinte csodát művelt, megfékezte atetvek által terjesztett tífuszt. Később a csó-tányok, a szúnyoginvázió, a krumplibogárellen egyaránt hatékonynak bizonyult. Mül-ler 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott. Ké-sőbb kiderült, hogy a DDT bioakkumula-tív, és különféle káros hatásai is nyilvánva-lóvá váltak: például a madarak tojásánakhéja elvékonyodott, a tojók költés közbenösszetörték saját tojásaikat (akadt olyaníró, aki énekes madarak híján néma ta-vaszt vizionált). A DDT-t az 1960-as évektőlkivonták a forgalomból. Afrikában azon-ban, mivel az emberi élet előrébb való a ma-darakénál, más megoldás híján ma is hasz-nálják [2, 20]. Időben párhuzamos, hason-ló, ám még szomorúbb a Contergannal tör-tént eseménysor.

Minden iskolában tanítják az ezüsttü-kör- (Tollens-) és Fehling-próbát. Megem-líthető, hogy ezek az eljárások kvantitatívmérést is lehetővé tesznek, és ennek a cu-korbetegség kórismézésében volt jelentő-sége. A Fehling-próba segítségével a csa-padékként levált réz(I)-oxid tömege alap-ján – a glükózoldat térfogatának ismereté-ben – kiszámítható a minta glükózkon-

A Welcome Stranger másolata

OKTATÁS

LXXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2018. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2018.01 13

centrációja. Hermann von Fehling németvegyész a 19. század közepén kifejlesztetteljárását megelőzően az orvosnak meg kel-lett kóstolnia a kivizsgálandó beteg sze-mély vizeletét, hogy meggyőződhessék an-nak cukortartalmáról. Innét származik acukorbetegség latin neve: diabetes mellitus= mézédes átfolyás. Thomas Willis oxfordimedikus, II. (Stuart) Károly angol királyudvari orvosa hívta föl a figyelmet a 17.században az e betegségben szenvedők vi-zeletének édes ízére. Mondanunk sem kell,hogy a Fehling-próba szalonképesebb és –mivel számszerű végeredményt ad – pon-tosabb eljárás [21].

Kémiaórán ritkán hangzik el, hogy apalmitinsav volt a napalm egyik fő össze-tevője. Ez az 1942-ben föltalált háborús fegy-ver (lángszórók, gyújtóbombák alapanya-ga) benzinből, különféle karbonsavakból,így nafténsavból és palmitinsavból állt, rá-adásul alumíniumsókat is tartalmazott(napalm-A) [22].

Kevéssé ismert, hogy a kókuszzsír ösz-szetételét Görgey Artúr határozta meg (őmutatta ki benne a laurinsavat). Az 1848/49.évi szabadságharcban való részvétele fe-ledtette azt, hogy tehetséges vegyész volt,akinek vegytani publikációja is megjelent,ráadásul rangos külföldi folyóiratban (Überdie festen, flüchtigen, fetten Säueren desCocusnussöles. Bécs, 1848). Ezt az írását a19. század második felének nemzetközikémiai irodalma gyakrabban idézte, mintIrinyi János munkáit. Görgey adatai 20.századi kézikönyvekben is szerepelnek [15,23, 24].

Ez idáig négy olyan tudós ismeretes, akikét Nobel-díjat nyert. Közülük hárman iskapcsolódnak a kémiához. Marie Curie ha-sonló témában, a radioaktivitás kutatásá-ért nyerte el a fizikait (1903), majd a ké-miait (1911). Linus Pauling kémiai Nobel-díján (1954) túl Nobel-békedíjat is kapott(1962) – csak az első elismerés számít tu-dományosnak. A nemrégiben elhunyt Fre-derick Sanger (1918–2013) angol biokémi-kust viszont a kémia két jelentősen eltérőágában, a fehérjék és a nukleinsavak szer-kezetvizsgálati eredményeiért tüntették kiegy-egy kémiai Nobel-díjjal (1958, 1980).Illő, hogy neve elhangozzék a fehérjék kap-csán. Példaértékű, ahogyan a fiatalon elis-mert tudós – miután az inzulin aminosav-sorrendjének meghatározása meghoztaszámára az első Nobel-díjat – másik tudo-mányterületbe is bele mert vágni. (A ne-gyedik személy John Bardeen, aki 1956-ban és 1972-ben is fizikai Nobel-díjban ré-szesült.)

Rengeteg történeti adalék fűzhető az al-

kaloidák tanításához. Közülük az atropintemelem ki. Oldatát az ókori nők szemük-be csöpögtették, hogy kitágítsák pupilláju-kat (napjaink szemészete is használja), il-letve arcfestékként alkalmazták. Az atro-pint a nadragulyából nyerték, melynek la-tin neve: Atropa belladonna az atropinmérgező és szemtágító hatására utal. At-roposz, a görög sorsistennő vágta el olló-jával az élet fonalát. A belladonna jelenté-se: szép hölgy. Ami az ókori szépségesz-ményt és a kitágított pupillát illeti, ne fe-lejtsük Homérosz eposzi jelzőjét, hányszoremlíti „tehénszemű” Hérát… [25]. ���

Tananyaghoz igazított kémiatörténeti katalógus kémiatanároknak

(A csillaggal jelölt témák bővebb kifejtésefentebb olvasható)

Atomszerkezet, radioaktivitásDémokritosz atomjai, J. Dalton atomelmé-

leteArisztotelész – horror vacui, 4 őselem, al-

kímia (*)A. Avogadro, bár fizikával is foglakozott,

végzettsége szerint egyházjogász voltLénárd F. (Ph. von Lenard) és a katódsu-

gárcső, J. Thomson és az elektron fölfe-dezése

Radioaktivitás – A. H. Becquerel, P. Curie és M. Skłodowska-Curie felfedezései

A rádiumlányok (*)E. Rutherford szóráskísérlete, az atommagHevesy Gy. és az izotópos nyomjelzésAz U-235-tel működő hirosimai és a Pu-

239 töltetű nagaszaki atombombaA radiokarbon kormeghatározásA magfúzió és Teller E.L. Pauling és az elektronegativitás-skála

alapkövei (Li: 1,0 és F: 4,0)

Periódusos rendszerAz ókorban ismert hét fém és a hét napjai-

nak neve az indoeurópai nyelvekben

J. J. Berzelius és a vegyjelek bevezetéseD. I. Mengyelejev élete (bigámiája), téve-

dései (*)L. Meyer – Mengyelejevével összevethető

– szerepe a periódusos rendszer felfe-dezésében

ReakciókA. L. Lavoisier felfedezései (tömegmegma-

radás, égés, gyémánt) és halála (*)Ammóniaszintézis – F. Haber és C. Bosch

élete (*)Elektrolitos disszociáció – S. Arrhenius

doktori értekezésének sorsa (*)A sav-bázis elméletek (S. Arrhenius, J. N.

Brönsted, T. M. Lewis) történeteA fenolftalein hashajtó hatása – Vámossy

Z. (*)A besztercebányai és a szomolnoki ce-

mentvíz (Cu2+-tartalma miatt a vastár-gyak rézzé „változtak” benne)

A. Volta galváneleme

Nemesgázok és hidrogénA nemesgázok sokáig gátolt felfedezéseBródy I. és a kriptonnal töltött izzólám-

paAz Európa és Amerika között közlekedő

LZ 129 Hindenburg nevű Zeppelin-típu-sú léghajó 1937. évi katasztrófája

HalogénekSemmelweis I. és a klórvizes (később klór-

meszes) kézmosásA klór volt az elsőként bevetett harci gáz

(a ma Belgiumban fekvő Ypern/Ypres-nél, 1915, F. Haber személyesen felügyel-te) (*)

A jód felfedezése – B. Courtois macskájaA jód és a dagerrotípia – Petőfi S. egyetlen

hiteles képe

KalkogénekAz égés és a légzés során is oxigén fogy –

J. Priestley kísérlete oxigént és levegőttartalmazó búrákkal, gyertyával, egér-rel

A hidrogén-peroxid és a német V-2 rakéta (*)A római korban a posztó fehérítésére hasz-

nált égő kénA tellúr és Müller F.

V.A főcsoportAz ammónia nevének eredete (*)A (fehér)foszfor fölfedezése és a hannove-

ri hadsereg vizelete (*)Irinyi J. zajtalan gyufájaNapóleon és az arzén (*)

IV.A főcsoportHíres (történelmi) gyémántok története (*)

A nadragulya termése

OKTATÁS

14 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Az s-mező fémeiA konyhasó mint büntetés-végrehajtási esz-

köz Ur-Nammu sumer uralkodó törvény-könyvében (*)

Mumifikálás az ókori Egyiptomban nát-rium-karbonát és salétrom felhasználá-sával

Szappanfőzés a nátrium-hidroxid és a nát-rium-karbonát segítségével

József Attila öngyilkossági kísérlete kemé-nyítővel (*)

A p-mező fémeiAz „agyagezüst” (az Al) 1 kg-os tömbje az

1855-i párizsi világkiállítás egyik fő lát-ványossága

III. Napóleon császár alumínium evőesz-közei

A magyar bauxitbányászat és alumínium-ipar (pl. Gánt, Ajka)

Az ónpestis és B. Napóleon, R. Scott (*)Ólom vízvezetékcsövek, ólomtartalmú arc-

festékek az ókori Római BirodalombanAz 1994. évi kalocsai fűszerpaprika-bot-

rány: míniumot (Pb3O4) kevertek a pap-rikába

A d-mező fémeiTutanhamon fáraó (i. e. 1335–1325) mete-

orvasból kovácsolt kése

A kb. 1500 éves delhi vasoszlop, amely is-meretlen okból nem korrodeálódik

A somogyfajszi őskohóFazola H. egri kovácsoltvas kapuiA kommunista Magyarország vas- és acél-

ipara (Sztálinváros, Diósgyőr)A Siemens–Martin-féle acélgyártásDárius kincse és a sárgaréz (*)A savas esők miatt megváltozott összeté-

telű patina (egykor CuCO3 · Cu(OH)2, mazömmel CuSO4)

Az arany és a középkori Magyarország vi-lághírű nemesfémbányászata, a Wel-come Stranger, az Operaház felújítása (*)

Alaktartó volfrámszál (izzó) – Millner T.és Tury P.

A szerves kémia általános fogalmaiJ. J. Berzelius és a szerves kémia fogalmaVis vitalis-elmélet és megdöntése F. Wöh-

ler általA DDT tündöklése és bukása (*)A freonok és az ózonlyuk

A Contergan (Thalitomide) és az optikaiizoméria

SzénhidrogénekMetán – H. Davy biztonsági bányászlám-

pájaOláh Gy. Nobel-díja „a karbokationok ké-

miájához való hozzájárulásáért”Kőolajbányászat – E. Drake és az első kő-

olajkút, Eötvös L. torziós ingájaAz olajárrobbanás (1974-től) jelentős befo-

lyással bírt a közelmúlt politikájáraA gázolaj (dízelolaj) és az olajszőkítés az

1990-es évekbenA maja indiánok kaucsukból készült láb-

belijei, labdáiAz acetilén ipari felhasználása és a Mina-

mata-kór (*)A benzol szerkezete, F. A. Kekulé álma

Oxigéntartalmú szerves vegyületekAz etil-alkohol és a sör, valamint a bor kul-

túrtörténete (magyar borvidékek)H. Fehling és a cukorbetegség (*)A palmitinsav és a napalm (*)

Szent-Györgyi A. és az aszkorbinsavVajhiány a 19. század második felében és a

margarin fölfedezéseA. Nobel és a dinamitRichter G. és az acetil-szalicilsav (Kalmo-

pyrin), valamint a H2O2 (Hyperol)

AlkaloidákA kinin és a malária leküzdéseA morfin mákból való kinyerésének ipari

módszere (Kabay J.) és helye a II. világ-háborús katonák gyógyításának eszköz-tárában

A kokain és a Coca-Cola (eredetileg tartal-mazta, utóbb koffeinnel váltották ki)

A koniin (a foltos bürök alkaloidája) ésSzókrátész kivégzése

A nikotin és a dohány kultúrtörténeteAz atropin és a női szépítkezés (*)

BiokémiaLipidek – Görgey A. és a kókuszzsír (*)Kristálycukor – Tessedlik S. és a hazai cu-

korrépa-termesztés, Dobos J. és a dobos-torta (1884)

Keményítő – ruha (inggallér) keményítéseCellulóz – a papírgyártás történeteAz inzulin szekvenálása és F. Sanger első

Nobel-díja (*)A DNS kettős hélix szerkezete – J. Watson

és H. Crick

IRODALOMRövidítések: KT = A kémia tanítása; KÖKÉL = Középis-kolai Kémiai Lapok (online elérhetőség: http://www.ko-kel.mke.org.hu). A honlapok esetében az utolsó látogatásidőpontja 2017. augusztus 31. volt.

1] kerettanterv.ofi.hu[2] BALÁZS LÓRÁNT: A kémia története. I–II. Bp., Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1996. I. 14. (fenolftalein); 72. (Dáriusés a sárgaréz); 87–89. (alkímia); 101–102. (mosás vi-zelettel); 167–168. (fehérfoszfor); 563–566. (Arrheni-us); II. 800–802. (DDT)

[3] SOMLAI JÁNOS: Esetek, sugárbalesetek. Veszprém, Ra-dioökológiai Tisztaságért Társadalmi Szervezet, 2008.134–135.

[4] ILLYÉS GYULA: Naplójegyzetek (1981–1983). Bp., Osiris-Századvég Kiadó, 1995. 186.

[5] LENTE GÁBOR: Mengyelejev tévedései. KÖKÉL, 36. évf.(2009) 4. sz. 289–294.

[6] GÜNTHER WERMUSCH: A gyémánt története. Bp., Kos-suth, 1987.

[7] MÉRŐ LÁSZLÓ: A csodák logikája. A kiszámíthatatlantudománya. S. l., Tericum, 2014. 163–164.

[8] THOMAS HAGER: The Alchemy of Air: A Jewish Genius,a Doomed Tycoon, and the Scientific Discovery ThatFed the World but Fueled the Rise of Hitler. New York,Three Rivers Press, 2008.

[9] VÁMOSSY ZOLTÁN: Egy új hashajtószerről (a purgoról).Orvosi Hetilap, 46. évf. (1902). 9. sz. 147–148.; 10. sz.167–168.

[10] NÉMETH ISTVÁN: A csodafegyver. A titkos fegyver ígé-rete és a valóság. Rubicon, 26. évf. (2015) 11. sz. 69–75.

[11] FÜLÖP JÓZSEF: Rövid kémiai értelmező és etimológiaiszótár. Celldömölk, Pauz-Westermann, 1998. 16. (am-mónia)

[12] HAHNER PÉTER: 100 történelmi tévhit. Bp., Animus,2010. 180–182.

[13] MARTHA TOBI ROTH: Law Collections from Mesopota-mia and Asia Minor. Atlanta, Society of Biblical Lite-rature, 1995. (Writings from the Ancient World 6.) 20.

[14] JÓZSEF JOLÁN: József Attila élete. Bp., Cserépfalvi,1940. [Reprint: 1989.] 113–118.

[15] LENTE GÁBOR: Vízilónaptej és más történetek kémiá-ból. Bp., Typotex, 2017. 50–51. (ónpestis); 126–129.(Görgey Artúr)

[16] GREENWOOD, N. N.–A. EARNSHAW: Az elemek kémiája.III. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 1607.

[17] CZÉTÉNYI PIROSKA et al.: Az operaház. Bp., Képzőmű-vészeti Kiadó, 1987. 14–15.

[18] BALOGH KÁLMÁN: A Magyar Gyógyszerkönyv kom-mentárja. Gyógyszertani kézikönyv. Bp., Magyar Or-vosi Könyvkiadó Társulat, 1879. 634–635.

[19] VARGA MARGIT: Bioszervetlen kémia. [Bp.], ELTE Eöt-vös Kiadó, 2006. 148–150.

[20] KALYDI GYÖRGY: Negyven éve tiltották be a DDT-t.KT, 16. évf. (2008) 1. sz. 13–15.

[21] BRASSAI ZOLTÁN et al.: Fejezetek a cukorbetegség tör-ténetéből. Orvostudományi Értesítő, 81. kötet (2008)4. sz. 232–262. Online: http://www.orvtudert.ro/images/PDF/2008_4/2008_4_14.pdf.

[22] LINDQVIST, SVEN: A History of Bombing. New York,New Press, 2003.

[23] SOMOGYI FARKAS PÁL–RIEDEL MIKLÓS: „Arthur Görgeyaus Toporez in Ungarn”, a vegyésztábornok. 90 évehunyt el Görgey Artúr. KT, 14. évf. (2006) 4. sz. 10–16.

[24] RIEDEL MIKLÓS: Görgey Artúr, a vegyész-tábornok. Ma-gyar Kémikusok Lapja, 71. évf. (2016) 12. sz. 380–384.

[25] Gyógyszerkémia. I. Szerk. TŐKE LÁSZLÓ–SZEGHY LAJOS.Bp., Tankönyvkiadó, 1992. 260., 290–291.

Tutanhamon fáraó kése

Szent-GyörgyiAlbert

OKTATÁS