bővített fokozatú sugÁrvÉdelmi tanfolyam
TRANSCRIPT
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás
keletkezése és tulajdonságai.
Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő
[email protected], 30-349-9300
ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ INTÉZET
Ionizáló sugárzások
Sugárzás típusa Sugárrészecske
RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSOK
• Alfa (α) -sugárzás 42He++
• Béta (β) - sugárzás e-, e+
• Gammasugárzás (γ) foton
RÖNTGEN SUGÁRZÁS foton
NEUTRON SUGÁRZÁS neutron
SUGÁRFIZIKAI
• Az atom felépítése
• Röntgensugárzás
• Elektronhéj
• A sugárzás fogalma
Az atom felépítése
Elektronokból álló
ELEKTRONHÉJ
Protonokból és neutronokból álló
ATOMMAG
az atom mérete : ~ 10-10 m az atommag mérete : 10-15 – 10-14 m az atommag sűrűsége : 1017 kg/m3
RÖNTGENSUGÁRZÁS
• 1896 – Wilhelm C. Röntgen –
X-sugárzás észlelése kisülési csőben,
• 1912 – Laue – elektromágneses sugárzás,
• Broglie hullám-részecske kettőségi elmélete (az elekromágneses sugárzás bizonyos kölcsön-hatásokban hullámként, másokban részecskeként, ún. fotonként viselkedik).
A röntgendiagnosztika kezdete
Röntgen alapkészülék sémája
A röntgensugárzás előállítása
• Nagy sebességű elektronok valamilyen anyagba való ütközésük (anyagban történő lefékeződésük)során kölcsönhatásba kerülnek az anyag atomjaival, és ennek a folyamatnak következtében, ún. röntgensugárzás keletkezik.
Röntgencső
• az elektronok a katód és anód között létesített feszültség (10-400 kV) által felgyorsulnak és az anódban ütközve lelassulnak,
• a röntgensugarakat a lefékeződő elektronok váltják ki.
Sugárzás energiája: csőfeszültség (kV)
Sugárzás intenzitása:csőáram (mA)
Röntgensugárzás előállítása
röntgencső kialakítása – kollimátor-mezőméret
A röntgensugárzás tulajdonságai
• előállításához külső (elektromos) energiára van szükség, • kizárólag addig sugároz, ameddig a röntgencsövön áram folyik át, • az elektronhéjban keletkezik, • a keletkezési mechanizmus szempontjából két fajtáját különböztetjük
meg: fékezési és karakterisztikus röntgensugárzást, • az elektromágneses sugárzások közé tartozik, (minta a gamma sugárzás) • sem elektromos, sem mágneses térrel nem téríthető el, • fénysebességgel terjed egyenes vonalban, (minden esetben)
N N e d
0
d: abszorbens vastagsága
: gyengítési együttható HVL: felezőréteg
TVL: tizedelő réteg
Röntgensugárzás gyengülése abszorbensben
A röntgensugárzás az anyagban (abszorbeáló) exponenciálisan gyengül.
elnyelődés
szóródás
áthatolás
Energia átadás
Kölcsönhatás az anyaggal
Kölcsönhatás eredménye: gerjesztés, ionizáció
Detektor
GERJESZTÉS- IONIZÁCIÓ a sugárzás-anyag kölcsönhatás során a sugárzás energiája elsősorban az elektronhéj gerjesztésére, ionizációjára fordítódik
Sugár-részecske
e- kiszakad
Ionizáció
e- külső pályára kerül
Gerjesztés
Energia átadás
IONIZÁCIÓ: az atomból kiszakad egy elektron Biológiailag az ionizáló képesség döntő jelentőségű Sugárvédelmi mérésekre leggyakrabban alkalmazott hatás
A röntgen technikai beállítások hatása I.
A diagnosztikai képalkotás szempontjából a fotoelektromos abszorpciónak és a Compton-szóródásnak van szerepe (a vizsgálati beállításokkal módosítani lehet)
10 cm lágyrész esetén
• 50 kV csőfeszültséget alkalmazva a röntgenfotonok 99,27%-a elnyelődik és csupán az elsődleges sugárnyaláb 0,73%-a halad át a szöveten és érkezik a receptorfelülethez (detektor).
• 130 kV csőfeszültséget alkalmazva az elsődleges sugár 94,4%-a nyelődik el és 5,6% halad át a szöveten.
egy 5 cm vastag lágyrész vizsgálata esetén
• 50 kV-nál 91,45% elnyelődik és 8,55% halad át.
• 130 kV esetén ez az arány 76,34% és 23,66%.
A technikai beállítások hatása II.
Ha a kimenő dózis szintjét fenn akarjuk tartani, akkor a csőfeszültség emelése esetén a mAs értéket, azaz a fotonszámot csökkenteni kell.
• ha a kVp-t emeljük, nőni fog a szóródás és csökkenni a fotonok abszorpciója.
Az emberi testben jó néhány diagnosztikai röntgenvizsgálat alkalmával a Compton-szóródás a jellemző kölcsönhatási forma.
Magasabb fotonenergiáknál tehát a Compton-szóródás lesz a domináns kölcsönhatási forma, a diagnosztikai képalkotásban a vizsgálatok jelentős része történik a fentinél magasabb fotonenergia tartományban.
• nagy az áthatolóképessége,
• az áthatolóképessége befolyásolható
• (csőfeszültség, csőáram, szűrés),
• a röntgensugárzás ionizál, azaz az eredetileg semleges atomokból,
molekulákból töltéssel rendelkezőt csinál (ion párok keletkeznek),
• hatására a fotóanyagok megfeketednek,
• bizonyos anyagokat fénykibocsátásra késztet.
A röntgensugárzás tulajdonságai
Radioaktivítás
Az atom
A: tömegszám:
protonok és neutronok száma
Z: rendszám: protonok száma
X A
Z
Pl.:
U 238
92 78
131
53I
Az atommag
• Az elem kémiai tulajdonságai
a rendszámtól (protonok számától) függenek.
• Az egyes kémiai elemek viselkedését,
a periódusos rendszerben elfoglalt helyét az szabja meg, hogy atommagjaikban hány proton van (és ennek megfelelően az elektronhéj szerkezetben hány elektron van).
Izotópok • Egy ugyanazon kémiai elem (meghatározott Z proton számmal) atommagjai
különbözhetnek, más neutronszámmal (N), tehát tömegszámmal (A) rendelkezhetnek.
• Ezeket az atomokat izotópoknak nevezzük.
• Izotópok: azonos rendszámú és eltérő tömegszámú
atommagok
• Az izotópok kémiai tulajdonságaik megegyeznek, de lényeges különbségek lehetnek közöttük magszerkezet, magstabilitás tekintetében.
Pl.: A természetes klórgáz (rendszáma 17) két izotóp keverékéből áll:
1735Cl (75%), 17
37Cl (25%).
Egy kémiai elem különböző tömegszámú atomjait az adott elem izotópjainak hívjuk;
Az izotópok kémiailag és fizikailag lényegében azonos módon viselkednek, tulajdonságaik mindig az adott elemre jellemzőek;
A különbség az atommag stabilitásában van.
• a stabil izotópok atommagja nem sugárzó,
• az instabil (radioaktív) izotópok atommagja idővel átalakul, sugárzást bocsát ki.
Izotópfogalom
Hidrogén izotópjai
• Izotópok = rendszám azonos, tömegszám különböző;
• kémiailag és fizikailag lényegében azonos módon viselkednek, tulajdonságaik mindig az adott
elemre jellemzőek.
• a különbség az atommag stabilitásában van.
• a stabil izotópok atommagja nem sugárzó.
• az instabil (radioaktív) izotópok atommagja idővel átalakul, a magból
sugárzás lép ki.
Izotópok
• Stabil magok (264): 612C, 7
14N, 816O
• Természetes radionuklidok: • elsődleges természetes radionuklidok:
92238U, 19
40K, 3787Rb
• másodlagos természetes radionuklidok:
88226Ra, 90
234Th, 86222Rn
• indukált természetes radionuklidok:
614C, 1
3H
• Mesterséges radionuklidok (~2000):
2760Co, 55
137Cs, 1124Na
Az elektronhéj szerkezete
Radioaktivitás
H. Becquerel 1895:
• uránsók külső megvilágítás nélkül is bocsátanak ki fényérzékeny anyagokra hatást gyakorló ismeretlen sugárzást;
• Pierre és Marie Curie: 8 tonna uránszurokércből 0,1 gramm tiszta radioaktív izotópot vonnak ki.
• A radioaktivitás alapjelensége: • spontán,
• oka: a mag állapota,
• nem befolyásolható jelenség,
• az átalakulás és a kibocsátott sugárzás nuklidra jellemző;
Alfa-sugárzás
• Az alfa-sugárzás nehéz, töltött részecskékből, „hélium
atommagokból” álló sugárzás.
• Hatótávolságuk igen rövid, akár egy vékony papírlap, vagy az
emberi bőr is könnyen elnyeli.
• Levegőben a hatótávolsága 2 – 10 cm.
Béta-sugárzás
•Nagy sebességű elektronokból álló sugárzás.
•A béta-részecskék lefékezhetők és elnyelethetők.
n p
p n
Gamma-sugárzás
• Az α- és β-bomlás során a keletkező új nuklid (leányelem) energiafelesleggel rendelkezik, ún. gerjesztett állapotú.
• Az energiafelesleget többnyire úgy adja le, hogy elektromágneses sugárzást bocsát ki, amelynek energiája a két energianívó különbségének felel meg. Ezt az elektromágneses sugárzást gamma-sugárzásnak nevezzük.
• A γ-sugárzás "energia csomagjait" fotonoknak nevezzük.
A radioaktiv sugárzások áthatoló képessége
Az aktivitás és mértékegysége
• Aktivitás (jele: A) - időegységre eső magbomlások száma
• Mértékegysége: becquerel, jele Bq
• 1 Bq nagyon kicsiny radioaktivitás, a gyakorlatban többszöröseit használjuk:
kBq, MBq, GBq, TBq Aktivitás: az időben
exponenciálisan csökken
T1/2 → felezési idő
Néhány példa a gyakorlati alkalmazások során előforduló aktivitások nagyságrendjéről
• a lakások levegője átlagosan 20 Bq/m3 természetes radioaktivitást tartalmaz,
• az emberi test kb. 60 Bq/kg 40K radioizotópot tartalmaz,
• a diagnosztikai vizsgálat céljából adott 99mTc aktivitása
100-1000 MBq,
• a pajzsmirigyrák terápiájára használt 131I aktivitása megközelítőleg 3 GBq (Giga) (3x109 Bq),
• a csernobili baleset során körülbelül 40 PBq (Peta) (40x1015 Bq) aktivitású radioaktív cézium került a környezetbe.
Radionuklid T1/2 Jellemző sugárzás
H-3 12,3 év béta
C-14 5730 év béta
Co-60 5,3 év béta, gamma
Sr-90 29,1 év béta
I-131 8,04 nap béta, gamma
Cs-137 30 év béta, gamma
Rn-222 3,8 nap alfa, gamma
Ra-226 1600 év alfa, gamma
U-235 7,1x108 év alfa, gamma
U-238 4,47x109 év alfa, gamma
Pu-239 24065 év alfa, gamma
Néhány fontosabb radioizotóp felezési ideje és bomlás típusa
A radioaktív anyagok felhasználása
RADIOAKTÍV ANYAG
jogi értelemben: az anyag aktivitása és aktivitás koncentrációja mentességi szint fölötti (124/1997. mentességi Korm.rendelet)
Felhasználása
ZÁRT SUGÁRFORRÁSKÉNT
Zártság: a kialakítás a felhasználni kívánt sugárzást átengedi, de a radioaktív anyagot nem
NYITOTT RADIOAKTÍV KÉSZÍTMÉNYKÉNT
A felhasználás csak izotóplaboratóriumban történhet
Zárt sugárforrások