címlap | oktatáskutató és fejlesztő intézet · web viewa konyha az étel elkészítésére...

Varázslatok a Herpály mentén BER_29_1

BER_29_1

VARÁZSLATOK A HERPÁLY MENTÉN

A modul felhasználási területe: 4 évfolyam


Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai: A lakóhely pontosabb megismerése. A természetes anyagok felhasználása régen és ma a mindennapi életben.Tartalmi fókusz: Tanítás-tanuláshoz köthető tevékenységFejlesztési fókuszok: Házépítés természetes anyagból, a szövés technikájának elsajátítása, hagyományápolás. A gondolatok, élmények és érzések különböző módon történő kreatív kifejezése. Alkotás saját tervek szerint vagy adott feltételeknek megfelelően. Szem–kéz-koordináció, alak–háttér-felfogás, ábrázoló készség, figyelem, türelem, kreativitás, önfegyelem, kitartás fejlesztése.A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Varázslatok egy témára, Berettyó parti hagyományok, Kádár vitéz történeteÉvfolyam: alsó tagozat

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Tanítói képesítés, jó kézügyesség, türelem, jó szervezőkészség, lakóhely hagyományainak ismerete.

1. részmodul címeHázépítés régen és ma

2. részmodul címeJó gazdasszony vagyok én!

3. részmodul címeKonyhák régen és ma

CélokA házépítés anyagainak, eszközeinek megismerése. Természetes anyagokból való építés megismerése, helytörténet megismerése.

CélokTermészetes anyagok felhasználásának megismerése, jelentősége régen és ma. A szövés technikájának elsajátítása.

CélokA konyha szerepének megismerése a régi és a modern világban. Hagyományos ételek megismerése, hagyományápolás.


A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Természettudományos kompetenciák Vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti kompetenciák Szociális kompetenciák Matematikai kompetenciák

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák Természettudományos kompetenciák Vállalkozói kompetenciák Esztétikai- művészeti kompetenciák Szociális kompetenciák

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák Szociális kompetenciák Vállalkozói kompetenciák Digitális kompetencia

Tartalmi egységek bemutatása1. óra: A település régi helye, lakóhelyek régen és most.2–3. óra: Séta a Csonkatoronyhoz, természetes anyagok gyűjtése.4. óra: Kiállítás megtekintése a Bihari Múzeumban.5. óra: Házépítés természetes anyagokból.

Tartalmi egységek bemutatása1. óra: Jó gazdasszony vagyok én című kiállítás megtekintése a Bihari Múzeumban.2–3.óra: A szövés technikájának megismerése, szövés szövőkeret segítségével

Tartalmi egységek bemutatása1. óra: Konyhák régen és ma – szövegfeldolgozás2. óra: Hagyományos ételek megismerése3-4. óra: Hagyományos kemencében kenyérlángos sütése (ez egy félnapos program is lehet)

A részmodul időkerete: 5 óra A részmodul időkerete: 3 óra A részmodul időkerete: 4 óra

A modul összóraszáma: 12 óra


A tanulók által létrehozott produktumok:

Személyes produktum: Szövőkeret, szövés Csoportos produktum: Ház természetes anyagokból, feladatlap, képkirakó

A modul várható eredménye: A tanulók jobban megismerik lakóhelyük történetét. A város legrégibb épületét felismerik képről, megismerik történetét,

helyét. Felismerik a természetes anyagokat, tudják azok hasznát. Képesek lesznek természetes anyagból makettházat építeni. Elsajátítják a szövés technikáját. Képesek lesznek saját terv alapján szőni. Felismerik a régi és modern konyhai eszközöket, konyhabelsőket. Képesek lesznek néhány hagyományos étel

felismerésére.

Felhasznált irodalom:1. Balassi Bernadett – Sulák Istvánné – Szabó Anikó: Negyedik technika könyvem, Apáczai Kiadó, 2013.2. Berettyóújfalu története, Szerk. Varga Gyula, 1981.3. Kozák Károly: A herpályi apátsági templomrom építéstörténete4. www.sulinet.hu/.../006_a_ herpalyi _ apatsag i_ templomrom .htm 5. Bihari Múzeum honlapja www.biharimuzeum.hu6. NémethyGyula, 1909. A herpályi Csonkatorony és a kiásott templomalapok. A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és

Történeti Egylet 1903/909-iki Évkönyve. Nagyvárad.7. Tardy György, 1937. Berettyóújfalu keletkezése, története, fejlődése. Berettyóújfalu.

http://www.biharimuzeum.hu/

http://www.sulinet.hu/.../006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm


Mellékletek:

1. Szókártyák2. Képek a Csonkatoronyról, kirakó, feladatlap3. Régi és modern konyhák képei4. Konyhai eszközök képei5. Feladatlap6. Ételek képe7. Konyhai berendezések8. Receptek


MODULLEÍRÁS

TEVÉKENYSÉG MUNKAFORMA ESZKÖZÖK, MELLÉKLETEK

I. részmodulHázépítés régen és ma1.óra (60 perc)1. Berettyóújfalu – a Csonkatorony rövid történeteA szöveget vetítsük ki. Meséljünk a város és leghíresebb műemlékének történetéről.

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és a ma is álló torony!A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és

BemutatásMagyarázatIrányított beszélgetés

Eszközök: laptop, projektor


határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Herpály falu egy 1418-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el. Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a református templom orgonaalapjának felépítésére.

Eszközök: szókártyák,feladatlap, íróeszköz1. melléklet: szókártyák

Eszközök: laptop, projektor, internet, kép, feladatlap2. melléklet: képek, feladatlap, kirakó

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orgona_(hangszer)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Reform%C3%A1tus_Egyh%C3%A1z

http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolostor

http://hu.wikipedia.org/wiki/Romanika


http://hu.wikipedia.org/wiki/1418


http://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1radi_Regestrum



Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1870-es, 1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

2. Információgyűjtés szövegbőlSzókártyák húzásával alakítsunk 4-5 fős csoportokat. Az alakított csoportok közül fele az egyik, fele a másik feladatot fogja csinálni. Minden csoport egy A/4-es lapra írva kapja meg a feladatot, ide kell a választ is leírni. Ha elkészültek a munkával, beszámolnak a többieknek.

Feladat:1. csoport: Gyűjtsetek ki a szövegből minden fontos

CsoportmunkaMagyarázatIrányított beszélgetésEllenőrzésÉrtékelés

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet

http://hu.wikipedia.org/wiki/1980-as_%C3%A9vek

http://hu.wikipedia.org/wiki/1970-es_%C3%A9vek


http://hu.wikipedia.org/wiki/Fejedelem

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_G%C3%A1bor

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_23.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%ADmi_tat%C3%A1rok

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6k



tudnivalót a Herpályi kolostorról / Csonkatoronyról!2. csoport: Gyűjtsétek ki a szövegből, amit Berettyóújfalu történetéről megtudtatok!Értékelés: Ahány információt gyűjtöttek, annyi pontot kapnak. Győztes a két legtöbb pontot gyűjtő csapat. Berettyóújfalu egyik épületének képrészletét kapják meg. A feladatmegoldások során újabb képrészletet szerezhetnek. A cél, hogy kirakják és felismerjék az épületet.

3. A Csonkatorony megismerése1.Képek nézegetéseBeszélgetés a Csonkatoronyról

2.KépkirakóA csoportoknak ki kell rakniuk a kapott kirakót. Ragasztóval fel kell ragasztani egy lapra. Az elkészült munkát ki kell tenni a táblára.

Értékelés: A leggyorsabb csapat győz. A győztes csapat újabb képrészletet kap.

CsoportmunkaMagyarázatBeszélgetésEllenőrzésÉrtékelés

Frontális munkaIrányított beszélgetésMegfigyelésMagyarázat


3.Feladatmegoldás:A vonalas mérték segítségével határozzátok meg az építmény hozzávetőleges méretét. A helyes megoldásért újabb képrészlet jár.Értékelés: A kapott képrészletekből fel kell ismerni a város épületét. Amelyik csapat felismeri az épületet, az a győztes.

2-3. óra: Séta a Csonkatoronyhoz (2×60 perc)Elsétálunk a Csonkatoronyhoz és élőben megfigyeljük, amit az előző órán megtudtunk a toronyról. Milyen anyagból épült a templom? (Téglából) Hány hajós építmény? (Háromhajós.) Hány tornya volt? Hány maradt épen? (Kettő, egy ép van.) Mikor újították fel az építményt? (1972–75. között)A következő foglalkozáson mi is építeni fogunk! Szeretném, ha ehhez gyűjtenénk itt természetes

MegfigyelésBeszélgetésMagyarázat


anyagokat!

4. óra: Kiállítás megtekintése a Bihari Múzeumban (60 perc)Volt egyszer egy újkőkori világ

A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen, a Somota nevű mesterséges halmon 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai közösen végeztek feltárást kb. 600 m²-es területen. Ez volt a magyarországi régészet történetében az addigi legnagyobb alapterületű, réteges szerkezetű őskori

Frontális munkaIrányított beszélgetés


telepfeltárás.A lelőhely leletanyaga alapján rekonstruálható újkőkori világ bemutatására vállalkoztak a Bihari Múzeum 2011-ben átadott oktatóterének régészeti kiállítási részlegének rendezői. A herpályi leletek mellett a tárlaton megtekinthető az újkőkorban már letelepült életmódot folytató ember házának 1:2 arányú rekonstrukciója. Egy élethű bábu segítségével mutatják be a gabonaőrlés folyamatát, valamint filmen nyomon követhető, hogyan is készülhetett 6500 évvel ezelőtt az agyagedény és a kőbalta. A herpályi ásatás legjelentősebb eredménye az újkőkori alsó szinteken feltárt emeletes házak maradványai. Közülük is kiemelkedik a 11. számú ház leletgazdagsága. A téglalap alakú ház alapterülete közel 12×6 m volt, 3 helyiségből állt, és bejárata kelet felé nézett. A tapasztott agyagpadló alatt hasított deszkából és vastagabb faágakból készítettek alapozást. A ház favázát kívül-belül vastag pelyvás agyagtapasztás borította. A házban


tapasztott agyagpadkák, őrlőhelyek, kemencék, agyagoltárok, nagyméretű élelemtároló edények, kisebb edények, kő- és csonteszközök voltak.

5. óra: Házépítés természetes anyagokból (60 perc)1. BevezetésHol jártunk az előző foglalkozásokon? (Bihari Múzeumban, Csonkatorony) Mit láttunk a kiállításon? Milyen lakhelyeket épített magának régen az ember? (Barlang, sátor, jurta, kunyhó) Milyen anyagokat használt az ember ezek felépítéséhez? (kő, fa , nemez, lószőr, bőr, sár) Miből készült a kiállításon látott ház? A mai házakkal összehasonlítva mit tapasztaltatok? (anyagok, kialakítás, térkihasználás, praktikum) Milyen anyagokból építkezett az ember kezdetben? (természetes anyagokból) Milyen anyagból épült a Csonkatorony?

Páros munka

MagyarázatBemutatás

Páros munkaMagyarázatBemutatás


Természetes anyag-e a tégla? Miért állhat még ma is a Csonkatorony? (anyagválasztás, precíz építés) Milyen természetes anyagokat gyűjtöttünk a sétánk során?

2. Ház építéseMa párokban fogunk dolgozni! Mindenki üljön oda a választott párja mellé. Vegyétek elő az ollót, csiszolóvásznat, terméseket, faleveleket, ágakat.Most házat fogtok építeni a gyűjtött természetes anyagokból.Munkamenet:1. Minden párnak adok gyurmát, ez lesz a ház alapja. A gyurma természetes anyag? (Nem.2. Nyújtsátok ki a gyurmát téglalap alakúra, kb. 1,5 cm vastagra.3. Tördeljétek el az ágakat a következő méretekre!- 2 db 23 cm-es egyenes villás ág- 4 db 15 cm-es egyenes villás ág

Irányított beszélgetés

Természetes anyag: falevél, ágak, háncs, termések, nád, kövek.

Anyagszükséglet: egyenes és villás ágak nagyobb falevelek bogyós termések gyurma háncs olló, csiszolóvászon gyurmatábla, nyújtóeszköz


- 3 db 22 cm-es egyenes ág- 2 db 17 cm-es egyenes ág- 4 db 12 cm-es egyenes ágA méretre tört ágakat csiszolással hegyezzétek ki!4. Szúrd le az A és B ágat a gyurmába, majd erősítsd hozzájuk a C, D és E ágat! Tekerj háncsot az érintkezési pontokra.

5. A tetőt falevelekből készítsétek el! Hánccsal kötözzétek fel a C ágra.6. Készíthettek kerítést is! Az ágakat hánccsal kötözzétek össze, majd díszíthetitek bogyókkal. Az ágakat a következő méretre kell törni:- 2 db 14 cm-es egyenes ág- 2 db 10 cm-es egyenes ág kihegyezve


- 5 db 5 cm-es egyenes ág

Értékelés: Az elkészült munkákból rendezünk egy kiállítást. A gyerekek válasszák ki a nekik leginkább tetsző alkotást. Indokolják választásukat!Szempontok: Mennyire stabil az építmény? Pontosan mértek-e a társak? Mennyire esztétikus a kivitelezés? Vittek-e bele egyéni ötletet?

II. részmodulJó gazdasszony vagyok én!1. óra Kiállítás megtekintése a Bihari MúzeumbanA mai foglalkozáson a Bihari Múzeumba fogunk ellátogatni, és megnézzük a Jó gazdasszony című kiállítást.A hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba a kiállítás. A munkák közül kiemelkedik a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték. A kender Bihar területén egészen az 50-es évekig

Frontális munkaBeszélgetés


fontos rostnövény volt. Belőle készültek a ruházkodás legalapvetőbb darabjai, a háztartás nélkülözhetetlen kellékei: terítők, lepedők, törölközők, szakajtókendők és a földművelő, állattartó gazdasági tevékenység olyan nélkülözhetetlen kellékei, mint a zsákok, ponyvák, kötelek stb. A kenderfeldolgozás eszközei, felvetett szövőszék látható kiállításon, a folyamatokat pedig képeken láthatjuk.

Az egyéb hagyományos munkák bemutatásához az 1910-es éveket idéző konyha- és szobabelső adja a hátteret. A konyhában éppen kalácssütésre készül a gazdasszony, a tüzelőpadkán vasháromlábon álló fazékban „fő” az ebéd. A szobában a felvetett ágy mellett álló ládában megcsodálhatjuk a bihari szőttesek legszebb darabjait. A szoba közepén álló

MagyarázatBemutatásSegítségadás


bölcső pedig eszünkbe juttatja a legfontosabb és legszebb női tevékenységet, a gyermeknevelést.

2-3.óra: A szövés technikájának megismeréseBevezetés Milyen használati tárgyakat, ruhadarabokat készítettek régen szövéssel? Milyen anyagokból ehet szőni? (gyapjú, pamut, selyem, len, kender) Hogyan lehet szőni? (kézzel és géppel) Mi annak a régi mesterségnek a neve, amely a szövéssel kapcsolatos? Kik végezték a szövést régen?

2. Szövőkeret elkészítése

Egyéni munkaMagyarázatBemutatásSegítségadás

Frontális munkaBeszélgetésIrányított beszélgetés


Munkamenet:1. A kartonpapírt méretre kell vágni: 35 cm hosszú és 25 cm széles legyen.2. Ollóval nyírj ki 4 cm hosszú réseket a karton két keskeny oldalán. A szélétől 2 cm-t hagyj ki! A rések közötti távolság 1 cm legyen.

3.Szövés

Munkamenet:

CsoportmunkaMagyarázat

BeszélgetésSzemléltetés


1. Húzd be a résekbe szorosan a láncfonalat! Ez lesz a szövés alapja.2. Fűzd be a fonalat a tűbe! A vastag tűvel húzd át felváltva egyszer a láncfonal felett, egyszer pedig alatta! Nagyon fontos, hogy a vetülékfonalak szorosan egymás mellett legyenek.3. Ha a láncfonalak már nem látszódnak, készen van a szövés. Óvatosan vágd szét a kartont, hogy szabaddá váljon a szövött anyag!

Értékelés: Kiállítás rendezése a kész munkákból. Kinek melyik tetszik a legjobban? Miért?Szempontok: Mennyire szoros a munkadarab? Milyenek a színek? Van-e mintázata?

III. részmodul1.óra (60 perc) A konyha régen és ma

Eszközök: 1 db kemény karton, vastag fonal, olló, nagy lyukú varrótű


1. Motiváció:Képek nézegetése: A régi és a modern konyhák képeiMi jut eszedbe a képekről?Milyen különbségeket vesztek észre a képeken? Van-e hasonlóság? A mai háziasszonynak vagy a régieknek könnyebb a munkája? Miért?

2.Feladatlap megoldásaAlakítsunk csoportokat. Aki azonos képet húz, azok kerülnek egy csoportba. Minden csoport megkapja a feladatlapot. Lássatok munkához!Értékelés: A hibátlan munkáért egy képrészletet kap a csapat. A képrészletből egy ételt lehet összerakni.

3. Képek szétválogatásaA borítékban képeket találtok. Válogassátok szét a képeket úgy, hogy régi vagy modern konyhát idéznek-e?

Eszközök: laptop, projektor, feladatlap, képek3. melléklet: Régi és modern konyhák képei

4. melléklet: képek5. melléklet: Feladatlap


Értékelés: A hibátlan munkáért újabb képrészletet kap a csapat. (Aki hamarabb kirakja a teljes képet, az a legügyesebb csapat.)

4.ReceptkönyvHagyományos ételeink receptjeit kapják meg a csapatok. Ki kell találni, vajon melyik étel leírása az.Amelyik csapat helyesen válaszol, újabb képrészletet kap.Az utolsó recept a kenyérlángosé.Ki evett már kenyérlángost? Hol sütötték meg? (sütőben, kemencében)Holnap elmegyünk egy nagymamamájához/pékhez, aki igazi kemencében süt nekünk kenyérlángost!

2–3. óra Kenyérlángos sütése hagyományos kemencében

Ha kevés idő áll a rendelkezésünkre, akkor kérjük meg a vendéglátót, hogy már csak a sütés legyen

6. melléklet: kép7. melléklet: Konyhai képek

8. melléklet: Receptek


hátra mire odaérünk. Kb. 10 perc alatt kisül egy adag, ami 15 gyereknek elég.Ha több időt tudunk szánni rá, akkor a begyúrástól megfigyelhetik a gyerekek a folyamatot. Itt meg lehet beszélni, milyen alapanyagokból készül a kenyérlángos. A házi kenyér elkészítéséről is lehet beszélgetni, hiszen régen mindenki magának sütötte a kenyeret.Meg lehet beszélni, hogy milyen hagyományos ételek készíthetők még a kemencében. Mire használták még a kemencét? A kemence építőanyagairól is érdemes beszélgetni, hiszen a természetes építőanyagok felhasználása jól szemléltethető.


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Kenyérlángost sütő nagymama

Tárgyi eszközök Laptop, projektor, olló, tűAnyagigény Kartonlap, fonal, gyurma, gyűjtött

természetes anyagok

Kenyérlángos hozzávalói: liszt, élesztő, tejföl, hagyma, szalonna

Egyéb, speciális igény

Mellékletek


1. melléklet

CSONKATORONY

BERETTYÓÚJFALU

HERPÁLY

TEMPLOMROM


2. melléklet: Képek


Feladatlap:


3. melléklet


4.melléklet


5. melléklet

A konyha az étel elkészítésére alkalmas helyiség. Régen a konyha a családi élet központja volt. A házban ez volt a középső helyiség. Itt beszélgetett a család, itt játszottak a gyerekek. Télen ez volt az egyetlen fűtött hely.Kezdetben a konyhában csak egy kemence volt, amit egyszerre használtak fűtésre, világításra, főzésre, sütésre. Az asszonyok nap mint nap hajnalban keltek, befűtötték a kemencét, és elkezdték a késő estig tartó fáradságos munkájukat. Ekkor még a kemence füstje az ajtón vagy a fölötte vágott nyíláson távozott. Ez volt a füstös konyha.Mára sokat változtak a konyhák. Egyre tágasabbak, világosabbak lettek. A háziasszonyok munkáját megkönnyítik a modern háztartási gépek.

Válaszolj a következő kérdésekre! Használd a feljegyzést!

Mi volt a konyha régi neve? ______________________________________________________

Mire használták a kemencét? _____________________________________________________

Hol helyezkedett el a konyha régen? _______________________________________________

Kik fűtötték be a kemencét? ______________________________________________________

Milyenek a mai konyhák? ________________________________________________________

Mi segíti a modern háziasszonyokat? _______________________________________________


6. melléklet


7. melléklet


8. melléklet

Slambuc

A szalonnát apró kockára vágjuk, kisütjük, és a pörcöt kiszedjük. A zsiradékban az apróra tördelt lebbencstésztát barnára pirítjuk, majd kivesszük a bográcsból. Van olyan recept, mely szerint a tésztát megfonnyasztott hagyma után tesszük az ételhez. A kockára vágott hagymát és a vékony csíkokra vágott zöldpaprikát a megmaradt zsiradékon megfonnyasztjuk, megszórjuk a pirospaprikával, gyorsan elkeverjük, beletesszük a meghámozott, karikára vágott krumplit, és azonnal felengedjük annyi vízzel, hogy a krumplit épp csak ellepje. A krumplit megfőzzük, majd hozzátesszük a pirított tésztát, a szalonnabőrt, a paradicsomot és sóval, esetleg borssal és erős paprikával fűszerezzük. Van, aki apró karikára vágott kolbásszal is ízesíti. Innentől kezdve már nem keverjük, hanem a bogrács forgatásával fordítjuk. A népszokás úgy tartja, hogy harminckétszer kell megforgatni a bográcsot, akkor lesz benne tökéletes a slambuc. Felforralás után lassú tűzön főzzük, míg a krumpli és a tészta megpuhul, és az egész levet felissza. Azon forrón ráhintjük a félretett tepertőt, és a bográcsban tálaljuk. Kínálhatunk hozzá paprikát, paradicsomot, hagymát. A jellegzetes ízét, a lassú tűzön, átforgatva történő pirítás, vagyis a pörzs anyaga adja.

Túrós csusza

A tésztát főzd ki, bő, lobogó, enyhén sós vízben. A szalonnát felezd el, az egyik felét szeleteld fel, és vágd be centinként úgy, hogy majd megsülve taréj formájú legyen. A másik felét kockázd fel apróra. A túrót törd át egy szitán. A szalonnát pirítsd át jó alaposan, majd keverd össze a túróval és a kifőtt, leszűrt tésztával.


Derelye

A lisztből, a tojásokból, 2 dl víz és egy csipet só hozzáadásával kemény tésztát gyúrunk. 15-20 percig gyúrjuk, hogy jól ki legyen dolgozva a tészta.Két részre osztjuk, és tálkával letakarva 20 percig pihentetjük.Amíg a tészta pihen, a zsemlemorzsát az olajon világos barnára pirítjuk (kb. 15 perc alatt).A tésztát két részletben nagyon vékonyra, kb. 1 mm vastagságúra nyújtjuk. Két kb. 35×40 cm-es tésztalapot kapunk.Amikor az egyik lapot kinyújtottuk, a felénk eső felére egyenlő közökben egy-egy teáskanálnyi szilvalekvárt teszünk, egymástól kb. 7 cm távolságra.Ráhajtjuk a tészta másik felét, és az ujjunkkal a lekvárkupacok körül lévő tésztát jól lenyomkodjuk.Derelyevágóval feldaraboljuk. Egy ilyen tésztalapból 5×3, azaz 15 derelyénk lesz.A feldarabolt tészta széleit villával körbenyomkodjuk, nehogy a lekvár kifolyjon belőle.Amikor ezzel megvagyunk, jöhet a másik adag tészta.Amíg a másik adag tésztával bajlódunk, egy nagy fazékban feltesszük a vizet forrni, amibe beleszórjuk a sót.A derelyét 2-3 részletben kifőzzük, adagonként kb. 25 perc alatt fő meg.Amikor kifőtt, beleforgatjuk a prézlibe. Ezt a műveletet lehetőleg egy nagy lábasban végezzük, hogy minden derelye jó prézlis legyen.

Pogácsa


Az élesztőt langyos tejben a cukor hozzáadásával felfuttatjuk.25 dkg margarint elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a burgonyanyomón áttört krumplit, sót, élesztős tejet, és összegyúrjuk.A tésztát kisodorjuk, és megkenjük a maradék 25 dkg margarinnal. Összehajtogatjuk.Megkelesztjük, sodorjuk, hajtogatjuk. Kétszer megismételjük.A tésztánkat két centi vastagra nyújtjuk, tetejét bevagdossuk, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Tetejét jó sós vízzel lekenjük, kelesztjük, és megsütjük.

KenyérlángosAz élesztőt 150 ml langyos vízben egy csipet cukorral felfuttatjuk (kb. 15 perc). A lisztet és a sót elkeverjük, és mélyedést készítünk a közepébe. Ebbe öntjük az élesztős vizet, majd további langyos víz (~350ml) hozzáadásával géppel (kenyérsütő gép, dagasztó funkció, 30perc), vagy kézzel bedagasztjuk. A tészta akkor jó, ha sima, nem ragad, viszonylag lágy. Pár percig kelesztjük, majd kb. 1 cm vastagságúra kinyújtjuk. A tésztát tepsibe tesszük (két tepsire való), majd felfűtött kemencében 5 percig elősütjük. Kivesszük, megkenjük a tejföllel, megszórjuk kis kockára vágott szalonnával, szeletekre vágott hagymával, majd reszelt sajttal beborítjuk. Kemencében 20-25 percig (amíg megpirul a sajt) készre sütjük.

címlap | oktatáskutató és fejlesztő intézet · web viewa konyha az étel elkészítésére...

Documents