Czirók Zoltán: Tábori repül őtér egy hétig – Abony-Sashalom, 1919

28 Magyar Repüléstörténeti Társaság - Évkönyv 2015

Czirók Zoltán: Tábori repülőtér egy hétig – Abony-Sashalom, 19191

Military airfield for a week – Abony-Sashalom, 1919 A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi történetének feldolgozása jelentős mértékben előrehaladt az elmúlt években, az szinte teljesnek mondható – mindez természetesen a rendelkezésre álló források nyújtotta kereteken belül. A kevés, fehér folt egyike a szolnoki katonai repülés történetének első fejezetéhez tartozik. Az alábbiakban a település határában felettébb rövid időn keresztül, ideiglenes működő repülőtere(ke)t használatba vevő alakulatok és tevékenységük kerülnek bemutatásra.

During the recent years the working up of the history of Hungarian air troops progressed considerably, one might as well say it is nearly complete – naturally in the scope of available sources. One of the few white spots belongs to the first chapter of the military aviation's history in Szolnok. In this article those units and their activity are presented, which put to use for very short duration temporary military airfields in the outskirts of the city. A Tanácsköztársaság kikiáltása után alig egy hónappal, április 16-án a román királyi hadsereg megindította támadását a tanácskormány ellen. A védelmi vonal gyors összeomlását követően a vörös csapatok visszavonulása gyakorlatilag felső irányítás nélkül, rendszertelenül folyt, az állandó hátrálás során demoralizálódott egységek pedig képtelenek voltak végrehajtani bármilyen feladatot. A Debrecent védő néhány zászlóalj katonái harci tapasztalat és mindennemű tartalék nélkül szálltak szembe a támadókkal és tartóztatták fel őket április 23-ig, míg be nem fejeződött a város kiürítése. A román csapatok bevonulásával elveszett a Tiszántúl védelmének központja és egyben az ott települt 7. repülőszázad reptere is. A csapatok erkölcsi állapota miatt a hadosztályparancsnokok a fronton szinte sehol nem vállalkozhattak ellenlökésre, így a 6. hadosztály április 26-án éjszaka feladta Békéscsabát is, amely addig a 6. repülőszázad állomáshelye volt.

Maga a repülőszázad Schwãger Béla parancsnoksága alatt már 26-án Sashalom állomáshelyre érkezett.2 Másnap jelentették, hogy az egység 15.00-tól üzemképes, méghozzá négy bevethető repülőgéppel.3 A századot április 27-től közvetlenül a Hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe helyezték,4 ugyanakkor a személyi állományában is változás történt: Krause Brúnó, Willwerth Ferenc és Monti Gábor megfigyelőket a Hadügyi Népbiztossághoz irányították, helyettük Zachariás György, Örvös Pál és Schuff Alfréd érkeztek.5

Aznap a 7. repülőszázad is Abonyba érkezett,6 ennek történetét az egység új parancsnokának, Szabó Károlynak tollából ismerjük – némi politikai színezettel:

„Miután az április 16-án megindított román főtámadást megállítani az egész erdélyi vonalon megállítani nem tudtuk, a hadvezetés elrendelte az egész Tiszántúli terület kiürítését. Így került sor Debrecen elhagyására is. Miután előzőleg kettő gépet már átrepültünk Pestre, elkészültünk a kapott parancsra elhagyni a repteret. A 7-es Vörös rep[ülő]század április 25-én tisztjeinek 60, legénységi és altiszti állományának 40% hátrahagyásával, valamint rep[ülés]képtelen 2 db Fokker D.VII-es és az általam átbillentett UCI hiányával felszerelését menteni tudta. Az utolsó rep[ülő]képes nagy Brandit Fiedler és Szkokán nevű pilóták repülték 25-én Pestre. (…) Én miután mindent eligazítva magam másik négy pilóta társammal Szolnok felé gépkocsin elindultunk. Püspökladányon megállítottak Szamuelly et. alakulatának emberei és hozzá kísértek. Ő a hátrahagyott város és az általános helyzet felől érdeklődött, majd elbocsátott avval a meghagyással, hogy Szolnokra érve jelentkezzem a fővezérségen Stromfeld elvtársnál. Úgy is történt. Többszöri igazoltatás után egy nagyobb villában találtam meg Stromfeld elvtársat, aki részletes beszámoló jelentést kért az elmúlt hatvan nap légi és földi eseményeiről. Majd a nagy falra feszített Speciál térkép elé vezetett és ismertette a Tisza vonal árterületét, mint stratégiai akadályt a román hadsereg előtt, majdan az ütőképes Vörös hadsereg hadműveleti kiinduló bázisát. Ehhez kérte minden repülő energikus támogatását és reám bízta a 7-es vörös rep. szd. vezetését, amíg a célnak megfelelőt ki nem jelölnek. A századunk Abonyba települt. Megkezdtük felszereléseink hiányzó pótlását és gépeink idetelepítését.

A meglévő 27 fő legénységi és 7 fő tiszti megfigyelő állomány teljes létszámra emelkedett és 2 hét itten tartózkodás után Mátyásföldre települtünk.”7

A két század azonnal megkezdte a bevetéseket. Április 27-én a 7. repülőszázad két gépe végzett felderítést a frontvonal felett,8 másnap délelőtt pedig a 6. repülőszázad gépe is felderítőútra indult. Örvös Pál a megfigyelés mellett a Békéscsaba- Kondorosi műúton Szarvas irányába haladó, mintegy 150 kocsiból álló román oszlopot géppuskatűz alá

1 A fennmaradt jelentések a legtöbb esetben Abony és Sashalom állomáshelyét, mint két különböző, ideiglenesen felállított tábori repülőteret említik. Mivel a repterek pontos helyét ez ideig nem sikerült beazonosítani, így elfogadjuk e feltevést – és a szövegben is így kerül használatra – holott a két terület valószínűleg egymáshoz nagyon közel feküdt, esetleg azonos helyet is jelölhettek. 2 Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL), Magyar Tanácsköztársaság (továbbiakban: MTK) iratai. 426/sz. n. Lü. 63. d. 3 HL, MTK iratai. 427/sz. n. Lü. 63. d. 4 HL, MTK iratai. 427/3. hdm. 46. d. 5 HL, MTK iratai. 427/4. hdm. 46. d. 6 HL, MTK iratai. 427/2. hdm. 46. d. 7 Közlekedési Múzeum Archívuma, Kézirattár, 617/969. Szabó Károly pilóta visszaemlékezései. 8 HL, MTK iratai. 427/sz. n. Lü. 63. d.

Czirók Zoltán:Tábori repül őtér egy hétig – Abony-Sashalom, 1919

Magyar Repüléstörténeti Társaság - Évkönyv 2015 29

vette.9 A pilóta azonban valószínűleg kényszerleszállást hajtott végre, mivel a századparancsnok jelentése szerint aznap nem tértek vissza a reptérre.10

A 7. repülőszázad gépkocsija egy Brandenburg C.I felderítőgép előtt. Az autó bal első ülésén, a sofőr mellett Szabó Károly látható. (Winkler Aero Archív)

Április 30-án a két századot egy repülőcsoportban egyesítették, Jeszenszky Imre vezetésével. A csoport

ugyancsak közvetlenül a Hadsereg-parancsnokság alá tartozott és feladatául a Marostól a Hernádig tartó teljes frontszakasz felderítését tűzték ki, különös tekintettel a Hernád és Felső-Tisza vidékére.11

Május 1-jén a 6. repülőszázad parancsnoka, Schwéger Béla jelentést tett egysége állapotáról. Ezek szerint öt repülőgépük volt indítható: UFAG C.I 161.153 (35201), 161.180 (34002), 161.183 (34284), 161.193 (34321) és egy helyben rekvirált LVG C.VI típusú. Négy további gép pedig javítás alatt állt: Hansa-Brandenburg C.I 27.53 – motorágy törés, 169.182 (31618) – hengerrepedés, 169.186 (31607) – nyomás hiba és egy UFAG C.I 161.149 (34831) – benzintartályhiba, utóbbi kettő leszerelve várt a fővárosba szállításra. Az üzemanyagkészletet 12 hordó könnyű és 2 két hordó nehéz benzin, valamint két hordó olaj alkotta. A század számára április 20-tól 30-ig mindössze négy repülésre alkalmas nap volt. Ez idő alatt nyolc felderítő feladatot kapott, amelyek közül három eredményesen, kettőt negatív eredménnyel teljesített, három pedig az esős és szeles idő miatt nem lett elvégezve.12 A sashalmi tartózkodás alatti napokból mindössze egyetlen bevetés ismert.

A fronthelyzet alakulása következtében a Jeszenszky-repülőcsoport alig több mint egy hét után újabb áttelepülési parancsot kapott. A Mátyásföldre történő költözés során a 6. repülőszázad gépeinek többségét légi úton szállították (UFAG C.I 161.153, 161.180, 161.183, 161.193, 161.194, Hansa-Brandenburg B.I 276.03). A 169.182-es jelű Hansa-Brandenburg C.I leszerelt állapotban volt, ezt és a század összes anyagkészletét ugyancsak elszállították Mátyásföldre. A későn kapott visszavonulási parancs folytán azonban két leszerelt állapotban lévő gép (Hansa-Brandenburg C.I 27.53 és 169.186), valamint 3 sátor már nem volt elszállítható, ezeket a visszavonuló saját csapatok megrongálták. A 7. repülőszázad három gépét sikerült átmenteni a fővárosba (UFAG C.I 161.147, 161.194, Hansa-Brandenburg C.I 369.141), míg a 169.189-es jelű Hansa-Brandenburg C.I – a jelentés szerint – Szolnokon maradt. A két század fegyvereit és gépfegyvereit a visszavonulás során Pestszentlőrinc és Kőbánya állomásokon a vörös terrorcsapatok kobozták el.13

A 6. és 7. repülőszázad hamarosan rendezte sorait és újra harci bevetéseket repült, az Abony melletti repülőtér azonban ezt követően már üresen maradt, a frontvonal közelsége miatt nem használták tovább.

9 HL, MTK iratai. 429/sz. n. Lü. 63. d. 10 HL, MTK iratai. 428/sz. n. Lü. 63. d. 11 HL, MTK iratai. 430/5. hdm. 47. d. 12 HL, MTK iratai. 1136/bk. 27. d. A repülőgépek sorozatszáma után zárójelben a motorszám került feltüntetésre. 13 HL, MTK iratai. 503/201, 507/204. Lü. 63. d.

Czirók Zoltán: Tábori repül őtér egy hétig – Abony-Sashalom, 1919

30 Magyar Repüléstörténeti Társaság - Évkönyv 2015

A 6. repülőszázad személyi állománya – 1919. május 5. Parancsnok: Schwäger Béla pilóta Parancsnok-helyettes Zachariás György megfigyelő Pilóták: Tauth Géza, Jäger Dezső, Bauer Andor, Breyer Lajos, Kümmel Mihály, Galbavi Sándor, Fonó Béla, Maurer Ferenc Megfigyelők: Zachariás György, Schuff Alfréd, Jakabos Gyula Műszaki osztályvezető: Örvös Pál megfigyelő

A 6. repülőszázad ismert repülései Sashalomról:

Dátum Pilóta Megfigyelő Repülőgép Útvonal Feladat IV. 28. Bodó Örvös 161.183 Sashalom – Mezőtúr – Gyoma – Mezőberény –

Békéscsaba – Sashalom felderítés

A 7. repülőszázad személyi állománya – 1919. május 7. Parancsnok: Bernárd Mátyás pilóta Pilóták: Adolf János, Antal János, Császár István, Fiedler Róbert, Hansel Dezső, Hefty Frigyes, Keksz Edgár, Konrad Ernő, Kreuter Ferenc, Miletics József, Sánta András, Skokán János, Szabó Károly, Vidra Károly, Wagner János, Megfigyelők: Hertelendi Zoltán, Mathes József, Nagy-Józsa György, Neogrády Sándor, Pirkner Lajos, Smerd Dezső, Szebenyi Miklós, Varga János.

A 7. repülőszázad ismert repülései Abonyból:

Dátum Pilóta Megfigyelő Repülőgép Útvonal Feladat IV. 27. Adolf Mátés 161.194 Abony – a Hortobágy csatorna mentén

a 94-93-as pontig – Abony S: 15.45 L: 16.45

felderítés

IV. 27. Bernárd Neogrády 169.189 Abony – Tokaj – Nyíregyháza – Debrecen – Püspökladány – Karcag – Békéscsaba – Orosháza – Abony S: 16.00 L: 19.10

felderítés

IV. 30. Vidra Kappel 169.189 Abony – Szolnok – Törökszentmiklós – Tiszaföldvár (430/2-63) Alacsony felhők és eső miatt nem végrehajtható. S: 15.40 L: 16.00

felderítés

V. 1. Bauer Zachariás Abony – Szolnok – Szajol – Törökszentmiklós – Abony

felderítés

A 7. repülőszázad 161.147 jelű UFAG C. I-ese a levegőben és a földön. A baleset már az egység Mátyásföldre való visszavonulása után, valamikor 1919. május elején történt. (Winkler Aero Archív)