DALLAM ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

OM:040258

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2014

2

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ,hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti

felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési

szabályait.

2./ Az intézmény legfontosabb adatai

Az intézmény neve: Dallam Alapfokú Művészeti Iskola

Az intézmény székhelye, címe: 2800. Tatabánya, Béke út 1.

Telefon/fax: 34/ 323-794

Az intézmény alaptevékenysége: A Dallam Alapfokú Művészeti Iskola alapfokú

művészeti iskola. Feladata: A zenei ismeretek

megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség

megalapozása, a tanulók felkészítése az amatőr

hangszeres nevelésre, az öntevékeny művészeti

együttesekben, zenekarokban, kórusokban való

működésre, továbbá a zenei pályára alkalmas tanulók

előkészítése a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapító megnevezése: Ludányi Tamás

Alapítás éve: 1995.

Fenntartó: Dallam Alapítvány

Fenntartó székhelye: 2800 Tatabánya, Banyi János u. 53/C.

Felügyeleti szerve: Komárom-Esztergom, Fejér,

Baranya Megyei Kormányhivatal

Gazdálkodási köre: A fenntartó által működtetett részben önállóan

gazdálkodó intézmény.

Működési területe: Tatabánya, Béke u. 1.

Tatabánya, Szent István u. 53.

Tatabánya, Hadsereg u. 111.

Csákvár, Szabadság tér 8.

Pogány, Széchenyi út 11.

3

Az intézmény alapfeladata:

Az intézmény állami feladatot ellátó nem állami intézményként működik, a Művelődési és

Közoktatási Minisztérium által kiadott zenei Oktatási és Nevelési Tanterveknek megfelelő

munkát folytat. (27/1998. 06.10. MKM. r. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és

tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról)

Feladata az óvodás, általános és középiskolás, valamint felnőttkorú tanulók zenei, mozgás és

vizuális műveltségének megalapozása. Komplex művészeti program keretében felkészít a

zene, tánc és képzőművészet művelésére, előkészít a szakirányú továbbtanulásra.

A művészetoktatási képzés tanszakai:

A tanított művészeti ágak és tanszakok: zeneművészeti ág, képző-és iparművészeti ág,

táncművészeti ág

Az intézmény székhelyén (2800 Tatabánya Béke út 1.):

Zeneművészeti ágon

Kifutó rendszerben:

Furulya, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, szintetizátor, fuvola, oboa,

klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, szaxofon, brácsa, népi hegedű, népi ének, szolfézs, zenetörténet-

zeneirodalom, zeneelmélet, zenekar, kórus

Felmenő rendszerben:

- Klasszikus zene:

fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak,

zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

- Népzene:

vonós és tekerő tanszak, vokális tanszak, zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

- Elektroakusztikus zene:

billentyűs tanszak

Képző-és iparművészeti ágon

Kifutó rendszerben:

Grafika tanszak

Felmenő rendszerben:

Grafika és festészet tanszak

Az intézmény (2800 Tatabánya, Szent István u. 53.) telephelyén:

Zeneművészeti ágon

Kifutó rendszerben:

Furulya, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, szintetizátor, fuvola, oboa,

klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, szaxofon, brácsa, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom,

zeneelmélet, zenekar, kórus

Felmenő rendszerben:

- Klasszikus zene:

fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak,

zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

- Elektroakusztikus zene:

billentyűs tanszak

4

Az intézmény (2800 Tatabánya, Hadsereg út 111.) telephelyén:

Zeneművészeti ágon

Kifutó rendszerben:

Furulya, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, szintetizátor, fuvola, oboa,

klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, szaxofon, brácsa, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom,

zeneelmélet, zenekar, kórus

Felmenő rendszerben:

- Klasszikus zene:

fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak,

zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

- Elektroakusztikus zene:

billentyűs tanszak

Az intézmény (8083 Csákvár, Szabadság tér 8.) telephelye:

Zeneművészeti ágon

Kifutó rendszerben:

Furulya, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, szintetizátor, fuvola, oboa,

klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, szaxofon, brácsa, népi ének, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom,

zeneelmélet, zenekar, kórus

Felmenő rendszerben:

- Klasszikus zene:

fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak,

zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

- Elektroakusztikus zene:

billentyűs tanszak

- Népzene:

vokális tanszak, zeneismeret tanszak

Táncművészeti ágon

Kifutó és felmenő rendszerben

Néptánc tanszak

Az intézmény (7666 Pogány, Széchenyi u. 11.) telephelyén:

Zeneművészeti ágon

Felmenő rendszerben

- Klasszikus zene:

fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak,

zeneismeret

tanszak, kamarazene tanszak

- Elektroakusztikus zene:

billentyűs tanszak

Az intézmény jogállása

Önálló jogi személy. Az intézmény nonprofit szervezet, a Dallam Alapítvány által

működtetett alapfokú művészeti iskola. Fenntartója a Dallam Alapítvány kuratóriuma,

dolgozói munkaviszonyban, részfoglalkozásban, illetve polgári jogviszonyban állnak. Az

5

intézmény önálló igazgatású, élén az intézményvezető áll. Az intézményvezetőt a fenntartó

határozatlan időre nevezi ki és menti fel. Az intézményvezető feletti munkáltatói jogokat a

fenntartó képviseli.

Az intézmény épülete és helyiségei:

- Esterházy Móricz Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskolával bérleti szerződés

- Tatabányai GAMESZ szerződés

- Tatabányai Önkormányzattal szerződés

- Pogányi Önkormányzat befogadó nyilatkozata

3./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed:

- az intézmény vezetőire

- az intézmény dolgozóira

- az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre

- az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

3.1. A Dallam Alapfokú Művészeti Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és

működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a

nevelőtestület 2014. május 19. napján fogadta el.

3.2. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, a Dallam

Alapítványnak 2014. május 19-én történt jóváhagyásával lép életbe, és ezzel az ezt

megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik.

3.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok

betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.

6

II. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE,

IRÁNYÍTÁSA

1. Az iskola szervezete

Az iskola szervezeti felépítését, alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint a

Szervezeti és Működési Szabályzat 1.sz. melléklete tartalmazza.

2. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai

2.1. Intézmény fenntartója

A Dallam Alapfokú Művészeti Iskola olyan alapfokú művészeti iskola, melynek alapítója és

fenntartója 1995-től Ludányi Tamás vállalkozó, ( Felsőgallai zeneiskola, Zene-és

Művészeti Iskola, Tatabánya ) 2004. szeptember 1-től fenntartója a Dallam Alapítvány,

amely nonprofit szervezetként erre a célra jött létre.

7

A fenntartó feladata:

Az intézmény személyi és tárgyi működési feltételeinek biztosítása.

Személyi:

kinevezi az intézmény igazgatóját,

az igényeknek megfelelően munkaerő gazdálkodással biztosítja a képzett

zenepedagógusokat,

gazdaságvezető-könyvelő megbízása.

Tárgyi:

Az intézmény épületének fenntartása, kapcsolattartás a közüzemi szervekkel (ÉDÁSZ,

Gáz, Köztisztasági Vállalat, Víz és Csatornázási művek...)

Az MKM által kiadott eszköz és felszerelés jegyzék alapján biztosítja az oktató-nevelő

munkához szükséges taneszközöket (hangszerek, kották, hangszer tartozékok, műszaki

berendezések, zenetermek, koncertterem berendezési tárgyai..

A fenntartó dönt:

az intézmény alapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről,

tevékenységi körének módosításáról, a tanulók felvételéről, a jelentkezés módjáról.

jóváhagyja az intézmény költségvetését, a kérhető költségtérítés és tandíj

megállapításának szabályait, az adható kedvezmények feltételeit.

ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, a szakmai munka

eredményességét

a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározza a szakmai-pedagógiai munka

irányelveit.

jóváhagyja az iskola SZMSZ-t, pedagógiai programját, munkatervét,

kapcsolattartás a törvényességi felügyeletet biztosító Komárom-Esztergom Megyei

Kormányhivatallal és Önkormányzati szervvel,

kapcsolattartás a MKM Tanügyigazgatási osztályával, és az OH-val,

kapcsolattartás a városi, megyei, országos zenei intézményekkel, egyesületekkel,

szervezetekkel.

2.2 Igazgató

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó,

valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az igazgatót az intézmény

8

fenntartója nevezi ki. Az igazgató megbízása, az Alapítvány által fenntartott iskolában a

jogszabályoknak megfelelően pályáztatás nélkül történik (11/1994. MKM rendelet 35.§)

Vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért,

képviseli az intézményt külső szervek előtt,

tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági

működésének valamennyi területét,

elkészíti, elkészítteti az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és más

kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,

kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szerveze-

tekkel, intézményekkel,

támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek

tevékenységét,

folyamatosan értékeli a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét munkáját,

munkájáról, tapasztalatairól köteles rendszeresen beszámolni a fenntartónak,

elkészíti az éves munkatervet, tantárgyfelosztást, az összesített órarendeket,

pedagógusok naplóit havonként ellenőrzi, órát látogat, túlóra, statisztika elkészítése,

helyettesítések beosztása, ellenőrzése.

Kapcsolattartás a fenntartó és az intézmény igazgatója között

A zeneiskola élén az igazgató áll, aki az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Az

igazgató elsősorban pedagógiai vezető, aki irányítja az iskola oktató-nevelő munkáját,

művészeti tevékenységét, valamint a fenntartóval közösen gondoskodik a működés

személyi- és tárgyi feltételeiről, tanügy-igazgatási és munkáltatói jogkört gyakorol,

szervezi és ellenőrzi a zeneiskola gazdálkodási és ügyviteli munkáját.

A fenntartó által meghatározott feladatok figyelembe vételével megtervezi a zeneiskola

éves programját , munkatervét, megszervezi a zökkenőmentes munkavégzés feltételeit

(munkaerő-gazdálkodás, tantárgyfelosztás, órarend, tanév rendje, nevelés feltételei),

ellenőrzi a végrehajtás folyamatát, elemzi, értékeli, minősíti a pedagógusok munkáját.

9

2.3 Gazdasági vezető

felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, pénzügyi fegyelem

megtartásáért,

felelős az intézmény számviteli feladatainak ellátásáért:

pénztárkönyv vezetése, illetve számítógépes gazdasági nyilvántartás

adóbevallás

TB járulék bevallás

levont SZJA előleg adatközlése az NAV felé

helyi adóbevallás elkészítése

elkészíti és folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, műszaki

szabályzatait,

szervezi az intézmény gazdasági, pénzügyi belső ellenőrzését,

Ellenőrzi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási,

vagyonvédelmi rendjét, rendszerét.

3. Az iskola működését segítő testületek, szervek, közösségek:

vezetői testület

dolgozói munkaértekezlet

nevelőtestület

szülői szervezet

3.1. Vezetői testület

tagjai: igazgató, fenntartó, gazdasági vezető.

Az intézmény vezetője szükség szerint - tanévenként 2-3 alkalommal - vezetői

értekezletet tart.

10

A vezetői testület véleményezi és értékeli:

az intézményt érintő szervezeti és működési kérdéseket,

az intézmény dolgozóit érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket,

fejlesztéseket, felújítások rangsorolását,

az intézmény működésével összefüggő terveket, szabályokat.

A vezetői értekezlet feladata:

tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról

az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és

konkrét tennivalóinak áttekintése.

3.2. Dolgozói munkaértekezlet

Az intézmény vezetője szükség szerint - évente legalább 1 alkalommal - összdolgozói

munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és

részfoglalkozású dolgozóját.

3.3 Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény vállalkozóként, szerződéssel, illetve

megbízással alkalmazott pedagógusainak közössége. Nevelési és oktatási kérdésekben

az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestületnek döntési, véleményező és javaslattevő jogköre van.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

az intézmény pedagógiai programjának kidolgozása és elfogadása,

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése,

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,

beszámolók elfogadása,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

a házirend elfogadása,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

11

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára

bocsátása,

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő

szakmai vélemény kialakítása,

jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörébe tartozik:

a nevelési-oktatási intézmény jogkörébe tartozó valamennyi kérdés

A nevelőtestület tagja a zeneiskola valamennyi pedagógusa. A nevelőtestület a döntéseit

értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel vagy titkos szavazással hozza. Az

ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha a

nevelőtestület tagjaiból 50 % + 1 fő jelen van. Ha a tagok száma nem éri el ezt a

százalékot, 15 perc elteltével újra össze kell hívni a döntést hozó értekezletet.

3.4 Szülői szervezet

A szülői szervezet mint a tanulók szüleinek önkéntes társulása - a zeneiskola

közösségének szerves részeként erősíti az iskola és a család kapcsolatát, segíti a

zeneiskola és a családi nevelés összehangolását, a zeneiskola célkitűzéseinek

megvalósítását, biztosítja a szülők részvételét a tanulók erkölcsi, esztétikai, érzelmi

nevelésében.

Főbb tevékenységi területei:

Szervezi a szülők tájékoztatását a zenei, esztétikai nevelés kérdéseiről, a

zeneiskola céljairól, közvetíti a szülők kérését, javaslatait az igazgatóhoz.

Ösztönzi a szülőket a nevelő-oktató munka támogatására, tevékenyen

közreműködik a zeneiskolai rendezvények lebonyolításában, propagálja az

iskola tevékenységét és munkáját.

Társadalmi munka szervezésével és végzésével hozzájárul a zeneiskola tárgyi

feltételeinek javításához.

Az egyes főtárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szülei tanszaki szülői

szervezetet alkotnak. Az tanszaki szülői szervezet egy választott taggal

képviseltetheti magát a zeneiskola választmányában.

12

A tanszaki szülői szervezetek képviselői együttesen alkotják a zeneiskolai

szülői szervezet választmányát, amelynek munkáját a választmány által az

egyes tisztségekre (elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős, stb.)

megválasztott szülők végzik.

A választmány elnökét meg kell hívni a zeneiskolai tanácskozások minden

olyan napirendjére, amelyen a következő témák szerepelnek:

A zeneiskola és a szülői szervezet munkájának egyeztetése és

értékelése.

A szülők anyagi megterhelésével járó iskolai kirándulások,

táborok szervezése, stb.

A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik:

működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,

a képviseletében eljáró személyek megválasztása,

a szülők körében társadalmi munka szervezése,

a rendelkezésre álló pénzeszközökből a zeneiskolának nyújtandó anyagi

támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

A szülői szervezet véleményező jogkört gyakorol:

a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a

tanórán kívüli foglalkozások rendjének megállapításában)

a házirend megállapításában

a zeneiskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők

tájékoztatása formáinak meghatározásában,

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

Az igazgató tanévenként 2 alkalommal beszámolót tart az intézmény működéséről.

13

3.5 Diákönkormányzat

(Diákegyesület, egyházi ifjúsági szervezetek)

A zeneiskolában - mivel tanulói más közoktatási intézményhez (továbbiakban: iskola),

illetőleg munkahelyhez tartoznak - nem működik önálló ifjúsági szervezet. Az iskolát

a tanárok javaslata és a diákok véleménye alapján 1 kijelölt, arra alkalmas diák elnök

képviseli a döntéshozó, véleményt nyilvánító fórumokon (Országos Diák Parlament).

Az igazgató és a tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak az ifjúsági szervezetek

területileg illetékes irányító szerveivel.

Az igazgató szorgalmazza, hogy az arra alkalmas tanulók minél nagyobb számban

vegyenek részt az ifjúsági szervezetek által kezdeményezett és lebonyolított kulturális

tevékenységekben, az általuk szervezett összejöveteleken.

Az igazgató és a nevelőtestület szorgalmazza továbbá, hogy a diákok az intézményben

igény szerint megalakíthassák önálló ifjúsági szervezetüket.

3.6 Kapcsolat a szakszervezettel

Az igazgató köteles a zeneiskola szakszervezetével, a Zeneművészek Szakszervezetével

a Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján együttműködni, a

szakszervezeti bizalmi tevékenységét segíteni, a szakszervezeti jogok gyakorlását

biztosítani. Törekszik arra, hogy ez az együttműködés segítse a zeneiskola életének

demokratizmusát, egyéni és a társadalmi érdekek összhangját, a törvényesség

megszilárdítását.

Az igazgató tegye lehetővé, hogy a szakszervezeti bizalmi rendszeresen tájékozódhasson

minden olyan jogszabályról, iránymutatásról, közleményről, illetőleg körlevélről, amely

a zeneiskolai dolgozók munkakörülményeivel, érdekvédelmével, továbbá a

szakszervezeti és az állami vezetés kapcsolatával foglalkozik, a hivatalos közlönyökben

megjelent vagy a zeneiskolába más módon jutott el.

A zeneiskolában jelenleg nincs működő szakszervezet.

14

Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről

jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

az ülés helyét, időpontját,

a megjelentek nevét,

a tárgyalt napirendi pontokat.

a tanácskozás lényegét,

a hozott döntéseket.

III. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MŰKÖDÉSÉNEK FŐ SZABÁLYAI

1./ AZ INTÉZMÉNY MUNKAVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1.1. A munkaviszony létrejötte

A Dallam Alapítvány – mint nonprofit szeervezet - által fenntartott alapfokú művészeti

iskolában közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, így a KJT. szabályai annyiban

vonatkoznak a dolgozókra, hogy figyelembe vesszük a közalkalmazotti besorolás

mértékét és ennek alapján kerül megállapításra a munkabér.

Egyéb tekintetben a munkaviszony létesítésére voantkozó szabályozás az irányadó.

Óraaadói megbízás tekintetében a megbízási szerződésekre vonatkozó polgári jogi

szerződés szabáylait kell alkalmazni.

A szerződéseket írásba kell foglalni. A munkaszerződésben meg kell határozni a

munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét.

1.2 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A munkaviszony megszűnik:

a munkavállaló halálával

a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével

a határozott idő lejártával

15

A munkaviszony megszüntethető

a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével

rendes felmondással

rendkívüli felmondással

azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni.

Felmondási idő

A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg.

Munkáltatói jog

Az intézménynél a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

1.3 A munkavégzés szabályai

A munkavállaló köteles:

az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a

munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a

munkáltató rendelkezésére állni.

munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó

szabályok, előírások és utasítások szerint végezni,

munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni, valamint általában

olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne

veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen

megítélését ne idézze elő,

munkáját személyesen ellátni,

a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben

megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat - a

törvényes munkaidőn belül - elvégezni. Ha ez csak a munkaidején túl végezhető

el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg.

a munkája során tudomására jutott titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a

tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen

16

túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre

betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a

munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna,

munkabérének és költségeinek megtérítése mellett köteles a munkáltató által

kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt szakvizsgákat

letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá

aránytalanul sérelmes.

A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak

végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és

súlyosan veszélyeztetné.

A munkahelyen megjelenés önmagában nem minősül tényleges

munkavégzésnek.

A munkáltató kötelességei

a munkavállalót a hatályos jogszabályok figyelembevételével a

munkaszerződésben rögzítettek szerint foglalkoztatni,

az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaszerződésból eredő

jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

biztosítani a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését,

a munkaszerződésre vonatkozó szabályokban, a kinevezésben foglaltaknak

megfelelő munkabért fizetni, a munkabér mértéke megegyezik a mindenkori

közalkalmazotti bértábla besorolás szerinti illetményével

elősegíteni a pedagógus munkakörével összefüggő képzésben, illetve

továbbképzésben való részvételét.

1.4 A munkavállaló mentesülése a munkavégzés alól

amíg állampolgári kötelezettséget teljesít,

közeli hozzátartozója halálakor, esetenként 2 munkanapon át.

ha keresőképtelen beteg,

kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára,

17

amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki

mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem

munkaköri kötelessége,

a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett

véradás esetén legalább négy órára,

ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,

munkáltató engedélye alapján

gyermek születése esetén az apa 2 napon át,

testvér, gyermek vagy saját házasságkötés esetén 2 napon át.

A távolmaradást az intézmény vezetőjének (helyettesének) be kell jelenteni.

1.5 Rendkívüli munkavégzés

A munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő

munkavégzésre kötelezheti.

Pedagógus-munkakörben rendkívüli munkaidőben tanítást csak a hatályos jogszabályok

alapján megjelölt esetekben lehet elrendelni.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:

a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka (túlmunkavégzés),

a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka, illetőleg

meghatározott helyen és ideig történő készenlét.

Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő- vagy

munkaszüneti napon végzett munka.

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az intézmény vezetője írásban

rendelheti el, legalább 24 órával a munka megkezdése előtt.

Biztonsági szempontból, az intézmény folyamatos üzemeltetésének érdekében az

intézmény igazgatója, vagy helyettese túlmunkát rendelhet el szóban, illetve telefonon.

Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen négy óra.

Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként 200 óra.

Nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval

történt megállapodás alapján ledolgozza.

18

1.6 A szabadságra és kiadására vonatkozó szabályok

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti

meg, amely alap és pótszabadságból áll.

A pedagógust az évi szabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb 15

munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:

továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,

a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, nyári

zenei tábor.

A pedagógus a szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a pedagógus

szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a tavaszi vagy téli szünetben, a

szünet munkanapjait meghaladó szabadság-napokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési

év többi részében kell kiadni

A 277/1997. Korm. rendelet alapján továbbképzésre beiskolázott pedagógusok tanítási

óráit a tanórák átcsoportosításával, illetve belső helyettesítéssel oldjuk meg.

1.7 A munkavállaló illetményének megállapítása és folyósítása

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár.

A munkaviszonyban és egyéb polgári jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok

munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó

közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

A munkabér kifizetése a szerződésben rögzített óraszámok alapján számla ellenében

történik minden hónap 15-ig.

Pótlékok

vezetői pótlék: A magasabb vezetőt, valamint vezető állású munkavállalót

vezetői pótlék illeti meg.

19

Mértékét a hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni.

Pihenőnapi-, munkaszüneti napi pótlék

A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett

munkáért járó munkabérén felül 50 %-os pótlékra jogosult, ha a MT.-

nek megfelelően másik pihenőnapot, pihenőidőt kap.

A pihenőnap, pihenőidő hiányában 100 %-os pótlék jár.

A pihenőnap pótlék meghatározásakor annak számítási alapja a

munkavállaló alapilletménye.

A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett munkavállalót az

aznapi munkájáért járó illetményén felül átlagkeresete megilleti.

Ügyeleti díjazás

A pedagógus, ha a napi teljes munkaidején felül a pedagógiai programban

előírt tanulmányi kiránduláson vesz részt, ügyeletet teljesít, melyért ügyeleti

díj illeti meg.

Megilleti az ügyeleti díj a pedagógust abban az esetben is, ha

megyei és országos zenei versenyek

konzultáció, felvételi vizsga

alkalmával teljesít szolgálatot.

Az ügyeleti díj mértékét kormányrendelet határozza meg.

1. 8 Minőségi bér, jutalmazás elvei

A minőségi és többletmunka elismerését szolgáló kereset-kiegészítés odaítélésének fő

szempontjai:

Munkaviszony

legalább 5 éves munkaviszony

a fiatal pályakezdő tanár kollégák kiváló szakmai munka esetén javasolhatók a

minőségi bérpótlékra.

20

Szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el

vállal bemutató órákat, s azokat a tőle elvárható jó színvonalon tartja meg

a növendékkel való sokoldalú és eredményes foglalkozás,

zenei pályára, versenyekre és fesztiválokra, bemutató tanításokra, növendék

hangversenyekre, társadalmi és egyéb ünnepek műsoraira való felkészítés,

az iskola közművelődési feladataiban (zongorakíséret, zenei ismeretterjesztés,

zenekari és koncert szereplések, stb.) való részvétel,

innovatív képességgel, nagyfokú pedagógiai önállósággal rendelkezik, szerepet vállal

a szakmai munka tartalmi megújításában, részt vesz a helyi tantervek, tananyagok

kidolgozásában,

az iskola céljaival, pedagógiai programjával azonosulni tud, annak kialakításában

részt vesz, nem csupán végrehajt.

Emberi magatartása példamutató

munkájával, magatartásával képes presztízst teremteni a maga, s ezáltal a tantestülete

számára is,

szilárd munkafegyelem, jó közösségi szellem ápolása, egymás segítése jellemzi,

rendezvények lebonyolításában aktívan részt vesz,

következetes, igazságos pedagógus, pedagógusi magatartására a lelki szabadság és a

belső fegyelmezettség jellemző,

nagy tiszteletnek örvend a tanulók, szülők és pedagógustársai körében.

Kiemelkedő munkateljesítmény

ha a pedagógus felkészítő munkája eredményeként országos zenei versenyekre jut el

növendékével,

pedagógiai programot készít team vezetőjeként,

szakmai dolgozatával egyéni első helyezést ér el valamilyen szakterületén

meghirdetett pályázaton,

önálló koncerteket ad.

21

Az alapfokú művészeti iskolában végzett munka speciális feladatai

széleskörű előkészítés, információgyűjtés,

óralátogatás,

szakértői értékelések, jelentések,

a bemutatókon, hangversenyeken szerzett benyomások,

szakmai, tanszékvezetői vélemény,

az "A" tagozatos növendékek kitartó, eredményes oktatása,

a zenei versenyeken való részvétel,

a közösségi munkában vállalt feladatok és azok színvonalas teljesítése,

a szakmai munkához szorosan kapcsolódó adminisztratív és egyéb feladatok pontos

elvégzése,

a szakmai továbbképzésben való folyamatos részvétel,

önképzés, hangszeres aktivitás.

A minőségi többletmunka elismerésének szükséges fórumai

a vezetői tanács véleménye (igazgató, fenntartó)

tanszakvezetők javaslata

igazgatói javaslat, illetve döntés.

A minőségi keresetkiegészítés fedezetét a változó szabályok közepette a fenntartó

segítségével tudjuk megteremteni, a források ismeretében. Odaítélése lehetőség, nem

kötelezettség.

1.9 Fegyelmi felelősség szabályai

Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el a munkavállaló, ha a munkaviszonyából eredő lényeges

kötelezettségét vétkesen megszegi.

A kötelezettségszegés esetei az intézménynél:

nem, vagy csak a munkakezdést követően jelenik meg munkahelyén és nem tudja a

távollétét, késését igazolni,

nem munkaképes állapotban jelenik meg,

nem tartja be a munkájára vonatkozó szabályokat, az intézmény belső

szabályzataiban foglalt előírásokat,

22

nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza munkájukat,

indokolatlanul megtagadja a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt.

A fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Célja,

hogy feltárja a kötelezettség elmulasztását, megszegését, annak körülményeit.

Az eljárás során az ártatlanság vélelme megilleti a munkavállalót mindaddig, amíg

hitlet érdemlően nem igazolható, hogy a terhére róható kötelezettségszegés megtörtént.

Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményeit különös gondossággal kell

alkalmazni.

Az eljárás jogszabállyal nem lehet ellentétes, nem irányulhat megfélemlításre, jogok

csorbatására.

Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása:

jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén,

ha az eljárás lefolytatását a munkavállaló maga ellen kéri

A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás

megindítója az eljárás megindításától számított 15 napon belül írásban vizsgálóbiztost

jelöl ki a munkáltató munkavállalói közül.

Fegyelmi tanács

Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz, melyet a fenntartó jelöl ki.

A konkrét fegyelmi ügy vizsgálóbiztosaként résztvesz a helyi önkormányzat

törvényességi felügyeletet ellátó megbízottja.

A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalban tagként, illetve jegyzőkönyv-

vezetőként nem vehet részt:

az ügy vizsgálóbiztosa,

az eljárás alá vont munkavállaló közeli hozzátartozója

akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak,

akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható.

23

1.10 Munkavállaló kártérítési felelősségének szabályai

1.10.1 A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével

okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

A munkavállaló kártérítési felelőssége:

vétkességen alapuló felelősség és

megőrzési felelősség.

1.10.2 A munkavállalót vétkességen alapuló kártérítési felelősség akkor terheli, ha a

munkaviszonya keretében, az abból eredő valamely kötelezettségének vétkes - a

munkavállalónak felróható - megszegésével a munkáltató vagyonában kárt idézett

elő.

A vétkesség lehet:

gondatlanság,

szándékosság.

A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkezését, illetve mértékét, valamint az

okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (MT.166.§. (2) bekezdés)

1.10.3 Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni

1.10.4 Gondatlan károkozás esetén a munkavállaló 3 havi illetménye erejéig felel,

amennyiben

a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével

okozta a kárt,

a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett,

amelynek várható következményeire az utasított munkavállaló előzőleg a

figyelmét felhívta.

1.10.5 A vétkességtől független kártérítési felelősség (az un. megőrzési felelősség) csak

akkor alkalmazható, ha a munkáltató vagyontárgya hiányzik.

Ha a vagyontárgy csak megrongálódott (de megvan), úgy a munkavállaló kártérítésre

a vétkességen alapuló felelősségi szabályok alapján kötelezhető, azzal az eltéréssel,

hogy a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.

24

A munkavállaló vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a

visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban

bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ

vagy kezel.

1.10.6. Az intézmény hatályos leltározási szabályzata szerint lefolytatott szabályszerű

átadás-átvétel, a munkavállaló írásbeli tájékoztatása és egyben felelősség vállaló

nyilatkozata mellett áll fenn a leltárhiányért való felelősség.

A kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból

keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség

mértékét meghaladó hiány a leltárhiány.

A leltárhiányért való felelősség terjedelme:

a kiadott eszköz napi folyóáron történő megtérítése.

1.10.7. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre (kezelésre) átadott

dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.

1.10.8. Az anyagi felelősség megállapítására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell

alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítési eljárás megindítására az elévülésre

vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A kártérítési eljárás lefolytatásánál figyelembe kell venni továbbá, hogy a kártérítési

felelősség megállapítása, az ezzel kapcsolatos határozat meghozatala az

intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik.

1.11 Munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben okozott kártérítést

vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén

kívül eső elháríthatatlan ok vagy a károsul elháríthatatlan magatartása okozta.

Az intézmény anyagi felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt

tárgyakban, értékekben keletkezett kárért:

25

A munkavállaló az intézmény területére behozott - munkába járáshoz

szükséges és szokásos - személyi tulajdonát képező dolgokat az öltözőkben,

illetve a munkahelyeken zárt szekrényben vagy zárt íróasztalban köteles

elhelyezni, illetve távozása esetén tantermének ajtaját köteles bezárni.

A szokásosnál nagyobb értéket képviselő, illetőleg a munkába járáshoz nem

szükséges tárgyakat (pl. értékpapír, ékszer, készpénz, stb.) az

öltözőszekrényben, íróasztalfiókjában nem szabad elhelyezni, mert az

elvesztésükért az intézmény nem vállal felelősséget.

A saját személygépkocsit az intézmény épülete mellett csak a kijelölt helyen

lehet tárolni. Az intézmény mellett a gépkocsiban keletkezett kárért az

intézmény anyagi felelősséget nem vállal.

-

1.12. Munkaügyi vita

A munkaügyi jogvitában bíróság jár el, de a felek a bírósági eljárást megelőzően

egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés eredményét írásba kell foglalni.

A munkaügyi jogvita egyéb szabályait a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény)

rögzíti.

2./ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

2.1. A nyitva tartás rendje

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől szombatig az oktató-nevelő munkának

megfelelő időbeosztás szerint tart nyitva.

Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való

eltérésre az igazgató ad engedélyt.

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva.

A nyári szünetben - a fenntartó és az intézményvezető - irodai ügyeleti napokat tart.

Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét

26

az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint

munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Egyéb esetekben (például rendezvény) az

épületben való tartózkodásra az igazgató adhat engedélyt.

2.2. A munkaidő

A munkavégzés heti 5 napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel

munkaviszonyban álló munkavállalók heti munkaideje az ellátandó órák függvényében

munkaszerződésben rögzített.

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának

munkaidő beosztását a fenntartó határozza meg, szem előtt tartva az intézmény

zavartalan működését.

A munkaidő beosztás tanév közben módosítható. A munkaidő beosztás változtatásáról a

változtatás kezdő időpontját megelőzően 7 nappal tájékoztatni kell az érintetteket.

Ellenkező esetben csak a tájékoztatást követő 2. naptól történhet meg a munkaidő

beosztás változtatása.

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóinak munkaidő

beosztása, munkaideje a következők szerint lett kialakítva:

gazdasági vezető folyamatos

2.3. Pedagógusok munkaideje

A pedagógus kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok

elvégzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási

intézményben tartózkodni.

A pedagógusok munkaidő beosztását az igazgató helyettes által összeállított órarend

határozza meg a Nkt. 62.§ szerint.

27

2.4. A vezetők benntartózkodása, helyettesítésük rendje

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének vagy helyettesének - az intézmény éves

munkarendjében meghatározottak szerint - munkanapokon a nevelési-oktatási

intézményben kell tartózkodnia.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, valamint a vezető távozásától

az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus

tartozik felelősséggel.

A vezetői helyettesítés rendje abban az esetben, ha valamelyik vezető nem tartózkodik

az iskolában:

- az igazgatót első fokon helyettese képvislei

- amennyiben egyikük sem tartzózkodik az iskolában, a rendkívüli eseményekre,

intézkedésre az iskolatitkár jogosult, az igazgató tájékoztatása mellett.

- Rendkívüli esetben a felügyeleti, intézkedési feladatok átruházhatóak az iskolával

munakviszonyban álló pedagógusra is.

A munkarendet és vezetői beosztását úgy kell meghatározni, hogy a fentiekben felsorolt

felelősök közül legalább egy az intézményben tartózkodjon a nyitvatartási időben.

Az intézményvezető helyettes jogköre és felelőssége

Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az

intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen

munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási

kötelezettséggel. A vezető helyettes feladat- és hatásköre, felelőssége kiterjed egész

munkakörére. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek.

A vezető helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére,

pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt

érintő megoldandó problémák jelzésére.

Az intézményvezető helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az

intézményvezető bízza meg. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény

határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az

intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon

területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az

intézményvezető által rájuk bízott feladatokért.

28

2.5 Létesítmény és helyiségek használati rendje

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás

szem előtt tartásával kell használni.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

az energia-felhasználással való takarékosságért,

a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

a házirend betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel

használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett

tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett

foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell.

Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló

megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket

vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek

betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

2.6. Iskolai könyv-, kotta-, zenemű- és eszköztár (hangszerek)

Az iskolai könyv-, kotta-, zeneműtár az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a

korszerű szemléltetést szolgálja.

Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. Tartalmaznia kell a nevelési-

oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta és zeneműveket, szakkönyveket,

lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető

kazetta- és hanglemeztárral, videokazetta gyűjteménnyel). Gyűjteni kell az iskolai

emlékeket, dokumentumokat, hang- és videofelvételeket is.

Az eszköztár állomány gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének

kialakításáról és nyitva tartásáról az eszköztáros gondoskodik. Az iskolai felszerelések,

29

technikai eszközök, hangszerek nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy

(tanszakvezetők, tanárok, gazdaságvezető) felel.

A tanév végén a tanulóknak bizonyítványosztás előtt tartozásukat rendezniük kell. Az

elveszett vagy vissza nem szolgáltatott eszköztári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt,

eszközt a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni.

Nyilvántartás és kulcshasználat

Az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza.

Felelős: intézményvezető

2.7. A tanév rendje

A zeneiskolai munka megtervezése

A zeneiskola munkatervét az igazgató készíti elő megvitatásra a tanszakvezetők és

a felettes szervek intézkedéseinek, valamint a nevelőtestület határozatainak és

javaslatainak figyelembe vételével. A munkaterv végleges kialakításáról és

elfogadásáról a nevelőtestület határoz. Az éves munkaterv előterjesztésének

időpontja a tanévnyitó értekezlet.

A munkaterv egy vagy több éves programot tartalmazhat. A többéves programot

tartalmazó munkatervet tanévenként - szükség szerint - ki kell egészíteni.

A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét

megfogalmazására, az irányítás, ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá a zeneiskola

társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti és gazdasági feladatokra. Magába

foglalja az egyéb zeneiskolai (munkaközösségi) programokat is. A feladatokat

határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket

időrendi sorrendben tartalmazza.

A 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet szabályozza az alapfokú művészetoktatás

követelményeit és tantervi programját. Az intézmény rövid- és hosszú távú

munkaterve ennek figyelembe vételével készül.

30

A fenntartó vállalkozó a munkaterv, illetőleg tanévenkénti kiegészítés egy-egy

példányát a törvényességi felügyeletet ellátó önkormányzat részére megküldi.

A tantárgyfelosztást az igazgatóság az október 1-jei állapotnak megfelelően állítja

össze. A tantárgyfelosztás alapján az óraterv, valamint a tanulók és a

tanulócsoportok száma kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését,

egyéni képességeit, szociális körülményeit, a munkafeladatok arányos elosztását.

Biztosítani kell a "B" tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai

felkészítését.

2.8. Az értekezletek

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és

időponttal az iskola igazgatója hívja össze.

Tanévnyitó értekezlet

Augusztus hó utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet

kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület

elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves

munkaterv elfogadásáról.

Félévzáró értekezlet

Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az igazgató

vagy helyettese elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév

feladatairól.

Tanévzáró értekezlet

Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően.

Ezen az igazgató - az igazgatóhelyettes, tanszakvezetők véleményének figyelembe

vételével - elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok

végrehajtását.

31

Nevelési értekezlet

Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani.

Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési

értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három

nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi

értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok

egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges.

Nevelőtestületi értekezlet összehívását a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat is

kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül

össze kell hívni.

A nevelőtestület jelenleg átruházott hatáskörben, a feladdatkörébe tartozók közül

feladatot, ill. jogkört nem ad át.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A

nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az

Szervezeti és Működési Szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai

munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi

pontokat.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési

vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési

jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni.

A nevelőtestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás

akkor érvényes, ha a testület 50 %-a + 1 fő jelen van.

Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató

szavazata dönti el.

32

A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni.

Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az értekezletet

követő három munkanapot követően el kell készíteni.

A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv

hitelesítésére felkért 2 tanár írja alá.

A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a

nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével

megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó

tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják.

2.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán

kívüli foglalkozásokra is.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony

működtetéséért az igazgató felelős.

A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai

tevékenységgel összefüggő és gazdasági tevékenységgel kapcsolatos teendőket.

Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként

elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell

hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató

dönt.

Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

az ellenőrzés formáját,

az ellenőrzési területeket,

az ellenőrzés főbb szempontjait,

az ellenőrzött időszak meghatározását,

az ellenőrzést végző(k) megnevezését,

az ellenőrzés befejezésének időpontját,

az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.

33

A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni

és elvégezni.

2.10. A tanítási órák rendje

Az alapfokú művészeti iskolába járó tanulók e tevékenységüket kötelesek az

osztályfőnöküknek bejelenteni, illetve az egyéb más intézmény munkájában

(sportegyesület, művészeti együttes) való részvételükről előzetesen az alapfokú

művészeti iskola igazgatóját tájékoztatni.

A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános- és

középiskolájuk tanítási óráival, illetőleg munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál

ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit - ha lehetséges - kapcsoljuk a

kötelező tárgyi órákhoz. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani.

Kivételes esetben - a körülményektől függően - az igazgató másképp is rendelkezhet.

Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetőleg ha ezt a

tanulók munkahelyi elfoglaltsága vagy teremhiány indokolja, a csoportos órák

(előképző, a csoportos hangszeres előképző és a B tagozatosok óráinak kivételével) heti

egy alkalommal összevonhatók.

A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, a

művészeti tanszakok, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban

sorszám és dátum szerint kell feltüntetni.

A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a

tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt olyan

időben a tanítás színhelyén megjelenni, hogy az oktató-nevelő munkát pontosan,

órabeosztása szerint meg tudja kezdeni.

2.11. A tanórán kívüli és u.n. egyéb foglalkozások szervezeti formái és azok rendje

Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak.

34

Az alapfokú művészeti iskola tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai

csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és

az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények,

kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka

szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell.

Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az

általános- és középiskola, illetve az alapfokú művészeti iskola igazgatójának

hozzájárulása szükséges.

A tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a

zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok

felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért.

Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét.

Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik.

A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez

szükséges felszerelést magukkal kell vinni.

A kirándulások költségeit - a szülők meghallgatásával - úgy kell megállapítani, hogy

azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a szükséges összeget

lehetőleg előtakarékossággal biztosítsák. Törekedni kell arra, hogy az állami gondozott

tanulók anyagi okból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők

anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen.

Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az alapfokú művészeti iskola önállóan vagy más

szervezetekkel, intézményekkel közösen zenei, művészeti alkotó, felkészítő táborokat

szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, illetve a résztvevők közösen

viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a

kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt.

Szakmai versenyek

A tanulmányi, szakmai versenyek hozzátartoznak a tanév helyi rendjéhez, illetőleg az

éves munkatervhez, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és

országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a

35

tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos,

körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók

eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

A szakmai versenyek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés.

A versenyek formái: helyi, megyei területi, országos versenyek, országos

verseny csak a Művelődési Minisztérium engedélyével rendezhető. Helyes, ha a

versenyek hagyományosan, vagy alkalmanként egy-egy évfordulóhoz, vagy a

zeneirodalom valamely kimagasló egyéniségének munkásságához, jubileumi

évfordulójához kapcsolódnak.

Az igazgató - a szakmai tanácsadók bevonásával - ellenőrzi, hogy a területi,

országos versenyeken csak olyan tanulók induljanak, akik - elért eredményeik,

készségük alapján - méltón képviselik a zeneiskolát.

A területi, országos versenyen részt vevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk

igazgatójától ki kell kérni.

Szakmai versenyekre, fesztiválokra történő utazás igazgatói engedéllyel

hivatalos kiküldetésnek számít, melyek költségeit a hivatkozó törvények

figyelembe vételével az intézmény fizeti.

Zeneiskolai hangversenyek

A zeneiskolai hangversenyek: növendék- vagy tanári hangversenyek

A növendék-bemutató hangversenyek (belépődíj nélkül), nyilvános

hangversenyek (a zeneiskola épületében, vagy más helyiségben, meghirdetett

műsorral) rendezhetők.

A koncertek napján a tanítás a kezdés előtt 1 órával fejeződik be.

A zeneiskola által szervezett rendezvényeken minden tanár megjelenése

kötelező, esetleges mulasztását igazolnia kell.

A tanulmányi kirándulásokon, szakmai versenyeken, táborozásban és továbbképzéseken

résztvevő tanárok, valamint a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken,

fesztiválokon résztvevő tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj) az iskola köteles

36

gondoskodni. A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek

arányában járul hozzá a költségekhez.

A tanulók által készített alkotások kezelése, díjazása

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti

eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi

meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került tárgyi, vagy szellemi alkotásnak,

melyet a tanuló állított elő, a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével

összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket

a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a köznevelési intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével,

hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a

tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a

nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló

szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült

munkaidő.

Az alkotás, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője

köteles tájékoztatni a tanulót az értékesítésről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles

ajánlatot tesz a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan.

A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés

esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja.

Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket

kell folytatni.

További megállapodás hiányában az alkotás, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az

alkotóra.

2.12. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományápolás rendje

A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai a zeneiskolai intézményegységben

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény

jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

Az intézményben a nemzeti ünnepek, megemlékezések rendezését az intézményegységek

végzik, és az éves munkatervben határozzák meg a feladat elvégzésére kijelölt felelős nevét

és az időpontokat.

A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti

identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai

közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják,

a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

37

Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások

Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és

tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat,

hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek

kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és

külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízása alapján kerül sor, a

költségek térítése a megbízót terheli.

2. 13. A belépés és benntarózkodás rendje azok számára, akik nem állnak kapcsolatban

az iskolával

• A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztálytermekig kísérhetik. A

tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.

• A fenntartó, működtető, ill. a települési önkormányzat képviselőit, a pedagógiai-

szakmai szolgáltató, ill. más hivatalos személyeket az igazgató fogadja.

Akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjében meghatározottak szerinti kell eljárni.

• Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát belépésükkel, jelenlétükkel,

az intézmény látogatásával nem zavarhatják.

• A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató adhat engedélyt.

Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a

tanítás menetét zavarni nem szabad.

Az igazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az

engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre

vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.

2.14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az intézmény szakmai területei és a munkaözösségek és az iskola vezetése között

Vezetői értekezletek

Jellege: konzultatív szakmai tanácsadó értekezlet. Az értekezletek munkaprogramját az éves

munkaterv tartalmazza. A vezetői értekezletet az iskolai igazgatója, hívja össze.

Megbeszéléseit szükség szerint, de legalább tanévenként két lakalommal tartja.

Az intézményvezető helyettes jogköre és felelőssége

Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az

intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen

munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási

kötelezettséggel. A vezető helyettes feladat- és hatásköre, felelőssége kiterjed egész

munkakörére. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. A

38

vezető helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére,

pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő

megoldandó problémák jelzésére.

Az intézményvezető helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az

intézményvezető bízza meg. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan

időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető

helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed,

amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rájuk bízott

feladatokért.

2.15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje

Az azonos területen dolgozó pedagógusok munkájuk szakmai minősége és módszertani

fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket

hozhatnak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az

intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és

értékeléséhez. A munkaközösségek feladata az egyes pedagógusok munkájának segítése.

A szakmai munkaközösségek tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására,

koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézmény vezetője bíz meg a

feladatok ellátásával. A munkaközösségek döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák.

A szakmai munkaközösségek munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A félévi és az év

végi beszámolóhoz a munkaközösség vezető beszámolót készít az intézményvezető részére.

A beszámoló elkészítésének határidejét az igazgató jelöli ki.

A szakmai munkaközösség általános feladata

• segíti a munkaközösséghez tartozó pedagógusok köznevelési feladatainak szakszerű

és hatékony ellátását,

• hozzájárul az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának

emeléséhez, minőségének fejlesztéséhez,

• kialakítja a munkaközösséghez tartozó tanulmányi területeken belül az egységes

követelményrendszert, szakterületén belül felméri és értékeli a tanulók felkészültségi

szintjét,

• javaslatot tehet belső mérések szervezésére és lebonyolítására, szervezi, lebonyolítja

azokat,

• figyelemmel kíséri és támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,

• javaslatot tesz a továbbképzési program és a beiskolázási terv készítésekor,

• javaslatot tehet a fenntartó által biztosított szakmai célú pénzeszközök

felhasználására,

A szakmai munkaözösségek együttműködése:

• összehangolják munkájukat, kidolgozzák együttműködésük, kapcsolattartásuk

rendjét,

• az iskolai éves munkaterv kialakítása előtt döntenek szakterületükön belül az iskolai

tanulmányi versenyek megrendezéséről és lebonyolításáról, az iskolán kívüli

versenyeken való részvételről, tanév közben a munkaterv szakterületre vonatkozó

korrekciójáról

39

• javaslatot tesznek a tankönyvek és taneszközök kiválasztására,

• bemutató órákat, szakmai, módszertani értekezletet tartanak, tagjai tanórákat

látogatnak

• javaslatot tesznek eszközfejlesztésre

A kapcsolattartás rendszeres alkalmai a munkaközösségi értekezletek, megbeszélések, nyílt

napok. Ezek időpontját, tartalmát és a programfelelősök megnevezését az éves munkaterv

tartalmazza.

Az egyes szakmai munkaközösségek feladataik hatékony megoldása során, a

tehetséggondozás, felzárkóztatás, a köznevelési iskolai feladatok fejlesztése érdekében

együttműködhetnek.

2.16. Intézményi védő-óvó előírások

Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét

előre nem lehet látni.

Az intézmény pedagógusainak és alkalmazottainak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek

megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) A tanulók egészségét

veszélyeztető helyzetek kezelése:

• A tanulók számára minden tanév első napján az általános iskola tűz-, baleset-,

munkavédelmi felelőse, tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart,

amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a

figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az

iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A

tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét

a diákok aláírásukkal igazolják.

• Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon

tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély

lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika,

testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az

egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és

szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején

köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag

kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári

felügyelet mellett használhatják.

• Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok

számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között

végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A

tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

• Az iskola épületének egész területén tilos bármilyen egészségkárosító szer

fogyasztása. Az épületen belül úgy kell közlekedni, hogy az ne veszélyeztesse

saját és a jelen lévők testi épségét.

40

• Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába behozni, ott meggyújtani szigorúan

tilos. Sérülést okozó, veszélyes tárgyat behozni tilos.

• A balesetet, veszélyhelyzetet és más rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni

kell az iskola vezetésének, vagy a jelenlévő tanárnak.

• Rosszullét, iskolában észlelt betegség esetén meg kell keresni a szülőt

(személyesen, vagy telefonon) és értesíteni kell az eseményről. Amíg a szülő

megérkezik, addig a tanuló felügyelet nélkül nem maradhat. Szükség esetén az

iskolavezetés segítségével a sürgősségi egészségügyi ellátást meg kell kísérelni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Ha a

tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás,

intézkedés, a szülő értesítése, az iskolatitkárral közösen a baleseti jegyzőkönyv

elektronikus megnyitása. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet,

mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását az igazgató által

megbízott iskolatitkár végzi.

Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott

alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal

meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében

mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a

veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét felhívni.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-,

munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse, vagy az erre felkért

külső szakmeber. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való

részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű

eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása

az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez

kötheti az eszköz órai használatát.

A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon

korlátozás nélkül használhatók.

Bombariadó terv

A bomba jelzése történhet

• telefonon történő bejelentés alapján,

• az iskola dolgozói, illetve tanulói jelzése alapján.

Amennyiben a tanuló vagy az iskola dolgozói közül bárki gyanús tárgyat észlel (ketyegő,

sípoló vagy villogó), villódzó fényt észlel, köteles azonnal értesíteni az iskola vezetését és a

gyanús tárgy elkerítéséről, őrzéséről gondoskodni tartozik.

Ha az intézmény valamely alkalmazottja az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet

tapasztal, vagy ilyen tartalmú telefonüzenetet kap, a rendkívüli eseményt azonnal jelenti a

legkönnyebben elérhető vezetőnek, vagy a titkárság dolgozójának.

41

Az értesített vezető, vagy titkársági alkalmazott a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata

nélkül köteles azonnal elrendelni a bombariadót.

A riasztás elrendelése után értesíteni kell a 112-es telefonszámon a rendőrséget a következők

szerint:

• bejelentő neve,

• a bejelentésre igénybe vett távbeszélő száma,

• az intézmény pontos címe és megnevezése,

• az intézmény területén melyik épületben (emelet, tanterem, folyosó, stb.) található a

gyanús tárgy,

• milyen intézkedést tett (épület kiürítése),

• milyen hatásra lehet számítani az esetleges robbanás bekövetkezésekor (pl. a

robbanás iránya az utcafront vagy az udvar felé eső részen határozható meg).

A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos. A bombariadót a főépületben lévő

harang félreverésével kell jelezni az épületben tartózkodóknak.

Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyülekezésre

kijelölt hely a templom előtti és az Iskola utcai terület. A pedagógusok a náluk lévő

dokumentumokat mentve kötelesek a rájuk bízott tanulókat megszámolni, őket a kijelölt

helyre kísérni, felügyeletüket ellátni.

Az igazgató vagy helyettese gondoskodnak az épület gáz- és villamos energiájának

kizárásáról.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság

információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy dönt.

A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a

fenntartót.

A kiesett tanórákat az iskola vezetőjének elrendelése alapján a tanítás meghosszabbításával,

pótlólagos tanítási nappal pótolni kell.

2.17. A tanulóval szemben lefolytatható fegyelmi eljárás szabályai

A tanulónak a hatályos jogszabályokkal, az iskola belső szabályozásával, az iskolai

tevékenység rendeltetésszerű gyakrolásával ellentétes, másokat feladatuk ellátásban súlyosan

akadályozó magatartása, cselekedete esetén felelősségre vonása kezdeményezhető.

A feleősségre vonást egyeztető eljárásnak kell megelőznie.

Az eljárás rendje a továbbiakban megegyezik a Házirendben foglaltakkal.

2.18. Kapcsolattartás a szülőkkel

Az iskola az év folyamán a munkatervben meghatározott időpontokban szülői értekezleteket

tart.

42

A szülői értekezlet feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola

egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek

osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai, a tanszaki közösség, tanulócsoport céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

Fogadóóra

A fogadóórák elsődleges célja, hogy a tanulók egyéni iskolai előrehaladásáról, tanulmányi

teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról, problémáiról tájékoztassa a szülőket. Fontos,

hogy a szülők gyermekükről személyre szabott tájékoztatást kapjanak, amely tükrözi a

gyermek teljesítményét, annak változásait, az éves iskolai munkájának folyamatát és aktuális

állapotát egyaránt.

Nyílt tanítási napok

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke

iskolai munkájáról, a tanszak az iskola életéről. A szülői értekezletek és a nyílt tanítási napok

időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről. Eszköze a tájékoztató füzet, levél. A különféle iskolai, vagy tanszaki szintű

programokról a faliújság, szórólapok, hírlevél tájékoztat.

A szülői kapcsolattartás az iskolai rendezvények, bemutatók, versenyek alkalmával is

megvalósul. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével.

A pedagógusok a szülői értekezleteken kívül is fogadhatják a szülőket előzetes megbeszélés

alapján, ahol tájékoztatást adnak a tanuló előmeneteléről.

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos

bejegyzést a naplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A bejegyzéseket

dátummal és aláírással kell ellátni.

2.19. A szülők közössége

2.19.1. A szülők jogszabályban meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük

teljesítésére szülői közösséget hozhatnak létre.

A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről.

43

A szülői közösség képviselőjével (elnökével) az intézmény igazgatója tart kapcsolatot.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek jogszabály véleményezési jogot

biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség

véleményezési jogát a szabályzatok elfogadása előtt gyakorolja.

Képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet tárgyalására meg kell hívni, ha a napirend a

véleményezési jog gyakorlását érinti.

Ha a szülői közösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a

kérdést az igazgatóhoz kell címezni.

A szóbeli kérdésre szóban, az írásban feltett kérdésre minden esetben írásban kell választ

adni.

A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készülhet, melynek egy példányát át kell adni a szülői

szervezet képviselőjének.

A szülői közösség képviselője tanácskozási joggal vehet részt a tanulók nagyobb csoportját

érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő megbeszéléseken.

Meghívásáról az igazgatónak kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportját a házirend

határozza meg.

A szülői közösség a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka

eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tehet. Az igazgató

gondoskodik arról, hogy az átadott észrevételt a nevelőtestület a szülői szervezet

képviselőjének részvételével soron következő ülésén megismerje.

Az intézmény szülői közössége részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy

alkalommal tájékoztatást ad az intézmény pedagógiai munkájáról.

A művészetoktatásban az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott tanulók

szüleinek közösségével a főtárgyat, ill. szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart

kapcsolatot.

Az intézményi szülői közösség véleményezési jogkörét

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,

az intézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában,

minden olyan esetben, amikor a szülőre fizetési kötelezettség hárul

gyakorolja.

3./ A PEDAGÓGUSOK NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁIVAL ÖSSZEFÜGGŐ

TEENDŐK KIJELÖLÉSÉNEK ÉS MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI

A 27/1998. (06.10.) MKM.r. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi

programjának bevezetéséről:

44

A zenei oktató-nevelő munkát a tantervben meghatározott szempontok alapján kell

megtervezni. Hangszeres tanszakokon tananyagtervezetet, szolfézsból, elméleti

tárgyakból tanmenetet kell készíteni.

A hangszeres egyéni tananyag tervezetek tanulónként tartalmazzák egy-egy

időszakban elvégzendő tantervi anyagot a tudatosítandó, illetve elmélyítendő

technikai és zenei problémákat. Az egyéni tananyagtervezés ne öleljen fel két

hónapnál nagyobb időszakot, mert a távolabbi időre szóló tervezet a közbejövő

esetleges problémák miatt veszít jelentőségéből és aktualitásából.

A szolfézs, kamarazene, zenekar vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő

tanmenet készítés egy-egy csoportra bontja le a tanév tantervi anyagát. A tanmenet

összeállításánál az alapvető pedagógiai szempontokat kell érvényesíteni.

Az egyéni hangszeres oktatásnál követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje

növendéke személyiségét, képességét, tehetségét, érdeklődési körét, családi

körülményeit, stb.

A nevelő különösen ügyeljen arra, hogy növendékeit túl ne terhelje. Ezért az oktatás

módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként egyénileg válogassa meg.

Tudnia kell, hogy a zenei nevelés az általános nevelésnek fontos része, de azt is

tudomásul kell venni, hogy a zeneiskolai növendékek legnagyobb része nem lesz

hivatásos muzsikus, hanem a jó nevelőmunka alapján a zenét szerető, értő, szívesen

muzsikáló egyén.

Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét és a muzsikálást.

Ügyelni kell arra, hogy az önként vállalt hangszeres tanulással ne terheljük túl a

gyermekeket és ne hajszoljuk teljesíthetetlen feladatokba, öncélú produkciókra. A

kirakat eredmények helyét az elmélyült, tudatos, stílusos, szépen megformált

muzsikálásnak kell elfoglalnia. Törekedni kell arra, hogy olyan előadási darabokat

válasszon, amelyek fejlesztik a tanulók zenei ízlését, látókörét, nem túl nehezek és a

tanulók fejlettségi fokának megfelelőek.

Különös gonddal kell foglalkozni a zenei pályára készülő B tagozatos tanulókkal.

Ezért rendszeresen kapcsolatot kell tartani az illetékes zeneművészeti

szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi

45

követelményeket. Az utolsó éves, zenei pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező

tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülők

segítségét is figyelembe véve. Készítse el a tanuló főtárgyi és szolfézs jellemzését.

A B tagozat követelményeinek meg nem felelő növendék visszaminősíthető A

tagozatra. B tagozatra szaktanár javasolhat növendéket és az adott tanszak tanárai

döntenek a felvételről. A szaktanár javaslatára az adott tanszak tanáraiból, illetve az

iskola vezetőiből álló bizottság dönt arról, hogy ki kerülhet be a kivételes tehetségek

csoportjába.

Feltétel: különböző korstílusból összeállított önálló koncertműsor előadása az év

végi vizsga keretében. A zeneiskola által biztosított lehetőség: a növendék számára

heti 3 x 45 perces főtárgyi óra.

A korrepeticiós munka szabályozása

Korrepeticiós tevékenységre az igazgató osztja be tanév elején, a tanévnyitó

értekezlet keretében a zongoratanárokat. A MKM által kiadott oktatási-

nevelési tervek alapján kell kiszámítani a beosztott tanárok korrepeticiós

idejét. A megállapított korrepeticiós időt (órákban) a tanár köteles

órarendjében tanítási napjaira egyenletesen elosztva beiktatni.

A korrepeticiót ellátó tanár feladatai:

a beosztott növendékek hangversenyeken, vizsgákon való kisérése

felvételiző növendékek előfelvételi és felvételi vizsgára kisérése,

fesztiválokon, versenyeken történő kíséret ellátása,

Személyileg felelős a tanév elején megőrzésre és használatra átadott tanterem

berendezéséért, épségéért, rendjéért. Rendellenesség esetén azonnal jelentést

tartozik tenni az iskola gondnokának és az igazgatónak. A jelentés

elmulasztása esetén a nevelő tartozik az okozott kárt megtéríteni.

Tilos a tanulókat tanítási idő alatt a tanárok ügyintézéseire felhasználni

(bevásárlás, postai küldemények lebonyolítása.

46

4. A TANULÓK FELVÉTELE ÉS ÉRTÉKELÉSE

4.1. A tanulók felvétele

A felvételi vizsgákat általában május közepén kell megtartani, szeptember első hetében

az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló

felvételéről az igazgató - a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett

tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. A felvételi vizsga időpontját 60 nappal előbb

nyilvánosságra kell hozni.

A felvétel eredményét írásban vagy az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a

szülőkkel közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket

a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba

sorolására - felvételi vizsgán nyújtott teljesítményük alapján - a felvételi bizottság tesz

javaslatot.

A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól.

4.2. A tanuló értékelése

A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen

(havonként) érdemjeggyel értékeli. A középiskolás és a felnőtt tanulók értékelésénél a

havi osztályzattól el lehet tekinteni.

A tanév folyamán a tanulók munkáját úgynevezett részjegyekkel is értékelhetjük. A

részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem

feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen,

azonban nevelési és pedagógiai szempontból nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi

átlagjegy között nagy az eltérés.

Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti

eredményeinek egybevetése alapján történik:

A főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet és a zeneirodalom tárgyak, valamint a

művészeti tanszakok esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

47

Kitűnő tanuló: tanulmányainak kiváló teljesítése mellett részt vesz a zeneiskola által

szervezett rendezvényeken, valamint megyei és országos versenyeken öregbíti

iskolánk hírnevét.

Jeles: kiváló szorgalmú, rendszeresen részt vesz zeneiskolai rendezvényeken,

szerepléseken.

A zenei előképző, hangszeres és művészeti előképző, a kamarazene, a kötelező

zongora tárgy, illetőleg a társas ének és zenekar tantárgyak esetén: kiválóan

megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét - felnőtt tanulók kivételével - a tájékoztató füzet

útján tájékoztatni kell.

A félévi és a tanév végi osztályzás

A tanulók munkáját - kivéve a hangszeres és művészeti előképző tanulóit - félévkor és a

tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetve tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi,

illetve egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét

kell tükröznie.

A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az I. félév érdemjegyei alapján.

A tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, az adott művészeti

szakból, valamint szolfézsból, zeneelméletből és zeneirodalomból bizottság előtt

beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata

alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja

(igazgatóhelyettes, tanszakvezető). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még

legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több

azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón.

Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról - kamarazene, társas ének,

zenekar, illetve képző- és iparművészet tanszakon - hangverseny, kiállítás, színpadi

előadás keretében adnak számot.

48

Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés

miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással

bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell

tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt.

A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek

a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt

kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi

engedéllyel beszámolót tesz.

Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, a

törzslapra és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres és

művészeti előképző, zenekar, kamarazene, kötelező zongora, társas ének tárgyak

esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni.

Ha a tanuló valamely kötelező tárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét

félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapra és a bizonyítványban az

osztályzat rovatban "fm" rövidítéssel kell jelezni. Ugyancsak "fm" rövidítést kell

alkalmazni az ének-zenei szakosított tantervű általános iskolai tanulóknál a szolfézs

osztályzat rovatban, kivéve a zenei pályára készülő "B" tagozatos szolfézs csoportba járó

tanulóknál.

Szorgalom

A főtárgyi és szolfézstanulásban tanúsított szorgalmat havonként folyamatosan értékelni

kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom

minősítésére 4 fokozatot kell használni: példán (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

A szorgalom minősítését félévkor szám- és szómegjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév

végén pedig a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell

bejegyezni.

3 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén "változó" minősítésnél jobb nem adható.

49

Tanulók mulasztása

A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság,

közlekedési nehézségek) maradhat távol a főtárgyi és a kötelező tárgyi órákról,

foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást 8 napon belül

igazolni kell. Az igazolást a szülő, az orvos, az iskola (általános iskola, középiskola)

pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását a tájékoztató füzetbe is be kell

vezetni.

Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek, a szaktanár köteles a tanulót és szüleit

annak következményeire legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztetni.

Az alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál igazolatlanul többet kell mulasztani

ahhoz, hogy a jogszabály erejénél fogva megszűnjön a tanulói jogviszony, itt is az

előzőekben említett figyelmeztetési kötelezettség mellet.

A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a főtárgyi és kötelező tárgyi naplóban

vezetett mulasztások alapján összesíteni kell.

Javítóvizsga

Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a

javítóvizsga letételére szeptember 15-ig kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga napját az

igazgató állapítja meg és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé.

A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni

kell.

Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg vagy a javítóvizsgán nem felelt meg,

tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt

kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a szaktanár és még

egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár.

A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A

záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány

kiosztásával történik.

A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

50

Összevont beszámoló

Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata

alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály

anyagából tegyen összevont beszámolót.

A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell

összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az

osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal

egyidejűleg vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani.

A tanulónak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet

legkésőbb május 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani.

Felsőbb osztályba lépés

Az alapfokú művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül

megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem

szakította meg.

Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy

esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni.

Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe

venni.

A legmagasabb művészeti iskolai osztályt eredményesen végzett tanuló felvételi vizsga

nélkül továbbképző osztályba léphet.

Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban

Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az

igazgatótól legkésőbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben

ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa.

Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló

osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni.

51

Az osztályát folytatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból

meghaladja az összóraszám egyharmadát

.

4.3. A tanulók jutalmazásának elvei

A tanulói közösségek, vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában

elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz.

Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei:

a tanszakvezető (a szaktanár) megdicséri a tanulót, az igazgató dicséretben

részesíti a tanulót, a szorgalmas és kiváló eredményt elérő tanuló igazgatói

dicsérete, melyet félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén az anyakönyv

és a bizonyítvány jegyzet rovatába is be kell jegyezni.

A dicséretben részesült tanulókat, helytállást tanúsító tanulói közösséget a tanév

végén az igazgató csoportos jutalomban (kirándulás, táborozás, hangverseny, opera

látogatás, stb.) lehet részesíteni.

A zeneiskolák részére rendszeresített vagy saját tervezésű emléklap, dicsérő oklevél

is adható.

A jutalmazás egyes eseteit a térítési díj mérséklés megállapításánál is figyelembe

lehet venni az adott lehetőségeken belül.

Rádió, vagy esetleg televíziós szerepeltetés lehetősége.

A kimagasló eredményt elért tanulók esetében a hangszerkölcsönzést is figyelembe

lehet venni (márkásabb hangszer biztosítása)

A kimagasló eredményt elért kamaraegyüttesek, zenekarok csoportos jutalmazása

(szülői munkaközösség, cégek által felajánlott keretből)

A tanuló több éves sikeres hangszeres tanulmányai után az intézmény által

terveztetett jelvény vagy plakett biztosítása.

52

4.4. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója

dönthet a törvényben meghatározott további ingyenes ellátásról, a térítési díj összegéről,

a tanulmányi eredmény alapján járó és szociális helyzet alapján adható kedvezményekről

és a befizetés módjáról.

A befizetés módját az önkormányzat irányelveinek figyelembe vételével az iskola

vezetősége határozza meg.

Az önkormányzat rendeletében megállapított térítési díjakat indokol esetben félévenként

egy összegben (október 15-ig és február 15-ig), adott engedély alapján minden hónap 10.

napjáig egyenlő havi részletekben kell befizetni.

A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a többletbefizetés

visszatérítéséről a megszűnés kezdetét követő 1 hónapon belül az iskola intézkedik.

5. ÜGYVITELI FELADATOK

Naplók

Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely a zeneiskola tantárgyfelosztásában

szerepel. (főtárgyi, kötelező tantárgyi, szolfézs-napló).

A napló vezetéséért az illetékes szaktanár felelős. A naplókat az azokban található útmutató

szerint kell vezetni, összesítő részének naprakész állapotban egyeznie kell az irodai

összesítőkkel.

Tanuló törzslapja

A törzslapot a főtárgy (előképző) tanára a törzslapon található útmutató szerint állítja ki.

Bizonyítvány

A bizonyítványt a főtárgy tanára állítja ki.

A bizonyítványt az igazgató vagy igazgatóhelyettes és a főtárgy tanára írja alá.

Tantárgyfelosztás

53

A tantárgyfelosztást az igazgatóság a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően állítja össze.

A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és a tanulócsoportok száma.

Kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni képességeit, szociális

körülményeit, a munkafeladatok arányos elosztását.

A zeneiskolák esetében biztosítani kell a "B" tagozatos növendékek megfelelő szintű

szakmai felkészítését.

A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos indok,

elsődlegesen pedagógiai szempontok alapján, a szakmai tanácsadó és tanszakvezető

véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetőleg rendelheti el.

Órarend

A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai

órarend határozza meg.

Az alapfokú művészeti iskola végleges órarendjét legkésőbb szeptember 20-ig, illetve

február 15-ig kell összeállítani.

A tanulók beosztását a főtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az

iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell.

A tanulók létszám, órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 48 órán

belül köteles jelenteni az igazgatóságnak.

A tanulók egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel a felkészülés

lehetőségét.

Egyéb iratok, dokumentációk

Annak igazolására, hogy a tanuló alapfokú művészeti iskolaban folytat tanulmányt, az

igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (például utazási

kedvezményhez), más intézmény vagy a munkahely.

Szülői nyilatkozatok, melyben a szülők aláírásukkal alátámasztják a zeneiskolát látogató

növendékek hitelességét, illetve hogy más művészeti iskolának nem tagjai.

Az elektronikusan előállított dokumentumok hitelesítési és kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén

tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

54

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak

megfelelően.

A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény

igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer

használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi

dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és

az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött

adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében,

továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk.

A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz

kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az

igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

Az egyéb foglalkozások céljai, szervezeti formái, időkeretei

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei

szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői

szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. Ezeket

az intézmény május 20-ig hirdeti meg. A fennmaradó helyekre a tanév kezdetekor -

szeptember 10-ig - lehet jelentkezni. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató

füzetben, az ellenőrzőben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel

esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező.

A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tantárgyfelosztásban

valamint az iskola heti órarendjében, terembeosztással együtt. Megszervezésüknél

figyelembe kell venni a tanulói, szülői és nevelői igényeket.

A foglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg. Foglalkozások vezetésével megbízható

külső szakember is.

55

6. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE

Az intézmény magánszemély által fenntartott részben önálló gazdálkodású intézmény

A fenntartó gazdálkodási feladatai:

költségvetés tervezése, elkészítése

leltárkészítés

vagyontárgyak beszerzése, hasznosítása, selejtezése.

A gazdaságvezető felel a könyvelési munkákért.

Bankszámla feletti rendelkezés

a fenntartó által kinevezett intézményvezetőt illeti meg a bankszámla feletti

rendelkezési jog,

a költségeket számlákkal könyveli el.

Bélyegzők használata

A fenntartó és az intézmény igazgatója az alábbi bélyegzőt használja:

Körbélyegző:

Dallam Alapfokú Művészeti Iskola, 2800 Tatabánya, Béke út 1.

Hosszú bélyegzők:

Dallam Alapfokú Művészeti Iskola, 2800 Tatabánya, Béke út 1.

6. Nyilvánosságra hozatal, a szabályzat hozzáférése

A szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program és helyi tanterv és a házirend

az iskola nyilvános dokumentumai.

Elérhetőek az iskola honlapján olvasható, ill. letölthető formában. Hozzáférhetőek az

iskola irodájában.

Az érdeklődők egyeztetett időpontban az iskola vezetőitől szóbeli tájékoztatást is

kérhetnek.

A házirendet a beiratkozáskor a tanulók részére át kell adni.

Tatabánya, 2014. május 19.

56

Mellékletek

1. Az iskola szervezeti rendje

2. Munkaköri leírások: igazgató, tanárok

3. Adatkezelési szabályzat

57

1. sz. melléklet

AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA

FENNTARTÓ

IGAZGATÓ

Gazdasági vezető Igazgatóhelyettes(ek) Titkár

Tanárok

Tanulók

58

2. sz. melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Munkakör megnevezése: IGAZGATÓ

Besorolási kategória:

Kinevező: Dallam Alapítvány Kuratóriuma

Érvényes:

Munkaköri leírás:

Felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért.

Példamutató módon és hatékonyan vezeti a nevelőtestületet.

Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktató-nevelő munkát.

Felelős az alábbi tanügy-igazgatási feladatok megszervezéséért, ellátásáért:

tanulók felvétele,

vizsga, képesítési követelmények meghatározása,

tanulók osztálybeosztása

fakultációk szervezése,

felzárkóztatás és tehetséggondozás biztosítása,

tantárgyfelosztás elkészítése,

adminisztráció folyamatos ellenőrzése: naplók, tanügyi dokumentumok.

Különleges felelőssége:

adatokat szolgáltat a fenntartónak,

a fenntartó által meghatározott irányelvek alapján elkészíti az iskola alap-

dokumentumait:

Szervezeti és Működési Szabályzat,

helyi tanterv,

éves munkaterv.

segíti a fenntartó törvényességi ellenőrző munkáját.

Alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó

döntéseknél

egyeztetési kötelezettsége van.

Felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért.

Gondosan őrzi az intézményi vagyont.

20........................................

__________________________ _________________________

munkavállaló munkáltató

59

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Munkakör megnevezése: ZENETANÁR, MŰVÉSZETI ISKOLAI TANÁR

Besorolási kategória:

Kinevező: Dallam AMI igazgatója.

Érvényes:

Munkaköri leírás:

A tanár munkáját a zeneiskolákra vonatkozó jogszabályok rendelkezései (Működési

Szabályzat), a tanterv, a zeneiskolai munkaterv és a nevelőtestület határozatai szerint,

az igazgató, valamint a felügyeleti szervek útmutatásával, önállóan, felelősséggel

végzi.

Zenei oktató-nevelő munkáját felkészülten, tudása legjavával végzi.

Fontos művészi feladata a muzsikálásban való személyes példamutatás, aktív zenélés a

tanítás során, a művek művészi szinten történő bemutatása. A zeneiskolai

munkatervben elfogadott szakmai programok alapján köteles résztvenni az iskola által

szervezett rendezvényeken, korrepeticiós tevékenységekben, hangversenyeken.

Közreműködik a zeneiskolai közösségi élet kialakításában, fejlesztésében. Munkájával

segíti a zeneiskola művészi, pedagógiai célkitűzéseit, újszerű törekvéseit és kísérleteit.

Részt vesz a tanszaki munkaközösség munkájában. Hospitál tanártársai óráin saját

szakmai fejlődése, a pedagógiai egység kialakítása és a hatékony módszerek

alkalmazása érdekében.

Tevékenyen részt vállal a zeneiskolai rendezvények szervezésében, előkészítésében,

lebonyolításában, propagálásában.

A főtárgy tanáraként, a hozzá beosztott tanulók közösségének felelős vezetője. Segíti,

fejleszti a közösségi életet, arra törekszik, hogy tanítványai megismerjék egymás

munkáját és az iskola életét.

Törekednie kell a tanítványai személyiségének alapos megismerésére, és ösztönöznie a

tanulókat zeneiskolai tanulmányaik perspektivikus végzésére.

A nevelő-oktató munka eredményessége, elsősorban a főtárgyi órákra való felkészülés

elősegítése céljából rendszeres kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, tájékoztatja a

szülőket a tanulók előmeneteléről, szorgalmáról, ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul

vették-e az ellenőrző könyvbe beírt észrevételeket. Félévenként házi hangversennyel,

illetve bemutató órával egybekötött szülői értekezletet tart.

Ellátja a hozzá beosztott tanulókkal kapcsolatos ügyviteli teendőket. Számon tartja a

tanulók kötelező tantárgyi beosztását és az órák látogatását.

60

Az egyéni foglalkozás keretében nevelő-oktató tanár a tantervi anyagot a főtárgyi

naplóban egész tanévre vázlatosan, félévre részletesebben - a pedagógiai

célszerűségnek megfelelően - tervezi meg. Az elméleti tantárgyak csoportos óráit tartó

tanár egyénileg kialakított tanmenetet és vázlatot készít, amely szükséges

kiegészítésekkel több tanéven át is használható.

A tanár az igazgató utasítása szerint helyettesítést, valamint - a munkaügyi

jogszabályok keretei között - órán kívüli teendőket is köteles ellátni.

Iskolai munkájának megkezdése előtt időben köteles megjelenni munkahelyén. Ha

munkáját betegsége vagy váratlanul felmerülő más ok miatt a megszabott időben nem

tudja megkezdeni, erről az igazgatót időben, előre értesítenie kell. Egyéb indokolt

esetben, valamely tanítási óra vagy egyéb foglalkozás áthelyezésére az igazgatótól

engedélyt kell kérnie.

A tanár a személyi adataiban történt változásokat, lakcímének megváltozását köteles

bejelenteni az igazgatónak.

Köteles megőrizni a szolgálati titkot.

Az óraadói megbízás alapján foglalkoztatott tanár is köteles ismerni és alkalmazni a

zeneiskolákra vonatkozó rendelkezéseket, és megőrizni a szolgálati titkot.

20.........................................

__________________________ ________________________

munkavállaló munkáltató

61

3. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvény, valamint további, hatályos 2011. évi CXC törvény 43-44§ ide vonatkozó

jogszabályok előírásainak.

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a

magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:

- papír alapú nyilvántartás,

- számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős.

Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi

pontokban részletezett módon.

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban

szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: intézményegység-vezető,

igazgatóhelyettes, iskolatitkárok.

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: intézményegység-vezető,

igazgatóhelyettes, iskolatitkárok, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és

ifjúság védelmi felelős, művészeti iskolai tanárok.

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a joigszabályban meghatározott esetben

az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő

feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettes, iskolatitkár,

a tanulók adatait továbbíthatja: igazgatóhelyettes, iskolatitkár,

a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató,

a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre

vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja:

igazgató, igazgatóhelyettes.

A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon

belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés

szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai

ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;

A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot

továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár

A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató,

igazgatóhelyettes, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

62

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A

személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra

személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi

anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

A tanulók személyes adatait csoportosítva, az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:

összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkárok),

törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes,),

bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes,),

beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkárok),

osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes,),

A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli

szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek

kezeléséért az iskolatitkár a felelős.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori

módosításáért az igazgató, megtartásáért vaamennyi érintett dolgozó a felelős.

63

Tartalomjegyzék

I. Általános rendelkezések 2.oldal

- SZMSZ célja

- Intézmény adatai

SZMSZ hatálya

II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 6.oldal

- Az iskola szervezete

- Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai

- Az iskola működését segítők testületek, szervek, közösségek

III. Az alapfokú művészeti iskola működésének fő szabályai 14.oldal

- Intézmény munkavégzésével kapcsolatos szabályok

- Intézmény működésének rendje

- A pedagógusok nevelő oktató munkájával összefüggő teendők kijelölésének és

megbízásánal elvei

- A tanulók felvétele és értékelése

- Ügyviteli adatok

- Az intézmény gazdálkodásának rendje

Mellékletek 55.oldal