debrecen története 1693-tól a xix. század végéig
TRANSCRIPT
Debrecen története 1693-tól a XIX. század végéig
A szabad királyi városi rang az ország legjelentsebb városai közé emelte Debrecent. A kiváltságnak azonban ára is volt.
Szabad királyi város
1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszer távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.
Image not found http://adm.debrecen.hu/media/3918_1.jpg
Debrecen birtokai vásárlással, vagy éppen zálogjogon szerzett földekkel, legelkkel, erdkkel óriási, több mint 166 ezer katasztrális hold (közel ezer négyzetkilométer) területvé duzzadt az évszázadok folyamán. Messze földön ismert vásárain világrészek árucikkei cseréltek gazdát. A város tulajdonában állt végtelen Hortobágy legelin tenyésztett állatok hatalmas számban leltek piacra Európa-szerte. Méltán keresett ipari remekeit helyi alapanyagból készítették a nagy múltú debreceni céhek külországokat is megjárt mesterei. A város iparos, keresked polgárai a belvárost övez szántóföldeken és zárt szlskertekben növénytermesztéssel is foglalkoztak. Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek eldje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül mköd, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok késbbi hírességnek. Nagy költink, tudósaink büszkén vallják tanítójuknak az alma matert.
Forradalom és szabadságharc
Az 1800-as évek els felében Európában és Magyarországon is zajló polgári és forradalmi mozgalmakhoz vegyes érzelmekkel viszonyult a változásokat hagyományos óvatossággal fogadó város. Ám az 1848-as magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év els felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fvárosa, a rvárosa” lett. Az Országgylés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit. A szabadságharc világhír vezére Kossuth Lajos Debrecenben, a református Nagytemplomban
mondta ki a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét. A város lakossága önkéntesekkel és anyagi javakkal támogatta a kibontakozó szabadságharcot, amelynek dönt csatája Debrecen nyugati részén zajlott le 1849. augusztus 2-án. Az ütközetben az osztrák uralkodó segítségére siet hatalmas túlerben lev orosz cári csapatok dönt vereséget mértek Nagysándor József magyar seregére.
A szabadságharc után
A 19. sz. közepének viharos eseményei után lassan konszolidálódott a város helyzete. Debrecent 1857-ben érte el Pest fell a vasút. A hamarosan vasúti gócponttá vált városban nagy ipari fejlesztések kezddtek. (Megnyílt a mai agrárfelsoktátás és a pallagi mezgazdasági középiskola
eldjének tekinthet Gazdászati Felsbb Iskola és a Földmíves Iskola; malmok, gázgyár, cukorgyár, téglagyár, vasúti jármjavító, dohánygyár épült; bankok, biztosítók települtek a városba.) A küls megjelenésre is egyre többet áldozó, szépül városban 1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. Kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. Új épületben kezdte meg mködését a Királyi Táblabíróság. A Piac utca látványa a helyi (gz)vasúttal, parkokkal és egyre szaporodó emeletes házakkal lassacskán nagyvárosi jellegvé vált. A századfordulón átível beruházások során épültek fel az egyetemi klinikák, az 1944-ben lebombázott vasútállomás, az Arany Bika Szálloda grandiózus épülete, vagy az új megyeháza.
A Nagyerdbe vezet út mentén és közelében, a volt Sétakertben drága villák épültek. A századvég nagyvárosi építkezései, a közparkok létesítése, a Nagyerdben a múlt század elején fellelt gyógyhatású vízre 1823-ban felépült fürdház (Vigadó) és környékének tervszer rendezése is a vitathatatlan fejldést mutatja. A nagyvárossá válás látványos jeleként 1884-ben, a fvárost is megelzve épült Debrecenben gépi vontatású közúti vasút. A századunk tízes éveitl kezdve villamos meghajtású közlekedési eszköz, még ma is közel azonos nyomvonalon szállítja az utasokat a vasútállomástól a Nagyerdbe.
Papp József
A szabad királyi városi rang az ország legjelentsebb városai közé emelte Debrecent. A kiváltságnak azonban ára is volt.
Szabad királyi város
1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszer távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.
Image not found http://adm.debrecen.hu/media/3918_1.jpg
Debrecen birtokai vásárlással, vagy éppen zálogjogon szerzett földekkel, legelkkel, erdkkel óriási, több mint 166 ezer katasztrális hold (közel ezer négyzetkilométer) területvé duzzadt az évszázadok folyamán. Messze földön ismert vásárain világrészek árucikkei cseréltek gazdát. A város tulajdonában állt végtelen Hortobágy legelin tenyésztett állatok hatalmas számban leltek piacra Európa-szerte. Méltán keresett ipari remekeit helyi alapanyagból készítették a nagy múltú debreceni céhek külországokat is megjárt mesterei. A város iparos, keresked polgárai a belvárost övez szántóföldeken és zárt szlskertekben növénytermesztéssel is foglalkoztak. Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek eldje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül mköd, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok késbbi hírességnek. Nagy költink, tudósaink büszkén vallják tanítójuknak az alma matert.
Forradalom és szabadságharc
Az 1800-as évek els felében Európában és Magyarországon is zajló polgári és forradalmi mozgalmakhoz vegyes érzelmekkel viszonyult a változásokat hagyományos óvatossággal fogadó város. Ám az 1848-as magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év els felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fvárosa, a rvárosa” lett. Az Országgylés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit. A szabadságharc világhír vezére Kossuth Lajos Debrecenben, a református Nagytemplomban
mondta ki a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét. A város lakossága önkéntesekkel és anyagi javakkal támogatta a kibontakozó szabadságharcot, amelynek dönt csatája Debrecen nyugati részén zajlott le 1849. augusztus 2-án. Az ütközetben az osztrák uralkodó segítségére siet hatalmas túlerben lev orosz cári csapatok dönt vereséget mértek Nagysándor József magyar seregére.
A szabadságharc után
A 19. sz. közepének viharos eseményei után lassan konszolidálódott a város helyzete. Debrecent 1857-ben érte el Pest fell a vasút. A hamarosan vasúti gócponttá vált városban nagy ipari fejlesztések kezddtek. (Megnyílt a mai agrárfelsoktátás és a pallagi mezgazdasági középiskola
eldjének tekinthet Gazdászati Felsbb Iskola és a Földmíves Iskola; malmok, gázgyár, cukorgyár, téglagyár, vasúti jármjavító, dohánygyár épült; bankok, biztosítók települtek a városba.) A küls megjelenésre is egyre többet áldozó, szépül városban 1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. Kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. Új épületben kezdte meg mködését a Királyi Táblabíróság. A Piac utca látványa a helyi (gz)vasúttal, parkokkal és egyre szaporodó emeletes házakkal lassacskán nagyvárosi jellegvé vált. A századfordulón átível beruházások során épültek fel az egyetemi klinikák, az 1944-ben lebombázott vasútállomás, az Arany Bika Szálloda grandiózus épülete, vagy az új megyeháza.
A Nagyerdbe vezet út mentén és közelében, a volt Sétakertben drága villák épültek. A századvég nagyvárosi építkezései, a közparkok létesítése, a Nagyerdben a múlt század elején fellelt gyógyhatású vízre 1823-ban felépült fürdház (Vigadó) és környékének tervszer rendezése is a vitathatatlan fejldést mutatja. A nagyvárossá válás látványos jeleként 1884-ben, a fvárost is megelzve épült Debrecenben gépi vontatású közúti vasút. A századunk tízes éveitl kezdve villamos meghajtású közlekedési eszköz, még ma is közel azonos nyomvonalon szállítja az utasokat a vasútállomástól a Nagyerdbe.
Papp József