Demens betegek gondozása,

demens részleg fejlesztésének lehetőségei

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat

Őszi Napsugár Otthonában

Konzulens: Készítette:

Dr. Szabó-Tóth Kinga Krajnyákné Papp Henrietta

Szociológiai Intézet Szociális menedzser

Egyetemi docens, intézetigazgató

2

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés...............................................................................................................................4

1. A demencia, mint össztársadalmi probléma……………………………………………...6

2.A demenciáról általában………………………………..…………………………..……..9

2.1.A demencia meghatározása..........................................................................................9

2.Ademenciatípusai,okai....................................................................................................9

…2.3.Ademencia tünetei……..............................................................................................11

3.A demensellátás jellemzői, elérhető szociális szolgáltatások ..........................................15

…3.1.A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás .....................................................................16

…3.2. A házi segítségnyújtás...............................................................................................16

…3.3. Nappali ellátás…………………………..………………………………….............16

…3.4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény ......................................................................18

…3.4.1. Az időseket gondozó intézmények sajátosságai ....................................................18

4. Az Őszi Napsugár Otthon bemutatása .............................................................................19

…4.1. Az intézmény egységei, férőhelyei, az alapítás éve: ................................................19

…4.2. Az Intézmény ellátotti létszámának mutatói.............................................................21

5. Demens részleg fejlesztési terve az Őszi Napsugár Otthonban.......................................25

…5.1.A projekt célkitűzések meghatározása:......................................................................25

…5.2. Stratágiai célok .........................................................................................................25

…5.3. Az új demens részleg, mint szolgáltatás tervezésének lépései..................................25

…5.4. Célcsoport azonosítása……………….………………………………………….....26

…5.5. Célkitűzés után várható hatás, eredmény……………………….……………….....26

5.5.1.A külső és belső környezeti tényezők, a szükségletek és igények alakulásának felmérése 27

6.Demens részleg kialakításának szempontjai ................................................................29

…6.1. Szakmai módszertani ismeretek, továbbképzési terv ...............................................30

…6.2.Ápolás – gondozás sajátosságai ………..…….…………………………………….31

…6.3.Cél, szemléletmód……..............................................................................................33

…6.3.1. A demenciával küzdő idős ember életminőségének megőrzése …………...........33

…6.3.2.Környezet kialakításának szempontjai ...................................................................34

7. Gondozási és mentálhigiénés team felkészítése a demens ellátásokkal való .foglalkozásra ….35

…7.1. Korlátozó intézkedés ................................................................................................37

…7.1.1. Pszichikai korlátozás…..........................................................................................37

…7.1.2. Fizikai korlátozás ………………….…………….................................................38

3

…7.1.3. Kémiai vagy biológiai korlátozás ……..................................................................38

…7.1.4. Egyéb korlátozó intézkedés…………………………………………..…………..38

Összefoglalás…………………..………………………………………………………..…40

4

Bevezetés

19 éve dolgozom az idősellátás területén, ebből 13 éve Borsod-Abaúj-Zemplén

megye legnagyobb tartós bentlakást nyújtó idősek otthonában, az Őszi Napsugár

Otthonban. Az évek múlásával láttam és tapasztaltam, hogy miként változott meg az

elhelyezés iránt érdeklődő és igénybevevő kliensek gondozási szükséglet szerinti

összetétele. Lakóink egyre rosszabb egészségi állapotban kerülnek intézményünkbe,

értve ez alatt az egyre súlyosabb mentális hanyatlás megjelenését is. Ennek egyik oka az

a szociális törvényben bekövetkezett változás, mely kimondja, hogy

„Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott

egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén

nyújtható.”

Illetve mentális hanyatlás esetén:

„ Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni

azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia

körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.” (1993. évi III. törvény a

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról)

Másik oka a demográfiai átalakulásban keresendő. Az élettartam növekszik, illetve

jellemző az idősek népességen belüli arányának emelkedése. Magyarországon az 1990-es

évek elején a 65 éves és idősebb népesség létszáma 1,4 millió volt, 2001-ben már

meghaladta a 1,5 milliót, 2013-ban pedig elérte az 1,7 milliót. Viszont annak ellenére,

hogy magasabb kort élünk meg, mind a férfiak, mind a nők kevesebb egészségesen

eltöltött évre számíthatnak születéskor, mint az Európai Unió legtöbb tagállamának

lakosai. Az egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál 61,5, a nőknél 68,2 év, a nem

egészséges évek száma a férfiaknál 6,9 év, a nőknél 8,6 év. (Demográfia, 2013. 56. évf. 2–3.

szám, 105–143.).

Jellemző, hogy a családok egyre kevésbé tudják betölteni a természetes védőháló szerepét,

a gondozási funkciókat, ami az intézményes ellátások arányának és jelentőségének

növekedését eredményezi. (A család instabilitása, válás, eltérő értékrend, a munka

világának az átalakulása, külföldi munka, munkanélküliség, stb.).

5

Tapasztalataim azt mutatják, hogy a demens betegek ellátása, gondozása napjaink egyik

legnagyobb egészségügyi és szociális kihívását jelenti.

Szakdolgozatom témája:

A demensellátás, helyzete és fejlesztésének lehetőségei Miskolc Megyei Jogú Város

Önkormányzat Őszi Napsugár Otthonában.

Szakdolgozatom célja:

Széleskörű szakirodalmi háttérre támaszkodva szeretném felhívni a figyelmet, hogy

a demenciában szenvedők gondozása milyen súlyos terheket ró a betegre, a

családra, az egészségügyi-és szociális ellátó rendszerre, ennek kapcsán

Egy helyzetelemzésen alapuló, a demensellátás fejlesztésének lehetőségeit feltáró

stratégia kidolgozása az Őszi Napsugár Otthonban, azon kívánalmak

figyelembevételével, mely a változó igényeknek megfelelő, magas színvonalú

ellátás biztosítását tenné lehetővé a méltó időskor megélése érdekében.

6

1. A demencia, mint össztársadalmi probléma

A demencia és az idősödő népesség világviszonylatban is nagy kihívást jelent.

A világ lakossága egyre idősödik. Az orvostudomány és az egészségügy folyamatos

fejlődése következtében az emberek hosszabb életet élnek. Ez a Nem Fertőző Betegségek

(Non-Communicable Disease (NCD), így pl. a demencia nagyobb mértékű elterjedéséhez

is vezetett. Az életkor növekedésével párhuzamosan valószínűsíthető, hogy a betegség

előfordulása hatalmas méreteket fog ölteni ebben az évszázadban, és a következő

évtizedekben a helyzet rosszabbodása is várható.

A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével,

mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora.

Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. Mind

közegészségügyi mind szociális ellátási szempontból jelentős problémával állunk szemben,

ezért a kormányoknak, beleértve a magyar kormányt is, sürgősen és halaszthatatlanul fel

kell készülniük a demenciában szenvedő betegek ellátására, gondozására.

A világ egészségügyi közössége felismerte, hogy a demencia globális fontosságú

egészségügyi probléma, felismerte a cselekvés szükségességét és annak fontosságát, hogy

a demencia problémaköre felkerüljön a világ közegészségügyi napirendjére.

Az ENSZ, a WHO, a G8-ak és a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI), amely

nemzetközi non-profit szervezetként hivatalos kapcsolatot tart fenn a WHO-val, közösen

felszólították a nemzeteket, a kormányokat, a döntéshozókat, hogy a demenciát tekintsék

kritikus közegészségügyi fontosságúnak és kezeljék világméretű közegészségügyi

krízisként.

2011-ben az ENSZ Politikai Nyilatkozatában a demencia ötödikként bekerült a Nem

Fertőző Betegségek közé. Az állam- és kormányfők felismerték, hogy a demenciának is,

hasonló figyelmet kell szentelni, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő- és a

szív-érrendszeri betegségeknek. E jelentős előrelépés teszi lehetővé a demencia korai

felismerését és megfelelőbb kezelését, a hatékony egészségügyi programokhoz való

hozzáférést, valamint a krónikus ápolási és kockázat-csökkentő programok kidolgozását.

7

A WHO 2012-ben közzé tett Demencia Jelentése a jó klinikai gyakorlatok (best practice)

és a különböző országokból begyűjtött gyakorlati esettanulmányok bemutatásán kívül az

eddigi legátfogóbb adatokkal szolgál, ideértve az alacsony- és közepes-jövedelmű

országok nehezen hozzáférhető statisztikai adatait, amelyek drámaian hangsúlyozzák, hogy

ez valóban egy globális probléma és nem csupán az „ipari társadalmak betegsége”.

2013-ban a G8-országok Demencia Csúcstalálkozóján felhívták a figyelmet arra, hogy a

jövőben drámaian fog emelkedni az idősek száma. A csúcstalálkozón elhangzott legújabb

adatok szerint 44 millió ember él demenciával a Földön. Az új statisztikák azt mutatják,

hogy az egész világon növekedett a demenciával élők száma, a 2010-es korábbi

becslésekhez képest 22%-os a növekedés. Ha ez a tendencia így marad, 2050-re

Európában 16 millióan lesznek demensek. Felszólították a vezetőket, hogy a demencia

kutatást tegyék globális prioritássá.

Az ADI a 2011 óta közzé tett éves Világjelentéseiben felszólítja a kormányokat a Nemzeti

Demencia Stratégia elkészítésére annak érdekében, hogy a nemzeti egészségügyi és

szociális ellátórendszerek megfelelően kiépüljenek és finanszírozva legyenek.

A WHO Jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy

másodpercenként egy új beteget jelentett. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési

folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24.6

millió főt. A betegszámok éves szintű növekedése 2010-2050 között várhatóan 16.15

millió fő lesz. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új esetszám lesz az elkövetkező 40 év során,

amihez hozzáadódik a jelenlegi 44 millió ismert demens betegszám, hacsak időközben nem

lesz rá megfelelő gyógymód, vagy olyan kezelés, amely késlelteti a betegség megjelenését

vagy lassítja előrehaladását.

Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban

szenvedni.

2010-ben az Európai Unióban közel 10 millióra, ebből Magyarországon 250.000-re tehető

a demens-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké,

nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek

életét gyökeresen változtatja meg a betegség.

8

A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza.

Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan

befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. Az ADI 2011.

évi adatai szerint a gondozók 40-75%-a jelentős pszichológiai betegséggel küzd, és 15-

32%-a depresszióval.

Az ADI szerint a 44 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták - 4-ből 3

esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást,

ápolást vagy támogatást.

(http://www.voroskereszt.hu/hireink/165-2014-evi-hirek/1846-alzheimer-vilagjelentes-2014.html,) letöltve:

2016.04.02.

100 ezer főre eső demens kórházi esetek száma az Európai Unió országaiban (1998–

2007)

1./

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Ausztria 161 145 115 107 115

Belgium 67 67 61 56 47 44 32

Cehország 9 12 12 13

Dánia 29 28 28 27 24 24 22 21

Finnország 259 255 258 260 258 259 262 243 253 245

Franciaország 57 67 49 52 53 57 74 79 84 82

Németország 52 51 49 44 39 38 37 34

Magyarország 137 139 137 100

Írország 9 6 6 7 5 5 5 8 9 10

Olaszország 30 26 24 21 20 19

Luxemburg 77 81 88 81 87 81 64 81 80 72

Hollandia 6 5 6 6 7 7

Lengyelország 8 7 7 7 7

Portugália 9 8 8 7 7 7 8 8

Szlovákia 39 36 39 39 40 36 44 54 55 54

Spanyolország 13 13 12 13 10 11 11 12 11 10

Svédország 60 54 49 42 41 38 38 36 51 36

Egyesült Királyság 48 47 47 46 45 40 37 33

Forrás: OECD, Health data 2009.

9

2. A demenciáról általában

2.1. A demencia meghatározása

A demencia latin eredetű kifejezés, szó szerint "ész, értelem nélküli állapotot" jelent. A

szellemi képesség olyan mértékben hanyatlik, amely már a beteg hétköznapi életét is

befolyásolja. Önmagában nem egy konkrét betegség, hanem egy olyan tünetcsoport, mely

magába foglalja a memória romlását, az értelmi képességek, a racionalitás, a társas

kapcsolatok és az érzelmi reakciók hanyatlását és a hangulat valamint a viselkedés

megváltozását.

A demencia a felnőttkor bármely szakaszában jelentkezhet, de előfordulása időskorban a

legjellemzőbb.

(http://palyazat-sote.hu/wp-content/uploads/2013/11/Dementia_information_leaflet.pdf) letöltve: 2016.04.02.

2.2. A demencia típusai, okai:

A demencia előrehaladtával változások állnak be az agy szerkezetében és kémiájában.

Kialakulásáért ma már több ismert ok tehető felelőssé.

A túlzott alkoholfogyasztás, mely visszafordíthatatlan agykárosodást okoz. Az

alkohol mérgező hatásainak mérséklésében a B1 vitaminnak van fontos szerepe.

Fertőzés következtében is kialakulhat demencia. A múltban a leggyakoribb ilyen

fertőzés a szifilisz volt. Napjainkban az előrehaladott állapotú AIDS-es betegeknél

alakulhat ki HIV eredetű demencia.

A vírusos eredetű Creutzfeldt-Jakob-betegség, azaz a „kergemarha-kór”,

viszonylag ritka, ebben az esetben az agyban normálisan is jelen lévő egyik fehérje,

a PrP (prion protein) átalakulása vezet a betegséghez.

Súlyos fejsérülés megváltoztathatja a gondolkodási képességet, viselkedést és a

személyiséget. Általában ez csak akkor következik be, ha a beteg hosszabb ideig

eszméletlen.

Jóindulatú tumor vagy vízfejűség is okozhat demenciát. Vízfejűség esetén az

agykamrákban túlnyomás alakul ki.

10

A kórtörténetben gyakran szerepel agyhártyagyulladás, agyvérzés. Tünetei között

csoszogó járás, vizelettartási probléma, valamint a gondolkodás meglassulása

szerepel. Ha időben észlelik, akkor néha gyógyítható.

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demencia típus, mely az esetek 70%-ért felel.

Először Alois Alzheimer német ideggyógyász írt róla 1907-ben. A betegség a

gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével,

magatartásváltozással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel jár. Jellemző

tünetei az agy körülírt részeiben, a halántéklebeny- és a homloklebenyben, valamint

a hippokampuszban végbemenő sorvadás.

A második leggyakoribb demencia fajta a vaszkuláris (ér eredetű) demenciák.

Az agyi vérkeringés zavara miatt lép fel (agyérrendszeri betegség). Jelenleg még

nincs olyan kezelési mód, amellyel visszafordíthatóak lennének ezen demencia

hatásai, habár a magas vérnyomás, mely egy ismert rizikótényező, kezelhető

gyógyszeresen.

Leggyakoribb fajtái:

A multi-infarktus demencia (MID), az agy vérellátásának csökkenése, vagy számos

apró agyvérzés kialakulása okozza. Ezek az agyvérzések bármely agyműködésért

felelős területet károsíthatják, ha központi fontosságú területet érintenek, akkor

demenciát okozhatnak. Az ér eredetű demencia hasonlíthat az Alzheimer-kórra.

A kéreg alatti vaszkuláris demencia (Binswanger-betegség) egy másik lassan

kialakuló típusa a demenciának. Itt viszont az érintett erek mélyen az agyban

találhatóak (a kéregállomány alatt). A tünetek közé tartozik a meglassultság,

közönyösség és az érzelmek hullámzása.

A homloklebeny, vagy homlok-halántéklebeny (Frontotemporális) demenciák

(FTD) az összes demens eset kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki. Mint az a

betegség nevéből is következik, ezek az elváltozások főleg az agy homlok-, és

halántéklebenyét érintik. A betegség általában 40-65 éves kor között jelentkezik. A

személyiség- és magatartásváltozás (különösen a gátlástalanság), valamint a nyelvi

zavarok megelőzik és eleinte súlyosabbak is, mint a memóriaromlás.

Genetikai faktorok is állhatnak kialakulásának hátterében, az autoszómális

dominánsan öröklődő típus esetében két, a 17-es kromoszómán elhelyezkedő gén

játszik főbb szerepet.

11

A demens betegek jelentős részénél a páciens idegsejtjeiben apró gömbszerű

képződmények vannak, amelyeket Lewy-testnek hívnak. Ezek nagymértékben

hozzájárulnak az idegsejt elpusztulásához, így előidézve a diffúz Lewy-testes

demenciát. Gyakori tünetek: tévképzet, nagyfokú zavartság, hallucinációk, esések,

Parkinsonos remegés. A diffúz Lewy-testes betegségben szenvedő betegek nagyon

érzékenyek a neuroleptikumok (antipszichotikus gyógyszerek, pl. Haloperidol,

Risperdal) mellékhatásaira. Oki kezelés jelenleg nem áll rendelkezésre.

(http://palyazat-sote.hu/wp-content/uploads/2013/11/Dementia_information_leaflet.pdf)

2.3. A demencia tünetei:

Időnként mindenkinek kihagy a memóriája. Teljesen természetes dolog elfelejteni ritkán

látott emberek nevét. Azonban az idősödésnek nem természetes velejárója a gyakran látott,

hozzánk közel álló emberek nevének elfelejtése, illetve a mindennapi tevékenységek

elvégzésének képtelensége. Amennyiben egy idős ember nem úgy viselkedik, ahogy az

tőle megszokott, gondoljunk arra, hogy probléma állhat a háttérben. A még éppen csak

kialakulóban levő betegség áldozatai valószínűleg észreveszik, hogy valami nincs rendben

velük, de (a betegség előtti személyiségüktől és meggyőződéseiktől függő mértékben)

megpróbálják ezt leplezni. Emiatt a környezet gyakran csak akkor veszi észre a bajt,

amikor a tünetek már kifejezettek és akkor döbbennek rá arra, hogy hasonló jellegű, csak

enyhébb tünetek már évekkel korábban is megvoltak.- mondta el Dr. Egervári Ágnes az

Országos Alzheimer Cafe Hálózat 2016.01.19-i miskolci programján.

Az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet arra, hogy a folyamat esetleg betegség lehet:

Fokozódó feledékenység

A betegség kezdetén csak időnként jelentkezik, különösen a közelmúltban bekövetkező

események és az egyszerű kérések, utasítások esnek ki a beteg memóriájából. Ez a

kezdetben enyhe feledékenység azonban folyamatosan fennáll, és az idő előrehaladtával

csak romlik. Jellemző, hogy a betegek feleslegesen megismételnek mondatokat,

cselekvéseket, elfelejtenek neveket, párbeszédeket, előre megbeszélt időpontokat. Gyakran

tárgyaikat teljesen logikátlan helyre pakolják el, aztán nem találják azokat.

12

Az elvont gondolkodásra való képesség fokozatos romlása

A demenciában szenvedő beteg idővel elveszti azt a képességét, hogy átlássa például az

anyagi helyzetét. Ez a probléma odáig fajulhat, hogy nem ismeri fel a pénz értékét, nem

tud vele bánni, így könnyen bűncselekmény áldozatává válhat.

A megfelelő szó megtalálásának nehézsége

A beteg számára kihívást jelenthet a megfelelő szavak megtalálása gondolatai

kifejezéséhez, illetve a későbbiekben, már a párbeszédeket is nehezen követik. Idővel az

olvasás és az írás is leromlik.

Tájékozódóképesség elvesztése

A demens betegek gyakran elveszítik időbeli és térbeli tájékozódó képességüket. Egy idő

után még ismert közegben is elveszettnek érezhetik magukat (eltévednek).

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen változáshoz látványosan rosszabbul

alkalmazkodnak, mint korábban (amennyiben az alkalmazkodás szellemi tevékenységet

igényel).

Az ítélőképesség romlása

A mindennapi problémák megoldása (például annak eldöntése, hogy mit kell tenni, ha az

étel a gáztűzhelyen odaég) egyre nehezebbé, később kivitelezhetetlenné válik. A

betegségre az is jellemző, hogy a döntéshozás egyre nehezebbé válik.

Ismerős tevékenységek végzése

A betegség előrehaladtával az egykoron rutinfeladatnak számító tevékenységek (pl. mosás)

is kivitelezhetetlenné válnak. Idővel az előrehaladott demencia miatt a beteg a

legalapvetőbb dolgok elvégzését is elronthatja vagy elfelejtheti.

13

Személyiségváltozás

Az idős betegek hangulata ingadozóvá válhat. Gyakran bizalmatlanok másokkal szemben.

Makaccsá válhatnak és szociálisan visszahúzódhatnak, bár szociális igényeik általában

sokáig megmaradnak. A betegség korai stádiumában ez a romló memóriájuk miatti

frusztrációnak tudható be. A betegséggel párhuzamosan gyakran depresszív tünetek is

kialakulnak. Ahogy a betegség előrehalad, az demens beteg nyugtalanná, szorongóvá,

agresszívvá válhat, majd teljesen inadekvátan (célszerűtlenül, oda nem illően) kezdhet

viselkedni.

(http://www.webbeteg.hu/cikkek/demencia/126/az-alzheimer-kor-es-tunetei) letöltve: 2016.03.25.

2.4. A demencia súlyossági besorolása

Enyhe: Jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a

személyi higiéné megfelelő, az ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest

megfelelő. (Az Egészségügyi Minisztérium: Szakmai protokoll a demencia kórismézése, kezelése

és gondozása) Gyakran jelentkezhet emlékezetkiesés és enyhe személyiségbeli

változások. A beteg elfelejt nem rég történt eseményeket, nem képes egyszerű

matematikai műveletek elvégzésére. Elvész a tervező-és szervező készség is, pl.

nem képes összeírni a bevásárló listáját. (Kapaszkodó(k) Gyakorlati tanácsok a demencia

útvesztőjében Dr. Egervári Ágnes, p.12-13.)

Középsúlyos: Az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A beteg

életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető.

(Az Egészségügyi Minisztérium: Szakmai protokoll a demencia kórismézése, kezelése és gondozása)

Az emlékezetkiesés és a zavarodottság ebben a stádiumban már egyre

nyilvánvalóbb. Nem csak a tervezés, a szervezés, hanem már az utasítások követése

is nehézséget jelent. Gyakran segítségre van szükség az öltözködésben, illetve

inkontinencia, azaz széklet-és vizelettartási probléma is jelentkezhet. A beteg

nehezen ismeri fel családtagjait, sokszor nem tudja, hol van, vagy, hogy milyen

évet írunk. Olykor nyugtalanná válik, elkóborol, alvási zavarok is egyre többször

előfordulnak. A személyiség változások is egyre jobban kiéleződnek, a beteg

fenyegetőzhet, gyakran lopással vádol másokat, szitkozódik, kiabál, agresszívvá

14

válik. (Kapaszkodó(k) Gyakorlati tanácsok a demencia útvesztőjében Dr. Egervári Ágnes, p.12-

13.)

Súlyos: Állandó felügyeletet igényel. A személyes higiénét elhanyagolja. A

gondolkodás inkoherens (összefüggéstelen). (Az Egészségügyi Minisztérium: Szakmai

protokoll a demencia kórismézése, kezelése és gondozása) Gyakran nem képes segítség

nélkül járni, nem tud beszélni, nehezen nyel és visszautasítja az ételt. Ez az utolsó

stádium, amely a beteg halálával ér véget. (Kapaszkodó(k) Gyakorlati tanácsok a demencia

útvesztőjében Dr. Egervári Ágnes, p.12-13.)

15

3. A demensellátás jellemzői, elérhető szociális

szolgáltatások

Jelenleg az Európai Unióban több mint 7 millió ember szenved demenciában. Egyes

becslések szerint ez a szám a következő 20 évben meg fog duplázódni.

A demensekkel kapcsolatos ellátások nagyon különbözőek az unió tagállamaiban. Ezeket,

illetve a tagállami jó gyakorlatokat az Alzheimer Europe jelentései részletesen bemutatják

minden évben. Egységes demensellátás Magyarországon még stratégia szinten sincs. Ez

abból is adódhat, hogy a közpolitikai döntéshozók nincsenek tisztában a demencia

előfordulásának, növekedési ütemének mértékével, illetve az ellátórendszereket és a

családokat érintő következményeivel. A témában alig készülnek kutatások, a központi

adatgyűjtések pedig az eltérő módszertan miatt ellentmondásos eredményekhez vezetnek.

Becslések szerint a hazai demenesek száma 100 ezer és 500 ezer fő közé tehető, melynek

csak egy töredéke kerül egészségügyi és/vagy szociális alap-, illetve szakellátásba.

(KAPOCS IX. évf. 2. szám, Gyarmati Andrea: Demensek a szociális ellátórendszerben)

Fontos lenne, hogy a demenciával küzdő betegek minél hosszabb időn keresztül

megőrizhessék függetlenségüket, életminőségüket. Ennek kapcsán folyamatos kutatások és

fejlesztések történnek. Egy ilyen fejlesztésről számol be az

http://www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/dem_care_demenciaban_szenvedok_tavgondozasa_9220/ link alatt

található cikk is, mely beszámol a Dem@Care európai kutatási projektjéről.

A Dem@Care európai kutatási projekt a demenciában szenvedő betegek állapotának

folyamatos ellenőrzését, valamint lehetőség szerint a demenciában szenvedők független

életvitelének támogatását célozta meg, mivel a betegség következményei a demenciában

szenvedők és környezetük életminősége szempontjából különösen súlyosak, egyszersmind

a társadalomra és az egészségügyi rendszerre rótt terhei is jelentősek. A kutatási program

fő célja, hogy integrált megoldást nyújtson a távoli ellenőrzésre, diagnosztizálásra,

valamint támogatásra nagyon enyhe vagy enyhe demenciában szenvedő betegek esetében.

Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, a Dem@Care komplex érzékelő rendszert fog

használni, melynek segítségével megfigyeli a napi tevékenységet, az életmód mintákat, az

érzelmeket, a beszéd során felmerülő nehézségeket, az alapvető életfunkciókat, valamint az

16

intelligens cselekvési mechanizmusok használatát. A Dem@Care tervezett eszközeinek

előfutárai a már létező intelligens mellények, amelyek EKG mérést végeznek,

gyorsulásmérőt és GPS jeladót is tartalmaznak (ami a beteg mozgásáról és esetleges

eséséről informál). Ígéretes kísérletek folynak tanuló szoftverekkel a fenti eszközökből,

további szenzorokból, valamint a környezetből nyert információk felhasználásával a

viselkedés megfigyelésére. A szenzorok jeleit bluetooth továbbíthatja mobil telefonra,

melynek segítségével a megfelelő gyűjtő, vagy akár riasztó pontra kerülhetnek.

A diagnosztizálás és a távoli segítségnyújtás hatékonyságának növelése lehetővé teheti a

demenciában szenvedőknek, hogy a lehető legtovább megőrizzék függetlenségüket és a

társadalmi integrációjukat, s amíg csak lehetséges, a lakóhelyükön maradhassanak. Más

oldalról ez az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez is hozzájárulhat.

3.1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:

Egy mindenki számára könnyen elérhető szolgáltatás. Rosszullét vagy bármilyen egyéb

probléma esetén egy egyszerűen kezelhető eszközzel segítséget tud kérni az otthonában

egyedül élő, idős személy. A demencia első stádiumában ez még egy jól működő

lehetőségnek mutatkozik, viszont az állapot rosszabbodása során már nem tudja a beteg a

készüléket megfelelően kezelni, más megoldást kell keresni.

3.2. A házi segítségnyújtás:

Egy olyan komplex alapellátási formát kínál, mely a demencia enyhe és középsúlyos

stádiumában jelenthet hathatós támogatást a napi tevékenységekhez (mosakodás, étkezés,

gyógyszerbevétel…stb), amikor a beteg még nem szorul állandó felügyeletre. A házi

segítségnyújtást a jogszabály szerint megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő

időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet igénybe venni.

3.3. Nappali ellátás:

A betegség előrehaladtával a demenciában szenvedő személy állandó felügyeletet igényel,

nem hagyható magára, mindennapi tevékenységeiben segítségre szorul. A demens emberek

nappali ellátásában a felügyelet mellett egyéni és csoportos foglalkozásokat is biztosítanak

17

napi rendszerességgel. Ez nem csak a betegnek, hanem a hozzátartozóknak is segítséget,

tehermentesítést jelent, illetve előkészíti a közeledő és sokszor elkerülhetetlen bentlakásos

gondoskodást. A nappali ellátást azok vehetik igénybe, akik betegségéről szakvéleményt

állítottak ki. (Erre jogosult a Demencia Centrum vagy a Nemzeti Rehabilitációs és

Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos).

A teljes elbutulásra utal, amikor a beteg kommunikációja már csak szavakra vagy

tőmondatokra szorítkozik, egyre jobban elveszíti kapcsolatát a környezetével. Ennek a

szellemi és fizikai leépülésnek a végigkísérése és a betegség előre haladtával járó ápolási,

gondozási feladatok mind nagyobb lelki és fizikai megterhelést rónak a gondozó

családtagra.

A betegnek egyre több és több segítségre van szüksége a mindennapi ellátásban, etetni

kell, fürdetni, öltöztetni, kisegíteni a vécére, vagy akár pelenkázni. Ezzel párhuzamosan

pedig az érzelmi megterhelés is fokozódik, mert nem könnyű átélni, hogy szerettünk nem

ismeri meg a körülötte élőket, nem képes kifejezni érzéseit, hogy beszűkül térben és

időben, és lehetetlenné válik számára az önálló életvitel. A szellemi hanyatlással járó

betegségek pedig még a legtürelmesebb és legmegértőbb gondozók megértését és erejét is

kikezdik.

A betegek állapotromlásában bekövetkezhet tehát az az időszak, amikor otthoni

gondozásuk már nem oldható meg – meghaladja a gondozó pszichés tűrő és fizikai

teljesítőképességét. „Kimutatott, hogy a gondozók 50%-ában, a demens beteg ápolásával

összefüggésbe hozhatóan pszichés betegség alakul ki, ezen belül 75%-ban depresszió,

45%-ban alvászavar (Small és mtsai 1997). A demencia nem csak egy embert, hanem egy

egész családot, de legalábbis még egy személyt érintő betegség.” Ilyenkor a

leghumánusabb, a családtagokra nézve gyakran igen fájdalmas döntést kell meghozni, ami

az intézményi elhelyezést jelenti.

Erre ma hazánkban egyes állami kórházak demens/pszichiátriai osztályai, a demens

betegek szakellátására is alkalmas bentlakásos idősotthonok kínálkoznak, ahol megvan a

lehetőség a kórosan feledékennyé vált és egyre nehezebben gondozható beteg komoly

szakértelmet igénylő ápolására.

A pszichológusok kifejezetten fontosnak tartják, hogy a már ebben a stádiumban lévő

alzheimeres beteget a családja, az addig őt ellátó közvetlen hozzátartozója tudja bűntudat

nélkül „elengedni”. Ennek azonban csak az otthoni környezetből való elengedést szabad

18

jelentenie. A „kapcsolattartásnak” a beteggel (pl. rendszeres látogatása, a vele való

együttlét), a kommunikációnak, együttműködésnek a kezelőorvossal, az

ápolószemélyzettel (mit szeret, mit nem a beteg, mire hogyan „reagál” stb.) a szellemi

leépülésben érintett személy életének utolsó pillanatáig kell tartania. Nem szabad

elfelejteni ugyanis, hogy a már csak gyenge életreakciókat mutató, végstádiumú betegnek

is joga van az olyan minőségű ellátáshoz, gondozáshoz, amely még meglévő igényeit

figyelembe veszi, emberi méltóságát tiszteletben tartja.

(http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=86772&Printable)letöltve: 2016.03.23.

3.4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény:

Többek között az idősek otthona. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a

jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet

megállapítása esetén nyújtható.

3.4.1 Az időseket gondozó intézmények sajátosságai:

Az intézmények többsége (ma már) állami (korábban önkormányzati)

fenntartásban működik, emellett jelen vannak az egyházi, nonprofit és vállalkozási

jellegű intézmények is

Az intézmények többsége nagyméretű

Az otthonok finanszírozása: a normatív állami finanszírozáson, a lakók által

fizetett térítési díjon és fenntartói támogatáson alapul

Az épületek többsége nem felel meg a korszerű ellátás követelményeinek

Az intézményekben meglévő technikai felszereltség általában elmarad az európai

normától

Az ápolási – gondozási tevékenységek fizikailag aránytalanul nagy terhet rónak a

dolgozókra.

19

4. Az Őszi Napsugár Otthon bemutatása

A Miskolc Város Önkormányzata által fenntartott Intézményünk válaszokat ad a 4 órát

meghaladó gondozási igényekre. Az ellátás minősége igazodik az egyéni igényeknek

megfelelő differenciált gondozási szükséglethez. Az intézmény működését meghatározzák

az aktuális törvények, jogszabályok, rendeletek.

Az Őszi Napsugár Otthon Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat szociális ellátó

rendszerében fontos szerepet tölt be. Az idősellátás területén tartós bentlakásos

intézményként legnagyobb ellátotti létszámmal, 587 fővel működő intézmény.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése V-89/4737/2013. sz. határozata alapján a Miskolc

Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugár Otthon fenntartói jogának

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által történő átvétele után 2013. július 01.

napjától

„ Az intézmény megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Őszi Napsugár

Otthon”

„Közfeladata: Tartós bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó intézmény, Idősek Otthona”

„Alaptevékenysége: Személyes gondoskodás keretében végezett szociális szakosított

ellátás”

4.1. Az intézmény egységei, férőhelyei, az alapítás éve:

Őszi Napsugár Otthon

Miskolc, Szentpéteri kapu 101. 437 férőhely 1970.

Őszi Napsugár Otthon – Idősek Háza

Miskolc, Mátyás király u. 15. 24 férőhely 1990.

Őszi Napsugár Otthon – Ezüsthíd Otthon

Miskolc, Bársony János út 29/A. 30 férőhely 1992.

Őszi Napsugár Otthon – Aranykor Idősek Otthona

Miskolc, Kiss tábornok út 32. 96 férőhely 2003.

20

Az Őszi Napsugár Otthon és az Ezüsthíd Otthon intézmény működési területe: Miskolc

Város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései.

Az Idősek Háza és az Aranykor Idősek Otthona vonatkozásában: Miskolc Megyei Jogú

Város közigazgatási területe. (Őszi Napsugár Otthon Szakmai Program, 2015.)

Az Őszi Napsugár Otthonban valamint annak részlegeiben, az ellátottak életvitelének

segítése, életminőségének javítása komplex gondozás formájában valósul meg. A komplex

gondozást - fizikai és egészségügyi ellátást, lelki gondozást, a szabadidő hasznos eltöltését,

a foglalkoztatást - szakmai munkacsoportokból álló gondozószolgálat végzi.

Az Őszi Napsugár Otthon dolgozóinak feladata a lakók korának és egészségi állapotának

megfelelő ápolás/gondozás és mentálhigiénés ellátás biztosítása, az ellátottak életvitelének

segítése, életminőségének javítása, valamint a demens ellátottak szellemi leépülésének

különféle fázisában a komplex gondozás, a speciális szükségletek kielégítése. Szakápolási

tevékenységünk célja, hogy a lakóink a megszokott környezetükben, személyre szabottan

szakszerű ellátásban részesüljenek. A gondozást ápolást nyújtó team összetett,

nélkülözhetetlen szerepet tölt be a gondozási ápolási tevékenység végzésében.

Személyi, tárgyi és működési feltételeinket, 1/2000.évi SzCsM rendelet határozza meg.

(Őszi Napsugár Otthon Szakmai Program, 2015.)

21

4.2. Az Intézmény ellátotti létszámának mutatói:

Az intézményünkben és telephelyein összesen 587 fő ellátásáról tudunk gondoskodni.

2./

1.táblázat (Őszi Napsugár Otthon engedélyezett férőhelyeinek megoszlása telephelyek szerint)

A gondozási/ápolási feladatok elvégzését az ellátottak ápolási/gondozási besorolása

határozza meg, a szükségletek kielégítésének mértéke ezen besorolás alapján történik.

Az alábbi táblázatból is kitűnik, hogy ellátottaink közel fele, önellátásra nem képesek, így

a gondozók/ápolók részéről teljes körű ellátást igényelnek.

3./

Őszi Napsugár

Otthon

Aranykor

Otthon

Ezüsthíd

Otthon

Idősek

Háza

Összes

Önellátásra képes 94 fő 41 fő 13 fő 13 fő 161 fő

Önellátásra

részben képes

97 fő 29 fő 14 fő 9 fő 149 fő

Önellátásra nem

képes

246 fő 26 fő 3 fő 2 fő 277 fő

Összes 437 fő 96 fő 30 fő 24 fő 587 fő

2.táblázat (Ellátottak önellátási képesség besorolása az Őszi Napsugár Otthonban és telephelyein, 2015.

december 31-i adatok alapján)

Ellátotti szám

Őszi Napsugár

Otthon

437 fő

Fsz. 66

I. Em. 120

II.Em. 124

III.Em. 127

Idősek Háza 24 fő

Ezüsthíd 30 fő

Aranykor 96 fő

Összesen: 587 fő

22

Jelentős terhet ró az intézményre a demens ellátottak számának növekedése. Intézményünk

első intenzív gondozási részlege 2010-ben került kialakításra 70 fő demens ellátottal,

(jelenleg 66 fő ellátására van lehetőség az adott egységben), 2013-ban újabb 50 fős részleg

alakult, ez az I. emeleti demens részleg 2014 elején kibővítésre került 70-főre,

majd 2015-ben újabb 36 fős demens részleggel bővült az otthon, a III. emelet egy része

került leválasztásra. Így jelenleg 172 fő demens beteg ellátásáról tudunk gondoskodni

védett részlegen.

Jelen pillanatban tehát a földszinten 66 fő, az I. emeleten 70 fő, a III. emeleten 36 fő

ellátása történik.

Az alábbi táblázat az intézményünkben jelenleg élő demencia kórképpel küzdő ellátottaink

valódi számát mutatja.

4./

Földszint I.

Emelet

II.

Emelet

III.

Emelet

Aranykor

Otthon

Összesen

Enyhe fokú 8 12 10 22 7 59 fő

Középsúlyos 21 27 16 29 13 106 fő

Súlyos 36 40 2 16 18 112 fő

Összesen 65 79 28 67 38 277 fő

3.táblázat (Demens ellátottaink száma ŐNO és Aranykor Otthon 2015.12.31-én)

Az adatokból jól látszik, hogy 277 fő gondozottunk az, aki speciális gondozást igényel, ha

levonjuk az enyhe fokú demenciában szenvedők számát, akkor is 218 fő az a demens

ellátotti létszám, akiket a jogszabályi előírásoknak megfelelően, külön gondozási

egységben kellene ellátnunk. Ez a szám 46-tal több, mint a jelenlegi demens férőhelyeink

száma.

Még jelentősebb mutatóként van jelen az otthonunkban élő súlyos fokú

demenciában szenvedők száma. 2010-ben még csak 26 fő súlyos demens lakó ellátásáról

gondoskodtunk, az elmúlt év végére viszont 112 fő gondozottunk igényelt speciális

ellátást, gondozást.

23

5./

1.grafikon (Súlyos demenciában szenvedő ellátotti létszám az ŐNO-ban és telephelyein /december 31-i

adatok alapján/ 2010-2015 )

A grafikonból jól látszik, hogy 6 év alatt 86 fővel emelkedett, azaz - több, mint 3x-ra -

növekedett a súlyos demensek száma intézményünkben.

A fentieken kívül a további demens férőhelyek bővítésének szükségességét vetíti elénk

azon várakozók száma is, akik az adott kórképpel rendelkezve kérik felvételüket

intézményünkbe- 2015. december 31-i adatok szerint 123 fő.

6./

Női demens várakozók

száma

Férfi demens várakozók

száma

Összes demens várakozó

száma

2010 39 fő 5 fő 44 fő

2011 17 fő 15 fő 32 fő

2012 54 fő 12 fő 66 fő

2013 75 fő 18 fő 93 fő

2014 72 fő 19 fő 91 fő

2015 100 fő 23 fő 123 fő

4.táblázat (Demenciában szenvedő várakozók száma az ŐNO-ban / december 31-i adatok alapján/ 2010-

2015.)

26

40

66

9699

112

0

20

40

60

80

100

120

2010 2011 2012 2013 2014 2015

24

Amint az a táblázatból is kiderül, 2010. óta a demencia kórképpel küzdő ellátást igénylők

száma 79-cel növekedett, azaz 6 éven belül több mint 2,5 x-re emelkedett a szám.

A fenti adatok a gyakorlatban igazolják tehát a szakirodalomban foglaltakat a demencia

növekedési üteméről.

25

5. Demens részleg fejlesztési teve az Őszi Napsugár Otthonban

5.1. A projekt célkitűzések meghatározása:

1. A felmérés eredményeihez igazodva 2016. évben újabb 32 fős intenzív gondozási

egység kialakítása az Őszi Napsugár Otthon II. emeletén, illetve 2017-ben az Aranykor

Otthon I. emeletén 24 fős demens részleg létrehozása.

2. Az intézményben dolgozó szakemberek felkészítése, továbbképzése a feladatellátáshoz

rendelten.

5.2. Stratégiai célok:

A helyi szükségleteknek megfelelő, a szűkebb és tágabb környezeti kihívásokhoz is

igazodó magas színvonalú és mindenki számára elérhető demens ellátás megvalósítása és

folyamatos fejlesztése. Ahhoz, hogy intézményi szolgáltatásaink megfeleljenek a működési

területünkön élők szükségleteinek, alkalmazkodjanak a környezeti elvárásokhoz és

kihívásokhoz, folyamatos fejlesztésükre van szükség.

5.3. Az új demens részleg, mint szolgáltatás tervezésének és

fejlesztésének lépései:

A külső és belső környezeti tényezők, a szükségletek és igények alakulásának

felmérése (SWOT analízis), folyamatos nyomon követése.

Költségvetés készítése a fejlesztési igények felmérését követően

Az erőforrások csoportosítása a fejlesztendő területhez

Szakmai módszertani ismeretek és készségek megújítása, naprakészen tartása,

továbbképzési terv kidolgozása

A munkatársak motivációjának, elhivatottságának, együttműködésének

megalapozása

26

5.4. Célcsoport azonosítása:

Célcsoportunk az intézményben élő, illetve a megyében és megyén kívül megjelenő,

demenciában szenvedő betegek és hozzátartozóik.

5.5. Célkitűzés után várható hatás, eredmény:

A magas színvonalú szolgáltatások biztosításának alapja, a demens ellátáshoz igazodó

személyi és tárgyi feltételek biztosítása mely egységes szakmai protokoll, ugyanakkor

személyre szabott gondozás és mentálhigiénés ellátás biztosítása köré szerveződik. A

felkészítés eredménye, hogy az ellátottakat olyan felkészült szakemberek látják majd el,

akik rendszerszemléletű módon egyaránt képesek az egyénekre, azok személyiségére és a

megoldandó problémákra megfelelő figyelmet fordítani, és a szükséges segítséget megadni

a nehézséget okozó élethelyzetből való továbblépéshez, mind az ellátottnak, mind a

hozzátartozóiknak.

A demens ellátás tekintetében megnövekedett igényeket az intézményünk a

meghatározott jogszabályi keretek között, viszonylag rövid időn belül és

maradéktalanul ki tudja elégíteni.

Az intézmény szakmai presztízse növekedni fog.

A demens betegek gondozása magasabb szintű szakmai irányelveknek megfelelően

fog működni.

Az ellátottak és hozzátartozóik gondozással szemben támasztott elégedettsége

növekedni fog.

27

5.3.1. A külső és belső környezeti tényezők, a szükségletek és igények

alakulásának felmérése: SWOT analízis

Erősségek

Következetesség a fejlesztés

stratégiai irányvonalai mentén

Kliensközpontúság

Szolgáltatásra való magas igények

Szakemberek elkötelezettsége

Több éves munkatapasztalat

Jó kapcsolat a fenntartóval

Egymásra épülő, átjárható

részlegek

Intézmény mögött álló

alapítványok

Ellátotti jogok érvényesülése

Gyengeségek

A rendeletileg szabályozott szociális

szakemberlétszám alacsony a

tényleges, szükséglet szerinti ellátás

biztosításához

Demens ellátással kapcsolatos

ismeretek nem elég széleskörűek a

szakdolgozók körében

Tárgyi feltételek hiánya

Kórházakkal való gyenge kapcsolat

Alacsony bérek

Lehetőségek

Pályázati lehetőségek, melyek

egyre több speciális szükségletre

reagáló projekt működését teszik

lehetővé

Továbbképzési lehetőségek

Társadalmi szolidaritás erősítése

Esetmegbeszélések működtetése

Szakmán belüli kapcsolatok

erősítése

Alzheimer-café-hoz való

csatlakozás

Civil szféra szerepvállalása

Szükségletekhez igazodó,

monitorozható ellátórendszer

fejlesztése

Épület-részleg felújítása

Igényekhez igazodó demensellátás

Veszélyek

Szakmai létszám miatt minőségi

munkavégzés hiánya

Kellő ismeretek hiánya, melyek az

ellátás minőségét veszélyeztetik

Előre nem látható törvényi

változások, melyek negatívan

befolyásolják a működést

Szakemberek kiégésének veszélye

Demens részlegekről kialakított

tévhit, a kérelmezők hozzátartozói

részéről

Esetleges forráshiány

Demográfiai okok- demens ellátottak

számának folyamatos növekedése

28

Az előrelátó, körültekintő tervezéshez elengedhetetlen, hogy felmérést készítsünk az

otthon reális lehetőségeiről. Több elemzési módszer közül én a SWOT-analízist

választottam, magyarosított nevén GYELV-elemzés. Az elemzés eredményeként egy olyan

táblázatot kapunk, amely segít a vállalat helyzetének kritikus értékelésében, áttekintésében.

A módszer elnevezése tulajdonképpen egy angol nyelvű rövidítést takar, mely már be is

mutatja a módszert magát. A SWOT-analízis lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja

fel a vállalat gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes

mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre lehet számítani.

29

6. Demens részleg kialakításának szempontjai

Demens részlegeinkben az a középsúlyos vagy súlyos mértékű mentális hanyatlást

mutató lakó helyezhető el, akinél a szociális készségek jelentős elvesztése áll fenn, és a

lakó biztonságos ellátása csak intenzív gondozási feltételek között valósítható meg.

E gondozási egységbe történő ellátást a komplex állapot-felmérés

nyomán pszichiáter szakorvos javasolja.

E részlegben helyezhető el az is, aki mentális hanyatlása nyomán súlyos beilleszkedési

nehézségeket mutat, és e nehézségek a lakókörnyezet részéről már nem kezelhetők.

A demens részlegbe helyezés, valamint a korlátozó intézkedésre vonatkozó döntések az

intézményünkben szabályozás alatt vannak.

A közép – és súlyos demens lakók elkülönítése vagy az egészséges lakókkal együtt lakása

legtöbbször egyénre szabott elbírálás alá esik a gondozott tünetei, viselkedése alapján. Erre

irányuló javaslatot egy multidiszciplináris team teszi meg az intézmény vezetője felé.

Tapasztalataink alapján van olyan súlyos demens akinek motivációt jelent az ép

gondolkodású, de mozgásában sérült lakótársról való gondoskodás, az együttlakás. Ez a

mindennapi feladat, a demens személy szinten tartását nagymértékben befolyásolja.

Ezzel ellentétes, amikor a demens lakó éjszakai vagy napközbeni magatartásával zavarja

lakó társai nyugalmát, így a demens részben történő elhelyezése indokolt.

A demens rész a többi szobától elkülönül, biztonságos részleg, amelynek személyi és

tárgyi feltételei e speciális ellátás igényeihez igazodnak.

6.1. Szakmai módszertani ismeretek, továbbképzési terv

A súlyos állapotban lévő dementálódott beteg rendkívül nehéz ápolási feladatott jelent akár

a család, akár az egészségügyi vagy szociális ellátórendszer számára, melyre a

gondozószolgálatot, a szakmai teamet fel kell készíteni. A demens betegek gondozása

során érvényesülnie kell a Maslow-féle szükségletpiramis elvének. A piramis alján a

30

vegetatív igényeket kell elsőként figyelembe venni, majd a biztonságérzetet, kapcsolatok

meglétét, tevékenységeket, önmegvalósítást.

1.ábra (Maslow-féle szükségletpiramis)

Az ápolás során el kell fogadni azt a tényt, hogy a legodaadóbb ápolás sem vezet

gyógyuláshoz.

A demens betegek ápolása kapcsán alapvető cél, hogy a demenciával küzdő idős ember a

szellemi leépülése során életminőségét megőrizve, jó közérzettel, boldogan élje életét,

érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen az adott pillanatok élvezetére, állapotromlását

késleltető támogatást kapjon. Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek

legyenek szükségletei és meg tudja őrizni emberi méltóságát. Vagyis mindazon

beavatkozások és eljárások biztosítása, melyek hozzájárulnak a demens jól-létének, - a

"well-being" - biztosításához. A jól-lét itt azt jelenti, hogy a demenciával küzdő személy: -

31

a napjait aktívan tölti segítői közreműködéssel, - biztonságban érzi magát, - érzelmi

támogatást kap.

A beteg gyakran régmúltból felidézett világban él. Az ápolással-gondozással igyekszünk

elviselhetővé tenni a betegséggel való együttélést. Emberi méltóságát a végsőkig őrizzük

meg.

6.2. Ápolás – gondozás sajátosságai

Nincs két azonos eset, a protokollok sokszor csak irányt mutatnak!

1.) Túlreagálás

A beteg mérges lesz, sír, kiabál, valamit túlreagál. Pl. előfordulhat, hogy nem akar fürdeni,

hajat mosni. Ilyenkor a teendők:

szeretetteljesen lépjünk a demens beteghez;

szemből közeledjünk;

mindig mondjuk meg, hogy most mi fog történni;

hallgassuk végig a beteget;

azokkal is beszéljünk, akik már nem tudnak szavakkal kommunikálni;

ne sietessük őket;

2.) Kommunikáció sérülésének következménye

Előfordul, hogy jó modorú ember elkezd káromkodni.

A betegség súlyosabb fázisában nem tud szavakkal kommunikálni. Ilyenkor fontos

az érintéssel történő kommunikáció.

A fizikai érintés, zene, néven szólítás a zavart időseket figyelmesebbé teszi.

A szó – érintés – szemkontaktus a legjobb módszer a kommunikálásra.

32

3.) Koordinációs problémák

A megszokott dolgok nem mennek többé, mert az agy és kéz nem érti egymást. Pl. nem

tudnak gombolni, cipőt fűzni. Fontos, hogy minél tovább tehesse azt, amit még tud.

Kerüljük a túlgondozást. Fontos az egyéni gondozási terv!

4.) Időérzék elvesztése

Összekeverednek az évszakok, hónapok, nappalok és éjszakák. A foglalkoztatásban és a

környezet alakításban arra kell törekedni, minél több dolog emlékeztesse őket arra, hogy

milyen évszak, nap van.

5.) Bolyongás

Gyakori magatartásforma, biztonságos környezetben szabadon kóborolhat. Jelentkezhet

szórványosan, de folyamatosan is.

Ennek gyakori okai lehetnek:

a beteg haza akar menni,

fiziológiás szükségletei vannak (éhes, szomjas, WC-re szeretne menni, fázik stb.),

testi betegség (fájdalom, székrekedés),

pszichés betegségek (szorongás, hallucináció stb.),

napi aktivitás hiánya,

6.) Alvási zavarok

Nyugtalanok éjszaka, ezt növeli a dezorientáltság. Előfordul, hogy összekeverik az álmot a

valósággal. Az altató gyógyszerek gyakran ellentétes hatást váltanak ki. Ezért nagyon

fontos az átgondolt napi, rendszeres foglalkoztatás. Ha a Lakó nyugtalan fontos, hogy

empatikusan, szeretetteljesen megnyugtassuk.

7.) Begyűjtési kényszerűség, meglopatási téveszmék

Viszonylag gyakori jelenség, hogy az idős ember másokról rosszat feltételez. Pl, azzal

vádolja környezetét, hogy meglopja, kifosztja. A mérgeztetési téveszmék is gyakoriak.

33

Ugyanakkor előfordul az is, hogy-mivel ruháikat sem ismerik fel, egymás ruhaneműit

elveszik, felveszik.

Nem szabad vitázni a demens lakóval, ő mindezeket valóságként éli meg. Természetesen

megerősíteni sem kell a téveszmékben, igyekezni kell elterelni a figyelmét, rendszeres napi

renddel, programmal segíteni harmóniáját.

6.3. Cél, szemléletmód:

Alapvető cél, hogy a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során

életminőségét megőrizve, pszichés és szomatikus egyensúlyának megtartása mellett élje

életét.

Kognitív zavarai s gondozóját igénybe vevő tünetei mellett is érzékelje a jó bánásmódot,

képes legyen élvezni az adott pillanatokat, és olyan támogatást kapjon, mely késlelteti

állapota romlását.

Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei, és meg

tudja őrizni emberi méltóságát.

(Interprofesszionális szemléletű demens ellátás alternatívái DEMENS IDŐSEK ÁPOLÁSA, GONDOZÁSA

TÁMOP-5.4.12-14)

6.3.1. A demenciával küzdő idős ember életminőségének megőrzése

a biztonságos és optimális gondozási környezet kialakítása, ·

ápolási-gondozási szükségleteinek kielégítése, ·

az állapotának, az élethelyzetének és a „pillanatnak” adekvát kommunikáció

alkalmazása, ·

a tájékozódás, a térbeli és az időbeli orientáció megőrzésének támogatása,

a kognitív jellegű tünetek és a magatartási, valamint a pszichés tünetek enyhítése,

az önellátási képességek javítása, a képességromlás késleltetése, a képességek

csökkenéséből származó zavarok enyhítése,

34

az izoláció elkerülése,

a szűkebb és tágabb szociális környezetben való részvétel támogatása,

az állandóság biztosítása,

biztonságának megőrzése, és a védelem, melynek gyakran, az esetleges korlátozás

az egyetlen lehetséges alapja.

Demens beteg gondozásának alapszabálya: barátságos, szeretetteljes legyen a

légkör. Szavak nélkül is megérzik, hogy elfogadjuk-e vagy elutasítjuk. Fokozott mértékben

már csak az itt és most számít. A körülményeket a beteghez kell igazítani és nem fordítva.

Mindig előfordulhatnak meglepetések. Érdemes megtudni, mi az, amit szeret, ami örömet

okoz számára.

6.3.2. Környezet kialakításának szempontjai:

A környezetnek olyannak kell lenni, amely teret ad a bolyongásra, ugyanakkor nyugodt és

csendes. Nem jó, ha a betegek egész nap a szobájukban vannak. Napközben lehetőleg a

foglalkoztatóba, udvaron legyenek. A szobában való állandó tartózkodás depressziót

okozhat.

Fontos, hogy változatos, mégis stabil legyen a demens betegek napja, erről a

gondozószolgálat és a mentálhigiénés csoport közösen gondoskodik.

A hangok, színek nyugtató hatásúak, fontos az inger gazdag környezet. A tájékozódást

segítik a feliratok, képek, jelzések, ezért ajtójukra, folyosóra, ágyuk fölé ezeket helyezzük

el. Lakószobájukat, ágyukat lehetőség szerint nem változtatjuk.

Kevés és biztonságos bútorzat szükséges a szobában.

A padló csúszásmentes legyen, szőnyeg ne legyen rajta, akadálymentes fürdőszoba, wc.

Éjjel indirekt megvilágítást alkalmazzunk.

35

7. A gondozási és mentálhigiénés team felkészítése a demens

ellátottakkal való foglalkozásra

A demens idősek ellátása speciális ismereteket és elkötelezettséget igényel az őket

gondozóktól. Fontos, hogy ismerjék a demencia okait, az állapotot előidéző betegségeket, a

változatos tüneteket, a szakszerű beavatkozás módszereit. Képesek legyenek a kritikus

gondolkodásra, valamint hatékony problémamegoldó képességgel és nagyfokú türelemmel

rendelkezzenek. A rutin jellegű ápolás-gondozás helyett szisztematikus ápolást

végezzenek. Ennek megvalósításához a gondozóknak is joguk van a megfelelő képzések

elérésére. Szükséges a segítők segítése abban, hogy jól-létüket ők maguk is megőrizhessék,

és a kiégés elkerülhető legyen. file:///C:/Users/Kari/Downloads/jeszenszky-zita---demens-idosek-

ellatasanak-iranyelvei%20(14).pdf- letöltve: 2016-04-11

A mentálhigiénés ellátásban Virginia Bell „Legjobb barát modell” bevezetését tervezzük

megvalósítani.

Virginia Bell több mint 20 évet dolgozott demens betegekkel. Nevéhez fűződik az első

demencia specifikus napközi program kialakítása, amely még ma is az egyik

legjobb program a szakirodalom szerint.

A „legjobb barát modell” kimondja, hogy a demenciában szenvedőknek

Joguk van ismerni diagnózisukat.

Joguk van a megfelelő és folyamatos orvosi ellátáshoz.

Joguk van tevékeny életet élni, ameddig csak lehet.

Fontos, hogy felnőttként, és ne gyerekként bánjanak velük.

Biztonságos és kiszámítható környezetben élhessenek.

Értelmes tevékenységgel foglalkozhasson minden nap.

Olyan emberek vegyék körül, akik ismerik őket, ismerik életútjukat

Olyan személyek gondozzák őket, akik képzettek a demencia ellátás területén.

(https://www.facebook.com/notes/t%C3%A1masz-id%C5%91sek-otthona/m%C3%A1s-

vil%C3%A1gban-%C3%A9lek-de-%C3%A9n-is-ember-vagyok/630638976976108/) letöltve:

2016-04-11

36

Láthatjuk, hogy a demens betegekkel való foglalkozás nem csak a gondozószolgálatnak, de

az intézményben dolgozó mentálhigiénés szakembereknek is nagyobb felkészültséget,

odafigyelést igénylő feladat. Az intézmény vezetése ezért kiemelt kérdésként kezeli a

továbbképzéseken való részvételt, mely távoktatás, társintézményi látogatások és házi

továbbképzések keretén belül valósulhat meg. A 2016-os év házi továbbképzési tervében

az alábbi előadások megvalósítását tervezzük az intézményünk orvosai, szakorvosai

részvételével, illetve vendég előadók felkérésével:

Fõ témakörök:

- A demenciáról általában.

- A demencia fogalma, típusai, súlyossági fokozatai.

- A demencia súlyosságát vizsgáló módszerek.

- A demenciával élõ idõsek gondozása.

- A gondozási munka és a bánásmód speciális jellemzõi a demenciával küzdõk

gondozása során.

- A demens ellátottak speciális foglalkoztatása.

- Önállóságot fenntartó gyakorlatok enyhe, középsúlyos és súlyos demenciával

élõk gondozása során.

- Kognitív kompetenciák megõrzését segítõ gyakorlatok az enyhe, középsúlyos és

a súlyos demenciával élõk gondozása során.

- Mozgáskoordinációs gyakorlatok enyhe, középsúlyos és súlyos demenciával élõk

gondozása során.

- Szociális kompetenciák szinten tartása, segítése.

- Korlátozó intézkedések, a demenciával járó jogi kérdések

7.1. Korlátozó intézkedés

A demens ellátottakról való gondoskodás során a biztonság szükségletének kielégítése

céljából kiemelt kérdésként kell kezelni a korlátozó intézkedésekre vonatkozó

szabályokat.

37

Az Őszi Napsugár Otthonban korlátozó intézkedést csak az intézmény háziorvosa

rendelhet el. Különösen indokolt esetben a vezető ápoló is jogosult elrendelni, de erről

az intézkedéséről az orvost haladéktalanul értesítenie kell. A korlátozást az intézmény

háziorvosának jóvá kell hagynia. Az intézkedés elrendeléséről a háziorvos az

intézményvezetőt írásban értesíti. A korlátozó intézkedések bevezetésének oka minden

olyan magatartás az ellátott részéről, amely magatartással a lakó önmagát, környezetét

közvetlenül veszélyezteti. A korlátozó intézkedések csak a veszélyeztető magatartás

fennállásának időtartamára rendelhetőek el, a szükséges legkisebb mértékűek és nem

lehetnek büntető jellegűek. A korlátozás elrendelésénél be kell tartani a fokozatosság

elvét, azaz először a pszichikai korlátozást kell alkalmazni, melynek

eredménytelensége esetén a fizikai korlátozás következhet, majd a biológiai, kémiai

vagy egyéb korlátozás.

7.1.1 Pszichikai korlátozás:

A lakó veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó

pszichés megnyugtatása, felszólítása a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető

magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására, valamint

a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó

beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás.

Eredménytelenség esetén az arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés

alkalmazása következik.

7.1.2. Fizikai korlátozás:

A lakó szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi

kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, így

különösen a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az

intézet területén történő mozgás korlátozása, az elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés,

valamint a lekötés.

38

7.1.3. Kémiai vagy biológiai korlátozás:

A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges

mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása.

7.1.4. Egyéb korlátozó intézkedés:

A felsorolt fizikai, kémiai vagy biológiai, illetve ezek komplex alkalmazásával történő

korlátozás. A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad

mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az intézet elhagyásának

megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása

esetén a dokumentációt és jelentést 168 óránként el kell végezni.

A korlátozás feloldásának szabályai:

Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen

veszélyeztető állapot tart. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át

kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.

A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek:

Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az

ellátást igénybevevőt, ill. törvényes képviselőjét:

- a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról,

- az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, - az ellátott jogi

képviselő, ill. az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről, - a panaszjog

lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól.

Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak

elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott

törvényes képviselőjét tájékoztatni kell - a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt,

39

halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó

intézkedés elrendeléséről és formájáról, - a korlátozó intézkedés feloldásáról.

Kötelezettségek:

Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az

intézmény vezetőjét. Az intézményvezető 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátott

jogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről.

Panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása

ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény

fenntartójánál. (Őszi Napsugár Otthon Korlátozó Intézkedések Szabályzata, 2015.)

40

Összefoglalás

Amint az a szakdolgozatból is kiderül, a XXI. században egyre sürgetőbben megjelenő

demográfiai kérdésként jelentkezik az öregedő társadalom problémája. Míg a születések

száma csökken, addig az idősek száma jelentős mértékben nő. Emellett a társadalomban

elfoglalt helyük, szerepük is megoldásra váró feladat. Egyre több idős emberről kell a

társadalomnak gondoskodnia, közöttük egyre magasabb lesz az öregedéssel együtt járó

kognitív hanyatlásban szenvedők aránya. Nekik sok esetben nem kórházi kezelésre, hanem

a szó klasszikus értelmében vett ápolásra, gondoskodásra van szükségük. A mai magyar

ellátórendszer azonban képtelen arra, hogy megfelelő színvonalú ápolási szolgáltatást

nyújtson a rászorulóknak, továbbá színvonalas demencia ellátást nyújtó szociális

intézmény kevés van az országban, illetve a legtöbb család számára ezek

megfizethetetlenek. A betegek gondozása nagyon kimerítő és megterhelő feladat, ráadásul

sem a legtöbb gondozó sem a legtöbb hozzátartozó nem elég felkészült a komoly

problémák megoldására. Mindezen problémák ismeretében vállalta fel Miskolc Megyei

Jogú Város Önkormányzat Őszi Napsugár Otthona immár 20 éve egy, a demens betegek

ellátását biztosító részleg kialakítását. Az adott kórképpel rendelkező kérelmezők

számában megmutatkozó évről-évre emelkedő mutatók, mint igény hívták életre újabb

intenzív gondozási egységek kialakítását, melynek szükségszerűsége ezen évben ismét

megmutatkozott. A demenciában szenvedő ellátást igénylők száma tehát továbbra is

növekvő tendenciát mutat. A 4 órát meghaladó ápolási igény, a demens ellátottak

számának növekedése továbbra is jelentős terhet ró a gondozószolgálatra, mely terhet

tovább erősíti, hogy a jogszabályok a gondozási szükséglet megállapításának szabályait

szigorúbb feltételekhez kötik, a személyi feltételek viszont változatlanul jelennek meg.

Egységes demens ellátás Magyarországon stratégia szinten sincs. A minőségi demens

ellátás érdekében intézményünk elindult egy fejlesztési stratégia mentén, mely nem csak a

környezeti feltételek megteremtését, hanem a gondozás „őrző-védö” szemléletét kívánja

megváltoztatni és a demens embert, mint egyszeri és megismételhetetlen személyiséget

állítaná az ápolás középpontjába.

41

FELHASZNÁLT IRODALOM

1) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

2) Demográfia, 2013. 56. évf. 2–3. szám, 105–143.

3) Dr. Egervári Ágnes, Gyakorlati tanácsok a demencia útvesztőjében (Kapaszkodó(k)

p.12-13.)

4) Egészségügyi Minisztérium: Szakmai protokoll a demencia kórismézése, kezelése és

gondozása

5) Gyarmati Andrea, Demensek a szociális ellátórendszerben (KAPOCS IX. évf. 2.

szám)

6) Kiss Gabriella, Középsúlyos és súlyos demens betegek személyközpontú ellátásának

módszere, családias közegben, illetve bentlakásos otthoni körülmények között | (

Párbeszéd: szociális munka folyóirat vol. 2., 2015)

7) Őszi Napsugár Otthon Korlátozó Intézkedések Szabályzata, 2015.

8) Őszi Napsugár Otthon Szakmai Program, 2015.

9) Szabó Lajos, Útmutató a demens részleg tárgyi-szakmai minimumfeltételeinek

kialakítására | (Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztály

kiadványa, Továbbképző füzet 5. szám, 2004)

10) http://www.voroskereszt.hu/hireink/165-2014-evi-hirek/1846-alzheimer-vilagjelentes-

2014.html

11) http://palyazat-sote.hu/wp-content/uploads/2013/11/Dementia_information_leaflet.pdf

12) http://palyazat-sote.hu/wp-content/uploads/2013/11/Dementia_information_leaflet.pdf

13) http://www.webbeteg.hu/cikkek/demencia/126/az-alzheimer-kor-es-tunetei

14) http://www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/dem_care_demenciaban_szenvedok_tavgondozasa

_9220

15) http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=86772&Printable

16) file:///C:/Users/Kari/Downloads/jeszenszky-zita---demens-idosek-ellatasanak-

iranyelvei%20(14).pdf-