Diákélet a középkorban

A Karoling-kori kolostori és püspöki központokban, valamint a paloták iskoláiban csupán az egyházi és világi vezetés utánpótlásáról gondoskodtak.

Aki professzori, tudósi munkáját már hivatásból végezte, tehát aki egy új társadalmi réteg, az értelmiség tagja lett, a városokkal együtt jelent meg.

A városi iskolák már kezdeti formájukban sem korlátozták magukat csak a tisztviselők és a papok képzésére. A szerzetesi, nemesi, paraszti, polgári eredetű diákok lázasan keresték a városokban a nekik megfelelő iskolát.

A XIII. században a városi testületek – az önkormányzatok és céhek – kialakulásával, illetve megerősödésével párhuzamosan megszerveződtek a szellemi tevékenység műhelyei, testületei is.

Az új intézményeket egyetemeknek (UNIVERSITAS) nevezzük.

Az egyetemek – akárcsak a városi önkormányzatok – az egyházi és a világi hatalom ellen folytatott küzdelemben nyerték el függetlenségüket.

Európai egyetemek

1088. Bologna 1257. Párizs ---- alapítója Robert de Sorbon1348. Prága ----- alapítója IV. Luxemburgi Károly1364. Krakkó ---- alapítója III. Nagy Kázmér1365. Bécs ---- alapítója  IV. Rudolf, III. Albert és III. Lipót osztrák hercegek.1367. Pécs --- alapítója I. Nagy Lajos1395. Óbuda --- alapítója Luxemburgi Zsigmond

Mi is az a hét szabad művészet?

A középkori egyetemeken a hét szabad művészetet tanították, amelynek latin neve „septem artes liberales”. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.”

A hét szabad művészetet két csoportra osztották:

I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományág

Grammatica – NyelvtanRetorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli

kifejezése Dialektica – Dialektika, a gondolatok logikus

kifejtésének tárgya

II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve

Astronomia – Csillagászat Aritmetika – Számtan Geometria – Mértan Musica – Zene

Erdélyiek egyetemjárása a középkorban

•A középkori Erdélyben 1520 előtt főiskola nem működött

•Külföldre mentek tovább tanulni, Párizs

•XIV. század, létrejönnek Közép-Európában az első egyetemek , Prága, Bécs

•Az erdélyi diákok döntő többsége a bécsi és a krakkói egyetem hallgatója volt

•A külföldi egyetemekre beiratkozott erdélyi hallgatók száma a XIV. század utolsó évtizedeitől kezdve 1410-ig folyamatosan emelkedett

1410 után csökken az egyetemre járó diákok száma, talán ez annak is köszönhető volt, hogy:

•Az utazás még rövid útvonalakon is igen veszélyes és bizonytalan

•Pestisjárványok

 Mátyás uralkodása idején az itáliai egyetemek iránt fokozódó érdeklődés. Jóllehet már korábban is tanultak erdélyiek Bologna, Pádua egyetemein, csak a XV. század 50-es éveitől mentek nagyobb számban Itáliába

Az erdélyi diákok településtípusok szerinti megoszlása69

Településtípus:

Királyi város

Püspöki város

Mezőváros Falu Ismeretlen

Diákok száma: 985216

597+118 = 715

380 200

%39,5 8,7 28,6 15,2 8

Köszönöm a figyelmet!