4. előadás4. előadás2012. 03. 22.2012. 03. 22.
22. TételAz első fokú bíróság és az
ügyész teendői a fellebbezést követően
22. TételAz első fokú bíróság és az
ügyész teendői a fellebbezést követően
I. Az első fokú bíróság teendői:- az 1. f. ú. bíróság értékeli a fellebbezést elutasítja, ha:1. kizárt a fellebbezés;2. nem az arra jogosult nyújtotta be;3. elkésett a fellebbezés.
- felterjeszti (t. e.) az iratokat a 2. f. ú. bírósághoz
I. Az első fokú bíróság teendői:- az 1. f. ú. bíróság értékeli a fellebbezést elutasítja, ha:1. kizárt a fellebbezés;2. nem az arra jogosult nyújtotta be;3. elkésett a fellebbezés.
- felterjeszti (t. e.) az iratokat a 2. f. ú. bírósághoz
II. A 2. f. ú. bíróság mellett működő ügyész teendőiII. A 2. f. ú. bíróság mellett működő ügyész teendői
- áttanulmányozza az iratokat - 15 (kivételesen 30) napon belül
megküldi a 2. f. ú. bíróságnak [ügyészi leiratával együtt]
- áttanulmányozza az iratokat - 15 (kivételesen 30) napon belül
megküldi a 2. f. ú. bíróságnak [ügyészi leiratával együtt]
23. TételA pótmagánvádló fellépése a tárgyaláson, ha az ügyész a
vádat elejtette. A tárgyalásra vonatkozó eltérő törvényi
rendelkezések pótmagánvádló fellépése esetén.
23. TételA pótmagánvádló fellépése a tárgyaláson, ha az ügyész a
vádat elejtette. A tárgyalásra vonatkozó eltérő törvényi
rendelkezések pótmagánvádló fellépése esetén.
I. A pm fellépése:ha az ügyész a vádat elejti:- a bíróság a tárgyalást elnapolja + 15
napon belül a vádelejtésről értesíti a sértettet
- a sértett: 60 napon belül léphet fel pm-ként (ha ez eredménytelenül telik el: a bíróság megszünteti az eljárást)
I. A pm fellépése:ha az ügyész a vádat elejti:- a bíróság a tárgyalást elnapolja + 15
napon belül a vádelejtésről értesíti a sértettet
- a sértett: 60 napon belül léphet fel pm-ként (ha ez eredménytelenül telik el: a bíróság megszünteti az eljárást)
II. A tárgyalásra vonatkozó eltérő tvnyi rendelkezések, ha a tárgyaláson pm lép fel
II. A tárgyalásra vonatkozó eltérő tvnyi rendelkezések, ha a tárgyaláson pm lép fel
1) A pm jogi képviselőjének kötelessége a tárgyaláson jelen lenni
2) Ha a pm jogi képviselete a tárgyaláson megszűnik: sértett felhívása (8 napon belül): 15 napon belül gondoskodjon jogi képviselőről
3) Személyes költségmentesség illetheti meg a sértettet pártfogó ügyvédet kap
1) A pm jogi képviselőjének kötelessége a tárgyaláson jelen lenni
2) Ha a pm jogi képviselete a tárgyaláson megszűnik: sértett felhívása (8 napon belül): 15 napon belül gondoskodjon jogi képviselőről
3) Személyes költségmentesség illetheti meg a sértettet pártfogó ügyvédet kap
4) Ha már a fellebbezés bejelentésekor is a pm képviseli a vádat: az iratokat KÖZVETLENÜL kell felterjeszteni a 2. f. ú. bírósághoz
4) Ha már a fellebbezés bejelentésekor is a pm képviseli a vádat: az iratokat KÖZVETLENÜL kell felterjeszteni a 2. f. ú. bírósághoz5) A pm a vádat nem terjesztheti ki6) A perbeszédet a pm jogi
képviselője tartja
5) A pm a vádat nem terjesztheti ki6) A perbeszédet a pm jogi
képviselője tartja
24. TételA bírósági határozatok
fajtái; az ügydöntő határozatok
24. TételA bírósági határozatok
fajtái; az ügydöntő határozatok
I. A bírósági határozatok fajtái: (részletesen lásd 2. tételnél)
A) Ügydöntő határozat:1. Ítélet2. Tárgyalás mellőzésével hozott
végzés3. Eljárást megszüntető végzés
I. A bírósági határozatok fajtái: (részletesen lásd 2. tételnél)
A) Ügydöntő határozat:1. Ítélet2. Tárgyalás mellőzésével hozott
végzés3. Eljárást megszüntető végzés
B) Nem ügydöntő határozat:B) Nem ügydöntő határozat:
1. Pervezető végzés pl. tárgyalás elnapolása; bizonyítás kiegészítése
2. Egyéb nem ügydöntő határozatok
1. Pervezető végzés pl. tárgyalás elnapolása; bizonyítás kiegészítése
2. Egyéb nem ügydöntő határozatok
II. Az ügydöntő határozatok (ténybeli és jogi keretei)II. Az ügydöntő határozatok (ténybeli és jogi keretei)
A) Ténybeli keretek: a törvényes vádban [Be. 2. § (2) bek.] szereplő tényállás határozza meg
- az eredeti vád módosulhat (vád kiterjesztés; vád megváltoztatás)
- tettazonosság: a vádbeli és az ítéleti tényállás lényeges mozzanatainak – a jogilag releváns tényeknek – meg kell egyezniük [Miben lehet eltérés?]
A) Ténybeli keretek: a törvényes vádban [Be. 2. § (2) bek.] szereplő tényállás határozza meg
- az eredeti vád módosulhat (vád kiterjesztés; vád megváltoztatás)
- tettazonosság: a vádbeli és az ítéleti tényállás lényeges mozzanatainak – a jogilag releváns tényeknek – meg kell egyezniük [Miben lehet eltérés?]
- vádkimerítés kötelezettsége - vádon túlterjeszkedés tilalma- vádkimerítés kötelezettsége - vádon túlterjeszkedés tilalma
B) Jogi keretek: a vád tárgyává tett tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik a bíróságot:
1. a cselekmény vádbeli minősítése2. bj-i szankció
B) Jogi keretek: a vád tárgyává tett tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik a bíróságot:
1. a cselekmény vádbeli minősítése2. bj-i szankció
25. TételA bűnösséget megállapító ítélet; a felmentő ítélet; az
eljárást megszüntető végzés
25. TételA bűnösséget megállapító ítélet; a felmentő ítélet; az
eljárást megszüntető végzés
kiindulópont: a bíróság a vádról ítélettel határoz:
1)Bűnösséget megállapító ítélet2)Felmentő ítélet
kiindulópont: a bíróság a vádról ítélettel határoz:
1)Bűnösséget megállapító ítélet2)Felmentő ítélet
I. A bűnösséget megállapító ítéletI. A bűnösséget megállapító ítélet
A) Feltételei (konjunktív)*1) a cselekmény és annak a vádlott általi
elkövetése bizonyított2) a cselekmény a Btk. szerinti bcs (lásd
bcs tudományos def.-t)3) a vádlott büntethető
*: ha bármelyik feltétel hiányzik:- felmentő ítélet, vagy- eljárást megszüntető végzés
A) Feltételei (konjunktív)*1) a cselekmény és annak a vádlott általi
elkövetése bizonyított2) a cselekmény a Btk. szerinti bcs (lásd
bcs tudományos def.-t)3) a vádlott büntethető
*: ha bármelyik feltétel hiányzik:- felmentő ítélet, vagy- eljárást megszüntető végzés
B) Tartalma:B) Tartalma:
- büntetés kiszabása;- próbára bocsátás / megrovás;- büntetés kiszabás mellőzése pl.
egyes közlekedési bcseknél, ha tevékeny megbánásszerű magatartást tanúsít.
- büntetés kiszabása;- próbára bocsátás / megrovás;- büntetés kiszabás mellőzése pl.
egyes közlekedési bcseknél, ha tevékeny megbánásszerű magatartást tanúsít.
II. A felmentő ítéletII. A felmentő ítélet
A) Feltételei (konjunktív): 1. A vádlott bűnössége nem állapítható meg2. Nem kerül sor az eljárás megszüntetésére
B) Okai: 1. Bcs hiánya: (a cselekmény nem bcs, vagy
azt nem a vádlott követte el) 2. Bizonyítottság hiánya: (nincs bizonyítva a
bcs, vagy az nincs bizonyítva, hogy azt a vádlott követte el)
3. Büntethetőséget kizáró ok: (jogellenesség vagy a bűnösség hiányzik)
A) Feltételei (konjunktív): 1. A vádlott bűnössége nem állapítható meg2. Nem kerül sor az eljárás megszüntetésére
B) Okai: 1. Bcs hiánya: (a cselekmény nem bcs, vagy
azt nem a vádlott követte el) 2. Bizonyítottság hiánya: (nincs bizonyítva a
bcs, vagy az nincs bizonyítva, hogy azt a vádlott követte el)
3. Büntethetőséget kizáró ok: (jogellenesség vagy a bűnösség hiányzik)
III. Az eljárást megszüntető végzésIII. Az eljárást megszüntető végzés
Okai:1) A vádlott halála, elévülés, kegyelem2) Az eljárás megindításához szükséges magánindítvány,
kívánat, feljelentés hiánya (és ez nem pótolható)3) A cselekményt jogerősen elbírálták4) A vád nem törvényes5) Az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye6) Tevékeny megbánás7) Büntethetőséget megszüntető egyéb ok8) Olyan bcs miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb
súlyú bcs mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége
Okai:1) A vádlott halála, elévülés, kegyelem2) Az eljárás megindításához szükséges magánindítvány,
kívánat, feljelentés hiánya (és ez nem pótolható)3) A cselekményt jogerősen elbírálták4) A vád nem törvényes5) Az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye6) Tevékeny megbánás7) Büntethetőséget megszüntető egyéb ok8) Olyan bcs miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb
súlyú bcs mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége
26. TételJárulékos rendelkezések az
ítéletben
26. TételJárulékos rendelkezések az
ítéletbenMelyek ezek a járulékos rendelkezések?1)A polgári jogi igény elbírálása2)A szülői felügyeleti jog megszüntetése3)A szabálysértés elbírálása4)A bűnügyi költség viselése
Melyek ezek a járulékos rendelkezések?1)A polgári jogi igény elbírálása2)A szülői felügyeleti jog megszüntetése3)A szabálysértés elbírálása4)A bűnügyi költség viselése
I. A polgári jogi igény elbírálásaI. A polgári jogi igény elbírálása
kiindulópont: pj-i igényt a magánfél vagy az ügyész a határozathozatal céljából tartandó tanácsülésig terjesztheti elő
a pj-i igény elbírálása: 1) Adhéziós eljárás (a büntető bíróság bírálja el)
milyen szabályok alkalmazhatók?
2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás
befejezésétb) a vádlott felmentésére kerül sorc) más körülmény indokolja
kiindulópont: pj-i igényt a magánfél vagy az ügyész a határozathozatal céljából tartandó tanácsülésig terjesztheti elő
a pj-i igény elbírálása: 1) Adhéziós eljárás (a büntető bíróság bírálja el)
milyen szabályok alkalmazhatók?
2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás
befejezésétb) a vádlott felmentésére kerül sorc) más körülmény indokolja
II. A szülői felügyeleti jog megszüntetéseII. A szülői felügyeleti jog megszüntetése
- Az ügyész indítványa esetén- Ha (= feltételei)1)A bíróság a vádlottat a gyermekének
sérelmére elkövetett bcs-ben mondja ki bűnösnek ÉS
2)Csjt. 88. § (1) bek. vagylagos feltételei közül [testi/erkölcsi fejlődés; kapcsolattartás; szándékos bcs miatt szv]
- Az ügyész indítványa esetén- Ha (= feltételei)1)A bíróság a vádlottat a gyermekének
sérelmére elkövetett bcs-ben mondja ki bűnösnek ÉS
2)Csjt. 88. § (1) bek. vagylagos feltételei közül [testi/erkölcsi fejlődés; kapcsolattartás; szándékos bcs miatt szv]
- elbírálása:- elbírálása:
1) Büntető bíróság2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás
befejezését;b) más körülmény kizárja.
1) Büntető bíróság2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás
befejezését;b) más körülmény kizárja.
III. A szabálysértés elbírálásaIII. A szabálysértés elbírálása
Akkor kerül rá sor, ha: a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés és ezért a vádlottat felmenti DE a szabálysértést elbírálja
Mit tehet ilyenkor a bíróság?1)Elkobzás2)Pj-i igény elbírálása
Akkor kerül rá sor, ha: a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés és ezért a vádlottat felmenti DE a szabálysértést elbírálja
Mit tehet ilyenkor a bíróság?1)Elkobzás2)Pj-i igény elbírálása
IV. A bűnügyi költség viseléseIV. A bűnügyi költség viselése A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha:- bűnösnek mondja ki őt a bíróság;- a szabálysértés miatt a felelősségét megállapítja a
bíróság;- felmentése esetén/ eljárás megszüntetése esetén:
amely az ő mulasztása folytán merült fel. Az állam viseli: - az állam által előlegezett és a vádlottat nem terhelő
költséget;- vádlott személyes költségmentessége / súlyos
betegsége / magyar nyelv nem tudása miatti költségek- pártfogó ügyvédi díjat
A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha:- bűnösnek mondja ki őt a bíróság;- a szabálysértés miatt a felelősségét megállapítja a
bíróság;- felmentése esetén/ eljárás megszüntetése esetén:
amely az ő mulasztása folytán merült fel. Az állam viseli: - az állam által előlegezett és a vádlottat nem terhelő
költséget;- vádlott személyes költségmentessége / súlyos
betegsége / magyar nyelv nem tudása miatti költségek- pártfogó ügyvédi díjat
27. TételAz ítélet és az ügydöntő
végzés szerkezeti felépítése. Rövidített indokolás. A bírósági határozatok
jogereje.
27. TételAz ítélet és az ügydöntő
végzés szerkezeti felépítése. Rövidített indokolás. A bírósági határozatok
jogereje.I. Az ítélet és az ügydöntő
végzés szerkezeti felépítése: lásd ea-on elmondottak
I. Az ítélet és az ügydöntő végzés szerkezeti felépítése: lásd ea-on elmondottak
II. Rövidített indokolás:II. Rövidített indokolás:Akkor alkalmazható, ha:1)az ügydöntő határozatot kihirdetés
útján közölték, ÉS2)ellene az ügyfelek (= „3v”) nem
jelentettek be fellebbezést.
Indokolása miből áll:1)tényállás [ez hiányozhat felmentő ítélet
esetén]2)alkalmazott jogszabályhelyek
megjelölése
Akkor alkalmazható, ha:1)az ügydöntő határozatot kihirdetés
útján közölték, ÉS2)ellene az ügyfelek (= „3v”) nem
jelentettek be fellebbezést.
Indokolása miből áll:1)tényállás [ez hiányozhat felmentő ítélet
esetén]2)alkalmazott jogszabályhelyek
megjelölése
III. A bírósági határozatok jogerejeIII. A bírósági határozatok jogereje
A) Jogerő fogalma: a bírósági határozat azon tulajdonsága, hogy rendes perorvoslattal a továbbiakban nem támadható; a rendes eljárásban már nem változtatható meg.
B) Fajtái:1) Alaki – anyagi jogerő2) Teljes – részleges jogerő3) Abszolút – relatív jogerő
A) Jogerő fogalma: a bírósági határozat azon tulajdonsága, hogy rendes perorvoslattal a továbbiakban nem támadható; a rendes eljárásban már nem változtatható meg.
B) Fajtái:1) Alaki – anyagi jogerő2) Teljes – részleges jogerő3) Abszolút – relatív jogerő
C) Kötőerő:C) Kötőerő:
- NEM AZONOS A JOGERŐ fogalmával
- Fogalma: a bíróság a saját határozatához kötve van akkor is, ha az még nem jogerős, de jogerőre képes. [A pervezető végzésnek nincs kötőereje.]
- NEM AZONOS A JOGERŐ fogalmával
- Fogalma: a bíróság a saját határozatához kötve van akkor is, ha az még nem jogerős, de jogerőre képes. [A pervezető végzésnek nincs kötőereje.]
28. TételA jogorvoslatok
fogalomköre; történeti kifejlődése; felosztása;
rendszere
28. TételA jogorvoslatok
fogalomköre; történeti kifejlődése; felosztása;
rendszere
I. A jogorvoslatok fogalomköre: jogorvoslat: olyan eljárási
cselekmény, ami indítványt tartalmaz a hatóságnak / az eljárás résztvevőinek hibás eljárási cselekményeivel okozott joghátrányok elhárítására. [gyűjtőfogalom]
I. A jogorvoslatok fogalomköre: jogorvoslat: olyan eljárási
cselekmény, ami indítványt tartalmaz a hatóságnak / az eljárás résztvevőinek hibás eljárási cselekményeivel okozott joghátrányok elhárítására. [gyűjtőfogalom]
II. A jogorvoslatok történeti kifejlődéseII. A jogorvoslatok történeti kifejlődése
A) Európában:- Ókori Róma / Görögo.: nem volt a mai
értelemben vett jogorvoslat- Középkor vége / újkor eleje: jogorvoslatok
kezdetleges formái- Újkor: a kontinentális tvkönyvek akár
többfokú jogorvoslatot is tartalmaznak
B) Mo: jelenleg: rendes [kétfokú] – rendkívüli jogorvoslat [5 db]
A) Európában:- Ókori Róma / Görögo.: nem volt a mai
értelemben vett jogorvoslat- Középkor vége / újkor eleje: jogorvoslatok
kezdetleges formái- Újkor: a kontinentális tvkönyvek akár
többfokú jogorvoslatot is tartalmaznak
B) Mo: jelenleg: rendes [kétfokú] – rendkívüli jogorvoslat [5 db]
III. A jogorvoslatok felosztása:III. A jogorvoslatok felosztása:
1) Rendes – rendkívüli jogorvoslatok [JOGERŐ]
2) Devolutív – nem devolutív [ÁTSZÁRMAZTATÁS]
3) Szuszpenzív – nem szuszpenzív [HALASZTÓ]
1) Rendes – rendkívüli jogorvoslatok [JOGERŐ]
2) Devolutív – nem devolutív [ÁTSZÁRMAZTATÁS]
3) Szuszpenzív – nem szuszpenzív [HALASZTÓ]
IV. A jogorvoslatok rendszereIV. A jogorvoslatok rendszere A fellebbezési rendszer: a fellebbezési jogosultságra,
ill. a fellebbezési bíróság eljárására, felülbírálati és döntési jogkörére vonatkozó alapvető szabályok összessége.
A fellebbezési rendszer jellegét meghatározó elvi szabályok:
1) A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya2) A felülbírálat terjedelme3) Kötöttség az 1. f. ú bíróság ítéletének tényállásához4) Bizonyítás a 2. f. ú bírósági eljárásban5) Súlyosítási tilalom
A fellebbezési rendszer: a fellebbezési jogosultságra, ill. a fellebbezési bíróság eljárására, felülbírálati és döntési jogkörére vonatkozó alapvető szabályok összessége.
A fellebbezési rendszer jellegét meghatározó elvi szabályok:
1) A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya2) A felülbírálat terjedelme3) Kötöttség az 1. f. ú bíróság ítéletének tényállásához4) Bizonyítás a 2. f. ú bírósági eljárásban5) Súlyosítási tilalom