0
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Ápolás és betegellátás
Gyógytornász szakirány
Állóképesség összehasonlítása tartáshibás, scoliosisos és
egészséges gyermekeknél, általános iskolás korban
Prof. Em. Dr. Peja Márta Szentes Júlia Fanni
konzulens 2017
1
Tartalom
Tartalom ...................................................................................................................... 1
1. Bevezetés ............................................................................................................ 2
1.1. Hipotézisek.................................................................................................... 3
2. Szakirodalmi áttekintés ...................................................................................... 4
2.1. A gerinc ............................................................................................................ 4
2.2 A gerinc görbületei ............................................................................................ 5
2.3. A gerinc funkciói.............................................................................................. 6
2.4 Testtartás ........................................................................................................... 7
2.4.1. Tartási formák .......................................................................................... 8
2.4.2. Helytelen tartás ......................................................................................... 9
2.5. A tartáshibák következményei ....................................................................... 11
2.6. A scoliosis ...................................................................................................... 12
2.7. Állóképesség .................................................................................................. 14
2.8. NETFIT .......................................................................................................... 15
3. Anyag és módszer ............................................................................................. 16
3.1. Vizsgálat...................................................................................................... 17
3.2. A NETFIT mérés ........................................................................................ 18
4. Eredmények ...................................................................................................... 24
5. Megbeszélés ..................................................................................................... 30
6. Összegzés.......................................................................................................... 32
7. Irodalomjegyzék ............................................................................................... 33
2
1. Bevezetés
Tanulmányaim során harmadéven találkoztam az ortopédia tantárggyal. Ezen belül
részletesebben megismerkedtem a tartáshibákkal és a scoliosissal. Azért
jelentkeztem a főiskolára, mert mindig is érdekelt ez az irány és már akkor is
szerettem volna gyerekekkel foglalkozni, rajtuk segíteni.
Visszatértem a régi általános iskolámba és ott végeztem el a vizsgálataimat.
Kérdőíveimet és a vizsgálati lapot előzetesen összeállítottam és a nyári szünet előtt,
amikor a tanórák már lazább keretek között zajlanak, akkor volt lehetőségem a
méréseket elvégezni. Voltak tanulók, akik megnyíltak előttem és beszéltek családi
hátterükről, problémáikról vagy csak egyszerűen elmondták véleményüket a
mindennapi testnevelés óráról. A tanárok is pozitívan fogadtak, nagytöbbségük még
engem is tanított. Nem csak az én véleményem, hanem az övék is, hogy a gyerekek
állóképessége sokat romlott az évek során.
Napjainkban a fiatalkori tartáshibák száma egyre növekvőbb és egyre alacsonyabb
életkorban jelenik meg. Az elhízás is sok gyermeket érint és a mozgásszegény
életmód csak ront a helyzeten. A felgyorsult világban, az általános iskolák felső
tagozatában szinte minden gyereknek van okos telefonja, táblagépe vagy
számítógépe. Szabadidejükben inkább választják a felsorolt eszközöket, mint, hogy
kimennének a friss levegőre. Ehhez társulnak még a nehéz iskolatáskák, amik nagy
része nem is ergonomikus kialakítású és a divattáskák is. Ezek mind fokozhatják a
tartáshibák kialakulását. A gyerekek inaktívvá válnak és megerőltetővé válik
számukra a mozgás. A gyermekkori testmozgás megalapozza a felnőttkori
állóképességünket és erőnlétünket. Ezért fontos kialakítani a mozgás és a sport
szeretetét.
Felmérésem arra irányul, hogy a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt
segítségével képet alkossak tartáshibás gyerekek állóképességéről és
összehasonlítsam azt a nem tartáshibás társaikéval.
3
1.1. Hipotézisek
1. A scoliosios gyerekeknél kisebb a hajlékonysági profil.
2. 18,5 alatti vagy 25 feletti BMI-vel rendelkező gyerekeknek kisebb az
állóképességük.
3. Akiknek fokozott háti kyphosisuk van alacsonyabb (cm-ben) törzsemelésre
képesek.
4. Fokozott lordosisú gyerekek kevesebb ütemezett hasizom-gyakorlatot tudnak
kivitelezni, mint a társaik.
5. Azoknak a gyerekeknek gyakrabban fáj a hátuk, akik csak egy vállukon
hordják a táskájukat.
6. Azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs tartáshibája, nagyobb az
állóképességük.
7. A legtöbb gyerek BMI-je a normál kategóriába esik.
8. Akiknek elsimult a medialis boltozatuk, azoknál a helyből távolugrás
rövidebb lesz.
4
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1. A gerinc
A gerinc a törzs hátsó oldalán, a test középvonalában elhelyezkedő csigolyaoszlop,
mely törzsünk tengelye is. Felső végéhez a koponya, háti szakaszhoz a bordák
kapcsolódnak, míg az alsó régió a medencecsontokkal együtt alkotja az alsó végtag
csontos övét. A gerinc 33-35 csigolyából épül fel, egymással szoros
összeköttetésben állnak, melyet a szalagok és az ízületek biztosítanak. A 33-35
csigolyából azonban csak 24 valódi, mivel az alsó szakaszon összecsontosodásokkal
találkozunk.
A gerinc két kiemelkedően fontos mechanikai tulajdonsággal rendelkezik: egyszerre
stabil és mobil is. Ezt a kettősséget biztosítja, a csontok összeköttetések három
formája melyek közül a gerinc esetében mind megtalálható. A szalagos
(syndesmosis) a koponyaalaptól egészen a keresztcsontig, a porcos (synchondrosis)
a csigolyatestek között, ezeket nevezzük porckorongnak (discus intervertebralis) és
a csontos (synostosis), amely a keresztcsontnál (os sacrum) figyelhető meg.
A gerinc testünk stabil alapjául szolgál, támaszt ad a belső szerveknek, védi a
gerincvelőt (medulla spinalis) és a testsúly hordása is a fő feladatai közé tartozik.
Szalagok és izmok erednek és tapadnak közvetlenül a csigolyákon, és/vagy a
gerinchez kapcsolódó csontos képleteken. Ezek teszik lehetővé, hogy a fejünk és a
végtagjaink a tér minden irányába szabadon elmozdulhassanak. Viszont abban a
pillanatban amint a legapróbb elmozdulást végezzük, stabilitást biztosító gerincünk
egyes szakaszai harmonikusan, egymástól eltérő irányokba mozdulnak el.
Mozgásaink során a merev sacrum billenését nem követi a testünk eldőlése, mert
gerincünk mobilis és a mozgásszegmentek (két forgáspont közötti távolság; jelen
esetben két egymás fölött lévő csigolya, a köztük lévő elemekkel együtt)
elmozdulása biztosítja a fej középvonalban maradását. A csigolyaoszlop összetett
funkciójának alapja az összetett struktúra.
5
Minden csigolya rendelkezik egy korong alakú testtel (corpus vertebrae) az ebből
induló két ívvel (arcus vertebrae), az oldalra és kissé hátrafelé található haránt
nyúlványokkal (processus transversus) és a hátsó tövisnyúlvánnyal (processus
spinosus). A test hátsó felszíne és az ív határolja a csigolyalyukat (foramen
vertebrale), itt húzódik a gerincvelő. A harántnyúlványokon fölfelé és lefelé ízületi
nyúlványok (processus articularis superior et inferior) láthatóak.
A gerinc szakaszai:
7 nyakcsigolya (vertebrae cervicales),
12 hátcsigolya (vertebrae thoracales),
5 ágyékcsigolya (vertebrae lumbales),
5 keresztcsonti csigolya (vertebrae sacrales), melyek összecsontosodásuk
révén alkotják a keresztcsontot (os sacrum), és
4-6 farokcsigolya.
Egyes szakaszoknál a csigolyák felépítése különbséget mutat, ez az eltérő
funkciónak köszönhető. Például az ízületi nyúlványok felszíneinek helyzete nyaki
szakaszon majdnem vízszintes, háti szakaszon frontális, míg az ágyéki részen
szagittális állásúak. Helyzetük nagyban meghatározza a mozgások irányát.
[1.][3.][9.]
2.2 A gerinc görbületei
Egy újszülött gerince csaknem teljesen egyenes, enyhén kyphotikus (hátrafelé
konvex), egyedül a keresztcsont görbült kissé. A gerinc élettani görbületei csak a
mozgásfejlődés során alakulnak ki. A fej emelésével kezdődik, ekkor alakul ki a
nyaki lordosis, majd folytatódik a felüléssel, mely a háti kyphosis létrejöttét segíti,
végül az állás, felállás teremti meg a lumbalis lordosist. Ám végleges formáját csak
a növekedés befejeződése után nyeri el. Egy felnőtt ember gerince frontális síkban
függőleges egyenes, vagyis egy enyhe jobbra domborodás fedezhető fel általában a
mellkasi szakaszon, ezt nevezzük physiológiás scoliosisnak. Míg szagittális síkban
6
harmonikusan ívelt, kettős „S” alakot formál. A görbületeknél, melyek kiegyenlítik
egymást, megkülönböztetünk elsődlegeseket és másodlagosakat.
Elsődleges görbületeknek nevezzük azokat, melyek, még ha az élet során változnak
is, de íveltségük megegyezik a születéskori iránnyal. Ide tartozik a háti és a
keresztcsonti görbület, hátrafelé konvexek, ezt nevezzük kyphosisnak.
Másodlagos görbületek azok, amelyek a mozgásfejlődés során átalakulnak és a
hátrafelé konvexből hátrafelé konkávvá válnak. Ezek a nyaki és az ágyéki hajlatok
(cervicalis és lumbalis lordosis).
Ez a görbületrendszer álló helyzetben a legkifejezettebb, viszont testhelyzettől
függően változik, kivéve a sacrumit. A görbületek törzsünk különböző mélységéig
hatolnak, annak érdekében, hogy megfelelően ellássa a támasztó funkcióját.
[1.][2.][3.][9.]
2.3. A gerinc funkciói
Két fő feladata a mobilitás és a stabilitás biztosítása. A harmonikus görbületek
biztosítják a dinamikus stabilitást. A teljesen egyenes gerinc rideg lenne, és nem
tudna megfelelően alkalmazkodni. A lordosisoknak és kyphosisoknak köszönhetően
tízszer rugalmasabb, mint az egyenes gerinc, alkalmasabb az axiális erők
elnyerésére is és védi az agyat a rázkódástól.
Delmas index: a gerinc aktuális és tényleges hosszának a hányadosa szorozva 100-
al. A fiziológiásan görbült gerinc Delmas indexe: 94-96 határok között helyezkedik
el. A 94-nél kisebb index dinamikus (fokozott görbületekkel), míg a 96 fölötti
értékek statikus típusú gerincre utalnak, ahol elsimultabbak a görbületek. Az utóbbi
inkább a kis ízületeket viseli meg, míg a dinamikus gerincnél a szalagok és az
izmok túlterhelése a jellemző. [1.][9.]
7
2.4 Testtartás
„Testtartáson tágabb értelemben az egész test tartását értjük, beleértve a fej, a törzs
és a végtagok tartását. Szűkebb értelemben csak a törzs, illetve a gerinc helyzetét
vesszük figyelembe.” (Gárdos-Mónus 1976. 95. o.) Ezért az a legmegfelelőbb, ha
pontosan megjelöljük azt a testrészt, amelyet vizsgálunk. A tartó-, és mozgató
szervrendszer által létrehozott és fenntartott helyzetet nevezzük tartásnak. Ha a
testre ható erők (pl.: gravitáció) és a test saját erői (izomerő) kiegyenlítettek helyes,
jó tartás jön létre, viszont ha a külső erők nagysága megnő, testet ölt a hibás tartás,
hanyag tartás. Ilyenkor minden elem érintetté válik (csontok, ízületek, izmok, inak,
szalagok).
A testtartás nem csak statikus izommunkát foglal magába, az érintett izmok a
legkisebb változásra is kontrakcióba jönnek. Vannak olyan helyzetek, mozdulatok,
amikor a test hajlamos kibillenni az egyensúlyi helyzetéből, ilyenkor olyan
kiegyenlítő izommozgás válik valóra, amely a súlypontunkat az alátámasztási
felület felett (két talp által határolt négyszög) tartja és így helyreállítja az egyensúlyi
helyzetet. Huzamosabb ideig az egyenes tartásban elfáradnak a hátizmok, így a
tartás kyphotikussá válik tehát a súlypont helyzet is változni fog. Ekkor lép be a
szalagrendszer, mely passzívan segíti megtartani a törzsünket (bizonyos idő után
ezek is fáradnak, és még nagyobb mértékben nyúlnak meg). A helyes testtartásnak
nincs pontos mércéje, viszont az alapját a medence állása igencsak meghatározza.
Az ízületi tokok és szalagok feszülése nem haladhatja meg a fiziológiásan
megfelelőt és az antigravitációs izmok feszülésének, erőkifejtésének is
minimálisnak kell lennie.
Testtartásért felelős izmok:
m. erector spinae
o m. iliocostalis
o m. longissimus
8
o m. spinalis
m. transversospinalis
o m. semispinalis
o m. multifidus
o m. rotatores
mm. intersplnales
mm. intertransversarii
m. quadratus lumborum
m. iliopsoas
m. rectus abdominis
m. obliqus externus et internus abdominis
m. transversus abdominis
Testtartásunkat nagymértékben befolyásolja lelkiállapotunk is. A pszichés
állapotunk megnyilvánul a járásunkon, testtartásunkon. Negatív érzelmek esetén
jellemző az előreesett váll, előrehelyeződő fej, de ezek nem törvényszerűek,
akarattal mind befolyásolhatók. [1.][2.][3.][9.]
2.4.1. Tartási formák
Három tartási formát különböztetünk meg, melyeknél más-más izmok eltérően
jönnek működésbe.
Aktív, feszes tartás: Más néven vigyázzállás. Ilyenkor, az összes izom megfeszül
test szerte. A háti kyphosis és a lumbális lordosis elsimulnak, a vállak retrakcióba
kerülnek. Ez a tartástípus nagyon fárasztó, ezért csak rövidebb ideig tartható fenn.
Laza vagy pihentető tartás: Ez a tartás igényli a legkisebb erőkifejtést. hátizomzat
laza ezért fokozódik a háti kyphosis, vállak protrakcióba kerülnek. Fáradt
állapotban ez a tartás jellemző.
9
Szokásos, habituális tartás: Ez a kényelmes tartás számunkra, mely egyénre
jellemző. Az 1. és a 2. között található. A fiziológiás görbületek enyhén
fokozottabbak, vállak középhelyzetben, a működésben lévő izmok csak a szükséges
mértékben jönnek kontrakcióba. [2.]
2.4.2. Helytelen tartás
Olyan funkcionális eltérés ahol nincs rögzült, kóros deformitás a csontrendszerben
és a csigolyákban. Izom eredetű elváltozások, melyek akaratlagosan korrigálhatók.
Nem betegség, csak egy állapot, és a tartás a törzsizomzat erősítésével
normalizálható. A gerinc teherbíró képessége csökken, ami felnőtt korban
degeneratív elváltozások talaját képzi.
Leggyakrabban iskolás-, és serdülőkorban jelentkezik, a hirtelen bekövetkezett
növést az izomzat fejlődése nem tudja követni és a tanulóknál a fejletlen izomzat
nem tudja legyőzni a nehézségi erőket és megtartani a gerincoszlopot, így hanyag
testtartás alakul ki náluk. A növekedési lökést követően csak fél-egy év múlva
alakul ki az ízületek felnőtt korra jellemző stabilitása. A laza ízületek miatt
kialakulhat genu recurvatum, pes planus, de a talp hossz-, és haránt boltozatai is
ellapulhatnak. Ezek a gyerekek fáradékonyabbak, mentális és fizikai teljesítményük
is csökkenhet. Lányoknál pubertás korban a mellek növekedése, míg fiúknál a
hosszú végtagok, testrészek aránytalansága okozhat szégyenérzetet, ami a tartáson
is megnyilvánul. A vállak előre esnek, csapottá válnak, fokozódik a háti kyphosis,
mellkas ellaposodik. Az egyoldalú fizikai igénybevétel is okozhat tartáshibát. Okai
közé sorolhatjuk még az alkati adottságokat, a mozgásszegény életmódot és a
csecsemő mozgásfejlődésébe való helytelen beavatkozást.
Általánosan négy típusát különböztetjük meg:
Lapos hát: a háti kyphosis és a lumbális lordosis egyaránt csökken, elsimul, így a
gerinc egyenessé válik. Gyermekkorban ritkán, viszont az évek előrehaladtával a
háti-ágyéki átmenetnél jelentkezik a fájdalom. Okai közt leggyakrabban a túl korai
10
felültetésre gyanakodnak, de a genetikai tényezők a lapos mellkasforma is szerepet
játszhat a kialakulásában. A megfelelő mélységű görbületek hiányában a
rázkódásnak jobban ki van téve (pl.: járásnál), így a gerinc összes kis ízületét
erőteljes kopás fenyegeti. A gyenge izomzathoz még rosszul illeszkedő csigolyák is
társulhatnak, ami oldal irányú elhajláshoz vezethet. Célunk, hogy megfelelő
izomfűzőt és fiziológiás görbületeket építsünk ki. A medence beállításával
segíthetjük a helyes ágyéki görbület kialakítását, és csak ez után várható az ideális
háti kyphosis megléte.
Fokozott kypholordotikus hát: a fiziológiásnál nagyobb mértékű háti kyphosis és
lumbális lordosis. Általában a gyenge paravertebrális-, has- és farizomzat
következménye melyhez a szalagrendszer túlnyúlása is társul. A medence előre
billen, ami húzza magával a lumbális csigolyákat is, így mélyül a lordosis, de
kompenzatórikusan is létrejöhet a thoracalis görbület ellensúlyozására. Ez fokozza a
m. iliopsoas, a m. quadratus lumborum, a mély hátizmok lumbális részén húzódó
izmainak rövidülését és a m. quadriceps-rectus femorisa is zsugorodhat. Viszont az
alsó hasizmok és a farizmok gyengülnek, ami petyhüdt, előredomboruló hasat
eredményez. Ebben az esetben kerülni kell az olyan gyakorlatokat, amelyek
fokozzák az ágyéki görbületet, javasolt a mélykúszó helyzet és a hason fekvés (a
has alatt párnával). A gyengült izmok erősítése, míg a zsugorodott izmok nyújtása
szükséges.
Domború hát: A háti kyphosis oly nagymértékben fokozódott, hogy ráterjed a
lumbális gerincszakaszra. A vállak előre esnek, a fej protrakciós helyzetbe kerül,
melyet kísérhet fokozott nyaki lordosis is a háti görbület kompenzálása
következtében. A háti szakaszon az izmok gyengülnek, melyet a folyamatos nyújtás
idéz elő, viszont a mellizmok zsugorodnak a váll előreesése miatt. Ennek
következtében elálló lapockák is kialakulhatnak. A medence hátrafelé billen, ami
vonzza magával a farizmok és a hátsó csípő körüli izmok rövidülését. Lehet merev
vagy laza, amit a mellkasi ízületek mobilitása határoz meg. Károsodhat a
kardiovascularis rendszer teljesítőképessége és a légzésfunkció is, mert a mellkas
kilégzési állapotban rögzül. A hasüreg is összenyomódik és tovább ronthatja a
11
légzőrendszer teljesítőképességét. Törekednünk kell a has-, és hátizomzat
erősítésére, a mellkas elülső részén futó izmok nyújtására és a medence
korrigálására.
Nyerges hát: Fokozódott lumbális lordosis. Az anterior irányba billenő medence
alapjában meghatározza az ágyéki görbületet. Ehhez társul a gyengült izom-, és
szalagrendszer. A has előredomborodik. Ezért a has-, és farizmok erősítése, a
lumbális szakaszon húzódó izmok, a belső csípőizmok és a comb elülső felszínén
lévő izmok nyújtása legyen a célunk. [2.][4.][7.][8.]
2.5. A tartáshibák következményei
Mellkasdeformitások:
Pectus excavatum: Tölcsérmell. „A sternum corpusa és a rajta tapadó
bordaporcok hátrahajlanak, ezáltal tölcsér alakú besüppedés keletkezik,
melynek legmélyebb pontja a processus xiphoideus” (Szendrői, 2006. 268.
o.). Az egész mellkas érintetté válik, a kyphosis fokozottabb, a lapockák
elemelkednek a mellkasfaltól. Ezek a gyerekek általában vékonyak,
fáradékonyak és légzésük is paradox lehet.
Pestus carinatum: Tyúkmell. „A bordaporcok sternalis vége domborodik
elő és a mellcsont caudal felé fokozatosan előugrik” (Szendrői, 2006. 271.
o.). Ezek a gyerekek fáradékonyak, vitálkapacitásuk csökken, megjelenhet
paradox légzés és kifejezett kyphosis is társulhat hozzá.
Térd:
Genu valgum: A térdízület leggyakrabban előforduló deformitása. A femur
és a lábszár tengelye laterál felé nyitott szöget zár be. Gyakran „X-láb”-nak
nevezik. Gyermekkorban fiziológiásnak tekinthető, ami 8-10 éves korra
spontán korrigálódik. A belbokák közti távolság megnő. A térdízület laterális
része és a mediális oldalszalagok túlterhelődnek. Praearthroticus tényező, az
12
arthrosison kívül előidézhet még synovitist, chondropathiát, instabilitást és
állandó fájdalmat is. Lányoknál gyakoribb.
Genu varum: „A comb és a lábszár tengelye a test középvonala felé nyitott
szöget zár be.” (Szendrői, 2006. 360. o.) Más néven „O-láb”.
Gyermekkorban fiziológiásnak tekinthető, ami 8-10 éves korra spontán
korrigálódik. Általában kétoldali, a két térdízület közti távolság megnő. A
ízület mediális része és a laterális oldalszalagok túlterhelődnek. Kezdetben
csak terhelésre jelentkezik a fájdalom, ami az idő előrehaladtával
állandósulhat. A térd instabilitásához vagy arthrosishoz vezethet. Fiúknál
gyakrabban fordul elő.
Genu recurvatum: Sagittális síkú eltérés. „A lábszár extendálhatósága
meghaladja a még normálisnak tekinthető 5-10°-ot” (Szendrői, 2006. 357. o.)
Láb:
Pes planus: A láb boltozatait tartó aktív és passzív elemek nem képesek
legyőzni a rájuk ható külső erőket (pl.: testsúly), és gyengeségük miatt
létrejön a süllyedés. A mediális boltozat ellapulásához gyakran társul a sarok
valgus állása vagy a harántboltozat lelapulása. [5.]
2.6. A scoliosis
„A gerinc torsioval társult oldalirányú elhajlása. A torsio következtében a
konvexitás oldalán hátul bordapúp alakul ki” (Vizkelety, 1994. 28. o.)
A gyermekkor egyik leggyakoribb orthopédiai elváltozása. A elhajlás iránya szerint
beszélünk jobbra vagy balra konvex scoliosisról. A görbület megbontja a törzs
szimmetriáját. A konvexitás oldalán bordapúp (háti szakasz), illetve izompúp
(ágyéki szakasz) alakul ki a horizontális síkban rotálódott csigolyák miatt. Társulhat
hozzá kontraktúra is, azonban előfordul laza, kontraktúra nélküli scoliosis is.
13
A scoliosis felosztása:
Eredetük alapján két nagy csoportra bonthatók: funkcionális és strukturális
scoliosisokra.
Funkcionális scoliosis: Az oldalirányú elhajlást nem követi torsio, így nem
jön létre borda-, vagy izompúp. Fekvő vagy előrehajolt helyzetben a görbület
nem látható. Két nagy csoportra osztható: elsődleges és másodlagos
funkcionális scoliosisra.
o Elsődleges: nagy ívű, balra konvex, thoracolumbális görbület torsió
nélkül. Lányoknál gyakoribb.
o Másodlagos: vagy statikus scoliosis, amely általában végtaghossz
különbség (valódi vagy látszólagos) miatt alakul ki. Ez a
kompenzatórikus görbület a ferde medence következménye.
Strukturális scoliosis: nem egyforma okok következtében jön létre, de a
klinikai képük nagy vonalakban megegyezik. Eltérés a progresszióban
mutatkozik.
o Idiopathiás: leggyakoribb típus, eredete mégis ismeretlen.
o Infantilis: születéstől 3 éves korig. Általában az első évben
alakul ki. A görbület többnyire balra konvex, a háti szakaszon.
Fiúknál gyakoribb.
o Juvenilis és adoleszcensz: 10 éves kor körül mutatkozik meg.
A prognózis minden esetben változó, mert a görbületek iránya
és a lokalizáció minden embernél máshogy jelentkezik.
Thoracalis szakaszon jobbra konvex a leggyakoribb, főként
lányoknál.
Kombinált kettős görbület esetén az ellentétes irányú
elhajlások kiegyenlítik egymást.
A thoracolumbalis elhelyezkedés a legritkább
Lumbalis scoliosis legtöbb esetben jobbra konvex, de
kompenzatórikus görbületet is kialakíthat. Lányoknál
gyakoribb.
14
o Ismert etiológiájú scoliosisok:
Congenitalis: fejlődési zavar áll a hátterében, amely a
csigolyákat érinti. Félcsigolyák, ékcsigolyák alakulnak ki.
Gyakran társul hozzá más fejlődési rendellenesség.
Paralyticus: a törzsizomok petyhüdt bénulása okozza (pl.:
poliomyelitis). Többnyire egy éven belül kialakul a bénulás
után.
Egyéb: neurofibromatosisos megbetegedéshez,
Syringomieliához, Marfan-szindrómához,
thoraxfolyamatokhoz társult scoliosisok. [4.]
2.7. Állóképesség
„A szervezet, fáradással szembeni ellenálló-képességét hosszantartó sportbeli
erőkifejtéseknél állóképességnek nevezzük. Az állóképes egyén viszonylag magas
intenzitással hosszú ideig tud munkát végezni” (Nádori 1981. 122. o.). A keringési-,
és légzőszervek, az idegrendszer és az anyagcsere összehangolt működése biztosítja
a magas színvonalú állóképességet. Azoknak a sportolóknak vannak jó adottságai az
állóképességre, akik nagy energia befektetéssel járó edzések és megmérettetések
után gyorsan regenerálódnak. Nagyban befolyásolja a mozgáskoordináció és a
megfelelő technika. Az akaraterő is hatást gyakorol az állóképességre, mert ezzel
valamilyen szinten kompenzálhatók a gyengébb fizikai adottságok. A
sportágspecifikus légzés kialakításával növelhetjük a pihenés eredményességét, ami
kihat a regeneráció gyorsaságára. „Minél alacsonyabb a munka intenzitása, annál
kevésbé kifejezett a végzett munka sajátossága” (Nádori, 1981. 123. o.). A
teljesítmény legmeghatározóbb összetevője az aerob munkavégző képesség. Ezeket
a lényeges eredményeket, csak ciklikus sportágaknál vizsgálták meg. Az
állóképesség bonyolult, sokrétű formában nyilvánul meg, ezért öt részre osztották:
hosszútávú állóképesség, középtávú állóképesség, rövidtávú állóképesség,
erőállóképesség és gyorsasági állóképesség. [6.]
15
2.8. NETFIT
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. A Magyar Diáksport Szövetség
(MDSZ) 2013. január 1-én indította útnak az„ A testnevelés új stratégiájának és a
fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel
ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében”
(www.netfit.eu) –T.E.S.I. nevezetű projektjét. Létrehoztak egy egészségközpontú
fittségmérési-értékelési rendszert, ez lett a NETFIT (TÁMOP 3.1.13). A négy
részből álló teszt, különböző mérések segítségével komplex képet alkot a tanulók
testösszetételéről, állóképességéről, hajlékonyságáról és erejéről. Ez után három
zónába oszthatjuk a diákokat az eredménytől függően. Egészségzónába, fejlesztési
zónába és fokozott fejlesztési zónába. Egyénre szabott értékelést kínál, vizuálisan
szemléltet és konkrét tanácsokat ad a fejlesztés érdekében. Magyar Közlöny 2014.
október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását, amely
nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint
szabályozza annak tartalmi kereteit. A rendszert több mint 3700 iskola, 800 000
tanuló és 13 000 pedagógus használja. A Magyar Diáksport Szövetség minden
iskolának rendelkezésére bocsájtotta a mérésekhez szükséges eszközöket (mérési
útmutató, hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, oktató
DVD, mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő,
mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor). [11.][12.][13.]
1. ábra:
NETFIT eszközcsomag
Forrás:
https://www.flickr.com/photos/diaksport/
15600637495/in/album-
72157648905711642/
16
3. Anyag és módszer
Vizsgálataimat 2016 júniusában végeztem a Ságújfalui Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskolában.
Előzetesen egyeztettem az igazgató úrral és külön az osztályfőnökökkel, majd az
iskola védőnőjével is. Felkerestem a testnevelés szakos tanár urat is, aki
rendelkezésemre bocsájtotta a 2016 januárjában elkészített NETFIT mérések
eredményeit.
A felsőbb évfolyamokból véletlenszerűen, önkéntes jelentkezés alapján mértem fel
41 gyereket. A 102 főből (49 fiú és 53 lány) 22 fiú és 19 lány egyezett bele a
vizsgáltba.
2. ábra: A vizsgálaton részt vett tanulók aránya (n=102 fő)
Forrás: Saját szerkesztésű ábra
Külön készítettem diákoknak (33 kérdésből álló) és szülőknek (28 kérdésből álló)
kérdőívet az életmóddal kapcsolatban. Szülőknél rákérdeztem a születés
körülményeire, a csecsemőkori megbetegedésekre, szülők iskolai végzettségére, a
gyermekük szabadidős tevékenységére és a tápláltságra. Sajnos a kiadott
kérdőíveim csak kicsivel több mint 60%-a érkezett vissza hozzám. A tanulóknál
jobb volt az arány ott 90%-os válaszadással. Náluk rákérdeztem a sportolási és
22
19
0 20 40 60
fiú
lány
Fő
Nem vett részt
Részt vett
17
szabadidős szokásaikra, tudnak-e tartáshibáról vagy gerincferdülésről és arról is
faggattam őket, hogy az Iskolatej és az Iskolaalma program által biztosított
tejtermékekből, gyümölcsökből és zöldségekből mennyit fogyasztanak. A
tápláltságukra a Body Mass Index-et használtam melynek kiszámítása:
BMI=testsúly (kg )
testmagasság 2 (cm 2)
A tanulók a környező falvakból járnak és sportolási lehetőségeik is erre a térségre
korlátozódnak. Minden tanulónak hetente 4 vagy 5 testnevelés órája van és
átlagosan 8-9 órát ülnek egy nap.
Sajnos a szakdolgozat megírásában ezeket a kérdőíveket nem tudtam terveimnek
megfelelően használni, mert kevés volt az olyan, ahol a teljes szülő-gyerek kérdőív
és gyerek vizsgálat is megtörtént. Ezért nem lett volna reprezentatív és a
szakdolgozat szempontjából nem lett volna hiteles.
3.1. Vizsgálat
A vizsgálatokat az iskolában kijelölt egészségügyi szobában végezhettem el, melyet
rendelkezésemre bocsájtottak a tanítási időben. A gyereket egyesével mértem fel és
a személyes jogaikat figyelembe véve sorszámokkal láttam el őket.
Megtekintés:
Elsődlegesen vizsgálati lapot állítottam össze, ez alapján frontális síkban elölről és
hátulról, majd sagittális síkban néztem meg a diákokat. Azt kértem tőlük, hogy
vegyék fel azt a pozíciót, ami számukra kényelmes és ne „húzzák ki” magukat
vizsgálat közben. Az érintett területet szemmagasságban tanulmányoztam fehér fal
előtt. A gyerekek a vizsgálat során mezítláb, egyenes talajon álltak.
Frontális síkkal, először elölnézettel kezdtem. Néztem a fej helyzetét, vállak
kontúrját, vállcsúcsok magasságát, törzs-kar háromszögek szimmetriáját,
csípőlapátok egymáshoz viszonyított állását, lábszár tengelyállását és a lábak
18
helyzetét. Ez után hátulnézet következett. Megtekintettem és kitapintottam az izmok
kontúrját, a lapockák csúcsait, törzs-kar háromszögeket, csípőlapátok magasságát, a
lábszár és a calcaneus állását. Lemértem a lapockák gerinctől való távolságát
(centiméterszalaggal), és megnéztem, hogy a scapula rásimul-e a mellkasfalra.
Előrehajlás közben ellenőriztem az esetleges borda-, és vagy izompúp meglétét.
Ekkor mértem le az ujj-talaj távolságot is. Sagittális síkban megnéztem, hogy a
külső hallójárat – a vállízület- a csípőízület egy vonalba esnek-e és a malleolus
lateralis előtt éri-e el az alátámasztási felületet. Ugyanebben a testhelyzetben vettem
szemügyre a háti kyphossis és az ágyéki lordosis nagyságát, mélységét. Ezután
mértem centiméterszalaggal a gerinc hosszát a Delmas indexhez. A mellkas
deformitásokat, a térdek állását és a lábboltozatokat mind a három helyzetben
tanulmányoztam. A falhoz állítva a tanulót lemértem az ujj-talaj távolságot, majd
oldalra hajlásban is úgy hogy törzsében ne legyen rotáció, háta végig súrolja a falat
és ellenkező oldali lába ne emelkedjen el a földtől. Extenziót csípőre tett kézzel
vizsgáltam, addig, hogy hátrahajlásnál homloka párhuzamos legyen a plafonnal. A
rotációt ülve figyeltem meg, test előtt összekulcsolt karral. A vizsgálatom utolsó
része az alsóvégtag hosszmérésére irányult. A tanulókat kemény asztalra fektettem
így mértem le a köldök - belboka és a spina iliaca anterior superior – azonos oldali
belboka közti távolságokat. Erre azért volt szükség, hogy felmérjem az esetlegesen
végtaghossz különbségből származó elváltozások gyakoriságát. Ebben a helyzetben
figyeltem meg a lehetséges mellkasdeformitásokat is.
3.2. A NETFIT mérés
A NETFIT különböző tesztekből épül fel. Négy fő profilból áll: testösszetétel és
tápláltsági profil, állóképességi profil, vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági
profil. A feladatok pontos elvégzéséhez útmutatót, DVD-t és hanganyagot is
biztosítottak. Csak a helyesen kivitelezett gyakorlat került be az eredmények közé.
Testösszetétel és tápláltság:
19
Testmagasság mérése hitelesített testmagasságmérővel. A tanuló egyenesen
álljon, lapockái, farizmai és sarkai érjenek hozzá a falhoz.
Testtömeg és testzsír %, melyet, egy bioimpedancia elven működő gép
segítségével mértek le, ami a program egységcsomagjához tartozott. A diák
adatainak bevitelélt (nem, életkor, testmagasság) követően mezítláb álljon rá
a vízszintes talajon elhelyezett készülék elektródáira. Fogja kezébe a kézi
elektródát, felső végtagjait hozza mellső középtartásba. Pár másodpercig
tartsa meg a helyzetet, míg az eszköz ki nem írja az eredményt.
3. ábra: Testzsírszázalék-mérő készülék és használata
Forrás: https://www.flickr.com/photos/diaksport/15414419608/in/album-72157648905711642/
https://www.flickr.com/photos/diaksport/15597865421/in/album-72157648905711642/
Állóképesség (Aerob fittség): A program két lehetőséget, 20 vagy 15 méteres
ingafutást ajánl. Jelen esetben egy 15 méteres bójákkal kijelölt pályán futottak a
gyerekek, egyszerre többen. A futáshoz a hanganyagot szintén biztosította az
MDSZ. A teszt során fokozatosan gyorsuló (percenként emelkedő) tempót kell
követniük a tanulóknak, melyet hangjelzések szabnak meg. Ezekkel egy időben kell
megfordulni a start és célvonalnál. A sebesség növekszik, így egyre rövidebb idő
alatt kell teljesíteniük a távot. A feladat teljes kifáradásig tart. Egy hibázási
20
lehetőség van, ha másodjára sem éri el a diák a vonalat a jelzésig, kiesett, és az
utolsó megtett távot diktálja be.
Vázizomzat fittségi profil: A fő izomcsoportok erejéről és állóképességéről ad
felvilágosítást. A megfelelő izomzat fontos szerepet tölt be a helyes testtartás
létrehozásában és az ízületek állásának helyzetében.
Ütemezett hasizom: A gyermek háton fekve, lábait talpra húzva
helyezkedjen el a szőnyegen, karjai test mellett nyújtva. Ide, a III. ujj
végéhez helyezzük a mérőcsíkot (amit a hanganyaggal együtt biztosított a
projekt). A „Fel!” vezényszóra a tanuló emelkedjen meg addig, amíg a
középső ujja el nem éri a mérőcsík ellenkező végét. A „Le!” vezényszóra
gördüljön vissza kiinduló helyzetbe. Az ismétléseket 3 másodperc alatt kell
végrehajtania A sarok és a gerinc lumbális része végig érintkezzen a talajjal.
A tesztnek akkor van vége, ha a diák önként befejezi, vagy elköveti a
második hibát is.
Törzsemelés: Állcsúcs és talaj közti távolságot mérünk, ami a
paravertebrális izmok erejéről alkot képet. A tanuló hason fekve, kezeit
combja alá téve helyezkedjen el úgy, hogy lábfeje és homloka érintkezzen a
szőnyeggel. Jelöljünk meg egy pontot a földön, amire összpontosítania kell
így elkerüljük a nyak extenzióját és a fej a törzs folytatásában marad. Lassú
mozdulattal emelkedjen meg a talajról végig a kijelölt pontot nézve. Ha
elérte a legmagasabb pontot, tartsa meg a helyzetet addig, míg a tolómérő
segítségével leolvassuk az értéket. A feladatot kétszer lehet megismételni, és
a jobb eredményt vesszük figyelembe.
21
4. ábra: Törzsemelés
Forrás: https://www.flickr.com/photos/diaksport/15413898789/in/album-72157648905711642/
Ütemezett fekvőtámasz: A felső test izomerejét vizsgáljuk vele. A tanuló
két keze vállszélességben a földön, ujjai előre néznek. Lába nyújtva, törzse
egyenes, fej a törzs folytatásában, tekintet a padlót nézi A „Le!” vezényszóra
a diáknak karhajlítást kell végeznie úgy, hogy könyökét 90°-ig hajlítsa,
felkarja közel párhuzamos legyen a talajjal. A „Fel!” hangjelzésre karját
nyújtsa ki. 3 másodpercenként egy végrehajtást kell kiviteleznie. A tesztnek
akkor van vége, ha a gyermek önként befejezi a feladatot vagy elköveti a
második hibát is. Az utolsó értékelhető számot rögzítjük az adatfelvételi
lapon.
Kéz szorítóereje: Az alkar és a kéz maximális szorítóerejének vizsgálata
speciális mérőeszközzel. A kézi szorítóerőmérő markolatát állítsuk be a
tanuló kezének nagyságához és mértékegységet állítsuk be kilogrammra. A
vizsgált személy álljon csípőszéles terpeszben, karjai test mellett, így szorítsa
meg az eszközt, majd ismételjük meg a másik kézzel is. A diáknak két
lehetősége van, ezekből a jobb kerül az adatfelvételi lapra, majd a két
eredményből átlagot számítunk.
22
5. ábra: Kéz szorítóerő-mérő
Forrás: https://www.flickr.com/photos/diaksport/15414407008/in/album-72157648905711642/
Helyből távolugrás: A tanuló csípőszéles terpeszben áll az előre megrajzolt
elugró vonalnál. Előzetes lendületvétel (karlendítés) után páros lábról páros
lábra ugorjon el, a lehető leghosszabb távolságra törekedve. A három
lehetőség közül a legjobb értéket vesszük figyelembe.
Hajlékonyság: A térdhajlító izmok nyújthatóságát és a csípőízület
mozgásterjedelmét nézi. A tanuló egyik talpát (mezítláb vagy zokniban) a
mérődobozhoz támasztja térde nyújtva, a másikat talpra húzza. Két kezét egymásra
helyezve a doboz tetején lévő milliméterskálára tegye. Törzse egyenes az
előrehajlás közben, melyet háromszor ismétel meg és a negyediknél, tartsa meg a
véghelyzetet és olvassuk le az eredményt. Mindkét oldalon elvégezzük a mérést és a
kettőből átlagot számítunk.
[11.][12.][13.]
23
6. ábra: Hajlékonyság mérés
Forrás: https://www.flickr.com/photos/diaksport/15600511855/in/album-72157648905711642
24
4. Eredmények
A 102 gyermekből 41 vállalta a vizsgálatot, önkéntes alapon. 22 fiú és 19 lány. Az
5. osztályból 14, a 6. osztályból 1, 7.A osztályból 2, 7.B osztályból 7 és a 8.
osztályból 17 fő jelentkezett. Átlagéletkoruk 13,66 év, a legfiatalabb 10,81, a
legidősebb 16,97 éves volt.
7. ábra: A vizsgálatban részt vett tanulók fiú-lány aránya (n=41 fő)
Forrás: Saját szerkesztésű ábra
Méréseim első részét frontális síkban, ventrális nézetben végeztem és a fej
helyzetére irányult. 41 tanulóból 38 feje középhelyzetben volt, 1-nek jobbra, 2-nek
pedig balra volt billenve. A vállkontúrok és a vállcsúcsok magasságánál már több
eltérést találtam. Mindkét esetben 22 gyermeknél volt megegyező és 19 gyereknél
aszimmetrikus. A claviculák állása 2 diáknál nem volt szimmetrikus. Figyeltem a
bordák ívét és a mellkasdeformitásokat is. Két fiúnál volt felfedezhető
tölcsérmellkas. A törzs-kar háromszögek a tanulók több mint felénél, 23 főnél nem
egyformák. 11 gyereknél a csípőlapátok nem voltak egy magasságban és 5-nél a
spina iliaca anterior superiorok is elcsúsztak. Két fiúnál és egy lánynál a trochanter
majorok magassága nem egyezett. Patellák asszimetriája látszódott 8 gyereknél,
0
2
4
6
8
10
12
5 6 7.a 7.b 8
Tan
uló
k sz
áma
(db
)
Osztály
fiú
lány
25
akiknek többsége túlsúlyos vagy elhízott. A lábszár tengelyállása 7 embernél tért el
a fiziológiástól valgus irányba, varusra nem volt példa. Belbokák állásása 6 diáknál
aszimmetrikus volt, viszont szimmetrikus süllyedés jóval többnél jelentkezett. A
mediális boltozat 25 gyereknél nem volt megfelelő magasságú, volt, akinek
egyáltalán nem emelkedett el a földről. A lábujjak 1 lánynál terültek szét
legyezőszerűen.
8. ábra: Lapockák angulus inferiorjának állása (n=41 fő)
Forrás: Saját készítésű ábra
Dorsalisan ugyanúgy fentről lefelé haladtam. Itt szintén 1 gyermeknél tapasztaltam,
hogy a fej eltér a középhelyzettől jobbra illetve 2-nél balra. A m. trapezius
kontúrjának vizsgálatánál sokkal szembetűnőbb volt a különbség, itt több eltérést
véltem felfedezni, mint előlnézetben. A vizsgált gyerekeknél a scapula angulus
inferiorja 14 gyereknél simult rá a mellkasfalra, 7-nek a jobb, 3-nak a bal és 17
gyereknek mind a 2 képlet emelkedett el, ami a m. serratus anterior gyengeségére
utal. A margo medialis 4 tanulónál nem volt párhuzamos, viszont a gerinctől való
távolságuk eltérőnek mutatkozott. 11 diáknak a jobb oldali, 2-nek pedig a bal oldali
érték volt magasabb. Míg előlnézetben 23, hátulnézetben 22 főnél mutatkozott
aszimmetria a törzs-kar háromszögek megtekintésekor. Csípőlapátok 11 esetben
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
rásimul jobb elemelkedik bal elemelkedik mindkettő elemelkedik
Gye
reke
k sz
áma
(db
)
26
nem estek egy magasságba. Lábszár tekintetében 7 főnél észleltem eltérést, mindnél
valgus irányba.
15 tanuló feje előrehelyezett, protrakciós tartásban állt, melyet már sagittális síkban
vizsgáltam. 20 gyermeknél a külső hallójárat, a váll-, és a csípőízületet összekötő
egyenes melynek a külboka előtt kellene a földet érinteni nem esett egy vonalba. 9
esetben a vállízület lógott ki az egyenesből. 9 gyerek esetében észleltem fokozott
háti görbületet és 15 főnél ellapultat. 23 tanulónak a medencéje előrebillent
helyzetben állt. Fokozott lumbalis lordosissal 22 esetben találkoztam és 7
személynél enyhén ellapultat véltem felfedezni. 23 diáknak petyhüdt, előre
domborodó hasa volt, ami a medence állásának és a túlnyúlt izmoknak köszönhető.
1 alanynak volt hyperextendált térde. A vizsgált gyerekek közül 6-nak volt
diagnosztizált scoliosisa, emellett még 3-nál észleltem borda és/vagy izompúpot.
Előrehajlásban 11 diák érte el a földet, az vizsgált minta ujj-talaj távolságának
átlaga 12 cm. A legnagyobb érték 35 cm volt, amit egy túlsúlyos (BMI 43,63) fiú
produkált. 12 gyereknek nem volt párhuzamos a homloka a plafonnal hátrahajlásban
és 6 diáknak beszűkült a rotáció.
A vizsgált gyerekek átlag testmagassága 161,37 cm. A legalacsonyabb 142 cm, a
legmagasabb 184 cm magas volt. Testsúlyukat tekintve az átlag 56,98 kg. A
legkisebb 27,5 kg, a legsúlyosabb 139,8 kg.
27
9. ábra: Testmagasság és testtömeg szemléltetése (n=41 fő)
Forrás: Saját készítésű ábra
Az átlag BMI-je 21,42. Ez az általam besorolt kategóriák közül (sovány 18,49-ig,
normál 18,5-24,99, elhízott 25-29,99, túlsúlyos 30- fölött) a normál kategóriába
sorolható. Ám a szélső értékek jóval eltérnek az átlagtól. A legalacsonyabb 13,08
(27,5 kg és 145 cm), míg a legmagasabb érték 43,63 (139,8 kg és 179 cm), tehát a
normának majdnem a fele és/vagy duplája. Természetesen korban is van eltérés a
két fiú között, a legvékonyabb 12,3, a legsúlyosabb 14,47 éves volt. Testzsír
százalék tekintetében az átlag 21,4, a két szélső érték pedig 6,1 és 42,6 volt.
10. ábra: A vizsgált tanulók BMI beosztása (n=41 fő)
Forrás: Saját készítésű ábra
0
20
40
60
80
100
120
140
160
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41
Kg
Cm
Gyerekek
Magasság
Testtömeg
sovány34%
normál41%
túlsúlyos15%
elhízott10%
28
A 15 méteres ingafutásban a gyerekek átlagosan 45 hossz lefutására voltak képesek.
A lányok teljesítménye nagymértékben elmaradt a fiúkéhoz képest, mert átlagosan
csak 38 távot tudtak megtenni a fiúk 51 hosszával szemben. A legkevesebb 1, míg a
legtöbb 120 hossz volt. 3 fiú teljesített 100 fölött. BMI értékeket tekintve a sovány
kategória átlaga 53, a normál 51, a túlsúlyos 23 és az elhízott kategória 22 hosszt
tudott teljesíteni.
Ütemezett hasizom tekintetében nagyon változó eredmények születtek, 2-től
egészen 80-ig. A gyerekek átlagosan 34-szer tudtak felgördülni. A lányok
eredménye megegyezik a fokozott lumbális lordosisú csoportéval. Egyaránt 33-33
hasizomgyakorlatot tudtak elvégezni. 11 olyan lány van, akinek fokozott az ágyéki
görbület, ennek a csoportnak az átlag teljesítménye 36 darab. Fiúk tekintetében az
átlageredmény így alakult: 34. Szintén 11 fiút érint a mélyebb lumbális görbület, az
ő átlageredményük 30 gyakorlat. A túlsúlyos és/vagy elhízott gyerekek átlagosan 27
szabályos hasizomgyakorlatot tudtak végrehajtani, viszont az ebbe a csoportba
tartozó fokozott ágyéki lordosissal csak 28-at.
Törzsemelés: A teljes minta átlaga 22 cm. A lányok 21,5 cm-re, a fiúk majdnem 23
cm-re tudták megemelni a törzsüket a földről. A legmagasabbra, 30 cm-re egy 8.
osztályos fiú, a legalacsonyabbra, 14 cm-re egy 5. osztályos lány tudta emelni a
törzsét. A fokozott háti görbületes tanulók átlaga 18,7 cm. Viszont a scoliosisos
diákok átlagosan 24,7 cm magasra kivitelezték a feladatot.
Ütemezett fekvőtámaszból legtöbbet, 27-et egy 8. osztályos fiú végzett el, viszont
hasizom gyakorlatból csak 2-t tudott megcsinálni. Volt 3 diák, aki csak 1-et tudott
végre hajtani. A lányok átlaga 9, míg a fiúké 13, ami azt mutatja, hogy náluk
erősebb a felsőtest izomereje. A teljes minta normája 11 fekvőtámasz volt.
Helyből távol ugrás tekintetében jól látható különbségek jelentkeztek. A fiúk
teljesítményét nézve 163 cm, a lányok 134 cm-re voltak képesek. A legkisebb (80
cm) és a legnagyobb (239 cm) értéket is fiúk ugrották. Lányoknál a két szélső érték
90 cm és 170 cm voltak. A teljes minta átlaga 150 cm volt.
29
11. ábra és 12. ábra: Helyből távolugrás szemléltetése fiúknál (n=22 fő) és lányoknál (n= 19 fő)
Forrás: Saját készítésű ábra
A kéz szorítóerejénél a jobb kéz dominált. 31 gyerekneél, 10-nek pedig a bal keze
volt erősebb. A két kéz átlag szorítóereje a teljes mintában 27,61 kg. Fiúknál ez az
érték 31,62 kg, lányoknál 22,96 kg.
Hajlékonysági profilnál is mindkét oldalra megtörténtek a mérések és közel azonos
értékek születtek. A bal oldali átlag 2 mm-rel (27,8 cm) volt hosszabb a jobbnál
(27,6 cm). Lányoknál jobb oldal 31,5 cm, bal oldal 32 cm, ugyanezek eredmények
fiúk tekintetében a következő képpen alakultak: jobb oldal 24,3 cm, bal oldal 24,2
cm. Tehát a lányok ezen a mérésen jobban teljesítettek, hajlékonyságuk nagyobb
mértékű, mint a fiúké. A teljes minta átlaga mindkét oldal átlagából számolva 27,7
cm.
0
50
100
150
200
250
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
Cm
Fiúk
0
50
100
150
200
250
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Cm
Lányok
30
5. Megbeszélés
A vizsgálati eredményeim feldolgozása és összegzése után kíváncsi voltam, hogy a
hipotéziseimet alátámasztják-e az eredmények.
Az első állításom, miszerint a scoliosisos gyerekeknek kisebb a hajlékonysági
profilja, nem teljesült. A mért adatok alapján a célcsoport átlaga 28,42 cm, míg az
egészséges társaiké 27 cm. Sőt a teljes minta átlagától (27,69 cm) is jobb eredmény
született a bordapúppal és/vagy izompúppal élő tanulóknál.
A második hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a 18,5 alatti vagy 25 feletti BMI-
vel rendelkező gyerekeknek kisebb az állóképességük. A felvetésem beigazolódott,
mert a sovány és túlsúlyos illetve elhízott diákok a 15 méteres ingafutásnál
kevesebb hossz lefutására voltak képesek, mint a normál kategóriába tartozók. A
teljes minta átlaga 45 hossz (675 méter), a „normál” csoportba tartozók átlaga 51
hossz (765 méter). Viszont a sovány, túlsúlyos és elhízott gyerekek csoportjának
átlaga elmarad a másik kettőtől. 41 hossz (615 méter) a teljesítményük átlaga, ami
tízzel kevesebb a megfelelő BMI-s tanulókétól.
Harmadik hipotézisem szerint a fokozott háti görbülettel élő tanulók alacsonyabb
(cm-ben) törzsemelésre képesek, a mérés eredményei alátámasztották. A teljes
minta átlaga 22 cm. Ettől 1cm-vel magasabb törzsemelésre (átlagosan 23 cm-re)
képesek azok a gyerekek, akiknek nincs fokozott thoracalis kyphosisuk. Azonban
azoknak a diákoknak, akiknek van 5 cm-vel alacsonyabb törzsemelést tudnak csak
kivitelezni társaiknál (átlagosan 18 cm).
Negyedik felvetésem a fokozott lumbális lordosisra irányult. Azt állítottam, hogy
azok a gyerekek, akiknek mélyebb az ágyéki görbület a fiziológiásnál, kevesebb
ütemezett hasizom-gyakorlatot tudnak végrehajtani. A feltételezésem beigazolódott,
mert a tanulók azon része, akiknek az ágyéki görbülete nagyobb mértékű, átlagosan
33 darab, míg társaik 35 darabot tudtak végrehajtani. A teljes mért minta normája
34 darab gyakorlat kivitelezését takarja.
31
Ötödik feltételezésemben arra kerestem bizonyítékot, hogy azoknak a
növendékeknek gyakrabban fáj a hátuk, akik csak az egyik vállukon hordják a
táskát. A megkérdezett 92 gyerekből 35 főnek szokott fájni a háta (38%).
Ugyanebből a mintából 43 egyén (47%) csak az egyik vállán hordja a táskáját
(hátizsák, oldaltáska, válltáska). Ebből a 43 személyből 22 bejelölte azt is, hogy
szokott fájni a háta. Tehát azok közül, akik csak egy vállukon hordják az
iskolatáskát 51%-uknál jelentkezett hátfájás. Viszont ha a hátfájást veszem alapul,
ott a 35-ből 22 terheli magát aszimmetrikusan nap mint nap (63%). Mindezt
összevetve, a felvetésemet alátámasztják a tanulók által adott válaszok.
Hatodik hipotézisem a tartáshiba nélküli gyerekek állóképességére irányult. Azt
feltételeztem, hogy kiemelkedőbb lesz, mint a tartáshibával élőké. Sajnos
vizsgálatom arra világított rá, hogy nincs olyan gyerek a mintámban, akinek minden
helyzet és érték fiziológiás lett volna, így a hipotézisem megdőlt.
Hetedik állításom, miszerint a legtöbb gyerek a normál BMI kategóriába esik,
bebizonyosodott, mert a vizsgált tanulók közül a normál (BMI: 18,5-24,99)
csoportba 17 személy (41%) tartozik. Ezt követte a soványok (BMI 18,49 alatt)
köre 14 fővel (34%), az túlsúlyosak (BMI 25-29,99) 6 fővel (15%) és végül az
elhízottak (BMI 30 fölött) 4 fővel (10%).
Az utolsó felvetésemnél arra kerestem a választ, hogy a mediális boltozat
ellapulásával csökken-e a helyből távol ugrás nagysága. Azt feltételeztem, hogy az
érintett tanulók rövidebb távolságú ugrásra képesek, a mérési eredmények szerint
beigazolódott. A nem megfelelő magasságú mediális boltozattal átlagosan 147 cm-t,
míg fiziológiás boltozattal 153 cm-t ugrottak a vizsgált személyek. A teljes minta
átlaga 150 cm volt. Így az feltételezésem bebizonyosodott.
32
6. Összefoglalás
Kutatásom során 41 gyereket, köztük 19 lányt és 22 fiút vizsgáltam, akik mind részt
vettek a NETFIT programban. Belőlük szűrtem ki azokat, akiknek scoliosisa van,
vagy bármely egyéb tartáshibája. Mivel minden gyereknek volt valami eltérő a
fiziológiástól, azt hiszem ebben legnagyobb felelőssége a szülőknek van. A napi
rutin kialakítását, a testmozgáshoz való viszonyukat az ő példájuk alapján alakítják
ki. Ám a legfontosabb, amire már a terhesgondozáson fel kellene hívni a
figyelmüket, hogy ne avatkozzanak bele negatív módon a gyermek
mozgásfejlődésébe.
A NETFIT-et nagyon jónak tartom, mert eredményei nyilvánosak és egyénre
szabottan mutatja a fejlesztésre szoruló részeket. Az iskolai vagy osztályonkénti
átlagokat nézve pedig a testnevelő tanároknak úgy kellene összeállítaniuk a
tantervet, hogy az elmaradt, gyengébb profilokat erősíteni tudják.
8 hipotézisemből 2 megdőlt és 6-ot alátámasztottak a mérési eredmények.
Azt tapasztaltam, hogy a tanulók nem figyelnek a helyes testtartásra, mert nincsenek
állandó fájdalmaik és nem érzik a következmények súlyát. A folyamatos görnyedt
ülés a padban, vagy akár a mobiltelefon nyomkodása, sokat ront a helyzetükön.
Viszont, amikor felhívtam rá a figyelmet, milyen problémáik vannak és/vagy
jelentkezhetnek, segítséget kértek a korrigáláshoz.
Vizsgálataimat szeretném folytatni és kiterjeszteni mind a 102 gyerekre, ezzel is
segítve a védőnő és az iskolaorvos munkáját.
33
7. Irodalomjegyzék
1. Balogh Ildikó: Mozgás ABC, Tillinger Péter Műhelye Szentendre, Budapest
1999.
2. Gárdos Magda – Dr. Mónus András: Gyógytestnevelés, Franklin Nyomda,
Budapest 1976.
3. Tarsoly Emil - Mészáros Tamás: Finkcionális anatómia
gyógytornászhallgatók számára, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2011.
4. Dr. Vizkelety Tibor – Gyermekorthopedia, Medicina Kiadó 1994
5. Szendrői Miklós – Orthopédia, Semmelweis Kiadó, 2006
6. Dr. Nádori László – Az edzés elmélete és módszertana, Franklin Nyomda,
Budapest, 1981.
7. Dr. Vizkelety Tibor – Az ortopédia tankönyve, Semmelweis Kiadó,
Budapest 1999.
8. Glauber Andor – Az orthopaedia tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest,
1973.
9. Ibrahim A. Kapandji – Az ízületek élettana, Medicina Kiadó, Budapest, 2009
10. Stanley Hoppenfeld – A gerinc és végtagok fizikális vizsgálata, Medicina
Kiadó, Budapest, 2009
11. www.netfit.eu/public/pb_netfit.php
12. http://www.mdsz.hu/netfit/netfit-attekintes/
13. http://www.mdsz.hu/netfit/fittsegi-profilok-es-tesztek/
Mellékletek
1.számú melléklet
Vizsgálati lap
Tanuló sorszáma: Életkora: Neme:
Súlya (kg): Testmagasság (cm):
Testtartás vizsgálat:
Frontális sík:
Előlnézet
fej helyzete középen elcsúszva: j./b.
orr-áll-juguláris árok egyvonalban elcsúszva j./b.
vállkontúr szimmetrikus aszimmetrikus
vállcsúcsok magassága szimmetrikus aszimmetrikus
clavicula állása szimmetrikus aszimmetrikus
juguláris árok-köldök-symphisis egyvonalban elcsúszva j./b.
bordák íve szimmetrikus aszimmetrikus
törzs-kar háromszög szimmetrikus aszimmetrikus
2 csípőlapát szimmetrikus aszimmetrikus
2 spina iliaca ant. sup. szimmetrikus aszimmetrikus
2 trochanter major szimmetrikus aszimmetrikus
patellák szimmetrikus aszimmetrikus
lábszár tengelyállása normál X/O láb
belbokák szimmetrikus aszimmetrikus
hosszanti medialis boltozat elemelkedik nem emelkedik el
lábujjak állása normál legyezőszerű
bekarmol
Hátulnézet:
fej helyzete középen elcsúszva j./b.
nyak kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus
vállcsúcsokat összekötő egyenes- csípőlapátokat összekötő egyenes párhuzamos-e
vállcsúcsok magassága szimmetrikus aszimmetrikus
2 angulus inf. szimmetrikus aszimmetrikus
2 angulus inf. elemelkedik-e nem igen j./b.
2 margo med. párhuzamos nem párhuzamos
2 margo med. gerinctől való távolsága megegyező j./b. nagyobb
törzs-kar háromszög szimmetrikus aszimmetrikus
csípőlapátok szimmetrikus aszimmetrikus
2 spina iliaca post. sup. szimmetrikus aszimmetrikus
lábszár tengelyállása normál X/O láb
calcaneus állása szimmetrikus aszimmetrikus
Sagittális sík:
külső hallójárat - váll- csípőízület és külboka előtt egy vonalba esik-e
fej helyzete középen protrakciós/retrakciós
vállöv állása középen protrakciós/retrakciós
háti kyphosis normál fokozott/ellapult
has normál izomtónus túlnyúlt izmok
lumbális lordosis normál fokozott/ellapult
medence normál előre/hátra billent
térd hyperextensio nincs van
Előrehajolt helyzet:
törzs flexio teljes csökkent
bordapúp nincs van j./b.
izompúp nincs van j./b.
előrehajolva ujj-talaj távolság: cm
Oldalra hajlás:
III. ujj talajtól való távolsága szimmetrikus aszimmetrikus
ujj-talaj távolság normál állásnál: cm
lateral flexioban ujj-talaj távolság szimmetrikus aszimmetrikus
lateral flexioban ujj-talaj távolság: cm
Hátrahajlás:
extensio: teljes csökkent
Rotatio
rotatio teljes csökkent
Alsóvégtag hosszmérés
Jobb oldal: SIAS-belboka: cm
köldök-belboka: cm
Bal oldal: SIAS-belboka: cm
köldök-belboka: cm
Delmas index:
2.számú melléklet
Tartáshibák és életmód (kérdőíves felmérés)
1. Nemed: □fiú (1) □lány (2)
2. Születési éved: .......................
3. Alsó tagozatban hány testnevelés órád volt egy héten?
□ 2 - 3 (1) □ 4-5 (2)
4. Felső tagozatban hány testnevelés órád van egy héten?
□ 2 - 3 (1) □ 4 – 5(2)
5. Sportolsz valamit rendszeresen? (a tánc is ide tartozik) (edző felügyelete alatt)
□ igen (1) □ nem (2)Ha nem, folytasd a 9. kérdéssel!
6. Ha igen, milyen sportot? ..........................................................................
7. Milyen rendszerességgel jársz edzésre? ....................................................
8. Hány éves korodtól sportolsz? ..................................................................
9. Sportolsz valamit hobbi szinten? (tánc is ide tartozik)
□ igen (1) □ nem (2)Ha nem, folytasd a 13. kérdéssel!
10. Ha igen, milyen sportot? ........................................................................
11. Milyen rendszerességgel? .......................................................................
12. Hány éves korodtól sportolsz? ................................................................
13.Milyen táskával jársz iskolába?
a) Hátizsákkal (1)
b) Oldaltáskával (2)
c) Kézi-/Válltáska (3)
14.Hogyan hordod a táskádat általában?
a) Mind a két vállon (1)
b) Csak a jobb vállon (2)
c) Csak a bal vállon (3)
15. Mivel töltöd szabadidődet hétvégenként?
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
16.Mit szoktál csinálni a szabadidődben?
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
17. Hány órát töltesz tv nézéssel naponta?
□ kevesebb, mint 1 órát (1) □ 1-2 órát (2)
□ 3-4 órát (3) □ többet (4)
18.Mennyi időt töltesz számítógép előtt egy átlagos hétköznap?
□ kevesebb, mint 1 órát (1) □ 1-2 órát (2)
□ 3-4 órát (3) □ többet (4)
19.Szabadidődben és hétvégén mennyi időt töltesz a szabadban?
□ kevesebb, mint 1 órát (1) □ 1-2 órát (2)
□ 3-4 órát (3) □ többet (4)
20. Mennyi időt ülsz egy átlagos napon, az iskolát is beleértve?
□ 4 – 5 órát (1) □ 6 - 7 órát (2)
□ 8 - 9 órát (3) □ 10 órától többet (4)
21.Mennyi tejet iszol egy nap általában?
□ Semennyit (1)
□ Kevesebb, mint 2 dl-t (2)
□ Kb. 2 dl (3)
□ 2-5 dl (4)
□ Fél liter (5)
□ Több mint fél litert (6)
22.Milyen gyakran eszel sajtot?
□ Naponta (1)
□ Hetente 2-3-szor (2)
□ Hetente (3)
□ Havonta 2-3-szor (4)
□ Havonta (5)
23.Az iskolában kapott tejtermékeket milyen gyakran szoktad megenni/meginni?
soha néha általában mindig hazaviszem
tej
csokis tej
kakaó
kockasajt
túró rudi
joghurt
24. Az iskolában kapott gyümölcsöket/zöldségeket milyen gyakraneszed meg?
soha néha általában mindig hazaviszem
alma
narancs
banán
körte
répa
cékla
retek
karalábé
24.Szokott fájni a hátad?
□ igen (1) □ nem (2)Ha nem, folytasd a 26. kérdéssel!
25. Ha igen, milyen gyakran?
...........................................................................................................................
26. Tudomásod van valamilyen tartáshibádról vagy gerincferdülésedről?
□ igen(1) □ nem (2) Ha nincs, folytasd a 32. kérdéssel!
27.Amennyiben igen, milyen problémád van?
.........................................................................................................................
28. Jártál már vele szakorvosnál?
□ igen (1) □ nem (2)
29. Vettél már részt valamilyen kezelésen a problémáddal? (gyógytorna,
gyógytestnevelés, gyógyúszás)
□ igen (1) □ nem (2)
30. Ha igen, milyen kezelésen? ...........................................................................
..............................................................................................................................
31. Mennyi időn keresztül kellett járni kezelésre? ..............................................
32. Hordasz-e fűzőt vagy tartásjavítót?
□ igen (1) □ nem (2)
33. Tudsz róla, hogy a családodban van valakinek tartáshibája, gerincferdülése,
vagy gerincproblémája?
□ igen (1) □ nem (2)
Köszönöm, hogy válaszadásoddal hozzájárultál szakdolgozatom elkészítéséhez!
3.számú melléklet
Tartáshibák és életmód
(kérdőíves felmérés szülőknek)
1. Hány hétre született a gyermek? .............................. hét
2. Milyen típusú szülés volt?
□ természetes (hüvelyi úton) (1) □ császármetszés (2)
3. A szülésnél lépett-e fel valamilyen komplikáció?
□ igen (1) □ nem (2) Ha nem, kérem folytassa a 4. kérdéssel!
4. Ha igen, mi volt az? (pl.: éleszteni kellett a magzatot, oxigénhiány)
.......................................................................................................................
5. Milyen intrauterin tartása volt a magzatnak?
□ normál fekvés (1) □ farfekvés (2) □ harántfekvés (3)
6. Mekkora súllyal született a gyermek? ........................................ gramm
7. Hány napot töltött az újszülöttel a kórházban? .............................. nap
8. Amennyiben 3-4 napnál többet, mi volt az oka?
..................................................................................................................................
9. A csecsemőnek volt-e 1 éves koráig komolyabb megbetegedése?
□ igen (1) □ nem (2)
10. Amennyiben igen, milyen betegség volt?
.........................................................................................................................
11. Részt vett-e a rendszeres orvosi vizsgálatokon?
□ igen (1) □ nem (2)
12. Kapott gyermeke D vitamint vagy más vitaminokat?
□ igen (1) □ nem (2)
13. Ha igen, meddig szedte? …………………… hónapos koráig
14. Szedett Ön rendszeresen D vitamint terhesség alatt?
□ igen (1) □ nem (2)
15. Hány éveses voltak a szülők, mikor a gyermek született?
anya: ........................................... életkora
apa: ............................................. életkora
16. Szülők legmagasabb iskolai végzettsége?
Anya Apa
a) Kevesebb, mint 8 általános (1) a) Kevesebb, mint 8 általános (1)
b) 8 általános (2) b) 8 általános (2)
c) Szakmunkás, szakiskola (3) c) Szakmunkás, szakiskola (3)
d) Érettségi (4) d) Érettségi (4)
e) Főiskola/egyetem (5) e) Főiskola/egyetem (5)
f) Egyéb: .................................... (6) f) Egyéb: ................................... (6)
17. Mi a szülők foglalkozása?
anya: ...........................................
apa: .............................................
18. A családban előfordult-e gerincferdülés vagy tartáshiba?
□ igen (1) □ nem (2)
19. Ha igen, milyen probléma? ............................................................................
20. Hány órát tölt gyermeke tv nézéssel, számítógépezéssel, telefon/tabletezéssel
egy átlagos nap?
□ kevesebb, mint 1 órát (1) □ 1 – 2 órát (2)
□ 2 - 3 órát (3) □ 3 – 4 órát (4)
□ 5 órától többet (5)
21. Sportol-e valamit a gyermeke?
□ igen (1) □ nem (2)
22. Ha igen, milyen sportot űz? ………………………………………..
23. Mióta? ………………………. éves korától
24. Milyen rendszerességgel? Hány órát hetente? ………………… órát
25. Mennyi időt tölt gyermeke egy nap szabadban? ........ órát
26. Milyen táskát hord gyermeke?
□ hátizsákot (1) □ oldaltáskát (2)
□ hátizsákot, de csak az egyik vállán hordja(3)
27. Hetente hányszor eszik zöldséget gyermeke?
□ naponta (1)
□ kétnaponta (2)
□ hetente kétszer (3)
□ hetente (4)
□ nem eszik zöldséget /nem szereti a zöldséget (5)
28. Mennyi tejet iszik és tejterméket eszik hetente gyermeke?
□ naponta (1)
□ kétnaponta (2)
□ hetente kétszer (3)
□ hetente (4)
□ nem iszik tejet, de más tejtermékeket igen (5)
□ sem tejet sem tejterméket nem fogyaszt (6)
Köszönöm, hogy válaszadásával hozzájárult szakdolgozatom elkészítéséhez!