Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Pedagógiai Programja
Tündérkert Tagóvoda
Kiegészítő
Pedagógiai Programja
2013.
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés
1.Nevelésünk általános alapjai, értékei 8. oldal
1.1. Nevelési programunk értékei 8. oldal
1.2. Nevelési programunk alapelvei 8. oldal
1.3. Gyermekkép 10. oldal
1.4. Óvodakép, nevelési programunk célkitűzései 11. oldal
2. Az óvodai nevelés általános feladatai 12. oldal
2.1. Az egészséges életmód alakítása 12. oldal
2.1.1. Az egészséges életmód alakításának hatása a 12. oldal
gyermeki személyiség fejlődésére
2.1.1. Cél 12. oldal
2.1.3. Feladatok 13. oldal
2.1.4. Nevelési alapelvek 17. oldal
2.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 18. oldal
3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 18. oldal
3.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 18. oldal
hatása a gyermeki személyiség fejlődésére
3.2. Cél 19. oldal
3.3. Feladat 20. oldal
3.4. Módszertani alapelvek 21. oldal
3.5. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 22. oldal
3.6. Hagyományok, ünnepek 23. oldal
4. Az anyanyelvi, az értelmi nevelés 23. oldal
4.1. Az anyanyelvi nevelés 23. oldal
4.1.1.Az anyanyelvi nevelés hatása a gyermeki fejlődésre 23. oldal
4.1.2. Cél 24. oldal
3
4.1.3. Feladat 24. oldal
4.1.4. Módszertani alapelvek 25. oldal
4.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 26. oldal
4.2. Az értelmi fejlesztés 26. oldal
4.2.1. Az értelmi fejlesztés hatása a gyermeki személyiség 26. oldal
fejlődésére
4.2.2. Cél 27. oldal
4.2.3. Feladata 27. oldal
4.2.4. Módszertani alapelvek 27. oldal
4.2.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 28. oldal
5. Az óvodai élet tevékenységi formái 28. oldal
5.1. Játék 28. oldal
5.1.1. A játék hatása a gyermeki személyiség fejlődésére 28. oldal
5.1.2. Cél 29. oldal
5.1.3. Feladatok a szabad játékban 30. oldal
5.1.4. Módszertani alapelvek 32. oldal
5.1.5. Játékok fajtái 33. oldal
5.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 34. oldal
5.2. A verselés, mesélés 35. oldal
5.2.1. A verselés, mesélés hatása a gyermeki személyiség 35. oldal
fejlődésére
5.2.2. Cél 35. oldal
5.2.3. Feladatok 36. oldal
5.2.4. Módszertani alapelvek 37. oldal
5.2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 37. oldal
5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 38. oldal
5.3.1. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc hatása a 38. oldal
gyermeki személyiség fejlődésére
5.3.2. Cél 38. oldal
5.3.3. Feladatok 38. oldal
4
5.3.4. Módszertani alapelvek 39. oldal
5.3.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 40. oldal
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 40. oldal
5.4.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka hatása a 40. oldal
gyermeki személyiség fejlődésére
5.4.2. Cél 41. oldal
5.4.3. Feladat 41. oldal
5.4.4. Módszertani alapelvek 43. oldal
5.4.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 43. oldal
5.5. Mozgás 44. oldal
5.5.1. A mozgás jelentősége a személyiség formálásában 44. oldal
5.5.2. Cél 45. oldal
5.5.3. Feladat 45. oldal
5.5.4. Módszertani alapelvek 47. oldal
5.5.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 47. oldal
5.6. Külső világ tevékeny megismerése 48. oldal
5.6.1. Környezeti nevelés 48. oldal
5.6.1.1. Környezeti nevelés hatása a gyermeki személyiség 48. oldal
fejlődésére
5.6.1.2. Cél 49. oldal
5.6.1.3. Feladatok 49. oldal
5.6.1.4. Módszertani alapelvek 51. oldal
5.6.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 52. oldal
5.6.2. A külső világ tevékeny megismerése – Matematika 53. oldal
5.6.2.1. A matematika nevelő hatása a gyermeki személyiség 53. oldal
fejlődésére
5.6.2.2. Cél 54. oldal
5.6.2.3. Feladat 54. oldal
5.6.2.4. Módszertani alapelvek 55. oldal
5.6.2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 55. oldal
5
5.7. Munka jellegű tevékenységek 56. oldal
5.7.1. Munka jellegű tevékenységek nevelő hatása a 56. oldal
gyermeki személyiség fejlődésére
5.7.2. Cél 57. oldal
5.7.3. Feladat 57. oldal
5.7.4. Módszertani alapelvek 59. oldal
5.7.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 59. oldal
5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 59. oldal
5.8.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szerepe 59. oldal
a gyermeki személyiség fejlődésére
5.8.2. Cél 60. oldal
5.8.3. Tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése 61. oldal
5.8.4. Feladatok 62. oldal
5.8.5. Módszertani alapelvek 62. oldal
5.8.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 63. oldal
6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 63. oldal
6.1. Gyermekvédelem 63. oldal
6.1.1. Az óvodai gyermekvédelem célja 64. oldal
6.1.2. Az óvodai gyermekvédelem feladatai 64. oldal
6.1.3. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 64. oldal
6.1.4. A gyermekvédelmi tevékenységek várható eredményei 65. oldal
6.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek 66. oldal
6.2.1. Cél 68. oldal
6.2.2. A differenciált nevelő munka hangsúlyai 68. oldal
6.2.3. Nevelési alapelvek 69. oldal
6.2.4. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 70. oldal
7. Az óvodai élet megszervezése 70. oldal
7.1. Személyi feltételek 70. oldal
7.2. Tárgyi feltételek 72. oldal
7.3. Szervezeti és időkeretek 72. oldal
6
7.4. A pedagógiai munka dokumentumai 74. oldal
8. Kapcsolatok rendszere 76. oldal
8.1. Óvoda-család kapcsolata 77. oldal
8.1.1. Kapcsolattartás célja 77. oldal
8.1.2. Kapcsolattartás feladatai és formái 77. oldal
8.1.3. Kapcsolattartás várható eredményei 78. oldal
8.2. Óvoda-iskola kapcsolata 79. oldal
8.2.1. A kapcsolattartás célja 79. oldal
8.2.2. Kapcsolattartás feladatai 79. oldal
8.2.3. Kapcsolattartás várható eredményei 79. oldal
8.3. Kapcsolat a szakszolgálattal 79. oldal
8.3.1. A kapcsolattartás célja 79. oldal
8.3.2 . Kapcsolattartás feladatai 79. oldal
8.3.3. Kapcsolattartás várható eredményei 79. oldal
8.4. Kapcsolattartás szociális szolgálattal 80. oldal
8.4.1. A kapcsolattartás célja 80. oldal
8.4.2. Kapcsolattartás feladatai 80. oldal
8.4.3. Kapcsolattartás várható eredményei 80. oldal
8.5. Kapcsolattartás a közművelődési intézménnyel 80. oldal
8.5.1. A kapcsolattartás célja 80. oldal
8.5.2. A kapcsolattartás feladatai 80. oldal
8.5.3. A kapcsolattartás várható eredményei 81. oldal
Legitimációs záradék 82. oldal
7
Bevezetés
Óvodánk szakmailag jól felkészült, innovatív pedagógiai törekvésekre
fogékony, az óvodapedagógusi munkát hivatásnak tekintő szakemberekkel
az „Óvodai nevelés országos alapprogramjára”, a hazai óvodai
neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira,
pedagógiai pszichológia kutatások eredményeire a nevelésügy
nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország alaptörvényeinek
értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt
kötelezettségeket figyelembe véve valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI
rendelet alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelveire építve önálló helyi programot készített.
A program kidolgozásakor többéves gyakorlatunk, ismereteink és
tapasztalataink birtokában a preventív szellemű nevelésre helyeztünk
hangsúlyt.
Abból a szakmai meggyőződésből indultunk ki, hogy a korai fejlődés
tudatos, tervszerű támogatása fontos és szükséges, hogy az ideális fejlesztés
a személyiség fejlődés szenzitív szakaszaira az aktuálisan fejlődő funkciókra
koncentrál.
A 2011. CXC Köznevelési Törvény valamint az emberi erőforrások
miniszterének 20/2012. (VIII.31. ) EMMI rendeletének megfelelően
nevelési programunkat felülvizsgáltuk és a törvényi előírásoknak
megfelelően kiegészítettük, átstrukturáltuk.
Pedagógiai Programunk alapján a Szabadság óvoda önálló mozgás-
anyanyelvi és beszédfogyatékos gyermekeket ellátó dyslexia prevenciós
programmal, a Vénusz - Füstifecskék óvoda önálló környezeti nevelési
programmal működik.
8
1. Nevelésünk általános alapjai, értékei
1.1. Nevelési programunk értékei
Mi, a Csillagtelepi Óvodák dolgozói érzelmileg kiegyensúlyozott, játékában
felszabadult, örömét lelő, társaihoz, a felnőttekhez szívesen közeledő,
barátságos, szeretetet adni és kapni tudó gyermekeket szeretnénk nevelni,
akik rácsodálkoznak a világra, nyitottak, érdeklődőek és igényesek a
környezetük iránt.
Szeretnénk óvodásaink kibontakozóban lévő személyiségjegyeihez olyan
alapokat adni, amelyekre építve önálló, magabiztos, testileg és lelkileg
egészséges, a jó ügyekért tenni képes emberekké válhatnak.
Minden gyermeknek joga van a számára ideális környezetben való
nevelkedéshez, melynek feltételrendszerét, szakmai tartalmiságát az ép és
sajátos nevelési igényű gyermekek számára lehetőségeinknek megfelelően
biztosítjuk
Ehhez kidolgozott programunk, a 3-7 éves korú gyermekek pszicho
szociális fejlődésének jellemzőire alapozott, a mozgás, az anyanyelvi,
valamint a környezeti nevelés tevékenységrendszereire épülő fejlesztő
folyamat.
Megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy tárgyi feltételeinket folyamatosan
bővítjük, korszerűsítjük, pályázatokat írunk, szponzorokat keresünk,
szakmai fejlődésünk érdekében külső-belső továbbképzéseken veszünk részt
és ösztönözzük a programunkhoz kapcsolódó különféle önképzéseket.
Hisszük, hogy a gyermekek optimális személyiségfejlesztése a családdal
együttműködve lehet igazán eredményes. Ezért elfogadva a családnak a
nevelésben betöltött elsődleges szerepét, törekszünk a jó kapcsolatok
kialakítására, a feltétlen elfogadáson alapuló együttműködésre.
1.2. Nevelési programunk alapelvei
Nevelőmunkán középpontjában a gyermek áll.
9
Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból
indultunk ki, hogy a gyermeket – mint fejlődő személyiséget –szeretetteljes
gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az
óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.
Mindezek alapján:
Nevelőmunkánkkal - derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot
nyújtó légkörben - a gyermeki személyiség teljes
kibontakoztatására törekszünk.
Az alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez
igazítjuk egyéni készségeinek, képességeinek megfelelően.
Nevelési gyakorlatunkban a befogadó attitűd, a gyermeki
személyiség tisztelete, az iránta megnyilvánuló bizalom, szeretet
és megbecsülés, a különbözőségek elfogadása, az előítélet
mentesség, az egyenlő bánásmód elvének szem előtt tartása a
legfontosabb értékeink.
Elismerjük a családi nevelés elsődlegességét, megismerjük, és
lehetőségeinknek megfelelően elfogadjuk a család szokás- és
szabályrendszerét. A gyermekek optimális
személyiségfejlesztése érdekében nevelőmunkánk során
összehangolt munkára törekszünk a szülőkkel és az intézmény
valamennyi dolgozójával.
Megértő, elfogadó, érdeklődő segítőkész attitűddel törekszünk a
szülők bizalmának megnyerésére, a partneri viszony
kialakítására.
Segítségnyújtási stratégiánkat családokhoz illesztetten tervezzük,
tapintatosan végezzük.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését a segítő
szakemberekkel, a szülőkkel együttműködve közösen végezzük.
Az egyenlő esélyteremtés feltételeinek biztosításához az egyéni
eltéréseket, a különböző fejlődési tempót, a gyermeki
szükségletek kielégítését, a tehetséggondozást és a hátrányok
kompenzálását szem előtt tartva tervezzük feladatainkat.
10
A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor –
specifikus fejlesztésében mindenekelőtt a játékra, valamint a
sokféle és sokoldalú, mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésre
építünk.
Az ismeretek bővítésére, tapasztalatszerzésre, természetes
környezetben, a környezettel való tevékeny, aktív kapcsolatban
teremtünk lehetőséget, amivel környezettudatosságra és
fenntarthatóságra neveljük gyermekeinket.
Az anyanyelvi és kommunikációs készségek, képességek
fejlesztését valamennyi nevelési területen, valamennyi
tevékenységi formában kiemelten kezeljük.
Támogatjuk, segítjük és ösztönözzük a gyermeki önállóságot,
önkifejezést, a kreativitást valamennyi tevékenységben.
A játékban a szabad játék elsődlegességét biztosítjuk.
A befogadó, inkluzív nevelés szellemében multi- és
interkulturális szemléletű gyakorlatot valósítunk meg.
1.3. Gyermekkép
A gyermek folyamatosan fejlődő, mással nem helyettesíthető, szellemi,
erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény.
Fejlődését genetikai adottságai, az érés sajátos törvényszerűségei a spontán
és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E
tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként,
életszakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak
Születése pillanatától fogva szüntelenül tanulja, szinte magába szívja a
világot, mindenkor és mindenben a fejlődés útját járja. Személyiségének
kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe
meghatározó.
Ezen sajátosságok figyelembevételével és szellemében a gyermekek
igényeinek és jogainak mindenek fölöttiségét hangsúlyozva, egyéni
sajátosságaikat figyelembe véve, különbözőségeiket tiszteletben tartva,
11
védjük, óvjuk, szeretettel, bizalommal, törődő gondoskodással vezetjük,
segítjük őket fejlődésük útján.
1.4. Óvodakép, nevelési programunk célkitűzései
Óvodai nevelésünkben törekszünk a gyermekek sokoldalú, harmonikus
fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésével az
iskolai tanuláshoz szükséges képességek, a környezettudatos magatartás
kialakítása az életkori és egyéni sajátosságok, szükségletek az eltérő
fejlődési ütem figyelembevételével.
Sokszínű játékos tevékenységek által gondoskodunk az életkori és egyéni
képességekhez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek
közvetítéséről, a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez
szükséges személyi, tárgyi környezetről.
Céljaink megvalósítását a család, a családi háttér megismerésével kezdjük.
A család értékrendjére, a gyermekek megismerésére alapozva derűs
szeretetteljes légkörben, a szabad játék elsődlegességét és legfontosabb
fejlesztő hatását szem előtt tartva végezzük nevelő munkánkat.
Nevelési céljainkat a gyermekek spontán és természetes mozgás és
beszédaktivitására, érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységvágyára
alapozva sokféle változatos tevékenység és megfelelő személyi tárgyi
környezeti feltételek biztosításával, az aktuálisan fejlődő szomatikus és
pszichés funkciók kibontakoztatásával a specifikumainkból adódó
prioritások mentén valósítjuk meg.
A Szabadság u. Óvodában a mozgásfejlesztés és anyanyelvi nevelés, a
beszéd és a beszédkészség-fejlesztés, valamint a dyslexia prevenció
sokszínű, játékos alkalmazása hatja át valamennyi gyermeki tevékenységet,
ez jelenti nevelőmunkánk sajátos arculatát.
A gyermekek alapképességeinek kibontakoztatását a napi anyanyelvi és
mozgásos játékok is segítik, melyhez a nevelőtestület által elkészített és
folyamatosan megújuló segédanyagot használjuk.
A Vénusz utcai., valamint a Füstifecskék Óvodában a környezeti nevelést az
évszakok jellegzetességeire épülő tapasztalások, valamint a népszokások,
12
hagyományok, jeles napok határozzák meg, biztosítva a nevelőmunka
meghatározó tartópillérét.
Az óvodai csoportokban a gyermekek alapképességeit szenzitív játékokkal
fejlesztjük, ebben segítségünkre van szenzitív játékgyűjteményünk.
2. Az Óvodai nevelés általános feladatai
2.1. Az egészséges életmód alakítása
2.1.1. Az egészséges életmód alakításának hatása a gyermeki
személyiség fejlődésére
A gondozás, az egészséges életmódra nevelés során, a gyermekek testi –
lelki-mentális jólétükre irányuló szokásrendszereket sajátítanak el, melyek
önállóságuk fejlődését, a felnőttektől való függőségi viszony fokozatos
megszűnését, az önálló életvezetés, életritmus megalapozását szolgálják. A
szokások, szabályok gyakorlása által olyan szükségleteiket elégítik ki,
melyek elősegítik növekedésüket, testi fejlődésüket, testi higiénéjüket,
hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, pszichikus, és
szomatikus elégedettségükhöz. Az óvodában tevékenykedő
óvodapszichológus a gyermekek személyiségfejlődését, lelki
egészségvédelmét segíti.
2.1.2. Cél
Az egészséges életmódra nevelés célja olyan szokások, szokásrendszerek
alakítása, melyek megalapozzák a gyermekek egészséges életvitelét.
13
2.1.3. Feladatok
Az óvodapedagógus a dajkával együttműködve:
A csoportszoba kialakításakor gondoskodjon egészséges, biztonságos,
nyugalmat árasztó, igényes környezeti feltételekről:
- kerülje a túlzsúfoltságot, teremtsen tiszta, világos, áttekinthető
környezetet,
- biztosítson az életkori sajátosságoknak megfelelő berendezési
tárgyakat, esztétikus, korszerű eszközöket, játékokat, bútorokat,
- gondoskodjon a rendszeres, folyamatos szellőztetésről, a megfelelő
hőmérsékletről.
A gyermekek napirendjét tudatosan, az életkori és élettani
szükségleteknek megfelelően alakítsa ki.
A napirendet kezelje rugalmasan.
Alakítson ki a csoport összetételéhez igazodó, a gyermekek egészséges
életmódját alapozó, a környezettudatos magatartás a környezet
védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokás és szabályrendszert.
A rendszeres testneveléssel , a napi mozgásos játékokkal is segítse a
az egészséges testi lelki fejlődést
Nevelőmunkájában alkalmazza a gyermekek igényeihez, adottságaihoz
és képességeihez igazodó egyéni bánásmódot.
Gondoskodjon a gyermekek megfelelő gondozásáról,
gondozottságáról.
Hívja fel a szülők figyelmét a gyermekek egészséges táplálkozásának,
fontosságára.
A gyermekek egészséges lelki fejlődését károsan befolyásoló
különféle környezeti és egyéb tényezőket – játékok, filmek, mesék,
alvás-pihenés is - hangsúlyozza.
Különféle módon hívja fel a szülők figyelmét illetve ismertesse sport,
a kirándulások életvitelt meghatározó szerepét.
Tevékenységeit kísérje mindig modellértékű beszéddel és
magatartással.
14
Kéréseit, utasításait röviden, érthetően fogalmazza meg.
Gondoskodjon a gyermekek egyéni mozgásigényeinek kielégítéséről,
testi képességeik, összerendezett mozgásuk célzott fejlesztéséről.
A prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátásába szükség
esetén vonja be a megfelelő szakembereket.
Bátorítsa, ösztönözze a gyermeki kérdéseket, problémafelvetéseket, a
kommunikációs kedvet.
Segítse az önálló véleményalkotást, a gyermekek döntési
képességeinek megalapozását.
Az óvoda orvosával, védőnőjével való együttműködése segítse a saját
és a gyermekek érzelmi beállítódását, elméleti gyakorlati ismereteinek
bővülését az egészséges életvitel
A köznevelési törvény előírásainak megfelelő szűrések biztosítása
A lelki egészségvédelem biztosításához az óvodapszichológus a
szakemberekkel együttműködve:
Az óvodapszichológus az egészségfejlesztő programot minden területén
támogatja - a gyermek személyiségfejlesztése, az egészségvédelme,a
nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése területén.
Az együttműködés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés
fejlődést, támogassa a gyermek alkalmazkodását,illetve csökkentse az
esetlegesen fellépő káros környezeti hatásokat.
nyújtson közvetlen segítséget az óvodapedagógusoknak a nevelő-
oktató munkához
közreműködjön egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében a
gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedésekben
szervezze meg azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat,
amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok körébe
tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek
megelőzése érdekében szükségesek
szervezze meg a mentálhigiénés preventív feladatokat az egyén, a
csoport és az intézményi szervezet szintjén
15
szervezze meg a krízis tanácsadást váratlan súlyos élethelyzetekben:
kortárshaláleset, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy
más kezelés szükségessége esetén irányítson tovább a pedagógiai
szakszolgálatokhoz, vagy más szakellátást biztosító intézményhez
a kiemelten tehetséges gyermek tehetséggondozásában a
pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen
dolgozza ki az együttműködés, és az ellátás kereteit
az óvodapszichológus szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és
csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a pedagógus továbbá a
szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek személyiségének
fejlesztésével összhangban a szülő számára is
Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere, ezért
minden évszakban és napszakban használhatóvá kell tenni.
Gondoskodjon az óvodapedagógus a kertész bevonásával a burkolt
és füvesített, napos és árnyékos helyek, területek létrehozásáról.
A változatos mozgásokra, sportjátékokra alakítsanak ki megfelelő
helyeket.
Biztosítsanak olyan, különböző felszerelési tárgyakat, eszközöket,
amelyek a gyermekek változatos mozgását, mozgásfejlesztését,
edzését teszik lehetővé.
Legyen az udvaron folyamatosan rendben tartott homokozó,
barkácsoláshoz, ábrázoláshoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz,
szerepjátékhoz szükséges kellék.
Az eszközök, játékok, bútorok, szerszámok legyenek esztétikusak,
alkalmazkodjanak a gyermekek életkori igényeihez,
testméreteihez.
Az udvaron legyen ivókút vagy vízcsap és zuhanyzóval ellátott
medence.
A táplálkozás, a növekedés és fejlődés legfontosabb feltétele.
Az óvodapedagógus az SZK bevonásával, a vezető
óvodapedagóguson keresztül, a Junior által szállított ételeket
véleményezze az éves étlapértekezleteken.
16
Tájékoztassa a szülőket a gyermekek étrendjéről, az otthoni és
óvodai étrend összeegyeztethetősége okán.
Gondoskodjon az étkezéshez szükséges esztétikus eszközökről,
feltételekről, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkörről.
Vegye figyelembe a gyermekek egyéni igényeit: étvágy, ízlés,
táplálkozási szokások, mennyiség, étkezési tempó, érzékenység
szempontjából.
Egész nap folyamán biztosítsa, hogy a szomjas gyermekek
igényeik szerint ihassanak.
Győzze meg a szülőket a születésnapok megünneplésekor
szokásos kínálásoknál a gyümölcs, gyümölcslé, zöldség
egészségvédő szerepéről.
A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakulását szolgálja.
Az óvodapedagógus biztosítsa a testápoláshoz szükséges
megfelelő eszközöket.
A szokásokat, szabályokat differenciált módszerekkel alakítsa ki.
Az öltözködés, ruhaviselet befolyásolja a gyermek jó közérzetét.
Az óvodapedagógus a gyermekek számára célszerű, kényelmes,
egészséges ruhaneműt, lábbelit kérjen a szülőktől.
Hívja fel a szülők figyelmét a megfelelő öltöztetés fontosságára.
(túlöltöztetés, alulöltöztetés, réteges öltöztetés, egészséges
lábbelik)
Az öltözködés, vetkőztetés megítélésében (ha melegük van, vagy
fáznak a gyermekek) a gyermeki önállóság fejlesztésére
törekedjen.
A mozgás a gyermekek komplex személyiségformáló eszköze.
Hatásrendszere kiterjed szomatikus és pszichés közérzetükre, értelmi és
szociális képességeik fejlődésére. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen
valósul meg: a szervezett foglalkozásokon (lásd a Nevelési Program
tartalma) és a szabad játékban.
Az óvodapedagógus a csoportszobában különítsen el egy területet, ahol a
gyerekek mászhatnak a bordásfalon, használhatják a body rollt, illetve
különböző mozgásos tevékenységeket végezhetnek a tornaszőnyegen.
17
Az énkép testséma, téri irányok kialakítására gyermekmagasságú tükröket
szereltessen fel a teremben.
A nagymozgások (tologatás, húzogatás, labdázás, ugróiskola stb.)
gyakorlására biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket.
Naponta szervezzen a csoport mozgásfejlettségéhez igazodó
mozgásos játékot.
Szervezzen sétát, kirándulást a gyermekekkel 4 éves kortól.
Hívja fel a szülők figyelmét a mozgás, séta, kirándulás fejlesztő
hatására a TV, videó nézés káros hatásaival szemben.
Az edzés az egészség megőrzésének fontos feltétele.
Az óvodapedagógus biztosítsa naponta a gyermekek levegőzését,
levegőn való tartózkodását valamennyi évszakban.
A pihenés, alvás a nyugodt, kiegyensúlyozott életmód feltétele.
Teremtse meg az óvodapedagógus a nyugodt pihenés feltételeit.
Adjon lehetőséget "alvó társak" behozatalára. (játék, párna, cumi)
A gyermekek egymástól eltérő alvásigényét vegye figyelembe.
2.1.4. Nevelési alapelvek
Az óvodapedagógus a napirend kialakításánál törekedjen a
rugalmasságra, az elmélyült tevékenységhez szükséges nyugalmas,
érzelmi biztonságot nyújtó feltételek megteremtésére.
Törekedjen a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására,
vegye figyelembe és erősítse az otthoni pozitív szokásokat és az egyéni
szükségleteket, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket
differenciáltan fejlessze.
A szülőkkel való együttműködés során hívja fel a figyelmet a
gyermekek egészséges életmódjának, életvitelének megalapozására,
annak különféle formáira, a szülői ház mintaadásának fontosságára.
A gondozási műveletek közben tudatosan teremtsen minél több
bensőséges testi és verbális kontaktust a gyerekekkel, önállóságuk
fejlődésének elősegítésére, együttműködve valamennyi dolgozóval.
18
Ösztönözze a gyermekeket egyéni szükségleteik kielégítésére.
Az önállóságra nevelésben ismerje, vegye figyelembe az eltérő egyéni
fejlettségi szinteket.
2.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek önállóan, figyelmeztetés nélkül mosakodnak,
törölköznek, fésülködnek, saját tisztálkodó eszközeiket használják.
Az eszközöket megfelelően használják, a mosdó rendjére ügyelnek.
Képesek az étkezés szabályainak betartására.
Képesek megítélni az általuk elfogyasztott étel mennyiségét.
Szokásukká válik a nyers zöldség, gyümölcs fogyasztása.
Önállóan mossák fogukat, fogápoló szereiket tisztán, rendben tartják.
Önállóan használják a WC-t.
Tüsszentéskor, köhögéskor önállóan használják a zsebkendőt.
Ruhájukat képesek rendben tartani.
Kialakul az igényük arra, hogy saját külsejük és környezetük
rendezett, gondozott, esztétikus legyen.
Észreveszik, ha társuknak, vagy a felnőttnek segítségre van szüksége.
Be tudják kötni a cipőjüket, ruhájukat megfelelő sorrendben fel tudják
venni.
Az önkiszolgálást természetes teendőként végzik.
Képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló
kielégítésére.
A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki készségek,
képességek kialakulnak.
3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
3. 1. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés hatása a gyermeki
személyiség fejlődésére.
19
Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának
érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában
érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes
légkör vegye körül.
A nevelés folyamatában olyan szokásokat alakítunk ki, amelyek a
gyermekek együttműködési, együttélési alkalmazkodóképességét fejlesztik,
különböző - társhoz, csoporthoz, felnőttekhez alkalmazkodó - szituációkban.
A folyamat eljárásrendszerének hatására olyan készségeket alapozunk meg,
amelyek segítik a gyermekeket a társas kapcsolatok elfogadásából,
igényléséből kiinduló kapcsolatteremtés képességére.
Helyi céljainkból adódóan kiemelten fontosnak tartjuk az interakciós
kultúra, a kommunikáció fejlesztését, a befogadó attitűd megalapozását, a
különbözőségek elfogadását, a környezettudatos szemlélet és magatartás
közvetítését.
A szociális tanulás folyamatában kialakul a gyermekek érzelmi
biztonságérzete, erősödik "én-tudatuk", átélnek siker- és kudarcélményeket,
megtapasztalják mit jelent a barát, barátság és eljutnak az "én egyedül" - től
a "mi együtt" megéléséig.
Minta és modellkövetés útján sajátítanak el olyan pozitív magatartás
mintákat, mint az elfogadás, segítségadás, vigasztalás, buzdítás, bátorítás,
konfliktus és problémamegoldás.
Fokozódik aktivitásuk, önállóságuk, nyitottabbá, érdeklődőbbé,
figyelmesebbé válnak egymás és környezetük iránt.
3. 2. Cél
Az érzelmi neveléssel célunk a pozitív énkép formálása, az erkölcsi szokás
és normarendszer megalapozása, olyan készségek, képességek, attitűdök
fejlesztése, melyek elősegítik a társadalmi környezetbe való sikeres
beilleszkedést, a különbözőség elfogadását, a toleranciára való készség
alakítását.
20
3. 3. Feladatok
Az óvodapedagógus valamint az óvoda valamennyi dolgozója
szeretetteljes, befogadó, óvó, védő, oltalmazó, érzelmi biztonságot és
támaszt nyújtó attitűdjével alakítson ki olyan kiegyensúlyozott légkört,
melyben a gyermekek jól érzik magukat.
Segítse elő, hogy az óvónő-dajka, óvónő-gyermek, gyermek-dajka,
gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze, és a
természetes társas szükségletek kielégüljenek
Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek magatartásának alakulása
szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi
alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell
értékű szerepet tölt be
Építsen a gyermekek nyitottságára és segítse őket abban, hogy
megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a hazaszeretet és a
szülőföldhöz való kötödés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a
természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre,
mindazok megbecsülésére
Engedjen teret én tudatuk alakulásának, önkifejező törekvéseinek
Saját mintájával segítse az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének,
saját érzelmeik pontos kifejezésének, az érzelmek feletti (egyéni és
életkori sajátosságoknak megfelelő) kontroll alakulását.
Az önismeret, a pozitív énkép formálódásához:
- értékelése legyen differenciált
- erősítse a gyermekek pozitív tulajdonságait, lehetőleg mindig
mindenkit dicsérjen meg a nap folyamán
- támogassa önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket, önálló
véleményalkotásukat, döntési képességeik fejlődését a kortárs
kapcsolatokban és a környezet alakításában
A nemi identitás kialakításának támogatása mellett a tradicionális nemi
szerepek határait tágítsa.
21
Komplex tevékenységi rendszerrel, egyénre szabott motivációs
ráhatásokkal erősítse a környezettudatos magatartást, az értékek belsővé
válását.
A társas együttéléshez szükséges szokás és normarendszer
megalapozásához a gyermekek és a szülők bevonásával alakítson ki a
csoport életkorához, összetételéhez és igényeihez igazodó tevékenységi
és értékelési rendszert
Érzékeltesse érthetően a gyermekekkel, mit tart helyesnek, és mit utasít
el.
Kommunikációjával és metakommunikációjával adjon mintát az
udvariassági formák gyakorlására, a kulturált visszautasításra,
konfliktuskezelésre
A felállított szabályokban legyen határozott és következetes,
értékeléseiben körültekintő.
A szokás és szabályrendszer fenntartásába, az ellenőrzésbe, értékelésbe
vonja be a gyereket.
A nap folyamán lehetőleg minden gyermekkel teremtsen közvetlen testi
és verbális kontaktust.
Javasolja a szülőknek a fokozatos, anyás beszoktatást.
A beszoktatás előtt és alatt szerezzen széles körben minél több
információt a gyermek előéletéről, szokásairól, tevékenységeiről.
Az ünnepeket tegye emlékezetessé, élményekben gazdaggá.
Alakítson ki közösségerősítő hagyományokat a csoport életében.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése a
speciális szakemberekkel és a szülőkkel együttműködve történjen.
3.4. Módszertani alapelvek
Modellértékű, befogadó attitűdjével tegye természetessé a gyermekek
számára a különbözőségek elfogadását az előítélet mentességet.
A nevelési folyamatban a közös élményeken alapuló tevékenységek
gyakorlása által segítse elő:
22
az érzelmi, erkölcsi és szocializációs képességek: szociális érzelmek
(segítőkészség, együttérzés, különbözőségek elfogadása,másság elfogadása,
bizalom, részvét), önzetlenség, az erkölcsi érzelmek (önállóság,
önfegyelem, feladat- szabálytudat, őszinteség, igazmondás), figyelmesség,
kitartás, az esztétikai érzelmek (a szép, az érték, az értékes felismerése és
igénylése a viselkedésben, kommunikációban, környezetünkben, a művészi
élmény befogadására való igény) az intellektuális érzelmek (kíváncsiság,
meglepetés, csodálkozás, kreativitás ) a szociális érzékenység (elfogadás)
fejlődését.
3.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére
A gyermekek szívesen járnak óvodába, kialakul igényük a közösség
iránt, természetes szükségletükké válik a közös játék, a közös
tevékenység.
Érzelmeiket adekvátan nyilvánítják ki, képesek azokat kontrollálni.
Azonosulni tudnak a közösségi-erkölcsi normákkal, a hozzájuk
kapcsolódó szokásokat, szabályokat betartják.
Képessé válnak a közösségi érdekek érvényesítésére saját érdekeikkel
szemben.
Kialakul pozitív én-képük, én-érvényesítésük koruknak megfelelő.
Természetes módon elfogadják a különbözőségeket.
Képesek az önálló döntésekre, vélemény nyilvánításra és
helyzetmegoldásokra felnőtt segítsége nélkül.
Képesek együttműködni az óvodapedagógussal és társaikkal.
Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat,
(étkezés, foglalkozás stb.) képesek az adott tevékenységhez szükséges
önfegyelemre.
Tevékenységeikben önállóak.
Szívesen segítenek, önállóan keresik a segítségadás lehetőségét.
Igénylik a baráti kapcsolatokat, érdeklődnek barátaik, társaik iránt.
Tisztelettel és udvariasan viselkednek társaikkal, és a felnőttek szemben.
23
Bíznak önmagukban és társaikban.
Kialakul a tettek egyre objektívabb értékelése mind önmaguk, mind
mások kapcsán, kezdeti formában a "többségi vélemény" is jelentkezik.
Kialakul feladattudatuk, feladattartásuk.
Képesek szükségleteik kielégítésének késleltetésére.
3. 5. Hagyományok, ünnepek az óvodában
HAGYOMÁNYOK ÜNNEPEK
Gyermekek névnapja,
születésnapja
Őszi, téli, tavaszi
kirándulások
Társadalmi jeles napok
Környezeti jeles napok:
Állatok Világnapja, Víz
Világnapja, Föld Napja,
Madarak és Fák Napja)
Szülős sportnap
Óvodapedagógusok
bábműsorai (Szabadság)
Mikulás
Karácsony
Farsang
Március 15.
Húsvét
Anyák napja
Apák napja
Gyermeknap
Családi nap
Évzáró
Iskolába menők búcsúztatása
4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés
4.1. Az anyanyelvi nevelés
4. 1.1. Az anyanyelvi nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása
–beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az
24
óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére,
megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszélő
és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek
meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok
igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek
egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára –mint életkori sajátosságra- valamint a
meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a
gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további
élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő emberi és társadalmi
környezetről.
Az anyanyelvi nevelés által – mely átfogja az óvodai nevelés minden
területét – fejlődik a gyermekek verbális alkalmazkodóképessége,
önkifejezése, tájékozottsága. Jó kifejezőkészség birtokában nő az
önbizalmuk, biztonságérzetük, módosul, minőségileg magasabb szintű lesz
kapcsolatuk a környezetükkel.
4.1.2. Cél
Az anyanyelvi nevelés célja az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,
szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált
fejlesztése a nevelőtevékenységek egészében
4.1.3. Feladatok
Az óvodapedagógus beszéd és nyelvhasználata, kommunikációja
az óvoda valamennyi dolgozójával együtt legyen modellértékű
Természetes hangon, a csoport hang és zörejszintjéhez
alkalmazkodva beszéljen.
Tevékenységeit mindig kísérje beszéddel.
Kérdései változatos tartalmúak legyenek, nyújtsanak modellt és
ösztönzést a gyermekek saját kérdéseinek megfogalmazására.
A gyermekek mondanivalójára, kérdéseire legyen figyelemmel,
25
Kezdeményezzen gyakran beszélgetést a gyerekekkel,
érdeklődésével tartsa fenn a természetes beszéd és kommunikációs
kedvet.
Az anyanyelvi fejlesztést a gyermekek anyanyelvi fejlettségének
megfelelően differenciáltan végezze, különös tekintettel a csendes,
halk szavú, beszédgátlásos, beszédkényszeres gyermekekre.
Az SNI logopédussal és a családdal együttműködve a szociálisan
hátrányos helyzetű, a megkésett beszédfejlődésű, idegen
anyanyelvű, és beszédfogyatékos gyermekekkel kiemelten
foglalkozzon.
Segítse, ösztönözze a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó,
valamint migráns gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában.
A Szabadág u. óvoda specifikumából adódó egyéb feladatok
Naponta alkalmazzon anyanyelvi játékokat:
3-4 éves korban a hangutánzásra, légző gyakorlatokra,
szókincsbővítésre, 4-5 éves korban ezek mellett a hangfelismerési
gyakorlatokra, 5-6-7 éves korban a beszéd tartalmi részének
fejlesztésére, a kommunikációs játékokra helyezze a hangsúlyt.
Az anyanyelv fejlesztéséhez kidolgozott segédanyagot /
Anyanyelvi játékok gyűjteménye / használja.
Az óvónői bábcsoport évszakokhoz és ünnepekhez kötődő
bábelőadást tart.
4.1.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus az óvodai élet valamennyi tevékenységi formájában
tartsa szem előtt az anyanyelvi nevelés célját, feladatait.
A nem beszélő, ill. beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésében a segítő
szakemberekkel együttműködve végezze munkáját.
26
4.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
Az óvodáskor végére a gyermekek tisztán ejtik, helyesen képezik a
hangokat, ha beszédszerveinek összerendezett működése kialakult.
Növekszik beszédbátorságuk, gátlások nélkül kísérlik meg szóba
foglalni gondolataikat.
Szókincsük gyarapodik, kommunikációs kifejezőkészségük
gazdagodik.
Gondolataikat, érzelmeiket érthetően fejezik ki, folyamatosan
kommunikálnak.
Minden szófajt használnak, különböző mondat szerkezeteket,
mondatfajtákat alkotnak.
Képesek a csoportos beszélgetésre, és kialakul bennük az ehhez
szükséges beszédfegyelem
Beszédfogyatékos gyermekeknél a Szakértői Bizottság komplex
vizsgálata és fejlesztési javaslata alapján az aktív nyelvhasználat, a
kommunikáció és, vagy az értelmi fejlettség, a mozgás és észlelési
funkciók,és vagy a vizuomotoros koordinációs készség, az érzelmi
fejlettség, és vagy a pszichés állapot, a szociális viselkedés
alakulása egyénileg differenciáltan teljesül.
4.2 Az értelmi fejlesztés
4.2.1. Az értelmi fejlesztés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére
Az értelmi fejlesztés során fejlődnek a gyermekek értelmi képességei
kibontakozik kreativitásuk, képessé válnak ismereteik rendszerezésére,
bővítésére, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való
alkalmazására.
27
4.2.2. Cél
Az értelmi nevelés célja gyermekek életkorának megfelelő
műveltségtartalmak közvetítésével a kognitív képességek fejlesztése, a
megismerési vágy, az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása,
megtanítása, valamint az optimális teljesítmény vágy kialakítása.
4.2..3.Feladatok
Az óvodapedagógus különféle érzelmi indíttatású játékos és
mozgásos tevékenységek, cselekvő tapasztalatszerzések
szervezésével segítse elő a gyermekek természeti és társadalmi
környezet iránti érdeklődésének kialakulását.
A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára spontán aktivitására
alapozva segítse elő az ismeretek folyamatos bővítését, a
tudásvágy ébrentartását.
A spontán szerzett tapasztalatok ismeretek rendszerezése, bővítése
mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben
való gyakorlására biztosítson lehetőséget.
Az értelmi képességek - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem,
képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző
környezet biztosítása, egyéni fejlesztése.
4.2.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységeket a komplexitás
jegyében tervezze, szervezze.
A spontán és tervezett képességfejlesztésben is tartsa szem előtt az
egyéni bánásmód elvét.
28
4.2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek észlelése, érzékelése egyre pontosabbá válik.
Képzeletük gazdagodik.
Emlékezetük megbízhatóvá válik, megnő a megőrzés időtartama.
Fejlődik problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk, kialakulóban
van az elemi fogalmi gondolkodás.
A látott és hallott információkat képesek összekapcsolni, motorosan
visszaadni.
Az önkéntelen emlékezetbe vésés és felidézés mellett megjelenik a
szándékos bevésés, felidézés.
Megjelenik a szándékos figyelem, folyamatosan növekszik a
figyelem tartalma, terjedelme, megosztása könnyebbé válik.
Kialakulóban van a környezettudatos magatartás, amelyek
természeti, társadalmi környezetének megóvásához szükségesek.
Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi
fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
5. Az óvodai élet tevékenységi formái
5. 1. Játék
5.1.1. A játék jelentősége a gyermekek személyiségformálásában
A játék a kisgyermekkor elsődleges, legfontosabb és legfejlesztőbb
tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék –
szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi
pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon,
hosszantartóan, lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a
külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait
játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a
29
pszichikumot, a mozgást, és az egész személyiséget fejlesztő élményt adó
tevékenységgé. Fejleszti: mozgásuk széles skáláját, segíti az új
mozgásformák kialakulását, pontosítja az érzékszervek működését. A
játékban az alkotás létrehozása növeli önállóságukat, kitartásukat, fejleszti,
erősíti kreativitásukat. A közös játék feltételezi az együttműködést, a
szabályok felállítását, elfogadását, betartását, a fegyelmezettséget, a
figyelmességet egymás és játékuk iránt. Erősíti a társas, illetve a baráti
közösségi kapcsolatokat, gazdagítja érzelemvilágukat. A gyermekek
mintákat tanulnak a konfliktus és problémahelyzetek kezelésére, mely által
alkalmazkodó és kudarctűrő képességük fejlődik.
Megélnek, és megoldanak veszélyhelyzeteket is, ezáltal nő bátorságuk,
megtapasztalják lehetőségeik határait és korlátait.
A játék motivációs hatására egyre nyitottabbá válnak a passzív gyermekek
is. Beszédbátorságuk fokozódik, s ez nyelvi kommunikációkészségeiket
alapozza meg.
A játék a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja,
hiszen a szabad játék a gyermek szabad képzettársítására épül, többféle
megoldást tesz lehetővé, ötletgazdag, alkotó tevékenység. A játék által
ismeri meg a gyermek az őt körülvevő világot. Ismeretei, tapasztalatai
bővülnek, tulajdonságokat, összefüggéseket fedez fel, fejlődik emlékezete,
fantáziája, gondolkodási műveletei.
A játék ízlésformáló hatással is bír, hiszen vizuális élményt is ad.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az
élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az
óvodapedagógus feltétel teremtő tevékenysége mellett a szükség és igény
szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,
indirekt reakcióival éri el.
5.1.2. Cél
A gyerekek optimális személyiségfejlesztése érdekében célunk a szabad
játék elsődlegességének ,minél gazdagabb feltételeinek biztosítása,
pedagógiai , pszichológiai szakértelemmel , intervenciós gyakorlattal való
indirekt támogatása . A kezdeményezett, irányított játékok alkalmazásának
30
célja tanuláshoz szükséges kompetenciák - szokások, pszichikus funkciók,
készségek, képességek, attitűdök egyéni, differenciált módszerekkel történő
célzott, tervszerű, tudatos alapozása, alakítása, fejlesztése.
5.1.3. Feladatok a szabad játékban
Az óvodapedagógus tartsa szem előtt, hogy a kisgyermek első,
valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt- a szülő és
az óvodapedagógus.
Legyen elérhető játszótárs, adjon mintát utánozható
játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már
kialakult, legyen bevonható társ ill. segítő, kezdeményező, ha a
játékfolyamat elakad.
Alakítson ki olyan légkört, amely az elmélyült játékot segíti.
Biztosítson élményszerzési lehetőségeket a különböző
játékformákhoz.
Érvényesítse a játék kiemelt jelentőségét, a játékos tevékenység
szervezésben is.
Alakítson ki a csoport aktuális fejlettségéhez, állapotához,
összetételéhez igazodó jól követhető szokás és szabályrendszert.
Tudatosan megengedő, elfogadó, segítő, serkentő, támogató,
biztonságot, bizalmat nyújtó jelenlétével biztosítsa a
kiegyensúlyozott játékhoz szükséges derűs, nyugodt, meghitt
légkört, az önkifejezés, a kreativitás kibontakozását, ösztönözze a
közlés és kérdésvágyat, a beszédkedvet.
Modellértékű verbális és metakommunikációjával:
- hangsúlyozza a csoportnormákat, a szokás és
szabályrendszert
- ösztönözze, értékelje a gyerekek játékban tapasztalt
megnyilvánulásait /játékötletek, tervezés, szervezés,
megvalósítás, társakkal való együttműködés, kooperáció,
társakkal, eszközökkel való norma-tartás, rendrakás, stb./
31
- fejezze ki érdeklődését, figyelmét a gyerekek kérdései,
közlései, tevékenységének eredményei iránt,
- segítse a szerepjátékot kísérő kommunikáció fejlődését,
- adjon mintát a konfliktusok kezelésére.
A napirendben a szabad játékra biztosítsa a legtöbb időt.
A csoportszobában, öltözőben alakítson ki helyet a nagyobb mozgást
igénylő játékokra. (kuglizás, labdázás, ugróiskola stb.)
A kiscsoportosok játékához stabil játszó, pihenő és búvóhelyeket
tervezzen.
Biztosítson helyet 1, vagy 2 szőnyegen építéshez, konstruáláshoz,
megfelelő asztalokon az ábrázoló és barkácsoló tevékenységekhez,
meghitt helyet a meséléshez, teret az énekes játékokhoz, jól
elszeparált helyeket a szerepjátékhoz, bábozáshoz.
Az állandó játszóhelyeket kezelje rugalmasan, tegye lehetővé a
változtatást, illetve ösztönözze a gyerekeket arra, hogy önállóan
alakítsák ki a játékukhoz szükséges helyet, a csoportszoba bármely
eszközének mobilizálásával.
Biztosítson minden játéktevékenységhez olyan játékszert, mely az
elmélyült játékot segíti, motiváló, fejlesztő hatást vált ki.
A játékok legyenek esztétikusak, jó minőségűek, jól variálhatók és
tisztíthatók.
A korosztály általános fejlődési, fejlettségi sajátosságainak
figyelembevételével gondoskodjon mozgás és testséma (labdák,
bordásfal, tükör, ugróasztal), az észleléses fejlődést segítő (építő,
konstruáló játékok, rajz és barkács eszközök), valamint a verbális és
értelmi képességeket fejlesztő játékokról (társasjátékok, bábok).
A játékeszközökön kívül a szimbolikus illetve szerepjátékokhoz
gondoskodjon különböző anyagokról, a kellékek gazdag
választékáról. (kalap, kendő, sál, fátyol, szoknya, korona, klf.
jelmezek ruhadarabok, katona rendőrsapka, takarók, terítők,
klaviatúra stb.) nem csak a csoportszobában, hanem az udvaron is.
Segítse a klf. játékhelyzetekben felmerülő játékeszközök közös
elkészítését. a gyerekek ötleteinek megvalósítását, továbbfejlesztését
32
Barkácsoláshoz sokféle, elsősorban természetes anyagokat
használjon
Naponta iktasson be szenzitív, mozgásos és anyanyelvi
szabályjátékokat, melyhez használja az óvoda saját készítésű
módszertani gyűjteményeit.
Hetente kezdeményezzen bábozást, dramatizálást
Közös élményszerzési lehetőségek biztosításával motiváljon
változatos játéktevékenységre.
Segítse a társas, baráti kapcsolatok, érzelmi kötődések kialakulását.
A játékban használja ki az anyanyelvi és kommunikációs fejlesztés,
a spontán tanulás lehetőségeit.
Kövesse nyomon a gyermekek aktuális fejlettségi állapotát,
tervezzen egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatokat.
Tudatosítsa a szülőkben a játék, mint az óvodás kort meghatározó
alapvető tevékenység személyiségfejlesztő hatását, gazdagítsa
játékismereteiket és játékkészítő tudásukat. Közvetítsen játékkultúrát
és erősítse az együttjátszás fontosságát.
5.1.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus a játék feltételeinek megteremtésekor tartsa
szem előtt annak személyiségformáló szerepét.
Gyakorlatában vegye figyelembe, hogy a gyermek szabadságának és
saját tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülnie.
Használja ki a játék lehetőségeit – különös tekintettel a szociálisan
hátrányos helyzetű HH, HHH gyermekek - differenciált fejlesztésére.
Erősítse a gyermekek önkifejező, kreatív törekvéseit, az
alkotókedvet, a közös tevékenységet.
Segítse az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak az
érvényesülését.
Játék irányítása legyen közvetett.
33
5.1.5. A játékok fajtái
Gyakorló játék
Egyszerű és újszerű cselekvések ismételgetése, amely örömet okoz a
gyermekeknek.
Hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok ismételgetése ritmussal
és mozgással.
Szimbolikus játék
A szerepjáték elődje „mintha játék”
A gyermek a saját viselkedését cselekvését mással / maci /
végeztetve utánozza
A másoknál megfigyelt cselekvést utánozza
Szerepjáték
A gyermekek a felnőttek világából szerzett tapasztalataikat,
élményeiket eljátsszák.
A szerepeket elosztják, megegyeznek, azonosulnak vele, szerepet
cserélnek.
A játékot párbeszéd kíséri.
Barkácsolás
A gyerekek segítenek az óvodapedagógusnak a játékok
megjavításában.
Klf. anyagokból önállóan vagy kevés segítséggel létrehoznak
szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző eszközöket.
Dramatizálás, bábozás
A gyermekek mese, versélményeiket reprodukálják bábozással,
dramatizálással.
Saját élményeiket, történeteiket is eljátsszák.
Építő-konstruáló játék
A gyermekek kockákból és különféle játékokból, anyagokból
építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre.
34
Építés, konstruálás közben egymás ötleteit meghallgatják,
megbeszélik, megvitatják, elfogadják.
A konstruálás eredményét beépítik szerepjátékukba.
Szabályjáték: mozgásos/értelmi képességeket fejlesztő
A gyermekek a tevékenységet pontos, meghatározott szabályok
szerint végzik
A szabályt önként vállalják, betartják, egymást figyelmeztetik a
betartására.
A sikert megélik, a kudarcot elviselik.
5.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek szívesen, örömmel, kitartóan és elmélyülten játszanak.
Játékukban tükröződnek élményeik, ismereteik, tapasztalataik.
Ismereteiket, élményeiket, tapasztalataikat ötletesen, kreatívan építik
be játékukba, a kreativitás valamennyi játékfajtában megjelenik.
Képesek elfogadni játszótársaik ötleteit, elgondolásait.
Jellemzővé válik a szerepjáték, konstruálás, építés, barkácsolás.
A játék szabályaihoz és társaikhoz tudnak alkalmazkodni.
A számukra kevésbé vonzó szerepeket is elvállalják.
Társuk javára le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről.
Képesek megtervezni, szervezni és vezetni a felnőttek életét és
kapcsolatait utánzó játékokat.
A játszócsoport tagjai között szoros és tartós kapcsolat áll fenn.
A szerepjátékot képesek huzamosan játszani, illetve szerepjátékokat
összekapcsolni.
A barkácsolást már maguk is kezdeményezik, és önállóan meg is
valósítják.
A barkácsolt eszközt felhasználják a játékban, dramatizálásban.
A bábozást önállóan is kezdeményezik, ismert meséket, verseket,
kitalált történeteket is eljátszanak.
35
Képesek nagyobb, bonyolultabb építmények létrehozására,
szerepjátékukba beépítik, játéktevékenységeik eredményére
vigyáznak.
A szabályjátékot önállóan is kezdeményezik és játsszák.
Kialakul egészséges sikert megélő és kudarctűrő képességük
5.2. Verselés, mesélés
5.2.1. A verselés, mesélés jelentősége a gyermeki személyiség
formálásában
A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és
világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s
egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő,
átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati
kapcsolatokat feloldó mágikus világképe csodákkal és átváltozásokkal
ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra
irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes
kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a
játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában
eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a
gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
A vers, mese emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését, mélyíti
az önismeretet. Az erkölcsi fogalmakat tartalommal tölti meg. A mese a
belső képteremtésre tanít, ami azért fontos, mert abból a gyerekből lesz jó
beszélő és olvasó, aki képes belső fantáziakép megjelenítésére.
5.2.2. Cél
A vers, mese célja az irodalom (a vers, mese, mondóka, dúdolók) iránti
fogékonyság kialakítása, az érzelmi biztonság erősítése az anyanyelv
szeretetének elmélyítése. Ezek ritmusokkal a mozdulatok és szavak
egységével a gyermeknek érzéki érzelmi élményt nyújtanak.
36
5.2.3. Feladatok
Az óvodapedagógus tegye mindennapossá a verselést, mondókázást,
mesélést és alakítson ki ezekhez szokásokat.
Teremtsen optimális hangulati feltételeket az elmélyült meséléshez,
versmondáshoz.
A nap folyamán használja ki többször is a mesélésre, mondókázásra
alkalmas helyzeteket
Igényesen és tudatosan válassza ki az életkori valamint a csoport
összetételéből adódó sajátosságoknak megfelelő irodalmi anyagot,
felhasználva a magyar és nemzetközi klasszikus és kortárs műveket.
Az irodalmi anyag összeállítását hangolja össze a környezetismeret
anyagával.
Lehetőleg mozgásos tevékenységekkel követhető vers és
mondókaanyagot válasszon.
Rendelkezzen gazdag repertoárral a mondókák, versek és mesék
tekintetében.
Ellenőrizze a gyermekek szövegértését, gyarapítsa a gyermekek
szókincsét.
A meséket, verseket kifejezően, érzelem gazdagon, élményszerűen
adja elő, előadásmódja segítse a belső képteremtést.
A kezdeményezéseken rendszeresen alkalmazza a bábozást,
élményszerű, színes bábjátékával motiváljon az aktív részvételre.
Tegye lehetővé, hogy a mesét, a gyerekek egyéni elképzeléseik
szerint valósítsák meg, a gyermekek ötleteihez alkalmazkodva
segítse a megvalósítást.
Bátorítson mese, történet egyéni, önálló kitalálására, annak
mozgással és ábrázolással való kombinálására.
Tájékoztassa a szülőket a rendszeres, élő mese sokoldalú
személyiségformáló szerepéről.
Tájékoztassa a szülőket arról is, hogy a mindennapos mesélés a
kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
37
5.2.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus a mese, vers kifejező erejével közvetítse az
erkölcsi tartalmat, nyújtson örömet, újabb és újabb élményeket a
belső indulatok feldolgozásáról, az emberi kapcsolatokról.
Előadásában a verbális és metakommunikációs közlései legyenek
összhangban.
5 2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek várják, szívesen hallgatják a verseket, mondókákat,
meséket, képesek azok visszaadására, reprodukálására.
Kialakulnak bennük a mese és vershallgatáshoz kapcsolódó
szokások, szabályok, magatartásformák.
Fel tudják idézni a mese cselekményét, fel tudják sorolni a
szereplőket, ismert mesék képeit sorba rendezik
Kiválasztott mesehőseiket beépítik játékukba.
Az erkölcsi tulajdonságokat elemi fokon képesek definiálni.
Képesek a folytatásos mesék, meseregények, verses mesék szálait
összekapcsolni, képekről logikus történetet mondani.
Tudnak mesét, történetet önállóan kitalálni, azt mozgással,
ábrázolással, bábozással és dramatizálással megjeleníteni.
Eljutnak az olvasás, egy-egy betű megfejtése iránti érdeklődésig.
Tudnak vigyázni a mesekönyvekre, érdeklődnek irántuk.
Mesei szófordulatok beépülnek passzív szókincsükbe
alkalomszerűen felhasználják azokat.
Az SNI gyermekek fejlettsége diagnózisuknak, aktuális állapotuknak
megfelelő.
38
5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
5.3.1. Az ének-zene, az énekes játékok, gyermektánc hatása a gyermeki
személyiség fejlődésére
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi
gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a gyermektánc, a zenélés,
zenehallgatás örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik a
gyermekek zenei érdeklődését, segítik a zenei műveltség, ízlés és igényesség
megalapozását, a népi hagyományok ápolását és továbbélését. Az élményt
nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam,
a ritmus, a mozgás szépségét. A népdalok éneklése, a dallamok hallgatása, a
gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését,
továbbélését segítik.
A különböző énekes játékok, táncok gyakorlása során a változatos téri
alakzatok létrehozásával, bejárásával tér, forma és arányérzékük fejlődik,
testtartásuk formálódik, mozgásuk összerendezetté, harmonikussá,
koordinálttá válik, esztétikus lesz.
Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása
megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
5.3.2. Cél
A zenei nevelés célja, a zenei anyanyelv megalapozása az éneklés, az énekes
játékok megszerettetése, a zene iránti fogékonyság, a tiszta éneklés, a
gyermekek zenei hallása, zenei emlékezete, ritmusérzéke fejlesztése.
5.3.3. Feladatok
Az óvodapedagógus szerettesse meg a gyerekekkel az éneklést,
táncolást, zenehallgatást.
Énekeljen spontán helyzetekben is a nap folyamán, tiszta éneke,
hangszeres játéka nyújtson élményt és mintát a gyerekeknek.
39
Ösztönözze a gyermekeket is a spontán éneklésre.
Igényesen válogasson a hazai és nemzetközi zeneirodalomból,
alkalmazza a népi játékokat, népdalokat,a néptánc egyszerű elemeit.
Rendszeresen hallgattasson táncházi muzsikát a szervezett és
spontán néptáncoláshoz is.
Vegye figyelembe a zenehallgatási anyag kiválasztásánál a
nemzetiségi, etnikai gyermekek igényeit is.
Éljen a zenehallgatás lehetőségével a nap bármely szakaszában.
(alvás, játék, rajzolás alatt)
Céltudatosan fejlessze a gyermekek testtartását, koordinált mozgását,
testképét, tér- és formaészlelését., a mozgáskészséget,
mozgáskultúrát.
A ritmus és hallásfejlesztést sokféle eszközzel, a mozgásfejlesztés
valamennyi területét érintő és segítő gyakorlatokkal végeztesse.
Segítse elő a környezet hangjainak megismerését, a zenei fogalom-
párok kialakulását.
A gyermekek zenei önkifejezésének képzeletének, fantáziájának,
alkotókedvének fejlesztéséhez adjon mintát, változatos
dallamfordulatok, énekes beszélgetések kitalálásával.
A szervezett foglalkozásokon fejlessze valamennyi gyermek
képességét, a szabad játékhelyzetekben a csoport egy részét
stimulálja, a várakozási időt használja ki az alkalomszerű éneklésre,
készségfejlesztés gyakorlására.
Zenehallgatáshoz gyakran alkalmazzon bábozással előadható verses
dalokat.
5.3.4. Módszertani alapelvek:
Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését az éneklés,
tánc, zenehallgatás iránt.
Népi kultúránk, zenei hagyományaink ápolását tartsa szem előtt.
Fejlessze a játékos alkotókedvet és a zenei emlékezetet.
40
Formálja a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságuk
alakulását.
5.3.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek örömmel énekelnek, szívesen hallgatnak zenét.
Koruknak megfelelő tempóban, hangterjedelemben képesek helyes
szöveggel, önállóan énekelni néhány dalt.
A mondókákat a természetes beszédhanglejtésének megfelelően
mondják.
Tudnak dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni,
visszatapsolni.
Felismerik a halk-hangost, tudnak halkan –hangosan énekelni,
beszélni.
Képesek az egyenletes tempótartásra járásban, táncban, különféle
nagy és finommozgások során, ritmusgyakorlatokban.
Kialakul térérzékelésük, be tudják határolni mozgásterüket.
Megalapozódik zenei anyanyelvük.
A közös ének-zenei tevékenységek során felfedezik a dallam, a
ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.
Képesekké válnak az együttes összehangolt dalos, játékos
tevékenységekre, a játékok szabályainak betartására.
A felnőtt utánzásával az ének és zene a gyermekek mindennapi
tevékenységévé válik.
Az SNI gyermekek fejlettsége diagnózisuknak, aktuális állapotuknak
megfelelő.
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
5.4.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a gyermeki
személyiség fejlődésében
41
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, mint az
ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti
elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos
eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Ezek a tevékenységek az
egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai
önkifejezést, a komponáló, térbeli tájékozódó, rendező képességek
alakulását.. Általuk formálódnak a gyermek képzetei, gazdagodik élmény és
fantáziaviláguk, megjelenik a kreativitás, alakul esztétikai érzékenységük,
szép iránti nyitottságuk, igényességük. Képi formában kifejezik érzéseiket,
gondolataikat, nő önismeretük, önbizalmuk, érzékelő képességük. Az építő-
ábrázoló tevékenységek során téri, formai és színképzeteik alakulnak,
gazdagodnak. Megismerkednek a különböző anyagok használhatóságával,
formálhatóságával, munkafogásaival, az eszközök megfelelő használatával.
Eredményként finommozgásuk, szem-kéz koordinációjuk,
megfigyelőképességük, emlékezetük fejlődik, formálódik esztétikai ízlésük
és igényük, kialakul a szép iránti vonzódásuk.
5.4.2. Cél
A rajzolás, mintázás, kézimunka célja a gyermekek önkifejező, alkotó
tevékenységének segítése, esztétikai igényességének érzékenységének
kialakítása a múlt és jelen értékei iránt. Finommotorika kialakítása.
5.4 3. Feladatok
Az óvodapedagógus segítse elő, hogy az ábrázolás örömforrás legyen a
gyermekek számára, alakítsa ki a gyermekekben az igényt az alkotásra, a
kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai
élmények befogadására. Ehhez:
42
Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával,
különböző anyagokkal, a rajzolás, festés mintázás és kézimunka
különböző technikai alapelveivel és eljárásaival.
Biztosítson egész nap folyamán teret, változatos eszközöket az
ábrázoló tevékenységre.
A csoportszoba kialakításában és mértéktartó, esztétikus
díszítésében az óvodapedagógus törekedjen a természetes, jó
minőségű anyagok használatára.
Gyűjtsön és gyűjtessen sokféle anyagot az ábrázoláshoz.
Az anyagok a "kincses ládában" mindig elérhetők legyenek a
gyermekek számára.
Az építő-ábrázoló tevékenységekkel segítse a gyermekek téri -
formai - színképzetének alakulását, gazdagodását.
Segítse elő a természet formáira, színeire való rácsodálkozást.
Formálja a gyermekek esztétikai ízlését a népi alkotások, szobrok,
festmények, művészeti albumok nézegetésével, kiállítások
látogatásával.
A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a saját
formanyelv az alkotó – alakító ,, kreatív önkifejezés fejlődését
segítse.
Őrizze meg az alkotási kedvet, a tevékenység örömét, biztató, előre
vivő módon mondjon véleményt.
Fejlessze a spontán beszéd formáit a vizuális tevékenységekhez
kapcsolódó verbális és non-verbális megnyilatkozásokkal.
Fejlessze a gyermekek figyelmét, megfigyelőképességét,
feladattudatát és - tartását.
Segítse, és ösztönözze a gyermekek kreativitásának, alkotókedvének
kibontakozását.
Tartsa szem előtt a látási, tapintási, mozgási érzékelés, észlelés
összerendezését.
Segítse elő a gyermekek finommozgásának differenciált fejlesztését.
Alakítsa ki a biztonságos ceruzafogást.
43
Támogassa a kiemelkedő képességű gyermekeket (lehetőségek,
feltételek szélesítése, ötletek ösztönzése, támogatása, rajzversenyek,
rajzpályázatok, iskolaválasztás)
5.4.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus a gyermeki alkotókedv, önbizalom
megerősítésével segítse elő az önállóság, az ábrázolási kedv, az
önkifejezés megindulását.
A gyermekek képességeire, tapasztalataira, élményeire építsen
Gazdagítsa a gyermekek témaválasztását az által, hogy észreveteti:
körülöttük minden ábrázolható, megjeleníthető.
Segítségadásában azt tartsa szem előtt, hogy a gyermekek az általuk
létrehozott alkotásokat minél részletesebbre, tökéletesebbre
fejlesszék, egyéni adottságaik függvényében.
Tartsa szem előtt az egyén fejlődését, segítse a differenciált
fejlesztést igénylő gyermekeket
Törekedjen az udvari lehetőségek kihasználására.
5.4.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A rajzolás, mintázás, kézimunka a gyermek kedvelt
tevékenységévé, önkifejező eszközévé válik
Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében örömmel
és biztonsággal használják a különféle ábrázolási technikákat
Ábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálkoznak az
egyszerűbb mozgások jelzésével.
Képessé válnak a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati
felismerésére a főbb formai jellemzők megnevezésére.
Képkialakításaikban sajátos módon jelezni tudják az elemi
térviszonyokat.
Változatos forma –és színhasználat jellemzi ábrázolásukat
44
Építésben, téralakításban együtt tudnak működni társaikkal
Mikro csoportos keretek között képesek az együtt dolgozásra.
Kialakul esztétikai érzékük, képesek a szép meglátására
Szívesen nézegetnek népi –és művészeti alkotásokat
Kialakul a biztonságos ceruzafogás és a kézdominancia
5.5. Mozgás
5.5.1. A mozgás jelentősége a személyiségfejlődésben
A rendszeres egészség fejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi
szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, pszichomotoros
készségek és képességek kialakításának, formálásnak és fejlesztésének
eszköze. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és
finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a
mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű,
változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal,
játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi
fejlődés kedvező egymásra hatása.
A testnevelés a gyermek egészséges testi és mozgásfejlődésének biztosítása.
Fejleszti a gyermek természetes mozgását, lehetőséget nyújt a
mozgástapasztalatok bővítésére. Fejleszti a testi képességeket, ügyességet,
testi erőt, gyorsaságot, állóképességet. Hatására kialakul a helyes testtartás,
a szép mozgás. A testnevelés befolyásolja a szervezet növekedését,
hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és
izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez.
Szerepet játszik az egészség megőrzésében, a szervezet biológiai
egyensúlyának fenntartásában, a gondozással, egészséges életmódra
neveléssel kiegészülve. Segíti a gyermeket a helyzetfelismerésben, a térben,
időben való tájékozódásban.
A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása
kedvezően hatnak a kondicionáló képességek közül, különösen az erő és az
állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet
45
teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes
testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásához, felerősítik,
kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán,
a szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az
irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az
óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek
személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás,
szabálykövető viselkedés, együttműködés, kommunikáció,
problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. A spontán – a játékban, azon
belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az
egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján az egyéni
szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára
lehetőséget kell biztosítani.
5.5.2. Cél
A mozgásfejlesztés célja a testi, lelki egészség megőrzése, a testi és akarati
képességek fejlesztése, a természetes mozgásigény kielégítése, a
mozgásszükséglet fenntartása, a mozgás örömként való megélésének
biztosítása.
5.5.3. Feladatok
Az óvodapedagógus a gyermekek egészséges fejlődése érdekében:
Ismerje meg a gyerekek mozgásfejlettségét, mozgásigényét,
terhelhetőségét
Az egyéni mozgásszükségletek kielégítésére, valamint az egyéni
lemaradások kompenzálására, klf. mozgásos tevékenységek, játékok
valamint folyamatosan elérhető eszközök formájában biztosítson
lehetőséget az egész nap folyamán /csoportszobában, udvaron,
kirándulások alkalmával /
A játékosság, a derűs légkör biztosításával érje el, hogy a gyermekek
szívesen, örömmel mozogjanak, tornásszanak.
46
A foglalkozásokon alkalmazzon sokféle eszközt.
A mindennapos testnevelés gyakorlatait egy hétre tervezze és építsen
bele tartásjavító gyógytorna elemeket is.
Fejlessze a gyermekek természetes nagymozgását,
finommozgásukat, a testsémát, énképet
Fejlessze testi képességeiket.
Segítse a lateralitás, a dominancia fejlesztését.
Fejlessze a szem-kéz, szem-láb koordinációt, a ritmusérzéket.
Segítse elő a gyermek teherbíró képességének, fizikai erőnlétének,
az egyes szervek teljesítőképességének növekedését.
Fejlessze a gyermek térben való tájékozódási, helyzetfelismerő
képességét.
Segítse mozgáskultúrájuk fejlődését.
Segítse az alkalmazkodóképesség a személyiség akarati tényezőinek
a siker és kudarctűrésnek az alakulását.
Segítse elő az egészség megőrzését, megóvását.
A társakkal végzett mozgásos tapasztalások biztosításával segítse a
gyermekek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem,
alkalmazkodás, kooperáció képességének fejlődését.
Fejlessze a gyermekek beszédkészségét, kommunikációját, a
tevékenységek, feladatok pontos megfogalmazásával az utasítások
szakszerű adásával.
Az ügyes, jó adottságokkal rendelkező gyerekekkel vegyen részt
sportversenyeken.
Törekedjen a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos
játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
Szabadság u. óvoda specifikumából adódó egyéb feladatok:
Az óvodapedagógus szervezzen naponta mozgásos játékot, ebben
alkalmazza az óvoda saját módszertani segédanyagát a ”Mozgásos
játékok gyűjteménye” t.
47
A környezetismeret, matematika tevékenységek tervezésekor is
tartsa szem előtt a klf. speciális mozgásfejlesztési lehetőségeket, a
minél szélesebb körű mozgásos tapasztalatok, tevékenységek
formájában.
A vers mondókarepertoárja is mozgással kísérhető, előadható legyen
A szülőkkel közösen szervezett mozgásos programokkal – Sportnap,
Gyereknap segítse a családi nevelést, adjon mintát az egészséges
életvitel alakítására.
5.5.4. Módszertani alapelvek
A különböző mozgások elsajátításának folyamatát az
óvodapedagógus a gyermek mozgástapasztalására, játékos
kedvére építse.
Tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a
játékok.
A segítségadásnál, értékelésnél vegye figyelembe az egyéni
fejlődési jellemzőket.
A testnevelést lehetőség szerint a szabadban tartsa.
5.5.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek megszeretik és igénylik a napi testnevelést és
játékot., kitartóan végzik
Mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik.
Növekszik teljesítőképességük.
Fejlődnek testi képességeik: erő, ügyesség, gyorsaság, ügyesség,
társra figyelés
Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban,
testkoordinációban növekednek.
Kialakul testsémájuk, dominanciájuk.
Fejlődik tér, irány és tájékozódó képességük.
48
Kialakulnak fontos személyiségtulajdonságaik: bátorság,
fegyelem, helyzetfelismerés, döntés, kitartás, akarat és a
kudarctűrés képessége.
Mozgásuk összerendezett, harmonikus, testsémájuk,
finommotorikájuk, szem-kéz és mozgáskoordinációjuk, téri
orientációjuk, kézdominanciájuk stabil lesz.
Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését
szándékosan irányítani képes.
5.6. A külső világ tevékeny megismerése
5.6.1. Környezeti nevelés
5.6.1.1. A környezeti nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére
A környezeti nevelés keretében a gyermek aktivitása és érdeklődése során
tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi
környezetének formai, mennyiségei, téri viszonyairól. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természetes, az emberi
alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek,
miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a
környezetben való, életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz,
tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a
hazai táj, a helyi hagyományok, a néphagyományok, szokások, a család és a
tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a
környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak lesz,
ismereteknek is birtokába jut, és azokat tevékenységeiben alkalmazza.
Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul
ítélőképessége, fejlődik tér-sík-, és mennyiségszemlélete. A környezetével
kapcsolatos ismeretei bővülnek, az ismeretekben való eligazodása fejlődik,
megismeri a környezetvédelem fontosságát. Hatása kiterjed a gyermeki
személyiség teljes fejlődésére: általa fejlődnek az érzékelő funkciók, a
tapasztalatszerzési és kognitív kompetenciák, formálódik a gyermekek
49
környezettudatos magatartása, önálló véleményalkotása, döntési képessége,
a környezet alakításában.
5.6.1.2.Cél
A gyermek és környezete közötti szerves érzelmi kötődés kialakítása.
Pozitív attitűdébresztés a harmonikus környezet, annak megőrzése és
fenntartása iránt.
Környezettudatos magatartás természet-ember tisztelő, cselekvési és
életviteli szokásainak pedagógiai eszközökkel való formálása,
megerősítése, környezeti kultúra megalapozása a családdal
együttműködve.
5.6.1.3. Feladatok
Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermekek számára a
környezet tevékeny megismerését.
Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és
szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és
biztonságos életvitel szokásainak alakításra.
Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési
képességeinek elősegítését a kortárs kapcsolatokban és a környezet
alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen
hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására,
alakítására.
Széleskörű módszertani kultúrával és kommunikációs eszköztárral
alakítsa, erősítse a minden létezővel szembeni pozitív érzelmeket,
fokozza a gyermekek vonzalmát a környezet, természet harmóniája
és egyensúlya iránt.
Alakítson ki a környezettudatos magatartás megalapozásához
szükséges szokás-szabályrendszert.
A gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlődésüknek
megfelelően differenciáltan fejlessze gondolkodásukat, attitűdjüket.
50
Törekedjen a sokoldalú érzékszervi megtapasztalásra.
Biztosítson elegendő lehetőséget a növények gondozásához, az
állatok életmódjának megfigyeléséhez, felismeréséhez.
A tevékenységek végzéséhez biztosítson elegendő, a gyermekek
életkorának megfelelő eszközöket.
A csoportszobában alakítson ki élősarkot, lehetőleg biztosítson a
természettel kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, kísérleti
eszközöket.
A csoport életébe alapvető értékként építse be a környezet óvását,
tisztántartásának igényét.
Alapozza meg a természeti társadalmi környezet alkotásainak
értékként való szemléletét.
Ösztönözze a gyerekeket a természet kincseinek gyűjtésére.
Séták, kirándulások alkalmával ismertesse meg Csepelt és tágabb
környezetét, amellyel megalapozza a szülőföldhöz való kötődést.
Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda hagyományainak
megfelelően a nemzeti, népi és környezeti ünnepeket.
Beszélgessen a gyermekekkel a család tagjairól, szimulációs játékok
során jelenítsék meg tevékenységeiket.
Kisebb csoportokban szervezzen látogatást az óvoda közelében lévő
közintézményekbe tapasztalatszerzésre. (pl.: könyvtár, posta,
gyógyszertár, közért, zöldséges, virágüzlet, stb.)
Az óvoda gazdag növényvilágának folyamatos megfigyelésével
érzékeltesse az évszakok jellemzőit, az időjárást, a természet
változását, átalakulását.
A közlekedéssel, közlekedési eszközökkel kapcsolatos ismeretek
megtapasztalására éljen az óvoda környékén található
lehetőségekkel.
Változatos megtapasztalással sokoldalú érzékszervi és mozgásos
tevékenységgel ismertesse meg a gyermekekkel testrészeiket és az
azokhoz tartozó funkciókat.
51
Ösztönözze a gyermekeket élményeik, ismereteik, tapasztalataik
egyre bővebb kifejtésére, a kérdésfeltevésre, ok-okozati
összefüggések keresésére, a tapasztalatok szóbeli megfogalmazásra.
A csoportnaplóba tervezze meg és ismertesse a gyermekekkel a
balesetvédelmi szabályzatot.
Biztosítsa az élmények sokoldalú, mozgással is leképezhető
feldolgozását.
A Vénusz – Füstifecskék óvoda programjának specifikumából adódó egyéb
feladatok:
Az óvodapedagógus sokoldalú érzékszervi tapasztalásokon, szenzitív
játékokon át juttassa a gyermekeket a cselekvő megismeréshez
Környezetünk tevékeny óvásán, védelmén keresztül a
természetszeretet, a természetben való kulturált viselkedés
kialakítása (kirándulás, kerti munka, természetsarok).
Adja át a felnövekvő nemzedéknek a környezeti felelősség
erkölcsét.
Az „Ott szép ahol van „óvodai szemléletet alakítsa ki.
Közös családi programokkal segítse a családok környezettudatos
szemléletformálását. (családi napok, kirándulások, Apák napja)
A természettel kapcsolatos ünnepek megtartása.
Ismerje és alkalmazza a szenzitív környezetpedagógiát.
A nagycsoportosoknál végezzen környezeti attitűdvizsgálatot.
Alakítsa ki a fenntarthatóság fontosságának szemléletét, a
módszertani segédanyag felhasználásával. (KOKOSZ, Zöld Óvoda)
5.6.1.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus használja ki a spontán adódó lehetőségeket a
gyermekek közvetlen környezetében előforduló összefüggések,
viszonyok megláttatására.
A cselekvő tapasztalatgyűjtésre építsen.
Tervezzen minél több problémahelyzetet.
52
Törekedjen arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására
irányuló tevékenység önmaga is motiváljon.
A foglalkozások tervezésénél tartsa szem előtt a mozgás és testséma
fejlesztést is.
Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkozásokat,
tapasztalatszerzéseket alkalmazza elsősorban.
Alakítson ki pozitív attitűdöt környezetünkkel az élő élettelen
világgal és annak megóvásával kapcsolatban.
5.6.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek a tárgyak és a jelenségek közötti néhány feltűnő
összefüggést felismerik.
A tárgyakat külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítják
Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit felidézik
emlékezetükben
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, jellegzetességük alapján
össze tudják hasonlítani őket.
Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
Ismerik az évszakokhoz tartozó ünnepeket, népszokásokat.
Eligazodnak a napszakokban.
Ismerik lakcímüket, családtagjaik nevét, foglalkozását.
Tudják testrészeik funkcióját.
Igényesek testük tisztántartására.
Ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását,
védelmét.
Ismerik a növény fogalmát, tudják, hogy a fejlődésük és az időjárás
között összefüggés van.
Az óvodai természetsarok kialakításában, gondozásában aktívan részt
vesznek.
Tudják csoportosítani az állatokat élőhelyük, életmódjuk szerint.
53
A környezetük élőlényeit védik, óvják.
Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető
szabályait.
Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését.
Játékukban felhasználják és folyamatosan gyakorolják a természeti
környezetből szerzett élményeiket és ismereteiket.
Ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára.
Takarékosan bánnak az anyagokkal.
Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a
magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi
környezet megbecsüléséhez, megóvásához, a környezettudatos
viselkedéshez szükségesek.
A Vénusz-Füstifecskék óvodák specifikumából adódó egyéb gyermeki
tevékenységek:
A szenzitív játékokban szerzett tapasztalataikat sokoldalúan
használják fel.
Tisztában vannak a környezetvédelemmel kapcsolatos
követelményekkel, pl. védett állatok, növények,
környezetszennyezés, fenntarthatóság és annak megfelelően
környezettudatosan viselkednek.
A környezeti jeles napok előkészületeiben tevékenyen és szívesen
vesznek részt.
Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát, tartalmát alkalmazzák.
Átérzik az esztétikus környezet fontosságát, fenntartásában aktívan
részt vesznek.
5. 6. 2. A külső világ tevékeny megismerése – matematika
5.6 2.1. A matematikai nevelés hatása a gyermeki személyiség
fejlődésére
54
A megismerő és problémamegoldó tevékenységek élményt, s ezáltal
motiváltságot jelentenek azoknak az érdekességeknek a felismerésében,
melyek a matematikai összefüggésekben rejlenek. Kiemelt szerepe van a
matematikai nevelésben a térbeli viszonyoknak, ezek közül is az
irányoknak, helyzeteknek.
Az egyéni feladatmegoldásokban az önálló tapasztalatszerzésekre,
véleménynyilvánításokra, a mikro csoportos feladatokban, az
együttműködésre, egymás kiegészítésére, javítására a kapcsolatteremtésre
nyílik lehetőség. A feladatokból adódóan figyelmük tartóssága nő, erősödik
önfegyelmük.
5.6.2.2. Cél
A matematikai nevelés célja, hogy a gyermek a környező valóság formai és
mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat szerezzen játékos
formában érdekes problémahelyzetekben.
5.6 2.3. Feladatok
Az óvodapedagógus építsen a gyermekek természetes
kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás iránti
igényére.
Ismertesse meg a gyermekeket a környező valóság formáival,
mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli viszonyaival közvetlen, széleskörű
tapasztalatszerzés útján.
Alapozza meg és fejlessze képességeiket, a következő területeken
tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés
emlékezés: mozgásos, cselekvéses képi emlékezés szóhasználatra,
eljárásra, módszerekre emlékezés élmények felidézése
megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése
állítások, kérések, utasítások megértése
55
koncentrálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások
formák mennyiségek, összességek előállítása, megkeresése
ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz vagy
nem igaz az adott tárgyra, összességre egy összefüggés fennáll-e az
adott tárgyak, személyek összességek között
Ösztönözze matematikai kifejezések helyes alkalmazását, döntéseik,
ítéleteik, véleményeik megfogalmazását.
Fejlessze problémalátásukat, problémamegoldó képességüket.
Alapozza meg az önálló véleményalkotást, döntési képességet, a
problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó
tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán
megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.
A feladatokat lehetőleg mozgásos tevékenységgel is oldják meg.
5.6.2.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus használja ki a spontán adódó lehetőségeket is a
matematikai összefüggések, viszonyok megláttatására.
A cselekvő tapasztalatgyűjtésre építsen.
Tervezzen minél több problémahelyzetet.
Törekedjen arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására
irányuló tevékenység önmaga is motiváljon.
A foglalkozások tervezésénél tartsa szem előtt a mozgás és testséma
fejlesztést is.
Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkozásokat,
tapasztalatszerzéseket alkalmazza elsősorban.
5.6.2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek szívesen vesznek részt matematikai jellegű
tevékenységben.
56
Képesek a hasonlóságok és különbözőségek megítélésére, tudnak
szempontok szerint csoportosítani.
Megalapozódik számfogalmuk, helyesen használják a tő és
sorszámneveket.
Megkülönböztetik a jobb és bal irányt, értik és helyesen használják a
névutókat.
Képesek a tárgyakat 10-ig megszámolni, összehasonlítani,
mennyiség, nagyság, forma és szín szerint, tudnak 10-es számkörben
bontani, részhalmazokat egyesíteni.
Képesek az önálló felfedezésre, tapasztalatszerzésre,
problémahelyzet előidézésére és megoldására a formai, mennyiségi
és relációs viszonylatokban.
Gondolataikat, ítéleteiket, döntéseiket képesek szóban kifejezni..
Kialakul a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezésének
képessége.
Biztonsággal tájékozódnak a térben és a síkban ábrázolt, létrehozott
viszonylatokban.
Kialakulnak matematikai képzeteik, fogalmaik, összefüggés-
ismereteik.
5.7. Munka jellegű tevékenységek
5.7.1 A munkára nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő
tapasztalásokkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és
munkajellegű tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az
óvodapedagógusnak és más felnőttnek, egymásnak. A csoporttársakkal
együtt, értük, későbbiekben önálló tevékenységként végzett alkalmi
megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet a
növény- és állatgondozás.
A gyermek munka jellegű tevékenysége:
57
- örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység,
- a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez
szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a
kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság, pontosság, belső
fegyelem, kötelezettségvállalás alakításának fontos lehetősége,
- munkavégzés közben fejlődnek, pontosabbá válnak a munkához szükséges
képességek, készségek, tulajdonságok, a gyermekek az eszközök,
szerszámok használatát is megtanulják.
- a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját
és mások elismerésére nevelés egyik formája.
A gyermekmunka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a
gyermekekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a
gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
5.7.2. Cél
A munkára nevelés célja a munkavégzéshez szükséges képességek,
készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság)
alakítása.
5.7.3. Feladatok
Az óvodapedagógus a gyermekekkel gondoskodjon a
munkájukhoz szükséges megfelelő, célszerű eszközökről.
Ismertesse meg a gyermekekkel az adott munka eszközeit, azok
használatát, rendben tartását.
Tanítsa meg a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét,
folyamatát.
A különböző felelősi rendszerben a sorra kerülés szabályát
alakítsa ki. (napos, öltöző, élősarok, mosdófelelős)
A különböző munkafajtákat hosszú átmenettel, egy-egy
részmozzanat megbeszélésével, begyakorlásával vezesse be.
58
Az önkiszolgáló tevékenységekben differenciált segítségadással
ösztönözze az önállóság kialakulását.
Segítségadását mindig kísérje beszéddel.
Évszakonként szervezzen kerti munkát:
Ősz: - levélgyűjtés. seprés, hordás az udvaron
-termésgyűjtés, gyümölcsszüret, gyümölcsfeldolgozás
Tél: -hó seprés, lapátolás
Tavasz: -csíráztatás, rügyeztetés, palántázás
-ültetés, locsolás
Nyár: -évzáró előtt az óvoda udvarának rendbetétele
-gyermeknapra az óvoda udvarának feldíszítése
-növénygondozás.
Ösztönözze az egymásnak való segítést az önkiszolgáló
tevékenységekben is, különös tekintettel a kisebbekre.
Vonja be a gyermekeket a tízórai gyümölcs és zöldségfélék
előkészítésébe, felszolgálásába, saláta és kompót elkészítésébe.
Adjon lehetőséget a reggeli és uzsonna elkészítésében való
részvételre.
Rendszeresen adjon olyan megbízatásokat, melyek által
lehetőség nyílik a gyermekek kapcsolatteremtő, kommunikációs
és segítőkészségének, felelősségtudatának megalapozására.
(társakkal közös munkavégzés üzenetek átadása, segítséget hívni,
más csoportba valamit átvinni, elkérni stb.)
Egy-egy ünnepre süssenek süteményt a gyerekekkel.
Ünnepek előtt szervezze meg a gyermekekkel a csoportszobai
takarítást, dekorálást, teremrendezést.
Szervezzen egyéni és csoportos munkákat.
Ösztönözze a csoportok munkájának önálló megszervezését.
A gyermekekkel való együttműködés során konkrét, a gyermek
képességeihez mérten fejlesztő pozitív értékelést adjon.
59
5.7.4. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervező munkájában:
Támaszkodjék a munka játékkal megegyező sajátosságaira.
Erősítse a gyermekekben a munkára késztető indítékokat, a tényleges
aktivitást, a munka állandóságát és folyamatosságát.
Igyekezzék elérni, hogy minden gyermek képességének megfelelő
munkafeladatot kapjon
A különböző tevékenységek során használja ki a spontán tanulás
lehetőségeit.
5.7.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek szívesen és önállóan végeznek munka jellegű
tevékenységeket.
Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.
Aktívan vesznek részt a játékelrakásban a csoportszoba rendjének
fenntartásában, a csoportszoba átrendezésében
Terítés közben ügyelnek az esztétikumra.
Teljesítik az óvodapedagógus különféle megbízatásait. (pl. másik
csoportba üzenetet, eszközt hoznak, visznek)
Részt vesznek kerti munkában.
Az eszközöket, anyagokat, szerszámokat önállóan használják.
Feladataikat önállóan, kitartóan, feladattudattal végzik
Szükség esetén segítenek társaiknak.
Képesek társaikkal együtt dolgozni.
5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
5.8.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szerepe a gyermeki
személyiség fejlődésében
60
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és
szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését
támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, a gyermekek egész napi
tevékenysége során adódó helyzetekben természetes és szimulált
környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett
tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Fontos
feltétele a gyakori aktív sok érzékszervet foglalkoztató cselekvő
tapasztalatszerzés, a természetes környezetben való megismerés, a
szóbeliség, a látottak és tapasztaltak szóbeli kifejezése. A felfedés
lehetőségeinek biztosítása, a kreativitás erősítése. Az óvodai tanulás
elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatok
bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet
megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira,
ismereteire. Hatására alakul a gyermek világképe, ismeretei bővülnek,
rendeződnek, fejlődik a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés,
gondolkodása eljut a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére.
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás – és
viselkedéstanulás (szokások alakítása),
a spontán játékos tapasztalatszerzés,
cselekvéses tanulás,
a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,
gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.
5.8.2. Cél
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodáskorú gyermekek képességeinek
fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, attitűdök erősítése.
61
5.8.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezése
Életkor Kötelező
tevékenységek
Kötetlen
tevékenységek
Kötelező és
kötetlen
tevékenységek
3-4 évesek mozgás vers, mese
ének, zene, énekes
játék, gyermektánc
rajzolás, festés,
mintázás,
kézimunka
külső világ tevé-
keny megismerése -
környezet
4-5 évesek mozgás
külső világ
tevékeny
megismerése -
matematika
rajzolás, festés
mintázás,
kézimunka
ének, zene, énekes
játék, gyermektánc
külső világ
tevékeny
megismerése -
környezet
vers, mese
5-6-7 évesek mozgás
külső világ
tevékeny
megismerése -
matematika
külső világ
tevékeny
megismerése –
környezet,
rajzolás, festés,
mintázás,
kézimunka,
vers, mese
ének, zene, énekes
játék, gyermektánc
62
5.8.4. Feladatok
Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése
során építsen a gyermekek előzetes élményeire.
Biztosítson lehetőségeket változatos, játékos, mozgásos, a
gyermekek érzékszerveit foglalkoztató, cselekvő aktivitásra épülő
tevékenységekre, tapasztalásokra egyéni, páros és mikro-
csoportoshelyzetekben.
A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel
segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.
Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztését kiemelten
kezelje.
A képességek fejlesztése során a feladatadásnál, problémahelyzet
teremtésénél, megfigyelésnél, értékelésnél differenciáljon, vegye
figyelembe az egyéni képességeket, adottságokat.
Helyezzen hangsúlyt a felfedezés örömének megtapasztaltatására, a
kreativitás fejlesztésére.
Az egyéni munkaformában az önálló elképzeléseket ösztönözze,
támogassa.
A páros és mikrocsoportos formában az együttműködési készségek
fejlesztését tartsa szem előtt.
Az eszközöket úgy válassza meg, hogy érdeklődésre, aktivitásra
ösztönözzön. A környezeti jeles napok előkészületeiben tevékenyen
és szívesen vegyen részt.
A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel
segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.
5.8.5. Módszertani alapelvek
Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során
építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.
63
A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni fejlesztő
értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.
Az egyéni eltérések figyelembevételénél a hátránykompenzálás mellett a
tehetséggondozás is kapjon szerepet
5.8.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek a foglalkozások szokás- és szabályrendszeréhez
alkalmazkodnak, a viselkedés- és magatartásszabályokat betartják:
végighallgatják az óvodapedagógust és társaikat, utasításokat követnek,
egymást nem zavarják a feladatvégzésben.
Kialakulóban van feladattudatuk és feladattartásuk.
Önállóan oldanak meg problémahelyzeteket, többféle megoldásra is
képesek.
A megadott szempont szerint képesek az önálló megfigyelésre,
manipulálásra, csoportosításra.
Képesek mikro csoportban az együttműködésre.
Kitartóan oldják meg a feladatokat.
Siker – kudarc tűrőképesség kialakul.
Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik.
Tanuláshoz szükséges képességeik alkalmassá teszik az iskolai tanulás
megkezdésére.
6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek
6.1. Gyermekvédelem
Az óvoda a gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodás
keretébe tartozó ellátásokba, ezen belül a gyermekjóléti alapellátásba, ennek
is a gyermekek napközbeni ellátásának ágába tartozik.
64
6.1.1. Az óvodai gyermekvédelem célja
A gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése
biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét
6.1.2. Az óvodai gyermekvédelem feladatai
A gyermekek testi-lelki egészségének, családban történő nevelkedésének
elősegítése.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőtlenségének csökkentése.
A gyermekek fejlődését hátráltató veszélyeztető okok felderítése
(megfigyelés, családlátogatás, anamnézis felvétel, fogadóóra), a
csoportok gyermekvédelmi terveinek elkészítése.
A felmerülő problémák kezelése
A gyermekvédelmi tervben szerepel esetekről konzultáció a csoportos
óvodapedagógusokkal, gyermekvédelmi felelőssel, óvodavezetővel,
pszichológussal, a feladatok, határidők, felelősök kijelölése.
Szükség esetén jelzés a Szociális Szolgálatnak, Gyermekjóléti
Szolgálatnak (óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős, óvodavezető).
A gyermekek bántalmazásának, súlyos elhanyagolásának gyanúja esetén
azonnali intézkedés kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól.
6.1.3. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára
személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató fejlesztő
programok szervezése.
A személyiségfejlesztés dokumentációjában – Az egyéni fejlődés
nyomon követése – probléma jelzése, óvodapedagógusi, segítő
szakemberek fejlesztő tevékenységének és értékelésének - 3 havonta a
törvényi előírásainak megfelelően - rögzítése.
65
A szülők tájékoztatása a lehetőségeikről, a segítő szakemberek igénybe
vételével kapcsolatban.
Együttműködés a szülőkkel, szakemberekkel (óvodapedagógus – szülő,
gyermekvédelmi felelős – szülő), a társintézményekkel (óvodavezető,
gyermekvédelmi felelős).
Javaslattétel a szülőknek a rendkívüli segélyek igényléséhez
(óvodavezető, gyermekvédelmi felelős).
Az étkezési térítési díjkedvezmények iránti kérelmekre javaslattétel
(óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős, óvodavezető,
Önkormányzat).
Gyermekvédelmi kimutatás vezetése (óvodapedagógus, gyermekvédelmi
felelős).
Részvétel a Szociális Szolgálat által a jelzőrendszer tagjaival rendezett
szakmai esetkonferencián, a gyermek, a család problémáinak
megbeszélésére (gyermekvédelmi felelős).
Multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció
Befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletekkel
kapcsolatos problémák kezelése, újabb előítéletek kialakulásának
megelőzése
6.1.4. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenységének várható eredményei
A szülő problémájával bizalommal fordul az óvodapedagógushoz,
gyermekvédelmi felelőshöz.
Elmegy a segítő szakemberhez és tartja vele a kapcsolatot.
Elvégzi a számára kijelölt feladatokat, aktívan részt vesz gyermeke és
családja problémáinak kezelésében.
A befogadó környezet hatására a szülőt és gyermekét a csoport felnőtt –
és gyermek tagjai elfogadják
66
6.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek
Beszédfogyatékos gyermekek ellátása a Szabadság óvodában
Óvodánkban az Alapító Okirat szerint a Szakértői Bizottság –BOSZ- alapján
diagnosztizált beszédfogyatékos gyermekeket integrálunk és látunk el.
Beszédfogyatékos gyermekek a receptív vagy az expresszív nyelv-és beszéd
területén fejlődési eredetű vagy szerzett zavar miatt- nyelv-és beszéd
fejlődése életkoruktól jelentősen eltérő, akadályozott.
Ezek a következőkben nyilvánulhatnak meg:
- anyanyelvi fejlettség alacsony szintje
- beszédértés-és észlelés nehézsége, zavara
- kifejezőkészség nehézsége-szókincs, illetve grammatikai fejlettség-
- beszédszerveződés nehézsége-mondatok, összefüggő beszéd-
- beszédszervi működés gyengesége, beszédhangok helyes ejtésének hiánya
- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettsége
- beilleszkedési és vagy magatartási problémák
A komplex terápia, fejlesztés középpontjában az anyanyelvi nevelés, a
speciális terápia illetve az intenzív egyéni fejlesztőmunka áll.
Óvodánkban az ellátást a csoportokban kialakított tudatos fejlesztő
környezet és személyiségfejlesztés mellett szakmai team – önálló-saját
óvodapszichológus és logopédus-gyógypedagógus- biztosítja.
A gyermek fejlesztése a szülőkkel való folyamatos együttműködés,
tanácsadás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg.
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének irányelvei:
az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,
fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne
terhelje túl,
a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai
váljanak az óvodai nevelés programjainak tartalmi elemeivé.
67
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális
módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó
egyéni szükségletek határozzák meg.
A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó
gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára,
javaslataira kell építeni.
A gyermek fejlesztésének irányelveit meghatározza:
életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,
képességei, kialakult készségei,
kognitív funkciói, meglévő ismeretei,
családi háttere.
Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus,
taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a
beszéd-és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését.
Óvodánkban megvalósuló- integrált-nevelés, oktatás:
Az óvoda pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális
tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű
–beszédfogyatékos-gyermek fejlesztésének igényeit.
Az óvoda külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget
megkapjon hátrányainak leküzdéséhez,és támogatja a pedagógusok
részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált
továbbképzéseken.
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek
fogyatékosságának típusához igazodó szakképzetséggel rendelkező
gyógypedagógus, terapeuta segíti. Közreműködése kiterjed a gyermeket
fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére,
az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos
tanácsadásra,mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda
együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű
pedagógiai, pszichológiai képességekkel –elfogadás, tolerancia, empátia,
hitelesség-és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező
óvodapedagógus
68
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket,
technikákat alkalmaz,
- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat
beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén
- eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket
megválasztja,
- egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,
- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,
- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus
iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba
6.2.1. Cél
Nyelvi-és beszédfejlődés súlyos zavarát mutató gyermekeknek a speciális
nevelés, fejlesztés keretében az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint
elérésének biztosítása
6.2.2. A differenciált nevelőmunka hangsúlyai
A segítő szakemberek feladatai
Az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye
alapján:
Intenzív logopédiai terápia alkalmazása az egyéni fejlesztési terv
alapján, melyet logopédus végez.
Egyéni szükséglet esetén pszichológiai ellátás, tanácsadás
gyermekkel, családdal
Szenzomotoros megsegítés egyéni fejlesztési terv alapján, melyet
utazó gyógypedagógus végez.
Az óvodapedagógus feladatai
69
Az Óvodapedagógus készítsen a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleménye, valamint segítő szakemberek útmutatása alapján egyéni
beillesztési és fejlesztési tervet. A fejlesztési terv tartalmazza a kiinduló
helyzetet és a fejlesztés területeit.
Elfogadó, szeretetteljes attitűdjével segítse a szocializáció alakulását, a
gátlások oldását, az önbizalom, a pozitív énkép erősítését.
Keltse fel a játékkedvet, segítse elő a játékeszközök kreatív használatát.
Alkalmazzon a beszédkedv fokozására, illetve motorikus mozgások
ügyesítésére alkalmas játékokat.
A mese-vers bemutatásánál helyezzen hangsúlyt a képpel történő
illusztrálásra
Szervezzen szenzitív játékokat, valamint sokféle, sokoldalú
tevékenységeket az észleléses érzékelő funkciók kiemelt fejlesztésére
Kiemelten helyezzen hangsúlyt a mozgás és beszéd összekapcsolására.
A csoport játékeszközeinek biztosításánál kiemelt figyelmet fordítson a
fejlesztő játékokra.
Biztosítson folyamatos lehetőséget (játékeszközök, szervezett játékok
által) a mozgásigény kielégítésére, ösztönözze a mozgás passzív
gyermekeket is.
Kínáljon sokféle lehetőséget a nagy és finommozgás fejlesztésére.
Teremtsen minél több zenehallgatási lehetőséget, használja ki a zene
érzelmi, hangulati hatását.
Tudatosan használja az ábrázolást, mint a gyermekek belső világának,
érzelmi állapotának kifejezőit.
Egyes munka jellegű és önállóságra ösztönző tevékenységekkel erősítse
önbizalmukat, juttassa őket sikerélményhez.
A készség, képességfejlesztés során keresse meg az egyéni adottságokat
a beszédfogyatékosság mértékét figyelembe vevő optimális
terhelhetőségi szintet.
70
6.2.4. Nevelési alapelvek
A játékba, mozgásba ágyazott differenciált, az egyéni fejlődés ütemének
megfelelő fejlesztés.
A szülők együttműködésének megnyerése.
Szeretetteljes, együttműködő, interperszonális kapcsolatok alakítása
felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek, a speciális fejlesztést végző felnőtt-
felnőtt, óvodai szakemberek és családok között.
7.2. 5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek diagnózisuknak és aktuális állapotuknak megfelelő
iskolatípusba kerülnek beiskolázásra.
7. Az óvodai élet megszervezése
7.1. Személyi feltételek
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a nevelőmunkát, tevékenységeket
óvodapedagógusok irányítják. Programunk megvalósítását segítik,
hozzájárulnak az óvodai nevelés eredményességéhez:
- szakképzett dajkák,
- kertészek,
- a konyhai dolgozók,
- valamint óvodatitkárok a Köznevelési Tv. előírásainak megfelelően.
Elvárjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, a befogadó
szellemiségű attitűdöt, munkájukat összehangoljuk a hatékony nevelés
megvalósítása érdekében. Elfogadó, támogató, segítő attitűd jellemezze
munkatársainkat, hogy a gyermeki személyiséget övező bizalom a
kiegyensúlyozott légkörben megvalósulhasson. Az egészséges életmód
feltételeinek biztosítása érdekében a prevenciós, korrekciós és speciális
testi-lelki nevelési feladatokat fontosnak tartjuk a szülővel, az óvoda
71
dolgozóival és a szakemberekkel együttműködve. Nevelőmunkánkhoz külső
segítséget kapunk az ellátásra szoruló gyermekek számának függvényében a
logopédustól és az óvodapszichológustól. Kiemelt figyelmet fordítunk az
intézmény HHH-s gyermekeinek nevelésére, melyben az óvoda valamennyi
dolgozója részt vesz és együttműködik.
Elvárásaink az óvoda dolgozóitól, ami a munkaköri leírásokban is szerepel:
Óvodapedagógustól:
- felsőfokú szakmai végzettség
- munkafegyelem betartása
- folyamatos önképzés, szakmai tudás karbantartása, (kiemelt
feladatoknak megfelelő továbbképzések)
- nyitott, innovatív, segítő, támogató, modellértékű attitűd
- empátiás készség,
- etikus viselkedés
- modellértékű kommunikáció és bánásmód
- érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás
- a közösen kialakított viselkedési szabályok betartása
- munkavégzéshez alkalmas esztétikus megjelenés
- konfliktuskezelő technikák ismerete és alkalmazása
- őszinte, önálló véleményalkotás és felelősségvállalás
nem pedagógus dolgozóktól:
- beosztásának megfelelő szakmai képzettség
- munkafegyelem betartása
- feltétlen együttműködés a nevelés eredményessége érdekében
- a közösen kialakított viselkedési szabályok betartása
- munkavégzéshez alkalmas esztétikus megjelenés
- etikus viselkedés
- elfogadó viszony a gyermekhez, szülőhöz, kollégákhoz
- modellértékű bánásmód és kommunikáció
- őszinte, önálló véleményalkotás és felelősségvállalás
- „nyitott szem” politika, észreveszi, ha szükség van rá
72
Az ön- és továbbképzések során a programunk megvalósításához szükséges,
és a személyiségfejlesztő továbbképzéseket támogatjuk.
7.2. Tárgyi feltételek
Az óvoda épületét, kertjét oly módon alakítottuk ki hogy a gyermekek
biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését, mozgás –és
játék tevékenység igényét kielégítse.
A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő
helységek és tárgyi eszközök rendelkezésre állnak.
Szükségesnek és fontosnak tartjuk a gyermekek által használt eszközök
hozzáférhető és biztonságos elhelyezését, a tárgyi eszközök évenkénti
folyamatos felülvizsgálatát, karbantartását, valamint folyamatos
korszerűsítését.
7.3. Szervezeti és időkeretek
Az óvodák nyitvatartási idejét a fenntartó állapítja meg.
Az Alapító Okiratunk alapján, a Szabadság óvoda 6 csoportos, 150 fő
férőhelyes, a Vénusz óvoda 3+1 csoportos, 90 fő férőhelyes, a Füstifecskék
óvoda 2 csoportos, 50 férőhelyes. Csoportszervezési formáról a nevelő
közösség dönt. Lehetőség szerint homogén csoportokat szervezünk.
Amennyiben ez nem lehetséges, a heterogén csoportban az egymás melletti
korosztályok együttnevelését tartjuk elfogadhatónak.
Napirendünk a gyermekek, szülők igényeire, a helyi sajátosságokra
alapozva elősegíti a helyes életritmus kialakulását. Életkorhoz, évszakhoz
igazított, rugalmas, tág időkeretben a gyermekek szükségleteit figyelembe
véve valósulnak meg programunk tartalmi elemei. Játékba integrálódnak az
általunk tervezett fejlesztő tevékenységek.
A napirend a rendszerességet jelenti a gyermekek életében, az ismétlődések
érzelmi biztonságot teremtenek.
A heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, szem előtt
tartva a kiemelt programelemeket, tehát a Szabadság u. óvodában a naponta
73
szervezett anyanyelvi és mozgásos játékokat, a Vénusz és Füstifecskék
óvodákban pedig a szenzitív játékokat
Az óvodák nyitvatartási idejében 6 órától 7 óráig, valamint 17 órától 18
óráig összevont csoportok működnek
Napirend
Tevékenységek 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek
Tanévi Nyári Tanévi Nyári Tanévi Nyári
Játék, egyéb
szabadon
választott és
szervezett
tevékenység , napi
anyanyelvi,
mozgásos és
szenzitív játékok,
reggeli,
tisztálkodás,gyüm
ölcs-evés ,udvari
játék
6, 00 '-
11,45'-
ig
6, 00 '-
12,00'-
ig
6, 00 '-
11,45'-
ig
6, 00 '-
12,00'-
ig
6, 00 '-
12,00'-
ig
6, 00 '-
12,00'-
ig
Előkészületek
ebédhez, ebéd,
tisztálkodás
11, 45 '-
12,30'-
ig
12, 00 '-
12,30'-
ig
11, 45 '-
12,30'-
ig
12, 00 '-
12,30'-
ig
12, 00 '-
12,30'-
ig
12, 00 '-
12,30'-
ig
Mese, csendes
pihenő
12, 30 '-
15,00'-
ig
12, 30'-
15,00'-
ig
12, 30 '-
14,45'-
ig
12, 30 '-
14,45'-
ig
12, 30 '-
14,15'-
ig
egyéni
igény
szerint
alvás,
pihenés,
játék
74
Ébresztő, uzsonna
15, 00 '-
15,40'-
ig
15, 00 '-
15,40'-
ig
14, 30 '-
15,10'-
ig
14, 30 '-
15,10'-
ig
14, 15 '-
14,40'-
ig
14, 15 '-
14,40'-
ig
Játék
hazamenetelig
15, 50 '-
18 , -ig
15, 50 '-
18 , -ig
15, 10 '-
18 , -ig
15, 10 '-
18 , -ig
14, 40 '-
18 , -ig
14, 40 '-
18 , -ig
Tevékenységi időkeretek
Tevékenységek kisebbeknek: nagyobbaknak:
játék 8,0 óra 8,5 - 9 óra
irányított tevékenység (30 perc) 45perc
étkezés, tisztálkodás,
fogmosás
1 óra 50 perc 1 óra 10 perc
pihenés 2,15-2,30 1,30-1,45
összesen 12 óra 12 óra
7.4 A pedagógiai munka dokumentumai
A csoport dokumentációs anyaga tartalmazza a Csoportnaplót, az Egyéni
fejlődés nyomon követése, a Kimenetvizsgálat dokumentumot.
A Csoportnapló tartalmi elemei: A csoport összetétele névsor, Napirend,
Hetirend, A beillesztés-visszaillesztés tervezése-értékelése, A nevelési
területek tervezése-értékelése, A tevékenységek tervezése-értékelése,
Tanulási tervek, Esemény és programterv, Hagyományok ünnepek,
Szülőkel való kapcsolattartás elemei, Gyermekvédelem,Látogatások
ellenőrzések
75
A csoportnapló vezetésének, a csoportszintű tervezőmunkának a közös
formai és tartalmi követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait
nevelőtestület meghatározza
Átvételekor a vezető hitelesíti, átadásakor aláírásával lezárja a
dokumentumokat A nevelési, tanulási tervnek koherensnek kell lenni a
helyi nevelési programmal.
Az éves tervezés beadási határideje a nevelési év első napja, amely a
vezető jóváhagyásával válik érvényessé
A tervezés alapján elvégzett szakmai munkát a szakmai munkaközösség
vezető értékeli.
A csoportnaplót mindkét óvodapedagógus vezeti.
Bejegyzést a naplóba csak az adott csoport óvodapedagógusai, a
helyettesítő kollegák, az óvodavezető és vezető helyettes valamint a
szakmai munkaközösség vezetője végezhet.
A tanév utolsó napján a csoportnaplókat archiválásra le kell adni.
A pedagógusok a nevelési tervet a helyi program, az előző tanév
tapasztalatai, a gyermekek egyéni megfigyelései alapján tervezik meg, a
csoportnaplóban rögzítik.
Az ütemtervet a pedagógusok a Pedagógiai Program, a Módszertani
segédanyagaink, az Óvoda törzsanyaga, és az adott csoport Éves
ütemtervi anyagának felhasználásával a gyermekcsoport fejlettségének
figyelembe vételével heti bontásban közösen készítik el.
A heti ütemtervnek tartalmaznia kell a tevékenységeket, valamint a
kétszintű differenciált képességfejlesztést.
Az Egyéni fejlődés nyomon követése dokumentum elemei: Adatlap,
Óvodás lettem!- családi adatlap , Állapotfelmérés, Beszoktatás,
Feljegyzés családlátogatásról, Feljegyzés fogadóórákról, Segítő
szakemberek feljegyzései, A nevelési területek megfigyelő lapjai,
Egyéni bánásmód, Mellékletben : rajzok, tesztek, egészségi állapotra
vonatkozó leletek, szakvélemények, szülői meghatalmazások stb.
A Kimenetvizsgálat dokumentum tartalmi elemei: a nevelési területek és
a különböző tevékenységi területek Pedagógiai Programunk
sikerkritériumai alapján összeállított megfigyelő lapjai
76
Az eredmények mérését minden esetben megelőzi a gyermekek egyéni
fejlődési lapjának kitöltése.
A kimeneti eredményeket felmérő lapokon kell rögzíteni, a gyermek
monogramját használva
Összesíteni kell a kapott eredményeket, %-ban kiszámolni az elért
eredményt.
Határidő: szorgalmi idő vége
A dokumentum felülvizsgálata a Pedagógiai Program felülvizsgálatával
egy időben, illetve a kapott eredmények elemzésének függvényében a
nevelőtestület elfogadása után, az óvodavezető jóváhagyásával történhet.
Egyéb dokumentumok
A Nyilvántartási napló a gyermekek legfontosabb adatait rögzíti: Név,
születési idő- hely, szülők / egyéb megbízott hozzátartozók / neve-
elérhetősége, állandó lakcím, tartózkodási cím.
Felvételi és mulasztási napló
Tartalmazza az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő adatokat a
gyermekekről és szüleikről. A naplóban fel kell tüntetni a gyermekek
napi bennlétét/ hiányzását, havi bontásban az összesített hiányzását,
valamint a csoport havi bontású csoport és átlaglétszámát. Az
igazolásokat a hiányzásokról gyűjteni kell.
8. Kapcsolatok rendszere
Az óvoda különböző kapcsolatokat tart fenn más nevelési színterekkel. Ezek
a következők: család
iskola
közművelődési intézmények
segítő intézmények
77
A kapcsolattartás modellje
8.1. Óvoda - család kapcsolata
Óvodai nevelőmunkánk a családi nevelés elsődlegességére épül, kiegészíti
azt. Óvodánk nyitott a szülők, családok felé. A nevelés eredményessége
érdekében partnerkapcsolat kialakítására törekszünk, amelynek alapja:
egymás feltétlen tisztelete, elfogadása, az empátia, a bizalom, a kölcsönös
alkalmazkodás.
Az óvoda-család kapcsolattartást tervezetten, szervezetten működtetjük.
8.1.1. A kapcsolattartás célja
A nevelés eredményessége érdekében hatékony partnerkapcsolat kialakítása.
8.1.2. A kapcsolattartás feladatai, formái
A kapcsolattartás különböző formáinak működtetése:
Fenntartó Óvoda Család
Szülői közösség
Társintézmények Segítõ intézmények Közmûvelõdési intézmények
Radnóti Mûv.Ház
Ált.Mûv.Központ
Munkásotthon
Múzeumok
Bölcsõde
Iskola
Nevelési Tanácsadó
Orvos
Védõnõ
Logopédus
Pszichológus
Csepeli Szociális
Szolgálat
78
Napi kapcsolattartás, amely rövid, lényeges információ mind a szülő,
mind az óvodapedagógus felé, a gyermekekkel kapcsolatos történésekről,
eseményekről.
Rendezvények, közös programok (kirándulások, ünnepek, sportnapok,
munkadélutánok, Szülői Klub) melyek lehetőséget teremtenek a család
óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak,
értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére.
Szülői megbeszélések, melyeken a csoport, az óvoda, a gyermekek
életével kapcsolatos legfontosabb feladatokat, programokat, problémákat
beszéljük meg. Meghallgatjuk, és figyelembe vesszük a szülők
véleményét, javaslatait, törekszünk a megoldások közös keresésére.
Fogadóórák, amelyeket igény szerint, időpont-egyeztetéssel tartunk.
Ezen tájékozódunk, tájékoztatást adunk a gyermekek egyéni fejlődéséről,
tanácsot, ötletet adunk esetleges nevelési problémák kezelésére,
mesekönyv, játék ajándékozására. A fogadóórák lehetőséget adnak a
család életével kapcsolatos bizalmas jellegű információk, problémák
megismerésére.
Szülők Közössége (SZK), mely a szülők képviseletét látja el. Az óvoda
SZK folyamatos együttműködésében számítunk az SZK vélemény-
nyilvánító, kezdeményező, koordináló munkájára.
Családlátogatás, melynek során megismerjük a gyermeket közvetlen
környezetében, tájékozódunk szokásairól, a család nevelési elveiről,
életkörülményeiről, már a gyermek óvodába lépése előtt.
8. 1. 3. A kapcsolattartás várható eredményei
A szülők igénybe veszik a fogadóórákat.
A szülői értekezleteken a szülők túlnyomó része (60 %) aktívan részt
vesz.
A gyermekek nevelésében együttműködnek, a közös megállapodásokat
betartják.
Az óvodáról pozitívan nyilatkoznak (szülői kérdőív alapján), másoknak
is ajánlják.
79
8.2. Óvoda-iskola kapcsolata
8.2.1. A kapcsolattartás célja
Az óvodából az iskolába való átmenet megsegítése.
8.2.2. A kapcsolattartás feladatai
Nagycsoportosok részére iskolalátogatások szervezése
Tapasztalatcsere a tanítókkal, óvodalátogatás
Közös programok szervezése. (Mikulás, focikupa, rajzverseny)
8.2.3. A kapcsolattartás várható eredményei
A gyermekek óvodából az iskolába való átmenete zökkenőmentes.
8. 3 Kapcsolat a Szakszolgálati Intézménnyel
8.3.1. A kapcsolattartás célja
Együttműködés a gyermekek szakellátásában.
8.3.2. A kapcsolattartás feladatai
A felmerülő problémák kezelése, megoldása
Egyéni fejlesztés és terápia
8.3.3. A kapcsolattartás várható eredményei
A gyermekek szakszerű ellátása.
80
A felmerülő problémák kezelése megoldása
8. 4. Kapcsolat a Szociális Szolgálattal
8.4.1. A kapcsolattartás célja
A gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése.
8.4.2. A kapcsolattartás feladatai
Szükség esetén jelezzük a gyermekek testi, lelki épségét veszélyeztető
tényezőket, szülői bántalmazást, elhanyagolást.
Eset megbeszéléseken konzultációkon veszünk részt.
Családi problémák esetén segítséget kérünk.
8.4.3.A kapcsolattartás várható eredményei
A gyermekek esélyegyenlőtlenségének lehetőségeinkhez mért
csökkentése.
8.5. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel
8.5.1. A kapcsolattartás célja
Attitűdformálás a kulturális élmények, igények iránt:
8.5.2. A kapcsolattartás feladatai
Könyvtár és gyermek-programok látogatása 5 éves kortól évszakonként
legalább 1 alkalommal a Radnóti Miklós Művelődési Házban és a
Munkásotthonban.
81
8.5.3.A kapcsolattartás várható eredményei
Az olvasás a szépirodalom iránti igény megalapozása.
Budapest, 2013. június 07.
Csiszár Jánosné
Óvodavezető
82
LEGITIMÁCIÓS LAP
Legitimálás Időpont
Nevelőtestület elfogadása
Nkt. 26.§ (1) alapján
2013.06.10.
Szakmai munkaközösség
Nkt. 71.§ (1) alapján és a 20/2012. (VIII. 31.)
EMMI rendelet 118.§ (3)
bekezdés alapján véleményezési jog
2013.06.07.
Szülői szervezet
Nkt. 73.§ (1) alapján véleményezési jog
2013.06.07.
Intézményvezető jóváhagyása
Nkt. 26.§ (1) alapján
Dátum: 2013.06.30.
Határozatszám:
198/2013
83
84
85
Az óvodák pedagógiai programjának ellenőrzése
A ellenőrzés során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok:
1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény
2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.
(XII.17.) Kormány rendelet
3. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
(32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet)
4. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
5. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet
6. Az intézmény alapító okirata
Általános formai megfelelés
Terület/tartalom Van Megjegyzés
Rendelkezésre áll-e a pedagógiai program elfogadása
folyamatában
x
nevelőtestület elfogadása x
intézményvezető jóváhagyása x
szakmai munkaközösség véleményezése x
szülői munkaközösség véleményezése x
A pedagógiai program érvényességi idejének
meghatározása
x
Intézkedés:
a pedagógiai program felülvizsgálatáról
x
módosításának körülményeiről x
nyilvánosságra hozatalának módjáról és
elhelyezéséről
x
Aláírás, pecsét megléte x
Törvényességi megfelelés
Az óvoda nevelési programja
meghatározza:
Fejezet/oldalszám Megjegyzés
az óvoda helyi nevelési
alapelveit
8. o.
az óvoda helyi nevelési értékeit 8. o.
az óvoda helyi nevelési
célkitűzéseit
12. o.
azokat a nevelési feladatokat,
tevékenységeket, amelyek biztosítják:
a gyermek személyiségének
12-63. o.
86
fejlődését
közösségi életre történő
felkészítését
18-23.o.
a kiemelt figyelmet igénylő
gyermekek fejlesztését,
fejlődésének segítését
63. o.
a szociális hátrányok enyhítését segítő
tevékenységet
64. o.
a gyermekvédelemmel összefüggő
pedagógiai tevékenységet
64. o.
a szülő, a gyermek, a pedagógus
együttműködésének formáit
76., 77. o.
az egészségnevelési és környezeti
nevelési elveket
12. o.
a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket
64. o.
a nevelőtestület által szükségesnek
tartott további elveket
74-76.o.
A pedagógiai
munka
dokumentumai