csepeli csodakút egyesített Óvoda pedagógiai programja...

Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda

Pedagógiai Programja

Tündérkert Tagóvoda

Kiegészítő

Pedagógiai Programja

2013.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1.Nevelésünk általános alapjai, értékei 8. oldal

1.1. Nevelési programunk értékei 8. oldal

1.2. Nevelési programunk alapelvei 8. oldal

1.3. Gyermekkép 10. oldal

1.4. Óvodakép, nevelési programunk célkitűzései 11. oldal

2. Az óvodai nevelés általános feladatai 12. oldal

2.1. Az egészséges életmód alakítása 12. oldal

2.1.1. Az egészséges életmód alakításának hatása a 12. oldal

gyermeki személyiség fejlődésére

2.1.1. Cél 12. oldal

2.1.3. Feladatok 13. oldal

2.1.4. Nevelési alapelvek 17. oldal

2.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 18. oldal

3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 18. oldal

3.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 18. oldal

hatása a gyermeki személyiség fejlődésére

3.2. Cél 19. oldal

3.3. Feladat 20. oldal

3.4. Módszertani alapelvek 21. oldal

3.5. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 22. oldal

3.6. Hagyományok, ünnepek 23. oldal

4. Az anyanyelvi, az értelmi nevelés 23. oldal

4.1. Az anyanyelvi nevelés 23. oldal

4.1.1.Az anyanyelvi nevelés hatása a gyermeki fejlődésre 23. oldal


3

4.1.3. Feladat 24. oldal

4.1.4. Módszertani alapelvek 25. oldal


4.2. Az értelmi fejlesztés 26. oldal

4.2.1. Az értelmi fejlesztés hatása a gyermeki személyiség 26. oldal

fejlődésére


4.2.3. Feladata 27. oldal


4.2.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 28. oldal

5. Az óvodai élet tevékenységi formái 28. oldal

5.1. Játék 28. oldal

5.1.1. A játék hatása a gyermeki személyiség fejlődésére 28. oldal


5.1.3. Feladatok a szabad játékban 30. oldal


5.1.5. Játékok fajtái 33. oldal


5.2. A verselés, mesélés 35. oldal

5.2.1. A verselés, mesélés hatása a gyermeki személyiség 35. oldal

fejlődésére





5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 38. oldal

5.3.1. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc hatása a 38. oldal




4



5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 40. oldal

5.4.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka hatása a 40. oldal






5.5. Mozgás 44. oldal

5.5.1. A mozgás jelentősége a személyiség formálásában 44. oldal





5.6. Külső világ tevékeny megismerése 48. oldal

5.6.1. Környezeti nevelés 48. oldal

5.6.1.1. Környezeti nevelés hatása a gyermeki személyiség 48. oldal

fejlődésére

5.6.1.2. Cél 49. oldal

5.6.1.3. Feladatok 49. oldal

5.6.1.4. Módszertani alapelvek 51. oldal

5.6.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 52. oldal

5.6.2. A külső világ tevékeny megismerése – Matematika 53. oldal

5.6.2.1. A matematika nevelő hatása a gyermeki személyiség 53. oldal

fejlődésére

5.6.2.2. Cél 54. oldal

5.6.2.3. Feladat 54. oldal

5.6.2.4. Módszertani alapelvek 55. oldal

5.6.2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 55. oldal

5

5.7. Munka jellegű tevékenységek 56. oldal

5.7.1. Munka jellegű tevékenységek nevelő hatása a 56. oldal






5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 59. oldal

5.8.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szerepe 59. oldal

a gyermeki személyiség fejlődésére


5.8.3. Tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése 61. oldal




6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 63. oldal

6.1. Gyermekvédelem 63. oldal

6.1.1. Az óvodai gyermekvédelem célja 64. oldal

6.1.2. Az óvodai gyermekvédelem feladatai 64. oldal

6.1.3. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 64. oldal

6.1.4. A gyermekvédelmi tevékenységek várható eredményei 65. oldal

6.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek 66. oldal


6.2.2. A differenciált nevelő munka hangsúlyai 68. oldal

6.2.3. Nevelési alapelvek 69. oldal


7. Az óvodai élet megszervezése 70. oldal

7.1. Személyi feltételek 70. oldal

7.2. Tárgyi feltételek 72. oldal

7.3. Szervezeti és időkeretek 72. oldal

6

7.4. A pedagógiai munka dokumentumai 74. oldal

8. Kapcsolatok rendszere 76. oldal

8.1. Óvoda-család kapcsolata 77. oldal

8.1.1. Kapcsolattartás célja 77. oldal

8.1.2. Kapcsolattartás feladatai és formái 77. oldal

8.1.3. Kapcsolattartás várható eredményei 78. oldal

8.2. Óvoda-iskola kapcsolata 79. oldal

8.2.1. A kapcsolattartás célja 79. oldal

8.2.2. Kapcsolattartás feladatai 79. oldal


8.3. Kapcsolat a szakszolgálattal 79. oldal


8.3.2 . Kapcsolattartás feladatai 79. oldal


8.4. Kapcsolattartás szociális szolgálattal 80. oldal


8.4.2. Kapcsolattartás feladatai 80. oldal


8.5. Kapcsolattartás a közművelődési intézménnyel 80. oldal


8.5.2. A kapcsolattartás feladatai 80. oldal

8.5.3. A kapcsolattartás várható eredményei 81. oldal

Legitimációs záradék 82. oldal

7

Bevezetés

Óvodánk szakmailag jól felkészült, innovatív pedagógiai törekvésekre

fogékony, az óvodapedagógusi munkát hivatásnak tekintő szakemberekkel

az „Óvodai nevelés országos alapprogramjára”, a hazai óvodai

neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira,

pedagógiai pszichológia kutatások eredményeire a nevelésügy

nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország alaptörvényeinek

értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt

kötelezettségeket figyelembe véve valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI

rendelet alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelveire építve önálló helyi programot készített.

A program kidolgozásakor többéves gyakorlatunk, ismereteink és

tapasztalataink birtokában a preventív szellemű nevelésre helyeztünk

hangsúlyt.

Abból a szakmai meggyőződésből indultunk ki, hogy a korai fejlődés

tudatos, tervszerű támogatása fontos és szükséges, hogy az ideális fejlesztés

a személyiség fejlődés szenzitív szakaszaira az aktuálisan fejlődő funkciókra

koncentrál.

A 2011. CXC Köznevelési Törvény valamint az emberi erőforrások

miniszterének 20/2012. (VIII.31. ) EMMI rendeletének megfelelően

nevelési programunkat felülvizsgáltuk és a törvényi előírásoknak

megfelelően kiegészítettük, átstrukturáltuk.

Pedagógiai Programunk alapján a Szabadság óvoda önálló mozgás-

anyanyelvi és beszédfogyatékos gyermekeket ellátó dyslexia prevenciós

programmal, a Vénusz - Füstifecskék óvoda önálló környezeti nevelési

programmal működik.

8

1. Nevelésünk általános alapjai, értékei

1.1. Nevelési programunk értékei

Mi, a Csillagtelepi Óvodák dolgozói érzelmileg kiegyensúlyozott, játékában

felszabadult, örömét lelő, társaihoz, a felnőttekhez szívesen közeledő,

barátságos, szeretetet adni és kapni tudó gyermekeket szeretnénk nevelni,

akik rácsodálkoznak a világra, nyitottak, érdeklődőek és igényesek a

környezetük iránt.

Szeretnénk óvodásaink kibontakozóban lévő személyiségjegyeihez olyan

alapokat adni, amelyekre építve önálló, magabiztos, testileg és lelkileg

egészséges, a jó ügyekért tenni képes emberekké válhatnak.

Minden gyermeknek joga van a számára ideális környezetben való

nevelkedéshez, melynek feltételrendszerét, szakmai tartalmiságát az ép és

sajátos nevelési igényű gyermekek számára lehetőségeinknek megfelelően

biztosítjuk

Ehhez kidolgozott programunk, a 3-7 éves korú gyermekek pszicho

szociális fejlődésének jellemzőire alapozott, a mozgás, az anyanyelvi,

valamint a környezeti nevelés tevékenységrendszereire épülő fejlesztő

folyamat.

Megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy tárgyi feltételeinket folyamatosan

bővítjük, korszerűsítjük, pályázatokat írunk, szponzorokat keresünk,

szakmai fejlődésünk érdekében külső-belső továbbképzéseken veszünk részt

és ösztönözzük a programunkhoz kapcsolódó különféle önképzéseket.

Hisszük, hogy a gyermekek optimális személyiségfejlesztése a családdal

együttműködve lehet igazán eredményes. Ezért elfogadva a családnak a

nevelésben betöltött elsődleges szerepét, törekszünk a jó kapcsolatok

kialakítására, a feltétlen elfogadáson alapuló együttműködésre.

1.2. Nevelési programunk alapelvei

Nevelőmunkán középpontjában a gyermek áll.

9

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból

indultunk ki, hogy a gyermeket – mint fejlődő személyiséget –szeretetteljes

gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az

óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Mindezek alapján:

Nevelőmunkánkkal - derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot

nyújtó légkörben - a gyermeki személyiség teljes

kibontakoztatására törekszünk.

Az alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez

igazítjuk egyéni készségeinek, képességeinek megfelelően.

Nevelési gyakorlatunkban a befogadó attitűd, a gyermeki

személyiség tisztelete, az iránta megnyilvánuló bizalom, szeretet

és megbecsülés, a különbözőségek elfogadása, az előítélet

mentesség, az egyenlő bánásmód elvének szem előtt tartása a

legfontosabb értékeink.

Elismerjük a családi nevelés elsődlegességét, megismerjük, és

lehetőségeinknek megfelelően elfogadjuk a család szokás- és

szabályrendszerét. A gyermekek optimális

személyiségfejlesztése érdekében nevelőmunkánk során

összehangolt munkára törekszünk a szülőkkel és az intézmény

valamennyi dolgozójával.

Megértő, elfogadó, érdeklődő segítőkész attitűddel törekszünk a

szülők bizalmának megnyerésére, a partneri viszony

kialakítására.

Segítségnyújtási stratégiánkat családokhoz illesztetten tervezzük,

tapintatosan végezzük.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését a segítő

szakemberekkel, a szülőkkel együttműködve közösen végezzük.

Az egyenlő esélyteremtés feltételeinek biztosításához az egyéni

eltéréseket, a különböző fejlődési tempót, a gyermeki

szükségletek kielégítését, a tehetséggondozást és a hátrányok

kompenzálását szem előtt tartva tervezzük feladatainkat.

10

A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor –

specifikus fejlesztésében mindenekelőtt a játékra, valamint a

sokféle és sokoldalú, mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésre

építünk.

Az ismeretek bővítésére, tapasztalatszerzésre, természetes

környezetben, a környezettel való tevékeny, aktív kapcsolatban

teremtünk lehetőséget, amivel környezettudatosságra és

fenntarthatóságra neveljük gyermekeinket.

Az anyanyelvi és kommunikációs készségek, képességek

fejlesztését valamennyi nevelési területen, valamennyi

tevékenységi formában kiemelten kezeljük.

Támogatjuk, segítjük és ösztönözzük a gyermeki önállóságot,

önkifejezést, a kreativitást valamennyi tevékenységben.

A játékban a szabad játék elsődlegességét biztosítjuk.

A befogadó, inkluzív nevelés szellemében multi- és

interkulturális szemléletű gyakorlatot valósítunk meg.

1.3. Gyermekkép

A gyermek folyamatosan fejlődő, mással nem helyettesíthető, szellemi,

erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény.

Fejlődését genetikai adottságai, az érés sajátos törvényszerűségei a spontán

és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E

tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként,

életszakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak

Születése pillanatától fogva szüntelenül tanulja, szinte magába szívja a

világot, mindenkor és mindenben a fejlődés útját járja. Személyiségének

kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe

meghatározó.

Ezen sajátosságok figyelembevételével és szellemében a gyermekek

igényeinek és jogainak mindenek fölöttiségét hangsúlyozva, egyéni

sajátosságaikat figyelembe véve, különbözőségeiket tiszteletben tartva,

11

védjük, óvjuk, szeretettel, bizalommal, törődő gondoskodással vezetjük,

segítjük őket fejlődésük útján.

1.4. Óvodakép, nevelési programunk célkitűzései

Óvodai nevelésünkben törekszünk a gyermekek sokoldalú, harmonikus

fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésével az

iskolai tanuláshoz szükséges képességek, a környezettudatos magatartás

kialakítása az életkori és egyéni sajátosságok, szükségletek az eltérő

fejlődési ütem figyelembevételével.

Sokszínű játékos tevékenységek által gondoskodunk az életkori és egyéni

képességekhez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek

közvetítéséről, a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez

szükséges személyi, tárgyi környezetről.

Céljaink megvalósítását a család, a családi háttér megismerésével kezdjük.

A család értékrendjére, a gyermekek megismerésére alapozva derűs

szeretetteljes légkörben, a szabad játék elsődlegességét és legfontosabb

fejlesztő hatását szem előtt tartva végezzük nevelő munkánkat.

Nevelési céljainkat a gyermekek spontán és természetes mozgás és

beszédaktivitására, érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységvágyára

alapozva sokféle változatos tevékenység és megfelelő személyi tárgyi

környezeti feltételek biztosításával, az aktuálisan fejlődő szomatikus és

pszichés funkciók kibontakoztatásával a specifikumainkból adódó

prioritások mentén valósítjuk meg.

A Szabadság u. Óvodában a mozgásfejlesztés és anyanyelvi nevelés, a

beszéd és a beszédkészség-fejlesztés, valamint a dyslexia prevenció

sokszínű, játékos alkalmazása hatja át valamennyi gyermeki tevékenységet,

ez jelenti nevelőmunkánk sajátos arculatát.

A gyermekek alapképességeinek kibontakoztatását a napi anyanyelvi és

mozgásos játékok is segítik, melyhez a nevelőtestület által elkészített és

folyamatosan megújuló segédanyagot használjuk.

A Vénusz utcai., valamint a Füstifecskék Óvodában a környezeti nevelést az

évszakok jellegzetességeire épülő tapasztalások, valamint a népszokások,

12

hagyományok, jeles napok határozzák meg, biztosítva a nevelőmunka

meghatározó tartópillérét.

Az óvodai csoportokban a gyermekek alapképességeit szenzitív játékokkal

fejlesztjük, ebben segítségünkre van szenzitív játékgyűjteményünk.

2. Az Óvodai nevelés általános feladatai

2.1. Az egészséges életmód alakítása

2.1.1. Az egészséges életmód alakításának hatása a gyermeki

személyiség fejlődésére

A gondozás, az egészséges életmódra nevelés során, a gyermekek testi –

lelki-mentális jólétükre irányuló szokásrendszereket sajátítanak el, melyek

önállóságuk fejlődését, a felnőttektől való függőségi viszony fokozatos

megszűnését, az önálló életvezetés, életritmus megalapozását szolgálják. A

szokások, szabályok gyakorlása által olyan szükségleteiket elégítik ki,

melyek elősegítik növekedésüket, testi fejlődésüket, testi higiénéjüket,

hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, pszichikus, és

szomatikus elégedettségükhöz. Az óvodában tevékenykedő

óvodapszichológus a gyermekek személyiségfejlődését, lelki

egészségvédelmét segíti.

2.1.2. Cél

Az egészséges életmódra nevelés célja olyan szokások, szokásrendszerek

alakítása, melyek megalapozzák a gyermekek egészséges életvitelét.

13

2.1.3. Feladatok

Az óvodapedagógus a dajkával együttműködve:

A csoportszoba kialakításakor gondoskodjon egészséges, biztonságos,

nyugalmat árasztó, igényes környezeti feltételekről:

- kerülje a túlzsúfoltságot, teremtsen tiszta, világos, áttekinthető

környezetet,

- biztosítson az életkori sajátosságoknak megfelelő berendezési

tárgyakat, esztétikus, korszerű eszközöket, játékokat, bútorokat,

- gondoskodjon a rendszeres, folyamatos szellőztetésről, a megfelelő

hőmérsékletről.

A gyermekek napirendjét tudatosan, az életkori és élettani

szükségleteknek megfelelően alakítsa ki.

A napirendet kezelje rugalmasan.

Alakítson ki a csoport összetételéhez igazodó, a gyermekek egészséges

életmódját alapozó, a környezettudatos magatartás a környezet

védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokás és szabályrendszert.

A rendszeres testneveléssel , a napi mozgásos játékokkal is segítse a

az egészséges testi lelki fejlődést

Nevelőmunkájában alkalmazza a gyermekek igényeihez, adottságaihoz

és képességeihez igazodó egyéni bánásmódot.

Gondoskodjon a gyermekek megfelelő gondozásáról,

gondozottságáról.

Hívja fel a szülők figyelmét a gyermekek egészséges táplálkozásának,

fontosságára.

A gyermekek egészséges lelki fejlődését károsan befolyásoló

különféle környezeti és egyéb tényezőket – játékok, filmek, mesék,

alvás-pihenés is - hangsúlyozza.

Különféle módon hívja fel a szülők figyelmét illetve ismertesse sport,

a kirándulások életvitelt meghatározó szerepét.

Tevékenységeit kísérje mindig modellértékű beszéddel és

magatartással.

14

Kéréseit, utasításait röviden, érthetően fogalmazza meg.

Gondoskodjon a gyermekek egyéni mozgásigényeinek kielégítéséről,

testi képességeik, összerendezett mozgásuk célzott fejlesztéséről.

A prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátásába szükség

esetén vonja be a megfelelő szakembereket.

Bátorítsa, ösztönözze a gyermeki kérdéseket, problémafelvetéseket, a

kommunikációs kedvet.

Segítse az önálló véleményalkotást, a gyermekek döntési

képességeinek megalapozását.

Az óvoda orvosával, védőnőjével való együttműködése segítse a saját

és a gyermekek érzelmi beállítódását, elméleti gyakorlati ismereteinek

bővülését az egészséges életvitel

A köznevelési törvény előírásainak megfelelő szűrések biztosítása

A lelki egészségvédelem biztosításához az óvodapszichológus a

szakemberekkel együttműködve:

Az óvodapszichológus az egészségfejlesztő programot minden területén

támogatja - a gyermek személyiségfejlesztése, az egészségvédelme,a

nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése területén.

Az együttműködés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés

fejlődést, támogassa a gyermek alkalmazkodását,illetve csökkentse az

esetlegesen fellépő káros környezeti hatásokat.

nyújtson közvetlen segítséget az óvodapedagógusoknak a nevelő-

oktató munkához

közreműködjön egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében a

gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedésekben

szervezze meg azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat,

amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok körébe

tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek

megelőzése érdekében szükségesek

szervezze meg a mentálhigiénés preventív feladatokat az egyén, a

csoport és az intézményi szervezet szintjén

15

szervezze meg a krízis tanácsadást váratlan súlyos élethelyzetekben:

kortárshaláleset, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy

más kezelés szükségessége esetén irányítson tovább a pedagógiai

szakszolgálatokhoz, vagy más szakellátást biztosító intézményhez

a kiemelten tehetséges gyermek tehetséggondozásában a

pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen

dolgozza ki az együttműködés, és az ellátás kereteit

az óvodapszichológus szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és

csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a pedagógus továbbá a

szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek személyiségének

fejlesztésével összhangban a szülő számára is

Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere, ezért

minden évszakban és napszakban használhatóvá kell tenni.

Gondoskodjon az óvodapedagógus a kertész bevonásával a burkolt

és füvesített, napos és árnyékos helyek, területek létrehozásáról.

A változatos mozgásokra, sportjátékokra alakítsanak ki megfelelő

helyeket.

Biztosítsanak olyan, különböző felszerelési tárgyakat, eszközöket,

amelyek a gyermekek változatos mozgását, mozgásfejlesztését,

edzését teszik lehetővé.

Legyen az udvaron folyamatosan rendben tartott homokozó,

barkácsoláshoz, ábrázoláshoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz,

szerepjátékhoz szükséges kellék.

Az eszközök, játékok, bútorok, szerszámok legyenek esztétikusak,

alkalmazkodjanak a gyermekek életkori igényeihez,

testméreteihez.

Az udvaron legyen ivókút vagy vízcsap és zuhanyzóval ellátott

medence.

A táplálkozás, a növekedés és fejlődés legfontosabb feltétele.

Az óvodapedagógus az SZK bevonásával, a vezető

óvodapedagóguson keresztül, a Junior által szállított ételeket

véleményezze az éves étlapértekezleteken.

16

Tájékoztassa a szülőket a gyermekek étrendjéről, az otthoni és

óvodai étrend összeegyeztethetősége okán.

Gondoskodjon az étkezéshez szükséges esztétikus eszközökről,

feltételekről, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkörről.

Vegye figyelembe a gyermekek egyéni igényeit: étvágy, ízlés,

táplálkozási szokások, mennyiség, étkezési tempó, érzékenység

szempontjából.

Egész nap folyamán biztosítsa, hogy a szomjas gyermekek

igényeik szerint ihassanak.

Győzze meg a szülőket a születésnapok megünneplésekor

szokásos kínálásoknál a gyümölcs, gyümölcslé, zöldség

egészségvédő szerepéről.

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakulását szolgálja.

Az óvodapedagógus biztosítsa a testápoláshoz szükséges

megfelelő eszközöket.

A szokásokat, szabályokat differenciált módszerekkel alakítsa ki.

Az öltözködés, ruhaviselet befolyásolja a gyermek jó közérzetét.

Az óvodapedagógus a gyermekek számára célszerű, kényelmes,

egészséges ruhaneműt, lábbelit kérjen a szülőktől.

Hívja fel a szülők figyelmét a megfelelő öltöztetés fontosságára.

(túlöltöztetés, alulöltöztetés, réteges öltöztetés, egészséges

lábbelik)

Az öltözködés, vetkőztetés megítélésében (ha melegük van, vagy

fáznak a gyermekek) a gyermeki önállóság fejlesztésére

törekedjen.

A mozgás a gyermekek komplex személyiségformáló eszköze.

Hatásrendszere kiterjed szomatikus és pszichés közérzetükre, értelmi és

szociális képességeik fejlődésére. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen

valósul meg: a szervezett foglalkozásokon (lásd a Nevelési Program

tartalma) és a szabad játékban.

Az óvodapedagógus a csoportszobában különítsen el egy területet, ahol a

gyerekek mászhatnak a bordásfalon, használhatják a body rollt, illetve

különböző mozgásos tevékenységeket végezhetnek a tornaszőnyegen.

17

Az énkép testséma, téri irányok kialakítására gyermekmagasságú tükröket

szereltessen fel a teremben.

A nagymozgások (tologatás, húzogatás, labdázás, ugróiskola stb.)

gyakorlására biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket.

Naponta szervezzen a csoport mozgásfejlettségéhez igazodó

mozgásos játékot.

Szervezzen sétát, kirándulást a gyermekekkel 4 éves kortól.

Hívja fel a szülők figyelmét a mozgás, séta, kirándulás fejlesztő

hatására a TV, videó nézés káros hatásaival szemben.

Az edzés az egészség megőrzésének fontos feltétele.

Az óvodapedagógus biztosítsa naponta a gyermekek levegőzését,

levegőn való tartózkodását valamennyi évszakban.

A pihenés, alvás a nyugodt, kiegyensúlyozott életmód feltétele.

Teremtse meg az óvodapedagógus a nyugodt pihenés feltételeit.

Adjon lehetőséget "alvó társak" behozatalára. (játék, párna, cumi)

A gyermekek egymástól eltérő alvásigényét vegye figyelembe.

2.1.4. Nevelési alapelvek

Az óvodapedagógus a napirend kialakításánál törekedjen a

rugalmasságra, az elmélyült tevékenységhez szükséges nyugalmas,

érzelmi biztonságot nyújtó feltételek megteremtésére.

Törekedjen a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására,

vegye figyelembe és erősítse az otthoni pozitív szokásokat és az egyéni

szükségleteket, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket

differenciáltan fejlessze.

A szülőkkel való együttműködés során hívja fel a figyelmet a

gyermekek egészséges életmódjának, életvitelének megalapozására,

annak különféle formáira, a szülői ház mintaadásának fontosságára.

A gondozási műveletek közben tudatosan teremtsen minél több

bensőséges testi és verbális kontaktust a gyerekekkel, önállóságuk

fejlődésének elősegítésére, együttműködve valamennyi dolgozóval.

18

Ösztönözze a gyermekeket egyéni szükségleteik kielégítésére.

Az önállóságra nevelésben ismerje, vegye figyelembe az eltérő egyéni

fejlettségi szinteket.

2.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek önállóan, figyelmeztetés nélkül mosakodnak,

törölköznek, fésülködnek, saját tisztálkodó eszközeiket használják.

Az eszközöket megfelelően használják, a mosdó rendjére ügyelnek.

Képesek az étkezés szabályainak betartására.

Képesek megítélni az általuk elfogyasztott étel mennyiségét.

Szokásukká válik a nyers zöldség, gyümölcs fogyasztása.

Önállóan mossák fogukat, fogápoló szereiket tisztán, rendben tartják.

Önállóan használják a WC-t.

Tüsszentéskor, köhögéskor önállóan használják a zsebkendőt.

Ruhájukat képesek rendben tartani.

Kialakul az igényük arra, hogy saját külsejük és környezetük

rendezett, gondozott, esztétikus legyen.

Észreveszik, ha társuknak, vagy a felnőttnek segítségre van szüksége.

Be tudják kötni a cipőjüket, ruhájukat megfelelő sorrendben fel tudják

venni.

Az önkiszolgálást természetes teendőként végzik.

Képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló

kielégítésére.

A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki készségek,

képességek kialakulnak.

3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

3. 1. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés hatása a gyermeki

személyiség fejlődésére.

19

Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának

érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában

érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes

légkör vegye körül.

A nevelés folyamatában olyan szokásokat alakítunk ki, amelyek a

gyermekek együttműködési, együttélési alkalmazkodóképességét fejlesztik,

különböző - társhoz, csoporthoz, felnőttekhez alkalmazkodó - szituációkban.

A folyamat eljárásrendszerének hatására olyan készségeket alapozunk meg,

amelyek segítik a gyermekeket a társas kapcsolatok elfogadásából,

igényléséből kiinduló kapcsolatteremtés képességére.

Helyi céljainkból adódóan kiemelten fontosnak tartjuk az interakciós

kultúra, a kommunikáció fejlesztését, a befogadó attitűd megalapozását, a

különbözőségek elfogadását, a környezettudatos szemlélet és magatartás

közvetítését.

A szociális tanulás folyamatában kialakul a gyermekek érzelmi

biztonságérzete, erősödik "én-tudatuk", átélnek siker- és kudarcélményeket,

megtapasztalják mit jelent a barát, barátság és eljutnak az "én egyedül" - től

a "mi együtt" megéléséig.

Minta és modellkövetés útján sajátítanak el olyan pozitív magatartás

mintákat, mint az elfogadás, segítségadás, vigasztalás, buzdítás, bátorítás,

konfliktus és problémamegoldás.

Fokozódik aktivitásuk, önállóságuk, nyitottabbá, érdeklődőbbé,

figyelmesebbé válnak egymás és környezetük iránt.

3. 2. Cél

Az érzelmi neveléssel célunk a pozitív énkép formálása, az erkölcsi szokás

és normarendszer megalapozása, olyan készségek, képességek, attitűdök

fejlesztése, melyek elősegítik a társadalmi környezetbe való sikeres

beilleszkedést, a különbözőség elfogadását, a toleranciára való készség

alakítását.

20

3. 3. Feladatok

Az óvodapedagógus valamint az óvoda valamennyi dolgozója

szeretetteljes, befogadó, óvó, védő, oltalmazó, érzelmi biztonságot és

támaszt nyújtó attitűdjével alakítson ki olyan kiegyensúlyozott légkört,

melyben a gyermekek jól érzik magukat.

Segítse elő, hogy az óvónő-dajka, óvónő-gyermek, gyermek-dajka,

gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze, és a

természetes társas szükségletek kielégüljenek

Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek magatartásának alakulása

szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi

alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell

értékű szerepet tölt be

Építsen a gyermekek nyitottságára és segítse őket abban, hogy

megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a hazaszeretet és a

szülőföldhöz való kötödés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a

természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre,

mindazok megbecsülésére

Engedjen teret én tudatuk alakulásának, önkifejező törekvéseinek

Saját mintájával segítse az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének,

saját érzelmeik pontos kifejezésének, az érzelmek feletti (egyéni és

életkori sajátosságoknak megfelelő) kontroll alakulását.

Az önismeret, a pozitív énkép formálódásához:

- értékelése legyen differenciált

- erősítse a gyermekek pozitív tulajdonságait, lehetőleg mindig

mindenkit dicsérjen meg a nap folyamán

- támogassa önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket, önálló

véleményalkotásukat, döntési képességeik fejlődését a kortárs

kapcsolatokban és a környezet alakításában

A nemi identitás kialakításának támogatása mellett a tradicionális nemi

szerepek határait tágítsa.

21

Komplex tevékenységi rendszerrel, egyénre szabott motivációs

ráhatásokkal erősítse a környezettudatos magatartást, az értékek belsővé

válását.

A társas együttéléshez szükséges szokás és normarendszer

megalapozásához a gyermekek és a szülők bevonásával alakítson ki a

csoport életkorához, összetételéhez és igényeihez igazodó tevékenységi

és értékelési rendszert

Érzékeltesse érthetően a gyermekekkel, mit tart helyesnek, és mit utasít

el.

Kommunikációjával és metakommunikációjával adjon mintát az

udvariassági formák gyakorlására, a kulturált visszautasításra,

konfliktuskezelésre

A felállított szabályokban legyen határozott és következetes,

értékeléseiben körültekintő.

A szokás és szabályrendszer fenntartásába, az ellenőrzésbe, értékelésbe

vonja be a gyereket.

A nap folyamán lehetőleg minden gyermekkel teremtsen közvetlen testi

és verbális kontaktust.

Javasolja a szülőknek a fokozatos, anyás beszoktatást.

A beszoktatás előtt és alatt szerezzen széles körben minél több

információt a gyermek előéletéről, szokásairól, tevékenységeiről.

Az ünnepeket tegye emlékezetessé, élményekben gazdaggá.

Alakítson ki közösségerősítő hagyományokat a csoport életében.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése a

speciális szakemberekkel és a szülőkkel együttműködve történjen.

3.4. Módszertani alapelvek

Modellértékű, befogadó attitűdjével tegye természetessé a gyermekek

számára a különbözőségek elfogadását az előítélet mentességet.

A nevelési folyamatban a közös élményeken alapuló tevékenységek

gyakorlása által segítse elő:

22

az érzelmi, erkölcsi és szocializációs képességek: szociális érzelmek

(segítőkészség, együttérzés, különbözőségek elfogadása,másság elfogadása,

bizalom, részvét), önzetlenség, az erkölcsi érzelmek (önállóság,

önfegyelem, feladat- szabálytudat, őszinteség, igazmondás), figyelmesség,

kitartás, az esztétikai érzelmek (a szép, az érték, az értékes felismerése és

igénylése a viselkedésben, kommunikációban, környezetünkben, a művészi

élmény befogadására való igény) az intellektuális érzelmek (kíváncsiság,

meglepetés, csodálkozás, kreativitás ) a szociális érzékenység (elfogadás)

fejlődését.

3.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére

A gyermekek szívesen járnak óvodába, kialakul igényük a közösség

iránt, természetes szükségletükké válik a közös játék, a közös

tevékenység.

Érzelmeiket adekvátan nyilvánítják ki, képesek azokat kontrollálni.

Azonosulni tudnak a közösségi-erkölcsi normákkal, a hozzájuk

kapcsolódó szokásokat, szabályokat betartják.

Képessé válnak a közösségi érdekek érvényesítésére saját érdekeikkel

szemben.

Kialakul pozitív én-képük, én-érvényesítésük koruknak megfelelő.

Természetes módon elfogadják a különbözőségeket.

Képesek az önálló döntésekre, vélemény nyilvánításra és

helyzetmegoldásokra felnőtt segítsége nélkül.

Képesek együttműködni az óvodapedagógussal és társaikkal.

Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat,

(étkezés, foglalkozás stb.) képesek az adott tevékenységhez szükséges

önfegyelemre.

Tevékenységeikben önállóak.

Szívesen segítenek, önállóan keresik a segítségadás lehetőségét.

Igénylik a baráti kapcsolatokat, érdeklődnek barátaik, társaik iránt.

Tisztelettel és udvariasan viselkednek társaikkal, és a felnőttek szemben.

23

Bíznak önmagukban és társaikban.

Kialakul a tettek egyre objektívabb értékelése mind önmaguk, mind

mások kapcsán, kezdeti formában a "többségi vélemény" is jelentkezik.

Kialakul feladattudatuk, feladattartásuk.

Képesek szükségleteik kielégítésének késleltetésére.

3. 5. Hagyományok, ünnepek az óvodában

HAGYOMÁNYOK ÜNNEPEK

Gyermekek névnapja,

születésnapja

Őszi, téli, tavaszi

kirándulások

Társadalmi jeles napok

Környezeti jeles napok:

Állatok Világnapja, Víz

Világnapja, Föld Napja,

Madarak és Fák Napja)

Szülős sportnap

Óvodapedagógusok

bábműsorai (Szabadság)

Mikulás

Karácsony

Farsang

Március 15.

Húsvét

Anyák napja

Apák napja

Gyermeknap

Családi nap

Évzáró

Iskolába menők búcsúztatása

4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés

4.1. Az anyanyelvi nevelés

4. 1.1. Az anyanyelvi nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása

–beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az

24

óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére,

megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszélő

és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek

meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok

igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek

egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára –mint életkori sajátosságra- valamint a

meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a

gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további

élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő emberi és társadalmi

környezetről.

Az anyanyelvi nevelés által – mely átfogja az óvodai nevelés minden

területét – fejlődik a gyermekek verbális alkalmazkodóképessége,

önkifejezése, tájékozottsága. Jó kifejezőkészség birtokában nő az

önbizalmuk, biztonságérzetük, módosul, minőségileg magasabb szintű lesz

kapcsolatuk a környezetükkel.

4.1.2. Cél

Az anyanyelvi nevelés célja az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,

szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált

fejlesztése a nevelőtevékenységek egészében

4.1.3. Feladatok

Az óvodapedagógus beszéd és nyelvhasználata, kommunikációja

az óvoda valamennyi dolgozójával együtt legyen modellértékű

Természetes hangon, a csoport hang és zörejszintjéhez

alkalmazkodva beszéljen.

Tevékenységeit mindig kísérje beszéddel.

Kérdései változatos tartalmúak legyenek, nyújtsanak modellt és

ösztönzést a gyermekek saját kérdéseinek megfogalmazására.

A gyermekek mondanivalójára, kérdéseire legyen figyelemmel,

25

Kezdeményezzen gyakran beszélgetést a gyerekekkel,

érdeklődésével tartsa fenn a természetes beszéd és kommunikációs

kedvet.

Az anyanyelvi fejlesztést a gyermekek anyanyelvi fejlettségének

megfelelően differenciáltan végezze, különös tekintettel a csendes,

halk szavú, beszédgátlásos, beszédkényszeres gyermekekre.

Az SNI logopédussal és a családdal együttműködve a szociálisan

hátrányos helyzetű, a megkésett beszédfejlődésű, idegen

anyanyelvű, és beszédfogyatékos gyermekekkel kiemelten

foglalkozzon.

Segítse, ösztönözze a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó,

valamint migráns gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában.

A Szabadág u. óvoda specifikumából adódó egyéb feladatok

Naponta alkalmazzon anyanyelvi játékokat:

3-4 éves korban a hangutánzásra, légző gyakorlatokra,

szókincsbővítésre, 4-5 éves korban ezek mellett a hangfelismerési

gyakorlatokra, 5-6-7 éves korban a beszéd tartalmi részének

fejlesztésére, a kommunikációs játékokra helyezze a hangsúlyt.

Az anyanyelv fejlesztéséhez kidolgozott segédanyagot /

Anyanyelvi játékok gyűjteménye / használja.

Az óvónői bábcsoport évszakokhoz és ünnepekhez kötődő

bábelőadást tart.

4.1.4. Módszertani alapelvek

Az óvodapedagógus az óvodai élet valamennyi tevékenységi formájában

tartsa szem előtt az anyanyelvi nevelés célját, feladatait.

A nem beszélő, ill. beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésében a segítő

szakemberekkel együttműködve végezze munkáját.

26


Az óvodáskor végére a gyermekek tisztán ejtik, helyesen képezik a

hangokat, ha beszédszerveinek összerendezett működése kialakult.

Növekszik beszédbátorságuk, gátlások nélkül kísérlik meg szóba

foglalni gondolataikat.

Szókincsük gyarapodik, kommunikációs kifejezőkészségük

gazdagodik.

Gondolataikat, érzelmeiket érthetően fejezik ki, folyamatosan

kommunikálnak.

Minden szófajt használnak, különböző mondat szerkezeteket,

mondatfajtákat alkotnak.

Képesek a csoportos beszélgetésre, és kialakul bennük az ehhez

szükséges beszédfegyelem

Beszédfogyatékos gyermekeknél a Szakértői Bizottság komplex

vizsgálata és fejlesztési javaslata alapján az aktív nyelvhasználat, a

kommunikáció és, vagy az értelmi fejlettség, a mozgás és észlelési

funkciók,és vagy a vizuomotoros koordinációs készség, az érzelmi

fejlettség, és vagy a pszichés állapot, a szociális viselkedés

alakulása egyénileg differenciáltan teljesül.

4.2 Az értelmi fejlesztés

4.2.1. Az értelmi fejlesztés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére

Az értelmi fejlesztés során fejlődnek a gyermekek értelmi képességei

kibontakozik kreativitásuk, képessé válnak ismereteik rendszerezésére,

bővítésére, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való

alkalmazására.

27

4.2.2. Cél

Az értelmi nevelés célja gyermekek életkorának megfelelő

műveltségtartalmak közvetítésével a kognitív képességek fejlesztése, a

megismerési vágy, az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása,

megtanítása, valamint az optimális teljesítmény vágy kialakítása.

4.2..3.Feladatok

Az óvodapedagógus különféle érzelmi indíttatású játékos és

mozgásos tevékenységek, cselekvő tapasztalatszerzések

szervezésével segítse elő a gyermekek természeti és társadalmi

környezet iránti érdeklődésének kialakulását.

A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára spontán aktivitására

alapozva segítse elő az ismeretek folyamatos bővítését, a

tudásvágy ébrentartását.

A spontán szerzett tapasztalatok ismeretek rendszerezése, bővítése

mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben

való gyakorlására biztosítson lehetőséget.

Az értelmi képességek - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem,

képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző

környezet biztosítása, egyéni fejlesztése.


Az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységeket a komplexitás

jegyében tervezze, szervezze.

A spontán és tervezett képességfejlesztésben is tartsa szem előtt az

egyéni bánásmód elvét.

28


A gyermekek észlelése, érzékelése egyre pontosabbá válik.

Képzeletük gazdagodik.

Emlékezetük megbízhatóvá válik, megnő a megőrzés időtartama.

Fejlődik problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk, kialakulóban

van az elemi fogalmi gondolkodás.

A látott és hallott információkat képesek összekapcsolni, motorosan

visszaadni.

Az önkéntelen emlékezetbe vésés és felidézés mellett megjelenik a

szándékos bevésés, felidézés.

Megjelenik a szándékos figyelem, folyamatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, megosztása könnyebbé válik.

Kialakulóban van a környezettudatos magatartás, amelyek

természeti, társadalmi környezetének megóvásához szükségesek.

Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.

A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi

fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

5. Az óvodai élet tevékenységi formái

5. 1. Játék

5.1.1. A játék jelentősége a gyermekek személyiségformálásában

A játék a kisgyermekkor elsődleges, legfontosabb és legfejlesztőbb

tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék –

szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi

pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon,

hosszantartóan, lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a

külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait

játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a

29

pszichikumot, a mozgást, és az egész személyiséget fejlesztő élményt adó

tevékenységgé. Fejleszti: mozgásuk széles skáláját, segíti az új

mozgásformák kialakulását, pontosítja az érzékszervek működését. A

játékban az alkotás létrehozása növeli önállóságukat, kitartásukat, fejleszti,

erősíti kreativitásukat. A közös játék feltételezi az együttműködést, a

szabályok felállítását, elfogadását, betartását, a fegyelmezettséget, a

figyelmességet egymás és játékuk iránt. Erősíti a társas, illetve a baráti

közösségi kapcsolatokat, gazdagítja érzelemvilágukat. A gyermekek

mintákat tanulnak a konfliktus és problémahelyzetek kezelésére, mely által

alkalmazkodó és kudarctűrő képességük fejlődik.

Megélnek, és megoldanak veszélyhelyzeteket is, ezáltal nő bátorságuk,

megtapasztalják lehetőségeik határait és korlátait.

A játék motivációs hatására egyre nyitottabbá válnak a passzív gyermekek

is. Beszédbátorságuk fokozódik, s ez nyelvi kommunikációkészségeiket

alapozza meg.

A játék a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja,

hiszen a szabad játék a gyermek szabad képzettársítására épül, többféle

megoldást tesz lehetővé, ötletgazdag, alkotó tevékenység. A játék által

ismeri meg a gyermek az őt körülvevő világot. Ismeretei, tapasztalatai

bővülnek, tulajdonságokat, összefüggéseket fedez fel, fejlődik emlékezete,

fantáziája, gondolkodási műveletei.

A játék ízlésformáló hatással is bír, hiszen vizuális élményt is ad.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az

élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az

óvodapedagógus feltétel teremtő tevékenysége mellett a szükség és igény

szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,

indirekt reakcióival éri el.

5.1.2. Cél

A gyerekek optimális személyiségfejlesztése érdekében célunk a szabad

játék elsődlegességének ,minél gazdagabb feltételeinek biztosítása,

pedagógiai , pszichológiai szakértelemmel , intervenciós gyakorlattal való

indirekt támogatása . A kezdeményezett, irányított játékok alkalmazásának

30

célja tanuláshoz szükséges kompetenciák - szokások, pszichikus funkciók,

készségek, képességek, attitűdök egyéni, differenciált módszerekkel történő

célzott, tervszerű, tudatos alapozása, alakítása, fejlesztése.

5.1.3. Feladatok a szabad játékban

Az óvodapedagógus tartsa szem előtt, hogy a kisgyermek első,

valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt- a szülő és

az óvodapedagógus.

Legyen elérhető játszótárs, adjon mintát utánozható

játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már

kialakult, legyen bevonható társ ill. segítő, kezdeményező, ha a

játékfolyamat elakad.

Alakítson ki olyan légkört, amely az elmélyült játékot segíti.

Biztosítson élményszerzési lehetőségeket a különböző

játékformákhoz.

Érvényesítse a játék kiemelt jelentőségét, a játékos tevékenység

szervezésben is.

Alakítson ki a csoport aktuális fejlettségéhez, állapotához,

összetételéhez igazodó jól követhető szokás és szabályrendszert.

Tudatosan megengedő, elfogadó, segítő, serkentő, támogató,

biztonságot, bizalmat nyújtó jelenlétével biztosítsa a

kiegyensúlyozott játékhoz szükséges derűs, nyugodt, meghitt

légkört, az önkifejezés, a kreativitás kibontakozását, ösztönözze a

közlés és kérdésvágyat, a beszédkedvet.

Modellértékű verbális és metakommunikációjával:

- hangsúlyozza a csoportnormákat, a szokás és

szabályrendszert

- ösztönözze, értékelje a gyerekek játékban tapasztalt

megnyilvánulásait /játékötletek, tervezés, szervezés,

megvalósítás, társakkal való együttműködés, kooperáció,

társakkal, eszközökkel való norma-tartás, rendrakás, stb./

31

- fejezze ki érdeklődését, figyelmét a gyerekek kérdései,

közlései, tevékenységének eredményei iránt,

- segítse a szerepjátékot kísérő kommunikáció fejlődését,

- adjon mintát a konfliktusok kezelésére.

A napirendben a szabad játékra biztosítsa a legtöbb időt.

A csoportszobában, öltözőben alakítson ki helyet a nagyobb mozgást

igénylő játékokra. (kuglizás, labdázás, ugróiskola stb.)

A kiscsoportosok játékához stabil játszó, pihenő és búvóhelyeket

tervezzen.

Biztosítson helyet 1, vagy 2 szőnyegen építéshez, konstruáláshoz,

megfelelő asztalokon az ábrázoló és barkácsoló tevékenységekhez,

meghitt helyet a meséléshez, teret az énekes játékokhoz, jól

elszeparált helyeket a szerepjátékhoz, bábozáshoz.

Az állandó játszóhelyeket kezelje rugalmasan, tegye lehetővé a

változtatást, illetve ösztönözze a gyerekeket arra, hogy önállóan

alakítsák ki a játékukhoz szükséges helyet, a csoportszoba bármely

eszközének mobilizálásával.

Biztosítson minden játéktevékenységhez olyan játékszert, mely az

elmélyült játékot segíti, motiváló, fejlesztő hatást vált ki.

A játékok legyenek esztétikusak, jó minőségűek, jól variálhatók és

tisztíthatók.

A korosztály általános fejlődési, fejlettségi sajátosságainak

figyelembevételével gondoskodjon mozgás és testséma (labdák,

bordásfal, tükör, ugróasztal), az észleléses fejlődést segítő (építő,

konstruáló játékok, rajz és barkács eszközök), valamint a verbális és

értelmi képességeket fejlesztő játékokról (társasjátékok, bábok).

A játékeszközökön kívül a szimbolikus illetve szerepjátékokhoz

gondoskodjon különböző anyagokról, a kellékek gazdag

választékáról. (kalap, kendő, sál, fátyol, szoknya, korona, klf.

jelmezek ruhadarabok, katona rendőrsapka, takarók, terítők,

klaviatúra stb.) nem csak a csoportszobában, hanem az udvaron is.

Segítse a klf. játékhelyzetekben felmerülő játékeszközök közös

elkészítését. a gyerekek ötleteinek megvalósítását, továbbfejlesztését

32

Barkácsoláshoz sokféle, elsősorban természetes anyagokat

használjon

Naponta iktasson be szenzitív, mozgásos és anyanyelvi

szabályjátékokat, melyhez használja az óvoda saját készítésű

módszertani gyűjteményeit.

Hetente kezdeményezzen bábozást, dramatizálást

Közös élményszerzési lehetőségek biztosításával motiváljon

változatos játéktevékenységre.

Segítse a társas, baráti kapcsolatok, érzelmi kötődések kialakulását.

A játékban használja ki az anyanyelvi és kommunikációs fejlesztés,

a spontán tanulás lehetőségeit.

Kövesse nyomon a gyermekek aktuális fejlettségi állapotát,

tervezzen egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatokat.

Tudatosítsa a szülőkben a játék, mint az óvodás kort meghatározó

alapvető tevékenység személyiségfejlesztő hatását, gazdagítsa

játékismereteiket és játékkészítő tudásukat. Közvetítsen játékkultúrát

és erősítse az együttjátszás fontosságát.


Az óvodapedagógus a játék feltételeinek megteremtésekor tartsa

szem előtt annak személyiségformáló szerepét.

Gyakorlatában vegye figyelembe, hogy a gyermek szabadságának és

saját tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülnie.

Használja ki a játék lehetőségeit – különös tekintettel a szociálisan

hátrányos helyzetű HH, HHH gyermekek - differenciált fejlesztésére.

Erősítse a gyermekek önkifejező, kreatív törekvéseit, az

alkotókedvet, a közös tevékenységet.

Segítse az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak az

érvényesülését.

Játék irányítása legyen közvetett.

33

5.1.5. A játékok fajtái

Gyakorló játék

Egyszerű és újszerű cselekvések ismételgetése, amely örömet okoz a

gyermekeknek.

Hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok ismételgetése ritmussal

és mozgással.

Szimbolikus játék

A szerepjáték elődje „mintha játék”

A gyermek a saját viselkedését cselekvését mással / maci /

végeztetve utánozza

A másoknál megfigyelt cselekvést utánozza

Szerepjáték

A gyermekek a felnőttek világából szerzett tapasztalataikat,

élményeiket eljátsszák.

A szerepeket elosztják, megegyeznek, azonosulnak vele, szerepet

cserélnek.

A játékot párbeszéd kíséri.

Barkácsolás

A gyerekek segítenek az óvodapedagógusnak a játékok

megjavításában.

Klf. anyagokból önállóan vagy kevés segítséggel létrehoznak

szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző eszközöket.

Dramatizálás, bábozás

A gyermekek mese, versélményeiket reprodukálják bábozással,

dramatizálással.

Saját élményeiket, történeteiket is eljátsszák.

Építő-konstruáló játék

A gyermekek kockákból és különféle játékokból, anyagokból

építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre.

34

Építés, konstruálás közben egymás ötleteit meghallgatják,

megbeszélik, megvitatják, elfogadják.

A konstruálás eredményét beépítik szerepjátékukba.

Szabályjáték: mozgásos/értelmi képességeket fejlesztő

A gyermekek a tevékenységet pontos, meghatározott szabályok

szerint végzik

A szabályt önként vállalják, betartják, egymást figyelmeztetik a

betartására.

A sikert megélik, a kudarcot elviselik.


A gyermekek szívesen, örömmel, kitartóan és elmélyülten játszanak.

Játékukban tükröződnek élményeik, ismereteik, tapasztalataik.

Ismereteiket, élményeiket, tapasztalataikat ötletesen, kreatívan építik

be játékukba, a kreativitás valamennyi játékfajtában megjelenik.

Képesek elfogadni játszótársaik ötleteit, elgondolásait.

Jellemzővé válik a szerepjáték, konstruálás, építés, barkácsolás.

A játék szabályaihoz és társaikhoz tudnak alkalmazkodni.

A számukra kevésbé vonzó szerepeket is elvállalják.

Társuk javára le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről.

Képesek megtervezni, szervezni és vezetni a felnőttek életét és

kapcsolatait utánzó játékokat.

A játszócsoport tagjai között szoros és tartós kapcsolat áll fenn.

A szerepjátékot képesek huzamosan játszani, illetve szerepjátékokat

összekapcsolni.

A barkácsolást már maguk is kezdeményezik, és önállóan meg is

valósítják.

A barkácsolt eszközt felhasználják a játékban, dramatizálásban.

A bábozást önállóan is kezdeményezik, ismert meséket, verseket,

kitalált történeteket is eljátszanak.

35

Képesek nagyobb, bonyolultabb építmények létrehozására,

szerepjátékukba beépítik, játéktevékenységeik eredményére

vigyáznak.

A szabályjátékot önállóan is kezdeményezik és játsszák.

Kialakul egészséges sikert megélő és kudarctűrő képességük

5.2. Verselés, mesélés

5.2.1. A verselés, mesélés jelentősége a gyermeki személyiség

formálásában

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és

világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s

egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő,

átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati

kapcsolatokat feloldó mágikus világképe csodákkal és átváltozásokkal

ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra

irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes

kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a

játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában

eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a

gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A vers, mese emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését, mélyíti

az önismeretet. Az erkölcsi fogalmakat tartalommal tölti meg. A mese a

belső képteremtésre tanít, ami azért fontos, mert abból a gyerekből lesz jó

beszélő és olvasó, aki képes belső fantáziakép megjelenítésére.

5.2.2. Cél

A vers, mese célja az irodalom (a vers, mese, mondóka, dúdolók) iránti

fogékonyság kialakítása, az érzelmi biztonság erősítése az anyanyelv

szeretetének elmélyítése. Ezek ritmusokkal a mozdulatok és szavak

egységével a gyermeknek érzéki érzelmi élményt nyújtanak.

36

5.2.3. Feladatok

Az óvodapedagógus tegye mindennapossá a verselést, mondókázást,

mesélést és alakítson ki ezekhez szokásokat.

Teremtsen optimális hangulati feltételeket az elmélyült meséléshez,

versmondáshoz.

A nap folyamán használja ki többször is a mesélésre, mondókázásra

alkalmas helyzeteket

Igényesen és tudatosan válassza ki az életkori valamint a csoport

összetételéből adódó sajátosságoknak megfelelő irodalmi anyagot,

felhasználva a magyar és nemzetközi klasszikus és kortárs műveket.

Az irodalmi anyag összeállítását hangolja össze a környezetismeret

anyagával.

Lehetőleg mozgásos tevékenységekkel követhető vers és

mondókaanyagot válasszon.

Rendelkezzen gazdag repertoárral a mondókák, versek és mesék

tekintetében.

Ellenőrizze a gyermekek szövegértését, gyarapítsa a gyermekek

szókincsét.

A meséket, verseket kifejezően, érzelem gazdagon, élményszerűen

adja elő, előadásmódja segítse a belső képteremtést.

A kezdeményezéseken rendszeresen alkalmazza a bábozást,

élményszerű, színes bábjátékával motiváljon az aktív részvételre.

Tegye lehetővé, hogy a mesét, a gyerekek egyéni elképzeléseik

szerint valósítsák meg, a gyermekek ötleteihez alkalmazkodva

segítse a megvalósítást.

Bátorítson mese, történet egyéni, önálló kitalálására, annak

mozgással és ábrázolással való kombinálására.

Tájékoztassa a szülőket a rendszeres, élő mese sokoldalú

személyiségformáló szerepéről.

Tájékoztassa a szülőket arról is, hogy a mindennapos mesélés a

kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

37


Az óvodapedagógus a mese, vers kifejező erejével közvetítse az

erkölcsi tartalmat, nyújtson örömet, újabb és újabb élményeket a

belső indulatok feldolgozásáról, az emberi kapcsolatokról.

Előadásában a verbális és metakommunikációs közlései legyenek

összhangban.

5 2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek várják, szívesen hallgatják a verseket, mondókákat,

meséket, képesek azok visszaadására, reprodukálására.

Kialakulnak bennük a mese és vershallgatáshoz kapcsolódó

szokások, szabályok, magatartásformák.

Fel tudják idézni a mese cselekményét, fel tudják sorolni a

szereplőket, ismert mesék képeit sorba rendezik

Kiválasztott mesehőseiket beépítik játékukba.

Az erkölcsi tulajdonságokat elemi fokon képesek definiálni.

Képesek a folytatásos mesék, meseregények, verses mesék szálait

összekapcsolni, képekről logikus történetet mondani.

Tudnak mesét, történetet önállóan kitalálni, azt mozgással,

ábrázolással, bábozással és dramatizálással megjeleníteni.

Eljutnak az olvasás, egy-egy betű megfejtése iránti érdeklődésig.

Tudnak vigyázni a mesekönyvekre, érdeklődnek irántuk.

Mesei szófordulatok beépülnek passzív szókincsükbe

alkalomszerűen felhasználják azokat.

Az SNI gyermekek fejlettsége diagnózisuknak, aktuális állapotuknak

megfelelő.

38

5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

5.3.1. Az ének-zene, az énekes játékok, gyermektánc hatása a gyermeki

személyiség fejlődésére

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi

gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a gyermektánc, a zenélés,

zenehallgatás örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik a

gyermekek zenei érdeklődését, segítik a zenei műveltség, ízlés és igényesség

megalapozását, a népi hagyományok ápolását és továbbélését. Az élményt

nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam,

a ritmus, a mozgás szépségét. A népdalok éneklése, a dallamok hallgatása, a

gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését,

továbbélését segítik.

A különböző énekes játékok, táncok gyakorlása során a változatos téri

alakzatok létrehozásával, bejárásával tér, forma és arányérzékük fejlődik,

testtartásuk formálódik, mozgásuk összerendezetté, harmonikussá,

koordinálttá válik, esztétikus lesz.

Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása

megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

5.3.2. Cél

A zenei nevelés célja, a zenei anyanyelv megalapozása az éneklés, az énekes

játékok megszerettetése, a zene iránti fogékonyság, a tiszta éneklés, a

gyermekek zenei hallása, zenei emlékezete, ritmusérzéke fejlesztése.

5.3.3. Feladatok

Az óvodapedagógus szerettesse meg a gyerekekkel az éneklést,

táncolást, zenehallgatást.

Énekeljen spontán helyzetekben is a nap folyamán, tiszta éneke,

hangszeres játéka nyújtson élményt és mintát a gyerekeknek.

39

Ösztönözze a gyermekeket is a spontán éneklésre.

Igényesen válogasson a hazai és nemzetközi zeneirodalomból,

alkalmazza a népi játékokat, népdalokat,a néptánc egyszerű elemeit.

Rendszeresen hallgattasson táncházi muzsikát a szervezett és

spontán néptáncoláshoz is.

Vegye figyelembe a zenehallgatási anyag kiválasztásánál a

nemzetiségi, etnikai gyermekek igényeit is.

Éljen a zenehallgatás lehetőségével a nap bármely szakaszában.

(alvás, játék, rajzolás alatt)

Céltudatosan fejlessze a gyermekek testtartását, koordinált mozgását,

testképét, tér- és formaészlelését., a mozgáskészséget,

mozgáskultúrát.

A ritmus és hallásfejlesztést sokféle eszközzel, a mozgásfejlesztés

valamennyi területét érintő és segítő gyakorlatokkal végeztesse.

Segítse elő a környezet hangjainak megismerését, a zenei fogalom-

párok kialakulását.

A gyermekek zenei önkifejezésének képzeletének, fantáziájának,

alkotókedvének fejlesztéséhez adjon mintát, változatos

dallamfordulatok, énekes beszélgetések kitalálásával.

A szervezett foglalkozásokon fejlessze valamennyi gyermek

képességét, a szabad játékhelyzetekben a csoport egy részét

stimulálja, a várakozási időt használja ki az alkalomszerű éneklésre,

készségfejlesztés gyakorlására.

Zenehallgatáshoz gyakran alkalmazzon bábozással előadható verses

dalokat.

5.3.4. Módszertani alapelvek:

Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését az éneklés,

tánc, zenehallgatás iránt.

Népi kultúránk, zenei hagyományaink ápolását tartsa szem előtt.

Fejlessze a játékos alkotókedvet és a zenei emlékezetet.

40

Formálja a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságuk

alakulását.


A gyermekek örömmel énekelnek, szívesen hallgatnak zenét.

Koruknak megfelelő tempóban, hangterjedelemben képesek helyes

szöveggel, önállóan énekelni néhány dalt.

A mondókákat a természetes beszédhanglejtésének megfelelően

mondják.

Tudnak dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni,

visszatapsolni.

Felismerik a halk-hangost, tudnak halkan –hangosan énekelni,

beszélni.

Képesek az egyenletes tempótartásra járásban, táncban, különféle

nagy és finommozgások során, ritmusgyakorlatokban.

Kialakul térérzékelésük, be tudják határolni mozgásterüket.

Megalapozódik zenei anyanyelvük.

A közös ének-zenei tevékenységek során felfedezik a dallam, a

ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

Képesekké válnak az együttes összehangolt dalos, játékos

tevékenységekre, a játékok szabályainak betartására.

A felnőtt utánzásával az ének és zene a gyermekek mindennapi

tevékenységévé válik.

Az SNI gyermekek fejlettsége diagnózisuknak, aktuális állapotuknak

megfelelő.

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

5.4.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a gyermeki

személyiség fejlődésében

41

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, mint az

ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti

elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos

eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Ezek a tevékenységek az

egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai

önkifejezést, a komponáló, térbeli tájékozódó, rendező képességek

alakulását.. Általuk formálódnak a gyermek képzetei, gazdagodik élmény és

fantáziaviláguk, megjelenik a kreativitás, alakul esztétikai érzékenységük,

szép iránti nyitottságuk, igényességük. Képi formában kifejezik érzéseiket,

gondolataikat, nő önismeretük, önbizalmuk, érzékelő képességük. Az építő-

ábrázoló tevékenységek során téri, formai és színképzeteik alakulnak,

gazdagodnak. Megismerkednek a különböző anyagok használhatóságával,

formálhatóságával, munkafogásaival, az eszközök megfelelő használatával.

Eredményként finommozgásuk, szem-kéz koordinációjuk,

megfigyelőképességük, emlékezetük fejlődik, formálódik esztétikai ízlésük

és igényük, kialakul a szép iránti vonzódásuk.

5.4.2. Cél

A rajzolás, mintázás, kézimunka célja a gyermekek önkifejező, alkotó

tevékenységének segítése, esztétikai igényességének érzékenységének

kialakítása a múlt és jelen értékei iránt. Finommotorika kialakítása.

5.4 3. Feladatok

Az óvodapedagógus segítse elő, hogy az ábrázolás örömforrás legyen a

gyermekek számára, alakítsa ki a gyermekekben az igényt az alkotásra, a

kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai

élmények befogadására. Ehhez:

42

Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával,

különböző anyagokkal, a rajzolás, festés mintázás és kézimunka

különböző technikai alapelveivel és eljárásaival.

Biztosítson egész nap folyamán teret, változatos eszközöket az

ábrázoló tevékenységre.

A csoportszoba kialakításában és mértéktartó, esztétikus

díszítésében az óvodapedagógus törekedjen a természetes, jó

minőségű anyagok használatára.

Gyűjtsön és gyűjtessen sokféle anyagot az ábrázoláshoz.

Az anyagok a "kincses ládában" mindig elérhetők legyenek a

gyermekek számára.

Az építő-ábrázoló tevékenységekkel segítse a gyermekek téri -

formai - színképzetének alakulását, gazdagodását.

Segítse elő a természet formáira, színeire való rácsodálkozást.

Formálja a gyermekek esztétikai ízlését a népi alkotások, szobrok,

festmények, művészeti albumok nézegetésével, kiállítások

látogatásával.

A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a saját

formanyelv az alkotó – alakító ,, kreatív önkifejezés fejlődését

segítse.

Őrizze meg az alkotási kedvet, a tevékenység örömét, biztató, előre

vivő módon mondjon véleményt.

Fejlessze a spontán beszéd formáit a vizuális tevékenységekhez

kapcsolódó verbális és non-verbális megnyilatkozásokkal.

Fejlessze a gyermekek figyelmét, megfigyelőképességét,

feladattudatát és - tartását.

Segítse, és ösztönözze a gyermekek kreativitásának, alkotókedvének

kibontakozását.

Tartsa szem előtt a látási, tapintási, mozgási érzékelés, észlelés

összerendezését.

Segítse elő a gyermekek finommozgásának differenciált fejlesztését.

Alakítsa ki a biztonságos ceruzafogást.

43

Támogassa a kiemelkedő képességű gyermekeket (lehetőségek,

feltételek szélesítése, ötletek ösztönzése, támogatása, rajzversenyek,

rajzpályázatok, iskolaválasztás)


Az óvodapedagógus a gyermeki alkotókedv, önbizalom

megerősítésével segítse elő az önállóság, az ábrázolási kedv, az

önkifejezés megindulását.

A gyermekek képességeire, tapasztalataira, élményeire építsen

Gazdagítsa a gyermekek témaválasztását az által, hogy észreveteti:

körülöttük minden ábrázolható, megjeleníthető.

Segítségadásában azt tartsa szem előtt, hogy a gyermekek az általuk

létrehozott alkotásokat minél részletesebbre, tökéletesebbre

fejlesszék, egyéni adottságaik függvényében.

Tartsa szem előtt az egyén fejlődését, segítse a differenciált

fejlesztést igénylő gyermekeket

Törekedjen az udvari lehetőségek kihasználására.

5.4.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A rajzolás, mintázás, kézimunka a gyermek kedvelt

tevékenységévé, önkifejező eszközévé válik

Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében örömmel

és biztonsággal használják a különféle ábrázolási technikákat

Ábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálkoznak az

egyszerűbb mozgások jelzésével.

Képessé válnak a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati

felismerésére a főbb formai jellemzők megnevezésére.

Képkialakításaikban sajátos módon jelezni tudják az elemi

térviszonyokat.

Változatos forma –és színhasználat jellemzi ábrázolásukat

44

Építésben, téralakításban együtt tudnak működni társaikkal

Mikro csoportos keretek között képesek az együtt dolgozásra.

Kialakul esztétikai érzékük, képesek a szép meglátására

Szívesen nézegetnek népi –és művészeti alkotásokat

Kialakul a biztonságos ceruzafogás és a kézdominancia

5.5. Mozgás

5.5.1. A mozgás jelentősége a személyiségfejlődésben

A rendszeres egészség fejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi

szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, pszichomotoros

készségek és képességek kialakításának, formálásnak és fejlesztésének

eszköze. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és

finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a

mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű,

változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal,

játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi

fejlődés kedvező egymásra hatása.

A testnevelés a gyermek egészséges testi és mozgásfejlődésének biztosítása.

Fejleszti a gyermek természetes mozgását, lehetőséget nyújt a

mozgástapasztalatok bővítésére. Fejleszti a testi képességeket, ügyességet,

testi erőt, gyorsaságot, állóképességet. Hatására kialakul a helyes testtartás,

a szép mozgás. A testnevelés befolyásolja a szervezet növekedését,

hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és

izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez.

Szerepet játszik az egészség megőrzésében, a szervezet biológiai

egyensúlyának fenntartásában, a gondozással, egészséges életmódra

neveléssel kiegészülve. Segíti a gyermeket a helyzetfelismerésben, a térben,

időben való tájékozódásban.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása

kedvezően hatnak a kondicionáló képességek közül, különösen az erő és az

állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet

45

teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes

testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásához, felerősítik,

kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán,

a szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az

irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az

óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek

személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás,

szabálykövető viselkedés, együttműködés, kommunikáció,

problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. A spontán – a játékban, azon

belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az

egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára

lehetőséget kell biztosítani.

5.5.2. Cél

A mozgásfejlesztés célja a testi, lelki egészség megőrzése, a testi és akarati

képességek fejlesztése, a természetes mozgásigény kielégítése, a

mozgásszükséglet fenntartása, a mozgás örömként való megélésének

biztosítása.

5.5.3. Feladatok

Az óvodapedagógus a gyermekek egészséges fejlődése érdekében:

Ismerje meg a gyerekek mozgásfejlettségét, mozgásigényét,

terhelhetőségét

Az egyéni mozgásszükségletek kielégítésére, valamint az egyéni

lemaradások kompenzálására, klf. mozgásos tevékenységek, játékok

valamint folyamatosan elérhető eszközök formájában biztosítson

lehetőséget az egész nap folyamán /csoportszobában, udvaron,

kirándulások alkalmával /

A játékosság, a derűs légkör biztosításával érje el, hogy a gyermekek

szívesen, örömmel mozogjanak, tornásszanak.

46

A foglalkozásokon alkalmazzon sokféle eszközt.

A mindennapos testnevelés gyakorlatait egy hétre tervezze és építsen

bele tartásjavító gyógytorna elemeket is.

Fejlessze a gyermekek természetes nagymozgását,

finommozgásukat, a testsémát, énképet

Fejlessze testi képességeiket.

Segítse a lateralitás, a dominancia fejlesztését.

Fejlessze a szem-kéz, szem-láb koordinációt, a ritmusérzéket.

Segítse elő a gyermek teherbíró képességének, fizikai erőnlétének,

az egyes szervek teljesítőképességének növekedését.

Fejlessze a gyermek térben való tájékozódási, helyzetfelismerő

képességét.

Segítse mozgáskultúrájuk fejlődését.

Segítse az alkalmazkodóképesség a személyiség akarati tényezőinek

a siker és kudarctűrésnek az alakulását.

Segítse elő az egészség megőrzését, megóvását.

A társakkal végzett mozgásos tapasztalások biztosításával segítse a

gyermekek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem,

alkalmazkodás, kooperáció képességének fejlődését.

Fejlessze a gyermekek beszédkészségét, kommunikációját, a

tevékenységek, feladatok pontos megfogalmazásával az utasítások

szakszerű adásával.

Az ügyes, jó adottságokkal rendelkező gyerekekkel vegyen részt

sportversenyeken.

Törekedjen a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos

játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

Szabadság u. óvoda specifikumából adódó egyéb feladatok:

Az óvodapedagógus szervezzen naponta mozgásos játékot, ebben

alkalmazza az óvoda saját módszertani segédanyagát a ”Mozgásos

játékok gyűjteménye” t.

47

A környezetismeret, matematika tevékenységek tervezésekor is

tartsa szem előtt a klf. speciális mozgásfejlesztési lehetőségeket, a

minél szélesebb körű mozgásos tapasztalatok, tevékenységek

formájában.

A vers mondókarepertoárja is mozgással kísérhető, előadható legyen

A szülőkkel közösen szervezett mozgásos programokkal – Sportnap,

Gyereknap segítse a családi nevelést, adjon mintát az egészséges

életvitel alakítására.


A különböző mozgások elsajátításának folyamatát az

óvodapedagógus a gyermek mozgástapasztalására, játékos

kedvére építse.

Tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a

játékok.

A segítségadásnál, értékelésnél vegye figyelembe az egyéni

fejlődési jellemzőket.

A testnevelést lehetőség szerint a szabadban tartsa.


A gyermekek megszeretik és igénylik a napi testnevelést és

játékot., kitartóan végzik

Mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik.

Növekszik teljesítőképességük.

Fejlődnek testi képességeik: erő, ügyesség, gyorsaság, ügyesség,

társra figyelés

Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban,

testkoordinációban növekednek.

Kialakul testsémájuk, dominanciájuk.

Fejlődik tér, irány és tájékozódó képességük.

48

Kialakulnak fontos személyiségtulajdonságaik: bátorság,

fegyelem, helyzetfelismerés, döntés, kitartás, akarat és a

kudarctűrés képessége.

Mozgásuk összerendezett, harmonikus, testsémájuk,

finommotorikájuk, szem-kéz és mozgáskoordinációjuk, téri

orientációjuk, kézdominanciájuk stabil lesz.

Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését

szándékosan irányítani képes.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése

5.6.1. Környezeti nevelés

5.6.1.1. A környezeti nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére

A környezeti nevelés keretében a gyermek aktivitása és érdeklődése során

tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi

környezetének formai, mennyiségei, téri viszonyairól. A valóság

felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természetes, az emberi

alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek,

miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a

környezetben való, életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz,

tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a

hazai táj, a helyi hagyományok, a néphagyományok, szokások, a család és a

tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a

környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak lesz,

ismereteknek is birtokába jut, és azokat tevékenységeiben alkalmazza.

Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul

ítélőképessége, fejlődik tér-sík-, és mennyiségszemlélete. A környezetével

kapcsolatos ismeretei bővülnek, az ismeretekben való eligazodása fejlődik,

megismeri a környezetvédelem fontosságát. Hatása kiterjed a gyermeki

személyiség teljes fejlődésére: általa fejlődnek az érzékelő funkciók, a

tapasztalatszerzési és kognitív kompetenciák, formálódik a gyermekek

49

környezettudatos magatartása, önálló véleményalkotása, döntési képessége,

a környezet alakításában.

5.6.1.2.Cél

A gyermek és környezete közötti szerves érzelmi kötődés kialakítása.

Pozitív attitűdébresztés a harmonikus környezet, annak megőrzése és

fenntartása iránt.

Környezettudatos magatartás természet-ember tisztelő, cselekvési és

életviteli szokásainak pedagógiai eszközökkel való formálása,

megerősítése, környezeti kultúra megalapozása a családdal

együttműködve.

5.6.1.3. Feladatok

Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermekek számára a

környezet tevékeny megismerését.

Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és

szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és

biztonságos életvitel szokásainak alakításra.

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési

képességeinek elősegítését a kortárs kapcsolatokban és a környezet

alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen

hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására,

alakítására.

Széleskörű módszertani kultúrával és kommunikációs eszköztárral

alakítsa, erősítse a minden létezővel szembeni pozitív érzelmeket,

fokozza a gyermekek vonzalmát a környezet, természet harmóniája

és egyensúlya iránt.

Alakítson ki a környezettudatos magatartás megalapozásához

szükséges szokás-szabályrendszert.

A gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlődésüknek

megfelelően differenciáltan fejlessze gondolkodásukat, attitűdjüket.

50

Törekedjen a sokoldalú érzékszervi megtapasztalásra.

Biztosítson elegendő lehetőséget a növények gondozásához, az

állatok életmódjának megfigyeléséhez, felismeréséhez.

A tevékenységek végzéséhez biztosítson elegendő, a gyermekek

életkorának megfelelő eszközöket.

A csoportszobában alakítson ki élősarkot, lehetőleg biztosítson a

természettel kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, kísérleti

eszközöket.

A csoport életébe alapvető értékként építse be a környezet óvását,

tisztántartásának igényét.

Alapozza meg a természeti társadalmi környezet alkotásainak

értékként való szemléletét.

Ösztönözze a gyerekeket a természet kincseinek gyűjtésére.

Séták, kirándulások alkalmával ismertesse meg Csepelt és tágabb

környezetét, amellyel megalapozza a szülőföldhöz való kötődést.

Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda hagyományainak

megfelelően a nemzeti, népi és környezeti ünnepeket.

Beszélgessen a gyermekekkel a család tagjairól, szimulációs játékok

során jelenítsék meg tevékenységeiket.

Kisebb csoportokban szervezzen látogatást az óvoda közelében lévő

közintézményekbe tapasztalatszerzésre. (pl.: könyvtár, posta,

gyógyszertár, közért, zöldséges, virágüzlet, stb.)

Az óvoda gazdag növényvilágának folyamatos megfigyelésével

érzékeltesse az évszakok jellemzőit, az időjárást, a természet

változását, átalakulását.

A közlekedéssel, közlekedési eszközökkel kapcsolatos ismeretek

megtapasztalására éljen az óvoda környékén található

lehetőségekkel.

Változatos megtapasztalással sokoldalú érzékszervi és mozgásos

tevékenységgel ismertesse meg a gyermekekkel testrészeiket és az

azokhoz tartozó funkciókat.

51

Ösztönözze a gyermekeket élményeik, ismereteik, tapasztalataik

egyre bővebb kifejtésére, a kérdésfeltevésre, ok-okozati

összefüggések keresésére, a tapasztalatok szóbeli megfogalmazásra.

A csoportnaplóba tervezze meg és ismertesse a gyermekekkel a

balesetvédelmi szabályzatot.

Biztosítsa az élmények sokoldalú, mozgással is leképezhető

feldolgozását.

A Vénusz – Füstifecskék óvoda programjának specifikumából adódó egyéb

feladatok:

Az óvodapedagógus sokoldalú érzékszervi tapasztalásokon, szenzitív

játékokon át juttassa a gyermekeket a cselekvő megismeréshez

Környezetünk tevékeny óvásán, védelmén keresztül a

természetszeretet, a természetben való kulturált viselkedés

kialakítása (kirándulás, kerti munka, természetsarok).

Adja át a felnövekvő nemzedéknek a környezeti felelősség

erkölcsét.

Az „Ott szép ahol van „óvodai szemléletet alakítsa ki.

Közös családi programokkal segítse a családok környezettudatos

szemléletformálását. (családi napok, kirándulások, Apák napja)

A természettel kapcsolatos ünnepek megtartása.

Ismerje és alkalmazza a szenzitív környezetpedagógiát.

A nagycsoportosoknál végezzen környezeti attitűdvizsgálatot.

Alakítsa ki a fenntarthatóság fontosságának szemléletét, a

módszertani segédanyag felhasználásával. (KOKOSZ, Zöld Óvoda)

5.6.1.4. Módszertani alapelvek

Az óvodapedagógus használja ki a spontán adódó lehetőségeket a

gyermekek közvetlen környezetében előforduló összefüggések,

viszonyok megláttatására.

A cselekvő tapasztalatgyűjtésre építsen.

Tervezzen minél több problémahelyzetet.

52

Törekedjen arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására

irányuló tevékenység önmaga is motiváljon.

A foglalkozások tervezésénél tartsa szem előtt a mozgás és testséma

fejlesztést is.

Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkozásokat,

tapasztalatszerzéseket alkalmazza elsősorban.

Alakítson ki pozitív attitűdöt környezetünkkel az élő élettelen

világgal és annak megóvásával kapcsolatban.

5.6.1.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek a tárgyak és a jelenségek közötti néhány feltűnő

összefüggést felismerik.

A tárgyakat külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítják

Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit felidézik

emlékezetükben

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, jellegzetességük alapján

össze tudják hasonlítani őket.

Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

Ismerik az évszakokhoz tartozó ünnepeket, népszokásokat.

Eligazodnak a napszakokban.

Ismerik lakcímüket, családtagjaik nevét, foglalkozását.

Tudják testrészeik funkcióját.

Igényesek testük tisztántartására.

Ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását,

védelmét.

Ismerik a növény fogalmát, tudják, hogy a fejlődésük és az időjárás

között összefüggés van.

Az óvodai természetsarok kialakításában, gondozásában aktívan részt

vesznek.

Tudják csoportosítani az állatokat élőhelyük, életmódjuk szerint.

53

A környezetük élőlényeit védik, óvják.

Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető

szabályait.

Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését.

Játékukban felhasználják és folyamatosan gyakorolják a természeti

környezetből szerzett élményeiket és ismereteiket.

Ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára.

Takarékosan bánnak az anyagokkal.

Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi

környezet megbecsüléséhez, megóvásához, a környezettudatos

viselkedéshez szükségesek.

A Vénusz-Füstifecskék óvodák specifikumából adódó egyéb gyermeki

tevékenységek:

A szenzitív játékokban szerzett tapasztalataikat sokoldalúan

használják fel.

Tisztában vannak a környezetvédelemmel kapcsolatos

követelményekkel, pl. védett állatok, növények,

környezetszennyezés, fenntarthatóság és annak megfelelően

környezettudatosan viselkednek.

A környezeti jeles napok előkészületeiben tevékenyen és szívesen

vesznek részt.

Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát, tartalmát alkalmazzák.

Átérzik az esztétikus környezet fontosságát, fenntartásában aktívan

részt vesznek.

5. 6. 2. A külső világ tevékeny megismerése – matematika

5.6 2.1. A matematikai nevelés hatása a gyermeki személyiség

fejlődésére

54

A megismerő és problémamegoldó tevékenységek élményt, s ezáltal

motiváltságot jelentenek azoknak az érdekességeknek a felismerésében,

melyek a matematikai összefüggésekben rejlenek. Kiemelt szerepe van a

matematikai nevelésben a térbeli viszonyoknak, ezek közül is az

irányoknak, helyzeteknek.

Az egyéni feladatmegoldásokban az önálló tapasztalatszerzésekre,

véleménynyilvánításokra, a mikro csoportos feladatokban, az

együttműködésre, egymás kiegészítésére, javítására a kapcsolatteremtésre

nyílik lehetőség. A feladatokból adódóan figyelmük tartóssága nő, erősödik

önfegyelmük.

5.6.2.2. Cél

A matematikai nevelés célja, hogy a gyermek a környező valóság formai és

mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat szerezzen játékos

formában érdekes problémahelyzetekben.

5.6 2.3. Feladatok

Az óvodapedagógus építsen a gyermekek természetes

kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás iránti

igényére.

Ismertesse meg a gyermekeket a környező valóság formáival,

mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli viszonyaival közvetlen, széleskörű

tapasztalatszerzés útján.

Alapozza meg és fejlessze képességeiket, a következő területeken

tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés

emlékezés: mozgásos, cselekvéses képi emlékezés szóhasználatra,

eljárásra, módszerekre emlékezés élmények felidézése

megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése

állítások, kérések, utasítások megértése

55

koncentrálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások

formák mennyiségek, összességek előállítása, megkeresése

ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz vagy

nem igaz az adott tárgyra, összességre egy összefüggés fennáll-e az

adott tárgyak, személyek összességek között

Ösztönözze matematikai kifejezések helyes alkalmazását, döntéseik,

ítéleteik, véleményeik megfogalmazását.

Fejlessze problémalátásukat, problémamegoldó képességüket.

Alapozza meg az önálló véleményalkotást, döntési képességet, a

problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó

tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán

megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.

A feladatokat lehetőleg mozgásos tevékenységgel is oldják meg.

5.6.2.4. Módszertani alapelvek

Az óvodapedagógus használja ki a spontán adódó lehetőségeket is a

matematikai összefüggések, viszonyok megláttatására.

A cselekvő tapasztalatgyűjtésre építsen.

Tervezzen minél több problémahelyzetet.

Törekedjen arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására

irányuló tevékenység önmaga is motiváljon.

A foglalkozások tervezésénél tartsa szem előtt a mozgás és testséma

fejlesztést is.

Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkozásokat,

tapasztalatszerzéseket alkalmazza elsősorban.

5.6.2.5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek szívesen vesznek részt matematikai jellegű

tevékenységben.

56

Képesek a hasonlóságok és különbözőségek megítélésére, tudnak

szempontok szerint csoportosítani.

Megalapozódik számfogalmuk, helyesen használják a tő és

sorszámneveket.

Megkülönböztetik a jobb és bal irányt, értik és helyesen használják a

névutókat.

Képesek a tárgyakat 10-ig megszámolni, összehasonlítani,

mennyiség, nagyság, forma és szín szerint, tudnak 10-es számkörben

bontani, részhalmazokat egyesíteni.

Képesek az önálló felfedezésre, tapasztalatszerzésre,

problémahelyzet előidézésére és megoldására a formai, mennyiségi

és relációs viszonylatokban.

Gondolataikat, ítéleteiket, döntéseiket képesek szóban kifejezni..

Kialakul a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezésének

képessége.

Biztonsággal tájékozódnak a térben és a síkban ábrázolt, létrehozott

viszonylatokban.

Kialakulnak matematikai képzeteik, fogalmaik, összefüggés-

ismereteik.

5.7. Munka jellegű tevékenységek

5.7.1 A munkára nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő

tapasztalásokkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és

munkajellegű tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az

óvodapedagógusnak és más felnőttnek, egymásnak. A csoporttársakkal

együtt, értük, későbbiekben önálló tevékenységként végzett alkalmi

megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet a

növény- és állatgondozás.

A gyermek munka jellegű tevékenysége:

57

- örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység,

- a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez

szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a

kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság, pontosság, belső

fegyelem, kötelezettségvállalás alakításának fontos lehetősége,

- munkavégzés közben fejlődnek, pontosabbá válnak a munkához szükséges

képességek, készségek, tulajdonságok, a gyermekek az eszközök,

szerszámok használatát is megtanulják.

- a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját

és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A gyermekmunka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a

gyermekekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a

gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

5.7.2. Cél

A munkára nevelés célja a munkavégzéshez szükséges képességek,

készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság)

alakítása.

5.7.3. Feladatok

Az óvodapedagógus a gyermekekkel gondoskodjon a

munkájukhoz szükséges megfelelő, célszerű eszközökről.

Ismertesse meg a gyermekekkel az adott munka eszközeit, azok

használatát, rendben tartását.

Tanítsa meg a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét,

folyamatát.

A különböző felelősi rendszerben a sorra kerülés szabályát

alakítsa ki. (napos, öltöző, élősarok, mosdófelelős)

A különböző munkafajtákat hosszú átmenettel, egy-egy

részmozzanat megbeszélésével, begyakorlásával vezesse be.

58

Az önkiszolgáló tevékenységekben differenciált segítségadással

ösztönözze az önállóság kialakulását.

Segítségadását mindig kísérje beszéddel.

Évszakonként szervezzen kerti munkát:

Ősz: - levélgyűjtés. seprés, hordás az udvaron

-termésgyűjtés, gyümölcsszüret, gyümölcsfeldolgozás

Tél: -hó seprés, lapátolás

Tavasz: -csíráztatás, rügyeztetés, palántázás

-ültetés, locsolás

Nyár: -évzáró előtt az óvoda udvarának rendbetétele

-gyermeknapra az óvoda udvarának feldíszítése

-növénygondozás.

Ösztönözze az egymásnak való segítést az önkiszolgáló

tevékenységekben is, különös tekintettel a kisebbekre.

Vonja be a gyermekeket a tízórai gyümölcs és zöldségfélék

előkészítésébe, felszolgálásába, saláta és kompót elkészítésébe.

Adjon lehetőséget a reggeli és uzsonna elkészítésében való

részvételre.

Rendszeresen adjon olyan megbízatásokat, melyek által

lehetőség nyílik a gyermekek kapcsolatteremtő, kommunikációs

és segítőkészségének, felelősségtudatának megalapozására.

(társakkal közös munkavégzés üzenetek átadása, segítséget hívni,

más csoportba valamit átvinni, elkérni stb.)

Egy-egy ünnepre süssenek süteményt a gyerekekkel.

Ünnepek előtt szervezze meg a gyermekekkel a csoportszobai

takarítást, dekorálást, teremrendezést.

Szervezzen egyéni és csoportos munkákat.

Ösztönözze a csoportok munkájának önálló megszervezését.

A gyermekekkel való együttműködés során konkrét, a gyermek

képességeihez mérten fejlesztő pozitív értékelést adjon.

59


Az óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervező munkájában:

Támaszkodjék a munka játékkal megegyező sajátosságaira.

Erősítse a gyermekekben a munkára késztető indítékokat, a tényleges

aktivitást, a munka állandóságát és folyamatosságát.

Igyekezzék elérni, hogy minden gyermek képességének megfelelő

munkafeladatot kapjon

A különböző tevékenységek során használja ki a spontán tanulás

lehetőségeit.


A gyermekek szívesen és önállóan végeznek munka jellegű

tevékenységeket.

Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.

Aktívan vesznek részt a játékelrakásban a csoportszoba rendjének

fenntartásában, a csoportszoba átrendezésében

Terítés közben ügyelnek az esztétikumra.

Teljesítik az óvodapedagógus különféle megbízatásait. (pl. másik

csoportba üzenetet, eszközt hoznak, visznek)

Részt vesznek kerti munkában.

Az eszközöket, anyagokat, szerszámokat önállóan használják.

Feladataikat önállóan, kitartóan, feladattudattal végzik

Szükség esetén segítenek társaiknak.

Képesek társaikkal együtt dolgozni.

5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

5.8.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szerepe a gyermeki

személyiség fejlődésében

60

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és

szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését

támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, a gyermekek egész napi

tevékenysége során adódó helyzetekben természetes és szimulált

környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Fontos

feltétele a gyakori aktív sok érzékszervet foglalkoztató cselekvő

tapasztalatszerzés, a természetes környezetben való megismerés, a

szóbeliség, a látottak és tapasztaltak szóbeli kifejezése. A felfedés

lehetőségeinek biztosítása, a kreativitás erősítése. Az óvodai tanulás

elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatok

bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet

megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira,

ismereteire. Hatására alakul a gyermek világképe, ismeretei bővülnek,

rendeződnek, fejlődik a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés,

gondolkodása eljut a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás – és

viselkedéstanulás (szokások alakítása),

a spontán játékos tapasztalatszerzés,

cselekvéses tanulás,

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,

gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.

5.8.2. Cél

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodáskorú gyermekek képességeinek

fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, attitűdök erősítése.

61

5.8.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezése

Életkor Kötelező

tevékenységek

Kötetlen

tevékenységek

Kötelező és

kötetlen

tevékenységek

3-4 évesek mozgás vers, mese

ének, zene, énekes

játék, gyermektánc

rajzolás, festés,

mintázás,

kézimunka

külső világ tevé-

keny megismerése -

környezet

4-5 évesek mozgás

külső világ

tevékeny

megismerése -

matematika

rajzolás, festés

mintázás,

kézimunka



külső világ

tevékeny

megismerése -

környezet

vers, mese

5-6-7 évesek mozgás

külső világ

tevékeny

megismerése -

matematika

külső világ

tevékeny

megismerése –

környezet,

rajzolás, festés,

mintázás,

kézimunka,

vers, mese



62

5.8.4. Feladatok

Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése

során építsen a gyermekek előzetes élményeire.

Biztosítson lehetőségeket változatos, játékos, mozgásos, a

gyermekek érzékszerveit foglalkoztató, cselekvő aktivitásra épülő

tevékenységekre, tapasztalásokra egyéni, páros és mikro-

csoportoshelyzetekben.

A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel

segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.

Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztését kiemelten

kezelje.

A képességek fejlesztése során a feladatadásnál, problémahelyzet

teremtésénél, megfigyelésnél, értékelésnél differenciáljon, vegye

figyelembe az egyéni képességeket, adottságokat.

Helyezzen hangsúlyt a felfedezés örömének megtapasztaltatására, a

kreativitás fejlesztésére.

Az egyéni munkaformában az önálló elképzeléseket ösztönözze,

támogassa.

A páros és mikrocsoportos formában az együttműködési készségek

fejlesztését tartsa szem előtt.

Az eszközöket úgy válassza meg, hogy érdeklődésre, aktivitásra

ösztönözzön. A környezeti jeles napok előkészületeiben tevékenyen

és szívesen vegyen részt.

A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel

segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.


Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során

építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

63

A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni fejlesztő

értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.

Az egyéni eltérések figyelembevételénél a hátránykompenzálás mellett a

tehetséggondozás is kapjon szerepet


A gyermekek a foglalkozások szokás- és szabályrendszeréhez

alkalmazkodnak, a viselkedés- és magatartásszabályokat betartják:

végighallgatják az óvodapedagógust és társaikat, utasításokat követnek,

egymást nem zavarják a feladatvégzésben.

Kialakulóban van feladattudatuk és feladattartásuk.

Önállóan oldanak meg problémahelyzeteket, többféle megoldásra is

képesek.

A megadott szempont szerint képesek az önálló megfigyelésre,

manipulálásra, csoportosításra.

Képesek mikro csoportban az együttműködésre.

Kitartóan oldják meg a feladatokat.

Siker – kudarc tűrőképesség kialakul.

Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik.

Tanuláshoz szükséges képességeik alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdésére.

6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

6.1. Gyermekvédelem

Az óvoda a gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodás

keretébe tartozó ellátásokba, ezen belül a gyermekjóléti alapellátásba, ennek

is a gyermekek napközbeni ellátásának ágába tartozik.

64

6.1.1. Az óvodai gyermekvédelem célja

A gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése

biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét

6.1.2. Az óvodai gyermekvédelem feladatai

A gyermekek testi-lelki egészségének, családban történő nevelkedésének

elősegítése.

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőtlenségének csökkentése.

A gyermekek fejlődését hátráltató veszélyeztető okok felderítése

(megfigyelés, családlátogatás, anamnézis felvétel, fogadóóra), a

csoportok gyermekvédelmi terveinek elkészítése.

A felmerülő problémák kezelése

A gyermekvédelmi tervben szerepel esetekről konzultáció a csoportos

óvodapedagógusokkal, gyermekvédelmi felelőssel, óvodavezetővel,

pszichológussal, a feladatok, határidők, felelősök kijelölése.

Szükség esetén jelzés a Szociális Szolgálatnak, Gyermekjóléti

Szolgálatnak (óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős, óvodavezető).

A gyermekek bántalmazásának, súlyos elhanyagolásának gyanúja esetén

azonnali intézkedés kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól.

6.1.3. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató fejlesztő

programok szervezése.

A személyiségfejlesztés dokumentációjában – Az egyéni fejlődés

nyomon követése – probléma jelzése, óvodapedagógusi, segítő

szakemberek fejlesztő tevékenységének és értékelésének - 3 havonta a

törvényi előírásainak megfelelően - rögzítése.

65

A szülők tájékoztatása a lehetőségeikről, a segítő szakemberek igénybe

vételével kapcsolatban.

Együttműködés a szülőkkel, szakemberekkel (óvodapedagógus – szülő,

gyermekvédelmi felelős – szülő), a társintézményekkel (óvodavezető,

gyermekvédelmi felelős).

Javaslattétel a szülőknek a rendkívüli segélyek igényléséhez

(óvodavezető, gyermekvédelmi felelős).

Az étkezési térítési díjkedvezmények iránti kérelmekre javaslattétel

(óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős, óvodavezető,

Önkormányzat).

Gyermekvédelmi kimutatás vezetése (óvodapedagógus, gyermekvédelmi

felelős).

Részvétel a Szociális Szolgálat által a jelzőrendszer tagjaival rendezett

szakmai esetkonferencián, a gyermek, a család problémáinak

megbeszélésére (gyermekvédelmi felelős).

Multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció

Befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletekkel

kapcsolatos problémák kezelése, újabb előítéletek kialakulásának

megelőzése

6.1.4. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenységének várható eredményei

A szülő problémájával bizalommal fordul az óvodapedagógushoz,

gyermekvédelmi felelőshöz.

Elmegy a segítő szakemberhez és tartja vele a kapcsolatot.

Elvégzi a számára kijelölt feladatokat, aktívan részt vesz gyermeke és

családja problémáinak kezelésében.

A befogadó környezet hatására a szülőt és gyermekét a csoport felnőtt –

és gyermek tagjai elfogadják

66

6.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek

Beszédfogyatékos gyermekek ellátása a Szabadság óvodában

Óvodánkban az Alapító Okirat szerint a Szakértői Bizottság –BOSZ- alapján

diagnosztizált beszédfogyatékos gyermekeket integrálunk és látunk el.

Beszédfogyatékos gyermekek a receptív vagy az expresszív nyelv-és beszéd

területén fejlődési eredetű vagy szerzett zavar miatt- nyelv-és beszéd

fejlődése életkoruktól jelentősen eltérő, akadályozott.

Ezek a következőkben nyilvánulhatnak meg:

- anyanyelvi fejlettség alacsony szintje

- beszédértés-és észlelés nehézsége, zavara

- kifejezőkészség nehézsége-szókincs, illetve grammatikai fejlettség-

- beszédszerveződés nehézsége-mondatok, összefüggő beszéd-

- beszédszervi működés gyengesége, beszédhangok helyes ejtésének hiánya

- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettsége

- beilleszkedési és vagy magatartási problémák

A komplex terápia, fejlesztés középpontjában az anyanyelvi nevelés, a

speciális terápia illetve az intenzív egyéni fejlesztőmunka áll.

Óvodánkban az ellátást a csoportokban kialakított tudatos fejlesztő

környezet és személyiségfejlesztés mellett szakmai team – önálló-saját

óvodapszichológus és logopédus-gyógypedagógus- biztosítja.

A gyermek fejlesztése a szülőkkel való folyamatos együttműködés,

tanácsadás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg.

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének irányelvei:

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,

fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,

a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne

terhelje túl,

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai

váljanak az óvodai nevelés programjainak tartalmi elemeivé.

67

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális

módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó

egyéni szükségletek határozzák meg.

A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó

gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára,

javaslataira kell építeni.

A gyermek fejlesztésének irányelveit meghatározza:

életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

képességei, kialakult készségei,

kognitív funkciói, meglévő ismeretei,

családi háttere.

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus,

taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a

beszéd-és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését.

Óvodánkban megvalósuló- integrált-nevelés, oktatás:

Az óvoda pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális

tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű

–beszédfogyatékos-gyermek fejlesztésének igényeit.

Az óvoda külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget

megkapjon hátrányainak leküzdéséhez,és támogatja a pedagógusok

részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált

továbbképzéseken.

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzetséggel rendelkező

gyógypedagógus, terapeuta segíti. Közreműködése kiterjed a gyermeket

fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére,

az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos

tanácsadásra,mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda

együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű

pedagógiai, pszichológiai képességekkel –elfogadás, tolerancia, empátia,

hitelesség-és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező

óvodapedagógus

68

- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket,

technikákat alkalmaz,

- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén

- eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket

megválasztja,

- egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba

6.2.1. Cél

Nyelvi-és beszédfejlődés súlyos zavarát mutató gyermekeknek a speciális

nevelés, fejlesztés keretében az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint

elérésének biztosítása

6.2.2. A differenciált nevelőmunka hangsúlyai

A segítő szakemberek feladatai

Az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye

alapján:

Intenzív logopédiai terápia alkalmazása az egyéni fejlesztési terv

alapján, melyet logopédus végez.

Egyéni szükséglet esetén pszichológiai ellátás, tanácsadás

gyermekkel, családdal

Szenzomotoros megsegítés egyéni fejlesztési terv alapján, melyet

utazó gyógypedagógus végez.

Az óvodapedagógus feladatai

69

Az Óvodapedagógus készítsen a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

szakvéleménye, valamint segítő szakemberek útmutatása alapján egyéni

beillesztési és fejlesztési tervet. A fejlesztési terv tartalmazza a kiinduló

helyzetet és a fejlesztés területeit.

Elfogadó, szeretetteljes attitűdjével segítse a szocializáció alakulását, a

gátlások oldását, az önbizalom, a pozitív énkép erősítését.

Keltse fel a játékkedvet, segítse elő a játékeszközök kreatív használatát.

Alkalmazzon a beszédkedv fokozására, illetve motorikus mozgások

ügyesítésére alkalmas játékokat.

A mese-vers bemutatásánál helyezzen hangsúlyt a képpel történő

illusztrálásra

Szervezzen szenzitív játékokat, valamint sokféle, sokoldalú

tevékenységeket az észleléses érzékelő funkciók kiemelt fejlesztésére

Kiemelten helyezzen hangsúlyt a mozgás és beszéd összekapcsolására.

A csoport játékeszközeinek biztosításánál kiemelt figyelmet fordítson a

fejlesztő játékokra.

Biztosítson folyamatos lehetőséget (játékeszközök, szervezett játékok

által) a mozgásigény kielégítésére, ösztönözze a mozgás passzív

gyermekeket is.

Kínáljon sokféle lehetőséget a nagy és finommozgás fejlesztésére.

Teremtsen minél több zenehallgatási lehetőséget, használja ki a zene

érzelmi, hangulati hatását.

Tudatosan használja az ábrázolást, mint a gyermekek belső világának,

érzelmi állapotának kifejezőit.

Egyes munka jellegű és önállóságra ösztönző tevékenységekkel erősítse

önbizalmukat, juttassa őket sikerélményhez.

A készség, képességfejlesztés során keresse meg az egyéni adottságokat

a beszédfogyatékosság mértékét figyelembe vevő optimális

terhelhetőségi szintet.

70

6.2.4. Nevelési alapelvek

A játékba, mozgásba ágyazott differenciált, az egyéni fejlődés ütemének

megfelelő fejlesztés.

A szülők együttműködésének megnyerése.

Szeretetteljes, együttműködő, interperszonális kapcsolatok alakítása

felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek, a speciális fejlesztést végző felnőtt-

felnőtt, óvodai szakemberek és családok között.

7.2. 5. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek diagnózisuknak és aktuális állapotuknak megfelelő

iskolatípusba kerülnek beiskolázásra.

7. Az óvodai élet megszervezése

7.1. Személyi feltételek

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a nevelőmunkát, tevékenységeket

óvodapedagógusok irányítják. Programunk megvalósítását segítik,

hozzájárulnak az óvodai nevelés eredményességéhez:

- szakképzett dajkák,

- kertészek,

- a konyhai dolgozók,

- valamint óvodatitkárok a Köznevelési Tv. előírásainak megfelelően.

Elvárjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, a befogadó

szellemiségű attitűdöt, munkájukat összehangoljuk a hatékony nevelés

megvalósítása érdekében. Elfogadó, támogató, segítő attitűd jellemezze

munkatársainkat, hogy a gyermeki személyiséget övező bizalom a

kiegyensúlyozott légkörben megvalósulhasson. Az egészséges életmód

feltételeinek biztosítása érdekében a prevenciós, korrekciós és speciális

testi-lelki nevelési feladatokat fontosnak tartjuk a szülővel, az óvoda

71

dolgozóival és a szakemberekkel együttműködve. Nevelőmunkánkhoz külső

segítséget kapunk az ellátásra szoruló gyermekek számának függvényében a

logopédustól és az óvodapszichológustól. Kiemelt figyelmet fordítunk az

intézmény HHH-s gyermekeinek nevelésére, melyben az óvoda valamennyi

dolgozója részt vesz és együttműködik.

Elvárásaink az óvoda dolgozóitól, ami a munkaköri leírásokban is szerepel:

Óvodapedagógustól:

- felsőfokú szakmai végzettség

- munkafegyelem betartása

- folyamatos önképzés, szakmai tudás karbantartása, (kiemelt

feladatoknak megfelelő továbbképzések)

- nyitott, innovatív, segítő, támogató, modellértékű attitűd

- empátiás készség,

- etikus viselkedés

- modellértékű kommunikáció és bánásmód

- érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás

- a közösen kialakított viselkedési szabályok betartása

- munkavégzéshez alkalmas esztétikus megjelenés

- konfliktuskezelő technikák ismerete és alkalmazása

- őszinte, önálló véleményalkotás és felelősségvállalás

nem pedagógus dolgozóktól:

- beosztásának megfelelő szakmai képzettség

- munkafegyelem betartása

- feltétlen együttműködés a nevelés eredményessége érdekében

- a közösen kialakított viselkedési szabályok betartása

- munkavégzéshez alkalmas esztétikus megjelenés

- etikus viselkedés

- elfogadó viszony a gyermekhez, szülőhöz, kollégákhoz

- modellértékű bánásmód és kommunikáció

- őszinte, önálló véleményalkotás és felelősségvállalás

- „nyitott szem” politika, észreveszi, ha szükség van rá

72

Az ön- és továbbképzések során a programunk megvalósításához szükséges,

és a személyiségfejlesztő továbbképzéseket támogatjuk.

7.2. Tárgyi feltételek

Az óvoda épületét, kertjét oly módon alakítottuk ki hogy a gyermekek

biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését, mozgás –és

játék tevékenység igényét kielégítse.

A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő

helységek és tárgyi eszközök rendelkezésre állnak.

Szükségesnek és fontosnak tartjuk a gyermekek által használt eszközök

hozzáférhető és biztonságos elhelyezését, a tárgyi eszközök évenkénti

folyamatos felülvizsgálatát, karbantartását, valamint folyamatos

korszerűsítését.

7.3. Szervezeti és időkeretek

Az óvodák nyitvatartási idejét a fenntartó állapítja meg.

Az Alapító Okiratunk alapján, a Szabadság óvoda 6 csoportos, 150 fő

férőhelyes, a Vénusz óvoda 3+1 csoportos, 90 fő férőhelyes, a Füstifecskék

óvoda 2 csoportos, 50 férőhelyes. Csoportszervezési formáról a nevelő

közösség dönt. Lehetőség szerint homogén csoportokat szervezünk.

Amennyiben ez nem lehetséges, a heterogén csoportban az egymás melletti

korosztályok együttnevelését tartjuk elfogadhatónak.

Napirendünk a gyermekek, szülők igényeire, a helyi sajátosságokra

alapozva elősegíti a helyes életritmus kialakulását. Életkorhoz, évszakhoz

igazított, rugalmas, tág időkeretben a gyermekek szükségleteit figyelembe

véve valósulnak meg programunk tartalmi elemei. Játékba integrálódnak az

általunk tervezett fejlesztő tevékenységek.

A napirend a rendszerességet jelenti a gyermekek életében, az ismétlődések

érzelmi biztonságot teremtenek.

A heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, szem előtt

tartva a kiemelt programelemeket, tehát a Szabadság u. óvodában a naponta

73

szervezett anyanyelvi és mozgásos játékokat, a Vénusz és Füstifecskék

óvodákban pedig a szenzitív játékokat

Az óvodák nyitvatartási idejében 6 órától 7 óráig, valamint 17 órától 18

óráig összevont csoportok működnek

Napirend

Tevékenységek 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

Tanévi Nyári Tanévi Nyári Tanévi Nyári

Játék, egyéb

szabadon

választott és

szervezett

tevékenység , napi

anyanyelvi,

mozgásos és

szenzitív játékok,

reggeli,

tisztálkodás,gyüm

ölcs-evés ,udvari

játék

6, 00 '-

11,45'-

ig

6, 00 '-

12,00'-

ig

6, 00 '-

11,45'-

ig

6, 00 '-

12,00'-

ig

6, 00 '-

12,00'-

ig

6, 00 '-

12,00'-

ig

Előkészületek

ebédhez, ebéd,

tisztálkodás

11, 45 '-

12,30'-

ig

12, 00 '-

12,30'-

ig

11, 45 '-

12,30'-

ig

12, 00 '-

12,30'-

ig

12, 00 '-

12,30'-

ig

12, 00 '-

12,30'-

ig

Mese, csendes

pihenő

12, 30 '-

15,00'-

ig

12, 30'-

15,00'-

ig

12, 30 '-

14,45'-

ig

12, 30 '-

14,45'-

ig

12, 30 '-

14,15'-

ig

egyéni

igény

szerint

alvás,

pihenés,

játék

74

Ébresztő, uzsonna

15, 00 '-

15,40'-

ig

15, 00 '-

15,40'-

ig

14, 30 '-

15,10'-

ig

14, 30 '-

15,10'-

ig

14, 15 '-

14,40'-

ig

14, 15 '-

14,40'-

ig

Játék

hazamenetelig

15, 50 '-

18 , -ig

15, 50 '-

18 , -ig

15, 10 '-

18 , -ig

15, 10 '-

18 , -ig

14, 40 '-

18 , -ig

14, 40 '-

18 , -ig

Tevékenységi időkeretek

Tevékenységek kisebbeknek: nagyobbaknak:

játék 8,0 óra 8,5 - 9 óra

irányított tevékenység (30 perc) 45perc

étkezés, tisztálkodás,

fogmosás

1 óra 50 perc 1 óra 10 perc

pihenés 2,15-2,30 1,30-1,45

összesen 12 óra 12 óra

7.4 A pedagógiai munka dokumentumai

A csoport dokumentációs anyaga tartalmazza a Csoportnaplót, az Egyéni

fejlődés nyomon követése, a Kimenetvizsgálat dokumentumot.

A Csoportnapló tartalmi elemei: A csoport összetétele névsor, Napirend,

Hetirend, A beillesztés-visszaillesztés tervezése-értékelése, A nevelési

területek tervezése-értékelése, A tevékenységek tervezése-értékelése,

Tanulási tervek, Esemény és programterv, Hagyományok ünnepek,

Szülőkel való kapcsolattartás elemei, Gyermekvédelem,Látogatások

ellenőrzések

75

A csoportnapló vezetésének, a csoportszintű tervezőmunkának a közös

formai és tartalmi követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait

nevelőtestület meghatározza

Átvételekor a vezető hitelesíti, átadásakor aláírásával lezárja a

dokumentumokat A nevelési, tanulási tervnek koherensnek kell lenni a

helyi nevelési programmal.

Az éves tervezés beadási határideje a nevelési év első napja, amely a

vezető jóváhagyásával válik érvényessé

A tervezés alapján elvégzett szakmai munkát a szakmai munkaközösség

vezető értékeli.

A csoportnaplót mindkét óvodapedagógus vezeti.

Bejegyzést a naplóba csak az adott csoport óvodapedagógusai, a

helyettesítő kollegák, az óvodavezető és vezető helyettes valamint a

szakmai munkaközösség vezetője végezhet.

A tanév utolsó napján a csoportnaplókat archiválásra le kell adni.

A pedagógusok a nevelési tervet a helyi program, az előző tanév

tapasztalatai, a gyermekek egyéni megfigyelései alapján tervezik meg, a

csoportnaplóban rögzítik.

Az ütemtervet a pedagógusok a Pedagógiai Program, a Módszertani

segédanyagaink, az Óvoda törzsanyaga, és az adott csoport Éves

ütemtervi anyagának felhasználásával a gyermekcsoport fejlettségének

figyelembe vételével heti bontásban közösen készítik el.

A heti ütemtervnek tartalmaznia kell a tevékenységeket, valamint a

kétszintű differenciált képességfejlesztést.

Az Egyéni fejlődés nyomon követése dokumentum elemei: Adatlap,

Óvodás lettem!- családi adatlap , Állapotfelmérés, Beszoktatás,

Feljegyzés családlátogatásról, Feljegyzés fogadóórákról, Segítő

szakemberek feljegyzései, A nevelési területek megfigyelő lapjai,

Egyéni bánásmód, Mellékletben : rajzok, tesztek, egészségi állapotra

vonatkozó leletek, szakvélemények, szülői meghatalmazások stb.

A Kimenetvizsgálat dokumentum tartalmi elemei: a nevelési területek és

a különböző tevékenységi területek Pedagógiai Programunk

sikerkritériumai alapján összeállított megfigyelő lapjai

76

Az eredmények mérését minden esetben megelőzi a gyermekek egyéni

fejlődési lapjának kitöltése.

A kimeneti eredményeket felmérő lapokon kell rögzíteni, a gyermek

monogramját használva

Összesíteni kell a kapott eredményeket, %-ban kiszámolni az elért

eredményt.

Határidő: szorgalmi idő vége

A dokumentum felülvizsgálata a Pedagógiai Program felülvizsgálatával

egy időben, illetve a kapott eredmények elemzésének függvényében a

nevelőtestület elfogadása után, az óvodavezető jóváhagyásával történhet.

Egyéb dokumentumok

A Nyilvántartási napló a gyermekek legfontosabb adatait rögzíti: Név,

születési idő- hely, szülők / egyéb megbízott hozzátartozók / neve-

elérhetősége, állandó lakcím, tartózkodási cím.

Felvételi és mulasztási napló

Tartalmazza az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő adatokat a

gyermekekről és szüleikről. A naplóban fel kell tüntetni a gyermekek

napi bennlétét/ hiányzását, havi bontásban az összesített hiányzását,

valamint a csoport havi bontású csoport és átlaglétszámát. Az

igazolásokat a hiányzásokról gyűjteni kell.

8. Kapcsolatok rendszere

Az óvoda különböző kapcsolatokat tart fenn más nevelési színterekkel. Ezek

a következők: család

iskola

közművelődési intézmények

segítő intézmények

77

A kapcsolattartás modellje

8.1. Óvoda - család kapcsolata

Óvodai nevelőmunkánk a családi nevelés elsődlegességére épül, kiegészíti

azt. Óvodánk nyitott a szülők, családok felé. A nevelés eredményessége

érdekében partnerkapcsolat kialakítására törekszünk, amelynek alapja:

egymás feltétlen tisztelete, elfogadása, az empátia, a bizalom, a kölcsönös

alkalmazkodás.

Az óvoda-család kapcsolattartást tervezetten, szervezetten működtetjük.

8.1.1. A kapcsolattartás célja

A nevelés eredményessége érdekében hatékony partnerkapcsolat kialakítása.

8.1.2. A kapcsolattartás feladatai, formái

A kapcsolattartás különböző formáinak működtetése:

Fenntartó Óvoda Család

Szülői közösség

Társintézmények Segítõ intézmények Közmûvelõdési intézmények

Radnóti Mûv.Ház

Ált.Mûv.Központ

Munkásotthon

Múzeumok

Bölcsõde

Iskola

Nevelési Tanácsadó

Orvos

Védõnõ

Logopédus

Pszichológus

Csepeli Szociális

Szolgálat

78

Napi kapcsolattartás, amely rövid, lényeges információ mind a szülő,

mind az óvodapedagógus felé, a gyermekekkel kapcsolatos történésekről,

eseményekről.

Rendezvények, közös programok (kirándulások, ünnepek, sportnapok,

munkadélutánok, Szülői Klub) melyek lehetőséget teremtenek a család

óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak,

értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére.

Szülői megbeszélések, melyeken a csoport, az óvoda, a gyermekek

életével kapcsolatos legfontosabb feladatokat, programokat, problémákat

beszéljük meg. Meghallgatjuk, és figyelembe vesszük a szülők

véleményét, javaslatait, törekszünk a megoldások közös keresésére.

Fogadóórák, amelyeket igény szerint, időpont-egyeztetéssel tartunk.

Ezen tájékozódunk, tájékoztatást adunk a gyermekek egyéni fejlődéséről,

tanácsot, ötletet adunk esetleges nevelési problémák kezelésére,

mesekönyv, játék ajándékozására. A fogadóórák lehetőséget adnak a

család életével kapcsolatos bizalmas jellegű információk, problémák

megismerésére.

Szülők Közössége (SZK), mely a szülők képviseletét látja el. Az óvoda

SZK folyamatos együttműködésében számítunk az SZK vélemény-

nyilvánító, kezdeményező, koordináló munkájára.

Családlátogatás, melynek során megismerjük a gyermeket közvetlen

környezetében, tájékozódunk szokásairól, a család nevelési elveiről,

életkörülményeiről, már a gyermek óvodába lépése előtt.

8. 1. 3. A kapcsolattartás várható eredményei

A szülők igénybe veszik a fogadóórákat.

A szülői értekezleteken a szülők túlnyomó része (60 %) aktívan részt

vesz.

A gyermekek nevelésében együttműködnek, a közös megállapodásokat

betartják.

Az óvodáról pozitívan nyilatkoznak (szülői kérdőív alapján), másoknak

is ajánlják.

79

8.2. Óvoda-iskola kapcsolata


Az óvodából az iskolába való átmenet megsegítése.

8.2.2. A kapcsolattartás feladatai

Nagycsoportosok részére iskolalátogatások szervezése

Tapasztalatcsere a tanítókkal, óvodalátogatás

Közös programok szervezése. (Mikulás, focikupa, rajzverseny)

8.2.3. A kapcsolattartás várható eredményei

A gyermekek óvodából az iskolába való átmenete zökkenőmentes.

8. 3 Kapcsolat a Szakszolgálati Intézménnyel


Együttműködés a gyermekek szakellátásában.


A felmerülő problémák kezelése, megoldása

Egyéni fejlesztés és terápia

8.3.3. A kapcsolattartás várható eredményei

A gyermekek szakszerű ellátása.

80

A felmerülő problémák kezelése megoldása

8. 4. Kapcsolat a Szociális Szolgálattal


A gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése.


Szükség esetén jelezzük a gyermekek testi, lelki épségét veszélyeztető

tényezőket, szülői bántalmazást, elhanyagolást.

Eset megbeszéléseken konzultációkon veszünk részt.

Családi problémák esetén segítséget kérünk.

8.4.3.A kapcsolattartás várható eredményei

A gyermekek esélyegyenlőtlenségének lehetőségeinkhez mért

csökkentése.

8.5. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel


Attitűdformálás a kulturális élmények, igények iránt:


Könyvtár és gyermek-programok látogatása 5 éves kortól évszakonként

legalább 1 alkalommal a Radnóti Miklós Művelődési Házban és a

Munkásotthonban.

81

8.5.3.A kapcsolattartás várható eredményei

Az olvasás a szépirodalom iránti igény megalapozása.

Budapest, 2013. június 07.

Csiszár Jánosné

Óvodavezető

82

LEGITIMÁCIÓS LAP

Legitimálás Időpont

Nevelőtestület elfogadása

Nkt. 26.§ (1) alapján

2013.06.10.

Szakmai munkaközösség

Nkt. 71.§ (1) alapján és a 20/2012. (VIII. 31.)

EMMI rendelet 118.§ (3)

bekezdés alapján véleményezési jog

2013.06.07.

Szülői szervezet

Nkt. 73.§ (1) alapján véleményezési jog

2013.06.07.

Intézményvezető jóváhagyása

Nkt. 26.§ (1) alapján

Dátum: 2013.06.30.

Határozatszám:

198/2013

85

Az óvodák pedagógiai programjának ellenőrzése

A ellenőrzés során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.

(XII.17.) Kormány rendelet

3. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

(32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet)

4. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

5. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet

6. Az intézmény alapító okirata

Általános formai megfelelés

Terület/tartalom Van Megjegyzés

Rendelkezésre áll-e a pedagógiai program elfogadása

folyamatában

x

nevelőtestület elfogadása x

intézményvezető jóváhagyása x

szakmai munkaközösség véleményezése x

szülői munkaközösség véleményezése x

A pedagógiai program érvényességi idejének

meghatározása

x

Intézkedés:

a pedagógiai program felülvizsgálatáról

x

módosításának körülményeiről x

nyilvánosságra hozatalának módjáról és

elhelyezéséről

x

Aláírás, pecsét megléte x

Törvényességi megfelelés

Az óvoda nevelési programja

meghatározza:

Fejezet/oldalszám Megjegyzés

az óvoda helyi nevelési

alapelveit

8. o.

az óvoda helyi nevelési értékeit 8. o.

az óvoda helyi nevelési

célkitűzéseit

12. o.

azokat a nevelési feladatokat,

tevékenységeket, amelyek biztosítják:

a gyermek személyiségének

12-63. o.

86

fejlődését

közösségi életre történő

felkészítését

18-23.o.

a kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek fejlesztését,

fejlődésének segítését

63. o.

a szociális hátrányok enyhítését segítő

tevékenységet

64. o.

a gyermekvédelemmel összefüggő

pedagógiai tevékenységet

64. o.

a szülő, a gyermek, a pedagógus

együttműködésének formáit

76., 77. o.

az egészségnevelési és környezeti

nevelési elveket

12. o.

a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló

intézkedéseket

64. o.

a nevelőtestület által szükségesnek

tartott további elveket

74-76.o.

A pedagógiai

munka

dokumentumai

csepeli csodakút egyesített Óvoda pedagógiai programja...

Documents