Download - Csőke Andrea- Juhász László A csőd- és felszámolási eljárás egyes vitás kérdései

Csőke Andrea- Juhász LászlóCsőke Andrea- Juhász LászlóA csőd- és felszámolási eljárás A csőd- és felszámolási eljárás

egyes vitás kérdéseiegyes vitás kérdései

FFOE konferenciaOE konferenciaBBalatonalmádialatonalmádi

2014 09.05.2014 09.05.

I. RÉSZ

A csődeljárás egyes vitás kérdései

Az előadás vázlataAz előadás vázlata

Statisztikai adatokStatisztikai adatok A csődeljárás jelenlegi szabályainak a A csődeljárás jelenlegi szabályainak a

kialakulásakialakulása A bírói gyakorlat alakulása egyes vitás A bírói gyakorlat alakulása egyes vitás

kérdésekbenkérdésekben További kérdések és ezek megoldásaTovábbi kérdések és ezek megoldása

A csődeljárások statisztikájaA csődeljárások statisztikája

Időszak Érkezett ügyek száma Havi átlag

2009. I. 1-től – VIII. 31-ig

67 8,3

2009. IX. 1-től – XII. 31-ig

39 9,7

2010. I. 1-től – XII. 31-ig 192 16

2011. I. 1-től – XII. 31-ig

2012. 01.1-től- XII.31-ig2013. 01.-XII.31.ig

150

124151

12,5

10,412,5

A csődeljárás „története” 1991. évi XLIX. tv. eredeti szabályai: -kötelező csődbejelentés (90 napon túli tartozás esetén), - gyors moratórium, -a sikertelen csődeljárás után automatikusan megindul a

felszámolás. 1993-tól megszűnik a kötelező csőd, a moratóriumot

csak magas hitelezői hozzájárulással lehet megkapni, s nem fordul át a sikertelen csődeljárás felszámolási eljárássá.

A csődegyezséget a bíróság nem hagyja jóvá, csak az eljárás befejezéséről dönt.

A csődeljárás „története”

2008-tól kezdődő pénzügyi válságra válaszul történt a csődeljárás szabályainak a módosítása. (2009. évi LI.tv.):

Lényege: - azonnali moratórium, A hitelezők kisebb arányú hozzájárulásával

lehetett egyezséget kötni, az egyezséget a bíróság hagyja jóvá, a sikertelen csődeljárás ismét átfordul

felszámolási eljárássá.

A csődeljárás szabályainak módosítása

2014. évi XV. tv: Cstv. 20.§ „(1a) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.”

Hatályba lépett: 2014.április 1.-én, az ezt követően indult eljárásokban alkalmazandó.

A módosítások értelmezése A törvény szövege és a bírói gyakorlat egységesen

értelmezendő. A jogegységi határozatokon és eseti dön- téseken kívül fontos:

A felszámoló bírák 2012. februári értekezlete, ahol a 2012-ben hatályba lépett módosításokat értelmezték.

A civilisztikai vezetők 2014. májusi értekezlete, ahol egyes csőd- és felszámolási kérdéseket is elemeztek.

- a Győri Ítélőtábla 2013. évi kollégiumi véleménye az egyezségkötések néhány kérdéséről

Tanulságok A jogi szabályozás alapvető változása miatt a 2009. évi módosítás

előtti bírói gyakorlat nem alkalmazható. Mindig figyelemmel kell lenni a változásokra.

Kivétel: Kúria Gfv. VII.30.286/2013/12. számú határozat (2012. március

előtt hatályos szabályozás alapján született) Nem vitásan az adóssal szemben követeléssel rendelkező, a

csődeljárásban részt nem vett személyt az adott időszakban a Cstv. nem zárta el attól, hogy jogát az adóssal szemben utóbb érvényesítse. Ha azonban szándékosan nem vett részt a csődeljárásban, - mint ahogy az a perbeli tényállásból egyértelműen megállapítható - azért, hogy utóbb egy peres eljárásban a teljes követelését érvényesíthesse, úgy a kereset már joggal való visszaélést valósít meg, mert nincs tekintettel az adós és a csődegyezség hatálya alá került hitelezők törvényes érdekeire, és egyben a csődegyezség jogpolitikai célját hiúsítja meg. “

Tanulságok

További tanulság, hogy egy új csődtörvény megalkotása során már több magyar – és nem csak külföldi – reorganizációs eljárás modellje közül lehet választani.

A vagyonfelügyelő A 2009 előtti szerepéhez képest módosult a feladata.

Nagyon fontos szereplője az eljárásnak, legfontosabb feladatait a Cstv. 12-13-14.§-ai tartalmazzák. Nem szemlélődő típúsú feladatkör.

Pl: Cstv. 12.§ (2) bek és 14.§ (1) bek. szerint nyilvántartásba veszi a hitelezői követeléseket. Nem teheti meg –ellentétben a felszámolási eljárással – hogy a bírósághoz terjeszti fel, vagy elutasítja mert nem tud dönteni. Köteles dönteni, a hitelezőnek kell kifogásolnia, ha nem ért egyet a döntéssel.

BDT.2014.3089. III. A határidőben bejelentett hitelezői igényt a vagyonfelügyelő nem utasíthatja el, azt vitatott vagy nem vitatott igényként nyilvántartásba kell vennie.

A vagyonfelügyelő Vagyonfelügyelő-vagyonfelügyelőbiztos Gfv. VII.30.034/2013/10. számú határozat A bíróság vagyonfelügyelőként csak és kizárólag társaságot

rendelhet ki. Ebből következően amikor a törvény „vagyonfelügyelőről” szól, akkor a kirendelt társaságot érti alatta.

A vagyonfelügyelőként kijelölt társaságokkal kapcsolatban a „vagyonfelügyelő-biztos” kijelölését a törvény nem tartalmazza.

A vagyonfelügyelőként kijelölt társaság által a vagyonfelügyelettel kapcsolatos tevékenységgel megbízott személyt - a már kialakult gyakorlatnak megfelelően - nevezhetjük vagyonfelügyelő-biztosnak, azonban mindig el kell határolni pontosan, hogy mely feladatok terhelik a vagyonfelügyelő-biztost, és melyek a vagyonfelügyelőt, mint társaságot.

Vagyonfelügyelő A vagyonfelügyelő-biztos nem teheti meg, hogy nem

vesz részt a csődegyezségi tárgyaláson és nem látja el ezzel kapcsolatos feladatait. Amennyiben a vagyonfelügyelő mulasztása miatt nem hagyja jóvá a bíróság az egyezséget, ez felveti a vagyonfelügyelő kártérítési felelősségét.

Kúria Gfv. VII.30.034/2013/10. számú határozat Amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva

van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által, a szükséges szakértelem biztosításának követelményére tekintettel.”

A követelések bejelentése Kezdetben bizonytalan volt a gyakorlat, hogy a

követeléssel egyidejüleg a reg.díjat is határidőben be kell-e fizetni.

EBH2011. 2332. I. A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelése alapján a csődeljárásban csak az vehető figyelembe hitelezőként és csak az gyakorolhatja a hitelezői jogokat, aki a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül követelését bejelenti a vagyonfelügyelőnek és az adósnak, továbbá ezen a határidőn belül befizeti a nyilvántartásba vételi díjat a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára .

Követelések bejelentése Bejelentési határidő nem jogvesztő, de: az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség

hatálya nem terjed ki rá, a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba

nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban

a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35.§ (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.

Követelések nyilvántartásba vétele

Vitatott igény- perindítás elmulasztása: Ha a határidőben bejelentett követelést, mely után a nyilvántartásba

vételi díjat a hitelező megfizette, a vagyonfelügyelő vitatja, úgy a hitelező dönthet:

Vagy a vagyonfelügyelő nyilatkozatában meghatározott határidőn belül igazolja, hogy a peres eljárást az adóssal szemben megindította. Ennek elmaradása esetén a vagyonfelügyelőnek a hitelezőt törölnie kell a nyilvántartásból és a befizetett nyilvántartásba vételi díjat vissza kell utalnia a részére. (Célszerű 5 napos határidőt biztosítani a hitelezőnek, figyelemmel a 12.§ (5) bekezdésében szereplő kifogás-benyújtási határidőre is.);

Vagy a vagyonfelügyelő nyilatkozata alapján kifogást nyújthat be a bírósághoz a vagyonfelügyelő intézkedése ellen. Amennyiben a bíróság helytállónak tartja a vagyonfelügyelő nyilatkozatát, akkor a hitelezőnek az a) pont szerint eljárva igazolnia kell a per megindítását, illetve a vagyonfelügyelőnek az ott leírtak szerint kell eljárnia. (2012. februári bírói tanácskozás álláspontja)


Gfv. X.30.174/2012/7. számú határozat

Ha a vagyonfelügyelő teszi vitatottá a követelést, akkor a hitelezőnek a vagyonfelügyelő által biztosított határidőn belül igazolnia kell, hogy jogának az érvényesítése iránt az eljárást megindította, és csak ekkor vehető az igénye nyilvántartásba a Cstv. 12.§ (2) bekezdés bb) pontjában. Ha a jogérvényesítést elmulasztja, a vagyonfelügyelőnek a hitelezői nyilvántartásból törölnie kell az igényt és vissza kell utalnia részére a nyilvántartásba vételi díjat.


Kúria Cspkf. VII.30.146/2013/3. számú határozat A kifogásnak a csődeljárásban azért van nagy jelentősége, mert az

adós és a hitelezők közötti egyezség tartalmának kialakításába a bíróság nem avatkozhat be, azt nem vizsgálhatja. A hitelezőknek joguk van arra, hogy a vagyonfelügyelő által elfogadott, besorolt követelések tekintetében kifogást terjesszenek elő saját (12.§ (5) bekezdés), illetve más hitelezők (15.§ (3) bekezdés) igényének elfogadása, besorolása miatt. Ezzel biztosítható, hogy azok a hitelezők és olyan összeg erejéig kerüljenek be a biztosított, illetve nem biztosított hitelezői osztályokba, s szavazzanak a csődegyezség elfogadásáról, akiknek valóban követelésük áll fenn az adóssal szemben, s a megfelelő hitelezői csoportba, osztályba kerüljenek besorolásra. (Gfv. X.30.427/2010/9. szám)


Közokiratba foglalt követelés kérdése A Fővárosi Ítélőtábla 12.Cspkf.43.418/2012. számú ügyének

tényállása szerint a hitelező és az adós közokiratba foglalt lízingszerződést kötöttek, melyet a hitelező közjegyzői okiratba foglaltan mondott fel, s ebben a közjegyzői okiratban rögzítette a hitelező a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség összegét is. Az adós pert indított a hitelező ellen számadási kötelezettség megállapítása iránt, mivel nem fogadta el a hitelező elszámolását. Az adós elleni csődeljárásában a vagyonfelügyelő a követelés egy részét vitatott követelésként vette nyilvántartásba, ez alapján történt az egyezség megkötése.

Az ítélőtábla álláspontja az volt, hogy ezt a követelést nem lehetett volna vitatott követelésként nyilvántartásba venni, mivel mind a szerződés, mind a felmondás, s az abból következő hitelezői követelés közokiraton alapult.


11.Cspkf.44.214/2011/2. (Fővárosi Ítélőtábla): A vagyonfelügyelőnek nincs mérlegelési lehetősége a közokiratba foglalt követelések besorolását illetően, azokat nem vitatott követelésként kell nyilvántartásba venni.

Az indokolásból: „Mindkét hitelező bejelentett követelését tehát közjegyzői okiratba foglalt adósi elismerés támasztotta alá. Mindkét hitelezői igényt különböző ingóságokra vonatkozó és a MOKK nyilvántartásába bejegyzett jelzálog-jog is biztosította. A vagyonfelügyelőnek tehát nem volt jogi lehetősége arra, hogy a csatolt közokiratok ellenére a követelések fennállását, összegét és biztosított jellegét vitassa. A csődtörvény 12.§ (4) bekezdésének rendelkezése ugyanis kifejezetten tiltja, hogy a közokirattal igazolt bejelentett követeléseket a vagyonfelügyelő vitassa.”


Vitatható-e a közokiratba foglalt követelés? A Fővárosi Ítélőtábla 15.Cspkf.43.676/2012. számú

ügyében az adós készfizető kezességet vállalt, de mielőtt a csődeljárás megindult volna bíróság előtt pert indított a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Erre a peres eljárásra figyelemmel a vagyonfelügyelő és az elsőfokú bíróság a hitelező követelésének egy részét vitatott követelésként vette nyilvántartásba.

Ítélőtábla véleménye: A örvénynek a közokiratba foglalt követelésekkel kapcsolatos azon rendelkezése, amely szerint ezeket a követeléseket nem lehet vitatottként nyilvántartásba venni, olyan kógens rendelkezés, amelytől a bíróság nem térhet el. A bíróság ennek megfelelően eljárva megváltoztatta az esőfokú bíróság döntését és megszüntette a csődeljárást.

Követelések nyilvántartásba vétele Gfv.X.30.174/2012/7. (Kúria): I. Az adóssal szemben a csődeljárás kezdő

időpontjában már folyamatban levő bírósági vagy hatósági eljárásokban a hitelező által érvényesített követeléseket csak akkor lehet az eljárásban alkalmazandó – és a hatályos – jogszabályok alapján nem vitatott igényként elismerni és ennek alapján a hitelező részére szavazatot biztosítani, ha az érvényesítésre irányuló eljárás jogerősen befejeződik.

II. Ha az adós már a csődeljárást megelőzően vitatottá tette a vele szemben közokirat alapján érvényesíteni kívánt követelést, az így vitatottá tett igényt – ha a hitelező a követelését bejelenti a csődeljárásban – csak a vitatott hitelezői igények között lehet nyilvántartásba venni.

Csak akkor alkalmazandó a Cstv. 12.§ (4) bekezdése, ha az adóssal szemben nincs folyamatban ilyen eljárás és a vagyonfelügyelőnek kell a hitelezői igény elismert vagy nem vitatott jellegét megállapítania az adós iratai alapján.

Véleményem szerint a kérdés árnyaltabb megítélésére van szükség, (például egy perindítás ténye ne tegye automatikusan vitatottá a teljes követelést) hogy ne váljon teljesen formálissá a vitatottság megállapíthatósága.

Ebben a kérdésben a Kúria hamarosan dönteni fog.


ÍH.2013.163. A felszámoló nem minősítheti vitatottnak az adós közokiratba foglalt tartozását. Amennyiben az adós ügyvezetője saját, személyes követelését az adós nevében eljárva közokiratba foglalva ismeri el, a közokiratba foglalt követelésre vonatkozó nyilatkozat – mint álképviselőtől származó nyilatkozat - az adóst nem köti, az ilyen követelést a felszámoló vitathatja. (Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.30.050/2013/2. szám)


A befolyással rendelkezők követelése Azok a követelések kerülnek a bc) pontba, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi

befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel

nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy

olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.

a Ptk. 3:49.§-3:62.§ rendelkezik az elismert, illetve tényleges vállaltcsoportról, a befolyás szerzést a 3:324.§ szabályozza. Utóbbi kimondja, hogy ha a korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.


Hozzátartozó követelése A Fővárosi Ítélőtábla a 12.Cspkf.43.418/2012/3. szám: „A Cstv. a nem vitatott követeléssel bíró hitelezők között

mindössze a 18.§ (5) bekezdése szerinti különbségeket tette a szavazati jogok mértéke tekintetében azzal, hogy a 12.§ (2) bekezdés bc), és bd) pontjába sorolt hitelezők szavazatát negyedakkora mértékben rendelte figyelembe venni. Ezt a szankcionált hitelezői kört azonban nem terjesztette ki az adós tagjainak a hozzátartozóira sem, amelynek következtében ezeknek a nem vitatott követelései is teljes mértékű szavazatot eredményeznek.”

A döntés elvi jelentőségű: a törvénynek a korlátozó rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni.


A többségi befolyás megállapításánál a közeli hozzátartozó tulajdonostársak tulajdoni részesedését és szavazati jogát figyelembe kell-e venni?

Fővárosi Ítélőtábla a 12.Cspkf.44.020/2013/2. szám: “A csődeljárás során tulajdonrésszel (50%) csupán R. M. G. rendelkezett,

aki nem tekinthető a cégadatok szerint az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosának. Így nem tévedett a vagyonfelügyelő akkor, amikor a jelzálogjoggal biztosított hitelezői igényeket mind a jelenlegi, mind az előző tulajdonos tekintetében a „biztosított” követelések közé és a Cstv. 12.§ (2) bekezdés ba) pontjába sorolta be. E hitelezők ugyanis – a már kifejtettek szerint – nem tekinthetők a Cstv. 12.§ (2) bekezdés bc)-bd) pontjaiba sorolt hitelezőknek. Ebből következően alaptalan a fellebbező hitelező Ptk. 685/B.§-ára történtő hivatkozása is, figyelemmel arra, hogy B. Á. M. a csődeljárás kezdő időpontjában már nem volt az adós tagja, de annak vezető tisztségviselője sem.

A Fővárosi Törvényszék 9.Cspk.01-13-000061/19. számú ügyében úgy foglalt állást, hogy a rPtk. 685/B.§-ban foglalt „többségi befolyás” definicióját a Cstv. értelmezése során is alkalmazni kell.


Többségi befolyás: Hatályos rendelkezések: Cstv. 3.§ (1) bekezdés i) többségi befolyás: a Ptk. 8:2.§-a szerinti befolyás. Ptk. 8:2.§ (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén

természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.


Lízingszerződések kérdése (Gfv. VII. 30.220/2012/6.) A pénzügyi lízingszerződés alapvetően egy pénzügyi szolgáltatás, ahol a

szolgáltató biztosítékát a tulajdonjog fenntartás jelenti. Az ügylet kölcsön jellegéből következően a hitelező lízingbeadónak a csődeljárás megindulását követő 30 napon belül be kell jelentenie az igényét a vagyonfelügyelőhöz. Ha nyíltvégű lízingszerződésről van szó, akkor csak a már lejárt és ki nem fizetett, illetve a még le nem járt lízingdíjakból eredő igényét kell bejelentenie, a maradványérték összegét nem. Ennek az az oka, hogy a Cstv. 10.§ (2) bekezdés f) pontja a hitelezőket a fennálló követeléseik bejelentésére szólítja fel. A nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingszerződésben való megállapodás alapján fennáll a lízingbeadó lízingdíj iránti igénye – esetleg egy része még nem esedékes, de már akkor is létezik –, nem létezik viszont még a maradványértékre vonatkozó igénye, hiszen a lízingbevevő-adós döntésétől fog függni az, hogy egyáltalán él-e a jogával és a vagyontárgy megvásárlására irányuló igényét közli a lízingbe adóval – s ezzel a maradványérték kifizetésére való kötelezettséget létrehozza –, vagy nem.

Zártvégű lízingszerződés esetén a helyzet csak a maradványérték tekintetében különbözik.


A bejelentésnek azután több következménye is van. A lízingbeadó nem veszíti el a követelés érvényesítési jogát (Cstv.

20.§ (3) bekezdés). (Ha lejár a 30 nap, elkésett!) A követelést a nem biztosított hitelezői osztályba kell sorolni, mert a

Cstv. 12.§ (3) bekezdése csak a zálogjogot (óvadékot, végrehajtási jogot és foglalást) ismeri el biztosítékként.

Kiterjed a követelésre az egyezségkötés: azaz a követelést is figyelembe kell venni a szavazatok számításánál, ugyanakkor a többségi határozat (csődegyezség) alapján a hitelezők kielégítendő követelésének összege csökkenhet.

A lízingbevevő az esedékes lízingdíjakat a csődeljárás tartama alatt nem fizetheti (Cstv. 11.§ (2) bekezdés e) pont).


A csődeljárás és a tulajdonjog Ha a csődeljárás kezdő időpontjában a pénzügyi

lízingszerződés már megszűnt, de az adós birtokában van a lízingtárgy, akkor az adós a dolog tulajdonjogát nem szerezheti meg akkor sem, ha kifizeti a lízingdíjat (vagy az egyezségben megállapított arányát), mert a szerződés megszűnésével elvesztette azt a jogosultságát, hogy a tulajdonjogot megszerezze. Ilyen esetben az adósnak arra lehet igénye, hogy elszámoljon vele a lízingbeadó.

Mit tehet a lízingbeadó egy megszűnt szerződés alapján? A moratórium nem akadályozza meg abban, hogy a tulajdonában álló vagyontárgyának a kiadását kérje (vagy akár kikényszerítse) az adóstól. (ÍH.2005.87.)

Követelések nyilvántartásba vétele Lízingszerződés és tulajdonjog Ha a csődeljárás kezdő időpontjában a pénzügyi lízingszerződés még élő: A lízingbeadó teljes követelése a nem biztosított hitelezői osztályba kerül besorolásra

az adós lízingbevevő csődeljárásában, s ennek alapján a teljes követelése után kell számítani a szavazati jogot.

Ha a bíróság jogerősen jóváhagyja az egyezséget és az adós kifizeti az ott megállapított összeget, akkor jogosulttá válik a maradványérték megfizetésével a tulajdonjog megszerzésére.

Ha az adós nem fizeti ki a csődegyezségben megállapított összeget, a lízingbeadó felmondhatja a lízingszerződést és elviheti a vagyontárgyat, valamint kérheti a felszámolási eljárás megindítását. (Ha a felszámolási eljárás megindítását nem kéri, illetve nem rendelik el a felszámolást, akkor a lízingbeadó csak a csődegyezség mértékéig számolhatja el a követelését a vételárból, a többit át kell adnia az adósnak.)

A felszámolás megindítását követően a csődegyezség hatályát veszti, tehát a Cstv. 28.§ (3) bekezdése alapján a hitelező a teljes, ki nem egyenlített követelését érvényesítheti a felszámolási eljárásban..

(Ld: Csőke- Juhász: A pénzügyi lízingszerződéssel kapcsolatos problémák Gazdaság és Jog 2014/3.)

A kifogás Támadható-e a csődeljárást befejező határozat

elleni fellebbezésben a nem fellebbezhető végzéssel elbírált kérdés?

Kezdeti bizonytalanság: FIT 15. Cspkf.45.752/2011/5-nem támadható

Kúria Gfv.X.30.127/2012/9.: Mind a Cstv.12.§ (5) bek.ben, mind a 15.§ (3) bek.-ben említett kifogás támadható.

Ugyanezt mondta ki a Kúria a Gfv. VII. 30.302/2012/8.; Gfv. X. 30.126/20111/6. sz. döntésekben

A kifogás

Kúria Cspkf. VII.30.146/2013/3. (BH. 2013.224): az érdemi vizsgálat nélkül elutasított kifogások esetén a feleket külön fellebbezési jog illeti meg- itt kizárt a vitás kérdés ismételt elővezetése.

Kúria a Gfv.VII.30.179/2013. szám: igazolási kérelmet elbíráló határozat nem támadható külön fellebbezéssel, ezért az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható.

A kifogás BDT.2013.2956. A csődeljárást befejező érdemi határozat elleni

fellebbezésben a külön fellebbezéssel nem támadható végzés is támadható, ezzel a lehetőséggel azonban csak az a hitelező élhet, akinek a kifogása alapján a külön fellebbezéssel nem támadható végzést a bíróság meghozta. Ennek a végzésnek a jogszabálysértő jellege akkor hat ki az érdemi határozatra, ha emiatt az érdemi határozat is jogszabálysértővé válik.

BDT.2012.2758. A csődeljárást befejezetté nyilvánító vagy megszüntető végzés elleni fellebbezés során azokat a vagyonfelügyelői intézkedéseket, amelyekre vonatkozó kifogást határidőben az érintettek nem terjesztenek elő, már eredménnyel nem lehet sérelmezni, a fellebbezési eljárás során a vagyonfelügyelő által nyilvántartásba vett és nem kifogásolt hitelezői igények felülvizsgálatára nincs lehetőség.

Kifogás Az egyezség megkötése után elbírálható-e kifogás? Gfv.X.30.174/2012/7. (Kúria): Ha a hitelezőnek elegendő idő állt

rendelkezésére a kifogás előterjesztésére, de azzal – vagy a kifogás előterjesztéséhez szükséges, és a vagyonfelügyelőtől elérhető információk beszerzésével (Cstv.14.§ (1) bekezdés) – késlekedett, akkor a csődegyezség bírósághoz való előterjesztését követően nincs lehetőség a kifogás érdemi vizsgálatára.A kellő időben, a csődegyezség megkötése után előterjesztett kifogást azonban érdemben el kell bírálni.

. Ha ilyen körülmények mellett a bíróság a kifogásnak helyt ad – és a bíróság határozata befolyásolhatja a hitelezők szavazatának számát, döntését, továbbá még elegendő idő áll rendelkezésre a moratórium tartamából -, akkor az adós és a hozzájáruló hitelezők által megkötött, de még jóváhagyásra váró egyezséget az adósnak vissza kell vonnia és most már a kifogás alapján kialakult szavazati arányoknak megfelelően kell ismét megkísérelnie az egyezség létrehozását.

Az egyezség Egyezség célja: reorganizáció Reorganizációs terv vizsgálata: 12.Cspkf.45.417/2010/2. (Fővárosi Ítélőtábla): Az adós által

előterjesztett fizetőképesség helyreállítására irányuló program tartalmának vizsgálata nem képezi a bíróság feladatát, annak értékelése a hitelezők feladata.

Cspkf.IV.30.418/2013/2. (Debreceni Ítélőtábla): A csődegyezség bíróság általi jóváhagyásának szempontjai között különösen értékelendő, hogy az adós adósságrendezési és újjászervezési programja kidolgozásra került-e, és megfelel-e a csődeljárás céljainak, megvalósulhat-e az adós gazdasági helyzetének a hitelezőivel való egyezségkötéssel történő helyreállítása. A csődegyezségnek nem lehet csupán az a célja, hogy az adós – a hitelezők csekély kielégítése mellett – ne felszámolással, hanem egyéb módon szűnjön meg.

Az egyezség A reorganizációs terv vizsgálata Gfv.VII.30.315/2013/3. A csődeljárás célja az adós gazdasági

helyzetének a hitelezőivel való egyezségkötés útján történő helyreállítása, tevékenységének folytatása érdekében. A csődegyezséget ennek a célnak az elérése érdekében kell a feleknek megkötniük, és a megkötött egyezség csak akkor fogadható el a bíróság által – az egyéb feltételek fennállása esetén is -, ha az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós a tevékenységét folytatni kívánja

BH.2014.118. I. A csődegyezség célja az adós gazdasági helyzetének a hitelezőivel való egyezségkötés útján történő újjászervezése, a tevékenységének folytatása érdekében. A bíróság a felek által megkötött egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós folytatni kívánja a tevékenységét.

Az egyezség A fenti álláspont indoka: Nem használható fel a csődeljárás – és így a

kényszeregyezség – jogintézménye olyan terhektől való esetleges mentesülés érdekében, amelyet csődeljárás hiányában az adós vezető tisztségviselőjével, vagy a tulajdonosával szemben érvényesíthetnének a hitelezők.

Nem egy elkülönült, formálisan létező program meglétének hiánya akadályozza a csődegyezség jóváhagyását – mert amennyiben egy ilyen tartalmú program megállapítható lenne a hitelezőknek megküldött iratok tartalmából vagy az egyezségből, úgy az egyezség jóváhagyható lenne -, hanem az, hogy az adós nem rendelkezett a jövőre vonatkozó gazdasági tervvel.

Az egyezségi tárgyalás jegyzőkönyve

A jegyzőkönyv készítése nem a vagyonfelügyelő feladata, de ellen kell jegyeznie. ÍH.2010.185. Az egyezségi tárgyalás jegyzőkönyvének hitelesítése olyan garanciális aktus,

amely másként nem pótolható. Az erre vonatkozó szabályok megsértésével készült jegyzőkönyv nem szolgálhat a jóváhagyó bírói döntés alapjául.

Mi az ellenjegyzés: Elég aláírni vagy szerepeltetni kell az „ellenjegyzés” kifejezést? Konkrét ügyben a vf a csődegyezéget aláírta, nem használta az ellenjegyzés kifejezést. Másodfok (FIT) szerint ez nem volt elég.

Gfv. X.30.174/2012/7. számú határozat A vagyonfelügyelő ellenjegyzését a Cstv. nem definiálja, azonban az egyértelmű, hogy a

vagyonfelügyelő ellenjegyzése sem tartalmi, sem formai szempontból nem azonosítható az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32.§ (2) bekezdés d) pontjában, illetve (4) bekezdésében szabályozott ügyvédi ellenjegyzéssel.” Ha egyértelműen megállapítható az írásba foglalt csődegyezség vagyonfelügyelő általi aláírásából, hogy az egyezséget ellenjegyezte, akkor az szabályosnak tekintendő.”

12.Cspkf.44.921/2011/2. (Fővárosi Ítélőtábla): A vagyonfelügyelő köteles az egyezségi tárgyalásról készült általa is ellenjegyzett jegyzőkönyvet becsatolni a bírósághoz.

Az indokolásból: „Tévesen állítja az adós a fellebbezésében, hogy a csődtörvény nem írja elő a vagyonfelügyelő számára a teljes jegyzőkönyv csatolását a bíróság felé, hanem kizárólag a jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát kell bemutatnia a hitelezői döntések megtörténtének, jogszerűségének igazolásaként.

Az egyezség írásba foglalása A gyakorlatban azon alakult ki vita, hogy mit kell az egyezség szövegébe belefoglalni. Gfv.VII.30.315/2013/3.A Kúria nem ért egyet a másodfokú bíróságnak azzal az

álláspontjával sem, hogy a csődegyezség jóváhagyása körében csak az egyezségnek nevezett szövegrész vizsgálható. A Cstv. 21.§ (1)-(2) bekezdéséből következően a csődegyezséget a maga teljességében kell vizsgálni, azaz a csődegyezséghez tartoznak a csődegyezségben hivatkozott mellékletek a nyilvántartásba vett hitelezők nevéről, címéről, a meghatalmazottaik eljárási jogát igazoló iratokról; a nyilvántartott hitelezői igényekről, illetve a hitelezők számára kifizetni javasolt pénzösszegről (az átadni javasolt vagyontárgyról), valamint a teljesítési határidőről. Különösen sok hitelezővel rendelkező adósok csődeljárása esetén tenné kezelhetetlenné a csődegyezségi megállapodást, ha a feleknek kizárólag a csődegyezség szövegében kellene meghatározni ezeket az adatokat. A Kúria álláspontja szerint a bírósághoz jóváhagyásra benyújtott teljes csődegyezségi iratanyagból kell annak kitűnnie, hogy mely hitelezőkkel kötötte meg az adós a csődegyezséget, mely hitelezők tartoznak a kényszeregyezség hatálya alá, illetve a kielégítésükre milyen megállapodás jött létre.”

Gfv.VII.30.351/2013/5. (Kúria): A csődegyezséget a maga teljességében kell vizsgálni, azaz a csődegyezséghez tartoznak a csődegyezségben hivatkozott mellékletek is.

Az egyezség írásba foglalása

Kinek kell aláírni az egyezséget? BDT.2014.3090. A csődegyezséget az

egyezséget kötő hitelezőknek kell aláírniuk, az egyezséghez hozzá nem járuló hitelezőknek - akikre az egyezség kényszeregyezségként hat ki - nem, az egyezség aláírásának megtagadásával, az aláírás szándékos vagy gondatlan elmulasztásával a szabályszerűen létrejött csődegyezség bírósági jóváhagyását a nemmel szavazó hitelezők nem akadályozhatják meg.

Az egyezség létrejötte Felmerült kérdésként, hogy mikor jön létre az egyezség,

akkor, amikor aláírják vagy amikor a bíróság jóváhagyja? A Fővárosi Ítélőtábla egyik ügyben megállapította, hogy

„a csődegyezség a csődegyezségi ajánlat elfogadásával jön létre (Ptk. 213.§ (1) bekezdése) és nem annak írásba foglalásával. A Cstv. 21.§ (1) bekezdése a létrejött egyezség írásba foglalását a megegyezés tartalmának könnyebb bizonyíthatósága és a jóváhagyásra való alkalmassága miatt kívánja meg.

Kúria álláspontja: Gfv.30.017/2014/9.: A csődegyezség érvényesen nem a csődegyezségi ajánlat elfogadásával, hanem a bíróságnak a csődegyezséget jóváhagyó végzése jogerőre emelkedésével jön létre.

Az egyezség létrejötte Az egyezség létrejöttéhez kapcsolódik az a kérdés, hogy az

egyezség jóváhagyása előtt azt vissza lehet-e vonni és újabb egyezséget lehet előkészíteni.

Gfv.30.017/2014/9. (Kúria): Az adósnak joga van arra is, hogy - amennyiben a moratórium még lehetővé teszi számára - a benyújtott, a hitelezők által a törvényben foglaltak szerint elfogadott, a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet is visszavonja a bíróság jogerős döntéséig, és helyette a moratórium tartama alatt új kérelmet nyújtson be.”

Gfv. X.30.174/2012/7. szám:Ha az egyezség létrejötte után a bíróság a kifogásnak helyt ad – és a bíróság határozata befolyásolhatja a hitelezők szavazatának számát, döntését, továbbá még elegendő idő áll rendelkezésre a moratórium tartamából -, akkor az adós és a hozzájáruló hitelezők által megkötött, de még jóváhagyásra váró egyezséget az adósnak vissza kell vonnia és most már a kifogás alapján kialakult szavazati arányoknak megfelelően kell ismét megkísérelnie az egyezség létrehozását.

Az egyezség jóváhagyása A hiánypótlás „A bíróság a csődegyezség jóváhagyása körében a Cstv. 21/A.§ (2)

bekezdése alapján csak az alaki hiányosságok pótlására hívhatja fel az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét, tartalmi hiányok pótlására nem, mert ehhez új egyezségi tárgyalást kellene tartani, amire a rövid határidők nem adnak lehetőséget. A hiány alaki és tartalmi jellegének elhatárolása azonban tényállásfüggő; egy hozzájáruló nyilatkozat hiánya például, ha a jegyzőkönyvből a hozzájárulás ténye kitűnik, alaki hiányosság, amelynek pótlására a bíróság felhívhatja az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét; ha azonban a hiányt nem tudják pótolni, és ezért nincs meg a szükséges hozzájárulási arány, ez már olyan tartalmi hiányosság, amely a csődegyezség jóváhagyását kizárja.” (2014. május 21-24.-i kollégiumvezetői értekezlet álláspontja.)

Rövid idő alatt pótolható, például nem csatolták a képviseleti jogosultságra vonatkozó iratokat vagy elmaradt az ellenjegyzés. A hiánypótlás az egyezség érdemi részére nem vonatkozhat. (Fővárosi Ítélőtábla 15.Cspkf.44.816/2013/3., 15.Cspkf.44.861/2012/3., 15.Cspkf.43.492/2013/2.)

A csődegyezség jogi jellege BH.2014.22 I. A jogerősen jóváhagyott csődegyezség ítélet hatályú

határozat. Az indokolásból: „A 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítással

azonban a jogalkotó az adós és a hitelezők által kötött egyezséget bíróság által jóváhagyott egyezséggé minősítette [Cstv. 21/A. § (3) bekezdés]. Külön szabályok hiányában a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 148. § (4) bekezdése szerint a bíróság által jóváhagyott egyezségnek - és így a csődegyezségnek is - ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.

BDT.2014.3088. I. A bíróság által jóváhagyott csődegyezség jogi természetét tekintve nem azonosítható a perbeli egyezséggel, de a felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezésén alapuló, a Ptk.-ban szabályozott egyezséggel sem. A csődegyezségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés olyan sui generis szabály, melynek lényegét a hitelezők közösségével - szavazás útján - létrejött kényszeregyezség jellege adja.

Indokolásból„A pertől jelentősen eltérő csődeljárásban köthető egyezség sajátos, sui generis egyezség, amelynek fajalkotó különbsége éppen kényszeregyezség jellegében áll.”

A csődegyezség jóváhagyása Mit nem vizsgálhat a bíróság? A gazdasági tartalmat nem vizsgálhatja.

Mi a gazdasági tartalom? Példa: Az adós egyetlen vagyona egy követelés, a

Strasbourgi Bíróság előtt indítandó perben esetleg megnyerhető összeg.

I-II fok szerint ez végrehajthatósági kérdés, Kúria szerint gazdasági tartalom. (Gfv. VII. 30.098/2014/6.) „Ha az adós vállalása nem jogszabályba ütköző, akkor a bíróság nem vizsgálhatja, hogy mekkora esélye van a követelés behajtásának.”

Csődegyezség jóváhagyása Eljárás követelések engedményezése esetén: Gfv. VII.30.351/2013/5. számú határozat A követelések átadása kapcsán a jogerős végzésben kifejtettekkel a Kúria egyetért:

nem kizárt, hogy a felek a csődegyezségben az adós követeléseinek engedményezésében állapodjanak meg. Helytállóan állapította meg azt is másodfokú bíróság, hogy a Cstv. 20.§ (2) bekezdés második mondatának sérelme csak úgy kerülhető el, ha valamennyi hitelező a nyilvántartásba vett hitelezői igénye arányában részesül minden egyes engedményezett követelésből. Ez történhet a jogerős végzésben megállapított módon – minden hitelező minden követelésből a saját követelésének arányában kap kielégítést -, de történhet úgy is, hogy az adós elkülöníti a vagyonából a követeléseket, s a követelések behajtásából származó összeg nem biztosított hitelezők részére történő kifizetésére tesz ajánlatot.A felülvizsgálati eljárással érintett csődegyezség azonban az előbb ismertetett követelményeknek nem felelt meg. A csődegyezséghez hozzájáruló és hozzá nem járuló hitelezők részére engedményezni kívánt követelések kötelezettjei - és így a kielégítési lehetőségek - között különbségek voltak, ezért a Cstv. 20.§ (2) bekezdésében írt kötelezően érvényesülő szabállyal ellentétes a csődegyezségi megállapodás. Nem változtat e tényen az sem, hogy valamennyi engedményezni kívánt követelés kötelezettje már felszámolás alá került, mert a felszámolási eljárásban történő kielégítés függ az engedményező kielégítési sorrendben elfoglalt helyétől, a kötelezett vagyonától, stb.

Csődegyezség jóváhagyása Mit vizsgálhat a bíróság? Az egyezség jogszabályoknak megfelelő vizsgálata azt

jelenti, hogy a bíróságnak (a 2/2010(VI.28.) PK. vélemény 4. pontjának analóg alkalmazásával), a nyilvánvaló jogszabálysértést kell figyelembe vennie, azaz azt, amely az egyezségből, illetve a becsatolt iratok tartalmából nyilvánvalóan szembetűnik (például olyan rendelkezéseket tartalmaz az egyezség, amelyek – nem gazdaságilag, hanem egyébként – végrehajthatatlanok; vagy szabálytalan volt az eljárás), valamint érdemben vizsgálnia kell az egyezségben foglaltakkal egyet nem értő hitelező által megjelölt jogszabálysértés fennállását.

(2012. februári bírói konferencia állásfoglalása)

A végrehajthatóság A Kúria a Gfv.VII.30.171/2013/13. számú határozatában kimondta, hogy „a bíróság

feladata a csődegyezség törvényességének biztosítása, és amennyiben a felek megállapodása alapján az egyezség létrejön, a bíróságnak kell ügyelnie arra is, hogy az egyezség végrehajtható legyen, mert csak olyan egyezség hagyható jóvá, amely végrehajtható. Ebbe a körbe nem kizárólag a bírósági végrehajtás tartozik, hanem az olyan feltételek egyezségbe történő beépítése is, amelyek alapján a hitelezők számon tudják kérni az egyezségben foglalt ígéretek teljesítését.”

Az adós nem teljesítése esetén a hitelező a követelése érvényesítése érdekében választása szerint egyedi végrehajtást, vagy totális végrehajtást (felszámolást) kezdeményezhet.

Kúria Gfv.VII.30.315/2013/3. számú végzés: Végrehajtható csődegyezségként nem kizárólag az fogadható el, amelyben

kötelezettség kifizetésére irányuló megállapodás található (a kifizetendő összeg pontos megjelölésével), hanem az egyezségbe a Cstv. 19.§ (1) bekezdése alapján – egyebek mellett – az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, más személy kezességvállalása és egyéb biztosítékok nyújtása, illetve mindaz belefoglalható, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében a felek szükségesnek tartanak. Ez utóbbiak teljesítése egyedi bírósági végrehajtás útján nem biztos, hogy kikényszeríthető, ennek ellenére az ilyen tartalmú megállapodást a Cstv. lehetővé teszi.

A Csődegyezség jóváhagyása Harmadik személyek szerepe a csődegyezségben

A Fővárosi Törvényszék előtt 9.Cspk.01-13-000065/13. szám alatt folyamatban volt ügyben a hitelezők üzletrészt kaptak az adóstól. Az adós tulajdonosa taggyűlési határozatban nyilatkozott arról, hogy az ezt a megoldást elfogadja, s az egyezségi javaslatot is jóváhagyta. A megkötött egyezséget mind az első-, mind a másodfokú bíróság (Fővárosi Ítélőtábla 12.Cspkf.43.372/2014/2.) jóváhagyta. (ld: BDT.2014.3105.)

BDT2014. 3105. Az olyan törvényi rendelkezés, amely valamely pénzintézet számára jogi személy gazdasági társaságban szerzett tulajdoni részesedés megtartását időhatárhoz köti, nem akadályozza az olyan csődegyezségben való részvételét, amelynek során a hitelező bank az adós gazdasági társaságban üzletrészhez jut.

Az ilyen módon megkötött csődegyezség megfelel a végrehajthatósági követelményeknek is.

Csődegyezség jóváhagyása Harmadik személyek szerepe A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2014. május 21-24.–én

tartott tanácskozásának álláspontja: „3. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy

a csődeljárásban nem minősül félnek az adós tartozását átvállaló, illetve az adós tartozásáért biztosítékot nyújtó harmadik személy, így a csődegyezség jóváhagyásának nem akadálya, ha őt a csődegyezségi tárgyalásra nem hívták meg, azon nem volt jelen, illetve a csődegyezséget nem írta alá, és őt a határozattal szemben fellebbezési jog sem illeti meg.”

Csődegyezség jóváhagyása Harmadik személyek szerepe Győri Ítélőtábla 1/2012.(XI.23.) számú kollégiumi véleménye A

fizetésképtelenségi eljárásokban köthető egyezség néhány kérdéséről:

V. A csőd-, illetve felszámolási egyezségnek az adóson és az egyezségkötésre jogosult hitelezőkön kívül részese lehet egyéb érintett (például az adós tartozását átvállaló, a biztosítéki megállapodást kötő, a követelés fejében az adósban fennálló részesedését átruházó ) személy is.

A megállapodás kényszeregyezség hatása ilyenkor csak az adós és a hitelezők relációjában érvényesül, az egyéb kötelezett és a hitelező(k) között létrejött, az egyezség részét képező megállapodás csak az érintett felek egyetértésével születhet meg, s csak köztük keletkeztet kötelezettséget.

Csődegyezség megtámadhatósága Gfv. VII.30.171/2013/13. számú határozat A Csődtörvénynek a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett 2009. évi LI. törvénnyel történt

módosítását megelőző szabályok szerint lefolytatott csődeljárásokban – amelyekben a bíróság még nem dönthetett az egyezség jóváhagyásáról - a megkötött csődegyezség valóban egyezséggel történő szerződésmódosításnak minősült. A bíróság az ezen rendelkezések alapján lefolytatott csődeljárás során létrejött egyezséget nem hagyta jóvá, azt az adós és a hitelezők kötötték meg, és a vagyonfelügyelő jóváhagyása után a bíróság eljárást befejező határozatának jogerőre emelkedésével vált mindenkire kiterjedő hatályú - s így a hozzá nem járuló hitelezők tekintetében is - kényszeregyezséggé. A csődeljárást lefolytató bíróság nem vizsgálhatta, hogy a csődegyezség tartalmában a jogszabályoknak megfelel-e, kizárólag a Cstv. szabályainak való megfelelőség tekintetében ellenőrizhette az egyezséget (Cstv.21.§ (3) bekezdés). A formailag megfelelő egyezség alapján hozott eljárást befejező határozatot követően a csődegyezség érvénytelenségének megállapítása érdekében keresetet lehetett benyújtani (BH1997. 453; EBH2000.336)

A 2009. évi módosítással bevezetett szabályok az egyezséget bíróságnak kell jóváhagyni. A felek ügyleti akaratát és a bíróság határozatát egységben kell szemlélni, az nem választható

ketté. Nincs tehát arra jogi lehetőség, hogy a jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapját képező megállapodást támadja meg a hitelező – valamennyi többi hitelező és az adós perben állásával -, hiszen ezzel gyakorlatilag a csődegyezséget jóváhagyó bíróság végzését bírálná felül egy peres bíróság, mert a bíróság végzésének az alapjául szolgáló egyezséget vizsgálnák meg ismét, és határoznának annak helytállóságáról.

Csődegyezség megtámadhatósága

Gfv.VII.30.171/2013/13. szám A másodfokú bíróság határozatában két alkalommal is kitért arra, hogy a

csődeljárásban hozott határozatok peres bíróság által felülbírálhatók.Egyrészt a közokiratba foglalt követelések tekintetében fejtette ki, hogy – tulajdonképpen bármelyik - hitelező az adós és közokiratba foglalt követeléssel rendelkező hitelező közötti szerződés hatálytalanságának megállapítása vagy kártérítés iránt keresetet nyújthat be, az adós és a közokirattal rendelkező hitelező csalárdságára hivatkozással. Abban a perben lehet megállapíttatni, hogy a közokirat tartalma valótlan, az okiratban foglaltak ellenére az adós és a hitelező között kötelem nem jött létre, vagy az fedezetelvonás célzatával jött létre, a bejelentett – közokiratba foglalt - hitelezői igény jogalap nélküli és ezáltal ez a hitelező olyan szavazati joggal élt a csődegyezség megkötése során, mely veszteséggel járó kényszeregyezségbe szorította a perindító felet.A Kúria álláspontja szerint ilyen tartalmú kereset benyújtása nem kizárt, a kereset megalapozottsága azonban nem eredményezheti a csődegyezség érvénytelenségét, kizárólag a pert indító hitelező és az alperesek közötti viszonyban vizsgálható a kártérítés feltételeinek a fennállása és e körben vonható le a jogkövetkezménye is.

A csődegyezség megtámadhatósága

Gfv.VII.30.299/2013/16. (Kúria): A csődegyezségnek csak akkor van kényszeregyezségi hatálya az ahhoz hozzá nem járuló hitelezők és az eljárásban részt nem vevő jogosultak tekintetében, ha az ő vonatkozásukban az adós a törvénynek megfelelően jár el.

Indokolás: Az adott ügyben - bár a felperes jogelődje hitelezővé vált az alperesek csődeljárásaiban - az alperesek a felperes jogelődjének hitelezői igénye kezelése során a fent írtak szerinti tartalékképzési kötelezettségüket elmulasztották. Nem úgy jártak el, ahogyan azt a törvény előírta. Nem voltak tekintettel a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőjük igényére. Ebből következően helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperesre - bár igényének érvényesítési jogát nem vesztette el az alperesekkel szemben - nem hatnak ki az alperesek csődeljárásaiban létrejött csődegyezségek.”

Perújítás/felülvizsgálat A csődegyezség jóváhagyásával kapcsolatban született

jogerős döntés perújítással nem támadható meg, ezt már a törvény szövege is tartalmazza. (BDT. 2014.3088. a korábbi szabályozással kapcsolatban is erre a következtetésre jut)

Amennyiben a bíróság megtagadja az egyezség jóváhagyását, a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadható.

Amennyiben jóváhagyják az egyezséget, a Pp. 271.§ (1) bek h.) pontja alapján a jogerős határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

A csődegyezség speciális tartalmára, kényszeregyezség jellegére figyelemmel vitatható az álláspont helyessége.

Újabb kérdések

Az egyezség jóváhagyása során a bírói felülvizsgálat határai úgy tűnik kitágulnak. Egyre több bírósági döntés mondja ki, hogy a kirívóan alacsony kielégítés jóerkölcsbe ütközik.

Nyitott kérdés, figyelemmel a Cstv. módosítására is. Ezzel az állásponttal a a bíróság a gazdasági tartalmat is vizsgálja.

A Kúria még nem döntött ilyen ügyben.

II. RÉSZ

A felszámolási eljárás egyes kérdései a legújabb döntések

tükrében

Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miattelmulasztása miatt

Kúria – Gfv.VII.30.310/2013/11A felszámoló a 40 napon túl bejelentett igény esetén vagy- a jogvesztő határidő letelte miatt elutasítja a bejelentett igény nyilvántartásba vételét, vagy- tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy követelését a 40 napos igénybejelentési határidőn túl érkezett hitelezői igények között tartja nyilván és vizsgálja a követelését, egyidejűleg az igazolási kérelmet a saját - erre irányuló - nyilatkozatával együtt a bíróságnak megküldi a kérelem elbírálása érdekében. Az igazolási kérelem bíróságnak történő megküldésével a felszámoló nem várhatja meg a bejelentett pénzkövetelés érdemi vizsgálatának a befejezését. határidők számítása - az igazolási kérelem felszámolóhoz történő benyújtásának időpontját (az igazolási kérelem hozzá való megérkezésének időpontját) kell figyelembe venni – ÉRKEZTETÉS!!!

A hitelezői igénybejelentésA hitelezői igénybejelentés Kúria - Gfv.VII.30.337/2013/4. hitelezői igénybejelentésben a hitelezőnek nem kell

kötelezően meghatároznia, hogy melyik pontba kéri besorolni az igényét, de be kell csatolnia azokat az iratokat, amelyek megalapozzák igénye törvénynek megfelelő besorolását

a) követelésre és annak biztosítékaira 40 napos határidőn belül becsatolt iratok - Cstv. 49/D.§-a alapján

b) követelésre vonatkozóan határidőben, a biztosítékok tekintetében pedig határidőn túl történik meg a bejelentés, akkor a követelést nem biztosított, de határidőn belül bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni

c) határidőn belül bejelentett igény, de csak a jogvesztő határidőn túl nyújtja be a privilegizált kielégítésre alapul szolgáló bizonyítékait, akkor hitelező, de nem biztosított.

A felszámolás és végrehajtás viszonya, a végrehajtónál A felszámolás és végrehajtás viszonya, a végrehajtónál levő pénzösszeg, zálogjoggal biztosított követelés, a levő pénzösszeg, zálogjoggal biztosított követelés, a

felszámoló díjafelszámoló díja

Kúria - Gfv.VII.30.356/2013/4 A végrehajtás során már értékesítésre került zálogtárgy helyébe

lépő pénzösszeg esetén, a kiutalást megelőzően megindult felszámolásban a zálogjoggal biztosított követelés hitelezőjét privilegizált kielégítés illeti meg, a Cstv. 49/D.§-a alapján.

Felszámolói díj - a végrehajtótól átvett összeggel szemben NEM a zálogtárgy értékesítése szerinti szabályok alapján, mert részéről nem történt értékesítés és zálogjoggal biztosított követelés behajtása sem. A felszámoló csak a végrehajtóval szembeni követelést érvényesítette, ezért a felszámolói díjat csak a Cstv. 57.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az általános szabályok szerint (59.§ (1) bekezdése) számolva érvényesítheti.

Cstv. 49/D. § - értékesítés Cstv. 49/D. § - értékesítés költségeköltsége

Kúria - Gfv.VII.30.273/2013/5 „a felszámolónak lehetősége van arra, hogy az adós

tulajdonát képező ingatlanon végzett, a karbantartás, állagmegóvás körét meghaladó munkálatokkal kapcsolatos ráfordításokat - ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítése ezek hiányában nem lehetséges - a Cstv. 49/D.§ (1) bekezdése szerinti költségként elszámolja, ha azok az ingatlan forgalmi értékét növelték, s ekként az értékesítési árban megjelentek, vagyis a magasabb vételár révén a hitelezők is többhöz jutnak. Ebbe a körbe beletartozik - a “beruházás” fogalmát tágan értelmezve - az is, hogy a felszámoló bizonyos vagyontárgyat megvásárol, s az így felmerült kiadások ugyancsak elszámolhatóak a Cstv. 49/D.§ (1) bekezdése szerinti költségként.”

Értékesítés pályázaton, árverésen kívül beszámítással Értékesítés pályázaton, árverésen kívül beszámítással (Cstv. 49/A. § (5) bekezdés, (Cstv. 49/A. § (5) bekezdés,

49/B. § (7) bekezdés)- 1.49/B. § (7) bekezdés)- 1.

• Kúria - Gfv.VII.30.280/2013/4Kúria - Gfv.VII.30.280/2013/4 • - - hitelezői egyetértés megszerzése hitelezői egyetértés megszerzése – a hitelezők tájékoztatása - – a hitelezők tájékoztatása -

mindazok a feltételek, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik mindazok a feltételek, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a fizetési határidőket) – egyet nem értést kell a hitelezőnek jelezniefizetési határidőket) – egyet nem értést kell a hitelezőnek jeleznie

• - - becsértékbecsérték - az a forgalmi érték, amelyen eladási szándék esetén az - az a forgalmi érték, amelyen eladási szándék esetén az ingatlan az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a ingatlan az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jólértesültségét és körültekintését. megfelelő hirdetést, a felek jólértesültségét és körültekintését.

• - irányár – - irányár – a felszámoló a becsértéknél magasabb értéken hirdetheti a felszámoló a becsértéknél magasabb értéken hirdetheti a vagyontárgyat. Ha ezen az értéken, illetve a csökkentett irányáron a vagyontárgyat. Ha ezen az értéken, illetve a csökkentett irányáron sem sikerül értékesíteni, akkor a Cstv. 49/A.§ (5) bekezdés, illetve a sem sikerül értékesíteni, akkor a Cstv. 49/A.§ (5) bekezdés, illetve a 49/B.§ (7) bekezdés esetén nem értékesítheti a zálogtárgyat az 49/B.§ (7) bekezdés esetén nem értékesítheti a zálogtárgyat az igazságügyi szakértői véleményben meghatározott forgalmi értéknél igazságügyi szakértői véleményben meghatározott forgalmi értéknél (becsérték) alacsonyabb értéken. (becsérték) alacsonyabb értéken.


49/B. § (7) bekezdés) – 2.49/B. § (7) bekezdés) – 2.

• Ha a megállapított becsértéken a vagyontárgy értékesíthetetlen, Ha a megállapított becsértéken a vagyontárgy értékesíthetetlen, akkor a felszámolónak újra kell értékelnie a vagyontárgyat, meg kell akkor a felszámolónak újra kell értékelnie a vagyontárgyat, meg kell állapítania az állapítania az új becsértéketúj becsértéket, s erről – ha az eljárásban működik - a , s erről – ha az eljárásban működik - a hitelezői választmányt is tájékoztatnia kell. hitelezői választmányt is tájékoztatnia kell.

• A felszámoló sikertelen értékesítés esetén a A felszámoló sikertelen értékesítés esetén a becsérték alatt is becsérték alatt is meghatározhatja az irányáratmeghatározhatja az irányárat, azonban ha a zálogjogosult hitelező , azonban ha a zálogjogosult hitelező nem a rendes értékesítési eljárás során (pályázat, árverés) vásárol - nem a rendes értékesítési eljárás során (pályázat, árverés) vásárol - ahol a beszámítás kizárt, tehát a vételárat meg kell fizetnie -, hanem ahol a beszámítás kizárt, tehát a vételárat meg kell fizetnie -, hanem a beszámítási lehetőség érvényesítésével szerzi meg a vagyontárgy a beszámítási lehetőség érvényesítésével szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát, akkor számolnia kell azzal, hogy a becsértéken kell a tulajdonjogát, akkor számolnia kell azzal, hogy a becsértéken kell a vagyontárgyat megvásárolnia, s ehhez képest élhet beszámítási vagyontárgyat megvásárolnia, s ehhez képest élhet beszámítási jogával. jogával.


49/B. § (7) bekezdés) – 3.49/B. § (7) bekezdés) – 3.

Az adásvételi lehetőséggel élő Az adásvételi lehetőséggel élő zálogjogosultnak “a vételár és a követelése zálogjogosultnak “a vételár és a követelése közötti különbözet” címén meg kell fizetnie közötti különbözet” címén meg kell fizetnie a a költségköltségeken és a eken és a felszámoló díjáfelszámoló díján felül n felül az az őt megelőző zálogjogosultak privilegizált igényéőt megelőző zálogjogosultak privilegizált igényét t

(tőke, ügyleti kamat, költség), valamint, ha a vagyontárgy (tőke, ügyleti kamat, költség), valamint, ha a vagyontárgy értéke meghaladja az így kifizetett összegeket és az általa értéke meghaladja az így kifizetett összegeket és az általa beszámított hitelezői igényt, akkor beszámított hitelezői igényt, akkor

a a vagyontárgy értékéből még fennmaradó részvagyontárgy értékéből még fennmaradó részt is.t is.

A többségi befolyással rendelkező tag fogalma, a biztosított A többségi befolyással rendelkező tag fogalma, a biztosított követelés keletkezésének időpontjakövetelés keletkezésének időpontja

Cstv. 49/D.§(5)bekezdés : nem alkalmazható a Cstv. 49/D.§(5)bekezdés : nem alkalmazható a kielégítésre vonatkozó általános szabály, ha a kielégítésre vonatkozó általános szabály, ha a zálogjog jogosultja az adós zálogjog jogosultja az adós többségi befolyással többségi befolyással rendelkező tagja(részvényese)rendelkező tagja(részvényese), és a , és a zálogjoggal zálogjoggal biztosított követelésbiztosított követelés a fizetésképtelenséggel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezettkeletkezett..

Kúria Gfv.VII.30.236/2013/7Kúria Gfv.VII.30.236/2013/7 - - a Ptk.685/B.§-ára utal a többségi befolyás meghatározása körében, nem csak a Ptk.685/B.§-ára utal a többségi befolyás meghatározása körében, nem csak

a közvetlen tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, a közvetlen tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája - amely a többségi befolyás egyik formája - a közvetett tagsági joga közvetett tagsági jogokkal okkal rendelkezőket isrendelkezőket is ki kell zárni a privilegizált kielégítésből. ki kell zárni a privilegizált kielégítésből.

- “a zálogjoggal biztosított követelés keletkezése” időpontjaként nem a - “a zálogjoggal biztosított követelés keletkezése” időpontjaként nem a követelés keletkezésének időpontját, hanem a követelés keletkezésének időpontját, hanem a biztosítottá válásának időpontjábiztosítottá válásának időpontját t kell figyelembe vennikell figyelembe venni

Az “esedékesség” fogalma a felszámolási költséges Az “esedékesség” fogalma a felszámolási költséges munkavállalói követeléseknélmunkavállalói követeléseknél

Kúria - Gfv.VII.30.187/2014/5 - hogyan kell értelmezni a Cstv. 58.§ (1) bekezdésének

“esedékesség” fogalmát Az egy felszámolói intézkedésből eredő, felszámolási

költségek között nyilvántartott munkavállalói igények – függetlenül attól, hogy ténylegesen mikor váltak anyagi jogi szempontból esedékessé – a Cstv. 58.§ (1) bekezdése értelmezése szempontjából egy időpontban esedékessé váltnak minősülnek.

a Cstv. 58. § (1) bekezdésében szabályozott esedékesség fogalma alatt a felszámoló munkaviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedésének időpontját kell érteni

KöszönKöszönjjük a figyelmetük a figyelmet

Download - Csőke Andrea- Juhász László A csőd- és felszámolási eljárás egyes vitás kérdései

Top Related