Domi-dalokD
omi-d
alok
1. Eperfa ágán 3’ 21” 2. Nem élek, ha félek 2’ 06” 3. Mennyország királya 2’ 02” 4. Tessék engem megdicsérni 4’ 25” 5. Kisbalta nagybalta 2’ 09” 6. Állok a padon 3’ 05” 7. Mendegél két legényke 1’ 54” 8. Régi fénykép 1’ 42” 9. Régi fénykép 2 2’ 46” 10. Pamacs 5’ 01” 11. Újvidék az olyan város 2’ 51” 12. Ha nem adsz egy ezrest kölcsön 2’ 43” 13. Eperfa ágán 2 4’ 23” 14. Mennyország királya 2 2’ 09” 15. Hari jáma, hari krisna 4’ 40” 16. Kuplé 13’ 04”
1. Eperfa ágán 3’ 21” 2. Nem élek, ha félek 2’ 06” 3. Mennyország királya 2’ 02” 4. Tessék engem megdicsérni 4’ 25” 5. Kisbalta nagybalta 2’ 09” 6. Állok a padon 3’ 05” 7. Mendegél két legényke 1’ 54” 8. Régi fénykép 1’ 42” 9. Régi fénykép 2 2’ 46” 10. Pamacs 5’ 01” 11. Újvidék az olyan város 2’ 51” 12. Ha nem adsz egy ezrest kölcsön 2’ 43” 13. Eperfa ágán 2 4’ 23” 14. Mennyország királya 2 2’ 09” 15. Hari jáma, hari krisna 4’ 40” 16. Kuplé 13’ 04”
Domi-dalok
Külön köszönet az Illyés Közalapítványnak
és Tóth Péternek
A kiadvány megjelenését
a Tartományi Művelődésiés Tájékoztatási Titkárság támogatta
Domonkos István
Domi-dalok
Bicskei Zoltán rajzaival
© Domonkos István, 2012© Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2012
Domi-dalok • 5
Domonkos István megzenésített verseirőlGondolatok egy tanulmányhoz – levél helyett
„Életemnek egy zenei akkord szabott irányt. Disszonáns akkord volt. Fiatalon megőrült zenetanárnőnk homlokával csapott le a zongora billentyűire.”
(Egy interjúból)
Több mint húsz éve hallgatom folyamatosan ezeket a dalokat. A háborús időkben, a 90-es
években a szó szoros értelmében ezek az ütött-kopott felvételek húztak ki bennünket, akkor eszmélő huszonéveseket – de lehet, az időseb-beket is – saját hajunknál fogva abból a sötét, kilátástalan állapotból, hangulatból, amiből alig is láttuk a kiutat. Visszagondolva, akkor bizony nem igazán volt, aki hitelesen megszólalt volna abban a helyzetben, és receptek, siránkozás he-lyett felmutatott volna valamit, ami egy közössé-get megtarthatott, összefoghatott, de akár „csak” megvigasztalhatott volna, pedig talán az egyik legnagyobb feladat végletes, végzetes helyzetek-ben megszólalni. Tulajdonképpen a permanens
háborús helyzetben – hiszen a szellemi háború talán még véresebb és végzetesebb, mint amaz, a fegyveres – Domonkos dalai ma is pontosan ezzel a felütéssel szólalnak meg. A jellegzetes do-monkosi habitus, életérzés, az önmagával szem-beni könyörtelenség, a folyamatos önelemzés, önleleplezés, irónia és önirónia, a nyíltan áradó szeretet folyamatos jelenléte és folyamatos igé-nye, a metsző humor, a minden pátoszt nélkü-löző mély érzelmek, az átélés gazdagsága, mind jelen van e dalokban.
Domonkos István viszont régóta nincs jelen se a közéletünkben, se az irodalmi életünkben. Visszavonult, elhallgatott, versei, írásai mégis fo-lyamatosan hatnak. Megkerülhetetlenek.
6 Domonkos István
Húsz év teljes hallgatás követte 1994-es új versét, a Majdnem verset, de mintha nem is léte-zett volna a húszéves csend.
Azután az újabb hosszúvers, egy új kötet, a Yu-hu-rap, amellyel egy egészen új és a korábbi köl-tészetéhez képest más hangot ütött meg, s amely – lehet, hogy csak nekem tűnik így – másik nagy költőnket, a néhai – szintén trubadúrként kántá-ló –, a már húsz éve halott Sziveri Jánost idézi.
Domonkos, maga is dzsesszzenész lévén, iga-zi alkimista muzsikus, akinél a hogyan előbbre való, mint a mit. Igazi alkimista költő, azaz igazi költő, akinek a versei nem papíron égnek el, ha-nem – miként a régi trubadúroknál – saját élő előadásukban. Domonkos dzsesszmuzsikus is, harsonás. Muzsikus a szó legnemesebb értelmé-ben, és a szó bohém értelmében is. Éneklésében, gitárjátékában tagadhatatlanul ott van a dzsessz, improvizáció, az a fajta szabadság, amely ennek a zenének a leginkább a lényege.
„A szabadságnak a szele megcsapott abban a pillanatban, amikor először jöttem rá, hogy mit jelent az improvizáció, és ez hatalmas erőt adott, és vágyat, hogy ezt a szabadságot, ezt a pillanatot, az improvizáció pillanatát úgy kitágítsam, olyan búvóhellyé, ahova se a hatóságok, se senki nem tud, képtelen követni. Ez őrült biztonságot adott,
és ez tartotta bennem a lelket. Így sikerült kibírni azokat a dolgokat, amelyeken keresztülmentünk mindnyájan mint kisebbségi lények.”
(Egy másik interjúból)
Többször is próbáltam megfejteni, mi a titka ezeknek a daloknak. Hiszen a felületes hallgató számára egyszerűek mind harmónia, mint dal-lam szempontjából. Ami viszont már első hal-lásra szembetűnő, hogy – mivel a szöveg és zene szerzője egy – sosem kényszeredett a szöveg és a dallam kapcsolata: a népdalokhoz hasonló ter-mészetességgel illeszkednek egymáshoz. Ha ka-tegorizálni kellene a műfajukat, a gitárkíséretes énekelt versek közé lehetne sorolni őket, mely „műfaj” sok példával szolgál a nagyon rossz és kényszeredetten megzenésített versekre. Folya-matos hallgatásuk okán, elfogultságom miatt többször kétségeim támadtak: vajon csak nekem tűnik-e úgy, hogy ezek az énekelt versek, dalok különböznek a műfajban már hallottaktól? El-küldvén több „független” fülnek vártam, hogy kiderüljön, nem vajdasági és elfogulatlan hall-gatónak is érzékelhető-e e dalok különössége. A visszajelzések sora igazolta, hogy valóban alkí-mia történik. Mert nem a harmóniákban, nem az akkordok sorendjében, nem a dallamvezetés-ben, a dallamok stílusában, a különböző zenei
Domi-dalok • 7
stílusok, stílusjegyek megidézésében, nem az éneklés módjában van e dalok titka. Ezek mind elemezhetőek, és az elemzéssel nem sok újat tu-dunk meg róluk. Hasonlóan van ez mindennel, ahol megtörténik a csoda, ami művészet, ahol megjelenik a több – hiába elemezzük, a lényeget nem találjuk. Duke Ellington mondja: „Ha az ember elemezgetni kezd, akkor puskázza csak el igazán! Mondjuk, kimegy a kertbe, és levág egy szál virágot. – Pompás virág – jelenti ki, és viszi be a házba, vízbe teszi, megigazgatja, mindennap friss vizet ad neki. Talán még egy szem aszpirint is rak a vízbe. Hanem ha elkezdi szétszedni, szir-monként, és megvizsgálni a szirmokat behálózó ereket… akkor talán mindent megtud róla, de addigra volt virág – nincs virág! S ezzel el is ér-keztünk egy másik ponthoz: nem hiszem, hogy a zene megbecsüléséhez, élvezetéhez feltétlenül tudni kell róla valamit!” A lényeg, a titok, a hi-telességben van, abban, ahogy Domonkos István ott áll kendőzetlenül, sérülékenyen, metsző öni-róniával és humorral („fényképezzetek hol van a blicc gyáva vagyok én ez itt a vicc”, „nem élek ha félek tőletek lepények”), de keményen, könyörte-lenül, megingathatatlanul.
Két dalt emelnék ki külön is a CD anyagából. Az egyik a Pamacs című hömpölygő dal, amely pátosz nélkül idéz egy oly ismerős, elmúlt és mégis ma is itt élő vajdasági létérzést. A másik a Hari jáma, hari krisna című dal, mely kétrészes szerkezettel, kivételes humorral („ezért lila most az orrom, kilátástalan a sorsom”), a szerb és in-diai népzenére refl ektáló dallammal, kísérettel és talán a leginkább dzsesszes érzettel.
Domi legszívesebben magának muzsikált. Ez kihallatszik abból a „lalalázásból”, ami sok dalá-ban, illetve a refrének a szokásosnál többszöri ismétlésénél megjelenik. Ezekben nincs se ma-gamutogatás, se attrakció, mert fedezetük a sors mély megélése, a mögöttes ima.
„Mindannyian magányosak vagyunk. Ezért zenélünk” – mondta egyszer Szabados György.
Ottlik Géza írja egy rövid, zseniális karcolatá-ban, a Történelem címűben: „»S mi volt még?« – kérdezte az író, és meg is felelt rá: »Hó, sok hó«.”
A Pamacs című vers visszatérő sora: „Vajda-ságban aznap fagyott s havazott.”
Zenta, 2012Mezei Szilárd
Domi-dalok • 9
I
eperfaágánkismadár
szárnyábólkét nagytoll kiáll
én epreteszema porbanalantaz égenelhúznéhány galamb
madárgalambs eperalantsőt kétkemény klikkera zsebemben
én epreteszema porbanalantaz égenelhúznéhány galamb
madárgalambs eperalantsőt kétkemény klikkera zsebemben
II
duna vizénegy dereglyesoványbogár szállta kezemre
1. Eperfa
10 Domonkos István
de soványbogárszálljel velemhetek ótakönnyes szemem
eperfánakcérnaágahogy elszakadtrégena szívemben
de soványbogárszálljel velemhetek ótakönnyes szemem
diófánakcérnaágahogy elszakadtrégena szívemben
2. Nem élek, ha félek
nem ázom nem fázompapucsban halászoma fánkom a lángonpapucsban a lábom
nem élek ha félektőletek lepények
ha sütök ha főzökutána ledőlök
így alszom úgy alszomnövesztem a bajszom
nem élek ha félektőletek lepények
ha sütök ha főzök utána ledőlökígy alszom úgy alszomnövesztem a bajszom
Domi-dalok • 11
3. Mennyország királya
ha én pénzt jövök kérnitessék engem megdicsérni
ha én pénzt jövök kérnitessék engem megdicsérni
ha én pénzt jövök kérnitessék engem megdicsérni
ha nekem az orrom vérziktessék engem megdicsérni
ha nekem az orrom vérziktessék engem megdicsérni
ha nekem az orrom vérziktessék engem tessék engemtessék engem megdicsérni
ha a meggyfáról leesek értiktessék engem megdicsérni
ha a meggyfáról leesek értiktessék engem megdicsérni
ha a meggyfáról leesek értiktessék engem tessék engemtessék engem megdicsérni
a mennyországnak királyameghívott egy piáramegkérdezte hány órajár-e még a váróra
én hátba vágtam vigyázvalám nem éltem hiábanem kell nékem karóraráhúznak egy karóra
én írom mindezt tintávalaz angyaloknak piszkávalpá jövendő századoks ti mosatlan lábasok
én írom mindezt tintávalaz angyaloknak piszkávalpá jövendő századoks ti mosatlan lábasok
4. Tessék engem megdicsérni
12 Domonkos István
ha a kútba akarok néznitessék engem megdicsérni
ha a kútba akarok néznitessék engem megdicsérni
ha a kútba akarok néznitessék engem megdicsérni
ha a padláson akarok élnitessék engem megdicsérni
ha a padláson akarok élnitessék engem megdicsérni
ha a padláson akarok élnitessék engem tessék engemtessék engem megdicsérni
ha nem jövök haza déligtessék engem megdicsérni
ha nem jövök haza déligtessék engem megdicsérni
ha nem jövök haza déligtessék engem tessék engemtessék engem megdicsérni
ha a verset nem mondom végigtessék engem megdicsérni
ha a verset nem mondom végigtessék engem megdicsérni
ha a verset nem mondom végigtessék engem tessék engemtessék engem megdicsérni
14 Domonkos István
5. Kisbalta nagybalta
Kisbalta nagybaltanincs pénzem fagylaltra
Kisbalta nagybaltanincs pénzem fagylaltra
Kisbalta nagybaltaellopta a szarka
Kisbalta nagybaltaellopta a szarka
A szarka elloptabiciklin eltolta
A szarka elloptabiciklin eltolta
Eltolta a boltbavele ment a bolha
Eltolta a boltbavele ment a bolha
Kisbalta nagybaltamit vettek hadd halljam
Kisbalta nagybaltamit vettek hadd halljam
Bolhaport a szarkazacskóba bevarrva
Bolhaport a szarkazacskóba bevarrva
Szúrós kis komájadíszes szarkalábat
Szúrós kis komájadíszes szarkalábat
Kis Panna nagy Pannaez történt szavamra
Kis Panna nagy Pannaez történt szavamra
Domi-dalok • 15
6. Állok a padon
állok a padonnincsen irgalomlámazt beszélikhogy szeretegy lány
azt mondják okosnyelve mint fokosvágmikor kinyita nagy napló-bár
nem vagyok robotcipőmön homoksárhomlokomonegy vérvörössál
kurta kardomonnapsugár csoroglám
s untat nagyone tantermi táj
fényképezzetek hol van a bliccgyáva vagyok én ez itt a vicc
elmegyek tevénbeduin vezérvára sivatagbanegy pálma-fán
fényképezzetek hol van a bliccgyáva vagyok én ez itt a vicc
elmegyek tevénbeduin vezérvára sivatagbanegy pálma-fán
fényképezzetek hol van a bliccgyáva vagyok én ez itt a viccelmegyek tevénbeduin vezérvára sivatagbanegy pálmafán
16 Domonkos István
8. Egy régi fénykép
Mendegélt két legényke,a sovány meg a kövérke,aprópénzként csörögtekaz utca nagy-nagy zsebében.
Állj! – kiáltott kövérke,a fejünk igen törékeny,megvárjuk, míg zöld fény gyullada villanyrendőr szemében.
Mendegélt két legényke,a sovány meg a kövérke,aprópénzként csörögtekaz utca nagy-nagy zsebében,az utca nagy-nagy zsebében.
7. Mendegélt két legényke
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Ez itt én vagyok lámez meg itten a gatyám
Ez itt a szomszédék borjaez meg itt a gatyám foltja
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Ez itt én vagyok lámez meg itten a gatyám
Ez itt a szomszédék borjaez meg itt a gatyám foltja
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Domi-dalok • 17
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Ez itt én vagyok lámez meg itten a gatyám
Ez itt a szomszédék borjaez meg itt a gatyám foltja
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
Hol volt hol nem volta klottgatyámon folt
9. Egy régi fénykép 2
10. Pamacs
rólam szól most isméte vézna kis költeménya pékhez indultam szaladvaötvenegy telén
vajdaságban aznapfagyott s havazottfüttyögve biztattamkutyámat pamacsot
nyúlbőrből készítettfülvédő védte fülemnyelvemet egy avas tökmaggalmegtömött üreg
vajdaságban aznapfagyott s havazotta kutyám is örült annakhogy szaladok
szakajtóban vittema kenyértésztátnagyon-nagyon féltemmint aki vért lát
tető alá bújtaka fehér falakhó fedte a fákatmegfagyott sarat
18 Domonkos István
korán volt sötétekvoltak még az ablakokemlékszem hogy szidtamkutyámat a kis pamacsot
ne utánam kullogjszaladj előrene utánam kullogjszaladj már előre
a klumpám szalmájánmint vaksi kisegerekcincogtak ujjaim s így tudtamott vannak velem
vajdaságban aznapfagyott s havazottörültem hogy éleks hogy úgy szaladok
húsz évvel ezelőtttörtént meg ez énvelemazóta hordom a szakajtótvalamint fejem
fütyörészveha az utcákat járomhogy félek s létezemdehogyis bánom
szakajtóban hordoma pékes tésztátcsillagokat fákat horgotés cérnát
tán magasba bújtaka betonfalakfény rejti az egets múltamat szavak
sugarak szalmájánmint vaksi kisegerekcincognak fölöttememlékek csókok és nevek
ha valami néhalelkembe harapjó kutyám tudom aza kicsi hős pamacs
20 Domonkos István
11. Újvidék
Újvidék az olyan városminden ablaka lekvárosa háta meg tarka foltosa szájában kövér boltostenyerében a Duna-parkminden este nyi-nyitva tartminden este nyitva tartkéményei bálba járnakcsillagok között bokáznakhosszú szeleket piálnakaztán nagyokat pipáznaknyelik a kormot a rémestakárcsak a mákos rétestakárcsak a mákos rétestfüstfonalból két nagy toronyhálót horgol a Hold soronhálóját az éj kiveti
Ponty Tini és Csuka Petyikattan rajtuk kövér lakatelsápadnak a házfalakelsápadnak a házfalakVénusz anyó udvarábólhópelyhek potyognak Dádóa hópelyhek oly akkorákmint a lusta hízott kocákDuna fölött a néma várhófehérre hízza magáthófehérre hízza magátde olyan mint egy tejszínhabos roládde olyan mint egy tejszínhabos roládde olyan mint egy tejszínhabos roládde olyan mint egy tejszínhabos roládde olyan mint egy tejszínhabos roládde olyan mint egy tejszínhabos rolád
Domi-dalok • 21
12. Ha nem adsz egy ezrest kölcsön
ha nem adszegy ezrest kölcsönezt a nyaratsárban töltöm
belefekszema latyakbakezet nyújtoka malacnak
ha nem adszegy ezrest kölcsönezt a nyaratsárban töltöm
belefekszema latyakbakezet nyújtoka malacnak
ha nem adszegy ezrest kölcsön
ezt a teletitthon töltöm
beleugroka csizmámbakereshettekvasvillával
ha nem adszegy ezrest kölcsönezt a nyaratsárban töltöm
belefekszema latyakbakezet nyújtoka malacnak
kezet nyújtoka malacnak
kezet nyújtoka malacnak
22 Domonkos István
13. Eperfa 2
I
eperfaágánkismadár
szárnyábólkét nagytoll kiáll
én epreteszema porbanalantaz égenelhúznéhány galamb
madárgalambs eperalantsőt kétkemény klikkera zsebemben
II
duna vizénegy dereglyesoványbogár szállta kezemre
de soványbogárszálljel velemhetek ótakönnyes szemem
eperfánakcérnaágahogy elszakadtrégena szívemben
de soványbogárszálljel velemhetek óta
Domi-dalok • 23
a mennyországnak királyameghívott egy piáramegkérdezte hány órajár-e még a váróra
én hátba vágtam vigyázvalám nem éltem hiábanem kell nékem karóraráhúznak egy karóra
én írom mindezt tintávalaz angyaloknak piszkávalpá jövendő századoks ti mosatlan lábasok
én írom mindezt tintávalaz angyaloknak piszkávalpá jövendő századoks ti mosatlan lábasok
könnyes szememeperfánakcérnaága
hogy elszakadtrégena szívemben
14. Mennyország királya 2
15. Hari jáma, hari krisna
nem tréfa eznem is líraott jön nia szeplős mira
kukán fekszemkuka mögöttnem sírokés nem is nyögök
tegnap történttegnap esterám zuhant egytáska teste
nem tréfa eznem is líramegütötta szeplős mira
24 Domonkos István
tegnap történttegnap esterám zuhant egytáska teste
nem tréfa eznem is líramegütötta szeplős mira
hari jámahari krisnamért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisnazsák vagy zacskóvagy tarisznya
hari jámahari krisnamért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisna
zsák vagy zacskóvagy tarisznya
hari jámahari krisnamért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisnazsák vagy zacskóvagy tarisznya
megcsókoltamszeplős fülétadtam nekitíz szem fügét
ő meg erreorron vágottilyenek aszeplős lányok
tegnap történttegnap estehárom haveromkileste
Domi-dalok • 25
ezért lilamost az orromkilátástalana sorsom
tegnap történttegnap estehárom haveromkileste
ezért lilamost az orromkilátástalana sorsom
hari jámahari krisnamért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisnazsák vagy zacskóvagy tarisznya
hari jámahari krisna
mért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisnazsák vagy zacskóvagy tarisznya
hari jámahari krisnamért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisnazsák vagy zacskóvagy tarisznya
hari jámahari krisnamért nincsfejemen harisnya
hari jámahari krisnazsák vagy zacskóvagy tarisznya
28 Domonkos István
16. Kuplé
én nem születtem bonnbankonyhánk előttverebek hevertek a porbandicső Magia Polla
nevem a bibliába lett volna beírva(végül ott is áthúzták volna sírva)ha lett volna bibliánkha lett volna bibliánkmint tar koponyámlyukán a hártyaa férfi ak kezébenúgy lüktetett a kártyaültekki ládán ki vödrön ki székens marakodtak a pénzens marakodtak a pénzendünnyögtek nojja nojjamert meleg voltdicső Magia Polladicső Magia Polla
fürdettek cinklavórbancifra kubikosszalonbanasztalon nyúl fácán szalonka
vagyis hát kés kenyér szalonnavagyis hát kés kenyér szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnalonna lonna szalonnas szólt a dal holla hollanémán akár a pokolbandicső Magia Polla
volt párnám isegy rongyos szaloningalatta honnan isegy nagy fényes fi tyingpersze elloptákmint a téglagyári viccbena tettes nem volt szalonspiccbenrészeg volt holla hollasírt mint szűz a porbandicső Magia Polla
Domi-dalok • 29
valaki fölém hajoltazt mondta szép pöcsfehér hasamonott rezgett egy vércsöpps mint ősi lelkeken az átoklégy ült fülcimpámonlégy ült fülcimpámonvalaki fölém hajoltazt mondta bolha bolhas nevetett mellédicső Magia Polladicső Magia Polla
foltokká nőttek azótabennem e pontokrám dőlő római oszlopokkáa vékony szalonkacsontoka csókok isegyre szárazabbak keményekmint a rotósüteményekmint a rotósüteményekszememen akár egy prémenkönnycsepp heverészik már régenmár régen már régenszép-e a verebek tollatőled ezt kérdemdicső Magia Polla
dicső Magia Pollakoponyámbanmint rumbatökben a sörétekcsörögnek a kilazult tömésekfejem nyakamról majd leszakadmikor meghallom a latin szavakatlatinok görögök szumérek trákokén szilvalekvárral eszem a fánkotén szilvalekvárral eszem a fánkota meggy szónak miért nincs foltjafehér ingemendicső Magia Polladicső Magia Polla
szeretem a halata főtt csirkeagyatzsíros vörös levekbenforgatom kanalamszeretem mikor két szóa sorvégen összecsendülilyenkor fejembenmeztelen csend ülmeztelen csend ülszép-e a verebek tollatőled ezt kérdemdicső Magia Polladicső Magia Polla
30 Domonkos István
élek majdnem hiábatíz éve nem néztem virágramint egy lázas barna majombanánfürtre vadászok a betonfalonszótári cédruson ülökkezemben lerágott szalonkacsülökkönyvből tanultam megmi az a viola de gambagyerekkorombanzöldséget dugdostak a valagambaszép-e a verebek tollatőled ezt kérdemdicső Magia Polladicső Magia Polla
volt egy barátom a pajasohasem nőtt ki a hajavalami maradandót akart csinálnis megtanult ingujjba hánynis megtanult ingujjba hányni hánynis szaporodtak az idiódiákoka leltározó fi nánszoknagyanyám dicső Magia Pollareszkettem de mégisbeálltam a sorbade mégis beálltam a sorbade mégis beálltam a sorbarimérek poéterek rimászok
ítészek ideászok kritikászokmiért ástoka levegőbe futóárkotmiért ástoka levegőbe futóárkotmiért ástoka levegőbe futóárkots ég-e a verébnek tollatőled ezt kérdemdicső Magia Polladicső Magia Polla
s folyt a nagy irtásdaloltak a pacemakeres pacsirtáks daloltak a pacemakeres pacsirtáks daloltak a pacemakeres pacsirtákvolt aki csak állt ésszitált szitált s csodálkozott hogy szitája lyukainnem fér át a világa világ a világeljönnek végül is az űri henteseka hamvasztóipari bennfentesekcsontfüst csonthamus bezárul a nagykapubezárul a nagykapuelégett a verébnek tollaelégett
Domi-dalok • 31
dicső Magia Polladicső Magia Polla
jegyzőkönyvek jelentésekhelyzetfelmérésekkérvények igazolásokfellebbezésekőrzik ha őrzik e létetemberi sorsok golyóstollbicska, körömreszelőegy üveg jobbféle itókaegy lezárt asztalfi ókbanvalahol a tizedik emeleten
minek is gondolkodni a feleletenminek is gondolkodni a feleleten
elégett a verébnek tollaelégettdicső Magia Polladicső Magia Polla
elégett a verébnek tollaelégettdicső Magia Polladicső Magia Polla
Domonkos IstvánDomi-dalok
Bicskei Zoltán rajzaival
Vajdasági Magyar Művelődési IntézetZenta, 2012
Kiadja a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetwww.vmmi.org
Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadókés Könyvterjesztők Egyesülésének tagja
Felelős kiadó és szerkesztőa Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója
Szerkesztő Hajnal JenőOlvasószerkesztő és korrektor Kaszás Angéla
Műszaki szerkesztő Beszédes István
Készült az újvidéki Dániel Print Nyomdában500 példányban
ISBN 978-86-86469-61-8
Domi-dalok
Dom
i-dal
ok