KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIAKÖRNYEZETI DEMOKRÁCIAA fenntartható demokrácia megközelítéseA fenntartható demokrácia megközelítése
Dunaújvárosi FőiskolaDunaújvárosi FőiskolaTudomány HeteTudomány Hete
2009. november 10.2009. november 10.
Dr. Antal AttilaELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
Méltányosság Politikaelemző Központ
„Hazánkban a demokratizálódási folyamat eredményeként, illetve az európai uniós követelmények betüremkedésével szintén megjelentek azok a garanciális szabályok, amelyek az egyén számára jogérvényesítési, jogvédelmi pozíciót biztosítanak. Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a területen a legkidolgozottabbak (működésük értékelése már más kérdés).”
(Fodor László)
TémakörökTémakörök
I. Bevezetés;
II. A környezetvédelem és a környezeti demokrácia fontosságát erőstő tényezők;
III. A hagyományos demokráciaelméletek;
IV. A hagyományos demokráciaelméletek és a környezeti demokrácia;
V. A környezeti demokrácia jelentésszintjei;
VI. A környezeti demokrácia-technikai normatív oldala;
VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusa;
VIII. A hazai környezeti demokrácia értékelése.
I. BevezetésI. Bevezetés
A környezetvédelem fontossága, a környezetpolitika jelentősége;
A XXI. század egyik legfontosabb kihívása;
A társadalomtudománynak reflektálnia kell;
Célkitűzés: a környezeti demokrácia elméleti és gyakorlati megalapozása.
II. A környezetvédelem és a környezeti II. A környezetvédelem és a környezeti demokrácia fontosságát erőstő tényezőkdemokrácia fontosságát erőstő tényezők
A civil szervezetek átalakulása (globális és európai szervek);
Átalakul az EU döntéshozatal (civil szervezetek a részvételi demokrácia kialakításában);
Átalakul a politikai intézményrendszer szerepe (government – governance);
A környezetvédelem felerősödése.
III. A hagyományos demokráciaelméletekIII. A hagyományos demokráciaelméletek
A képviseleti és a közvetlen elmélet harca
A hagyományos demokráciaelméletek
Paradigma Elmélet Fő motívum
Képviseleti paradigma Képviseleti elméletA legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül
Direkt paradigma
Részvételi elméletAz egyenlő befolyásolás lehetősége
Közvetlen elméletAz intézmények szerepe
Deliberatív elméletNyilvános vita, konszenzusos-közösségi döntéssel
IV. A hagyományos demokráciaelméletek IV. A hagyományos demokráciaelméletek és a környezeti demokráciaés a környezeti demokrácia
„Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat, akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy kellene elítélniük azokat is, akik a természetet hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják.”
(John S. Dryzek)
IV. A hagyományos demokráciaelméletek IV. A hagyományos demokráciaelméletek és a környezeti demokráciaés a környezeti demokrácia
Demokráciaelméletek
Hagyományos demokráciaelmé
letek
Paradigma A paradigma jellege
Elmélet Az elmélet jellege Fő motívum
Képviseleti paradigma
Antropocentrikus
Képviseleti elmélet
Elsősorban cselekvéselmélet;Instrumentális racionalizáció
A legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül
Direkt paradigma
Részvételi elméletAz egyenlő befolyásolás lehetősége
Közvetlen elméletAz intézmények szerepe
Deliberatív elmélet
Nyilvános vita, konszenzusos-közösségi döntéssel
Új demokrácia-elmélet(ek)
Öko-paradigma
Differenciált megközelítés (ember és a természet)
Környezeti demokrácia
Elsősorban értékelmélet;Reflexív elmélet;Kommunikáció-elmélet;Kommunikatív racionalizáció
Környezeti értékek; megértés; interakció; kommunikáció
V. A környezeti demokrácia jelentésszintjeiV. A környezeti demokrácia jelentésszintjei
Normatív-technikai megalapozottság (normatív-technikai aspektus);
A civil (környezetvédő) szervezeteknek a politikai döntéshozásban való részvétele (részvételi aspektus).
VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala
Egészséges környezethez való jog, a környezet védelmére vonatkozó kötelesség;
Hozzáférés a környezeti információkhoz; Ennek alapján részvétel a politikai
döntéshozatalban; Állami garanciaként az utóbbiak
peremfeltételeinek megteremtése (azaz a részvételre képesítés);
Ezekhez kapcsolódóan az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása.
VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala
Nemzetközi szint:
Aarhus-i Egyezmény (1998. június 25.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK
irányelve (2003. január 28.).
VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala
Nemzeti szint:Alkotmány: „A Magyar Köztársaság elismeri
és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (18. §);
Alkotmány: az épített és természetes környezet védelme, mint a a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog garanciája (70/D. §)
VI. A környezeti demokrácia technikai-VI. A környezeti demokrácia technikai-normatív oldala normatív oldala
Nemzeti szint:A Polgári Törvénykönyvről szóló az 1959. évi IV. törvény;Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény;A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény;A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény;Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló,
Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 148/1999. (X. 13.) Kormányrendelet
Az Aarhus-i Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény;
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény.
VII. A környezeti demokrácia részvételi-VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusacivil aspektusa
„A modern technológiai társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a ’laikus’ állampolgárok jogot kapjanak a fejlesztési irányok befolyásolására.”
(Pataki György)
VII. A környezeti demokrácia részvételi-VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusacivil aspektusa
Miért indokolt a civil részvétel? A koherens zöld politika hiánya; Az időhorizont problémája; Közgazdasági szempontok; Szocializáció; Erkölcsi elvárás; Right-to-know.
VII. A környezeti demokrácia részvételi-VII. A környezeti demokrácia részvételi-civil aspektusacivil aspektusa
A civil aktorok környezetpolitikai részvétei és befolyásolási lehetőségei
Részvételi forma Jogi szabályozottság Alkalmazás Döntési szint
Szakmai anyagok készítése (szakmai részvétel)
Jogilag nem szabályozott Gyakori
Európai szint
Országos szint
Helyi szint
Részvétel a környezetvédelmi jogalkotásban, jogszabályok véleményezése (jogalkotási részvétel)
Jogilag szabályozott Közepesen gyakori
Részvétel egyedi közigazgatási eljárásokban (eljárási részvétel)
Jogilag szabályozott Gyakori
Lobbi tevékenység (lobbi részvétel/befolyásolás)
Jogilag szabályozott Gyakori
Tüntetések, utcai megmozdulások, bojkott, nyílt levél (társadalmi befolyásolás)
Jogilag részben szabályozott Viszonylag gyakori
A részvétel egyéb, deliberatív formái (deliberatív részvétel)
Jogilag szabályozott Nem elterjedt
VIII. A hazai környezeti demokrácia VIII. A hazai környezeti demokrácia értékeléseértékelése
A jogi háttér kialakult – a normatív-technikai oldal megfelelő;
Ugyanakkor az állam (államigazgatás) gyakran gördít akadályokat a részvét érvényesítése elé;
Maguk a civil szerveztek sincsenek mindig tisztában a lehetőségeikkel (az állampolgárok pedig végképp);
A civil-részvételi aspektus fejlesztése fő feladat; Összességében a hazai környezeti demokrácia jogi váza
kiépült, a gyakorlati megvalósítás azonban a kezdeti fázisnál tart;
A környezeti demokrácia egy velünk élő jelenség, s az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb szervező elve lehet.
KÖSZÖNÖM A KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!FIGYELMET!